TÖRTÉNETI FÖLDRAJZ. A történeti földrajz definíciója. középhelyet foglal el a történelem és földrajz között

Átírás

1 TÖRTÉNETI FÖLDRAJZ Dr. Csüllög Gábor Környezet- és Tájföldrajz Tanszék Kiegészítı anyag a harmadik dolgozathoz ELTE TTK FÖLDRAJZI ÉS FÖLDTUDOMÁNYI INTÉZET BSC képzés 2007/2008 második félév A történeti földrajz definíciója nincs egységes definíció sokrétőség, sokoldalúság Teleki Pál: középhelyet foglal el a történelem és földrajz között Mendöl Tibor: Idıkeresztmetszetek és a tájváltozásainak rajza Bulla Béla: Az elmúlt idık kultúrtájainak szintetikus magyarázata Frisnyák Sándor: Az elmúlt korok leiróföldrajza az összefüggés- és kölcsönhatásrendszer feltárása és szintetizálása komplex, elemzı és szintézis alkotó A földrajzi tér történelmi idıben való megjelenítése a mai valóság elızményeinek fejlıdésfolyamatba illesztése 1

2 A történeti földrajz helye a tudományok között három megközelítés: 1. a történettudomány segédtudománya 2. a társadalomföldrajz egyik (bevezetı) ágazata 3. önálló földrajzi tudomány A történeti földrajz tárgya A természet és a társadalom közötti kölcsönhatás idıbelisége a történeti korban élı ember földrajzi környezete az emberi tájformálás történeti folyamata történeti tájtipizálás a kultúrtáj szervezıdési és változási folyamata az emberi tevékenységi formák tér és idıbeli tagolódásának összefüggése a társadalmi megtelepedés folyamata társadalmi szervezıdési formák és változásuk térbeli elrendezıdése a történeti regionalitás értelmezése az államok kialakulásának földrajzi összefüggése 2

3 A történeti földrajz tagolódása történeti természeti földrajz történeti tájrekonstrukció történeti népességföldrajz történeti településföldrajz történeti agrárföldrajz történeti iparföldrajz történeti közigazgatásföldrajz történeti katonaföldrajz A történeti földrajz fontosabb irányzatai topográfiai rekonstrukció államföldrajzi irányzat tájleíró irányzat kultúrföldrajzi irányzat etnográfiai irányzat történeti ökológiai irányzat gazdaságtörténeti irányzat településtörténeti irányzat régiótörténeti irányzat 3

4 A történeti földrajz fontosabb társtudományai földrajzi ágazatok természetföldrajz (morfológia, hidrológia) tájföldrajz biogeográfia népességföldrajz agrárföldrajz iparföldrajz politikai földrajz vallásföldrajz kartográfia térinformatika történeti ökológia történettudomány ágazatai és segédtudományai társadalomtörténet helytörténet jogtörténet gazdaságtörténet politika történet vallástörténet hadtörténet oklevéltan numizmatika történeti statisztika régészet tárgyi és történeti néprajz történeti demográfia A történeti földrajz vizsgálati módszerei reduktív, egyszerősítı módszerek forrásfüggı retrogresszív visszafelé haladó - idıkeresztmetszetek retrospektív a mai állapotból visszakövetkeztetı általános törvényszerőségek alapján genetikus idıkeresztmetszetek a mai kor felé mint fejlıdési fokok tipológiai módszer fejlıdésszinteknek megfelelı formák vizsgálati szintek lokális település, településrész, hasznosítási tér mikroregionális települési, vonzástéri mezoregionális régió, megye, középtáj makroregionális nagytáj, állami 4

5 A magyar történeti földrajz jelentısebb mővelıi A korai idıszak tudományos igényő képviselıi század Bél Mátyás Notitia Hungariae Novae Historico-geographica Mikoviny (Mikovini) Sámuel A Notitia térképei Vályi András Magyar országnak leírása Fényes Elek Magyarországnak s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statistikai és geographiai tekintetben, I VI. Pest, Magyarország geographiai szótára, I II. Pest, 1851 Ortvay Tivadar Magyarország régi vízrajza a XVIII. század végéig I-II. Budapest, 1882 Csánki Dezsı Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I-III. és V. kötet, Budapest (A IV. kötetet Fekete Nagy Antal állította össze Trencsén vármegyérıl 1941) 5

