Tûzvédelmi berendezések alkalmazása a légtechnikai rendszerekben

Átírás

1 Tûzvédelmi berendezések alkalmazása a légtechnikai rendszerekben A Magyar Épületgépészet korábbi kiadványában, a tûzvédelem a légtechnikában témával foglalkozó cikkünk óta évek teltek el. Sok változás történt a tûzvédelemben alkalmazott berendezések, elõírások tekintetében, ezért szükségét éreztük ismételten egy összefoglaló cikknek. Az alábbiakban a légtechnikában jelenleg érvényes elõírásokat, tûzvédelmi mûszaki megoldásokat mutatjuk be, hogy a kor követelményeinek megfelelõ tûzvédelmet biztosíthassunk az épületeinkben. Milyen tûzvédelmi berendezések beépítése szerepel a vonatkozó elõírásokban? Az Országos Tûzvédelmi Szabályzat (54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tûzvédelmi Szabályzatról OTSZ) ad kötelezõ érvényû információt arról, hogy hova és milyen berendezést kell elhelyezni a tûzvédelem szempontjából. Az OTSZ-ben megtalálható a tûzvédelmi komponensek definíciója, illetve elõírás arra vonatkozóan, hogy mikor kell alkalmazni ezeket. Az OTSZ nagyon alaposan és érthetõen összeállított rendszerezése az épület funkciója és mérete szerint különbözõ osztályokba sorol. Attól függõen, hogy mennyire magas, illetve milyen rendeltetésû az épület, határoz meg kötelezõen kialakítandó tûzszakaszokat (1. táblázat). E tûzszakaszok védelmére, szeparálására pedig tûzvédelmi berendezéseket kell beépítenünk. Az épület tulajdonságaitól függõen az építész feladata a tûzszakasz határok kijelölése. Ha egy légtechnikai vezeték tûzszakasz határon megy keresztül, tûzvédelmi elzáró szerkezetet kell elhelyezni. A tûzvédelmi elzáró szerkezetek egy esetleges tûzeset során a tûz terjedését automatikusan megakadályozzák, külsõ beavatkozás vagy segédenergia nélküli mûködéssel. Az OTSZ-ben az is meg van határozva, hogy a tûzszakaszok lezárására szolgáló épületszerkezeteknek milyen tûzállósági paraméterekkel kell rendelkezniük. A tûzvédelmi elzáró szerkezetek ennél jobb tûzállósági paraméterekkel rendelkezhetnek, de gyengébb osztályba soroltak nem lehetnek. Tehát ha egy falszerkezet esetében az elõírás EI 120 követelményt határoz meg, akkor a tûzvédelmi elzáró szerkezetnek legalább EI 120-as vagy ennél jobb tûzállósági paraméterekkel kell rendelkeznie. Egy EI 90-es osztályba sorolású nem helyezhetõ el. A tûzvédelmi elzáró tûzállósági osztályba sorolása nem lehet alacsonyabb, mint a fal vagy födém, amibe beépítik (2. táblázat). Az OTSZ nem írja elõ, hogy miként kell beépíteni a tûzvédelmi elzárókat, csak azok beépítési szükségét határozza meg. A beépítésre iránymutatást a Tûzvédelmi Mûszaki Irányelv (TMI) ad. A TMI tûzterjedés elleni alfejezete foglalkozik 1. táblázat. Tûzszakaszok kialakítása 36 Magyar Épületgépészet, LXVI. évfolyam, 2017/7-8. szám

2 2. táblázat. Tûzeseti szerkezeti állékonyság a tûzvédelmi csappantyúk, füstgázvezérlõ csappantyúk részletes beépítési instrukcióival. Ez a kiadvány, ahogy a neve is mutatja, egy irányelv, nem kötelezõ érvényû, egy ajánlás, hogy miként célszerû a tûzvédelmi komponenseket beépíteni. A pontos beépítést minden gyártó saját maga köteles elkészíteni magyar nyelven és ezt minden esetben a leszállított csappantyúhoz mellékelnie kell. A gyártó által közölt különbözõ beépítési lehetõségek kötelezõ érvényûek, attól eltérni nem szabad. Milyen tûzvédelmi komponenseket alkalmazzunk? Mûködési módtól függõen a légtechnikai rendszerekben alkalmazott tûzvédelmi komponensek a következõ csoportokra oszthatók: 3. A füst jelenlétének érzékelésére szolgáló illetve a tûzvédelmi komponensek felügyeletét ellátó rendszerek: füstérzékelõk, tûzvédelmi vezérlõ és felügyeleti rendszerek. 