Biológia helyi tanterv

Átírás

1 1 Biológia helyi tanterv Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium Békéscsaba 1) A biológia tantárgy általános jellemzése a középiskolában A gimnáziumi biológiatanítás célja, hogy alapozva az általános iskolában szerzett ismeretekre, képességekre, készségekre, azokat bıvítve, tudatosítva értesse meg a biológia, a természet legfontosabb törvényszerőségeit. Kellıen tudatosítsa az ember szerepét és felelısségét környezetünkért, országunkért, bolygónkért. Segítse elı a többi tantárggyal a komplex ismeretszerzést, annak gyakorlati jelentıségének és alkalmazásának elınyét tudatosítva. A biológia tantárgy felöleli és rendszerezi az élıre vonatkozó ismereteket. Racionálisan tanulmányozza a szervezıdési szinteket. Szintézisbe hozza és rendszerezi más társtudományok elért eredményeit. A tanulóknak fel kell ismerni a különbözı szintek közötti kölcsönhatásokat, a bioszférán belüli összefüggéseket. Látniuk kell és tudatosan érzékelni a biológiai diverzitás (sokféleség) jelentıségét. Helyesen kell értékelniük az ember döntı szerepét az élıvilágban. Az ember csak része a természetnek az egyik résztvevıje. Hogy hasznos résztvevı legyen, a biológiai ismeretei, ezt kell, hogy szolgálják! Szem elıtt kell tartani, hogy diákjaink jelentıs része szervezett képzésben, biológiát a továbbiakban nem fog tanulni. 2) A célokból adódó feladatok a biológia tantárgyat tanító munkaközösség számára: Segítse elı az egészséges életmód kialakítását, helyes értékelését. Tudatosítsa a természettudományos ismeretek igazolt klasszikus és modern ismereteit. Bıvítse és segítse elı embertársaink közötti értelmes, környezetünkért felelıs gondolkodásmód tartalmi elmélyülését. Értelmezze, elemezze az élıvilág egységét. Tudatosuljon az emberi evolúció, a mai ember szerepe és felelıssége a Föld élıvilágáért.

2 2 Értse, értesse meg a biológia tudományának döntı szerepét a jövınk formálásában. Kellıen segítve ösztönözni kell tanulóink önálló ismeretszerzési formáit (TV, internet, szakkönyvek, stb.). Képessé tegye a tanulókat életkori sajátságaik figyelembevételével önálló tanulásra, ismeretszerzésre és önálló véleményformálásra a tantárgy ismeretanyagának felhasználásával. Mutasson rá a biológia etikai és társadalmi kérdésekkel való kapcsolatára. Segítse, egyben szorgalmazza a komplex ismeretek felismerését, szintézisét és annak alkalmazásbeli fontosságát. Kellıen készítse fel a tanulókat az áltudományos gondolkodás felismerésére, kritikus fogadására és cáfolására. Tudatosítsa kellıen hazánk Nobel-díjas tudósait, a múlt és jelen eredményeit, sikereit és fejlesztésre váró területeit. 3) Tantárgyközi kapcsolatok: A tantárgy autonóm jellegő, de meg kell teremteni a koncentrációt fıleg a fizika, a kémia és egyéb tantárgyak tananyagával. 4) A tankönyv-választás szempontjai: tömör, lényegre törı fogalmi meghatározások logikusan levezetett összefüggések korszerő ismereti információkat tartalmaz a lényeg kiemelése vastagított betőtípussal a kiegészítı tananyag apró betővel szedve áttekinthetı ábrák színes fényképek problémafelvetı, gondolkodtató kérdéseket tartalmazzon tudománytörténeti leírásokat tartalmazzon 5) Ellenırzés és értékelés A tanulók tudását rendszeresen és sokoldalúan ellenırizzük és értékeljük. Az ellenırzés formái lehetnek: szóbeli ellenırzés, értékelés (egyéni és közös) írásbeli ellenırzés, értékelés (dolgozatírás)

3 3 tesztek, önálló feladatok megoldása (munkafüzet, segédkönyvek felhasználásával) kísérletek bemutatása, elemzése Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók értékelésében betöltött szerepe, súlya: o Témazáró dolgozat: egy adott fejezet (kb. 6-8 lecke) anyagát kéri számon összefoglalás elızi meg olyan feladatsor megírását jelenti, amelyet a tanár úgy állított össze, hogy az tartalmazza az adott fejezet legfontosabb összefüggéseit és tényanyagát megírásának idıtartama: kb. 40 perc az erre kapott érdemjegy szerepel a legnagyobb súllyal a tanulók értékelésében o Napi anyagot számon kérı dolgozat: kisebb anyagrészt (1-2 leckét) számon kérı dolgozat a tanulnivaló pontos megjelölése és a számonkérés tényének bejelentése mindig megtörténik mivel kisebb anyagrészt érint, a számonkérés a tények precíz ismeretére koncentrál nem biztos, hogy az egész osztályt érinti, lehet, hogy csak egy kisebb tanulócsoportot megírásának idıtartama: kb perc az érdemjegy súlya kb. megegyezik a szóbeli felelet értékével, hiszen a számon kért anyagmennyiség is hasonló. Az otthoni felkészüléshez elıírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai: o Írásbeli feladatok: törzsórán általában minimális mennyiségő a feladott írásbeli munka, általában 1-2 egyszerő gyakorlófeladat vagy a tankönyvi kérdések megválaszolása fakultatív illetve az érettségire való felkészítı órákon teszteket, problémafelvetı feladatokat kell az otthoni felkészülés során megoldani, ennek idıtartama változó, kb. 1 óra

4 4 o Szóbeli feladatok: felkészülés a szóbeli feleletre, amely a napi anyagot (1-2 leckét) kéri számon az ehhez szükséges idı képességtıl illetve az anyag nehézségétıl függıen kb perc 6) Szükséges tanári és tanulói taneszközök, tanulási források - vízzel, tanulói padokban áramforrással felszerelt elıadóterem - a kísérletekhez szükséges eszköz- és vegyszerkészlet - tanulókísérleti felszerelés és megfelelı asztalok a munkához - írásvetítı fóliasorozatok - a tanár által készített Power Point- diasor - szakirodalom - szakkönyvek - tesztgyőjtemények - példatárak - módszertani és tudományos folyóiratok 7) Óraszámok évfolyam heti óraszám éves óraszám normál osztályban emelt szintő csoportban normál osztályban emelt szintő csoportban

