OÉTT 3. Munkacsoport - Építési termékek és beépítési feltételek

Átírás

1 OÉTT 3. Munkacsoport - Építési termékek és beépítési feltételek Kiemelt feladat: Az épületenergetikai felújítási programok iparra gyakorolt szinergikus kedvező hatásainak feltárása A háttéranyagot az OÉTT tanács március 11-i ülésén javasolt 5 munkacsoportban folyt egyeztetések, a beérkezett javaslatok és tanulmányok alapján állítottuk össze, valamennyi beérkezett anyag a Javaslatok, összefoglaló vélemények oldalon megtalálható. 1. és 2. almunkacsoport: a Magyarországon gyártott anyagok, gépészeti rendszerek felkutatására és a magyarországi gyártási lehetőségek fejlesztésére A rendelkezésünkre álló adatok szerint a lakóépületek vonatkozásban a legnagyobb felújítási potenciált a homlokzatok hőszigetelése jelenti. Az 1990 előtt épült szerkezetek nagyjából millió m 2 felületet tesznek ki, amelyek felújítása kb milliárd Ft-ból hőszigetelhető az optimális 16 cm-es hőszigetelési vastagságban. A fent említett becsült költségből: 25-30%-ot tesznek ki az adók 30-35%-ot tesz ki a munkások nettó bére és a kivételező haszna 7%-ot tesznek ki főleg magyar gyártású ragasztó ágyazó réteg, üvegszövet, 8%-ot tesz ki az importból származó mechanikai rögzítés, fémszegélyezések és profilok, 25%-ot tesz ki maga a legjellemzőbb polisztirol hőszigetelés. A polisztirol expandálása és maga a polisztirol granulátum is jellemzően magyarországi, (de külföldi tulajdonú) gyártásban készül. A) A fent említett össz-homlokzati felület 80%-a családi házakon található meg. Ezek egy részén elképzelhető volna 30 cm tűzvédelmi minősítéssel rendelkező szalmabála hőszigetelés, ha az épület adottságai ezt lehetővé teszik (pl. kinyúló eresz, ereszmagasság). Érdemes lenne további innovatív mezőgazdasági alapanyagú hőszigetelést is kifejleszteni, vizsgálni: például a vékonyabb szalma lemez gyártása nádpallóval vagy fagyapottal társítva, vagy más növényi szárakból gyártva. B) A második legnagyobb potenciállal a padlások hőszigetelései bírnak. Nagyjából millió m 2 beépítetlen padlásfödém van jelenleg, ami kb milliárd Ft-os bruttó kivitelezési költségű (amennyiben az épületet nem bontják le vagy a padlásteret nem építik be). A legolcsóbban hőszigetelhető padlások költségének a felét a hőszigetelő anyag és szükség esetén beépített járófelület teszi ki. A legjellemzőbben alkalmazott, legversenyképesebb áru üveggyapot és cellulóz hőszigetelés kizárólag importból származik, de az esetenként beépített fa padozat is import. Kívánatos volna a papír újrahasznosításával előállított cellulóz hőszigetelést Magyarországon is gyártásba vezetni, különösen azért mert a keletkező papírhulladékot fel kellene használnunk. E mellet falakhoz hasonlóan lehetőség nyílik szalmabála hőszigetelésre is, ami 5 cm vályogfelülettel rágcsáló és tűzbiztossá tehető.

2 2 C) Az ablakcsere esetében kb millió m 2 korszerű ablak beépítésére van szükség, ez kb milliárd Ft-ot jelent. A huzatmentes, csendes, komfortos lakótér elérése érdekében a lakosság legjellemzőbben az ablakcseréket hajtotta már végre, így a pontos potenciált itt a legnehezebb megbecsülni. Az ablakok jellemzően Magyarországon kerülnek összeszerelésre, gyártásra, de az ablakgyártáshoz felhasznált anyagok közül egyedül az üveg és annak bevonatozása készül Magyarországon, ez a teljes érték 8% teheti ki. D) Kazáncserék tekintetében milliárd Ft-os potenciállal rendelkezünk. E mellett a gépészeti szerelvények az épületszerkezetekhez képest kétszer gyorsabban amortizálódnak, ami szintén a kazángyártás fejlesztése mellett szól. Egyedi fatüzelésű kazánok gyártása nagy mennyiségben folyik Magyarországon, a minőségük ugyanakkor kétséges, a jó hatásfokú faelgázosító kazánok gyártása importból származik. Főleg nagyhatásfokú, kisméretű (8-10 kw) fa vagy gázkazánok gyártásnak fejlesztésére lenne szükség, de a versenyképes gyártást biztosítani licensz vásárlásával lehet. E) A leggyorsabban megtérülő milliárd forintos potenciált tesz ki a termosztatikus radiátor szelepek beépítése, hazai gyártása nem ismert. F) Napkollektorok tekintetében is jelentős a kiaknázatlan potenciál gazdaságosan millió m 2 is telepíthető lehet 300 milliárd Ft-os áron. Napkollektorok gyártása Magyarországon megoldott a piac részesedése 25% alatti. G) Az MAVIR szerint 600 MW szél- és naperőmű telepíthető az energiahálózat üzem biztonságának veszélyeztetése nélkül. Ha ennek a felét fedjük le épületeken napelemek elhelyezésével, az milliárd Ft-ot tesz ki, ez a lakosság elektromos energia ellátásának 2%-t biztosítaná. A napelemek gyártása Magyarországon megoldott, a hazai gyártás piaci részesedése 25% alatti. A magyar napelem gyártásban felhasznált üveg magyarországi forrásból származik, a kristálycellák és befoglaló alumínium keret kizárólag import. A napkollektor és a napelem megtérülő módon javíthatják ugyan az épületek energia hatékonyságát, de költséghatékonyság tekintetében a többi említett technológia kedvezőbb. Lakóépületek esetében a napkollektorok, míg oktatási épületek esetében napelemek telepítése javasolható. Egyes kérdésekben számos gyártó annak ellenére import nyersanyagokat vásárol (ennek oka lehet alacsonyabb ár, jobb minőség, kedvezőbb, megbízhatóbb szállítási feltételek), hogy jelentős mennyiségű magyar gyártás áll rendelkezésre, ilyenek például: az acéllemez, a polisztirol granulátum. A nyersanyag és termékgyártók egy asztalhoz ültetése nagyban szolgálhatná a magyar gyártási kapacitások jobb kihasználtságát, fejlesztését. A munkacsoporti munka legfőbb tanulsága, hogy a fent említett gyártókat egy társadalmi szervezet sem fogja hatékonyan össze. Ennek pótlása alapvető fontosságú volna. Kapcsolódó mellékletek: 1. melléklet optimális felújítási csomagokról, magyarországi gyártókról 9. oldal 2. melléklet épület-energetikai felújítási mintaprojektek 21. oldal 3. melléklet a rendelkezésre álló potenciálokról 30. oldal 4. melléklet az MMK állásfoglalása 33. oldal

3 3 3. Almunkacsoport: Létesítménygazdálkodási 1 program Az épületek energiahatékony, energiatudatos használatában és üzemeltetésében jelentős megtakarítási potenciál van. Az épületek mintegy 70%-a nincs energiafelhasználás szempontjából hatékonyan üzemeltetve. A házilagos épületfizikai intézkedések mellett előtérbe kerülhet az épületgépészeti rendszerekben rejlő lehetőségek kihasználása (rendszerek beszabályozása, igényhez illesztett üzemeltetése, hőtermelők cseréje, megújuló energiák alkalmazása, a primer energiák tudatos megválasztása, paradigmaváltás az üzemeltetői szokásokban). Nemzetközi tapasztalatok szerint a fenntartás, üzemeltetés energiafelhasználással összefüggő tudatosítása 10 30% közötti fajlagos energiamegtakarítást eredményezhet. A szóba jöhető energia megtakarítási lehetőségeknek széles a spektruma, az egyszerű kihasználtság-racionalizációtól az összetett, számításokon alapuló tudatos, számítógéppel segített épületkezelésig, épületüzemeltetésig terjed. A lehetőségek közös, kiemelten hangsúlyos pontja, hogy beruházást nem igényelnek, így hatásuk közvetlen és gyors, a megtérülés pedig azonnali. Az al-munkacsoport ajánlásai: Az energiatudatos épület-használat és kezelés közismerté tétele és ösztönzése, tanácsadás Az energia felhasználók (lakosság és közszféra, de még a vállalkozó kör is) érdemi része energiatudatosság nélkül fogadja el a rendszeresen fizetendő üzemeltetési költségeket, nem vizsgálja azok szerkezetét, okát és nem törődik (esetenként nem is érdekelt) sem az üzemeltetési feltételek javításával sem a szokások megváltozatásában rejlő energiaköltség csökkentési lehetőségekkel. A beruházást nem, vagy kismértékben igénylő intézkedések, javaslatok, ajánlások lakossági szektorban történő elfogadtatása a rezsicsökkentések -hez való önkéntes hozzájárulásként kommunikálható. Az ösztönzés akár számszerűsített jutalmazás keretében is szóba jöhet (aki kevesebb energiát használ, több állami támogatást kap). A közszférában közvetlen a belső eljárásrenden keresztül is lehet ösztönöző-jutalmazó keretrendszereket alkotni (pl. az energiatudatos üzemeltetéssel elért megtakarítások szervezeti egységen belüli, más célú pénzügyi átcsoportosításának lehetővé tételével). A költségmegtakarításban amúgy is kiemelten érdekelt vállalkozói réteg, különösen a kis- és középvállalkozások esetében az energiamegtakarítási szándék általában adott, ezzel szemben az épületeket szakszerűen üzemeltető szakszemélyzet leginkább hiányzik. Ezekben az esetekben a leghatékonyabb segítség a szakszemélyzetet pótló, közvetlen hasznosítható információk rendelkezésre bocsájtása az ingyenes, vagy kedvezményes tanácsadás. Karbantartási tervek, tervszerű felújítási tervek készítése Az az épület lehet csak energiatakarékos mely jó állapotban, jól üzemel. Szelelő nyílászárók, nedves falak, lábazatok, beázó tetők, leomlott vakolat, elavult, pazarló fűtési rendszer kevés, de nagyon gyakran előforduló példa az energiapazarlásra, mely sajnos minden épülettípus (lakóház, intézmény, kereskedelem) esetén gyakori. A nagy költségű komplex felújítások mellett, minden esetben szükséges megvizsgálni a kisebb költséggel, ám szintén jó hatékonysággal megvalósítható karbantartási feladatokat. Mivel a statisztikák szerint a hazai épületállomány nagy része avult, nemzetgazdasági szinten is igen jelentős megtakarítások várhatók a kis költségű karbantartási, állagmegóvási vagy állagmegjavító munkálatoktól. További előny, hogy az ilyen jellegű beruházásokhoz nincs szükség komoly tőkére, a költségek időben elhúzódnak, így a hiteldíjak is megtakaríthatók. Mint az közismert, az épülethibák az idő előre menetelével exponenciálisan terjednek, így az ezeket megelőző, kijavító beavatkozások pénzbeli megtérülése messze meghaladja bármilyen más befektetés hozamát. A karbantartások hatékonyan szakszerűen tervezett formában hajthatók végre szemben a széles körben elterjedt tűzoltás szerű beavatkozásokkal. Mivel az 1 A létesítménygazdálkodás klasszikus fogalmától eltérően itt az energiahatékonysággal kapcsolatos épületkezelésben rejlő lehetőségek kerültek kiértékelésre (energiamenedzsment, épületmenedzsment).

4 4 épülettulajdonosok nagy része nincs tisztában sem az adott épület tényleges avultságával, sem az állagmegóvó karbantartások jelentőségével (felújítás nélkül egy átlag épület a tervezett élettartalmának végére a gyakorlatban is 0%-ra avul, így az utolsó pillanatban végrehajtott komplex felújítás költsége egy új épület megépítésével vetekszik) ezen a téren a legfontosabb feladat az információszerzés és a tudatformálás. Fogyasztásmérés, a fogyasztás figyelemmel kísérése és összehasonlítása, energiamenedzsment A fogyasztás mérése, majd a mérési eredmények ismeretében történő üzemeltetés, karbantartás vagy felújítás a leggyorsabban megtérülő kis ráfordítással is megvalósítható energetikai beruházás. Ezt több EU projekt (pl. iserv) eredménye is igazolja. Az ajánlás szerint kezdetben pár alapmérésre érdemes koncentrálni. Az eredmények fényében a későbbiekben (épülettípustól, használati módtól és rendszerbonyolultságtól függően) több komplex paraméter mérését is lehetővé tévő monitoring rendszerek felállítása is szóba jöhet. A mérések egyéb adatokkal (pl. közműszolgáltatóktól származó összesített statisztikák) is összevethetők, így az akár az adott épület összehasonlító energiafelhasználása (pazarló, átlagos, takarékos) is tudatosítható. A kiértékelt eredményekkel a tulajdonosok és az üzemeltetők szembesíthetők, egyúttal az egyéb energia megtakarítást célzó intézkedések hatása is nyilvánvalóvá, számszerűsíthetővé válik. A statikus állapotot tükröző energiatanúsítvánnyal szemben több eredmény várható egy ilyen interaktív módszertől, amely automatikusan bevonja az érdekelteket az energia megtakarításokba. A Közintézmények fogyasztás adatainak nyilvánossá tétele A közintézmények fogyasztási adatainak nyilvánossá tétele példaképpen szolgálhat a lakosság és a vállalkozók számára. De a dolgozók energiatudatos viselkedését is ösztönzi. A tudásbázis és az oktatás fejlesztésére A tudásbázisnak, és oktatásnak kialakult intézményei vannak: a felsőfokú oktatási intézmények, a minőség ellenőrző intézmények, a hivatásrendi kamarák, és a fejlesztési tevékenységet is végző gyártó, kivitelező szervezetek. Ezeken a helyeken naprakész nemzetközi szintű ismeretekkel rendelkező szakemberek tevékenykednek. A rendelkezésre álló tudásanyagot a célcsoportokhoz szelektíven, különböző módszerekkel kell eljuttatni. 4. almunkacsoport gazdasági háttér vizsgálatára (támogatások) Az energiahatékonyságot javító felújítások számának növelése érdekében mindenképpen ösztönző programokra van szükség. Ezek az ösztönző programok nemcsak támogatási programok lehetnek, hanem kamattámogatások, vagy ÁFA csökkentés, visszatérítés, illetve egyéb programok. Egyértelmű, hogy más ösztönző eszközök alkalmasak vállalkozások, illetve az önkormányzatok számára az energiahatékonyságot növelő beruházások ösztönzésére, és más eszközök a lakossági beruházások ösztönzésére. Számos tanulmány megállapította, hogy a lakóépületek felújítására a tulajdonosok nem rendelkeznek mozgósítható megtakarításokkal, a hitelfelvételt pedig nagy többséggel elutasítják 2. Néhány sikeres projekt alapján megállapítható, hogy az önkormányzati 2 NegaJoule 2020 kutatás május, ENERGIAKLUB

