Helyi Esélyegyenlőségi Program. Szuha Község Önkormányzata

Átírás

1 Helyi Esélyegyenlőségi Program Szuha Község Önkormányzata

2 Tartalom Bevezetés... 4 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 4 Célok... 4 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) Jogszabályi háttér bemutatása Stratégiai környezet bemutatása A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység A nők helyzete, esélyegyenlősége Az idősek helyzete, esélyegyenlősége A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) A HEP IT részletei A helyzetelemzés megállapításainak összegzése A beavatkozások megvalósítói Jövőképünk Az intézkedési területek részletes kifejtése Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) Megvalósítás A megvalósítás előkészítése A megvalósítás folyamata Monitoring és visszacsatolás Nyilvánosság Érvényesülés, módosítás Elfogadás módja és dátuma

3 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Szuha Község Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait 1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A település bemutatása Szuha Nógrád megyében, a Mátra északi oldalán, Galyatetőtől 6 kilométerre északra, Bátonyterenye várostól 12 kilométerre délkeletre fekvő község. Két településrészből Szuhából és Mátraalmásból áll. Mindkét településrész megközelítése biztosított Bátonyterenye, Nemti, illetve Galyatető irányából. Budapestről az M3-as autópályán, illetve a 21. számú főközlekedési úton 1,5 óra alatt érhető el a település. Autóbusz járat naponta többször közlekedik, amelyekkel Bátonyterenyén keresztül Salgótarjánba a megyeszékhelyre lehet eljutni. A két településrész kialakulása és fejlődése során különböző utat járt be, hiszen míg Szuha a tipikusan jellemző földművelő falvak fejlődéstörténetét tudja felmutatni, addig Mátraalmás a betelepült német, szlovák, és lengyel kézművesek tevékenysége során a hutai falvakra jellemző életet élt. Szuha alapítása az 1200-as évek végére tehető. Festői környezetben a Kikerics hegy alatt a Galya patak völgyében meghúzódó, hosszan elnyúló egyutcás falucska, település történeti ritkaság. A lakosság földműveléssel ás állattenyésztéssel foglalkozott évi egri számadáskönyvekben a vár fenntartására papi tizedet beszolgáló község volt. Az 1700-as évek elején 6 jobbágy család telepszik le, akik lerakják a mai falu alapjait. A település lélekszáma ettől folyamatosan nő, majd az 1950-es évektől folyamatosan csökken. Mátraalmás korábbi nevén Szuhahuta telepes falu, ipari kolónia. Az itt élők az üveg előállításához szükséges hamuzsír készítéssel és faszén égetéssel foglalkoztak. Az üveghutát 1777-ben készítették. A település fejlődősét végigkíséri és meghatározza az erdővel való kapcsolat. Az üveggyártás megszűnése után jellemző foglakozási ággá a favágás és faszerszám készítés lett. Az életmódváltás sem oldotta fel azonban a falu zártságát. Az évi kitelepítések miatt a lakosságszáma drasztikusan lecsökkent. Az 1950-es 3

