WOODCUTTER 4.0. Faipari Szabásoptimalizáló Szoftver

Átírás

1 WOODCUTTER 4.0 Faipari Szabásoptimalizáló Szoftver Menü: Törlés; Betöltés; Mentés; Szerkesztés; Maradéktáblák; Címke; Opciók; Rendezés; Megjelenítés displayen; Nyomtatás; Nagyítás, kicsinyítés, lapozás; Információ; Prioritás

2 Törlés A törléssel nullázhatjuk az adatbázist, töröljük az elkészített szabásrajzot.

3 Betöltés A rendezéshez szükséges elemlistánkat nem csak a szerkesztõvel módosíthatjuk, hanem lemezrõl is, svd (csak elemlista) és edb (szabásrajz + elemlista) kiterjesztésû adatállományok betöltésével. Az svd állományok betöltésénél, közvetlenül az állománynév kiválasztása után jelentkezõ ablakban a fûz kapcsolóval lehetõség nyílik a jelenlegi adatbázis felülírása, és a hozzáfûzés közti választásra. Így megtehetjük, hogy különbözõ bútordarabok elemkészletének (pl.: szekrény03.svd, szekrény12.svd, éjjeli02.svd) összefûzésével állítsuk össze elemlistánkat. A db érték módosításával az állományban szereplõ elemek darabszámának megsokszorozására van lehetõség. pl.: 450 x 960 2db 960 x db 420 x 480 7db adatbázis betöltésénél a fenti darabszámot 3-ra növelve az a következõ értékeket kapjuk: 450 x 960 6db 960 x db 420 x db Az edb állományoknál a név kiválasztása után további beállításokra nincs lehetõség, hiszen ilyenkor a program egy korábban elmentett szituációt igyekszik maradéktalanul visszaállítani. A program nem tölt be a fent említettektõl eltérõ kiterjesztésû állományokat.

4 Mentés Mentésnél az svd és edb mellett megjelennek a ltx és a dtx kiterjesztések, melyekkel az elemlistát ill. az elemlistát és a rendezett táblák adatait menthetjük egyszerû szöveg-állományba. Ha a kiterjesztést elhagyjuk, akkor a program maga dönt a rendezés meglététõl függõen: - a még nem rendezett elemkészlet esetében svd, - a már rendezett elemeknél edb a kiterjesztés. Míg edb állományoknál egy stádium, egy szituáció maradéktalan rögzítésére törekszik a program (betöltésnél nem variálható elemlista + a rendezett táblák + alapértelmezett táblaméret), addig svd kiterjesztés választásánál egy betöltésnél szabadon sokszorozható, fûzhetõ elemkészlet (csak elemlista) elmentésére van mód.

5 Szerkesztés Ebben az ablakban szerkeszthetjük - billentyû segítségével - elemlistánkat. Az editek tartalma és határértékei az alábbiak: sorszám: a listaablak aktuális vagy leendõ elemének sorszáma. Nem szerkeszthetõ. x_koo: az aktuális elem fekvõ oldalának méretszáma, amely 40mm és az alapértelmezett táblaméret fekvõ oldalának értéke között mozoghat. y_koo: az aktuális elem álló oldalának méretszáma, amely 40mm és az alapértelmezett táblaméret álló oldalának értéke között mozoghat. db: az aktuális elem darabszáma, melynek alsó értéke 1, felsõ értéke 500 és az összes elem darabszámának különbsége. az elforgatható kapcsolóval az elem rendezés alatti elforgathatóságát vagy fix irányúságát állíthatjuk. A fenti editek közt nemcsak a TAB, hanem ENTER billentyûvel is léphetünk, így az OK lenyomásakor nem kell billentyût váltani. A listaablak aktuális elemét a DEL gomb megnyomásával törölhetjük, kiválasztva módosíthatjuk, másolhatjuk

6 Maradéktáblák Ezen ablak elemeinek mûködtetése megegyezik a szerkesztõ ablak azonos elemeinek mûködtetésével. Az editek határértékei a következõk: sorszám: a listaablak aktuális vagy leendõ elemének sorszáma. Nem szerkeszthetõ. x_koo: az aktuális maradéktábla fekvõ oldalának méretszáma, amely 300mm-tõl 3500mm-ig változhat. y_koo: az aktuális maradéktábla álló oldalának méretszáma, amely 300mm-tõl 2100mm-ig változhat. minõség: az aktuális maradéktábla anyagminõsége A maradéktábla-adatbázist nem kell külön menteni, mert ez az ablak bezárásával megtörténik.

7 Opciók E pontban állíthatjuk be a program fontosabb paramétereit, változóit. A táblaméret paramétereivel az alapértelmezésbe vett táblaméretet állíthatjuk be: - az x (fekvõ-) oldal mérete 300mm-tõl, illetve az elemlista tagjainak oldalai közt elõforduló legnagyobb lefektethetõ oldal nagyságától, egészen 3500mm-ig változhat, - az y (álló-) oldal mérete 300mm-tõl, illetve az elemlista tagjainak oldalai közt elõforduló legnagyobb állítható oldal nagyságától, 2100mm-ig változhat. A fûrészlap vastagsága pontban a - fõleg sok kisebb elem elhelyezésekor egyáltalán nem elhanyagolható - fûrészelés miatt elvesztett millimétereket vesszük figyelembe. A paraméter értéke 0mm és 5mm között mozoghat. A rajz sorszáma a következõ, kinyomtatott szabásrajz sorszámát jelzi. A rendezési mód és irány pontban a rendezés három módja közül választhatunk, illetve az utolsó vagy egyetlen rajz rendezésének irányát állíthatjuk be, ahol az x a fekvõ, y az álló helyzetet jelenti. Az idõkorlát kapcsolóval a rendezés idejének korlátozását engedélyezhetjük illetve oldhatjuk fel. A hozzátartozó paraméter a rendezés egy logikai egységére fordítható idõ korlátjának beállítását szolgálja, módosítása csak a kapcsoló engedélyezett állapotában lehetséges. Értéke 1 és 3600 másodperc között változhat. A maradéktáblák kapcsolóval a maradéktáblák - adatbázis használatát engedélyezhetjük, illetve tilthatjuk. Hatására, a rendezés során, az alapértelmezett táblaméret mellett felhasználásra kerülhetnek, vagy kimaradnak az adatbázisunkban regisztrált táblamaradékok. A mind kapcsolóval állíthatjuk be, hogy a rendezés során - amennyiben a maradéktáblák felhasználása engedélyezett - mind vagy csak az Opciók -ban megjelölt anyagminõségû maradékok kerülhessenek felhasználásra. Anyagminõség: az alapértelmezett tábla anyagminõsége

