TARTALOMJEGYZÉK KITÖRT A DEVIZAHÁBORÚ?

Átírás

1 CIB HETI TARTALOMJEGYZÉK A hét témája: Kitört a devizaháború? Táblázatos makrogazdasági, árfolyam- és kamatelőrejelzések Makrogazdasági kitekintés a jövő hétre KITÖRT A DEVIZAHÁBORÚ? Az elmúlt hetekben újra a figyelem középpontjába kerültek a devizaárfolyamok, a témával az elmúlt héten a legfejlettebb ipari országok (G7) és a G20 pénzügyminiszterei és jegybankelnökei is hosszan foglalkoztak bár természetesen az ülések utáni közlemények meglehetősen semmitmondóak voltak. Néhány évvel ezelőtt, ha devizamanipulációról hallottunk, automatikusan Kína ugrott be. Ma a legtöbb támadást Japán kapja. A globális válság hatodik évébe lépett, és bár az elmúlt évek a permanens válságmenedzselés jegyében teltek, a fejlett gazdaságokban még mindig nagyon lassú a növekedés (vagy éppen recesszió van), a válság előtt és a válság eredményeképpen felépült adóssághegyek sok gazdaságban közép és hosszú távon nem fenntarthatóak, a munkanélküliség pedig krónikusan magas szinten ragadt. A kormányok fő célja a gazdaság élénkítése, de a költségvetési politikai mozgástere a legtöbb országban drasztikusan beszűkült, így a monetáris politikáról várják a gazdaságok talpra állítását. Az árfolyamok direkt vagy indirekt leértékelése azonban a kereskedelmi partnerek helyzetét rontja, így időről-időre fellángol a devizaháború. A devizaháború nem a jelenlegi válság találmánya... Ha devizaháborúról hallunk, először általában a nagy gazdsági világválság juthat eszünkbe: a 30-as években a recesszióra, magas munkanélküliségre több ország devizájának leértékelésével (devizaháború) és protekcionista intézkedések, adminisztratív kereskedelmi korlátozások bevezetésével válaszolt (tarifa háború), ami nagyban hozzájárult a globális kereskedelem összeomlásához, illetve a 1

2 válság elmélyüléséhez (a globális kereskedelem 50%-kal esett vissza ebben a periódusban.) Ebből az időszakból eredeztethető a beggar thy neighbour kifejezés (tedd tönkre a szomszédot), ami arra utal, hogy az egyes országok kereskedelmi partnereik (szomszédaik) kárára próbálnak előnyhöz jutni, illetve megoldani a saját belső problémáikat. A 30-as évek tapasztalata azt mutatta, hogy az ilyen politikának nincsen nyertese, végül mindenki rosszul jár. Később, a Bretton Woods-i rendszer összeomlását követően a világ újra belépett a lebegő árfolyamok rendszerébe, és ennek megfelelően időről-időre kialakultak a világban kisebbnagyobb devizaháborúk. A 90-es évek közepétől jelentősen megritkultak, néhány időszakban pedig teljesen eltűntek az árfolyamok mesterséges befolyásolására irányuló devizapiaci intervenciók. (Kína természetesen kivétel, de Japán is agresszívan beavatkozott a devizapiacokon a kétezres évek elején) A válság első szakaszában elsősorban a feltörekvő gazdaságok szenvedték meg a fejlett országok monetáris expanzióját A közelmúltat vizsgálva a devizaháború kifejezést először 2010-ben a brazil pénzügyminiszter használta, ezt azonban hosszú ideig tartó csönd követte. A krízis epicentrumát a fejlett országok (pontosabban az Egyesült Államok) jelentették, a válság innen gyűrűzött át a feltörekvő gazdaságokra. Azokba a gazdaságokba, amelyek a