Kisebbségi Hírlevél s z á m. Miniszterelnöki Hivatal JOGI INFORMÁCIÓK

Átírás

1 JOGI INFORMÁCIÓK Jogszabályváltozások... 2 Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Biztosa hírei... 6 A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI FŐOSZTÁLY HÍREI A Magyar Televízió Nemzetiségi Szerkesztőségének köszöntése... 7 Regionális Roma Fórum... 7 A kisebbségi önkormányzatok évi feladatalapú támogatása... 8 Ülésezett a Kisebbségi Költségvetési Bizottság..9 HAZAI HÍREK Kisebbségi Hírlevél s z á m Miniszterelnöki Hivatal Harmincéves a magyarországi kisebbségi televíziózás Kisebbségek helyzetéről rendeztek konferenciát Szegeden.. 14 Magyar-román határ menti közigazgatási együttműködés Román óra a szegedi román intézetben éves a székesfehérvári Német Kisebbségi Önkormányzat17 Megkezdődik néhány operatív program társadalmi vitája Konferencia a gyűlöletbeszédről - pártok szerint a problémát meg kell oldani, de más eszközöket javasolnak Indulhatnak a Magyar-Szlovák határon átnyúló fejlesztések. 17 Új román magyar szótárak Kállai Ernő: a pártok nem akarják biztosítani a kisebbségek parlamenti képviseletét Magyar-román megállapodások: elismerik egymás okleveleit16 Norvég alap támogat egy roma közösségi házat Esztergomban Kultúrcsempész sínbusz fesztivál Szegeden és Szabadkán. 16 Román-magyar kormányülés Szegeden Új vasútvonal és útfejlesztés a napirenden Egy nappal hamarabb szabadul az Anna-kút Tranoscius, a szlovákok énekeskönyve Elindult a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség on-line ügyfélszolgálata OGY - EU-elnökségi munkacsoport: Németh Zsolt szerint nem megfelelő az egyeztetés Szabolcs és Kárpátalja közös fejlesztési pályázatokat nyújtott be Gyenesei: nem csökken a kistérségi társulások állami támogatásának összege - konferencia Prioritást élvez az Új Tudás - Műveltség Mindenkinek Program KÜLFÖLDI HÍREK A magyar uniós elnökség alatt dönthetnek a roma stratégiáról Felszólítottak nyolc országot az ET kisebbségvédelmi egyezményének Az ET-t 47 országából 37-ben már alkalmazzák Nemzeti kisebbségek és a kommunizmus elleni harc az EPben Közlemény Lisszabon után Budapest lesz a névadó? Kezdik megérteni a kisebbségi kérdéseket A kisebbségi nyelvek jelentősége és jövője Európában Európa egyre ellenségesebb a kisebbségekkel? Régiók és városok európai hete Brüsszelben ROMA HÍREK Cigány anyanyelvi neveléssel Konferencia a romák oktatásáról Vácott A Cigányok az Európai Unióban című konferenciát rendeztek Egység a sokféleségben Roma Évtized program nemzetközi fotókiállítása Borsodba érkezett A kisebbséget támogatja a Vodafone Javítanák a cigányok egészségi állapotát A felzárkózás a tanulással kezdődik "A multik is közreműködhetnének a romák integrációjában".. 28 Roma aktivisták képzésére nyertek támogatást a HEFOPpályázaton Regionális Príma Díjjal tüntetik ki a Rajkó Zenekart Települések az esélyegyenlőségért Beás nyelvű vers- és mesemondóverseny Kaposváron Ülésezett a Roma Integrációs Tanács és a Cigányügyi Tárcaközi Bizottság Romapolitika: sem közmunka, sem segély, de akkor mi? A rendőrség együttműködik a kisebbségi önkormányzatokkal29 Dicséretes fejlesztések a cigány önkormányzatnál PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Hazai és közösségi pályázatok Kiírásra váró pályázatok JELENTÉSEK, TÁJÉKOZTATÓK Roma vágyak kiállítás ESEMÉNYEK, KÉPZÉSEK

2 JOGI INFORMÁCIÓK Jogszabályváltozások Magyar Köztársaság Kormánya és a Horvát Köztársaság Kormánya között az Ivándárda/Branjin Vrh autópálya-kapcsolat létesítéséről A jogszabály száma és címe: 240/2008. (X. 1.) Korm. rendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és a Horvát Köztársaság Kormánya között az Ivándárda/Branjin Vrh autópálya-kapcsolat létesítéséről szóló Egyezmény kihirdetéséről. A jogszabály lényege: A Magyar Köztársaság Kormánya és a Horvát Köztársaság Kormánya (Szerződő Felek) a két ország közti együttműködés fejlesztése érdekében a magyarországi M6 autóút, illetve a horvátországi A5 autóút közötti összeköttetéssel létrehozzák a két ország közötti közvetlen gyorsforgalmi közúti kapcsolatot. A Szerződő Felek a saját államuk területére eső útpálya és tartozékai megépítését saját erőforrásaikból valósítják meg. Az Egyezmény végrehajtásában illetékes szerv a Magyar Köztársaságban a közlekedésért felelős miniszter által irányított minisztérium, a Horvát Köztársaságban a Tengerészeti, Közlekedési és Infrastrukturális Minisztérium. A két autóút az D250 és D251 számú határjel között éri el az államhatárt és kapcsolódik egymáshoz. Az itt megépítésre kerülő határátkelőhely építéséről és megnyitásáról a Szerződő Felek külön nemzetközi szerződésben rendelkeznek. A Szerződő Felek a teljes körű infrastruktúrát fokozatosan építik meg. A megvalósítás pénzügyi fedezetének biztosítása céljából a Szerződő Felek összehangolt lépéseket tesznek nemzetközi pénzügyi források felkutatása és lehetséges igénybevétele érdekében. A határátkelőhelyet a nemzetközi személy- és teherforgalom számára nyitják meg. A Szerződő Felek az államhatár átlépésének, valamint a személy- és az áruforgalom ellenőrzésének szabályait külön megállapodásban rögzítik. Hatálybalépés: október 2. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 141. szám (2008. október 1.) A Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovák Köztársaság Kormánya között a Tanács február 18-i, 343/2003/EK rendeletének alkalmazása érdekében történő együttműködésről szóló Közigazgatási Megállapodás kihirdetéséről A jogszabály száma és címe: 247/2008. (X. 14.) Korm. rendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovák Köztársaság Kormánya között a Tanács február 18-i, 343/2003/EK rendeletének alkalmazása érdekében történő együttműködésről szóló, Hévízen, október hó 3. napján aláírt Közigazgatási Megállapodás kihirdetéséről. A jogszabály lényege: A Kormány e rendelettel felhatalmazást ad a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovák Köztársaság Kormánya (Szerződő Felek) által október 3-án aláírt Közigazgatási Megállapodás (Megállapodás) kötelező hatályának elismerésére. A Szerződő Felek a Tanács február 18-i, az egy harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló 343/2003/EK rendelete (Rendelet) hatékony végrehajtása érdekében, a Rendelet 23. cikk (1) bekezdésére tekintettel, egy harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok egyszerűsítésére a fent említett Megállapodást kötötték. A Szerződő Felek illetékes hatóságai: a Magyar Köztársaságban a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, a Szlovák Köztársaságban a Belügyminisztérium, a Migrációs Hivatal, valamint a Határ- és Idegenrendészeti Iroda. Az illetékes hatóságok a DubliNeten tartják egymással a kapcsolatot.

