6. Fizikai réteg Az adatátvitel elméleti alapjai
|
|
- Éva Hegedüs
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 6. Fizikai réteg Az OSI ill. TCP/IP hivatkozási modellek legalsó rétegével fogunk foglalkozni a következő fejezetben. Ez a réteg definiálja a hálózatok mechanikai, elektromos és időzítési jellemzőit. A tárgyalást az adatátvitel elméleti analízisével fogjuk kezdeni, amiből rögtön kiderül, hogy a természet korlátot szab a csatornákon átvihető adatmennyiségre. A fizikai réteg célja, hogy egy bitfolyamot szállítson az egyik géptől a másikig. A tényleges átvitelhez különféle átviteli közegeket használhatunk fel. Mindegyiknek megvan a maga alkalmazási területe, ill. jellemzői, mint a sávszélesség, késleltetés, stb. A közegeket durva közelítéssel két csoportba oszthatjuk: vezetékes, mint pl. a rézvezeték vagy a fényvezető szál, és vezeték nélküli közegek, mint például a levegőben terjedő rádióhullámok vagy lézer Az adatátvitel elméleti alapjai Információt úgy lehet vezetéken továbbítani, hogy valamilyen fizikai jellemzőt, pl. feszültséget vagy áramerősséget megváltoztatunk rajta. A feszültség vagy áramerősség változását egy egyváltozós időfüggvénnyel írjuk le. Tegyük fel, hogy egy 8 bites bájt formájában kódolt ASCII b karaktert akarunk elküldeni. A továbbítandó bitminta tehát a A köv. ábrán látható, hogy időben hogyan változik a feszültség értéke a vonalon a mintának megfelelően: Minél rövidebb ideig tart egy-egy bitnek megfelelő jel, annál több jelet (bitet) vagyunk képesek egységnyi idő alatt kiküldeni, ami meghatározza az adatátviteli sebességet. Egysége a b/s. Minél több bitet küldünk, annál több feszültségváltozás történik egységnyi idő alatt, s ezt a közegnek át kell tudnia vinnie. A közegek azonban létezik egy ún. sávszélesség (bandwidth) paramétere, mely az átviteli közeg fizikai tulajdonsága és általában a közeg
2 felépítésétől, vastagságától és hosszúságától függ. A sávszélesség egy időegység alatt átvihető adatmennyiséget, azaz átviteli kapacitást jelent. Egyes esetekben ún. szűrővel korlátozzák az egyes felhasználók rendelkezésre álló sávszélességet, pl. a telefonkábelek sávszélessége akár 1MHz is lehet rövid áthidalt távolságok esetén, költségkímélés okán azonban 3100 Hz-re korlátozták, mely elegendő volt a beszéd analóg módon való átvitelére. A sávszélesség tehát korlátozhatja az adatátviteli sebességet. Minél kisebb a sávszélesség, annál kevesebb feszültségváltozást engedhetünk meg magunknak egységnyi idő alatt, tehát annál kevesebb jelet tudunk továbbítani. Például egy zajmentes 3kHz sávszélességű csatornán nem lehet 6000b/s-nál nagyobb adatsebességet elérni bináris jelek továbbítása esetén Vezetékes átviteli közegek Sodrott érpár A legtöbb hálózati alkalmazás esetén on-line összeköttetésre van szükség, ami azt jelenti, hogy az adatok jelentős késleltetés nélkül kerülnek átvitelre, az átviteli időt pl. milisekundumokban mérhető. A manapság legelterjedtebb átviteli közeg a sodrott vagy csavart érpár (twisted pair). A sodrott érpár két szigetelt rézhuzalból áll, melyek kb. 0,5mm vastagságúak. A rézhuzalok spirálszerűen egymás köré vannak tekerve. A két eret azért sodorják össze, hogy csökkentsék a kettő közötti elektromágneses kölcsönhatást (zavarást). A sodrott érpárt leggyakrabban a távbeszélőrendszerekben használják. Szinte majdnem minden telefonkészüléket sodrott érpár köt össze a telefonközponttal. A sodrott érpár akár több kilométeres szakaszon is erősítés nélkül lehet használni. Amikor hosszabb távolságon keresztül több sodrott érpár fut egymás mellett, akkor a sodrott érpárokat kötegbe fogják, és ezt a köteget mechanikai védelemmel látják el. A sodrott érpár alkalmas mind analóg, mind digitális jelátvitelre. A vezeték sávszélessége a vastagságától és az áthidalt távolságtól függ, de sok esetben néhány Mb/s sebességet is el lehet velük érni pár kilométeres távolságon belül. A sodrott érpárnak számos változata van, de a számítógép-hálózatok szempontjából ezek közül csak kettőnek van jelentősége. A 3-as kategóriájú sodrott érpár két finoman egymás köré tekert, szigetelt vezetékből áll. Általában négy ilyen érpárt fognak össze egy műanyag köpennyel, ami védi és egyben tartja a nyolc vezetéket körül vezették be a fejlettebb 5-ös kategóriájú sodrott érpárokat. Ezek hasonlók a 3-as kategóriájú érpárokhoz, de több sodrás van bennük ugyanakkora hosszon, amely kevesebb áthatást és nagyobb távolságokon jobb minőségű jelet eredményez, így ezek jobban alkalmasak a nagysebességű számítógépes kommunikációra. A mostanában feltörekvő két kategória a 6-os (250MHz) és a 7-es (600 MHz) nagyobb sávszélességen képesek kezelni a jeleket (szemben a 3-as 16 MHzes és 5-ös 100 MHz-es sávszélességével).
3 Az itt bemutatott kábeltípusokat nevezik UTP-nek (Unshielded Twisted Pair árnyékolatlan sodrott érpár), hogy megkülönböztessék őket azoktól a vastag és jóval drágább árnyékolt sodrott érpáros kábelektől, STP-től (Shielded Twisted Pair árnyékolt sodrott érpár), melyeket majdnem sehol sem bizonyultak népszerűnek. Az FTP (Foiled Twisted Pair) kábel az előző kettő közötti átmenet, mely a négy érpár körül egy közös árnyékolást tartalmaz Koaxiális kábel Elsősorban régebben széles körben használt közeg a koaxiális kábel (coaxial cable), amit a kedvelői egyszerűen csak koax -nak hívnak. Jó árnyékolással rendelkezik, nagyobb sebességgel, nagyobb távolságot lehet vele áthidalni. A koaxiális kábel közepén tömöt rézhuzalmag van, amelyet szigetelő vesz körül. A szigetelő körül sűrű szövésű hálóból álló vezető található. A külső vezetőt mechanikai védelmet is biztosító műanyag burkolattal vonják be. Szerkezetét a köv. ábra mutatja: A koaxiális kábel kialakítása és árnyékolása a nagy sávszélesség és a kiváló zajérzéketlenség jó kombinációját adja. Az elérhető sávszélesség függ a kábel minőségétől és hosszától. A mai kábelek sávszélessége közel 1GHz. A koaxiális kábeleket gyakran használták telefonrendszeren belüli nagy távolságokat áthidaló vonalakon, de ezeket azóta már lecsrélték fényvezető szálakra. A koaxot még mindig széleskörben alkalmazzák a kábeltelevíziózásban Fényvezető szálak A mai fényvezető szálas technológiával elérhető legnagyobb sávszélesség több mint Gb/s (50Tb/s). A jelzési sebesség mai kb. 10Gb/s-os gyakorlati felső határa abból ered, hogy képtelenek vagyunk gyorsabban átalakítani a villamos jeleket optikai jelekké és vissza, bár laboratóriumi körülmények között megközelítették a 100Gb/s-ot. Hogyan is működik a fényvezető szálon történő adatátvitel? A fényvezető szálas adatátviteli rendszernek három fő komponense van: a fényforrás, az átviteli közeg és a fényérzékelő detektor. A fényimpulzus megléte szokás szerint a logikai 1 bitet jelenti, míg az impulzus hiánya a logikai 0 bitet. Az átviteli közeg egy rendkívül vékony üvegszál. Ha a detektorba fény jut, akkor a detektor villamos jelet állít elő. Ha az üvegszál egyik végére fényforrást, a másik végére pedig detektort teszünk, akkor egy olyan egyirányú adatátviteli rendszert kapunk, amely villamos jeleket fogad, átalakítja azokat fényimpulzusokká, továbbítja a fényimpulzusokat, majd a kábel másik végén a fényimpulzusokat visszalakítja villamos jelekké. Az üvegszálban a fény teljes visszaverődéssel terjed tovább az üveg faláról, s akár több kilométert is megtehet gyakorlatilag veszteség nélkül. Egyszerre sok, különböző szögben visszaverődő fénysugár halad az üvegszálban, az ilyen szálat többmódusú szálnak nevezik.
