A MABÉOSZ Visnya Sándor Hagyományos Gyjti Szakosztályának TÁJÉKOZTATÓJA. Egy kis színes valami!? Kedves szakosztályi tagok!

Átírás

1 Kedves szakosztályi tagok! Ez a példány a számítógépen való olvasásra szolgál! Ha ki akarja nyomtatni, használja a Bélyeg201101nyomtatható.pdf fájlt! A MABÉOSZ Visnya Sándor Hagyományos Gyjti Szakosztályának TÁJÉKOZTATÓJA III. évfolyam 1. szám január Készítette: FILEP LÁSZLÓ Egy kis színes valami!? De mi? Cikk a 6-7. oldalakon

2 Emlékeztet a Szakosztály december 4-i összejövetelérl A decemberi összejövetelen alig tízen vettünk részt és mivel Kostyál Ferenc eladása külföldi útja miatt elmaradt, ezért az ülés alig egy órát tartott. Az ülésen határoztunk arról, hogy a márciusi ülés idpontját elrehozzuk február 24-én 15 órára, amikor a MABÉOSZ Könyvtárban, a Postatörténeti Szakosztállyal közösen meghallgatjuk HERBERT KOTAL, korunk egyik legnagyobb, Ausztriában él magyar gyjtje vetített képes eladását: Magyarország , a Magyar Posta-igazgatás bélyegkiadása. Az id többi részében kötetlen beszélgetés folytattunk a filatélia különböz témáiról. A elz számában megjelent KARDHORDÓ KÁLMÁN írása: Az Kormányzói 20 éves évforduló ürügyén 70 év múltával címmel, melynek sajnos a 10. ábrája kimaradt, most pótlólag közöljük. -efel- Minden ülésre 2 programot tervezünk, az eladások szerkesztett változatát szeretnénk a következ számában közölni ezért kérünk minden eladót, hogy eladása szerkesztett változatát közlésre átadni szíveskedjék (lehetleg digitális formában). A bemutatóknál kérjük a legfontosabb 3-4 objektum közlésre alkalmas képét és a bemutatásra került anyag rövid összefoglalását (szintén lehetleg digitális formában). Kérjük, hogy aki bemutatni vagy eladni kíván, jelentkezzen Filep László szakosztályi titkárnál: filep.laszlo.bp@gmail.com. Várunk olyan leveleket is, hogy ki mit szeretne látni-hallani bemutatón és eladásban. Az összejövetelek mindig a hónap els csütörtökjén, 15 órakor lesznek a Magyar Bélyeggyjtk Háza 101. termében. Kivétel a márciusi, melyet február 24-én 15 órakor a MABÉOSZ Könyvtárban lesz, a Postatörténeti Szakosztállyal közösen HERBERT KOTAL, korunk egyik legnagyobb, Ausztriában él magyar gyjtje vetített képes eladása: Magyarország , a Magyar Posta-igazgatás bélyegkiadása. Az els féléves programhoz a táblázat üres helyeire kérünk jelentkezéseket: Kostyál Ferenc: Tévnyomatok eladás január 6 február 3 február 24 Könyvtár április 7 május 5 június 2 Herbert Kotal (Bécs): Magyarország , a Magyar Postaigazgatás bélyegkiadása vetített képes eladás Filep László: A Délvidéki Visszatérés Tábori Posta levelezlapjai 2 Irodalmi Fórum a MABÉOSZ könyvtárban december 17-én délelttre az Irodalmi Bizottsága tanácskozásra hívta a MABÉOSZ könyvtárába azokat a filatelistákat, akiktl segítség várható a magyar filatéliai szakirodalom továbbfejlesztéséhez. Célunk volt, hogy megvitassuk munkatervünket, valamint áttekintést nyújtsunk arról, hogyan látjuk, mint kiindulópontot, a jelenlegi helyzetet és támogatókat találjunk elképzeléseink további alakításához, megvalósításához. Bár a meghívást a székházban, az interneten, a Bélyegvilágban, a Bélyegben, a Hagyományos