3 Az illetékes hatóságok megállapodhatnak abban, hogy a harmadik országbeli állampolgár átszállítására előzetes egyeztetést követően kijelölt, a megkeresett hatóság által írásban jóváhagyott helyen és időben kerül sor. Átszállításkor a megkereső hatóság a harmadik országbeli állampolgár minden olyan okmányát megküldi a megkeresett hatóságnak, amely valamely közigazgatási eljárás lefolytatásához szükséges. Az átadásra a Szerződő Felek közös államhatárain, kivételes esetben nemzetközi repülőterein kerül sor. Jelen Megállapodás határozatlan időre jött létre, melyet a Felek diplomáciai úton bármikor módosíthatnak, illetve felmondhatnak. Hatálybalépés: október 15. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 146. szám (2008. október 14.) A Letenye Goričan (Muracsány) II. személyforgalmi autópálya-határátkelőhely létesítéséről készült Megállapodás kihirdetéséről A jogszabály száma és címe: 253/2008. (X. 14.) Korm. rendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és a Horvát Köztársaság Kormánya között közös helyen történő határforgalom ellenőrzése céljából Letenye Goričan (Muracsány) II. személyforgalmi autópálya-határátkelőhely létesítéséről készült Plitviceben, július 8-án aláírt Megállapodás kihirdetéséről. A jogszabály lényege: A Kormány július 8-án Plitviceben aláírt Megállapodást e rendelettel hirdeti ki. A Magyar Köztársaság Kormánya és a Horvát Köztársaság Kormánya (Szerződő Felek) együttműködésük fejlesztése érdekében Letenye és Goričan települések között a határforgalom közös helyen történő ellenőrzése céljából Letenye- Goričan II. elnevezéssel autópálya határátkelőhelyet létesít. Ennek megfelelően a Magyar Köztársaság területén horvát határforgalom-ellenőrző szolgálati hely létesül, ahol a horvát hivatalos személyek ellenőrzést végeznek. A határátkelőhelyet a magyar Szerződő Fél saját költségén építi meg a Magyar Állam kizárólagos tulajdonaként. E határozatlan időre szóló Megállapodást a Szerződő Felek bármikor írásban módosíthatják, illetve felmondhatják. Hatálybalépés: október 22. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 146. szám (2008. október 14.) A Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve módosításáról A jogszabály száma és címe: 27/2008. (IX. 26.) OKM rendelet a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet módosításáról A jogszabály lényege: A 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet (a továbbiakban: Irányelv) több bekezdéssel egészül ki: Az iskola pedagógiai programja és helyi tanterve tartalmazza a kisebbség nyelve és irodalma, valamint a kisebbségi népismeret oktatását az 1. évfolyamtól a 12., illetve 13. évfolyamig. Az egységes fejlesztési folyamat négy képzési szakaszra oszlik. Az iskola a kisebbségi nyelv és irodalom, valamint a kisebbségi népismeret tantárgy tananyagának oktatását az Irányelvben meghatározott időponttól eltérő időpontban is megkezdheti, azonban az e tantárgyak oktatására előírt időkeret a tanulmányi idő átlagában nem csökkenhet, és az egyes képzési szakaszok végére biztosítania kell a meghatározott fejlesztési feladatok teljesítését, továbbá be kell tartani a tanulók heti és napi terhelésére vonatkozó, a közoktatásról szóló törvény által meghatározott előírásokat. Ha a kisebbséghez tartozó tanulók szülei kezdeményezik a kisebbségi nyelv és a kisebbségi kultúra tanítását, és ez az Irányelv 1 -ának (5) bekezdésében meghatározottak szerint nem oldható meg, az iskola a fenntartó által biztosított időkeret, annak hiányában a nem kötelező tanórai foglalkozások időkerete terhére, a pedagógiai programban meghatározottak szerint, 3

4 legalább heti két órában megszervezi a felkészítést. A kisebbségi nyelv és kultúra oktatásában való részvételről tanúsítvány állítható ki, illetve e tantárgyból a tanuló saját kérésére osztályozó vizsgát tehet. Az iskolák a 2009/2010. tanévben vezetik be felmenő rendszerben az átdolgozott helyi tantervüket e rendelet - a 27/2008. (IX. 26.) OKM rendelet 5. és 6. számú mellékletével megállapított - 2. számú melléklet II. és III. része alapján. Hatálybalépés: október 4. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 139. szám (2008. szeptember 26.) A Miniszterelnökség fejezetnél a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek, valamint a határon túli magyarok támogatásával kapcsolatos fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának szabályairól A jogszabály száma és címe: 4/2008. (X. 1.) MeHVM rendelete a Miniszterelnökség fejezetnél a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek, valamint a határon túli magyarok támogatásával kapcsolatos fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának szabályairól szóló 1/2008. (V. 8.) MeHVM rendelet módosításáról. A jogszabály lényege: A Miniszterelnökség fejezetnél a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek, valamint a határon túli magyarok támogatásával kapcsolatos fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának szabályairól szóló 1/2008. (V. 8.) MeHVM rendelet 9. (5) bekezdés e) pontjának második mondata az alábbira módosul: Feladata az erre kijelölt szervezet bevonásával, erre a célra elkülönített támogatási keret átadásával elősegíteni a külhoni magyarok pályázati lehetőségekről való tájékoztatását, versenyképességük növelését, a források eséllyel történő megszerzésére való felkészülésüket a közös térség- és intézményfejlesztés érdekében. Hatálybalépés: október 2. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 141. szám (2008. október 1.) Megállapodás a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovén Köztársaság Kormánya között a hadisírok rendezéséről A jogszabály száma és címe: 38/2008. (IX. 5.) KüM határozat a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovén Köztársaság Kormánya között a hadisírok rendezéséről szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló 309/2007. (XI. 15.) Korm. rendelet ai hatálybalépéséről. A jogszabály lényege: A Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovén Köztársaság Kormánya között a hadisírok rendezéséről szóló Megállapodás 10. cikke szerint a Megállapodás a későbbi, a hatálybalépéshez szükséges belső követelmények teljesítését igazoló értesítés kézhezvételével lép hatályba. A Megállapodás 10. cikke szerinti értesítés kézhezvételére augusztus 11-én került sor. Ennek megfelelően a Megállapodás kihirdetéséről szóló 309/2007. (XI. 15.) Korm. rendelet ai augusztus 11-én hatályba léptek. Hatálybalépés: augusztus 11. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 129. szám (2008. szeptember 5.) 4

5 A Magyar Köztársaság Kormánya és Ukrajna Miniszteri Kabinetje között az V. számú összeurópai közlekedési folyosó közúti csatlakozási pontjairól a magyar ukrán határszakaszon A jogszabály száma és címe: 41/2008. (X. 3.) KüM határozata,,a Magyar Köztársaság Kormánya és Ukrajna Miniszteri Kabinetje között az V. számú összeurópai közlekedési folyosó közúti csatlakozási pontjairól a magyar ukrán határszakaszon című egyezmény kihirdetéséről szóló 147/2006. (VII. 19.) Korm. rendelet 4. (3) bekezdésének a hatálybalépéséről. A jogszabály lényege: A 147/2006. (VII. 19.) Korm. rendelettel, a Magyar Közlöny július 19-ei számában kihirdetett, a Magyar Köztársaság Kormánya és Ukrajna Miniszteri Kabinetje között az V. számú összeurópai közlekedési folyosó közúti csatlakozási pontjairól a magyar ukrán határszakaszon című egyezmény, annak 8. cikke (2) bekezdése szerint, a jóváhagyásáról szóló utolsó értesítés kézhezvételét követő 30. napon lép hatályba. Az Egyezmény 8. cikkének (2) bekezdése szerinti értesítés kézhez vételére szeptember 23-án került sor. A fentiekre tekintettel, összhangban a 147/2006. (VII. 19.) Korm. rendelet 4. (3) bekezdésével a Külügyminiszter megállapította, hogy a Magyar Köztársaság Kormánya és Ukrajna Miniszteri Kabinetje között az V. számú összeurópai közlekedési folyosó közúti csatlakozási pontjairól a magyar határszakaszon című egyezmény, annak 8. cikkének (2) bekezdése alapján október 22-én lép hatályba. Hatálybalépés: október 22. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 142. szám (2008. október 3.) 5