5 5 Helyi tanterv a normál osztályban: 10. évfolyam: A gimnáziumi biológia tantárgy tartalmi felépítése a diszciplináris hagyományokra épül. A középiskolai tanulmányok elsı évének témakörei a rendszertan, az ökológia és az etológia. A növény- és állatrendszertan tanulmányozása során fejlıdik a tanulók rendszergondolkodása, amely a saját tanulási stratégia kialakítását is támogatja. Az élıvilág sokféleségének és szépségének meglátása, az e sokféleségben való eligazodás képessége segíti a természet, és annak evolúciós szempontból különös értéket jelentı sokféleségének megırzése iránti felelısségérzet alakulását. A nagy élılénycsoportok egészségügyi és gazdasági jelentıségének, az ökológiai rendszerek megóvásának és fenntartásuk gyakorlati teendıinek megismerése nemcsak a természettudományos kompetenciát, hanem a környezettudatos gondolkodáson alapuló felelıs állampolgári magatartás alakulását is fejleszti. A természettudományos vizsgálódási módszerek és modellek megismerése és egy részüknek a kipróbálása fontos a tudományos megismerés módszereinek és korlátainak, a változás elfogadásának megértése szempontjából. A magyar tudósok munkásságának, valamint a Kárpát-medence élıvilágának, természeti értékeinek és az azokkal való gazdálkodás módjainak megismerése a nemzeti öntudat erısítéséhez is hozzájárul. Az adatok, információk internetes keresése, a könyvtári győjtı- és kutatómunka a digitális kompetencia gyakorlati alkalmazását erısíti, és az önálló tanulás képességét is fejleszti. Tematikai egység Élet a mikroszkóp alatt Mikrobiológia Órakeret 7 óra Elızetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai Vírusok, baktériumok, egyszerő eukarióták, gombák általános jellemzıi. A mikrobák és egyszerő eukarióták példáján a széleskörő elterjedtség és a változatosság közötti kapcsolat felismertetése. A baktériumok, gombák, vírusok egészségügyi és gazdasági jelentıségének igazolása konkrét példák alapján. gyakorlati alkalmazások, ismeretek gyakorlati alkalmazások: Miért nem látom a Fejlesztési követelmények Vázlatrajz készítése a megfigyelt preparátumról vagy élı baktériumokról (pl. Kapcsolódási pontok Kémia: fertıtlenítıszerek; a kísérleti eszközök

6 6 mikrobákat a levegıben vagy a bırömön? Honnan lehet tudni, hogy ott vannak, hogyan kerültek oda? Hogyan függenek össze a baktériumok életmőködései az élelmiszerek romlásával, betegségekkel, járványokkal? Melyek a gyors szaporodás feltételei és következményei? A mikrobiális tevékenység mezıgazdasági, élelmiszerés gyógyszeripari jelentısége. Ismeretek: Az élettelen természet és az élıvilág szervezıdési szintjei, sejtes és nem sejtes szervezıdési formák. A sejtek anyag- és energiaforrásai, az autotróf és heterotróf élılények mőködésének összefüggése. Az aerob és anaerob energianyerés. A fertızések megelızésének módjai, az orvoshoz fordulás szabályai. Az ember és a mikrobák sokrétő kapcsolata. Életterek benépesítési lehetıségeinek áttekintése a mikrobák példáján. tejsavbaktérium, szénabacilus): mikroszkópos kép értelmezése. A mikroszkóp nagyításának kiszámítása. Egyszerő biológiai kísérlet önálló elvégzése során az erjedés (pl. sörélesztı), a fertıtlenítı és sterilizáló hatások megfigyelése.. Az internet és a könyvtár használata a mikrobák megismerésére. és használatuk. Matematika: mennyiségi összehasonlítás, mértékegységek. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a járványok történelmi szerepe. Fizika: energiaátalakulások. Magyar nyelv és irodalom: Boccaccio, Th. Mann (a járványok irodalmi ábrázolása); a szöveg egységei közötti tartalmi megfelelés felismerése. Földrajz: az antibiotikumok bevezetésének hatása a népességszám változására. Kulcsfogalmak / fogalmak Sejtes és nem sejtes szervezıdés, autotróf, heterotróf, kemoés fototróf életmód, aerob- és anaerob energianyerés, vírus, baktérium.

7 7 Tematikai egység A Föld benépesítıi: a növények és gombák Órakeret 15 óra Elızetes tudás Szervezıdési szintek, az élıvilág méretskálája, az élılények csoportosításának elvei (Linné és Darwin), ivaros és ivartalan szaporodás. A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai A rendszerezés lehetséges módjainak bemutatása. A felépítés és a mőködés összekapcsolása a növényi szövetek mikroszkópi megfigyelése során. A nagy élılénycsoportok környezeti, egészségügyi és gazdasági jelentıségének bemutatása. gyakorlati alkalmazások, ismeretek gyakorlati alkalmazások: Milyen szempontok alapján csoportosíthatóak az élılények? Mi magyarázza a környezetünkben élı növények jellegzetes életmőködéseit: a felszívást, a növekedést, a virágzást, a levélhullást? Mi az évgyőrő, mitıl odvasodnak a fák? Miért örülnek a gazdák a méhek munkájának? Mikor marad szép és finom a cseresznyebefıtt? Melyik gombát ne szedjem le? Hogyan kerülhetı el a penészesedés, a kerti növények gombás fertızése? Ismeretek: Praktikus és fejlıdéstörténeti csoportosítás. A rendszerezés lehetséges Fejlesztési követelmények A határozókönyvek felépítésének logikája és használatuk gyakorlása. Mikroszkópos képek, kész és készített preparátumok vizsgálata. Példák a növényi szövetek felépítése és mőködése közötti kapcsolatra. A megfigyelések rögzítése vázlatrajz formájában. A növények szerepének bemutatása az emberiség táplálkozásában önálló ismeretszerzés alapján. A vizsgált növényi szervek felépítésén keresztül az okság és korreláció elemzése az életfolyamatok kapcsolataiban. Egyszerő élettani vizsgálatok (pl. ozmózis). Kísérletek önálló elvégzése. A talaj és az élılények Kapcsolódási pontok Matematika: halmazok, felosztás. Kémia: a szerves és szervetlen anyagok megkülönböztetése, a víz adszorpciója, oxidáció, redukció, viaszok, cellulóz. Fizika: diffúzió, lencserendszerek, elektronmikroszkóp. Földrajz: egyes fajok jelentısége a táplálékellátásban. Mővészetek: a faés virág-szimbolika.

8 8 szempontjai, gyakorlati alkalmazása a mindennapokban. A törzsfa jelentése. Testszervezıdési típusok a növények országában. A növényi szövettípusok. A nagy növényi rendszertani csoportok (moszatok, mohák, harasztok, nyitvatermık, zárvatermık) jellemzése. A testfelépítés, az életmőködések és a szaporodásmód kapcsolata az élıhellyel. Evolúciós irányok a növényvilág fejlıdésében. A növények ivartalan szaporítása a mezıgazdaságban és otthon. A diffúzió és az ozmózis biológiai szerepe. Az autotróf és heterotróf anyagcsere kapcsolata. A gombák testfelépítése, anyag- és energiaforgalma, szerepük az életközösségekben. Az ehetı és mérgezı gombák. A növények, gombák, mikrobák szerepe a talaj képzıdésének folyamatában. A talaj védelmének fontossága a fenntartható gazdálkodásban. kapcsolatának elemzése konkrét példák alapján. A legfontosabb ehetı és mérgezı gombák felismerése. Gombaszárítás. Kulcsfogalmak/ fogalmak Fejlıdéstörténeti rendszer, törzsfa, növényi szövet és szerv, alkalmazkodás, telep, spóra, diffúzió, ozmózis, féligáteresztı hártya, talaj.

