Junior kutatók, művészek tudományos és művészeti diákköri munkái

Átírás

1 AGRÁR- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR PEDAGÓGIAI KAR RIPPL-RÓNAI MŰVÉSZETI KAR Junior kutatók, művészek tudományos és művészeti diákköri munkái A XXXIII. ORSZÁGOS TUDOMÁNYOS ÉS MŰVÉSZETI DIÁKKÖRI KONFERENCIÁKON BEMUTATOTT DOLGOZATOK ÖSSZEFOGLALÓI A konferenciák megrendezését és a kiadvány elkészítését a Kaposvári Egyetem támogatta. A kiadvány az NTP-HHTDK számú projekt támogatásával készült. KAPOSVÁR 2017

2 Szerkesztette: Bareith Tibor PhD hallgató, a GTK TDT hallgatói képviselője Dr. Gál Veronika egyetemi adjunktus, a GTK TDT titkára Dr. Szente Viktória egyetemi docens, a GTK TDT elnöke A tanulmányok tartalmáért a szerzők felelősek. ISBN KIADJA A KAPOSVÁRI EGYETEM FELELŐS KIADÓ: Prof. Dr. Szávai Ferenc, rektor

3 TARTALOMJEGYZÉK Balázs László: Nagygomba vizsgálatok a Tókaji-parkerdőben...1 Bárdos Boróka: A háziegér és a güzüegér összehasonlító vizsgálata...15 Győri Gabriella: Észak-Gemenc nappali lepke faunájának felmérése, különös tekintettel a védett fajokra...22 Kurdi Bettina: Hazai poszátafajok gyűrűzésekor rögzített testméret adatok statisztikai elemzése...28 Nagy Katalin: Tőgyhigiéniai menedzsment vizsgálata tejtermelő tehenészetekben...35 Rózsa Dorottya: Másodlagos növényi metabolitokat tartalmazó takarmányadalék nematicid hatása.50 Szöllősi Máté: A testzsír-tartalomra végzett szelekció hatása az anyanyulak termelésére...66 Alexander Titov: Assessment of Sustainable Growth in Selected Countries Based on Decoupling Indicator...75 Hetesi Zsófia: Eltérő vezetési stílusok és magatartás vizsgálata primer kutatással...82 Kovács Dániel: Almalevek érzékszervi vizsgálatokra alapozott termékfejlesztési lehetőségei...98 Kovács-Szamosi Rita: Tartozás elengedve felmérés a magyarországi magáncsőd társadalmi megítéléséről Laskai Zsanett: A csokoládé fogyasztói megítélése Sántosi Péter: Helyi hús és húskészítmények közösségi értékesítésének lehetőségei Solymos Eszter: Munkahelyi motiváció, elismerés és a bérezési rendszerek kapcsolata Takács Vivien: Az élelmiszerpazarlás csökkentésének megítélése az éttermekben Balogh Viktória: ASPECT Simon Ferenc István: nem KUNST Kollekció az absztrakt expresszionizmus tükrében Szalai Eszter: Végtelen Ács Szilvia: Óvodáskorú gyermekek nyelv- és beszédfejlődésének vizsgálata és összehasonlító elemzése Burján Zsófia: A hallgatói kiégés jelensége a gyógypedagógus hallgatók körében Kasza-Kiss Brigitta: Komplex esztétikai nevelés kora gyermekkorban Mérges Noémi Kata: Nyelvi fejlettség vizsgálata, összehasonlító elemzése tipikus beszédfejlődésű és hallássérült tanulók esetén Reichardt Jázmin: Anyanyelvi játékok és használatuk gyakorisága a bölcsődékben Süveggyártó Tiborné: Diktálás vagy digitálás? Az informatikai eszközök hatása különböző életkorú gyermekek írás- és fogalmazási készségére Szarka Bernadett: Lélektükör A hátrányos helyzetű családok bevonása az óvodai nevelésbe a biblioterápia eszközeivel Tóth-Pajor Szabolcsné: Kisgyermekek zenei nevelésének gyakorlata az Óvodai Nevelés című szakfolyóirat között megjelent cikkeinek tükrében Troppert Alexandra: Japán mindenhol? Egy futótűzként terjedő szubkultúra elemeinek megjelenése az óvodások és kisiskolások körében Varga Tünde: Esélyegyenlőség és Integrált Oktatás Magyarországon Előítélet az iskolákban a sajátos nevelési igényű gyermekekkel szemben Vörös Róza: A nagyszülők szerepe a család életében és a gyermeknevelésben...346

4 BALÁZS LÁSZLÓ Természetvédelmi mérnök Kaposvári Egyetem Agrár- és Környezettudományi Kar Témavezető: Dr. Pál-Fám Ferenc egyetemi docens, KE AKK Nagygomba vizsgálatok a Tókaji-parkerdőben Dolgozatom célja, hogy egy már vizsgált területen, a Kaposvár melletti Tókaji-parkerdőben további információkat gyűjtsünk, és ezekből értékes következtetéseket tudjunk levonni a terület gombavilágáról. A szakdolgozatomhoz szükséges kutatást egy olyan területen végeztem, melyen már történt ilyen jellegű vizsgálat 2005-ben, valamint 2013-ban is. A területet időközben folyamatos antropogén hatás éri, így a táj némileg folyamatosan megváltozik. Munkám során a célkitűzéseim a következők voltak: 1. A Tókaji-parkerdő nagygomba fajösszetételének feltárása. 2. A kapott adatok alapján a terület többféle jellemzése fajszám, fajösszetétel, funkcionális csoportok, veszélyeztetett fajok száma és aránya alapján. 3. Az élőhelyek összehasonlítása egymással, valamint a területen végzett korábbi kutatások eredményeivel. 4. A természetes és az antropogén hatásokat indikáló fajok meghatározása. 5. A gombaközösségek közösségi struktúrájának elemzése. 6. A több adattal, több élőhelyen előforduló fajok élőhely preferenciájának vizsgálata. 7. A természetvédelmi szempontból veszélyeztetettnek minősített gombák részletesebb bemutatása, amelyek a területen fellelhetőek. 8. A terület természetvédelmi értékelése a nagygombák szempontjából. A területet természetvédelmi szempontból pozitívan értékelhetjük. Mind összességében, mind egyes kiemelt részei nagyon gazdag, és értékes gombavilágot éltetnek. Ezt mutatja az is, hogy több veszélyeztetett fajt sikerült találni, és ez a korábbi vizsgálatokhoz képest lényegesen nagyobb számban fordult elő. Érdekes, hogy az irtáson került elő a legtöbb ilyen faj, ami annak tudható be, hogy itt érzik a gombák a legnagyobb veszélyben magukat. Ha egy gombát zavarás, bolygatás ér, szaporodni, terjeszkedni próbál, termőtestet fejleszt. Saját vizsgálatom alapján sikerült több olyan csoportot találni a fajok közül, amelyek kifejezetten egy adott területen jellemzőek a Tókaji-parkerdőben, úgyhogy ez a szakirodalmi adatokat árnyalja, kiegészíti. A területről az mondható el, hogy jelen van a zavarás, ugyanakkor a természet közeli állapotok is el tudnak uralkodni, ha teret kapnak. A Tókaji-parkerdő gombaközössége egyes helyeken nagyon egészséges struktúrát mutat, azonban ez nem jelenti azt, hogy nyugodtan bolygathatjuk a terület. A gyertyános-tölgyesben zavarás esetén valószínűleg helyreállhat a közösség, azonban a tájidegen lucosban nem várható, hogy egy egészséges gombaközösség fog kialakulni. 1

5 Macroungi investigations in the Tókaji Park Forest Mycological investigations have been made in the Tókaji Park forest near Kaposvár city in order to investigate the macrofungi occurrence in the different habitats as well as to compare these macrofungi communities. The investigated area has strong human influence, but seminatural stands also occur here. The aims of the investigations was: 1. Exploration of macrofungi species of the area; 2. Characteristion of the macrofungi communities based on species composition, number, functional spectra, endangered species; 3. Comparison of these macrofungi communities; 4. Comparison with preliminary literary results made in the area; 5. Delimitation of indicative species; 6. Community structure analyses; 7. Macrofungi habitat preference examination; 8. Determination of the nature conservation value of the habitats based on macrofungi From the point of view of nature conservation the majority of the habitats of the area has significant value with many endangered species and relatively high diversities. The highest number of these endangered species occurred in a tree-cut area which was the most interesting of the habitats. Several species and species groups were characteristic to the particular habitats of the Tókaji Park Forest. The area can be characterised by the presence of both anthropological influences like disturbance and seminatural conditions. Many of the habitats shows good macrofungi community structures. beside, some habitats, like the hornbeam-oak stand represents a regenerating community structure after human disturbance, while others, like the alien spruce plantation has no community structure from the point of view of macrofungi. 2

6 1. Bevezetés Az emberek nagy része tart a gombáktól, annyira, hogy nem is mernek hozzájuk érni. Az emberek egy része szereti a gombás ételeket, de biztosra akar menni, ezért csak a boltban veszi meg a gombát, amiből elkészíti az ételt. Vannak ugyanakkor olyan emberek is, akik nem kímélik a gombákat, ezért, ha meglátják az erdőben, az útszélén, a mezőn, vagy összeszedik az összest, ha pedig mérgezőnek tartják őket, akkor felrugdossák. Miért? Félelemből? Tudatlanságból? Vagy csak viccből? A gombák ugyanolyan élőlények, mint a növények vagy az állatok. Rendszertanilag is külön országot alkotnak már. Éppen ezért ugyanúgy kellene hozzájuk is állnunk. Sokat hallunk a gombák károkozásáról, a penészesedés, a peronoszpóra, lisztharmat, mind a gombák számlájára írható. Ugyanakkor vannak gyógyító hatású gombák is, nem is beszélve a gombák anyagcsere forgalomban betöltött fontos szerepéről, mint lebontó szervezetek. Sok oldalról nézhetjük tehát a gombákhoz való viszonyunkat, azonban mindenekfelett áll az, hogy ismerjük meg őket, és a természetvédelem eszköztárával nyúljunk hozzájuk. 2. Szakirodalmi áttekintés 2.1. Mikológiai előzmények A gombákat régebben a növények közé sorolták, és még ma is hagyományosan a növénytanhoz kapcsolva oktatják. A mai ismereteink szerint sem élettani, sem származástani szempontból sem tekinthetőek növényeknek. A növények fotoszintetizálnak, autotróf anyagcserét folytatnak, ezzel szemben a gombák heterotróf módon táplálkoznak, elhalt vagy élő szerves anyagot bontanak le. Az állatoktól az különbözteti meg a gombákat, hogy sejtjeiket sejtfal határolja, ami viszont a növényekre jellemző. A növények vázanyagát általában a cellulóz alkotja, míg a gombákét a kitin, ami az állatok egy részénél, a rovaroknál található meg. A gombák ivaros és ivartalan szaporodása spórákkal történik, amely megint növényi sajátosság. A gombákkal foglalkozó tudományág, a mikológia ma már független, a botanikával és a zoológiával egyenrangú tudományágnak számít. (JAKUCS 2003) A gombák kutatása viszonylag új keletű, azonban már így is évszázados hagyományokra tekint vissza. Nagygombákkal foglalkozik a dolgozatom, tehát a gombák 12 rendszertani törzséből csak 2 törzzsel a tömlősgombák (Ascomycota) és a bazídiumos gombák (Basidiomycota) képviselőivel. 3

7 Magyarország nagygombavilágának kutatottsága, ismertsége még mindig jelentősen elmarad sok más európai ország szintjétől, ugyanakkor egyre több területről lesz adatunk, amit a Magyar Mikológia Társulat különböző kiadványai és adatgyűjtései segítenek. A gyakorlatban a gombák felmérése azonban nagyon sok problémát felvet. A makrogombák vegetatív struktúrái (micélium) nehezen hozzáférhetők, és csak részben alkalmasak a fajok pontos azonosítására, ezért a gombák tanulmányozása során szinte kizárólag a termőtestekre hagyatkozhatunk. Ezek azonban nem feltétlenül reprezentálják a micéliumok mennyiségi viszonyait. Jóllehet a szakirodalomban vannak micéliumra alapozott kutatások is (talajminták alapján), ezeket a vizsgálatokat csak kevesen alkalmazták, mivel igen időigényesek, és komoly laboratóriumi hátteret is igényelnek. (BENEDEK 2011) További nehézségeket jelent, hogy a nagygombák sporokarpiuma gyorsan elpusztul, így egy terület bejárásakor a fajoknak csak egy részét találjuk meg. Emellett az éves és az évszakos gombaaszpektus igen nagy változékonyságot mutat, ezért egy terület makrogombáinak összességét csak többszöri felvételezéssel, több év alatt lehet felmérni (PÁL-FÁM 2001). Az utóbbi években egyre intenzívebbé vált a hazai nagygombák kutatása, így egyre több előfordulási adattal rendelkezünk, egyre több fajról. A fungisztikai jellegű vizsgálatok mellett a hazai mikológiában is egyre nagyobb szerepet kap a gombák közösségként való szemlélete. (BENEDEK 2011) 2.2. A gombák védelme A magyarországi gombák védelmével kapcsolatban, először BABOS (1989) vetette fel a nagygombák fontosságát és védelmük szükségességét. Az első jelentős lépést viszont SILLER Irén és VASAS Gizella munkái jelentették, akik ban és 1995-ben 149 veszélyeztetett fajt javasoltak védelemre (SILLER és VASAS 1993; 1995). Azonban csak a jelenlegi, RIMÓCZI által írt, Vörös Lista első változatának 1997-es megjelenésével vált lehetővé a gombavizsgálatok eredményeinek természetvédelmi szempontú értékelése is. További változtatások után, végül 1999-ben jelent meg a Magyarország nagygombáinak javasolt Vörös Listája (RIMÓCZI ET AL. 1999). A védett nagygomba (35 faj) és zuzmó (5 faj) fajokat magába foglaló lista szeptember 1- jén lépett hatályba. A védett gombafajok elterjedéséről készült háttéranyag szintén 2005-ben került publikálásra (SILLER et al. 2006). Ezt a listát módosította (bővítette) a 83/2013. (IX.25.) VM rendelet 5. melléklete, ennek eredményeként ma már 58 gombafaj és 17 zuzmófaj védett hazánkban. A 2013-as módosítás nemcsak bővítette a fajlistát, de növekedtek a fajok természetvédelmi értékei. (GOMBANET.HU) A gombák védelme létrejöhet a fajok vagy az élőhelyük területének védelmével. Az élőhely védelmén keresztül valósítható meg egyes speciális, kis kiterjedésű (lápok, mészkerülő erdők) élőhelyek gombavilágának megőrzése. Ezek az élőhelyek a többi élőlény, a táj szempontjából is egyformán értékesek, és védendők. Egyes európai országokban a gombagyűjtést- és kereskedelmet is korlátozzák időszakosan és mennyiségileg egyaránt, viszont ez nálunk még nem megoldott. A jogi védelmen túl, az emberek szemléletének formálása, és a gombákkal 4