6 Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Biztosa hírei Konferencia a gyűlöletbeszédről A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Országgyűlési Biztosa és az Emberi Jogi Információs és Dokumentációs Központ (INDOK) közös szervezésében konferenciát tartottak a gyűlöletbeszédről. A konferencia első szekciója főként a Fundamentum 2008/2 száma köré szerveződött. Vitaindítót tartott dr. Halmai Gábor, az INDOK munkatársa, dr. Szajbély Katalin, az OBH munkatársa, valamint dr. Polyák Gábor, a PTE adjunktusa. A kerekasztal-beszélgetésen részt vett dr. Gadó Gábor az IRM szakállamtitkára, dr. Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke, dr. Majtényi László, az ORTT elnöke, és dr. Szabó Máté Dániel, az EKINT igazgatója A rendezvény második részében, Dr. Kállai Ernő kisebbségi biztos vezetésével a parlamenti pártok képviselői, szakértői beszélgettek a lehetséges jogi szabályozás szükségességéről és eszközeiről. A Fidesz-frakciót dr. Répássy Róbert, az MSZP frakcióját dr. Bárándy Gergely, az MDF-frakciót pedig dr. Kajdi József szakértő képviselte. A konferencia résztvevői keresték azokat a jogi megoldásokat, amelyek segítségével hatékonyabban lehetne küzdeni a közbeszédben egyre inkább teret kapó gyűlöletkeltő megnyilvánulások ellen. A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának javaslata a gyűlöletbeszéd elleni fellépésre: "Etnopolitikai helyzetkép az Európai Unió keleti bővítési folyamata tükrében" "Etnopolitikai helyzetkép az Európai Unió keleti bővítési folyamata tükrében" címmel rendeztek konferenciát az MTA Társadalomkutató Központjában, melyen előadást tartott Dr. Kállai Ernő kisebbségi biztos, "A kisebbségek parlamenti képviseletének esélyei Magyarországon" címmel. Parlamenti látogatás Dr. Kállai Ernő kíséretében látogatást tettek a Parlamentben a Civitas Egyesület "Polgár az Európai Demokráciában" nevű országos tanulmányi verseny győztesei. A Civitas Egyesület az elmúlt tanévben 12. alkalommal rendezte meg a Polgár az Európai Demokráciában" nevű országos tanulmányi versenyt, melynek fővédnöke Dr. Kállai Ernő kisebbségi biztos volt. A verseny célja a polgárerény és a demokratikus készségek erősítése, valamint az érdekérvényesítés lehetőségeinek megismertetése a középiskolás korosztály körében. A győztes csapat tagjai október 15-én ellátogattak a Parlamentbe, ahová Dr. Kállai Ernő ombudsman is elkísérte őket. Forrás:

7 A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI FŐOSZTÁLY HÍREI A Magyar Televízió Nemzetiségi Szerkesztőségének köszöntése A kisebbségi televíziózás indulásának harmincadik évfordulója alkalmából rendezett ünnepségre került sor október 9-én Villányban. A rendezvény mintegy 150 résztvevője arra emlékezett, hogy a Magyar Televízió 1978-ban sugárzott első ízben nemzetiségi programot, a Pécsi Stúdióból horvát, német, szerb és szlovén nyelvű adás indult ekkor. Az évfordulós ünnepségen Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a köszöntötte a kisebbségi televíziózás munkatársait. Szili Katalin köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik a köztelevízió révén hozzájárultak a magyarországi kisebbségi népcsoportok kultúrájának minél szélesebb körben történő megismeréséhez. A házelnök hangoztatta, hogy Magyarországon a kisebbségek államalkotó tényezők, kultúrájuk a többségével együtt alkotja a magyar kultúrát. Az ünnepségen jelen voltak a kisebbségek anyaországai budapesti diplomáciai képviseleteinek képviselői is. A nemzetiségi televíziózás terén elért eredményeket méltatva, Ladislav Lipic, Szlovénia budapesti nagykövete és Klaus Bönnemann német követségi tanácsos kiemelték, a kisebbségi televíziózásnak fontos szerepe van a közös európai ház építésében, a régiókban születő értékek elismertetésében. Az ünnepségen kitüntetéseket vehettek át azok a televíziós szakemberek, akik kiemelkedő teljesítményt nyújtottak a kisebbségi műsorok készítésében. A Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztályának főigazgató-helyettese, Paulik Antal a Magyar Televízió szlovák nyelvű nemzetiségi műsorának 25 éves jubileuma alkalmából adott át elismerő oklevelet. A Magyar Televízió 1978-ban indította el kisebbségi műsorait. Az elsőket a horvátok, a németek és a szerbek számára sugározták, ehhez csatlakozott azután a szlovén adás től készül a román műsor, 1983-tól pedig a szlovák. Az első roma adást 1991 májusában sugározták Pécsről, majd később a roma műsorok szerkesztése átkerült Budapestre től találkozhattak a nézők a Rondó -val, amely a görög, a lengyel, az örmény, a ruszin és a bolgár, majd 2000 óta az ukrán nemzetiségűeknek biztosít közös televíziós jelenlétet. Jelenleg a kisebbségi törvény által elismert tizenhárom magyarországi kisebbség mindegyike számára készít rendszeresen jelentkező műsorokat a Magyar Televízió. A műsorok Budapesten (bolgár, cigány, görög, lengyel, örmény, ruszin, ukrán), Pécsett (horvát, német), Szegeden (román, szlovák, szerb) és Szombathelyen (szlovén) készülnek. A szerkesztőségek működését az MTV Regionális, Kisebbségi és Határon túli Főszerkesztősége koordinálja. A hetente, illetve a kéthetente műsorra kerülő adások magyar nyelvű feliratozással készülnek, időtartamuk perc. A nemzetiségi televízióadások elérhetők a honlapról is. Regionális Roma Fórum A Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztály 2008 őszén az ország hat nagyvárosában Roma Regionális Fórumot szervez. November 7-én Kaposváron, november 14-én Nyíregyházán, november 28-án pedig Miskolcon kerül sor az eseményre. A résztvevők minden fórumi helyszínen három előadást hallgathatnak meg. Ezt követően feltehetik kérdéseiket, elmondhatják véleményüket a hallottakkal kapcsolatban. A három előadás: Tájékoztató az Új Magyarország Fejlesztési Terv Regionális Operatív Programjairól, a évi jóváhagyott akciótervről Az előadó minden esetben az adott régió 7

8 Regionális Fejlesztési Tanácsának elnöke vagy a Regionális Fejlesztési Ügynökség igazgatója, vagy a Regionális Munkaügyi Központ Regionális Szakképzési Tanácsának vezetője, munkatársa. A romák hátrányos megkülönböztetése a mindennapokban, mely az Egyenlő Bánásmód Hatóság munkatársának tolmácsolásában hallható. Tájékoztató az,,út a munkához programról, valamint a régió aktuális foglalkoztatási helyzetéről, melynek részleteibe egyfelől a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, másfelől a Regionális Munkaügyi Központ munkatársa avatja be a megjelenteket. Ezt követően a Fórumok résztvevői a kisebbségpolitika aktuális kérdéseiről beszélgethetnek,,kötetlenebb formában a MeH NEKF főigazgató asszonyával, Németh Erikával, valamint munkatársaival. A Fórum meghívottjai minden esetben a régiók cigány kisebbségi önkormányzatainak és roma civil szervezeteinek vezetői, tagjai. A rendezvény célja, hogy informálja a cigányságot az őket leginkább érintő programokról, pályázati lehetőségekről a meghívott szakemberek segítségével, valamint növelje az együttműködést a cigány kisebbségi önkormányzatok, a civil szervezetek és a MeH NEKF között, illetve teret és lehetőséget teremtsen az érintettek kérdéseinek, aktuális problémáinak megbeszélésére. A kisebbségi önkormányzatok évi feladatalapú támogatása Tájékoztatjuk a kisebbségi önkormányzatokat a kisebbségi önkormányzatoknak a központi költségvetésből nyújtott feladatarányos támogatások feltételrendszeréről és elszámolásának rendjéről szóló 375/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet ebben az évben esedékes határnapjairól. A kormányrendelet a évre vonatkozó támogatás esetén tekintettel a hatálybalépés késői dátumára speciális határnapokat állapított meg. A kormányrendelet jelenleg hatályos állapota szerint a évre vonatkozó feladatalapú támogatások igényléséhez szükséges nyomtatványok benyújtási határnapjai a rendeletben előírt általános és nem a speciális szabályoknak megfelelően alakulnak. A rendeletben foglaltaknak megfelelően továbbra is változatlan az igénylés benyújtásának módja, a szempontrendszer, valamint az elbírálás menete és módja. A évi támogatás igénybevételéhez szükséges nyomtatványok beküldésével kapcsolatos határnapok valamennyi kisebbségi önkormányzat esetében az alábbiak szerint alakulnak. Igénylési nyomtatvány beküldése a Magyar Államkincstár területileg illetékes igazgatóságára: december 1-ig Az igénylések Igazgatóság általi továbbítása a Miniszterelnöki Hivatalhoz (MeH): január 31-ig A Kisebbségi Költségvetési Bizottság döntése: április 15-ig A folyósítás határnapjai: Általános működési támogatás folyósítása két alkalommal: február 15-ig 8

