Jognyilatkozat TARTALOMJEGYZÉK

Átírás

1 Fordítói kézikönyv

2 Jognyilatkozat Ez a dokumentum a Pangea Fordítóiroda szellemi tulajdonát képezi. Egészében, részleteiben, illetve módosítva sem terjeszthető. Kereskedelmi célra nem felhasználható. A szerzők nem vállalnak semmiféle felelősséget az esetleges hibákért, hiányosságokért, vagy pontatlan információkért, sem az ebből eredő károkért. Szerzők semmiféle felelősséget nem vállalnak a könyvben megfogalmazott állításokért vagy azok valóságtartalmáért. TARTALOMJEGYZÉK Előszó... 2 Hozzáállás, gondolatiság... 3 Mit fordítunk és mit nem? Szóhasználat Alapvető elvárások Mit szeretünk mi? Utószó

3 ELŐSZÓ Egy fordító vagy lektor munkája során gyakran felmerülhetnek nehezen megválaszolható kérdések arra nézve, hogy az adott fordítás hogyan lehetne minőség szempontjából a lehető legjobb. A tapasztalt fordítók számára már akár tudattalanul is kialakulhatott egy szabályrendszer, és egy hozzáállás, ami kiváló fordításokat eredményez. Ezen dokumentum megírása közben felhasználtuk a fordítóirodánk üzemeltetése közben szerzett tapasztalatokat, illetve több évtizedes fordítói múlttal rendelkező szakemberek véleményét is kikértük. Ezért ez a megfogalmazott tudásanyag remek segítséget nyújthat olyan fordítók számára, akik fejlődni szeretnének. Szívügyünk a szakma jó megítélése, és ehhez abban tudunk a leginkább hozzájárulni, ha az általunk átadott fordítási anyagok kifogástalan minőségűek, ezért az ezen dokumentumban leírtak használata az általunk összes alkalmazott fordítótól és lektortól alapvető elvárás. Fontos figyelembe venni, hogy ez egy nehezen definiálható szakma, nyelvpáronként változó szabályokkal, így az ilyen jellegű részletekbe nem mentünk bele, inkább átfogó szabályokat írtunk le. Emellett nem írtunk a fordítást segítő szoftverek alkalmazásának módjáról, céljáról és eseti hasznáról. Sok ilyen szoftver alapvetően figyelmeztet, ha áthágtunk bizonyos szabályokat, ezért a használatuk ajánlott, de célszerű ismerni is a szabályokat, nem csak vakon alkalmazni őket. TIPP: Tudta, hogy egy fordítást segítő szoftver megfelelő alkalmazás mellett idővel megduplázhatja a fordítási kapacitását? Mindezt minőségromlás nélkül, és jó esetben többé dokumentumot sem kell többé formáznia. 2.

4 HOZZÁÁLLÁS, GONDOLATISÁG Amikor fordítást készítünk a munka nem csak annyiból áll, hogy egyik nyelvről a másikra átfordítunk egy szöveget, hisz a különböző nyelvek anyaországaiban különböző kulturális sajátosságok lehetnek jelen, amikkel ha nem vagyunk tisztában, az komoly félreértésekhez vezethet. Ennek legegyszerűbb példája a személyek keresztnevének és vezetéknevének sorrendje. Amennyiben angol levelezés fordítása esetében Bálint Antónia nevét nem fordítjuk meg, az olvasó jogosan gondolhatja, hogy ő egy Bálint nevű úrral levelezik. Fontos lehet figyelembe venni a területileg eltérően elterjedt kifejezésekre is (pl. a football/soccer brit és amerikai angolban). A fordító feladata tehát az, hogy nyelvi és kultúrális szempontból is átadja a forrásszöveg jelentését. A fordítónak sosem feladata bírálni a forrásszöveget, illetve abba önkényesen belejavítani, akkor sem, ha a szöveg valótlant állít, pontatlan, vagy éppen következetlen. A fordítónak tisztelettel kell a forrásanyaghoz állnia azt feltételezve, hogy az úgy tökéletes, ahogy van. Ezért a fordítónak a szöveg minden árnyalatnyi jelentést kötelessége átadni az általa készített fordításban, a szöveg stílusának megfelelően. A legnagyobb bűn a mondat szintű kihagyás és a félrefordítás, de egy jó fordító az épphogy érzékelhető jelentéskülönbséget is átviszi a fordításba. A csapnivaló fordító mondat szinten vét hibákat, a rossz fordító szó szinten hagy ki/fordít félre, a közepes fordító pedig nem adja át az árnyalatnyi jelentéskülönbségeket. Ez persze nem tükörfordítást jelent. Gyakori hiba a kezdő fordítóknál, hogy annyira igazodnak a forrásanyaghoz, hogy nem veszik figyelembe a két nyelv közötti nyelvtani különbségeket, amik ezt teljességében meggátolják. Egy izoláló nyelvben íródott szöveget sose fog sikerülni azonos szórenddel vagy mondatstruktúrával lefordítani egy ragozó nyelvre. És akkor arról nem is tettünk említést, hogy nem biztos, hogy minden forrásszövegi szófordulat létezik a célnyelven is. A jelentés pontos átültetését és a mondatszerkesztést tehát külön kell választani, utóbbinál a fordító jelentős szabadságot élvez. Ennek korlátairól a ALAPVETŐ ELVÁRÁSOK pontban olvashat. Mindehhez persze a szöveg teljes megértése szükségeltetik, hisz amit nem értünk, azt lefordítani sem tudjuk. Tehát ha számunkra ismeretlen területről szóló szöveget fordítunk, szánjunk időt arra, hogy elsőként elolvassuk, megértsük, és meglássuk benne az összefüggéseket. Enélkül nem lehet minőségi fordítást készíteni. 3.