Szakosztály lapjában is közöltük, csak mintegy tucatnyian vettek részt a találkozón, Mondhatjuk, ez nagyon kevés. Valamennyire magyarázhatja, hogy célszer okból a könyvtárba tervezett eseményre épp csak egy munkanapon, ráadásul az aranyvasárnap eltti péntek délelttön nyílt lehetségünk. Tulajdonképpen fként csak a gyjti elitet érdekl téma miatt azonban nem is igazán számíthattunk ezúttal olyan sokadalomra, mint amikor az Elnökség által szervezett legutóbbi két fórumon a MABÉOSZ jövjérl volt szó, bár így is elégedettek lehetünk, hiszen a beszélgetés igen tartalmas volt, célunkat ezzel el is elértük. Hiszen nem a létszám, hanem a minség a lényeg maguk az apostolok sem voltak többen, és mégis el nem hanyagolható hatással tudtak lenni a világ sorsára! A résztvevk néhány tagja Az asztalra terített szakirodalom egy része A MABÉOSZ könyvtárosa, BÉNI IDA segítkész támogatását is élvezhettük, aki erre az alkalomra külön miattunk jött be a székházba. Nélküle nem lett volna lehetségünk arra, hogy tervünknek megfelelen kitehessük az asztalra és bemutathassuk azokat a jelentsebb szakmunkákat, amelyek jövjérl, folytatásáról beszéltünk. Készült ehhez a legfontosabb irodalmi mveket tartalmazó lista ennek internetes elérhetségét a továbbiakban e cikkben is megadom amit felhasználva, a fórumot felvezet eladásban megpróbáltam áttekinteni az eddigi magyar nyelv szakirodalom keletkezésének és összefüggéseinek történetét. Reméltem, hogy az asztalunkon idrendi sorba rendezett magyar filatéliai szakirodalmon is jól követhet volt. A legelején ugyan nem volt látható gróf Andrássy 1898-ban megjelent 12 oldalas a könyvtárunkból sajnos hiányzó kis füzete, de az eldök kolosszális mennyiség munkájának hatalmas íve a 2000-es évek els évtizedében megjelent szépen illusztrált modern filatéliai szakkönyvekig (a legfrissebb: Nikodém-Szabó: A magyar bélyeg története) így igen jól érzékelhet volt. Az asztal másik végén látható volt egy sajnos csak idegen nyelven hozzáférhet, és könyvtárunkból 3

3 nagyon hiányzó katalógus, amely jól érzékelteti mai korunk lehetségeit és ennek megfelel magas elvárási színvonalát. Ez a hetedik kiadású, négykötetes, összesen mintegy oldalas legújabb Ferchenbauer könyvsorozat volt, ami máig már számtalan nemzetközi elismerést aratott, FIP kiállításokon pedig nagyaranyérmek sorát nyerte el. Megállapítottuk, hogy a rendszerváltás óta eltelt évtizedekben megjelent munkák nem maradnak el sem színvonalukban sem jelentségükben a korábbiaktól, bár sajnálatos módon eddig ezek létrejöttében a MABÉOSZ esetenként teljesen hiányzó ösztönzése, támogatása nem játszott olyan jelents szerepet, mint korábban. Ezen szeretnénk most az Elnökség egyetértésével és minden más bevonható, filatéliához kapcsolódó szervezet támogatásával változtatni. Az ezt követ szakmai vitában a legfontosabb kérdés az volt, hogy mi is lenne az elsként pótolandó legfontosabb szakirodalom és hogy mi is áll ehhez rendelkezésre. A vita részleteit, eredményét megpróbálom röviden összefoglalni: 1. Els és legfbb témánk volt a megszállási felülnyomatok (helyi kiadások) témaköre. A Monográfia idején ezzel még nem lehetett hivatalosan foglalkozni, és