8 kapcsolatos ismeretek szélesebb körű terjesztése, oktatása is hozzájárulhat a védelmükhöz. (SILLER ET AL. 2006) 2.3. Az antropogén hatások Az egész világon egyre növekedő tendenciát mutat az antropogén, vagyis az emberi tevékenység által befolyásolt élőhelyek száma. A különböző emberi tevékenységek, mint a területek túlhasznosítása, az élőhelyek állapotának leromlása, területük csökkenése és feldarabolódása, valamint az idegen fajok behurcolása a biodiverzitás csökkenését okozhatják. Az élőhelyek változása különösen érzékenyen érintik a nagygombákat, amelyeknél ez a hatás a termőtestszám csökkenésében és a fajösszetétel változásában mutatkozik meg, és egyfajta indikátorként jelzik ezeket a területeket. Ugyanakkor az is érdekes, hogy a gombák pont a zavarás hatás következtében kezdenek el termőtestet fejleszteni. Az is igaz azonban, hogy egy erdőtársulás az antropogén hatások ellenére, igen hosszú ideig képes megőrizni eredeti fungáját. (RUDOLF 2013) A klímaváltozás is befolyásolhatja egyes élőhelyek gombavilágának megváltozását. Manapság egyre gyakoribbak az extrém időjárású évek száma, melyek az átlaghőmérséklet emelkedésével, valamint a csapadék mennyiségének és eloszlásának változásával járnak. Hazánkban ez főleg az országon kívüli klímaterületekre jellemző fajok, illetve a hazai elterjedésüknek határán lévő fajok visszahúzódását idézheti elő. (SILLER ET AL. 2006) Számos faj elterjedési területe csökkenhet például a szubsztrátumok megritkulásával. Az erdészeti kezelésekkel csökken a holt faanyag, valamint az öreg és beteg fák aránya (főleg a tarvágásokkal), ezzel megritkítva a hozzájuk kötődő parazita és xilofág szaprotróf fajok számát. Az erdőgazdálkodásban és a mezőgazdasági művelésben bekövetkezett változások, a légszennyezés, és annak hatásai olyan fontos faktorok, amelyek változásokat okoznak az élőhelyek szerkezetében és működésében, ezáltal csökkenthetik a nagygomba-közösségek összetételét. A beültetett idegen fafajok is módosíthatják a gombaközösségek fajösszetételét, mivel magukkal hozzák a saját gombafajaikat, melyek az őshonos fajok számát csökkenthetik. A túltartott vadállománynak is kedvezőtlen hatása van a gombaközösségek alakulására. Ezzel szemben a legeltetésnek és a kaszálásnak kedvező hatása is lehet a gombák termőtestképzésére, abban az esetben, ha olyan felhagyott legelőkről van szó, amelyek hosszú időn keresztül korábban legeltetve voltak. (RUDOLF 2013) A nagygombák indikátor szerepének vizsgálata egyre inkább előtérbe kerül. A természetességet jelző nagygombafajok mellett egyre nagyobb figyelmet fordítanak az antropogén hatásokat jelző fajok kutatására is. Az erdők állapotának értékelésében sokat segíthet a jellemző ökológiai csoportoknak a megléte vagy éppen azok hiánya. (RUDOLF 2013) Magyarországon különböző erdőtársulások vizsgálatakor, mintegy 99 hazai indikátorfajt sikerült megállapítani, melyek többek között a természetes állapotot, az idős erdőállományokat, a zavarást és a bolygatást, valamint a faanyag iniciális, optimális és végső korhadási állapotát jelezhetik. (PÁL-FÁM ET AL. 2005) 5

9 3. Kutatás módszerei A Tókaji-parkerdő Kaposvár dél-nyugati határán, a Szenna felé vezető út mellett, Kaposszerdahely előtt terül el. A Zselic észak-nyugati részéhez tartozik. A 140 hektáros területen az erdő tisztásokkal és egy összefüggő, öt halastavat magába foglaló, tórendszerrel, nádasokkal együtt alkot egy egységet. (SEFAG.HU) A terület fafaj összetétele a Zselicet mintázza. Az őshonos fafajok a bükk, a tölgyek, a mézgás éger, valamint a gyertyán. Az őshonos fajok mellett, találunk nem őshonos fajokat is, mint például a vörös tölgy és a lucfenyő. Az állományban a 20 évestől a 100 év feletti faegyedekig szinte minden évjárat megtalálható, melyek átlag életkora 60 év körülire tehető. (MÉSZÖLY 1981) A Tókaji-parkerdőben összesen öt mintaterületet jelöltem ki a vizsgálat céljából különböző növénytársulásokban, a korábbi szakdolgozatokban, tanulmányokban is szereplő területeken. Fontos szempont volt tehát, hogy ahonnan már egyszer volt korábbi adat, onnan gyűjtsük be az új adatokat is, mivel a gombáknál a különböző évek is különböző információkat nyújthatnak. Az első mintaterületem egy irtás terület, amely egy korábban ültetett lucos maradványa volt, melynek összterülete körülbelül 1,7 ha. A második vizsgált terület egy patak menti égerliget, mely 1,3 hektáron terül el, és 1953-ban telepítették. A terület kezeletlen, már több éve nem történt fakitermelés. A harmadik mintaterület egy kezelt, középkorú gyertyános-tölgyes, melynek területe 12,7 ha, és amelyet szintén 1953-ban telepítettek. A negyedik vizsgált társulás egy ültetett lucos. Ennek az állományrésznek az összes területe az erdőkezelő társaság adatai szerint 1,7 ha; a telepítést 1970-ben végezték. Az ötödik mintaterület egy kezelt középkorú elegyes erdő, melynek területe 10,5 ha, és amelyet szintén 1953-ban telepítettek. Egységesen 500 m2-es kvadrátok kerültek kijelölésre. Az adatgyűjtések és között történtek, összesen 23 terepnap során. A napok kiválasztásánál a rendszeresség volt a fő szempont, hogy legalább 2 hetente kimenjek a terepre, és folyamatosan nyomon tudjam követni a változásokat. Az időjárás 2014-ben kedvezett a gombák fejlődésének, nagyon sok csapadék volt, és a hőmérséklet is sokszor magasabb volt az átlagnál, valamint egészen a tél közepéig kitartott az enyhe idő. Éppen ezért minden egyes terepnap alkalmával lehetett termőtestet találni. 6

10 4. Eredmények A vizsgált területekről összesen 152 nagygomba fajt gyűjtöttem össze, 603 előfordulási adattal. 1. táblázat: a mintaterületekről gyűjtött fajok száma, előfordulási adata, termőtestszáma, valamint a veszélyeztetett fajok száma az IUCN kategóriák alapján. (1= kihalással vagy eltűnéssel veszélyeztetett, 2= erősen veszélyeztetett, 3= veszélyeztetett, 4= potenciálisan veszélyeztetett, nincs= nem veszélyeztetett) Élőhely Fajszám az élőhelyen Adatszám az élőhelyen Termőtestszám az élőhelyen veszélyeztetett fajok száma az élőhelyen (IUCN kategóriák) nincs Égeres Gyertyános-tölgyes Irtás Lucos Elegyes erdő Egyéb A mintaterületek összehasonlítása funkcionális csoportok szerint 1. ábra: A funkcionális csoportok szerinti összehasonlítás a mintaterületek között. Az 1. ábráról elmondható, hogy az égeresben egyeduralkodók a xilofág szaprotróf gombák, ami nem meglepő, hiszen a területen nagyon sok kidőlt fa volt. 7

11 Az elegyes erdő mintaterület, ahol szintén nagyon magas a xilofág szaprotróf gombák aránya, ami a sok holt faanyagra utal. Ugyanakkor itt már megjelennek a mikorrhizás, és a talajlakó szaprotróf fajok is. Erről a területről viszont teljesen hiányoznak a nekrotróf paraziták, tehát a természet közelisége nem teljes. A gyertyános-tölgyesben a mikorrhizás fajok az uralkodók, ugyanakkor a talajlakó szaprotrófok is stabil állományt mutatnak. A területen magas a nekrotróf paraziták aránya, így ez a terület természet közelinek, kevésbé bolygatottnak tekinthető. Az irtáson érdekes módon a mikorrhizás fajok aránya domináns, ami a korábbi lucos erdőből vissza maradt, illetve a szomszéd területekről benyúló fák miatt lehet ennyire kiemelkedő. A legfurcsább helyzet a lucosban mutatkozott meg, itt ugyanis a funkcionális csoportok közül csak kizárólag xilofág és talajlakó szaprotrófok jelenlétét lehetett kimutatni. Mind a mikorrhizás, mind a nektrotróf paraziták hiányoztak erről a területről. Ez a terület tehát az igazi kultúrerdő kategóriába sorolható 4.2. A mintaterületek összehasonlítása veszélyeztetettségi kategóriák szerint A veszélyeztetett fajok a legnagyobb arányban az irtáson fordultak elő, míg az égeres hozta arányaiban a legkevesebb ilyen fajt. A fajok számát tekintve a gyertyános-tölgyesben volt a legtöbb veszélyeztetett faj, de az irtás terület is alig marad el tőle. A többi területeken lényegesen alacsonyabb számban voltak veszélyeztetett fajok. A veszélyeztetett fajok közül kiemelem az 1-es és 2-es IUCN kategóriába tartozó fajokat, ugyanis 2 db IUCN 1-es és 6 db IUCN 2-es kategóriába tartozó fajt is sikerült találni A mintaterületek összehasonlítása indikátor fajok szerint A különböző, főleg antropogén hatásokat indikáló nagygomba fajok közül előfordult néhány faj a területen, melyeket a 2. táblázatban összesítettem: A táblázatból látható, hogy a gyertyános-tölgyesben, az elegyes erdőben, és a parkerdő egyéb területein is előfordulhat természetes, zavartalan állapot. 8

12 2. táblázat: A területen talált nagygomba fajok indikátor hatása (PÁL-FÁM ET AL. 2005) alapján Indikátor hatás Nagygomba faj Mintaterület Agaricus arvensis Schaeff.:Fr. (Erdőszéli csiperke) Egyéb magas N tartalom Agrocybe praecox (Pers.:Fr.)Fay. (Tavaszi rétgomba) Gyertyános-tölgyes Clitocybe nebularis (Batsch:Fr.)Kummer (Szürke tölcsérgomba) Lucos zavarás, bolygatás semleges talaj erdészeti kezelés szüneteltetés e természetes, zavartalan állapot falebontás végső fázisa Mycena pura (Pers.:Fr.)Kummer (Retekszagú kígyógomba) Inocybe geophylla (Sow.:Fr.)Kummer (Selymes susulyka) Macrolepiota procera (Scop.:Fr.)Sing. (Nagy őzlábgomba) Macrolepiota rachodes (Vitt.)Singer (Piruló őzlábgomba) Russula nigricans (Bull.)Fr. (Szenes galambgomba) Boletus regius Krbh. (Királyvargánya) Daedalea quercina (L.)Pers. (Labirintustapló) Hericium coralloides (Scop.:Fr.)Gray (Közönséges petrezselyemgomba) Ischnoderma resinosum (Fr.)P.Karst. (Gyantás kérgestapló) Pluteus thomsonii (Berk.& Br.)Dennis (Szürketönkű csengettyűgomba) Mycena haematopus (Pers.:Fr.)Kummer (Vérző kígyógomba) Elegyes, gyertyánostölgyes, lucos Irtás Egyéb Elegyes, lucos Gyertyános-tölgyes, irtás, egyéb Egyéb Égeres, egyéb Gyertyános-tölgyes Egyéb Egyéb Gyertyános-tölgyes 9

13 falebontás optimális fázisa Pluteus salicinus (Pers.:Fr.)Kummer (Szürke csengettyűgomba) Ramicola centunculus (Fr.)Vel. (Sisakgomba) Stereum subtomentosum Pouz. (Bársonyos réteggomba) Pluteus leoninus (Schaeff.:Fr.)Kummer (Sárga csengettyűgomba) Egyéb Égeres Égeres, elegyes Elegyes 4.4. A mintaterületek klasszifikációja A klasszifikáció az égerest és az elegyes erdőt értékelte a fajok szempontjából a két leghasonlóbb területnek. Velük egy csoportba került a lucos is. A másik oldalon a gyertyános-tölgyes és az irtás területek hasonlítanak egymáshoz leginkább, és ezek a területek mutatják az egyéb területekkel való legnagyobb hasonlóságot. Az eredmények megfelelnek a korábbi évek felméréseinek (BENE 2013), ugyanis ott összehasonlításra kerültek a korábbi vizsgálat eredményei is, és a területek ugyanezt a csoportosítást adták A mintaterületek gombaközösségeinek struktúrája dominancia-diverzitással A dominancia-diverzitás vizsgálattal a mintaterületek közösségi struktúráját lehet bemutatni. 2. ábra A mintaterületek dominancia-diverzitás vizsgálata (a vízszintes tengelyen a fajszám, a függőlegesen pedig az egyes fajok relatív fontossága szerepel 1. Égeres, 2. Gyertyános-tölgyes, 3. Lucos, 4. Elegyes erdő) A 2. ábrán látható, hogy a gyertyános-tölgyes területen található a legtöbb ritka faj (görbe alja kiszélesedik), és nagyon széles spektrumot ölel fel ez a szakasz. Ehhez kicsit hasonló az elegyes 10

14 erdő fajkészlete is, azonban ott már kevesebb ritka faj található. Az égeres és a lucos kifejezetten fajszegény ilyen szempontból, ott inkább domináns fajok találhatók. A közösség szempontjából az a fontos, hogy legyen minél több ritka faj, ugyanis, ha valami zavar éri a területet, akkor ezek a fajok tudják helyreállítani a közösségi struktúrát A mintaterületek összehasonlítása diverzitás alapján A diverzitás jellemzése a Rényi-féle diverzitás függvények (TÓTHMÉRÉSZ 1996) felhasználásával történt. Megállapítható, hogy a ritka, illetve gyakori fajok szempontjából nem ugyanúgy értékelhetők a különböző mintaterületek. A ritka fajok szempontjából a gyertyános-tölgyes, az égeres, az elegyes erdő, és a lucos a sorrend. Gyakori fajok szempontjából, az elegyes erdő, az égeres, a gyertyános-tölgyes és a lucos sorrend állítható fel. Egy adott közösség stabilitása, mind természetvédelmi értéke akkor nagyobb, ha több ritka (specialista) faj fordul elő benne, ezért a ritka fajok szempontjából felállított diverzitássorrendet hangsúlyosabban kell figyelembe venni. (BENEDEK 2011) A gyertyános-tölgyes ugyanakkor mind a ritka, mind a gyakori fajok szempontjából egyértelműen diverzebb a lucosnál. A lucosnál összes egyéb mintaterület diverzebb fajstruktúrát mutat Élőhely preferencia vizsgálat Nagyon jól elkülönült csoportok alakultak ki a minimum 10 előfordulással rendelkező gombák között: A Clitocybe gibba (sereges tölcsérgomba), a Collybia dryophila (Rozsdásszárú fülőke) és a Mycena pura (Retekszagú kígyógomba) a szakirodalom alapján lomb- és fenyőerdőkben, erdei útszéleken található fajok, ami igaz az a saját adataimra is, de a Tókaji-parkerdőben egyértelműen a lucosban érzik jól magukat, ott találhatók meg tömegesen. A Daedaleopsis confragosa var.tricolor (Háromszínű egyrétűtapló), a Ganoderma adspersum (Vastagkérgű tapló), a Trametes versicolor (Lepketapló) és a Xylaria polymorpha (Bunkós agancsgomba), mind jóformán csak az égeresben kerültek elő. Elhalt, főleg lombos fák anyagán élő fajok, azonban nem jellemző rájuk általában, hogy kifejezetten az égert részesítenék előnyben. A bunkós agancsgombát a szakirodalom főleg bükkre és tölgyre jellemző fajnak tartja, ennek ellenére itt az égeren volt megtalálható. Megacollybia platyphylla-nak (Széleslemezű fülőke) és a Mycena vitilisnek (Szívóstönkű kígyógomba) nincs egyértelmű élőhely preferenciájuk a területen, inkább általános elterjedtnek lehet mondani őket. 11