5 5 részfinanszírozás mellett különösen az ESCO 3 típusú felújítások nagyobb arányú alkalmazása javasolható a városrész léptékű energiatakarékossági programok lebonyolításánál, amelyeknél maguk a lakástulajdonosok is érdekeltek a finanszírozásban és a megtakarításokban egyaránt. Finanszírozási lehetőségek, ösztönzök, támogatási eszközök Magyarországon: Európai Uniós források, amelyek közintézmények, vállalkozások, non-profit szervezetek számára a as időszakban a Környezet és Energia Program (KEOP) keretében volt lehetőség energiahatékonysági fejlesztések megvalósítására. A támogatások köre elsősorban vissza nem térítendő, pályázati úton elnyerhető források megszerzésére irányuló konstrukcióra terjedt ki, de a megújuló energiaforrások esetében a KEOP-on belül egyéb visszatérítendő kedvezményes pénzügyi eszközök is rendelkezésre álltak. Zöld Beruházási Rendszer a CO2 kvótabevételekből finanszírozásra kerülő, szén-dioxid kibocsátás csökkentést célzó Zöld Beruházási Rendszer bizonyos konstrukciói támogatást nyújtva a lakosság részére épületenergetikai fejlesztések megvalósítására. A támogatások jelentős része az iparosított technológiával épített (panel), alacsony energiahatékonyságú épületek korszerűsítésére irányult, de külön konstrukció keretében a hagyományos, családi és társasházak is finanszírozási segítséghez juthattak. A támogatási programok hatásait A lakossági energiahatékonysági beruházások állami támogatásának makrogazdasági hatáselemzése ÁKM segítségével című tanulmány vizsgálta 4. Az alábbi következtetésekre jutottak egy 5 éves évi 50 Mrd forint összegű, 30 %-os támogatási arányú épületenergetikai programot feltételezve: 1. A foglalkoztatási és államháztartási hatások kiemelkedően és egyértelműen pozitívak. 2. A költségvetési bevételek egyértelműen meghaladják a költségvetési támogatás volumenét már az első évben, és utána a növekvő megtakarítások és azok járulékos hatásai miatt még évekig növekszik a pozitívum. 3. A tanulmányban 5 éves programmal számoltak, a szektorban sokkal nagyobb potenciál rejlik, ahogy ezt a NegaJoule 2020 kutatás eredményei is mutatják. A további ciklusokban azonban ajánlott lesz megvizsgálni a kívánatos technológiai szintet és az elérendő célokat. 4. A program az államháztartási pozitívumból fakadóan akár önmagában is életképes, de számos, a REKK tanulmányában is feltárt finanszírozási lehetőség, már meglévő forrás adódik ilyen célokra. 5. Foglalkoztatási szempontból a program 5 éves időtartama alatt évente 51 ezer közvetlen és a második évtől a megtakarításból eredően további 4900 közvetett munkahellyel számolhatunk. A támogatási program lejárta után évent 24 ezer közvetett munkahelyteremtő hatással számolhatunk. Összességében az 5+20 év alatt ez durván 750 ezer főnyi munkaévet jelent nemzetgazdasági szinten. 6. Minden más gazdaságfejlesztési programmal összehasonlítva a legnagyobb különbség a járulékos hatásokban testesül meg, amik leginkább az energia 3 ESCO (Energy Saving Cooperation)-finanszírozásnak nevezzük azt a konstrukciót, amelynek keretén belül az energiacég előfinanszírozza a teljes beruházást, s költségei a működés során keletkező energiamegtakarításból általában öt-tíz év alatt térülnek meg, van példa állami ESCO beruházásra is. 4 HATÉKONYABB LAKÁSOK -MAKROGAZDASÁGI HATÁSOK A lakossági energiahatékonysági beruházások állami támogatásának makrogazdasági hatáselemzése ÁKM segítségével, november, ENERGIAKLUB

6 6 megtakarításból származtathatóak. Innen erednek a kiemelten kedvező rövid illetve hosszú távú makrogazdasági hatások mindhárom vizsgált területen. 7. Az energia megtakarításon felül további pozitív közvetett hatás is várható: a lakossági komfortfokozat növekedés, alacsonyabb zajhatás az épületeken belül, karbantartási költségek csökkenése, a hazai ingatlan vagyon értékének növekedése, 8. Hosszabb távon ugyan az energia-megtakarítás miatt már pozitív a külkereskedelmi mérleg, de nem hallgathatjuk el, hogy a külkereskedelmi mérleg rövidtávon romlik az energiahatékonysági beruházások és termékek magas import aránya illetve importtartalma miatt. Meg kell jegyeznünk azonban, hogy az összes import szempontjából elenyésző az arányromlás. A külkereskedelmi egyenlegre az energiamegtakarítás pozitívan hat. Primerenergia szempontból közel 10%-os gázimport csökkenéssel lehet számolni az 5 éves program következtében. 9. A kiszámítható hosszú távú támogatási, gazdaságösztönzési programból adódó kereslet elősegíti a beruházáshoz szükséges anyagok hazai előállítását, új iparágak épülhetnek ki, valamint a már meglévő gyártási kapacitások bővítése is szükségessé válhat. Az energiahatékonysági beruházásokhoz szükséges termékek itthoni előállítása pozitív hatással lenne a külkereskedelmi mérlegre. 10. Egyéb és számszerűsíthető további kutatások tárgyát képező hatásokkal is számolhatunk: ellátásbiztonság, gazdaságfehérítő hatás, ÜHG kibocsátás csökkenés. A CO2-kibocsátáscsökkenés mértéke második évben már 271 ezer tonna, majd a beruházási program után évi 1 millió 350 ezer tonna. A program teljes élettartama alatt (5+20 év) a CO2 megtakarítás 31millió tonna, ami közelítőleg megfeleltethető a 2010-es ETS körben kiosztott hazai kvótamennyiségnek. 11. Ettől a programtól nem várható az energiaárakkal, energiaszegénységgel kapcsolatos szociális problémák javítása. Ezeket egyéb speciálisan erre szabott, szociális programokkal lehet hatásosan kezelni, de az energiahatékonyság javításának e programokban is központi szerepet kell adni. A Zöld Beruházási Rendszer összesítéséből és értékeléséből az alábbi megállapítások emelhetőek ki: A beruházásokkal elérhető A+ kategória négyzetméterre vetített költsége átlagosan kb Ft volt, de figyelembe véve azt, hogy hosszú távon a lakók számára ez a legideálisabb kategória, az A+ kategóriába lépő épületek számának a növekedése várható. Az A kategória elérése a vizsgált projekteknél Ft, a B kategória elérése átlagosan egy négyzetméterre vetítve Ft volt. Sok esetben az A célkategória elérése nem jár lényegesen több költséggel, mint a B célkategória. Megfontolandó az elérendő célkategóriákat A-ra és A+-ra szűkíteni. Fontos megállapítás, hogy a támogatott épületeket érdemes szűkíteni I-től, E forráskategóriára, mert az E kategória feletti épületeken elvégzett fejlesztések megtérülési ideje meghaladja a 25 évet. Lakóépületekre vonatkozóan ki kell emelni, hogy az Európai Parlament és Tanács 397/2009/EK rendelete (2009. május 6.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló 1080/2006/EK rendeletnek az energiahatékonyságba és a megújuló energiaforrásokba való lakásberuházások támogathatósága tekintetében történő módosításáról hatályba lépésével uniós források is fordíthatók lakóépületek energiahatékonyságának javítására, bizonyos feltételek mellett.

7 7 Állami oktatási és irodaépületek energiahatékonysági potenciálja című kutatás 5 megállapítása szerint, a vizsgált oktatási és iroda-jellegű állami épületek energiahatékonysági potenciálja összességében meghaladja a 3 PJ-t (855 GWh). Irodaépületek épülethéjának javítása (nyílászáró csere és külső hőszigetelés) révén az eredeti összfogyasztás kb. 26%-a lenne megtakarítható országos szinten, ami kb. 0,39 PJ primer energiát tesz ki. Kiegészítve a szerkezeti felújításokat gépészeti korszerűsítésekkel, a számítások szerint további 0,41 PJ primerenergia-megtakarítás lenne elérhető. Vagyis az állami épületek primerenergiafogyasztása 0,7 PJ-ra lenne csökkenthető, ami több mint 50%-os csökkenést jelent. Az oktatási épületek a komplex épületkorszerűsítése hatására az épületek elvi primernergia-igénye kb. 110 kwh/m2 év értékre csökkenhet. Az eredmények szerint az épületszerkezet javításának hatására az iskolaépületek összes fogyasztása kb. 1,16 PJlal, azaz több mint 40%-kal csökkenhet az eredeti állapothoz képest. Ezt tovább mérséklik az épületgépészeti korszerűsítések: így további 0,57 PJ-t kitevő megtakarítás lenne elérhető az iskolaépületekben. Kapcsolódó melléklet: 5. Melléklet. ZBR EH Alprogram (ZBR-EH-09) eredményeinek értékelése 58. oldal 5. almunkacsoport: A jogi környezet vizsgálata, különösen a minősítési és ellenőrzési kérdések Az építőipari minőséget befolyásoló főbb tényezők számbavétele (szabályozók szabványok ismertsége, alkalmazása, alkalmazhatósága; gyártási színvonal, beépítésre való információk kezelése; tervezési színvonal; kivitelezési színvonal). Minőséget fejlesztő lehetőségek stratégiák számbavétele összehasonlítása. A már hatályos jogszabályok betartatása a legfontosabb a munkacsoport véleménye szerint. Hiányzik az ellenőrzés és a szankciók, pl. a középületek tanúsítványainak kötelező kifüggesztésénél, vagy az ellenőrzés a pályázatoknál, ezért a legtöbb épületenergetikai előírás megkerülhető. Szükséges az energetikai tanúsításnál a helyszíni szemle kötelezővé tétele. Javasolható, hogy az energetikai tanúsítványok esetében a szóba jövő ajánlásokra készüljön minta vagy ellenőrző lista. Egyértelműen meg kell határozni, mikor, ki végezhet auditot és milyen módszer szerint. (NFM kompetencia) Az MMK javasolta, hogy önálló munkahelyi mérnök, létesítményi mérnök, tanácsadó mérnök kísérjen végig egy-egy beruházást. Szükséges egyes energiatudatos tervezési elv beillesztése az OTÉK-ba (tájolási kérdések, helyi energiastratégia beillesztése a településrendezési eszközök közé, külső árnyékolás előírása új épületeknél, stb). Magyar építőipari termék védjegy (Magyar termék, Hazai termék, Hazai feldolgozású termék) kérdésének vizsgálata, különös tekintettel a közbeszerzési alkalmazásáról. Egyedi termékek minősítésnek védjegy alá vonásának vizsgálata. A Magyar Termék Nagydíj kitüntető cím azon termékek, szolgáltatások, gazdasági szervezetek elismerése és díjazása, amelyek tevékenységük során bizonyíthatóan elkötelezettek a minőség ügye iránt, és kiemelt fontosságot tulajdonítanak az egyetemlegesen jó minőségű termékek előállításának, illetve szolgáltatások nyújtásának. 5 Állami oktatási és irodaépületek energiahatékonysági potenciálja Energiaklub 2013.

8 8 A pályázati rendszer magyar terméknek tekinti mindazon Magyarországon bejegyzett és gyártóhellyel és magyarországi munkaerővel rendelkező magyar, külföldi, vagy vegyes tulajdonban lévő gyártó által gyártott minden olyan terméket, amely teljesen hazai alapanyagból készült, vagy a késztermékben mért hozzáadott érték az 51%-kot meghaladja. Számos építőanyagipari termék és a felújításoknál használható berendezés van a díjazottak között (felsorolás a 6. mellékletben) ( ) A Kiváló Építési Termék tanúsító védjegy használatára minden Magyarországon gyártott és/vagy forgalmazott építési termékkel, termékcsaláddal pályázni lehet, melyet ipari körülmények között sorozatban állítanak elő, és a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően hozzák forgalomba. Az elbírálás főbb szempontjai: Termékjellemzők, terméktulajdonságok, alkalmazástechnikai útmutatás, fenntarthatósági, környezetvédelmi teljesítmény, fogyasztóvédelem, márkavédelem bemutatása és igazolása a jogszabályi követelmények és az önként vállalt többletteljesítmények alapján. Érvényes védjegyhasználók felsorolása a 6. mellékletben található ( Épületminősítési rendszerek (Passzívház, Aktívház, BREEAM, LEED, DGNB) integrációjának vagy adaptációjának vizsgálata: Az épületminősítő rendszerek hozzájárulhatnak a fenntartható és jó minőségű épületek építéséhez, jellemzően középületekhez alkalmazzák. A szakértők álláspontja szerint kifejezetten hazai rendszer kifejlesztésére nincs szükség, azonban a minősített épületek gondosabb tervezése és jobb építési minősége miatt nagyobb arányú elterjedésük kívánatos lenne. Helyi építési szabályzatokban energiahatékonysági tervek előírásának. szempontjainak vizsgálata A helyi döntések megalapozottsága és a végrehajtás szakszerűségének biztosítása érdekében az MMK főmérnöki, főenergetikusi hálózat felállítását javasolja. Javasolják továbbá, hogy kapjon nagyobb szerepet az energetikai képzés és továbbképzés. A lakossági energetikai felújítások szakmai támogatására önkéntesen igénybe vehető tanácsadói hálózatot javasolnak. A fenntartható, illetve környezetbarát és energiatakarékos épületek tágabbi elterjedését ösztönző mechanizmusok és lehetőségek feltárása Informatikai rendszerek és adatbázisok segíthetnék a felújítókat (minősített vállalkozások, speciális anyagok) monitoring rendszer, szakmai adatbázisok. Melléklet: 6. Melléklet Szakmai összefoglaló a legjelentősebb magyarországi tanúsító védjegyekről, Kiváló Építési Termékekről 68. oldal Budapest, május 27. Soltész Ilona főosztályvezető-helyettes OÉTT 3. Építési termékek és beépítési feltételek munkacsoport vezető megbízásából dr. Igaz György EU jogi referens Zorkóczy Zoltán szakmai referens Építésügyi Európai Uniós Osztály Építésügyi Főosztály Belügyminisztérium

9 9 1. melléklet - optimális felújítási csomagokról, magyarországi gyártókról

10 10 A - A Csomagok meghatározása - Épületek energetikai követelményeinek költségoptimalizált szintjének megállapítását megalapozó számítások című tanulmány alapján meghatározva Zorkóczy Zoltán BM A tanulmány egyben Magyarország épületenergetikai követelményértékeinek költségoptimalizált vizsgálata, február és egyben 2010/31 EU irányelv és a 244/2012/EU rendelet által előírt Magyarországnak az Európai Bizottság felé megküldött jelentése. A vizsgálatok elérhetőek: A vizsgálatok legfontosabb műszaki tanulságai: A meglévő épületeknél annak az esetnek az összköltsége a legmagasabb a 20 (illetve 30) éves időszakra kiszámítva, amikor az épületet nem újítják fel, azaz marad a jelenlegi állapotában. A kizárólag ablakcserével történő felújítás csak az iskoláknál jelent számottevő csökkenést a globális költségek tekintetében és az energiahatékonyság szempontjából sem eredményez lényeges javulást és minden esetben fennáll az épület károsodásának veszélye, ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy vizsgálat a rendelet módszertanával összhangban nem számolt a légcsere mértékének csökkenésével, ami az ablak felújítással elért tömítettség javulással érhető el. Egyértelműen kedvező a határoló szerkezetek teljes körű kiegészítő hőszigetelése. A tanulmány padlás, tető, homlokzat és pince hőszigetelést együttessen vizsgálta. Az esetek egyharmadában a költség-optimum eléréséhez már komplex felújítás szükséges; azaz a kiegészítő hőszigetelés, az ablakcsere és a gépészeti felújítás együttesen. Ahol a gépészeti felújítással kiegészített komplex felújítás nem eredményezett optimumot, ott csak határoló szerkezet hőszigetelése bizonyult optimálisnak. Viszonylag jó hőszigetelésű épületek korszerűsítése esetében a gépészeti felújításban a kazáncsere, alapvezetékek hőszigetelése és helyiségenkénti szabályozók, termosztatikus szelep beépítése jelentős előrelépést jelent. Kedvező lehet iskolák esetében gépi szellőzésnél hő-visszanyerő beépítése. Irodákban és lakásokban való alkalmazása energia-megtakarítást eredményez, de az optimálisnál magasabb összköltség mellett. Iskolák esetében a napelemek alkalmazása igen kedvezőnek bizonyult a nagy rendelkezésre álló tető felületnek köszönhetően, de az optimálisnál magasabb összköltség mellett. Kedvező még családi házak esetében a földgázfűtésről fatüzelésre való átállás. Ez nem alkalmazható minden esetben, továbbá sűrűn lakott települések esetében nem javasolható. A vizsgált esetekben a hőszivattyúk és a pellet kazán beépítése az energia megtakarítás ellenére a halmozott költségek tekintetében nem eredményezett javulást. Megjegyzendő, hogy a tanulmány csak elektromos üzemű

