Változások az építésügyben Építési törvény, E-napló

Átírás

1 Változások az építésügyben Építési törvény, E-napló május A lakóépületek építésének egyszerű bejelentése 2. Az építésfelügyeleti hatósági eljárás szabályainak változása, a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv eljárásának változása, az energetikai tanúsítással kapcsolatos változások 3. A településkép védelméről szóló törvény és a végrehajtási rendelet szabályai, a reklámokra vonatkozó új rendelkezések 4. Elektronikus építési napló

2

3 HATÁLY Egyszerű bejelentéssel történik (2017. IV. 27-től) a 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meg nem haladó új lakóépület építése, műemlék kivételével, a meglévő lakóépület 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meg nem haladó méretűre bővítése,

4 HATÁLY a 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó új lakóépület építése, amennyiben az építtető természetes személy, az építési tevékenységet saját lakhatásának biztosítása céljából végzi és az így megépült új lakóépület egy lakásnál többet nem tartalmaz, műemlék kivételével meglévő lakóépület 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó bővítésére irányuló építési tevékenység, amennyiben az építtető természetes személy és az építési tevékenységet saját lakhatásának biztosítása céljából végzi, az előző építési munkáihoz szükséges tereprendezés, támfalépítés.

5 AZ ÉTV. RENDELKEZÉSEI Egyszerű bejelentéssel folytatott építési tevékenység esetén az építtető az építési tevékenységet a kivitelezés tervezett megkezdése előtt tizenöt nappal - kormányrendeletben meghatározottak szerint - a nevének és lakcímének, szervezet esetén a megnevezésének és székhelyének megjelölésével, kizárólag elektronikus úton bejelenti a kormányrendeletben kijelölt szervnek, ha a tervező a tervezés során a közműellátás és az égéstermék-elvezető megvalósítása érdekében az arra jogosult szolgáltató hozzájárulását vagy jóváhagyását kéri, és arra nyolc napon belül nem kap érdemi választ, a hozzájárulást vagy jóváhagyást megadottnak kell tekinteni, a bejelentéshez kormányrendeletben meghatározott tartalmú kivitelezési dokumentációt kell mellékelni, a bejelentéstől a kormányrendeletben meghatározottak szerint lehet eltérni. Az egyszerű bejelentéssel folytatott építési tevékenység esetén az építtető köteles építész tervezőt tervezői művezetésre megbízni.

6 AZ ÉTV. RENDELKEZÉSEI Az egyszerű bejelentéssel folytatott építési tevékenységet a bejelentéstől számított tíz éven belül meg kell valósítani és a felépítés megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítványt kell kérni. A hatósági bizonyítvány kiállításától számított 5 évig az építési tevékenységgel érintett lakóépület rendeltetése akkor sem változtatható meg, ha egyébként a rendeltetésváltoztatás jogszabályi feltételei fennállnak. E tényt hatósági bizonyítványban fel kell tüntetni. Ha a bejelentéstől számított tíz éven belül nem valósították meg az építési tevékenységet, új lakóépület építése esetén az elkészült építményt le kell bontani, meglévő lakóépület bővítése esetén az építési tevékenységgel érintett építményrészt a visszamaradó lakóépület állékonyságára és rendeltetésszerű használatára tekintettel le kell bontani, és a terep felszínének eredeti állapotát vissza kell állítani. A hatósági bizonyítványért miniszteri rendeletben meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

7 B A A bejelentéstől számított évek száma 0 3 Fizetendő igazgatási szolgáltatási díj díjmentes forint forint forint forint forint forint forint

8 BEJELENTÉS, DOKUMENTÁCIÓ Az Étv. szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység bejelentése az elektronikus építési napló készenlétbe helyezésével valósul meg!!!

9 BEJELENTÉS, DOKUMENTÁCIÓ Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendeletben meghatározottakon túlmenően a készenlétbe helyezés további feltétele a bejelentés mellékleteként az építész tervező által az elektronikus építési naplóba feltöltött, legalább az 1. melléklet szerinti munkarészekből álló kivitelezési dokumentáció kötelező munkarészei PDF/A formátumban, 6/E. (1) bekezdése szerinti tervezői felelősségbiztosításról szóló nyilatkozat megtétele, 6/E. (3) bekezdése szerinti a biztosító által kiadott igazolások feltöltése, valamint 300 négyzetméternél nagyobb összes hasznos alapterületű új lakóépület építése vagy bővítése esetén az építtető teljes bizonyítóerejű magánokiratban tett nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy természetes személy és az építési tevékenységet saját lakhatásának biztosítása céljából végzi.

10 AZ EGYSZERŰ BEJELENTÉSHEZ KÖTÖTT ÉPÍTÉSI TEVÉKENYSÉGHEZ SZÜKSÉGES KIVITELEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ MUNKARÉSZEI 1. Aláírólap tervjegyzékkel 2. Helyszínrajz 3. Kitűzési helyszínrajz 4. Utcakép 5. Eltérő szintek alaprajzai 6. Metszetek 7. Homlokzatok 8. Tartószerkezeti tervek 9. Épület műszaki berendezéseinek rendszerterve 10. Műszaki leírás 11. Tervezői költségvetési kiírás II. Az I. rész szerinti munkarészek elkészítéséhez a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet keretei között a kivitelezési dokumentáció tartalmi követelménye tekintetében a dokumentáció egyes munkarészeinek kidolgozottságára, a MÉK, illetve az I. rész 8. és 9. pontja tekintetében a MMK által kidolgozott szakmai követelményeket megállapító, a MÉK és az MMK együttes szabályzatát kell figyelembe venni, amelyet a honlapjukon közzétesznek.

11 BEJELENTÉS A bejelentésről az illetékes első fokú építésfelügyeleti hatóság a készenlétbe helyezett elektronikus építési naplóból értesül. Amennyiben az egyszerű bejelentés az 1. (1) bekezdés c) vagy d) pontja alapján történt (300 négyzetméter feletti építési tevékenység) de a bejelentő nem felel meg az ott leírt feltételeknek, az építésfelügyeleti hatóság haladéktalanul tájékoztatja a bejelentőt, hogy bejelentése alapján nem jogosult az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésére, és arról, hogy amennyiben mégis megkezdené, az építésfelügyeleti hatóság vele szemben az engedély nélküli építési tevékenyégre vonatkozó szabályokat fogja alkalmazni.

12 BEJELENTÉS Az építésfelügyeleti hatóság a bejelentéstől számított 8 napon belül tájékoztatja a telek fekvése szerinti területi szakmai kamarát, a telek fekvése szerinti települési önkormányzat jegyzőjét, valamint a telek tulajdonosát, amennyiben nem az építtető a tulajdonosa vagy az építtetőn kívül más személy is tulajdonjoggal rendelkezik. A tájékoztatás tartalmazza az építési tevékenység tárgyát, az építtető adatait, az érintett telek címét, helyrajzi számát, valamint az építészeti-műszaki tervező nevét, névjegyzéki jelölését.

13 TERVEZŐI MŰVETÉS Az építtető és az építész tervező a kötelező tervezői művezetés feltételeit a tervezési szerződésben rögzíti. A tervezői művezető a Magyar Építész Kamara szabályzata szerint az építési folyamatot a helyszínen legalább hat alkalommal figyelemmel kíséri és az elektronikus építési naplóban eseti bejegyzést tesz. A tervezői művezető az épület megvalósulását követően az utolsó helyszíni művezetés alkalmával az elektronikus építési naplóba eseti bejegyzést tesz a kivitelezési dokumentáció szerinti megvalósulásról. A tervezői művezetés hat alkalomra szóló számított munkadíja a szerződés megkötésekor hatályos jogszabályban meghatározott kötelező legkisebb munkabér másfélszeresét meg nem haladó összeg, ide nem értve a évi 76. törvény szerinti szabad szolgáltatás nyújtásával rendelkező szolgáltatót.

14 KIVITELEZÉSI TEVÉKENYSÉG MEGKEZDÉSE Az építtető az építési tevékenységet a megfelelő bejelentés benyújtását követő naptól számított tizenöt napos határidő elteltét követően az Étv.,. a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet és egyéb vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint kezdheti meg és folytathatja. Ha az építőipari kivitelezési tevékenységet a bejelentéstől eltérően kívánják folytatni, akkor ezt a szándékot az eltérő megvalósítás kezdő napját megelőző napon, a változást bemutató tartalmú kivitelezési dokumentáció dokumentáció elektronikus építési naplóba történő feltöltésével, eseti bejegyzéssel egyidejűleg kell megtenni, ha a változás az épület alaprajzi méretét, az épület beépítési magasságát, a lakások, önálló rendeltetési egységek számát, az épület telken belüli elhelyezkedését érinti.

