A Larvadex üzemi vizsgálata battériás tojóállományban

Átírás

1 Parasit, hung A Larvadex üzemi vizsgálata battériás tojóállományban Dr. FARKAS Róbert Állatorvostudományi Egyetem Parazitológúd és Állattani Tanszéke, Budapest "Field study of Larvadex on caged-layer houses in Hungary" - Farkas, R. - Parasit. hung, 23: ABSTRACT. Larvadex (cyromazine) was provided as feed additive (at 5 ppm AI) to caged laying hens for 5 weeks. The larvicide activity was tested with bioassay. Evaluation of the abundance of flies was by resting fly counts and spot cards methods. The obtained data showed that Larvadex has an excellent growth-inhibiting property against fly larvae breeding in poultry manure including house fly (Musca domestica) and lesser house fly (Fannia caniculans). Full larvicide effect was observed from the first week until the end of the feeding of Larvadex but disappeared after ceasing of treatment (sixth week). Adult fly community was markedly reduced not before 4 weeks of treatment. Therefore, at the beginning of feeding of Larvadex a simultaneous use of adulticides is also suggested against fly imagoes. KEY WORDS: Larvadex, cyromazine, IGR, flies, poultry. Az állattartás iparszerüvé válásával más országokhoz hasonlóan hazánkban is a korábbiaknál kedvezőbb feltételek teremtődtek a legyek számára. Különösen igaz ez a zárt, több tízezer állatot magába foglaló baromfitartó épületekre. A különféle légyfajok elsősorban a több hónapon át folyama-tosan üzemelő tojóházakban és tenyészállatnevelő épületekben képesek tömegesen elszaporodni, ahol ideális feltételeket (kedvező klíma, elegendő táplálék, korlátlan tenyészőhely stb.) találnak. Hazai vizsgálatok (FARKAS és PAPP 1989) arra mutattak rá, hogy a naponkénti rendszeres trágyaeltávolítás ellenére is maradnak légytenyésztésre szolgáló helyek a battériás tojóházakban, ahol számos, köztük állat-egészségügyi jelentőségű légyfaj képes nagy számban szaporodni. A súlyos légyfertőzöttség megszüntetése illetve megelőzése több ok miatt is szükséges. Az ott dolgozók állandó nyugtalanítása, a világítótestek és egyéb berendezési tárgyak bepiszkítása mellett különféle kórokozókkal szennyezik a tojásokat a legyek (TITCHENER 1980; AXTELL és ARENDS 1990). A legyeknek fontos járványtani szerepük lehet több fertőző baromfi betegség kórokozójának a terjesztésében is (BRAM 1974; AXTELL és ARENDS 1990). A hazai tojóházakban vagy egyáltalán nem védekeznek a legyek ellen, vagy ha igen, úgy alkalomszerűen, s ekkor csak az imágókat igyekeznek elpusztítani szerves foszforsavészter vagy piretroid hatóanyagú készítményekkel. Ez az eljárás az olykor tetemes munkaráfordítás és szerfelhasználas ellenére sem hozza meg a várt és tartós sikert. 93