15 5. Következtetések és javaslatok A Tókaji-parkerdőben elvégzett két korábbi és jelen dolgozat alkalmával készült felmérés alapján összesen 278 fajt sikerült találni. 125 olyan faj volt, amelyek legalább két felmérésben is előfordultak, viszont csak 38 olyan faj került elő, amelyek mindhárom időszakban előfordultak. Ez azért érdekes adat, ugyanis további felmérések még több új faj előfordulását eredményezhetik. Éppen ezért fontos, hogy ha egy terület gombavilágát megismerni szeretnénk, újból és újból végig kell járni az adott területet. A funkcionális csoportok szerinti összehasonlítás nagyon hasonló képet mutat egy adott élőhelyen különböző években, ha nem is ugyanazok a fajok kerülnek elő. Egy másik, pl. a korábban említett mecseki hasonló adottságokkal rendelkező mintaterület is megközelítőleg azonos funkcionális csoportokkal írható le. Ez annak a következménye, hogy bizonyos gombák együtt közösséget tudnak alkotni, és erre bárhol máshol, hasonló körülmények között bármikor számíthatunk. A fajok száma és aránya nagyban függ attól, hogy éppen sikerül-e megtalálni az adott fajokat. Egy gombafelmérés során nagyon sok olyan tényező van, amelyek befolyásolják egy adott vizsgálat eredményességét. Nem mindegy a felmérő személye, tapasztalata, hozzáállása a terepi munkához, illetve nagyban befolyásolják az időjárási, látási körülmények, a vegetációs periódus aktuális állapota. Frekventáltabb helyeken problémát jelenthet, hogy mások is járják az erdőt, és leszedik már korábban az ehető gombákat. A Tókaji-parkerdő természetes és az antropogén hatásokat indikáló fajok alapján meglehetősen heterogén képet fest. Egyes kisebb területek, mint pl. a kvadrátok is tudnak egymásnak ellentmondó képet mutatni ez alapján. Éppen ezért a területről az mondható el, hogy jelen van a zavarás, ugyanakkor a természet közeli állapotok is el tudnak uralkodni, ha teret kapnak. A több élőhelyen előforduló fajok élőhely preferenciájának vizsgálata során megállapítható, hogy a szakirodalmi adatok nagyon általános leírásokat fogalmaznak meg egyes fajok előfordulását illetően. Saját vizsgálatom alapján sikerült több olyan csoportot találni a fajok közül, amelyek kifejezetten egy adott területen jellemzőek a Tókaji-parkerdőben, úgyhogy ez a szakirodalmi adatokat árnyalja, kiegészíti. A területet természetvédelmi szempontból pozitívan értékelhetjük. Mind összességében, mind egyes kiemelt részei nagyon gazdag, és értékes gombavilágot éltetnek. A Tókaji-parkerdő gombaközössége egyes helyeken nagyon egészséges struktúrát mutat, azonban ez nem jelenti azt, hogy nyugodtan bolygathatjuk a terület. A gyertyános-tölgyesben zavarás esetén valószínűleg helyreállhat a közösség, azonban a lucosban nem várható, hogy egy egészséges gombaközösség fog kialakulni. 12

16 6. Irodalomjegyzék BABOS M. (1989): Magyarország kalaposgombáinak (Agaricales s. l.) jegyzéke, I. Mikológiai Közlemények 1989 (1-3): BALÁZS I. (2005): Nagygomba-vizsgálatok a Tókaji-parkerdőben. Szakdolgozat, KE ÁTK. BENE B. (2013): Nagygomba-vizsgálatok a Tókaji-parkerdőben. Szakdolgozat, KE ÁTK. BENEDEK L. (2011): A Központi-Börzsöny nagygombái: Fungisztikai, szünbiológiai és természetvédelmi értékelés, Mikológiai Közlemények, Clusiana 50(2), 2011 BORHIDI A. (1984): A Zselic erdei. Dunántúli Dolgozatok (A) Természettudományi Sorozat 4, Pécs. CABI (2011): The Index Fungorum. CANDUSSO, M. (1997): Hygrophorus s. l. Fungi Europaei 6. Libreria Basso, Alassio. CAPPELLI, A. (1984): Agaricus L. ex Fr. Fungi Europaei 1. Biella Giovanna, Saronno. CETTO, B. ( ): I Funghi dal Vero Arti Grafiche Saturnia, Trento, Italy. CLUSIUS C. (1601): Fungorum in Pannoiniis observatorum brevis historia et Codex Clusii. Antwerpen. EWALD, G. (2011): Gombászok kézikönyve, M-érték Kiadó HANSEN, L. ÉS KNUDSEN, H. (szerk.) (1992): Nordic Macromycetes II. Nordsvamp, Copenhagen. HANSEN, L. ÉS KNUDSEN, H. (szerk.) (1997): Nordic Macromycetes III. Nordsvamp, Copenhagen SZEPTEMBER SZEPTEMBER SZEPTEMBER 23. ISTVÁNFFI GY. (1899): A magyar ehető és mérges gombák könyve. Budapest. JAKUCS E. (2003): A Mikológia alapjai, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest KRIEGLSTEINER, G. J. (1991): Verbreitungsatlas der Grosspilze Deutschland. 1. Ulmer, Stuttgart. KRIEGLSTEINER, G. J. (1993): Verbreitungsatlas der Grosspilze Deutschlands 2. Ulmer, Stuttgart. MERLO, E. G. ÉS TRAVERSO, M. (1983): Le Amanite. Sagep Editrice, Genova. MÉSZÖLY GY. (1981): Parkerdők Magyarországon. Natura, Budapest. PÁL-FÁM F. (1999): Védelemre javasolt nagygombák a Mecsek hegységből, Természetvédelmi Közlemények 8,

17 PÁL-FÁM F. (2001): Nagygomba cönológiai módszerek. Irodalmi összefoglaló. Botanikai Közlemények 88(1 2): PÁL-FÁM F., SILLER I. ÉS RUDOLF K. (2005): Antropogén hatásokat indikáló gombafajok. Összefoglalók, 3. Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferencia, Eger, p PÉCSI M. (SZERK., 1981): A Dunántúli-dombság (Dél-Dunántúl). Akadémia Kiadó, Budapest PRISZTER SZ. (1988): A nagygombák magyar és latin névjegyzéke Mikológiai Közlemények, Clusiana (1 2), pp RIMÓCZI I., VETTER J. (szerk., 1990): Gombahatározó I.-II. Erdészeti Egyesület Országos Mikológiai Társasága, Budapest. RIMÓCZI I. (1997): Magyarország nagygombáinak természetvédelmi helyzete és Vörös Könyvének terve. Mikológiai Közlemények 36 (2-3): RIMÓCZI I., SILLER I., VASAS G., ALBERT L., VETTER J. ÉS BRATEK Z. (1999): Magyarország nagygombáinak javasolt Vörös Listája. Mikológiai Közlemények, Clusiana 38(1 3): RUDOLF K. (2013): A gombaközösségek és az edényes növényközösségek közötti összefüggések vizsgálata különböző természetességű vegetációtípusokban, a Belső-Cserehátban, PhD értekezés, Pécs SILLER I., VASAS G. (1993): Védelemre javasolt magyarországi nagygombák. Mikológiai Közlemények 32: SILLER I., VASAS G. (1995): Red List of macrofungi of Hungary (revised edition). Studia Botanica Hungarica 26: SILLER I., DIMA B., ALBERT L., VASAS G., FODOR L., PÁL-FÁM F., BRATEK Z., ZAGYVA I. (2006): Védett nagygombafajok Magyarországon. Mikológiai Közlemények, Clusiana 45(1-3): TÓTHMÉRÉSZ B. (1996): NUCOSA. Programcsomag botanikai, zoológiai és ökológiai vizsgálatokhoz. Synbiologia Hungarica 2(1):

18 BÁRDOS BORÓKA Természetvédelmi mérnök Kaposvári Egyetem Agrár- és Környezettudományi Kar Témavezető: Prof. Dr. Altbäcker Vilmos egyetemi tanár, KE AKK A háziegér és a güzüegér összehasonlító vizsgálata Hasonló élőhely igényű, átfedő elterjedésű fajok megbízhetó elkülönítése a terepi kutatások egyik sarkalatos problémája. A kisemlős vizsgálatok során az elkülönítés két területen is gyakori probléma, a bagolyköpet elemzéskor illetve az élvefogó csapdázáskor. Saját kutatásunkban a két hazai egérfaj, a házi- és güzüegerek morfológiai elkülönítését fejlesztettem tovább, azt kihasználva, hogy a két fajból saját tenyészetünk van, így ismert korú és előéletű egyedeken gyűjthettünk adatokat. A köpet elemzés a koponya bélyegek azonosításán alapszik, célunk az ismert bélyegek kiegészítése volt. A csapdázáskori faji azonosítást segítendő ép testű állatokat hasonlítottam össze, amelyek segítségével a két faj élő állapotban is biztonságosan elkülöníthető. A koponyamérések alapján alátámasztottam a szakirodalomban leírt különbségeket, a két faj egyedei teljes bizonyossággal elkülöníthetők a járomív szélessége alapján, ami a güzüegereknek jóval keskenyebb, fél mm körüli, a háziegereknek 1 mm-es vagy a feletti. Kimutattam továbbá, hogy e két faj megbízhatóan elkülöníthető az orrcsont szélessége, az interorbitális szűkület és a kemény szájpadon lévő nyílás hossza alapján is. A két faj között ivari dimorfizmus mutatható ki a gátméret alapján, ugyanis a nőstények gátmérete kisebb, mint a hímeké. A güzüegérnél a gátméreten kívül különbséget találtam a testtömegben, a testhosszban és a testhossz-farokhossz különbségében is, a hímek testváltozói nagyobbak, mint a nőstényeké. Testváltozók alapján a két faj teljes bizonyossággal elkülöníthető a farokátmérő alapján, a háziegerek farka vastagabb, 3-3,5mm, míg a güzüegereké 2-2,5mm. Vizsgálataim alapján a bagolyköpet elemzéskor a koponyamorfológia bélyegek révén a sérült járomívű vagy nem egész koponyák is biztonságosan elkülöníthetőkké válnak. A testváltozók eredménye alapján a két közelrokon egérfaj már nem csak koponyabélyegek alapján különíthető el, hanem élő állapotban, terepi vizsgálatok során is behatározhatók. Mivel a két faj magyarországi elterjedése jelentősen átfed, és laboratóriumi vizsgálatok alapján tudjuk, hogy lehetséges közöttük hibridizáció, ami a fenti morfológiai változók alapján a terepen is vizsgálhatóvá váli 15

19 Morphological discrimination of two mus species the mound dwelling and house mouse Identification and discrimination of closely related thus similar species with overlapping distribution are crucial points in field biology. In small mammal studies, there are two main areas where species identification is especially problematic, the analysis of owl pellets, where prey remnants are identified, and in live-trapping population studies, where alive animals are to be recognised. My own study aims to extend the available methodology of these two areas by utilizing the outbred stocks of the two Mus species maintained at the Kaposvar University. For the methodological extension of owl pellet analysis we collected cranial data on 7-7 samples prepared from dead animals. For reference data to identify live animals, we measured body anatomy of caged live mice, 7-7 individuals from both species. My data supported the already published variables used to discriminate Mus spicilegus from M. musculus. The two species can be reliable distinguished by measuring their zygomatic arch, which is narrower in M. spicilegus than in M. musculus. I also found significant differences in rostral width, width of the interorbital constriction and length of the foramen incisivum. There is also sexual dimorphism in both species, the anogenital distance of females is shorter. Additionally, M. spicilegus males were larger than females in their body weight, body length, and relative tail length. The two species could easily and reliable be discriminated by their tail thickness, house mice possess 3 to 3.5 mm thick tails whereas mound building mice have only 2 to 2.5 mm thick tails. Thus, my study validated the already known features and revealed additional structures to discriminate the two Mus species during owl pellet analysis, enabling us to identify crania with incomplete zygomatic arch. I also described reliable differences in several anatomical features of the two species, which can be used during trapping studies to identify them. As laboratory data indicates that the two species may form hybrids, the non-overlapping data range of these variables in pure bred animals may also enable us to recognise hybrid individuals in the field. 16

20 I. Bevezetés A güzüegér (Mus spicilegus) és a háziegér (Mus musculus) hazánkban őshonos, két közel rokon faj. Mindkét faj az emlősök osztályának, rágcsálók rendjébe, ezen belül az egérfélék családjába tartozik. Bár morfológiájuk nagyon hasonló (Demeter et al. 1995), egészen 1983-ig sok természettudós nem tekintette külön fajoknak őket, majd a genetikai vizsgálatok bebizonyították, hogy két külön fajról van szó. Szociális viselkedésük és élőhelyük eltér. A háziegér az emberrel együtt élő, antropogén táplálékforráshoz szokott faj. A vegetációs időszakban főleg mezőgazdasági területeken fordul elő, amelyek emberi lakóhellyel, vagy mezőgazdasági épületekkel határosak, majd ősszel behúzódik az épületekbe. Ezzel szemben a güzüegér az egész évet a szabadban tölti, a megfigyelések alapján a felhagyott mezőgazdasági területeket kedveli, kerüli az emberi településeket (Bihari 2004). A két áttelelési módszer nagyon különböző, mert amíg a háziegerek 90 %-a elpusztul a tél során, addig a güzüknek csak 14 %-a (Szenczi et al. 2011). A güzüegerek sikerességét egy kooperatív viselkedésforma teszi lehetővé, a közös áttelelés. A güzüegerek ősszel közös halmot építenek földből és növényi anyagból (Simeonovska-Nikolova & Gerasimov 2000), a halom alatt van a fészkük, ahol a telet töltik. A közös áttelelés csökkentett agressziót igényel, ennek alapja a csoportos szociális élet hatására bekövetkező késeltetett ivarérés (Gouat et al. 2003; Naumov 1940). A két faj szaporodási jellemzői is jelentősen eltérnek. Az eddigi vizsgálatok azt mutatják, hogy a güzüegér monogám (Baudoin et al. 2005). Más vizsgálatok azonban megkérdőjelezik a kizárólagos monogámiát (Gomendio et al. 2006). A háziegér a legtöbb rágcsálóhoz hasonlóan poligám, szaporodási közösségekben él, ami egy hímből és több közel rokon nőstényből áll. A rokon házi nőstények gyakran együtt maradnak, és együtt nevelik az utódokat. Ezzel szemben a güzüegér nőstények egymással szemben agressziót mutatnak (Patris et al. 2002; Simeonovska-Nikolova 2003), majd szétvándorolnak az alomból. A két faj fészekelhagyása is jelentős különbségeket mutat. A háziegérnél az ivarérés és az elvándorlás is előbb következik be, ezen belül is a hím utódok előbb vándorolnak el, mint a nőstény testvéreik, ez lehetővé teszi, hogy a nőstények helyben maradnak. A güzüegerek később hagyják el a születési helyet és náluk nincs különbség a nemek elvándorlása között (Groó et al 2013). A két fajt morfológiai bélyegek alapján nehéz biztosan elkülöníteni. Egyik elkülönítés a koponyamorfológia alapján lehetséges, amely a bagolyköpet elemzések során a zsákmányfaj azonosítás elterjedt módszere. Az eddigi vizsgálatok alapján (Macholán 1996) a járomívegyüttható mérése a két faj koponyájának elkülönítésére egy lehetséges módszer. II. Célkitűzések Célunk a két faj elkülönítésére alkalmas bélyegek részletes feltárása. Ennek során házi- és güzüegerek morfológiai összehasonlítását végezzük el a szakirodalomban közölt változók alapján. Mivel az elkülönítés elsősorban a bagolyköpet elemzéskor használható koponya bélyegeken alapszik, célunk az ép testű állatokon olyan kiegészítő változók keresése, amelyek segítségével a két faj élő állapotban is biztonságosan elkülöníthető, például csapdázás során. 17