4 évektől a két falu kapcsolata szorosabbá vált, mivel közigazgatásilag egy település lett. Így Szuha lakosságának összetétele 85 %-ban magyar és 15 %-ban szlovák. A mai településen a lakások száma 359. A község két üdülőterületén 140 üdülőépület található. A villamos energia, az ivóvízhálózat, a vezetékes földgázhálózat, szennyvíz, telefon-és kábel tv hálózat kiépített. A postai szolgáltatások biztosítottak. Az egészségügyi alapellátások társulásos formában történnek óta mindkét településrészen és mindkét üdülőtelepen az intézményes szemétszállítás működik és óta a szelektív hulladékgyűjtés is biztosított. Jelenleg négy üzlet látja el a lakosságot élelmiszerrel és zöldségáruval. A község, amelyen több turista útvonal is átvezet, kedvelt pihenőhelye a kirándulóknak. Értékeink, küldetésünk Az esélyegyenlőség minden ember számára fontos érték. Megléte segíti, hogy mindenkinek esélye legyen jó minőségű szolgáltatásokra, az esélyegyenlőtlenséggel küzdő embereket előnyben részesítsék az élet minden területén, függetlenül attól, hogy nő vagy férfi, egészséges vagy fogyatékossággal él, milyen a származása vagy az anyagi helyzete. Szuha önkormányzata folyamatosan törekszik érvényesíteni az esélyegyenlőségi szempontokat a működését és fejlesztését meghatározó alapvető dokumentumaiban. Az esélyegyenlőség megvalósítását horizontális elvnek tekinti, amely mind a kötelezően és önként vállalt feladatokat érinti. Az Önkormányzat az esélyegyenlőségi politikáját munkáltatói szerepkörben, közvetlen szolgáltatásai során és intézményfenntartói szerepkörben érvényesíti. Az esélyegyenlőséggel kapcsolatos tevékenysége során mindent megtesz annak érdekében, hogy az egyes projektek kidolgozásában az érdekelt civil szerveződések is aktív szerepet játsszanak, elősegítve ezzel a lakosság ilyen irányú szemléletváltását is. Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Az esélyegyenlőség minden állampolgár számára fontos érték. Érvényesítése nem csak jogszabályok által meghatározott kötelezettségünk, hanem hosszú távú érdekünk is, hiszen azt a célt szolgálja, hogy minden állampolgárnak esélye legyen a jó minőségű közszolgáltatásokra, életminőségük javítását szolgáló feltételek biztosítására. Szuha település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). 4

5 Az esélyegyenlőség megvalósításának alapfeltétele a diszkriminációmentesség. Az esélyegyenlőségi programnak a településen élő hátrányos helyzetű csoportokra kell irányulnia, akik számára a sikeres élet és társadalmi integráció esélye korlátozott a különböző területeken jelentkező hátrányaikat kompenzáló esélyegyenlőségi intézkedések nélkül. Szuha község Önkormányzatának alapvető célja, hogy községünk olyan település legyen, ahol érvényesül az az elsődleges alapelv, mely szerint minden embert egyenlőnek kell tekinteni. Közvetlen vagy közvetett diszkrimináció vagy hátrányos megkülönböztetés senkit ne érjen sem faj, szín, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerint. A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP Intézkedési Terv (IT) tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. 5

6 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. A település rendelkezik az 5/2011. (III.31.) önkormányzati rendelettel, ami a szociális ellátások szabályozásáról szól, melyben előírja a támogatás feltételeit, a lakókörnyezet tisztántartását, együttműködéseket a törvényben előírt hivatalokkal. Ebben szabályozza a juttatandó ellátási formákat, ami adható ellátásokat is tartalmaz. Ilyen a közgyógyigazolvánnyal való ellátás, temetési segély, iskoláztatási és anyasági támogatás, átmeneti segélyezés. A képviselő-testület a helyi szabályozási tevékenysége során az esélyegyenlőségi szempontokat is figyelembe veszi. 6