11 11 hőszivattyúkat vizsgált, így gázmotoros hőszivattyú alkalmazhatóság nem zárható ki. Épülethatároló szerkezetek optimális hőszigetelése A határoló szerkezetek hővédelmének tekintetében az MMK 2015-re javasolt hőátbocsájtási tényező értékek bizonyultak költség optimálisnak. A kormány a 1246/2013. (IV. 30.) Korm. határozattal ezeket az étkeket elfogta, mint a költség-optimum szint, és 2015-től bevezetendő követelmény. Ennek megfelelően a hő-védelemben az A1-1 táblázat értéketeket kell alapul venni. Épülethatároló szerkezetek A hőátbocsátási tényező követelményértéke U m W/m 2 K 1 Homlokzati fal 0,24 2 Lapostető 0,17 3 Fűtött tetőteret határoló szerkezetek 0,17 4 Padlás és búvótér alatti födém 0,17 5 Árkád és áthajtó feletti födém 0,17 6 Alsó zárófödém fűtetlen terek felett 0,26 7 Üvegezés 1 8 Különleges üvegezés* 1,2 9 Fa vagy PVC keretszerkezetű homlokzati üvegezett nyílászáró (>0,5m 2 ) 1,15 10 Fém keretszerkezetű homlokzati üvegezett 1,4 11 nyílászáró Homlokzati üvegfal, függönyfal 1,4 12 Üvegtető 1,45 13 Tetőfelülvilágító, füstelvezető kupola 1,7 14 Tetősík ablak 1,25 15 Ipari és tűzgátló ajtó és kapu (fűtött tér határolására) 2 16 Homlokzati, vagy fűtött és fűtetlen terek közötti ajtó 1,45 17 Homlokzati, vagy fűtött és fűtetlen terek közötti kapu 1,8 18 Fűtött és fűtetlen terek közötti fal 0,26 19 Szomszédos fűtött épületek és épületrészek közötti 1,5 fal Lábazati fal, talajjal érintkező fal a terepszinttől 1 m 20 mélységig 0,3 21 Talajon fekvő padló (új épületeknél) 0,3 22 Hagyományos energiagyűjtő falak (pl. tömegfal, 1 Trombe fal) A1-1 táblázat *Magas akusztikai vagy biztonsági követelményű üvegezés esetén érvényes követelményértékek.

12 hőszigeteletlen vastagság hőszigeteletlen falazat hőátbocsátsi tényezője* λ = 0,04 W/mK λ = 0,036 W/mK λ = 0,032 W/mK λ = 0,04 W/mK λ = 0,036 W/mK λ = 0,032 W/mK 12 falazat típusa szükséges kiegésztő hőszigetelés vastagsága optimum közel nulla U<0,24 U<0,20 cm W/m 2 K cm mészkő+nagyméretű tömör 44 1, mészkő+nagyméretű tömör 59 1, mészkő+nagyméretű tömör 74 0, nagyméretű tömör-téglafal 44 1, nagyméretű tömör-téglafal 59 1, nagyméretű tömör-téglafal 74 0, kisméretű tömör-téglafal 38 1, kisméretű tömör-téglafal 51 1, kisméretű tömör-téglafal 64 0, nagyméretű mészhomok-téglafal 44 1, nagyméretű mészhomok-téglafal 59 1, nagyméretű mészhomok-téglafal 74 0, kisméretű mészhomok-téglafal 38 1, kisméretű mészhomok-téglafal 51 1, kisméretű mészhomok-téglafal 64 1, kevéslyukú téglafal 38 1, kevéslyukú téglafal 51 1, soklyukú téglafal 25 1, soklyukú téglafal 38 1, soklyukú téglafal 51 0, B25 blokktéglafal 25 1, B29 blokktéglafal 29 1, B30 blokktéglafal 30 1, TB25 tufabeton-blokkfal 30 1, TB35 tufabeton-blokkfal 30 1, TB50 tufabeton-blokkfal 30 1, NO-FINES betonfal 30 1, Kohóhabsalakbeton blokkfal 25 1, Kohóhabsalakbeton blokkfal 29 1, ALFA blokktéglafal 30 1, RÁBA blokktéglafal 25 1, RÁBA blokktéglafal 38 0, UNIFORM-blokktéglafal, 10/ , UNIFORM-blokktéglafal, 11/ , UNIFORM-blokktéglafal, 12/ , UNIFORM-blokktéglafal, 13/ , UNIFORM-blokktéglafal, 14/ , minimum 13,4 12,1 10,7 17,6 15,8 14,1 átlag 15,1 13,6 12,1 19,3 17,4 15,5 maximum 16,0 14,4 12,8 20,2 18,2 16,2 A1-2 táblázat *A nyers, hőszigeteletlen falak hőátbocsátási tényezője Épületenergetikai Segédlet, áprilisban megadott értékek szerinti.

13 Panel gyártási időszaka Hőszigeteletlen fal névleges hőátbocsátási Hőszigeteletlen fal eredő hőátbocsátsi tényező* Hőszigeteletlen fal rétegtervi hőátbocsátsi tényezője λ = 0,04 W/mK λ = 0,036 W/mK λ = 0,032 W/mK λ = 0,04 W/mK λ = 0,036 W/mK λ = 0,032 W/mK 13 Az A1-2 táblázat az 1990 előtt kiegészítő hőszigetelés nélkül épült falazatokra költségoptimális szinten szükséges hőszigetelési vastagságokat tartalmazza. A1-2 és A1-3 táblázat vonatkozásban a szükséges hőszigetelési vastagság meghatározásához 6 db/m 2 műanyag fejű horganyzott acél dűbelt vettem számításba. A három hővezetési tényező, a három legjellemzőbben alkalmazott homlokzati hőszigetelés értékéből származik; az EPS80-as termékek jellemzően 0,040 W/m 2 K, a kőzetgyapot termék jellemzően 0,037-0,39 W/m 2 K köré esnek, míg a kérgesített homlokzati kőzetgyapot 0,036 W/m 2 K, legkedvezőbb jellemzően alkalmazott termékek a vakolathordó hőszigetelések között a grafitos-eps termékek 0,030-0,37 W/m 2 K tartományba esnek hővezetési tényező tekintetében. szükséges kiegésztő hőszigetelés vastagsága optimum közel nulla U<0,24 U<0,20 W/m 2 K cm ,50 1,90 1, ,55 1,70 1, ,45 1,88 1, ,40 1,31 1, A1-3 táblázat *Mivel a falak eredeti tervezési néveleges hőátbocsátási tényezője nem tartalmazta a 7/2006-os (V. 24.) energetikai rendeletben előírt rétegrendben szereplő szerkezetek rontó hatását, ezért a kérdés átszámítást igényel. Az ehhez szükséges nyers, hőszigeteletlen falak eredő hő-átbocsátási tényezője Dr. Csokonyai Tamás: Iparosított építésmódú lakóházak Építész Spektrum V. évfolyam 4. szármából származó értékek szerintiek. A fent említett tanulmányba rétegtervre és csomópontra jellemző hőhidak együttessen eredő hőátbocsátási tényezőben szerepelnek, ami a rendeletben a korrigált hőátbocsátási tényezőnek felelnek meg, így azok átszámítása rétegtervi hőátbocsátási tényezőre az összehasonlító követelmény értékhez szükségszerű. Az átszámítás a rendelet szerinti erősen hőhidas falra vonatkozó korrekciós tényezővel oldható meg, a tanulmányban vizsgált geometria vonatkozásában. Az A1-3 táblázat az 1990 előtt épült mag-hőszigeteléses vasbeton előre gyártott paneles falazatokra vonatkozó költség-optimális szinten szükséges hőszigetelési vastagságokat tartalmazza, kiegészítve a későbbi bevezetésre tervezett közel nulla követelménynek megfelelő vastagságokkal. Összefoglalva falak tekintetében a leggyakrabban alkalmazott EPS-80 pihentetett hőszigetelés tekintetében 16 cm az általában megengedhető rétegvastagság.

14 ELŐREGYÁRTOTT VASBETON ELEMES FÖDÉMEK MONOLIT VASBETON FÖDÉMEK ACÉL- GERENDÁS FÖDÉMEK FAFÖDÉMEK hőszigeteletlen vastagság hőszigeteletlen padlás födém hőátbocsátsi tényezője* λ = 0,039 W/mK λ = 0,039 W/mK 14 padlás födém típusa szükséges kiegésztő hőszigetelés vastagsága optimum közel nulla U<0,17 U<0,14 cm W/m 2 K cm csapos gerendafödém+agyagtapasztás (5-6 cm) , csapos gerendafödém+agyagtapasztás (8-10 cm) , csapos gerendafödém+feltöltés+téglaburkolat , borított gerendafödém+agyagtapasztás (5-6 cm) , borított gerendafödém+agyagtapasztás (8-10 cm) , borított gerendafödém+feltöltés+téglaburkolat , téglaboltozatos ("Poroszsüveg") födém+feltöltés+burk , téglabetéttestes födém+feltöltés+burkolat , felülbordás vb.lemezes födém+feltöltés+burkolat , téglabeton lemezes("horcsik")födém+feltöltés+burkolat , vb.lemezfödém+feltöltés (9-12cm) téglaburkolat , vb.lemezfödém+feltöltés (9-12 cm)+betonburkolat , felülbordás vb.födém+feltöltés+burkolat , sűrűbordás-ker.idomtestes födémek+feltöltés+burkolat , BOHN födém + feltöltés+burkolat , vb.lemezfödém+feltöltés (9-12cm) téglaburkolat , FF és G gerendás, BH béléstestes födémek+feltöltés+burk , FF és G gerendás, B béléstestes födémek+feltöltés+burk , GM gerendás, B béléstestes födémek+feltöltés+burkolat , E gerendás, EB béléstestes födémek+feltöltés+burkolat , M gerendás, MB béléstestes födémek+feltöltés+burkolat , PPB födémek beton béléstesttel feltöltés+burkolat , PPB födémek kerámia béléstesttel feltöltés+burkolat , CMG és FERT födém ker. béléstesttel feltöltés+burkolat , PK és PS jelű pallófödémek+feltöltés+burkolat , minimum 21,8 28,7 átlag 23,3 30,2 maximum 24,3 31,2 A1-4 táblázat *A nyers, hőszigeteletlen padlás födémek hő-átbocsátási tényezője Épületenergetikai Segédlet, áprilisban megadott értékek szerinti. Az A1-4 táblázat az 1990 előtt épült padlásfödémek költség-optimális szinten szükséges hőszigetelési vastagságokat tartalmazza, kiegészítve a későbbi bevezetésre tervezett közel nulla követelménynek megfelelő vastagságokkal. Összefoglalva kedvező költségű hőszigetelések tekintetében a padláson 24 cm hőszigetelés szükséges.

15 HŐSZIGETELT TETŐK Teherhordó szerkezet cm hőszigetelés (λ=0,04-0,06w/mk) SALAKFELTÖLTÉSES TETŐFÖDÉMEK meglévő tetőhőátbocsátsi tényezője* λ = 0,04 W/mK λ = 0,035 W/mK λ = 0,030 W/mK λ = 0,04 W/mK λ = 0,035 W/mK λ = 0,030 W/mK 15 szükséges kiegésztő hőszigetelés optimum közel nulla U<0,17 U<0,14 Lapostető szerkezet fajtája ACÉL- GERENDÁS FÖDÉMEK MONOLIT VASBETON FÖDÉMEK ELŐREGYÁR TOTT ELEMES VASBETON FÖDÉMEK MONOLIT VASBETON FÖDÉMEK ELŐRE- GYÁRTOTT ELEMES VASBETON FÖDÉMEK W/m 2 K cm téglaboltozatos ("Poroszsüveg") födém 0, tégla betéttestes födém 0, alulbordás vb.lemezes födém 0, téglabeton lemezes ("Horcsik") födém 0, vb.lemezfödém (12-18 cm) 1, sűrűbordás-ker.idomtestes födémek 1, BOHN födém 0, F, FE és G gerendás, BH elemes födémek 0, FF és G gerendás, B elemes födémek 0, GM gerendás, B elemes födémek 0, E gerendás, EB elemes födémek 1, M gerendás, MB elemes födémek 0, PPB födémek beton béléstesttel 0, PPB födémek kerámia béléstesttel 0, CMG és FERT födém kerámia béléstesttel 0, WEILER PK, PS pallófödémek 1, PK és PS pallófödémek 1, vb.lemezfödém (12-18 cm) 1, sűrűbordás-ker.idomtestes födémek 0, BOHN födém 0, E gerendás, EB elemes födémek 0, M gerendás, MB elemes födémek 0, PPB födémek beton béléstesttel 0, PPB födémek kerámia béléstesttel 0, CMG és FERT födém kerámia béléstesttel 0, PS pallófödémek 0, PK pallófödémek 0, PG födémgerendás födémek 0, UF6, UF12 jelű pallófödém 0, VIPS, VIPK jelű pallófödém 0, UF-MV jelű pallófödém 0, SPAN-DECK jelű pallófödém 0, Házgyári vb. födémpanel (v=11 16,5 cm) 1, minimum 23,0 20,1 17,2 30,5 26,7 22,9 átlag 23,7 20,8 17,8 31,3 27,4 23,5 maximum 24,2 21,1 18,1 31,7 27,8 23,8 A1-5 táblázat *A korszerűtlen hőszigetelésű lapostető hőszigetelő képesége Épületenergetikai Segédlet, áprilisban megadott értékek szerinti. Megjegyzendő, hogy hatékonyabb hőszigetelésű szerkezetek is készültek 1990 előtt. Az A1-5 táblázat az 1990 előtt épült padlásfödémek költség-optimális szinten szükséges hőszigetelési vastagságokat tartalmazza, kiegészítve a későbbi bevezetésre tervezett közel nulla követelménynek megfelelő vastagságokkal. A számításban 4 db/m 2 horganyzott acél tetőszigetelés rögzítő dűbelt vettem figyelembe. A három hővezetési tényező, a három legjellemzőbben alkalmazott lapostető

16 16 hőszigetelés értékéből származik; a járható kőzetgyapot termékek jellemzően 0,040 W/m 2 K, a terhelhető hagyományos EPS és XPS 0,035 W/m 2 K köré esnek, míg a PUR, PIR és egyes grafitos-eps termékek 0,030 W/m 2 K köré esnek hővezetési tényező tekintetében. Összefoglalva kedvező költségű hőszigetelések tekintetében a lapostetőn 24 cm hőszigetelés szükséges. Levegő hő-visszanyerők alkalmazhatósága Az Energiaklub költségoptimalizálási vizsgálatai fényében iskoláknál az optimumot levegő-hővisszanyerők beépítésével lehetett elérni. A vizsgálatokban azt feltételezték, hogy hő-visszanyerők beépítése 5600 Ft/m 2 -be kerül az iskola fűtött területére vetítve. Magyarországi és importált hő-visszanyerő berendezések árának vizsgálatával viszont arra jutottunk, hogy ez az ár nem érhető el. A piacon ma beszerezhető hő-visszanyerők Ft/m 2 áras bekerülési költséget eredményeznének, ennél fogva az alkalmazásuk még nem gazdaságos. B - felújítások költségei B1 felújítások becsült költségei A1 megállításai alapján Zorkóczy Zoltán BM A jövőbeli követelmények szintjére történő felújítások egységnyi felújítandó felületre vetített költségei kerülnek meghatározásra ebben a fejezetben. Az anyag költségek meghatározásban a Terc VIP Gold adatbázis kiskereskedelemi súlyozott átlagárai lettek figyelembe véve. A munkadíj tekintetében 1900 Ft/óra jelentette a számítási alapot. A megjelenített árak a 27%-os áfát is tartalmazzak mind az anyag mind a díj költség tekintetében. A kalkulált költségek tartalmazzák az összes szükséges kiegészítő szerkezet; rögzítés, szegélyezés költségét.

