Helyi Esélyegyenlőségi Program. Szuha Község Önkormányzata

Átírás

1 Helyi Esélyegyenlőségi Program Szuha Község Önkormányzata

2 Tartalom Bevezetés... 4 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 4 Célok... 4 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) Jogszabályi háttér bemutatása Stratégiai környezet bemutatása A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység A nők helyzete, esélyegyenlősége Az idősek helyzete, esélyegyenlősége A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) A HEP IT részletei A helyzetelemzés megállapításainak összegzése A beavatkozások megvalósítói Jövőképünk Az intézkedési területek részletes kifejtése Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) Megvalósítás A megvalósítás előkészítése A megvalósítás folyamata Monitoring és visszacsatolás Nyilvánosság Érvényesülés, módosítás Elfogadás módja és dátuma

3 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Szuha Község Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait 1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A település bemutatása Szuha Nógrád megyében, a Mátra északi oldalán, Galyatetőtől 6 kilométerre északra, Bátonyterenye várostól 12 kilométerre délkeletre fekvő község. Két településrészből Szuhából és Mátraalmásból áll. Mindkét településrész megközelítése biztosított Bátonyterenye, Nemti, illetve Galyatető irányából. Budapestről az M3-as autópályán, illetve a 21. számú főközlekedési úton 1,5 óra alatt érhető el a település. Autóbusz járat naponta többször közlekedik, amelyekkel Bátonyterenyén keresztül Salgótarjánba a megyeszékhelyre lehet eljutni. A két településrész kialakulása és fejlődése során különböző utat járt be, hiszen míg Szuha a tipikusan jellemző földművelő falvak fejlődéstörténetét tudja felmutatni, addig Mátraalmás a betelepült német, szlovák, és lengyel kézművesek tevékenysége során a hutai falvakra jellemző életet élt. Szuha alapítása az 1200-as évek végére tehető. Festői környezetben a Kikerics hegy alatt a Galya patak völgyében meghúzódó, hosszan elnyúló egyutcás falucska, település történeti ritkaság. A lakosság földműveléssel ás állattenyésztéssel foglalkozott évi egri számadáskönyvekben a vár fenntartására papi tizedet beszolgáló község volt. Az 1700-as évek elején 6 jobbágy család telepszik le, akik lerakják a mai falu alapjait. A település lélekszáma ettől folyamatosan nő, majd az 1950-es évektől folyamatosan csökken. Mátraalmás korábbi nevén Szuhahuta telepes falu, ipari kolónia. Az itt élők az üveg előállításához szükséges hamuzsír készítéssel és faszén égetéssel foglalkoztak. Az üveghutát 1777-ben készítették. A település fejlődősét végigkíséri és meghatározza az erdővel való kapcsolat. Az üveggyártás megszűnése után jellemző foglakozási ággá a favágás és faszerszám készítés lett. Az életmódváltás sem oldotta fel azonban a falu zártságát. Az évi kitelepítések miatt a lakosságszáma drasztikusan lecsökkent. Az 1950-es 3

4 évektől a két falu kapcsolata szorosabbá vált, mivel közigazgatásilag egy település lett. Így Szuha lakosságának összetétele 85 %-ban magyar és 15 %-ban szlovák. A mai településen a lakások száma 359. A község két üdülőterületén 140 üdülőépület található. A villamos energia, az ivóvízhálózat, a vezetékes földgázhálózat, szennyvíz, telefon-és kábel tv hálózat kiépített. A postai szolgáltatások biztosítottak. Az egészségügyi alapellátások társulásos formában történnek óta mindkét településrészen és mindkét üdülőtelepen az intézményes szemétszállítás működik és óta a szelektív hulladékgyűjtés is biztosított. Jelenleg négy üzlet látja el a lakosságot élelmiszerrel és zöldségáruval. A község, amelyen több turista útvonal is átvezet, kedvelt pihenőhelye a kirándulóknak. Értékeink, küldetésünk Az esélyegyenlőség minden ember számára fontos érték. Megléte segíti, hogy mindenkinek esélye legyen jó minőségű szolgáltatásokra, az esélyegyenlőtlenséggel küzdő embereket előnyben részesítsék az élet minden területén, függetlenül attól, hogy nő vagy férfi, egészséges vagy fogyatékossággal él, milyen a származása vagy az anyagi helyzete. Szuha önkormányzata folyamatosan törekszik érvényesíteni az esélyegyenlőségi szempontokat a működését és fejlesztését meghatározó alapvető dokumentumaiban. Az esélyegyenlőség megvalósítását horizontális elvnek tekinti, amely mind a kötelezően és önként vállalt feladatokat érinti. Az Önkormányzat az esélyegyenlőségi politikáját munkáltatói szerepkörben, közvetlen szolgáltatásai során és intézményfenntartói szerepkörben érvényesíti. Az esélyegyenlőséggel kapcsolatos tevékenysége során mindent megtesz annak érdekében, hogy az egyes projektek kidolgozásában az érdekelt civil szerveződések is aktív szerepet játsszanak, elősegítve ezzel a lakosság ilyen irányú szemléletváltását is. Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Az esélyegyenlőség minden állampolgár számára fontos érték. Érvényesítése nem csak jogszabályok által meghatározott kötelezettségünk, hanem hosszú távú érdekünk is, hiszen azt a célt szolgálja, hogy minden állampolgárnak esélye legyen a jó minőségű közszolgáltatásokra, életminőségük javítását szolgáló feltételek biztosítására. Szuha település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). 4

5 Az esélyegyenlőség megvalósításának alapfeltétele a diszkriminációmentesség. Az esélyegyenlőségi programnak a településen élő hátrányos helyzetű csoportokra kell irányulnia, akik számára a sikeres élet és társadalmi integráció esélye korlátozott a különböző területeken jelentkező hátrányaikat kompenzáló esélyegyenlőségi intézkedések nélkül. Szuha község Önkormányzatának alapvető célja, hogy községünk olyan település legyen, ahol érvényesül az az elsődleges alapelv, mely szerint minden embert egyenlőnek kell tekinteni. Közvetlen vagy közvetett diszkrimináció vagy hátrányos megkülönböztetés senkit ne érjen sem faj, szín, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerint. A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP Intézkedési Terv (IT) tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. 5

6 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. A település rendelkezik az 5/2011. (III.31.) önkormányzati rendelettel, ami a szociális ellátások szabályozásáról szól, melyben előírja a támogatás feltételeit, a lakókörnyezet tisztántartását, együttműködéseket a törvényben előírt hivatalokkal. Ebben szabályozza a juttatandó ellátási formákat, ami adható ellátásokat is tartalmaz. Ilyen a közgyógyigazolvánnyal való ellátás, temetési segély, iskoláztatási és anyasági támogatás, átmeneti segélyezés. A képviselő-testület a helyi szabályozási tevékenysége során az esélyegyenlőségi szempontokat is figyelembe veszi. 6

7 2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal A költségvetési koncepciót a képviselő-testület a 2013.április 15-i ülésén 35/2013.(IV.15.) határozatával elfogadta. Ebben kinyilatkozza, hogy továbbra is működteti óvodáját, a saját fenntartású konyhájáról biztosítja a szociális és gyermekétkeztetést. Működteti a házi segítségnyújtást, a gyermekjóléti és családsegítő szolgálatot. A lakosok minél szélesebb körű foglakoztatása érdekében részt vesz a START munkaprogramban és az eddig létrehozott kecskefarmot továbbfejleszti, sajtkészítő üzemet létesít és a termékkört tovább bővíti. Gazdasági programmal rendelkezik, amely egy választási ciklust foglal magába. A program tartalmazza az esélyegyenlőséggel kapcsolatos feladatokat. Az óvodai nevelést helyi intézménnyel, az iskolai nevelést a két szomszédos településsel (Mátramindszent és Dorogháza) megállapodott a képviselőtestület, hogy az ott működő intézményekbe kötelező felvenni a tanulókat. A köznevelési fejlesztési terv elkészítéséhez a képviselő-testület kikérte a helyi nemzetiségi önkormányzat, a diákszervek és a szülők véleményét is. A település rendelkezik településfejlesztési stratégiával, településrendezési tervvel, településszerkezeti tervvel és településfejlesztési koncepcióval. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Több kötelezően ellátandó feladatra és önként vállalt feladatra településünk társulást hozott létre, melyet a Bátonyterenye és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás lát el. Ennek keretében fogyatékosok nappali ellátását, gyógypedagógiai, logopédiai szakellátást, a táguló világ program keretein belül gyermekesély programokat, IT mentori ellátást és közösségfejlesztést biztosítanak. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A helyzetelemzés alapját szolgáló statisztikai adatokat a TEIR adatbázisból, valamint a helyi nyilvántartásokból gyűjtöttük össze. Felhasználtuk az ágazati beszámolók megállapításait. Természetesen azoknál az adatoknál, amelyekre nyilvántartás nincs és nem is lehet, ott a évi népszámlálás adataiból indultunk ki. A lakosság, kor szerinti összetételét tekintve az idős emberek számaránya magasabb, mint a megyei illetve az országos átlag. A népesség növelése szempontjából javítani kell a település népességmegtartó képességét. 7

8 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége Nemzeti Társadalmi Felzárkóztatási Stratégia (2011. év) megállapítása szerint: Minden harmadik ember (kb. 3 millióan ) ma Magyarországon a szegénységi küszöb alatt él, közülük 1,2 millióan mélyszegénységben. A szegénységi kockázatok különösen sújtják a gyermekeket és a hátrányos helyzetű térségekben élőket. Településünk ilyen, mivel az egyik leghátrányosabb kistérséghez tartozik. A statisztikai adatok és a segélyezési tapasztalatok alapján az egyik gond a munkanélküliség. Községünk roma lakossággal nem rendelkezik. 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A szegénység számos társadalmi tényező által meghatározott, összetett jelenség, okai között szerepelnek társadalmi, elavult iskolai végzettség, munkanélküliség, egészségi állapot, de a jövedelmi viszonyok mutatják meg leginkább. Községünkben tapasztalataink szerint a munkaerő-piacra jutás fő akadálya a tömegközlekedés hiánya. Az alacsony jövedelműek bevételeinek számottevő része származik a pénzbeli juttatások rendszereiből, segélyekből, idénymunkákból. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Az elemzést összevetjük térségi és országos adatokkal is. a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya Foglalkoztatás szempontjából hátrányos helyzetűek közé sorolhatók a nyugdíj előtt álló korosztályok, a gyermekvállalást követően visszatérni kívánó nők, valamint a megváltozott munkaképességű és fogyatékos emberek. 8

