SÁTORALJAÚJHELY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT

Átírás

1 SÁTORALJAÚJHELY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA ( ) TERVEZET

2 SÁTORALJAÚJHELY VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Megbízó: Sátoraljaújhely Város Önkormányzata Készítette: Jánosi Attila környezetvédelmi megbízott okl. környezetmérnök Tarjáni Stella Környezetvédelmi és Természetvédelmi ügyintéző alkalmazott környezetkutató Sátoraljaújhely

3 Tartalomjegyzék SÁTORALJAÚJHELY VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Bevezetés A program készítésének jogszabályi háttere A program célrendszere A kitűzött célok megvalósításának szabályozási, ellenőrzési és értékelési eszközei A város környezeti állapotának helyzetértékelése A levegő állapot A vizek állapota A földtani közeg és a talaj állapota Táj- és természeti értékek állapota Épített környezet állapota Hulladékgazdálkodás Zaj- és rezgésvédelem Energiagazdálkodás Katasztrófavédelem, környezetbiztonság Emberi egészség állapota Környezeti nevelés, tájékoztatás, társadalmi részvétel SWOT elemzés Környezeti problémák és értékek Környezeti problémák Elérendő környezetvédelmi célok, környezeti célállapotok A kitűzött célok megvalósításának szabályozási, ellenőrzési, értékelési eszközei Felhasznált irodalom:

4 1. Bevezetés A helyi önkormányzatok környezetvédelmi feladatait, többek között a település környezetvédelmi programjára vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény (továbbiakban Kv. Tv.) tartalmazza. A települési önkormányzat a környezet védelme érdekében Kv. Tv. 46. (1) bekezdés b) pontja szerint köteles önálló környezetvédelmi program kidolgozására, mely a képviselő-testület (közgyűlés) által kerül jóváhagyásra. A települési önkormányzat a szomszédos, illetve az érintett önkormányzatoknak tájékoztatásul, valamint az illetékes környezetvédelmi igazgatási szervnek véleményezésre küldi meg a környezetvédelmi programot. A települési környezetvédelmi programnak a település adottságaival, sajátosságaival és gazdasági lehetőségeivel összhangban - a Kt. Tv. 48/B. (2) bekezdésben foglaltakon túl - a Kt. Tv. 48/E. -ban rögzítetteket kell tartalmaznia. Jelen tanulmány, Sátoraljaújhely Város Környezetvédelmi Program Tervezet előzményét a közötti időszakra Tóth Zsigmond műszaki tanácsadó készítette el 2012-ben. Sátoraljaújhely Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Program Tervezet első olvasatát elfogadta ugyan, viszont végleges a Környezetvédelmi Program nem született meg. Jelen tanulmány a Tervezett Települési Környezetvédelmi Program időszakos aktualizálása és véglegesítése céljából készült. Sátoraljaújhely Város évekre szóló Települési Környezetvédelmi Programjának célja a város környezeti állapotának és a város környezeti teljesítményének javítása, ezáltal egészséges lakókörnyezet biztosítása a város lakossága számára. Jelen Környezetvédelmi Programot a Sátoraljaújhely Város Önkormányzata megbízásából a környezetvédelmi megbízott készíti el. 4

5 1.1. A program készítésének jogszabályi háttere A környezetvédelmi program készítése során figyelembe veendő legfontosabb általános és egyes környezeti elemek védelmével kapcsolatos jogszabályok a következők: Általános jogszabályok: évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól évi XXI. törvény a területfejlesztésről és területrendezésről évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről évi CLXXXIX. törvény a Magyarország helyi önkormányzatairól évi XX. törvény a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről Sátoraljaújhely Város Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi környezet védelméről szóló 21/2004. (VIII.03.) önkormányzati rendelete Levegőtisztaság-védelemmel kapcsolatos jogszabályok: 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet a levegő védelméről 4/2002. (X.07.) KvVM rendelet a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről 4/2011. (I.14.) VM rendelet a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről 6/2011. (I. 14.) VM rendelet a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról Vízminőség-védelemmel és talajvédelemmel kapcsolatos jogszabályok: évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról évi CXXIX. törvény a termőföld védelméről 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről 240/2000. Korm. rendelet a települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtő területük kijelöléséről 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról 10/2010. (VIII. 18.) VM rendelet a felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól 58/2013. (II.27.) Korm. rendelet a víziközmű-szolgáltatásról szóló évi CCIX. tv. 5

6 egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet az árvíz- és belvízvédekezésről 201/2001. Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről évi XLVIII törvény a bányászatról 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről Sátoraljaújhely Város Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2016.(VI.22.) önkormányzati rendelete a háztartási szennyvíz gyűjtésére, szállítására és elhelyezésére vonatkozó szabályokról Épített környezet védelmével kapcsolatos jogszabályok: évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről évi LXIV. törvény kulturális örökség védelméről 149/2000. (VIII. 31.) Korm. rendelet Magyar Köztársaság Kormánya és az Európa Tanács Tagállamai között, január 16-án kelt Valettában aláírt, a régészeti örökség védelméről szóló Európai Egyezmény kihirdetéséről Sátoraljaújhely Város Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2005. (V.2.) rendelete Sátoraljaújhely Építési Szabályairól Táj- és természetvédelemmel kapcsolatos jogszabályok: évi LIII. törvény a természet védelméről 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet a fás szárú növények védelméről 67/1998. (IV. 3.) Korm. rendelet a védett és fokozottan védett életközösségekre vonatkozó korlátozásokról és tilalmakról 2/2002. (I.23.) KöM-FVM együttes rendelet az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról évi XCIII. törvény a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról 33/1997. (II.20.) Korm. rendelet a természetvédelmi bírság kiszabásával kapcsolatos szabályokról 348/2006. (XII.23.) Korm. rendelet a védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról 12/2005. (VI.17.) KvVM rendelet a fokozottan védett növény-, illetve állatfajok élőhelyén és élőhelye körüli korlátozás elrendelésének részletes szabályairól 13/2001. (V.9.) KöM rendelet a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről 276/2004. (X.8.) Korm. rendelet a természet védelmét szolgáló egyes támogatásokra, valamint kártalanításra vonatkozó részletes szabályokról 6

7 Sátoraljaújhely Város Önkormányzat Képviselő-testületének a növények telepítési távolságáról szóló 35/2008. (X.30.) önkormányzati rendelete Hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabályok: évi CLXXXV. törvény a hulladékokról 225/2015. (VIII.07.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól 20/2006. (IV.5.) KvVM rendelet a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről 1/1986. ÉVM-EÜM rendelet a köztisztasággal és a települési szilárd hulladékokkal összefüggő tevékenységekről Sátoraljaújhely Város Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2013. (V.3.) önkormányzati rendelete növényi hulladék és avar nyílttéri égetéséről Sátoraljaújhely Város Önkormányzat Képviselő-testületének 39/2012. (XI.22.) önkormányzati rendelete az állati hulladékok és állati hullák elszállításáról és ártalmatlanításáról Sátoraljaújhely Város Önkormányzat Képviselő-testületének a köztisztasági feladatokkal összefüggő tevékenység ellátásáról szóló 10/2007. (III.08.) önkormányzati rendelete Sátoraljaújhely Város Önkormányzat Képviselő-testületének a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról szóló 10/2016. (III.24.) önkormányzati rendelete Zaj- és rezgésvédelemmel kapcsolatos jogszabályok: 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről. A települési környezetvédelmi programok készítése során igazodni kell továbbá a magasabb szintű programokhoz is, melyek a következők: 4. Nemzeti Környezetvédelmi Program ( ) és Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Környezetvédelmi Programja (1999.) A program célrendszere A Környezetvédelmi Program készítésének célja, hogy elősegítse Sátoraljaújhely városának eredményes, gazdaságos működését a megfelelő környezeti állapot kialakítása mellett. A program célrendszere a következő célokat foglalja magába: Helyi környezetvédelmi problémák megoldása, életminőség javítása. Célja, hogy Sátoraljaújhely környezeti állapotának feltárásával a legfontosabb, helyi környezetvédelmi problémákat azonosítsa, és azokat kezelje, így a környezetterhelések csökkentésével segítse a lakók életminőségének javítását. Nagyobb léptékű környezetvédelmi problémák enyhítése Hozzájárulhat egyes regionális és országos környezeti problémák megoldásához, enyhítéséhez is. Emiatt is fontos az egyes tervezési szintek együttműködése, hiszen előfordulhatnak olyan problémák, melyek a helyinél magasabb szinten könnyebben kezelhetők. 7

8 Fenntartható fejlődéshez való hozzájárulás Célja hozzájárulni a fenntartható fejlődéshez, és a megfelelő, ésszerű erőforrás használattal növelni a gazdaság teljesítményét és a társadalmi jólétet. Szemléletváltás elősegítése A program célja továbbá a szemléletváltás elősegítése, melynek köszönhetően nagyobb hangsúlyt kaphat a fenntartható fejlődés figyelembe vétele, valamint a gazdasági, társadalmi és környezeti kérdések összefüggéseinek vizsgálata, azok érdekeinek összehangolása. Értékvédelem A célok elérése érdekében tett intézkedéseket a település értékeinek (pl. táji, természeti, kulturális) megőrzése mellett szükséges megtenni, mivel ezek képezik a település fejlődésének alapját. A program készítése során fontos figyelembe venni Kv. Tv. által is meghatározott környezetvédelmi alapelveket, melyek a következők: - elővigyázatosság, megelőzés, helyreállítás (a problémák megelőzése könnyebb és gazdaságosabb, mint a helyreállítás, javítás) - felelősség (a kedvezőtlen hatásokat, károkat annak kell elhárítania, aki okozta) - együttműködés (az érdekelt/érintett állami, önkormányzati, gazdálkodó, társadalmi, érdekvédelmi szervezetek együttműködése biztosítandó a problémák megoldása és a környezethasználatok kialakítása során) - tájékozódás, tájékoztatás, nyilvánosság (alapvető állampolgári jog a környezet minőségére, állapotára, a környezet-egészségügyi veszélyekre vonatkozó adatok, információk megismerése) 1.3. A kitűzött célok megvalósításának szabályozási, ellenőrzési és értékelési eszközei Tervezés A környezeti tervezés során hosszútávon gondolkodás szükséges (rövid-, közép-, és hosszútávú célok kialakítása), valamint fontos az egyes ágazatok és tervezési szintek együttműködése, hogy a különböző érdekek összehangolásra kerüljenek. A program készítése során ezért figyelembe vettük a magasabb szintű koncepciókat, programokat és terveket (pl. Nemzeti Környezetvédelmi Program, Integrált Területfejlesztési Stratégia). A környezetvédelmi programot annak elfogadása után folyamatosan figyelembe kell venni a jövőbeni tervezések során, az egyes szempontjainak érvényre juttatása szükséges a ben várható települési szerkezeti terv módosítása során. Szabályozás A környezet jelenlegi állapotát, valamint a jövőbeni célok megvalósítását meghatározza a szabályozási rendszer. A jelenlegi jogszabályok, rendeletek egyes esetekben megnehezíthetik a környezeti érdekek érvényre juttatását, módosításuk vagy új rendeletek kialakítása lehet szükséges. Az önkormányzatoknak módja van például egyes területeken saját emissziós és immissziós szabályok kialakítására, tevékenységek vagy területhasználatok korlátozására. A 8

9 szabályozások kialakítása során fontos az ösztönző jelleg, az önkormányzat támogatásokat nyújthat a környezeti problémák csökkentésére. A környezetvédelmi célok megvalósítását nagyban befolyásolja a meglévő intézményrendszer, annak szerkezeti felépítése. Az intézményi rendszer javítása, az ellenőrzési rendszer erősítése is elősegíti a környezeti célok elérését. Sátoraljaújhely Polgármesteri Hivatalának környezetvédelemmel foglalkozó osztályai, és azok környezetvédelemmel kapcsolatos feladatai: Építéshatósági és Városüzemeltetési osztály: - ellátja az önkormányzati környezetvédelmi feladatokkal kapcsolatos döntések előkészítését, végrehajtását, közreműködik a beruházások környezetvédelmi vonatkozású feladatainak ellátásában, - egyéb környezetvédelemhez kapcsolódó feladatok, - ellátja az Önkormányzat közterületek, városi parkfelületek, zöldterületek fenntartásával és kezelésével kapcsolatos döntéseinek előkészítését, és végrehajtásuk szervezését, - ellátja az Önkormányzat köztisztasággal kapcsolatos feladatkörébe tartozó döntéseinek előkészítését, és végrehajtásuk szervezését, a köztisztasági szolgáltatási feladatok koordinálását. Fejlesztési csoport: feladata az önkormányzati infrastrukturális, közterületi, magasépítési, környezetvédelmi, energetikai fejlesztési döntések előkészítése, az ezzel kapcsolatos pályázati tevékenység elvégzése, más hivatali szervezeti egységek kapcsolódó tevékenységének koordinálása a költségvetésben jóváhagyott fejlesztési feladatok végrehajtása. Együttműködik a Pénzügyi Osztállyal a fejlesztések pénzügyi lebonyolításában. Együttműködés A környezetvédelemmel kapcsolatos célkitűzések végrehajtásában fontos szerepe van a lakosságnak, a társadalmi részvételnek. A környezet védelmének érdekében az egyes állami, önkormányzati, és egyéb szervezetek, természetes személyek együttműködésre kötelesek a Környezetvédelmi törvény alapján. Ennek egyik feltétele az információs rendszer/adatbázis fejlesztése. Ide tartozik a környezeti állapotfelvétel, a monitoring-rendszerek kiépítése/korszerűsítése, a szennyezőforrások, valamint a védendő értékek feltérképezése, felmérése. Amennyiben az információk a döntéshozók és a lakosság számára is elérhetők, erősíthető a társadalmi részvétel. - program elfogadása után lehetséges partnerek (hatóság, intézmény, civil szervezet) megkeresése, együttműködési megállapodás - együttműködés hazai és külföldi partnerekkel (pl. testvérváros): tapasztalatcsere, közös projektek, közös környezetvédelmi feladatok Közvetlen beavatkozások, fejlesztések, oktatás A közvetlen beavatkozások megjelenhetnek beruházások, fejlesztések, rekonstrukciók 9

10 formájában. Ilyen lehet pl. valamilyen környezetvédelmi célt szolgáló létesítmény megvalósítása, műszaki korszerűsítések vagy új zöldfelületek, zöldterületek kialakítása. A fejlesztésekhez kapcsolódóan feladat lehet egyes környezeti problémák megoldását elősegítő kutatások elvégzése, illetve a program megvalósításához szükséges szemléletformálási, oktatási feladatok ellátása. 2. A város környezeti állapotának helyzetértékelése A település elhelyezkedése Sátoraljaújhely Észak-Magyarországon belül, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található. A Sátoraljaújhelyi járás és kistérség székhelye. Miskolctól közúton 82 km-re keletre fekszik. A Bodrogköz, Hegyköz és a Hegyalja tájegységet köti össze. Teljes területe 73,45 km 2, lakossága fő. népsűrűsége 209 fő/km 2. A település feltételezhető, hogy már ősidők óta lakott volt. A Zemplén-hegység és a Hegyalja legnépesebb városa, mely a Ronyva-patak partján jött létre. A városhoz tartozik közigazgatásilag Rudabányácska, Széphalom és Károlyfalva település egy része. A város közigazgatási határa megoszlik a hegység és az alatta elterülő síkság között. A települést nyugatról az Eperjes-Tokaj-hegység vulkanikus hegység határolja, mely a Sátor-hegycsoport nevet kapta formája alapján. Az Alföldi területek a Ronyva-patak és a Bodrog-folyó között fekszik. A település közigazgatási területének keleti határát az magyarszlovák határ zárja A levegő állapot A levegő védelemmel kapcsolatban két fontos jogszabály áll rendelkezésre. Az egyik a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet a levegő védelméről szóló jogszabály, mely a levegőtisztaság-védelmi előírásokat tartalmazza. A másik fontos Kormány rendelet a 4/2011. (I.14.) a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről, melyben a légszenyezettségi határértékek (1. és 2. táblázat), egészségügyi határértékek találhatóak meg. A következő táblázatok a légszennyezettség egészségügyi határértékeit foglalja össze a kiemelt légszennyező anyagokra lebontva (3. táblázat). 1. táblázat Kiemelt légszennyező anyagok egészségügyi határértékei (µg/m3) (Forrás 4/2011. (I.14) VM; Szerk. Tarjáni Stella) Légszennyező anyag Órás 24 órás Éves Veszélyességi fokozat Kén-dioxid III. Nitrogén-dioxid II. Szén-monoxid II. Szálló por PM III. 10

11 Nitrogén oxid II. 2. táblázat Ózon egészségügyi határértéke (µg/m3) (Forrás 4/2011. (I.14) VM; Szerk. Tarjáni Stella) Határérték Célérték Hosszú távú célkitűzés Veszélyességi fokozat 120 µg/m µg/m µg/m 3 Ózon melyet december 31-ig egy naptári évben, hároméves vizsgálati időszak átlagában 80 napnál többször nem szabad túllepni. melyet évtől, mint első évtől kezdve hároméves vizsgálati időszak átlagában egy naptári évben 25 napnál többször nem szabad túllépni. Amennyiben a három évre vonatkozó átlagot nem lehet meghatározni teljes és egymást követő éves adatok alapján, akkor a célértékek betartásának ellenőrzéséhez megkövetelt minimális éves adat: egy évre vonatkozó éves adat. amely egy naptári év alatt mért napi 8 órás mozgó átlagkoncentrá ció maximuma. A hosszú távú célkitűzés elérésére vonatkozó időpont nincs meghatározva. IV. 3. táblázat. Tájékoztatási és riasztási küszöbérték a 4/2011 (I. 14) VM rendelet 3. melléklete alapján LEVEGŐSZENNYEZŐ ANYAG ÁTLAGOLÁSI IDŐSZAK TÁJÉKOZTATÁSI KÜSZÖB (µg/m 3 ) RIASZTÁSI KÜSZÖB (µg/m 3 ) Kén-dioxid 1 óra 400 Nitrogén-dioxid 1 óra 350 Szén-monoxid 1 óra három egymást követő órában három egymást követő órában három egymást követő órában 500 három egymást követő órában vagy 72 órán túl meghaladott három egymást követő órában vagy 72 órán túl meghaladott három egymást követő órában vagy 72 órán 11

12 túl meghaladott Szálló por (PM10) 24 óra 75 Ózon 1 óra 180 két egymást követő napon és a meteorológiai előrejelzések szerint a következő napon javulás nem várható három egymást követő órában 100 két egymást követő napon és a meteorológiai előrejelzések szerint a következő napon javulás nem várható 240 három egymást követő órában vagy 72 órán túl meghaladott 180 A légszennyező anyagok veszélyességük alapján négy veszélyességi fokozatba vannak besorolva: az I. különösen veszélyes fokozattól a IV. mérsékelten veszélyes fokozatig. Az Országos Levegőszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) automata és manuális (RIV) mérőállomásai folyamatosan mérik a kiemelt jelentőségű levegőszennyező anyagok (kéndioxid, nitrogén-oxid, nitrogén-dioxid, szén-monoxid, ózon, szállópor, benzol) mennyiségét. Továbbá pedig mérik a meteorológiai (szélsebesség, szélirány, hőmérséklet, légnedvesség) paramétereket, amely az értékeléshez szükséges. Levegő minőség A város levegő minőségét befolyásolja a közlekedés, a lakossági fűtés és az ipari tevékenység. Ezekből a forrásokból származó szennyezés mértékétől függ a település levegőjének minőségi változása, helyzete. Továbbá távolabbi forrásokból is érkeznek szennyezések, melyek mértéke a meteorológiai körülményektől függnek. A fűtési időszakban a nitrogén-oxid, szállópor, nyáron pedig a felszín közeli ózon szennyezettség okozhat gondokat. Közlekedés: A várost érinti a közúti személy-, és teherszállítás, illetve a vasúti és autóbusz közlekedés is. Az utóbbi két tevékenységnek alacsonyabb a környezeti terhelése, mint a személy-, és teherszállításból származó terhelés. A város, a 37. számú főút révén, szervesen részt vesz az ország jelentős tranzitforgalom lebonyolításában, ugyanis ezen keresztül van lehetőség Délkelet-Szlovákia terület irányába történő tranzitforgalom lebonyolításra. Sátoraljaújhelyben a teherszállítás nem a városon keresztül történik, hiszen 2006-ban a 37-es főút elvezetésével sikerült megvalósítani a város tehermentesítését. A Magyar Közút Nonprofit Zrt. által mér forgalom a évre vonatkozóan kiadott adatai alapján Sátoraljaújhely külterülete E 2 -es kategóriába tartozik. Tehát a közúton személygépkocsi egységben kifejezve E/nap volt megfigyelhető (1. ábra). 12

