Klímaváltozás - Aktuális hazai feladatok június 17.

Átírás

1 Klímaváltozás - Aktuális hazai feladatok június 17.

2

3 "Az éghajlatváltozás a legsúlyosabb probléma, amivel napjainkban szembe kell néznünk - még a terrorizmusnál is komolyabb fenyegetést jelent." David A. King, a brit kormány tudományos főtanácsadója

4 Amennyiben a jelenlegi tendenciák folytatódnak, valószínű, hogy a világ népességének kétharmada, Európa lakosságának háromnegyede még saját élete során részese lesz az éghajlatváltozás káros következményeinek. Pálvölgyi Tamás: Az új évezred környezeti kihívása: az éghajlatváltozás (2000)

5 Előadók Prof. Dr. Láng István, akadémikus Prof. Dr. Kerekes Sándor, egyetemi tanár, Budapesti Corvinus Egyetem

7 KLÍMAVÁLTOZÁS: AKTUÁLIS HAZAI FELADATOK LÁNG ISTVÁN Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Budapest, június 17.

8 A LÉGKÖR CO 2 KONCENTRÁCIÓJÁNAK ÉS A HŐMÉRSÉKLETNEK VÁLTOZÁSA AZ ELMÚLT 400 EZER ÉVBEN

9

10 A FÖLD LAKOSSÁGA KRISZTUS IDEJÉN 1000-ben 1750-ben 1900-ban 1950-ben 2007-ben PROGNÓZIS 2050-re 150 millió fő 300 millió fő 600 millió fő 1,2 milliárd fő 2,5 milliárd fő 6,5 milliárd fő 8,5-9,5 milliárd fő

11 KÉRDÉS: VAN-E KLÍMAVÁLTOZÁS? VÁLASZ: KLÍMAVÁLTOZÁS MINDIG VOLT MINDIG VAN MINDIG LESZ MI AZ OKA? - TERMÉSZETI TÉNYEZŐK? - HUMÁN HATÁSOK? vagy ezek EGYÜTTES JELENLÉTE?

12 KLÍMAVÁLTOZÁS Milyen arányú az antropogén hatás? Elenyésző? Jelentős? Meghatározó? Mekkora az időjárási hatások kártétele? Változatlan? Csökkenő? Növekvő?

13 A klímaváltozás összetevői OK Üvegházhatású gázok feldúsulása a légkörben OKOZAT Szélsőséges meteorológiai események gyarapodása KÖVETKEZMÉNY árvíz belvíz aszály szélviharok hőhullámok stb. Érintett ágazatok: gyakorlatilag mindegyik, az agráriumtól az energetikán át a környezet-egészségügyig.

14 JELENKORI TÉNYEK a légkör szén-dioxid tartalma az ipari forradalom kezdetekor 280 ppm volt, ma már 380 ppm (a ppm valaminek a milliomod része); a Föld felszínének átlaghőmérséklete 1950-ben 13,87 Celsius fok, 2005-ben 14,60 volt, ami a globális felmelegedésre utal.

15 JELENKORI TÉNYEK a szélsőséges meteorológiai és hidrometeorológiai események (árvíz, belvíz, özönvízszerű esők, aszály, hőséghullámok, szélviharok, korai és késői fagyok, stb.) száma, intenzitása és időtartama megnövekedett az utóbbi évtizedekben; a szélsőséges időjárási események egyre nagyobb és összetettebb gazdasági, egészségügyi, infrastruktúrális stb. károkat okoznak.

16 Egyértelmű az az igény, hogy csökkenteni kellene az energiafelhasználást és ezen belül főleg a fosszilis erőforrások igénybevételét. Ez a megállapítás érvényes arra az esetre is, amikor az antropogén hatások váltják ki az éghajlatváltozást, és akkor is, ha a természeti folyamatokat tekintik elsődleges előidézőnek.

17 HA KÉTSÉGES, HOGY van klímaváltozás, növekszik a szélsőséges meteorológiai események gyakorisága és intenzitása, kedvező irányba fordíthatjuk a légköri eseményeket, AKKOR SOHASEM LESZ GLOBÁLIS MEGÁLLAPODÁS.

18 ÜHG KIBOCSÁTÁS CSÖKKENTÉSE CSAK AKKOR EREDMÉNYES, HA GLOBÁLIS MEGÁLLAPODÁS JÖN LÉTRE.