9 A település aktív korú lakónépességéből, mely 2012-be 372 fő volt, 22 fő álláskereső volt regisztrálva a Munkaügyi Központban. A 2008-as adathoz viszonyítva ez a szám az elhalálozások számát is figyelembe véve településünkön közel azonos (415 fő aktív korú főből álláskereső 20 fő volt) ban 4,81 %, és 2012-ben 5,91 %. A munkanélküliek közül a településen közel azonos arányban kerestek állást a nők és férfiak. A pályakezdő álláskeresők száma azonos tendenciát mutat az elmúlt években ban 72 fő fiatalból 2 fő, 2012-ben 64 fiatalból 2 fő pályakezdő álláskereső volt, a közbenső években ez a szám 0, de mind a két évben a regisztrál pályakezdő nő volt. A pályakezdő fiatalok elhelyezkedését elsősorban a munkalehetőségek száma, a nem megfelelő szakmaválasztás, a szakmai tapasztalat hiánya befolyásolja. A mai munkaerőpiac elvárásai már nemcsak a végzettségre és a szakképzettségre, hanem a különböző személyes kompetenciákra és a gyakorlati tudásra is vonatkoznak. A településen arra a problémára szükséges beavatkozást kidolgozni, hogy a tartósan munkanélküli nőknek lenne szükséges munkahelyet teremteni, mivel arányaiban tekintve ők tudnak lényegesen nehezebben elhelyezkedni a munka a világában. b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága Az adatok azt mutatják, hogy a településen élő álláskeresők között a 8 osztálynál magasabb iskolai végzettségű személy keres munkát, mivel településünkön 8 általánosnál alacsonyabb végzettséggel rendelkező lakos nem él. 9

10 c) közfoglalkoztatás szeptember 1. napján hatályba lépett a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló évi CVI. törvény, amely létrehozta a közfoglalkoztatás új rendszerét. A foglalkoztatás szervezését és a munkáltatói feladatokat a település polgármestere látta el. Településünk a START munkaprogram keretében olyan kecske farmot hozott létre, mely az állattenyésztésen túl a tejfeldolgozásból készült termékeket is gyárt. A közfoglalkoztatásban 2012 es évben átlagosan 17 fő foglalkoztatására került sor, mely összességében 17 főt érintett. A közfoglalkoztatottak közül 10 volt nő. A közfoglalkoztatás folyamatos, különböző programok alapján történik, a Munkaügyi Központ támogatásától függően változó időben és létszámban. Az álláskeresők között 2012-ben 77 % volt a foglalkoztatottság. Komoly probléma, hogy a 16 éven felüli lakosság kb. 51 %-a még mindig digitálisan írástudatlan. Különösen nagy a lemaradás- az idősek mellett- a hátrányos helyzetűek, a kistelepülésen élők körében, akiket csak a felnőttképzés keretében lehet megszólítani. d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) A legnagyobb foglalkoztató a településen az önkormányzat, mely hivatalában és intézményeiben összességében 9 főt foglalkoztat állandó jelleggel. A térségben munkalehetőség Mátranovákon, Salgótarjánban és Bátonyterenyén van többségében, de munkalehetőséget biztosítanak kis mértékben a helyi vállalkozások is. A munkahelyekhez a közlekedés csak részben megoldott, ezért alkalmanként gondot jelent az utazás. A térségben a START közmunka program keretein belül történik a foglalkoztatás (Vízmű, Erdészet, Közút). Legközelebbi centrum autóbusz járatpárok száma munkanapokon Megyeszékhely elérhetőség átlagos ideje autóval átlagos utazási idő autóbusszal vonat járatok átlagos száma munkanapokon átlagos utazási idő vonattal Kerékpár úton való megközelíthetőség átlagos utazási idő kerékpáron 15 perc 5 25 perc 0 0 nem lehet 0 30 perc 5 45 perc 0 0 nem lehet 0 Főváros 90 perc perc 0 0 nem lehet 0 10

11 e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük A településen nem működik a fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő program, a vonzáskörzetben is csak elenyésző számban indítanak hasonló programokat. A Munkaügyi Központokban vannak támogatott képzések. Az indított képzések sem adnak megfelelő végzettséget ahhoz, hogy el tudjanak vele helyezkedni a résztvevők, mivel rendszerint túlképzés van ezekből a szakmákból. f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) A településen munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek nem működnek, ilyen szolgáltatásokat senki nem végez. A Munkaügyi Központban lehet érdeklődni az általuk indított képzésekről, állás lehetőségekről. g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása Az önkormányzatnál és intézményeiben jelenleg állandó jelleggel mélyszegénységben élő foglalkoztatása nincs. A közmunka programok keretében kerülnek foglalkoztatásra. h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Arra vonatkozóan információval nem rendelkezünk, hogy a foglalkoztatás területén hátrányos megkülönböztetés történt volna faji, nemi, vagy fogyatékossági alapon. A kiválasztási szempontoknál nem szerepelnek ezen tényezők. 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások Az önkormányzat szociális ellátások szabályozásáról szóló 5/2011 (III. 11.) önkormányzati rendeletben szabályozottak szerint biztosítja a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokat és az aktív korúak ellátását. Az aktívkorúak ellátásának körében megállapított foglalkoztatást helyettesítő támogatás, amit évente felül kell vizsgálni. A két felülvizsgálat között eltelt időben minden támogatottnak legalább 30 nap munkaviszonyt kell létesítenie, amit többféle módon is teljesíthet. Egyszerűsített foglalkoztatásban, munkaerő-piaci programban, közérdekű önkéntes munkában vagy közfoglalkoztatásban. Feltétele még a lakókörnyezet rendezettsége, tisztántartása. Rendszeres szociális segélyre lehet jogosult, aki egészségkárosodott, vagy aki 5 éven belül eléri a nyugdíjkorhatárt, vagy 14 év alatti gyermeket nevel és a településen nincs biztosítva a gyermek napközbeni ellátása. Feltétel még a munkaügyi központtal való együttműködés, az egészségkárosodott személyek kivételével a rendszeres szociális segélyre jogosultak az arra kijelölt szervvel a Kistérségi Szociális Központtal. 11

12 A rendszeres szociális segély 90 %-ban fedezett ellátási forma, míg a bérpótló juttatás csak 80 %-ban. Az önkormányzathoz forduló és a jogosultsági feltételeknek megfelelő minden lakos részére az önkormányzat tudta biztosítani az ellátás valamely formáját. Ezen ellátási területeken kívül biztosított a házi segítségnyújtás keretében az idős rászorulók ellátása, valamint szociális étkeztetés keretében az anyagilag, mentálisan, illetve egészségi állapotuknál fogva rászorulók étkeztetése. 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. a) bérlakás-állomány, b) szociális lakhatás A település bérlakással, szociális lakással jelenleg nem rendelkezik. c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok A településen nincs olyan család vagy személy, aki nem lakáscélú ingatlanban élne. d) lakhatást segítő támogatások Az Önkormányzat a rendeletében fennálló feltételek esetén kamatmentes kölcsön formájában nyújt segítséget azoknak, akik lakást vásárolnak, építenek vagy lakásukat korszerűsítik, felújítják. Hajléktalan személyt az önkormányzat nem tart nyilván. Komfort nélküli lakások száma csekély, ezekben az épületekben 12

13 idős emberek élnek. Ahol a tulajdonos meghalt, üdülőnek megveszik, és ezeket folyamatosan komfortosítják a tulajdonosai, ezért településünk a nyári időszakban benépesül. A lakhatást segítő támogatások közül a lakásfenntartási támogatást nyújtja a szociális törvény, valamint a helyi szociális rendelet. Az ellátásra jogosultak száma kiugró tendenciát mutat az elmúlt évben, ez annak köszönhető, hogy szélesebb körben ismerté vált a támogatás igénylésé és feltételei. f) eladósodottság Az önkormányzat adósságkezelési programmal és erre vonatkozó rendelettel nem rendelkezik szűkös anyagi körülményei miatt. g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása A településhez 6 km-re található Mátraalmás településrész. Ezen a településrészen a közszolgáltatásokhoz a hozzáférés biztosított, ugyanolyan a közművesítettsége, mint Szuhának. Ide tartozik az egyik üdülőterületünk, ami szintén minden közművel ellátott. 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete A közigazgatási területünkön szegregátum nem található. 13

14 a) a telep/szegregátum mint lakókörnyezet jellemzői (kiterjedtsége, területi elhelyezkedése, megközelíthetősége, lakásállományának állapota, közműellátottsága, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségei, egyéb környezet-egészségügyi jellemzői stb.) Nem releváns b) a telepen/szegregátumokban élők száma, társadalmi problémák szempontjából főbb jellemzői (pl. életkori megoszlás, foglalkoztatottsági helyzet, segélyezettek, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya, stb.) Nem releváns c) szegregációval veszélyeztetett területek, a lakosság területi átrendeződésének folyamatai Nem releváns 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés A népesség egészségügyi helyzetére jellemző, hogy mint országosan nálunk is elsősorban belgyógyászati megbetegedések fordulnak elő a leggyakrabban (magas vérnyomás, különböző szívbetegségek, cukorbetegségek és a rosszindulatú daganatos elváltozások). Az egészségügyi ellátások közül az alábbiak biztosítottak: háziorvosi ellátás, fogorvosi alapellátás, alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátás (felnőtt, gyermek), védőnői ellátás, Külön gyermekorvosi és iskola egészségügyi szolgáltatás nincs. Ezen feladatokat is a háziorvos látja el. Fogászati alapellátás és az iskolafogászati szűrés megállapodás alapján Bátonyterenyén történik. Az ügyeleti ellátást a térségben lévő önkormányzatok Bátonyterenye központtal társulásos formában biztosítják. A védőnői ellátás 1 fő védőnő alkalmazásával a Mátramindszent központú védőnői körzetben biztosított. A településen és a településrészen is orvosi rendelő áll rendelkezésre, melyben elhelyezésre került a háziorvos, a védőnői szolgálat. év Felnőttek és gyermekek részére tervezett háziorvosi szolgálatok száma Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások száma házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma

15 b) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés A területi ellátásért felelős kórház a salgótarjáni Szent Lázár Megyei Kórház. A járóbeteg szakellátás is Salgótarjánban történik, fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáféréssel együtt. Indokolt esetben Pásztó város rehabilitációs központja is fogadja az ellátásra szorulókat. c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés A népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez való hozzáférés a lakosság számára biztosított Bátonyterenyén és Salgótarjánban. Szervezett szűrések esetén az önkormányzat falugondnoki busz biztosításával segítséget nyújt az eljutásban. d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése Az önkormányzat a köznevelési intézményben megszervezi a közétkeztetést, amely megfelel az érintett korosztály egészséges étrendjére vonatkozó elvárásoknak, amit saját fenntartású konyhájáról biztosít. e) sportprogramokhoz való hozzáférés A sportprogramokhoz való hozzáférés biztosított a településen. f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés A személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés a Bátonyterenye és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás keretein belül biztosított, melynek formái házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, gyermekjóléti szolgálat, családsegítés, logopédiai, gyógypedagógiai, pszichológiai és szenvedélybeteg ellátást. A szociális ellátások és a szolgáltatások összehangoltan, koordináltan működnek. Középpontjában továbbra is a segítségre szoruló emberek állnak, az emberi értékek tiszteletben tartása mellett. Így megteremetve a hátrányos helyzetben élők támogatását és az esélyegyenlőség biztosítását. g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor Az Önkormányzattal szemben a közszolgáltatások nyújtása során hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt szankció megállapítására nem került sor. 15