9 Feladatalapú támogatás folyósítása két alkalommal: május 15-ig augusztus 15-ig augusztus 15-ig Felhívjuk a kisebbségi önkormányzatok figyelmét, hogy a rendeletben előírt határidőket tartsák be. Tájékoztató a évi határidőről: Igénylőlap letöltése: Ülésezett a Kisebbségi Költségvetési Bizottság november 5-én ülésezett a Kisebbségi Költségvetési Bizottság, az ülés keretén belül a kiegészítő támogatás összegszerű megállapítás volt napirenden. Az ülésen elfogadott határozat értelmében a Kisebbségi Költségvetési Bizottság megállapította és egyhangú döntéssel elfogadta az előterjesztésként benyújtott javaslatot, amely tartalmazza a kisebbségi önkormányzatoknak a központi költségvetésből nyújtott feladatarányos támogatások feltételrendszeréről és elszámolásának rendjéről szóló kormányrendelet 6. -a szerint járó kiegészítő támogatás összegét a feladatalapú támogatásra vonatkozó döntése során megállapított pontszámok, valamint a fel nem használt és visszautalt támogatások együttes összege alapján. A kisebbségi önkormányzatokat megillető támogatási összegek a Miniszterelnöki Hivatal honlapján kihirdetésre kerülnek a bizottsági döntés miniszteri jóváhagyását követő öt napon belül. Forrás: 9

10 HAZAI HÍREK Kállai Ernő: a pártok nem akarják biztosítani a kisebbségek parlamenti képviseletét Nyilvánvaló, hogy a pártok nem akarnak a 13 magyarországi kisebbségnek parlamenti képviseletet biztosítani - jelentette ki Kállai Ernő kisebbségi ombudsman egy budapesti konferencián. "Nyilvánosan nem vállalják a véleményüket, de ez a dolog arról szól, hogy (...) úgy érzik, hibáztak a,90-es évek elején, amikor ilyen sok kisebbségi közösséget hoztak létre Magyarországon" - fogalmazott Kállai Ernő, majd kifejtette: ha legalább 13 kisebbségi képviselő mandátumot szerez, az nagyon komolyan tudja befolyásolni a kormányalakítás lehetőségét. "Ez egy nagyon komoly félelem a parlamenti pártok esetében, ezért nyilvánvalóan inkább nem tesznek semmit ebben a kérdésben" - mondta. Kállai Ernő szerint ha nem tudják megoldani a kérdést, akkor legalább annyi bátorságuk lehetne a döntéshozóknak, hogy a kisebbségi törvényből töröljék a parlamenti képviseletére vonatkozó szakaszt, majd magyarázzák el ennek okát. Mint emlékeztetett: szeptemberben a II. Kisebbségi Kerekasztal nevében nyílt levélben fordult a kormányhoz, kérve a kabinet állásfoglalását a nemzeti és etnikai kisebbségek országgyűlési képviseletével kapcsolatban. A kerekasztal már februárban átadta a Miniszterelnöki Hivatalban azt a kisebbségek által elkészített javaslatot, amely a jelöltállítás, a választási eljárás és a szavazás menetét is szabályozza. Február óta javaslatukra nem érkezett válasz - mondta. Az Etnopolitikai helyzetkép az Európai Unió keleti bővítési folyamata tükrében című konferencián Szarka László, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének igazgatója előadásában elmondta, az európai társadalmak multikulturális és multietnikus jellegűek. Európában 45 államban 87 nemzet és több mint 300 etnikai kisebbség közösség létezik, ugyanakkor mindössze 17 ország biztosít kisebbségei számára önkormányzati jogokat, 14 uniós tagállamban pedig nincs is kisebbségi törvény. Mint mondta, a kisebbségi területeken stagnálás figyelhető meg, sőt a nyelvi jogok területén csendes leépítés, visszafejlődés érzékelhető. Forrás: MTI Megkezdődik néhány operatív program társadalmi vitája Már a jövő héten elindulhat a közlekedés, a gazdaságfejlesztés és az államreform operatív program társadalmi vitája - mondta Budai Bernadett kormányszóvivő Budapesten tartott sajtótájékoztatón. A kormányszóvivő elmondta: a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) két évente vizsgálja meg, hogy az egyes területeken belül milyen célokra érdemes fordítani pénzt. Véleményezésre az NFÜ honlapján, illetve az úgynevezett partnerségi fórumon van lehetőség. Az egyeztetés keretében civil szervezetek, önkormányzatok, kamarák, illetve szakmai testületek is véleményezhetik a fejlesztési irányokat, koncepciókat. Az egyeztetésben automatikusan bevont partnereken túl, egy regisztrációval bárkinek lehetősége lesz arra, hogy közölje véleményét. Téma szempontjából meghatározók az úgynevezett makrofórumok, amelyek szintén kifejthetik véleményüket. A kormányszóvivő ide sorolta a Magyar Tudományos Akadémiát, az Országos Érdekegyeztetési Tanácsot, a területfejlesztési és a környezetvédelmi tanácsot, valamint a Gazdasági és Szociális Tanácsot. Budai Bernadett elmondta: mind a javaslattevők, mind a véleményezők válaszlevelet kapnak, hogy javaslataikat befogadták-e vagy sem. A társadalmi egyeztetés garancia arra, hogy a fejlesztési források valóban a megfelelő helyre kerüljenek. A végleges akciótervekről a kormány dönt, azt a verziót tartalmazza majd az elfogadott kormánydöntés, amely a társadalmi partnerek észrevételeit, javaslatait is összegzi - tette hozzá. Forrás: MTI 10

11 Elindult a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség on-line ügyfélszolgálata On-line ügyfélszolgálatot indított a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) a kényelmesebb és gyorsabb ügyintézés érdekében - közölte az NFÜ az MTI-vel. Tájékoztatásuk szerint az on-line felületen néhány adat megadásával könnyen továbbíthatók a kérdések az NFÜ ügyfélszolgálati munkatársaihoz, akik a regisztrációkor megadott címre küldik meg a választ rövid időn belül. A szolgáltatás igénybevételéhez elegendő az NFÜ honlapon egyszer regisztrálni. Forrás: MTI Prioritást élvez az Új Tudás - Műveltség Mindenkinek Program Az Új Tudás - Műveltség Mindenkinek Program továbbra is egyike a kormány legnagyobb prioritást élvező programjainak - tudatta közleményében az Oktatási és Kulturális Minisztérium. Az Új Tudás - Műveltség Mindenkinek program a rendszerváltás óta az első olyan átfogó program a közoktatás megújítására, amely élvezi a szakma túlnyomó többségének támogatását. A programot a kormány az Oktatás és Gyermeksegély Kerekasztal tagjainak javaslatait alapul véve dolgozta ki, s 2008 márciusa óta 70 helyen egyeztettek róla a társadalmi vita keretében.köztudott, hogy módosították a jövő évi költségvetési tervezetet, mivel a nemzetközi pénzügyi rendszer válsága következtében jelentős részben beszűkültek a finanszírozási források. Emiatt a kormány szükségesnek tartja, hogy jelentősen csökkentse a hiányt, és kiadásmérséklő intézkedéseket is tegyen.az Új Tudás - Műveltség Mindenkinek Program számos eleme azonban már megvalósult. Annak érdekében, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek minél hamarabb bekerüljenek az óvodai ellátásba, szeptember 1-jétől a fenntartó köteles gondoskodni arról, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek három éves koruktól igénybe tudják venni az óvodai nevelést. A másik nagy lépés az óvodai támogatás szabályainak kialakítása volt. A legrosszabb körülmények között élő, legszegényebb családok gyermekei óriási százalékban kimaradtak az óvodai nevelésből. Az óvodai támogatás ösztönzi a szülőket, hogy 3-4 éves gyermeküket beírassák az óvodába és gondoskodjanak gyermekük rendszeres óvodába járásáról. Az esélyegyenlőség megteremtése és a szegregáció visszaszorítása is kiemelt célja az Új Tudás Programnak. A közoktatási esélyegyenlőségi tervek kötelező elkészítése és a szakértők által ellenőrzött végrehajtása hatalmas előrelépést jelent. Ugyanis minden egyes pályázatnál - legyen az uniós vagy hazai -, illetve minden támogatásnál a pályázó intézménynek akkor van csak esélye, ha betartja az esélyegyenlőségi tervben foglaltakat. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium mindent megtesz annak érdekében, hogy a pénzügyi válság ellenére a program minden egyes eleme megvalósuljon - áll a közleményben. Forrás: Romaweb Gyenesei: nem csökken a kistérségi társulások állami támogatásának összege - konferencia A jövő évi költségvetésben is az ideihez hasonló nagyságrendű, 28 milliárd forintos támogatást tervez a kistérségi társulásoknak Gyenesei István önkormányzati miniszter, mert véleménye szerint a 2004-től létrehozott rendszerben lévő 173 kistérségben csak így lehet nagyobb támogatási összegeket lehívni. Gyenesi István az Országos Kistérségi Konferencia nyitóelőadásában úgy fogalmazott: a kistérségi társulási intézményforma mára gyökeret vert Magyarországon, s a képviselő-testületek felismerték a térségi összefogás szükségességét. Felidézte, hogy a 2004-ben törvény által biztosított lehetőséget kihasználva majdnem 100 helyen, a következő évben pedig majdnem mindenütt létrejöttek a kistérségek, és a társulási kedvet az anyagi ösztönzők is segítették. 11