7 2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal A költségvetési koncepciót a képviselő-testület a 2013.április 15-i ülésén 35/2013.(IV.15.) határozatával elfogadta. Ebben kinyilatkozza, hogy továbbra is működteti óvodáját, a saját fenntartású konyhájáról biztosítja a szociális és gyermekétkeztetést. Működteti a házi segítségnyújtást, a gyermekjóléti és családsegítő szolgálatot. A lakosok minél szélesebb körű foglakoztatása érdekében részt vesz a START munkaprogramban és az eddig létrehozott kecskefarmot továbbfejleszti, sajtkészítő üzemet létesít és a termékkört tovább bővíti. Gazdasági programmal rendelkezik, amely egy választási ciklust foglal magába. A program tartalmazza az esélyegyenlőséggel kapcsolatos feladatokat. Az óvodai nevelést helyi intézménnyel, az iskolai nevelést a két szomszédos településsel (Mátramindszent és Dorogháza) megállapodott a képviselőtestület, hogy az ott működő intézményekbe kötelező felvenni a tanulókat. A köznevelési fejlesztési terv elkészítéséhez a képviselő-testület kikérte a helyi nemzetiségi önkormányzat, a diákszervek és a szülők véleményét is. A település rendelkezik településfejlesztési stratégiával, településrendezési tervvel, településszerkezeti tervvel és településfejlesztési koncepcióval. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Több kötelezően ellátandó feladatra és önként vállalt feladatra településünk társulást hozott létre, melyet a Bátonyterenye és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás lát el. Ennek keretében fogyatékosok nappali ellátását, gyógypedagógiai, logopédiai szakellátást, a táguló világ program keretein belül gyermekesély programokat, IT mentori ellátást és közösségfejlesztést biztosítanak. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A helyzetelemzés alapját szolgáló statisztikai adatokat a TEIR adatbázisból, valamint a helyi nyilvántartásokból gyűjtöttük össze. Felhasználtuk az ágazati beszámolók megállapításait. Természetesen azoknál az adatoknál, amelyekre nyilvántartás nincs és nem is lehet, ott a évi népszámlálás adataiból indultunk ki. A lakosság, kor szerinti összetételét tekintve az idős emberek számaránya magasabb, mint a megyei illetve az országos átlag. A népesség növelése szempontjából javítani kell a település népességmegtartó képességét. 7

8 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége Nemzeti Társadalmi Felzárkóztatási Stratégia (2011. év) megállapítása szerint: Minden harmadik ember (kb. 3 millióan ) ma Magyarországon a szegénységi küszöb alatt él, közülük 1,2 millióan mélyszegénységben. A szegénységi kockázatok különösen sújtják a gyermekeket és a hátrányos helyzetű térségekben élőket. Településünk ilyen, mivel az egyik leghátrányosabb kistérséghez tartozik. A statisztikai adatok és a segélyezési tapasztalatok alapján az egyik gond a munkanélküliség. Községünk roma lakossággal nem rendelkezik. 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A szegénység számos társadalmi tényező által meghatározott, összetett jelenség, okai között szerepelnek társadalmi, elavult iskolai végzettség, munkanélküliség, egészségi állapot, de a jövedelmi viszonyok mutatják meg leginkább. Községünkben tapasztalataink szerint a munkaerő-piacra jutás fő akadálya a tömegközlekedés hiánya. Az alacsony jövedelműek bevételeinek számottevő része származik a pénzbeli juttatások rendszereiből, segélyekből, idénymunkákból. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Az elemzést összevetjük térségi és országos adatokkal is. a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya Foglalkoztatás szempontjából hátrányos helyzetűek közé sorolhatók a nyugdíj előtt álló korosztályok, a gyermekvállalást követően visszatérni kívánó nők, valamint a megváltozott munkaképességű és fogyatékos emberek. 8

9 A település aktív korú lakónépességéből, mely 2012-be 372 fő volt, 22 fő álláskereső volt regisztrálva a Munkaügyi Központban. A 2008-as adathoz viszonyítva ez a szám az elhalálozások számát is figyelembe véve településünkön közel azonos (415 fő aktív korú főből álláskereső 20 fő volt) ban 4,81 %, és 2012-ben 5,91 %. A munkanélküliek közül a településen közel azonos arányban kerestek állást a nők és férfiak. A pályakezdő álláskeresők száma azonos tendenciát mutat az elmúlt években ban 72 fő fiatalból 2 fő, 2012-ben 64 fiatalból 2 fő pályakezdő álláskereső volt, a közbenső években ez a szám 0, de mind a két évben a regisztrál pályakezdő nő volt. A pályakezdő fiatalok elhelyezkedését elsősorban a munkalehetőségek száma, a nem megfelelő szakmaválasztás, a szakmai tapasztalat hiánya befolyásolja. A mai munkaerőpiac elvárásai már nemcsak a végzettségre és a szakképzettségre, hanem a különböző személyes kompetenciákra és a gyakorlati tudásra is vonatkoznak. A településen arra a problémára szükséges beavatkozást kidolgozni, hogy a tartósan munkanélküli nőknek lenne szükséges munkahelyet teremteni, mivel arányaiban tekintve ők tudnak lényegesen nehezebben elhelyezkedni a munka a világában. b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága Az adatok azt mutatják, hogy a településen élő álláskeresők között a 8 osztálynál magasabb iskolai végzettségű személy keres munkát, mivel településünkön 8 általánosnál alacsonyabb végzettséggel rendelkező lakos nem él. 9