19 KIOTÓI JEGYZŐKÖNYV 1990 és 2012 között összesen 5,2% ÜHG csökkentés Kiotó utáni periódus: 2050-ig 50-60% csökkentés Föld Barátai javaslata: 80% csökkentés Koppenhága: december Új nemzetközi megállapodás várható

20 Az Európai Unió csúcsértekezletén vállalt kötelezettségek a klímaváltozással kapcsolatban /2007. március 8-9./ A szén-dioxid kibocsátás 20%-os csökkentése ig. Az energiahatékonyság 20%-os növelése. A megújuló energiaforrások részarányának 20%-ra való emelése. A bioüzemanyagok részarányának kötelező 10%-ra növelése 2020-ig.

21 MINDIG VOLTAK VÁLTOZÁSOK MI A SAJÁTOSSÁG A JELENLEGI VÁLTOZÁSOKBAN? RENDKÍVÜL FELGYORSULTAK A VÁLTOZÁSOK!

22 A KLÍMAVÁLTOZÁS NEM CSAK TERMÉSZETI FOLYAMAT, HANEM NAPJAINKBAN TÁRSADALMI JELENSÉG IS.

23 A LÉGKÖRBE JUTÓ ÜHG CSÖKKENTÉS ELŐNYE: Javul a légkör összetétele Csökken a fosszilis energiahordozó import Nehézségek Alapvető műszaki fejlesztések és beruházások szükségesek Nincs feltárva, hogy milyen társadalmi ellenállás vagy passzivitás várható Új szempont Elkezdődik a felkészülés az olaj utáni korszakra

24 AZ ÉGHAJLATTAL ÉS AZ IDŐJÁRÁSSAL KAPCSOLATOS CSELEKVÉSEK Meteorológiai, klimatológiai és földtani megfigyelések, adatgyűjtések Légkörbe jutó ÜHG csökkentés /mitigation/ A hatások mérséklése, alkalmazkodás /adaptation/ Megelőzés Védekezés Helyreállítás Gazdasági és jogi szabályozás, tudatformálás Katasztrófavédelem helyi, regionális és országos szinten

25 ÚJ STRATÉGIAI TÉNYEZŐ JELENT MEG A következő évben biztosan tovább növekszik a szélsőséges időjárási események kialakulásának kockázata és gazdasági, egészségügyi kártétele. Főbb területek: Természetvédelem Vízgazdálkodás Mező- és erdőgazdálkodás Közlekedés Települések Egészségvédelem Új feladat: A szakpolitikák klímabiztonsági újraértékelése

26 ELRETTENTŐ POTENCIÁLIS VESZÉLY A PERMAFROST TALAJOK KIOLVADÁSA ÉS A METÁN KISZABADULÁSA TOVÁBBÁ A TÖMEGTES MIGRÁCIÓ ÁZSIÁBÓL EURÓPÁBA

27 A KLÍMAPOLITIKÁHOZ VALÓ VISZONYULÁSBAN HÁROM ALAPVETŐ SZEMLÉLET ALAKULT KI: OPTIMISTA PESSZIMISTA KÉTELKEDŐ /szkeptikus/

28 KLÍMAVÁLTOZÁS ÉS BIZTONSÁG Három területen kapcsolódik Természetes ökoszisztémák, talajok, vízkészletek, erdők védelme Alapvető emberi szükségletek kielégítésének biztosítása /víz, élelem, energia, egészségügyi ellátás, stb./ Kritikus infrastruktúra védelme Kiemelt módszertani kérdések: Érzékenység Tűrőképesség Sérülékenység Rehabilitációs képesség

29

30 VAHAVA HÁLÓZAT Jelenlegi tagság létszáma Egyéni tagok: 241 Szervezetek, intézmények: 115 A Hálózat információs és koordinációs feladatokat lát el. Működtetők: Magyar Tudományos Akadémia Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Elérhetőség:

31 NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA Elfogadta az Országgyűlés egyhangúlag 2008 márciusban Kibocsátás-csökkentés Alkalmazkodás Tudatformálás. Nemzeti Éghajlatváltozási Program Kétéves kormányzati cselekvési terv. Hamarosan a Kormány elé kerül elfogadásra.

32 NEMZETI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI TANÁCS Készül a Fenntarthatósági jelentés Magyarországról című dokumentum Ennek része: ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI KERETTÖRVÉNY szabályozza a - kibocsátást, - energiahordozók közül a fosszilisek felhasználását, - a megújuló energiaforrások növelését.