17 λ = 0,04 W/mK EPS λ = 0,036 W/mK kőzetgyapot λ = 0,032 W/mK grafitos EPS λ = 0,04 W/mK EPS λ = 0,036 W/mK kőzetgyapot λ = 0,032 W/mK grafitos EPS 17 név bevezetés ideje követelmény szükséges kiegésztő hőszigetelés optimum közel nulla U<0,24 U<0,20 szintszám ezer Ft/ fal m ,9 19,9 16,1 17,6 21,2 17,7 5 16,4 21,5 17,6 19,2 22,6 19, ,7 22,7 18,7 20,5 23,9 20,4 vastagság cm B1-1 táblázat homlokzati falak hőszigetelésének a költsége A B1-1-es táblázat az A1-2 és A1-3 táblázat értékei alapján meghatározható jellemző hőszigetelési vastagságok alapján kifejezett költség értékékeket tartalmazza. Az itt szereplő kiskereskedelmi listaárakhoz képest a piacon fellelhető kedvezményekkel elérhető akár 3 eft/m 2 -os megtakarítás akár kis beruházások tekintetében is. Ebben a tekintetben fontos kijelenteni, hogy megfelelő kedvezményekkel a piac pillanatnyi helyzete, és az egyedi kedvezmények függvényében a hatékonyabb hőszigetelés akár alacsonyabb beruházási költségűre is adódhat. A Ft-os felújítási becsült költségben: 25-30%-ot tesznek ki az adók 30-35%-ot tesz ki a munkások nettó bére és a kivételező haszna 7%-ot tesznek főleg magyar gyártású ragasztó ágyazó réteg üvegszövet, további 8% tesz ki az importból származó mechanikai rögzítés, fémszegélyezések és profilok, végül 25% tesz ki maga a legjellemzőbb polisztirol hőszigetelés. Homlokzat szigetelések tekintetében az állványozás költsége jelentős tényező. Elsősorban ennek tudható be, hogy a magasabb épületek hőszigetelése drágább. A magas épületeknél a többlet szélszívás elleni rögzítés és a fajlagosan magasabb mennyiségű ablak párkánycsere is növeli a költéseket. Megtakarítást jelenthet nagy épületeknél függőállvány alkalmazása az itt kalkulált csőállványhoz képest, bár ebben az esetben a függőállvány tetőn való rögzítése kérdésesé teszi a tetőszigetelés felújításnak szükségességét. A jellemző 1,5 W/m2K meglévő fal hőátbocsátási tényezős esetén a falfelújítás megtérülési ideje év, jellemző földgáz vagy távfűtés esetén.

18 18 Egy szintes épületeken elképzelhető volna 30 cm tűzvédelmi minősítéssel (ÉMI M110/2008), rendelkező szalmabála hőszigetelés. A rendszer kivitelezése Ft/m2 áron végezhető el, aminek 55%-át a munkadíj és az azzal kapcsolatos költségek teszik ki 21%-át az Áfa 14%-át az ács szerkezet 10%-át az egyéb anyag költségek teszik ki. Ugyanakkor 30 cm feletti vastagságú hőszigetelés gyakran már az eresz meghosszabbítását igénylik így a felújítás ennél bonyolultabbá és drágábbá adódna. Érdemes volna további innovatív mezőgazdasági hőszigetelést fejleszteni, vizsgálni. Elképzelhető például a vékonyabb szalma lemez gyártása nádpallóval vagy fagyapottal társítva, cementvakolattal lezárva. név bevezetés ideje követelmény szükséges kiegésztő hőszigetelés költsége meglévő padláson optimum közel nulla 2015 U<0, U<0,14 mértékegység ezer Ft/m 2 nyersen maradó felülettel 3,4 4,9 3,8 5,7 fa felülettel 11,1 12,6 12,1 15,1 vastagság (cm) B1-2 táblázat padlásfödémek hőszigetelése B1-2-es táblázat az A1-4 táblázat értékei alapján meghatározható jellemző hőszigetelési vastagságok alapján kifejezett költség értékékeket tartalmazza. A legolcsóbb hőszigetelő anyagok 5-25 eft+áfa/m 3 árban a padlás hőszigetelések. A nagy különbség miatt egy o jellemzően olcsó (üveggyapot, nyersen maradó és fa felületűnél egyaránt a fánál külön fa alátámasztó szerkezettel számolva) és egy o közepes árkategóriájú (cellulóz nyersen maradónál, vagy EPS fa felületűnél) anyagtípus is szerepel a táblázatában. A leggazdaságosabban a padlás födém hőszigetelhető, ami a megtérülési mutatókon is megmutatkozik. Burkolat nélkül maradó hőszigetelés esetén a megtérülés 3-5 év, fa felülettel burkolt típusoknál 9-12 év. Emellett falakhoz hasonlóan lehetőség nyílik szalmabála hőszigetelésre is, ami 5 cm vályogfelülettel, csirkehálóval rágcsáló és tűzbiztossá tehető. A nyers vályogfelületű kialakítás teljes költsége áfával 5000 Ft/m 2 -re tehető. Ebből az anyag költség csupán 1500 Ft/m 2, és házilag is könnyedén elkészíthető. A kialakított felületre célszerű vakpadlót építeni tárolásra használt padlásterekben ez további 3600 Ft/m 2 -es költségű.

19 19 név bevezetés ideje követelmény szükséges kiegésztő hőszigetelés költsége meglévő lapostetőn optimum közel nulla U<0,17 U<0,14 mértékegység ezer Ft/m 2 hőszigetelés leterhelve vastagság (cm) 21, ,4 32 B1-3 táblázat lapostetők hőszigetelése B1-3 táblázat az A1-5 táblázat értékei alapján meghatározható jellemző hőszigetelési vastagságok alapján kifejezett költségeket tartalmazza. A számított lapos tető esetében a meglévő teljes szerkezetre nedvességére érzéketlen extrudált polisztirolhab (XPS) kerül beépítésre a beépítéséhez szükséges kiegészítő védő rétegekkel és leterheléssel. A kiegészítő hőszigetelés műszaki alapfeltétele, hogy a meglévő tető vízszigetelése megbízhatóan funkcionáljon. Magyarországra számos gyártó importál XPS-t kis terhelőség esetén eft/m 3 -es áron. A három vizsgált hőszigetelésmód közül ez a legdrágább, így a megtérülési idők is a leghosszabbak év. Abban az esetben, ha a tető meglévő vízszigetelése nem kellőképpen megbízható (beázik), a hőszigetelés felújításával együtt a vízszigetelést is fel kell újítani. Ez új vízszigetelő réteg beépítését teszi szükségessé. Ilyen esetben költséghatékonyság tovább romlik annak ellenére, hogy az hőszigetelés behelyezhetővé válik az újonnan készülő vízszigetelés alá, ami alacsonyabb hőszigetelési anyagköltséget jelent. Ennek megfelelően ahol a vízszigetelést fel kell újítani ott feltétlenül hőszigetelni is kell. név bevezetés ideje követelmény ablakcsere elvárt energetikai szintje és költsége PVC ablak esetén optimum közel nulla U<1,15 U<1,00 mértékegység ezer Ft/m 2 bukónyíló ablak 44,9 62,9 59,8 80,9 B1-4 táblázat ablakcsere B1-4 táblázat szerinti PVC ablakcsere árak a 2015-ös értékre való felújítás csere esetén 50 e Ft/m 2 -es ár körül mozognak, míg 2019-es követelménynél 70 e Ft/m 2 körül. Az árat nagymértékben befolyásolja az ablak mérete, nyitásának módja. Jelentős mértékben csökkenthető az ár nyíló helyett fix ablakok alkalmazásával, ugyanakkor tisztíthatóság és a természetes szellőztetés igénye miatt általában csak kevés helyen alkalmazható fix ablak. A fa ablakok álltálában 1,5 szer magasabb költségűek. Emellett nagy szórást mutatnak a különböző gyártók termékárai is, így akár az is előfordulhat, hogy egyes estekben a fent említett általánosítások nem érvényesülnek.

20 20 C Magyarországi gyártókról Zorkóczy Zoltán BM Az általunk ismert jelentősebb gyártási potenciálok a vonatkozó épületszereztek tekintetében: o DUNASTYR Polisztirolgyártó Rt. Százhalombatta: nyersanyag granulátum expandált polisztirol gyártáshoz o Austrotherm Győr: expandált polisztirol termékek o DOW HUNGARY VEGYIPARI KFT. Balatonfűzfő: extrudált polisztirol gyártása o ROCKWOOL Hungary Kft. Tapolca: kőzetgyapot, és kérgesített kőzetgyapot o Bachl Kft. Tószeg: EPS és PIR gyártás. Az üveggyapotgyártás az utóbbi években kiköltözött az országból, papír cellulóz hőszigetelés gyártás eddig nem is volt. A homlokzati rendszerhez nélkülözhetetlen üvegszövet, ragasztó-ágyazó anyagok, festékek gyártása több helyen továbbra is megoldott, a kiegészítő rögzítő profilok és kötőelemek gyártása viszont importból származik. Ablakgyártás tekintetében több ezer ablak összeépítő üzem létezik. A felhasznált műanyag vagy alumínium profilok kivétel nélkül importból származnak. Az üveggyártás float üvegek tekintetében Orosházán igen jelentős mennyiségben történik. A Low-E bevonatolás és gáztöltés több kisebb üzemben készül. A gépészeti és villamos termékek felkutatásával az MMK foglakozik, arról bővebben az 4. mellékeltben

21 21 2. melléklet - épület-energetikai felújítási mintaprojektek

22 22 A dunaújvárosi Solanova minta projekt 80% megtakarítást realizált jelenértékben* 102 eft/m 2 áron hasznos alapterületre vetítve, 16 év megtérüléssel (alacsonyabb távfűtési alapdíj miatt), aminek műszaki tartalma: 16 cm homlokzati hőszigetelés; cm lapostető hőszigetelés, zöldesítve, korláttal; 10 cm pince mennyezetszigetelés; ablakcsere Internrom ablakokra U=1,1 W/m 2 K külső oldali reluxával, plusz 3. külső védő üvegréteggel; acélváz szerkezezettel előtetőként kialakítva 72 m 2 napkollektor; Lakásonként Paul-Lüftung, 75% hatásfokú levegő hő-visszanyerő a hozzá tartozó szellőzővezeték rendszerrel. Az óbudai Faluház mintaprojekt 49 ezer m 2 közel 50% megtakarítást realizált jelenértékben* 32 eft/m 2 áron hasznos alapterületre vetítve, 22 év megtérüléssel, aminek műszaki tartalma: A homlokzat, a tető és a pincefödém 10 cm vastag polisztirolhab alapú hőszigetelést kapott, a nyílászárók feletti sávokban tűzvédelmi okokból kőzetgyapot került a falakra; A régi nyílászárókat modernebb műanyag nyílászárókra cserélték U=1,4 W/m 2 K; A tetőre 1515 m 2, 125 darab, 6 2 méteres, 302 kilogrammos, 1128 MW teljesítményű napkollektor; digitális költségosztók; Őrmezei Menyecske utca körül házak 75 ezer m 2 lakás felújítása nagyjából 40% megtakarítást realizált jelenértékben* 8300 Ft/m 2 áron hasznos alapterületre vetítve, 8 év megtérüléssel, aminek műszaki tartalma: dinamikus strang szabályozók; termosztatikus szelepek; digitális költségosztók; 7 cm homlokzati EPS 80 szigetelés. Győri Raab-sol beruházások 28 ezer m 2 felújítása nagyjából 43-57% megtakarítást realizált jelenértékben* eft/m 2 áron hasznos alapterületre vetítve, év megtérüléssel aminek műszaki tartalma: min. 8 cm homlokzati hőszigetelés; zárófödém (tető) hő- és vízszigetelés; alsó lakás padló szigetelése, ahol megoldható volt; ablakcsere U=1,3 W/m 2 K, redőny beépítéssel; fűtés korszerűsítés termosztatikus szelepekkel és egyedi mérőkkel. * évi 4% inflációval számítva 2013 évre átszámolva

23 23 ORFK 2012-es KEOP fejlesztései: Kecskeméti Megyei Rendőr-főkapitányság: o Fűtés-hűtés rendszerének korszerűsítésre 357 beltéri 23 kültéri egységet építettek be 227,5 mft-ért. A becsült megtakarítás évi 8 mft, a megtérülés 28 év. o 417 db napelem telepítése 120,9 mft értékben 4,4 mft éves becsült megtakarítással, a megtérülés 27 év. A Debreceni MRFK épületeinek felújítása során 5984 m 2 alapterületen 58%-os megtakarítást értek el 39,6 eft/m 2 áron 22 év megtérüléssel o homlokzati nyílászárók cseréje, o fűtéskorszerűsítés, o homlokzat hőszigetelés, o villamos világítótestek felújítása energiatakarékosra történő csere, A lakossági felújítások fő célcsoportja a panel A felújítási programok eddigi fő célcsoportja a paneles épületek voltak. Az épület állomány durván három negyede lakás ennek 20% iparosított technológiával épült társasház. Köznyelvben alkalmazott panel kifejezés nem teljesen autentikus, mivel ezen épületek között vannak nem paneles például helyszíni vasbeton technológiák is. Ez az épület állomány között épült. A homlokzatok évente az elkoszolódásuk és a felületi fagyás miatt esztétikai és állagvédelmi okokból felújítást igényelnek. Az állagvédelmi problémákat paneltoldások tönkremenetele is fokozza. Ezeknek az épületeknek a szerkezetei az eredetileg tervezet értéknél 2-szer 3-szor rosszabb hőszigetelésűek a hőhidak hatásai miatt (1. ábra).