2 Ez érthető, hiszen a naponta ezerszám kikelő imágóknak csak egy része pusztul el, miközben a velük szemben használt hatóanyagok iránt fokozatosan csökken az érzékenységük. Az így kialakuló rezisztenciáról külföldi (GEORGHIOU és mtsai 1972; KEIDING 1975, 1976) és hazai (SZTANKAI- GULYÁS és ERÖSS 1970; SZABÓ 1986) szerzők számoltak be. A felsorolt okok a baromfitartásban is szükségessé teszik olyan készítmények használatát, amelyek az imágó stádium elérése előtt képesek elpusztítani a legyeket. Ilyen hatással rendelkeznek az ún. rovarnövekedés-szabályozó anyagok. Közülük egy, a ciromazin hatóanyagú Neporex B légylárvairtó granulátum van hazánkban engedélyezve. Ezt a légytenyésztő helyekre permetezve, locsolva vagy szórva lehet használni. Kutatók arról számoltak be, hogy a szintén ciromazint tartalmazó, de takarmánnyal adott LARVADEX-szel jobb eredményt értek el a baromfiólak legyei ellen (COLLISON és SMITH 1982; GIGA 1987). Üzemi és laboratóriumi körülmények között azt vizsgáltuk, hogy az 5 ppm hatóanyag koncentrációjú Larvadexes takarmányt fogyasztó tyúkok bélsarában mutatkozik-e légylarvaellenes hatás és ez hogyan befolyásolja a tojóház légyfertőzöttségét. ANYAG ÉS MÓDSZER Az üzemi vizsgálatokat egy Budapest melletti termelőszövetkezet baromfitelepének két tojóházában végeztük. A teljesen zárt épületek kaliforniai rendszerű battériáiban bábolnai Tetra SL tojóhibridet tartanak. A fűtés nélküli házakat oldalfali, kézivezérlésü ventillátorokkal szellőztetik. A programozott világítás automatikus irányítású. A ketrecek alatti trágyagyüjtő lemezeken felhalmozódó bélsarat naponként egyszer, motoros trágyalehúzó berendezés segítségével távolítják el. A gyűjtőcsatornákban lévő trágya vízöblítéssel kerül az épületeken kívüli tárolóba. Az állatok ad libitum etetése és itatása vályús-láncos etetőberendezéssel illetve önitatókkal történik. A kísérlet megkezdése előtti időszakban az épületekben semmiféle légyirtás nem történt. A vizsgálatban szereplő, CIBA-GEIGY gyártmányú Larvadex 10%-os premixet a gazdaság keverőüzemében kevertettük az állatok takarmányába. A ciromazin hatóanyagra számított 5 ppm koncentrációjú Larvadexes takarmányt két lépcsőben állították elő. Az egyik tojóház tyúkjai 5 héten át a vizsgált szert tartalmazó tápot fogyasztották, míg a kontrollként szereplő másik állomány Larvadex nélkülit kapott. A készítmény légylárvaellenes és az épület légyfertőzöttségét befolyásoló hatását többféle módon vizsgáltuk. Légylarvaellenes hatás vizsgálata 1. A bélsár természetes légyfertőzöttségének a megállapítására a két tojóházban a kísérlet 0. napján majd a 7. hétig hetente egyszer az épületek légytenyesző helyeiről 1,5-1,5 kg-nyi trágyát gyűjtöttünk. Az összekevert mintákat 10 egyenlő részre osztottuk szét, majd ezekből egy 27 C hőmérsékletű, % relatív páratartalmú helyiségben a legyeket kineveltük és meghatároztuk. 94

3 2. A kísérleti állatok ürülékében mutatkozó lárvaellenes hatás vizsgálata céljából a fent jelzett időpontokban a ketrecek alatti trágyagyüjtő lemezek 40 különböző pontjáról összesen mintegy 4 kg-nyi bélsarat szedtünk. A laboratóriumba szállított anyagot egy napon át -18 C-on tartottuk az esetlegesen előforduló légylárvák vagy egyéb élőlények elpusztítása céljából. Másnap szobahőmérsékletre melegítettük fel majd tíz, egyenként 150 g-nyi mintát mértünk ki s ezekbe Musca domestica petét helyeztünk. A mintákból az előző pontban leírtak szerint a legyeket kineveltük. Párhuzamosan a kontroll tyúkok alatti trágya vizsgálatára is sor került. Az istálló légyfertózöttségére gyakorolt hatás vizsgálata 1. Egységnyi felületen tartózkodó legyek megszámolása (ún. resting fly counts módszer) A legyek által leginkább látogatott mennyezetre és oldalfalakra épületenként 6 db 50x50 cm-es nagyságú fehér kartonlapot ragasztottunk. A korábban említett vizsgálati időpontokban a lapokat lefényképeztük. Az előhívott színes diakép^ket kinagyítva a lapokon látható legyeket összeszámoltuk. A kapott értékeket 4-gyel szorozva 1 m -nyi felületre számítottuk át. 2. A legyek aktivitásának mérése (ún. spot cards módszer) Epületenként 6 különböző helyen egy-egy 9x15 cm-es nagyságú fehér kartonlapot helyeztünk el. Ezeket hetente cseréltük. Értékeléskor kézi nagyító segítségével laponként összeszámoltuk a legyek aktivitására utaló bélsár- és regurgitációs pontokat. A vizsgálati napokon, mindig azonos időpontban megmértük és feljegyeztük az épületek léghőmérsékletét. A statisztikai értékeléshez a hetenként kapott adatokból kiszámított átlagok transzformált /log(n+l)/ értékeit használtuk. A kezelt és a kontroll csoport azonos időpontban és azonos módszerrel kapott adatai közötti szignifikanciát Student-féle kétmintás t-próbával vizsgáltuk. EREDMÉNYEK ÉS MEGBESZÉLÉS Légylarvaellenes hatás A kísérlet kezdetekor gyűjtött bélsármintákból kinevelődött legyek száma szerint a két épület légytenyésztő helyein nagy számú, közel azonos meny-nyiségü légy nevelődött (1. táblázat). Az imágók többsége házilégy (Musca domestica) illetve kis házilégy (Fannia canicularis) volt. A kapott eredmények (1. és 2. táblázat) azt mutatják, hogy a ciromazin olyan mennyiségben ürül a Larvadexet fogyasztó állatok bélsarával, ami teljes mértékben meggátolja a különféle légyfajok fejlődését. Számos külföldi és hazai vizsgálat igazolta, hogy e rovarnövekedés-szabályozó anyag már 1 ppm vagy ennél kisebb koncentrációban is megakadályozza, hogy a legyek kifejlődjenek (HALL és FOEHSE 1980; MILLER és mtsai 1981; A WAD és MULLA 1984; FARKAS 1986, 1987). Az is ismert, hogy a hatás a lárvakorban mutatkozik, azaz a légypetékre illetve a már kialakult bábokra a ciromazin nem hat (HALL és FOEHSE 1980; FARKAS 1987). 95