korábbi krízisek eredményeképpen meglehetősen erős állapotban várták a hullámokat. Így az első körös hatások csak áttételesek és mérsékeltek voltak. A fejlett gazdaságok drasztikus gazdasági lassulásával párhuzamosan ekkor még nagyon sok feltörekvő gazdaság egészséges ütemben, sőt több esetben a potenciális feletti ütemben bővült, a fő veszélyt a gazdaság túlfűtötté válása jelentette. Ilyen körülmények között a fejlett gazdaságok agresszív monetáris lazítása jelentős mennyiségű tőkét vonzott a magas növekedésű, stabil és magas hozammal kecsegtető feltörekvő piacokra ez pedig az árfolyamok felértékelődését vonta maga után. A brazil fizetőeszköz drasztikusan felértékelődött, a jelentős nagyságrendű portfolió tőke beáramlás pénzügyi stabilitási kockázatokat eredményezett, amire a kormány adminisztratív eszközökkel, tőkekorlátozásokkal reagált. Ma már a fejlett országok is egymásra mutogatnak A közelmúltban többek között Brazília, Oroszország és Korea is nemtetszésének adott hangot a fejlett gazdaságok gyakorlatával kapcsolatban, de az elmúlt időszakban az Egyesült Államok, az euró övezet és Japán gazdaságpolitikai vezetői is egyre gyakrabban mutogatnak egymásra, illetve közösen Japánra. A kereskedelmi partnerek relatív pozícióit a felértékeltebb árfolyam mellett az is rontja, hogy a legtöbb fejlett gazdaságban a monetáris expanzió restriktív fiskális politikával párosul így az importkeresletet két csatornán 2

3 keresztül is mérséklődik. A Japánnal szembeni frusztráltság jogosnak tűnik, hiszen tavaly október óta a japán fizetőeszköz az euróval szemben körülbelül 25%-kal, a dollárral szemben pedig közel 20%-kal értékelődött le. Az új miniszterelnök pedig komoly nyomást gyakorol a jegybankra, hogy még agresszívabb mennyiségi lazító lépésekkel próbálja kihúzni a szigetország gazdaságát a deflációs spirálból. A vád: beggar thy neighbour Azok az országok, amelyek devizái felértékelődnek, és ezáltal versenyhátrányt szenvednek el, beggar thy neighbour politikák alkalmazásával vádolják a devizáikat akár direkt, akár közvetett módon befolyásoló országokat, és azzal érvelnek, hogy a gyengébb árfolyam nem oldja meg, maximum egy átmeneti ideig elfedi a gazdaságban meglévő strukturális, versenyképességi problémákat. Ahogy a bevezetőben említettük, a fejlett gazdaságok legtöbbjében a GDP jóval a potenciális alatti ütemben bővül, a fiskális politikának rendkívül kicsi a mozgástere az élénkítésre, és az eddigi monetáris lazító lépések sem tudtak növekedési fordulatot okozni (az azonban biztos, hogy nélkülük a gazdasági aktivitás visszaesése jóval nagyobb lett volna.) A költségvetési kiigazítás rövidtávon negatívan hat a növekedésre (a legújabb becslések szerint a költségvetési egyensúly egységnyi változása a korábban gondoltnál nagyobb mértékben - 0,7-1,4% között - veti vissza a növekedést). Ezeket a negatív hatásokat a monetáris politika az alacsonyabb alapkamat és a leértékeltebb árfolyam segítségével képes lehet valamelyest ellensúlyozni: az olcsóbb hitel a tankönyvek szerint ösztönzi a beruházásokat és a fogyasztást, a gyengébb árfolyam pedig javítja az export versenyképességét. A fejlett gazdaságokban azonban az (átlagosan) megszorító