4 Ha az üvegszál átmérőjét néhány fényhullámhossznyira lecsökkentjük, akkor a fény visszaverődés nélkül, egyenes vonal mentén terjed a vezetékben. Az ilyen üvegszálat egymódusú szálnak nevezik. Az egymódusú szálak jóval drágábbak, viszont nagyobb távolságok áthidalására használhatók. A fényvezető kábel a fonott árnyékolástól eltekintve hasonlít a koaxiális kábelre. Az ábra oldalnézetben mutat egy fényvezető szálat. Középen található az üvegmag, amiben a fény terjed. Többmódusú szál esetén a mag 50 mikron átmérőjű, azaz kb. olyan vastag, mint egy emberi hajszál. Egymódusú szál esetén a mag 8-10 mikron átmérőjű. Az üvegmagot olyan üvegköpeny veszi körül, amelynek törésmutatója kisebb, mint a magé, így a fénysugár a magon belül marad. A szálat kívülről műanyag védőburkolattal látják el a köpeny védelme érdekében. A fényvezető kábelben általában több szálat fognak össze, és azokat egy műanyag csőbe helyezve védik a külső behatásoktól. A szárazföldi fénykábeleket általában egy méter mélyre fektetik, ahol gyakran okoznak kárt a markológépek. A tengeri kábeleket a partok közelében vízi eke segítségével beszántják a tengerfenék alá, míg a mélyebb vizekben egyszerűen csak leengedik a kábeleket a tengerfenékre, ahol a halászhajók és a cápák időnként megtépázzák őket. A fényvezető szálakat kétféleképpen szokták egymáshoz csatlakoztatni. A fényvezető szál végeit megfelelő csatlakozókkal látják el, és ezeket dugjuk össze. A csatlakozók 10-20% veszteséget okoznak. A másik megoldás a szálak összehegesztése. A hegesztett szál majdnem olyan jó, mint egy gyárilag húzott szál, de azért itt is van némi csillapítás, főleg ha nem illeszkedik pontosan a két szál tengelye. Mindkét csatlakozási módszernél van egy kis visszaverődés, mellyel megállapítható az illesztések helye, távolsága. A fényimpulzusok előállítására kétféle fényforrást használnak: az egyik a LED (Light Emitting Diode), a másik pedig a félvezető lézer. Az optikai kommunikáció három hullámhossz-tartományt használ, amelyek középpontjai a 0,85, 1,3 és 1,55 mikrométernél vannak, itt ugyanis legkisebb a szálak csillapítása, vesztesége. A fényvezető szál másik végén egy fotodióda található, amely elektromos impulzusokat állít elő, ha fény esik rá. A fotodióda tipikus késleltetése 1 ns körül van, ez
5 korlátozza az adatsebességet 1 Gb/s-ra. Ezen kívül a beérkező fénysugárnak elegendő energiával kell rendelkeznie, hogy detektálni lehessen. A fényvezető szál előnye a sávszélesség mellett a kis csillapítás, ill. hogy nem érzékeny az áramimpulzusokra, az elektromágneses zavarásokra, korrodáló környezetre. A telefontársaságok rendkívüli módon kedvelik a fényvezető szálakat, mégpedig két dolog miatt: vékonyak és pehelykönnyűek. A fényvezető szálból nem szivárog el fény, így megcsapolni is nehéz. Ez kiváló védelmet jelent a potenciális lehallgatók ellen. Ha túlságosan meghajlítják őket, megsérülhetnek. A fényvezetős átvitel természeténél fogva egyirányú, a kétirányú kommunikációhoz vagy két szálra vagy egy szálon két frekvenciasávra van szükség Vezeték nélküli átviteli közegek Az elektromágneses spektrum Az elektromágneses hullámok a szabad térben (sőt még vákuumban is) tovaterjednek. Létezésüket elsőként J. C. Maxwell angol fizikus ismerte fel 1865-ben, majd később, ben H. Hertz német fizikus elsőként állított elő és figyelt meg ilyen hullámokat. Az elektromágneses hullám másodpercenkénti rezgésszámát frekvenciának (f) nevezzük. A frekvencia mértékegysége H. Hertz tiszteletére a Hertz (Hz). Két egymást követő hullámcsúcs (vagy hullámvölgy) közötti távolságot hullámhossznak hívjuk, és a görög λ (lambda) betűvel jelöljük. Ha egy elektronikus áramkörhöz, mely ilyen elektromágneses hullámokat állít elő, egy megfelelő méretű antennát csatlakoztatunk, akkor az elektromágnese hullámokat szét lehet úgy szórni, hogy nagyobb távolságokba is venni lehessen őket. A vákuumban minden elektromágneses hullám a frekvenciájától függetlenül, ugyanazzal a sebességgel terjed. Ezt a sebességet fénysebességnek (c) hívjuk, értéke 3x10 8 m/s. Rézben és üvegszálban ez a sebesség a kétharmadára csökken. A fénysebesség egyben a végső sebességhatár is, semmilyen tárgy vagy jel nem képes ennél gyorsabban haladni. Az f, λ és a c között a következő összefüggés áll fenn: λ f = c. Mivel a c konstans, az f ismeretében meghatározhtajuk a λ-t, és fordítva. Például egy 1 MHz-es hullám hullámhossza kb. 300m, míg egy 1 cm hullámhosszú hullám frekvenciája 30GHz. Az elektromágneses spektrumot a köv. ábrán láthatjuk. A rádióhullám, a mikrohullám, az infravörös hullám és a látható fény a spektrumnak az a része, mely különböző modulációk lévén alkalmasak információtovábbításra.