16 h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül A pénzbeli ellátások és a közszolgáltatások során pozitív diszkriminációval segítjük a célcsoportba tartozókat, melyet szabályozási eszközével valósítunk meg. 3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása a) közösségi élet színterei, fórumai A közösségi élet színterei sokrétűek, ilyenek a lakóközösségek, önkormányzati intézmények, a templom, a civil szervezetek. A felnőttek számára tanácsadások, beszélgető körök szerveződnek, akár egyéni kezdeményezésre is. A lakosság egészségét, gazdasági és társadalmi jólétét úgy lehet biztosítani, ha a gazdaság, társadalom és környezet problémáit együtt kezeljük. A rekreációs célú szabadterek között a parkok, zöldterületek szerepelnek, de idetartozik a az önkormányzat tulajdonában lévő nevelési intézmény udvara és a Civil Ház kertje is. A helyi kötelező közszolgáltatási feladatok, a szociális és gyermekjóléti ellátások, a település üzemeltetési feladatok, a közterületek tisztántartása biztosított. Az egyes feladatok ellátása során együttműködik civil szervezetekkel, az egyházzal, nemzetiségi önkormányzattal. b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük) Etnikai illetve vallási konfliktus településünkön nincs. Az önkormányzat valamint a Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat között a kapcsolat jó. A nemzetiségek rendszeresen részt vesznek a programok előkészítésében, rendezésében és lebonyolításában. A településen működő civil szervezetek segítik az önkormányzat munkáját, sőt van, hogy a nyári hónapokban a szabadtéri színpadán előadás sorozatot hirdet meg, mely az ott üdülők kulturális programjait színesíti. Itt az Operaház gyerekkórusától a környező hagyományőrző csoportokon keresztül élvezhetjük műsoraikat. c.) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.) A helyi civil szervezetetek, valamint a Nemzetiségi Önkormányzat gyűjtéseket szervez a helyi lakosok körében, melyeket részben szétoszt a helyi rászorulók között, részben pedig karitatív szervezeteknek ad át. Az állampolgárok életminősége az élhető mindennap alapfeltételeit tartalmazza. Alapvető cél a jó közérzet elérése és fenntartása. 3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal A statisztikai nyilvántartás szerint roma nemzetiség a településen nincs. ( a népszámláláskor senki nem vallotta magát romának) 3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. 16

17 A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák A tartós munkanélküliség, számuk nem csökken. fejlesztési lehetőségek Közfoglalkoztatás továbbfolytatása, térségi munkaerőpiaci felnőttképzési programok 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete A helyi ellátórendszer különféle támogatásokkal és szolgáltatásokkal segíti a családot a gyermek nevelésében. A helyi rendszer további jellemzője, hogy a veszélyeztetettség megelőzését szolgálja. A megelőző tevékenység a köznevelési, egészségügyi, szociális ágazaton keresztül valósul meg, és az egyes ágazatok együttműködésén alapul. Településünkön a gyermekvédelmi alapellátások kiépültek, a preventív gyermekvédelem minden gyermekekkel foglalkozó intézményben, szakmai programban jelen van. A településen 83 fő gyermek él, melyből veszélyeztetett gyermeket nem tartunk nyilván. b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben 11 fő részesül. Rendkívüli gyermekvédelmi kedvezményt azok kaphatnak, akiknek rendkívüli, pillanatnyi élethelyzetük megoldására kérnek segítséget, a jövedelmi viszonyokat figyelembe véve. ilyen kérelem az önkormányzathoz nem érkezett. c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya A településen élő minden olyan gyermek részesül különböző kedvezményben, amit a jogszabály előír. Ingyenes tankönyvellátásban 12 gyermek részesül. Nyári étkeztetésben folyamatosan 2 fő részesül. d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya Az intézményekben a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak ingyenes étkezésben részesülnek. A nagycsaládosok, akik nem kapnak RGYK-t, 50 % támogatást vehetnek igénybe. Fogyatékkal élő gyermekről jelenleg nem tudunk a településen. A tartósan beteg gyermekek minden jutatást megkaphatnak, melyekre jogosultak (RGYK, étkezés, tankönyvtámogatás, közgyógyigazolvány). A gyermekek lakáskörülményei kielégítőek a településen. Az önkormányzat iskolakezdési támogatást folyósít minden nappali rendszerű oktatásban résztvevő gyermeknek. Természetbeni ellátásként minden 0-14 éves korú gyermek Mikulás ajándékot kap. 17

18 A település bekapcsolódott a Minden Gyerek Lakjon Jól programba a pályázati kiírás minden pontjának megfelelő családokkal. 20 Rendszeres kedvezmények Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek év Ingyenes étkezésben résztvevők száma óvoda Ingyenes étkezésben résztvevők száma iskola 1-8. évfolyam 50 százalékos mértékű kedvezményes étkezésre jogosultak száma évfolyam Ingyenes tankönyvellátásban részesülők száma Óvodáztatási támogatásban részesülők száma Nyári étkeztetésben részesülők száma e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya Nem magyar állampolgársággal rendelkező gyermek nem él a településen. 4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége Településünkön nem található szegregátum. 4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok) A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek védőnői ellátása megoldott a településen. A védőnő két települést lát el. Heti egy alkalommal a települési tanácsadóban fogadja a családokat, de a másik település tanácsadójában is fogadja őket. A többi napokon személyesen keresi fel őket lakásukon. Havonta egy alkalommal nőgyógyász szakrendelés is igénybe vehető a tanácsadóban, a rászoruló családokat mentesítve az utazás költségei alól. 18

19 b) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma) Gyermekorvos legközelebb Bátonyterenyén van. Szuhán a háziorvos látja el a gyerekeket is, a védőnővel együttműködve. Az általa ellátott gyermekeke száma az évek során csökkenő tendenciát mutat. A hozzáférés minden család számára biztosított, a falubusz is segíti az orvoshoz, védőnőhöz való eljutást rendelési időben. év védőnői álláshelyek száma Egy védőnőre jutó gyermekek száma év Betöltetlen felnőtt háziorvosi praxis/ok száma Háziorvos által ellátott személyek száma Gyermekorvos által ellátott gyerekek száma Felnőtt házi orvos által ellátott gyerekek száma A gyermekek napközbeni ellátására csak az óvodában és az iskolában van lehetőség. Az iskola a 2012/13-as tanévtől iskolaotthonos rendszerben működik, ezzel is segítve a szülők munkába állását, mivel a felügyelet megoldott a munkaidő végéig. A településen bölcsőde, családi napközi, házi gyermekfelügyelet nem működik. c) 0 7 éves korúak speciális (egészségügyi-szociális-oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok A gyermekek korai fejlesztése jelenleg a Bátonyterenye és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás keretein belül megoldott. A társulás esetleges felbomlása, vagy az ellátandó területek módosítása esetén az önkormányzat utazó szakember igénybe vételével fogja biztosítani. d) gyermekjóléti alapellátás 19

20 A szociálisan rászorulók által igénybe vehető gyermekjóléti alapellátásokat és a gyermekvédelmi ellátásokat a Bátonyterenye és Környéke Többcélú Kistérségi Társulása látja el. A jelzőrendszeren keresztül érkezett vagy önként jelentkezetteknek nyújt szolgáltatást. e) gyermekvédelem A gyermekvédelem területén kiépült és jól működik a jelzőrendszer. Szuha községben bejelentett állandó lakóhellyel rendelkező, általános, közép- és felsőfokú intézményekbe járó gyermekek részére egyszeri tankönyvtámogatást nyújtott az alábbiak szerint: 65 fő részére 325-eFt (gyermekenként 5.-eFt). Felsőfokú intézményekben (főiskola, egyetem) nappali rendszerű oktatásban résztvevő 8 fő kapott a tanítási hónapokban 4 eft-ot. A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedés megtételére nem került sor. Szuhán a gyermekjóléti szolgálat évben három családot gondozott alapellátás keretén belül, ahol 7 gyermek él.. A gyermekek rendszeresen járnak óvodába, igazolatlan hiányzás nem volt. Egy fő gyermek hátrányos helyzetű (anyagi jellegű), térítésmentesen étkezik. Halmozottan hátrányos helyzetű, veszélyeztetett, SNI gyermek évben sem volt az óvodában. A szülőkkel nagyon jó a kapcsolat. A gyermekvédelmi feladat eredményesebb ellátása érdekében együttműködnek a gyermekjóléti, családsegítő szolgálattal, a védőnővel, háziorvossal, és a jegyzőjével. A gyermekek egészségügyi szűrése biztosított a védőnői hálózaton keresztül. Az óvodában, és az általános iskolában zajló szűrőprogramok rendszeresek. f) krízis helyzetben igénybe vehető szolgáltatások A gyermekek ellátására az alábbi otthonokban kerül sor: Salgótarjánban a Fészek befogadó gyermekotthonban. Az átmeneti gondozásra iskolai hiányzás, családi konfliktus, lakhatási problémák, és a szülők szenvedélybetegsége miatt kerülhet sor, mely problémák településünkre nem jellemző. g) egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés A településen élő minden korosztály egyforma eséllyel igénybe veheti a különböző programok kínálta lehetőségeket: IT pont, könyvtári szolgáltatás, kulturális programok, rendezvények, Gyereknap, Farsang, Falunap, Szeretet ünnep stb. A civil szervezetek az önkormányzat által szervezett rendezvényeken is részt vesznek. A civil szervezetek a szabadidős programok megszervezésében és lebonyolításában is segítséget nyújtanak. h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv A gyermekek egészséges fejlődésének alapfeltétele az egészséges étkezés. Ezt a saját fenntartású konyhájáról biztosítja a nevelési intézményekben. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek 20

21 térítésmentesen étkezhet. Valamennyi szociálisan rászoruló és normatív támogatásra jogosult gyermekétkezési lehetősége biztosított. A törvény által meghatározott ingyenes tankönyvtámogatásban 10 fő részesült. A nyári gyermek étkeztetésben folyamatosan 2 fő részesül. i) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor járási, önkormányzati adat, civil érdekképviselők észrevételei A gyerekeket nem éri hátrány, diszkrimináció faji, vallási hovatartozásuk, illetve fogyatékosságuk, betegségük miatt. j) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek keretein belül A 0-3 éves korú gyerekek és családjaik a Biztos Kezdet Gyerekház szolgáltatásait vehetik igénybe térítésmentesen, mely a szomszédos településen Dorogházán működik. Itt a családok az életvezetéssel, kapcsolatokkal, társadalmi szokásokkal, értékekkel, gyermekneveléssel stb. kapcsolatban kapnak tanácsokat szakemberektől. 4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége a) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása Az integrált oktatást, különleges gondozást a gyermek életkorától és állapotától függően a fogyatékosságot megállapító szakértői bizottság szakvéleményében foglaltak szerint a korai fejlesztés és gondozás, a fejlesztő felkészítés, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés keretében szerveztük meg a településen. A létszámról elmondható, hogy az óvodapedagógusok felkészültek, folyamatosan képzéseken vesznek részt. Településünkön kiemelt figyelmet igénylő gyermek, valamint fogyatékkal élő gyermek a nyilvántartásunkban nem szerepel. Az oktatási feladatokat ellátó II. János Pál Pápa Katolikus Általános Iskolában és a Móra Ferenc Általános Iskolában is van lehetőség a közoktatási feladatok ellátására, részben az intézményeken belül, részben pedig magántanulóként Az óvodába járó gyermekek közül HHH és SNI gyermek nincs év 3 éves 4 éves 5 éves 6 éves 7 éves Összesen székhely Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma Más településről bejáró gyermekek létszáma az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten) a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma

22 a beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma A gyermek-és ifjúságvédelmi felelősök fontos feladatot látnak el a köznevelési intézményekben a veszélyeztető körülmények feltárása, ezek megszüntetése, kialakulásuk megelőzése területén éppúgy, mint a drogprevenciót, egészségrenevelést illetően évi Országos kompetenciamérések a 6. és 8. évfolyamos tanulók teljes körében mérték a matematikai eszköztudást és a szövegértési képességeket. Az eredmények az alábbi táblázatban láthatóak. ISKOLA NEVE Országos kompetenciamérés eredménye Iskola átlaga Országos átlag Iskola átlaga Országos átlag Iskola átlaga HHH tanulók átlaga Országos átlag Szövegértés 6. évfolyam évfolyam Matematika 6. évfolyam évfolyam Az óvodai, iskolai személyi feltételei a következő táblázatokban látható. ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG db Az óvoda telephelyeinek száma 1 Hány településről járnak be a gyermekek 2 Óvodai férőhelyek száma 25 Óvodai csoportok száma 1 Az óvoda nyitvatartási ideje (...h-tól...h-ig): 07:00-16:30 A nyári óvoda-bezárás időtartama: () 4 hét Személyi feltételek Fő Hiányzó létszám Óvodapedagógusok száma 2 0 Ebből diplomás óvodapedagógusok 2 0 száma Gyógypedagógusok létszáma 0 0 Dajka/gondozónő 1 0 Kisegítő személyzet 0 0 Hiányzó Fő létszám Nem szaktanítást végző tanító 2 0 Szaktanítást végző tanítók száma 3 0 Szaktanítást végző tanárok száma 5 2 Gyógypedagógusok létszáma 0 0 Gyermekvédelmi felelős 1 0 Iskolaorvos 0 0 Iskolapszichológus 0 0 Kisegítő személyzet 2 0 b) a közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (pl. iskolára/óvodára jutó gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.) Gyógypedagógus, pszichológus a Bátonyterenye és Térsége Önkormányzatainak Többcélú Társulása keretén belül kiutazással valósul meg. 22

23 c.) hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregációs Településünk nem rendelkezik több óvodával, és iskolával, ezért hátrányos megkülönböztetés nem valósul meg. d) az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérések Településünkről az iskoláskorú gyermekek nagy többsége azonos iskolába jár, így az oktatás hatékonyságát, eredményességét nincs módunkban összehasonlítani. f) krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások A gyermekek ellátására az alábbi otthonokban kerül sor: Salgótarjánban a Fészek befogadó gyermekotthonban. Az átmeneti gondozásra iskolai hiányzás, családi konfliktus, lakhatási problémák, és a szülők szenvedélybetegsége miatt kerülhet sor, mely problémák településünkre nem jellemző. e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatás A köznevelési, gyermekjóléti intézmények, adomány gyűjtési programokat szerveznek vagy részt vesznek adomány kiosztásában. A hivatal is szervez adománygyűjtéseket, ahol a kinőtt ruhákat és megunt játékokat lehet behozni. A feladatok ellátásában a települési civil szervezetek is részt vesznek.(pl.: Cserkész csapat) 4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák Más településre eljáró diákok délutáni szabadidő hasznos eltöltése Korai fejlesztés nem megoldott fejlesztési lehetőségek Délutáni foglalkozások szervezése Utazó szakember igénybe vételével 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége A demográfiai és közszolgáltatási adatok vizsgálatából az alábbi összefüggések állapíthatók meg: a település összlakosságszámának 54 %-a nő a női lakosok több,mint fele éves, tehát aktív korú aktív korúak ellátásában részesülők : 0 fő 23

24 közfoglalkoztatásban résztvevő nők:15 fő ápolási díjban részesülők: 1 fő A népesség nemek szerinti megoszlása a népességen belül helyi szinten is jól mutatja, hogy a nők átlagosan magasabb életkort érnek meg, mint a férfiak. Tapasztalataink szerint a nők között is kiemelten hátrányos helyzetben vannak a 45 év feletti nők a változó képzettségi követelmények, a pályakezdők a szakmai tapasztalat hiánya, a gyesen lévő, illetve a kisgyermekes anyukák a munkából való kiesés miatt. A veszélyeztetett korcsoportba tartozó nők foglalkoztatása különös figyelmet és támogatást igényel. Az anyagi kiszolgáltatottságukat fokozza, hogy sokan nem tudják felmutatni a nyugdíjjogosultsághoz szükséges ledolgozott munkaidőt. 5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében A közösségi esélyegyenlőség akcióprogram céljai között szerepel a gazdasági és szociális szférában a nők és férfiak esélyegyenlőségének érvényesítése, valamint a munka és a családi élet összeegyeztetése mind a férfiak, mind a nők számára. Az Önkormányzat, mint munkáltató eleget tesz az egyenlő munkáért egyenlő bér követelményének. Tapasztalataink szerint a gyermekvállalás, a munkahelytől való hosszabb idejű távolmaradás nagymértékben rontja a nők munkaerőpiacra való visszalépésének esélyeit. A település környezetében lévő munkahelyek is leginkább férfiak számára kínál munkalehetőséget. Ezekben az üzemekben, gyárakban elsősorban nehéz fizikai munkát kell végezni, amelyekhez olyan szaktudás szükséges, melyeket többségében férfiak sajátítanak el tanulmányaik s vagy betanítás során. Az egyetlen lehetőség az elhelyezkedésre a közmunka program, illetve az erdészeti munka. 24

25 b) nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban Sajnos a településen nem működik foglalkoztatást segítő és képzési program, és vonzáskörzetében is csak a Munkaügyi Központ Bátonyterenye indít képzéseket. Az ott elsajátítható szakmák azonban csak ritkán vezetnek eredményes elhelyezkedéshez, mivel nem a hiányszakmákból indítanak képzéseket. c) alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei Településünkön ilyen nő nincs, ez településünknek nem jelent problémát. d) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség) Ugyanazon munka körben dolgozó nők általában kevesebbet keresnek, egyes munkakörökben előnyben részesülnek vagy a nők, vagy a férfiak. Az 50 év felettiek elhelyezkedése nagyon nehéz, mivel az életkor hátrány jelent. 5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.) A településen nem található bölcsődei, családi napközi. Bátonyterenyén csak az oda bejelentett lakosok gyermekeit veszik fel a bölcsődébe. Az óvoda rugalmas nyitva tartással segíti a szülők munkába járását, munkavállalását, az óvodában férőhely hiány nincs, minden jelentkező gyermeket, aki az egyéb feltételeknek megfelel az óvoda fogadni tud. Az iskolában felmenő rendszerű egész napos oktatást vezettek be. 5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe A családtervezés, anya- és gyermekgondozás a védőnői hálózat szakmai munkájában jelenik meg. Ennek során a szociálisan nehéz helyzetben élő várandós anya és gyermekekre fokozott figyelmet fordítanak. A leendő szülők számára a gyermekgondozással kapcsolatos ismeretek átadását már várandós korban kezdik meg: beszélgetések, családlátogatások formájában. Segítséget nyújtanak a családi-, szociális juttatások megismerésében és a hozzá tartozó nyomtatványok kitöltésében. Családtervezéssel kapcsolatban a gyermekek felvilágosítására alapvetően az iskolában kerül sor. 25

26 5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak Jellemzően az erőszak jó része a családban marad, hiszen a nőket, illetve a családokat érő erőszakos cselekedetek nagy része ma még felderítetlen. Településünkön nem tudunk családon belüli erőszakról. 5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) A családok átmeneti elhelyezését a vonzáskörzet illetve a távolabb lévő településeken oldható meg. Salgótarjánban a Magyar Vöröskereszt által üzemeltetett Menedék Családok Átmeneti Otthona, Pásztón és Etesen a Családok Átmeneti Otthona látja el ezt a feladatot. Az átmeneti otthonokhoz ellátási területek tartoznak. Tapasztalataik alapján az utóbbi évek gazdasági és társadalmi folyamati nem kedveztek az eredmények elérésében. A gyermekek ellátására az alábbi otthonokban kerül sor: Salgótarjánban a Fészek befogadó gyermekotthonban. Az átmeneti gondozásra iskolai hiányzás, családi konfliktus, lakhatási problémák, és a szülők szenvedélybetegsége miatt kerülhet sor, mely problémák településünkre nem jellemző. 5.6 A nők szerepe a helyi közéletben Önkormányzati képviselők körében az 5 főből álló testületben egy nő sem található. Az önkormányzat és intézményeinek munkatársai nők. A településen nincs olyan szervezet, amely a nők érdekvédelmére alakult volna. év Képviselőtestület tagja Városi bíróság és ítélőtáblák vezetői Közgyűlések tagjai Férfi Nő Férfi Nő Férfi Nő

27 5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések A kisgyermeket nevelő, a sokgyermekes, vagy gyermeküket egyedül nevelő anyák, valamint a 45 év feletti nők különösen hátrányos helyzetben vannak a munkaerőpiacon. A munkanélküliség aránya körükben magasabb, ez össztársadalmi probléma. 5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák A tartós munkanélküliség aránya a nők esetében magasabb. fejlesztési lehetőségek Közfoglalkoztatás továbbfolytatása,térségi munkaerőpiaci felnőttképzés-gyermekmegőrzéssel egybekötött programok való bekapcsolódás Nappali ellátást biztosító intézmények hiánya miatt a gyerekek felügyelete nehezen megoldható. Nappali ellátást biztosító intézmények létrehozása (házi gyermekfelügyelet, családi gyermekfelügyelet, családi napközi) 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége A demográfiai folyamat jellemzőit az alábbiakban foglalhatjuk össze: o növekszik az átlagéletkor, o magasabb a középkorúak halandósága, o nők hosszabb élettartama jellemző o a településre az elöregedés jellemző, bár az öregedési index csökkenést mutat. A lakosság kor szerinti összetételét tekintve az idős emberek számaránya magasabb, mint a megyei illetve az országos átlag, ez a település szempontjából rendkívül kedvezőtlen. 6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.) 27