6 A 20. század elsı felének képviselıi Teleki Pál A földrajzi gondolat története. Budapest, 1917 Cholnoky Jenı Hazánk és népünk egyezredéven át (A magyarság hajdan és most). Budapest, 1935 Fodor Ferenc Történelmi és településföldrajz. Földrajzi Közlemények 1935 Lászlóffy Woldemár Magyarország vízborította és árvízjárta területei az ármentesítı és lecsapolási munkálatok elıtt. Falitérkép Glaser Lajos Az Alföld régi vízrajza és a települések. Földrajzi közlemények 1939 Prinz Gyula Magyar föld, magyar faj (társszerzı Cholnoky Teleki Bartucz) Budapest, Mendöl Tibor Településtörténet, településföldrajz, történeti földrajz. Budapest 1938 Ortvay Tivadar Csánki Dezsı Teleki Pál Cholnoky Jenı Lászlóffy Woldemár Prinz Gyula Mendöl Tibor 6

7 A jelenkor fontosabb irányzatai és képviselıi történeti településföldrajzi Mendöl Tibor Maksay Ferenc Szabó István Györffy György Beluszky Pál Kókai Sándor történeti topográfiai Györffy György Bak Borbála történeti tájföldrajzi Somogyi Sándor etnikum történeti Kocsis Károly történeti ökológiai R. Várkonyi Ágnes Andrásfalvy Bertalan kultúrföldrajzi -kultúrtáji Frisnyák Sándor Dobány Zoltán történeti térszerkezeti Csüllög Gábor Gyıri Róbert Hajdú Zoltán A történeti földrajz forrásai földrajzi környezet állapota és összetevıi vízrajz talaj növényzet klímajellemzık régészeti leletanyag építészeti emlékek településtörténeti leletanyag néprajzi tárgyi anyag néprajzi hagyományok térképek fotók légifotók őrfelvételek rajzolt, festett ábrák és képek írott források korszakok mindennapjainak írott forrásai pl. tizedjegyzékek, névjegyzékek stb. korszakok írott jogi forrásai pl. oklevelek, adománylevelek, határbejárási jegyzıkönyvek, anyakönyvek stb. korszakok történeti munkái pl. gesták korszakok statisztikái korszakok feldolgozásai útleírások terület- és tájleírások földrajzi feldolgozások történeti eseményleírások történeti feldolgozások 7

8 1. térképek korai áttekintı térképek katonai felmérések és térképsorozatok összegzı munkákhoz készült áttekintı térképek megyetérképek önálló megyetérképek Katonai felmérések A katonai felmérések könnyen hozzáférhetık, az egész országot lefedik és segítségükkel két évszázadig visszanyúlóan követhetık a hazai tájváltozások. A méretarányból és a jelkulcsból adódó nehézségek ellenére a térképek valamennyi helyi és regionális szintő tájrendezési tanulmányokhoz jól használhatók. 8

9 Elsı katonai felmérés ( ) Magyarország területére és között 963 felvételi szelvény készült. A cm felmérési szelvény 2 1,5 mérföld nagyságú területet ábrázol. Az egy óra alatt megtehetı 4000 lépés távolságból kiindulva meghatározott méretarány méterrendszerre átszámítva 1: A történelmi Magyarország egészére, így a Temesi Bánság, Erdély, Horvátország, Szlavónia és a katonai határırvidékre is elkészültek a felmérések. A terepfelvételek utolsó évében, 1785-ben elkészült Magyarország 1: méretarányú, 39 szelvénybıl álló színezett térképe. Az egyes szelvények cm nagyságúak. Az elsı katonai felmérés fekete-fehér másolatai a Hadtörténeti Térképtárban megtalálhatók. A térképezı tisztek magas száma (60 fı) és az egyezményes jelkulcs hiánya miatt a mővelési ágak egzakt lehatárolására regionális léptékben nincs mód

10 Pozsony GYİR 10

11 Második katonai felmérés ( ) Az I. Ferenc császár és király jóváhagyásával indult munka a Habsburg birodalom egészére kiterjedt, jóllehet a felvételezést, a térképezést országonként külön-külön végezték. A felmérési szelvényekbıl készített 1: méretarányú térképek egységes jelkulccsal készültek. A domborzat ábrázolása is szabványos csíkozással történt. A Habsburg Birodalom második katonai felmérése 1806 és 1869 között készült. A mintegy 3500 kézzel festett, 1: léptékő térképszelvény múltunk egyik legfontosabb forrása II. katonai felmérés 11