6 Általános érvényű, hogy magasabb frekvenciákon több információt tudunk egységnyi idő alatt továbbítani, ezért szeretik annyira a hálózatos szakemberek a fényvezető szálakat Rádiófrekvenciás átvitel A rádióhullámok egyszerűen előállíthatók, nagy távolságra jutnak el, és könnyen áthatolnak az épületek falain, így széles körben használják ezeket mind kültéri, mind beltéri alkalmazásokban. A rádióhullámok minden irányba terjednek, így az adót és vevőt nem kell fizikailag precízen egymáshoz illeszteni. A rádióhullámok terjedési tulajdonságai frekvenciafüggők. Alacsony frekvencián a rádióhullámok minden akadályon áthatolnak, viszont a teljesítményük a forrástól távolodva erősen a levegőben nagyjából 1/r 3 szerint csökken. A nagyfrekvenciás rádióhullámok egyenes vonal mentén terjednek, és a tárgyakról visszaverődnek. Az eső elnyeli a nagyfrekvenciás hullámokat, a villamos motorok és más nagyteljesítményű berendezések nagyon széles frekvenciatartományban zavarják a rádióhullámokat. a) AM rádió jelek terjedése követi a Föld felszínét, b) FM rádió és TV hullámok visszaverődnek az ionoszféráról Mivel a rádióhullámok nagyon messzire eljutnak, ezért komoly problémát jelent a felhasználók közötti interferencia. Emiatt minden országban szigorúan engedélyhez kötik a rádióadóval ellátott eszközök használatát. Országos és nemzetközi egyezmények szabályozák, hogy ki milyen frekvenciát használhat. A kormányok adják ki a frekvenciasávokat az AM és FM rádiók, TV-k és mobiltelefonok számára, valamint a rendőrség, hajózás, hadsereg és más, egymással versengő felhasználók számára. Átjutnak az épületek falain, ezért tudjuk a zsebrádiót a lakásunkban használni. Adatkommunikációra kevésbé alkalmasak, mert viszonylag kicsi a sávszélességük Mikrohullámú átvitel 100 MHz felett a hullámok szinte teljesen egyenes vonalban terjednek, és így jól irányíthatók. Ha a teljes energiát egy szűk nyalábba sűrítjük egy parabola-antenna használatával, akkor jelentősen megnő az áthidalható távolság, de az adó és vevő antennáit nagyon pontosan kell egymás felé irányítani. Ez az irányítottság még azt is lehetővé teszi, hogy több egymás mellett elhelyezett adó interferencia nélkül kommunikáljon több egymás mellett elhelyezett vevővel, minimális távolságtartási szabály betartásával. Mivel a mikrohullámok egyenes vonal mentén terjednek, ezért a földfelszín görbülete problémát jelent abban az esetben, ha az adó és vevő túl messze vannak egymástól. Ezért meghatározott távolságokban ismétlőkre van szükség. Az alacsonyabb frekvenciájú rádióhullámokkal ellentétben a mikrohullámok nem képesek áthatolni az épületek falain. Ráadásul az adóegység hiába fókuszálja jól a mikrohullámú sugarakat, azok a levegőben mindenképpen szóródnak valamennyire. Az egyre növekvő sávszélesség iránti igény az egyre magasabb frekvenciák használatára készteti az üzemeltetőket. A 10 GHz-ig terjedő sávok használata mindennapos.
7 6.3.4 Infravörös és milliméteres hullámú átvitel A vezeték nélküli infravörös és milliméteres hullámokat elsősorban a kistávolságú adatátvitelben használják előszeretettel. A televíziók, hifi-készülékek távirányítóiban mind infravörös hullámú adóegység található. Az infravörös hullám viszonylag jól irányítható, olcsó és könnyen előállítható. Van azonban egy óriási hátránya: szilárd testeken nem képes áthatolni. Általánosságban elmondhatjuk, hogy minél jobban közeledünk a rádióhullámoktól a látható fény felé, a hullámok annál inkább fényhullámként, és annál kevésbé rádióhullámként viselkednek. Mindezek ellenére előnyökkel is jár az a tény, hogy az infravörös hullámok nem tudnak átmenni a falakon. Az épület egyik szobájában működő infravörös rendszer és a szomszédos szobák rendszerei között nem lép fel interferencia: nem irányíthatjuk a szomszédaink TV-jét a saját távirányítónkkal. Mindezen felül az infravörös rendszerek lehallgatás-biztonsága éppen emiatt jobb a rádiós rendszereknél. A rendszerek üzemeltetéséhez nincsen szükség külön engedélyre. Nagyobb áthidalt távolságokra is használnak infravörös összeköttetést, amikor pl. két épület lokális hálózatát a tetejükre szerelt lézerek segítségével kapcsolják össze. Az ilyen optikai adatátvitel alapvetően egyirányú, így mindkét épületnek külön lézerforrásra és fényérzékelőre van szüksége. Ez a megoldás nagy sávszélességgel rendelkezik és viszonylag olcsó, nem kell engedélyeztetni. A nagyon keskeny lézersugár bizonyos tekintetben hátrányos is. Ahhoz, hogy egy 1 mm széles lézersugarat egy 500 m-re levő 1 mm széles célra irányítsunk, igencsak pontos célzásra lenne szükség. Ezért lencséket alkalmazva egy kicsit szórják a fénysugarat, ill. a vevőnél összegyűjtik őket Kommunikációs műholdak Az 1950-es években olyan kommunikációs rendszereket próbáltak kialakítani, amelyekben a fémborítású meteorológiai léggömbök verték volna vissza a jeleket. Sajnos a vett jelek túl gyengék voltak ahhoz, hogy a rendszert a gyakorlatban is használni lehetett volna. Valamivel később az amerikai haditengerészet felfedezte, hogy az égen van egy álló gömb a Hold -, amit a léggömbök helyett használhatnak. A Holdról visszaverődő jelekre alapozva megépítettek egy ténylegesen is működőképes rendszert a hajók és a part közötti kommunikáció számára.
8 A kommunikációs műholdak, mint mesterséges holdak, néhány olyan tulajdonsággal rendelkeznek, melyek vonzóvá teszi őket több alkalmazás számára is. A műholdak jó néhány transponderrel (ismétlővel) rendelkeznek, amelyek közül mindegyik a spektrum egy részét figyeli, felerősíti a bejövő jelet, és azután egy másik frekvencián küldi vissza, ezzel kerülve el a bejövő jellel való interferenciát. A lefelé irányuló nyalábok általában szélesek, beteríthetik a földfelszín jelentős részét. Az így lefedett területet a műhold lábnyomának (footprint) hívják Geoszinkron műholdak A kb km magasságban keringő műhold mozdulatlannak tűnik az égen, mivel keringési ideje megegyezik a Föld tengelye körüli körbefordulási idejével, azaz 24h-val. Az ilyen műholdakat nevezzük geostacionáris (Geostationary Earth Orbit - GEO) műholdaknak. Amennyiben az interferenciának elejét szeretnénk venni, legalább 2 fok távolságra kell a műholdakat egymástól elhelyezni az egyenlítő síkjában. Tehát legfeljebb 180 műhold lenne elhelyezhető, de ezek mindegyike több transzpondert, frekvenciát és polarizációt is használhat. A modern műholdak elég nagyok is lehetnek, a súlyuk 4000kg-ig terjed, és több kilowatt elektromos teljesítményt is felvehetnek a napelemeikből. A Nap, a Hold és a Föld tömegvonzása hajlamos elmozdítani a műholdakat a kijelölt helyükről, de ezt a hatást kis fedélzeti rakétahajtóművekkel ellensúlyozzák. Ezt a finomhangolási tevékenységet nevezzük pozicionálásnak. Azonban amikor a hajtóművek üzemanyaga kb. 10 év után kifogy, a műhold tehetetlenül sodródni, billegni kezd, és ezért ki kell kapcsolni. Egy idő után a pálya instabillá válik, majd a műhold belép a légkörbe, és ott elég, vagy esetleg a felszínre zuhan. A kommunikációs műholdak sok tulajdonságukban radikálisan különböznek a felszíni kétpontos kapcsolatoktól. Először is, a GEO-műholdaknál a hosszú oda-vissza út annak ellenére jelentős késleltetést jelent, hogy a jelek fénysebességgel terjednek. A küldőtől a végcélig az átviteli idő 250 és 300 ms között mozog a felhasználó és a földi állomás távolságától függően. Az összehasonlítás kedvéért: a földi mikrohullámú kapcsolatok terjedési késleltetése nagyjából 3µs/km, a koaxilális kábelek és fényvezető szálak késleltetése kb. 5µs/km. A műholdak egy másik fontos tulajdonsága az, hogy természetüknél fogva adatszóró közegként viselkednek. A transzponder lábnyomán belül nem kerül többe néhány ezer állomásnak küldeni egy adást, mint egyetlen egynek. Ez a tulajdonság néhány alkalmazásban nagyon hasznos, pl. népszerű weblapokat juttat el egy nagy területen szétszórt nagyszámú számítógépnek. A biztonság és bizalmasság szemszögéből nézve viszont a műholdas rendszerek katasztrofálisak: mindenki minden adást hallhat. A titkosítás létfontosságú, amennyiben biztonságos átvitelt kell megvalósítanunk.