12 A központi költségvetés 2008-ban 28,1 milliárd forintos normatív, kötött felhasználású támogatást biztosít a többcélú kistérségi társulások működéséhez és feladataik ellátásához, ehhez új előirányzatként 3,5 milliárd forintos támogatást biztosítottak a kistelepülési iskolák és körjegyzőségek tárgyi feltételeinek javítására, valamint közösségi buszok beszerzésére - mondta Gyenesei István, hozzátéve, további 1,6 milliárd forint értékben nyújtottak lehetőséget a leghátrányosabb helyzetű kistérségek bölcsődéinek és közoktatási intézményeinek fejlesztésére. Az önkormányzati miniszter célként fogalmazta meg, hogy a 2009-es költségvetésben is hasonló nagyságrendű támogatás jusson a társulásokhoz, hogy így ösztönözzék a valós együttműködést. A tárca javaslata szerint emelkedne a kistérségi társulások által fenntartott iskolákba bejáró tanulók alapján járó támogatás, így a jelenlegi 100 ezerről 105 ezer forintra nőne, míg az egységes iskola évfolyamára bejáró tanulókra 40 ezer forintról 100 ezerre nőne az egy főre jutó támogatás. Gyenesei István arról is beszélt, jövőre növekszik a házi és a jelzőrendszeres segítségnyújtás után járó Véleménye szerint ha a társulások kötelezőek lennének, amit javasolnak, akkor gyorsabban megoldódhatnának a problémák, de megjegyezte, erre vonatkozóan minősített többséggel kellene törvényt elfogadnia az Országgyűlésnek. Az önkormányzati miniszter arról is beszélt, hogy a polgármesterek és a jegyzők feladat- és hatáskörére vonatkozó kérdést egyszerre kell tárgyalni, ugyanis véleménye szerint a jelenlegi ügyek 60 százalékát, mintegy kétmillió esetet, kistérségi szinten is ellehetne látni, így a kistérségi társulások adott helyzetekben akár megyei önkormányzati szintű feladatokat is elláthatnának. Szólt arról is, hogy meg kell vizsgálni, a kistérség, mint közigazgatási egység, milyen módon juthatna önálló bevételhez, illetve hogyan kaphatná meg az egyes önkormányzatokat már megillető felterjesztési jogot. Ez azt jelentené, hogy a kistérséget érintő legfontosabb kérdésekben - mint például az oktatás, a közbiztonság, a szociális kérdések és a magántulajdon védelme - a kistérségi társulási tanács jogosult lenne a kormányhoz vagy az Országgyűléshez és más állami szervhez törvénymódosítási javaslattal fordulni. Hozzáfűzte, ez nem érintené az egyes önkormányzatok felterjesztési jogát, amely továbbra is megmaradna. Gyenesei István a konferencián tartott előadásában hangsúlyozta: az önkormányzati rendszer megújítása nem jelenti az önkormányzatok összevonását, de fel kell ismerniük, hogy a társulás nem cél, hanem eszköz egy még nagyobb cél megvalósításához. Az első alkalommal tartott Országos Kistérségi Konferencián résztvevő önkormányzati vezetők, a társulásokban dolgozó szakemberek ágazati témákra fókuszáló szekcióüléseken a szabályozási, a sport és turizmus témakörökben ismerkedhettek meg a kistérségek eddig kialakult gyakorlataival. Forrás: MTI OGY - EU-elnökségi munkacsoport: Németh Zsolt szerint nem megfelelő az egyeztetés A kormány több kérdésben is mellőzte az egyeztetést az EU-elnökségi munkacsoporttal a felkészülésben Magyarország európai uniós elnökségére - jelentette ki Németh Zsolt (Fidesz), az ötpárti testület társelnöke a munkacsoport harmadik ülésén Budapesten. Több olyan kérdésben is döntés született a munkacsoport legutóbbi, májusi ülése óta, amelyben a testületnek együttdöntési joga van - mondta az ellenzéki képviselő, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke az ülés nyilvános részében. Ilyen döntések születtek az uniós elnökséggel összefüggő közigazgatási átalakításokkal, a 2011 első félévére eső magyar elnökség logójával és arculatával és a kiemelt témákkal kapcsolatban is - tette hozzá Németh Zsolt. Mesterházy Attila, a munkacsoport MSZP-s társelnöke Németh Zsolt felvetésére úgy reagált: "ha valóban komolyan akarjuk venni a munkacsoport munkáját, akkor a Firtl Mátyás (KDNP) és Nógrádi Zoltán (Fidesz) képviselők nevéhez fűződő törvényjavaslatot is a munkacsoportból kellett volna indítani". A két ellenzéki képviselő júliusban nyújtott be törvényjavaslatot arról, hogy törvény szabályozza az elnökséghez 12

13 fűződő feladatok finanszírozását, indítványukat azonban az illetékes szakbizottság nem támogatta, így az nem került a parlament elé. Németh Zsolt nehezményezte azt is, hogy a munkacsoport május óta nem ülésezett. A Fidesz júliusban is kész lett volna a testület összehívására, "ez azonban a Külügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium kérésére nem történt meg" - mondta. Horváthné Fekszi Márta, a Külügyminisztérium államtitkára kijelentette: a tárca készen állt a konzultációra, s fel is vette a kapcsolatot ez ügyben az Országgyűlés Hivatalával. A nyilvános társelnöki megnyitó beszédeket követően a munkacsoport zárt ülésen folytatta munkáját. Az előzetes napirend szerint az elnökséggel összefüggő személyügyi-intézményi átalakításokkal, a magyar elnökségnek a es időszak költségvetésével összefüggő kérdéseivel, a spanyol-belga-magyar elnökségi trió és a magyar elnökség legfontosabb céljaival, valamint az elnökségi hármas együttműködésével foglalkoznak. Forrás: MTI Harmincéves a magyarországi kisebbségi televíziózás Harminc évvel ezelőtt, 1978-ban indította kisebbségi műsorait a Magyar Televízió. Ebből az alkalomból Villányban ünnepi fogadást rendezett az MTV kisebbségi műsorok szerkesztősége, amin Szili Katalin házelnök is részt vett. Az első kisebbségi műsorokat a horvátok, a németek és a szerbek számára sugározták 1978 augusztusában. Ehhez csatlakozott a szlovén adás től készül a román műsor, 1983-tól pedig a szlovák követte. Az első roma adást 1991 májusában, a rendszerváltás után kezdték sugározni előbb Pécsről, majd Budapestről től találkozhattak a nézők a "Rondó"-val, amely a görög, lengyel, örmény, ruszin és bolgár, majd 2000 óta az ukrán nemzetiségűeknek biztosít közös televíziós jelenlétet, kéthetente től felújították a "Cigány fórum" című műsort. Így a kisebbségi törvény által honos népcsoportnak minősített mind a tizenhárom kisebbség számára készít rendszeresen jelentkező műsorokat a Magyar Televízió. A cigány, a horvát, a német, a román, a szlovák, a szerb kisebbségnek hetente, a szlovéneknek kéthetente, a bolgár, a görög, a lengyel, az örmény, a ruszin és az ukrán kisebbségnek pedig havonta jelentkező országos sugárzású televíziós műsora van. A kisebbségi műsorok Budapesten (cigány, görög, lengyel, örmény, ruszin), Pécsett (horvát, német), Szegeden (román, szlovák, szerb) és Szombathelyen (szlovén) készülnek. A szerkesztőségek működését a Magyar Televízió Regionális, Kisebbségi és Határon túli Főszerkesztősége koordinálja. A hetente és a kéthetente műsorra kerülő adások időtartama perc, és magyar nyelvű feliratozással készülnek. Kéthetente jelentkezik az "Együtt" című magyar nyelvű műsor, amelyet a nemzetiségi rovatok televíziós munkatársai készítenek felváltva, szabadon választott nyelven, felirattal. Általában ez a műsor mutatja be a dokumentumfilmeket, de itt kapnak helyet különféle tematikus műsorok, stúdióbeszélgetések is ban roma gyakornoki programot indítottak, a már végzett két évfolyam hallgatóinak nagy része a magyar televíziónál dolgozik. Forrás: MTI Konferencia a gyűlöletbeszédről - pártok szerint a problémát meg kell oldani, de más eszközöket javasolnak A gyűlöletbeszéd olyan problémával bír az MSZP szerint, hogy annak megoldásához büntetőjogi szabályozás szükséges, míg a Fidesz és az MDF polgári jogi megoldást tart elfogadhatónak; a három párt között nincs vita abban, hogy a probléma létezik és megoldást kell találni rá - erről a pártok képviselői beszéltek egy, a témában rendezett budapesti konferencián. 13