10 c) közfoglalkoztatás szeptember 1. napján hatályba lépett a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló évi CVI. törvény, amely létrehozta a közfoglalkoztatás új rendszerét. A foglalkoztatás szervezését és a munkáltatói feladatokat a település polgármestere látta el. Településünk a START munkaprogram keretében olyan kecske farmot hozott létre, mely az állattenyésztésen túl a tejfeldolgozásból készült termékeket is gyárt. A közfoglalkoztatásban 2012 es évben átlagosan 17 fő foglalkoztatására került sor, mely összességében 17 főt érintett. A közfoglalkoztatottak közül 10 volt nő. A közfoglalkoztatás folyamatos, különböző programok alapján történik, a Munkaügyi Központ támogatásától függően változó időben és létszámban. Az álláskeresők között 2012-ben 77 % volt a foglalkoztatottság. Komoly probléma, hogy a 16 éven felüli lakosság kb. 51 %-a még mindig digitálisan írástudatlan. Különösen nagy a lemaradás- az idősek mellett- a hátrányos helyzetűek, a kistelepülésen élők körében, akiket csak a felnőttképzés keretében lehet megszólítani. d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) A legnagyobb foglalkoztató a településen az önkormányzat, mely hivatalában és intézményeiben összességében 9 főt foglalkoztat állandó jelleggel. A térségben munkalehetőség Mátranovákon, Salgótarjánban és Bátonyterenyén van többségében, de munkalehetőséget biztosítanak kis mértékben a helyi vállalkozások is. A munkahelyekhez a közlekedés csak részben megoldott, ezért alkalmanként gondot jelent az utazás. A térségben a START közmunka program keretein belül történik a foglalkoztatás (Vízmű, Erdészet, Közút). Legközelebbi centrum autóbusz járatpárok száma munkanapokon Megyeszékhely elérhetőség átlagos ideje autóval átlagos utazási idő autóbusszal vonat járatok átlagos száma munkanapokon átlagos utazási idő vonattal Kerékpár úton való megközelíthetőség átlagos utazási idő kerékpáron 15 perc 5 25 perc 0 0 nem lehet 0 30 perc 5 45 perc 0 0 nem lehet 0 Főváros 90 perc perc 0 0 nem lehet 0 10

11 e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük A településen nem működik a fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő program, a vonzáskörzetben is csak elenyésző számban indítanak hasonló programokat. A Munkaügyi Központokban vannak támogatott képzések. Az indított képzések sem adnak megfelelő végzettséget ahhoz, hogy el tudjanak vele helyezkedni a résztvevők, mivel rendszerint túlképzés van ezekből a szakmákból. f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) A településen munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek nem működnek, ilyen szolgáltatásokat senki nem végez. A Munkaügyi Központban lehet érdeklődni az általuk indított képzésekről, állás lehetőségekről. g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása Az önkormányzatnál és intézményeiben jelenleg állandó jelleggel mélyszegénységben élő foglalkoztatása nincs. A közmunka programok keretében kerülnek foglalkoztatásra. h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Arra vonatkozóan információval nem rendelkezünk, hogy a foglalkoztatás területén hátrányos megkülönböztetés történt volna faji, nemi, vagy fogyatékossági alapon. A kiválasztási szempontoknál nem szerepelnek ezen tényezők. 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások Az önkormányzat szociális ellátások szabályozásáról szóló 5/2011 (III. 11.) önkormányzati rendeletben szabályozottak szerint biztosítja a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokat és az aktív korúak ellátását. Az aktívkorúak ellátásának körében megállapított foglalkoztatást helyettesítő támogatás, amit évente felül kell vizsgálni. A két felülvizsgálat között eltelt időben minden támogatottnak legalább 30 nap munkaviszonyt kell létesítenie, amit többféle módon is teljesíthet. Egyszerűsített foglalkoztatásban, munkaerő-piaci programban, közérdekű önkéntes munkában vagy közfoglalkoztatásban. Feltétele még a lakókörnyezet rendezettsége, tisztántartása. Rendszeres szociális segélyre lehet jogosult, aki egészségkárosodott, vagy aki 5 éven belül eléri a nyugdíjkorhatárt, vagy 14 év alatti gyermeket nevel és a településen nincs biztosítva a gyermek napközbeni ellátása. Feltétel még a munkaügyi központtal való együttműködés, az egészségkárosodott személyek kivételével a rendszeres szociális segélyre jogosultak az arra kijelölt szervvel a Kistérségi Szociális Központtal. 11