28 Településünkön az időskorúak családi állapotára jellemző, hogy a kornövekedéssel fokozatosan csökken a házasok, és növekszik az özvegyek aránya, ezen belül is a nők aránya. Az időskorban jellemző megbetegedések - a daganatok, keringési zavarok, szív- és érrendszeri megbetegedések, ízületi problémák - mellett pszichés problémák is jelen vannak. Az idős ember egyedül marad, szellemi és fizikai aktivitása csökken, önellátó képessége beszűkül. A háziorvosi rendelőt leggyakrabban a 60 éven felüliek keresik fel. 6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete a) idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága Sajnos nem jellemző a településre és a térségre a nyugdíjasok alkalmazása, hiszen az aktív korúak részére is problémát okoz az állások létrehozása, a munkahelyteremtés. Elmondható, hogy az idősek nehezebben tudnak elhelyezkedni a munkaerő-piacon. év Regisztrált munkanélküliek száma 55 év feletti regisztrált munkanélküliek száma Tartós munkanélküliek száma 55 év feletti tartós munkanélküliek száma fő fő % fő fő % % % % % % % % % % % b) tevékeny időskor (pl. élethosszig tartó tanulás, idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségei a közintézményekben, foglakoztatásukat támogató egyéb programok a településen) Sajnos nem jellemző a településre és a térségre a nyugdíjasok alkalmazása, hiszen az aktív korúak részére is problémát okoz az állások létrehozása, a munkahelyteremtés. Az élethosszig tartó tanulásra, idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségeire a közintézményekben, foglalkoztatásukat támogató egyéb programokra nincs lehetőség a településen, a már fent említett okok miatt. c) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Az 55 év felettieket már nem akarják foglalkoztatni a munkaadók, nekik csak a közmunka marad. Az erdészet foglalkoztatott idény munkában nagyobb számban időseket, de már ők is egyre ritkábban. év Regisztrált munkanélküliek száma 55 év feletti regisztrált munkanélküliek száma Tartós munkanélküliek száma 55 év feletti tartós munkanélküliek száma fő fő % fő fő % % % 28

29 % % % % % % % % 6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés a) az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése Az egészségügyi, szociális, közművelődési és egyéb szolgáltatások a település minden lakosa részére biztosított. A háziorvosi rendelésre a falubusz is segíti az eljutást. Templomba szinte minden idős ember jár, heti több alkalommal is. Az önkormányzat rendezésében megvalósuló programok is nyitottak a számukra: Falunap, Szeretet ünnep stb.. b.) kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés A könyvtárat nagyon kevesen látogatják. Moziba, múzeumba nem, vagy csak nagyon ritkán járnak. Színházban évi 1 alkalommal mennek, de az a szám megközelítőleg 8-9 főt érint a településen. Az informatikai jártasságuk az elmúlt időszakban javuló tendenciát mutat, köszönhetően a településen működő IT-pontnak, ahol segítséget kapnak az ismeretek elsajátításában. év Mozielőadás látogatása Színházelőadás látogatása Múzeumi kiállítás megtekintése Könyvtár látogatása Közművelődé si intézmény rendezvényén részvétel Vallásgyakorlás templomban Sportrendezvényen részvétel alkalom alkalom alkalom alkalom alkalom alkalom alkalom c.) idősek informatikai jártassága A 60 év felettiek kb. 5 %-a rendelkezik, valamilyen szintű informatikai képzetséggel, az internetet nem használják, és érdektelenség is mutatkozik köreikben. 6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen A településen az idősek számára minden évben megrendezésre kerül a Szeretet ünnepe, melyet a helyi civil szervezettel közösen rendez az önkormányzat. Ezen civil szervezet szervezi részükre az Idősek napját, és több tájékoztató programot, melyre meghívják a doktornőt és a helyi plébánost. 29

30 6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák Magas az egyedülálló idős emberek létszáma Az időskorúak nagy része nem rendelkezik informatikai hozzáférés lehetőségével, valamint nem tudják kezelni az informatikai rendszereket fejlesztési lehetőségek Az aktivitást megőrző programok, szolgáltatások szervezése Képzések szervezése Az időskorúak hozzáférése az információs társadalomhoz 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége A 2001.évi népszámlálás adatai szerint 577 ezer fogyatékkal élő ember él Magyarországon, a népesség 5,7 %-a. A fogyatékkal élők közül a legnépesebb csoport a mozgássérülteké. 7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái a) fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségei, foglalkoztatottsága (pl. védett foglalkoztatás, közfoglalkoztatás) A településen az önkormányzat adatai szerint nincs fogyatékkal élő. Amennyiben a későbbiek folyamán lesz a településen fogyatékkal élő személy, az önkormányzat és az intézmények felkészültek az ellátásukra, az esélyegyenlőség biztosítására, települési és társulási szinten is. b) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Erre vonatkozó adattal nem rendelkezünk, hogy hátrányos megkülönböztetés érte őket. c.) önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok Településünkön nincs önálló életvitelt támogató intézmény, szolgáltatás. 7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei Mivel nincs fogyatékkal élő a településen, így ellátásokat sem vesznek igénybe. Az ápolási díjban részesültek tartósan beteg, vagy idős embereket gondoznak. A későbbiekben, amennyiben szükséges, az önkormányzat felkészült a fogyatékkal élők pénzbeli és természetbeni ellátására. 7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés 30

31 a) települési önkormányzati tulajdonban lévő középületek akadálymentesítettsége A településen lévő intézmények, az önkormányzat épülete részben akadálymentesítve lettek. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége a lehetőségekhez mérten biztosítva vannak, vagyis a fontos szolgáltatásokat igénybe tudják venni. Igen/nem Lift Vakvezető sáv Mozgáskorlátozottak részére mosdó Rámpa Hangos tájékoztatás Indukciós hurok Tapintható információ Jelnyelvi segítség Egyéb oktatási intézmények egészségügyi intézmények alapfok középfok felsőfok fekvőbete g ellátás járó beteg szakellátás alapellátás nem nem nem igen nem nem nem nem nem kulturális, művelődési intézmények önkormányzati, közigazgatási intézmény nem nem igen igen nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem b) közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, fizikai, információs és kommunikációs akadálymentesítettség, lakóépületek, szolgáltató épületek akadálymentesítettsége Az orvosi rendelő, Művelődési Ház, Közösségi ház fizikai akadálymentesítése megoldott, de az információs és kommunikációs akadálymentesítés nem. Az óvoda, a hivatal, konyha részben akadálymentesített. c) munkahelyek akadálymentesítettsége A START közmunkaprogram keretében megvalósuló sajtüzem, már a mai akadálymentesítési előírásoknak megfelelően kerül kivitelezésre. d) közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítettsége A buszmegállók, járdák, parkok fizikailag akadálymentesítettek. További fejlesztés a hallás-és látássérültek akadálymentesítése. e) fogyatékos személyek számára rendelkezésre álló helyi szolgáltatások (pl. speciális közlekedési megoldások, fogyatékosok nappali intézménye, stb.) Településünk nem rendelkezik a fogyatékos személyek számára igénybe vehető helyi szolgáltatásokkal. f) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) Jelenleg nincs ilyen támogatás. 7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása 31

32 A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák Akadálymentesítés nem teljes körű, csak részleges. fejlesztési lehetőségek Intézmények, szolgáltatóházak, önkormányzat szélesebb körű akadálymentesítése. Pályázatok keresése az akadálymentesítés megvalósítására. 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és nor-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása a) a 3 7. pontban szereplő területeket érintő civil, egyházi szolgáltató és érdekvédelmi szervezetek, önszerveződések feltérképezése (pl. közfeladatot ellátó szervezetek száma közfeladatonként bemutatva, önkéntesek száma, partnerségi megállapodások száma stb.) Településünkön a civil szervezetek aktív tevékenységet folytatnak. A helyi lakosság nagy számban vesz részt a civil szervezetek programjain. Civil szervezetek, egyesületek a településen: Szuhai Ifjúsági egyesület Polgárőr Egyesület Mátra Barátainak Polgári egyesület Szuhai Autó Motor Sport Egyesület Szuha Község Közművelődéséért Közalapítvány Cserkész csapat b.)önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, egyházi és civil szektor közötti partnerség bemutatása Az önkormányzati döntések előkészítésébe bevonjuk a szervezeteket. A civil szervezetek függetlenségét elismerjük és tiszteletben tartjuk. Partneri viszonyt alakítottunk ki velük. Az együttműködésnek köszönhetően az önkormányzati rendezvényeken aktívan vesznek részt a szervezetek. c) önkormányzatok közötti, illetve térségi, területi társulásokkal való partnerség Településünk a környező települések önkormányzataival, és a Többcélú Társulással jó kapcsolatot épített ki, rendszeresen részt veszünk egymás rendezvényein. d) a nemzetiségi önkormányzatok célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége Önkormányzatunk Együttműködési Megállapodást kötött a helyi Nemzetiségi Önkormányzattal. A megállapodás keretében az önkormányzat pénzügyi eszközökkel biztosítja a nemzetiségi önkormányzatok működési feltételeit, a nemzetiségek számára az elérhető közszolgáltatásokhoz történő egyenlő esélyű hozzáférést, támogatja a nemzetiségek szellemi, épített-és tárgyi örökségük védelmében. 32

33 e) civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége A civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége lefedi a hátrányos helyzetű gyermekektől kezdve az időskorúak kulturálódásáig, a hagyományőrzésen át a lakosság alapvető közszolgáltatások ( oktatás, szociális szolgáltatások, kultúra, művelődés, közbiztonság) ágazataiban lehetséges esélyegyenlőséget támogató szolgáltatások körét. f) for-profit szereplők részvétele a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában. Sajnos településünkön nincs olyan magáncég, vagy vállalkozás, mely a tehetséges fiatalokat felkarolná és támogatná. 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága a) a helyzetelemzésben meghatározott esélyegyenlőségi problémák kapcsán érintett nemzetiségi önkormányzatok, egyéb partnerek (állami vagy önkormányzati intézmények, egyházak, civil szervezetek, stb.) bevonásának eszközei és eljárásai a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének folyamatába A helyzetelemzés előkészítésében részt vettek a szociális, egészségügyi, gyermekjóléti köznevelési szakemberek. Módszeres a személyes kapcsolattartás az egyes esélyegyenlőségi csoportokkal kapcsolatos problémák feltárására. A tervezet az önkormányzat honlapján közzétételre kerül, így az állampolgárok is véleményt mondhattak. b) az a) pont szerinti szervezetek és a lakosság végrehajtással kapcsolatos észrevételeinek visszacsatolását szolgáló eszközök bemutatása. A honlapon az elfogadott dokumentum hozzáférhető lesz, amely alapján az esélyegyenlőségi folyamatokat, intézkedéseket megismerik, és így biztosított lesz a megvalósítás folyamatos ellenőrzése. 33

34 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 1. A HEP IT részletei Az intézkedési terv a megjelölt hátrányos helyzetű csoportokra irányul, akik számára a sikeres élet és társadalmi integráció esélye a hátrányaikat kompenzáló esélyegyenlőségi intézkedésekkel valósul meg. Az intézkedési terv olyan beavatkozásokat fogalmaz meg, amelyek a helyzetértékelésben felvetett problémákra nyújtanak megoldást. A helyzetelemzés megállapításainak összegzése Célcsoport Romák és/vagy mélyszegénységben élők Gyermekek Idősek problémák beazonosítása rövid megnevezéssel A tartós munkanélküliség, számuk nem csökken. Más településre eljáró diákok délutáni szabadidő hasznos eltöltése Magas az egyedülálló idős emberek létszáma Az időskorúak nagy része nem rendelkezik informatikai hozzáférés lehetőségével, valamint nem tudják kezelni az informatikai rendszereket. A tartós munkanélküliség aránya a nők esetében magasabb. Következtetések fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid címmel Közfoglalkoztatás továbbfolytatása, térségi munka-erőpiaci felnőttképzési programok Délutáni foglalkozások szervezése Az aktivitást megőrző programok, szolgáltatások szervezése Képzések szervezése Az időskorúak hozzáférése az információs társadalomhoz Közfoglalkoztatás továbbfolytatása, térségi munka-erőpiaci felnőttképzési programok Nők Nappali ellátást biztosító intézmények hiánya miatt a gyermekek felügyelete nem megoldott Nappali ellátást biztosító intézmények létrehozása (házi gyermekfelügyelet, családi gyermekfelügyelet, családi napközi Fogyatékkal élők Akadálymentesítés nem teljes körű, csak részleges. Intézmények és az önkormányzat szélesebb körű akadálymentesítése. Pályázatok keresése az akadálymentesítés megvalósítására. 34