költségvetési pozíció mellett a monetáris politikai hagyományos eszköztára kimerült (az alapkamatok 0%-on, vagy e szinthez nagyon közel állnak). A jegybankok legtöbbje mennyiségi lazító programokkal próbálja élénkíteni a gazdaságot, a piacokra pumpált óriási mennyiségű likviditás azonban a magánszektor mérlegalkalmazkodása miatt nem tud átgyűrűzni a reálgazdaságba; a beruházásokat és a fogyasztást érdemben nem élénkíti. (Bár az eddigi eredményeket vizsgáló tanulmányok egységesen arra a következtetésre jutottak, hogy a nem-konvencionális eszközök alkalmazása nélkül a gazdasági visszaesés és a munkanélküliség emelkedése nagyobb mértékű lett volna.) Miután - az EKB kivételével- a mennyiségi lazító programok által a pénzügyi piacokra pumpált pénzmennyiséget nem sterilizálják, az eszközvásárlási programok természetes mellékhatásaként az árfolyam gyengül. 3

4 Gyengébb árfolyamot kétféle módon lehet produkálni : közvetlen devizapiaci intervencióval, illetve a gazdaságban lévő pénzmennyiség növelésével (mennyiségi lazítás.) A korábbi devizaháborúkban elsősorban a direkt beavatkozást használták, (Svájc, illetve Japán kivétel: a BoJ 2010 őszén interveniált a jen gyengítése érdekében, majd 2011 tavaszán a G7 közösen avatkozott be a szigetország devizájának piacán) napjainkba a devizák gyengülése elsősorban a mennyiségi lazító programok mellékhatása. A védelem: mi csak a belső gazdaságunkra figyelünk, ha nekünk jó, a kereskedelmi partnereknek is jó lesz, ez csak mellékhatás Pontosan ezzel védekeznek a gyanúsítottak. A svájci jegybank volt elnöke néhány héttel korábban a Financial Times-ban publikált cikkében visszautasította az árfolyam manipulálására vonatkozó vádakat, és azzal érvelt, hogy a svájci frank túlértékelt, a túlértékelt árfolyam pedig deflációs és súlyos növekedési kockázatokat jelent. Vagyis az SNB az árfolyamküszöb bevezetésével nem kereskedelmi partnereit akarta tönkretenni, kizárólag a svájci gazdaság érdekeit tartja szem előtt, és teljes mértékben mandátumának megfelelően cselekszik. A G20 ülésen is kiemelt téma volt az árfolyamok kérdése, az IMF szerint azonban az árfolyamok nem térnek el szignifikánsan hosszú távú egyensúlyi szintjeiktől A múlt heti G20 ülésen szinte az összes fejlett gazdaság jegybankjának elnöke, köztük Ben Bernanke is hasonló érvekkel állt elő. A Fed első embere elismerte, hogy a mennyiségi lazító programok a dollár gyengülésével járnak együtt, de hangsúlyozta: a monetáris expanzió eredményeképpen a gazdaság dinamizálódik, ez pedig középtávon a kereskedelmi partnerekre is kedvezően hat az importkereslet emelkedésén keresztül - vagyis érdemes elviselni a rövid távú negatív hatásokat a középtávon jelentkező előnyökért cserébe. A G20 ülés után kiadott közlemény természetesen egy országot sem vádolt meg devizájának manipulálásával, a megszokott diplomáciai fordulatokkal élve kiállt a mellett, hogy az árfolyamokat a piacoknak kell meghatározni. Az optimista forgatókönyv: magától elmúlik Bár abban sincs egyetértés, hogy már a devizaháború közepében vagyunk, vagy csak közelítünk felé, a legizgalmasabb kérdés az, hogy mi lehet a végkifejlet? Az optimista forgatókönyv szerint előbb-utóbb beindul a növekedés a fejlett gazdaságokban, a gazdaság dinamizálódásával párhuzamosan pedig csökken a késztetés a devizaárfolyamok akár direkt, akár indirekt manipulálásra vagyis a devizaháború nagyobb károk nélkül véget ér. 4