12 A rendszeres szociális segély 90 %-ban fedezett ellátási forma, míg a bérpótló juttatás csak 80 %-ban. Az önkormányzathoz forduló és a jogosultsági feltételeknek megfelelő minden lakos részére az önkormányzat tudta biztosítani az ellátás valamely formáját. Ezen ellátási területeken kívül biztosított a házi segítségnyújtás keretében az idős rászorulók ellátása, valamint szociális étkeztetés keretében az anyagilag, mentálisan, illetve egészségi állapotuknál fogva rászorulók étkeztetése. 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. a) bérlakás-állomány, b) szociális lakhatás A település bérlakással, szociális lakással jelenleg nem rendelkezik. c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok A településen nincs olyan család vagy személy, aki nem lakáscélú ingatlanban élne. d) lakhatást segítő támogatások Az Önkormányzat a rendeletében fennálló feltételek esetén kamatmentes kölcsön formájában nyújt segítséget azoknak, akik lakást vásárolnak, építenek vagy lakásukat korszerűsítik, felújítják. Hajléktalan személyt az önkormányzat nem tart nyilván. Komfort nélküli lakások száma csekély, ezekben az épületekben 12

13 idős emberek élnek. Ahol a tulajdonos meghalt, üdülőnek megveszik, és ezeket folyamatosan komfortosítják a tulajdonosai, ezért településünk a nyári időszakban benépesül. A lakhatást segítő támogatások közül a lakásfenntartási támogatást nyújtja a szociális törvény, valamint a helyi szociális rendelet. Az ellátásra jogosultak száma kiugró tendenciát mutat az elmúlt évben, ez annak köszönhető, hogy szélesebb körben ismerté vált a támogatás igénylésé és feltételei. f) eladósodottság Az önkormányzat adósságkezelési programmal és erre vonatkozó rendelettel nem rendelkezik szűkös anyagi körülményei miatt. g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása A településhez 6 km-re található Mátraalmás településrész. Ezen a településrészen a közszolgáltatásokhoz a hozzáférés biztosított, ugyanolyan a közművesítettsége, mint Szuhának. Ide tartozik az egyik üdülőterületünk, ami szintén minden közművel ellátott. 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete A közigazgatási területünkön szegregátum nem található. 13

14 a) a telep/szegregátum mint lakókörnyezet jellemzői (kiterjedtsége, területi elhelyezkedése, megközelíthetősége, lakásállományának állapota, közműellátottsága, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségei, egyéb környezet-egészségügyi jellemzői stb.) Nem releváns b) a telepen/szegregátumokban élők száma, társadalmi problémák szempontjából főbb jellemzői (pl. életkori megoszlás, foglalkoztatottsági helyzet, segélyezettek, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya, stb.) Nem releváns c) szegregációval veszélyeztetett területek, a lakosság területi átrendeződésének folyamatai Nem releváns 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés A népesség egészségügyi helyzetére jellemző, hogy mint országosan nálunk is elsősorban belgyógyászati megbetegedések fordulnak elő a leggyakrabban (magas vérnyomás, különböző szívbetegségek, cukorbetegségek és a rosszindulatú daganatos elváltozások). Az egészségügyi ellátások közül az alábbiak biztosítottak: háziorvosi ellátás, fogorvosi alapellátás, alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátás (felnőtt, gyermek), védőnői ellátás, Külön gyermekorvosi és iskola egészségügyi szolgáltatás nincs. Ezen feladatokat is a háziorvos látja el. Fogászati alapellátás és az iskolafogászati szűrés megállapodás alapján Bátonyterenyén történik. Az ügyeleti ellátást a térségben lévő önkormányzatok Bátonyterenye központtal társulásos formában biztosítják. A védőnői ellátás 1 fő védőnő alkalmazásával a Mátramindszent központú védőnői körzetben biztosított. A településen és a településrészen is orvosi rendelő áll rendelkezésre, melyben elhelyezésre került a háziorvos, a védőnői szolgálat. év Felnőttek és gyermekek részére tervezett háziorvosi szolgálatok száma Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások száma házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma

15 b) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés A területi ellátásért felelős kórház a salgótarjáni Szent Lázár Megyei Kórház. A járóbeteg szakellátás is Salgótarjánban történik, fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáféréssel együtt. Indokolt esetben Pásztó város rehabilitációs központja is fogadja az ellátásra szorulókat. c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés A népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez való hozzáférés a lakosság számára biztosított Bátonyterenyén és Salgótarjánban. Szervezett szűrések esetén az önkormányzat falugondnoki busz biztosításával segítséget nyújt az eljutásban. d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése Az önkormányzat a köznevelési intézményben megszervezi a közétkeztetést, amely megfelel az érintett korosztály egészséges étrendjére vonatkozó elvárásoknak, amit saját fenntartású konyhájáról biztosít. e) sportprogramokhoz való hozzáférés A sportprogramokhoz való hozzáférés biztosított a településen. f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés A személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés a Bátonyterenye és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás keretein belül biztosított, melynek formái házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, gyermekjóléti szolgálat, családsegítés, logopédiai, gyógypedagógiai, pszichológiai és szenvedélybeteg ellátást. A szociális ellátások és a szolgáltatások összehangoltan, koordináltan működnek. Középpontjában továbbra is a segítségre szoruló emberek állnak, az emberi értékek tiszteletben tartása mellett. Így megteremetve a hátrányos helyzetben élők támogatását és az esélyegyenlőség biztosítását. g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor Az Önkormányzattal szemben a közszolgáltatások nyújtása során hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt szankció megállapítására nem került sor. 15

16 h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül A pénzbeli ellátások és a közszolgáltatások során pozitív diszkriminációval segítjük a célcsoportba tartozókat, melyet szabályozási eszközével valósítunk meg. 3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása a) közösségi élet színterei, fórumai A közösségi élet színterei sokrétűek, ilyenek a lakóközösségek, önkormányzati intézmények, a templom, a civil szervezetek. A felnőttek számára tanácsadások, beszélgető körök szerveződnek, akár egyéni kezdeményezésre is. A lakosság egészségét, gazdasági és társadalmi jólétét úgy lehet biztosítani, ha a gazdaság, társadalom és környezet problémáit együtt kezeljük. A rekreációs célú szabadterek között a parkok, zöldterületek szerepelnek, de idetartozik a az önkormányzat tulajdonában lévő nevelési intézmény udvara és a Civil Ház kertje is. A helyi kötelező közszolgáltatási feladatok, a szociális és gyermekjóléti ellátások, a település üzemeltetési feladatok, a közterületek tisztántartása biztosított. Az egyes feladatok ellátása során együttműködik civil szervezetekkel, az egyházzal, nemzetiségi önkormányzattal. b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük) Etnikai illetve vallási konfliktus településünkön nincs. Az önkormányzat valamint a Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat között a kapcsolat jó. A nemzetiségek rendszeresen részt vesznek a programok előkészítésében, rendezésében és lebonyolításában. A településen működő civil szervezetek segítik az önkormányzat munkáját, sőt van, hogy a nyári hónapokban a szabadtéri színpadán előadás sorozatot hirdet meg, mely az ott üdülők kulturális programjait színesíti. Itt az Operaház gyerekkórusától a környező hagyományőrző csoportokon keresztül élvezhetjük műsoraikat. c.) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.) A helyi civil szervezetetek, valamint a Nemzetiségi Önkormányzat gyűjtéseket szervez a helyi lakosok körében, melyeket részben szétoszt a helyi rászorulók között, részben pedig karitatív szervezeteknek ad át. Az állampolgárok életminősége az élhető mindennap alapfeltételeit tartalmazza. Alapvető cél a jó közérzet elérése és fenntartása. 3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal A statisztikai nyilvántartás szerint roma nemzetiség a településen nincs. ( a népszámláláskor senki nem vallotta magát romának) 3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. 16