21 A célok elérése érdekében a következő kérdésekre kerestem választ: - Van-e különbség a szakirodalomban közölt koponyabélyegek alapján a két faj között? - Van-e különbség a két faj között egyéb morfológiai változók alapján? Az előzetes ismereteink alapján azt várjuk, hogy a szakirodalomban szereplő járomívegyüttható mellett egyéb elkülönítő bélyegekben is találunk szignifikáns különbségeket a két faj között. III. Anyag és módszer A házi- és güzüegér morfológiai összehasonlítása a Kaposvári Egyetem rágcsálóház laboratóriumában végeztük. A kísérletben használt állatokként vadon befogott egyedek laboratóriumban tartott utódait választottuk. A testváltozók méréséhez 28 egyedet választottunk, 14 güzüegér, ebből 7 hím, 7 nőstény és 14 háziegér, szintén 7 hím és 7 nőstény egér került kiválasztásra. A koponyamorfológia vizsgálathoz 14 már elhullott egyed került kiválasztásra, 7 güzüegér és 7 háziegér. Tartás: Az állatokat standard laboratóriumi átlátszó műanyag rágcsáló-dobozokban tartottuk. Standard laboratóriumi hőmérsékleten C-on. Az almozáshoz LIGNOCELL faforgácsot használtunk, a komplett rágcsálótáp (Ssniff S8106-SO11) és víz korlátlanul ált az állatok rendelkezésére. A következő testváltozókat vettük fel: AGD (mm) - gátméret, az ivar és a végbélnyílás közötti távolság (Ryan & Vandenbergh 2002), kétféleképpen lett felvéve digitális tolómérővel, század milliméteres pontossággal: AGD1 az ivarnyílás központjától a végbélnyílás központjáig, AGD2 pedig az ivarnyílás szélétől a végbélnyílás széléig, az egymáshoz közelebb eső rész. Testhossz (mm), az orrtól a végbélnyílásig mért távolság. Farokhossz (mm), a végbélnyílástól a farok végéig. A hátsó jobb-és bal láb, a középső ujjtól a sarokcsontig. A farok átmérője (mm), amit a farok tövében mértünk. A mérésekhez digitális tolómérőt használtunk. A változók között ott szerepel az egyedek kora, napban megadva, a nem és a faj is. A koponyamorfológiához a következő változók lettek felvéve: LAR- az orrcsont szélessége, LN- az orrcsont hossza, LAIO- interorbitális szűkület, LAC- a koponya szélessége, LD- a metszőfog és az felső első metszőfog (M1) közötti távolság, LFI- a kemény szájpadon lévő nyílás hossza, LCB- a koponya hossza, LAZ- a járomcsont szélessége (Macholán 2008), a felső fogsor hossza, a felső fogsor hossza a koronáig, A- a járomív feletti ág szélessége, B- a járomív szélessége (Cserkész és mtsai 2008). 18

22 Test/farok hossz (mm+sd) IV. Eredmények Macholán 2008 Cserkész és mtsai 2008 Vizsgálatunkban a güzü- és háziegér testváltozói közül szignifikáns különbséget találtunk a testhosszban (Instat program Student t próba: t(26)= 2.26 p=0.03), a güzü nőstények és a güzü hímek testhossza is nagyobb volt, mint a háziegereké, viszont a testtömegben már nincs meg ez a különbség (p=0.39) a két faj között. A farokhosszban nem tudtunk különbséget kimutatni (p= 0.44), viszont a relatív farokhosszban szignifikáns különbség jött ki a két fajra nézve (t(26)= 2.9 p=0.007), miszerint a háziegerek farka a testhosszukhoz viszonyítva hosszabb, mint a güzüegereké (lásd ábra) testhossz farokhossz testhossz farokhossz güzüegér háziegér A két vizsgált fajban a farokátmérő is jelentős különbséget mutatott (t(26)= 8.57 p= ), a háziegér farka vastagabb mindkét nem esetében, mint a güzüegereké. A hátsó lábak hossza között sincs különbség, sem a jobb hátsó lábnál (p=0.46), sem a bal hátsó lábnál (p=0.16). Nemekre lebontva az AGD1 sem a nőstényeknél (t(12) = 0.60 p=0.94), sem a hímeknél (p=0.56) nem mutat jelentős különbséget. A másik mérési módszernél, az AGD2-nél sem mutat különbséget a két faj nőstényei (p=0.92)és hímjei (p=0.74) között. A koponyán mért változók közül a két faj között az orrcsont szélességben (LAR) kaptunk különbséget (t(12)= 3.24 p= 0.007), a háziegerek orrcsontja szélesebb volt, mint a güzüegereké. Az orrcsont hosszában (LN) viszont nagyon hasonló a két faj (p=0.81). Az interorbitális szűkületben (LAIO) viszont van különbség (p=0.01), a güzüegerek interorbitális szűkülete szélesebb, mint a háziegereké. A koponya szélességében (LAC) nincs különbség (p=0.053), 19

23 mint ahogy a metszőfog és az M1-es közötti távolságban (LD) sincs (p=0.79). A két faj kemény szájpadon lévő nyílás hossza (LFI) között különbséget találtunk (p=0.007, a háziegereknek hosszabb, mint a güzüegereknek. A két faj koponyahosszát (LCB) tekintve nem találtunk különbséget (p= 0.15). A járomcsont szélességében (LAZ) sem találtunk különbséget (p=0.35). A felső fogsor hossza nem mutat különbséget (p=0.61), ahogy a felső fogsor hossza a koronáig sem (p=0.11). A járomív szélesség mérésében a járomív feletti ág szélességében (A) nem jött ki szignifikáns különbség (p=0.09), a járomív szélességében (B) viszont kijött a különbség a két fajra nézve (p=0.0001, a háziegér járomíve szélesebb, mint a güzüegéré. V. Értékelés A két szociálisan eltérő egérfaj testváltozóit tekintve azt találtuk, hogy több olyan változó is van, amiben a két faj különbözik. Ilyen például a testhossz, ahol az jött ki, hogy a güzü hímek és a güzü nőstények teste is hosszabb, mint a háziegereké. Leghosszabbak a güzü hímek, a güzü nőstények és a házi hímek hasonló testhosszal rendelkeznek, a legkisebb adatokat a házi nőstények mutatták. A farokhosszban ugyan nem mutatott különbséget a két fajnál, de ha a farokhosszt a testhosszhoz viszonyítjuk, akkor különbséget kapunk. A güzüegereknél a testhosszhoz viszonyítva a farokhossz jelentősen rövidebb, mint a háziegérnél, ahol a testhossz és a farokhossz közel azonos, vagy kicsit hosszabb a farok. A farokátmérőknél jelentős különbséget kaptunk, a háziegerek farka sokkal vastagabb, mint a güzüegereké. Felvetődik a kérdés, hogy az eltérő farokhosszok és vastagságok összefüggésben lehetnek-e a két faj eltérő élőhelyhasználatával. Hatással lehet-e bizonyos terepi akadályok leküzdésében. A koponya mérések alapján kijött különbségek megegyeznek a szakirodalommal. Az orrcsont szélességének különbsége és az interorbitális távolság a két faj között egyezik Macholán (2008) méréseivel. A kemény szájpadon lévő nyílás hosszának különbségének eredménye megegyezik Cserkész és mtsai (2008) méréseivel, akik a járomív méréséhez a két járomív (A és B) mérésének a hányadosát használták, ennek eredményeképp kapták meg a két faj közti különbséget. Mi a két mérési pontot külön vettük, ezáltal azt kaptuk, hogy a járomív feletti ág szélessége szignifikánsan nem különbözik, ami a kevesebb mintaszámból is adódhat. A járomív szélessége erősen különbözik a két fajnál, mégpedig úgy, hogy a güzüegereknek sokkal keskenyebb a járomíve, mint a háziegereknek. Összeségében elmondható, hogy a güzü-és háziegér között ismételten kimutattunk a szakirodalomban közölt morfológiai különbségeket, és ezeket olyan bélyegekkel egészítettük ki, amelyek a terepi vizsgálatok során igen nagy jelentősége lehet a két faj biztonságos elkülönítésében. A különbségeket mutató változók további vizsgálata szükséges, hogy ezen változók milyen mértékben függnek a kortól és az egerek ivarától. VI. Köszönetnyilvánítás A kutatómunkát az NPT-HHTDK valamint az OTKA K pályázat támogatta. Külön köszönet illeti Nagy Zsófiát a vizsgálatok előkészítésében nyújtott segítségéért. 20

24 VII. Felhasznált irodalom: Bihari, Z. 2004: A güzüegér (Mus spicilegus) életmódjának sajátságai és mezőgazdasági jelentősége. Növényvédelem 40, Crowcroft, P. & Rowe, F. P. 1963: Social organization and territorial behaviour in the wild house mouse (Mus musculus L.). Proc Zool Soc London 140, Cserkész, T. Gubányi, A. & Farkas, J 2008: Distinguishing Mus spicilegus from Mus musculus (Rodentia, ÍMuridae) by using cranial measurements. Acta Zool Acad Sci Hung 54, Demeter, A., Rácz, G. & Csorba, G. 1995: Identification of House mice (Mus musculus) and Mound-building mice (Mus spicilegus) using distance and landmark data. In: Advances in Morphometrics (Marcus, L. F., Corti, M., Loy, A., Naylor, G. & Slice, D. E. eds). Plenum Press, New York. pp Groó, Z., Szenczi, P., Bánszegi, O., Altbacker, V Natal dispersal in two mice species with contrasting social systems. Behav. Ecol. Sociobiol., 67: Gomendio, M., Martin-Coello, J., Crespo, C., Magana, C. & Roldan, E. R. S. 2006: Sperm competition enhances functional capacity ot mammalian spermatozoa. PNAS 103, Gouat, P., Katona, K. & Poteaux, C. 2003: Is the socio-spatial distribution of mound-building mice, Mus spicilegus, compatible with a monogamous mating system? Mammalia 67, Macholán, M. 1996: Multivariate morphometric analysis of European species of the genus Mus (Mammalia, Muridae). Z Säugetierk 61: Naumov, N. P. 1940: Ecology of the mound-builder mouse Mus musculus hortolanus. Works Institute Evolutionary Morphology USSR 3, Orsini, P., Bonhomme, F., Britton-Davidian, J., Croset, H., Gerasimov, S. & Thaler, L. 1983: Le complexe d espèces du genre Mus en Europe Centrale et Orientale. II. Critères d identification, répartition et caractéristiques écologiques. Z Saugetierk 48, Patris, B. & Baudoin, C. 2000: A comparative study of parental care between two rodent species: implications for the mating system of the mound-building mouse Mus spicilegus. Behav Proc 51, Ryan B. C. & Vandenbergh J. G. 2002: Intrauterine position effects. Neurosci. Biobehav. 26: Simeonovska-Nikolova, D. M. 2000: Strategies in open field behaviour of Mus spicilegus and Mus musculus musculus. Belgian J Zool 130, Szenczi, P., Bánszegi, O., Dúcs, A., Gedeon, C. I., Markó, G., Németh, I. & Altbäcker, V. 2011: Morphology and function of communal mounds of overwintering mound-building mice (Mus spicilegus). J Mammal 92,

25 GYŐRI GABRIELLA Természetvédelmi mérnök Kaposvári Egyetem Agrár- és Környezettudományi Kar Témavezető: Dr. Farkas Sándor egyetemi docens, KE AKK Dr. Ábrahám Levente c. egyetemi docens, KE AKK Észak-Gemenc nappali lepke faunájának felmérése, különös tekintettel a védett fajokra A természetvédelmi kutatásom célja az volt, hogy Észak-Gemenc területén felmérjem a nappali lepke állományt, különös tekintettel a védett fajokra. Ezen belül, hogy megállapítsam a mintavételi helyeken található fajokat, egyedszámukat, azok diverzitását, és a dominancia viszonyokat. A vizsgálatokat Észak-Gemenc területén belül 2 mintavételi helyen - Taplósi-gyep és a Sió- Árvízkapu menti töltésszakasz - végeztem el. Mind a két területen egy-egy 500 méteres transzekten végeztem a vizsgálatokat. A mintavételezés az Európai Unióban is alkalmazott standard ún. a line transect módszerrel történt, lepkeháló segítségével egyeléssel. A mintavételeket megfelelő időjárási körülmények között végeztem, a késő délelőtti és koradélutáni órákban. Az első vizsgálat április 28.-án volt, az utolsó vizsgálatot pedig október 22.-én végeztem. Ezalatt mind a két területen mintavétel történt, 1-2 heti rendszerességgel. Összesen 48 fajt sikerült kimutatnom, 1967 egyed meghatározásával. Közülük 17 faj volt védett, ezen belül pedig 1 fokozottan védett lepkefaj (Apatura metis), valamint ezzel a fajjal együtt 4 Natura 2000 faj jelenlétét sikerült kimutatnom: Euphydryas maturna, Lycaena dispar rutilus és Zerynthia polyxena. A Taplósi-gyepen 37 faj volt jelen, ebből 11 faj volt védett, a Sió-Árvízkapunál 42 faj volt jelen, közülük 13 faj volt védett. A Taplósi-gyepen a leggyakoribb faj a Polyommatus icarus (40,82%) volt, míg a Sió-Árvízkapunál a Maniola jurtina (23,24%). A családokat vizsgálva a két területen összesen a Nymphalidae (+Satyrinae) családja volt a legnagyobb arányban (42%), a két területet külön vizsgálva Taplóson a Lycaenidae család dominált (49%), a Sió-Árvízkapunál pedig a Nymphalidaek domináltak (52%). A diverzitási viszonyokat a Shannon-Wiener függvény segítségével számoltam ki. Az egyenletességet tekintve az értékek között nem voltak kiemelkedő eltérések (Tap.: 0,637, Sió.:0,734), tehát az egyenletességből egy stabilabb populációra következtethetünk. A diverzitás értéke a Sió- Árvízkapu menti területen magasabb: 1,191 értéket képvisel, míg a Taplósi-gyepnél ez az érték 0,999, ez természetesen azért van, mert az Árvízkapunál több faj jelenléte volt kimutatható. Az eredmények alapján tehát egy faj és egyedszámban gazdag populációt sikerült felmérni. Az Apatura metisre irányuló kutatások egyelőre a vizsgálati évben nem hoztak eredményt a Duna magas vízállása miatt. A vizsgálatokat a 2017-es évben is folytatni kívánom, hogy kimutathatóvá váljanak a trendek. 22