5 A negatív forgatókönyv elszabaduló árfolyamokat és inflációt vizionál A piacokba pumpált óriási mennyiségű extra likviditás azonban felveti az infláció elszabadulásának a kockázatát; a devizaháborúval kapcsolatban pesszimista szakértők hiperinflációt vizionálnak. A lehetetlen hármasság tétele értelmében ugyanis liberalizált tőkemozgások, önálló monetáris politika és önálló árfolyam politika egyszerre nem létezhet, mindig csak kettőt és csakis kettőt lehet e három opcióból választani. Ha egy ország tehát mesterségesen szeretné kordában tartani fizetőeszközének az árfolyamát, le kell mondania az önálló monetáris politikáról. Svájc közelmúltbeli tapasztalatai alátámasztják ezt: az SNB már 2009-ben agresszíven interveniált a frank gyengítése érdekében, majd amikor a monetáris bázis drasztikusan megugrott (növelve az inflációs kockázatokat) sterilizálni kezdte az intervenciókat. Az extra likviditást kiszívta a piacokról. Ezeknek a beavatkozásoknak azonban - ellentétben a nem sterilizált intervenciókkal- nem volt frank gyengítő hatása. (2010 júniusáig valamivel több, mint egy év alatt a CHF 10%-kal értékelődött fel). Az árfolyamküszöb 2011-es bevezetését követően az árfolyamcél védelmében végrehajtott nagyarányú devizapiaci vásárlásokat azonban már nem sterilizálta az SNB. Az árfolyamküszöböt sikeresen megvédte, a monetáris bázis (vagyis a gazdaságban lévő pénzmennyiség) és ezzel párhuzamosan az infláció feletti ellenőrzését azonban elveszítette. Ez most nem tűnik óriási kockázatnak sem Svájc, sem a többi mennyiségi lazító programmal operáló gazdaság számára. Inflációs veszély jelenleg nincs (sőt sok gazdaságban a deflációs kockázatok az erősebbek), a növekedés pedig a potenciális szint alatt van vagyis a pénzmennyiség bővülése egyelőre nem jelenik meg az inflációban. (Ez azonban csak a hagyományos inflációs mutatókra érvényes, nagyon sok eszközosztályban például a részvénypiacokon, árupiacokon, vagy a feltörekvő kötvénypiacokon- egyre többen tartanak buborékok kialakulásától. Ha azonban a gazdaságok gyorsabb növekedési pályára állnak, a GDP-bővülés eléri, vagy meghaladja a potenciális szintet, akár komolyabb inflációs nyomás is kialakulhat. Alternatív megoldások: monetáris finanszírozás... Jogosan merül fel a kérdés: van-e a mennyiségi lazításnak és az árfolyamok gyengítésének alternatívája? Léteznek-e más gazdaságpolitikai eszközök, amelyek támogathatják a növekedést? A témával foglalkozó elemzésekből két lehetséges alternatíva bontakozik ki. Növekedési szempontból az alapproblémát a gyenge kereslet jelenti. A költségvetés kereslete a kiigazítás miatt, a magánszektor kereslete pedig a mérlegalkalmazkodás miatt nyomott. A belső kereslet 5