17 A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák A tartós munkanélküliség, számuk nem csökken. fejlesztési lehetőségek Közfoglalkoztatás továbbfolytatása, térségi munkaerőpiaci felnőttképzési programok 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete A helyi ellátórendszer különféle támogatásokkal és szolgáltatásokkal segíti a családot a gyermek nevelésében. A helyi rendszer további jellemzője, hogy a veszélyeztetettség megelőzését szolgálja. A megelőző tevékenység a köznevelési, egészségügyi, szociális ágazaton keresztül valósul meg, és az egyes ágazatok együttműködésén alapul. Településünkön a gyermekvédelmi alapellátások kiépültek, a preventív gyermekvédelem minden gyermekekkel foglalkozó intézményben, szakmai programban jelen van. A településen 83 fő gyermek él, melyből veszélyeztetett gyermeket nem tartunk nyilván. b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben 11 fő részesül. Rendkívüli gyermekvédelmi kedvezményt azok kaphatnak, akiknek rendkívüli, pillanatnyi élethelyzetük megoldására kérnek segítséget, a jövedelmi viszonyokat figyelembe véve. ilyen kérelem az önkormányzathoz nem érkezett. c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya A településen élő minden olyan gyermek részesül különböző kedvezményben, amit a jogszabály előír. Ingyenes tankönyvellátásban 12 gyermek részesül. Nyári étkeztetésben folyamatosan 2 fő részesül. d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya Az intézményekben a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak ingyenes étkezésben részesülnek. A nagycsaládosok, akik nem kapnak RGYK-t, 50 % támogatást vehetnek igénybe. Fogyatékkal élő gyermekről jelenleg nem tudunk a településen. A tartósan beteg gyermekek minden jutatást megkaphatnak, melyekre jogosultak (RGYK, étkezés, tankönyvtámogatás, közgyógyigazolvány). A gyermekek lakáskörülményei kielégítőek a településen. Az önkormányzat iskolakezdési támogatást folyósít minden nappali rendszerű oktatásban résztvevő gyermeknek. Természetbeni ellátásként minden 0-14 éves korú gyermek Mikulás ajándékot kap. 17

18 A település bekapcsolódott a Minden Gyerek Lakjon Jól programba a pályázati kiírás minden pontjának megfelelő családokkal. 20 Rendszeres kedvezmények Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek év Ingyenes étkezésben résztvevők száma óvoda Ingyenes étkezésben résztvevők száma iskola 1-8. évfolyam 50 százalékos mértékű kedvezményes étkezésre jogosultak száma évfolyam Ingyenes tankönyvellátásban részesülők száma Óvodáztatási támogatásban részesülők száma Nyári étkeztetésben részesülők száma e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya Nem magyar állampolgársággal rendelkező gyermek nem él a településen. 4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége Településünkön nem található szegregátum. 4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok) A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek védőnői ellátása megoldott a településen. A védőnő két települést lát el. Heti egy alkalommal a települési tanácsadóban fogadja a családokat, de a másik település tanácsadójában is fogadja őket. A többi napokon személyesen keresi fel őket lakásukon. Havonta egy alkalommal nőgyógyász szakrendelés is igénybe vehető a tanácsadóban, a rászoruló családokat mentesítve az utazás költségei alól. 18