13 1. ábra ös forgalomszámlálás (Forrás: Magyar Közút Nonprofit Zrt.) A környezetbarát közlekedési módokat (gyalogos közlekedés, kerékpáros közlekedés) lehetővé teszi a Sárospatak felé, illetve Mikóháza felé kialakított kerékpárút. A közúti közlekedés okozta levegőszennyezés a domináns a településen (1000 lakosra 255 személygépkocsi jut). A közúti közlekedésbe beletartozik a személyforgalom illetve az áruforgalom lebonyolítása. Mivel a személygépkocsik száma növekszik, így évről-évre szintén nő a kibocsájtott légszennyező anyagok aránya. A klímaváltozást okozó gázok koncentrációja és a közúti közlekedés során termelődik az üvegházhatásért felelős gázok (szén-dioxid, metán, dinitrogén-oxid) aránya is emelkedik. A személygépkocsik mennyiségi növekedése mellett a korszerűtlen gépkocsik használata is hozzájárul a levegőszennyezés növekedéséhez. Közlekedéssel kapcsolatos néhány környezeti probléma: kén-dioxid (SO2) kibocsátás: üvegházhatású gáz poliaromás szénhidrogének (pl: benzpirén) kibocsátása: rákkeltő anyagok szén-dioxid (CO2) kibocsátás: üvegházhatású gáz A városközpontban 2009-től javult a levegőminősége, hiszen ekkor adták át a Kossuth Lajos utcán átalakított ún. sétálóutcát. Sátoraljaújhely város a 80. számú vasútvonal kezdő, illetve végpontját képezi. A közlekedés során mai napig használ dízelmozdonyokat a MÁV-START vasúttársaság. A buszközlekedés, mely a Volán Rt. üzemeltetéséhez tartozik, közvetlenül kapcsolódik a terület összetartásához. A járatok a várost a szomszédos településekkel kapcsolja össze. Továbbá vannak távolsági járatok, mely Nyíregyházára, Debrecenbe, Kisvárdára közlekednek. A következő két táblázat a évre vonatkozó napi átlagos forgalom megoszlását mutatja. 4. táblázat Napi forgalom megoszlása évben (Forrás: Magyar Közút Nonprofit Zrt; Szerk. Tarjáni Stella) A számláló állomás kódja Összes forgalom Összes motoros forgalom Nehéz motoros forgalom Pályasz. méret. forgalom Összes tehergépkocsi Személy gépkocsi Kis teher gépkocsi [j/nap] [E/nap] [j/nap] [E/nap] [j/nap] [E/nap] [Et/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap]

14 5. táblázat Napi forgalom megoszlása évben (Forrás: Magyar Közút Nonprofit Zrt; Szerk. Tarjáni Stella) A számláló állomás kódja Autóbusz Tehergépkocsi Motorkerékpár egyes csuklós közepesen nehéz pótkocsis nyerges speciális nehéz Kerékpár Lassú jármű [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] A forgalomszámlálás során bebizonyosodott, hogy a személygépkocsi, illetve a tehergépkocsik száma a legnagyobb a 37-es főúton, autóbuszok, motorkerékpár, kerékpár, lassú járművek száma pedig elenyésző. A 2013-as és a 2015-ös forgalom számlálás alapján megfigyelhetjük, hogy a 37-es úton a forgalom növekszik (2. ábra) ban az összes forgalom 1660 (jármű/nap) volt, 2015-re ez 2333 (jármű/nap) - ra nőtt. A jármű megoszlásokat illetve azok alakulását a következő diagram foglalják össze. 2. ábra A forgalom megoszlása a 2013-as és 2015-ös évben jármű/napra lebontva (Forrás: Magyar Közút Zrt.; Készítette: Tarjáni Stella) Lakosság eredetű szennyezések A levegőszennyezés szerves részeként kapcsolódik be a helyi lakosság. Főképp a fűtési rendszereken keresztül, valamint az avar és a kerti hulladék elégetésével. A településen található ingatlanok többsége gázhálózatra van kötve. A levegőszennyezés szempontjából a 14

15 legkedvezőbb megoldás a társasházak többsége által rendelkezett távfűtés. Azonban vegyes tüzelési rendszert használnak a kertvárosok jelentős része, mely egyre szélesebb körben terjed el a földgáz árának növekedésével. Ezen belül a legnagyobb problémát a műanyagok, veszélyes hulladékok elégetése során keletkezett káros toxikus anyagok levegőbe kerülése okozza. Továbbá pedig a lakosság által gazdátlan, elhanyagolt területeken megjelenő gyomnövények, invazív fajok, allergén növények gyors terjedése pollenszennyezést okoz. Ipari tevékenység: Az ipari telephely a város déli részén helyezkedik el, így a város levegő minőségére nincs kedvezőtlen hatással. Ennek hátterében a korszerű technológiák alkalmazása, a minőségbeli változtatások, illetve a szerkezetátalakítás áll. Minőségbeli változás például, hogy Magyarországon április 1. után megszűnt az ólmozott benzin forgalmazása. Szigorodnak az üzemanyagok kéntartalmára vonatkozó előírások től a megengedett maximális mennyiség 50 ppm, 2009-től pedig 10 ppm kéntartalmú üzemanyagot lehet forgalmazni. A városban és annak környékén nem található nagy szennyezést okozó erőmű, üzem, hőerőmű. A legjelentősebb vállalatok: 1. NORPAN Sütőipar Kft. 2. ELZETT-CERTA Kft. 3. HEICHE GROUP 4. Continental Dohányipari Zrt. 5. Prec-Cast öntödei Kft 6. Refratechnik Hungária Kft A 2002 és 2010 évek között Sátoraljaújhelyen a következő tendencia figyelhető meg a kibocsátási adatok alapján: 6. táblázat Légszennyező anyagok változása (Forrás: Sátoraljaújhelyi Önkormányzat Hivatal) Szennyező anyag Változás iránya Változás háttere Kén-dioxid folyamatos csökkenés energiaszerkezet megváltoztatása Nitrogén-oxidok Szilárdanyag (por) Pontszerű kibocsájtás enyhe csökkenés Vonalszerű kibocsájtás folyamatos növekvése Ipari üzemeknél kibocsátásnál csökkenés Gépjárműállomány növekedése Ipari technológiáknál szűrők, leválasztó berendezések alkalmazása Lakossági, közlekedési 15

16 kibocsájtás növekedés Szén-monoxid Szén-dioxid Csökkenés elmúlt évtizedben ingadozó Mezőgazdaság: A mezőgazdaság nem jellemző a város közigazgatási területére, hiszen a földrajzi, éghajlati tényezők nem kedvezőek ennek az ágazatnak a kialakulására. A város nyugati területén a hegyek, keleti részén az országhatár, déli részén a Bodrog ártere nem teszi lehetővé a mezőgazdaság létrejöttét. A szőlőművelés a déli lejtőkön megtalálható. A mezőgazdasági ágazat hiánya következtében a porszennyezés, munkagépek levegő szennyezése nem jellemző. A város közigazgatási területén év közötti időszakban a légszennyezettség adatok a következőek voltak: 7. táblázat Sátoraljaújhely város településére vonatkozó légszennyezettség adatok (kg-ban) a szennyezőanyagok és kibocsátásuk tekintetében ( ) (Forrás: LAIR; Szerk. Tarjáni Stella) Szennyező anyagok Benzin mint C, ásványolajb ól Cianidok, könnyen oldódóak CN-ként Cink és vegyületei Zn-ként Kén-oxidok (SO 2 és SO 3) mint SO2 Kénsavkénsav gőzök (SPECIFIK US) Króm (IV) vegyérték vegyületei Króm és vegyületei Cr-ként (kromátok n.a n.a n.a n.a. n.a. 16

17 is) Nikkel és vegyületei Ni-ként Nátriumhidroxid Nitrogénoxidok (NO és NO 2) mint NO 2 Réz és vegyületei Cu-ként Szén-dioxid n.a n.a n.a Szénmonoxid Szilárd anyag Forrás: Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer ( Az 3. ábrán láthatjuk a nitrogén-oxid alakulását év között. Jól látható, hogy 2013 után drasztikus csökkenés figyelhető meg. 3. ábra A nitrogén-oxid alakulása között (kg-ban) (Forrás: Tarjáni Stella) 17

18 4. ábra A szén-dioxid alakulása között (kg-ban)(forrás: Készítette: Tarjáni Stella) A szén-dioxid alakulását közötti időszakban a 4. ábra mutatja ig növekedés volt megfigyelhető, ezután 2013-ra csökkenés, majd újabb növekedés figyelhető meg évig. Azonban 2015-re zuhanás történt hez képest majdnem 50%-os csökkenés történt. 5. ábra A szén-monoxid között (kg-ban) (Forrás: Készítette: Tarjáni Stella) 18

19 A szén-monoxid kibocsátás változását a év között időszakban az 5. ábra szemlélteti ig növekedés, majd csökkenés, utána között újabb növekedés volt megfigyelhető re 2014-hez képest gyenge csökkenés volt jelen. Azonban 2010-hez képest 1/3-nyi növekedés volt megfigyelhető 2015-re. A települési önkormányzatok levegőtisztaság-védelemi feladatait az évi LIII. törvény A környezet védelmének általános szabályairól- 48. (4) foglalja magába, melyek az alábbiak: a) a füstködriadó terv, b) 89 a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó egyes sajátos, az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályok rendelettel történő megállapítása, c) a légszennyezettség szempontjából ökológiailag sérülékeny területek kijelölésével kapcsolatos eljárásban való közreműködés, d) 90 területek zajvédelmi szempontból fokozottan védetté nyilvánítása, e) 91 csendes övezet kijelölése, valamint f) 92 a helyi zajvédelmi szabályok megállapítása. (5) 93 A (4) bekezdésben meghatározott feladatok végrehajtására a fővárosban a) az a) és a b) pont tekintetében a fővárosi közgyűlés, b) a d)-f) pont tekintetében ba) a fővárosi kerületi képviselő-testület, bb) a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi közgyűlés alkothat rendeletet. (6) A polgármester (főpolgármester) levegőtisztaságvédelmi feladatkörébe, illetőleg államigazgatási, hatósági hatáskörébe tartozik: a) a füstködriadó terv kidolgoztatása és végrehajtása; b) a füstködriadó terv végrehajtása során a légszennyezést okozó, szolgáltató, illetve termelőtevékenységet ellátó létesítmények üzemeltetőinek más energiahordozó, üzemmód használatára kötelezése, az üzemeltető tevékenységének, valamint a közúti közlekedési eszközök üzemeltetésének időleges korlátozása vagy felfüggesztése; c) a külön jogszabályban meghatározott szmoghelyzet (füstködállapot) bekövetkezése esetén az érintett lakosság tájékoztatása a meglévő és várható túllépés helyéről, mértékéről és időtartamáról, a lehetséges egészségügyi hatásokról és a javasolt teendőkről, valamint a jövőbeli túllépés megelőzése érdekében szükséges feladatokról. 19

20 2.2. A vizek állapota A felszíni vizek minőségének védelmét a 220/2004 (VII. 21) Korm. rendelet szabályozza. A felszíni víz a föld felszínén lévő állóvíz (pl: tó, bányató, mocsár, tározó), vízfolyás (pl: folyam, patak, folyó, csatornák, ér, vízmosás, időszakos vízfolyás) vize. A felszín alatti vizek védelmét a 219/2004 (VII. 21) Korm. rendelet szabályozza. A rendelet célként tűzte ki a következőeket: a felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása, fenntartását; szennyezésének fokozatos csökkentését; hasznosítható készleteinek hosszú távú védelmére alapozott fenntartható vízhasználat elérését. A kistájak vizeinek rövid jellemzése Bodrogköz A talajvíz a csatornák mentén 2 méter felett áll, máshol 2-4 méter között. Kémiai jellege: kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos. A rétegvíz mennyisége nem jelentős, az artézi kutak mélysége 100 métert ritkán haladja meg, de általában bővizűek. Általános a nagy vastartalom. Hegyalja A vízfolyások szélsőséges vízjárású és vízhozamú. Nem tartósak, gyorsan levonulóak a kora tavaszi, nyár eleji és őszi árvizek, az árhullámok. A völgyek alsóbb szakaszain a talajvíz 4-6 méter között található. Az artézi kutak általában sekélyek, vízmennyiségük mérsékelt. Központi-Zemplén Kora tavaszi, nyár eleji és őszi árvizek jellemzőek, így szélsőséges a vízjárás és a vízhozam ingadozó a vízfolyásoknál. Azonban az árvizek, árhullámok nem tartósak, gyorsan levonulnak. Hegyköz Vizek kémiai szempontból ún. lágy víz, mely oka a vulkáni kőzetek rossz oldhatósága. Szélsőséges vízjárás és vízhozamok jellemzik, melyek fő időszaka a koratavasz, amit egy mérsékeltebb nyári és őszi áradás követ. Felszíni vizek Sátoraljaújhelyen és környékén a hegyi forrásokat sem a beszivárgáskor, sem kilépéskor nem éri jelentős szennyeződés. A források és a patakok vize kifogástalan, többségük állati, de még emberi fogyasztásra is alkalmas. Az 1920-as trianoni békediktátum óta a város keleti határát képezi a Ronyva-patak, mely a Bodrog folyó jobb oldali vízfolyása. A Ronyva É-ÉNy-ről érkezik a településre és a város határ közvetlen közelébe torkollik a Bodrogba. A Bózsva-patak, mely állandó vízfolyásnak 20

21 tekinthető, és a Fehér-patak a Ronyva két fontosabb patakja. A Bózsva-patak a környező hegyvidéki területeken eredő csermelyek, patakok vizét gyűjti össze. Sátoraljaújhely határában a Ronyva alsó szakasz jellegű, melyre jellemző a sok kis kanyarulat. Korábban nem védte töltés a patak menti területeket az árvíz elől, azonban ez a veszély már nem fenyegetni a várost. A 19. században a város környékének vízrajza jelentően átalakult a folyórendezés következtében. A sátoraljaújhelyi átvágások között zajlottak. A város határait a folyórendezés nem változtatta meg. A Ronyva rendezése a 19. század második felében kezdődött. A patak fő vízfolyása és a régi medre is megmaradt. Az új meder a város lakott déli részénél tért vissza a régi mederbe. A Ronyva keleti mederbe terhelésének két oka volt: egyrészt a város a régi Ronyvántúli területek felé tudott terjeszkedni, másrész a vasútépítés miatt es években újabb vízrendezés kezdődött. A Bózsva torkolata északabbra került, a vízimalmok megszűntek, így a malomárkokat feltöltötték. A Fehér-patak torkolatát szintén ekkor megváltoztatták. A régi Ronyvát a lakott területtől délre terelték új meder segítségével. A lefolyó csapadék veszélye elleni védekezés érdekében 2011-ben megkezdődött és 2012-ben megvalósult a Ronyva-patak, illetve a Ronyva - árapasztó városon átfolyó szakaszán a patakmeder kiszélesítése, töltésépítése. Ennek következtében a szélsőséges időjárás okozta árvíz-veszély elhárult. A város környékén található kutak látják el a település ivóvízzel. A víz minősége a kémiai vizsgálatok által kifogástalan, szabad szénsavtartalom miatt hasonlít az ásványvízhez. Keménységére jellemző, hogy se nem lágy, se nem kemény. Található még Sátoraljaújhelyen hegyekből lefolyó időszakos patakok, mint pl: Májuskút-patak, Zsólyomkapatak. Ezeknek a hegyi patakoknak a hordalék szállítása nagymértékben megnő a nagy esőzések, a hóolvadások alkalmával, mely a település belterületeire jelentenek veszélyt. A felszíni vízfolyások minősége Ellenőrző méréseket végeztek a Környezetvédelmi Felügyelőség szakemberei, amiből a következő eredményeket kapták meg: Ronyva-patak: oxigén háztartása: III. (tűrhető víz) Tápanyag háztartása és mikrobiológiai, valamint egyéb jellemzők szerint szennyezett a mért ponton Szennyezettség oka: emberi tevékenységéből származó egyéb szennyezések, illegális lakossági szennyvíz juttatása a patakokba, szabálytalanul kialakított lakossági szennyvíz-gyűjtőkből elszivárgó víz, a Bózsva-patak Pálházánál, Ronyva-patak Sátoraljaújhelynél tisztított szennyvizek befogadója. A Fehér-patak, Zsólyomka-patak és a Májuskút-patak vizei tisztán érkeznek a városba, településen belül szennyeződnek. Felszín alatti vizek 21

22 A felszín alatti vizek megoszlása a város domborzati fekvése által igen változatos. A nyugati területen a maximális talajvízmélység 0 méter, közvetlenül ettől keletre 20 méter, és tovább kelet felé haladva 10 méter, illetve 5 méter. Tehát megállapítható, hogy nyugatról kelet felé haladva a talajvízszint maximális mélysége folyamatosan csökken (lásd 6. ábra). 6. ábra A felszín alatti vizek mélysége ( Forrás: Magyar Földtani és Geofizikai Intézet) A 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet melléklete alapján Sátoraljaújhely város felszín alatti vizei az érzékeny kategóriába azon belül is a kiemelten érzékeny f. a. területhez tartozik (lásd 8. és 9. táblázat). 8. táblázat Sátoraljaújhely felszín alatti vizeinek besorolása érzékenység szerint (Forrás: 27/2004. (XII. 25.) KvVM) Település Fokozottan érzékeny Érzékeny Kevésbé érzékeny Kiemelten érzékeny f.a. terület Sátoraljaújhely X + 9. táblázat Sátoraljaújhely város vízbázisai (Forrás: Sátoraljaújhelyi Önkormányzati Hivatal) Vízbázis kódja Település Vízbázis neve Vízbázis üzemeltetője Vízbázis státusza Sérülékenye? Sátoraljaújhely Sátoraljaújhelyi D-i II. vízmű Zempléni Vízmű Kft. üzemelő igen 22

23 Sátoraljaújhely Sátoraljaújhelyi É-i I. vízmű Zempléni Vízmű Kft. üzemelő igen Sátoraljaújhely felszín alatti vizének szennyezettségéről a FAVI rendszer nyújt segítséget. A legfrissebb évi adatokat tekintve az állapítható meg, hogy határérték túllépés volt a következő szennyező anyagokból: higany, kalcium, nátrium, nitrit, magnézium, ortofoszfát, szelén. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet alapján Sátoraljaújhely nitrátérzékeny területnek minősül. A térségben hidrogeológiai szempontból a Ronyva-patak völgye a meghatározó. A vízadó réteg anyaga durva, homokos kavics, eliszaposodott homokos kavics. A vízadóképesség elsősorban a területre hulló csapadékmennyiségtől függ. A talajvíz mélysége a Ronyva völgyében 2-4 méter között van, míg a Bózsva mentén már 4 méter alatti. A mennyisége pedig nem jelentős (30-40 l/s). Körülbelül ugyanilyen mennyiségben fordul elő a rétegvíz is. A felszín alatti vizek szennyező forrásai közé a következőek sorolhatóak: a települési szennyvíz, a kommunális hulladéklerakók. a csatornázott területeken nem szakszerűen került felszámolásra a szennyvíztároló, a szabálytalanul létesített szennyvízgyűjtő(k) (derítő) miatt a szennyezett víz a talajba szivárog, az ipari szennyvíz kibocsátók, valamint az állattartó telepek. A GEON System Kft. által létrehozott állapotjelentés a baromfitenyésztő telepen (Sátoraljaújhely hrsz.) a talajvíz vizsgálat során laboratóriumi analitikai vizsgálat készült. A megvizsgált anyagok közül csak a szulfát esetében történt határérték túllépés. A szulfát a felszín alatti vizek leggyakoribb anionja, illetve a Bodrogköz ezen részén magasabb értékben fordul elő, így a szulfát szennyezés háttérszennyezésnek minősült. Vízgazdálkodás és vízellátás A város területén belül, továbbá a Hegyköz, Bodrogköz és Hegyalja egy részének ivóvíz ellátását a Zemplén Vízmű Kft. szolgáltatja. Az ellátó rendszer két vízmű telepet (Északi I és Déli II. vízmű) lát el, melyek vízbázisa sérülékeny jellegű. A város a vízellátást a sátoraljaújhelyi Ronyva teraszra épített I. sz. Vízmű I.II.III.IV.V.VI.VII.VIII.IX.X.XI.XII. számú kútjai, továbbá a II. sz Vízmű telep és I.-VIII. számú kútjai biztosítják, mely üzemeltetője a Zempléni Vízmű Kft. A kutakból kitermelt ivóvíz a Májuskút utcai 1500 m 3 -es víztározó medencébe jut el a települési vízhálózaton keresztül. Ez a víztárózó biztosítja a 1. számú, 2. számú, 3. számú nyomásövezetet. A város 23