24 24 1 ábra hő-kamerás felvétel, panel csatlakozási hő-hidak hatásáról, Solanova projekt Társasházakban a közös döntési akart megkönnyítését a társasházak felújítási törekvéseinek támogatást indokolta. Így bár fajlagosan nagyobb megtakarítás érhető el családi házak felújításakor a nagyobb népcsoportot elszállásoló társasházak képezték a fő felújítási célcsoportot, ezen belül is a fent említettek miatt a paneles épületek. Így ezek közül az épületek közül kerültek ki az emblematikusabb energiahatékonysági felújítások. Ebből következőleg a példaértékű felújításoknak is a paneles épületek jelentették a fő célcsoportot. A Solanova projekt A projekt kasseli egyetem kezdeményezésével Andreas Hermelink projekt koordinációjával jött létre EU támogatással. A projekt fő céljai voltak: az emberi igényekre való tervezés, optimalizált erőforrás használat, optimalizált napenergia használat. Az épület 7 emeletes, 42 lakásos, Dunaújvárosban helyezkedik el, 2004-ben újították fel. A lakások m 2 -sek. Az elért energia megtakarítás a mérések tanulsága szerint meghaladja a 80%-ot, így az összes energiafogyasztás 213 kwh/m 2 a-ról 40 kwh/m 2 a-ra csökkent. Alkalmazott technológiák Az alkalmazott energia megtakarítási technológiák épülethatároló szerzeteken: 16 cm homlokzati hőszigetelés, cm lapostető hőszigetelés, 10 cm pince mennyezetszigetelés, ablakcsere Internrom ablakokra U=1,1 W/m 2 K külső oldali reluxával, plusz 3. külső védő üvegréteggel (kiemelkedő árú konstrukció) 72 m 2 napkollektor is készült, ami a teljes energiaigény 26 % fedezi. Lakásonként Paul- Lüftung, 75% hatásfokú levegő hő-visszanyerő készült a hozzá tartozó szellőzővezeték

25 25 rendszerrel. A hő-visszanyerőknek köszönhetően a levegő minősége is jelentős mértékben javult a mérések szerint a hálószobában 1000 ppm körüli érték adódott CO 2 koncentráció. Más épületekben ilyen szellőzés nélkül, ez az érték 3000 ppm körüli. A szellőztető rendszerre több különböző terv is készült, amiket azután tendereztettek. Ennek eredményeként derült fény arra, hogy a centralizált szellőztető rendszer kicsivel drágábbra adódik. A decentralizált lakásonként szellőztetésnek több, más előnye is van: higiénikusabb, csendesebb, egyénileg szabályozható, egyénileg karbantartható. Költségek és tartalmuk A beruházás teljes költsége euró/m 2 + áfára adódott, ami akkori árakon számolva 75 eft/m 2. A teljes árban a zöldtető kialakítása is benne szerepel korlátépítéssel együtt. E mellet az épület elő-tetejeként kialakított napkollektoroknak komoly acélváz szerkezeti költsége is volt. Az építésben résztvevők bár reklámáron biztosították az anyagot és az építést, ugyanakkor például az alkalmazott ablak 2+1 réteges típusa és márkája magas árfekvésűnek számítanak. Összességében tehát több funkció javítási intézkedéssel párosult az energiahatékonysági beruházás, amire a költség-haszon, és megtérülés vizsgálatban érdemes tekintettel lenni. Megtakarítás és megtérülés A tapasztalatok szerint a lakások havi fűtési és használati meleg víz költségei nagyjából 24 eft-ról 4 e Ft-ra csökkentek. Az ilyen mértékű megtakarítás ugyanakkor azt is igényelte, hogy a távfűtő szolgáltatóval új egyedi szerződés szülessen, a kisebb rendelkezésre állási igény miatt megalapozott alapdíj csökkentés érdekében. Itt érdemes megjegyezni, hogy a távfűtési alapdíjak kérdése gátat képezhet a költséghatékony felújításokban, aminek rendezése még várat magára. Sokan igazságtalanak ítélik azt, hogy az alacsonyabb fogyasztású épületnek is ugyanakkora alapdíjat kell fizetnie, annak ellenére, hogy a szolgáltatónak itt kisebb erőforrással kell rendelkezésre állnia. Így összességében a megtérülés a funkció javítási extra költségek dacára is 16 évre adódik. A fent említett költségek nem tartalmazzák a tetemes projekt adminisztrációs és kutatási vizsgálati díjakat. Elégedettség A lakók elégedettségét a felújítás előtt és után felmérték, ami jelentős mértékben növekedett a felújítás hatására. Legnagyobb mértékben az elégeltséget az energiaszámla csökkenése és az épület megjelenésének javulása okozta, de javult a megelégedettség a hőkomfort kérdésében. E mellett a gépi szellőzés korszerűsítésével csökkent az épületben az emberek légszomja is.

26 26 További eredmények A nagy energia hatékonyságú felújítások tovább éléséről Dr. Kontra Jenő (BME) nyilatkozatát érdemes áttekinteni, 2013 április: Az egyetem által négy évvel ezelőtt alapított Solanova-hu Klaszter keretében folyik az a kutatómunka, amelynek a célja az ország különböző részein mintaházak kivitelezése ezeken tanulmányozzuk, hogy a felújításokkal ténylegesen milyen eredményt, milyen energiamegtakarítást lehet elérni. A klaszterhez számos település csatlakozott, néhány kivitelező cég, és várhatóan majd néhány tervezőiroda is. Az első a közvélemény által is ismert mintaház Dunaújvárosban készült el, most már összesen 17 ilyen épület van, összesen lesz. A legutóbbiak közül a budapesti, XIII. kerületi 10 emeletes házat említem, Vácott és Szigetszentmiklóson 4 emeleteseket tudunk vizsgálni, a közeljövőben csatlakozók közül Pécset és Veszprémet emelhetem ki... számításaink szerint egy átlagos kétszobás panellakásra 3-4 millió forintnyi költség jut, ha az épületet A, vagy A+ kategóriás szintre szeretnénk felhozni. A Faluház projekt Megelőző felújítás A projekt előtt 2005-ben a gépészeti rendszert egycsövesről kétcsövesre cserélték, e- mellett termosztatikus radiátor szelepek beépítésére, és a hőközpontok felújítására is sor került. Ennek hatásra 2008-ban kb. 10%-kal volt kevesebb a ház fűtési hőfogyasztása, mint 2004-ben. Pályázati források Az óbudai önkormányzat Amszterdammal és Szófiával együtt 2006-ban arra pályázott az Európai Unió Concerto programjában, hogy egy demonstrációs projekt keretében összetett, energiahatékonyságot és megújulóenergia-felhasználást egyaránt célzó beruházást hajtsanak végre, és nyomon követhessék ennek műszaki, környezeti és társadalmi hatásait. Részben gigászi méreteinek (886 lakás, 5600 m 2 ablak, m 2

27 27 homlokzati felület és egy kisebb településnyi lakó) köszönheti az óbudai Faluház, hogy az európai uniós projekt keretében megújulhatott. Az uniós támogatás mindössze a beruházás egy részét tudta fedezni, ezért a ház 2008-ban sikerrel pályázott a magyarországi panel programban. Ez azonban még mindig nem fedezte volna az összes költséget, ezért önkormányzati forrásokra és a lakók önerejére is szükség volt. Az elnyert beruházását 6 hónap alatt, 2009 decemberére sikerült megvalósítani. Megvalósított műszaki felújítás A homlokzat, a tető és a pincefödém 10 cm vastag polisztirolhab alapú hőszigetelést kapott, a nyílászárók feletti sávokban tűzvédelmi okokból kőzetgyapot került a falakra; A régi nyílászárókat modernebb műanyag nyílászárókra cserélték U=1,4 W/m 2 K; A tetőre 1515 m 2, 125 darab, 6 2 méteres, 302 kilogrammos, 1128 MW teljesítményű napkollektor került; Az egyes lakásokban felhasznált hőenergia mérése céljából minden radiátorra költségosztó került; Költségosztók társadalmi hatása A költségosztók beépítése komoly vitát szült. Probléma támadt ugyanis abból, hogy az első egy évben bizonyos lakásokban teljesen elzárták a fűtőtesteket, mások pedig továbbra is befűtötték lakásukat, fűtve ezzel a szomszédokat is. A témáról nagy vitát kavaró cikk is készült Energiavámpírok az óbudai óriáspanelben címen. A kérdés megítélésében fontos információ, hogy a beton épületekben a belső lakás elválasztó falak és födémek hőszigetelő képessége nagyon kicsi. Ezrét egy fűtött és egy fűtetlen lakás között a levegő hőmérsékletében csupán 1-4 C fok különbség adódik, a fűtetlen lakásban a szellőzés mertékétől függően. A problémát a távfűtésről szóló rendelt oldotta meg, ami július 1.-étől költségosztás mértékéről egyértelmű számítási metodikát vezetett be, így maximum a 70%-a osztható szét a házon belül a fűtési költségeknek a költéségosztók mérése alapján. Ezen felül szorzó tényezőkkel enyhítették a sarki, földszinti és legfelső szinti lakások fizetési terhét a rendelet által. Megtakarítás és megtérülés A teljes beruházás lakásonként kb. 1,3 millió forintos költséget jelentett, az egész ház szintjén pedig megközelítette az 1,2 milliárd forintot ben lakásokra jutó éves hőfogyasztás kb. 40 GJ volt: ezért 2012-es árakon kb. évi nettó 220 ezer forintot kellene fizetniük a háztartásoknak. Az elvégzett felújítások hatására az egy lakásra eső átlagos hőfogyasztás 22 GJ-ra csökkent, így az éves távhő-számla átlagosan nagyjából nettó 150 ezer forintra apadt. Ebben közrejátszik az is, hogy a Faluház öt évre 15%-os alapdíjkedvezményt kapott a távhőszolgáltatótól. beruházás várható megtérülése a jelenlegi árak és eredmények mellett meghaladja a 20 évet. Ha csak a lakók szempontjából vizsgáljuk a kérdést, akkor persze ennél jóval kedvezőbb képet kapunk, hiszen a lakók a beruházás összköltségének kevesebb mint harmadát állták, míg a megtakarítások kizárólag náluk jelentkeznek, eszerint ők akár 5-6 éven belül a pénzüknél lehetnek.

28 28 Önrész fedezete Az önrészre is támogatást kaptak a lakók: A lakóközösség az önerő biztosításához a panel program keretében kedvezményes kamatozású banki hitelt vett fel, 8 éves futamidőre. Öt évig a mindenkori alapkamat 70%-át az állam, a többit pedig az önkormányzat fizeti, az öt év leteltével pedig a teljes kamatterhet a lakóknak kell majd fizetniük. Addig a lakók nagy része lakástakarék-pénztári számlán takarékoskodik, melyre havonta 3-4 ezer forintot fizetnek be, s a futamidő lejártával az így összegyűlt pénzt fordítják majd a banki hitel törlesztésére. Ez a hitel fedezete. A havi lakástakarékpénztári befizetés összegét a közös költség részévé tette a lakóközösség, így tudják biztosítani, hogy mindenki fizesse a részleteket. El kell itt mondani, hogy a finanszírozás tekintetében egyszeri és megismételhetetlen beruházásról van szó, hiszen az Európai Unió csak a projekt kísérleti, demonstrációs jellege miatt vállalt részt a finanszírozásban. Az unió által vállalt költségeket más épületek esetében értelemszerűen a lakóközösségnek, az önkormányzatnak vagy az államnak kell állnia. Lakók véleménye A lakóközösség szempontjából a konkrét pénzbeli hasznok mellett komfortérzetük javulásával járt a beruházás: a lakók arról számolnak be, hogy a megszépült házba jobb hazatérni. Egyéb szociális hatások A megtakarított energia mellett pozitív hatás volt, hogy a projekt 200 munkás félévi foglalkoztatásához járult hozzá, ráadásul a feketemunka a különböző pályázati rendszerek miatt itt fel sem merülhetett. Őrmezei felújítások A Menyecske utcában és környékén a 70-es években francia szociális lakás tervek alapján monolit tömeg falas szerkezetű hőszigetelt panel külső falú társasházak épültek. A felújítások több pályázatból készültek.

29 ben a Panel plusz program keretében felújításra került az épültelek homlokzata. Az épületre 7 cm homlokzatszigetelés került. A beruházás teljes költsége 5200 Ft/m 2 volt hasznos alapterületre vetítve, a felújítás 65%-ban állami és önkormányzati támogatást kapott ben ÖKO program keretében felújításra került a gépészet; termosztatikus szelepek, elzárók kerültek fölszerelésre. E mellett az eredetileg is két csöves rendszer minden egyes strangja külön dinamikus szabályozót kapott. A program teljes költsége 1600 Ft/m 2 hasznos alapterületre vetítve. A program 65% állami és önkormányzati támogatást kapott. E mellett 2010-ben a lakók saját költségén digitális költségosztók lettek felszerelve, aminek ára 350 Ft/m 2 volt hasznos alapterületre vetítve A fenti három program együttes energia megtakarításának adatai egy 75-m 2 es sarki lakáson állnak rendelkezésre. A fűtés és HMV fogyasztás 2006-os 34 GJ-os értékről 55 GJ-ra csökkent, ez 39%-os megtakarítás. Az éves fűtési és HMV költéség 2011-ben 196 eft-ra adódott akkori árakon a régi fogyasztással 264 eft lett volna, ez 26%-os csökkenés. A csökkenés mértéke az árban a távfűtési alapdíj miatt nem arányos. A lakásra jutó 534 eft-os beruházási költéség megtérülésre így 8 évre adódik. Az ezen felüli ablakcseréket mindenki egyénileg maga végzi támogatás nélkül.

30 30 3. melléklet rendelkezésre álló potenciálokról

31 31 A Nemzeti Épület Energetikai Stratégiához készült háttérvizsgálatok során felmérésre került az épület állomány a vizsgálatok most is folynak. A vizsgálatok az intézményi épületek tekintetében még folynak, ezért nem áll rendelkezésünkre pontos adat róluk, de feltételezhetően a lakságai potenciál nagyjából 30%-nak megfelelő mennyiségekről lehet szó. E mellett kevesebb padlás és több lapostető hőszigetelésre lehet szükség az intézményeknél. A NÉES adatok alapján becsültük a lakó épületeken rendelkezésre álló felújítási potenciált az 1990-es évek előtt készült épületekről: Lakó épületek energetikai felújítási potenciálja megtérülés millio m 2 milliárd Ft (év) Homlokzat szigetelés Padlásfödém szigetelés Ablakcsere Lapostető szigetelés Kazán csere Termosztatikus szelepek Napkollektoros HMV Napelem A fűtetlen pincék tekintetében a vizsgálatok alapján közelítőleg sem lehet mennyiségeket becsülni, ezzel összhangban a lábazatok hőszigetelésének hatását sem tudtuk felbecsülni. A gyártás potenciálfejlesztésben a prioritás meghatározásánál érdemes figyelembe venni: az alkalmazott technológia gyakorlati haszonságát, aminek a lakossági felhasználás során történő megítélésre a megtérülési idő nyújthat segítséget; a rendelkezésre álló megtakarítási potenciált; egyéb műszaki megfontolásokat. E szerint a következő prioritások állíthatóak fel. 1. Padlás hőszigetelések: a leggyorsabb megtérülésűek műszakilag függetlenül kivitelezhetőek a többi szigeteléstől, a beépítés nem igényel nagy szaktudást, a hőszigetelő anyagon kicsi az igénybevétel ezért egyszerű a gyártás. 2. Homlokzatszigetelések: a legnagyobb rendelkezésre álló potenciál, nem közepes mértékű tapasztalatot igényel a kivitelezésük, javítják az épületek nedvesség védelmét, javítják az épületek megjelenését, a közhangulatot. 3. Kazáncsere: közepes potenciállal bírnak ugyanakkor az épületszerkezetekhez képest legalább kétszer gyakoriabbi cserét igényelnek. 4. Ablakcsere: igen bonyolult sokrétű, viszont jelentős mértékben javítja a komfortot, ezért ebben a kérdésben már a lakosság jelentős része megtette a szükséges fejlesztéseket. E mellett az ablakgyártás kérdésében számos területen oszlik meg a szükséges fejlesztések tárgya: a keret szerkezet PVC extrudálása mellett, a

32 32 merevítő acélszerkezetet és a zárszerkezetet is elő kell állítani, ezért sokrétű gyártáskapacitást igényel a háttéripara. 5. A napkollektorok és napelemek gyártóbázisnak fejlesztése mellett főleg népszerűségük szólhat. A kiaknázandó potenciál tekintetében a nemzetközi versenyhez és nemzetközi tapasztalatokhoz képest igen nehezen elképzelhető a minden elemében magyar gyártással a verseny felvétele. 6. Termosztatikus szelepek: bár a hatásuk jelentős a piaci potenciál igen kicsi. Ennek megfelelően javasolt gyártásfejlesztések: 1. Padlás hőszigetelés maximum 5-10 eft/m 3 -es (0,04 W/mK hővezetési tényező mellett) versenyképes nettó áron mezőgazdasági, üveg textil vagy papír hulladékból akár ömlesztett kivitelében. 2. Homlokzati hőszigetelés maximum eft/m 3 -es (0,04 W/mK hővezetési tényező mellett) versenyképes nettó áron mezőgazdasági, üveg vagy papír hulladékból. Mivel a homlokzaton nagyobb az igénybevétel ezért az elterjedt EPS- 80-as polisztirol hőszigetelő rendszerrel elég nehéz versenyezni. Míg a polisztirol granulátum gyártás igen bonyolult folyamat, addig maga a habosítás egyszerű. Magyar tulajdonban történő gyártóbázis kialakítása ésszerű lehet, de elképzelhető a csomagolási EPS újrahasznosításnak fejlesztése is. E mellett mezőgazdasági szalma vagy nád alapú hőszigetelés fejlesztése is versenyképesnek látszik. 3. Kazáncsere tekintetében mind a fatüzelés mind a gáz tüzelésű berendezések terén érdemes alaposabban megvizsgálni a fejlesztési lehetőségeket, főleg nagyhatásfokú kisméretű (8-10 kw) berendezések terén.