9 9 Tematikai egység A Föld benépesítıi: az állatok Órakeret 18 óra Elızetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai Szervezıdési szintek, az élıvilág méretskálája, az élılények csoportosításának elvei (Linné és Darwin). A mechanikai szemlélet alkalmazása az életmőködések magyarázata során. Az alkalmazkodási változások és az állatfajok földrajzi elterjedése összefüggéseinek felismertetése. A felépítés és a mőködés kapcsolatának elemzése a vizsgált állati szervek és szövetek megfigyelése során. gyakorlati alkalmazások, ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok gyakorlati alkalmazások: Mit tanulhat a technika az állatoktól? Az állattenyésztés hatása az élelmiszeriparra, a mezıgazdaságra és a népesedésre. Hogyan alkalmazkodott az állatok kültakarója, idegrendszere, táplálkozása, életritmusa, szaporodása a környezetükhöz? Ismeretek: A mesterséges és a természetes rendszerezés alapelve. Az állati és emberi szövetek fıbb típusai. A nagy állati rendszertani csoportok (szivacsok, csalánozók, férgek, ízeltlábúak, tüskésbırőek, gerincesek) jellemzése testfelépítésük alapján. A határozókönyvek felépítésének logikája és használatuk gyakorlása. Egyszerő vizsgálatok, kísérletek önálló elvégzése, a mikroszkópos képek elemzése. Preparátumok, makettek, terepi tapasztalatok ábrázolása. A vizsgált állati szervek felépítésének megismerésén keresztül az okság és korreláció elemzése az életfolyamatok kapcsolataiban. Önálló kutatómunka a bionika eredményeirıl. Filozófia: logika és kategóriák. Kémia: mészváz, kitin, szaru, hemoglobin, kollagén. Fizika: rakétaelv, emelıelv, gáztörvények (légzés), a lebegés feltétele, vezérlés, szabályozás. Földrajz: korallzátonyok, édesvízi és tengeri mészkı; demográfia. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: az ízeltlábúak

10 10 Állati szervek, életmőködések és a környezet közti kölcsönös kapcsolatok. Alkalmazkodási változások, fejlıdési irányok az állatvilág evolúciójában. Példák az állati egyedfejlıdés típusaira (kifejlés, átváltozás, teljes átalakulás). A bionika és jelentısége: közös fizikai elvek az állati életmőködésekben és a technikában. egészségügyi jelentısége; a gerinces állatok történeti jelentısége. Kulcsfogalmak / fogalmak Fejlıdéstörténeti rendszer, állati szövet és szerv, bionika. Tematikai egység Kapcsolatok az élı és élettelen között Órakeret 14 óra Elızetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai Élettelen környezeti tényezık és hatásuk az élılényekre, a tőrıképesség, a faj. Az életközösségek vizsgálatán keresztül az azokra jellemzı kölcsönhatások megismerése. Az életközösségek változásának, az anyagkörforgás folyamatainak megfigyelésén és vizsgálatán keresztül a ciklikus és lineáris változások megismerése. A terepen végzett vizsgálatok során a természeti rendszerek leírására szolgáló módszerek használata. gyakorlati alkalmazások, ismeretek gyakorlati alkalmazások: Mely fajok és miért élnek közös élıhelyen? Milyen kölcsönhatások kapcsolják össze az együtt élı fajokat? Miért hord tengeri rózsát a remeterák? Mi határozza Fejlesztési követelmények Biológiai jelzések (indikációk) megfigyelése és megfejtése. Az élılények közötti kapcsolatok rendszerének elemzése. Összetett ökológiai rendszerek elemzése az interneten és az Kapcsolódási pontok Fizika: hatásfok, a termodinamika fıtételei, a nyílt rendszerek jellemzıi. Földrajz: korfa, demográfiai

11 11 meg egy élılény szerepét az életközösségben? Mi magyarázza, hogy egyes fajok egyedszáma közel állandó, másoké hirtelen változásokat mutat? Ismeretek: Egyed feletti szervezıdési szintek leírására szolgáló néhány módszer. A populáció és életközösség (társulás) fogalma, jellemzıi. A biológiai (ökológiai) indikáció. Populáción belüli és populációk közti kölcsönhatások: a szabályozás megvalósulása a populációk és a társulások szintjén. Az életközösségek vízszintes és függıleges elrendezıdésének okai. Példák az életközösségekben zajló anyagkörforgásra (szén, nitrogén), az anyag és energiaforgalom összefüggésére. Táplálékpiramis (termelı-, fogyasztó-, lebontó szervezetek). Táplálkozási hálózatok (biológiai produkció, biomassza). Gyöngyvirágtól lombhullásig: ciklikus folyamatok. Beerdısülés és leromlás: egyirányú változások. Járványok, hernyórágás: véletlenszerő és kaotikus létszámingadozások. írott szakirodalomból győjtött anyagok alapján. Életközösségek jellemzı paramétereinek vizsgálata terepen, a tapasztalatok rögzítése és értelmezése. Egyszerő kísérlet tervezése és elvégzése az élılények egymásra gyakorolt hatásának vizsgálatára, az eredmények elemzése. A biológiai rendszerek térbeli és idıbeli változásait leíró grafikonok, diagramok értelmezése. Mennyiségi és minıségi változások okainak elemzése. Struktúra és funkció összefüggéseinek elemzése egyed fölötti szervezıdési szinteken. mutatók, évszakos és napszakos változások, a földrajzi övezetesség. Matematika: matematikai modellek (gráfok, függvények, függvényábrázolás, statisztikai elemzések). Kémia: növényvédıszerek, antibiotikumok, kolloidok. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a szikesedés és talajerózió mint történelemformáló tényezık (Mezopotámia, Hortobágy); növényi, állati és emberi élısködık demográfiai hatásai.

12 12 Kulcsfogalmak /fogalmak Fajlista, korfa, szimbiózis, predáció, élısködés, antibiózis, versengés, antibiotikum, rezisztencia, a környezet eltartóképessége, diverzitás, biomassza, táplálékpiramis. Tematikai egység Érthetjük ıket? Az állatok viselkedése Órakeret 8 óra Elızetes tudás Öröklött és tanult magatartásformák, társas szükségletek, a kísérletezés módszerei és célja. A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai Az élı rendszerek felépítésében és mőködésében megfigyelhetı közös sajátosságok összegzése. A viselkedés és a környezet kapcsolatának megfogalmazása, és ezen keresztül az állati viselkedés mint alkalmazkodási folyamat bemutatása. gyakorlati alkalmazások, ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok gyakorlati alkalmazások: Hogyan deríthetı ki, hogy mit érzékelnek az állatok, és ebbıl mi a fontos számukra? Van-e célja és funkciója az állati (és emberi) viselkedéseknek? Mi az állati tájékozódás alapja? Mi vezeti haza a galambokat? Hogyan találják meg a méhek a mézelı területeket, a virágokat? Mirıl és miért beszélgetnek az állatok? Megérthetjük-e beszédüket? Ismeretek: Az inger, kulcsinger és a motiváció. Az öröklött és tanult magatartásformák és azok kombinációi. Az öröklött és tanult magatartásformák megkülönböztetése példák alapján. Különbözı tanulási módszerek győjtése, összehasonlítása különbözı szempontok alapján (pl. hatékonyság). Az állati viselkedés megfigyelése, a tapasztalatok rögzítése és értelmezése, az eredmények bemutatása. Szaporodási stratégiák, az állati viselkedés és a környezet összefüggéseinek elemzése. Az állati és emberi kommunikáció formáinak összevetése vizsgált példákon keresztül. Fizika: hang és ultrahang (frekvencia). Etika: csoportnormák, önismeret, énkép. Magyar nyelv és irodalom: a verbális és nonverbális kommunikáció. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a csoportos agresszió példái az emberiség történelmében, a tömegek manipulálásának eszközei.