24 ivóvíz szolgáltatáshoz kapcsolódó vezetékhálózat hossza 65,2 km, melyen összesen m 3 ivóvíz szolgáltatása történik, mintegy 6705 db lakás részére (11. táblázat). Az Északi I. Vízmű 5200 m 3 /nap, míg a Déli II. Vízmű 3200 m 3 /nap vizet termel. A lakossági fogyasztók l/fő/nap vizet fogyasztanak el átlagosan. A vízminőség megfelel a magyar szabvány ivóvíz minőségére vonatkozó követelményeknek. Az elosztóhálózata a településnek döntően azbesztcement nyomócsövekből készült, hosszú, részben körvezetékes és ágvezetékes hálózat. Közismert, hogy az azbesztcement szálak egészségkárosító hatásúak, mely vízben oldódva fejti ki hatását. A terület egyes részein a talaj, jelentős agresszivitást mutat a beépített acél idomok és kötőelemek esetében. Ezek miatt, illetve a hálózat építése során fellépett hiánygazdaság miatt sok esetben a beépített csőanyagok minősége nem volt megfelelő, ami növelheti a kioldódás mértékét, egészségügyi kockázatot. A kitermelt víznek magas a savtartalma, ami gyorsabb elöregedéshez vezet a gépészeti szerelvények, vezetékhálózatok terén. Ennek kiküszöbölése érdekében az I. sz. Vízmű telepen savtalanító épület építése szükséges. Csak vízzel történő öblítéssel biztosított a hálózat karbantartása, mely nem elegendő. Az üzemeltető folyamatosan önerőből végezte az elavult vezetékszakaszok cseréjét. Lakosság részéről vízminőségi probléma nem merült fel. A közüzleti és lakossági vízfelhasználás enyhén csökkenő jelleget mutat (7. ábra), melynek gazdasági okai, illetve takarékossági oka vannak, ami környezetvédelmi szempontból előnyös. Emellett azonban megfigyelhetjük, hogy az ivóvízvezeték hálózatba bekapcsolt lakások száma folyamatos növekedést mutat (8. ábra). 10. táblázat Sátoraljaújhely vízgazdálkodása és vízellátása között (Forrás: TEIR; Szerk. Tarjáni Stella) Közüzemi ivóvízvezeték-hálózat hossza (km) Összes szolgáltatott víz mennyisége (1000 m 3 ) Közüzemi ivóvízvezetékhálózatba bekapcsolt lakások száma (db) 64,9 64,9 65,2 65,2 65,2 65,2 702,4 715,4 674,3 651,6 640,6 661,

25 7. ábra Sátoraljaújhelyen az összes szolgáltatott víz mennyiség (1000 m3) változása között (Forrás: TEIR; Készítette: Tarjáni Stella) 8. ábra Sátoraljaújhely Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások számának (db) változása között (Forrás: TEIR; Készített: Tarjáni Stella) Szennyvízelvezetés 25

26 A városban a szennyvízszolgáltatáshoz kapcsolódó csatornahálózat hossza 46,1 km, melyen keresztül m 3 szennyvíz elszállítása történik meg, a közcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások száma pedig 6283 db (12. táblázat). 11. táblázat Sátoraljaújhely szennyvízgazdálkodása és szennyvízellátása között (Forrás: TEIR; Szerk. Tarjáni Stella) A közüzemi szennyvízgyűjtőhálózat hossza (km) Közcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások száma (db) Háztartásokból közcsatornán elvezetett szennyvíz mennyisége (1000 m 3 ) ,2 46,1 46,1 46, ,6 420, ,8 348, közötti időszak alatt a háztartásokból származó, elvezetett szennyvíz mennyisége 2011ig nőtt, majd 2014-ig folyamatosan csökkent. Azonban évre szintén növekedés volt jelen. A közcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások száma ingadozó volt a es évek között, először hirtelen csökkenés, majd növekedés volt jelen, azonban 2013-mas évtől stagnálás állt be. 12. táblázat Sátoraljaújhely szennyvízkezelése között (Forrás: TEIR; Szerk. Tarjáni Stella) Háztartásokból közcsatornán elvezetett szennyvíz mennyisége (1000 m 3 ) Közcsatornában elvezetett összes szennyvíz mennyisége (1000 m 3 ) Közcsatornában tisztítottan elvezetett összes szennyvíz mennyisége (1000 m 3 ) Közcsatornán elvezetett, biológiailag is tisztított szennyvíz mennyisége 1000 m 3 ) Közcsatornán elvezetett, III. tisztítási fokozattal tisztított szennyvíz mennyisége (1000 m 3 ) ,6 420, ,8 348, ,4 865,3 999,4 1314,5 1133, ,4 865,3 999,4 1314,5 1133,5 1032,7 954,4 865,3 999,4 1314,5 1133, ,85 26

27 Közcsatornán elvezetett, csak mechanikailag tisztított szennyvíz mennyisége (1000 m 3 ) Közcsatornán tisztítás nélkül elvezetett szennyvíz mennyisége (1000 m 3 ) A közcsatornában elvezetett szennyvíz minden évben tisztítottan került elvezetésre évben az elvezetett szennyvízből m 3 III. tisztítási fokozattal is ellátva volt. Egyik évben sem volt arra példa, hogy csak mechanikai tisztítás elvégzése történt volna meg. Biológiai tisztításon az összes szennyvíz átesett minden évben (13. táblázat). Csapadékvíz elvezetése, felszíni vízrendezés A város állandó vízfolyása a Ronyva-patak, és az ebbe torkolló Bózsva patak, melyeket a környező hegyek forrásai táplálják. A források minősége kifogástalan, állati, de emberi fogyasztásra is alkalmas. A Fehér patak, Májuskút-patak és a Zsólyomka-patak nagyobb esésű hegyi patak, így hóolvadáskor, nagyobb esőzésekkor jelentős hordalékot szállítanak, mely veszélyezteti a város belterületeit. A peremterületeken nyílt vízelvezetők biztosítják a vizek gyűjtését, elvezetését, míg a városközponti területén zárt rendszerben épült ki. A Bodrog folyóba kerülnek azok a vizek, melyek nem szivárognak a talajban, vagy nem párolognak el a Ronyva árapasztójában. A belés külterületen egy időben jelentkezik a vízkár. A vízfolyások, belvízcsatornák, belterületi vízrendezési művek vízkár elhárítási, karbantartási, üzemeltetési feladatai az önkormányzat saját határkörébe tartozik. Az önkormányzat feladatai: vizek levonulását figyeli eltávolítja a lefolyást akadályozó tényezőket a csatornából kilépő vizek kártételei ellen védekezik Csökkentő tényezők a helyi vízkár létrejöttéhez: a) vízelvezető képesség biztosítása, rendszeres karbantartás b) befogadó vízfolyások, belvízelvezető csatornák meder rendezése c) külvizek kizárása a belterületről, belterületi befogadók tehermentesítése d) felszíni erózió csökkentése e) belterületi zöldfelületek növelése f) belterületi vízelvezető rendszer kiépítése, belterületi bel,- és csapadékvíz-elvezető terv elkészítése g) szennyvízcsatorna hálózat, zárt szennyvízgyűjtők kiépítése Veszélyeztetett terültek: 27

28 Árvízveszélynek kitett területek 1) Bodrog folyó: Ronyva zugi vésztározó által érintett területek. Vasúti töltés és a Pataki út számú főút közötti területek. 2) Ronyva árapasztó: Rákóczi utca és a Dózsa György utca közötti terület bal part mintegy 300 méter hosszban. (veszélyeztetett a lakosság, Szlovák Iskola, Városi Uszoda). 3) Ronyva-patak: Zempléni Vízmű Kft. I. számú. Vízmű-telep (ivóvíz kutak, vízgépház). A Határátkelő felé vezető út bal oldal melletti terület mintegy 600 méter hosszban. (veszélyeztetett: Pipi Farm baromfi telep). 4) Fehér-patak: Szív utca, Hársfa utca, TESCO áruház, Zemplén Mix bevásárló központ, számú országos közút jobb oldalán lévő lakóingatlanok. 5) Bányácska-patak, Fehér-patak Sátoraljaújhely- Rudabányácska városrész Lőtér utca, Bányácska utca. 6) Hirtelen lehulló nagymennyiségű eső (villámárvíz) esetén: Sátoraljaújhely észak, észak-nyugati városrész, Károlyfalva, Széphalom városrész nyugati területe. Belvízveszélynek kitett területek A katasztrófavédelem adatszolgáltatása alapján az alábbi területek belvízveszélyesek: Ronyva zugi vésztározó által érintett területek. Vasúti töltés és a Pataki út számú főút közötti területek. Mély fekvésű területek A város közigazgatási területén belül jellemzően nincsen mély fekvésű terület. Árvíz és belvízvédelem Sátoraljaújhely csapadékcsatorna hálózata műszaki előírások és gazdasági megfontolások alapján került méretezésre. Ha a tervezettnél több víz érkezik a hálózatba, a víz kiléphet a rendszerből. Ilyen esetekben üzemeltetési feladatokon túl védekezni szükséges. Az elhárítási feladatok bel-és külterületen azonos időben szoktak jelentkezni. Árvízvédelem szempontjából a meglévő ipari terület alatt a Vásárhelyi - terv keretében elsőrendű fővédvonal kiépítésére kerül sor, mely a Bodrog vésztározójának töltése, a Ronyva-zugi árvízi vésztározó határa. 28

29 2.3. A földtani közeg és a talaj állapota A földtani közeg és a talaj védelme fontos szerepet játszik a környezetvédelemben. Ennek kiemelt oka, hogy a földtani közeg és a talaj elszennyezése, károsítása során a mélybe leszivárognak a szennyező anyagok, mely során a felszín alatti vizek károsítása történik meg. Mivel Sátoraljaújhely területén az ivóvízbázisok a környező területek forrásaiból származnak, így ha bekövetkezne szennyezés, az emberi egészségre kockázatot jelentene. A földtani közeg és talajvédelemmel kapcsolatos kormányrendeletek összefüggésben állnak a felszín alatti vizek védelmével. Ilyen rendelet például a 6/2009 (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet. Földtani közeg Sátoraljaújhely város közigazgatási területe négy kistájat is érint. Két kisebb része az Észak-magyarországi-középhegység nagytáj Tokaj-Zempléni-Hegyvidék középtáj - Hegyközi-dombság, illetve a Fehér-patak völgyétől nyugatra-északnyugatra eső része a Központi-Zemplén kistáj részéhez tartozik. A város területének közel a fele a Ronyva-patak völgye északi partjának vonalától, a Sátorhegy-csoport lábától délre eső része az Alföld nagytáj - Felső-Tiszavidék középtájának Bodrogköz, míg az említett két kistáj közé eső terület a Sátorhegy-csoportot is beleértve szintén az Észak-magyarországi-középhegység nagytáj Tokaj-Zempléni-Hegyvidék középtáj - Hegyalja kistájának a része. A Zempléni-hegység a Tokaj-Eperjes-hegylánc déli szakasza, a Belső-Kárpátok vulkáni övezetéhez tartozik. A felépítő kőzet túlnyomóan millió éves harmadidőszaki vulkanikus kőzet (riolit, andezit, dácit, riolittufa, andezittufa, dácittufa). A Ronyva-patak mentén kristályos rögben 900 millió éves kőzet is megtalálhatóak (pl. csillámpala). Továbbá foltokban előfordul tengeri üledékes kőzet, nyirok, lösz, kavics. A vulkáni működés megszűnése után elindult a vulkáni kúpok fokozatos pusztulása. Gejzírek alakultak ki a vulkáni utóműködés következtében, jégkorszakban pedig kőtengerek képződtek. A Sátoraljaújhely környéki hegyek - az egykori Sátor-vulkán romjai - a következők: Vár-hegy, Sátor-hegy, Kecske-hát, Magas-hegy, Szár-hegy. Bodrogköz A táj karakterét tekintve alluviális síkság, amelyet a holocén kezdetében a Zemplénből lefutó patakok hordalékkúpjai határoztak meg. A Nyírségi plató felbillenése során a Bodrog és a Tisza medrei nyugatra tolódtak, mely kialakította a mai képét a kistájnak. Főleg paleozoos képződmények és triász-jura kőzetek építik fel a medencealjzatot. Újpleisztocénban futóhomokos felszín képződött a Zempléni-hegységből lefutó patakok homokos üledékéből álló hordalékkúpján. A formákat gyakran löszös homoktakaró konzerválta. A Bodrog a formák nagy részét elpusztította, s jelenleg újholocén öntésképződmények, üledékek borítják. Hegyalja 29

30 Erősen tagolt lejtővidék, melyet 100 és 514 méter közötti tengerszint feletti magasság jellemzi. A kistáj ÉK-i csapású, melyet a Zemplén-hegység Bodrog felé futó gerincei tagolták. A terület felszínének több mint 80 százalékát talajerózió veszélyezteti. A kistáj 60 %-át szarmata riolittufa építi fel. A felszínt mindenütt vékonyabb-vastagabb szoliflukciós üledék fedi, a peremeken erre helyenként lösz települt. A kistáj jellemző szerkezeti irányai az ÉK- DNy-i és az É-ÉNy-DDK-i. Központi-Zemplén A terület 400 méter tengerszint feletti magasság jellemzi. Az alacsonyabb vulkáni hegység felszíne gazdag periglaciális formákban. Az Északi-középhegység legkeletibb, legfiatalabb vulkán tagja, É-D-i csapású vulkanotektonikus süllyedék. A riolit, riolittufa kőzeteket harmadidőszaki üledékek, barna- és vörösagyagok fedték be. Hegyköz Sátoraljaújhelynél, ahol véget ér a Tokaj-Hegyalja, ott kezdődik a Hegyköz, mely Magyarország legészakibb tája, a Zempléni-hegység keleti oldalán. A méter magas hegyekkel körülvett és északon a Nagy-Milic által lezárt medencét a vulkáni földmozgások, törések, süllyedések alakították ki. 21 település jött létre a Bózsva patak völgyében és a kis patakok mentén a hegyek között, hegyek lábánál. A település területére jellemző, hogy a patakok mentén folyóvízi üledék alakult ki. Elenyésző foltokban megfigyelhető a proluviális-deluviális üledék. A hegység felé haladva, a kisebb tengerszint feletti magasságokban deluviális üledék figyelhető meg. A magasabb térszínek felé haladva a felszíni földtan Mikóházi tagozat, vágáshutai dácit formáció, meddőhányó alkotja (lásd: 9. ábra). 30

31 9. ábra Sátoraljaújhely felszíni földtana (Forrás: Magyar Földtani és Geofizikai Intézet; Szerk.: Tarjáni Stella) 10. ábra Sátoraljaújhely talajtípusai (Forrás: Szerk. Tarjáni Stella) Sátoraljaújhely közigazgatási területén a Ramann-féle barna erdőtalaj, a fiatal nyers öntéstalaj, a réti öntéstalaj és a réti talajok találhatóak (lásd 10. ábra). 31

32 Barnaföldek (Ramann-féle barna erdőtalajok) Barnaföldek vagy Ramann-féle barna erdőtalajokban a humuszosodás, valamint a kilúgzás folyamatához csak az erőteljes agyagosodás és a gyenge savanyodás járul. Ennek következményeként a kilúgzási és a felhalmozódási szint agyagtartalma között nincs lényeges különbség, ugyanakkor mindkét szint több agyagot tartalmaz, mint a talajképző kőzet. A talaj A szintje általában körülbelül cm vastag, barnás, szerkezete morzsás vagy szemcsés, kémhatása gyengén savanyú vagy semleges. Átmenete az alatta levő felhalmozódási szint felé fokozatos, de rövid. Elterjedési területük általában a barna erdőtalajok és a csernozjomterületek szomszédsága. A Ramann-féle barna erdőtalajok talajértékszáma 60-50, termőréteg vastagsága nagyobb 100 cm-nél, szerves anyag készlet , talajképző kőzete a löszös üledék. A vízgazdálkodási tulajdonságára jellemző, hogy közepes víznyelésű és vízvezető-képességű, nagy vízraktározó-képességű, jó víztartó talajok. Nyers öntéstalajok A nyers öntéstalajok a folyóvizek és a tavak fiatal képződményeit, amelyek a vízborítás alól szárazra kerülve a növényzet megtelepedésére alkalmassá váltak. Az ismétlődő vízborítás a megtelepedő növényzetet mindig újra elborítja, és így a talajképződés is új anyagon indul meg. Ennek következtében mélyreható változást nem tud előidézni. Réti öntéstalajok A réti öntéstalajokban mind a réti folyamat, mind a talajok öntésjellegének nyomai fellelhető. Jellemző, hogy a humuszképződés, valamint az öntésterületek hordalékanyagának rétegzettsége és kialakulatlansága egymás mellett jelenik meg. A szelvények humuszos szintje jól kivehető, általában cm vastag és 2-3% szerves anyagot tartalmaz; tehát elmarad a többi réti talajtípusétól. A talajok területe az ártér magasabban fekvő részeire terjed ki, amely az állandó vagy az időszakos vízborítástól mentesülve lehetőséget ad a folyamatos talajképződésre. Elsősorban humuszosodás indul meg a megtelepedő állandó növénytakaró alatt. Vízgazdálkodásuk általában kedvező, és ha a talajvíz nincs túl közel a felszínhez, a tavaszi túl nedves időszak sem tart soká. A nyári időszakot a talajvíz a növények számára hasznosan befolyásolja. Tápanyag-ellátottságuk kedvező. A humuszosodás a felszíni rétegben is csak jelentéktelen, és a szerves anyag mennyisége nem haladja meg az 1%-ot. Vízgazdálkodásuk általában kedvező, de erősen függ az üledék szemcseösszetételétől. Tápanyag-gazdálkodásuk közepes. Réti talajok A réti talajok főtípusába azok a talajok tartoznak, amelyek keletkezésében az időszakos túlnedvesedés (időszakos felületi vízborítás, közeli talajvíztükör) játszott nagy szerepet. A vízhatásra beálló levegőtlenség jellegzetes szervesanyag-képződést és az ásványi részek redukcióját váltja ki. A réti talajok tulajdonságait a tapadós humuszanyagokkal, a nehéz művelhetőséggel, a foszfor erős megkötődésével, valamint a nitrogén tavaszi nehéz feltáródásával lehet jellemezni. A réti talajokon a termés különösen nedves években kicsi, száraz években viszont jó. A talajértékszáma 60-50, a termőréteg vastagsága kisebb 100 cmnél, a talajképző kőzete pedig glaciális és alluviális üledék. A vízgazdálkodására jellemző, 32