megfelel színvonalú, magyar nyelv feldolgozása még most sincsen tl már létezik ugyan egy több verzióban is közkézen forgó kézirat (szerzk: Bodor Mihály és Szigeti Lajos). Ennek tartalma azonban a szakértk közt hevesen vitatott. Különösen a filatéliailag elfogadható kiadásoknak kiállítások versenyosztályában be nem mutatható magánkészítés fantázianyomatokkal való együttes, katalógusszint kezelése miatt, ami a megjelentetés legfbb akadálya. A magánkészítés csinálmányok létezését ugyanis a vitatók szerint csak említeni szabadna, de katalogizálásukkal nem célszer ezeket filatéliai gyjtésre alkalmas formában is publikálni. Ugyanis, így a járatlanok szemében gyjtésre alkalmasnak tnhetnek fel, a magyar nyelvet nem ismer külföldi gyjtk számára pedig végképp megtévesztek lehetnek. A közkézen forgó kézirat-másolatok máris azt eredményezték, hogy már árveréseken is idnként sikerrel, ami azonban ezt se nem menti, se nem igazolja kínálgatják ezeket. Hiányossága a szóban forgó kéziratnak, hogy fenti ok miatt nem csak katalógusra, hanem a kiadások körülményeit tisztázó, helytálló monografikus leírásra is szükség lenne. Ahogy például az a Nagyváradi felülnyomatok esetében a Szabolcsi Bélyegújság legutóbbi számában Voloncs Gábor tollából megjelent. A felülnyomatok idegen nyelv irodalma például román nyelven igen jelents, de itthon nem közismert és nem tudunk magyar fordításaikról sem. Magyar forrás létrehozása eltt az idegen nyelv irodalmat fel kell tárni, szükség és lehetség szerint feldolgozni, és figyelembe venni. A jelen lev Barabássy Miklós (aki e terület Németországban bejegyzett szakértje) kifejezte szándékát, hogy felkarolja a kéziratot és a gyjtk által használható, megbízható kiadvánnyá fejleszti. 2. Kapcsolódik az elz témához, mert a helyi felülnyomások a magyar filatélia hamisításokkal leginkább fertzött területe, hogy meg kellene teremteni a bélyegvizsgálattal foglalkozó, a bélyeg- és levélhamisítások felismerésére alkalmas magyar szakirodalmat. Ide tartozik az is, hogy a bélyegeltti levelek Mógor-féle XX. századi tömeges hamisításának feltárása a hátráltató körülmények ellenére (ami kezdetben évtizednyi szemérmes elhallgatás, az események feltárást kezdeményez neves filatelisták rágalmazással való perbevonása, majd az errl adott, etikailag kérdéses tájékoztatás a Bélyegvilág novemberi számában, és 4 végül az erre kért helyreigazítás megtagadása volt) lassan ugyan, de halad. Reméljük, hogy az Irodalmi Bizottság megalakításakor az általam kért etikai vizsgálat ebben is elrelépést hoz! A Gervay alapítvány által visszavásárolt hamis levelek száma immár meghaladja az 500-at, a teljes anyag hamarosan kutatható formában letétbe kerül a Bélyegmúzeumba. A következ Bélyegnapon az Alapítvány a Bélyegmúzeummal együtt bemutató anyagot készít. 3. A szakírók számára nagy segítség lenne a könyvtár nyilvántartásának és a legnehezebben hozzáférhet források digitalizálása és közzététele. Ilyen munka a Bélyegmúzeumban már folyik, ha e két legjelentsebb filatéliai szakirodalmi gyjtemény tartalma számítógépen kezelhet, részben internetrl is elérhet lenne, akkor azok egymást az eddigiekhez képest sokkal jobban kiegészíthetnék. 