13 13 Jelentıs kutatók módszerei, tapasztalatai és magyarázatai. Az állati és az emberi tájékozódás és tanulás típusai. Memória és a tanulás (rövidés hosszú távú memória, felidézés). Az állati és az emberi kommunikáció jellemzıi. A társas kapcsolatok típusai, szerepük a faj fennmaradásában. Vizuális kultúra: a reklámok hatása, szupernormális ingerek. Informatika: prezentációkészítés, internethasználat. Kulcsfogalmak / fogalmak Reflex, kulcsinger, motiváció, adaptáció, tanulás, kommunikáció, agresszió, altruizmus, kulturális öröklıdés. Tematikai egység Másfélmillió lépés Magyarországon Órakeret 10 óra Elızetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai Környezet, szervezıdési szintek, környezetszennyezés, életközösség. A globális éghajlat-változások lehetséges okainak és következményeinek elemzése. Egyes környezeti problémák (fokozódó üvegházhatás, savas esı, ózon-lyuk ) következményeinek megismerésén keresztül az emberi tevékenység hatásának vizsgálata. A lokális és globális megközelítési módok megismerése és összekapcsolása, a környezettudatosság fejlesztése. gyakorlati alkalmazások, ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok gyakorlati alkalmazások: Miért és hogyan változtak a Kárpát-medence jellegzetes életközösségei a magyarság több mint 1000 éves történelme során? Terepen vagy épített környezetben végzett ökológiai vizsgálat során az életközösségek állapotának leírására szolgáló adatok győjtése, rögzítése, a fajismert bıvítése. Földrajz: hazánk nagytájai, talajtípusok, éghajlati viszonyok, erózió, mállás, humusz.

14 14 Milyen következményekkel jár az emberi tevékenység? Milyen formában nyújthat tartós megélhetést az ott élı közösségeknek? Mi jellemzi a közvetlen környezetem élıvilágát? Mit védjünk? Ismeretek: Néhány jellemzı hazai társulás (táj, életközösség) és állapotuk. A Kárpát-medence természeti képének, tájainak néhány fontos átalakulása az emberi gazdálkodás következtében. Tartósan fenntartható gazdálkodás és pusztító beavatkozások hazai példái. A természetvédelem hazai lehetıségei, a biodiverzitás fenntartásának módjai. Az emberi tevékenység életközösségekre gyakorolt hatása, a veszélyeztetettség formái és a védelem lehetıségei. Egy helyi környezeti probléma felismerése, tanulmányozása és bemutatása: okok feltárása, megoldási lehetıségek keresése. A lokális és globális megközelítési módok alkalmazása egy hazai ökológiai rendszer tanulmányozása során. Kémia: mőtrágyák, növényvédıszerek, rovarölıszerek, az indikáció általános elvei. Matematika: grafikonok, mérés. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a Kárpátmedence történeti ökológiája (pl. fokos gazdálkodás, lecsapolás, vízrendezés, szikesek, erdıirtás és -telepítés, bányászat, nagyüzemi gazdálkodás). Magyar nyelv és irodalom: természetleírások (pl. Jókai Mór, Fekete István, Áprily Lajos). Kulcsfogalmak / fogalmak Biológiai sokféleség, természeti érték, természetvédelem, fenntartható fejlıdés.

15 15 A fejlesztés várt eredményei a ciklus végén A tanuló ismerje a szervezıdési szintek összetettségét és felépítését, az összetettségen belüli mőködési kapcsolatokat. Tekintse ezeket megırzendı természeti értéknek. Ismerje az emberi és állati közösségekben a meghatározó társas kapcsolatok biológiai funkcióit. Ismerje egy-két jelentıs külföldi és hazai természettudós kutatási eredményeinek lényegét. Legyen képes értelmezni fénymikroszkópos képet a megismerés folyamatában. Használja önálló tanulása során az internet és a könyvtár nyújtotta lehetıségeket. Értse a személyes felelısségét a fertızések megelızésében, és tegyen meg mindent a sikeres gyógyulás érdekében. Legyen képes egyszerő kísérleteket elvégezni, megfigyeléseit és tapasztalatait megfogalmazni, leírni. Legyen képes a problémák tudatos azonosítására, megoldására, a hipotézisek megvizsgálására.

16 évfolyam: A gimnáziumi biológiatanulás utolsó két évének diszciplináris témakörei a sejtbiológia, az ember szervezettana és élettana, a molekuláris genetika, az evolúció, az ökológia és az emberi viselkedés. E témakörök feldolgozásának középpontjában az emberi szervezet felépítésének és mőködésének, az ember testi és lelki egészsége közti kapcsolatnak a megértése áll. Ennek elemzése különbözı szervezıdési szinteken sejt, szövet, szerv, szervrendszer, szervezet, de azonos céllal történik. Az egyed feletti szintek az ember esetében átvezetnek a társadalmi jelenségek világába. A biológia e téren egyrészt a határterületeket érintve a kapcsolatok fölismeréséhez vezet, másrészt annak elfogadását eredményezi, hogy az emberi társadalom tartósan csak a természeti környezetbe illeszkedve maradhat fenn. A fenntarthatóság, mint cél nem egy kész algoritmus megtanulását igényli ilyen jelenleg nincs, hanem a biológiai ismeretek kreatív, átgondolt alkalmazását a társadalmi élet területén is. Az ismereteknek ahhoz a fölismeréshez is el kell vezetniük, hogy az ember testi és lelki egészségét közvetlenül, egyéni szinten is befolyásolja. A tanulás során az elméleti háttér ismerete párosul a természettudományos gondolkodás módszereivel és a vizsgálódáshoz szükséges gyakorlati készségekkel. A témakörök biztosítják a tudás rendszerszerő építését, kapcsolódnak a mindennapi élet problémáihoz. Megjelennek a biológiai szervezıdés egymásba épülı szintjei, a különféle élı rendszerek és a közöttük lévı összefüggések. Megismerésük során a tanulók követik az anyag, az energia és az információ átadásának útjait, megfigyelhetik az állandóság és változás jelenségeit. Az ember megismerésekor a tanulók nem csak a testi felépítést, hanem a lelki alkatot, az önismerettel, a tartós és kiegyensúlyozott társas kapcsolatokkal összefüggı biológiai kérdéseket is vizsgálják. Az élettelen és az élı természet kapcsolatába, az életközösségek bioszféra szintjéig követhetı felépülésébe és mőködésébe való bepillantás formálja az egyéni életvitelt, és kialakítja a fenntarthatóságot szolgáló közösségi cselekvésben való aktív részvétel képességét. 11. évfolyam: Tematikai egység Sejtjeinkben élünk - A sejt felépítése és mőködése Órakeret 12 óra Elızetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai A fénymikroszkóppal látható fontosabb sejtalkotók. Állati és növényi sejt megkülönböztetése. A szövet fogalma, típusai. Rendszerszemlélet alkalmazása a biológiai szervezıdési szintek megkülönböztetésekor, és egymással való összefüggéseikre. Rendszer és környezet összefüggésének