33 hogy jó víznyelésű és vízvezető-képességű, továbbá jó vízraktározó képességű és víztartó talajok. A város talajának minőségéről, szennyezettségéről felvételezés a közelmúltban nem készült. Sátoraljaújhely területén két alapvető talajtípust találunk meg: az egyik az erdőtalajok (podzol, glejes barna erdőtalaj) és a másik a mezőségi talajok. A Bodrog-folyó és a Ronyvapatak környékén öntés- és réti talaj alakult ki. A vulkáni működésnek köszönhetően a felszínre változatos kőzet kerül: kaolin, csillámpala, andezit, riolit és ezek változatai. Bodrogköz talaja A terület talajtakarója nagyrészt öntésanyagok, vízhatás alatt képződött. Leggyakoribbak a réti talajok, mely mellett kiterjedt az öntés réti talaj. Előfordulhat még a kistáj északi részének mélyebb térszínein a síkláp talajok, illetve a Bodrog menti nyers öntéstalajok is. Ezeken kívül előfordulnak még barnaföldek és kovárványos barna erdőtalajok is. Hegyalja talaja Agyagbemosódásos barna erdőtalaj jellemzi az andezit- és riolittufa málladékon lévő felszínt, illetve a harmadidőszaki agyagos üledékes területet. A K-i dombokon, harmadidőszakos üledéken vagy nyirokon barnaföldek és a köves és földes kopárok elhanyagolhatók. Központi-Zemplén Legelterjedtebb talajtípus az agyagbemosódásos barna erdőtalaj. Hegyköz A hegyvidéken a zárt erdőtakarónak és a magas csapadékértéknek köszönhetően a legjellemzőbb talajtípus az agyagbemosódásos barna erdőtalaj. Ahol kevesebb csapadék hull (perem területeken) ott a barna erdőtalajok kevésbé kilúgozott típusai (Ramann-féle barna erdőtalaj, csernozjom barna erdőtalaj) fordulnak elő. A Vitányi- rög savanyú kémhatású kristályos kőzetein savanyú, nem podzolos barna erdőtalaj jellemző. A ranker talaj jellemzi a savanyú riolit alapkőzetet. A legmeredekebb lejtőkön és a kifagyásos törmelékkel borított részeken a köves sziklás váztalaj a jellemző. A kistájat uraló két talajtípus a pszeudoglejes barna erdőtalajok és a nyers öntések. A talaj szennyező forrásai a következőek: illegálisan lerakott hulladékok (szilárd illetve folyékony), lakosságnál és a kis létszámú vállalatoknál keletkező veszélyes hulladék (fáradt olaj, akkumulátorok), a bezárt MOL-telepen a Déli Vízmű közelében tártak fel 1997-ben szén-hidrogén tartalmú szennyezést (folyamatos ellenőrzés alatt áll), lakossági szabálytalanul kialakított szennyvíz akna, derítő, amelyből a szennyezett víz a talajba szivárog. Bányászat 33

34 Bányi-hegy (Bánya-hegy) A hegy 279 méter magasra emelkedik ki, a Sátor-hegy-csoport nyugati részét Károlyfalva és Rudabányácska között vezető út legmagasabb pontja körül. A hegyet Tatárka néven is jelölték egyes térképeken. Felépítését tekintve nagyrészt riolittufából áll, mely vulkáni utóműködés során átalakult forróvizes oldatok hatására ércesedett. A középkorban bányásztak aranytartalmú teléreket. Az aranytartalmú teléreket illetve a repedéskitöltések irányát követik a hegy belsejében mélyen behatoló tárna és a belőle kiágazó oldaljáratok. A járatok régen több kilométer hosszúak is voltak, míg ma csak 100 méter hossz járható be. Mára a bánya bejáratát biztonsági okok miatt bezárták. A bányászat nyomát ma is megfigyelhetjük, hosszúkás vagy kerekded alakú mélyedések (horpák) fennmaradásával. Két felhagyott, régen kőfejtőként használt bánya található a településen. Az egyik a 37-es út mellet a Némahegynél, a másik pedig a Kálvária hegyen (a kálvária kapu előtt jobbra). A felmaradt bányászat eredményei fontos hatást gyakorolnak a jelentben, hiszen utóhatásuk nem csak a táj esztétikáját (tájsebek) rontja, hanem a talaj megváltozására, illetve a terület élővilágára is hatást gyakorol. A településen egy olyan regisztrált vállalkozás működik év óta, amely bányászati, kőfejtő tevékenységet végez. Talajszennyező anyagok Légszennyező anyagok hatása A közúti közlekedés és az ipar emissziói a talaj hatására kedvezőtlenül hat. A levegőből a por megkötött szennyezőanyagok, az út mentén olajosan szennyeződő porszemcsék és a savas gázok (nitrogén-oxid, kén-dioxid, szén-dioxid) mind talajterhelést okoznak. A szállóporok képesek a felszínre kiülepedni, melyek nehézfémet és szerves anyagot kötnek meg. A talajrészecskéken a gázok abszorbeálódhatnak, oldódhatnak a talajnedvességben vagy a csapadékvízzel bemosódhatnak mélyebb rétegekbe. Ezek hatására a talajoldat kémhatása a savas tartomány felé tolódik el. Ebben a tartományban nehezebben tudják a növények felvenni a tápanyagokat ben megszűnt az ólmozott üzemanyagok forgalmazása, így a közúti kibocsátásnál nem kell erre számítani. A talaj kölcsönhatása a felszíni és felszín alatti vizekkel Télen a csúszás mentesítés során juthat be a talajba szennyeződések, melyek a felszín alatti vizeket is veszélyeztethetik. A kiszórt sómennyiség akkor éri el a károsan magas mennyiséget, amennyiben a vízelvezetés nem megfelelő. A talaj szikesedését okozhatja a pangó vízi körülmények között felhalmozódó só. Mivel a felszín alatti vizek a föld felszíne alatt, a földtani közegben folynak, ezért a talaj minősége befolyással van a vizek minőségére is. A kőzetvázon átáramló felszín alatti víz ugyanis ásványi anyagokat old ki, szállít, majd halmoz fel. Amennyiben a talaj szennyezett, a szennyező anyagokat oldja ki és szállítja tovább. Így a talaj veszélyezteti a felszíni, illetve felszín alatti vizek minőségét is. Hulladékgazdálkodás hatása a talajra 34

35 Az illegális hulladéklerakók felszámolása, illetve a hulladéklerakók aljzatának szigetelése elengedhetetlen fontosságú a talajok védelmében. A lerakott hulladékból a csapadékvíz a szennyezőanyagokat a talajba mossa. Különösen veszélyes az illegálisan lerakott elemek, akkumulátorok, nehézfémek. Mezőgazdaság hatása a talajokra Fentről lefelé haladva a talajrétegben a termőképesség csökken. Ha nem védi megfelelő növénytakaró a talajt, a felső réteget a szél- illetve vízerózió leerodálja. A mezőgazdasági tevékenységek során a szakszerűtlen, túlzott műtrágyázása jelenti a legnagyobb problémát. A talajból kimosódik a műtrágya és a felszín alatti vizekkel szállítódó nitrogén egészségügyi kockázattal (kék csecsemő szindróma) jár, emellett pedig a felszíni vizek eutrofizációját idézi elő. Szerves anyag hiányában a talajok egyre szegényedő kolloid komplexumába nem képesek megkötni a foszfor- és kálium műtrágyák hatóanyagainak növény által fel nem vett része, ami így kilúgozódik, vándorol a felszín alatti vizekkel, szennyezi a kutakat, folyókat, tavakat. A nagymértékű műtrágyázás fokozza a kalcium kilúgozását, ami a talaj elsavanyodásához vezet, illetve a növényekben megnő a nitrogéntartalom. A vizek mezőgazdasági nitrát szennyezésével a 27/2006 (II. 7.) Korm. rendelet foglalkozik. Nitrát érzékeny területeknek azok minősülnek, amelyek geológiai, talajtani adottságaik és a vizeik magas nitrát-tartalma miatt különös figyelmet érdemelnek. Sátoraljaújhely város nitrátérzékenység szempontjából történő besorolását a következő térképén (11. ábra) láthatjuk. 11. ábra Sátoraljaújhely besorolása nitrátérzékenység szempontjából (Forrás: MePAR) 35

36 A műtrágyázás mellett a növényvédő szerek használata jelent nagyobb veszélyt a talajokra. A káros hatású, toxikus mutagén, karcinogén anyagok a talajokból kimosódva a felszíni illetve felszín alatti vizeket szennyezik. Az egyik legnagyobb problémát az jelenti, hogy a perzisztensek kevésbé vízoldékonyak, így messzire elszállítódnak a vízáramlás során. Ismert példáik a diklór-difenil-triklóretán (DDT) és az atrazin, melyek használatát mára betiltották. A mezőgazdaságban továbbá az öntözés is károsítja a talajokat. A tartós öntözés a talajok tömörödéséhez, nem megfelelő lélegzéséhez, talajszerkezet romlásához, tápanyagok mélyebb rétegekbe szivárgásához, felszín alatti vizekbe való kilúgozásához vezet. A sós vízzel történő öntözés során sókiválás, szikesedés problémája lép fel Táj- és természeti értékek állapota A IV. Nemzeti Környezetvédelmi Programban stratégiai területeként jelenik meg a zöldfelületek védelme, valamint a biológiai sokféleség megőrzése, a természet- és tájvédelem. Természeti adottságok Sátoraljaújhely az Alföld és az Északi-középhegység találkozásánál, az Eperjes-Tokajihegyvidék, Tokajhegyalja keleti lejtőitől a Sátorhegy-csoporton és környezetén át a Holt- Bodrog, Bodrog medréig húzódó területen, a Ronyva-patak partján alakult ki. Sátoraljaújhely város közigazgatási területe 4 kistáj (Bodrogköz, Hegyalja, Hegyköz, Központi-Zemplén) területét érinti. Ennek köszönhetően a felszín rendkívül változatos képet mutat. A város nyugati területei hegyvidéki, míg a keleti, déli, északi síksági terület. A település tengerszint feletti magassága méter között változik. A domborzati-földtani-talajtani-vízrajzi viszonyokat már a 2.2 és a 2.3 fejezetben bemutattuk. Vízfolyások, természetes és mesterséges állóvizek: Vízfolyások: Ronyva-patak, Bodrog, Holt-Bodrog, Fehér-patak, Zsólyomka-patak, Májuskútpatak Tavak: szegény, ritka, legnagyobb tó a Rudabányácska településrész északi részén a Smaragdvölgy Pihenőparkban, illetve a Long-erdő TT területén (Bíró-tó, Hosszú-tó) holtágak formájában találhatók. Éghajlat: A kistájak éghajlati jellemzőjét a 14. táblázatba foglaltuk össze. 13. táblázat Éghajlat jellemzői kistájanként (Készítette: Tarjáni Stella) Kistáj Klímakarakter Napsütés évi összege (óra) Évi középhőmérséklet ( C) Csapadék mennyiség (mm) Ariditási index Szélirány Bodrogköz mérsékelten meleg-száraz ,5-9, ,2 közötti ÉK-i ÉNY-i 36

37 D-i Hegyalja mérsékelten hűvösmérsékelten száraz ,05-1,08 É-i ÉK-i D-i Központi- Zemplén mérsékelten hűvösmérsékelten nedves ,5-8, ,98-1,05 É-i D-i Hegyköz mérsékelten hűvösmérsékelten száraz ,3-9, ,05-1,6 ÉK-i D-i Megfigyelhető, hogy a napsütéses órák száma (évi) a város közigazgatási határán belül azokon a területeken kevesebb 50 órával, melyek a környező hegyekben találhatóak. Ezeken a területeken a csapadék mennyiség több, továbbá pedig nedvesebb, hűvösebb éghajlat a jellemző. A síksági területeken az évi középhőmérséklet is 1-2 C-kal nagyobb. Élővilág A település környékének élővilágát az ember napi szükséglete során ismerte meg. Ekkor már sok mindent tudtak az élővilágról, azonban tudományos kutatások csak az 1800-as évek elejéről maradtak fenn ban Kitaibel Pál, neves botanikus járta a vidéket. A Vár-hegy és a Magas-hegy területéről kőzeteket és növényeket sorolt fel. Hazslinszky Frigyes 1864-ben és 1866-ban újhelyi növényadatot közölt. További neves kutatók a városban: Frivaldszky Imre, Katona Mihály Dénes, Balásházy János. Az állatvilágról a városunkban június 21-én megfordult Mocsáry Sándor írt jelentős listát. Chyzer Kornél és Bíró Lajos együtt járták a környéket. Bíró Lajos 1883-ban tette közzé a megye bogárvilágáról szóló dolgozatát. Bevezetőjében leírja a város élőhelyeit is ben Chyzer már ír arról, hogy milyen sok biotóp tűnt el a területről. Növényvilág Sátoraljaújhely növényzete a Kárpátok flórájához tartozik. Közel 3000 virágtalan és virágos növény él itt. A magasság szerinti övezetesség megfigyelhető a területen. Lentről felfelé haladva: égeres láperdő, kőrisligetek, csertölgyek erdők, kocsánytalan tölgyes, bükkösgyertyánok, bükkös. A város terjeszkedése következtében kiemelten fontos feladatként jelenik meg a táj- és természeti értékek védelme. A város táji adottságú területeinek jelentős része még érintetlen. A kistájak növényvilágának jellemzői: Bodrogköz 37

38 Florisztikai beosztás: - Pannóniai (Pannonicum) flóratartomány, - Alföld (Eupannonicum) flóravidékének, - Észak-Alföld (Samicum) flórajárás. A Bodrogköz potenciális erdőterület (mélyebb térszinteken fűz-nyár ligeterdők, égereskőrises mocsár- és láperdők, tölgy-kőris-szil ligeterdők, a folyóhátakon, homokszigeteken gyertyános tölgyesek, alföldi zárt kocsányos tölgyesek); további jellegzetessége a vízhez kötődő élőhelyek gazdagsága. A lápok és az erdők sínylették meg az erdőirtásokat, ármentesítéseket. Az erdők helyén szántók, ültetvények, a lecsapolt lápok helyén szántók, rétek, mocsarak létesültek. Természetszerű növényzetét (fajgazdag mocsári- és hínártársulások a vízpartokat szegélyező mocsarak, láposodó foltok) a Bodrog holtágaiban, kubikgödreiben, bodrogzugi nyílt ártér és mentett oldal tavaiban, erekben, csatornákban találhatjuk meg. Bokorfüzesek és fűz- és nyárfajok dominálta ligeterdők jelennek meg a folyók mentén. A hullámtérben jelentős az özönfajok borítása. A kőris-szil ligeterdő a magasabb térszínek állománya. A montán elemeket tartalmazó gyertyános-tölgyesek a Bodrogköz több pontján (Long-erdő). A Bodrogköz özönfajai közé tartozik például a zöld juhar, a bálványfa (Ailanthus altissima), a gyalogakác Amorpha fruticosa), a selyemkóró (Asclepias syriaca), a tájidegen őszirózsa-fajok (Aster spp.), az amerikai kőris (Fraxinus pennsylvanica), a japánkeserűfű-fajok (Reynoutria spp.), a fehér akác (Robinia pseudoacacia), az aranyvessző-fajok (Solidago spp.). Hegyalja Florisztikai beosztás: - Pannóniai (Pannonicum) flóratartomány, - Északi-középhegység (Matricum) flóravidékének, - Zempléni-hegység (Tokajense) flórajárás. A hegység-peremnek uralkodó fafaja a tölgyes. Csupán néhány magaslaton maradt fenn a fátlan erdőspusztai vegetáció, erdőssztepp-növényzete szinte teljesen elpusztult. Völgyeiben edafikus társulás az égerliget. Helyenként megtalálható a Központi-Zemplénre jellemző kárpáti, de jellegében az említett erdőssztyepp-karakter dominál. Tipikus az árvalányhajas, helyenként csenkeszes gyep előfordulása a hegykúpokon. Termesztésre leginkább a szántóföldi növények, gyümölcsök, szőlő termesztése javasolt. Ezen a területen is több özönfaj (pl: bálványfa (Ailanthus altissima), gyalogakác Amorpha fruticosa), kisvirágú nebáncsvirág (Impatiens parviflora), japánkeserűfű-fajok (Reynoutria spp.), fehér akác (Robinia pseudoacacia), aranyvessző-fajok (Solidago spp.)) fordul elő. Központi-Zemplén Florisztikai beosztás: - Pannóniai (Pannonicum) flóratartomány, - Északi-középhegység (Matricum) flóravidékének, - Zempléni-hegység (Tokajense) flórajárás. 38

39 A kistáj növényzetének összetétele igen változatos. Déli területére jellemző a zonális a cserestölgyes, északabbra egyre gyakrabban gyertyános-tölgyesek, a 600 m feletti hegyeken bükkösök jelennek meg. A hegyvidéki hangulatot az égerligetek, magaskórósok, láprétek és tőzegmohás lápok is erősítik. Mészkerülő tölgyes és bükkös társulások jellemzők a magasabb területek mészmentes alapkőzetein. Itt gyakoriak a savanyú talajt jelző növények: áfonyák (Vaccinium spp.), korpafüvek (Lycopodiophyta spp.), körtikék (Pyrola spp.). Az irtások területén fajgazdag kaszálórétek alakultak ki. Az eredendően erdőtlen sziklák növényzetében a Kárpátok közelsége érezhető. Mohákban, ritka fajokban bővelkedő gyepjeiben él a sziklai ternye (Aurinia saxatilis), apró nőszirom (Iris pumila), magyar kőhúr (Minuartia frutescens), magyar perje (Poa pannonica subsp. scabra). A déli részeken erdőssztyepp-elemekben gazdag tölgyesek találhatók, mely gazdag pannon és kontinentális elemekben (törpemandula Prunus tenella, nagy gombafű Androsace maxima, magyar nőszirom Iris aphylla subsp. hungarica, hegyi kökörcsin Pulsatilla montana). A területen előforduló özönfajok: bálványfa (Ailanthus altissima), gyalogakác (Amorpha fruticosa), selyemkóró (Asclepias syriaca), tájidegen őszirózsa-fajok (Aster spp.), kisvirágú nebáncsvirág (Impatiens parviflora), amerikai alkörmös (Phytolacca americana), japánkeserűfű-fajok (Reynoutria spp.), akác (Robinia pseudoacacia), aranyvessző-fajok (Solidago spp.). Hegyköz A Hegyköz nyugati, délnyugati része a Zempléni Tájvédelmi Körzethez tartozik. A tájvédelmi körzet teljes kiterjedése hektár, melyből hektár fokozottan védett. Florisztikai beosztás: - Pannóniai (Pannonicum) flóratartomány, - Északi-középhegység (Matricum) flóravidékének, - Zempléni-hegység (Tokajense) flórajárás. A medence-jellegű terület potenciális növényzete a kocsánytalan tölgyes, azonban ez a települések benépesedésével párhuzamosan megsemmisült. Mára javarészt fátlan terület, néhol telepített erdő a jellemző. Száraz gyepvegetáció nagyrészt legelő, amely jellemzi a dombhátakat. A völgyalji nedves rétek, magassásosok fajkészletéből megemlíthető a szürke, halovány és mocsári aszat (Cirsium canum, C. oleraceum, C. palustre), orchideák (ujjaskosborfajok Dactylorhiza spp.) és a szinte mindenütt gyakori mezei gólyaorr (Geranium pratense) előfordulása. Jellegtelen telepített erdők közé tartozik a tűlevelű és lombos fafajok elegyesen illetve homogén erdei-, fekete- és lucfenyő-ültetvényeket. Tájidegen fajai a kistájnak: őszirózsa-fajok (Aster spp.), kisvirágú nebáncsvirág (Impatiens parviflora), amerikai alkörmös (Phytolacca americana), japánkeserűfű-fajok (Reynoutria spp.), akác (Robinia pseudoacacia, aranyvessző-fajok (Solidago spp.). Állatvilág A város környéke igen gazdag a hüllők és a kétéltűek világa. Előfordul a területen a vipera, sikló, zöld mezei gyík, foltos szalamandra, tarajos gőte, valamint több béka faj is. Az ízeltlábúak nagy számban képviselik magukat. Újhely környéke mivel hegy és síkvidék, száraz és vizenyős élőhely számos változatban található itt rovar. 39