5 Jegyzet - Nem csak egyes nyelvek között fordítunk, hanem kulturális csoportok között is. - A fordító köteles tiszteletben tartani a forrásanyagot, és annak teljes jelentését átadni a fordításban. - A fordítói szabadság csak a mondatszerkesztésben van jelen, ott viszont elkerülhetetlen, hogy éljünk vele. - A fordítás első lépése a megértés. MIT FORDÍTUNK ÉS MIT NEM? Rendszeresen felmerül a kérdés, hogy egy adott szövegben mi fordítandó és mi nem. Alapvetően érdemes úgy venni, hogy mindent le kell fordítani, és az alábbiakban kifejtett kivételeket alkalmazni. Általában a márkanevekkel, szervezet- illetve a cégnevekkel kapcsolatban áll elő a döntéshelyzet. Ilyen esetben 3 lehetőség áll fent: 1. Megnézzük, hogy az adott márkának/szervezetnek/cégnek van e már az adott nyelvben bevett megnevezése. Ha igen, akkor azt alkalmazzuk, akár lefordítják vagy átnevezik az adott nyelven valahogy, akár az eredeti megnevezést használják. Egy túlbuzgó fordító elképzelhető, hogy lefordítaná magyarra azt, hogy Facebook vagy Greenpeace, viszont egy jó fordító tisztában van azzal, hogy ezeknek Magyaroroszágon is Facebook illetve Greenpeace a megnevezésük. Kivétel például az Algida jégkrémmárka, aminek szinte minden országban más neve van. 2. Ha cégnévről, vagy márkanévről van szó, és nem találtunk helyi, már használatban lévő megfelelőt, akkor nem fordítjuk le, csak a cégformát (lásd Hozzáállás a fordításhoz fejezet első bekezdése). 3. Ha pedig olyan szervezetről van szó, amelynek nincs helyi, már használatban lévő megfelelője, és emellett a neve beszédes is, akkor a fordításban az eredeti nyelven szerepeltetjük, mellette zárójelben a fordítással. Pl.: International Federation of Translators (Fordítók nemzetközi szövetsége) Megjegyzés: a szlogeneket mindig lefordítjuk. Megjegyzés: ha egy cégnévben leíró rész van, például "Kereskedelmi Nonprofit kft.", akkor azt is fordítani kell 4.

6 TIPP: A Google kereséseknél beállíthatja a keresés nyelvét és országát, így gyorsabban találhat olyan célnyelvi szöveget, ahol az adott szervezet/cég/márkanév említésre kerül. Vannak rendhagyó szituációk, például amikor olyan szoftverek használati utasításáról készítünk fordítást, aminek a kezelőfelülete nem lesz lefordítva az adott nyelvre, hanem például angolul marad. Ebben az esetben feltételeznünk kell, hogy a végő felhasználó nem beszél angolul, így hiába fordítjuk le teljes egészében a használati útmutatót, a szoftvert nem fogja tudni használni, mert nem tudja összekötni a magyar és az angol megfelelőket. Ezért tehát mindenféleképpen szükséges az, hogy a képernyőn megjelenő szövegeket eredeti nyelven is feltüntessük, és a fordítását is, hogy a felhasználó értse, hogy mire valók. Ebből kifolyólag a beszédes nevű, célnyelven használt megfelelő nélküli szervezetek esetén alkalmazott eljárás szükséges; tehát az eredeti (képernyőn is megjelenő) kifejezés után zárójelbe írjuk a fordítást. Előfordul, hogy a fordítandó dokumentum képeken belül tartalmaz szöveges részeket. Ezeket a fordító nem kezelheti képként, hanem ugyanúgy kell eljárnia, mintha szöveges formában lenne. Ez természetesen a például a kép formájú táblázatokra, folyamatábrákra vonatkozik, egy tájfotóra, ahol véletlenül van egy belépni tilos tábla, nem szükséges hozzányúlnunk. Jegyzet - Cég-/márka-/szervezetneveknél először a célnyelvi, már használatban lévő megfelelőt keressük meg. - Ha ilyen nincs, akkor vagy nem fordítjuk le, csak az esetleges cégformát, vagy ha a név beszédes, akkor zárójelben a forrásnyelvi verzió mellett. - Ahol a fordításnak össze kell tudnia kötni valamilyen okból a forrásnyelvi és célnyelvi kifejezéseket, ott mindkettőt meg kell jelenítenünk. - Mindent szükséges fordítanunk, a képekben lévő szöveges részeket is. 5.