17 17 tudatos alkalmazása a sejt felépítésének és mőködésének magyarázatában. Felépítés és mőködés közötti összefüggések megértése, a szerkezeti struktúra és a kémiai felépítés összekapcsolása. Anyag, energia és információ fogalmainak alkalmazása a sejtben végbemenı folyamatok értelmezése során. Állandóság, változás és önazonosság értelmezése a sejtben zajló biokémiai folyamatok, valamint az öregedés vonatkozásában. A normális sejtmőködés és az emberi egészség közti kapcsolat megfogalmazása. gyakorlati alkalmazások, ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok gyakorlati alkalmazások: A sejt a legkisebb élı egység? Miért van többféle felépítéső és mőködéső sejt is az élılényekben? Milyen fizikai-, kémiai hatások befolyásolják a sejtek mőködését? Milyen kémiai összetétel jellemzi a sejteket? Hogyan megy végbe a sejtekben az anyagok átalakítása? Milyen hatások gátolhatják, veszélyeztethetik a sejtek anyagcseréjét? Miért igényelnek a sejtek energiát? Miben tér el, és miben hasonlít a fény-, illetve kémiai energiát hasznosító sejtek felépítése és mőködése? Hogyan képesek a szervezet sejtjei összehangolni a mőködésüket? Hol fordulnak elı sejthálózatok, és mi jellemzi ezeket? Fizikai-kémiai folyamatok biológiai szerepének, az élı állapot fizikai feltételeinek, határainak elemzése. Kémiai fölépítés és biológiai funkció összefüggéseinek elemzése megfigyelések, vizsgálatok, kísérletek során.. A sejten belüli kémiai folyamatok szabályozottságának belátása. Enzimmőködés vizsgálata egy elvégzett kísérletben, a folyamat elemzése. Az élı rendszerek energiaszükségletének megértése, a sejtszintő energiaátalakító folyamatok lényegi ismerete, kapcsolatuk belátása. Struktúra és funkció összekapcsolása a sejtszintő folyamatok elemzése során. A szabályozott sejtmőködés néhány funkciójának Fizika: diffúzió, ozmózis; hı, hımérséklet; elektromágneses sugárzás spektruma, energiája; geometriai optika, a lencsék képalkotása; energia fogalma, mértékegysége, formái és átalakíthatósága; potenciál, feszültség. Matematika: hossz-, terület-, felszín-, térfogatszámítás; mértékegységek, átváltások; nagyságrendek; halmazok használata, osztályokba sorolás, rendezés. Kémia: fontosabb

18 18 Ismeretek: A víz biológiai szempontból fontos jellemzıi. A sejtek víztartalma. A környezeti koncentráció hatása. A sejthártya áteresztıképessége, transzportfolyamatok. A sugárzások és az életlehetıségek közötti összefüggések (fototrófia, UV-védelem). Biogén elemek, nyomelemek. Az élı rendszereket felépítı szerves anyagok fontosabb típusai, sajátos biológiai funkciói. Az enzimmőködés lényege. A sejtkárosító hatások fıbb típusai, lehetséges forrásaik (nehézfémek, mérgek, maró anyagok, sugárzások, hıhatás). A biológiai folyamatok energetikai összefüggései; a lebontó és a felépítı anyagcsere jellemzıi. Az energia elsıdleges forrása. A folyamatok alapegyenlete, szakaszai, energia- és anyagmérlege, helye a sejten belül. A sejtmembrán jelforgalmi fehérjéi. A sejtek közötti fizikai kapcsolatok formái. A kémiai kommunikáció lehetısége. A membránfelszínt csökkentı és növelı értelmezése a soksejtő szervezeten belül. A sejtek közötti anyag- és információforgalom jelentıségének belátása, példákon keresztül. fémes és nem fémes elemek; ionok; szerves vegyületek sajátosságai, csoportjai; kémhatás, ph; oldódás, oldatok koncentrációja, kémiai kötés, katalízis, katalizátor. Informatika: az információ fogalma, egysége.

19 19 folyamatok szerepe. Kulcsfogalmak / fogalmak Biogén elem, enzim, denaturáció, kicsapódás (koaguláció), anyagcsere (lebontó és felépítı), autotróf, heterotróf, sejtlégzés, erjedés, fotoszintézis, sejtalkotó. Tematikai egység Megfejthetı üzenetek - Molekuláris genetika Órakeret 12 óra Elızetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai A fehérjék szerkezete. Katalízis. Az öröklıdés törvényei (Mendel). A sejt fölépítése. A tudományos gondolkodás mindennapi életben való hasznosságának belátása, a módszerek tudatos alkalmazása. Vizsgálati módszerek, tudományos eredmények és ezek érvényességi körének értelmezése. Az orvoshoz fordulás céljának, helyes idızítésének megértése. Az érveken alapuló vitakultúra fejlesztése, a felelıs állásfoglalás iránti igény felkeltése. gyakorlati alkalmazások, ismeretek gyakorlati alkalmazások: Mi magyarázza tulajdonságok csoportjainak együttes öröklését? Mibıl vannak, hol vannak és hogyan mőködnek a gének? Mi rögzíti bennük az információt? Mi a szerepe a szexualitásnak a faj szempontjából (összehasonlítva az ivartalan szaporodással)? Hogyan alkalmazkodik az élı rendszer (sejt, szervezet)a környezethez? Hogyan lesz a megtermékenyített Fejlesztési követelmények Az osztódások szerepének értelmezése a testi és ivarsejtek létrejöttében és a genetikai sokféleség fenntartásában. A nukleinsavak örökítı szerepének bizonyítása. Kodon-szótár használata. Génmutáció következményének értelmezése kodon-szótár segítségével. Szabályozott génmőködés értelmezése ábra alapján. Daganatra utaló jelek fölismerése. Sebkezelés elsajátítása. Kapcsolódási pontok Kémia: Cukrok, foszforsav, kondenzáció. A fehérjék fölépítése. Fizika: elektromágneses és radioaktív sugárzások típusai. Magyar nyelv és irodalom; mozgóképkultúra és médiaismeret: Fejlıdés, öregedés és halál témái. Tudományosfantasztikus témakörök.

20 20 petesejtbıl ember? Mi dönti el, hogy mely gének, mikor és meddig mőködnek? Mi hangolja össze sejtjeink génmőködését? Miért jönnek létre daganatos megbetegedések? Miért fejlıdünk, öregszünk, és miért halunk meg? Hogyan, miért és milyen mértékben avatkozhat bele az ember a genom mőködésébe? Miben segíthet a számítógép használata a génmőködés megértésében, a személyre szabott gyógyításban, a múlt feltárásában? Az érvek és ellenérvek összevetése. Információforrások kritikus értékelése. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Hiroshima, Bhopal, Csernobil környezeti katasztrófák. Etika: a tudományos eredmények alkalmazásaival kapcsolatos dilemmák. Ismeretek: A genetikai kapcsoltság és oka (kromoszómák). A számtartó és a számfelezı osztódás; a sejtciklus. A nukleinsavak alapfölépítése. A vírusok szaporodása, vírus okozta betegségek. Testi és ivari kromoszómák, az ivari kromoszómákhoz kötött öröklés jellemzıi. A DNS megkettızıdése, információáramlás a fehérjék szintézise során (gén > fehérje > jelleg). A mutációk típusai, gyakoriságuk, lehetséges hatásaik, mutagén tényezık (sugárzás, vegyületek).