40 Sátoraljaújhely határán elül eddig 200 faj került elő. A szám folyamatosan változik. Átfogó szakmunka eddig még nem készült az itt előforduló madárfaunáról ben Fintha István Bodrog és Ronyva ártér fajait mutatta be. Énekes madarakban igen gazdag a vidék, megfigyelhetünk például széncinegét (Parus major), kékcinegét (Cyanistes caeruleus), csuszkát (Sitta europaea), vörösbegyet (Erithacus rubecula), erdei pintyet (Fringilla coelebs). Sajnos mára már ritka a holló (Corvus corax), uhu (Bubo bubo), vándor- és kerecsensólyom, de kisebb testű baglyok, ölyvek, kányák nagy számban élnek. A térségben a Magyar Madártani Egyesület Zempléni Helyi Csoportja foglalkozik aktív madárvédelemmel. Magyarországon jelenleg 83 emlősfaj fordul elő, melyből 50 a város környékén is megtalálható. A rovarevők közül gyakori a cickány fajok (Crocidura ssp.), közönséges vakond (Talpa europaea), keleti sün (Erinaceus concolor). Megtalálható a területen a denevér fajok (Chiroptera ssp.), rágcsálók (Rodentia ssp.), nyálalkatúak (Lagomorpha). Hazai ragadozók közül a menyét (Mustela nivalis), nyest (Martes foina), borz (Meles meles), róka (Canis vulpes), farkas (Canis lupus), hiúz (Lynx lynx), vadmacska (Felis silvestris) is megtalálható. A patások közül dámvad (Cervus dama), őz (Capreolus capreolus), gímszarvas (Cervus elaphus) fordul elő a területen. Az elmúlt néhány év során több fiatal kutatóval közösen megfigyelték a régi kutatók adatait. Eredményképpen azt kapták, hogy nagyon sok élőlény újra előkerült, csak néhány speciális élőhelyet igénylő tűnt el. A kutatások a következő információkat hozták: 45 emlős 154 madár, 6 hüllő, szinte minden kétéltű (16 faj), mintegy 30 hal és több ezernyi gerinctelen állatfaj (főleg rovarok) fordult elő a vizsgált területen. Védett növények is újra előkerültek, 58 ilyen faj került ismertté. Az újhelyi hegyvidék Ronyva és Bodrog árterülete, a Long-erdő az eddigi vizsgálatok után is még feltáratlan természeti értékeket tartogat. Természetvédelem A természet védelméről szóló évi LIII. törvény (Tvt.) szerint természeti terület valamennyi olyan földterület, melyet elsősorban természetes vagy természetközeli állapotok jellemeznek. A természeti területek kiemelt oltalma törvény erejénél fogva ex lege (láp, szikes tó, kunhalom, földvár, forrás, víznyelő, barlangok), vagy egyedi jogszabállyal (nemzeti park - NP, tájvédelmi körzet - TK, természetvédelmi terület - TT, természeti emlék - TE, ásványok, ásványtársulások, ősmaradványok, mesterséges üregek) történő védetté nyilvánítással jön létre. Védett természeti területről beszélünk, ha az a Tvt. vagy más jogszabály (miniszteri rendelet, önkormányzati rendelet) által védett vagy fokozottan védetté lett nyilvánítva. Az évi LIII. törvény szerint országos vagy helyi jelentőségű oltalom alatt állhatnak a védett természeti területek, értékek. A nemzeti park és a tájvédelmi körzet mindig országos jelentőségű, míg a természetvédelmi terület és a természeti emlék lehet országos és helyi jelentőségű. Sátoraljaújhely közigazgatási területének déli része az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területéhez tartozó, 274/TT/96 törzskönyvi számmal ellátott, a természetszerű, ártéri erdőtársulások (ártéri fűz-nyár és tölgy-kőris-szil ligeterdő, síksági gyertyános- 40

41 kocsányos tölgyesek), valamint a gazdag növény és állatvilág védelmét szolgáló, országos jelentőségű oltalom alatt álló Long-erdő Természetvédelmi Terület (TT) részét képezi. A településen lévő jelentős helyi védelmet igénylő területekről a település Helyi Építési Szabályzatának 3. sz. melléklete rendelkezik: Ez alapján jelentős helyi védelmet igénylő területnek minősülnek: a Zsólyomkai pincesor, a Fasor úti fasor, a Kossuth úti izraelita kegyeleti park, Görögkatolikus Paróchia, Magtár és önálló pince, a Szárhegyen lévő Magyar Kálvária Kapu, a 14 stáció, az Országzászló és a Szent István kápolna, a Várhegyi várrom. Zsólyomkai pincesor A pincesor a Zsólyomka-völgyben található, mely a Sátor-hegy-csoport legnagyobb méretű völgye, a Magas-hegy és a Szárhegy között. A környékbeli szőlők terméséből készült boroknak kiváló érlelő, tároló helyei ezek az ún. pincesikátorok. A Felső-Zsólyomka apró házait az 1990-es évek végére elbontották, az utat kiszélesítették, azonban a hegyoldalba vájt pincék és borházak javarészt ma is megvannak. A pincesor a város egyik régi városrészén található. Szerepét nemrég visszanyerte, hiszen 2010-től minden év őszén megrendezésre kerül a Zsólyomkai Nyitott Pincék elnevezésű rendezvények. Sátoraljaújhely Város Önkormányzata 8/2005.(V.2.) rendelete 3. melléklete jelentős helyi védelmet igénylő terület kategóriába sorolja. Kossuth úti izraelita kegyeleti park Régi elnevezése a zsidó temető volt, mely a 18. század végétől a 20. század elejéig volt használatban. Ma emlék- illetve zarándokhelyként funkcionál. Itt nyugszik Teitelbaum Mózes csodarabbi ( ), aki 1808 és 1841 között élt Sátoraljaújhelyen és a többek között magyarországi haszidizmus megalapítása fűződik nevéhez. A dohánygyárral szemközt már messziről látható a domboldalra felkúszó, modern betonkerítéssel körülvett több száz éves temető. Lépcső vezet fel a Teitelbaum Mózes sírját rejtő sátorszerű építményhez, az óhelhez. Néhány évvel az ezredforduló után korszerű rituális fürdőt hoztak létre, hogy eleget tehessenek rituális tisztálkodási kötelességüknek az ide zarándokolók, továbbá az épületben zarándokpihenőt is berendeztek. Sátoraljaújhely Város Önkormányzata is elismerte, 8/2005.(V.2.) rendeletében jelentős helyi védelmet igénylő terület kategóriába sorolta. Szárhegyen lévő Magyar Kálvária Kapu, a 14 stáció, az Országzászló és a Szent István kápolna A város egyedülálló látványossága a Szár-hegy tetején és az odafelé vezető út mentén található Magyar Kálvária emlékmű együttes. A Kálvária a Trianoni békeszerződésre emlékszik, illetve az akkor elcsatolt országrészek és városok előtt tiszteleg. Három részből áll: országzászló, 14 stáció, Szent István kápolna. A II. világháború idején jelentős károkat szenvedett, majd a következő évtizedekben teljes pusztulásnak indult. A Városi Tanács

42 ban megtisztíttatta az emlékhelyhez vezető utat és három évvel később megkezdődött a teljes felújítás, melyet követően augusztus 19-én újraavatták és felszentelték szeptemberében felújításra került a Magyar Kálvária. I. Országzászló A zászlórúd egy hatalmas kőgúlán hirdeti a szomszédos nemzeteknek, hogy Magyarország egyszer újból egységes lesz. II. A tizennégy stáció Az emlékművek felállításának ötlete 1935-ban született. Vilkovszky Kálmán elképzelése olyan búcsújáró hely jellegű központ kialakításáról szólt, ami megemlékezik mind a 38 elcsatolt városról október 4-én avatták fel a 14 stációból álló emlékmű együttest (12. ábra). A Magyar Kálvária kapuján Tornyai Ányos idézete mellett Zemplén vármegye és Sátoraljaújhely címere látható. III. Szent István kápolna 12. ábra Stációk a Szent István kápolna felé vezető úton (Saját fotó) 1938-ban épült Szepesi Bódog piarista tanár kezdeményezésére. Megépítésének célja és feladata az volt, hogy Jézus szenvedéstörténetének analógiájára kifejezze a Trianon okozta magyar fájdalmat. A stációk között sétálva gyönyörű kilátás nyílik Sátoraljaújhely városára, továbbá a Hegyköz és a Bodrogköz találkozásának festői látképére (13. ábra). 42

43 13. ábra Szent István kápolna (Saját fotó) Várhegyi várrom Valószínű, hogy IV. Béla vagy fia kezdet el felépíteni a tatárjárás után. A vár első okleveles említése 1261-ből való. Détshy Mihály kutatásai szerint a 13. században a sátoraljaújhelyi várat nevezték Patak várának. Nováki Gyula és Sándorfi György 1986-ban elkészítette a vár területének szintvonalas felmérését ban a miskolci Herman Ottó Múzeum és a Miskolci Egyetem együttműködésével sor került a terület geodéziai felmérése, részleges geofizikai vizsgálata ben az Önkormányzat és a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma között együttműködési megállapodás jött létre, amelynek célja a vár maradványainak szisztematikus régészeti feltárása volt. Előkerültek századi kerámiaitörmelékek, több vaslelet, három lépcsőfok. A régészeti feltárások még ma is folynak a vár területén. Továbbá a város területén egy világörökségi terület található meg, az Ungvári pince (Kazinczy Ferenc utca). Nemzetközi (közösségi) jelentőségű kategória - mely a természetes élőhelytípusok, vadon élő állat- és növényfajok védelmét, azon keresztül a biológiai sokféleség megóvását, helyreállítását szolgálja - az Európai Unió által létrehozott Natura 2000 hálózat, mely két természetvédelmi irányelve alapján a különleges madárvédelmi (KMT, vagy SPA) és a különleges természetmegőrzési (KTT, KJTT, vagy SCI) területeket védi. A város területén található Natura 2000 hálózat szinte az egész közigazgatási területet lefedi. 43

44 HUHN10001 azonosító kóddal ellátott, Bodrogzug - Kopasz-hegy - Taktaköz és a HUBN10007 azonosító kódú, Zempléni-hegység a Szerencsi-dombsággal és a Hernádvölggyel elnevezésű Különleges Madárvédelmi (KMT), illetve Különleges természetmegőrzési területek (KTT), továbbá a HUBN20081 azonosító kódú, Long-erdő elnevezésű kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület (KJTT). A 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet tartalmazza a védelem alá tartozó területeket, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészleteket (14. ábra). 14. ábra Természetvédelmi területek (Forrás: Természetvédelmi Információs Rendszer; Szerk. Tarjáni Stella) Az egyedi tájértékek fontos meghatározói a tájak karakterének. A természet védelméről szóló évi LIII. törvény (Tvt.) 6. (3) (4) és (5) bekezdése értelmében egyedi tájértéknek minősül az adott tájra jellemző olyan természeti érték, képződmény és az emberi tevékenységgel létrehozott tájalkotó elem, amelynek természeti, történelmi, kultúrtörténeti, tudományos vagy esztétikai szempontból a társadalom számára jelentősége van. Sátoraljaújhely Város közigazgatási területén eddig 237 db tájérték kataszterezésére került sor. Ezek közé többségében pincék, feszületek, szobrok, források, épületek (de többek között a Széphalom-Kazinczy kúria parkja is) tartoznak. Kilátópontok 44

45 Sátoraljaújhely város területén található a Magas-hegyi kilátó, mely a város egyik jelképét is képviseli. A kilátó az 514 méter Magas-hegyen található. Libegővel, illetve gyalog is fel lehet jutni a kilátóba. A kilátóból szép panoráma tárul elénk, a hegyek, Sátoraljaújhely városa, Hegyalja, Bodrogköz és Szlovákia felé. Továbbá több hegyen is található szép kilátópont, mint például a Szár-hegyen, Vár-hegyen. A Szár-hegyen található a Szent István Kápolna, a Vár-hegyen pedig ma is folyik az egykori vár maradványainak feltárása. Városrehabilitáció A város az Integrált Városfejlesztési Stratégia nyomán évben sikeres funkcióbővítő és szociális célú városrehabilitációs pályázatokat valósított meg. A rehabilitáció célja, hogy a város és környezetének lakói számára hozzájáruljon egy élhető, szerethető, pozitív városkép megteremtéséhez. A település törekszik a térségben élők jóléte növekedésének biztosítására, gazdasági, kulturális, ökológiai vonatkozásában egyaránt, melyet a településkép, településarculat javításával, a környezetvédelmi fejlesztésekkel, a területi rekultivációkkal próbálja elérni. Észak-magyarországi Operatív Program által több városrehabilitáció is megvalósulásra került Sátoraljaújhelyen az utóbbi időkben. Ezek a következőek: Sétálóutca (forgalomcsillapított zóna) kialakítása A piac rekonstrukciója A római katolikus templom külső felújítása A polgármesteri hivatal homlokzat-felújítása A Kossuth téri üzletek homlokzat-felújítása A bíróság épületének külső felújítása További városrehabilitációk: Rendezvények terének kialakítás, bíróság új bejáratának kialakítása A Kossuth tér sétálóutcák elkerülő és mentesítő út építése, felújítása Sátoraljaújhely Zempléni turisztikai és idegenforgalmi centrum kialakítása a Magas-hegyen (I. ütem) Zempléni turisztikai és idegenforgalmi centrum (II. ütem) - hóágyúk és azok vízellátása, ivóvízellátás. Zempléni turisztikai és idegenforgalmi centrum (III. ütem) sípálya meghosszabbítás sífelvonóval. Károlyfalván található közösségi ház felújítása Városi parkban sportlétesítmény műfüves pálya kialakítása. Pázsit úti sportpálya öltöző felújítása Hunyadi úti Öregek Napközi Otthonának akadálymentesítése és felújítása. Diana, Bem utcák út és járdafelújítása. Szociális városrehabilitáció Sátoraljaújhelyen (I. ütem) Sátoraljaújhely közlekedés fejlesztése (II. ütem) Hősök tere 10. szám alatti épület felújítása. 45

46 Jókai Mór Tagiskola akadálymentesítése Erzsébet Kórház épület felújítás, bővítés Ungvári pincék világörökségi rehabilitációja, közműépítések, útfelújítása Torzsási kommunális hulladéklerakó rekultivációja Hegyközi kerékpárút építése A Szociális jellegű városrehabilitáció (II. ütem) az ÉMOP /B pályázati keretein belül valósult meg, mely jelentős javulást eredményezett. Ennek a városrehabilitációs programnak a megvalósítása decemberben fejeződött be. Ökológiai hálózat A Nemzeti Ökológiai Hálózat biztosítja a természetvédelmi oltalom alatt nem álló védett természetes és természet közeli élőhelyek fennmaradását, megőrzését. Az ökológiai hálózat funkcionális elemeinek, a kiemelten védendő magterületek, az ezeket összekötő ökológiai folyosók, a pufferterületek, rehabilitációs területek hálózatának kiemelkedő jelentőségű szerepük van az élőhelyek folytonosságának biztosításában, mely a flóra és fauna elemeinek megfelelő életteret biztosítanak. A város területén a korábban felsorolt természeti területek a Nemzeti Ökológiai Hálózatban, mint magterületek, melyek a külterület jelentős részét, illetve belterület egy részét fedik le. Széphalom városrésze déli határában található a Liget-dűlő, mely megszakított ökológiai folyosóként funkcionál. Puffer terület közé tartoznak a hegylábi részek a 37-es út nyomvonaláig, kisebb foltok a magterületeken belül (15. ábra). 15. ábra Sátoraljaújhely ökológiai hálózata (Forrás: Természetvédelmi Információs Rendszer) 46

47 A bányászat során fennmaradt tájsebek fontos környezeti hatást képviselnek. Ezek az utóhatások a táj értékét csökkentik, továbbá a természeti értékek romlását idézik elő. A tájsebek rehabilitációja, a leromlott területek helyreállítása, hasznosítása kiemelt feladatnak minősíthető tájvédelmi szempontból. Tájhasználat, tájszerkezet Sátoraljaújhely város tájhasználat és tájszerkezet alakulását a következő térképek segítségével sikerül bemutatni (16. és 17. ábra): a I. Katonai felmérés ( ), a II. Katonai felmérés ( ), a III. Katonai felmérés ( ), a Google Earth közelmúltban készült műholdfelvételei 16. ábra I és II. Katonai felmérés térképe (Forrás: ábra III. Katonai felmérés és a mai műhold felvétel (Forrás: 47

48 Az I. Katonai felmérés térképen megfigyelhetjük, hogy a hegyvidék volt főként erdővel borított, de azonban a Ronyva-patak és a Bodrog ártéri (mai Long-erdő őse) részein is nagyobb erdőfoltok voltak jelen. A peremterületek hegyek lejtőin szőlőt termesztettek. A szántóföldek kis kiterjedésűek voltak, a hegylábakra, ritkább esetben a magas árterekre szorultak. Nagyobb, összefüggő mezőgazdasági területek a Ronyva-patak medrét övezően voltak jelen. A II. Katonai felmérés idején a szőlőterületek visszaszorultak, már csak a jobb kitettségű dűlőkön maradt meg a használat. A szántók aránya alig változott, kaszálókat láthatunk a patakok völgyeiben. A XIX. század végén a településtől délre eső területek jelentős része rétként, erdőként funkcionál. Kiterjedt réteket láthatunk a Ronyva-patak északi részénél. A földrajzi adottságok következtében a település inkább keleti irányba tudott terjeszkedni. A mai helyzetet tekintve megfigyelhető, hogy a mezőgazdasági területek nagy része a belterülettől északra, illetve nyugatra, a hegylábi részeken (Széphalom, Károlyfalva környezete), illetve kisebb arányban a Ronyva-pataktól délre összpontosul. A lejtők alsóbb régióiban lévő területek magánkézben vannak és szőlőtermesztés folyik itt. Tájhasználat értékelése A 15. és a 16. táblázatban a kül- és belterületek megoszlása, illetve a művelési ágazatok eloszlása figyelhető meg. 14. táblázat Földrészlet statisztika fekvésenként (Forrás: TAKARNET; Szerk. Tarjáni Stella) Fekvés Földrészletek száma Összes terület (m 2 ) Legkisebb földrészlet terület (m 2 ) Legnagyobb földrészlet terület (m 2 ) Átlagos földrészlet terület (m 2 ) belterület külterület zártkert ÖSSZESEN táblázat Földrészlet statisztika művelési áganként (Forrás: TAKARNET; Szerk. Tarjáni Stella) Művelési ág Alrészletek száma Összes alrészlet terület (m 2 ) Legkisebb alrészlet terület (m 2 ) Legnagyobb alrészlet terület (m 2 ) Átlagos alrészlet terület (m 2 ) Erdő Gyep (legelő) Gyep (rét) Gyümölcsös

49 Halastó Kert Kivett Nádas Szántó Szőlő Sátoraljaújhely közigazgatási területét lefedő kistájak eltérő karakterrel rendelkeznek, és a tájakon belül és tájak között is ellentétek vannak. A legmagasabban fekvő területek (Magashegy, Kis-Szár-hegy, Sátor-hegy, Vár-hegy) lejtői kevésbé alkalmasak művelésre. A településnek ezek a területek jelentős részét képezik, melyet teljes egészében erdő borít. Az erdőterületek között különböző védelmi (természet-, talaj-, mező-, víz-, partvédelmi), gazdasági és rekreációs (parkerdő) célokat kiszolgáló állományok találhatók meg. Állományalkotó fajok között szerepel a tölgy, gyertyán, bükk, akác, nyár, erdeifenyő. Ezen területek alatt részben felhagyott, részben ma is művelt szőlőparcellák, gyümölcsösök, kiskertek fordulnak elő. Enyhe lejtésű dűlőkön a szántók is megtalálhatóak, mely aránya igen csekély. A belterülettől délre természetvédelmi szempontból értékes területek, kiterjedt gyepek találhatóak, melyeket a Bodrog és annak holtága, ártéri erdei határolnak. 18. ábra Művelési ágak megoszlása Sátoraljaújhelyen (Forrás: TAKARNET; Készítette: Tarjáni Stella) A diagram (18. ábra) jól szemlélteti, hogy az összes alrészlet területe miképpen oszlik meg. A szántó (34,952%) illetve az erdő (30,550%) aránya kiemelkedően magas. A kettő 49

50 együtt több mint a fele területet jelenti a város közigazgatási területén belül. A halastó (0,003%), nádas (0,08%), kert (0,185%), gyümölcsös (1,718%) illetve a szőlő (2,136%) aránya igen csekély, nem éri el együtt sem az 5%-ot. Védett, védendő tájiértékek, területek Tájképvédelem Az Országos Területrendezési Tervről szóló, évi XXVI. törvény, 3/5. mellékletében, tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területként megfogalmazott területek közé olyan, az országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe a természeti adottságok, rendszerek, valamint az emberi tevékenység kölcsönhatása, változása következtében kialakult olyan területek tartoznak, amelyek a táj látványa szempontjából sajátos és megkülönböztetett fontosságú, megőrzésre érdemes esztétikai jellemzőkkel bírnak. A 19. ábrán láthatjuk, hogy a város szinte egész területe tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területnek minősül. 19. ábra Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete (Forrás: OTRT) Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése Tájhasználati konfliktusok forrásaivá válnak a táj ökológiai, ökonómiai és tájképi értékeit rontó tevékenységek. Tájökológiai tájhasználati konfliktusról beszélünk, az egymást károsító, pusztító, megszüntető, egymás létét veszélyeztető területhasználati módok fennállása esetén. Tájhasználati konfliktusokat eredményez a rendezetlenség, a rendetlenség, a megoldatlanság, a befejezetlenség, a folyamatosság érzékelhető megszakadása, vizuális-esztétikai hiánya. A településnek főleg a külterületi részén, azon belül is az Ipartelepi út mentén található több olyan üzemi, gazdasági rendeltetésű létesítmény, mely takarása, tájba illesztése nem teljes mértékben, vagy egyáltalán nem megoldott. Továbbá pedig az ipari funkciójú területek teljes mértékben az Ipartelepi út menti lakóterületeket közvetlen szomszédságába települtek, 50