4 Ezzel magyarázható az a látszólag egymásnak ellentmondó eredmény, mely szerint a Larvadex etetésének a megkezdése utáni 1. és 2. héten a légytenyésztő helyekről gyűjtött mintákból, ha kis számban is, de kinevelődtek legyek, míg az állatok bélsarába oltott petékből nem. Ez érthető, hiszen a tenyésztőhelyeken az etetés megkezdésekor nagy számú, már nem, vagy csak rövid ideig táplálkozó lárva illetve báb található, ugyanakkor ezeken a helyeken a ciromazin tartalmú bélsár csak lassan halmozódik fel. A lárvák számára meg napokig rendelkezésre állhat szer nélküli táplálék. Az állatok bélsarával végzett mesterséges fertőzési kísérlet 1. heti eredménye (2. táblázat) szerint ekkor már 100 %-os légylarvaellenes hatás mutatkozik a Larvadexet fogyasztó tyúkok bélsarában. Külföldi vizsgálatok alapján ez már a szer adá-sát követő 1-2 napon belül jelentkezik (HALL és FOEHSE 1980). A 2. táblázat adatai azt mutatják, hogy az állatok bélsarából a készítmény etetésének a befejezéséig egyetlen légy sem tudott kifejlődni. Ez a hatás a Larvadex megvonását követő héten már megszűnt. A kontrollal összehasonlítva közel azonos számú imágó nevelődött ki a szert fogyasztott állomány alól, a kísérlet 6. és 7. hetében gyűjtött trágyába helyezett légypetékből. Ezekben az időpontokban a légytenyésztő helyekről szedett minták többségéből légy nem kelt ki. Ez azzal magyarázható, hogy ezeken a részeken főleg ciromazint tartalmazó bélsár halmozódott fel, de lehettek olyan helyek is, ahol szermentes trágyába tudtak a legyek petézni. Az eredményt az is befolyásolja, hogy ekkorra az istálló légyfertőzöttsége számottevően lecsökkent (3. táblázat). A Larvadex etetés hatása az épület légyfertőzöttségére A kétféle módszerrel végzett értékelés azt mutatja, hogy az istállókban nagy számú légy volt a kísérlet megkezdésekor (3. táblázat). A legyek illetve a legyek aktivitására utaló bélsár- és regurgitációs pontok számában nem volt szignifikáns különbség a két épület között. A lárvaölő szer adása ellenére a kísérlet 4. hetéig a légyszám nem csökkent, sőt növekedést mutatott. A kiindulási állapothoz és a kontrollhoz képest először az 5. héten mutatkozott csökkenés. Ezt az ún. spot cards módszerre] kapott adatok is megerősítik. A 7. héten kapott alacsony légyszám nem értékelhető, mert a kontroll istállóban is jelentősen csökkent a legyek száma és akti-vitása. Az eredmények azt mutatják, hogy a Larvadex etetésének az épület légyfertőzöttségére nincs azonnal kedvező hatása. Ez azzal magyarázható, hogy több héten át még nagy tömegű légy lehet jelen, amit a szer etetésének a kezdetekor jelenlévő imágók, a bábokból illetve a korábban felhalmozódott trágyából kinevelődő legyek alkotnak. A miénkhez hasonló illetve ettől eltérő eredményekről számoltak be többen. AXTELL és EDWARDS (1983) az etetés napja között már szignifikáns csökkenést észlelt a légy-számban, ami a 35. napra, azaz az 5. hétre még kifejezettebbé vált. MEYER és mtsai (1987) arról számoltak be, hogy a ciromazint 5 ppm koncent-rációban tartalmazó takarmány folyamatos etetésekor a 8. hét után több mint 90 %-kal csökkent az épületben a legyek száma. Egy másik üzemi kísérletben (ANDERSON és mtsai 1986) a Larvadexes táp etetésének a napja között észrevehetően csökkent az imágók száma. Korábbi hazai vizsgálatok során a Larvadex adásának a megkezdését követően 3, illetve 4 hét múlva észlelték az imágók számának a nagymértékű csökkenését (BAJOMI és mtsai 1988). Ezek a megfigyelések megegyeznek abban, hogy csak hetek múltán érzékelhető az istállók légyfertőzöttségének a csökkenése. Ennek időtartama azonban számos tényezőtől függ, így pl. az épületek zártságától, klímájától, légyfertőzöttségének mértékétől, továbbá a meglévő légytenyészőhelyek nagyságától. Összefoglalóan megállapítható, hogy a vizsgált Larvadex 10 %-os premix kifejezett légylarvaellenes hatással rendelkezik. Az ezt tartalmazó takarmánnyal (hatóanyag koncentrációja 5 ppm) etetett tyúkok bélsarában egyetlen légy sem tud kifejlődni. Ez a hatás a szer adását követő napokban megjelenik, illetve a megvonása utáni napokban megszűnik. A Larvadex alkalmazásától csak hetek múltán várható az épületek légyfertőzöttségének a mérséklődése, ezért etetésének a megkezdésekor vagy az ezt megelőző napokban célszerű vegyszeres imágóirtást végezni. 96