15 SZABÁLYTALAN TEVÉKENYSÉG Ha az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységet bejelentés nélkül végzik, ha egyszerű bejelentéssel megkezdett építési tevékenységnél az elkészült lakóépület hasznos alapterülete meghaladta a 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet, kivéve, ha így az építőipari kivitelezési tevékenység már a 300 négyzetméter feletti kategóriába esik, vagy az egyszerű bejelentéssel megkezdett építési tevékenységet (300 négyzetméter feletti) nem természetes személy építtető vagy nem saját lakhatásának biztosítása céljából végzi, és az Étv. 48/A. (1) bekezdésében foglaltak teljesülnek (szabálytalanul építették meg, de szabályossá tehető), a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet szerint fennmaradási engedély iránti kérelmet terjeszthet elő.

16 SZABÁLYTALAN ÉPÍTKEZÉS Ha építtető a fennmaradási engedély iránti kérelmet a lakóépület rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá válása előtt nyújtja be, az épületet a jogerős fennmaradási engedély birtokában a 156/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet szerinti bejelentést követően lehet továbbépíteni. Ha a bejelentés alapján megvalósult építményt az Étv. 33/A. (3) bekezdése alapján le kell bontani, és a terep felszínének eredeti állapotát vissza kell állítani, az építésfelügyeleti hatóság a bontás és a terep felszíne eredeti állapota visszaállításának elrendelése során a 312/2012. (XI. 8.) Korm. szerint jár el.

17 SZABÁLYTALAN ÉPÍTKEZÉS Az egyszerű bejelentéshez kötött és bejelentett, hatósági bizonyítvánnyal nem rendelkező új vagy meglévő lakóépület 300 négyzetmétert meghaladó összes hasznos alapterületűre történő bővítéséhez építési engedélyt kell kérni, amennyiben az építtető nem természetes személy és az építési tevékenységet nem a saját lakhatása céljából folytatja. Az építési engedély iránti kérelmet a 312/2012. (XI. 8.) Korm. szerint kell előterjeszteni. A kérelemben az építésügyi hatóság az építési engedély megadásának feltételeit az épület egésze tekintetében, a 312/2012. (XI. 8.) Korm. szerint vizsgálja. Ennek során az építési engedély megadását - az egyszerű bejelentéssel érintett rész vonatkozásában is - feltételekhez kötheti.

18 JOGUTÓDLÁS Egyszerű bejelentéssel épített, 300 négyzetméternél nagyobb összes hasznos alapterületű lakóépület esetében, amennyiben az építtető személyében jogutódlás következik be, az új építtetőnek is meg kell felelnie az 1. (1) bekezdés c) pontjában foglalt feltételeknek. Az új építtetőnek haladéktalanul fel kell töltenie az egyszerű bejelentéssel készenlétbe helyezett elektronikus építési naplóba az 1. (1a) bekezdés d) pontja szerinti nyilatkozatot. (a saját lakhatására vonatkozó nyilatkozat)

19 HATÓSÁGI BIZONYÍTVÁNY Az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének, bővítésének megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítványt kérelemre az építésfelügyeleti hatóság állítja ki és tölti fel az elektronikus építési naplóba! A kiállított hatósági bizonyítványról az építésfelügyeleti hatóság elektronikusan értesíti a települési önkormányzat jegyzőjét.

20 KÖTELEZŐ FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS BEVEZETÉSE A bejelentéssel érintett lakóépület tekintetében a) az építtetővel közvetlen szerződéses kapcsolatban álló építész vagy más szakági tervező az általa vállalt tervezési és tervezői művezetési tevékenység, b) a fővállalkozó kivitelező az általa vállalt építőipari kivitelezési tevékenység körében okozott kár megtérítésére köteles felelősségbiztosítási szerződést kötni, és azt a 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendeletben meghatározott ideig fenntartani. A felelősségbiztosítás-kötési kötelezettség kiterjed a határon átnyúló szolgáltatást végző, szabad szolgáltatás jogával rendelkező szolgáltatókra is. A felelősségbiztosítással a tervezőnek legkésőbb a tervezési szerződés megkötésekor, a fővállalkozó kivitelezőnek legkésőbb a munkaterület átadásakor rendelkeznie kell.

21 KÖTELEZŐ FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS BEVEZETÉSE Egy bejelentéssel érintett tervezés esetén, amennyiben a tervezési szerződés utóbb mégsem jön létre, a tervezőnek joga van felmondani a biztosítási szerződést a biztosítási szerződés megkötésétől számított két héten belül. A felelősségbiztosításnak fedezetet kell nyújtania a biztosított tevékenység körében felmerülő dologi és személyben történő károkozás esetére!!! A tervezői felelősségbiztosításnak ki kell terjednie a felelősségbiztosítási szerződés hatálya alatt a tervező és alvállalkozója által a tervezési tevékenységgel, a tervező, vagy az általa bármilyen jogviszonyban foglalkoztatott másik tervező által végzett tervezői művezetéssel okozott károkra.

22 KÖTELEZŐ FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS BEVEZETÉSE A fővállalkozó kivitelező felelősségbiztosításának ki kell terjednie a felelősségbiztosítási szerződés hatálya alatt a fővállalkozó kivitelező és alvállalkozói által az építőipari kivitelezési tevékenységgel érintett lakóépület hibás építési tevékenységével okozott dologi károk, a fővállalkozó kivitelező és alvállalkozói által harmadik személyeknek okozott károk, az általa bármely jogviszonyban foglalkoztatott felelős műszaki vezető által okozott károk biztosítására.

23 KÖTELEZŐ FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS TERVEZŐ ESETÉBEN A felelősségbiztosításnak a tervező esetében 50 millió forint beruházási költségkeretig biztosítási eseményenként legalább 2 millió forintig és állandó felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen legalább 6 millió forintig, 50 millió forintot meghaladó, de 100 millió forintot meg nem haladó összegű beruházási költségkeret között legalább 5 millió forintig és állandó felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen 15 millió forintig, 100 millió forint feletti beruházási költségkeret esetén legalább 10 millió forintig és állandó felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen 30 millió forintig, kell fedezetet biztosítania

24 KÖTELEZŐ FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS FŐVÁLLALKOZÓ ESETÉBEN a fővállalkozó kivitelező esetében 50 millió forint beruházási költségkeretig biztosítási eseményenként legalább 10 millió forintig és állandó felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen legalább 30 millió forintig, 50 millió forintot meghaladó, de 100 millió forintot meg nem haladó összegű beruházási költségkeret között legalább 20 millió forintig és állandó felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen 60 millió forintig, 100 millió forint feletti beruházási költségkeret esetén legalább 30 millió forintig és állandó felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen 90 millió forintig kell fedezetet biztosítania.

25 KÖTELEZŐ FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS A felelősségbiztosításnak a felelősségbiztosítási szerződés hatálya alatt okozott és legkésőbb a szerződés megszűnését követő 3 éven belül bekövetkezett, a biztosító részére bejelentett, biztosítási eseménynek minősülő károkra kell fedezetet nyújtania. A szerződésnek fenn kell állnia tervező esetében legalább az elektronikus építési főnapló megnyitását követő 2 évig, fővállalkozó kivitelező esetében legalább a lakóépület teljes műszaki átadás-átvételének lezárásáig.

26 KÖTELEZŐ FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS Az építtetővel közvetlen szerződéses kapcsolatban álló építész, tervező a kivitelezési dokumentáció feltöltésével egyidejűleg nyilatkozik az elektronikus építési naplóban a felelősségbiztosítása kötvényszámáról és a biztosító nevéről. A fővállalkozó kivitelező legkésőbb a munkaterület átadásáig feltölti nyilatkozatát az elektronikus építési naplóba a felelősségbiztosítása kötvényszámáról és a biztosító nevéről.

27 KÖTELEZŐ FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS A nyilatkozattal egyidejűleg a tervező és a fővállalkozó kivitelező feltölti az elektronikus építési naplóba a biztosító által kiadott igazolást arról, hogy egy bejelentéssel érintett tervezéshez vagy építőipari kivitelezési tevékenységhez kapcsolódó biztosítás esetében a felelősségbiztosítás fennáll, egy adott időszakra kötött vagy állandó felelősségbiztosítás esetében az adott tervezésre vagy építőipari kivitelezési tevékenységre vonatkozóan az a rendeletnek megfelelő felelősségbiztosítás vagy biztosítási fedezet fennáll.