51 minden féle védő övezet biztosítása nélkül. Ezek egyben funkcionális és vizuális-esztétikai tájhasználati konfliktusok forrását képezhetik. Zöldfelületi rendszer A település zöldfelületi rendszerét a közhasználatú (közpark, közkert, játszókert, közjóléti erdőterület, sétányok, út- és térfásítások, kondicionáló és védőültetvények), a korlátozott közhasználatú (zöldfelületű, zöldfelület jellegű intézményterületek: bölcsőde, óvoda, iskola, közintézmények: temető, fürdő, strand, sportlétesítmények, kempingek) és a közhasználat elől elzárt (magánkertek, zárt intézményi, vállalati területek, véderdők, védőterületek) együttesen alkotják. A város belterületén mind a három zöldfelületet megtaláljuk. A zöldfelület kezelője a Sátoraljaújhelyi Városellátó Szervezet. A zöldfelületek elhelyezkedését a városon belül, illetve azok területének kiterjedését a 17. táblázat foglaltuk össze. 16. táblázat Zöldfelületek előfordulása, kiterjedése (m 3 -ben)(forrás: Sátoraljaújhelyi Városellátó Szervezet) Felület Terület Felület Terület 700-éves tér Önk.közterület 220 Korányi ltp.játszótér+önk.köztr Ady E u 2/b Önk.közterület 295 Kossuth tömb közter Aradi ltp: Játszótér és Önkköz terület Árpád u sz. lévő Önk.terület Köbánya előtti közter Körforgalom virágágyás.közter. 215 Árpád u - Hajnal sarok Önk terület 15 Központi Óvoda udvara+ előtti közter Árpád u 49. sz. Önk.közter Köztársaság u közter Balassi Bálint u. közter. (Uszoda, Szlovák Isk.) Bányácska temető felvezető u.közter. 830 Köztársaság u. 16. önk. Ter. 300 Köztemető közter.parkoló 530 Bányácska - Művház Lehel u közter. 200 Bányácska Futbal pálya 800 Liget Bányácska Orvosi rendelő köz.ter. 500 Losárdi ltp.játszótér+ közter Bányácska Tájház 650 Madách tér közter Bányácska - Játszótér 920 Majális park játszótér + közter Bányácska u--kárpát u átjáró köz.ter. 100 Májuskút Trafóház közter

52 Bányácska Vadász u közter Májuskút1 sz.önk.ter. 400 Bercsényi ltp.játszótér és közter Meder u közter Bethlen G. U. közter Millecentenárium tér közter. 83 Bocskai u közter. 670 Munk.Kp.udvara 150 Borsos sétány 420 Munkácsy u.játszótér+közter Bölcsöde Obelix közter Címer 865 Ősz u.közter. 250 Deák u.közter Partizán úti Óvoda Dohány u. közter. 870 Pataki u közter Dohány u.sportpálya Pincekert Buszforduló+ játszótér közter. 750 Dózsa Gy u.közter. 505 Pipatömb önk.közter. 535 Dózsa Gy u.trafóház.önk.közter Posta köz közter. 180 Dózsa Gy u.magyar ágyás körül közter Rákóczi u. Kápolna 555 Elkerülő u.önk.közter Révész ltp.játszótér+közter Epreskert -Csokonai u átjáró önk.közter Rom.kat.templom + Parókia előtti közter. 695 Esze T u.közter. 70 Rózsa u közter Esze T úti Óvoda 810 Rózsa u sportpályát határoló egyéb zöld területek+ Rozmaring közt Esze T Iskola udavara+előtti közter. 780 Rózsa u futbalpálya Esze T. u - Fejes u. sarok közter 125 S.patak Önk. Terület Esze tömb játszótér+ közter Sétáló u.közter. 610 Fasor közter Székelykapu közter. 600 Fejes I u 4 sz. önk.ter. 150 Széphalom közter Felsőzsolyomka közter Széphalom Gázfodadó 500 Hajnal tömb: játszóterek+ közter Széphalom Hosszúlázi temető

53 Határ u.önk ter Széphalom Kisvasút u.közter Közúti Határátkelőhely Széphalom Iskola. 500 Hegyalja u. közter. 280 Széphalom Kossuth kert+óvoda Honvéd u közter. 412 Széphalom Tűzoltó u.közter. 250 Hösők temetője közter Széphalom temető Hősök tere közetr 530 Sziget u közter. 730 Ipartelep u közter. 380 Színház köz közter. 45 Jósika -Esze T sarok szenyvíz átemelő 30 Ungvári pince előtti közter. 460 Kálvária közter Tőkesor közter. 415 Károlyfalva Futbalpálya Thaly K u közterület. 300 Károlyfalva Játszótér Thököly u. közter. 100 Károlyfalva Műv.ház.közter Tompa u közter. 155 Károlyi ltp.játszótér és közter Vasvári u.közter Károlyi ltp.ronyvapart közter. 800 Viola u.közter. 970 Kazinczy u. közter Táncsics tér közt. 175 Kishatár közter. 100 Zenélő szökőkút közter. 540 Kerékpárút S.ujhely és S.patak között Kerékpárút S.újhely és Széphalom között Zsólyomka közter Zrínyi u. 10. önk.ter. Összesen: A település zöldfelületi rendszere szigetes elrendezésű, mely sávos, szalagszerű elemekkel (útmenti fasorok, zöldsávok vízfolyásokat kísérő zöldsávok) egészül ki. A rendszer elszórtan elhelyezkedő, kapcsolat nélküli elemek körülzártan, egymástól viszonylag kis távolságra helyezkednek el. Közhasználatú zöldfelületek A legnagyobb közhasználatú zöldfelület a Fehér-patak mentén elterülő Liget tér jelentős fás borítottságú parkja, mely helyet ad a város sportpályáinak és sportcsarnokának is. A Római Katolikus templomot övező park, sétálóutcát szegélyező zöldfelületek, a Hősök terének zöldfelületei is ide tartoznak. A Kossuth Lajos Gimnázium és a Piarista templom előtt 53

54 is szépen gondozott díszpark található. Szintén közhasználatú zöldfelülethez sorolható a lakótelepi jellegű területek (Vasvári, Révész, Károlyi, Korányi lakótelep, Kossuth tömb) belső zöldfelületi tömbjei, a település fő utcája, Kazinczy utcát szegélyező, értékes, idős faállományú kettős fasor is. Hősök tere: A tér számos kulturális intézménynek és képzőművészeti alkotásnak színtere, melyek kellemes hangulatot kölcsönöznek a belvárosnak, bemutatva annak történelmét és jelenét. Itt található az egykori Pénzügyi Palota épületét, mely ma a Kossuth Lajos Gimnázium kollégiumként működik. Tetejét Kisfaludi Stróbl Zsigmond honfoglaló magyarokat ábrázoló impozáns szoborcsoportja díszíti. A térről szép kilátás nyílik a Szent István római katolikus plébániatemplom és plébániaház szép késő barokk épületegyüttesére. A tér központi gyöngyszeme a zenélő szökőkút (20. ábra), melyet szeptember 16-án avatták föl. A tér szobrai: Kossuth Lajos szobra (készítette: Gárdos Aladár,1911), Árpád fejedelem (21. ábra) mellszobra (készítette: Bíró Lajos, 2007), a sassal viaskodó fiú Partizánemlékmű (készítette: Kerényi Jenő, 1948). 20. ábra Hősök tere szökőkútja (Saját fotó) 54

55 Korlátozott közhasználatú zöldfelületek 21. ábra Árpád vezér mellszobor a Hősök terén (Saját fotó) Ebbe a kategóriába tartozik a Széphalom városrészen található Kazinczy emlékmaozóleumot övező, idős, értékes faállománnyal bíró díszpark. Ide tartozik továbbá a városban található két nagy füves pályának helyet adó sportterülete a belterület északi részén, mely a Fehér-patak mentén fekszik. Továbbá a város belterület déli részén található nagy füves sportpálya. Kazinczy-mauzóleum park: A park területe 4,4 hektár, közepén ligetes, füves rész van, míg a keleti és déli szélén, több fafajból álló, vegyes korú és záródású állomány található. Az emlékcsarnok déli oldalánál állt egy nagyon idős, csavarodott törzsű fehér akác, amelyet valószínűleg maga Kazinczy Ferenc ültetett. A helybeliek Tessedik-fának nevezik, mivel a szájhagyomány szerint ezt Tessedik Sámueltől, az Alföld fásításának szorgalmazójától, az akác hazai elterjesztőjétől kapta nyarán a fa rejtélyes körülmények között elégett, tuskója tönkrement. Gyertyán fasor kíséri az ide látogatókat az emlékcsarnoktól a sírokig húzódó út mentén. Idős, 4 m körüli törzskerületű kocsányos tölgyek sorakoznak a szomszédos Kossuth-kert kiskapuja irányában. A száraz meleg éghajlatot nehezen bírják a parkba telepített lucok, azonban jobban bírják ezt a klímát 55

56 az erdeifenyők. A madarak közül előfordul itt a legtöbb emberi települések közeléhez szokott faj: fekete rigó (Turdus merula), fakusz (Certhia brachydactyla), csuszka (Sitta europaea), vörösbegy (Erithacus rubecula), széncinege (Parus major), kék cinege (Cyanistes caeruleus), szajkó (Garrulus glandarius), zöld küllő (Picus viridis), közép fakopáncs (Leiopicus medius). A téli időszakban többször is láttak a park fenyőfáin ülő macskabaglyot (Strix aluco), erdei fülesbaglyot (Asio otus). A település több oktatási és közintézménye rendelkezik kiterjedt zöldfelületekkel. Ilyen a már említett Kossuth Lajos Gimnázium Szakgimnázium és Szakközépiskola, a Szepsi Lackó Máté Mezőgazdasági Szakképző Iskola, a Lavotta János Művészeti Iskola, az Erzsébet kórház, a Városi uszoda. A különböző vallású gyülekezetek templomait (római katolikus, görög katolikus, református) szintén kisebb-nagyobb park veszi körül. A város közigazgatási területén található temetők is kiterjedt zöldfelülettel rendelkeznek. Közhasználat elől elzárt zöldfelületek Ide sorolható a Rudabányácska településrészen található Smaragd-völgy, ahol két nagyobb tó is megtalálható. Továbbá pedig a Városi Sporttelep mellett található dohánygyár telke, valamint a határon lévő Szlovákújhelyi-kastély, mely vízműtelepként funkcionál. Zöldfelületi ellátottság értékelése A településmorfológiai illetve természetföldrajzi adottságokból adódóan a város sűrűn beépített. Ennek következtében hiányoznak a nagy kiterjedésű közparkok, így a település legértékesebb zöldfelületi rendszerét a lakótelepi parkok, út menti, vízfolyások menti zöld sávok, sportterületek, közterület részét képző parkerdő tömbök képezik. A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái A belterületi zöldfelületek növényállománya csekély, a szűk utcák mentén nincs lehetőség egységes fasorok kialakítására. A településközponti parkosított felületek gondozottak, a településre érkezők, valamint az itt lakók rekreációját képezik. A medrek szennyezése elsősorban esztétikai, másodsorban azonban ökológiai, egészségügyi problémát okoz a település vízfolyásainál (sávos zöldfelületi elemek, zöldfolyosók) Épített környezet állapota A település szerkezet, területfelhasználás A város településszerkezete a főutca tengelyére és a Rákóczi utca melléktengelyére fűződik. A felvidéki kisvárosokhoz hasonlóan orsós főtere évszázadok alatt alakult ki. A történelmi városközpont (Árpád utca és a Postaköz között) ma már védett műemléki együttes, itt található a kistérséget ellátó intézményhálózat (22. ábra). 56

57 22. ábra. Sátoraljaújhely településszerkezeti terve (Forrás: Helyi Építési Szabályzat; Szerk. Jánosi Attila) 57

58 A képen jól látható az orsótér, annak két végéről tovább vezető utak, illetve a merőlegesen fűződő utcák. A város szerkezetének kialakulásában fontos szerepe volt a körülvevő hegyeknek, illetve a vonalas elemeknek (vasút, Ronyva-patak). Az orsótéren túl a belvárosban történelmileg kialakult szabálytalan vonalvezetésű utcák, kisebb teresedések a város jellegzetességét képezik. A vasúton túl lévő ipari terület elkülönül a településszerkezetében, melynek szabályos az útvonalvezetése. A központi belterülettől északra mezőgazdasági és ipari terület található. A külterület nyugati részén a Zempléni kalandpark található, azon túl pedig erdőterület. A délnyugati határrészen vegyes a terület-felhasználás a mezőgazdasági szántó és gyep mellett, kiskertek is találhatók. A déli - délkeleti határrész gyep és erdőterületek, valamint a Ronyva - zugi víztározó területe. Sátoraljaújhelyhez tartozik Széphalom, mely szinte egyutcás településnek tekinthető, hiszen a főúttal párhuzamosan mindkét oldalon egy-egy szabályos vonalvezetésű utca található. Rudabányácska településszerkezeténél kiszélesedő főutca és szabálytalanabb alakú közterületek, Károlyfalva településrészre pedig a párhuzamos lakóutcák a jellemzőek. A város történelmi központjában az utcaképre jellemző a zártsorú földszint+emeletes épületek. A város belső területein a beépítés változatos, a főút és a sétálóút mentén már említett zártsorú beépítés, valamint a nagyobb intézmények tömböt körülvevő zártudvaros beépítés figyelhető meg. A belterületen lakótelepek szalagházai alkotják az utcaképet. Továbbá jellemző a város utcaképére a zártsorú előkertes illetve a családi házas megjelenés. Lakásállomány Sátoraljaújhely lakásállománya a KSH adatai szerint december 31-én üdülők nélkül darab volt. Az épített lakások számát tekintve 2000-től 2003-ig emelkedés volt, majd ezt követően három évig megtorpant, majd csökkent. A 2010-ben megépített lakások közül a négyszobás lakások aránya 44%, a háromszobás lakásoké 33%, az épített lakások átlagos alapterülete 112,4 m 2 (a évi 90,9 m 2 -es adathoz képest ez jelentős növekedést mutat.). Az új építésű lakások többsége közcsatornával ellátottak voltak. A 100 lakásra jutó lakosok száma 2006 évben 250 fő volt, 2011 évben 222,6 fő, mely 10,96%-os csökkenést jelent, amely az Borsod-Abaúj-Zemplén megyei adatokhoz (2011 évben 235,9 fő) képest ez elmarad évben lakásépítés nem történt és 2012 között közel 200 db lakás csökkenés következett be től 2015-ig lassú ütemű növekedés indult meg (23. ábra). 58

59 23. ábra Lakásállomány változása 2010.évitől 2015.évig (Forrás: TEIR; Készítette: Tarjáni Stella) A 18. táblázatból kiderül, hogy év után a lakások számának csökkenése utána évre lebontva évig milyen ütembe kezdődött meg a lakások számának növekedése, illetve az épített lakások milyen ellátottsággal rendelkeznek. Az épített lakások többsége vagy mind rendelkezik gázvezeték ellátással, fürdőszobával, közcsatornával. A lakások többsége két vagy háromszobás lakások. 17. táblázat A lakásállományt jellemző adatok (Forrás: TEIR; Szerk. Tarjáni Stella) Időszak év év év év év év Lakásállomány (db) Épített lakások száma (db) Az év folyamán épített gázvezetékkel ellátott lakások száma (db) Az év folyamán épített fürdőszobával ellátott lakások száma (db) Az év folyamán épített, közcsatornával ellátott lakások száma (db) Az év folyamán épített házi vízvezetékkel ellátott lakások száma (db) Az év folyamán épített egyszobás lakások száma (db) Az év folyamán épített kétszobás lakások száma (a másfél szobásokkal együtt) (db) Az év folyamán megszűnt lakások száma (db)

60 Az év folyamán épített háromszobás lakások száma (a két és félszobásokkal együttl) (db) Az év folyamán épített lakóépületek száma (db) Az év folyamán a helyi önkormányzat által épített lakások száma (db) Az év folyamán természetes személy által épített lakások száma (db) Az év folyamán kiadott új építési engedélyek alapján létesítendő lakások száma (db) Az év folyamán egyéb ok miatt megszűnt lakások száma (db) Közüzemi ellátottság Sátoraljaújhelyen az ivóvíz szolgáltatáshoz kapcsolódó vezetékhálózat hossza 65,2 km, amelyen összesen m 3 ivóvíz szolgáltatása történik, mintegy 6705 db lakás részére. A szennyvízszolgáltatást illetően a csatornahálózat hossza 46,1 km, amelyen m 3 szennyvíz elszállítása történik, mintegy 6283 db lakás részére. A város vezetékes földgázhálózata kielégíti a fogyasztói igényeket. A gázszolgáltatást a MOL GÁZ Kft. Szerencsi Üzemigazgatósága biztosítja. A lakásállomány háztartási villamosenergia-fogyasztók száma 2014-ig csökkenést mutatott, majd 2014-től növekedésnek indult. A háztartási gázfogyasztók száma évről-évre változik, folyamatos csökkenés vagy növekedés nem állapítható meg. Ugyanez mondható el a távfűtésbe bekapcsolt lakások számának változásával évig a melegvíz hálózatba bekapcsolt lakások száma növekedést mutat, majd 2015-re egy enyhe csökkenés figyelhető meg. A következő táblázat Sátoraljaújhely gáz- és villamosenergia ellátás megoszlását foglalja össze. 18. táblázat. Gáz- és villamosenergia ellátás megoszlása (Forrás: TEIR; Szerk. Tarjáni Stella) Időszak év év év év év év Lakásállomány (db) Háztartási villamosenergia fogyasztók száma (db) A háztartások részére szolgáltatott villamosenergia mennyisége (1000 kwh) Háztartási gázfogyasztók száma (db) Háztartások részre szolgáltatott vezetékes gáz mennyisége (1000 m3) Távfűtésbe bekapcsolt lakások száma (db) ,2 3405,7 2731,1 3107,

61 Távhőellátásra felhasznált hőmennyiség a lakosság részére (Gigajoule) Melegvízhálózatba bekapcsolt lakások száma (db) A város elektromos áram ellátását az Észak-Magyarországi Áramszolgáltató Rt. (ÉMÁSZ), Borsod-Abaúj-Zemplén megyében kiépített 120, 35 és 20 kv-os fővezeték hálózata biztosítja. A 20 kv-os, és 10 kv-os középfeszültségű hálózatokról történő villamos energia vételezési lehetőséget a károlyfalvi és a sátoraljaújhelyi transzformátorállomások biztosítják. A településen középfeszültségű kapcsoló állomás van, ahol a középfeszültséget 0,4 kv-os feszültséggé transzformálják. A lakossági és intézményi fogyasztók ellátására szolgáló kisfeszültségű hálózatot ezek a feszültségek táplálják. Művi értékvédelem A Zempléni területek a történelmi és kulturális örökségekben igen bővelkednek. Sátoraljaújhely igen értékes építészeti örökségekkel rendelkezik. A Zemplén régió ezen térsége az ország korábbi évszázadaiban is jelentős helyet foglalt el a művelődésben, művészetek pártolásában. A város környéke a magyar történelem során mind szellemi, kulturális életben kiemelkedő szerepet játszott. A Kazinczy Múzeum (várostörténet, élővilág, régészet), a Széphalmi/Kazinczy Emlékcsarnok és a Sátoraljaújhelyi Levéltár őrzi a város kultúrtörténeti emlékeit. Örökségvédelem alatt álló épületek és területek sokaságát figyelhetjük meg a városban. Összes 41 db műemlék, és 40 műemléki környezet található meg Sátoraljújhelyen. 19. táblázat Sátoraljaújhelyen előforduló műemlékek, műemléki környezetek megnevezése, helyrajzi száma (Forrás: Sátoraljaújhely Önkormányzat, Építéshatósági és Városüzemeltetési Osztály) Azonosító Név Védelem megnevezése Helyrajzi szám Általános iskolai kollégium exlege műemléki környezete Műemléki környezet 448/3, 448/ borközraktár épülete Műemlék 1723/ pincerendszer Műemlék 1723/3, 1754/26, 1705/ borközraktár épülete és pincerendszere műemléki környezete Műemléki környezet 1721, 1722, 1723/1, 1723/4, 1723/5, 1723/6, 1723/7, 1724/ Általános iskola ex-lege műemléki környezete Műemléki környezet 1246, 1268, 1275/4, 1276, 1294/4, 1294/7, 1295/2, 1294/8, 1294/5, 1265/2, 1264, Lakóház ex-lege műemléki környezete Műemléki környezet 2737, 2738, 2739, 2740, 2820, 2819, 2743, 2741, 2733, 2732,