4. A tûzvédelmi elszívást illetve frisslevegõ befúvást biztosító gépi berendezések: tûzvédelmi ventilátorok. Az alábbiakban a fenti négy nagy csoportot mutatjuk be részletesebben. 1. Tûzvédelmi elzáró szerkezetek A tûz kitörését követõen fontos, hogy a továbbterjedést gátoljuk. Erre szolgálnak a tûzvédelmi elzáró szerkezetek. A tûz terjedése elleni védekezésben a tûzvédelmi csappantyúk vagy a tûzvédelmi zsaluk állnak rendelkezésünkre. A tûzvédelmi csappantyú arra szolgál, hogy tûz esetén lezárjon, tehát alaphelyzetben nyitott állásban van. Az OTSZ elõírja, hogy a tûzvédelmi csappantyút nyitni, zárni lehessen. Minden tûzvédelmi csappantyú lezárható kézi kioldással is, de távmûködtetésre inkább a motoros kivitel szolgál. Tehát az OTSZ távoli mûködtetés igényének kielégítésére a tûzvédelmi elzárókat mindenképpen motoros kivitelben ajánljuk. Vannak azonban olyan alkalmazási esetek, amikor nem lenne kötelezõ, de mégis elhelyeznek tûzvédelmi csappantyút. Ilyen esetben általában a kézi kivitelt alkalmazzuk. A kézi tûzvédelmi csappantyúknál (1. ábra) üzembe he- 1. A szellõztetõ rendszerekben a tûz kitörését követõen beavatkozó, a tûz terjedését megakadályozó szerkezetek: tûzvédelmi csappantyúk illetve zsaluk, tûzvédelmi légszelepek. 2. A menekülési utak szellõztetését illetve a füst elszívását biztosító füstgázvezérlõ csappantyúk illetve zsaluk: füstgázvezérlõ csappantyúk illetve zsaluk. 1. ábra. Kézi tûzvédelmi csappantyú Magyar Épületgépészet, LXVI. évfolyam, 2017/7-8. szám 37

3 lyezéskor a lezárólapot egy rugó ellenében kézzel ki kell nyitni, majd az olvadóbetét segítségével nyitott lapállás mellett rögzíteni. A tûzvédelmi csappantyú mindaddig nyitott állapotban marad, amíg az áramló közeg hõmérséklete el nem éri a 72 C-t (illetve igény esetén 95 C-t). Ezen a hõmérsékleten a speciális olvadóbetét szétolvad, és a rugó bezárja a lezárólapot. Tehát a kézi nem azt jelenti, hogy kézzel kell lezárni, hanem azt, hogy kézzel kell kinyitni és üzemkész állapotba helyezni. Ezt követõen a mûködés, a lezárás automatikus. A lezárás reteszelt zárást jelent, tehát a lezárólapot a nyomáskülönbség nem tudja kinyitni. A csappantyút ezután nyitni csak szakember segítségével lehet, ismételt üzembe helyezése az olvadóbetét cseréjével történik (amennyiben a készülék szerkezetileg nem sérült meg a tûzben). Annak érdekében, hogy az elburkolt tûzvédelmi berendezések állapotáról információt kapjunk, végálláskapcsoló felszerelését ajánljuk. Ezeknek az eszközöknek az ára csekély, segítségük mégis jelentõs. A végálláskapcsoló a nyitott, a zárt vagy mindkét állapotot villamos kontakttal jelzi. Ennek segítségével az épületfelügyelet felé és/vagy egy külön kapcsolótáblán jelezhetõ, hogy a csappantyú milyen állapotban van (nyitva vagy zárva). A jel felhasználható akár a tûzvédelmi központ számára történõ információ adásra is, a füstelszívó rendszer indítására. történt, az ismételt üzembe helyezés csak szakember segítségével, a termoelektromos kioldóbetét cseréjével végezhetõ (ha a készülék és a motor szerkezetileg nem sérült meg a tûzben). A motoros rendszer elõnye abban áll, hogy nemcsak akkor zárható le a levegõ áramlása, ha a közeg hõmérséklete 72 C (illetve 95 