28 KÖTELEZŐ FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS Az igazolást a biztosítónak térítésmentesen, a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül kell kiállítania. Ha a felelősségbiztosítási jogviszony annak a biztosítási szerződés szerinti lezárulta előtt valamilyen oknál fogva megszűnik vagy a feltöltött fedezetigazolás tartalma módosul, a biztosítónak ezt a tényt és a megszűnés időpontját a megszűnéshez vezető ok felmerülését vagy a módosítást követő 15 napon belül jeleznie kell az illetékes építésfelügyeleti hatóságnak.

29 A 191/2009. (IX. 15.) KORM. RENDELET (KIVITELEZÉSI KÓDEX) VÁLTOZÁSA 5. (7) bekezdés Az Étv. 33/A. -a szerinti lakóépület építése esetén - a számított építményérték mértékére való tekintet nélkül - az építési munkaterületen a közterületről jól látható helyen elhelyezett táblán fel kell tüntetni a) az építtető nevét, megnevezését, b) az építőipari kivitelezési tevékenység tárgyát, kezdési és várható befejezési időpontját, c) a fővállalkozó kivitelező megnevezését és nyilvántartási számát, d) az építészeti-műszaki tervező nevét, névjegyzéki jelölését, e) a tervezői művezető nevét, névjegyzéki jelölését.

30 AZ ÉPÍTÉSFELÜGYELETI HATÓSÁGI ELJÁRÁS SZABÁLYAI

31 Az Étv. Szabályai Az építésfelügyeleti hatóság ellátja az építési folyamat felügyeletét, ellenőrzi az építmény műszaki állapotát, valamint feltárja a szabálytalan építkezéseket. Ennek keretében az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésével összefüggő építésfelügyeleti hatósági eljárásokat folytat le, a helyszínen, illetve a Nyilvántartás igénybevételével ellenőrzi az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének szakszerűségét, jogszerűségét, résztvevőinek jogosultságát, végzéséhez előírt építési napló meglétének, vezetésének módját és tartalmát, folytatásához előírt kivitelezési dokumentáció(rész) meglétét,

32 AZ ÉTV. SZABÁLYAI a szabálytalan építési tevékenység feltárása érdekében az Országos Építésügyi Nyilvántartás igénybevételével építésrendészeti ellenőrzést és eljárást folytat le, az ellenőrzései alapján szankciót állapít meg, ennek keretében építésfelügyeleti intézkedést tesz, építésfelügyeleti bírságot szab ki, megkeresi az intézkedésre hatáskörrel rendelkező hatóságot, szakhatósági eljárást folytat le.

33 AZ ÉTV. SZABÁLYAI Az építésfelügyeleti hatóság jogszabályban meghatározott módon Hatósági eljárási feladatkörében az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdését vagy annak folytatását megtilthatja, feltételhez kötheti vagy tudomásul veszi, Helyszíni, illetve a nyilvántartás igénybevételével folytatott ellenőrzési feladatkörében az építőipari kivitelezési tevékenység folytatását megtilthatja és építésfelügyeleti bírságot szabhat ki, ha ellenőrzése során azt állapítja meg, hogy az építőipari kivitelezési tevékenység szakszerűségére, az építési napló vezetésére vagy a kivitelezési tevékenység folytatásához szükséges kivitelezési dokumentációra vonatkozó szabályokat súlyosan megsértették,

34 AZ ÉTV. SZABÁLYAI megtiltja és a szabálytalan állapot megszüntetését elrendeli, továbbá építésfelügyeleti bírságot szabhat ki, ha az építőipari kivitelezési tevékenység végzése az állékonyságot, az életet és az egészséget vagy a közbiztonságot közvetlenül veszélyezteti, építési napló hiányában megtiltja,

35 AZ ÉTV. SZABÁLYAI Az építési tevékenységek jogosultságának ellenőrzési feladatkörében hatósági eljárást folytat le, építésfelügyeleti bírságot szabhat ki, vagy a szükséges intézkedések megtétele érdekében megkeresi az eljárásra hatáskörrel rendelkező hatóságot vagy szervet, ha az ellenőrzése során azt állapítja meg, hogy a résztvevők nem rendelkeznek az előírt jogosultsággal, nem megfelelő a jogosultságuk, nem rendelkeznek az előírt regisztrációval vagy nem a regisztrációjuknak megfelelő tevékenységet végeznek,

36 Az Étv. Szabályai A szabálytalan építési tevékenység feltárása szerint feladatkörében az ellenőrzésen tapasztaltak eredményeképpen az építőipari kivitelezési tevékenység folytatását megtilthatja, a szabálytalan állapot megszüntetése érdekében bontást, átalakítást rendel el, vagy a fennmaradási engedélyezés feltételeinek fennállása esetén megkeresi az eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező építésügyi hatóságot. Az építésfelügyeleti hatóság a hatósági ellenőrzést a megindításától számított 60 napon belül lefolytatja. Szabálytalanság észlelése esetén haladéktalanul megindítja az intézkedések megtételére irányuló eljárást.

37 Építésfelügyeleti hatósági tevékenység

38 A 312/2012. (XI. 8.) KORM. RENDELET SZABÁLYAI Az építésfelügyeleti hatóság az Étv.-ben meghatározott feladatait hivatalból, más közigazgatási szerv megkeresésére vagy kérelemre folytatja le. Az építésfelügyeleti hatóság ellenőrzi vagy ellenőrizheti hogy a tervező és a fővállalkozó kivitelező rendelkezik-e a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló kormányrendeletben meghatározott kötelező felelősségbiztosítással, az építőipari kivitelezési tevékenység folytatását, azt, hogy az építési folyamat résztvevői rendelkeznek-e a tevékenység jellegének megfelelő jogosultsággal, az építőipari kivitelezési dokumentáció meglétét, az építési napló meglétét, vezetését és annak tartalmát, az építtetői fedezetkezelőre vonatkozó előírások betartását.

39 A 312/2012. (XI. 8.) KORM. RENDELET SZABÁLYAI Az építésfelügyeleti hatóság ellenőrzi a meglévő építmények körében a jogszabályban előírt jókarbantartási kötelezettség teljesítését, valamint műemléken, nyilvántartott műemléki értéken, műemléki környezetben vagy műemléki jelentőségű területen azt, hogy az építmény műszaki állapota nem veszélyezteti-e a védett műemléki értékeket. Az építésfelügyeleti hatóság hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja az Étv a szerinti szabálytalan tevékenységeket, valamint azon építési engedélyhez vagy az Étv. 33/A. -a szerinti egyszerű bejelentéshez nem kötött építési tevékenységet, amelyet a helyi építési szabályzat és az országos építési követelmények megsértésével végeztek. Az építésfelügyeleti hatóság az ellenőrzéséhez, a tényállás tisztázásához az ÉMO alkalmazásával adatokat szerezhet be, előzmény iratokat és állapotdokumentumokat vizsgálhat.

40 Építésfelügyeleti hatósági ellenőrzés

41 A 312/2012. (XI. 8.) KORM. RENDELET SZABÁLYAI Az építésfelügyeleti hatóság az építőipari kivitelezési tevékenység folytatásának ellenőrzését szúrópróbaszerűen a helyszínen, illetve távoli eléréssel az elektronikus építési napló alkalmazásban végzi. Az építőipari kivitelezési tevékenységet folytató az építésfelügyeleti hatóságtól kérheti tevékenysége szakszerűségének ellenőrzését. Az építésfelügyeleti hatóság megkeresésre más hatóság ellenőrzésében is részt vesz.

42 ÉPÍTÉSFELÜGYELETI HATÓSÁGI ELLENŐRZÉS Az építésfelügyeleti hatóság ellenőrzi, hogy a vállalkozó kivitelező, a kivitelezési dokumentáció tervezője, az építési műszaki ellenőr, a felelős műszaki vezető, a beruházáslebonyolító rendelkezik-e a kivitelezési tevékenység jellegének megfelelő jogosultsággal, regisztrációval, az Étv. 39/A. (1) bekezdésében foglaltakat (FMV megléte) teljesítették-e, az építőipari kivitelezési tevékenység a jogerős építésügyi hatósági engedély, a hozzátartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészetiműszaki dokumentáció és az az alapján készített kivitelezési dokumentáció, egyszerű bejelentéshez kötött épület esetén az egyszerű bejelentési dokumentáció alapján, illetve a szakmai és biztonsági előírások megtartásával történt-e, az építési napló a jogszabályban meghatározottak szerint és módon rendelkezésre áll-e.