62 22515 lakóépület ex-lege műemléki környezete Műemléki környezet 2581, 2583, 2594, 2595/3, 2743, 2799, Lakóház ex-lege műemléki környezete Műemléki környezet 477, 479, 2962/1, 2962/2, 2925, 2921, 2920, 2919, 2962/5, 474, 471, Iskola ex-lege műemléki környezete Műemléki környezet 2927, 2931/1, 2931/2, 2932, 2938, 2962/1, 2962/4, 2962/5, 332, 333/2, 334, 336, 337, 338, 469, 470, 471, 472/1, 472/2, Lakóház ex-lege műemléki környezete Műemléki környezet 330, 331, 338, 2938, 2941, 2962/1, 2962/4, 2962/5, borpince ex-lege műemléki környezete Műemléki környezet 2962/1, 2962/7, 2962/8, 3192, 3190, 3193/4, 234, 230, 10179/3, Lakóház ex-lege műemléki környezete Műemléki környezet 1292/3, 2850, 2870/1, 2870/2, 2870/3, 2858, 2822/ Lakóház ex-lege műemléki környezete Műemléki környezet 1292/3, 2822/8, 2847, 2849, 2851, 2870/1, 2870/2, 2870/3, 1292/ Lakóház ex-lege műemléki környezete Műemléki környezet 1292/2, 1292/5, 2822/5, 2822/6, 2822/7, 2841, 2843, 2847, 2849, 2870/1, 2870/2, 2870/3, Gör. kat. templom ex-lege műemléki környezete Műemléki környezet 2959, 2963, 3147/2, 3147/3, 3152, 3156/15, 3159, 3160, 3161/1, 3161/11, 3161/7, Szt. Kereszt kápolna ex-lege műemléki környezete Műemléki környezet 569, 571, 584, 1185/18, 1185/19, 1185/ Lakóház ex-lege műemléki környezete Műemléki környezet 2804/5, 2805, 2806, 2821, 2829, 2830, 2831, Lakóház ex-lege műemléki környezete Műemléki környezet 1274, 1275/1, 2871/3, 2871/4, 2871/5, 2883, 2884, 2885, 2886, 2888, 2889/ Lakóház ex-lege műemléki környezete Műemléki környezet 2887, 2889/2, 2891, 2895, 2896, 2897, 1274, 2871/3, 2871/4, 2871/5, 2962/3, lakóépület ex-lege műemléki környezete Műemléki környezet 2607/5, 2608, 2709, 2734, 2736, Ház ex-lege műemléki környezete Műemléki környezet 7062, 7063, 7079, 7168, 7188, 7189/ Gör. kat. templom ex-lege Műemléki környezet 3523, 3526, 3532, 3534, 3547, 62

63 műemléki környezete Kazinczy mauzoleum ex-lege műemléki környezete Műemléki környezet 067, 4056/2, 4056/3, 4056/4, 4058, 4059/3, 4059/5, 4059/6, 4062/1, 4062/2, 4069, 4070, 4075, 4076/1, 4076/2, 4077, 4078, 4079, 4080, 4081, 4082, 4083, 4084/1, 4085/1, 4085/2, 4086, 4087, 4088, 4122/ Bessenyey-Szerviczky kápolna és kripta ex-lege műemléki környezete Műemléki környezet 1/1, 1/2, 10054, 10055, 10062, 10063, 10064, 10068, 10069, 10074, 10075, 10085, 10086, 10131, 10138/4, 10139, 10143, 10144, 10145/6, 3/1, 3/2, 3264, 3265, 3272, 3275, 3276, 3277/1, 3277/6, 3277/7, 3278, 3407, 3408/1, 3409/1, 3409/2, 3409/3, 4, 6, 7, 8, Csecsemőotthon v. Waldbott kastély ex-lege műemléki környezete Műemléki környezet 1375, 1376, 1377, 1378/1, 2758/13, 2758/15, 2759, 2789, 2791/1, 2791/2, 2791/3, 2792, 2804/5, Lakóház ex-lege műemléki környegzete Műemléki környezet 2871/3, 2871/4, 2888, 2895, 2896, 2962/1, 2962/2, 2962/3, 483, Lakóház ex-lege műemléki környezete Műemléki környezet 1273, 1274, 2962/1, 2962/2, 2962/3, 482, 484, 485, 584, 2895, Lakóház ex-lege műemléki környezete Műemléki környezet 1246, 1281, 2822/1, 2867, 2869, 2870/1, 2870/2, 2870/3, 2871/ Lakóház ex-lege műemléki környezete Műemléki környezet 1292/3, 2822/8, 2859, 2861, 2870/1, 2870/2, 2870/ v. Megyeháza ex-lege műemléki környezete Műemléki környezet 1285/2, 1285/4, 1292/2, 1292/4, 1292/5, 1292/6, 1292/7, 1293/1, 1293/4, 1294/7, 2850, 2851, 2858, 2859, 2860, 2861, 2870/1, 2870/2, 2870/ Lakóház ex-lege műemléki környezete Műemléki környezet 1282, 2822/1, 2822/8, 2861, 2863, 2867, 2870/1, 2870/2, 2870/ Lakóház ex-lege műemléki környezete Műemléki környezet 1282, 1285/4, 2822/8, 2861, 2866, 2870/1, 2870/2, 2870/ Lakóház ex-lege műemléki környezete Műemléki környezet 1292/3, 2822/8, 2858, 2860, 2870/1, 2870/2, 2870/3 63

64 23423 Lakóház ex-lege műemléki környezete Műemléki környezet 1292/2, 1292/4, 1292/5, 2847, 2848, 2850, 2870/1, 2870/2, 2870/ Ref. templom ex-lege műemléki környezete Műemléki környezet 2822/8, 2847, 2851, 2856, 2865/1, 2872, 2882, 2883, 2884, R. k. plébániatemplom ex-lege műemléki környezete Műemléki környezet 1315/2, 1316, 1319, 1321/1, 1323, 1325, 2791/1, 2793, 2794, 2795, 2803, 2804/2, 2804/4, 2804/5, 2804/6, 2804/7, 2806, 2821, 2832, 2833, 2834, 2835/2, 2870/ Lakóház ex-lege műemléki környezete Műemléki környezet 1316, 1317, 2804/2, 2804/5, 2804/6, 2833, 2834, 2835/ Lakóház ex-lege műemléki környezete Műemléki környezet 1314, 1315/2, 2804/2, 2804/5, 2804/6, 2805, 2834, 2835/1, 2836/1, 2840, 2870/1, 2870/2, 2870/ Lakóház ex-lege műemléki környezete Műemléki környezet 1319, 1323, 2804/2, 2804/4, 2804/5, 2804/6, R. k. plébániaház ex-lege műemléki környezete Műemléki környezet 2802, 2803, 2804/5, 2805, 2807, 2821, 2830, 2831, Kegyesrendi templom Műemlék 448/ Általános iskolai kollégium Műemlék 448/ Általános iskola Műemlék Lakóház Műemlék Csecsemőotthon v. Waldbott kastély Műemlék Lakóház Műemlék Lakóház Műemlék Lakóház Műemlék Iskola Műemlék Lakóház Műemlék 334, 332, 333/1, 333/ borpince Műemlék 3193/ Lakóház Műemlék v. Megyeháza Műemlék 1292/ Lakóház Műemlék Lakóház Műemlék

65 3145 Lakóház Műemlék Lakóház Műemlék Lakóház Műemlék Lakóház Műemlék Lakóház Műemlék Lakóház Műemlék Gör. kat. templom Műemlék Ref. templom Műemlék Szt. Kereszt kápolna Műemlék R. k. plébániatemplom Műemlék Lakóház Műemlék 1315/2, 1315/3, 1315/ Lakóház Műemlék 2835/ Lakóház Műemlék Lakóház Műemlék 1321/ R. k. plébániaház Műemlék Lakóház Műemlék Lakóház Műemlék Ház Műemlék Gör. kat. templom Műemlék Kazinczy mauzoleum Műemlék Sátoraljaújhely v. piarista templom és kolostor müemlék "müemléki környezet" Műemléki környezet 440/2, 440/1, 439, 422, 448/5, 448/3, 448/4, 448/ A Széchenyi tér, a Kossuth tér és a Táncsics tér műemlék épületei együttesének környezete Műemléki környezet 1285/4, 1284, 1294/7, 1293/4, 1292/3, 1293/1, 1292/4, 1292/2, 1283, 1282, 1246, 1276, 1281, 1280, 1275/3, 1275/4, 1275/2, 1275/1, 1272, 1273, 1274, 584, 483, 484, 482, 2871/5, 2871/6, 2871/3, 2871/4, 2871/2, 2870/3, 2870/2, 2870/1, 1314, 1315/4, 1315/3, lakóépület Műemlék lakóépület Műemlék Bessenyey-Szerviczky kápolna és Műemlék

66 19696 kripta borközraktár épülete és pincerendszere Műemlék 1723/3, 1705/4, 1754/26 A városban fontos szerepet kap a régészeti örökségvédelem. A következő táblázatban a város közigazgatási határában megtalálható nyilvántartott régészeti lelőhelyeket láthatjuk. 20. táblázat Régészeti lelőhelyek Sátoraljaújhely közigazgatási határán belül (Forrás: Sátoraljaújhely Önkormányzat, Építéshatósági és Városüzemeltetési Osztály) Azonosító Név Helyrajzi szám Kazinczy-Rákóczi utca Dózsa György u , 1273, 1271, 481, 486, 479, 482, 483, 484, 485, 477, 476, 480, 1275/2, 1274, 1275/1, 1269/1, 1270, 584, 1269/2, 1275/4, 2871/5, 2871/3, 2962/2, 475, 487, 492, /2, 1275/3, 2871/6, 1280, 1281, 1284, 1283, 1285/4, 1276, 1285/2, 1294/4, 1294/7, 1292/3, 2870/3, 2870/2, 2870/1, 2871/3, 1275/4, 1268, 1246, Várhegy 0177/ Torzsás-dűlő 0228/17, 0243, 0244/1, 0245/ Kis-Bibérc 095, 064/2, 096/26, 096/30, 096/31, 096/32, 096/24, 096/27, 096/28, 096/29, 096/21, 096/23, 094/ Bibérc-tanya 089/2, 093, 094/ Horgász-tanya 050/1, 050/3, 050/4, 049/ Pálos-pianista templom Piac Stuller Antal út /4, 449, 453, 454, 448/5, 502, 530/1, 530/2, 528, 529, 455, 452, 451, 422, 448/3 2594, 2737, 2736, 2735, 2607/3, 2607/4, 2539, 2538/1, 2538/2, 2596, 2588, 2587, 2586, 2593, 2591, 2590, 2592, 2589, 2585, 2581, 2580, 2554/3, 2537, 2597, 2607/1, 2607/2, 2607/5, 2608, 2709, 2734, 2738, 2739, , 1976, 1988, 1987, 1986, 1985, 1981, 1973, 1972, 1971, 1968, 1975, 1984, 1982, 1974, 1970, 1979, 1989, 1909/16, 1909/13, 1909/9, 1930/3, 1903/28, 1962, 1963, 1967, 1966, 1977, 1980 Az országos és helyi védelem alatt álló értékek állapota változó, sok felújításra szorul. Az országos viszonylatban azonban ebben a helyzetben igen kedvező más hasonló városokhoz képest. A következők 24. és a 25. ábrán a védelem alatt álló épített emlékek eloszlását láthatjuk. 66

67 24. ábra Az épített öröksége előfordulása Sátoraljaújhelyen (Készítette: Jánosi Attila) 25. ábra A világörökségi területek és az örökségvédelmi területek előfordulása Sátoraljaújhelyen (Készítette: Jánosi Attila) 67

68 Idegenforgalmi nevezetességek Sátoraljaújhely város közigazgatási területén számos idegenforgalmi nevezetesség található. A város látnivalóival számos turistát vonz be egy év alatt. A történelmi és kulturális látnivalók, nevezetességek mellett a szórakozási lehetőségek is megtalálhatóak. Egy mas adat szerint éjszakát, majd 2014-ben vendégéjszakát töltöttek el a városban az ide látogatók. Ez a szám azonban folyamatosan nő, hiszen a településen egyre szélesebb körű rekreáció áll rendelkezésre az ide látogatóknak. A település több rendezvénynek is ad otthon, mint például a Zsólyomkai Nyitott Pincék rendezvénynek, a Zemplén Fesztiválnak, Zemplén Nemzetközi Néptáncfesztiválnak. Legfontosabb nevezetességek a városban és környékén: Zemplén Kalandpark (bobpálya, sípálya, átcsúszó kötélpálya, kabinos kötélpálya, Magas-hegyi Libegő) Római katolikus plébániatemplon Bortemplom Szent-István kápolna Magyar Kálvária-Szárhegy Városháza Hősök temetője Kazinczy Ferenc Múzeum Kazinczy Emlékcsarnok Széphalom Magyar Nyelv Múzeuma Széphalom Református templom Zemplén Levéltár Börtön Múzeum Görög katolikus templom Kossuth Lajos Művelődési Központ Szent Flórián szobra Sátoraljaújhelyi vár Zsólyomkai pincesor Magas-hegyi kilátó 68

69 2.6. Hulladékgazdálkodás Sátoraljaújhelyen a hulladékkezelést a Sátoraljaújhely Város Önkormányzat Képviselőtestületének 10/2016. (III.24.) önkormányzati rendelete a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról szabályozza. A rendelet magába foglalja: a közszolgáltatás kiterjedésének területét (Sátoraljaújhely közigazgatási határa), a közszolgáltatás ellátásának rendjét és módját, lomtalanítást, hulladékgyűjtő szigetek, hulladékudvart, közszolgáltató jogait és kötelezettségeit, ügyfélszolgálatot, ingatlanhasználó jogait és kötelezettségeit, közszolgáltatási szerződés egyes tartalmi elemeit, ingatlanhasználót terhelő, miniszteri rendeletben nem szabályozott díjfizetési kötelezettséget, és megfizetésének rendjét, hulladékgazdálkodási közszolgáltatási-díj kedvezményeket, hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ingatlanhasználó kérésére történő szüneteltetésének esetet, közszolgáltatással összefüggő adatszolgáltatást. A város, alapító tagja az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Önkormányzati Társulásnak, mely céljaként tűzte ki a térség szilárdhulladék gazdálkodási problémáinak megoldását jelentő fejlesztések megvalósítását. A szilárdhulladék kezelésére környezetvédelmi előírásoknak megfelelő telephely jelenleg még nem található Sátoraljaújhelyen. Így tehát a település szilárd hulladéka a Bodrogkeresztúri Hulladékkezelő Központba kerül. A város korszerű és környezetkárosítást kizáró hulladékkezelési tevékenységéhez szükséges infrastruktúra kialakítása a térségi hulladékgazdálkodási rendszer keretében történik meg. Megvalósult az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer kiépítése. A projekt célja a szelektív hulladékgyűjtés fejlesztése (szelektív hulladékgyűjtő szigetek, hulladékudvarok kialakítása, házhoz menő szelektív gyűjtés bevezetése). A bevezetés főleg a város sűrűbben lakott részein történt meg. A város területén 30 db négyfrakciós szelektív hulladékgyűjtő sziget került kihelyezésre (lásd 26. ábra). Az üzemeltetés a közszolgáltató feladata. A begyűjtött hulladék november 1-től a Bodrogkeresztúri Regionális Hulladékkezelő Központba kerül, és itt előkezelése megtörténik. Bálázva, tömörítve kerül tovább szállításra a hasznosító szervezetekhez. Sátoraljaújhelyen a családi házas övezetben 2200 háztartást érintően ládás rendszerű szelektív gyűjtés üzemel. Szintén a közszolgáltató végzi a hulladék begyűjtését, majd kezelése az előzőekben leírtak szerint valósul meg (27. és 28. ábra). 69

70 26. ábra Szelektív hulladékgyűjtő szigetek elhelyezkedése a városban (Készítette: Jánosi Attila) 27. ábra Szelektív hulladékgyűjtő szigetek a Hajnal utcában (Saját fotó) 70

71 Települési folyékony hulladék: 28. ábra Színház közi Hulladékgyűjtő sziget Csatornázottság 98%-os Kezelés szennyvíztisztító telepen történik Üzemeltető: Zemplén Vízmű Kft. Települési szilárd hulladék: Kezelési módja végén 80 %- ban a végleges lerakással történő ártalmatlanítás Lakossági és egyéb szelektív gyűjtés, újrahasznosítás elenyésző (összes keletkező hulladék mennyiséghez viszonyítva) Kezelés: Bodrogkeresztúri Hulladékkezelő Központban Kommunális szennyvíziszap: Hasznosítás: teljes egészében komposztálásra, majd mezőgazdasági hasznosítás Veszélyes hulladék: Gyűjtési körzetek nincsenek Szervezett kezelése hulladékudvarban történik majd. Akkumulátorok: nincs szervezett visszavétel Egészségügyi hulladékok: Begyűjtő, szállító: Borsodkomm Állati eredetű hulladékok: 71

72 Igénybe vehető kezelő: SZATEV Rt Telken elföldelés: 50 kg súlyhatárig Csomagolási hulladékok: Begyűjtés, értékesítés: a közszolgáltató az Öko-Pannon Kht együttműködve Lomtalanítás: Gyűjtés, elszállítás, hasznosítás felelőse: közszolgáltató Alkalom: 1/év Lakosság értesítése: 15 nappal korábban, hirdetmény útján Lomtalanítás keretében közterületre nem helyezhető ki: a) építési és bontási hulladék; b) gumiabroncs hulladék; c) gépjármű roncs, vagy termékként tovább nem használható jármű; d) az ipar, mezőgazdaság vagy szolgáltatási tevékenység során képződött hulladék; e) veszélyes hulladék; f) háztartásokban keletkező vegyes hulladék; g) elkülönítetten gyűjtött papír, műanyag és fém h) kerti biohulladék Hulladékgyűjtő sziget Szállítást végző: ingatlanhasználó Hulladék elhelyezése: külön-külön gyűjtőedénybe Környék tisztán tartásáért felelős: önkormányzat Gyűjtőedények elhelyezésért, ürítésért, karbantartásért, tisztántartásért, fertőtlenítésért felelős: közszolgáló Edény ürítése: telítődés függvénye, ettől kezdve max. 48 órán belül Kék gyűjtő Papír hulladék Minden olyan hulladék, amely elsősorban papír alapanyagból készült. Ne legyen műanyagborító, fém vagy indigó a papírok között. Nem kerülhet a papírgyűjtő konténerbe szalag, madzag és műanyag, pl. ragasztószalag, amit a dobozok lezárásához használunk, ezért az összegyűjtött újságpapírt ne műanyagzacskóban tároljuk, és ne műanyagzsineggel kötözzük össze. A legjobb, ha összekötözés nélkül egy papírzacskóba rakjuk. újságok (napilapok, magazinok, folyóiratok), füzetek, könyvek, telefonkönyv, hullámpapírok, 72