12 II. katonai felmérés II. katonai felmérés Tisza 12

13 II. katonai felmérés Zólyom II. katonai felmérés Arad és környéke 13

14 Harmadik katonai felmérés ( ) Az Osztrák Magyar Monarchiát egyetlen területi egységként kezelve hozták létre az 1: méretarányú térképeket. Vetületi egységen-ként 1:75 000, valamint 1: méretarányú általános térképek is készültek. III. katonai felmérés 14

15 III. katonai felmérés Megyetérképek A megyetérképek sorát Görög Demeter indította el ben megjelent győjteménye igen alapos, részletes munkát tükröz. Térképei az elsık, amelyek következetesen magyar megnevezésekkel készültek. A 35 vármegyérıl 1739 és 1811 között 50 felvétel készült. A megyei térképek készítésének legfıbb mecénása Festetics György volt. 15

16 Torna Megye tétképe Görög Demeter 1805 Buda és Pest (sorozat) 1837 Carlo Pinto Vasques 16

17 2. korai összeírások, statisztikák URBÁRIUMOK VÁROS-STATISZTIKÁK DEMOGRÁFIAI STATISZTIKÁK KÖZIGAZGATÁSI STATISZTIKÁK GAZDASÁGI STATISZTIKÁK NÉPSZÁMLÁLÁSOK NÉPESSÉGÖSSZEÍRÁSOK 18. század közepétıl már sok használható , 1804, 1850, 1857; 1870-tıl részletes összeírások 10 évenként

18 URBÁRIUMOK 18

19 19. századvégi statisztikák ábrázolása 19. századvégi statisztikák ábrázolása 19

20 19. századvégi statisztikák ábrázolása 19. századvégi statisztikák ábrázolása 20

21 3. leíró tudományos munkák Bél Mátyás Ocsova, , Pozsony Notitia Hungariae Novae Historico-geographica két évtizedes adatgyőjtı munka után jelent meg nyomtatásban vármegyeként adott részletes ismertetést az országról az adatgyőjtést és a megjelenést támogatta III. Károly császár, Batthyány József kalocsai érsek és Pállfy Miklós nádor a munkának csupán négy kötete, mintegy harmada jelent meg nyomtatásban 1735 és 1742 között ezek eredeti kézirat Pozsonyban található a munka többi része és több megye leírása, mintegy tízezer oldal kéziratban maradt és az Esztergomi Káptalan, valamint a Budapesti Széchényi Könyvtár birtokában találhatók. 21

22 Mikoviny (Mikovini) Sámuel (Ábelfalva, 1698 Trencsén mellett, március 23.) Bél Mátyás Notitia Hungariae novae historico geographica címő, mővéhez 1731-ben kezdte az egész országra kiterjedı felméréseit. Több mint harminc vármegyének a térképét készítette el, de végül csak 9 megye 11 térképe jelent meg a Notitia négy kötetében 1735 és 1742 között, a többit különféle levéltárak, könyvtárak ırzik, vagy elvesztek, megsemmisültek. 22

23 Vályi András (Miskolc, november 30. Pest, december 2.) MAGYAR ORSZÁGNAK LEÍRÁSA

24 VÁLYI A városról: etnikumok, birtokosok, vallások, fekvés- földrajzi környezet, távolságok, tartozék települések, történet, nevezetes építmények és látnivalók, termékek VÁLYI A falvakról: településnév magyarul hely vármegye birtokosok népesség etnikumok vallás fekvés településekhez viszonyított távolság tartozék települések határminısítés jó jellemzı agrártermékek szántón gabona búza, zab, árpa, köles állatállomány 626 marha ipari termék salétrom 24

25 Fényes Elek (Csokaj, július 7. Újpest, július 23.) FÉNYES ELEK városról:: várostípus, megye, fekvés, távolság, posta, történet, földrajzi környezet, nevezetes épületek, funkció épületek, népességszám, vallási megoszlás, nyelvi megoszlás, határminısítés, gazdasága, vásárai, takarékpénztár, könyvnyomda, püspökség 25

26 FÉNYES ELEK falvakról: etnikai jelleg, megye, fekvés, távolság, posta népességszám, vallási megoszlás, határ-birtok megoszlás, határhasználat, gazdaság, minısítés, nevezetes birtokos családok CSOLT MONOSTOR 26

27 Csánki Dezsı (Füzesgyarmat, máj. 18. Bp., ápr. 29.) Györffy György , 1987, I-III. kötetek IV. kötet 27

28 Légifotók 28

29 Őrfelvételek VÉSZTİ Őrfelvételek 29