C), hanem feszültségmentes állapotba helyezéssel tetszõlegesen, illetve amennyiben termikus kioldás nem történik, bármikor nyitható is. A tûzvédelmi csappantyúk a Belimo gyár különbözõ erõsségû meghajtásaival vannak felszerelve. E motorok mindegyike integrált végálláskapcsolóval rendelkezik, amely a nyitott és zárt állapotról villamos kontaktot ad. Azokban az esetekben, ahol tûzvédelmi csappantyú elhelyezése nem lehetséges, de indokolt, tûzvédelmi légszelep (3. ábra) elhelyezését ajánljuk. Ezek sokkal kisebb helyigényû tûzvédelmi elemek. Légcsatorna végébe építendõk. Tûzszakasz határon lévõ mosdókban vagy raktárhelyiségekben sok esetben helyezik el a tûzvédelmi légszelepeket. Áruk igen kedvezõ és néhány perces munkával elhelyezhetõk a légcsatorna végére, a tûzszakasz határba. Igény esetén ezek is elláthatók végálláskapcsolóval. Mûködésük megegyezik a termikus kioldású tûzvédelmi csappantyúkéval. 2. Füstgázvezérlõ csappantyúk és füstzsaluk Tûzbiztonsággal foglalkozó szakemberek számos tûzeset vizsgálata során arra a következtetésre jutottak, hogy a tûzesetek során nem elég csak a tûz továbbterjedését megakadályozni, biztosítani kell, hogy az épületbõl az emberek kimenekítése megoldható legyen. Sok esetben ugyanis nem a tûz, hanem a füst szedett áldozatokat. A menekülési utak biztosítására ezért olyan befúvó tûzvédelmi szellõzõ rendszer létesítését írhatják elõ, amellyel biztosítható, hogy a menekülési utakon az emberek el tudják hagyni az épületet. A tûzvédelmi szellõzés egyfelõl friss levegõvel biztosítja a menekülési út füstmentességét, valamint egy másik légcsatornán keresztül elszívja a keletkezett füstöt a tûz kitörésének környezetébõl. Az OTSZ nem tesz különbséget a frisslevegõ betápláló és füstgáz elszívó rendszer között, ennek értelmében mindkét rendszerbe célszerû füstgáz vezérlõ csappantyút elhelyezni. A füstelszívó rendszerekben tûzvédelmi lezárókat elhelyezni tilos, mert automatikus kioldásuk következtében elzárnák a füst útját. A füstelszívó hálózatokba a füstgázvezérlõ csappantyút illetve füstgázvezérlõ zsalut (4. ábra) építhetünk be. Ezek a speciális termé- Az OTSZ elõírása szerint a csappantyút távmûködtetéssel nyitni-zárni tudni kell. Ennek érdekében motorral kell ellátni. A motoros tûzvédelmi csappantyúknál (2. ábra) a lezárólap tengelyére egy 24 V-os vagy 230 V-os, rugó visszatérítésû motor kerül. Amint a motort feszültség alá helyezik, az a rugó ellenében felhúzza magát és a lezárólapot kinyitja. A biztonsági, automatikus lezárás úgy mûködik, hogy az áramló levegõ hõmérsékletét egy termoelektromos kioldó berendezés folyamatosan figyeli. Amennyiben a hõmérséklet eléri vagy meghaladja a 72 C (illetve 95 C) hõmérsékletet, a termoelektromos kioldó megszakítja az áramkört, a motorban található rugó bezárja és zárva tartja a lezárólapot. Ez a mechanizmus automatikus, emberi beavatkozás nélkül történik. Amennyiben a kioldás hõ hatására 2. ábra. Motoros tûzvédelmi csappantyú 3. ábra. Tûzvédelmi légszelep 38 Magyar Épületgépészet, LXVI. évfolyam, 2017/7-8. szám