43 A 312/2012. (XI. 8.) KORM. RENDELET SZABÁLYAI Az építésfelügyeleti hatóság ellenőrizheti, hogy az építési termékek beépítésére vonatkozó jogszabályokat, szabványokat és szakmai szabályokat az építőipari kivitelezési tevékenység végzése során megtartották-e, hogy az építőipari kivitelezési tevékenység végzését nem tiltotta-e meg, hogy a kivitelezés szerződésre vonatkozó előírások teljesültek-e, a Kivitelezési Kódexben előírt jókarbantartási kötelezettség teljesítését, tömegtartózkodásra szolgáló építmény, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló évi CXXVIII. törvény hatálya alá tartozó építmény, valamint a honvédelmi és katonai célú építmény esetén a szervizkönyv meglétét, a 20 évenkénti felülvizsgálatának teljesítését, a megállapítások szerinti munkálatok elvégzését és a szervizkönyvben való dokumentálását ellenőrzi.

44 Építésfelügyeleti hatósági intézkedések

45 ÉPÍTÉSFELÜGYELETI HATÓSÁGI INTÉZKEDÉSEK Az építésfelügyeleti hatóság az elektronikus építési naplóba történő egyidejű bejegyzéssel megtiltja az építőipari kivitelezési tevékenység folytatását, ha súlyos szabálytalanságot észlel. Súlyos szabálytalanságnak minősül a jogszabállyal kötelezően előírt építtetői fedezetkezelő közreműködésének elmaradása, az építtetői fedezetkezelő közreműködése esetén az elektronikus alvállalkozói nyilvántartás vezetésének hiánya, ha az építőipari kivitelezési tevékenységet az Épkiv a szerinti kivitelezési dokumentáció nélkül végzik, ha az építési munkaterület átadására vagy építőipari kivitelezési tevékenység folytatására a telek, építmény vagy építményrész tulajdonosának a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletben meghatározott nyilatkozata hiányában kerül sor,

46 ÉPÍTÉSFELÜGYELETI HATÓSÁGI INTÉZKEDÉSEK ha az építési naplóban az eltakarásra kerülő épületszerkezetek ellenőrzésének dokumentálása elmarad, a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló kormányrendeletben meghatározott kötelező felelősségbiztosítás hiánya, ha az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységet az egyszerű bejelentés kivitelezési dokumentációja alapján, de az Étv. 13. (2) bekezdés a) és b) pontjának megsértésével végzik. (övezet, építési övezetre vonatkozó követelmények megsértése) E szabálytalanságok esetén az építésfelügyelet bírságot is kiszabhat.

47 ÉPÍTÉSFELÜGYELETI HATÓSÁGI INTÉZKEDÉSEK Az építésfelügyeleti hatóság ideiglenes intézkedésként az építőipari kivitelezési tevékenység folytatását az ellenőrzésről készített jegyzőkönyv alapján a helyszínen végzéssel megtiltja, ha az építőipari kivitelezési tevékenység az állékonyságot, az életet és az egészséget vagy a közbiztonságot közvetlenül veszélyeztető módon folyik, vagy A 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 24. -ában meghatározott építési tevékenységet elektronikus építési napló hiányában végzik.

48 ÉPÍTÉSFELÜGYELETI HATÓSÁGI INTÉZKEDÉSEK Az építésfelügyeleti hatóság, ha az építési tevékenység végzését megtiltotta, az ellenőrzéstől számított nyolc napon belül a helyszínen felvett jegyzőkönyv megállapításai alapján határozatban elrendeli a szabálytalan állapot megszüntetését. Az építőipari kivitelezési tevékenységet tovább folytatni csak a szabálytalan állapot megszüntetése után lehet. Az e bekezdés szerinti kötelezés végrehajtásának teljesítését az építésfelügyeleti hatóság a helyszínen ellenőrzi és dokumentálja.

49 ÉPÍTÉSFELÜGYELETI HATÓSÁGI INTÉZKEDÉSEK Az építésfelügyeleti hatóság a hatáskörébe nem tartozó szabálytalanság esetén a jegyzőkönyv, hivatalos feljegyzés, valamint az egyéb bizonyítékok megküldésével a szükséges intézkedések megtételét az ellenőrzés napjától számított nyolc napon belül kezdeményezi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnál. Az építési műszaki ellenőr, a felelős műszaki vezető, az építészeti-műszaki tervező, a szakági tervező,, az építőipari kivitelező személy kötelezésekor és bírságolásakor az építésfelügyeleti hatóság a jogerős és végrehajtható döntése egyidejű megküldésével a szakmagyakorlóról névjegyzéket vezető szervnél a jogszabály szerinti eljárást kezdeményezi.

50 ÉPÍTÉSFELÜGYELETI HATÓSÁGI INTÉZKEDÉSEK Az építésfelügyeleti hatóság eljárást kezdeményez a névjegyzéket vezető szervnél, ha az építészeti-műszaki tervező a kivitelezési dokumentációt jogosulatlanul készítette, építési-műszaki ellenőrre vagy felelős műszaki vezetőre vonatkozó összeférhetetlenséget észlel.

51 Saját vagy hozzátartozó részére végzett kivitelezési tevékenység az FMV változása

52 SAJÁT VAGY HOZZÁTARTOZÓ RÉSZÉRE VÉGZETT KIVITELEZÉSI TEVÉKENYSÉG Étv. 39. (6) bekezdés (6) Aki vállalkozó kivitelezői tevékenység végzésére nem jogosult, de a tevékenység jellegének megfelelő szakképesítéssel rendelkezik, kormányrendeletben meghatározott építőipari kivitelezési tevékenységet csak saját vagy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti hozzátartozó céljára végezhet. Új szabályozás (6) Aki vállalkozó kivitelezői tevékenység végzésére nem jogosult, kormányrendeletben meghatározott építőipari kivitelezési tevékenységet csak az ott meghatározott feltételekkel, saját vagy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti hozzátartozó céljára végezhet.

53 Kivitelezési Kódex szerint előző hatályos 12. (6) Ha az építőipari kivitelezési tevékenység az Étv. 39. (6) bekezdése szerint folyik, és építési napló vezetési kötelezettség áll fenn, az építési naplót a felelős műszaki vezető vezeti. ÚJ SZABÁLYOZÁS (6) Az építőipari kivitelezési tevékenység építési szakmunkáit vagy annak egyes munkafázisait saját részre vagy a Ket. szerinti hozzátartozó részére a vállalkozó kivitelezői tevékenység végzésére nem jogosult személy is végezheti, szakirányú szakképesítés nélkül, a szakmai szabályok betartása mellett a) építési engedélyhez, vagy az Étv. 33/A. -a szerinti egyszerű bejelentéshez nem kötött esetben, b) építési engedélyhez, vagy az Étv. 33/A. -a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött esetben a vállalkozó kivitelező jóváhagyásával, felügyeletével.

54 FELELŐS MŰSZAKI VEZETŐ Az építési munkaterületen végzett építési-szerelési munkát egy eset kivételével felelős műszaki vezető irányítja. Régi szabályozás: Az építőipari kivitelezési munka jellegének megfelelő szakképesítéssel rendelkező szakmunkás felelős műszaki vezető irányítása nélkül is végezhet olyan építési engedélyhez nem kötött építményt, építményrészt érintő építőipari kivitelezési tevékenységet, melynek teljesítéséhez nem vesz igénybe további alvállalkozót. Új szabályozás: Építőipari kivitelezési tevékenységet az építési szakmunka jellegének megfelelő szakképesítéssel, részszakképesítéssel rendelkező szakmunkás felelős műszaki vezető irányítása nélkül is végezhet, ha az építési tevékenység építési engedélyhez vagy az Étv. 33/A. -a szerinti egyszerű bejelentéshez nem kötött.

55 A TELJESÍTÉSIGAZOLÁSI SZAKÉRTŐI SZERV (TSZSZ) ELJÁRÁSÁVAL KAPCSOLATOS VÁLTOZÁSOK

56 TSZSZ A TSZSZ hatásköre a Magyarországon történő építési beruházásokra terjed ki. A törvény alkalmazásában építési beruházás alatt az Étv pontjában foglalt tevékenységek összessége értendő (az építési tevékenység megvalósításával összefüggésben végzett gazdasági, és építésügyi tevékenységek összessége). A TSZSZ vezetőjét, vezető helyettesét az igazságügyi szakértők közül az építésgazdaságért felelős miniszter, az építésügyért felelős miniszter és az igazságügyért felelős miniszter, tagjait az igazságügyi szakértők közül az építésgazdaságért felelős miniszter a MKIK, a MMK, a MÉK, a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara és építőipari szakmai szervezetek véleményezése mellett az igazságügyért felelős miniszter egyetértésével nevezi ki.