Fizikai Réteg. Kábelek a hálózatban. Készítette: Várkonyi Zoltán. Szeged, 2013. március 04.
Fizikai Réteg Kábelek a hálózatban Készítette: Várkonyi Zoltán Szeged, 2013. március 04. Bevezetés 2013. március 04. [KÁBELEK A HÁLÓZATBAN] A fizikai réteg célja az, hogy egy bitfolyamot szállítson az
RészletesebbenAdatátviteli eszközök
Adatátviteli eszközök Az adatátvitel közegei 1) Vezetékes adatátviteli közegek Csavart érpár Koaxiális kábelek Üvegszálas kábelek 2) Vezeték nélküli adatátviteli közegek Infravörös, lézer átvitel Rádióhullám
RészletesebbenHálózatok I. (MIN3E0IN-L) ELŐADÁS CÍME. Segédlet a gyakorlati órákhoz. 2.Gyakorlat. Göcs László
(MIN3E0IN-L) ELŐADÁS CÍME Segédlet a gyakorlati órákhoz 2.Gyakorlat Göcs László Manchester kódolás A Manchester kódolást (Phase Encode, PE) nagyon gyakran használják, az Ethernet hálózatok ezt a kódolási
RészletesebbenTartalom. 1. és 2. rétegű eszközök. Hálózati kábelek. Első réteg. UTP kábel. Az UTP kábel felépítése
Tartalom 1. és 2. rétegű eszközök Kábelek és aktív eszközök első rétegű eszközök passzív eszköz: kábel és csatlakozó síntopológiás eszköz: ismétlő (repeater) csillag topológiás aktív eszköz: hub második
RészletesebbenSzámítógépek, perifériák és a gépeken futó programok (hálózati szoftver) együttese, amelyek egymással összeköttetésben állnak.
Számítógépek, perifériák és a gépeken futó programok (hálózati szoftver) együttese, amelyek egymással összeköttetésben állnak. Előnyei Közös erőforrás-használat A hálózati összeköttetés révén a gépek a
RészletesebbenDigitális adattovábbítás, kommunikáció Az információs és kommunikációs technika gyorsuló ütemben fejlődik. Az elektromágneses hullámok néhány
Digitális adattovábbítás, kommunikáció Az információs és kommunikációs technika gyorsuló ütemben fejlődik. Az elektromágneses hullámok néhány fajtájának (rádióhullámok, mikrohullámok, fény) segítségével
RészletesebbenTÁVKÖZLÉSI ISMERETEK
TÁVKÖZLÉSI ISMERETEK Varga József FÉNYVEZETŐS GYAKORLAT Elérhetőség Mail: endrei.varga@t-online.hu Mobil:30/977-4702 1 UTP kábel szerelés UTP (Unshielded Twisted Pair): Árnyékolatlan csavart érpár Külső
RészletesebbenHÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János
4. HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János 2 A jelátvitel fizikai közegei Történelem 3 A hálózatok fejlődésének kezdetén különféle célorientált hálózatok jöttek létre: távközlő hálózatok műsorelosztó hálózatok
RészletesebbenTartalom. 1. és 2. rétegű eszközök. Hálózati kábelek. Első réteg. UTP kábel. Az UTP kábel felépítése
Tartalom 1. és 2. rétegű eszközök Kábelek és aktív eszközök első rétegű eszközök passzív eszköz: kábel és csatlakozó síntopológiás eszköz: ismétlő (repeater) csillag topológiás aktív eszköz: hub második
RészletesebbenInformációátvitel Fizikai átviteli jellemzők és módszerek 1. Aktív és passzív eszközök 1.1. Hub (elosztó) 1.2. Bridge (híd)
Információátvitel Fizikai átviteli jellemzők és módszerek A fizikai közeg a jelek hordozója, fémvezeték, fényvezeték vagy a puszta "éter". Attól függően, hogy vezetékes, ill. vezeték nélküli átvitelmódról
Részletesebben13. KOMMUNIKÁCIÓS HÁLÓZATOK
13. KOMMUNIKÁCIÓS HÁLÓZATOK A mai digitális berendezések egy jelentős része más berendezések közötti adatátvitelt végez. Esetenként az átvitel megoldható minimális hardverrel, míg máskor összetett hardver-szoftver
RészletesebbenFényvezető szálak és optikai kábelek
Fényvezető szálak és optikai kábelek Fizikai alapok A fénytávközlés alapvető passzív elemei. Ötlet: 1880-as években Alexander Graham Bell. Optikai szálak felhasználásának kezdete: 1960- as évek. Áttörés
RészletesebbenA NEM-IONIZÁLÓ SUGÁRZÁSOK. Elektromágneses sugárzások és jellemzőik
A NEM-IONIZÁLÓ SUGÁRZÁSOK Fóti Zoltán 1 E tanulmány célja az iparban egyre szélesebb körben alkalmazott és mind többször hallott, sokak számára zavaros nem-ionizáló sugárzás fogalmának ismertetése, felosztása,
RészletesebbenELEKTROMÁGNESES REZGÉSEK. a 11. B-nek
ELEKTROMÁGNESES REZGÉSEK a 11. B-nek Elektromos Kondenzátor: töltés tárolására szolgáló eszköz (szó szerint összesűrít) Kapacitás (C): hány töltés fér el rajta 1 V-on A homogén elektromos mező energiát
RészletesebbenHÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János
HÍRADÁSTECHNIKA I. 3. Dr.Varga Péter János 2 Modulációk 3 4 A jelátvitel fizikai közegei 5 A jelátvitel fizikai közegei 6 Réz alapú kábelek 7 Üvegszál alapú kábelek Üvegszál alapú kábelek előnyei 8 Magas
RészletesebbenMechanikai hullámok. Hullámhegyek és hullámvölgyek alakulnak ki.