26 Butterfly (Lepidoptera: Diurna) fauna of North-Gemenc nature reserve area The aims of my study were (1) to survey the butterfly fauna and the rare, protected species of North-Gemenc nature reserve area, (2) to create species lists at the sampling sites and (3) to analyze the diversity and dominance structure of butterfly communities. Two sampling sites were choosen ( Taplósi-gyep and Sió barrage gate ) that were situated at the territory of North-Gemenc nature reserve area. The sampling sites were 5 m wide and 500 m long stripes. The EU standard line transect was applied as a sampling method. I used a butterfly net to capture flying animals. Samplings were carried out at sunny weather, from 10 am to 15 pm, from 28th April until 22nd October, 19 times. Samplings were resulted in 1967 specimen that belonged to 48 species. I pointed out 17 protected species and Apatura metis was strictly protected. Four species (A. metis, Euphydryas maturna, Lycaena dispar rutilus és Zerynthia polyxena) belonged to the Natura 2000 species group. The species richness of the sampling sites was not evenly: 37 species (11 protected) were found at Taplósi-gyep and 42 species (13 protected) were pointed out at Sió barrage gate. Polyommatus icarus was the most frequent (40.82%) species at Taplósi-gyep and Maniola jurtina constituted the highest proportion (23,24%) of the community at Sió barrage gate. The major majority of the species (42%) belonged to the Nymphalidae (+Satyrinae) family in North- Gemenc nature reserve area. Comparing the two sampling sites, species of family Lycaenidae composed the 49% at Taplósi-gyep and species of Nymphalidae was 52% of the samples at Sió barrage gate. There was no significant difference in Shannon-Wiener diversity and evenness between the two sampling sites: I found H = 1,191, E = 0,734 at Sió barrage gate and H = 0,999, E = 0,637 at Taplósi-gyep. As a conclusion I can establish that the butterfly fauna of North-Gemenc nature reserve area is rich and numerous. The study will be continued in

27 Bevezetés A hazánkban előforduló lepkefajok taxonómiailag már régóta ismertek, faunisztikai kutatottságuk viszont csak közepesnek mondható (GOZMÁNY 1968). Hegyvidékeink faunája tekinthető a leginkább feltártnak, az ország többi területe-köztük Gemenc isalulkutatott.(bálint 1994) Gemenc 1977-ben vált tájvédelmi körzetté, ez előtt egy nagyra becsült tudósunk Pillich (1914) adott közzé egy példátlan értékű tanulmányt a nagyvilág számára az ízeltlábúakról. A könyvben szereplő adatok viszont csak Simontornyáról és környékéről származnak. Ezt követően Kovács (1953, 1956) közölt a Dél-Dunántúl nagylepke-faunájáról viszonylag kevés adatot. Az elkövetkezendő években Gozmány (1968) művében került említés a térség lepkefaunájáról. Miután Gemencet tájvédelmi körzetté nyilvánították ott Uherkovich Ákos végzett kutatásokat. E vizsgálatok azonban az éjszakai fajokra korlátozódtak, így továbbra sem jelent meg egy összefoglaló kiadvány Gemenc nappali lepkéiről. A hiányt részben Fazekas (1992) könyvének kiadása enyhítette, mely az akkori időkig ismert elterjedési adatokat jól bemutatta, viszont ma már az adatok egy része természetvédelmi szempontból archívnak tekinthető. Művében található olyan faj, amely hazánkból eltűnt, illetve olyan fajok hiányoznak az értekezésből, amelyek nagyobb számban is megtalálhatóak a területen. A vizsgálataimat ezen felül az is indokolta, hogy a nappali lepkéket természetvédelmi szempontból ugyanolyan jól ismerjük, mint a növényeket és a magasabb rendű gerinceseket és ugyanolyan érzékenyen reagálnak a természeti környezet minőségének változására.(fazekas 1992) Éppen ezért a nappali lepkék a biodiverzitás változásának monitorozására kitűnően alkalmasak. A legnagyobb változást a természeti környezetben az antropogén tényező jelenti, mely nagyban átalakította és alakítja át ma is környezetünket. Gemenc legnagyobb része az egykori ártéren fekszik (UHERKOVICH 1993). Árterületként sok értékes fajnak ad otthont, a lepkék világából talán az egyik legértékesebbnek is, a Natura 2000 jelölő magyar színjátszólepkének (Apatura metis). Ez a faj különösen érzékenyen reagál a környezeti változásokra. Fontos tápnövénye a fehér fűz (Salix alba), mely az árterületeken is sokszor visszaszorulóban van, hiszen az emberek saját maguk számára egy gazdaságilag fontosabb fával, a nemes nyárral ültetik be nagyobb arányban a területeket. Célkitűzések Kutatásom célja a nappali lepkefauna felmérése volt Észak-Gemenc területén, ezen belül megállapítani a területen jelenlévő védett lepkefajok számát. Anyag és módszer A vizsgálat során két transzektet jelöltem ki a Gemenci Tájegység területén belül. Gemenc egésze a Natura 2000 hálózat részét képezi. E területen belül az egyik mintavételi hely a Taplósi-gyepen, a másik pedig a Sió-árvíz kapu mellett található töltésszakaszon helyezkedett el. A terület kiválasztásában Dombi Imre helyi természetvédelmi őr volt segítségemre. Mind a két terület egy-egy mocsárrét. A Taplósi-gyep viszont nem tekinthető homogén mocsárrétnek. A terület középső részén egy magassásos növényzettel körülvett víztér húzódik. Az ezek 24

28 melletti részen a talajvíz magasabb, míg ettől távolabb a gyep szárazabb. A gyep kezelését nyár eleji kaszálással és ezt követően juhokkal történő legeltetéssel végzik. Az árvíz kapu melletti területet hasonlóan kezelik, de nem legeltetik. Az árvízkapu menti terület töltésszakasza mögött egy fokozottan védett erdőtag található. Ez az erdőtag fontos élőhelye a magyar és a kis színjátszólepkének illetve a szintén Natura 2000 díszes tarkalepkének is. Az erdőtagnak fontos szerepe van még a nappali lepkék mellett a gémek életében is, ezen az élőhelyen ugyanis megtalálható a Duna egykori holtága, mely tökéletes táplálkozó helye többek között a szürke gémnek és a bakcsónak is. A felmérési módszer a line transect (SOUTHWOOD 1984; DEMETER és KOVÁCS 1991). A területen a mintavétel nagyjából egyenlő időközönként, 1-2 hetente ideális időjárási körülmények között történt április 28-tól október 22-ig. A felmérést a késő délelőtti kora délutáni órákban végeztem, mert a nappali lepkék ekkor a legaktívabbak. A vizsgálat során a hőmérséklet mindig magasabb volt 13 C-nál és a felhőborítottság kisebb volt 50 %-nál. A transzekten egyenletes tempóban, lassan haladtam végig, feljegyeztem azokat a fajokat, amelyek egy olyan képzeletbeli dobozba kerültek, mely tőlünk jobbra-balra 2,5 méter széles, felfelé 5 méter magas és előttünk 5 méterig terjed. (CHRIS VAN SWAAY et al. 2012; SZABADFALVI 2015) Mind a két mintavételi területen egy-egy 500 méteres transzektem volt, amelyet 100 méterenként felosztottam további szakaszokra. A 100 méteres szakaszokat karók segítségével jelöltem meg. A dominancia-viszonyokat fajonként és családonként is vizsgáltam. A fajszám-egyedszám viszonyának időbeli leírását a Shannon-Wiener függvény segítségével végeztem. Eredmények Vizsgálataim Gemencen a 2016-os évben készültek. Az első vizsgálat április 28-án történt és egészen október 22-ig tartott 1-2 hetente. Mind a két területet ugyanannyiszor jártam be, ez területenként mintavételi napot jelentett. Minden esetben feljegyeztem a transzektekben talált lepkéket. Kutatásom során, a két területen összesen 48 nappali lepkefaj jelenlétét sikerült kimutatnom, 1967 példány meghatározása alapján. Ezek a számok a két területet külön bontva az alábbiak szerint alakultak: a Taplósi-gyepen 802 egyedet számoltam, mely 37 fajhoz tartozott, ez az éves adatokhoz viszonyítva az összpéldányszám 41 %-a, és a teljes fajszám 77 %-a. Az adatok visszaesése június 9-én és 16-án arra tehető, hogy a területet én kaszálták. Szeptember 15-től kezdve az időjárási viszonyok romlásával megindult a lepkék számának csökkenése is. A Sió árvízkapu mentén húzódó transzekten 1161 lepkét számoltam, mely az összes példányszámból 59%-ot tesz ki. Ez a példányszám 42 fajra oszlik el, mely fajmennyiség az összesen leírt fajoknak a 87,5%-át jelenti. Az egyedszámban júniusban itt is megjelenik egy visszaesés mely szintén a kaszálásnak tudható be. A második lefelé ívelő tendencia szintén az időjárási viszonyok romlására vezethető vissza. A nappali lepkeközösség dominancia viszonyai is megállapíthatók. A Taplósi-gyepen az abszolút domináns faj a Polyommatus icarus (41,02%), őt követik a szubdomináns fajok a Maniola jurtina (11,72%) majd a Pieris rapae (7,11%) és a Cupido argiades (6,48%). Közepesen gyakori fajok pl.: Pyrgus malvae (3,24%), Argynnis paphia (1,25%). Azok a fajok 25

29 melyekből csak 1-2 egyed volt jelen a területen ritka fajnak tekinthetők. Ide sorolható ezen a területen többek között: a Zerynthia polyxena (0,12%), a Papilio machaon (0,12%) és a Melithea phoebe (0,12%) is. A ritka csoportba tartozó fajok egy része védettséget is élvez. A Sió Árvízkapu menti területen az abszolút domináns faj a Maniola jurtina (23,34%) volt, amit az előző terület domináns faja a Polyommatus icarus (13,52%) követett. A szubdomináns fajok között itt nagyobb számban találhatók meg a fehérlepkék képviselői, köztük a Colias croceus (4,48%), a Vanessa atalanta (1,12%), a V. cardui (1,12%) fajunk is. Ezen a területen a ritka fajok között jelenik meg fokozottan védett, jellegzetesen ártéri védett fajunk az Apatura metis (0,17%) és a másik Natura 2000 faj az Euphydryas maturna (0,26%). Egy terület diverzitásáról, sokszínűségéről a fajok száma és egymáshoz viszonyított dominanciaviszonyuk ad megfelelő jellemzést. A dominancia diverzitási görbék alakja a stabil lepkeközösségekre jellemző lognormál alakú. Az egyes nappali lepke családok szempontjából a két területet összesítve nézve a Nympalidae (+Satyrinae) családja volt jellemző a legnagyobb arányban (42%), őket követte a Lycaenidae 32 %-al, legkisebb arányban (4%) pedig a Hesperiidae családja volt jelen. A két helyszínt külön vizsgálva eltérő eredményeket kapunk a domináló családokat figyelembe véve. A Taplósigyepen a legnagyobb mennyiségben a Lycaenidae (49%) család tagjai voltak jelen, míg az Árvízkapu melletti töltésszakaszon a Nympalidae (+Satyrinae) család (52%) dominált közel hasonló aránnyal. A Pieridae család aránya teljes mértékben megegyezett mind a két területen. A területek diverzitási és egyenletességi viszonyait a Shannon-Wiener függvény segítségével állapítottam meg. Mind a két mintavételi területen elvégezve a vizsgálatokat hasonló eredményeket kaptam. A Sió árvízkapu menti terület diverzitása kis mértékben magasabb, a H értéke itt ugyanis 1,191; míg a gyepen ez az érték 0,999. Az árvízkapu mentén a diverzitási érték ig emelkedik az egyre ideálisabbá váló időjárási körülményeknek köszönhetően. Ezt követően a területen kaszálás történt, ami meglátszik a diverzitási érték esésében is. Ezt követően közel egyenletesnek mondható a diverzitás, majd az időjárási körülmények romlásával fokozatosan csökkent a sokféleség. Az egyenletességet tekintve az értékek között nem voltak kiemelkedő eltérések, tehát az egyenletességből egy stabilabb populációra következtethetünk. Taplós esetén az egyenletesség már nagyobb különbségeket mutat. Az itt jelenlévő populációkra nagyobb hatással volt a kaszálás, hiszen a 0,928-as értékről egészen 0,246-ig esett vissza az egyenletesség. Ezt követő időszakban nem igen tapasztalhattunk visszaeséseket egészen addig, míg az időjárási körülmények romlása meg nem mutatta hatását. Az egyenletesség ezen a területen 0,637, mely kis mértékben elmarad az árvízkapuétól (0,734). Ugyanis minél közelebb esik az érték az 1-hez annál több fajból tevődik össze a populáció. A következő szezonban kívánom még a vizsgálatokat folytatni, mely alapján megbizonyosodhatunk arról, hogy csak erre az évre mutatkozik-e ez a tendencia, vagy ezeken a területeken ez tekinthető általánosnak. 26

30 Következtetések, természetvédelmi javaslatok A gyűjtött adatok alapján egy fajokban és példányokban gazdag faunát mérhettem fel. Véleményem szerint fontos lenne, hogy a vizsgálatokat továbbiakban folytassam, illetve fontos lenne a mintavételi helyek számának bővítése, hogy egész Gemenc területéről egy átfogó ismeretet adhassunk a nappali lepke faunáról. Emellett érdemes lenne célzott vizsgálatokat végezni az Apatura metis állomány felmérésére, hogy vajon a két Apatura fajunk milyen mértékben képes hibridizálódni. Felhasznált irodalom BÁLINT, ZS.(1994): Magyarország nappali lepkéi a természetvédelem tükrében (Lepidoptera Rhopalocera).- Somogy Megyei Múz. Közl. 10: CZIGÁNY, B., ÁBRAHÁM, L.(2001): Nappali lepkék diverzitásának vizsgálata három göcseji élőhelyen.- IV.: DEMETER, A., KOVÁCS, GY.(1991): Állatpopulációk nagyságának és sűrűségének becslése.- Akadémiai Kiadó, Budapest pp. FAZEKAS, I.(1992): Tolna megye nappali lepkéi.- Babits füzetek 7.:1-142 FRANTISEK, S.(2004): Die Tagfalter Mitteleuropas -östlicher Teil-, Bestimmung-Biotope und Bionomie-Verbreitung-Gefährdung.- Slovakien GOZMÁNY, L.(1968): Nappali lepkék-diurna (Lepidoptera).- Magyarország Állatvilága- Fauna Hungariae XVI(15): KOVÁCS, L.(1953): A magyarországi nagylepkék és elterjedésük.- Folia ent. hung. 6: KOVÁCS, L.(1956): A magyarországi nagylepkék és elterjedésük II.- Folia ent. hung. 9: Magyar Közlöny (2012): 128. szám, 100/2012 (IX. 28) VM rendelet, pp SOUTHWOOD, T. R. E.(1984): Ökológiai módsszerek-különös tekintettel a rovarpopulációk tanulmányozására.- Mezőgazdasági Kiadó, Budapest van SWAAY, C. et al.(2012): Manual for Butterfly Monitoring.- De Vlinderstichting Wageningen, Netherlands pp Szabadfalvi, A.(2015): Nappalilepke-monitoring transzekt mentén történő számlálással összefoglaló és gyakorlati segédlet UHERKOVICH, Á.(1993): Kvantitív vizsgálatok a Gemenci Tájvédelmi Körzet nagylepke (Lepidoptera) faunáján.- A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 37(1992):33,43 VARGA, Z. (2010): Magyarország nagylepkéi.- Heterocera Press, Budapest 27