6 gyengeségét próbálják tehát az export erősítésével ellensúlyozni. Egyszerre azonban nem értékelődhet le minden deviza, egyszerre nem tudja minden ország kiexportálni magát a válságból. A mennyiségi lazító programokkal eddig nem sikerült áttörést elérni a belső kereslet (fogyasztás és beruházások) élénkítésében, és ameddig a magánszektorban nem épül le a válság előtt felhalmozott adósság, ez nem is várható. Marad tehát a költségvetési kereslet, mint potenciális növekedési forrás. A mai keretrendszerben azonban komolyabb fiskális expanziónak nincs tere, hiszen az adósságállomány a legtöbb gazdaságban fenntarthatatlan szinteken áll. Ugyanakkor az elmúlt időszakban egyre több írás jelent meg a költségvetés monetáris finanszírozásáról. Ezzel a módszerrel az adósságállomány növelése nélkül lehetne élénkíteni és keresletet generálni februárjában azonban ez még tabunak számít. Igaz, néhány évvel ezelőtt azt sem gondoltuk, hogy a fejlett gazdaságokban 0%-ra csökkennek az alapkamatok, és a mennyiségi lazítás is elképzelhetetlennek bizonyult......vagy a globális kereskedelem reformja A 30-as évek válságának mélyüléséhez jelentősen hozzájárultak a protekcionista intézkedések, a szabad kereskedelem korlátozása. Bár napjainkban például az USA és Európa között összehasonlíthatatlanul kevesebb a korlátozás, tarifa (a tarifák átlagos szintje mindössze 3%), a még meglévő kereskedelmi korlátok lebontása egyes számítások szerint az euró övezet GDP-jét 0,5%-kal növelné és akár 1 millió új munkahelyet teremtene, míg az Egyesült Államokban 0,4%-kal emelné a bruttó hazai terméket. Az elmúlt napokban az amerikai elnök és a német kancellár is az egyik legfontosabb projektnek nevezte a transzatlanti szabadkereskedelmi övezet létrehozását, amelyről a tárgyalások már az idei év közepén elindulhatnak. Ezzel párhuzamosan az Egyesült Államok az ázsiai térség gazdaságaival is hasonló szabadkereskedelmi egyezséget próbál tető alá hozni. A szándék minden fél részéről komolynak tűnik, ettől azonban csak hosszabb távon lehet sikereket remélni. A könnyű ügyekben ugyanis már jóval korábban megszülettek a megállapodások, a kényes kérdések (mezőgazdasági támogatások, egészségügyi szabványok, gyógyszertörzskönyvezések, génmódosított termékek stb.) esetében viszont hosszan elnyúló viták várhatóak. A devizaháború időről-időre kiújul Rövid távon a globális növekedés komoly élénkülése nem várható, a fejlett jegybankok pedig nem valószínű, hogy leállítanák a pénznyomdákat. Ennek megfelelően a különböző mennyiségi lazító programok nagyságrendjétől és időzítéséről függően időről-időre új erőre kap majd a devizaháború. Ugyanakkor a 30-as évek valószínűleg nem 6

7 ismétlődik meg, hiszen egyelőre súlyosan protekcionista intézkedésekkel (import korlátozása, kvóták, tarifák emelése) széles körben nem találkozunk, sőt a folyamatok éppen ellentétes irányba mutatnak. Végezetül, a devizaháború problémája is azt bizonyítja, hogy a mai globalizált világban csak a politikák globális összehangolásával lehetne megoldást találni a legégetőbb problémákra. Ez azonban nem egyszerű feladat... MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ELŐREJELZÉSEK Egység GDP-növekedés év/év % -1,7 0,2 Ipari termelés év/év % -1,7 3,4 Külkereskedelmi mérleg millió EUR Fogyasztói árindex év/év (átlag) % 5,7 3,2 Fogyasztói árindex év/év (év vége) % 5 3,6 Költségvetés mérlege / GDP (ESA, egyedi befolyó összegekkel) % -2,7-2,7 Munkanélküliségi ráta % 10,7 10,9 7