Mechanikai hullámok Mechanikai hullámnak nevezzük, ha egy anyagban az anyag részecskéinek rezgésállapota továbbterjed. A mechanikai hullám terjedéséhez tehát szükség van valamilyen anyagra (légüres térben
RészletesebbenSzámítógép hálózatok kábelezése
Számítógép hálózatok kábelezése A gyakorlat célja: Megismerkedni a hálózatok komponenseivel 2 számítógép közötti fizikai kapcsolat megvalósítása Elméleti bevezető: Hosztok / csomópontok: 1. Számítógépek,
RészletesebbenKöszönjük, hogy a MELICONI termékét választotta!
H Köszönjük, hogy a MELICONI termékét választotta! AV 100 jelátadó segítségével vezeték nélkül továbbíthatja audio/video készülékeinek (videó lejátszó, DVD, dekóder/sat, videokamera) jelét egy második
RészletesebbenVezetékes átviteli közegek
Vezetékes átviteli közegek Összekötés lehet: Fizikailag összekötött (bounded) pl.: jelvezetékek, optikai kábel o A vezetékes rendszer lehallgatás ellen védettebb; o Kis távolságra olcsóbb a létesítése;
RészletesebbenElektromágneses hullámok, a fény
Elektromágneses hullámok, a fény Az elektromos töltéssel rendelkező testeknek a töltésük miatt fellépő kölcsönhatását az elektromos és mágneses tér segítségével írhatjuk le. A kölcsönhatás úgy működik,
RészletesebbenFIZIKAI RÉTEG. A fizikai réteg a számítógép-hálózatok hétrétegű OSI modelljében az első, avagy legalsó réteg.
FIZIKAI RÉTEG A fizikai réteg a számítógép-hálózatok hétrétegű OSI modelljében az első, avagy legalsó réteg. Ez a legalsó réteg a fizikai közeggel foglalkozik, azzal, hogy hogyan kell az elektromos jeleket
RészletesebbenÁTVITELI ALAPOK, ALAPFOGALMAK
HÁZI DOLGOZAT SZÁMÍTÓGÉP HÁLÓZATOK II. (A FIZIKAI RÉTEGBEN HASZNÁLT ÁTVTELI KÖZEGEK) 2006. 04. 23. Készítette: Borbás Zoltán A dolgozat célja, hogy rövid áttekintést adjon a napjainkban legelterjedtebben
RészletesebbenDigitális adattovábbítás, kommunikáció Az információs és kommunikációs technika (IKT) gyorsuló ütemben fejlődik. Az elektromágneses hullámok néhány
Digitális adattovábbítás, kommunikáció Az információs és kommunikációs technika (IKT) gyorsuló ütemben fejlődik. Az elektromágneses hullámok néhány fajtájának (rádióhullámok, mikrohullámok, fény) segítségével
RészletesebbenA klasszikus Ethernet leggyakoribb típusai. 185 m BNC. 10Base-T sodrott érpár 100 m RJ45 A kábel 4 érpárjából 2 érpárat használ.
AST_v3\ 2.2. 2.2.5. A vezetékes átviteli közegek A fizikai réteg célja az, hogy küldött bitek egyenként és pontosan érkezzenek meg a vevő oldalára. Ezt a célt alapvetően kétféle közeg igénybevételével
RészletesebbenOptikai kábelek. Brunner Kristóf
Optikai kábelek Brunner Kristóf Távközlés A modern társadalomban elképzelhetetlen lenne, hogy ha egy levelet írunk a világ egyik oldaláról a másikra az ne érkezzen meg legrosszabb esetben egy percen belül
RészletesebbenSzámítógépes hálózatok
1 Számítógépes hálózatok Hálózat fogalma A hálózat a számítógépek közötti kommunikációs rendszer. Miért érdemes több számítógépet összekapcsolni? Milyen érvek szólnak a hálózat kiépítése mellett? Megoszthatók
RészletesebbenADATÁTVITELI RENDSZEREK A GLOBÁLIS LOGISZTIKÁBAN
9. ELŐADÁS ADATÁTVITELI RENDSZEREK A GLOBÁLIS LOGISZTIKÁBAN A logisztikai rendszerek irányításához szükség van az adatok továbbítására a rendszer különböző elemei között. Ezt a feladatot a különböző adatátviteli
RészletesebbenKészítette: Bagosi Róbert Krisztián Szak: Informatika tanár Tagozat: Levelező Évfolyam: 3 EHA: BARMAAT.SZE H-s azonosító: h478916
Készítette: Bagosi Róbert Krisztián Szak: Informatika tanár Tagozat: Levelező Évfolyam: 3 EHA: BARMAAT.SZE H-s azonosító: h478916 OPTIKAI SZÁLAK Napjainkban a távközlés és a számítástechnika elképzelhetetlen
RészletesebbenA Li-Fi technológia. Bagoly Zsolt. Debreceni Egyetem Informatika Kar. 2014. február 13.
A Li-Fi technológia Bagoly Zsolt Debreceni Egyetem Informatika Kar 2014. február 13. Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 3 2. A Wi-Fi biztonsága 4 3. A Li-Fi 5 3.1. A Li-Fi bemutatása........................
RészletesebbenHullámok, hanghullámok
Hullámok, hanghullámok Hullámokra jellemző mennyiségek: Amplitúdó: a legnagyobb, maximális kitérés nagysága jele: A, mértékegysége: m (egyéb mértékegységek: dm, cm, mm, ) Hullámhossz: két azonos rezgési
RészletesebbenHálózati architektúrák
Hálózati architektúrák Hálózati architektúra számítógép-hálózatok tervezését struktúrális módszerrel végzik, azaz a hálózat egyes részeit réteg-ekbe (layer) vagy más néven szint-ekbe (level) szervezik,
RészletesebbenSzámítógép-hálózat fogalma (Network)
Hálózati ismeretek Két vagy több számítógép, melyek összeköttetésben állnak és kommunikálni tudnak egymással. Számítógép-hálózat fogalma (Network) A gyors adatátvitel, illetve összteljesítmény elérése
RészletesebbenJárműinformatika Multimédiás buszrendszerek (MOST, D2B és Bluetooth) 4. Óra
Járműinformatika Multimédiás buszrendszerek (MOST, D2B és Bluetooth) 4. Óra Multimédiás adatok továbbítása és annak céljai Mozgókép és hang átvitele Szórakoztató elektronika Biztonsági funkciókat megvalósító
RészletesebbenPerifériáknak nevezzük a számítógép központi egységéhez kívülről csatlakozó eszközöket, melyek az adatok ki- vagy bevitelét, illetve megjelenítését
Perifériák monitor Perifériáknak nevezzük a számítógép központi egységéhez kívülről csatlakozó eszközöket, melyek az adatok ki- vagy bevitelét, illetve megjelenítését szolgálják. Segít kapcsolatot teremteni
RészletesebbenHÍRKÖZLÉSTECHNIKA. 2.ea. Dr.Varga Péter János
HÍRKÖZLÉSTECHNIKA 2.ea Dr.Varga Péter János 2 A jelátvitel fizikai közegei 3 A jelátvitel fizikai közegei 4 A telekommunikáció elektromágneses spektruma Frekvencia (Hertz) 10 2 10 3 10 4 10 5 10 6 10 7
RészletesebbenHÍRKÖZLÉSTECHNIKA. 2.ea. Dr.Varga Péter János
HÍRKÖZLÉSTECHNIKA 2.ea Dr.Varga Péter János 2 Digitális jelek előállítása Digitális jelek előállítása 3 Híradástechnika I. (prezentáció) jegyzet 48.dia Digitális jelek előállítása 4 Híradástechnika I.