35 A beavatkozások megvalósítói Célcsoport Romák és/vagy mélyszegénységben élők Gyermekek Idősek Nők Következtetésben megjelölt beavatkozási terület, mint intézkedés címe, megnevezése Helyi foglalkoztatás Szabadidő hasznos eltöltése Szociális, közművelődési szolgáltatások bővítése. Az időskorúak hozzáférése az információs társadalomhoz Helyi foglalkoztatás Nappali ellátás Az intézkedésbe bevont aktorok és partnerek kiemelve a felelőst Igazgatási főelőadó Munkaügyi Központ Bátonyterenyei Kirendeltsége Helyi tanárok, pedagógusok, Községi Önkormányzat Civil Szervezetek Önkéntesek Községi Önkormányzat Civil Szervezetek, Önkéntesek Községi Önkormányzat Civil Ház munkatársai Civil szervezetek Igazgatási főelőadó Munkaügyi Központ Bátonyterenyei Kirendeltsége Községi Önkormányzat Idősek Nevelési szakemberek Fogyatékkal élők Akadályok megszüntetése. Községi Önkormányzat Civil Szervezetek, Egyesületek Jövőképünk Szuha Község Önkormányzatának legfontosabb célja a településen élő állampolgárok jólétének biztosítása, életminőségének folyamatos javítása. Fontos számunkra, hogy a mélyszegénységben élők száma csökkenjen Kiemelt területnek tartjuk a gyermekek szabadidő hasznos eltöltését Folyamatosan odafigyelünk az idősek kiszolgáltatottságára Elengedhetetlennek tartjuk a nők esetében az egyenlő bánásmódot Különös figyelmet fordítunk a fogyatékkal élőkre 35

36 Az intézkedési területek részletes kifejtése Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Idősek klubjának létrehozása Magas az egyedül élők aránya az idősek körében. Az aktivitást és a függetlenséget megőrző programok, szolgáltatások szervezése. Képzések szervezése. Rövidtávú célok: idősek érdeklődési körének feltérképezése a közművelődés területén (mozi, színház, klub, önképző kör, kézművesség, informatika, gyermekfelügyelet, stb.). Középtávú célok: érdeklődési köröknek megfelelő programok kidolgozása, megvalósítása az idősek aktív bevonásával. Kulturális programok szervezése. Hosszú távú célok: Pályázati források bevonásával a szolgáltatás fenntartása. Pályázati lehetőségek keresése idősekkel foglalkozó szakemberek képzésére, bérezésére, épület felújítására. Önkéntesek, idősek bevonása, hálózat kiépítése. Szükségletek felmérése az idősek körében. Tevékenységek, programok beindítása, elterjesztése, további idősek bevonása, önkéntesek keresése, fogadása. Pályázati forrásokból az anyagi háttér előteremtése. Igazgatási főelőadó Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat Önkormányzat Hivatala Önkéntesek Idősek Polgármester; önkormányzat munkatársai, közreműködő szervezetek, Önkéntesek, Idősek Határidő (k) pontokba szedve Akcióterv megvalósítása 2 hónap. Rövidtávú cél megvalósítására 6 hónap, folyamatosan. Középtávú cél megvalósítására 3 év, folyamatosan. Hosszú távú cél megvalósítására 5 év, folyamatosan. Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások Rövidtávú cél eredményességi mutatói: jelenléti ívek, programtervek, pályázati beszámolók Középtávú cél: jelenléti ívek, programtervek, szolgáltatásokat, programokat igénybe vevő idősek számának követése Hosszú távú cél: jelenléti ívek, programtervek, szolgáltatásokat, programokat igénybe vevő idősek számának követése A programok sikeressége, vagy sikertelensége. Érdektelenség Önkormányzati együttműködés, pályázati források, önkéntesek, idősek, szakemberek, épület 36

37 Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Képzési programok körének szélesítése, munkahelyteremtés. A tartós munkanélküliség arányának csökkentése fontos a településen. Ennek a legnagyobb oka a nem munkaerő piaci képzettség, a motiváció hiánya. Közfoglalkoztatás továbbfolytatása. Egyéb helyi foglalkoztatási lehetőségek felkutatása. Tanfolyamok keresése elsősorban a hiányszakmák területén. Rövidtávú célok: közfoglalkoztatás továbbfolytatása az önkormányzatnál, START program továbbműködtetése. Képzésekre való igény feltérképezése, helyi foglalkoztatási lehetőségek felkutatása. Középtávú célok: Munkaügyi Központ Bátonyterenyei Kirendeltségével kapcsolat felvétele az induló képzésekkel, a munkavállalók és munkaadók számára biztosított kedvezményekkel, támogatásokkal kapcsolatban. Helyi vállalkozókkal naprakész kapcsolat tartása a munkalehetőségek frissítése szempontjából. Tanfolyamok indítása a településen pályázati forrásokból, vagy kihelyezett képzés útján. Hosszú távú célok: munkateremtési lehetőségek feltérképezése (pályázatok útján, cégek felkeresése munkahelyteremtés lehetősége miatt a településre), a vállalkozók számára olyan feltételek biztosítása az adók szempontjából, hogy megérje a településen munkahelyet teremteni. További tanfolyamok szervezése munkaügyi központtal együttműködve. 1. Akcióterv: kapcsolatfelvétel a Munkaügyi Központ Bátonyterenyei Kirendeltségével, a helyi vállalkozókkal, pályázatok keresése munkahelyteremtésre, tanfolyamokra. A közfoglalkoztatás továbbfolytatása az önkormányzatnál, START program továbbműködtetése. Helyi szintű munkalehetőségek felkutatása a települési vállalkozóknál. A Munkaügyi Központ Bátonyterenyei Kirendeltségével kapcsolat felvétele lakosság tájékoztatása. Munkateremtési lehetőségek feltérképezése, a vállalkozók számára olyan feltételek biztosítása az adók szempontjából, hogy megérje a településen munkahelyet teremteni. További tanfolyamok indítása hiányszakmákban. Résztvevők és felelős Partnerek Igazgatási főelőadó Munkaügyi Központ Bátonyterenyei Kirendeltsége Polgármester; önkormányzat munkatársai; közreműködő szervezetek, nők, lakosság 37

38 Határidő (k) pontokba szedve Akcióterv megvalósítása 2 hónap. Rövidtávú cél megvalósítására 6 hónap, folyamatosan. Középtávú cél megvalósítására 3 év, folyamatosan. Hosszú távú cél megvalósítására 5 év, folyamatosan. Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Rövidtávú cél eredményességi mutatói: közmunka programban, START programban foglalkoztatottak számának nyomon követése, feljegyzés vezetése a helyi vállalkozóknál meglévő üres állásokról, munkanélküliek számának változásának nyomon követése. Középtávú cél: közmunka programban, START programban foglalkoztatottak számának nyomon követése, feljegyzés vezetése a helyi vállalkozóknál meglévő üres állásokról, munkanélküliek számának változásának nyomon követése, Munkaügyi Központnál nyilvántartott álláslehetőségekről, képzésekről, támogatásokról lista vezetése naprakészen. Hosszú távú cél: új munkahelyek számának rögzítése, veszélyeztetett gyerekek számának, munkanélküliek, segélyezettek, közmunkások számának nyomon követése Kockázatok és csökkentésük eszközei Kiválasztási eljárás, Szükséges erőforrások Önkormányzati együttműködés, pályázati források, vállalkozók megkeresése. 38

39 Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Képzési programok körének szélesítése, munkahelyteremtés. A nők körében magasabb a munkanélküliek száma, számuk nem csökken. Tartós munkanélküliség arányának csökkentése fontos a településen. Ennek a legnagyobb oka a nem munkaerő piaci képzettség, a motiváció hiánya. Közfoglalkoztatás továbbfolytatása. Egyéb helyi foglalkoztatási lehetőségek felkutatása. Tanfolyamok keresése elsősorban a hiányszakmák területén. Rövidtávú célok: közfoglalkoztatás továbbfolytatása az önkormányzatnál, START program továbbműködtetése. Képzésekre való igény feltérképezése, helyi foglalkoztatási lehetőségek felkutatása. Középtávú célok: Munkaügyi Központ Bátonyterenyei Kirendeltségével kapcsolat felvétele az induló képzésekkel, a munkavállalók és munkaadók számára biztosított kedvezményekkel, támogatásokkal kapcsolatban. Helyi vállalkozókkal naprakész kapcsolat tartása a munkalehetőségek frissítése szempontjából. Tanfolyamok indítása a településen pályázati forrásokból, vagy kihelyezett képzés útján. Hosszú távú célok: munkateremtési lehetőségek feltérképezése (pályázatok útján, cégek felkeresése munkahelyteremtés lehetősége miatt a településre), a vállalkozók számára olyan feltételek biztosítása az adók szempontjából, hogy megérje a településen munkahelyet teremteni. További tanfolyamok szervezése munkaügyi központtal együttműködve. 2. Akcióterv: kapcsolatfelvétel a Munkaügyi Központ Bátonyterenyei Kirendeltségével, a helyi vállalkozókkal, pályázatok keresése munkahelyteremtésre, tanfolyamokra. A közfoglalkoztatás továbbfolytatása az önkormányzatnál, START program továbbműködtetése. Helyi szintű munkalehetőségek felkutatása a települési vállalkozóknál. A Munkaügyi Központ Bátonyterenyei Kirendeltségével kapcsolat felvétele lakosság tájékoztatása. Munkateremtési lehetőségek feltérképezése, a vállalkozók számára olyan feltételek biztosítása az adók szempontjából, hogy megérje a településen munkahelyet teremteni. További tanfolyamok indítása hiányszakmákban. Résztvevők és felelős Partnerek Igazgatási főelőadó Munkaügyi Központ Bátonyterenyei Kirendeltsége Polgármester; önkormányzat munkatársai; közreműködő szervezetek, nők, lakosság 39

40 Határidő (k) pontokba szedve Akcióterv megvalósítása 2 hónap. Rövidtávú cél megvalósítására 6 hónap, folyamatosan. Középtávú cél megvalósítására 3 év, folyamatosan. Hosszú távú cél megvalósítására 5 év, folyamatosan. Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Rövidtávú cél eredményességi mutatói: közmunka programban, START programban foglalkoztatottak számának nyomon követése, feljegyzés vezetése a helyi vállalkozóknál meglévő üres állásokról, munkanélküliek számának változásának nyomon követése. Középtávú cél: közmunka programban, START programban foglalkoztatottak számának nyomon követése, feljegyzés vezetése a helyi vállalkozóknál meglévő üres állásokról, munkanélküliek számának változásának nyomon követése, Munkaügyi Központnál nyilvántartott álláslehetőségekről, képzésekről, támogatásokról lista vezetése naprakészen. Hosszú távú cél: új munkahelyek számának rögzítése, veszélyeztetett gyerekek számának, munkanélküliek, segélyezettek, közmunkások számának nyomon követése Kockázatok és csökkentésük eszközei Kiválasztási eljárás, Szükséges erőforrások Önkormányzati együttműködés, pályázati források, vállalkozók megkeresése. 40