4. A megjelent könyvek javarészt a már gyjtknek szólnak. A potenciális gyjtk érdekldésének felkeltésére alkalmas, (Filyó, Lóránt, stb.) korszer formában (TV, internet) megjelen publikációk hiányoznak. A helyi TV-k (mint Székely Sándor sorozata a VI kerületi TV-ben) erre jól használhatók. Létezik a MABÉOSZ és az IBK honlapja. Több privát kezdeményezésrl is tudunk. 5. Folyatni kellene a Monográfiát és megújítani az 1986-ban megjelent Magyar Bélyegek Kézikönyvét bár nem célszer a korábbi, mára elavult szerkesztésiformai megoldásokat is megtartani. Ezek nem tartalmazzák a kiadásuk óta eltelt idszak filatélia-történelmét, postai tarifáit, a filatéliában az azóta teret nyert új, illetve a korábbinál nagyobb jelentségre szert tett gyjtési irányokat (mint például a tematikus filatélia, a légiposta, a ragjegyek, és az illetékbélyeg, de nem lebecsülhetk az népszerbb parafilatéliai témák, a segély-, díjbélyegek és a levélzáró plakátbélyegek, illetve az emlékívek sem.) A résztvevk egyetértettek vele, hogy az IB programjában szerepl pályázati forma, melyet a MABÉOSZ és a MAFITT Gervay alapítványa egyaránt támogatna, alkalmas eszköz lehet a szakirodalmi tevékenység ösztönzésére. Azok számára, akit érdekel, nyitottam egy témát az IBK fórumon képekkel és az Irodalmi fórumra készített írásos anyagokkal, lásd: Fórum - Hírek Filatéliai események. Kérem, aki tud, ott járuljon hozzá ahhoz, hogy koncepciónkat tovább érlelhessük és elképzeléseinket megvalósíthassuk! Szücs Károly Megalakult az IBK Egyesület! december 11-én a Bélyegmúzeumban megalakult az Internetes Bélyeggyjt Klub (IBK) Egyesület, elnöke CSATLÓS ÁRPÁDNÉ, alelnökei BARABÁSSY MIKLÓS és SZÜCS KÁROLY. Az egyesület bírósági nyilvántartásba vétele folyamatban van. Az Egyesületet a MABÉOSZ IBK báziskörének 19 jelenlév tagja alapította, de várjuk tagjaink sorába mindazon bélyeggyjtket és érdekldket, akik szeretnének egy él, aktív filatéliai közösséghez tartozni (a tagdíjunk 2011 évre Ft, ifjúságiaknak 100 Ft). A helyszín megválasztása nem volt véletlen, jelezni kívántuk, hogy nagyra becsüljük a Bélyegmúzeum kiemelked szerepét a magyar filatéliai életben. A Bélyegmúzeummal egyeztetve, székhelyül is ezt a helyet jelöltük meg. A Bélyegmúzeum igazgatója, NIKODÉM GABRIELLA üdvözölte az alapítókat, st, a Bélyegmúzeum jogi személyként be is lépett az újonnan alakult egyesületbe! 5

4 Az IBK Egyesület célja, hogy képviselje tagjai érdekét, filatéliai tevékenységeket végezzen, pályázatokon igyekezzen támogatásokat szerezni, és a modern kor internetes és egyéb kommunikációs eszközeit kihasználva, demokratikus módon szervezze közösségbe tagjait. Kiemelten fontosnak tartjuk az ifjúsági bélyeggyjtés támogatását, elsegítését, az utánpótlás nevelést. Elítéljük a bélyeghamisítást, a gyjtk megkárosítását, a csalás, megtévesztés minden formáját. Mködésünket magunk alakítjuk ki, feladatainkat is mi határozzuk meg lehetségeinkhez és ernkhöz mérten. Jelenleg az Egyesület adminisztratív ügyintézése zajlik, készül a Szervezeti és Mködési Szabályzat, formálódnak az Egyesület jövbeni keretei. Olyan idket élünk, amikor mindenki a bélyeggyjtés halódásáról