14 A gyűlöletbeszéd, a kirekesztés olyan súllyal bír, hogy ezt nem csupán a Polgári törvénykönyvben, hanem a Büntető törvénykönyvben is szankcionálni kell - mondta Bárándy Gergely (MSZP). Hangsúlyozta: kötelességük, hogy büntetőjogi szabályozást alkossanak a kérdésben. Répássy Róbert (Fidesz) elmondta: szerinte nem csak jogalkotási, hanem jogalkalmazási problémával is szembeállnak. Mint magyarázta, a gyülekezési törvényben szabályozva van, hogy mikor kötelező a rendőrségnek egy rendezvényt feloszlatni. "Egy durvább, rasszista gyülekezést" a mai hatályos jog szerint a rendőrségnek kötelessége lenne feloszlatni - mondta Répássy Róbert. Közölte: a probléma büntetőjogi megoldása nem kivitelezhető, a polgári jogi rendezésben viszont partnerek. Kajdi József, az MDF frakció jogi szakértője közölte: az MDF sem ért egyet a büntetőjogi megoldással. A büntetőjogi szabályozás - mint mondta - zsákutcának bizonyult, és nem ért egyet további próbálkozással. Pártja is a polgári jogi megoldás tartja megfelelőnek - fűzte hozzá. A konferenciára meghívták az SZDSZ és a KDNP képviselőjét is, de ők nem jelentek meg. A tanácskozást a kisebbségi ombudsman és az Emberi Jogi Információs és Dokumentációs Központ szervezte közösen. Forrás: MTI Kisebbségek helyzetéről rendeztek konferenciát Szegeden A közép-európai és a mediterrán országok kisebbségi helyzete és védelme a témája annak a kétnapos konferenciának, amely a Szegedi Tudományegyetem Európa-tanulmányok Központja, az általa működtetett Europe Direct Szeged információs iroda, valamint a Jean Moulin Lyon III. Egyetem Jogi Kara szervezésében kezdődött. A rendezvényen kilenc ország (Románia, Szerbia, Belgium, Franciaország, Törökország, Algéria, Marokkó, Libanon és Magyarország) előadói - kisebbségi jogi szakértők, alkotmánybírók, egyetemi tanárok, parlamenti képviselők - hasonlítják össze az Európai Unió és a tagországok nemzeti kisebbségek védelmére vonatkozó politikáját és gyakorlatát, valamint a mediterrán országok polgárainak szabad vallás-gyakorlását érintő kérdéseit. A francia nyelvű kerekasztal beszélgetésről Trócsányi László, az Európa-tanulmányok Központ igazgatója az MTI-nek elmondta: az unió francia elnökségének egyik fontos témája a kulturális sokféleség. Az Európai Unióban gazdasági szinten egységesítés történik, mégis sok nemzetiség lakja, sok nyelve van, és sokan keresik identitásukat. A kisebbségek helyzetét minden tagállam más megoldásban látja. Az Európa Tanácsnak a kérdésben csak ajánlásai vannak, de ezeket nem kötelező végrehajtani. Európában emellett egyfajta regionalizáció érezhető, helyi szinteken kialakult az igény a saját ügyekben való döntésre. Ilyen például Nagy-Britanniában a skótok igénye, akik a gaelic nyelv újjáélesztéséért dolgoznak, de hasonló törekvések vannak Spanyolországban is. Nem kell azonban messzire menni, a volt jugoszláv utódállamokban is hasonló a helyzet- hangsúlyozta a szakember. Trócsányi László felhívta a figyelmet arra, hogy a sokszínűség tényleges elfogadásaként az európai szerződésekben lassan megjelenik az értékek közt a kisebbségi lét fogalma. Ez a gazdasági integráció folyamatában korábban nem volt jelen. Magyarországnak a kisebbségi közösségek elfogadása szempontjából nagyon pozitív törvényhozása van. Amit természetesen nem lehet összehasonlítani a többi tagállam modelljével, minden ország saját képére alakítja ezt a programot - állapította meg a professzor. Az újonnan csatlakozó országok és a Magreb országok (Marokkó, Nyugat-Szahara, Algéria, Tunézia és Líbia) kisebbségi kérdései kerülnek előtérbe, ahol a vallási közösségek is jelentős kisebbségi erőt képviselnek. Forrás: MTI 14

15 Román-magyar kormányülés Szegeden Együttes ülést tartott Szegeden a magyar és román kormány, amely jelentős diplomáciai siker a város számára. A szegedieknek ez elsősorban közlekedési problémákat okozott, hiszen a teljes belvárost lezárták, és jelentős biztonsági intézkedések kísérték az eseményt. A két kormány utoljára 2006-ban Nagyszebenben találkozott hasonló eseményen. Az ilyen kihelyezett üléseket rendre komoly előkészítő munka előzte meg, hiszen ekkor írták alá a kormányközi együttműködési megállapodásokat, és megjelent a két kormány teljes kabinetje. Új vasútvonal és útfejlesztés a napirenden Botka László Szeged polgármestere nyilatkozataiban közölte, a közlekedés fontos témaköre volt a szegedi együttes kormányülésnek, hiszen az M43-as autópálya megépítésének megkezdésével szükségessé vált a közúti infrastruktúrafejlesztés Makótól a határig, és azon túli folytatása is. Szeged polgármestere ugyanakkor kifejtette, reményei szerint a Szeged-Temesvár vasútvonal újraélesztéséről is határoz majd a két kormány, melynek legfontosabb fejlesztése a déli Tisza-híd megépítése. Ez elsősorban a két ország érdeke, s csak akkor van realitása, ha vasúti és közúti hídként épülhet újra, hiszen nem érint egyetlen európai és országos főútvonalat sem - tette hozzá Botka László. Egy nappal hamarabb szabadul az Anna-kút A közlekedés a kormányülés előkészítésénél is különösen fontos kérdés volt a Szegedi városvezetés számára, hiszen az Anna-kúti csomópont átépítése miatt jelentős forgalmat engedtek a városháza melletti kisutcákba, amely megnehezítette a kormányülés napjára szóló biztonsági intézkedések, forgalomkorlátozások tervezését is. Ennek okán egy nappal korábban átadják a közlekedés számára a megújult Anna-kúti csomópontot, illetve ezen a napon a belvárosi közlekedési terhelésének csökkentése érdekében ingyenesé teszik Szeged teljes tömegközlekedését. Gyurcsány Ferenc és Calin Popescu Tariceanu, illetve kabinetjeik szegedi találkozója Botka László szerint azt az erőfeszítést ismeri el, amelyet határmenti szerepéből adódóan felvállal a város a regionális együttműködések fejlesztése érdekében. Forrás: Hír6 Magyar-román határ menti közigazgatási együttműködés Hozzájárulhat a színvonalasabb államigazgatási munkához, ha a határ menti megyék kicserélik tapasztalataikat - mondták el romániai és magyarországi megyei közigazgatási vezetők Nyíregyházán, miután szándéknyilatkozatot írtak alá. Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg közigazgatási hivatalainak vezetőhelyettesei két napra vendégül látták a romániai Bihar, Szatmár és Zilah megyék prefektusait. A három megyeszékhely meglátogatása után tartott nyíregyházi sajtótájékoztatón Kerekes Edit, a Északalföldi Regionális Közigazgatási Hivatal vezetője elmondta, a határon átnyúló fejlesztésekhez szükség van az uniós forrásokra. Az együttműködés egyik példája lehet, hogy a schengeni határnyitás után a határ két oldalán található kisebb településeket összekötő utakat felújítják - tette hozzá. Forrás:MTI 15