4 4. ábra. Füstgázvezérlõ csappantyú Füstgázvezérlõ zsalu kek csak négyszög keresztmetszetben készülnek, méretük a 200 x 200 mm-tõl 1500 x 800 mm-ig, illetve 200 x x 2030 mm-es méretig terjed. Ez azért fontos, mert az elszívó felületet sok esetben több csappantyú vagy zsalu egymás mellé történõ beépítésével lehet biztosítani. Az elszívó felületet ugyanis csökkenteni nem szabad, mert a tervtõl történõ eltérés ellenállás növekedést okozhat, ami végül azzal jár, hogy nem tud a rendszer megfelelõ mennyiségû levegõt be- vagy elszívni. A tervezõ által meghatározott szabad keresztmetszettõl eltérni csak a tervezõ engedélyével szabad. A csappantyútest hasonlít a négyszög keresztmetszetû tûzvédelmi csappantyúra, de a füstgázvezérlõ csappantyúk háza minden esetben tûzálló anyagból (promat) készül és mindenképpen motoros kialakításúak, ahol a 24 V-os vagy 230 V-os nyit-zár motor egy hõvédõ burkolat alatt helyezkedik el. A termikus burkolat 400 C-os környezeti hõmérséklet mellett is min. 25 perces mûködést garantál. A motor villamos megtáplálása tûzálló kábellel történik, amelyet be kell vezetni a hõvédõ burkolat alá. Fontos, hogy a motor kábele nem tûzálló, így azt kivezetni a hõvédõ burkolat alól nem célszerû. A füstgázvezérlõ csappantyú mûködése hasonló a tûzvédelmi csappantyúhoz, de automatikus kioldása nincs. Feladata, hogy tûz esetén a füstelszívó ventilátor indulása elõtt a füstelszívó hálózatot nyissa, hogy a keletkezett füst elvezethetõ legyen, vagy intenzív szellõztetéssel biztosítsa a menekülési útvonalat, attól függõen, hogy milyen alkalmazási körben használjuk. Tehát alapesetben ezek az egységek zárt állapotban vannak és csak tûz esetén nyitnak ki az épületfelügyelettõl, tûztablóról vagy füstérzékelõrõl kapott parancsra. Mindaddig nyitva maradnak, amíg zárás parancsot nem kapnak. Mozgathatóságuk az elõírásnak megfelelõen a tûz kitörését követõen minimum 25 percig garantált. 3. Egyéb tûzvédelmi komponensek Az e csoportba tartozó elemeket nem kell kötelezõen alkalmazni, de segítségünkre lehetnek a tûz felismerésében, illetve a tûzvédelmi komponensek felügyeletében, a karbantartásban. Tûz esetén a legfontosabb, hogy a lehetõ legrövidebb idõn belül információt kapjunk a kitörés helyérõl. A légtechnikai rendszerben a tûz korai felismerését füstérzékelõk (5. ábra) szolgálják. A füstérzékelõk általában optikai úton érzékelik a füst jelenlétét a légcsatornában. Alkalmazásuk a hideg füst okozta veszély miatt indokolt. A tûzvédelmi eszközök automatikus kioldása ugyanis minimum 72 C-os áramló közeg esetén valósul meg. Ennél alacsonyabb hõmérsékletû, de mérgezõ gázt, füstöt tartalmazó levegõ nem váltja ki a lezárást. A füstmérgezés elkerülésére a füstérzékelõ alkalmazandó, amely optikai úton folyamatosan felügyeli a levegõ tisztaságát és amennyiben füstöt érzékel, jelet ad ki, amelyet az épületfelügyeleti központ feldolgozhat, vagy közvetlenül a tûzvédelmi eszközöket indíthatja. A tûzvédelmi komponensek rendszerbe köthetõk. A BUS rendszer (6. ábra, ld. a következõ oldalon) arra szolgál, hogy nem egyenként kezeli a tûzvédelmi komponenseket, hanem rendszerbe foglalva. Ez egyrészt egyszerûsíti a telepítést, mert nem szükséges nagyméretû kötõdobozokat alkalmazni, hosszú kábeleket kihúzni, amelyek egy tûz esetén önmagukban veszélyforrást jelentenek, hanem elegendõ a tûzvédelmi komponenseket a BUS rendszer vékony kábelére felfûzni. További elõny, hogy állandó felügyeletet biztosít és automatikusan végzi a tûzvédelmi csappantyúk kötelezõ idõszakos ellenõrzését. E rendszer alkalmazása mellett minden pillanatban biztosak lehetünk abba, hogy egy tûz kitörése esetén a tûzvédelmi beavatkozás meg fog történni. Bármi hibát észlel a rendszer a rendszeres ellenõrzéskor, amelyre akár napi szinten sor kerülhet, azt azonnal jelzi a megfelelõ felügyeleti szervnek. A tûzvédelmi berendezések minõsítése, osztályba sorolása Minden tûzvédelmi eszköz alkalmazása engedélyhez kötött. Az elõírásnak megfelelõen a gyártók teljesítmény-nyilatkozatot adnak ki, amelyben nyilatkoznak, hogy az általuk gyártott termék milyen mûszaki paramétereknek felel meg. A teljesítmény-nyilatkozat kiállításának szabványban elõírt mûszaki 5. ábra. Füstérzékelõ Füstérzékelõ frontpanel Füstérzékelõ érzékelõ része Magyar Épületgépészet, LXVI. évfolyam, 2017/7-8. szám 39