41 Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Szabadidős programok szervezése, szakemberek képzése. A településen az iskolás korú gyermekeink más településre járnak iskolába. A szabadidő hasznos eltöltése nem megoldott. Szabadidős programok szervezése, biztonságos, kulturált színterek működtetése. Rövidtávú célok: Szakemberek fejlesztése pályázati források bevonásával. Középtávú célok: Gyerekek számára szabadidős tevékenységek, kompetenciafejlesztő foglalkozások szervezése a helyi gyerekekkel foglalkozó szakemberek bevonásával. Hosszú távú célok: Pályázati források bevonásával a szabadidős tevékenységek, programok, fejlesztő foglalkozások és az ezekhez szükséges szakemberek anyagi kiadásainak előteremtése. Pályázati lehetőségek keresése továbbképzésekre, melyek a gyerekek fejlesztési területeit célozzák, ezekre megoldási terv készítése. Szabadidős foglalkozások, programok szervezése, a gyerekek egyéni fejlesztése. Pályázati forrásokból az anyagi háttér előteremtése. Közösségfejlesztő Védőnő Óvoda Tagintézmény-vezető Igazgatási főelőadó Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat Önkormányzat Hivatala Polgármester; önkormányzat munkatársai; lakosság képviselői, közreműködő szervezetek, Védőnő, Óvoda, Tagintézmény-vezető Határidő (k) pontokba szedve Akcióterv megvalósítása 2 hónap. Rövidtávú cél megvalósítására 6 hónap, folyamatosan. Középtávú cél megvalósítására 3 év, folyamatosan. Hosszú távú cél megvalósítására 5 év, folyamatosan. Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Rövidtávú cél eredményességi mutatói: jelenléti ívek, programtervek, pályázati beszámolók Középtávú cél: jelenléti ívek, programtervek Hosszú távú cél: jelenléti ívek, programtervek Kiválasztási eljárás nem professzionális. Támogató programok sikeressége, vagy sikertelensége. Szükséges erőforrások Önkormányzati együttműködés, pályázati források, vállalkozók megkeresése. 41

42 Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek A gyermekek korai fejlesztése Jelenleg ellátott, de várhatóan az ellátási forma meg fog szűnni. A korai fejlesztés megoldása Rövidtávú célok: Helyzet felmérés, szakember kutatás. A megvalósítás időtartama 6 hónap. Középtávú célok: Az alkalmazás megvalósítása, szerződés kötés, feladat ellátás biztosítása. A megvalósítás időtartama 3 év. Hosszútávú célok: folyamatos ellátás, szükség szerinti fejlesztések, pályázati lehetőségek 1.Akcióterv A megoldásra váró problémák, hiányosságok feltárása, ezek megoldására akcióterv készítése 2. Rövidtávú célok A gyermekek körében helyzetfelmérés 3. Középtávú célok pályázati lehetőségek kihasználása az adott területen Megfelelő végzettségű szakember biztosítása intézményekkel kapcsolatfelvétel 4. Hosszútávú célok folyamatos feladat ellátás technikai fejlesztések; pályázati lehetőségek polgármester, Polgármester; intézmények vezetői, munkatársai; gyermekjóléti szolgálat Határidő (k) pontokba szedve Akcióterv megvalósítása 2 hónap. Rövidtávú cél megvalósítására 6 hónap, folyamatosan. Középtávú cél megvalósítására 3 év, folyamatosan. Hosszútávú cél megvalósítására 5 év, folyamatosan. Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások Rövidtávú cél eredményességi mutatói: 1. átfogó helyzetfelmérés, konkrét beavatkozási ütemterv Középtávú cél 1. teljeskörű ellátás Hosszútávú cél 1. a gyermekek fejlődésének folyamatos regisztrálása, nyomon követése Az önkormányzati forráshiány, ennek megoldására pályázatok keresése. Fenntartásra pályázatok keresése. Önkormányzati hozzájárulás a fejlesztéshez, pályázati források, civil támogatók megkeresése. 42

43 Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő (k) pontokba szedve A középületek akadálymentesítése A középületek akadálymentesítésének megoldatlansága Az önkormányzat és az óvoda a fogyatékkal élőknek nehézségek árán érhető el. A közszolgáltatások egyenlő esélyű lakossági hozzáférhetőségének biztosítása. Rövidtávú célok: Helyzet felmérés elkészítése, közvélemény kutatás. A megvalósítás időtartama 6 hónap. Középtávú célok: pályázati lehetőségek kihasználása az adott területen; lakosság tájékoztatása az akadálymentesítésről. Az eddig még nem akadálymentesített intézmények legalább részleges akadálymentesítése. A megvalósítás időtartama 3 év. Hosszútávú célok: folyamatos fenntartás, karbantartás, technikai fejlesztések, pályázati lehetőségek (lakosság, cégek, önkormányzat) 1.Akcióterv A megoldásra váró problémák, hiányosságok feltárása, ezek megoldására akcióterv készítése (mind a mozgás, mind a látás-hallássérültek számára történő akadálymentesítéshez) 2. Rövidtávú célok lakosság körében igényfelmérés, közvélemény kutatás. 3. Középtávú célok pályázati lehetőségek kihasználása az adott területen lakosság tájékoztatása az akadálymentesítésről a helyi médiában intézményekkel kapcsolatfelvétel 4. Hosszútávú célok folyamatos fenntartás technikai fejlesztések; pályázati lehetőségek (lakosság, cégek, önkormányzat számára) polgármester, Polgármester; intézmények vezetői, munkatársai; lakosság képviselői (fogyatékkal élők, romák képviselői is), közreműködő szervezet; NFÜ; civilek Akcióterv megvalósítása 2 hónap. Rövidtávú cél megvalósítására 6 hónap, folyamatosan. Középtávú cél megvalósítására 3 év, folyamatosan. Hosszútávú cél megvalósítására 5 év, folyamatosan. Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Rövidtávú cél eredményességi mutatói: 1. átfogó helyzetfelmérés, konkrét beavatkozási ütemterv Középtávú cél 1. a beavatkozási ütemterv pontos és késedelem nélküli végrehajtása Hosszútávú cél 1. A részlegesen komplexen akadálymentesített intézmények számának növelése, a pénzügyi lehetőségek maximális kihasználásával. Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások Az önkormányzati forráshiány, ennek megoldására pályázatok keresése. Fenntartásra pályázatok keresése. Önkormányzati hozzájárulás a fejlesztéshez, pályázati források, civil támogatók megkeresése. 43

44 Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Az időskorúak hozzáférése az információs társadalomhoz Az időskorúak nagy része nem rendelkezik informatikai hozzáférés lehetőségével, valamint nem tudják kezelni az informatikai rendszereket. Az informatikai rendszerekhez való hozzáférés biztosítása. Rövidtávú célok: Helyzet felmérés elkészítése, közvélemény kutatás. A megvalósítás időtartama 6 hónap. Középtávú célok: a képzési feltételek megteremtése, az informatikai eszközök beszerzése, biztosítása. A megvalósítás időtartama 2 év. Hosszútávú célok: folyamatos fenntartás és működtetés, az időskorúak minél nagyobb rétegének bevonása a programba. 1.Akcióterv Az igények felmérését követően a helyszín és az oktató kiválasztása, biztosítása. 2. Rövidtávú célok A részletes képzési program kidolgozása és eljuttatása az igénylők körébe. 3. Középtávú célok pályázati lehetőségek kihasználása az adott területen A képzések és eszközök biztosítása, a Részt vevők folyamatos fejlesztése 4. Hosszútávú célok folyamatos fenntartás, működtetés technikai fejlesztések; pályázati lehetőségek Résztvevők és felelős Partnerek polgármester, időskorúak, Polgármester; Civil Ház munkatársai, civil szervezetek, Határidő (k) pontokba szedve Akcióterv megvalósítása 2 hónap. Rövidtávú cél megvalósítására 6 hónap, folyamatosan. Középtávú cél megvalósítására 3 év, folyamatosan. Hosszútávú cél megvalósítására 5 év, folyamatosan. Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások Rövidtávú cél eredményességi mutatói: 1. átfogó helyzetfelmérés, konkrét beavatkozási ütemterv Középtávú cél 1. az első csoportban részt vevők alkalmazási készségei Hosszútávú cél 1. Az időskorúak körében a programban részt vevők létszámának növekedése Az önkormányzati forráshiány, ennek megoldására pályázatok keresése. Az időskorúak érdektelensége. Önkormányzati hozzájárulás a fejlesztéshez, pályázati források, civil támogatók megkeresése. 44

45 Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Nappali ellátást biztosító intézmények létrehozása (házi gyermekfelügyelet, családi gyermekfelügyelet, családi napközi) Nappali ellátást biztosító intézmények hiánya miatt a gyerekek felügyelete nehezen megoldható. Szabadidős programok szervezése, biztonságos, kulturált színterek működtetése. Szociális szolgáltatóházak kiépítése, házi gyermekfelügyelet, családi gyermekfelügyelet biztosítása önkéntesek bevonásával szakember felügyelete alatt. Ezen szolgáltatások szélesebb réteghez való eljuttatása. Rövidtávú célok: Szakemberek, gyerekfelügyelők képzése pályázati források bevonásával. Olyan gyerekek feltérképezése, akikre nem, vagy nehezen megoldhatóan tudnak felügyeletet biztosítani napközben. Helyettes nagyszülők megkeresése, rendszerbe bevonása. Hálózat kiépítése. Középtávú célok: Gyerekek számára felügyelet biztosítása erre a célra kinevezett épületben, családi házaknál, a gyerekek saját otthonában a helyettes nagyszülők, önkéntesek segítségével, szakemberek felügyelete alatt. Hosszú távú célok: Pályázati források bevonásával a szolgáltatás fenntartása. Pályázati lehetőségek keresése továbbképzésekre, épület felújítására. Önkéntesek, idősek bevonása, hálózat kiépítése. Szükségletek felmérése a gyerekek körében. Tevékenység beindítása, elterjesztése, további önkéntesek keresése, fogadása. Pályázati forrásokból az anyagi háttér előteremtése. Közösségfejlesztő Védőnő Óvoda Tagintézmény-vezető Igazgatási főelőadó Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat Önkormányzat Hivatala Önkéntesek Idősek Polgármester; önkormányzat munkatársai; közreműködő szervezetek, Közösségfejlesztő, Védőnő, Óvoda, Tagintézmény-vezető, Önkéntesek, Idősek Határidő (k) pontokba szedve Akcióterv megvalósítása 2 hónap. Rövidtávú cél megvalósítására 6 hónap, folyamatosan. Középtávú cél megvalósítására 3 év, folyamatosan. Hosszú távú cél megvalósítására 5 év, folyamatosan. Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Rövidtávú cél eredményességi mutatói: jelenléti ívek, programtervek, pályázati beszámolók Középtávú cél: jelenléti ívek, programtervek, szolgáltatást igénybe vevő gyerekek számának követése Hosszú távú cél: jelenléti ívek, programtervek, szolgáltatást igénybe vevő gyerekek számának követése Kiválasztási eljárás nem professzionális. Támogató szociális programok sikeressége, vagy sikertelensége. Szükséges erőforrások Önkormányzati együttműködés, pályázati források, önkéntesek, szakemberek. 45