5 1. táblázat Légypetékkel természetes^ ton fertőződött bélsarakból kinevelt imágók száma Idő Légyimágók száma 3 (hét) Kísérleti állomány Kontroll állomány * ±8 152± ±2*** 195± ±1*** 259±31 3. * * * 0 74± *** 22± 4 _ ** b. 0*** 321± ±1*** 597± *** 307± gramm bélsár/minta 2 10 minta adataiból számított átlag és szórás 3 Musca domestica, Fannia canicularis és egyéb faj * A Larvadex etetésének kezdete ** A Larvadex etetésének befejezése *** Az átlagértékek között P=0.1 % valószínűségi szinten mutatkozó szignifikáns különbség jelölése

6 2. táblázat Musca domestica petékkel mesterségesen fertőzött bélsarakból kinevelt imágók száma Idő Legyimagok szama (hét) Kísérleti állomány Kontroll állomány 0.* 24±2 21±2 1. 0*** 23±2 2. * * * 0 28±2 3. 0*** 21±2 4. 0*** 21±1 ** 5. * * * ±1 20± ±1 19± pete/minta 2 10 minta adataiból számított átlag és szórás * A Larvadex etetésének kezdete ** A Larvadex etetésének befejezése *** Az átlagértékek között P=0.1 % valószínűségi szinten mutatkozó szignifikáns különbség jelölése

7 3. táblázat A tojóházak légyszáma és a legyek aktivitása a kísérlet alatt Idő Legyek * szama Bélsár- és regurgitácios pontok szama (hét) (db/m 2 ) (db/lap) Kontroll Kísérleti Kontroll Kísérleti * * _ *** b x X * 6 minta adataiból számított átlag és szórás ** A Larvadex etetésének kezdete *** A Larvadex etetésének befejezése x Azonos vizsgálati módszerrel a kontroll és a kísérleti tojóházban kapott adatok átlagértékei között P = 5 % valószínűségi szinten mutatkozó szignifikáns különbség jelölése