5 követelménye van. A tûzvédelmi berendezéseknek a szabványban meghatározottak szerint át kell menniük a teszteken. A teljesítmény-nyilatkozat egy igazoló dokumentum arról, hogy a teszt alá vetett rendszer vagy készülék megfelelt a mûszaki elõírásoknak. A tûzvédelmi csappantyúk esetében a hen szabvány fogalmaz meg a gyártmányra vonatkozó követelményeket, az EN szabvány határozza meg a tûzvédelmi csappantyú tesztelésének módját. Ebben olvashatók a pontos mûszaki kritériumok a teszt elvégzésével kapcsolatban. Az EN szabvány határozza meg az osztályba sorolást. A teljesítmény-nyilatkozat a tûzvédelmi csappantyú forgalmazását biztosító dokumentum. Ez tartalmazza a termék bevizsgálási körülményeit és az osztályba sorolást (7. ábra). Az osztályozás az EN szerint történik. Egy tûzvédelmi csappantyú esetében a teljesítmény-nyilatkozat például az alábbi karaktersorozatot közli: 6. ábra. Hálózati topológia BUS rendszerkomponensek Mit is jelentenek a különbözõ karakterek? - EI 120: a tûzvédelmi csappantyú 120 percen keresztül képes a tûz továbbterjedését megakadályozni. Mind az integritás (E), a tûz átterjedése, mind a hõ elleni szigetelés (I) 120 perces idõtartamra garantált. 7. ábra. Teljesítmény-nyilatkozat 40 Magyar Épületgépészet, LXVI. évfolyam, 2017/7-8. szám

6 - ve-ho azt jelenti, hogy a tûzvédelmi csappantyú mind függõlegesen, tehát falba ve, mind vízszintesen, tehát födémbe vagy álmennyezetbe ho beépíthetõ. Ha csak az egyik szerepel, akkor a csappantyú vagy csak födémbe vagy csak falba szerelhetõ. - i o azt jelenti, hogy melyik a tûznek kitehetõ oldal. Ha csak az egyik jel látható, akkor csak egy oldalú védelmet garantál a tûzvédelmi csappantyú. - S jelenti a füsttömörséget. Nagyon fontos, hogy a felhasználás elõtt gyõzõdjünk meg arról, hogy a tûzvédelmi csappantyú az adott falba vagy födémbe történõ beépítésre minõsítve van-e, a minõsítés megfelel-e a követelményeknek. A tûzállósági paraméterek ugyanis beépítési módtól függõen eltérõek lehetnek. Például lehet, hogy egy tûzvédelmi csappantyú beton falban EI120-as tûzállósági paraméterekkel rendelkezik, de egy könnyûszerkezetes falban lehet, hogy már csak EI90-es az osztályba sorolása. Ez azt jelenti, hogy az osztályozás során tulajdonképpen nemcsak a csappantyút minõsítjük, hanem a csappantyút különbözõ beépítési szituációban. Ez sokkal közelebb áll a valósághoz, mint a korábbi gyakorlat. Füstgázvezérlõ csappantyúknál ez a jelzés az alábbiak szerint alakul jelenti a nyomásfokozatot, amire a füstgázvezérlõ csappantyút minõsítették. Három nyomásfokozatot különböztetünk meg: 500 Pa, 1000Pa, 1500 Pa illetve +500 Pa túlnyomást frisslevegõ befúvás üzemre. Ha egy füstcsappantyút 1500 Pa depresszióra minõsítettek, akkor felhasználható 1500 Pa, 500 Pa, 1000 Pa nyomású elszívó rendszerekhez és +500 Pa frisslevegõ befúvó rendszerekhez. Ha ez az érték pl. 500 Pa, akkor csak max. 500 Pa depresszióra és +500 Pa frisslevegõ befúvásra