1119 Budapest, Fehérvári út 89-95, Tel: Fax:

Átírás

1 Kenderes Biogáz Projekt - Sajtóanyag Elsődleges cél egy hazai, piaci feltételek mellett is érvényesülni tudó megújuló energia ipar kiépítése. A projekt fejlesztője A projekt fejlesztője és fővállalkozója az AGRENER Bioenergetikai Kft., egy magyar tulajdonú, tudásintenzív, fejlesztő vállalat a megújuló energia hasznosítás területén. Célja olyan zöldenergia termelő, decentralizált kiserőművek létrehozása, melyek a meglévő energiaforrásokat és az ország adottságait aknázzák ki, és amelyekkel hatékonyan biztosítható környezetünk védelme, a mezőgazdaság jobb kihasználtsága és az energiaellátás nagyobb biztonsága. Az AGRENER Kft. fejlesztői tevékenysége során kiválasztja projektjei helyszínét, megvizsgálja az erőforrások rendelkezésére állását és a projekt gazdaságosságát. Elvégzi a projekt technológiai és jogi feltételeinek kialakítását és biztosítja a projekt finanszírozását. A tervezési és kivitelezési munkákat elismert hazai és külföldi partnerekkel valósítja meg, a projekt végleges szerkezetét pedig a mezőgazdasági termelőkkel és alapanyag beszállítókkal közösen alakítja ki. Az elkészült projektek üzemeltetését szintén az AGRENER Kft. végzi.

2 A vállalat munkatársai többéves energetikai tapasztalattal rendelkező szakértők, okleveles mérnökök a biológia, környezetvédelem, építészet, gépészet és a villamosság szakterületeiről - akik a cég pénzügyi, kereskedelmi és jogi munkatársaitól minden segítséget megkapnak az eredményes munka érdekében. A projekt rövid összefoglalója Az erőmű kivitelezésében részt vevő alvállalkozások kiválasztására több körben, több résztvevő meghívásával történt pályáztatás útján került sor. Társaságunk kiemelten nagy hangsúlyt fektet arra, hogy alvállalkozói megfelelő referenciákkal rendelkezzenek, munkájukat minőségi tanúsítvány és garancia-rendszer alapján végezzék. Összességében véve elmondhatjuk, hogy erőművünk nyugat-európai tapasztalatokon alapuló, a gazdaságosan elérhető jelenlegi legjobb technológia (BAT) beépítésével készült. Az Agrener Kft. a projekt beruházási, pénzügyi feladatainak koordinálása céljából Kenderes Biogáz Kft. néven projekttársaságot hozott létre, mely egyúttal a létesítendő kiserőmű tulajdonosa is. A biogáz kiserőmű évente tonna mezőgazdasági alapanyagot használ fel, melyből 28 ezer tonna a Középtiszai Mezőgazdasági Zrt. kenderesi telephelyén keletkező sertéshígtrágya. Ezzel a sertéstelepen képződő trágya közel 50%-át alakítjuk át és hasznosítjuk környezetbarát módon. Mindemellett tonna sterilizált vágóhídi húspép is feldolgozásra kerül, melynek egyéb hasznosítási módja jelenleg korlátozott lenne. Az összes megtermelt villamos energiát az EON Tiszántúli Áramszolgáltató Zrt. veszi át a kötelező átvételt szabályozó villamos energiáról szóló évi CX. törvény, és az ahhoz kapcsolódó 56/2002 GKM rendelet alapján. A megtermelt villamos energia mennyisége folyamatos üzemmód mellett várhatóan 7 GWh évente. A keletkezett hő mintegy 30%-át maga az erőmű használja fel, a fennmaradó mennyiség hasznosítása a telephely közelében későbbiekben megvalósuló beruházások által történik majd. A biogáz termelés melléktermékeként évi tonna mennyiségben keletkező biotrágya a Középtiszai Mg Zrt. termőföldjein kerül felhasználásra, mely révén

3 megközelítőleg 300 tonna műtrágya és köbméter öntözővíz kiváltása lehetséges olyan anyaggal, amely sokkal magasabb biológia értéket képvisel. A projekt 100%-ban zöld beruházás: fosszilis energiahordozó felhasználása nélkül termel energiát, mellyel évente megközelítőleg tonna CO2 kibocsátást váltunk ki. A kiserőmű 300 hektár földterületen termelt mezőgazdasági terméknek jelent hosszabb távon biztos felvevő piacot, közvetlenül 3-4 fő számára teremt munkalehetőséget, az alapanyag-ellátási és szállítmányozási igénye révén közvetve további vidéki munkahelyek kialakításához és megtartásához járul hozzá. A projekt teljes mértékben magánerőből valósult meg, összköltsége 1 Mrd Forint, pályázati támogatásban nem részesült. A biogáz termelés jelentősége globális és hazai szinten Napjaink energiatermelését a fosszilis energiaforrások dominanciája jellemzi. A kőolaj és földgáz kitermelése egyre költségesebb, a meglévő készletek belátható időn belüli kimerülnek hosszabb távon pedig igen nagy veszélyt jelent a felhasználásukkal járó környezetszennyezés. Hazánkban évről évre igen jelentős mennyiségű melléktermék és hulladék keletkezik a mezőgazdaságban és a kommunális szektorban. Ezek maradéktalan felhasználása, ma még megoldatlan és költséges feladat. Hatékony kezelésük jelentős megtakarítást eredményezhet mind a vállalkozók, mind a magyar gazdaság számára. Az alternatív energiaforrások így hosszú távon kiegyensúlyozott, olcsón hozzáférhető energiaforrást jelentenek, ugyanakkor ösztönzik a helyi munkahelyteremtést is. Mi a biogáz? A biogáz értékes energiahordozó (1 Nm3 biogáz 6 kwh, azaz 23 MJ energiával egyenértékű), összetétele hasonló a földgázéhoz, tehát a földgázhasznosítás ismert technológiai megoldásaival az elektromos hálózatba táplálható energiává alakítható át. Anaerob (levegőtől elzárt) lebontási folyamat során a hulladék ártalmatlanításával jó minőségű biotrágya keletkezik, illetve a biogáz felhasználásával elektromos áram és kapcsolt hőenergia.