31 KURDI BETTINA Természetvédelmi mérnök Kaposvári Egyetem Agrár- és Környezettudományi Kar Témavezető: Dr. Molnár Marcell egyetemi docens, KE AKK Dr. habil Nagy István tudományos főmunkatárs, KE AKK Hazai poszátafajok gyűrűzésekor rögzített testméret adatok statisztikai elemzése Az Európai nádiposzáta (Acrocephalus) fajok hosszú távú vonulók, a Szaharán túl telelnek. A Kárpát-medence fontos költőhelyül szolgál nekik, és nagy egyedszámban vonulnak át rajta. Ebben a tanulmányban, a Fenékpusztai és Sumonyi madárvárták adatait dolgoztam fel a szárnyhosszúság és testtömeg adatokra nézve négy hosszú távú vonuló fajnál (Foltos nádiposzáta- Acrocephalus schoenobaenus, Cserregő nádiposzáta-a. scirpaceus, Énekes nádiposzáta-a. palustris, Nádirigó- A. arundinaceus). Megközelítőleg 72,000 egyed, 2007 és 2015 között gyűtjtött adatait dolgoztam fel. A vizsgált 9 év alatt az átlagos évi szárnyhossz növekedés 0,1 mm alatt volt. A növekedési tendencia nem volt állandó, egy ingadozó folyamatot mutatott. A hónaphatás a szárnyhossz és 3. evező méreteiben jelentősebb volt, mint az évhatás. Az énekes nádiposzátát kivéve, a maximum szárnyhossz értéke március és április hónapra esett. Az ivarok összehasonlításánál, a hímek átlagos szárnyhossza 3 mm-el hosszabb. A legnagyobb zsírmennyiséget az októberi hónapra érték el. A kilenc év alatt megfigyelt alig 1 mm-es növekedés a szárnyhoszúságban nem elég ahhoz, hogy bármilyen következtetést levonjunk, mivel könnyen lehet, hogy egyszerűen a mérési technika hibája. Addig, amíg a mérési pontosságot nem lehet lényegesen javítani a szárnyhossz mérésében, (a jelenlegi módszer alapján) értelmetlen figyelembe venni. Ha felhagynánk a szárnyhossz mérésével, csökkentenénk a gyűrűzés alatt fellépő stresszt, mely állatjóléti vonatkozásban előnyös lenne. 28

32 Biometrical (bird ringing) data analysis of common European Warbler species The common European Acrocephalus species are trans-saharan, long distance migrants. The Carpathian Basin is an important breeding area and the birds of these species are passing through in a large number. In this study datasets connected to the ringing procedure (conducted at Fenékpuszta and Sumony stations) were analyzed evaluating the wing-length and body mass recordings of four long-distance migrant (Sedge warbler - Acrocephalus schoenobaenus, Reed warbler - A. scirpaceus, Marsh warbler - A. palustris, Great Reed Warbler- A. arundinaceus) species. Approximately 72,000 individual records were analyzed which were collected between 2007 and 2015, respectively. For the examined 9 year long period the average annual winglength growth was 0.1 millimetre. The growing tendency however was not constant but showed a fluctuating process. Month of measurement affected wing-length and third primary much more than the different years. Except for the Marsh Warbler the maximum wing-length was detected in March and April. Comparing the sexes, wing of the male birds was on average 3 mm longer. Largest fat mass volumes were achieved in October. Because of the 1 mm measurement accuracy the observed increase in wing length was not large enough to deduct any conclusion as it could simply be the result of measurement errors. As long as the precision of the measurements cannot substantially be improved the wing-length measurement (based on the current method) can be considered as pointless. Abandoning the wing-length measurement would shorten the ringing process decreasing the stress which would be beneficial from the animal welfare aspect. 29

33 Bevezetés A Föld egyik leglátványosabb, kontinenseket átívelo természeti jelensége a madárvonulás, amely évezredek óta foglalkoztatja az emberiséget (Bankovics et. al., 2009). Vonulásnak nevezzük az egyedeknek azt a rendszeres, ismétlo do mozgását, ami minden évben ugyanabban az ido szakban zajlik le (kétszer egy évben a költo - és a telelo terület között), valamint meghatározott iránya és célállomása van (Newton, 2008). A madárgyu ru zés célja, hogy megismerjék a madárfajok vonulási szokásait, útvonalait, telelo területeit és az egyes madárfajok életciklusának hosszát. Ahhoz, hogy a kérdéseikre fényt derítsenek a világban 1899-ben Mortensen dán tanár gyu ru zte meg az elso seregélyeket, majd 1908-ban Magyarországon is elkezdték alkalmazni ezt a módszert Schenk Jakab vezetésével. Hazánk a madárvonulás terén kiemelkedo jelento ségu, hiszen fontos költo helyül szolgál a dolgozatomban bemutatott poszátafajoknak. A cserrego - énekes- és foltos nádiposzáta (Acrocephalus scirpaceus, A. palustris, A. schoenobaenus) illetve nádirigó (Acrocephalus arundinaceus) mind valódi, hosszú távú vonuló faj és Európa szerte a hosszú távú vonulók egyedszáma csökkent a legnagyobb mértékben (Pásztory-Kovács, 2013). Sajnos napjainkban a globális felmelegedés miatt, az eddig is nagy kihívást jelento Szahara terjeszkedése még nagyobb akadályt jelent a madarak számára. A Szahara napjainkban már helyenként 1500 km szélességu, és folyamatosan terjeszkedik (Bankovics et. al., 2009). Ezen akadály leküzdése szempontjából elo nyösebb a hegyesebb és hosszabb szárny megléte, mivel így kisebb energia befektetéssel tudnak hosszabb távot megtenni (Berthold, 1993; Lockwood, 1998). Kevés tanulmány foglalkozik ezen madárfajok biometriai tulajdonságaiban megfigyelheto változásokkal (Kovács et al., 2011; Gyurácz et al., 2011), pedig a meglévo nagyszámú adatmennyiség ezt leheto vé tenné. Ezért fontosnak tartottam két különbözo madárvárta adatsorának összehasonlítását, hogy az irodalomban (Pásztory-Kovács, 2013; Csörgo et. al, 2009) megemlített szárnyhossz növekedés itt is megfigyelheto -e. Anyag és módszer Vizsgálatunkban a Fenékpusztai Madárgyu ru zo és Madármento Állomás területén, illetve a Sumonyi Madárvonulás- kutató Állomáson megfogott és meggyu ru zött hazai nádiposzáta fajok testméret alakulási adatait vizsgáltuk statisztikai szempontból, kiemelt figyelmet szentelve a szárnyhossz alakulásának. A Fenékpusztai Madárgyu ru zo Állomás munkáját már 2010-to l kezdve nyomon követem és a madárgyu ru zéseken részt vettem. A statisztikai elemzés elvégzéséhez a Budapesti Madárgyu ru zo központból kikért adatokat dolgoztam fel, melyeket a CES protokollja alapján gyu jtenek a madárvártákon (Halmos és Karcza, 2004). Ez a közel adat 2007-to l kezdve 2015-ig (március-november) tartalmazta a Fenékpuszta és Sumony területén meggyu ru zött poszátafajok adatait (1. táblázat). A 4 vizsgált poszáta faj (Acrocephalus scirpaceus, A. palustris, A. schoenobaenus, A. arundinaceus) szárnyhosszából és 3 evezo hosszúságából évekre lebontva átlagokat vontam. Mindkét madárvártában a szárnyhossz mérését ugyanúgy végzik. Kistermetu madarak esetén a legnagyobb értéket adó, úgynevezett maximális hosszat 30

34 mérjük: a szárnyat a vonalzóra simítjuk, a szárny természetes hajlását és az evezo ket kiegyenesítjük (Busse, 1984). A 3. evezo hosszúságánál a Svensson módszert alkalmazzák. A szöges vonalzót a 2. és 3. evezo közé csúsztassuk. Felvételekor arra ügyeljünk, hogy a fémtüskét ne toljuk végig a két evezo zászlója között, mert ez megsértheti a zászlókat, hanem a tolltövekto l csak 1-2 milliméterre, alulról illesszük be, hogy a tollak közötti csúsztatás hosszát a leheto legkisebbre korlátozzuk (Svensson, 1995). A szárny és 3. evezo hosszán kívül még számos más biometriai adatot is rögzítettek az Actio Hungarica szabályai szerinti standard módszerekkel (Szentendrey et al., 1979). A testtömeg mérése PESOLA-val vagy digitális mérleggel történik 0-50 g között 0,1 g-os pontossággal, g között 0,5 g-os pontossággal, 100 g fölött 1 g-os pontossággal, míg a hasi tollazatot szétfújva a zsírmennyiséget kifejezo pontszámot (mellcsonti villánál, illetve a hasu ri zsírt vizsgálva), az izommennyiséget kifejezo pontszámot (mellizmot vizsgálva) a CES protokoll alapján állapítjuk meg (Halmos és Karcza, 2004). Mindkét területen a madarakat függönyhálós módszerrel fogják be. A függönyháló több mint 300 éves japán találmány, amely az 1970-es évekto l kezdo do en Magyarországon is a legelterjedtebb fogóeszközzé vált. Elso sorban a bokrosban, nádasban mozgó énekesmadarak befogása hatékony vele. A modern függönyháló nejlonból vagy más hasonló szintetikus anyagból készül. Általában 6, 7, 9, 12, 14, 18 méter hosszú, 4-5 zsebes, 2,5-3 méter magas, különbözo lyukbo ségu változatait alkalmazzák (Bankovics et al., 2009). A vizsgált tulajdonságokat befolyásoló környezeti hatások staisztikai vizsgálatához általános lineáris modellt (GLM) alkalmaztam. A SZÁRNY és 3. EVEZO esetében a figyelembe vett környezeti tényezo k a vizsgálati év, vizsgálati hónap, életkor, illetve a gyu ru zés helye voltak. A legnagyobb elemszámot adó Acrocephalus scirpaceus esetében a sumonyi gyu ru zések során rögzített BM, ZSÍR és IZOM tulajdonságok esetében a a GLM modell átal értékelt tényezo k az életkor, a vizsgálati év és hónap voltak. A GLM eljárás során az egyes hatások szintjeire számított korrigált átlagokat (LS-átlag) Tukey Post hoc teszt segítségével hasonlítottam egymáshoz. Az egyes vizsgálati évekre kapott korrigált átlagokra trendvonalat illesztettem lineáris regressziót alkalmazva. A súly és a szárnyhosszúság kapcsolatát lineáris regresszió és korrelációanalízissel értékeltem. A statisztikai vizsgálatokhoz a SAS 9.1 szoftvert használtam. 1. táblázat: Gyu ru zés során felvett adatok leíró statisztikai jellemzo i SZÁRNY: szárnyhossz; EVEZO : 3. evezo hossz; BM: tömeg; ZSÍR: zsírmennyiséget kifejezo pontszám (mellcsonti villa-hasu ri zsír); IZOM: izommennyiséget kifejezo pontszám (mellizom) 31

35 Eredmények és megbeszélés A SAS programmal történo statisztikai elemzés során két korcsoportot különítettünk el, fiatal (1Y) és ido s (1+). A szárny hosszát a faj, életkor, ivar, év és a hónap, egyaránt szignifikánsak befolyásolta (P< 0,05). A bázis évhez képest évente átlagosan mintegy 0.1 mm-es növekedést tapasztaltunk a szárny hosszában. Ugyanakkor a növekedés nem mutatott folyamatos tendenciát, az évek múlásával hol no tt, hol csökkent. A két gyu ru zési hely között a eredmények 0,4 mm eltérést mutattak, ami az 1 mm-es mérési pontosságot figyelembe véve elhanyagolható. A Fenékpusztán meggyu ru zött madarak szárnyhosszúsága nagyobb volt, mint a Sumonyban fogottaké. A szárny és a 3. evezo méretében a hónaphatás nagyobb volt, mint az éveké. Három fajnál, kivéve az énekes nádiposzátánál, március és április hónapokban volt a szárny és a 3. evezo is a leghosszabb. Ez magyarázható a hímek korábbi visszatérésével a területre, hogy revírt foglaljanak. Az ivarhatás jelento s, a hímivarú egyedek szárnya és 3. evezo je hosszabb átlagosan 3 mm-el. A két korosztály között az ido sebb (1+) madarak szárnya és 3. evezo je is hosszabb. 2. táblázat: A legtöbbször visszafogott egyed mérési adatai megfogás dátuma szárnyhossz 3. evező A mérési pontatlanság bemutatására jó példa egy a Fenékpusztai állomáson mért cserrego nádiposzáta (Acrocephalus scirpaceus), melynél ugyanazokon, illetve egymás utáni napokon többször befogva több mm-el is eltéro adatokat mértek (2. táblázat). A testtömeg adatok vizsgálatánál a cserrego nádiposzátát (Acrocephalus scirpaceus) választottuk mintául, mivel ez a leggyakoribb poszátafajunk így a legnagyobb mennyiségben etto l a fajtól álltak rendelkezésre adatok. A súly a 2007-es (bázis)évhez képest folyamatosan no tt, a csúcsot a 2010 és 2011-es években érte el. A madarak a legnagyobb testtömeget - ezzel együtt a legnagyobb zsír és izommennyiséget is- a 10. (október) hónapra érték el. Eddigre már felhalmozzák azt a mennyiségu zsírt, amellyel képesek elindulni a telelo területeik felé. A szárnyhossz és a 3. evezo hossza között szoros (r=0,77), a testtömeg és a zsír értéke között közepes (r=0,61), a testtömeg és izom értéke között gyenge (r=0,27), és a zsír és izom értéke 32