8 ÁRFOLYAMOK, IDŐSZAK VÉGE (időszak vége) EUR/HUF CHF/HUF USD/HUF EUR/CHF 1,21 1,23 1,24 1,25 EUR/USD 1,32 1,35 1,34 1,31 ÁRFOLYAMOK, NEGYEDÉVES ÁTLAG 2012.Q Q Q Q4 EUR/HUF CHF/HUF USD/HUF EUR/CHF 1,21 1,23 1,24 1,25 EUR/USD 1,31 1,35 1,35 1,31 ALAPKAMAT-ELŐREJELZÉSEK (időszak vége) MNB-alapkamat 5,75% 5,00% 4,75% 4,75% Fed Funds ráta 0,25% 0,25% 0,25% 0,25% EKB refi ráta 0,75% 0,75% 0,75% 0,75% SNB 3M Libor cél 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% KAMATELŐREJELZÉSEK (időszak vége) MNB-alapkamat 5,75% 5,00% 4,75% 4,75% 1M BUBOR 5,75% 5,00% 4,75% 4,75% 3M BUBOR 5,75% 5,00% 4,75% 4,75% 6M BUBOR 5,73% 4,95% 4,73% 4,75% 12M BUBOR 5,72% 4,85% 4,70% 4,75% 5Y BOND 5,89% 5,85% 5,70% 5,70% 10Y BOND 6,11% 6,25% 6,25% 6,30% 15Y BOND 6,11% 6,30% 6,30% 6,40% Fed Funds ráta 0,25% 0,25% 0,25% 0,25% 1M LIBOR 0,21% 0,20% 0,20% 0,25% 3M LIBOR 0,31% 0,30% 0,30% 0,42% 6M LIBOR 0,51% 0,45% 0,45% 0,62% 12M LIBOR 0,84% 0,75% 0,75% 0,95% EKB refi ráta 0,75% 0,75% 0,75% 0,75% 1M EURIBOR 0,11% 0,12% 0,15% 0,15% 3M EURIBOR 0,19% 0,20% 0,30% 0,30% 6M EURIBOR 0,32% 0,40% 0,45% 0,45% 12M EURIBOR 0,54% 0,65% 0,75% 0,75% SNB 3M Libor cél 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 1M CHF LIBOR -0,01% 0,04% 0,05% 0,07% 3M CHF LIBOR 0,01% 0,07% 0,07% 0,12% 6M CHF LIBOR 0,07% 0,17% 0,17% 0,23% 12M CHF LIBOR 0,26% 0,30% 0,30% 0,33% 8

9 MAKROGAZDASÁGI KITEKINTÉS A JÖVŐ HÉTRE Feburár 25- Március 1. Itthon az MNB keddi kamatdöntésénél sokkal fontosabb lehet az új elnök személyének a bejelentése Kedden kerül sor a Monetáris Tanács februári kamatmeghatározó ülésére, a piaci elemzők szinte egyöntetűen az alapkamat újabb 25 bázispontos csökkentését várják. Az MNB Monetáris tanácsának eddigi érvelését tekintve a februárban publikált negyedik negyedéves GDP-adat további muníciót szolgáltathat a kamatcsökkentési ciklus folytatásához. Ugyancsak ezt az irányt erősíti a GDP-vel egyidejűleg publikált januári CPI-statisztika is, ami a várttól elmaradó, 3,7%-os év/éves inflációt mutatott. Ami különösen meghatározó a döntés szempontjából, hogy a kamatpiacok lényegében beárazták a további monetáris lazítást és a forint árfolyama is pozitív korrekciót mutatott február első felében (visszaerősödve az EUR/HUF as sávból). A kamatprémiumok jelenlegi szintjei mellett, illetve az adósságfinanszírozás jelenlegi helyzetében (különösen a sikeres dollárkötvény-kibocsátás után) a január tapasztalatok szerint a monetáris tanács többsége nem tekinti a lazítást kizáró oknak (a pénzügyi stabilitást veszélyeztető tényezőnek) a 290-es szint felett ingadozó EUR/HUF árfolyamot. Mindezek alapján mi is újabb 25-bázispontos kamatcsökkentésre számítunk. A jelenlegi árazások alapján egy ilyen februári kimenet esetén érdemi piaci hatásra nem számítunk. Néhány nappal a kamatdöntés után már az új jegybankelnök személye és első nyilatkozatai foglalkoztathatják a piaci szereplőket, a legfrissebb hírek szerint a miniszterelnök pénteken nevezi meg jelöltjét. Európában inflációs és munkaerő piaci adatokat, illetve a végleges PMI indexeket publikálják. A következő napokban teszik közzé az euró övezet februári inflációs számait, amelyek megerősíthetik, hogy továbbra sem az infláció