46 Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 3. melléklet a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelethez Intézkedés sorszáma A B C D E F G H I J Az intézkedés címe, megnevezése A helyzetelemzés következtetéseibe n feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége 1 Képzési programok körének szélesítése, munkahelyteremtés. Az intézkedéssel elérni kívánt cél Tartós munkanélküliség A tartós munkanélküliség arányának csökkentése fontos a településen A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokka l Az intézkedés tartalma költségvetési koncepció Minél szélesebb körű foglalkoztatottság. Az intézkedés felelőse Az intézkedés megvalósításának határideje Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok) polgármester 2018.december 31. munkanélküliek, segélyezettek, közmunkások száma Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai) Önkormányzati együttműködés, pályázati források, vállalkozók megkeresése. Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága munkanélküliek, segélyezettek, közmunkások száma II. A gyermekek esélyegyenlősége 1 Szabadidős programok szervezése, szakemberek képzése. 2 A gyermekek korai fejlesztése A szabadidő hasznos eltöltése nem megoldott. Jelenleg ellátott, de várhatóan az ellátási forma meg fog szűnni A település iskoláskorú lakói ne szenvedjenek hátrányt abból, hogy nem városi iskolába járnak A korai fejlesztés megoldása költségvetési koncepció köznevelési fejlesztési terv költségvetési koncepció köznevelési fejlesztési terv Szakemberek továbbképzése, gyermekek fejlesztése egyéni polgármester 2016.december 31. jelenléti ívek, sikeres programok száma polgármester 2018.december 31. fejlődés rrgisztrálása, nyomon követése, Önkormányzati együttműködés, pályázati források, vállalkozók megkeresése Önkormányzati hozzájárulás a fejlesztéshez, pályázati források, civil támogatók megkeresése. jelenléti ívek, sikeres programok száma fejlődés rrgisztrálása, nyomon követése, III. A nők esélyegyenlősége 1 Képzési programok körének szélesítése, munkahelyteremtés. Tartós munkanélküliség főleg a nők körében A tartós munkanélküliség arányának csökkentése fontos a településen költségvetési koncepció Minél szélesebb körű foglalkoztatottság. polgármester 2018.dewcember 31. munkanélküliek, segélyezettek, közmunkások száma Önkormányzati együttműködés, pályázati források, vállalkozók megkeresése. munkanélküliek, segélyezettek, közmunkások száma 2 Családi napközi, gyermekfelügyelet Nappali ellátás nem megoldott A munkavállalásának nagyobb esélye nők költségvetési koncepció A gyermekek felügyelete megoldott legyen polgármester 2018.december 31. jelenléti ívek, programtervek, szolgáltatást igénybe vevő gyerekek számának követése Önkormányzati együttműködés, pályázati források, önkéntesek, szakemberek jelenléti ívek, programtervek, szolgáltatást igénybe vevő gyerekek számának követése IV. Az idősek esélyegyenlősége 1 Idősek klubjának létrehozása Az időskorúak 2 hozzáférése az információs társadalomhoz Magas az egyedül élők száma Az időskorúak nagy része nem rendelkezik informatikai hozzáférés lehetőségével, valamint nem tudják kezelni az Idősek közművelődéshez való hozzáférése Internet használók számának növekedése költségvetési koncepció településrendezési tervvel, Aktív idős kor megteremtése költségvetési koncepció Az informatikai rendszerekhez való hozzáférés biztosítása polgármester 2013.december 31. közművelődést igénybe vevők száma, sikeres programok száma polgármester 2016.december 31. időskorúak létszámának növekedése a programban Önkormányzati együttműködés, pályázati források, önkéntesek, idősek, szakemberek, épület Önkormányzati hozzájárulás a fejlesztéshez, pályázati források, civil támogatók megkeresése. közművelődést igénybe vevők száma, sikeres programok száma időskorúak létszámának növekedése a programban 46

47 informatikai rendszereket. V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége 1 A középületek akadálymentesítése Egyenlő hozzáférés A középületek hozzáférhetősége költségvetési koncepció településrendezési tervvel, Egyenlő esélye hozzáférés polgármester 2018.december 31. Akadálymentesített középületek száma Önkormányzati együttműködés, pályázati források, önkéntesek Akadálymentesített középületek száma 47

48 3. Megvalósítás A megvalósítás előkészítése Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák. Önkormányzatunk azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek. Önkormányzatunk elvárja, hogy intézményei a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében szereplő vállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket és évente cselekvési ütemterveket készítsenek. Önkormányzatunk a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre és működtet. A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy az HEP IT-ben vállalt feladatok településünkön maradéktalanul megvalósuljanak. A megvalósítás folyamata A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében HEP Fórumot hozunk létre. A HEP Fórum feladatai: - az HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, és mindezekről a település képviselő-testületének rendszeres tájékoztatása,

49 - annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása - a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, a HEP IT aktualizálása, - az esetleges változások beépítése a HEP IT-be, a módosított HEP IT előkészítése képviselő-testületi döntésre - az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása - a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása Az esélyegyenlőség fókuszban lévő célcsoportjaihoz és/vagy kiemelt problématerületekre a terület aktorainak részvételével tematikus munkacsoportokat alakítunk az adott területen kitűzött célok megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői egyben tagjai az Esélyegyenlőségi Fórumnak is, a munkacsoportok rendszeresen (minimum évente) beszámolnak munkájukról az Esélyegyenlőségi Fórum számára. A munkacsoportok éves munkatervvel rendelkeznek. 49

50 Romák/ mélyszegénységben élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport Fogyatékkal élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport HEP Fórum tagjai: munkacsoportok vezetői, önkormányzat, képviselője, partnerek képviselője Idősek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport Nők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport Gyerekek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport A HEP Fórum működése: A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik. A Fórum működését megfelelően dokumentálja, üléseiről jegyzőkönyv készül. A Fórum javaslatot tesz az HEP IT megvalósulásáról készített beszámoló elfogadására, vagy átdolgoztatására, valamint szükség szerinti módosítására. A HEP Fórum egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre. 50

51 Monitoring és visszacsatolás A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a HEP Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít a HEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve a létrehozott munkacsoportok beszámolóinak alapján. Nyilvánosság A program elfogadását megelőzően, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása érdekében nyilvános fórumot hívunk össze. A véleményformálás lehetőségét biztosítja az Helyi Esélyegyenlőségi Program nyilvánosságra hozatala is, valamint a megvalósítás folyamatát koordináló HEP Fórum első ülésének mihamarabbi összehívása. A nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézményeket és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit. A HEP Fórum által végzett éves monitoring vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozzuk a személyes adatok védelmének biztosítása mellett. A nyilvánosság biztosítására az önkormányzat honlapja, a helyi média áll rendelkezésre. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat és intézményeinek különböző rendezvényein, beépítjük kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében. Kötelezettségek és felelősség Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok felelősek: A Helyi Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért az önkormányzat részéről.. felel.: 51

52 - Az ő feladata és felelőssége a HEP Fórum létrejöttének szervezése, működésének sokoldalú támogatása, az önkormányzat és a HEP Fórum közötti kapcsolat biztosítása. - Folyamatosan együttműködik a HEP Fórum vezetőjével. - Felelősségi körébe tartozó, az alábbiakban felsorolt tevékenységeit a HEP Fórum vagy annak valamely munkacsoportjának bevonásával és támogatásával végzi. Így o Felel azért, hogy a település minden lakója és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program. o Figyelemmel kíséri azt, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és intézményeinek dolgozói megismerik és követik a HEP-ben foglaltakat. o Támogatnia kell, hogy az önkormányzat, illetve intézményeinek vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a HEP végrehajtásához. o Kötelessége az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg tennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni A HEP Fórum vezetőjének feladata és felelőssége: - a HEP IT megvalósításának koordinálása (a HEP IT-ben érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása), - a HEP IT végrehajtásának nyomon követése, - az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása az önkormányzat felelősével közösen - a HEP Fórum összehívása és működtetése. A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a települési intézmények vezetői - felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes intézményi szolgáltatásokat, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. - Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a HEP IT-ben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában. - Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a HEP IT kijelölt irányítóinak. - Az önkormányzati intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről. Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a HEP IT-t, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a 52

53 szerződésbe. Szükséges továbbá, hogy a jogszabály által előírt feladat-megosztás, együttműködési kötelezettség alapján a települési önkormányzattal kapcsolatban álló szereplők ismerjék a HEP-ot, annak megvalósításában aktív szerepet vállaljanak. (Ld. pl. a köznevelési intézmények fenntartása és működtetése.) Érvényesülés, módosítás Amennyiben a kétévente előírt de ennél gyakrabban, pl. évente is elvégezhető - felülvizsgálat során kiderül, hogy a HEP IT-ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a HEP Fórum 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. A HEP Fórum a beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül megtárgyalja és javaslatot tesz az önkormányzat képviselőtestületének a szükséges intézkedésekre. A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az HEP IT végrehajtásáért felelős személy intézkedik a felelős(ök) meghatározásáról, és szükség esetén felelősségre vonásáról. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az HEP IT végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. Az HEP IT-t mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok megvalósításához. 53

54 4. Elfogadás módja és dátuma I. A. város/község Helyi Esélyegyenlőségi Programjának szakmai és társadalmi vitája megtörtént. Az itt született észrevételeket a megvitatást követően a HEP Intézkedési Tervébe beépítettük. III. Ezt követően.. város/község képviselő-testülete a Helyi Esélyegyenlőségi Programot (melynek része az Intézkedési Terv) megvitatta és számú határozatával elfogadta. Mellékletek: Dátum Aláírás A. Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjának partnerei ismerik a Helyi Esélyegyenlőségi Programot, és annak megvalósításában tevékenyen részt kívánnak venni. Dátum Partner aláírás Dátum Partner aláírás Dátum Partner aláírás 54

55 HEP elkészítési jegyzék 2 NÉV 3 HEP részei 4 Aláírás R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E 2 Ez a jegyzék mint a HEP melléklete szakmailag is bizonyítja, hogy a HEP széleskörű egyetértésen és közös munkán alapul, és nem kizárólagosan egy partneri aláírással igazolt dokumentum 3 A jegyzék soronként jelöli a HEP elkészítési folyamatban résztvevő személyeket, intézményeket, partnereket. 4 A jegyzék oszlopaiba kerülnek a HEP egyes tartalmi részei, ahol az adott betű karikázásával jelezni lehet, hogy az adott személy, intézmény, partner az elkészítésben részt vett, észrevételezett, támogatta, ellenezte. R= részt vett, É= észrevételezte, T=támogatta, E= ellenezte. 5 Az adott partner aláírásával hitelesíti a sorban jelölt részvételét a HEP elkészítési folyamatban.