33 33 4. melléklet az MMK állásfoglalása

34 34 MAGYAR MÉRNÖKI KAMARA 1094 Budapest, Angyal u / Angyal irodaház, II. emelet Telefon: , fax: ; info@mmk.hu 1. munkacsoport a Magyarországon gyártott anyagok, gépészeti rendszerek felkutatására 2. munkacsoport magyarországi gyártási lehetőségek fejlesztése Budapest, május 23.

35 35 1. Bevezetés A Belügyminisztérium által létrehozott 2 munkacsoport hasonló feladatot végzett, Munkáinkban jelentős átfedések vannak, ezért egy közös jelentést fogalmazunk meg. Az idő rövidsége miatt, az általunk felkutatott gazdasági társaságok sora nem lehet teljes. Írásban elküldött kérdőíveinkre nem kaptunk mindenkitől kielégítő válaszokat, ezért teljes körű összegzést nem tudunk végezni. Az épületgépészeti szakmában a hazai gyártmányok alapanyaga szinte teljeséggel import eredetű. Olyan cégeket vettünk figyelembe, melyeknek hazai gyártóbázisuk van, és magyar cégbejegyzéssel rendelkeznek. Munkánkhoz a megkapott dokumentumokat és a fellelt szakirányú tanulmányokat használtuk fel. 2. Épületgépészeti szakma gazdasági társaságai A felsorolás nem teljes. Nyílván való több társaság foglalkozik gyártással, azonban publicitása nincs. A legjelentősebb csoport az energetikai iparág. Ez a csoport kazángyártásban és napenergia hasznosításban érdekelt főképp. A hazai gyártás a multi cégekkel gázkazánok előállítása terén nem versenyképes. Komoly gyártási hagyomány nélkül világszínvonalú termék nem állítható elő. A szilárd tüzelésű kazánok gyártása folyamatos hazánkban. Ezek gyártását kell fejleszteni, különösen a fahulladék és biomassza tüzelőanyag felhasználásához. A kazángyártás felfejlesztése versenyképessé teheti a hazai ipart, és az ár-értékarány jobb összehangolása várható. A lépéssel korrigálható a 1970.es évektől megvalósított gázprogram, mely szinte 100 %-ig gázzal látta el az országot, és lett a hazánk teljesen földgázfüggő, és ezzel együtt importfüggő. Sajnos olyan gazdasági társaság nincs, mely a pellet tüzelőanyagot előállítja. Meg kell említeni, hogy hazai gyártású hőszivattyúk is találhatók az országban. Ezek a hőszivattyúk családi ház kategóriában használhatók. Nagyobb teljesítményű berendezések gyártása magas költségű beruházások nélkül elképzelhetetlen. Napkollektorok, napelemek gyártóbázisa is kialakult. A napenergia hasznosító berendezések gyártásának hazai támogatása indokolt. Versenyképes, korszerű hazai gyártmány jövője biztosított. A légtechnikai rendszerekhez tartozó cső-gyártással sokkal több cég foglalkozik, mint amit publikáltunk. Egy jó állapotú géppel mér kisebb héttér mellett is lehet légtechnikai csöveket és idomokat gyártani. Ha a gyártó biztos vevőkörrel rendelkezik, akkor még komoly marketingmunkára sincs szükség. A gyártmányok minőségfejlesztését javasoljuk támogatni. A hazai piacon jelenlévő multik komoly gyártási minőséget képviselnek, jelentőségük nagy. Légtechnikai gépek gyártásának (légkezelők, ventilátorok) komoly hagyományai vannak, azonban jelenleg kis mértékben van gyártás. Fejlesztésük indokolt! Olyan techológia támogatása indokolt, mely főleg szerelési munkát tartalmaz. Példaképp említhető, hogy egy lengyel cég a semmiből, komoly piaci részesedét ért el korszerű szerelési és logisztikai munka megteremtésével. Szerelvények és kiegészítő berendezések gyártása csökkent mértékben, de folyamatosan jelen van a hazai piacon. A gyártók nyersanyagfüggők, azonban produktumuk megfelelőek. Csak egy műanyag csövet előállító gyártó van, holott a hazai piac igénye jelentős.

36 36 3. Minősítések A mellékletben látható táblázatot küldtük ki azoknak a gazdasági társaságoknak, melyek termékeit hazai gyártásúnak minősítettük. A felkérésre nem válaszolt a döntő többség. Ennek okait csak találgatással lehetne meghatározni. A válaszok beérkezése után azokat összesítjük és feldolgozzuk. Jelenleg folyamatban van az NFM/ÉMI gondozásában az eddig ebben a témában Magyarországon elkészült tanulmányok, felmérések, szakértői anyagok eredményeit, az uniós szabályozásokat is (244/2012/EU) figyelembevevő Nemzeti Épületenergetikai Stratégia kidolgozása. Elkészülte, elfogadása után ez a stratégiai anyag tekintendő az épületek energetikai felújítására, a megújuló energiák felhasználására vonatkozó, a költség-optimalizációs törekvéseket is magában foglaló, aktuális anyagnak, követendő irányelvnek, mely alapján a hazai gyártás értékelhető. Érdemes a gyártmányoknál a beépítés utáni életciklus költségeket is figyelembe venni, főként azokat, amelyek a majdani tulajdonosra hárulnak: -fenntartás -felújítás -bontás -újrahasznosítás, hulladékkezelés A pénzügyi megoldásoknak hathatósan kell segítenie a vállalkozások fejlesztését és az új munkahelyek teremtését is. Ugyancsak kívánatos lenne meglévő alkalmazotti jövedelmek emelésének segítése abból a megfontolásból, hogy ha a vállalkozásokat segítjük a magasabb bérek kitermelésében, akkor az különösen a középosztályig bezárólag a hazai fogyasztást növelő tényező lesz. A hazai fogyasztás növelése pedig áttételesen újabb munkahelyeket fog teremteni. Olyan feltételrendszer kialakítása szükséges, ami a magyar gyártmányok beépítésére ösztönöz. A támogatások elbírálásánál olyan pontrendszert kell felállítani, amely ha nem ütközik uniós előírásokkal segíti az ilyen gyártmányok alkalmazását. Remélhetőleg ez lehetővé teszi a háttéripar áttételes megerősítését is. Nem közvetlen pénzbeli támogatásban kell gondolkodni, hanem olyan technikákra van szükség, amely a termelés és értékesítés folyamatos fenntartására ösztönöz, és folyamatos segítséget nyújt, a tevékenység folytatása alatt képződő költségek kifizetéshez. A megoldásokat ki lehet (kell) terjeszteni az építőipari kivitelező cégekre is, őket is gyártóként kell kezelni. Javaslunk olyan háttértámogatást, mely a lakossági felvilágítást és propagandát előtérbe helyezi. Támogatni kell a magyar gyártók megerősödését, illetve az innováción alapuló szellemi tulajdon védelmét. Szükség van egy olyan pénzalap létrehozására, ami kizárólag az előbb leírt követelmény rendszernek megfelelő találmányok szerzői jogainak magyar és világszintű védelmére használható fel. Fel kell állítani egy szakmai testületet, amely önmagában vagy szakértők eseti bevonásával elbírálja, hogy mely találmányok felelnek meg a kívánalmaknak, és méltók a támogatásra, és már ennek a követelményrendszernek az alapján is eldönthető, hogy rendelkezik-e megfelelő piaci potenciállal. Bár nem közvetlen a munkacsoport feladat, érdemes megvizsgálni az épületek energetikai korszerűsítésénél azokat az épülettípusokat melyeknél még a részleges energetikai felújítás gazdaságossága (esetleg megvalósíthatósága) kizárt, vagy csak egy kazáncsere lehetséges csak. A hazai épületállomány jelentős részénél a korszerűsítés kizárható.

37 37 Bizonyos épületeknél csak részleges energetikai felújítás lehetséges. Az épületek többsége ebbe a kategóriába sorolható, ezért az itt alkalmazható hazai gyártmányok valamilyen formában való támogatása indokolt. Az elmúlt éve épült objektumok energetikailag gazdaságos felújítása viszont könnyen belátható. 4. Összefoglalás Széles körű, szakmai alapokon álló összefogással kell kialakítani egy olyan listát, mely az ország számára optimális hazai gyártmányokat ajánl. A döntéshozók figyelmébe az alábbi gyártmányokat és az olyan gyártótársaságokat ajánljuk melyek fő profilja a felsorolásban látható. -Fatüzelésű kazánok (apríték tüzelés és faelgázosítás) és pellet tüzelőanyag gyártása. -Korszerű földgáztüzelésű, kondenzációs technikán alapuló kazángyártás, mely célszerűen már bevált termékek hazai előállítása (gyártási jog megvásárlása). -Napenergiát hasznosító napkollektor vagy napelem hazai gyártása a kiegészítő berendezésekkel együtt. -Hazai gyártású hőszivattyúk forgalmazásának elősegítése. -Légkezelők gyártásának elősegítése. -Műanyag csőgyártás bővítése. A cél elsősorban a gazdaságos épületüzemeltetést célzó beruházások támogatással való megvalósítása. Munkánkat a későbbiek során a kérdőívre kapott válaszok kiértékelésével kívánjuk folytatni. Bp Kassai Ferenc sk. MMK-OÉTT delegált A munkánk során felhasznált minden háttéranyag publikálásától eltekintettünk, azonban igény esetén rendelkezésre áll.

38 38 Javaslat Épületek komplex épületenergetikai felújítása, épületgépészeti szempontok és feladatok A április 08. keltű BM/ /2013 iktatási levelében szereplő felkérésére kamaránk részéről az épületenergetikai technológiák alkalmazásával és fejlesztésével kapcsolatosan a következőket javasoljuk. 1. Megjegyzések a komplex épületenergetikai felújításhoz. Komplex felújítás alatt a határoló szerkezetek és külső nyílászárók hőszigetelésének energia megtakarítást célzó javítását, valamint a hozzájuk tartozó fűtési rendszer korszerűsítését, szabályozhatóságának megoldását értjük. Szakmailag sokat vitatott téma, megoldható-e ezek időben egymástól eltolt megvalósítása, szakaszolása. Egy épületrekonstrukció megvalósításának szakaszolása több problémát vet fel. Minden esetben egyedileg szabályozhatónak és mérhetőnek kell lenni a fűtésnek és használati melegvíz termelésnek, amikor az épület hőszigetelési munkáit megvalósítják. Amennyiben nem így történik, akármilyen nagy energia megtakarítást lehetne elérni a hőszigetelés javításával, a fűtés szabályozhatatlansága miatt túlfűtés keletkezik, melyet az ablakok nyitásával kompenzálnak a fűtési számlák végösszege pedig nem fog a kívánt mértékben csökkenni, ezért minden esetben a fűtési rendszer korszerűsítésével kell kezdeni a munkákat. A fentiek miatt nem értünk egyet a korszerűsítés több lépcsőben történő megvalósításával, mert az minden esetben műszaki kompromisszumokkal jár, ami többletkiadást és gyengébb végeredményt jelent. A fenti alapelvből kiindulva az alábbi lépéseket javasoljuk: ELSŐ LÉPÉS Az állami és önkormányzati intézmények vizsgálatánál egyszerűsített módszerrel rangsorba állíthatók az épületek. Ehhez szükséges ismerni az épületek éves energiafelhasználását kwh/év-ben (villamosenergia, távhő, földgáz vagy egyéb energiahordozó esetén) és azok nettó fűtött alapterületét m 2 -ben. Az adatokat az illetékes vagyonkezelő szervezet szolgáltatja. A mért mennyiségek alapján valamennyi intézmény fajlagos fűtési energiaigénye így megállapítható, és azok rangsorba állíthatók. A minél nagyobb megtakarítás érdekében a nagy fajlagos energiaigényű épületek felújítását, korszerűsítését kell előbbre sorolni. MÁSODIK LÉPÉS A felújításra tervezett épületek épületenergetikai tanúsítását jogszabály szerint el kell végezni, melyhez a Magyar Mérnöki Kamara névjegyzékében mintegy 1500 jogosultsággal rendelkező tanúsító áll rendelkezésre. HARMADIK LÉPÉS A kiválasztott épületek komplex energetikai felülvizsgálatát kamarai jogosultság alapján kiválasztható szakértő csoportokkal kell elkészíttetni, akik a várható költségeket és azok energia megtakarítási hatásait, valamint a megtérülési időket megállapítják, biztosítva ezzel a költséghatékonyságot. Megjegyezzük, hogy a komplex felújítások mellett szólnak azok kedvezőbb költségei az elaprózott, részletekben történő egyébként ugyanazon beavatkozásokat tartalmazó korszerűsítésekkel szemben. NEGYEDIK LÉPÉS