a fő probléma a valuta unióban, hanem elsősorban a növekedés. A munkanélküliségi rátában a piac további emelkedésre számít, és bár az Ifo index és a Brüsszeli Bizottság gazdasági hangulat index értéke is emelkedhet a konszenzus szerint, az e héten megjelent előzetes PMI indexek arra utaltak, hogy az első negyedévben a korábban vártnál kisebb mértékben dinamizálódhat a gazdaság. A tengerentúlon is tele a makrogazdasági naptár: ISM index, megrendelés állomány adatok, ingatlanpiaci, fogyasztási és jövedelmi számok terítéken A tengerentúlon is rengeteg fontos adatközlésre kerül sor, amelyekből mind az ipar állapotáról, mind pedig a fogyasztási és jövedelmi, illetve ingatlanpiaci viszonyokról képet kaphatunk. A növekedési adatokat a következő időszakban egyre fokozottabb figyelem övezheti, hiszen a héten megerősítést nyert: a Fed nyíltpiaci bizottságában komoly véleménykülönbségek vannak a mennyiségi lazító program 9

10 feltételeivel kapcsolatban, és akár már a március végi ülésen felülvizsgálhatják azokat. 9. hét HÉTFŐ 2013/2/25 Ország Idő Adat Időszak Előző Várakozás Tényleges HU 9:00 Kiskereskedelmi forgalom, év/év december -4,1% KEDD 2013/2/26 Ország Idő Adat Időszak Előző Várakozás Tényleges HU 9:00 Munkanélküliségi ráta, háromhavi átlag január 10,7% HU 14:00 MNB-kamatdöntés február 5,5% 5,25% USA 15:00 S&P Case-Shiller lakóingatlan árindex, év/év december 5,5% 6,6% USA 16:00 Fogyasztói bizalmi index február 58,6 59,3 USA 16:00 Új építésű lakóingatlanok eladásai, millió db. január 0,369 0,38 AUKCIÓK Mennyiség Előző Várakozás Tényleges HU 11:30 3 hónapos kincstárjegy 50 mrd 5,17% SZERDA 2013/2/27 Ország Idő Adat Időszak Előző Várakozás Tényleges EZ 10:00 Szélesebb értelemben vett pénzmennyiség növekedési üteme, év/év január 3,3% 3,2% GB 10:30 GDP növekedési ütem, második becslés Q4-0,3% -0,3% EZ 11:00 Brüsszeli Bizottság gazdasági hangulat indexe február 89,2 89,7 USA 14:30 Tartós fogyasztási cikkek megrendelés állománya, hó/hó január 4,3% -4,4% USA 16:00 Piacon lévő lakóingaltanok eladásai január -4,3% 1,7% CSÜTÖRTÖK 2013/2/28 Ország Idő Adat Időszak Előző Várakozás Tényleges CH 8:45 GDP növekedési ütem, év/év Q4 0,6% 0% HU 9:00 Termelői árindex, év/év január -1,8% DE 9:55 Munkanélküliségi ráta január 6,8% 6,8% EZ 11:00 Harmonizált fogyasztói árindex, év/év, végleges január 2% 2% DE 14:00 Harmonizált fogyasztói árindex, év/év, előzetes február 1,9% 1,8% USA 14:30 GDP növekedési ütem, negyedév/negyedév Q4-0,1% 0,5% USA 14:30 Mag PCE index, negyedév/negyedév Q4 0,9% USA 14:30 Új munkanélküliségi segélykérelmek, ezer db. heti 362 USA 15:45 Chicagói PMI február 55,6 54,5 AUKCIÓK Mennyiség Előző Várakozás Tényleges HU 11:30 12 hónapos dkj 50 mrd 5,13% PÉNTEK 2013/3/1 Ország Idő Adat Időszak Előző Várakozás Tényleges EZ 9:58 Feldolgozóipari PMI, végleges február 47,8 47,8 PL 10:00 GDP növekedési ütem, év/év Q4 1,4% EZ 11:00 Harmonizált fogyasztói árindex, év/év, előzetes február 2% 1,9% EZ 11:00 Munkanélküliségi ráta január 11,7% 11,8% USA 14:30 Személyes jövedelmek, hó/hó január 2,6% -2% USA 14:30 Személyes fogyasztási kiadások, hó/hó január 0,2% 0,2% USA 14:30 Mag PCE index, hó/hó január 0% 0,1% USA 14:58 Feldolgozóipari PMI