57 A SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY ELKÉSZÍTÉSE A TSZSZ a szerződés teljesítését vizsgálja, szakvéleményt vagy kivonatot ad ki, amely alapján megállapítható, hogy a szerződés teljesítése megtörtént-e, vagy nem a szerződésnek megfelelő módon történt meg, és a teljesítésért járó ellenérték megfizetése adott esetben a szerződést biztosító mellékkötelezettség érvényesítése milyen összegben indokolt. A szakvélemény a jogszabályban a szakértői vélemény tartalmára vonatkozó előírások szerint a következő kérdések tárgyában készülhet: a) a szerződés műszaki tartalma szerint a vállalkozót/ alvállalkozót terhelő munkák leírása, b) az a) pont szerinti munkák közül a teljes bizonyossággal megállapíthatóan teljesített munkák mennyiségének és minőségének meghatározása, c) az a) pont szerinti munkák közül a teljes bizonyossággal megállapíthatóan el nem végzett munkák meghatározása, és d) a b) és c) pont szerinti munkáknak a szerződés szerinti költségvetési tételek vagy az átalánydíj arányos részének alapulvételével meghatározott értéke.

58 A TSZSZ TAGJAI Új rendelkezés, hogy a szakértők közé, már bekerültek az építési műszaki ellenőrök is, tekintettel arra, hogy a TSZSZ elmúlt időkben lefolytatott eljárásai közül gyakran fordultak és fordulnak elő olyan esetek, ahol a szakértői eljárások során műszaki átadás-átvételi eljárások vizsgálatára kerül sor. E szakterületek speciális szabályait leginkább az építési műszaki ellenőrök ismerik és gyakorolják További biztosíték arra, hogy a szakértői bizottság színvonala nem fog változni az, hogy az építési műszaki ellenőr kizárólag a szakértői tanács tagjaként lehet kijelölni, a szakértői tanács elnökének és a szakértői tanács helyett eljáró kétfős szakértői tanács szakértői tagjának továbbra is igazságügyi szakértőnek kell lennie.

59 A SZAKÉRTŐI TANÁCS A TSZSZ nevében a szakvéleményt és annak kivonatát saját szakmai felelőssége mellett a szakértői tanács adja. Az ügyben eljáró szakértői tanács három tagját és közülük a szakértői tanács elnökét a TSZSZ vezetője jelöli ki a vizsgálandó építészeti-műszaki tervezési, illetve az építőipari kivitelezési munka szakterületének megfelelő tagok közül. A módosítások miatt már az építési műszaki ellenőr is lehet tag. Új rendelkezés, hogy a TSZSZ nevében a szakértői tanácsban két szakértő jár el, ha az ügyben a teljesítésigazolás kiadásra került, de a kifizetés nem történt meg, és a vitatott bruttó érték nem haladja meg a 6 millió forintot. Ezen eljárásban a szakértői tanács elnökeként a TSZSZ vezetőjének vagy vezető-helyettesének részt kell vennie.

60 SZAKÉRTŐI DÍJ A TSZSZ szakértői véleménye díjazás ellenében kérhető. A szakértői díj a kérelmező által megjelölt vitatott bruttó érték 1%-a, de ez az összeg minimum Ft, és nem haladhatja meg a bruttó Ft-ot. A szakértői díj a TSZSZ-t illeti, mely a szakértői tanács tagjai között a következők szerint oszlik meg: elnök 40%, tagok 30-30%. Ha a fél a TSZSZ véleményét a szerződést biztosító mellékkötelezettsége érvényesítésének vizsgálatához kapcsolódóan kéri, a szakértői díj az eljáró szakértő tanács tagját illeti. A szakértői díjat a kérelmezőnek a kérelem benyújtásakor kell megfizetni. Ha a szakértői tanács tagjai a tagmegbízás szerinti eljárás végső határidejét túllépik, a szakértői díj mértéke a késedelemmel érintett időszakban munkanaponként az eredeti díj 10%-ával csökken. Hét munkanapos késedelem esetén a szakértői tanács tagjainak javadalmazása legfeljebb az eredeti díj összegének 30%-a lehet. A ki nem fizetett szakértői díj a kérelmezőnek visszajár.

61 A KÉRELEM BENYÚJTÁSA A TSZSZ eljárása az építészeti-műszaki tervezési, kivitelezési szerződésben meghatározott helyszín szerint illetékes területi kereskedelmi és iparkamaránál vagy a MKIK-nál kezdeményezhető. Amennyiben a vitatott szerződésben rögzített tevékenység teljesítésre vonatkozó helyszíne több területi kereskedelmi és iparkamara illetékességi területére terjed ki, akkor az eljárást kezdeményező fél székhelye szerint illetékes területi kereskedelmi és iparkamaránál vagy ugyanúgy a MKIK-nál kezdeményezhető az eljárás. A területi kereskedelmi és iparkamarák a benyújtott kérelmet a beérkezés napján ha az hivatali időn túl érkezik, a beérkezést követő munkanapon továbbítják a vezető felé.

62 ELJÁRÁSI HATÁRIDŐ A TSZSZ szakvéleményét a kérelem hiánypótlás esetén azok pótlásának beérkezését követő naptól számított 30 napon belül készíti el. A TSZSZ vezetője a határidőt egy alkalommal (ezt említettük, hogy az ügy bonyolultsága miatt a szakértői tanács elnöke kérheti), legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja. A határidő meghosszabbítása tárgyában született döntés ellen jogorvoslatnak nincs helye. A TSZSZ vezetőjének kell gondoskodni a szerződő felek részére a szakértői vélemény, a szerződést biztosító mellékkötelezettség érvényesítésének vizsgálatához kapcsolódó kérelem esetén a biztosítékot nyújtó személy részére a szakértői vélemény kivonatának határidőben történő megküldéséről. A szakértői tanács tagjai független szakértőként járnak el.

63 A TELEPÜLÉSVÉDELMÉRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNY ÉS A VÉGREHAJTÁSI KORM. RENDELET FONTOSABB RENDELKEZÉSEI

64 Bevezetés A településkép védelmét biztosító településrendezési sajátos jogintézmények, így a településképi véleményezési és bejelentési eljárás, továbbá a településképi bejelentéssel összefüggésben lévő kötelezés helyi szabályai is külön-külön önálló önkormányzati rendeletekben találhatók. Az új településkép védelméről szóló évi 74. törvény lehetővé tette, hogy az önkormányzat egy helyi jogszabályban határozza meg mindazon követelményeket, amelyeket a településkép védelme érdekében támasztani kíván, ezzel öt önálló önkormányzati rendelet és a helyi építési szabályzatra vonatkozó rendelkezések kerülhetnek egy településképi rendeletbe.

65 Bevezetés A törvény célja az építési beruházások támogatása, egyúttal a hazai városok és községek sajátos településképének védelme és alakítása társadalmi bevonás és konszenzus által, olyan módon, hogy egy önkormányzati rendeletben kerüljenek egyértelműen megállapításra a településkép védelmének elemei, a településképi követelmények alkalmazásának felelősségi viszonyai egyértelműen legyenek meghatározva, az önkormányzat biztosítson széleskörű tájékoztatást a településképi követelményekről, ezzel elősegítve a településkép védelmének és alakításának eredményes érvényesülését az építmények tervezése és kivitelezése során.

66 Bevezetés A településkép védelme a település vagy településrész jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatának és szerkezetének az építészeti, táji érték és az örökségvédelem figyelembevételével történő megőrzését vagy kialakítását jelenti. A településkép védelmét a települési önkormányzat, a főváros esetében a kerületi önkormányzat, a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzat önkormányzati (településképi) rendeletben településképi követelmények meghatározásával, településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával, önkormányzati településkép-érvényesítési szabályozásával biztosítja. eszközök

67 ÚJ FOGALMAK BEVEZETÉSE Arculati jellemző: a települési környezet vizuális megjelenését meghatározó jellemző, amely lehet kulturális, léptékbeli, formai, anyaghasználati (közvetített érzet) és minőségi (stílus). Cégér: valamely mesterségre vagy tevékenységre utaló tárgyat, figurális elemet, címerszerű ábrát tartalmazó épülettartozék. Egyéb műszaki berendezés: épületre szerelt műszaki eszköz. Településkarakter: az épített és a természeti környezet településképi jellemzőinek összessége, így a természetes környezet, a település megjelenése a tájban, a településszerkezet, a jellegzetes épülettípus, a tömegformálás, a homlokzati kialakítás, az anyaghasználat és növényzet. Településkép: a település vagy településrész épített és természeti környezetének vizuális megjelenése. Településképi szempontból meghatározó terület: jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert hordozó vagy meghatározó település, vagy egy település ilyen jellemzőkkel bíró lehatárolható településrésze.