39 39 A kiválasztott épületek vizsgálatának megfelelőségét a BPMK ellenőrzési csoportja felülvizsgálja és véleményezi. (Jogszabály szerinti ellenőrzési joga alapján.) ÖTÖDIK LÉPÉS A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség az ellenőrzött auditori jelentések alapján megállapítja a pályázati pontértékeket, mely alapot jelent a pályázatok elbírálásához, valamint megfelelőség esetén a pályázati támogatás összegének megállapításához. 2. A hazai épületgépész gyártóipar helyzete, különös tekintettel az állami finanszírozású épület felújítások hazai termékkel történő megvalósítására. Magyarország a rendszerváltozásig legalább 90%-ban előállította, gyártotta az országon belül értékesítendő épületgépészeti rendszerelemeket : - a hőtermelő-és átalakító rendszereket (kazánok, hőcserélők), - elosztó-és keringető rendszereket (csőhálózatok, szivattyúk), - hőleadó rendszereket (radiátorok, konvektorok), - használatimelegvízteremelő rendszereket (tárolók), - épületgépészeti szerelvényeket, - légtechnikai rendszereket (ventilátorok, légkezelő berendezések). A rendszerváltozást követően olyan nagy épületgépészeti gyártók mint FŰTŐBER, FÉG, MOFÉM, ISG, stb. privatizálásra kerültek, külföldi tulajdonba kerültek, majd miután új tulajdonosaik a piac birtokába jutottak, ezen cégek teljesítményét elsorvasztották, fejlesztését leépítették, a céget több esetben teljesen megszüntették. Felsorolt termékek hazai gyártása, a hazai átlagigények általuk történő kielégítése kívánatos lenne. Néhány gondolat mely termékek gyártásának ismételt bevezetését kellene megvalósítani: - fűtési hőtermelő berendezések, elsősorban kondenzációs falikazánok kw egységteljesítményig - biomassza gazdaságos eltüzelésére szolgáló kazánok kw teljesítményig - kapcsolt hő- és villamosenergia termelő gázmotor kw teljesítményig - használati melegvíztermelő napkollektor rendszerek - lakásszellőző berendezések m3/h teljesítményig - légkezelő berendezések m3/h teljesítményig - hőszivattyú rendszerek kw teljesítményig - épületfelügyeleti szabályozó- és vezérlőrendszerek A fentebb leírtakból következően a felsorolt termékek magyarországi gyártásának csírái ma is léteznek, hozzáláttunk feltérképezésükhöz, a bennük rejlő potenciális fejlesztési lehetőségek értékeléséhez. Megítélésünk szerint ahhoz, hogy a hazai fogyasztás központilag irányítható része hazai gyártók termékével legyen lefedve, fenti termékcsoportok gyártására mintegy m2 nagyságú gyártófelületre van szükség, ennek bekerülési költsége durván milliárd forint. Az így elkészült üzemek korszerű gyártóeszközökkel való felszerelése szintén milliárd forintra becsülhető. Több előállított termék esetében javasoljuk megvásárolható terméklicenc beszerzését, a továbbfejlesztés lehetőségével. Körülbelül milliárd forint költségbecslésünk szerint egy olyan épületgépészeti rendszerelemeket gyártó beruházás, mely jelzett termékekből a hazai fogyasztás minimum 50%-át fedezni tudná. Mint sok más ipari termék esetében ismételten meg kell teremteni azok hazai gyártását, legalább az országon belüli fogyasztás jelentős résznek biztosításáig. Rendelkezünk minden alapanyaggal és alapenergiával ahhoz, hogy ez megvalósítható legyen.

40 40 A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Energetikai K+F+I Cselekvési tervet dolgoz ki. A cselekvési terv érelemszerűen kiterjed az energiahatékonysággal, és ezen belül az épületek energiahatékonyságával kapcsolatos innovációs feladatokra is. Ennek érdekében a kormányzatnak olyan fejlesztési, innovációs törekvéseket kell támogatnia, amelyek elősegítik a szakpolitikai célok (esetünkben az épületenergetikai célok) elérését és növelik a hazai hozzáadott értéket, munkahelyet teremtenek, hozzájárulnak a magyar gazdasági növekedéshez. Ennek érdekében az alábbiakat javasoljuk: 1. az épületenergetika jelenjék meg markánsan a különféle, párhuzamosan futó energiahatékonysági cselekvési tervekben (az EU Energiahatékonysági Direktíva átültetése, Energetika K+F+I CsT, stb.), a tárcák közti koordináció segítségével, 2. a mellékelt 2. táblázat alapján kerüljenek feltérképezésre azok a hazai vállalkozások, amelyek érdekeltek abban, hogy gyártmányaikkal, fejlesztendő gyártmányaikkal, termékeikkel és szolgáltatásaikkal részt vegyenek ezen a piacon és fejlesztési terveik vannak, 3. legyenek biztosítva pályázati források a hazai vállalkozások számára licencvásárlásokhoz, gyártási kooperációk szervezéséhez és technológiafejlesztésekhez, annak érdekében, hogy a vállalkozások időben megjelenhessenek termékeikkel és szolgáltatásaikkal azon a piacon, amit az épületek energiahatékonyságának javítása hoz létre, 4. a hazai vállalkozásokat ösztönözni kell arra, hogy klasztereket vagy egyéb együttműködési formákat alakítsanak, és fejlesztéseiket hangolják össze, 5. kerüljön a felvevőpiac biztosításra a gyártmányok és szolgáltatások számára: a. az épületek energiahatékonyság-javítási célok, követelmények és projektek (költség-optimális szintet megcélzó beruházások) cselekvési tervének világos, a vállalkozások számára iránymutató megfogalmazása és következetes végrehajtásával, b. a beszerzési feltételek, pályázati kiírások olyan megfogalmazásával, hogy a hazai vállalkozások (termékek, szolgáltatások) a siker jó esélyével vehessenek részt a versenyben, és c. exporttámogatással, felvevő piac segítésével a környező (Délkelet Európa) országokban. 3. A komplex épületenergetikai felújítás épületgépész elemzése A javaslat épületgépészeti fejezetének kidolgozása során fő célként tartjuk szem előtt, hogy az épületek épületgépészeti rendszere szolgálja ki az épület energetikai és komfortigényeit, elégítse ki az épület működési igényeit, műszaki követelményeit, és a megvalósíthatóság gazdaságossági feltételeit. Az épületgépészeti komplex rendszer-vizsgálatának végső célja előkészíteni az intézmények épületenergetikai korszerűsítését, energia-gazdálkodásának racionalizálását, fenntartási költségeik csökkentését, és ezzel egyidejűleg elősegíteni a hazai ipari háttér megteremtését. A cselekvési terv jelentős számú új munkahelyet teremthet vagy meglevőt tarthat meg, hiszen az épületgépész kivitelezés hazai munkaerő felhasználásával történik.

41 41 Az épületgépész energetikai vizsgálat kiterjed az épületekben - központi fűtés - villamos hálózat - központi szellőztető berendezések - komfort hűtési hálózat - vízellátás - szenny- és csapadékvíz elvezetés - alternatív energia felhasználási lehetőségek egyidejű vizsgálatára. Az energetikai rendszerekbe beépített épületgépészeti rendszerelemek követelményi rendszere alapján korszerű energiaosztályú berendezéseket és a távozó energia és hulladékhő visszaforgató berendezéseket kell beépíteni és biztosítani kell, hogy alternatív energiát is fogadni tudjon. Az épületgépészet területén, épületen belül a következő szerkezeti és energetikai rendszer-megoldások alkalmazásától várunk számottevő energia megtakarítást: Hőszivattyús hőtermelő rendszer kiépítése. Napelemek és napkollektorok felhasználása. A légtechnikai rendszerekből távozó levegő hőtartalmából visszanyert energia felhasználása. Az épületgépész rendszerelemek legyenek képesek követni a változó igényeket, biztosítva az optimális működési jellemzőket. A megoldások igazodjanak az EU irányelvhez, mely előírja, hogy január 1-től az Európai Unió területén (így Magyarországon is) csak meghatározott energiahatékonysági indexel rendelkező épületgépész rendszerelemek hozhatók forgalomba. A gépészeti rendszerrel szemben támasztott igényeket nagymértékben meghatározza az a tény, hogy egyrészről különböző igényű felhasználók veszik igénybe, másrészről pedig a felhasználók száma a különböző időszakokban jelentős eltéréseket mutathat. Ezért a rendszernek központilag és egyénileg, akár szobánként is szabályozhatónak kell lennie. Fontos figyelembe venni azt is, hogy a szobákban tartósan emberek fognak tartózkodni, így a beépített rendszernek akusztikai szempontból is meg kell felelnie A létesítmények hőtermelő rendszer elemei Az épületekben alacsonyhőmérsékletű melegvíz hőhordozóval üzemelő, fűtési rendszert célszerű kialakítani, mivel így az energetikai rendszer alkalmassá válik az alternatív energiát felhasználó berendezések, valamint a hőszivattyús berendezés szekunder oldalon előállított alacsony hőmérsékletű (t e =45 50 C) fűtőközeg felhasználására. Az épületek energiaellátásába a napenergiát is fel lehet használni, ahol ez lehetséges. A napkollektor a napsugárzást elnyeli miközben hő fejlődik és ezt a keletkező hőt egy közvetítő közegnek adja át. A napelem a nap sugárzási energiáját alakítja elektromos energiává A létesítmények hűtési rendszer elemei Az épületeknél leggyakrabban központi hűtést alkalmaznak, klímaközpontban előállított hűtő közeggel, de a hűtés még történhet egyedi klímaberendezéssel, vagy távhűtési közeggel. Az épületek aktív hűtésénél nagy szerepe van a hűtőgépnek. A cél nagy hűtőteljesítmény leadás, a lehető legkisebb energia felhasználás mellett Központi szellőztető berendezések rendszer elemei A szellőző rendszerek levegőszűrőket, hővisszanyerőket, hűtési-fűtési hőcserélőket, frekvencia szabályozott motorral ellátott, csendes járású ventilátorokat,

42 42 légnedvesítőket, kulisszás hangcsillapítókat, légvezetést biztosító légcsatornákat és anemosztátokat tartalmaznak. A légkezelő rendszereket az épületfelügyeleti rendszer automatikája vezérli, a komfort paraméterek által előírt légállapot (hőmérséklet, páratartalom és légsebesség) követelményei szerint. Az energia optimalizált komfort szellőző gépegységek tiszta friss levegővel működnek, hővisszanyerő-, valamint ahol erre lehetőség adódik, ott levegő visszakeverő egység beépítésével. A szellőző ventilátorok fokozatmentes fordulatszám szabályozású motorral vannak felszerelve. A fokozatmentes szabályozás a változó igényeknek megfelelően energiatakarékos üzemeltetést biztosít Épületgépészeti szabályozó elemek Az épületgépészeti rendszerek megfelelő szabályozása elsőrendű üzemeltetési és energetikai feladat. A szabályozó egységek gyártása hazánkban létezik, fejlesztése indokolt Vízellátás, csatornázás rendszerelemei A létesítmények vízfogyasztását alapvetően az alábbiak határozzák meg: Kommunális vízigény Dolgozók víz fogyasztása Takarítás céljára igénybevett vízmennyiség Esetleges technológiai vízigény Locsolás vízigénye Tüzivíz ellátás Az energiatudatos rendszerkialakítás érdekében a csapoló szerelvények víztakarékos kivitelűek, hosszú élettartamra tervezve kerüljenek beépítésre. Épületenként kell megvizsgálni az esővíz hasznosítás, valamint a szennyvíz hő-hasznosításra épülő hőszivattyú alkalmazását.

43 43 Összesítő táblázat: Épületgépész rendszerek energetikai Épületgépészeti rendszerelem hazai gyártása Épületgépészeti rendszerelem hazai gyártása licensz alapján Épületgépészeti rendszerelem hazai fejlesztése 1. Hőtermelő rendszer elemei 1.1 fűtési kazán rendszerek van* javasolt kívánatos 1.2 kapcsolt energiatermelő rendszerek - javasolt kívánatos (gázmotor) 1.3 hőszivattyú rendszerek van* javasolt kívánatos 1.4 napkollektor rendszerek van* javasolt kívánatos 1.5 biomassza tüzelési rendszerek van* - kívánatos 1.6 hőleadó rendszerek (radiátor, fan-coil van* - kívánatos stb) 1.7 felületfűtési rendszerek (padló- van* javasolt kívánatos,szerkezet-,falfűtés stb.) 1.8 hőhordozó rendszerek(csövek, van* javasolt kívánatos vezetékek stb.) 1.9 hőszállító redszerek (szivattyúk) van* javasolt kívánatos 1.10 hidraulikai szabályozó elemek - javasolt kívánatos 1.11 hőmennyiségmérő rendszerek van** - kívánatos 2. Hűtési rendszer elemei 2.1 hűtőgép elemek - javasolt kívánatos 2.2 hőszivattyú rendszerek van* javasolt kívánatos 2.3 egyedi - javasolt - hűtőrendszerek(split,vrv,vrf stb.) 2.4 megfelel az elemekkel 3. Központi szellőztető rendszer elemei 3.1 lakás szellőző rendszerek van* javasolt kívánatos 3.2 központi légkezelő rendszerek van* javasolt kívánatos 3.3 Ventilátor elemek - javasolt kívánatos 3.4 légcsatorna rendszerek van** - kívánatos 3.5 légtechnikai szabályozó elemek van* - kívánatos 3.6 akusztikai csillapító elemek van* - kívánatos 3.7 levegő térfogatáram szabályozó van* - kívánatos rendszerek 3.8 hővisszanyerő rendszer elemek van* - kívánatos 3.9 légtechnikai befúvó és elszívó elemek van* javasolt kívánatos 3.10 szűrő elemek gyártása van* - kívánatos 4. Épületgépész szabályozási rendszer elemei 4.1 energetikai szabályozó rendszerek van* - kívánatos 4.2 energetikai mérő rendszerek van* - kívánatos 5. Vízellátás, csatornázási rendszer elemei 5.1 Nyomásfokozó berendezések - javasolt kívánatos

44 ivóvíz szállító rendszerek (csövek, van* - kívánatos vezetékek) 5.3 hidraulikai szabályozó elemek - javasolt javasolt 5.4 víztakarékos szerelvények van* - javasolt 5.5 használati melegvíz ellátó rendszerek van* - javasolt 5.6 Használati melegvíz előállító van* - javasolt hőcserélő rendszerek 5.7 Tároló tartályok van** - javasolt 5.8 esővíz hasznosító rendszerek - javasolt javasolt 5.9 szürkevíz hálózati rendszerek - javasolt javasolt mennyiségmérő rendszerek van** - javasolt Megjegyzés: Az Épületgépészeti rendszerelem hazai gyártása oszlopban azt a gyártó-kapacitást jelöljük, amely a Magyarországon bejegyzett, gyártóhellyel és magyarországi munkaerővel rendelkező magyar, külföldi, vagy vegyes tulajdonban lévő gyártó által gyártott termék, amely teljesen hazai alapanyagból készül, vagy a késztermékben mért hozzáadott érték az 51%-ot meghaladja. Jelmagyarázat: nincs magyar gyártás* piaci részesedés 0-25% között ** piaci részesedés25-50% között *** piaci részesedés 50-75% között