február 55,2 55,2 USA 15:55 Michigani Egyetem fogyasztói bizalmi indexe, végleges február 76,3 76,3 USA 16:00 Feldolgozóipari ISM index február 53,1 52,8 KAPCSOLATTARTÓK Elemzés Telefon: FI és FX sales Telefon: Trippon Mariann, vezető elemző Márvány Zsolt, FI & FX sales vezető Jobbágy Sándor, elemző Kamattermék üzletkötők Fenyvesi Sándor Verzár Zoltán Részvényértékesítés Telefon: Devizapiaci üzletkötők Kertai Katalin, brokerage vezető Kelemen Gabriella Részvény üzletkötők Márványi Katalin Tóth Eszter Juhász Mária Sütő László Lángi Anita Borók Balázs Diószegi Áron Kelemen Péter

11 Jelen befektetési ajánlást a CIB Bank Zrt. (1027 Budapest, Medve utca 4-14.) készítette. Jelen befektetési ajánlás nyilvánosan hozzáférhető információk alapján készült. A CIB Bank Zrt. az ajánlás készítése során, az elvárható szakmai gondosság mellett törekedett arra, hogy az elemzésben kizárólag pontos és hiteles információk kerülhessenek felhasználásra. Ennek ellenére, a forrásként használt adatok és információk pontosságáért és hitelességéért, valamint az ebből levont következtetésekért ide értve különösen a pénzügyi eszköz várható, jövőbeli árfolyamat a CIB Bank Zrt. felelősséget nem vállal. Ezen információk frissítése, vagy a jelen dokumentumban tárgyaltak alapján történő tanácsadás nem tartozik a CIB Bank Zrt. feladatai közé. Az ajánlásban foglalt vélemény bármikor megváltozhat anélkül, hogy azt a CIB Banknak nyilvánosságra kellene hoznia. Az ajánlásnak, vagy tartalmának felhasználásából, illetve azzal összefüggésben bármely más módon keletkező esetleges veszteségekért a CIB Bank Zrt. felelősséget nem vállal. A CIB Bank Zrt. a befektetési ajánlás tartalmáról a kibocsátót előzetesen nem tájékoztatta. A CIB Bank Zrt, munkatársai, valamint a szerzők a hatályos jogszabályok szerinti korlátozásokat figyelembe véve jogosultak az ajánlás tárgyát képező pénzügyi eszközökben pozíciókat szerezni, saját számlás vagy megbízásos alapon ügyleteket kötni. Jelen ajánlás nem tekinthető sem vételi, sem eladási ajánlatnak, sem befektetési tanácsnak, sem pedig szerződéskötésre, vagy kötelezettségvállalásra történő ösztönzésnek az ajánlás tárgyát képező pénzügyi eszközök vonatkozásában, kizárólag az Ön tájékoztatására szolgál és az sem egészében, sem részleteiben nem másolható, illetve terjeszthető. A CIB Bank Zrt. a befektetési ajánlás készítésében közreműködő alkalmazottai tekintetében alkalmazza a befektetési vállalkozásokról, az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló évi CXXXVIII. törvény 77. és aiban foglalt rendelkezéseket. Az ajánlást készítő alkalmazottak a befektetési szolgáltatási tevékenységet végző szervezeti egységektől elkülönítve végzik tevékenységüket, juttatásuk nem függ a CIB Bank Zrt, illetve kapcsolt vállalkozásaik által végzett saját számlás ügyletek eredményétől. A CIB Bank Zrt. a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének felügyelete alá tartozik. A befektetési ajánlás a szerzői jogról szóló évi LXXVI. törvény szerinti védelem alatt áll és a CIB Bank Zrt. valamennyi ebből eredő jogát fenntartja. A befektetési ajánlás készítésében közreműködő személyek: Trippon Mariann és Jobbágy Sándor szenior elemzők. 11