68 TELEPÜLÉSKÉPI RENDELET A településképi rendelet az építési tevékenységgel érintett építmények ideértve a sajátos építményfajtákat is településképhez való illeszkedését biztosító anyaghasználatára, tömegformálására, homlokzati kialakítására és a zöldfelületek kialakításának módjára, a településszerkezet, táji környezet, településkarakter vagy egyéb helyi adottság miatt településképi szempontból meghatározó területekre, az Étv. szerinti helyi építészeti örökség egyedi és területi védelmére, védetté nyilvánítására és a védettség megszüntetésére, a reklámok, reklámberendezések, cégérek és egyéb műszaki berendezések elhelyezésére és alkalmazására, illetve tilalmára vonatkozó településképi követelményt tartalmazhat. A településképi rendelet követelményeinek részletes tartalmi kereteit ideértve a helyi építészeti örökség védelmének szakmai szabályait is nem a törvény, hanem kormányrendelet határozza meg.

69 TELEPÜLÉSKÉPI RENDELET Ez a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet. A településképi rendelet a település teljes közigazgatási területére készül. A településképi rendelet állapítja meg a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelmét, illetve a védelem megszüntetését, a településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján a településképi szempontból meghatározó területeket, a településképi követelményeket.

70 TELEPÜLÉSKÉPI RENDELET A településképi követelmény lehet területi építészeti, egyedi építészeti és a reklámhordozókra, reklámberendezésekre, cégérekre és reklámhordozásra alkalmas egyéb műszaki berendezésre (reklámhordozók), továbbá az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó követelmény.

71 FŐVÁROSRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK A fővárosban a településképi rendelet a kerületi önkormányzat részéről a kerület teljes közigazgatási területére, és a főváros önkormányzat részéről a főváros teljes közigazgatási területére készül. A fővárosi önkormányzat településképi rendeletében a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület teljes területére településképi követelményeket teljes körűen, a főváros településképi szempontból meghatározó területeire helyi egyedi védelmi követelményt, és területi építészeti követelményt, valamint a főváros teljes közigazgatási területére helyi egyedi védelmi követelményt állapíthat meg.

72 FŐVÁROSRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK A főváros esetében a fővárosi önkormányzat településképi rendeletben állapítja meg az Étv. szerinti helyi építészeti örökség egyedi védelmére, védetté nyilvánítására és a védettség megszüntetésére vonatkozó követelményeket, és a fővárosi helyi védelem alá vont építményekre a településképi véleményezési és bejelentési eljárás részletes szabályait. E mellett a fővárosi önkormányzat a követelményekhez megállapítja a településkép-érvényesítési eszközöket, továbbá az egyéb kapcsolódó követelményeket.

73 KERÜLETI ÖNKORMÁNYZATRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK A kerületi önkormányzat településképi rendeletében állapítja meg a helyi védelmet és a településképi követelményeket, azzal, hogy a kerületi önkormányzat egyedi védelmet a főváros által megállapított helyi egyedi védelemmel érintett elemre nem, a fővárosi egyedi védelemmel érintett helyi építészeti örökségre is megállapíthat a kerületi önkormányzat helyi területi védelmet, a fővárosi önkormányzat által meghatározott településképi szempontból meghatározó területre a kerületi önkormányzat az építészeti követelmények közül csak egyedi építészeti követelményt állapíthat meg. A kerületi településképi rendeletben meghatározott településképi követelmény a fővárosi településképi rendeletben foglalt területi építészeti követelménnyel összhangban kerülhet megállapításra.

74 A TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV A településképi rendelet szakmai megalapozása érdekében településképi arculati kézikönyv készül. A kézikönyv a települések természeti és épített környezete által meghatározott településképi jellemzők bemutatásának és minőségi formálásának eszköze. A kézikönyv feltárja és ismerteti a településen belül jól elkülönülő egyes településrészek arculati jellemzőit és értékeit, és ennek figyelembevételével szöveges és képi megjelenítés formájában javaslatot tesz a településképhez illeszkedő építészeti elemek alkalmazására. A kézikönyv és a településképi rendelet az egy település által önállóan foglalkoztatott települési főépítész vagy több település által közösen foglalkoztatott térségi főépítész (önkormányzati főépítész) közreműködésével készül.

75 A TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV TARTALMI KÖVETELMÉNYEI A kézikönyv szemléletformáló célt szolgál, és azt a települési önkormányzatnak normatív határozatban fogadja el annak mellékleteként. A kézikönyv a település teljes (a főváros kivételével) közigazgatási területére készül. A kézikönyvben meg kell határozni a település településkaraktert meghatározó településképi jellemzőit, a településképi szempontból egymástól jól elkülönülő településrészeket arculati jellemzőikkel és értékeikkel, a településkép minőségi formálására vonatkozó javaslatokat, valamint a településképhez illeszkedő építészeti elemeket. A kézikönyvnek legalább az alábbi (a rendelet 12. mellékletében foglalt) fejezeteket kell tartalmazni azzal, hogy a beépítési vázlat nem kötelező.

76 A TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV TARTALMI KÖVETELMÉNYEI Bevezetés, köszöntő A település bemutatása, általános településkép, településkarakter Örökségünk, a településképi szempontból meghatározó építészeti, műemléki, táji és természeti értékek, településképi jellemzők Településképi szempontból meghatározó, eltérő karakterű területek lehatárolása, a településkép, arculati jellemzők és településkarakter bemutatásával A településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások: építészeti útmutató, közterületek településképi útmutatója - utcák, terek, közparkok, közkertek Jó példák bemutatása: épületek, építészeti részletek (ajtók, ablakok, tornácok, anyaghasználat, színek, homlokzatképzés), kerítések, kertek, zöldfelületek kialakítása, Jó példák bemutatása: sajátos építményfajták, reklámhordozók, egyéb műszaki berendezések Beépítési vázlatok (nem kötelező tartalom) A beépítési vázlat tartalmát a megalapozni kívánt településképi követelmények határozzák meg, és a Rendelet 7. mellékletében foglalt beépítési tervre vonatkozó tartalmi követelmények irányadók.

77 A TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV TARTALMI KÖVETELMÉNYEI A kézikönyvnek szerkeszthetőnek kell lenni, digitális formátumban készül és papír formátumú dokumentálásra is alkalmas kell lennie. A kézikönyvet a főváros esetében a kerületi önkormányzat a kerület teljes közigazgatási területére, és a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott területre, a főváros helyi egyedi védelmének megalapozására, és a főváros településképi szempontból meghatározó területeire fogadja el. A kerületi arculati kézikönyv területi átfedés esetén a fővárosi arculati kézikönyvvel ellentétes arculati jellemzőket, értékeket, javaslatokat és elemeket nem tartalmazhat, azonban a kerületi arculati kézikönyv a fővárosi arculati kézikönyvtől függetlenül is készülhet. Fontos, ha összeütközés van a két kézikönyv között, akkor a fővárosra készített arculati kézkönyvet kell figyelembe venni.

78 A TELEPÜLÉSKÉP-ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK A törvény szerint a településképi követelményeknek az egyedi építési beruházásoknál való alkalmazását - a hatósági eljárásoktól független önkormányzati településkép-érvényesítési eszközök segítik elő. A Korm. rendelet gyakorlatilag leképezi a törvényt, amikor azt mondja, hogy településkép-érvényesítési eszközök: a településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció, a településképi véleményezési eljárás, a településképi bejelentési eljárás, a településképi kötelezés.

79 A TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELMI TÁJÉKOZTATÁS ÉS SZAKMAI KONZULTÁCIÓ A települési önkormányzat kérelemre a településképi követelményekről - a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül, a településképi rendeletben foglaltak szerinti - szakmai konzultációt és ezen belül szakmai tájékoztatást biztosít. A települési önkormányzat a településképi rendeletében ezt a szakmai konzultációt kötelezővé is teheti. A szakmai konzultáció a hatályos településrendezési eszközben található településképi és egyéb követelményekre is kiterjedhet. A településképi szakmai konzultáció az önkormányzati főépítész, illetve amennyiben önkormányzati főépítész folyamatos foglalkoztatására nem kerül sor, a polgármester feladata.