33 EU WHITE PAPER Adapting to climate change Prioritások Az ismeretek bővítése Szakpolitikákba való integrálás Egészségügy és szociális politika Agrárgazdaság és erdészet Biodiverzitás, ökoszisztémák és a víz Tengerparti és tengeri területek Kritikus infrastruktúra

34 WORLD BANK REPORT Adapting to Climate Change in Europe and Central Asia Klímaváltozás, mint nagy fenyegetés Sérülékenység a szociális és gazdasági szférában Lehetnek helyenként kedvező hatások is A helyreállító képesség (resilience) fokozása

35 VÉGSŐ KÖVETKEZTETÉSEK 1. Akár van klímaváltozás, akár nincs, korlátozni kell az olaj és a földgáz felhasználását. 2. A szélsőséges meteorológiai események gyakorisága és intenzitása akár növekszik, akár nem, javítani kell az alkalmazkodás eszközeit.

36 A KLÍMAVÉDELEM NEMCSAK A LÉGKÖR, HANEM A TÁRSADALOM GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIOS STABILITÁSÁT IS SZOLGÁLJA. x x x x x x Köszönöm szíves figyelmüket!

38 Az energia- és klímapolitika kapcsolata Kerekes Sándor

39 Gazdálkodástudományi Kar 39

40 Az Európai Unió csúcsértekezletén vállalt kötelezettségek (2007. március 8-9.) A szén-dioxid kibocsátás 20%-os csökkentése 2020-ig. Az energiahatékonyság 20%-os növelése. A megújuló energiaforrások részarányának 20%-ra való emelése. A bioüzemanyagok részarányának 10%-ra növelése ig. Forrás: Láng István előadása a Corvinus Egyetemen 2009.ápr.8.

41 EGY HORDÓ OLAJ ÁRA USD Minél hamarabb szembesülnek a piac irányítói és a felhasználók az energia valódi árával, annál jobb. Ez ugyan magasabb árszabást jelent, de arra fogja ösztönözni a piacot, hogy minél hatékonyabb, költségtakarékosabb és környezetkímélő módszereket alkalmazzon. F o r r á s : H a r o l d M. H u b b a r d : T h e R e a l C o s t of E n e r g y, S c i e n t i f i c A m e r i c a n a p r i l Gazdálkodástudományi Kar 41

42 Egyes országok egy főre jutó széndioxid kibocsátásának és GDP-jének alakulása között főre jutó széndioxid kibocsátás (tonna) Kanada USA 15 Ausztrália 12 Finnország Norvégia 9 6 Egyesült Királyság Magyarország Japán Hollandia Ausztria Írország 3 0 Kína Egyiptom India 1 főre jutó GDP USD Kenya Gazdálkodástudományi Kar 42

43 AZ ENERGIATUDATOSSÁGI GÖRBÉT ÁTVÁGNI Energiafogyasztás (TOE/fő) 9 A jólét és az energiafogyasztás viszonya Magyarország 2007 Magyarország 2027 Svájc Dánia Írország Magyarország Jólét (GDP Eur/fő) Forrás: EIU, OECD Gazdálkodástudományi Kar 43

44 A megújuló energiákban rejlő lehetőségek Gazdálkodástudományi Kar 44

45 Mi jellemzi a fenntartható, társadalmi-ökológiai rendszert? A diverzitás fenntartása és megőrzésének támogatása (biológiai, tájképi, gazdasági és társadalmi értelemben is) az ökológiai sokféleség emberi kontrolljának korlátozása, A modularitás tisztelete (a csatlakozó rendszerek jobban viselik a sokkhatást) A tanulás, a társadalmi hálózatok és a helyileg kifejlesztett szabályok fontosságának hangsúlyozása És biztosítani kell - az azonnali visszacsatolásokat, - a politika figyelmét a lassú ( slow ) változókra és a felhalmozódásokra kell irányítani, - a magán és köztulajdon megfelelő aránya, és átfedő hozzáférési jogok biztosítása - A csalók szigorú megbüntetése és társadalmi megvetése, - átfedő (különböző döntési szinteken) intézményrendszer, - A be nem árazott ökoszisztéma szolgáltatások megjelenítése a fejlesztési javaslatokban, - A változtatások iránti nyitottság: az innovációkat és a kísérleteket támogató légkör, Erős elkötelezettség és gyors válasz a jelentős (nagyságrendi) hatásokra. Gazdálkodástudományi Kar 45