16 Magyar-román megállapodások: elismerik egymás okleveleit A román és magyar kormány képviselői megállapodtak, közös nyilatkozatot adnak ki arról, hogy a két állam kölcsönösen elismeri egymás akkreditált oktatási intézményei által kiadott okleveleit, tudományos fokozatait, és az azonos tanulmányok időszakát. Így ha valaki az egyik országban szeretné folytatni a tanulmányait, amelyeket a másikban kezdett el, automatikusan beiratkozhat a következő évfolyamra, döntötték el a szegedi közös kormányülésen. A tanügyi együttműködés kiterjed az egyetem előtti tananyag közös, határmenti fejlesztésének támogatására, régiós kiválósági központok létrehozására, a magyarországi román, illetve a romániai magyar tannyelvű oktatási intézetek építésére és felszerelésére. A két ország közös roma oktatási programot is fog bonyolítani a roma gyerekek későbbi munkaerőpiaci beilleszkedését elősegítendő. Forrás: Manna.ro Román óra a szegedi román intézetben Budapesti Román Kulturális Intézet szegedi Fiókintézetében tartották meg a Szegedi Tudományegyetem Idegennyelvi Kommunikációs Intézetében román nyelvet tanuló hallgatók óráit. Az egyetem lektorátusa és a szegedi román kulturális intézet közötti most induló együttműködés első állomásaként a hallgatók betekintést nyertek az intézet tevékenységébe, tájékoztatást hallottak az intézet céljairól, eddigi programjairól és a jövőbeni tervekről is, melyhez több jó ötlettel járultak hozzá. Forrás: Promenad.hu Új román magyar szótárak Új román magyar, magyar román műszaki szótár jelent meg az Országos Tankönyvkiadó gondozásában tájékoztatott Dáné Károly, az Országos Tankönyvkiadó vezérigazgatója. Dáné beszámolt arról is, hogy az elkövetkezőkben újabb román magyar, magyar román szakmai szótárak megjelenésére számíthatnak az érdeklődők. A közgazdasági szótár már a nyomdában, ugyanakkor előkészületben a környezetvédelmi, turisztikai-idegenforgalmi, valamint közigazgatási-ügyvezetési szótárak. Dáné Károly elmondta, mindezek mellett dolgoznak egy európai pályázó szakszótáron, ez azonban háromnyelvű: román magyar angol és magyar román angol lesz. Forrás: Komp-Press Kultúrcsempész sínbusz fesztivál Szegeden és Szabadkán A szegedi a Kultúrcsempész sínbusz fesztivál a két testvérvárost, Szegedet és Szabadkát köti össze. Az október 14. és 16. közötti programokon az irodalom és a zene fonódik össze egy különleges helyszínen, a Szeged-Szabadka vonalon menetrendszerint közlekedő sínbuszon. A két város között még mindig közlekedik az 50 éves, "ezüst nyílnak", "szürke villámnak" vagy "konzervdoboznak" becézett sínbusz, a határmenti térség legendás, szimbolikus vasúti járműve: mind a 16

17 szabadkai születésű Kosztolányi Dezső, mind a szegedi születésű Juhász Gyula első, emlékezetes, gyerekkori útja a másik városba vezetett, ugyanezen a vasúti vonalon. A sínbusz fesztivál keretében a régióban élő költők, írók, zenészek és elméleti szakemberek az említett járművön, valamint a városi rendezvényhelyszíneken irodalmi, zenei programokkal, beszélgetésekkel várják a potenciális "kultúrcsempészeket". A fesztivál ötlete Kollár Árpádtól és Orcsik Rolandtól, a szatírikon művészeti csoport tagjaitól származik, akik mindketten a Vajdaságból származó, de Szegeden élő költők és műfordítók. Az ötletgazdák két éve tervezgetik a fesztivált, amelynek megvalósításához Szegeden a REÖK biztosítja a hátteret. "Azért választottuk helyszínként a Szeged és Szabadka között közlekedő sínbuszt, mert ez az egyik legkifejezőbb szimbóluma a két város összetartozásának" - indokolta Kollár a döntést. "Ez a különös járgány mosolyt csal azok arcára, akik először látják: nosztalgiajáratnak képzelik. A legfőbb célunk az volt a projekt létrehozásával, hogy a régiók összetartozását valamint az interkulturális jelleget hangsúlyozzuk" - tette hozzá Kollár. Az október 14-én kezdődő sínbusz fesztivál programjai magyar és szerb nyelven zajlanak, a sínbuszon lévő rendezvények a járatra váltott menetjeggyel látogathatóak. A további programok látogatása ingyenes. Forrás: Promenad.hu 10 éves a székesfehérvári Német Kisebbségi Önkormányzat A Szt. István Művelődési Házban ünnepelte jubileumát a székesfehérvári Német Kisebbségi Önkormányzat. A testület elnöke, Kaiser Miklós az ünnepség alkalmával kiemelte, hogy an adták szavazatukat önkormányzatukra, ami nagy felelősséget követel a szervezet vezetésétől. A jubileumi program a magyar és a német himnusszal kezdődött, az Alte Kameraden Fúvószenekar előadásában. Ünnepi beszédében Kaiser Miklós, a Székesfehérvári Német Kisebbségi Önkormányzat Elnöke kiemelte: legfontosabb feladatuk, hogy segítsenek a német kisebbségnek kultúrája megőrzésében, ápolásában. Ehhez pártpolitikától függetlenül és illetménymenetesen kell dolgoznia a kisebbségi önkormányzat vezetésének. tette hozzá. Kaiser Miklós fontos eredménynek nevezte, hogy a Gyöngyvirág Óvodában és a Felsővárosi Általános Iskolában (Oberstädtische Grundschule) is anyanyelvükön tanulhatnak a német kisebbséghez tartozó gyerekek. A Székesfehérvári Német Kisebbségi Önkormányzat Elnöke után Heinek Ottó, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának Elnöke és Warvasovszky Tihamér, Székesfehérvár Megyei Jogú Város Polgármestere is köszöntötte a német kisebbséget. A köszöntők után elismerések átadására került sor. Forrás: szekesfehervar.hu Indulhatnak a Magyar-Szlovák határon átnyúló fejlesztések A Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Programban meghirdették az első pályázatot 7 magyarországi megye és Budapest, valamint az öt szomszédos határon túli terület szervezetei számára - közölte Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) az MTI-vel. A program pályázati felhívásával több mint 63 millió euró támogatás válik elérhetővé az Európai Regionális Fejlesztési Alap, a magyar és a szlovák költségvetés társfinanszírozása révén. A pályázaton Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Pest, Nógrád, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megye, valamint Budapest non-profit szervezetei vehetnek részt Pozsony, Nagyszombat, Nyitra, Besztercebánya, Kassa területéről származó partnereikkel. Pályázni lehet határon átnyúló üzleti együttműködés támogatására, közös idegenforgalmi fejlesztésre, a partnerségi program kapacitásának fejlesztésére, képzésre, kapcsolatépítésre, természeti környezet védelmének ösztönzésére, természetvédelmi tevékenységre, kisléptékű útépítésre, kerékpárutak építésére, a tömegközlekedés fejlesztésére, a határfolyókon való átkelés javítására. 17