80 A TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELMI TÁJÉKOZTATÁS ÉS SZAKMAI KONZULTÁCIÓ A konzultációról a konzultáció felelősének emlékeztetőt kell készíteni, amelyben rögzíteni kell a felvetett javaslatok lényegét, valamint az önkormányzati főépítész vagy a polgármester lényeges nyilatkozatait. Fontos, hogy az emlékeztetőben rögzített nyilatkozatok kötik a települési önkormányzatot a településképi véleményezési, bejelentési és kötelezési eljárás során. A települési önkormányzat a településképi konzultációért, tájékoztatásért díjat nem számíthat fel.

81 A TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS Az önkormányzat polgármestere (főpolgármester) az építésügyi engedélyezési eljárást megelőzően, településképi véleményezési eljárásban a megkeresés beérkezésétől számított 15 napon belül, a településképi követelmények teljesítésével kapcsolatban véleményt adhat az építésügyi hatósági engedélykérelemhez. A fővárosi helyi építészeti értékvédelem alá vont építmény, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott területen lévő építmény esetében a fővárosi önkormányzat főpolgármestere adhat véleményt. A polgármester a véleményének kialakításához az önkormányzat rendeletében meghatározottak szerint kikéri az önkormányzati főépítész vagy a helyi építészeti-műszaki tervtanács szakmai véleményét.

82 A TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS Ha a polgármester a 15 napon belül nem nyilvánít véleményt, hozzájárulását megadottnak kell tekinteni. A polgármester építmény építésére, bővítésére, településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz adhat településképi véleményt. A fővárosban az Étv. rendelkezései alapján fővárosi helyi építészeti értékvédelem alá vont építmények esetében az első fokú építésügyi hatósági eljárásokhoz a főpolgármester adhat településképi véleményt.

83 A TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS Azt mondja a törvény, hogy az önkormányzat polgármestere/főpolgármester településképi bejelentési eljárást folytathat le a településképi rendeletben meghatározott esetekben és módon hatósági engedélyhez vagy az Étv. 33/A. szerinti egyszerű bejelentéshez nem kötött építési tevékenységek, reklámelhelyezések és rendeltetésmódosítások tekintetében. A településképi bejelentési eljárást az ügyfél bejelentés formájában a polgármesternél/főpolgármesternél kezdeményezi. A tevékenység a bejelentés alapján megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges, és a polgármester/főpolgármester a tevékenység végzését a bejelentést követő 15 napon belül nem tiltja meg.

84 A TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS A polgármester a nyilvántartott műemléki értéket vagy műemléket érintő, az örökségvédelmi hatósághoz történő bejelentéshez vagy örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenység kivételével településképi bejelentési eljárást folytathat le a 312/2012. (IX. 15.) Korm. rendeletben építési engedélyhez nem kötött azon építési tevékenységek tekintetében, melynek megkezdését, azon reklámhordozók tekintetében, melyek elhelyezését, azon építmények rendeltetésének megváltoztatása tekintetében, melyek rendeltetésének megváltoztatását a települési önkormányzat helyi önkormányzati rendeletben bejelentési eljárás lefolytatásához kötötte, és az eljárás részletes szabályairól ebben rendelkezett. A polgármester önkormányzati hatósági döntésével szemben a települési önkormányzat képviselő-testületéhez lehet fellebbezni.

85 A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS A polgármester a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott településképi követelmények teljesítése érdekében a Ket. alapján - hivatalból vagy kérelemre kötelezési eljárást folytat le és szükség esetén kötelezést bocsát ki. A kötelezést tartalmazó hatósági határozat a településkép védelméről szóló törvény 11. (1) bekezdésében foglaltak megtételére (építmény, építményrész felújítása, átalakítása vagy elbontása) kötelezheti.

86 A KÖZTERÜLET-ALAKÍTÁS A közterület-alakítás célja, hogy elősegítse a településszerkezetileg, forgalom-technikailag együtt kezelendő, a településképi szempontból meghatározó vagy helyi területi védelemmel érintett területen lévő közterületek településökológiai, településképi és műszaki szempontból, valamint a zöldfelületi rendszer szempontjából egységes és összehangolt módon történő kialakítását és fejlesztését. A közterület alakítására közterület alakítási terv készíthető a helyi sajátosságoknak megfelelően, a Rendelet 8. mellékletében foglalt tartalommal.

87 ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER Az önkormányzat a településképi követelmények megvalósulása és ennek részeként a helyi építészeti örökség megóvása érdekében önkormányzati támogatási és ösztönző rendszert vezethet be és alkalmazhat, amelynek részletes tartalmát az önkormányzat által majdan elfogadott településképi rendelet fogja meghatározni.

88 ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER A településképi rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az egyéb önkormányzati rendeletben szereplő e törvény szerinti településképi követelményeket, településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszert, valamint az önkormányzati településképi érvényesítési eszközöket e törvény erejénél fogva nem lehet alkalmazni. A helyi építési szabályzat településképi követelményeit, valamint az építészeti örökség helyi védelméről szóló, a reklámok, reklámberendezések és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról szóló, és a településképi véleményezési, illetve a településképi bejelentési eljárás sajátos jogintézményekről szóló önkormányzati rendeletet december 31-ig lehet alkalmazni.

89

90 Mikor kötelező építési naplót vezetni?

91 ÉPÍTÉSI NAPLÓ FOGALMA Az építési napló az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésétől annak befejezéséig vezetett, hatósági és bírósági eljárásban felhasználható dokumentáció, amely időrendben tartalmazza a szerződés tárgya szerinti építőipari kivitelezési tevékenység, illetve az építési-szerelési munkák adatait, továbbá a munka menetére, megfelelőségére és dokumentumaira (pl. tervrajzi kiegészítések) vonatkozó vagy az elszámoláshoz szükséges jelentős tényeket.

92 NAPLÓVEZETÉSI KÖTELEZETTSÉG Október 1. Építési naplót kell vezetni minden építésügyi hatósági engedélyhez, tudomásulvételi eljáráshoz kötött, Kbt. hatálya alá tartozó építőipari kivitelezési tevékenység végzéséről Március 15. Építési naplót kell vezetni minden építésügyi hatósági engedélyhez, tudomásulvételi eljáráshoz kötött, Kbt. hatálya alá tartozó építőipari kivitelezési tevékenység végzéséről Január 1-jétől: Építési naplót kell vezetni minden építésügyi hatósági engedélyhez, egyszerű bejelentéshez vagy tudomásulvételi eljáráshoz kötött, építőipari kivitelezési tevékenység végzéséről. Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet

93 NAPLÓVEZETÉSI KÖTELEZETTSÉG VI. 24.-től 24. A 22. (1) és (1a) bekezdése szerinti építőipari kivitelezési tevékenység végzéséről építési naplót kell vezetni. 22. (1) Kivitelezési dokumentáció alapján végezhető az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenység, az építési tevékenység ideértve az építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységet, amely esetében a tartószerkezet támaszköze 5,4 méter vagy azt meghaladja, az épület tartószerkezete vagy annak elemei monolit vasbetonból készülnek, kivéve az 5,4 méteres fal- vagy oszlopköznél kisebb előregyártott födémszerkezethez csatlakozó vasbeton koszorút, az épület a rendezett terepszint felett legalább két építményszintet tartalmaz, valamint pinceszint esetén a pince padlóvonala a rendezett tereptől számítva legfeljebb 1,5 méter mélyen van és a felszíni teher legfeljebb 2,0 kn/m2, a tartószerkezet 1,5 méternél hosszabban kinyúló konzolt tartalmaz,

94 NAPLÓVEZETÉSI KÖTELEZETTSÉG a falszerkezet vagy pillér megtámasztatlan magassága 3,0 méter vagy azt meghaladja úgy, hogy a koszorú nem számít megtámasztásnak, 1,5 méternél magasabb földmegtámasztó szerkezet készül és legfeljebb 2,0 kn/m2 felszíni teherrel kell számolni, a hasznos terhelések szempontjából a helyiségek használati osztálya nem A, az építmény tűzvédelmi jellemzői változnak, valamint az építmény bontása, ha az építmény terepszint feletti és belső térfogata meghaladja az 500 m3-t, valamint homlokzatmagassága az 5,0 métert, vagy a terepszint alatti bontás mélysége meghaladja az 1,5 métert.