46 A civilek és a gazdaság játékai az energiaellátás és a klímaváltozás kapcsán A fosszilis energia kiváltása illetve káros hatásainak csökkentése Bio-üzemanyagok Milyen játékra gondolnak a civilek? Megújuló energia, széndioxid emisszió csökkentése Mi volna a valós játék? Vidékfejlesztés, energiabiztonság Szélerőművek Megújuló, nincs széndioxid kibocsátás Aszályos területek hasznosítása, helyi energiatermelés Földgázprogram Energiahatékonyság növelése, légszennyezés csökkentése Ellátásbiztonság, városi légszennyezés csökkentés Gazdálkodástudományi Kar 46

48 Kérdések

49 Gázmár László kérdése Az EU engedélyezi, hogy a CO 2 kvóták értékesítéséből befolyt összeg környezetbarát energiaforrásokat hasznosító, energiatermelő beruházásokra legyen felhasználva. Felhasználható-e az ilyen összeg a környezetkárosító erőművek (költséges) leállítására, és egyidejűleg környezetbaráttal való kiváltására is (akár additív, a magán, vagy állami beruházási költséget kiegészítő összegként)?

50 Kostyál Gábor kérdése A klímaváltozás felmelegedést jelent. Várható, hogy a Kárpátokban és az Alpokban kevesebb téli csapadék fog felhalmozódni, ami csökkenteni fogja nagy folyóink vízhozamát. De ezek a folyók Trianon óta más országokból érkeznek, amelyeknek nagy érdekük fog fűződni ahhoz, hogy saját ellátásukat változatlan szinten elégítsék ki. Ennek következtében hozzánk az eleve kisebb vízhozamból még kevesebb fog érkezni. Ez a teknő alján fekvő országunk vízkészletét fokozottan sújthatja.

51 Kostyál Gábor kérdése A kérdés tehát az, létezhet-e olyan eszközünk, amellyel a környező országokat a vízkivétel tekintetében befolyásolhatjuk? A fokozódó aszályveszélyt milyen mezőgazdasági politikával, befolyásolással tudhatjuk kivédeni? Milyen termények felé kellene eltolni a vetésterület összetételét, illetve lehet-e a helyzetet csupán szárazságtűrőbb fajtákra irányuló növénynemesítéssel kezelni?

52 Gázmár László kérdése A klímaváltozással egy időben, annak kísérőjelenségeként egyre újabb, és egyre virulensebb kórokozó vírusok tűnnek fel, amelyek egyre súlyosabb járványokkal rémítik az emberiséget pusztítják az állatokat, teszik mérgezővé, ártalmassá a növényeket.

53 Gázmár László kérdése A védekezés, a gazdasági, kereskedelmi teljesítménynövelés, sokak megélhetése, foglalkoztatása ürügyén egyre újabb természettorzító beavatkozásokra kerül sor, egyre rafináltabb vegyi anyagok kerülnek a természetbe, tovább gyengítve annak immunrendszerét. Megfelelőnek tekinthetjük-e hazánkban az új, környezetre ható eljárások, termékek előzetes hatásvizsgálatának, bevezetésének engedélyezési rendszerét?

54 Gázmár László kérdése A felmelegedés, a lakosság elöregedése, egészségromlása gyorsítja a klímaváltozás hatásaival összefüggő eseményeket. Foglalkozik-e, és milyen módon a környezetvédelem az új fertőző jelenségek eredeti, kölcsönhatásos okainak felderítésével, azok megszüntetésével, vagy rögvest prioritása van az új ellenszerek vásárlásának, kutatásának?

55 Gázmár László kérdése Lehetséges-e, vannak-e olyan termékek, amelyek igazolják, hogy a kutatás-fejlesztés (bárhol) eleve tudatosan önmaga szerencséjének kovácsa, azaz olyasmit állít elő, ami ellen azután védekezni kell? Vannak jogszabályi javaslataink nemzetközi szervetek felé, a bizonyíthatóan kártékony termékek, eljárások utólagos büntetésére?

56 Soós Zoltán kérdése Egy feltételesen bekövetkező világvége állapot kialakulásához az egyéb tényezők (a nyersanyag tartalékok, vízkészlet kimerülése, a túlnépesedés, stb.) mellett a globális felmelegedés milyen mértékben járul hozzá?

57 Köszönjük a figyelmet! Az állófogadás után várjuk vissza az Otthonunk c. dokumentumfilm vetítésére.