21 21 Mutagén hatások kerülésének, ill. mérséklésének módjai. Példa a génmőködés szabályozottságára. A szabályozott mőködés zavara (daganatos betegségek). Az ıssejtek lehetséges felhasználása. A környezeti tényezık génmódosító hatásai (epigenetika). Tartós károsodás (szövetelhalás) és regeneráció. Az öregedés lehetséges okai. A géntechnológia lehetıségei, kockázatai és néhány alkalmazása (genetikailag módosított élılények, génterápia). A genomika céljai. Kulcsfogalmak / fogalmak Kapcsoltság, kromoszóma (testi, ivari), mitózis, meiózis, mutáció, differenciálódás, ıssejt, transzgén, GMO, genomika. Tematikai egység Ételek és életek A táplálkozás Órakeret 8 óra Elızetes tudás A tápanyag fogalma, típusai, a szervezetben betöltött szerepük. A tápcsatorna fı szakaszai, mőködése. A táplálkozás alapvetı minıségi és mennyiségi szempontjai. Normál testsúly, testsúlyproblémák okai és következményei. A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai A táplálkozás energiaviszonyaival kapcsolatos mennyiségi szemlélet erısítése. Az egészséges táplálkozást szolgáló szokások, értékrendek, gyakorlati készségek erısítése, a kockázati tényezık csökkentése iránti igény felkeltése, az önmagunk iránti felelısség érzésének erısítése. A fontosabb emésztıszervi és anyagcsere betegségekkel kapcsolatos

22 22 ismeretekre épülı, egészségmegırzésre irányuló attitődök, életviteli képességek fejlesztése. gyakorlati alkalmazások, ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok gyakorlati alkalmazások: Miért van szükségünk a különféle tápanyagokra? Hogyan függenek össze a sejtekben zajló folyamatok a táplálkozásunkkal? Mi történik az elfogyasztott ételekkel a tápcsatornában? Hová kerülnek a bélrendszerbıl felvett tápanyagok, mi történik velük a szervezetben? Hogyan függ össze a normál testsúly megırzése a helyes táplálkozással? Milyen okai és következményei lehetnek a túlsúlynak, az elhízásnak, illetve az alultápláltságnak? Milyen minıségi és mennyiségi szempontokat kell figyelembe venni a megfelelı táplálkozás érdekében? Mit jelent az élelmiszer-összetétel és -minıség? Melyek a táplálkozással összefüggı gyakoribb megbetegedések, mit tehetünk a megelızésük érdekében? Ismeretek: Tápanyagok energiatartalma, kémiai összetétele, jellemzésük módja. A sejt A táplálkozás szervezet- és sejtszintő folyamatainak összefüggésbe hozása. A nyílt rendszer mőködésének értelmezése az anyagcsere példáján. A tápcsatorna-szakaszok felépítésének, a bennük végbemenı élettani folyamatok kémiai szintő értelmezése, ennek alapján folyamatelemzés (ábrázolás, ábraelemzés). Egy szerv több funkciójának értelmezése a máj példáján. Az emésztési és a sejtszintő lebontási folyamatok közötti összefüggés felismerése. A normál testsúly megırzése jelentıségének belátása, a túlsúly és az elhízás kockázatainak felismerése. Életmódhoz igazodó étrend tervezése, ezzel kapcsolatos adatok, táblázatok használatával. Vita a különbözı táplálkozási szokások, divatok (pl. vegetarianizmus) elınyeirıl és veszélyeirıl. Az emésztıszervi fertızések tüneteinek, valamint a megelızés, a gyógyulás és a fertızés Kémia: Szerves vegyületek, szénhidrátok, zsírok, fehérjék; oldhatóság; fehérjék harmadlagos szerkezete, katalizátor, aktiválási energia, reakcióhı. Lipidek, szteroidok, koleszterin; glükóz, keményítı; fehérjék elsıdleges szerkezete, aminosavak, cellulóz. Fizika: diffúzió; tömeg, súly; energia, munka; nyílt rendszer. Matematika: átlagérték, szórás. Technika, életvitel és gyakorlat: egészséges életmód, egészséges ételek, élelmiszerek. Testnevelés és sport: életvezetés,

23 23 felépítı és lebontó folyamatait jellemzı anyagforgalom összefüggése a táplálkozással (fıbb szerves anyagcsoportok szerepe, jelentısége az energiabevitelben és az anyagcsere folyamatokban). A tápcsatorna szakaszai és mőködésük. A fontosabb emésztıenzimek, termelıdésük és hatásuk helye. A máj elhelyezkedése és szerepe a szervezet mőködésében. A tápanyagok szállítási módjai. A normál testsúly. A túlsúly és elhízás következményei, és emelkedı kockázatuk. A tápanyagok fajlagos energiatartalma. Az alultápláltság jelei, következményei. A kiegyensúlyozott, változatos étrend jelentısége. Hiánybetegségek lehetséges okai, tünetei. Az emésztıszervi fertızések leggyakoribb okai. Az élelmiszer-higiénia jelentısége. Élelmiszerallergia, felszívódási és emésztési rendellenességek. A tartós stressz hatása az emésztırendszerre. Az emésztırendszer rosszindulatú daganatos terjedésével kapcsolatos teendık összegyőjtése. Liszt- és tejcukor-érzékeny beteg diétás étrendjének összeállítása. A diétahiba veszélyeinek bemutatása. Az epe hatásának modellezése. Az enzimmüködés bemutatása egy-egy tápanyag példáján. egészségfejlesztés.

24 24 megbetegedéseinek kockázati tényezıi. A szájhigiéné, a rendszeres fogápolás helyes gyakorlata. Kulcsfogalmak/ fogalmak Tápanyag, étel, élelmiszer (minıség), étrend, tápanyagenergiatartalom, mennyiségi és minıségi éhezés, alapanyagcsere, túlsúly, elhízás, tápcsatorna, emésztıenzim, emésztés, felszívódás, higiénia, allergia. Tematikai egység Jó a levegı? A légzés Órakeret 5 óra Elızetes tudás A légutak és a tüdı felépítése, mőködése és funkciói. A sejtlégzés. A légzırendszert veszélyeztetı környezeti ártalmak és káros szenvedélyek. A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai A felépítés és a mőködés közötti kapcsolat értelmezése a légcsere és az öntisztulási képesség magyarázatában, valamint a tüdı léghólyagjainak felépítése és a külsı gázcserefolyamat közötti összefüggés felismerésében. Az egészséges környezettel, életvitellel kapcsolatos gyakorlati készségek, a fontosabb légzıszervi betegségekkel összefüggı ismereteken alapuló, egészségmegırzésre irányuló attitődök formálása. gyakorlati alkalmazások, ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok gyakorlati alkalmazások: Mi a légzés élettani szerepe, hogyan függ össze a légzés a sejtjeinkben zajló folyamatokkal? Hogyan megy végbe a ki- és belégzés folyamata? Hogyan szabályozza a szervezet a légzés teljesítményét? Hogyan és miért változik a be- és kilélegzett levegı összetétele? A légzés szervezet- és sejtszintő folyamatainak összefüggésbe hozása. A légutak és a tüdı felépítésének, a bennük végbemenı élettani folyamatok elemzése (ábrázolás, ábraelemzés). A légcsere biomechanikai értelmezése egy készített modell alapján. Kémia: Oxigén; oxidáció, redukció. Fehérjék negyedleges szerkezete, vas és vegyületei, komplex vegyületek; savak, ph, kémhatás: a szén-dioxid oldódása és a szénsav reakciói. Földrajz: a Föld