4 A biogáz-előállítás helyzete Magyarországon Biogáz termeléshez számos természetes eredetű szerves anyag felhasználható a biológiai hulladékoktól a takarmánynövényeken keresztül a speciálisan biogáz előállítási céllal termesztett növényekig. A különböző biológiai anyagokból anaerob erjesztéssel különböző mennyiségű és minőségű biogáz nyerhető. A biomassza legfontosabb forrásai: növénytermesztés: a keletkező melléktermékek teljes egésze felhasználható, de egyre inkább tért hódít a bioenergetikai célú növények termesztése is, az állattenyésztés: melléktermékei energetikai célú elgázosításában van lehetőség, élelmiszeripar: elsősorban a növényolaj-ipar melléktermékei, kommunális és ipari hulladékok. Ezekből a másodlagos nyersanyagokból sokféle eljárással állítható elő hőenergia, villamos áram vagy hajtóanyag. Az érintett régióban (Észak - Alföldi régió) az egyes mezőgazdasági termelők, mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemek, állattartó telepek, illetve az ipari és kommunális szennyvíztisztítók tevékenysége során szerves melléktermék halmozódik fel. Ezen anyagok elszállítása és szakszerű ártalmatlanítása jelentős többletköltséget ró a térség mezőgazdasági vállalatai számára. A természeti környezetet nagymértékben terhelő jelenleg alkalmazott fizikai megsemmisítés (döntően égetés) helyett reális alternatívának tűnik a fent említett szerves melléktermékek keverékéből történő biogáz termelés. A Kenderesi Erőmű Az erőműben elsősorban a Középtisza Mg. Zrt. gazdálkodása során keletkező melléktermékek, valamint egyéb beszállításra kerülő anyagok kerülnek felhasználásra, úgymint: a sertés hígtrágya, silócirok, gabona ocsú, olajos mag ocsú, steril húspép és glicerin. A felhasznált alapanyagok éves összmennyisége - fenti anyagokból megfelelő arányban összeállítva - megközelítőleg t. A sertés hígtrágya átmeneti tárolása gyűjtőaknában történik, ahonnan egy átemelő szivattyú segítségével szükség szerinti ütemezésben és mennyiségben adagoljuk az előfermentorba.

5 A mezőgazdasági hulladékok, a különböző silófajták a szabadtéri betonsilóban helyezzük el. A silótérből az erőmű működéséhez szükséges napi alapanyag-mennyiséget homlokrakodó munkagép segítségével az adagoló konténerbe helyezzük, ahonnan a többi alapanyaggal keverve, egy zárt rendszerű csővezetéken közvetlenül az előfermentorokba juttatjuk. A glicerin tárolása külön tartályban történik, ahonnan közvetlen beadagolással jut szintén a szükség szerinti ütemezésben és mennyiségben a fermentorokba. A steril húspép 50 o C-on tartására alkalmas teherautókban kerül beszállításra, a fűthető tartályba történő kitárolását teljesen zárt rendszerben biztosítják. A húspép ezt követően a fűtött tartályból, továbbra is zárt rendszerben, szivattyú segítségével az előfermentorba kerül. Az előfermentorban termelt biogáz - amely az összesen keletkező biogáz %-át teszi ki, valamint a megerjedt anyag a betáplálási ciklusoknak megfelelően az utófermentorba kerül a szubsztrátumelosztón keresztül. A metángáz tisztítása az biológiai úton, kénbaktériumok segítségével zajlik. A víztelenítési lépés során keletkezett kondenzvíz a kondenzátum-tárolóba kerül elvezetésre. A kierjedt zagy az utófermentorból szivattyú segítségével a fázisbontóba kerül. A fázisbontóban kerül elválasztásra a zagy híg és szilárd komponensre, ezt követően a híg zagy zárt csővezetéken szivattyú segítségével a medencékbe, a szilárd zagy munkagép segítségével a szilárd zagy tárolóba kerül. A biogáz csővezetéken jut a két gázmotorhoz, melyek egy-egy generátort hajtanak meg, ami elektromos áram termelését teszi lehetővé. Előzetes kalkulációk szerint 1 m 3 biogázból, amelynek megközelítőleg 55 %-a metán, 2,2 kwh villamos energia nyerhető, így naponta közel kwh áram állítható elő. A kenderesi technológia több mint 3,2 millió m 3 biogáz előállítását teszi lehetővé. Az erőmű működési koncepciója egyszerű, és a kezelőszemélyzet számára igen biztonságos folyamatirányítást és felügyeletet, a vezérlés pedig teljesen automatikus üzemeltetést tesz lehetővé. Az üzem vezérlő rendszere minden fontos folyamatparamétert és üzemi állapotjelzőt mér és regisztrál. Szükség esetén, pl. folyamatoptimalizáláskor vagy egy zavar esetén, célzottan, és a megfelelő helyen lehet a folyamatba beavatkozni, a vezérlés távadó vészjelzőrendszerrel is el van látva. Az információt a telekommunikációs rendszerek továbbítják az üzemeltetésért felelős Agrener Kft-nek.