beszél, és a gyjt körök széthullásáról érkeznek a hírek az ország minden sarkából. Mi mégis itt és most akarunk filatelista egyesületet létrehozni, hogy az eltnben lév helyi körök helyett alternatívát kínáljunk, és hogy korrekt, etikus filatelista közösséget teremtsünk. Semmi esetre sem valami, vagy valakik ellen hoztuk létre az IBK Egyesületet, hanem azért, hogy földrajzi kötöttségek nélkül, megfelel jogi háttérrel foghassuk össze mindazokat a gyjtket, akik nem mondtak le errl a csodálatos hobbiról. Aki egyetért a szándékainkkal, és csatlakozni kíván hozzánk, az letöltheti a tagfelvételi kérelmet az IBK honlapjáról ( A kérelmet kitöltve és aláírva Csatlósné Mariannak kell postán elküldeni (6800 Hódmezvásárhely, Béla cigány u. 24.). Tagdíjat egyelre nem kell fizetni, az majd csak az egyesület hivatalos nyilvántartásba vétele után kerül sorra, errl minden tagunkat értesíteni fogjuk. Bízom benne, hogy a olvasói közül is sokan belépnek az IBK egyesületbe, és együtt egy ers filatelista csapatot alkotunk majd! Csatlósné Mariann IBK elnök Egy kis színes valami!? Mint az a októberi 1. számában megjelent, A hagyományos bélyeggyjtés területei és határai cím vitaindító írásomban kifejtettem, véleményem szerint a hagyományos gyjtési módba tartozik minden gyjtés, ha a gyjtés tárgya a bélyeg, pontosabban a gyjtemény a bélyeg fell közelíti a feldolgozást. Lehet, hogy most egyes gyjtk megköveznének, de mi van, ha a nincs is bélyeg? 6 Pontosabban, van valami, ami nem is tudom, mi a csoda? A képen egy tömeges feladású, átlátszó fólia tasakban feladott reklámnyomtatvány. Postatörténészeket biztos érdekelne, mennyi a díja? Nem tudjuk mivel a feladó által nyomtatott címzés-címkével került feladásra, melyre szintén a feladó nyomtatta rá a Díj hitelezve feliratot. Eddig még semmi nem bizonyítja a postai kezelést! Azonban a címzés címkén található egy körülbelül másfélszer két és fél centiméteres, kis színes valami!? Egy kis öntapadós valami, rajta a Magyar Posta színes emblémája és kétsoros, számítógépes nyomtatású MPZRT OLK / feliratot tartalmaz. Az alsó sor könny: arab számokkal írott dátumjelzés, a felshöz sem kell nagy tudás: Magyar Posta Zártkör Részvény Társaság és Országos Logisztikai Központ. Azonban az, hogy ez a kis színes valami mi is igazából azt nem tudni! A Magyar Posta honlapján erre nézve semmiféle felvilágosítást nem találtam, az Ügyfélszolgálathoz intézett kérdésemre pedig lapzártáig nem érkezett válasz. Filep László Lapszemle: Szabolcsi Bélyegújság december XIII/3-4. szám Szokatlan, hogy a lapszemlét közöljön, de ennek oka, hogy a végeken megjelen, GIDÓFALVY PÉTER szerkeszt-tulajdonos által kiadott, magyar-német kétnyelv (st ebben a számban egy román nyelv tudósítással immár háromnyelv) Szabolcsi Bélyegújság decemberi számának 66 oldalán megjelent, összesen 22 írást 12 szerz (és fordító) jegyzi a külföldieket nem számítva. Ez a statisztika kissé csalós, mert a német BRIEFMARKEN-SPIEGELbl fordított cikkek csak magyarul jelennek meg illetve a fordítók által írott kiegészítések (melyeket önálló cikként számoltam) ismét kétnyelvek. Visszatérve, az ok, amiért lapszemlét közlünk: a 12 szerz-fordító közül tízen (köztük a szerkeszt-tulajdonos is) a Hagyományos Gyjti Szakosztálynak tagjai! 7