45 45 A. feladat Az egyes épülettípusokhoz optimális felújítási csomagok meghatározása, egyértelmű műszaki tartalommal. A/1 Összefoglaló Jelenleg folyamatban van az NFM/ÉMI gondozásában az eddig ebben a témában Magyarországon elkészült tanulmányok, felmérések, szakértői anyagok eredményeit, az uniós szabályozásokat is (244/2012/EU) figyelembevevő Nemzeti Épületenergetikai Stratégia kidolgozása. Elkészülte, elfogadása után ez a stratégiai anyag tekintendő/hető az épületek energetikai felújítására, a megújuló energiák felhasználására vonatkozó, a költség-optimalizációs törekvéseket is magában foglaló, aktuális anyagnak, követendő irányelvnek. Minden értékelést, optimális felújítási csomagot, a kapcsolódó műszaki tartalmat ennek alapján lehet definiálni. Előzetes értékeléseket a mellékletekben foglalt anyagok, valamint az alábbi kifejtésben foglaltak és az alábbiak figyelembevételével lehet készíteni. A teljes körű felújítás optimális csomagjai meghatározásakor azonban nemcsak a 7/2006 TNM rendelet irányelveit, annak költségoptimalizált épületfizikai és épületgépészeti minimum követelményeit kell figyelembe venni, hanem lehetőséget kell biztosítani egyéb tényezők hatását is értékelni, a rendelettől való eltéréseket indokolt esetben (uniós és kormányzati támogatások vagy saját források esetén eltérő módon) engedélyezni. Ilynek lehetnek: 1. településenergetikai adottságok (primer szekunder, tercier energiaforrások), stratégiák, 2. helyben előállítható, tárolható és visszanyerhető energiák rendelkezésre állása, felhasználásuk hatékonysága, 3. érintett létesítmény, épület közvetlen környezeti adottságai 4. egyedi üzemeltetési paraméterek, feltételek, szokások 5. indokolható tulajdonosi elvárások. A nem teljes körű épületenergetikai rekonstrukciókhoz, esetenként a fentiektől eltérő optimális felújítási (minimum) csomagokat kell meghatározni (és támogatni!?). Ilynek lehetnek: 1. a részleges, esetleg állagfenntartó épületfizikai felújítások, 2. szabályozástechnikai korszerűsítés-beszabályozás, 3. energiamonitorig épületfelügyelet telepítésre, korszerűsítése 4. energetikai berendezés felújítás/korszerűsítés/csere 5. és ezek kombinációihoz kapcsolódó programokra is, amely intézkedés csomagoknál érdemi (20-30%) energia megtakarítás prognosztizálható. A/2 Kifejtés

46 46 A/2.1 Alapelvek Széles körű, szakmai alapokon álló összefogással kell kialakítani az ország számára optimális keretrendszert. - Össze kell gyűjteni a mások által végzett hasonló kutatások eredményeit és azokat felhasználni a további munkához Fel kell venni a kapcsolatot a szakirányú szakmai szervezetekkel és kamarákkal, állami szervekkel és intézményekkel, egyetemekkel, főiskolákkal, intézetekkel, tudásközpontokkal - A keretrendszer kimunkálásánál az ország és a nemzetgazdaság érdekeit kell szem előtt tartani A folyamat felügyeletét a gazdasági szereplők érdekkörétől távolabb fekvő, független szervezetek felügyelete alá kell helyezni - Különös figyelmet kell fordítani a hazánkra jellemző hagyományos- (népi: vályog, boronafalas stb.) és a mai nemzetközi trendekbe igazodó alternatív (szalmabála, szupervályog stb.) építési módokra valamint a műemléki- vagy helyi védettséget élvező épületekre. A/2.2 Követelményrendszer Fel kell állítani olyan általános követelmény rendszert, ami képes átfogóan leírni az épület felújítások energetikai szempontjait, különös tekintettel azok célrendszerére. Az alábbi gondolatmenetekből kell kiindulni a későbbi munka során: - Figyelembe kell venni a lakosság és az állam anyagi teherviselő képességét olcsó és egyszerű műszaki megoldásokra kell törekedni, amelyek csekély járulékos beruházási költséggel járnak - A gazdaságosságot nemzetgazdasági szinten kell vizsgálni az olyan beruházásoknál, amely állami vagy közösségi forrás igénybevételével, támogatásával valósulnak meg. A támogatási rendszer célja olyan legyen, ami nem csak a támogatott számára biztosít megtérülést, hanem az egész ország részére Olyan megoldásokat kell keresni, amelyen önmagukban, támogatási rendszer nélkül is belátható időn belül megtérülnek. A támogatás célja a megvalósítási nehézségek (a forrás hiánya) áthidalása legyen, és ne egy megoldás látszólagos gazdaságossá tétele a költségek részleges átvállalásával - Általánosságban rezsicsökkentésre kell törekedni üzembiztos, karbantartás mentes vagy csekély, akár házilag is elvégezhető karbantartást igénylő rendszerekben kell gondolkodni - Érdemes a beépítés utáni életciklus költségeket is figyelembe venni, legalábbis azokat, amelyek a majdani tulajdonosra hárulnak: o fenntartás o felújítás o bontás o újrahasznosítás, hulladékkezelés - A jelenlegi minősítési rendszerek általános követelmények alapján állnak, és nem veszik figyelembe a felhasználás helyének éghajlati vagy gazdasági sajátosságait Fel kell állítani olyan nemzeti követelményrendszert, amely képes szétválogatni az Unióban vagy akár az egész világon gyártott berendezéseket műszaki alkalmazás szempontjából a hazánk éghajlati viszonyainak (pl. hőmérséklet) és természeti adottságainak (pl. rendelkezésre álló üzemanyag) legjobban megfelelő berendezésekre. A támogatási rendszerek követelményrendszereinek összeállításánál ezt kötelező elemként kell tekinteni.

47 47 - A felújítandó épületek meglévő műtárgyak, amelyek egyedi sajátosságokkal rendelkeznek Valamennyi legalább az állami és önkormányzati kezelésben lévő épületnél részletes elemzést kell készíteni a tervezett felújítási lépések gazdaságossági kihatásairól - Figyelembe kell venni az egyes korszerű technológiák hatékony alkalmazásához szükséges ismeretek meglétét Célszerű egy adott létesítmény méret felett a tervezést megfelelő kiegészítő jogosultsághoz kötni. Ennek képzési és vizsgarendszere még nem létezik. A korszerű technológiákat jól ismerő tervezők a tudásukat részben nem a hagyományos iskolarendszerben szerezték meg, hanem gyakorlati tapasztalatok és gyártói ismertetők, tanfolyamok során. Olyan rendszert kell felépíteni, ami lehetővé teszi akár a kiegészítő képzés nélküli vizsgáztatás lehetőségét a gyakorlott kollégák számára, de lehetővé kell tenni az ismeretek intézményes megszerzését is. Ugyanezt az elvet kell alkalmazni a kivitelezésben, beüzemelésben és üzemeltetésben közreműködő személyek, vállalkozások esetében (speciális hatósági képesítések, szabályozott munkakörök, képesített-regisztrált cégek, stb.) - Az országra jellemző hagyományos/népi építészet megőrzése és továbbvitele érdekében valamint műemléki- vagy helyi védettséget élvező épületek esetében az Épületenergetikai követelmények szerkezetenkénti (jogosan egyre szigorodó határértékeknek történő) megfeleltetés újraértelmezése szükséges ott ahol a teljes épületre vonatkozó (vagy akár azt meghaladó) követelmények egyébként teljesülnek/teljesíthetőek. B.feladat A felújítási csomagok fajlagos költségeinek megadása, lehetőség szerint megvalósult példákkal. B/1 Összefoglaló Az 1/A feladatnál meghatározott felújítási csomagok elemzése a mellékletben foglalt szempontok és módszerek figyelembevételével szükséges/lehetséges a fajlagos költségek meghatározásával. Itt is figyelmet kell fordítani arra, hogy a felújítás optimális csomagjai meghatározásakor nemcsak a 7/2006 TNM rendelet irányelveit lehet figyelembe venni, hanem lehetőséget kell biztosítani az 1/A Összesítés egyéb tényezőinek hatását is figyelembe vevő teljes körű vagy részleges felújítási csomagokat értékelni, ezen csomagok fajlagos költségeit elemezni, meghatározni, vagy a számítás módját egységesíteni. A felújítási csomagok fajlagos költségeinek elemzése terjedjen ki a hazai termékek és szolgáltatások (lásd még 1/C) (patrióta) nemzetgazdasági befolyásaira is. B/2 Kifejtés A költségbecslés alapja lehet az Építőipari Költségbecslési Segédlet (ÉKS) amely a Magyar Építész Kamara Koordinációs és Logisztikai Kht., a Magyar Mérnöki Kamara Nonprofit Kft., a Magyar Tanácsadó Mérnökök és Építészek Szövetsége., az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége, valamint a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara közreműködésével és támogatásával megjelent kiadvány.

48 48 Az ÉKS-ben foglalt árak elsősorban a költségtervezéshez, értékbecsléshez nyújtanak tájékoztató árakat átlagos műszaki tartalom és feltétel mellett, így nem fejezhetik ki egy konkrét projekt megvalósításának költségét. Az ÉKSből merített és az általunk javasolt egységárak átlagos - vállalkozási (nagyság, megbízási mód, technológiai felszereltség), - piaci feltételek (erőforrás, verseny), - kivitelezési körülmények, - reális vállalási határidő és fizetési feltételek figyelembevételével alakultak ki. Pédaként megemlítjük, hogy az ajánlás szerint az alkalmazható szakmánkénti óradíjak: - Föld és alapozási munkák Helyszíni beton és előre gyártott elemek: Falazatok és egyéb kőműves szerkezetek: Ácsszerkezetek Vakolatok és homlokzatbevonatok Tetőfedés Burkolatok Asztalos szerkezetek Felületképzések (festés-mázolás) Hő-, hang- vízszigetelések Víz-, csatorna-, fűtés-szerelés Klímaszerelés Felvonószerelés Épületvillamosság Gyengeáramú szerelések A rezsióradíjak Budapest és vonzáskörzetében, valamint a nagyobb megyeszékhelyek helyi viszonyaira jellemzőek, azonban régiónként eltérőek (pl. helyi adók, munkaerő-piaci helyzet) lehetnek. A költségbecslésben az egyes épületgépész szakágaknál minimálisan az alábbi igényszintet kell figyelembe venni. - Központi fűtés: központi fűtési berendezések, acéllemez lapradiátorokkal, szerelvényekkel, vörösréz fűtési és hegesztett acélcsővezetékkel felszerelve, központi kazánházzal, vizes falfűtési rendszerrel, osztó-gyűjtők-, indirekt fűtésű meleg víztermelő berendezésekkel, helyiség termosztátok, hőcserélők, szivattyúk beszerelésével. - Belső vízellátás, csatornázás: vizes helyiségcsoport központi melegvízkészítés esetén, berendezési tárgyakkal, csőszerelésekkel együtt, kompletten szerelve. - Szellőzés szerelés: épület mellékhelyiségeinek elszívó szellőzése mellékcsatornás szellőzővezetékkel, légszelepekkel, egyedi ventillátorokkal, légcsatornával, esővédő sapkával felszerelve. - Felvonó telepítés: Személyfelvonó telepítése 6 személyre /480 kg/, vb. szerkezetű aknába szerelve, felső gépházzal. Tervezéssel, szerkezeti elemek gyártásával, automatikával, kompletten beszerelve, rozsdamentes kivitelben, gépházzal - Épületvillamosság:

49 49 fő- és alelosztókkal, kábelezéssel, vezetékezéssel, lámpatestekkel, a funkciónak megfelelő világítási és dugaljakkal szerelvényekkel komplett, belsô távbeszélô- és számítógépes hálózattal, de távbeszélő központ és számítógépek nélkül, belső TV-műsorvevő hálózattal, valamint külső villámvédelmi berendezéssel, közepes minőségű anyagokból A költségbecslésünk célja, hogy a gyakorlatban legtöbbször előforduló építési feladatok összköltségét a szakemberek, de a szakmai ismeretekkel nem rendelkező döntéshozók is megbízható pontossággal meg tudják állapítani. C.feladat Energiahatékonyság szempontjából jelentős határoló szerkezetek és épületgépészeti rendszerek esetében külön-külön kerüljön végig gondolásra, hogy melyiknél lehet hazai anyagot, szerkezetet vagy berendezést használni. Lista elkészítése a Magyarországi gyártókról, akik termékeket szállíthatnak energetikai felújításokhoz. C/1 Összefoglaló A cél elsősorban a gazdaságos épületüzemeltetést célzó beruházások támogatással való megvalósítása során a nemzetgazdaságra gyakorolt járulékos pozitív hatások kiváltása. A támogatások feltételrendszerét úgy kell kialakítani, hogy a magyar vállalkozásokat, a magyar termékeket preferálja, hozza helyzetbe. Olyan feltételrendszer kialakítása szükséges, ami a magyar gyártmányok beépítésére ösztönöz. A támogatások elbírálásánál olyan pontrendszert kell felállítani, amely ha nem ütközik uniós előírásokkal segíti az ilyen gyártmányok alkalmazását. A kategóriákat a végterméket gyártó vállalkozásra annak beszállítóval együtt kell értelmezni. Ez lehetővé teszi a háttéripar áttételes megerősítését is. Nem közvetlen pénzbeli támogatásban kell gondolkodni, hanem olyan technikákra van szükség, amely a termelés és értékesítés folyamatos fenntartására ösztönöz, és folyamatos segítséget nyújt, a tevékenység folytatása alatt képződő költségek kifizetéshez. A megoldásokat ki lehet (kell) terjeszteni az építőipari kivitelező cégekre is, őket is gyártóként kell kezelni. C/2 Kifejtés Ezeknek a pénzügyi megoldásoknak hathatósan kell segítenie a vállalkozások fejlesztését és az új munkahelyek teremtését is. Ugyancsak kívánatos lenne meglévő alkalmazotti jövedelmek emelésének segítése abból a megfontolásból, hogy ha a vállalkozásokat segítjük a magasabb bérek kitermelésében, akkor az különösen a középosztályig bezárólag a hazai fogyasztást növelő tényező lesz. A hazai fogyasztás növelése pedig áttételesen újabb munkahelyeket fog teremteni. - az ÁFA fizetési kötelezettségen keresztül (az ilyen termékek értékesítése után befizetett ÁFA egy adott százaléka valamely más adónemre, pl. az osztalékot terhelő személyi jövedelemadóra vagy a társasági adóra jóváírásként felhasználható lehetne, annak valahány százalékáig) - a cég által fizetett jövedelmeknek az árbevételhez viszonyított aránya alapján adókedvezmény az osztalékot terhelő személyi jövedelemadóból vagy a társasági adóból (ahol magasabbak az alkalmazotti jövedelmek az árbevétel arányában, ott magasabb az

50 50 értékteremtő képesség, és ezt támogatjuk. A magas árréssel dolgozó kereskedő cégeknél ez a mutató például kifejezetten alacsony értékre fog adódni) - az új munkahelyekhez kapcsolódó személyi jövedelemadó meghatározott, de több évig tartó időtartamig, teljes vagy részleges elengedésével (a legálisan kereső, de jövedelemadót nem fizető alkalmazott jobb az államnak, mint a munkanélküli) - az új munkahelyekhez kapcsolódó társadalombiztosítási és egyéb járulékok egy alacsonyan meghatározott átalányösszegben való meghatározása (az állandó hozzájárulás a meglévő rendszer működtetéséhez sokkal jobb, mint a semmi, és a fix összeg lehetővé teszi a jövedelmek legális kifizetését) Gyakran esünk abba a hibába, hogy magyar vállalkozáson kizárólag azt értjük, ha annak a tulajdonosa magyar állampolgár. Ez fontos, de nem elsődleges szempont. Sokkal fontosabb, hogy a vállalkozásból képződő nyereséget itthon vegyék ki és adózzák le, és ne vigyék ki külföldre. Nem szabad jelentősen háttérbe szorítani a külföldi tulajdonban lévő, de Magyarországon termelő vállalkozásokat. Sőt, másodlagos célként kell tekinteni azt, hogy a külföldi tulajdonos inkább hozza ide a termelést, és teremtsen munkahelyeket itthon. A szempontokat együttesen, de különböző súllyal kell figyelembe venni a termékek és a gyártók a fenti kategóriákba történő besorolásánál. A súlyozás részletes kidolgozására a rendelkezésre álló idő nem volt megfelelő. A végleges változatnál célszerű modellszámításokból és meglévő vállalkozásokból párhuzamosan kiindulni, hogy a feltételrendszer a való életnek megfelelő és teljesíthető legyen. C/1 Melléklet Magyar gyártók - gondolatok

51 51 Magyar gyártók gondolatok