25 25 Mi az összefüggés a légzés és a hangképzés között? Melyek a leggyakoribb légszennyezı anyagok és hogyan hatnak az egészségünkre? Melyek a gyakoribb légzıszervi megbetegedések, mit tehetünk a megelızés érdekében? Ismeretek: Az oxigénfelvétel és a széndioxid leadás összefüggése a sejtlégzés biokémiai folyamatával. A légzési teljesítmény és a szervezet energiafelhasználása közötti összefüggés. A felsı- és alsó légutak felépítése. A tüdı elhelyezkedése a mellüregben. A ki- és belégzés folyamata, a légcsere biofizikai alapja. Légzıizmok. A léghólyagok felépítése, gázcsere fogalma és feltételei. Külsı és belsı gázcserefolyamatok és fizikai hátterük. A légzési gázok szállítási módjai, a hemoglobin szerepe, jelentısége. A vér kémhatása és a szén-dioxidszint közti összefüggés. A gége felépítése, funkciói. A hangszalagok elhelyezkedése, szerepe, hangadás és hangképzés biológiai tényezıi. Légzésfunkciós vizsgálat értelmezése A gázcsere, a légzési gázok szállításának, a szervek oxigénellátásának a fizikaikémiai összefüggéseket figyelembe vevı magyarázata. A gégemőködést bemutató film, vagy ábra elemzése, a mőködés összekapcsolása a fizikai ismeretekkel. Kísérlet során vizsgált, vagy internetrıl győjtött légszennyezési adatok értelmezése. A dohányzás kockázatainak elemzése. légköre; alapgázok és szennyezık. Fizika: gázok nyomása, áramlása; a hang keletkezése, hangmagasság, hangerı, hangszín. Magyar nyelv és irodalom: hangok, hangzók, intonáció. Ének- zene: énekhangok. Technika, életvitel és gyakorlat: a biztonságos otthon, külsı és belsı terek; allergén anyagok. Testnevelés és sport: életvezetés, egészségfejlesztés.

26 26 Savas gázok, mérgezı vegyületek, allergének, szálló por, füst (dohányzás) kockázatai. Néhány gyakori légzıszervi megbetegedés jellegzetes kórképe, a megelızés és a gyógyítás lehetıségei. A dohányzással összefüggı megbetegedések. Kulcsfogalmak / fogalmak Légcsere, gázcsere, légutak, léghólyag, légzési perctérfogat, vitálkapacitás, hemoglobin, gége, hangszalag, allergia, asztma. Tematikai egység Szívbıl szívbe nedvkeringés, belsı környezet Órakeret 9 óra Elızetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai A vér összetétele, sejtes alkotói, biológiai szerepe. A keringési rendszer felépítése. Véráramlás, a vérkörök. A szív üregei, szívbillentyők, szívritmus, pulzus. Rendszerszemlélet fejlesztése a belsı környezet és a nedvkeringés biológiai folyamatában, a különbözı anyagforgalmi folyamatok egymással való kapcsolatában. A szív- és érrendszeri betegségek kockázatainak felismerése, a megelızést lehetıvé tévı életmód-elemek iránti igény felkeltése, erısítése, pozitív attitődök kialakítása. Elsısegélynyújtás és újraélesztésben alapszintő gyakorlottság elérése. gyakorlati alkalmazások, ismeretek gyakorlati alkalmazások: Miért és hogyan keringenek testfolyadékaink? Milyen folyadékterek fordulnak elı a szervezetünkben? Mi a kapcsolatuk? Mibıl áll, hogyan keletkezik, hogyan és Fejlesztési követelmények A nedvkeringés rendszerszemlélető értelmezése, a testfolyadékok megkülönböztetése és összefüggésük felismerése. A vérvétel, a laboratóriumi vizsgálat és orelemzés jelentıségének belátása, a Kapcsolódási pontok Kémia: Oldószer, oldat; molekula polaritás; kolloid rendszerek. Koaguláció; hidratáció; oldatok; ionvegyületek. Fizika: áramlások;

27 27 miért alvad meg a vér? Hogyan biztosítja a szív a vérkeringés irányát és változó teljesítményét? Mi az erek feladata? Hol és hogyan tapintható a pulzus, mérhetı a vérnyomás? Miért változó a vizelet mennyisége és összetétele? Hogyan függ ez össze a belsı környezetünk viszonylagos állandóságával? Melyek a szív és érrendszeri megbetegedések kockázati tényezıi, gyakoribb típusai? Mit tehetünk a megelızésük érdekében? Milyen elsısegélynyújtás alkalmazandó vérzések, szívmőködési zavarok vagy keringésleállás esetén? Ismeretek: Folyadéktér fogalma. A vér oldott és sejtes elemei. A vér és a szövetközti nedv, ill. a nyirok keletkezése, összetétele, funkciói. A hajszálerekben zajló anyagáramlás iránya és oka. A véralvadás élettani jelentısége, a folyamat fı lépései és tényezıi. A vérrög képzıdés kockázati tényezıi és következményei. A szív fölépítése és mőködése, kapcsolata a szívizom sajátosságaival. A szívritmus, pulzusszám, pulzustérfogat és perctérfogat összefüggése. fontosabb adatok értelmezése. Állandóság és változás szempontjainak alkalmazása a folyamat értelmezésében. A véralvadás folyamatának megértése, jelentıségének felismerése, a trombózisos betegségekkel való összefüggésbe hozása. Az érrendszer és a szív felépítése, valamint a bennük végbemenı élettani folyamatok összekapcsolásán alapuló folyamatelemzés (ábrázolás, ábraelemzés). Körfolyamat értelmezése a szívciklus példáján. Vérnyomásmérés osztálytársakon; statisztikai átlag számolása és ábrázolása. A vese felépítése és a benne végbemenı élettani folyamatok összefüggésbe hozásán alapuló folyamatelemzés (ábrázolás, ábraelemzés). A szív- és érrendszeri betegségekkel összefüggı ismeretek alapján következtetések levonása az egészségmegırzésre irányuló életvitelt illetıen. Szív-tüdı készítmény sőrőség; nyomás, nyomásmérés; elektromos áram; diffúzió, ozmózis. Testnevelés és sport: életvezetés, egészségfejlesztés; Technika, életvitel és gyakorlat: család, háztartás; egészséges életmód; baleseti veszélyek, kockázatok.