8 Rendezés A rendezést sok tényezõ befolyásolhatja. Ilyenek a típusa, iránya, idõkorlátja, maradéktáblák esetleges használata, az alapértelmezett táblaméret, a fûrészlap vastagsága és természetesen az elemek száma, mérete. E részben a fentiek közül csak azokat részletezzük, melyekre nem tértünk ki az Opciók menüpontban. - A rendezésnek két alaptípusa van: - leggyakrabban használt a C elv, ahol a rendezés több szinten valósul meg. Itt a táblát a szoftver kisebb, külön-külön is optimalizált logikai egységekbõl rendezi össze. - szemben az A elvvel, ahol az egész tábla egy logikai egységként jelenik meg a rendezés alatt. (A két alapelv mellett a B csupán a kettõ elegyét próbálja megvalósítani.) - Teljesen nyilvánvaló, hogy az elemek száma és mérete közvetlenül befolyásolja a rendezési idõt, idõkorlát használatakor esetleg a rendezés hatékonyságát is. A program max. 500 darab és 50 fajta elemre van beállítva. Ha az elemek közt sok apró van, a rendezés jelentõsen lelassulhat, fõleg ha ezek egy ill. az utolsó táblán fordulnak elõ, hiszen az utolsó táblát a program többször is módosíthatja. Ilyen esetben feltétlenül használjunk idõkorlátot, és a rendezési idõ - természetesen az optimális elrendezés kárára - a töredékére csökken.

9 Megjelenítés displayen A monitoron megjelenített szabásrajzon csak a leglényegesebb információk találhatók. Az adott táblára jellemzõ részletes adatokat az Információ-ós ablakban találhatjuk, melyet a menübõl vagy a felsõ billentyûsorról indíthatunk. A táblák közt lapozhatunk, az aktuálisat nagyíthatjuk, kicsinyíthetjük. A képernyõ jobb felsõ szélén lévõ kis ablakokban, a tábla sorszámát és a megjelenítés arányszámait (képpont/mm) láthatjuk. A szabásrajzon a táblára helyezett elemek tartalmazzák a méretszámaikat is. Melyekre nem fértek fel, ott az elforgatás tényét egy kis négyzet jelzi az elem jobb felsõ sarkában.

10 Nyomtatás A nyomtatás a rajznév és a printer-paraméterek elfogadása után kezdõdik. A nyomtatás során megkapjuk a szabásrajzot a szabást segítõ méretszámokkal, az aktuális táblát jellemzõ adatokat az összes tábla adatival összevetve és az összes elem méret- és darabszámát tartalmazó, és az elforgathatóságot jelölõ elemlistát. Adatok: - a rajzok késõbbi (esetleg megrendelõ szerinti) megkülönböztetését szolgáló címke - az anyagminõség az Opciók -ban minõség - a rajzot (lapot) jellemzõ egyedi sorozatszám - a készítés dátuma - a több táblás rendezésnél az egyes táblák megkülönböztetését szolgáló sorszáma - az összes elemszám/táblán lévõ elemek száma - [az összes tábla vágásvonala] az aktuális tábla vágásvonala - az aktuális tábla összfelülete - [az összes tábla hasznos felülete] az aktuális tábla hasznos felülete (az utóbbi százalékban is) A szabásrajzon a táblára helyezett elemek tartalmazzák a méretszámaikat is. Melyekre nem fértek fel, ott az elforgatás tényét - mint displayes megjelenítésnél - egy kis négyzet jelzi az elem jobb felsõ sarkában, méretszámait pedig a rajz melletti elemlistában találhatjuk.

11 Nagyítás, kicsinyítés, lapozás A programban, csak displayes megjelenítésnél, lehetõség nyílik a táblák megjelenítési arányainak (képpont/mm) - bizonyos korlátokon belüli - megváltoztatására, és természetesen, több tábla esetén a táblák közti lapozásra.

12 Információ Ezt az ablakot csak displayes megjelenítésnél hívhatjuk elõ, hiszen az épp megjelenített tábla adatait tartalmazza az összes táblára vonatkozó adattokkal összevetve. Ezen adatok magyarázatát megtalálhatjuk a Nyomtatás pontban.

13 Prioritás A prioritás kapcsolóval állíthatjuk, hogy a rendezés mennyi idõt kapjon a processzortól. A magas prioritás lassítja a gépen futó többi alkalmazást, de növeli a rendezés gyorsaságát. Normális prioritásnál a rendezés az átlag program -tól is megszokott idõveszteséget jelenti a többi, gépen futó program számára. A kapcsoló alaphelyzetben mindig magas. Csak menübõl állítható.