36 között szintén gyenge (r=0,31) pozitív korreláció figyelheto meg. Bár mindegyik esetben szignifikáns volt az eredmény (P < 0,05), utóbbiak hatása nem jelento s. A zsír érték tekintetében a korcsoportok között nem volt szignifikáns a különbség (P = 0,59), mivel a nádasokban viszonylag állandó a táplálékkínálat a fiatal, azévi madarak is jól fel tudnak készülni a vonulásra (Pásztory-Kovács, 2013). A testtömeg és a szárnyhossz relációjában 1 gramm súlynövekedéssel 0,367 mm-el no a szárnyhossz (P < 0,05). Ugyanakkor bár pozitív korrelációt találhatunk (0,2) a determinációs koefficiens elhanyagolható, azaz a szárnyhosszúságban tapasztalt varianciát a testtömeg érdemben nem befolyásolta. Ez ellentmond az egyik irodalomban (Pásztory-Kovács, 2013) leírt állításnak, miszerint az Ócsán végzett vizsgálatok során az átlagos szárnyhossz trendszeru en no tt, míg a testtömeg átlagos értékei csökkentek. Következtetések és javaslatok Bár a statisztikai vizsgálat kimutatott bizonyos mértéku növekedést mind a 4 fajnál a szárny és a 3. evezo hosszúságában is, ez nem tekintheto teljesen pontosnak mivel a jelenlegi mérési technológiával csak mm pontossággal tudnak a madárvártákban mérni. Mivel a regisztrált növekedés évi 0,1 mm, ez a pontosság ilyen rövid ido távon ( ) belül nem elegendo ahhoz, hogy messzemeno következtetéseket vonjunk le. A testtömeg, és a kondíció változása (zsír és izom) vizsgálataim alapján nagyobb mértékben függ a madarak befogásának hónapjától, mint a befogás évéto l. Mivel a madarak fontos indikátorai a klímaváltozásnak (Pásztory-Kovács, 2013) lényegesnek tartom további meglévo adatok feldolgozását is több madárvárta területén. A madárgyu ru zési központ adatbázisába importálni szükséges a nem szereplo 2007 elo tti adatokat a Fenékpusztai adatok bo vítésének érdekében. Egy hosszabb ido skálán vizsgálva, még több adatmennyiséget feldolgozva, pontosabb következtetésekre juthatunk a poszátafajok és ezáltal a hosszú távú vonulók biometriai adataiban bekövetkezett változásokra, különösen a szárnyhossz alakulására. Irodalomjegyzék Bankovics A., Csörgo T., Gyurácz J., Halmos G., Karcza Zs., Magyar G., Schmidt E., Schmidt A., Szép T. (2009): Magyar Madárvonulási Atlasz. Kossuth Kiadó. 672 p. Berthold, P. (1993): Bird Migration A General Survey. Oxford, New York, Tokyo: Oxford University Press, p , Busse, P. (1984): Key to sexing and ageing of European Passerines. Beitr. Naturk. Niedersachsens. Vol. 37. Sonderhelft, Peine. Csörgo T., Harnos A., Kovács Sz., Nagy, K. (2009): A klímaváltozás hatásainak vizsgálata hosszútávú madárgyu ru zési adatsorok elemzésével. Term. Közl., Gyurácz J., Bank L., Bedenek G.. (2011): Vonuló nádiposzáta (Acrocephalus spp.) populációk szárnyhosszának, testtömegének és zsírraktárának változása 1988-tól 2004-ig. Ornis Hungarica 19:

37 Halmos G., Karcza Zs. (2004): A magyarországi Állandó Ráfordítású Gyu ru zés (CES) mintavételezési protokollja. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kovács Sz., Csörgo T., Harnos A., Nagy K., Fehérvári P. (2011): Change in migration phenology and biometrics of two conspecific Sylvia species in Hungary. J. Ornithol Lockwood, R., Swaddle, J. P., Rayner J. M. V. (1998): Avian wing shape reconsidered: wingtip shape indices and morphological adaptation to migration, J. Avian Biol., Newton, I. (2008): The migration ecology of birds. Academic Press is an imprint of Elsevier. London UK., Pásztory-Kovács Sz. (2013): Énekesmadarak vonulásának vizsgálata hosszú távú gyu ru zési adatsorok alapján PhD értekezés Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Doktori Iskola Szentendrey, G., Lövei, G., Kállay, Gy. (1979): Az Actio Hungarica madárgyu ru zo tábor mérési módszerei. Állattani Közlemények 66: Svensson, L. (1995): Útmutató az európai énekesmadarak határozásához. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Köszönetnyilvánítás Köszönetet mondok a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársainak. A Fenékpusztai és a Sumonyi Madárvárták dolgozóinak a gyu ru zési adatok biztosításáért és a szakmai segítségért. A felhasznált adatok forrása a Madárgyu ru zési Központ adatbankja. A magyarországi madárjelölési tevékenységet a VM TMF támogatta anyagilag. 34

38 NAGY KATALIN Állattenyésztő mérnök Kaposvári Egyetem Agrár- és Környezettudományi Kar Témavezető: Dr. Tornyos Gábor egyetemi docens, KE AKK Tőgyhigiéniai menedzsment vizsgálata tejtermelő tehenészetekben Vizsgálataimat 6, feketetarka holstein-fríz teheneket tartó tehenészeti telepen végeztem, melynek során a telepek vezetőinek, illetve a felelősöknek egy 10 kérdésből álló kérdéssort tettem fel. Célom a telepek tőgyegészségügyi technológiájának összehasonlítása volt a szomatikus sejtszám függvényében, valamint a szomatikus sejtszám összefüggésének vizsgálata a tőgykezelési protokollal, illetve az előforduló mikroba fajokkal. A szomatikus sejtszám adatok alapján megfigyelhető volt, hogy csupán 2 telepen alacsonyabb, mint 400ezer db/ml. Az adott válaszokból kitűnik, hogy minden telepen a fejők felelősek a tőgygyulladások észrevételéért, valamint B és D telepeken a műszakvezetők is figyelemmel kísérik a fejést. A telepek mindegyike Mastitest-próbát végez a kezelés megkezdése előtt. Az ellés után bekövetkező tőgygyulladás 4 telepen gyakori, ezeken a telepeken a beteg egyedeket az elletőistállóban kezelik, a másik két telepen a beteg csoportban kerülnek kezelésre. A telepek egy laktáción belül többszöri, átlagosan 3 kezelést alkalmaznak. Egy tőgynegyed kezelésére átlagosan 3 féle antibiotikumot használnak, ám nem tudtak információval szolgálni arra vonatkozóan, hogy laktáción belül hányszor kezelik az adott tőgynegyedet. Ezáltal valószínűleg az idülten fertőzött tőgynegyedeket sem tudják azonosítani. Akut tőgygyulladás esetén 1 telepen történik termékenyítés. A fertőzött állatoknál jellemző az 1 tőgynegyed szárazra állítása. A szomatikus sejtszámot a telepek nagy része figyelembe veszi a kezeléseknél, ám ez csak 2 telepen selejtezési szempont. Így az idülten fertőzött egyedek az állományban maradnak, és mivel a telepek nagy részén nincs külön csoport ezen tehenek számára, ezért valószínűleg tovább is fertőzik társaikat. Mikrobiológiai vizsgálatokat minden telepen végeznek különböző rendszerességgel. Prototheca zopfii, illetve Staphylococcus aureus fertőzöttség esetén a szomatikus sejtszám igen magas volt, kivéve az egyik telepet, amely a S. aureus előfordulása ellenére a legalacsonyabb szomatikus sejtszámot produkálta a vizsgált telepek közül. A környezeti pathogének esetén a szomatikus sejtszám alacsonyan tartható, ennek ellenére egy telep esetében, ahol ezen kórokozók előfordulása esetén a legmagasabb volt az állomány súlyozott szomatikus sejtszáma. Mindenképpen javasolnám a szomatikus sejtszám változásának ellenőrzését egyedenként, illetve a szomatikus sejtszám felvételét a selejtezési szempontok közé, így az idülten fertőzött egyedek felismerhetők lennének, illetve kikerülhetnének az állományból. A magas szomatikus sejtszámú egyedeket célszerű lenne elkülöníteni, hogy ne fertőzzék társaikat. Azokon a telepeken, ahol a környezeti pathogének dominálnak, a higiéniai állapotot javítani szükséges. 35

39 The survey of udder hygiene management on dairy farms I carried out my researches at 6 dairy farms with Holstein Friesian cows with black and white patched coat, asking the farm managers and the people in charge to answer a questionnaire consisting of 10 questions. My intention was to compare the udder health care of the farms on the basis of the data of somatic cell count, and to examine the correlation of somatic cell counts with udder care protocols and the occurring microbe species. On the basis of the data of somatic cell count it was found that only 2 farms complied with the milk acceptance parameters, where the somatic cell count of the mixed milk did not exceed the limit value of 400 thousand per millilitre. It can be seen from the answers that at each farm it is the duty of the milkers to notice the signs of mastitis, and at Farms B and D the shift managers also supervise the milking process. At every farms Mastitest is carried out before the start of a treatment. Mastitis occurring after calving is typical for 4 farms, and the sick animals are treated in the calving shed at each of these farms. At the another 2 farms the affected animal is treated in a separate group of sick animals. During a lactation period, the farms apply usually 3 treatments and on the average, they use 3 types of antibiotics for the treatment of an udder quarter, but they have not been able to give the exact number of treatments of a given udder quarter within a lactation period. This means that they are probably unable to identify the udder quarters with chronic infection. There is one farm where fertilisation is performed in the case of acute infection. When the production of infected animals was reduced, it was typical to set one udder quarter to dry. Most of the farms take the data of somatic cell count into account for the treatments, but it is a point of consideration for rejection only at 2 farms. Accordingly, animals with chronic infection are left in the stock, and since there is no separate group for these cows at most of the farms, they will likely infect other animals in their group. Microbiological tests are carried out at each farm with various regularity. SCC was very high in the case of infections of Prototheca zopfii and/or Staphylococcus aureus, except for one farm that produced the lowest SCC of the farms involved in the research in spite of the occurrence of S. aureus. In the case of environmental pathogens, it is possible to keep the somatic cell count at a low level, still the weighted somatic cell count of the stock was the highest for a farm where these pathogens occurred. I recommend that the change of somatic cell count is checked for each animal, and SCC is included in the points of consideration for rejection, so the animals with chronic infection can be recognised and separated. The organisation of a group of animals with high somatic cell count would also be substantial progress and may prevent infections. At farms where environmental pathogens are dominant, it would be important to improve the hygiene condition. 36

40 I. Bevezetés A tejet és a tejtermékeket évezredek óra az emberiség alapvető, legtermészetesebb táplálékaként tartják számon (Merényi, 2000). Emellett számos ipari, valamint takarmányozási felhasználása is ismeretes. Ám ahhoz, hogy e sokrétű szerepét betölthesse, minden tekintetben kifogástalan minőségűnek kell lennie (Yousefi és Kóbori, 2003). Köztudott, hogy megfelelő minőségű tejet csupán az az állat képes termelni, melynek egészségi állapota ezt lehetővé teszi, különös tekintettel tőgyének egészségére vonatkozóan (Böő, 2006). Egyrészről ezért szeretném kihangsúlyozni e téma fontosságát. Másrészről fontos megemlíteni, hogy a tejtermelők számára a tőgy egészségi állapota a gazdaságosságot nagymértékben meghatározó tényező. II. Szakirodalmi áttekintés II/1. A tőgygyulladás Markus és Süpek (1995) megfogalmazása szerint a tőgygyulladás (mastitis), a tejmirigy valamilyen külső behatásra adott válaszreakciója. Albert és Huszenicza (2000) szerint a gyulladás szerepe a szervbe bejutott kórokozó helyhez kötése, megsemmisítése, továbbá az okozott szöveti károsodás reperátiója. Legnagyobb mértékben a nagy tejtermelésű fajtákat veszélyezteti, ugyanis az élénk anyagforgalmú, sérülékeny tőgy kevésbé ellenálló a környezeti behatásokkal szemben (Horváth, 1983). A tőgygyulladás hazai és külföldi tapasztalatok alapján egyaránt a tejtermelő tehenészetek legnagyobb gazdasági kártételét okozó megbetegedése (Ózsvári és mtsai., 2003/2; Tirián és mtsai., 2008). Gazdasági kártétele a tejtermelés minimálisan 10%-os csökkenéséből, az alkalmazott antibiotikum várakozási idejéből adódó megsemmisítendő tejmennyiségből, a gyógykezelések költségéből, a termelt tej minőségi romlásából, súlyosabb esetben a tőgy tönkremeneteléből, az idő előtti selejtezésből tevődik össze (Horváth, 1983; Kató, 2005). Az esetek túlnyomó részében különböző mikroorganizmusok játsszák a fő szerepet kialakulásában, ám a betegség visszavezethető stresszre, mechanikai, valamint kémiai hatásokra is (Huszenicza és Albert, 2000; Markus és Süpek, 1995). Emellett fontos szerep jut a különböző hajlamosító tényezőknek is, melyek elősegítik a betegség kialakulását. Ide tartoznak a tartástechnológiai hibák, az almozás, trágyázás minősége és gyakorisága, makro- és mikroklimatikus tényezők, fejéstechnológiai hibák, higiéniai problémák, takarmányozási hiányosságok, illetve a belső tényezők, az ún. tehénfaktor is (Markus és Süpek, 1995). II/2. A szomatikus sejtszám A tejből kimutatható szomatikus sejtek részben a vérből származó fehérvérsejtek, részben pedig a tőgy szöveteiből kerülnek a tejbe. Az egészséges tőgyből fejt tej sejtes elemeinek túlnyomó része (mintegy kétharmada) tőgyszöveti eredetű sejtekből tevődik össze (Szita, 2000). A szomatikus sejtszám, valamint a sejtes elemek összetétele kiváló indikátorai különböző gyulladásos folyamatoknak, azok helyének, típusának és súlyosságának (Haraszti, 1996). Katona (2012) szerint az egészséges tőgyből fejt tej szomatikus sejtszáma db 37

41 sejt/cm3 alatti, ideális esetben többnyire és között alakul. Ezt a számot Haraszti (1996) között határozta meg. Érdemes megemlíteni Bene és mtsai. (2013) vizsgálatait arra vonatkozóan, miszerint a /cm3 sejtszám feletti tejet termelő egyedek két ellés közti ideje hosszabb, reprodukciós mutatóik rosszabbak. A szomatikus sejtszámot számos tényező befolyásolhatja, például genetikai tulajdonságok, környezeti tényezők, az állat fiziológiai állapota, valamint az egészségi állapot (Baltay és Jánosi, 2002; Várnagy, 2002). Fontos említést tenni arról, hogy a szomatikus sejtszám és a termelési tulajdonságok között negatív korreláció áll fenn, tehát a sejtszám növekedésével a termelt tej mennyisége csökkenő tendenciát mutat (Pongrácz és Iváncsics, 2001). Ezt az állítást támasztja alá az ÁT Kft. által közzétett 1. táblázat is. 1. táblázat A vizsgált tehénállomány megoszlása és tejtermelése súlyozott átlag sejtszám-értékhatáronként (2016. november) Sejtszám értékhatár Napi tej kg Fejt tehén x1000 Összes Fejési átlag Kevesebb, mint , , , , , , és több ,55 Összesen ,60 II/3. A tőgygyulladást előidéző kórokozók A tőgygyulladást előidéző különféle mikroorganizmusok többféleképpen csoportosíthatók. A legcélszerűbb, ha ezeket a kórokozókat a fertőzés terjedésének módja alapján soroljuk különböző csoportokba. Megkülönböztetünk ún. fertőző kórokozókat, melyek állatról állatra terjednek, ún. környezeti pathogéneket, melyek a külső környezetből származnak, és fertőzik a tőgyet, valamint átmeneti jellegű kórokozókat, melyek mindkét módon fertőzést okozhatnak. Ez a betegség megelőzése szempontjából is előnyös lehet, hiszen nagyszámú, rendszertanilag egymástól távol álló kórokozó fajjal állunk szemben. (Jánosi, 2003; Markus és Süpek, 1995). II/3/1. Fertőző kórokozók Az utóbbi évtizedekben az antibiotikumos kezelések bevezetésének, valamint a következetes fertőzésmegelőző munkának köszönhetően, a fertőző Streptococcusok visszaszorulása volt megfigyelhető. Különösen a Str. agalactiae esetében, hiszen ez a legtöbb telepen már nem fordul elő (Huszenicza és Albert, 2000). Ugyanakkor ezzel egyidejűleg teret nyertek a különböző antibiotikum-rezisztens fajok, mint pédául a Staphylococcus aureus, illetve az ún. környezeti kórokozók (Jánosi, 2003). A tejtermelő tehenészetekben világszerte a 38