RészletesebbenOptoelektronikai Kommunikáció. Az elektromágneses spektrum
Optoelektronikai Kommunikáció (OK-2) Budapesti Mûszaki Fõiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Fõiskolai Kar Számítógéptechnikai Intézete Székesfehérvár 2002. 1 Budapesti Mûszaki Fõiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki
RészletesebbenFénytávközlő rendszerek és alkalmazások
Fénytávközlő rendszerek és alkalmazások 2015 ősz Történeti áttekintés 1 A kezdetek 1. Emberré válás kommunikáció megjelenése Információközlés meghatározó paraméterei Mennyiség Minőség Távolság Gyorsaság
RészletesebbenHálózati alapismeretek
Hálózati alapismeretek Tartalom Hálózat fogalma Előnyei Csoportosítási lehetőségek, topológiák Hálózati eszközök: kártya; switch; router; AP; modem Az Internet története, legfontosabb jellemzői Internet
RészletesebbenTájékoztató. Értékelés. 100% = 100 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 40%.
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenRegister your product and get support at www.philips.com/welcome SDV5121/10 HU Felhasználói kézikönyv Tartalomjegyzék 1 Fontos! 4 Biztonság 4 Újrahasznosítás 4 2 A SDV5121 5 Áttekintés 5 3 üzembe helyezés
RészletesebbenFény, mint elektromágneses hullám, geometriai optika
Fény, mint elektromágneses hullám, geometriai optika Az elektromágneses hullámok egyik fajtája a szemünk által látható fény. Látható fény (400 nm 800 nm) (vörös ibolyakék) A látható fehér fény a különböző
RészletesebbenSzámítógép hálózatok gyakorlat
Számítógép hálózatok gyakorlat 8. Gyakorlat Vezeték nélküli helyi hálózatok 2016.04.07. Számítógép hálózatok gyakorlat 1 Vezeték nélküli adatátvitel Infravörös technológia Még mindig sok helyen alkalmazzák
RészletesebbenTÁVKÖZLÉSI ISMERETEK FÉNYVEZETŐS GYAKORLAT. Szakirodalomból szerkesztette: Varga József
TÁVKÖZLÉSI ISMERETEK FÉNYVEZETŐS GYAKORLAT Szakirodalomból szerkesztette: Varga József 1 2. A FÉNY A külvilágról elsősorban úgy veszünk tudomást, hogy látjuk a környező tárgyakat, azok mozgását, a természet
RészletesebbenRegister your product and get support at SDV5118P/12. HU Felhasználói kézikönyv
Register your product and get support at www.philips.com/welcome SDV5118P/12 Felhasználói kézikönyv Tartalomjegyzék 1 Fontos! 4 Biztonság 4 Újrahasznosítás 4 2 A SDV5118P 5 Áttekintés 5 3 üzembe helyezés
RészletesebbenHÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János
3. HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János Digitális modulációk 2 A digitális moduláció célja a lehető legtöbb információ átvitele a legkisebb sávszélesség felhasználásával, a legkisebb hibavalószínűséggel.
RészletesebbenRegister your product and get support at www.philips.com/welcome SDV7120/10 HU Felhasználói kézikönyv Tartalomjegyzék 1 Fontos! 4 Biztonság 4 Újrahasznosítás 4 2 A SDV7120 5 Áttekintés 5 3 üzembe helyezés
RészletesebbenAz optika és a kábeltv versenye a szélessávban. Előadó: Putz József
Az optika és a kábeltv versenye a szélessávban Előadó: Putz József A fejlődés motorja HD műsorok száma nő 3DTV megjelenése- nagy sávszélesség igény Új kódolás- sávszélesség igény csökken Interaktivitás
RészletesebbenKromatikus diszperzió mérése
Kromatikus diszperzió mérése Összeállította: Mészáros István tanszéki mérnök 1 Diszperziós jelenségek Diszperzió fogalma alatt a jel szóródását értjük. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a bemeneti keskeny
Részletesebben6.óra Hálózatok Hálózat - Egyedi számítógépek fizikai összekötésével kapott rendszer. A hálózat működését egy speciális operációs rendszer irányítja.
6.óra Hálózatok Hálózat - Egyedi számítógépek fizikai összekötésével kapott rendszer. A hálózat működését egy speciális operációs rendszer irányítja. Csoportosítás kiterjedés szerint PAN (Personal Area
Részletesebben4. Csatlakozás az Internethez. CCNA Discovery 1 4. fejezet Csatlakozás az internethez
4. Csatlakozás az Internethez Tartalom 4.1 Az internet fogalma és miként tudunk csatlakozni 4.2 Információ küldése az interneten keresztül 4.3 Hálózati eszközök egy NOC -ban 4.4 Kábelek és csatlakozók
RészletesebbenOptika gyakorlat 2. Geometriai optika: planparalel lemez, prizma, hullámvezető
Optika gyakorlat. Geometriai optika: planparalel lemez, prizma, hullámvezető. példa: Fényterjedés planparalel lemezen keresztül A plánparalel lemezen történő fényterjedés hatására a fénysugár újta távolsággal
RészletesebbenAudiofrekvenciás jel továbbítása optikai úton
Audiofrekvenciás jel továbbítása optikai úton Mechanikai rezgések. Hanghullámok. Elektromágneses rezgések. Rezgésnek nevezünk minden olyan állapotváltozást, amely időben valamilyen ismétlődést mutat. A
RészletesebbenMŰSZAKI LEÍRÁS Az I. részhez
MŰSZAKI LEÍRÁS Az I. részhez Megnevezés: Automatizálási rendszerek bővítése korszerű gyártásautomatizálási, ipari kommunkiációs és biztonsági modulokkal. Mennyiség: 1 db rendszer, amely az alábbi eszközökből
RészletesebbenRegister your product and get support at SDV6224/12. HU Felhasználói kézikönyv