28 28 Értípusok, felépítésük, funkciójuk. A vénás keringést segítı tényezık. A véreloszlás szabályozása. A vérnyomás fogalma, mérése, normál értékei. A homeosztázis értelmezése a folyadékterek összetételének példáján. A vese szervi felépítése, a vesetestecske felépítése és mőködése. A vízvisszaszívás mértékének szabályozása. Ionháztartás zavara, kiszáradás, rehidrálás. A leggyakoribb szív- és érrendszeri betegségek tünetei, kialakulásának okai. Kockázatot jelentı élettani jellemzık. Az érrendszer állapota és az életmód közötti összefüggés. Vérzéstípusok és ellátásuk. A fertıtlenítés fontossága. A szívinfarktus elıjelei, teendık a felismerés esetén. Az alapvetı újraélesztési protokoll. vizsgálata, mőködésének elemzése Elsısegély-nyújtási teendık gyakorlása a vizsgált sérülések és rosszullétek esetében (pl. újraélesztés). Kulcsfogalmak / fogalmak Folyadéktér, vér, nyirok, véralvadás, trombózis, artéria, véna, kapilláris, vérkör, kamra, pitvar, szívbillentyő, szívciklus, perctérfogat, vérnyomás, homeosztázis, újraélesztés.

29 29 Tematikai egység Erı és ügyesség - mozgás és testalkat Órakeret 8 óra Elızetes tudás A csont szöveti szerkezete, csontok kapcsolódási módjai. Az emberi csontváz fı elemei. A mozgás és az egészség közötti alapvetı összefüggések. A mozgásszegény életmód egészségkárosító hatása. A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai A felépítés és a mőködés kapcsolatának különbözı megjelenése az emberi mozgás szervrendszerében. Állandóság és változás szemléleti alkalmazása az izomösszehúzódás, az izommozgás és a mozgásképesség fejlıdése esetében. A rendszeres testmozgás élettani hatásának ismeretén alapuló tudatos életmódra való törekvés alakítása. A testképen alapuló önelfogadás erısítése, a testmódosítás különféle módjaival összefüggı értéktudat, érvelési és döntési képesség fejlesztése. gyakorlati alkalmazások, ismeretek gyakorlati alkalmazások: Miben hasonlít és miben tér el testfelépítésünk az emberszabású majmokétól? Mi a különbségek oka? Hogyan fejlıdik, változik a mozgásunk a magzati élettıl az idıs korig? Hogyan kapcsolódnak egységes rendszerré a csontjaink? Milyen a csont összetétele, szöveti és szerkezeti felépítése? Mi a magyarázata az izom összehúzódási képességének? Milyen mechanikai elvek alapján írható le az izommozgás? Hogyan alakul ki az egyes Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Evolúciós szemlélet alkalmazása az emberi mozgásképesség eredetének, jellegének magyarázatában. Érvek győjtése a helyes testtartás fontosságáról. Változás és fejlıdés értelmezése az egyén mozgásképességével összefüggésben, a folyamat fıbb lépéseinek meghatározása. A testi képességek, adottságok és a munkavégzés, munkaformák összefüggésének tudatosabb értelmezése. A csontok mechanikai Magyar nyelv és irodalom: testbeszéd, arcjáték. Testnevelés és sport: A helyes testtartás szerepe az énkép és testkép kialakításában; mozgáskultúra; prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés; a fittség jellemzıi. Mozgáskultúra; életvezetés, egészségfejlesztés; energiabefektetés tudatossága.

30 30 testrészek mozgásképessége? Mi az oka az izomfáradtságnak? Milyen mozgásszervi sérülések fordulhatnak elı? Hogyan elızhetık meg és milyen elsısegély alkalmazható? Milyen életmóddal ırizhetı meg a mozgásképesség? Hogyan elızhetık meg a mozgásszervi megbetegedések? Hogyan növelhetı a fizikai teljesítıképesség? Milyen kép él bennünk a testünkrıl? Hogyan változott a szépségideál a múltban, és mi határozza meg a jelenben? El tudjuk-e fogadni a saját testünket? Hogyan módosítható a test megjelenése, formája? Ismeretek: A két lábon járás testi következményei. A kéz és a koponya jellegzetességei. A mozgás szerepe az emberi kommunikációban. A magzatra jellemzı mozgások. Az újszülött öröklött mozgási reflexei. A csecsemı és a kisgyermek mozgásában bekövetkezı változások (átfordulás, mászás, ülés, járás, kézhasználat). Az öregedéssel járó mozgásképesség változások és az életmód összefüggése. A csont szilárdsága és szerkezete, kémiai összetétele és biológiai funkciója közötti összefüggésekkel kapcsolatos kísérletek elvégzése. Példák a különbözı csontkapcsolatokra. A csontok egymással és az izmokkal való kapcsolódási módjainak összefüggésbe hozása a mozgásképességgel. Az izomzat hierarchikus felépítésének belátása, a rendszerszerőség felismerése. A molekuláris, szöveti-, szerv- és szervezetszintő mőködések összefüggésbe hozása. Ennek során a mechanikai elvek, biomechanikai és biokémiai szemlélet alkalmazása. Elsısegélynyújtás különbözı típusú mozgásszervi sérülések esetén. A mozgásszegény életmód egészségkárosító hatásainak felismerésén alapuló, rendszeres, életmódszerő testmozgás. Az önvizsgálatok és rendszeres szőrıvizsgálatok fontosságának belátása. Az edzettség, fittség állapotának biológiai leírása, vizsgálata egyszerő Gerincvédelem. Technika, életvitel és gyakorlat: Eszközhasználat. Generációs kapcsolatok a családban. Család, háztartás; egészséges életmód; tárgyi kultúra, termelés; közlekedés. Testi veszélyek, kockázatok. Mővészetek: az emberábrázolás, az életkorok megjelenítése. Fizika: sőrőség, szilárdság, rugalmasság; erı, munka, energia; egyszerő gépek. Kémia: kalcium és vegyületei, fehérjék. A víz; kolloid állapot. Vizuális kultúra: Emberábrázolás és változásai; szimmetriák, arányok. Reklámok.

31 31 rugalmassága, a kémiai összetétel és a szöveti-, szervi felépítés fıbb jellemzıi. A csontok formai típusai. A csontok kapcsolódási formái. A végtagok és függesztı elemeik, a gerincoszlop és a bordák, a koponya fontosabb csontjai. A vázizmok összehúzódási képességének magyarázata, a molekuláris struktúra felépítése és mőködése. Az izmok hierarchikus felépítése. A hajlító és feszítı izmok mőködése néhány példán, az izmok csontokhoz tapadásának módja. Emelı elv érvényesülése. A mozgás idegi szabályozása. Az izomerı és munka értelmezése. Sérülések típusai (rándulás, ficam, húzódás, szakadás, törés). Alapvetı elsısegélynyújtási ismeretek. A bemelegítés, erısítés, nyújtás biológia alapjai, fontossága. Szőrıvizsgálatok lehetısége, fontossága. A mozgásszegény életmód káros következményei. A mozgás, az életmód és az energiaszükséglet összefüggései. Az edzés és a fizikai teljesítmény összefüggése. A versenysporttal, különféle mérésekkel, ezek értékelése. Csontok fizikai szerkezetének és kémiai összetételének vizsgálata. Érvelés a táplálékkiegészítık, teljesítménynövelık használatával kapcsolatban (elınyök, hátrányok, veszélyek). Érvek győjtése a testképre ható divatok veszélyeirıl.