6 Az erőmű műszaki leírása Biotechnológia A biotechnológiai egység magába foglalja mindazon létesítményeket és berendezéseket, melyek a beérkező input anyagok feldolgozását, adagolását, keverését és gázosítását végzik. A fermentorok, azaz erjesztő tartályok, gáztömören kivitelezett monolit beton szerkezetek. A fermentáció során keletkező biogáz megfelelő kezelés, kéntelenítés után a fermentorok tetején elhelyezkedő, PVC alapanyagú gáztározó ballonok -ba kerül, melyek tározó kapacitása több mint m3. Erőművünkben három fermentor került megépítésre, ezek közül kettő az ún. előfermentor, a silókból és tartályokból ide kerülnek a megfelelő arányban vegyített alapanyagok, melyek közel 30 napos folyamatos keverés és erjedés után a harmadik utófermentorba kerülnek, ahol további 25 napos tartózkodás során még tetemes mennyiségű biogáz keletkezik. A biotechnológiai egység részét képzi még a szükséges technológiai hőmérsékletet biztosító fűtési rendszer mely természetesen a gázmotorok által termelt hőenergiát használja fel, a berendezések villamos megtáplálását szolgáló berendezések, és nem utolsósorban a folyamatos ellenőrzést és távműködtetést biztosító irányítástechnikai rendszer. Blokk fűtőmű Az erőműbe két, egyenként 526 kw elektromos és 566 kw termikus teljesítményű gázmotor került telepítésre, melyek alkalmasak a képződő biogáz nagy hatásfokú elégetésére és abból villamos- és hőenergia kinyerésére. A termelt villamos energia a helyi áramszolgáltató hálózatába kerül betáplálásra, a keletkező hőenergia megközelítőleg harmadrésze pedig az erőmű berendezéseinek fermentorok, alapanyagtartályok, gázmotor csarnok és egyéb kiszolgáló helyiségek fűtését szolgálja. Gépészet A technológiai szállító biztosított minden olyan gépészeti berendezést mely a rendszeren belüli anyagáramlás biztosításához szükséges. Ezeken túlmenően szükség volt egy átemelő szivattyú-csővezeték együttes kiépítésére is, mely a szomszédos sertéstelepen található 100 m3-es hígtrágya tározóból a hígtrágyát az erőműbe juttatja. Ezen felül kiépítésre kerül egy másik csővezetéki rendszer is, mely a technológiai folyamat végén a leerjedt és szeparált biozagyot a kijelölt tározókba továbbítja.

7 Villamosság A villamosenergia-termelés 0,4kV feszültségszinten történik, így a műszaki épületben elhelyezendő száraz transzformátorokkal kerül átalakításra 20kV-os feszültségszintre. Innen a középfeszültségű kapcsoló berendezésen keresztül saját tulajdonú földkábel juttatja el az energiát a kb m-re lévő közcélú szabadvezetéki hálózatba. Építészet Egy hangszigetelt könnyűszerkezetes műszaki épület biztosít helyet a gázmotoroknak, a transzformátoroknak, a KÖF kapcsoló berendezéseknek, a tárolóknak, az irodának, valamint a szociális helyiségnek. Mindemellett az erőmű beruházás részét képezte az alapanyagok átmeneti tárolására szolgáló silótér, mely egy nyitott, 100*75m nagyságú betonozott sík felület. Szintén szükség volt egy szilárd fermentációs tároló megépítésére is, mely egy nyitott, három oldalán támfallal megtámasztott szilárd zagy tárolására alkalmas betonozott felület. Az erőmű területének egészét kerítéssel vettük körül, így megakadályozva illetéktelenek bejutását a területre. A terület beépítetlen részeit füvesítettük, illetve fákkal ültettük körbe. A jövő Cégünk több termelő elsősorban biogáz előállítására alkalmas mezőgazdasági hulladék alapú - energetikai beruházás indítását tervezi a térségben. Megkezdett fejlesztéseink újabb biogáz illetve bioetanol üzemek létrehozását célozzák meg.