5 Elssorban is sajnálatos, hogy valószínleg az egyre nehezed gazdasági helyzetnek köszönheten a lap mint 3-4. összevont szám jelent meg. Szívesebben olvasnánk srbbem, esetleg kisebb terjedelm számokat. A 3. oldali szerkeszti Kedves Olvasó! beköszöntt követen a címoldalon és a oldalakon VOLONCS GÁBOR Az 1945-ös nagyváradi helyi kiadású bélyegek postai használata cím remek kis tanulmányában a néhai Philatelica cím folyóiratban 22 éve közölt tanulmánya óta tett kutatásai és adatgyjtése eredményeit osztja meg olvasóival. Az igen érdekes történeti háttér mellett a II. kiadás lemezhibáiról, illetve a postai felhasználásokról is sok, eddig publikálatlan adatról szerezhetünk tudomást. A oldalakon BARABÁSSY MIKLÓS ír a BRIEFMARKEN-SPIEGELben megjelent WOLFGANG JAKUBEK írás nyomán, az elveszett Dessewffy-féle gyjtemény esetleges felbukkanásáról, Meglepetések mindig vannak! címmel. A oldalakon VOGA ismerteti Az 50 koronás hármaslyukasztású Madonna bélyegeink ismétld lemezhibái -t. Hasonló, csak modernebb téma HASKÓ JÓZSEF Nyomási eltérések a Kittenberger sorozat (1981) 60 filléres címletén a 25. oldalon. Chopin és Schumann jelents romantikusok DIETRICH ECKLEB írását és a fordító DR. RILL ATTILA kiegészít tanulmányát olvashatjuk a oldalakon. Hasonló módon fordította es kommentálta FRITZ STEINWASSER Az anilinszín elárult egy legendás hamisítót és a Nem jajgatni, hanem cselekedni cím írásokat a oldalakon. Ebben a számban is folytatódik a oldalakon SÉTÁLÓ FERENC már sok indulatot kiváltó történelmi sorozatának újabb része: Magyarország a kommunizmusban. A oldalakon VITKAY LÁSZLÓ próbál fényt deríteni Gál vagy Gáll? címmel Gál Ferenc bélyegtervez nevének helyes írásmódjára. A következ oldalakon MIKLÓS LÁSZLÓ számol be ELGYSZ V. címmel az emlékívgyjtk székesfehérvári kiállításáról. VOGA keresi a választ a oldalakon a kérdésre: Mi lehet Bodnár József ifjúsági bélyegmúzeumával? Itt került be a lapba egy melléklet: a Filatéliai Szemle júliusi számaiból eltávolított oldalak másolata. A következ oldalakon ANGYALKA meséli el látogatását Dr. Rill Attilánál, Csudaország (Rillia) címen. Kis EUs kitekintés FILEP LÁSZLÓ tollából az 52. oldalon: Cseh alkalmi EU gépbélyeg-ajánlási ragjegy. Közelebb a valósághoz címmel reagál Voloncs Gábor egy korábbi írására KARDHORDÓ KÁLMÁN az oldalakon. A valóságról szól DR. RILL ATTILA írása is, SIELDENFINGEN címmel és Általános megjegyzések, észrevételek, kritika alcímmel az oldalakon. MIKLÓS LÁSZLÓ egy korábbi, Várpalotán rendezett ifjúsági kiállításáról számol be Sikeres magyarok, magyar sikerek az olimpiákon címmel az oldalakon. Szintén ifjúsági kiállításáról Csíkszeredában járt szerkesztségünk címmel tudósit GIDÓFALVY PÉTER az erdélyi Micimackó 2010 kiállításáról, magyar-német-román háromnyelv cikkében az oldalakon, melyhez egészoldalas színes képmontázs csatlakozik a hátsó bels borítón. Végül de nem utolsósorban, a 62. oldalon a (GeSheR-HÍD) HÍREK címmel a Vallásközi Kapcsolatok és Kutatások Központja tudósítása olvasható, néhány szép magyar judaika bélyegzéssel. -efel- 8