18 A pályázatot témánként eltérő határidőben lehet beadni december közepén. A pályázó nagyobb projekteknél kétfordulós eljárásra is beadhatja jelentkezését. A magyar-szlovák határ menti régiók és közösségek társadalmi és gazdasági kapcsolatainak erősítésére, valamint a határon átnyúló együttműködés fejlesztésére több mint 195 millió euró áll rendelkezésre a két ország pályázói számára között. Forrás: Bumm.sk Tranoscius, a szlovákok énekeskönyve Az 1800-as években kiadott bibliákból, a halotti énekeket tartalmazó funebrálokból és tranosciusokból nyílt a napokban egyedülálló kiállítás Békéscsabán, a Szlovák Tájházban. A tranosciusok története több, mint háromszáz éves múltra tekint vissza. Georgius Tranoscius - az eredeti írásmóddal Juraj Tranovský ben, Sziléziában született evangélikus lelkész nevéhez kötődik. A "szláv Luther" akkori szokás szerint latinul írt neve, a Tranoscius fogalommá lett, jelölte személyét és művét. Imádság- és énekgyűjteménye Lőcsén jelent meg 1636-ban. Énekeskönyvét használták csehek, lengyelek, szlovákok és - Vietórisz József nyíregyházi tanár fordításában - a magyarok is. Eddig körülbelül száznyolcvan kiadást ért meg, szinte minden kiadás újabb énekekkel bővült. A szlovák anyanyelvű családokban a nemzedékről nemzedékre öröklődő tranosciusokba feljegyezték a fontosabb dátumokat, születéseket, házasságkötéseket és a haláleseteket. A kiállítás anyaga magánszemélyek és különböző intézmények gyűjteményéből származik. A Tranoscius címet viselő tárlat október közepéig látogatható Békéscsabán, a Szlovák Tájházban. F. M. A "szláv Luther" énekeskönyvét használták csehek, lengyelek, szlovákok és magyarok is. Forrás: Békés Megyei Hírlap Szabolcs és Kárpátalja közös fejlesztési pályázatokat nyújtott be A határon átnyúló együttműködés további fejlesztésére öt pályázatot nyújtott be az EU és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus alapjaihoz a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat, illetve az ukrajnai Kárpátaljai Megyei Tanács - ezt az érintett térségi helyhatóságok vezetői közölték nyíregyházi tárgyalásukat követő sajtótájékoztatójukon. Seszták Oszkár, a szabolcsi önkormányzat elnöke elmondta: a magyar-ukrán határtérségben a befektetések ösztönzésére, a turizmus fejlesztésére és az ukrajnai beregszászi járásban egy modellértékű hulladék-gazdálkodási rendszer kialakítására kértek támogatást. Emellett a norvég finanszírozási alap segítségével tervezik a közúti kapcsolatok fejlesztési lehetőségének felmérést, valamint idegenforgalmi célból a műemlékek feltérképezését is. Seszták Oszkár szólt arról is, hogy a szabolcsi önkormányzat, az ungvári állami adminisztráció és a Kárpátaljai Megyei Tanács vezetői egyéves munkatervet fogadtak el a tárgyalásokon, s létrehoztak egy konzultatív bizottságot, amely a határmenti kapcsolatok erősítését, a közös projektek megvalósítását segíti. Megemlítette: döntés született még arról, hogy a jelenlegi záhony-csapi teherforgalmi határátkelési nehézségek megszüntetése, a zsúfoltság felszámolása érdekében közös tanulmánytervet készítenek egy új Tisza-híd megépítésére. Volodimir Hoblik, a Kárpátaljai Állami Adminisztráció elnökhelyettese hozzáfűzte: a hídépítési elképzelést három országot, Magyarországot, Szlovákiát és Ukrajnát érintően vetik fel, s nemzetközi együttműködés keretében tartják megvalósíthatónak, számítva az Európai Unió támogatására is. Brenzovics László, a Kárpátaljai Megyei Tanács alelnöke közös érdekként említette a Záhony-Csap közötti térség vasúti és logisztikai fejlesztését, a Felső-Tisza árvízvédelmi biztonságának megteremtését, a Kárpátok Eurorégió Szervezetének magyar, ukrán, lengyel, szlovák és román együttműködési 18

19 dinamizálását, valamint az Európai V. számú Szállítási Útvonal részét képező M3-as autópálya ukrán határig történő mielőbbi megépítését. Forrás: MTI Norvég alap támogat egy roma közösségi házat Esztergomban Húszmillió forinttal támogatja a Norvég Civil Alap a Mária Iskolatestvérek által fenntartott cigány közösségi ház működését Esztergomban, az összeg az intézmény egyéves működését fedezi - tájékoztatta a szerzetesrend képviselője az MTI-t. A Töltés utcai cigánytelepen található közösségi házban rendszeresen 70 gyerekkel foglalkoznak iskola és napközi után - mondta el Pedro Catalá, akinek munkáját még egy marista szerzetes segíti, s kettejük mellett további 11 magyar szakember dolgozik, köztük matematikatanár, fejlesztő logopédus és pszichológus. A Mária Iskolatestvérek 1999-ben érkeztek Esztergomba. A roma gyerekek és fiatalok fejlődése, iskolai előmenetele megkönnyítése érdekében végzett missziós munkájukat egy cigány családtól vásárolt házban kezdték meg a Töltés utcai telepen. Az épület megszerzését a katalóniai és a lyoni tartományok támogatása tette lehetővé. Az ellátás iránti igény növekedésével a rend az önkormányzattól kapott telken 2002-ben 240 négyzetméteres házat épített, egy ausztrál üzletember támogatásával. Az intézményt a "Mi házunk" nevet kapta, fenntartására a Határtalan Szív Alapítványt is létrehozták. A Mária Iskolatestvérek Szerzetesrend hét tagja dolgozik Magyarországon, Esztergomon kívül Győrben működtetik a 24 tantermes Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpontot, ahol az óvodától az érettségiig nyújtanak képzést. Az iskolaközpontot a győri püspökség támogatja, a létesítmény tulajdonosa az Apor Vilmos Alapítvány. Forrás: MTI 19

20 KÜLFÖLDI HÍREK Felszólítottak nyolc országot az ET kisebbségvédelmi egyezményének betartására Az ET-t 47 országából 37-ben már alkalmazzák Összesen 94 nem kormányzati szervezet (NGO) szólította fel a hét végén az Európa Tanács (ET) nyolc tagországát, hogy "haladéktalanul és további feltételek nélkül" csatlakozzon a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményhez. A tíz éve érvényben lévő egyezményt az ET 47 országából 37-ben már alkalmazzák. Franciaország, Monaco, Andorra és Törökország azonban még alá sem írta a dokumentumot, Belgium, Görögország, Luxemburg és Izland pedig bár aláírta, még nem ratifikálta azt. "Ez nagyon nyugtalanító helyzet, mivel az említett országok többségében jelentős kisebbségeket fosztanak meg attól, hogy élhessenek a keretegyezményben biztosított jogvédő mechanizmusokkal" - hangsúlyozzák nyilatkozatukban a Kisebbségi Jogok Nemzetközi Csoportjába tömörült szervezetek. Az aláírók emellett azt szorgalmazzák, hogy az egyezményben rögzített jogok sérelme esetén az érintettek magánvádas eljárást indíthassanak ügyükben. Adataik szerint Európában több mint 100 millióan tartoznak valamely kisebbséghez. A többpárti demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok védelméért fellépő Európa Tanács keretegyezménye arra kötelezi az aláíró államokat, hogy garantálják a kisebbségek politikai, kulturális, vallási és nyelvhasználati jogait. Franciaország és Törökország azonban, amelyek nem ismerik el a nemzeti kisebbségek jogainak koncepcióját, arra hivatkoznak, hogy alkotmányjogi okok miatt nem írhatják alá az egyezményt. Előzőleg, az egyezmény tíz évvel ezelőtti hatályba lépése alkalmából tartott strasbourgi konferencián Thomas Hammarberg, az Európa Tanács emberi jogi biztosa fontosnak nevezte, hogy "párbeszédet folytassanak a fenntartásaikat hangoztató országokkal", miután az egyezmény nyitva hagyja azt a lehetőséget, hogy az érintett kormányok bizonyos fenntartásaik külön nyilatkozatba, mellékletbe foglalásával csatlakozzanak. Beszédében Hammarberg hangsúlyozta, hogy külön figyelmet kell szentelni az Európa számos országában ma is idegenként kezelt roma kisebbség jogvédelmének. A tanácskozáson Magyarországot az egyezmény megvalósítást figyelemmel kísérő kormányközi szakértői testület elnöke, Solymosi Judit képviselte. Forrás: Népszava.online Nemzeti kisebbségek és a kommunizmus elleni harc az EP-ben Közlemény Az Európai Parlament mostani hete gazdag volt nemzeti kisebbségi, valamint a kommunizmus alóli felszabadulás történetének vonatkozásában. Október 14-én tartották azt a konferenciát és annak az emlékkiállításnak a megnyitóját, melyek II. János Pál pápa történelmi alakjának állítanak emléket, és többek között a kommunizmus bukásának, másfelől az európai egység megteremtésétnek a folyamatában játszott, meghatározó szerepét mutatják be. Ugyanezen nap délutánján Tőkés László európai képviselő A szabadság útja című dokumentum-kiállítás megnyitóján is részt vett, melyet a SAJUDIS elnevezésű litván nemzeti mozgalom elindulásának 20.