8 IRODALOM ANDERSON, J.F, SPANDORF, A, MAGNARELLI, L.A. and GLOWA, W. (1986): Control of house flies in commercial poultry houses in Connecticut. - Poultry Sei, 65: AW AD, T.I. and MULLA, M.S. (1984): Morphogenese and histopathological effects induced by the insect growth regulator cyromazine in Musca domestica (Diptera: Muscidae). - J. Med. Entomol, 21: AXTELL, R.C. and EDWARDS, T.D. (1983): Efficacy and nontarget effects of Larvadex as a feed additive for controlling house flies in caged-layer poultry manure. - Poultry Sei, 62: AXTELL, R.C. and ARENDS, J.J. (1990): Ecology and management of arthropods pests of poultry. - Ann. Rev. Entomol, 35: BAJOMI, D, ERÖSS, J. and JUHÁSZNÉ, SASVÁRI, K. (1988): A házi légy elleni védekezés lárvairtó szerek és imágók elleni mérgezett csalétkek alkal-mazásával zárt baromfi- és sertésistállókban. - Magy. Állatorv. Lapja, 43: BRAM, R.A. (1974): Fly control in support of the exotic Newcastle disease eradication program in Southern California. - Bulletin of the Ento-mological Society of America, 20: COLLISON, CH. and SMITH, J.A. (1982): Control of manure breeding muscid flies in poultry houses with Larvadex. - Poultry Sei, 61: FARKAS, R. (1986): The effect of cyromazine (IGR) on the third-instar larvae of Musca osiris Wiedemann, 1830 (Diptera: Muscidae). - Parasit. hung, 19: FARKAS, R. (1987): The analysis of dose-mortality effect of diflubenzurone and cyromazine on eggs and larvae of Musca domestica. - Proc. of the Int. Conf. of Med. and Vet. Dipt, Ceské Budejovice 30 Nov.- 4 Dec (edited by J. Olejnicek) p FARKAS, R. and PAPP, L. (1989): Species composition and breeding sites of fly communities (Diptera) in caged-layer houses in Hungary. - Parasit. hung, 22: GEORGHIOU, G.P, HAWLEY, M.K, LOOMIS, E.C. and COOMBS, M.F. (1972): Insecticide resistance in house flies in California. - Calif. Agric, 26: 4-6. GIGA, D.P. (1987): Evaluation of the insect growth regulators cyromazine and diflubenzuron as surface sprays and feed additives for controlling house flies Musca domestica (L.) in chicken manure. - Int. Pest Control 29: HALL, R.D. and FOEHSE, M.C. (1980): Laboratory and field tests of CGA for the control of the house fly and face fly in poultry, bovine or swine manure. - J. Econ. Entomol, 73: KEIDING, J. (1975): Problems of house fly control due to multi-resistance to insecticides. - J. Hyg. Epidem. Microbiol. Immunol, 19:

9 KEIDING, J. (1976): The development of resistance to pyrethroids in field populations of Danish house flies. - Pestic. Sei, 7: KELLY, J.A, STUBBS, M.R. and PINNIGER, D.B. (1987): Laboratory evaluation of cyromazine against insecticide-resistant field strains of Musca domestica. - Med. and Vet. Entomol, h MEYER, J.A, McKEEN, W.D. and MULLENS, B.A. (1987): Factors affecting control of Fannia spp. (Diptera: Muscidae) with cyromazine feed-through on caged-layer facilities in Southern California. - J. Econ. Entomol, 80: MILLER, R.W, CORLEY, C, COHEN, CF., ROBBINS, W.E. and MARKS, E.P. (1981): CGA and CGA efficacy against flies and possible mode of action and metabolism. - Southwest. Entomol, 6: SZABÓ, L. (1986): Insecticide resistance of house flies (Musca domestica L.) in Hungary. II. Resistance to organophosphorus insecticides. III. Resistance to pyrethroid insecticides. - Parasit. hung, 19: SZTANKAY-GULYÁS, M. and ERÖSS, J. (1970): Susceptibility of house flies in Hungary. - World Health Organization (VBC) 70, 204: p. 7. TITCHENER, R.N. (1980): Inhabitants of avian skin with special reference to ectoparasitic infestations and diseases of poultry skin. - Proceedings of the Royal Society of Edinburgh 79b: Érkezett: 1990 július 31. Dr. FARKAS, R. Állatorvostudpmányi Egyetem Parazitológiai és Állattani Tanszék Landler Jenő utca 2. H-1078 Budapest HUNGARY