7 SZÓHASZNÁLAT Megállapíthatjuk, hogy jó és a rossz fordító egyaránt szótárazik, a különbség a mennyiségben, és az adott szó használati módjának figyelemvételében van. Ha valami nem egyértelmű, vagy csak egy kicsit bizonytalanok vagyunk, akkor ne féljünk felcsapni egy online szótárat, hogy ellenőrizzük magunkat. Sok esetben, ha valamit nem értünk, segíthet, ha megjelöljük az adott kifejezést és továbbmegyünk a szövegben, mert közben lehet, hogy megtaláljuk a megoldást. A megfelelő szó kiválasztása több esetben lehet nehéz feladat, amivel érdemes megbírkózni ahelyett, hogy az első kifejezést beírjuk, ami jónak tűnik. Ha így járunk el, a fordítás valószínűleg idegenül fog hatni az anyanyelvieknek, félreérthetik, vagy akár az is előfordulhat, hogy egyáltalán nem értik meg. Ezért mindig vegyük figyelembe azt, hogy az adott szót milyen környezetben szerepel, és mire használják. Ennek remek módja, ha beírjuk Google keresőbe, vagy megnézzük ezen az oldalon: Előfordul azonban, hogy egy (szak)kifejezésnek még nincs közkinccsé vált célnyelvi megfelelője. Ennek előfordulásaifajtái az alábbiak: 1. A célnyelven is a forrásnyelv megfelelőjét használják. Értelemszer űen akkor mi is használjuk a forrásnyelvi megfelelőt. 2. A térségben, ahol a célnyelvet beszélik, a fogalom egyáltalán nem ismert, ám a szöveg többször hivatkozik rá, akár teljes egészében erről szól. Ebben az esetben (ha a megrendelő nem segít egy általuk használt kifejezéssel) kénytelenek vagyunk mi kitaláláni egy célnyelvi megfelelőt. Ehhez szükséges a kifejezés jelentésének pontos ismerete. Illetve amennyiben a szöveg alapvetőnek veszi, hogy az olvasó ismeri a kifejezést, és a későbbiekben sem magyarázza meg, akkor csillagozzuk meg, és definiáljuk a láblécben. 3. A térségben, ahol a célnyelvet beszélik a fogalom egyáltalán nem ismert, azonban csak pár alkalommal kerül említésre, a szöveg lényegi jelentésében nem játszik komoly szerepet. Ha ilyennel találkozunk, akkor maximum 3-4 szavas körbeírással hivatkozzunk a kifejezésre. A fordítás során fontos, hogy ha egy kifejezést lefordítottunk egyféleképpen, akkor a szöveg egészében ugyanúgy fordítsuk. Erre a terminológiai egyezésre azért van szükség, hogy az olvasó kötni tudja egymáshoz az információkat; amennyiben másként fordítunk le egy kifejezést, akkor jogosan azt gondolhatja, hogy épp másról van szó. Képzeljük el azt a szituációt, hogy egy krimit olvasunk, és a végső csavarnál visszautalnak egy medálra, ami a szobalány nyakában lógott, de a könyv elején a 6.