73 csomagolópapírok, kartondobozok, kiöblített és laposra taposott italos (kombinált) dobozok (tejes, gyümölcsleves) ez a tetrapak, ami egy külön blog bejegyzést megér. Sárga gyűjtő Műanyag üdítős- és ásványvizes PET palackok, kiöblített háztartási flakonok és azok lecsavart kupakjai (pl. samponos, öblítős, habfürdős, hypós, mosógatós), háztartásban előforduló tiszta fóliák (szatyrok, tasakok, csomagoló fóliák), csomagolóanyagok (PP, PE, HDPE jelzésűek), kimosott tejes-, joghurtos poharak A zsíros, olajos, háztartási vegyi anyaggal szennyezett (nem kimosott) flakont, margarinos dobozt, élelmiszer-maradványt tartalmazó műanyagot mossuk ki mindig. Nem szabad bele dobni hungarocellt, CD-lemezt, magnó- és videokazettát, egyéb műanyagnak ítélt hulladékot (pl. nejlonharisnya), növényvédőszerrel, festékkel szennyezett műanyag csomagolást. Szürke gyűjtő - fémhulladékok háztartási fémhulladékok pl. evőeszközök fémdobozok (üdítős, sörös, konzerves dobozok) Zöld gyűjtő színes üveg színes (zöld, barna, sárga) italos, parfümös, konzerves üveg (befőttes, lekváros, stb.). Színezetlen üveget ne dobjunk bele Fehér gyűjtő fehér üveg A tiszta, kiöblített italos és egyéb színezetlen üvegek - konzerves, parfümös stb. bébiételes, befőttes, lekváros üveg. Színes üveget ne dobjunk bele (pl. zöld, barna üveget) Hulladékudvar (29. ábra): Helye: Sátoraljaújhely, 11021/28 hsz. Közszolgáltatónak ki kell függeszteni és honlapján közzétenni a tájékoztatási információkat (pl: a hulladékgyűjtő udvarok címét, megközelíthetőségét, nyitvatartási idejét, átvehető hulladékok típusát, legnagyobb átadható mennyiségét) 73

74 Átadható hulladékok: a) az elektronikai hulladékot, b) a lomhulladékot, c) a szárazelemet, d) a fáradt olajat, e) a háztartási veszélyes hulladékot, f) az elkülönítetten gyűjthető papír-, műanyag-, üveghulladékot, g) a háztartási zöldhulladékot. Súlykorlát: papír, műanyag, üveg, és fém kivételével 200kg-ot nem haladja meg (400kg/év) 29. ábra Hulladékudvar Sátoraljaújhelyen Két bezárt kommunális hulladéklerakó került rekultivációra 2014-ben. Az egyik a Némahegyi kommunális hulladéklerakó (a város déli részénél), a másik pedig a Torzsási (korábbi) kommunális hulladéklerakó, mely a város északi részénél volt megtalálható. Az érintett területek jelentős része az 1 számú Vízmű védőidomán belül található, így fontos az egészséges ivóvíz bázis védelme. A Határúti illegális hulladéklerakó (30. ábra) hely a város közigazgatási területén belül jelentős problémát okoz. Felszámolása még nem valósult meg. További illegális hulladéklerakók a Ronyva-patak mentén találhatóak. 74

75 30. ábra A határúti illegális hulladéklerakó (Fotó: Jánosi Attila) 21. táblázat Hulladékkezeléssel kapcsolatos adatok év közötti időszakban (Forrás: TEIR; Szerk. Tarjáni Stella) A lakosságtól elszállított települési szilárd hulladék (tonna) A lakosságtól szelektív hulladékgyűjtésben elszállított települési szilárd hulladék (tonna) Közvetlenül a szennyvíztisztító telepre szállított folyékony hulladék (1000 m 3 ) Összes elszállított települési szilárd hulladék (tonna) Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma (db) Szelektív hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma (db) 5688,6 5510,1 4822,5 3874,5 3892, ,3 61, ,7 5,1 5,8 3,4 1,6 3, , , , A 22. táblázatban jól látható, hogy a lakosságtól elszállított szilárd hulladék mennyisége 2014-ig folyamatosan csökkent, 2015-re viszont emelkedés figyelhető meg. Az településről az 75

76 összes elszállított szilárd hulladék mennyisége 2011-től folyamatosan csökkent, amely környezetvédelmi szempontból igen kedvező folyamatot Zaj- és rezgésvédelem Magyarországi jogszabályok zaj és rezgés elleni védekezéssel kapcsolatban: 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról Helyi jelentőségű jogszabály: Sátoraljaújhely Város Önkormányzat 21/2004. (VIII. 3.) számú rendelete a helyi környezet védelméről Ennek a törvénynek a 20. (1) és (2) fejezete foglalkozik a zaj-és rezgésvédelemmel. A védelem kiterjed minden mesterségesen keltett energiakibocsátásra, melyek alkalmatlan, zavaró, veszélyeztető vagy károsító hang- vagy rezgésterhelést okoznak. A védelem érdekében a lakóházak és utak közé fák ültetését javasolja a törvény. Sátoraljaújhely teljes zaj-és rezgésterhelését három fő zajkeltő tevékenység befolyásolja: közlekedéstől eredő zajterhelés hatása üzemi (ipari) létesítményektől eredő zajterhelés hatása szabadidős, ill. szórakoztató tevékenységtől eredő zajterhelés hatása Zajterhelés: Minden olyan hangjelenséget, mely az egyénben kellemetlenséget okoz, valamint a tevékenységében zavarja, azt zajnak nevezzük. A zaj által okozott hatások függenek a zaj fizikai tulajdonságaitól (nagysága, frekvenciája, hatásideje, időbeli eloszlása) és a kitett személyek folytatott tevékenységétől, egyéni érzékenységétől, pillanatnyi állapotától. Egyaránt hat a kedvezőtlen zaj az ember egészségére, illetve a közérzetére is. Egyre nagyobb problémát jelent a zajszennyezés. A zajszennyezés hatásai: Ingerlékenység, viselkedészavarok, stressz, kommunikációs zavarok, relaxációs- és alvászavarok; Romló lakás-, társadalmi- és tanulási körülmények; Szocio-kulturális, esztétikai és gazdasági problémák 76

77 A városon belüli zajterhelés mértékét több tényező is befolyásolja, de általánosságban elmondható, hogy legnagyobb mértékben a közúti közlekedésből származó zajterhelés a leginkább zavaró a lakosság számára. Közlekedés eredetű zajforrások Sátoraljaújhely város túlnyomó részén a közúti közlekedésből eredő zajkibocsátás a meghatározó. A belvárosban, a lakott területeken leginkább a gépjárművek használatából, illetve a tömegközlekedésből (autóbusz) származik a terhelés. Azonban a korábbi évekhez képest (2006. év előtt) sokkal kisebb a városközpontban a zajprobléma ban kiépítették a város keleti részén átvezető tehermentesítő utat (37-es főút), melynek köszönhetően csökkent a belváros zajterhelése. A 2009-ben átadott sétáló utca szintén segítette a belváros zajproblémáinak csökkenését. A lakosság számára alig érzékelhető a vasúti eredetű zaj (31. és 32. ábra), mely a vasútvonalak, vasútállomás kedvező fekvésének köszönhető. 31. ábra A vasútvonal menti zajszennyezés (Forrás: MÁV Zrt.) 77

78 Ipar eredetű zajterhelés 32. ábra Sátoraljaújhely város vasút menti zajszennyezés (Forrás: MÁV Zrt.) Sátoraljaújhely város zajhelyzete az ipari létesítményektől eredő zajterhelés szempontjából kedvezőnek tekinthető. Ez annak köszönhető, hogy a nagyobb zajterheléssel járó tevékenységek a város külső részén, a Sátoraljaújhelyi Ipari Parkban, a lakott területektől messzebb helyezkednek el. A belvárosban, lakott területeken ipari létesítmény nincs. Egyéb eredetű zajforrások Ide sorolhatók a szabadtéri, kulturális rendezvények, beleértve a szolgáltatási tevékenységekből származó zajokat. Szerencsére a városban a szórakozóhelyek zeneszolgáltatásából eredő zajforrások nem jelentenek nagy problémát, hiszen ezek kisebb méretű létesítmények. Rezgésterhelés: A városban elsősorban a közlekedésből fakadó rezgésterhelés van jelen. A közlekedésen belül is a vasúti pálya, illetve a 37. sz főútvonal mentén jelentős a zavarás. A 37. sz. főút tehermentesítő út kijelölésével a városközpontban minimálisra csökkent a rezgések mennyisége, a belvárosban található épített környezetre, műemlékekre ez kedvező hatással bír. A tehermentesítő út mentén lévő lakások, családi házak rezgésterhelés viszont jelentős mértékben megnőtt. A zaj- és rezgésterhelés csökkentése 78

79 Két lehetőség áll rendelkezésre a zajterhelés csökkentésére. Az egyik esetben a forrás kibocsátását kell csökkenteni (aktív eljárás), a másik esetben pedig a zaj terjedését kell gátolni (passzív eljárás). Az aktív eljárás során csendesebb gépeket, termékeket, járműveket kell létrehozni. A passzív eljárás esetében a hang terjedési útjába valamilyen akadályt (pl. zajárnyékoló faj, növénysáv) kell elhelyezni, általában a forrás és a terhelési pont közé. A zaj elleni védelem mai épületeink egyik legfontosabb követelménye. Megvalósítás érdekében az építészek, mérnökök alapfeladata az épületek megfelelő tervezetének, kialakításának létrehozása Energiagazdálkodás Az energiahatékonyság jogszabályai Magyarországon: 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról évi LVII. törvény az energiahatékonyságról A gázszolgáltatást a TIGÁZ Zrt. Szerencsi Üzemigazgatósága biztosítja Sátoraljaújhely közigazgatási területének. A település áramellátását az Észak-Magyarországi Áramszolgáltató Rt. (ÉMÁSZ), Borsod- Abaúj-Zemplén megyében kiépített 120, 35 és 20 kv-os fővezeték hálózata biztosítja. A város lakossági, intézményi fogyasztóinak, illetve a mezőgazdasági és ipari üzemek részére a villamos energia a 20 kv-os, és 10 kv-os középfeszültségű hálózatokról vételezés lehetőségét a 120 kv-os fővezetékről a károlyfalvai és a sátoraljaújhelyi transzformátorállomások biztosítják. A városban középfeszültségű kapcsoló állomás van, ahol a középfeszültséget 0,4 kv-os feszültséggé transzformálják, és ez a feszültség táplálja a lakossági és intézményi fogyasztók ellátására szolgáló kisfeszültségű hálózatot. Minden kapcsolóállomáshoz transzformátorállomás tartozik. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei távhőszolgáltató vállalat, a BORSODTÁVHŐ hozta létre 1979-ben a Sátoraljaújhelyen lévő távhőellátó rendszert ig végezte fejlesztését és üzemeltetését. A rendszer az egyszemélyes tulajdonát képező Újhelyi Gazdálkodási Kft. tulajdonába került, miután a megyei távhőszolgáltató vállalat felbomlott ben az üzemeltetésre kiírt pályázatot a CHOTHEC Energetikai Üzemeltető Kft. (9021 Győr, Hunyadi u. 14.) nyerte el, és jelenleg a rendszer üzemeltetője. A városi távhő rendszer üzemeltetésére megkötött koncessziós szerződés időtartama 20 év. Két energiaellátó központtal üzemel a távhőszolgáltatás, mely a következők: Sátoraljaújhely, Dózsa Gy. u. 26. központi telephely Sátoraljaújhely, Kossuth tömb. 22. táblázat Távhőellátás, szolgáltatott villamosenergia mennyiségének megoszlása között (Forrás: TEIR; Szerk. Tarjáni Stella) Távhőellátásra

80 felhasznált hőmennyiség a lakosság részére (GJ) A háztartások részére szolgáltatott villamosenergia mennyisége (1000 kwh) Szolgáltatott összes villamosenergia mennyisége (1000 kwh) A távhőellátásra felhasznált hőmennyiség a lakosság részére év között csökkenés (23. táblázat), majd évre egy növekedés volt megfigyelhető. Ezt követően újra csökkenés volt jelen évig, miután újra növekedés következett ben GJ volt a hőmennyiség, 2015-ben pedig GJ. Tehát 5 év alatt a felhasznált hőmennyiség több mint GJ-al kevesebb lett. A szolgáltatott összes villamosenergia mennyisége évről évre növekedett, azonban ezzel ellentétben a háztartások részére szolgáltatott villamosenergia mennyisége folyamatos csökkenése következett be (23. táblázat). A jövőbeni tervek között szerepel a Kossuth tömbben lévő kazánház felszámolása és Kossuth tömbi hőközpont Dózsa Gy u. 12. szám alatti hő központtal való összekötése. Ezen túl tervezik a Dózsa Gy. u. 26. szám alatti központi telephely melletti terület megvásárlását, melyen biomassza üzemű energiaellátó központ létesülne. Az Önkormányzat által fenntartott és üzemeltetett létesítményekre vonatkozóan átfogó energetikai terv, tanúsítvány, felmérés, stratégia nem készült, így az nem áll rendelkezésre. A korábbi időszakban KIOP (Önkormányzati fenntartású intézmények belső világításkorszerűsítése), és KEOP (Polgármesteri Hivatal: fűtéskorszerűsítése, Egyesített Szociális Intézmény: homlokzat hőszigetelése, külső nyílászárók cseréje, fűtési és HMV rendszer korszerűsítése, V. István Közgazdasági és Informatikai Katolikus Szakközépiskola: homlokzati nyílászárók cseréje, homlokzat szigetelése) forrásokból finanszírozott intézményi energetikai tárgyú pályázatok esetében egyedileg készültek ilyen tervek. A városban lévő önkormányzat fenntartásában lévő óvodák épületének műszaki állapota leromlott, felújításra szorul ben kivitelezésre került a bölcsőde épülete, így megfelelő szolgáltatást tud biztosítani. Az általános iskolák közül a részben már felújításra került, azonban a jövőben további felújításuk, rekonstrukciójuk szükséges. Idén nyáron valósult meg az Esze Tamás Általános Iskola energetikai korszerűsítése, és a jövőben pedig a további intézmények korszerűsítésére kerül sor. A gimnázium és a szakközépiskolák épületei is a jövőben felújításra szorulnak, hiszen műszaki állapotuk megköveteli a felújítást elsősorban energetikai szempontból. Az Egyesített Szociális Intézmény, az Idősek Klubja és a Köves-hegyi Szeretetotthon kitűnő műszaki 80

81 szempontból, hiszen 2010 és év között megtörtént az épületek felújítása, rekonstrukciója, akadálymentesítése. A 24. táblázatban a Polgármesteri Hivatal energiafelhasználása kerül bemutatásra. 23. táblázat Sátoraljaújhely Önkormányzat éves energia fogyasztása (Forrás: Közterület felügyelőség) Év Benzin (liter) Gázolaj (liter) Villanyáram (KW) Földgáz (m 3 ) , , Mivel a leromlott fizikai állapotú intézmények energiafogyasztási mutatói magasak, így fenntartásuk jelentős terhet ró az önkormányzatra, így az önkormányzat jövőbeni fejlesztési elképzelései között elsődleges helyen szerepel, hogy a településen minden intézménye esetében megújuló energiatermelő rendszer (napelem és/vagy napkollektor) kerüljön kiépítésre. A megújuló energiák alkalmazása ma az egyik legfontosabb környezetvédelmi kérdés, hiszen a nem megújuló energiatermelés és felhasználás nagy mértékű környezetterhelést (a fosszilis energia-készletek kimerülése, az erőművek légszennyezése, a nukleáris erőművek környezeti kockázatai, a fosszilis energia felhasználásának az éghajlat változásra gyakorolt hatása stb.) okoz Katasztrófavédelem, környezetbiztonság Magyarország településeit a 234/2011. (XI. 10.) a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet (továbbiakban Kat.) a alapján a rendelet 2. számú mellékletében foglalt besorolási szabályok figyelembevételével I-II-III. katasztrófavédelmi osztályba kell besorolni. Az adott települést érintő veszélyeztető hatások komplex elemzése, kockázatbecslése alapján kell a besorolást meghatározni. Sátoraljaújhely a II. osztályba tartozik (33. ábra). A II. osztályba kell sorolni azokat a településeket, amelyek: az atomerőmű által közvetetten veszélyeztetettek (3-30 km közötti területen lévő), a Kat. IV. Fejezetének hatálya alá tartozó üzem által veszélyeztetettek és külső védelmi terv készítésére nem kötelezettek, illetve az egyes veszélyeztető hatások kockázatbecslése és kockázati mátrixban történő elhelyezése alapján a rendelet 2. melléklet b) pontja szerinti II. besorolást kapják. 81

82 33. ábra Sátoraljaújhely város katasztrófavédelmi besorolása (Forrás: Sátoraljaújhely a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz tartozik, melynek székhelye Miskolc. A katasztrófák besorolása eredetük szerint a következőek: Természeti eredetű katasztrófák Hidrológiai Árvíz Belvíz Hirtelen áradás Geológiai Földrengés Földcsuszamlás Meteorológiai Szélviharok Aszály Hőség Rendkívüli hideg Téli veszélyek Heves zivatar Tornádó 82

83 Civilizációs eredetű veszélyek Nukleáris baleset Vegyi baleset Veszélyes anyagok előállítása Közlekedési balesetek - Veszélyes anyagok szállítása Közlekedési balesetek Járványok Tűzesetek o Tűz o Erdőtűz o Épülettűz o Szabadtéri tűz Tömegrendezvények veszélyei Biológiai veszélyek o Szúnyoginvázió o Méhrajbefogók országos listája Veszélyek jellemzése a városban: Árvíz (34. ábra) A katasztrófavédelemi besorolás által a város árvíz által veszélyeztetett, II. osztályba sorolású, mely kb 350 főt érint. A települést érintő árvíz a következőképpen fordul elő: Bodrog folyó: Ronyva zugi vésztározó által érintett területek, Vasúti töltés és a Pataki út számú főút közötti területek. Ronyva árapasztó: Rákóczi utca és a Dózsa György utca közötti terület bal partja mintegy 300 méter hosszban. (veszélyeztetett a lakosság, Szlovák Iskola, Városi Uszoda). Ronyva-patak: Zempléni Vízmű Kft. I. számú Vízmű-telepe (ivóvíz kutak, vízgépház) A Határátkelő felé vezető út bal oldal melletti területe mintegy 600 méter hosszban. (veszélyeztetett: Pipi Farm baromfi telep). 83

84 Fehér-patak: Szív utca, Hársfa utca, TESCO áruház, Zemplén Mix bevásárló központ, számú országos közút jobb oldalán lévő lakóingatlanok. Bányácska-patak, Fehér-patak: Sátoraljaújhely- Rudabányácska városrész, Lőtér utca, Bányácska utca. Hirtelen lehulló nagymennyiségű eső (villámárvíz) esetén: Sátoraljaújhely északi, észak-nyugati városrésze, Károlyfalva, Széphalom városrész nyugati területe. 34. ábra Sátoraljaújhely város nagyvízi meder térkép kivonata (Forrás: Szerk. Jánosi Attila) Belvíz és rendkívüli időjárás 2015-ben Sátoraljaújhely III. osztályba volt besorolva a rendkívüli időjárás veszélyeztetettségben, amely mintegy 5500 főt érint. Két terület tartozott ide: Ronyva zugi vésztározó által érintett területek, Vasúti töltés és a Pataki út számú főút közötti területek. 84

85 2015. évben lezárult az új árvízvédelmi töltés építése, mely a Bodrog jobb partján, az ún. ronyvazugi árvízi öblözetben található. A csaknem 4,6 kilométer hosszú védmű megépülésének köszönhetően Sátoraljaújhely déli városrésze biztonságosabb lett egy esetleges árvíz esetén. A Bodrog Ronyva-zugi szakaszának jobb parti, meglévő töltése a magyar-szlovák határvízi megállapodás értelmében a mértékadó árvízszint plusz egy méter magasságig biztonsággal nem lehetett kiépíteni. Ezért új töltés megépítésére került sor, melynek következtében az öblözetben az árvízi kockázatot csökkentette, illetve a térség ivóvízellátását biztosító Zemplén Vízmű Kft. által üzemeltetett kútsor is védettebb lett. Földtani veszélyforrások Ebbe a kategóriába tartozik a földrengés, talajsüllyedés, földbeszakadás, földcsuszamlás. Sátoraljaújhely város a katasztrófavédelmi besorolás alapján földtani veszélyforrással veszélyeztetett, ezért III. osztályba lett sorolva, mely veszélyforrás kb. 150 főt érint. Háttérsugárzás A településen a háttérsugárzást a katasztrófavédelem rendszeresen megfigyeli augusztus. 18-i mérés alapján Sátoraljaújhely Vízművek esetében a mért érték: 100 nsv/h, mely a riasztásai szinthez képest alacsony értéknek számít (35. ábra). 35. ábra Sátoraljaújhelyen mért háttérsugárzás augusztus 18-án (Forrás: 85