95 NAPLÓVEZETÉSI KÖTELEZETTSÉG (1a) Az Étv. 33/A. -a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építőipari kivitelezési tevékenység legalább a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendeletben meghatározott munkarészeket tartalmazó kivitelezési dokumentáció alapján végezhető.

96 Több naplót is van az éles alkalmazásban, miért van ez? Mi a különbség az általános és a sajátos építményfajták között?

97

98 SAJÁTOS ÉPÍTMÉNYFAJTÁK Étv. fogalom pont Épület: jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés vagy rendeltetésével összefüggő tevékenység, avagy rendszeres munkavégzés, illetve tárolás céljából pont szerint sajátos építményfajta Többnyire épületnek nem minősülő, közlekedési, hírközlési, közmű- és energiaellátási, vízellátási és vízgazdálkodási, bányászati tevékenységgel és a bányászati hulladék kezelésével kapcsolatos, atomenergia alkalmazására szolgáló, valamint a honvédelmi és katonai, továbbá a nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű, sajátos technológiájú építmények, amelyek létesítésekor az építményekre, építési tevékenységekre vonatkozó általános érvényű településrendezési és építési követelményrendszeren túlmenően eltérő, vagy sajátos, csak arra a rendeltetésű építményre jellemző, kiegészítő követelmények megállapítására és kielégítésére van szükség.

99 NAPLÓÜGYFÉL JEL NÜJ EGYSZER HASZNÁLATOS JELSZÓ

100 e-építési napló felépítése: e-építési e-főnapló-1 gyűjtőnapló teljesítés igazolási hatósági napló e-főnapló-2 e-alnapló-1.1 gyűjtőnapló teljesítés igazolási napló tervnapló Készenléti tárhely hatósági napló e-alnapló-1.2 összesítő lap gyűjtőnapló teljesítés igazolási Közös gyűjtő napló hatósági napló gyűjtőnapló teljesítés igazolási fő- és alvállalkozói összesítés hatósági napló e-főnapló-3 e-alnapló-3.1 e-alnapló gyűjtőnapló gyűjtőnapló gyűjtőnapló teljesítés igazolási teljesítés igazolási teljesítés igazolási hatósági napló hatósági napló hatósági napló beruházás Fedezetkezelői elektronikus alvállalkozói nyilvántartás

101 E-NAPLÓ KÉSZENLÉTBE HELYEZÉSE Megnyitás előtt létre kell hozni, azaz készenlétbe kell helyezni minden e-naplót, e-főnaplót és e-alnaplót. Az e-napló készenlétbe helyezése rendszerüzemeltetői jóváhagyást igénylő lépés. Az e-főnapló és e-alnapló esetében a készenlétbe helyezés automatikus, a szerepkör kiosztás igényel kétoldalú jóváhagyást. A készenlétbe helyezés nem jelenti a kivitelezés megkezdését, sem az az építési napló megnyitását!!! Az általános és a sajátos építményfajták tekintetében is az OÉNY üzemeltetője az LTK helyezi készenlétbe az építtető kezdeményezésére az elektronikus építési naplót és ahhoz az építtető számára hozzáférést biztosít.

102 E-NAPLÓ KÉSZENLÉTÉNEK MEGSZÜNTETÉSE Az e-építési napló készenlétét az üzemeltető felé irányuló megkereséssel megszünteti az építésügyi hatóság ha az e-főnaplót az építésügyi hatósági engedély hatályossága alatt nem nyitották meg és az engedély hatályának hosszabbítását sem kérelmezték, ha az építtető az elkészült építményre jogerős és végrehajtható használatbavételi engedéllyel rendelkezik vagy a használatára tudomásulvétellel jogosulttá vált, a használatbavételi engedélyhez előírt kikötés esetén, ha a teljesítésigazolás feltöltése megtörtént, vagy bontás tudomásulvétele esetén egy év eltelt,

103 E-NAPLÓ KÉSZENLÉTÉNEK MEGSZÜNTETÉSE az építésfelügyeleti hatóság az építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építőipari kivitelezési tevékenységek esetén, ha a készenlétbe helyezést követő legfeljebb 180 napon belül az e-főnaplót nem nyitották meg és az e-építési napló készenlétben tartására vonatkozó szándékról nem nyilatkoztak, vagy az Étv. 33/A. -a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építőipari kivitelezési tevékenység esetében az épület felépítésének, bővítésének megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítvány feltöltését követően. Ha a használatbavételi engedély rendelkezik a hiányzó építési tevékenységek elvégzésének kötelezettségéről, akkor az építésügyi hatóság e tevékenységek befejezését követően szünteti meg az eépítési napló készenlétét.

104 Készenlétbe helyezett e-naplóba kell-e napi jelentést írni? Nem!!!

105 Az e-főnapló készenlétbe helyezése

106 Az e-alnapló készenlétbe helyezése

107 Van-e az építtetőnek bejegyzési joga alvállalkozói naplóba? A műszaki ellenőrnek már van eseti bejegyzési joga az alvállalkozói naplóba!! Az építtetőnek nincs!!!

108 E-NAPLÓ FELHASZNÁLÓI SZEREPKÖRÖK (A lehetséges szerepköröket a Kivitelezési Kódex határozza meg) Építtető Építtető meghatalmazottja Építési műszaki ellenőr (lehet az építtető meghatalmazottja) Kivitelező: - alapesetben a napi jelentésre kötelezett - lehet átvállalt napi jelentésre kötelezett Felelős műszaki vezető: - szerződés alapján napi jelentésre kötelezett - szerződés alapján átvállalt napi jelentésre kötelezett Konzorciumi felelős, konzorciumi tag, tervezői művezető, beruházáslebonyolító, beruházási tanácsadó, biztonsági és egészségvédelmi koordinátor, építtetői fedezetkezelő, építtető által betekintésre meghatalmazott támogatást nyújtó szervezet, építésügy és építésfelügyeleti hatóság, egyéb hatóság (NAV, munkavédelmi hatóságok)

109 Elégedetlen vagyok a kivitelezőmmel és a felelős műszaki vezetőmmel, hogyan tudom lecserélni? 1. Kivitelező: ugyanabban a naplóban egy másik kivitelezőnek osztom ki a szerepkört és amint elfogadja az előző kivitelezőnek megszűnik a szerepköre 2. FMV/ÉME: a szerepkört visszavonom egyoldalú döntéssel.

110 Az e-építési napló megnyitása

111 AZ ELEKTRONIKUS ÉPÍTÉSI NAPLÓ Az e-építési napló az első e-főnapló megnyitásával és abban az építési munkaterület átadás-átvétel - az időpont, az építési tevékenység és a munkaterület megjelölése rögzítésével válik megnyitottá. Az általános építmények körében, ha az építtető nem az építési tevékenységgel érintett telek, építmény vagy építményrész tulajdonosa, a kivitelezési szerződés mellékletét képezi az a teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozat, amelyben a tulajdonos az építési munkaterület átadás-átvételét tudomásul veszi.

112 A munkaterületátadás kötött tartalmi elemei Szerződéses adatok feltöltése A szerződés feltöltése A kötelező felelősségbiztosítás nyilatkozat feltöltése a fővállalkozótól Szerződések tartalma: a kötelezően feltöltendő szerződésből milyen adatok húzhatók ki, melyek azok az adatok, melyeknek kötelezően meg kell jelenniük a feltöltött változatban? Nem lehet kihúzni a szerződésből, és csak a szerződő felek látják a szerződéses adatokat.

113 Munkaterület átadása Az építési munkaterület nem adható át a fővállalkozó kivitelező részére, az építési napló nem nyitható meg és a kivitelezés nem kezdhető meg a tulajdonosi nyilatkozat hiányában, és ha a fővállalkozó kivitelező nem rendelkezik a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló kormányrendeletben meghatározott kötelező felelősségbiztosítással.

114 Az e-építési napló vezetése, Felépítése

115 Mi a jelenlegi jogszabálynak megfelelő álláspont a munkavégzés nélküli napok naplóbeli megjelenítésével (kell-e külön szöveges bejegyzés a következő munkanapra utalva, vagy elég a pipák bejelölése a megfelelő helyen)

116 AZ E-ÉPÍTÉSI NAPLÓ Az építési naplót naprakész állapotban kell tartani úgy, hogy minden munkavégzési napon történjen bejegyzés. Ha munkavégzés nem történik, nap jelentés nem szükséges, viszont ezt a tényt a várható munkafolytatási nap megjelölésével - az utolsó munkavégzési napon be kell jegyezni.

117