Register your product and get support at www.philips.com/welcome SDV6224/12 Felhasználói kézikönyv Tartalomjegyzék 1 Fontos! 4 Biztonság 4 Újrafelhasználás 4 2 A SDV6224/12 5 Áttekintés 5 3 üzembe helyezés
Részletesebben11. Egy Y alakú gumikötél egyik ága 20 cm, másik ága 50 cm. A két ág végeit azonos, f = 4 Hz
Hullámok tesztek 1. Melyik állítás nem igaz a mechanikai hullámok körében? a) Transzverzális hullám esetén a részecskék rezgésének iránya merőleges a hullámterjedés irányára. b) Csak a transzverzális hullám
RészletesebbenRegister your product and get support at www.philips.com/welcome SDV5120/10 HU Felhasználói kézikönyv Tartalomjegyzék 1 Fontos! 4 Biztonság 4 Újrahasznosítás 4 2 A SDV5120 5 Áttekintés 5 3 üzembe helyezés
RészletesebbenHíradástechnika I. 3.ea
} Híradástechnika I. 3.ea Dr.Varga Péter János A jelátvitel fizikai közegei 2 A jelátvitel fizikai közegei Híradástechnika Intézet 3 Réz alapú kábelek Híradástechnika Intézet 4 Csavart érpáras átviteli
Részletesebben9. Gyakorlat - Optoelektronikai áramköri elemek
9. Gyakorlat - Optoelektronikai áramköri elemek (Componente optoelectronice) (Optoelectronic devices) 1. Fénydiódák (LED-ek) Elnevezésük az angol Light Emitting Diode rövidítéséből származik. Áramköri
RészletesebbenSzámítógépes hálózatok felépítése, működése
Számítógépes hálózatok felépítése, működése Számítógépes eszközök A. Mobil számítógépek, perifériák (+ telekommunikációs technika) a. személyhez rendelt b. járműhöz rendelt B. Telepített számítógépek,
RészletesebbenHexium VIDOC-JANUS Twisted Pair Transmitter Terméklap
Hexium VIDOC-JANUS Twisted Pair Transmitter Terméklap Hexium Kft. VIDOC-JANUS-TWT 2 1. Általános leírás A TWT (Twisted Pair Transmitter) koaxiális kábelen érkező videojelet fogad, átalakítja differenciális
RészletesebbenSzámítógépes hálózatok
Számítógépes hálózatok 3.gyakorlat Fizikai réteg Kódolások, moduláció, CDMA Laki Sándor lakis@inf.elte.hu http://lakis.web.elte.hu 1 Második házi feladat 2 AM és FM analóg jel modulációja esetén Forrás:
RészletesebbenHexium VIDOC-JANUS Twisted Pair Receiver Terméklap
Hexium VIDOC-JANUS Twisted Pair Receiver Terméklap Hexium Kft. VIDOC-JANUS-TWR 2 1. Általános leírás A TWR (Twisted Pair Receiver) csavart érpáron érkező differenciális videojelet alakítja vissza koaxiális
RészletesebbenRegister your product and get support at www.philips.com/welcome SDV7120/12 HU Felhasználói kézikönyv Tartalomjegyzék 1 Fontos! 4 Biztonság 4 Újrahasznosítás 4 2 A SDV7120 5 Áttekintés 5 3 üzembe helyezés
RészletesebbenRegister your product and get support at www.philips.com/welcome SDV6222/12 HU Felhasználói kézikönyv Tartalomjegyzék 1 Fontos! 4 Biztonság 4 Újrahasznosítás 4 2 A SDV6222 5 Áttekintés 5 3 üzembe helyezés
RészletesebbenRegister your product and get support at SDV5225/12. HU Felhasználói kézikönyv
Register your product and get support at www.philips.com/welcome SDV5225/12 HU Felhasználói kézikönyv Tartalomjegyzék 1 Fontos! 4 Biztonság 4 Újrahasznosítás 4 2 A SDV5225/12 5 Áttekintés 5 3 üzembe helyezés
RészletesebbenOptika és Relativitáselmélet II. BsC fizikus hallgatóknak
Optika és Relativitáselmélet II. BsC fizikus hallgatóknak 2. Fényhullámok tulajdonságai Cserti József, jegyzet, ELTE, 2007. Az elektromágneses spektrum Látható spektrum (erre állt be a szemünk) UV: ultraibolya
RészletesebbenHÁLÓZATOK I. Segédlet a gyakorlati órákhoz. Készítette: Göcs László mérnöktanár KF-GAMF Informatika Tanszék. 2015-16. tanév 1.
HÁLÓZATOK I. Segédlet a gyakorlati órákhoz 2. Készítette: Göcs László mérnöktanár KF-GAMF Informatika Tanszék 2015-16. tanév 1. félév Koaxiális kábel: A koaxiális kábel egy belső és egy külső vezetőből
RészletesebbenElektromágneses hullámok
Elektromágneses hullámok Két jelenség kapcsolódásával váltakozó elektromos és mágneses teret lehet létrehozni: Az indukció (mágneses tér változása elektromos teret, áramot hoz létre) és az elektromágnes
RészletesebbenAlkalmazott hálózati ismeretek - Számítógéphálózatok passzív elemei
Király László Alkalmazott hálózati ismeretek - Számítógéphálózatok passzív elemei A követelménymodul megnevezése: Számítógép javítása, karbantartása A követelménymodul száma: 1174-06 A tartalomelem azonosító
RészletesebbenVálasztható önálló LabView feladatok 2017
1) Alapsávi vezetékes átvitelben használt modulációs eljárások I. Egy elméleti összefoglalót kérek annak bemutatására, hogy alapsávi telefonmodemek milyen modulációs eljárással kommunikálnak, és hogyan
RészletesebbenInformatikai alapismeretek
Informatikai alapismeretek Informatika tágabb értelemben -> tágabb értelemben az információ keletkezésével, továbbításával, tárolásával és feldolgozásával foglalkozik Informatika szűkebb értelemben-> számítógépes
RészletesebbenDigitális mérőműszerek. Kaltenecker Zsolt Hiradástechnikai Villamosmérnök Szinusz Hullám Bt.
Digitális mérőműszerek Digitális jelek mérése Kaltenecker Zsolt Hiradástechnikai Villamosmérnök Szinusz Hullám Bt. MIRŐL LESZ SZÓ? Mit mérjünk? Hogyan jelentkezik a minőségromlás digitális jel esetében?