alkalmas, ennél nagyobb nyomáskülönbségre alkalmazni nem szabad, mert a teljesítmény-nyilatkozat érvénytelen lesz. - C mod üzembiztonság, ciklus NYIT-ZÁR = füstcsappantyú szellõztetõ funkcióval is, ciklus 1/2-2/3 nyit = moduláló füstcsappantyú. A füstgázvezérlõ motor üzembiztonságának tanúsítása, a moduláló füstgázvezérlõ csappantyú alkalmas nemcsak tisztán füstelszívásra, hanem normál hõmérsékletû elszívó üzemre is, részlegesen nyitott pozícióban szabályozó üzemre is. - MA manuális kioldás a csappantyúknak 25 percig a tûz kitörése után is mûködtethetõnek kell lennie a tûzoltóság elõírása szerint. - multi beépítés tûzálló légcsatornába vagy szerkezetbe is lehetséges (single: beépítés csak acéllemez légcsatornába). A tûzvédelmi lezáró szerkezetek beépítése Nagyon fontos, hogy azt a korábbi szokást, miszerint a tûzvédelmi csappantyút bárhova és bárhogy be lehetett építeni, minden esetben megfelel a kritériumoknak, felejtsük el! A jelenlegi szabályozás nem a csappantyút minõsíti önmagában, hanem különbözõ beépítési szituációkban. A jelenlegi szabályozás szerint a tûzvédelmi elzáró szerkezetek felhasználása csak a teljesítmény-nyilatkozatban szereplõ beépítési szituációkra érvényes. Ha ettõl eltérõen építik be a készüléket, a teljesítmény-nyilatkozat érvénytelen! A beépítésért a felelõs mûszaki vezetõt terheli a felelõsség. A tûzoltóság a felelõs mûszaki vezetõ nyilatkozata alapján szúrópróbaszerûen ellenõrizheti a valós beépítési helyzetet. Sem idõ, sem lehetõség nincs arra, hogy a tûzoltó minden egyes beépített tûzvédelmi csappantyút ellenõrizzen. A felelõs mûszaki vezetõ a nyilatkozatában nyilatkozik a szakszerû beépítésrõl, amely megfelel a teljesítmény-nyilatkozatban foglaltaknak. Nyilatkozik továbbá a beépítõ személyérõl is, mert csak szakképesítéssel rendelkezõ szerelõ építheti be a tûzvédelmi csappantyúkat. Ezt követõen, ha tûz üt ki, a felelõs mûszaki vezetõ az, akit felelõsségre vonhatnak, ha egy tûzvédelmi elzárót nem megfelelõen építettek be. ahol - EI 90: a füstgázvezérlõ csappantyú 90 percen keresztül képes a tûz továbbterjedését megakadályozni. Mind az integritás (E), a tûz átterjedése, mind a hõ elleni szigetelés (I) 90 perces idõtartamra garantált. - vedw-hodw jelenti, hogy a tûzvédelmi csappantyú mind függõlegesen, falba (ve) mind vízszintesen, födémbe (ho) beépíthetõ. További jelzés, hogy a füstgázvezérlõ falba (w) vagy légcsatornába (d) is beépíthetõ. Ha valamelyik betû hiányzik, az azt jelenti, hogy a csappantyú nem használható fel arra feladatra. Ha pl. a d hiányzik, az azt jelenti, hogy a füstcsappantyú légcsatornába nem építhetõ. - i o jelenti, hogy melyik a tûznek kitehetõ oldal. Ha csak az egyik jel látható, akkor csak egy oldalú védelmet garantál a tûzvédelmi csappantyú. - S jelenti a füsttömörséget. A fenti jelölések minden tûzvédelmi elzáró szerkezeten kötelezõen megtalálhatók a 8. ábra szerint. 9. ábra. Beépítési utasítás 8. ábra. Tûzvédelmi elzáró szerkezet jelölései 1 CE jelölés, 2 A gyártó címe, 3 A vonatkozó EN szabvány száma és kiadási éve, 4 Az azonosító szám kiadási évének utolsó két számjegye, 5 Gyártási év, 6 A teljesítmény-nyilatkozat száma, 7 Tûzállósági értékek, beépítéstõl függõ tényezõ, 8 Gyártmány Magyar Épületgépészet, LXVI. évfolyam, 2017/7-8. szám 41