8 fordító ezt egyszerűen nyakláncnak fordította, ezért nem tudjuk mire vélni, hogy hogyan jött a képbe a medál. Ezzel nem hogy csak romlott a szöveg érthetősége, de a könyv egy részének jelentése és cselekménye is elveszett. Jegyzet - Szótárazzunk, és jelöljük meg magunknak, ha valamiben nem vagyunk biztosak, hogy később visszatérhessünk. - A megfelelő szó kiválasztásakor ügyeljük a szövegkörnyezetre amiben használni szokták. - Ha egy szakkifejezés, amit le kell fordítanunk teljesen ismeretlen a célnyelv beszélőinek, akkor nekünk kell találó nevet adni neki, vagy körül kell írnunk a fentiekben leírt kritériumok alapján. - Jegyezzük meg, ha egy kifejezést már lefordítottunk, és a szöveg egészében azt a fordítást használjuk. ALAPVETŐ ELVÁRÁSOK Az alábbiakban felsorolt elvárások könnyen betarthatóak, és jelentősen javítják a fordítás minőségét és megítélését, ezért ezeket érdemes kiemelt figyelemmel olvasni. A kész fordításban nem lehetnek helyesírási hibák. Nagyon fontos, hogy a fordítás során használjon helyesírásellenőrzőt. Sok szövegszerkesztő programban ez alapvetően működik, és a legtöbben a nyelv is kiválasztható. A rossz helyesírással írt fordítást sehol nem fogadják el. Amit a forrásszövegben számmal írnak az a fordításban is számmal kell szerepeltetni, ami pedig betűvel van kiírva, azt szintén betűvel kell kiírni. Ne használjunk rövidítést a fordításban, ha a forrásszövegben sincs rövidítés, vagy ha a forrásszövegben rövidítést használnak, de a célnyelvben az adott kifejezést nem szokták rövidíteni. Ügyeljünk a számsorok, dátumok, mértékegységek, stb. egyezésére a fordításban. Ha a forrásszövegben valami végig nagy betűkkel van írva, vagy kicsivel, akkor a fordításban is úgy kell írni. A bekezdések számának és a sortöréseknek egyezniük kell formailag. Az adott mondat végén azonos írásjelnek kell szerepelnie. Egy mondat jelentését jelentősen meg kell csavarni ahhoz, hogy a végére más írásjelet 7.

9 legyen szükséges írni, mint ahogy az a forrásszövegben szerepel, tehát ez igen rosszat jelent, és biztosak lehetünk benne, hogy valamit elrontottunk. Ne hagyjunk bent szükségtelen szóközöket. Gyakori hiba, hogy a fordító utólag kitöröl egy szót a mondat közepéről, ám az előtte lévő szóközt nem, ezt próbáljuk elkerülni. Ami a forrásszövegben zárójelben van, azt mi is írjuk zárójelbe, illetve ne írjunk semmit zárójelbe, ha a forrásszövegben nem úgy szerepel (leszámítva a magyarázó leírást, lásd. a Mit fordítunk és mit nem? című fejezetet. Próbáljuk a fordítást a forrásnyelvvel azonos stilisztikai eszközökkel átültetni a célnyelbe. NE használjunk gépi fordítást, részben sem. MIT SZERETÜNK MI? Fordítóirodánk modern fordítássegítő szoftvereket használ, ami a korábban kifejtett problémákat többnyire automatikusan jelzi nekünk. Azonnal szembesülünk az inkonzisztens szóhasználattal, a helyesírási hibákkal, a lehagyott írásjelekkel, a pluszba beszúrt zárójelekkel, a kétszer olyan hosszan túlköltött mondatokkal, a kihagyott mondatokkal, a gyanúsan rövid mondatokkal, stb. Szeretjük tehát, ha ilyen hibából kevés van. Illetve szeretjük, ha a fordító időnként hírt ad magáról és a munka jelenlegi állapotáról, akkor is, ha mi erre külön nem kértük meg. Szeretjük, ha egy fordító még jóval a határidő előtt leadja a fordítást. Ez a fordítóknak is jó, mert előbb tudjuk őket új fordítással keresni. Szeretjük, ha a fordító inkább kérdez, minthogy a kész fordítás átküldésekor érjen minket kellemetlen meglepetés. Emellett nem szeretjük, ha egy fordító úgy vállal el egy szöveget, hogy azt nem nézte át, és nem mérte fel azt, hogy képes-e a megfelelő minőségben lefordítani a megszabott határidőn belül, illetve ha az utolsó pillanatban, vagy egyáltalán nem jelzi, hogy nem fog tudni elkészülni, vagy egyéb probléma merült fel. 8.

10 UTÓSZÓ Köszönjük, hogy elolvasta ezt a dokumentumot. Reméljük hasznára válik, és most még jobb fordító, mint azelőtt volt, hogy elkezdte olvasni. Emellett köszönjük a velünk dolgozó fordítóknak és lektoroknak, akik akár aktív vagy passzív módon, de szerepet játszottak ezen dokumentum elkészülésében. Ha további kérdése, észrevétele, vagy kiegészítése lenne keressen minket bizalommal telefonon vagy ben. Pangea Fordítóiroda info@pangea.co.hu