RészletesebbenBenkovics László ZTE Hungary K:. 2014-10- 09
Benkovics László ZTE Hungary K:. 2014-10- 09 A ZTE Eredményei a GSM-R területén! 1000+ R&D mérnök (BSS, CN és SCP). 2013.12! 4 Teherszállító vasútvonal 2013.04! Nanning- Guangzhou személyszállító vonal,
RészletesebbenFIZIKAI SZINTŰ KOMMUNIKÁCIÓ
FIZIKAI SZINTŰ KOMMUNIKÁCIÓ Hírközlő csatornák a gyakorlatban Fizikai szintű kommunikáció 2.2013.február 26. Dr. Simon Vilmos adjunktus BME Hálózati Rendszerek és svilmos@hit.bme.hu 2 Az előző előadáson
RészletesebbenWi-Fi alapok. Speciális hálózati technológiák. Date
Wi-Fi alapok Speciális hálózati technológiák Date 1 Technológia Vezeték nélküli rádióhullámokkal kommunikáló technológia Wireless Fidelity (802.11-es szabványcsalád) ISM-sáv (Instrumentation, Scientific,
RészletesebbenRegister your product and get support at SDV6123/12. HU Felhasználói kézikönyv
Register your product and get support at www.philips.com/welcome SDV6123/12 Felhasználói kézikönyv Tartalomjegyzék 1 Fontos! 4 Biztonság 4 Újrahasznosítás 4 2 A SDV6123 5 Áttekintés 5 3 üzembe helyezés
RészletesebbenNégysugaras infrasorompó 8 választható frekvenciával HASZNÁLATI UTASÍTÁS
Négysugaras infrasorompó 8 választható frekvenciával HASZNÁLATI UTASÍTÁS 1. Műszaki adatok Érzékelési távolság Kültér 50m 100m 150m 200m 250m Beltér 60m 90m 120m 180m 240m Érzékelő sugarak száma 4 sugár
RészletesebbenA fény mint elektromágneses hullám és mint fényrészecske
A fény mint elektromágneses hullám és mint fényrészecske Segítség az 5. tétel (Hogyan alkalmazható a hullám-részecske kettősség gondolata a fénysugárzás esetében?) megértéséhez és megtanulásához, továbbá
RészletesebbenSzámítógépes Hálózatok
Számítógépes Hálózatok 5. Előadás: Fizikai réteg Based on slides from Zoltán Ács ELTE and D. Choffnes Northeastern U., Philippa Gill from StonyBrook University, Revised Spring 2016 by S. Laki Fizikai réteg
RészletesebbenPOF (Plastic (Polymer) Optical Fiber)
POF (Plastic (Polymer) Optical Fiber) A hozzáférési hálózatokban az FTTO, FTTH kiépítésekhez, és a LAN oknál, figyelembe kell venni a házonbelüli nyomvonylak célszerű kialakítását. Ennek egyik lehetséges
RészletesebbenIrányítástechnika fejlődési irányai
Irányítástechnika fejlődési irányai Irányítástechnikai megoldások Rendszer felépítések 1 Rendszer felépítést, üzemeltetést befolyásoló tényezők Az üzemeltető hozzáállása, felkészültsége, technológia ismerete
RészletesebbenKTV koaxiális kábelek mérése
KTV koaxiális kábelek mérése Összeállította: Mészáros István tanszéki mérnök 1 Koaxiális kábelek Ez a széles körben használt átviteli közeg egy tömör belső érből áll, amely körül szigetelő van. A szigetelőt
RészletesebbenCsomagok dróton, üvegen, éterben. Szent István Gimnázium, Budapest Tudományos nap Papp Jenő 2014 április 4
Csomagok dróton, üvegen, éterben Szent István Gimnázium, Budapest Tudományos nap Papp Jenő 2014 április 4 Az Internet, a legnagyobb csomagalapú hálózat Az Internet, a legnagyobb csomagalapú hálózat Csomag
RészletesebbenInformatikai eszközök fizikai alapjai Lovász Béla
Informatikai eszközök fizikai alapjai Lovász Béla Kódolás Moduláció Morzekód Mágneses tárolás merevlemezeken Modulációs eljárások típusai Kódolás A kód megállapodás szerinti jelek vagy szimbólumok rendszere,
RészletesebbenVálasztható önálló LabView feladatok 2013 A zárójelben szereplő számok azt jelentik, hogy hány főnek lett kiírva a feladat
Választható önálló LabView feladatok 2013 A zárójelben szereplő számok azt jelentik, hogy hány főnek lett kiírva a feladat 1) Hálózat teszt. Folyamatosan működő számítógép hálózat sebességet mérő programot
RészletesebbenHálózati architektúrák laborgyakorlat
Hálózati architektúrák laborgyakorlat 2. hét Dr. Orosz Péter, Skopkó Tamás 2012. szeptember Alapfogalmak Referenciamodellek Fizikai réteg Knoppix Live Linux bevezető Áttekintés Alapfogalmak Számítógép-hálózat:
RészletesebbenIdőjárásállomás külső érzékelőjétől érkező rádiójel feldolgozása
Időjárásállomás külső érzékelőjétől érkező rádiójel feldolgozása Az elektromágneses sugárzás spektruma Az elektronok mozgása elektromágneses hullámokat kelt Adattovábbítás főleg a rádióhullámokkal (7 khz
RészletesebbenHálózati architektúrák és Protokollok PTI 3. Kocsis Gergely
Hálózati architektúrák és Protokollok PTI 3 Kocsis Gergely 2018.02.21. Fizikai réteg Kábelek Koax kábel külső köpeny belső vezeték szigetelés árnyékolás + külső vezeték - mára kevéssé jellemző - jellemző
RészletesebbenInfokommunikációs hálózatépítő és üzemeltető
A 12/2013. (III. 29.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 54 481 03 Infokommunikációs hálózatépítő és üzemeltető Tájékoztató A vizsgázó az
RészletesebbenNév... intenzitás abszorbancia moláris extinkciós. A Wien-féle eltolódási törvény szerint az abszolút fekete test maximális emisszióképességéhez
A Név... Válassza ki a helyes mértékegységeket! állandó intenzitás abszorbancia moláris extinkciós A) J s -1 - l mol -1 cm B) W g/cm 3 - C) J s -1 m -2 - l mol -1 cm -1 D) J m -2 cm - A Wien-féle eltolódási
RészletesebbenHiCap a legjobb megoldás ha Gigabit Ethernetről
HiCap a legjobb megoldás ha Gigabit Ethernetről van szó. Ezzel kezdődött az Ethernet Source: 10 Gigabit Ethernet Alliance Az Ethernet fejlődési fokai 10Mbit/s 10Base 2, 10Base5, 10BaseT, 10BaseF 100Mbit/s
RészletesebbenMérési jegyzőkönyv UTP kábel mérés Bacsu Attila, Halász András, Bauer Patrik, Bartha András
Mérési jegyzőkönyv UTP kábel mérés 2016.11.14. Bacsu Attila, Halász András, Bauer Patrik, Bartha András Mérési eszközök és használt programok: FLUEK DTX 1800 Cable Analyzer, UTP kábel. Mérési helyszín:
RészletesebbenOPTIKAIKÁBEL ILLESZTŐ INT-FI
OPTIKAIKÁBEL ILLESZTŐ INT-FI int-fi_hu 05/09 Az INT-FI illesztő lehetővé teszi az adatok átalakítását és optikai kábelen történő átvitelét. INTEGRA vezérlőpanelekkel kommunikációs buszával vagy az ACCO
RészletesebbenAz Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény
Az Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény Maxwell elméleti meggondolások alapján feltételezte, hogy a változó elektromos tér örvényes mágneses teret kelt (hasonlóan ahhoz ahogy a változó mágneses tér
RészletesebbenIdőjárási radarok és produktumaik
ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT Időjárási radarok és produktumaik Hadvári Marianna Országos Meteorológiai Szolgálat Távérzékelési Osztály 2018. október 6. Alapítva: 1870 Radio Detection And Ranging 1935
RészletesebbenRegister your product and get support at www.philips.com/welcome SDV5120/12 HU Felhasználói kézikönyv Tartalomjegyzék 1 Fontos! 4 Biztonság 4 Újrahasznosítás 4 2 A SDV5120 5 Áttekintés 5 3 üzembe helyezés
RészletesebbenA teljes elektromágneses spektrum
A teljes elektromágneses spektrum Fizika 11. Rezgések és hullámok 2019. március 9. Fizika 11. (Rezgések és hullámok) A teljes elektromágneses spektrum 2019. március 9. 1 / 18 Tartalomjegyzék 1 A Maxwell-egyenletek
RészletesebbenVálasztható önálló LabView feladatok 2015. A zárójelben szereplő számok azt jelentik, hogy hány főnek lett kiírva a feladat
Választható önálló LabView feladatok 2015 A zárójelben szereplő számok azt jelentik, hogy hány főnek lett kiírva a feladat 1) Hálózat teszt. Folyamatosan működő számítógép hálózat sebességet mérő programot
Részletesebben2.2. A számítógép felépítése Hálózatok: Hálózat fogalma: A számítógép hálózat olyan függőségben lévő vagy független számítógépek egymással
2.2. A számítógép felépítése 1 2.2.5. Hálózatok: Hálózat fogalma: A számítógép hálózat olyan függőségben lévő vagy független számítógépek egymással összekapcsolt együttese, amelyek abból a célból kommunikálnak
Részletesebben