19 b) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma) Gyermekorvos legközelebb Bátonyterenyén van. Szuhán a háziorvos látja el a gyerekeket is, a védőnővel együttműködve. Az általa ellátott gyermekeke száma az évek során csökkenő tendenciát mutat. A hozzáférés minden család számára biztosított, a falubusz is segíti az orvoshoz, védőnőhöz való eljutást rendelési időben. év védőnői álláshelyek száma Egy védőnőre jutó gyermekek száma év Betöltetlen felnőtt háziorvosi praxis/ok száma Háziorvos által ellátott személyek száma Gyermekorvos által ellátott gyerekek száma Felnőtt házi orvos által ellátott gyerekek száma A gyermekek napközbeni ellátására csak az óvodában és az iskolában van lehetőség. Az iskola a 2012/13-as tanévtől iskolaotthonos rendszerben működik, ezzel is segítve a szülők munkába állását, mivel a felügyelet megoldott a munkaidő végéig. A településen bölcsőde, családi napközi, házi gyermekfelügyelet nem működik. c) 0 7 éves korúak speciális (egészségügyi-szociális-oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok A gyermekek korai fejlesztése jelenleg a Bátonyterenye és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás keretein belül megoldott. A társulás esetleges felbomlása, vagy az ellátandó területek módosítása esetén az önkormányzat utazó szakember igénybe vételével fogja biztosítani. d) gyermekjóléti alapellátás 19

20 A szociálisan rászorulók által igénybe vehető gyermekjóléti alapellátásokat és a gyermekvédelmi ellátásokat a Bátonyterenye és Környéke Többcélú Kistérségi Társulása látja el. A jelzőrendszeren keresztül érkezett vagy önként jelentkezetteknek nyújt szolgáltatást. e) gyermekvédelem A gyermekvédelem területén kiépült és jól működik a jelzőrendszer. Szuha községben bejelentett állandó lakóhellyel rendelkező, általános, közép- és felsőfokú intézményekbe járó gyermekek részére egyszeri tankönyvtámogatást nyújtott az alábbiak szerint: 65 fő részére 325-eFt (gyermekenként 5.-eFt). Felsőfokú intézményekben (főiskola, egyetem) nappali rendszerű oktatásban résztvevő 8 fő kapott a tanítási hónapokban 4 eft-ot. A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedés megtételére nem került sor. Szuhán a gyermekjóléti szolgálat évben három családot gondozott alapellátás keretén belül, ahol 7 gyermek él.. A gyermekek rendszeresen járnak óvodába, igazolatlan hiányzás nem volt. Egy fő gyermek hátrányos helyzetű (anyagi jellegű), térítésmentesen étkezik. Halmozottan hátrányos helyzetű, veszélyeztetett, SNI gyermek évben sem volt az óvodában. A szülőkkel nagyon jó a kapcsolat. A gyermekvédelmi feladat eredményesebb ellátása érdekében együttműködnek a gyermekjóléti, családsegítő szolgálattal, a védőnővel, háziorvossal, és a jegyzőjével. A gyermekek egészségügyi szűrése biztosított a védőnői hálózaton keresztül. Az óvodában, és az általános iskolában zajló szűrőprogramok rendszeresek. f) krízis helyzetben igénybe vehető szolgáltatások A gyermekek ellátására az alábbi otthonokban kerül sor: Salgótarjánban a Fészek befogadó gyermekotthonban. Az átmeneti gondozásra iskolai hiányzás, családi konfliktus, lakhatási problémák, és a szülők szenvedélybetegsége miatt kerülhet sor, mely problémák településünkre nem jellemző. g) egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés A településen élő minden korosztály egyforma eséllyel igénybe veheti a különböző programok kínálta lehetőségeket: IT pont, könyvtári szolgáltatás, kulturális programok, rendezvények, Gyereknap, Farsang, Falunap, Szeretet ünnep stb. A civil szervezetek az önkormányzat által szervezett rendezvényeken is részt vesznek. A civil szervezetek a szabadidős programok megszervezésében és lebonyolításában is segítséget nyújtanak. h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv A gyermekek egészséges fejlődésének alapfeltétele az egészséges étkezés. Ezt a saját fenntartású konyhájáról biztosítja a nevelési intézményekben. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek 20