7 10. ábra. Tûzvédelmi csappantyú beépítése masszív falakba A gyártóknak kötelezõ minden tûzvédelmi lezáró szerkezet esetében a teljesítmény-nyilatkozatban szereplõ minõsített beépítési szituációkra vonatkozóan beépítési utasítást kiadni. Mind a teljesítmény-nyilatkozatnak, mind a beépítési utasításnak magyar nyelven kell rendelkezésre állnia. A beépítési utasítás részletesen közöl minden olyan információt, amely ahhoz szükséges, hogy a tûzvédelmi elzáró szerkezetet elõírásszerûen be lehessen építeni. A 9.és10. ábra példát mutat a beépítési utasításra. 4. Tûzvédelmi ventilátorok Ha a légtechnikai rendszereknél alkalmazott tûzvédelmi komponensekrõl beszélünk, nem hagyhatjuk ki a levegõ mozgatására szolgáló komponenseket, illetve a természetes úton történõ füstelvezetést, hiszen nem minden esetben van szükség ventilátorokra és légcsatornákra. A füstelvezetés mûszaki megoldásai: hõ- és füstelvezetés természetes úton (11. ábra), füstelszívás gépi úton (12. ábra), természetes és gépi úton történõ füstelszívás kombinációja. Természetes úton történõ füstelvezetés csak erre alkalmas helyen valósítható meg. Általában csarnokoknál, garázsoknál illetve ahol megfelelõ akna áll rendelkezésre. Ezekben az esetekben általában egy RWA ablak, vagy hõ- és füstelvezetõ kupola kerül beépítésre. A mesterséges vagy gépi füstelvezetés során tûzvédelmi ventilátorokat alkalmazunk, tûz esetén a frisslevegõ befúvását illetve a magas hõmérsékletû füstöt tartalmazó levegõ elszívását ezek a berendezések végzik. Tûz esetén a frisslevegõ betáplálásra szolgáló ventilátorok normál hõmérsékletre alkalmas kivitelûek. Nincs hõmérséklet-állósági követelmény meghatározva. A befújt légmennyiségnek elegendõnek kell lennie a menekülési utak tiszta levegõjének biztosítására. A gépi füstelszívás mûszaki követelményeit az OTSZ 9. melléklete határozza meg. Az elõírás hõmérséklet- és hõállósági idõt ír elõ. Amennyiben az érintett helyiséget befogadó tûzszakasz teljes területén rendelkezik vízzel oltó berendezéssel (sprinkler), megengedett az F300/60 min hõállóságú ventilátor elhelyezése, minden egyéb beépítés esetén F400/120 min minõsítéssel rendelkezõ ventilátor szükséges. Tehát a 400 C hõmérsékletû levegõt a ventilátornak legkevesebb 120 percen keresztül tudnia kell elszívni. A ventilátor gyártó adja ki a teljesítmény-nyilatkozatot, amelyben megjelöli, hogy a ventilátor milyen megfelelõségi osztályba tartozik. Hasonlóképpen, mint a tûzvédelmi elzárók, itt sem egy biankó dokumentumot ad ki, hanem meghatározza, hogy a ventilátor milyen beépítési körülmények között biztosítja a megjelölt osztályba sorolást. A füstelszívó ventilátorok a teljesítmény-nyilatkozatuk szerint elhelyezhetõk: A épületen kívül, B épületen belül, de tûzszakaszon kívül, C épületen és tûzszakaszon belül. 13. ábra. Füstelszívó ventilátor A gyártók termékskálája a cikkben bemutatottaknál általában lényegesen bõvebb. A tûzvédelmi csappantyúk elláthatók tartó- vagy behúzómágnessel, robbanásbiztos végálláskapcsolóval, BUS rendszerre csatlakoztatható interfésszel (AS-Interface). E termékek ismertetésére a terjedelem miatt jelen cikk keretében nincs lehetõség. További kérdések megválaszolására keresse fel irodánkat, ahol jól képzett kollégáink katalógusok, szoftverek segítségével szívesen állunk rendelkezésére. TROX Austria GmbH Magyarországi Fióktelep 1138 Bp. Népfürdõ u. 22. C. ép. fszt.3/b T: 06-1/ , F: 06-1/ trox@trox.hu Gazsó Szabolcs 11. ábra. Hõ- és füstelvezetés 12. ábra. Gépi hõ- és füstelvezetés természetes úton Csengeri László 42 Magyar Épületgépészet, LXVI. évfolyam, 2017/7-8. szám