42 legelterjedtebb, és a legnagyobb gazdasági kárt okozó fertőző kórokozó a Staphylococcus aureus volt (Ózsvári és mtsai., 2003/1). Amennyiben egy tehenészetben az állomány-elegytej szomatikus sejtszáma ezer/ml fölé emelkedik, nagy az esélye annak, hogy ezt a S. aureus okozta, szubklinikai tőgygyulladás idézte elő. Fontos tudnunk, hogy mentesítést követően az állományszintű monitoring tevékenységet, valamint a fertőzött egyedek elkülönítését és selejtezését következetesen folytatni kell, ellenkező esetben a fertőzöttség ismét magas szintre emelkedhet, mivel a kórokozó a tőgy bőrén, illetve az állat környezetében is előfordul (Huszenicza és Albert, 2000). Tirián és mtsai. (2008) vizsgálatai alapján megállapítható, hogy a fertőzöttség mértékét a telepi menedzsment nagymértékben befolyásolja. Az elmúlt évtizedek tőgyegészségügyi programjainak köszönhetően a S. aureus által okozott tőgygyulladások előfordulásában jelentős csökkenés mutatkozik, a kórokozót 2013 óta már csak az 5. leggyakoribbként tartják számon (Ózsvári és mtsai., 2016). Ebbe a csoportba soroljuk az egyéb, Gram-pozitív baktériumok közül a Corynebacterium bovist is. A Mycoplasma bovis és számos különböző Mycoplasma faj is előidézhet tőgygyulladást, ám szerencsére ez hazánkban nem gyakori (Huszenicza és Albert, 2000; Jánosi, 2003). II/3/2. Környezeti pathogének Ezek a baktériumfajok az állatok bélsarával szennyezett környezetben, valamint a talajban, alomanyagban folyamatosan jelen vannak, kedvező feltételek között feldúsulnak, és a nem záródott bimbócsatornán keresztül jutnak a tejutakba, ahol fertőződést okoznak (Jánosi, 2003). Ebből következik, hogy az állományok a következő kórokozóktól nem mentesíthetők, viszont a környezeti és fejési higiénia javításával a fertőzési szint csökkenthető (Markus és Süpek, 1995). Ide tartoznak a Gram-negatív Enterobacteriumok, melyeknek legfontosabb képviselője az Escherichia coli. Ez a baktérium a Gram-negatív kórokozók okozta tőgygyulladások legalább 85 %-áért felelős. További 10 %-ot tesznek ki a Klebsiella nemzetség különböző fajai (mint pl. K. pneumoniae vagy K. oxytoca) (Huszenicza és Albert, 2000). A Coliformok Magyarországon leggyakrabban a minőségi, alacsony szomatikus sejtszámú tejet termelő tehenészetekben fordulnak elő, a meleg és nedves időjárási körülményeket kedvelik (Huszenicza és Albert, 2000). Az alacsony szomatikus sejtszám bizonyítottan kedvezően hat az E. coli szaporodására (Markus és Süpek, 1995). A Gram-negatív Enterobacteriumok közös jellemzője, hogy a klinikai tünetek megjelenésekor a kórokozó baktériumok általában már elpusztultak. Ilyenkor a sejtfalukat alkotó endotoxin szabadul fel, amely mennyiségével arányos súlyosságú károkat okoz a többek között a bimbómedencében, a tőgymedencében, valamint a nagyobb vezetékek falában is (Huszenicza és Albert, 2000; Markus és Süpek, 1995). A Klebsiella fajok okozta tőgygyulladás nagymértékben hasonlít az E. coli okozta mastitishez (Markus és Süpek, 1995). A környezeti pathogének közé sorolandók még a Gram-pozitív Streptococcusok közé tartozó Str. uberis, továbbá az egyéb Streptococcusok, melyeknek tőgygyulladásokban betöltött szerepe napjainkban növekvő tendenciát mutat. A fekál Streptococcusok (pl. Str. bovis) általánosan elterjedtek (Huszenicza és Albert, 2000). Nem okoznak súlyos tüneteket, sőt Horváth (1982) szerint a Str. uberis sokszor megbetegedés előidézése nélkül megtalálható a tőgyben. A Gram- pozitív baktériumok közé tartoznak a nem lypophyl Corynebacteriumok 39

43 (Corynebacterium ulcerans), továbbá a Bacillus (Bacillus cereus) és Nocardia fajok is (Huszenicza és Albert, 2000; Jánosi, 2003). Fontos említést tenni a Prototheca zopfii algáról is, hiszen a szakirodalom a legnehezebben gyógykezelhető tőgygyulladások okozójaként tartja számon. Hazánkban is jelentős károkat okoz, antibiotikumos kezelés esetén is csak a klinikai tünetek enyhítését, és az algaürítés átmeneti csökkentését érték el (Huszenicza és Albert, 2000). II/3/3. Átmeneti jellegű kórokozók Ebbe a csoportba tartoznak azok a baktériumok, amelyek a tehenek testfelületén, nyálkahártyáin, illetve környezetében általánosan jelen vannak, ám csak esetenként terjednek állatról állatra (Jánosi, 2003). A Streptococcus dysgalactiae a csoport tipikus tagja, elsősorban a tőgybimbó sérülésein telepszik meg, ugyanakkor az állat környezetében is fellelhető, ezért e kórokozó tekintetében folyamatos fertőzési kockázattal számolhatunk. Exotoxin termelésük elmarad a S. aureusétól, ezért kevésbé számítanak pathogénnek, és a betegségi tünetei sem olyan súlyosak (Jánosi, 2003). A Staphylococcus aureus által okozott tőgygyulladások gyakoriságának csökkenésével párhuzamosan nőtt a koaguláz-negatív staphylococcusok, rövidítve CNS baktériumok tőgygyulladásban betöltött szerepe. Olyannyira, hogy a tehenek és az üszők között egyaránt a leggyakoribb tőgygyulladásért felelős kórokozókká léptek elő (Ózsvári és mtsai., 2016). A CNS baktériumok leggyakoribb képviselői a S. hyicus, S. simulans, S. xylosus, S. chromogenes, és a S. carnosus (Huszenicza és Albert, 2000). II/4. Tőgygyulladások gyógykezelése A megfelelő időben alkalmazott gyógykezelés a tőgygyulladás elleni küzdelem fontos eleme (Horváth, 1982). Lehetőség szerint az előzetes mikrobiológiai és rezisztencia-vizsgálat alapján történik a gyógyszer, illetve a gyógyszer-kombináció kiválasztása. A kezelés folyamán lényeges a klinikai kép változásának megfigyelése, a tej szomatikus sejtszámának, valamint a mastitis-markereknek a nyomon követése (Sas, 2000). A kiválasztott gyógyszerek adagolása kétféle módon történhet. Az egyik mód a parenterális kezelés, melynek során az adott hatóanyagot injekció formájában izomba vagy bőr alá juttatják. A másik forma az intramammalis, másnéven intraciszternális, amely helyi kezelést jelent, ilyenkor a kiválasztott készítményt a bimbócsatornán át tőgyinfúzió formájában katéter segítségével juttatnak a tőgybe (Markus és Süpek, 1995; Sas, 2000, Haraszti, 1996). Gyógykezelési lehetőség a szárazra állítási terápia, melyet általánosan szubklinikai tőgygyulladások kezelésére, valamint a szárazon állás alatti, elsősorban Gram-pozitív baktériumok okozta fertőződések megelőzésére használnak kiterjedten (Jánosi és Huszenicza, 2001; Jánosi, 2003). Gyógyíthatatlan, valamint egyéb indokolt esetekben az állat selejtezése lehet a legcélszerűbb (Horváth, 1982). Napjainkban egyre népszerűbbé válik a természetközeli gyógymódok, homeopátiás szerek alkalmazása. Németh és Sensen (2013) kidolgoztak egy teljesen új lehetőséget, mely az állatok egészségének minél teljesebb helyreállítása, az immun- 40

44 és hormonrendszer megerősítése által segíti a tőgygyulladás elleni küzdelmet. A terápia teljes egészében növényi eredetű, szárított biocsírák, és gyógynövények keverékén alapszik, melyet az állattal takarmány-kiegészítőként etetünk. Célkitűzés Fő célom, hogy kérdezéses módszer segítségével elemezzem az egyes tejtermelő tehenészetek tőgyhigiéniai menedzsmentjét, valamint összehasonlítsam a szomatikus sejtszám függvényében. Ezen kívül célom volt, hogy megfigyeljem a szomatikus sejtszám összefüggését a tőgykezelési protokollal, illetve a mikroba fajokkal. III. Saját vizsgálatok III/1. Anyag és módszer Vizsgálataimat két dél-dunántúli, valamint 4 dél-alföldi tejelő tehenészeti telepen végeztem. A 6 telep mindegyikén feketetarka holstein-fríz teheneket tartanak kötetlen tartástechnológiában. A 2. táblázat a telepek főbb adatait mutatja be. Elhelyezkedés Átlagos tehénlétszám (db) 2. táblázat A vizsgált telepek főbb adatai Tartástechnológia Standard laktációs tejtermelés (l) Súlyozott szomatikus sejtszám (x1000/ccm) A Dél-Dunántúl 550 NA, K B Dél-Dunántúl 568 NA, K C Dél-Alföld 451 NA, PB, K D Dél-Alföld 809 NA, PB, K E Dél-Alföld 160 NA, K F Dél-Alföld 188 NA, K Jelmagyarázat: NA: növekvő almos, PB: pihenőbokszos, K+: karámos, K-: karám nélküli A táblázatból kitűnik, hogy csupán 2 telep felel meg a tejátvételi paramétereknek, melyeket a továbbiakban zöld színnel különböztetek meg a többitől. Megfigyelhető, hogy a szomatikus sejtszám növekedése a tejtermelés csökkenését vonhatja maga után. Ez alól kivételt képez C telep, mely a magas szomatikus sejtszám ellenére a legnagyobb standard laktációs tejtermelést produkálta. A telepek vezetőinek, illetve a felelősöknek egy 10 kérdésből összeállított kérdéssort tettem fel, melynek alapján megvitattuk a telep tőgyegészségügyi menedzsmentjének, tőgykezelési protokolljának főbb szempontjait. 41

45 III/2. Eredmények és megbeszélésük 1. kérdés: Kérem, szóljon néhány szót a tőgykezelési protokollról! Az adott válaszokból kitűnik, hogy minden telepen a fejők felelősek a tőgygyulladások észrevételéért, valamint B és D telepeken a műszakvezetők is figyelik a tejmennyiség nagymértékű, hirtelen bekövetkező visszaesését egyedenként. Ha ilyet tapasztalnak, értesítik a fejőket, akik megvizsgálják az adott tehenet. A telepek mindegyikén a kezelések megkezdése előtt Mastitest-próbát végeznek. Erre a kérdésre adott válaszoknál egyik telep sem említette meg a szomatikus sejtszám figyelemmel kísérését. Pedig az irodalmi adatok alapján a megemelkedett szomatikus sejtszám jól mutatja a tőgygyulladás jelenlétét. 2. kérdés: Ha ellés után következik be a tőgygyulladás, mit tesznek? A kérdésre adott válaszokat a 3. táblázatban foglaltam össze. 3. táblázat A 2. Az ellés utáni tőgygyulladás előfordulása, illetve kezelésének helye Előfordulás Kezelés helye A Nem jellemző Beteg csoport B Igen Ellető C Igen Ellető D Igen Ellető E Igen Ellető F Nem jellemző Beteg csoport Az ellés után bekövetkező tőgygyulladás 4 telepen jellemző, ezeken a telepeken a beteg egyedeket az elletőistállóban kezelik, majd gyógyulásuk után kerülnek ki a termelő csoportok valamelyikébe. Két telepen nem gyakori az ellés utáni tőgygyulladás, amennyiben mégis előfordul, a problémás állatot a beteg csoportban kezelik. Green (2003) megállapítása szerint a tőgygyulladások több mint fele a szárazon állás ideje alatt bekövetkezett fertőződés eredménye, melynek tünetei a laktáció első hónapjában jelennek meg. A telepek többségénél ez jól látható. A szárazon állás alatti fertőzések számának csökkentése érdekében mindenképp érdemes lenne a szárazra állítási technológia vizsgálata. Emellett szárazon állás alatt is lényeges lenne a tőgyek egészségi állapotának nyomon követése. 3. kérdés: Egy laktáción belül átlagosan hány kezelést alkalmaznak? 3 telepen pontosan meg tudták határozni a kezelések számát, 2 telepen tisztában vannak vele, hogy többszöri kezelés szükséges, míg F telepen nem tudtak kielégítő válasszal szolgálni. A telepek mindegyikén megközelítően azonos számú kezelést végeznek, amint azt a 4. táblázat mutatja. 42

46 4. táblázat Az egy laktáción belüli kezelések száma Kezelések száma A Többször B Többször C Átlagosan 3 D 2-3 E 3-4 F Változó A szomatikus sejtszám alapján az lenne várható, hogy ahol ez magasabb, ott több kezelést is végeznek, de a kapott válaszok nem ezt mutatják. Ennek hátterében az állhat, hogy a magas szomatikus sejtszámmal rendelkező telepeken csak a fejők által észrevett tőgygyulladásokat kezelik, a szubklinikati mastitisek kezelése elmarad, emiatt ezek a telepek is viszonylag alacsony kezelésszámot jeleztek. 4. kérdés: Hányféle antibiotikumot használnak egy tőgynegyedre és hányszor kezelik egy laktáción belül? Az egy tőgynegyedre használt antibiotikumok száma szinte mindenütt 3 körül mozgott, egyedül E telepen használnak 4, akár 5 félét. Az egyes tőgynegyedek kezelésének számát egyik telep sem tudta meghatározni. Az egyedek kezeléséről rendelkeznek ugyan információval, ám az egyes tőgynegyedekről nem. Ily módon nem tudják azonosítani az idülten fertőzött tőgynegyedeket sem. 5. kérdés: Akut tőgygyulladás esetén termékenyítenek? Esetleg elapasztják az állatot? A kapott válaszokat az 5. táblázat tartalmazza. 5. táblázat Az akut tőgygyulladás esetén előforduló termékenyítés, valamint az apasztás technológiájának jellemzése az egyes telepeken Termékenyítés Apasztás A Nem 1 negyed B Nem Termeléstől függ C Igen 1 negyed D Nem Teljes apasztás E Nem Vemhességtől függ F Nem Termeléstől függ Szinte mindegyik telep egyetértett abban, hogy akut tőgygyulladás esetén nem célszerű termékenyíteni, ugyanis több, a szakirodalomban fellelhető vizsgálati eredmény alapján elmondható, hogy tőgygyulladás esetén a szaporodásbiológiai mutatók leromlásával számolhatunk. C telepen ugyanakkor az akut tőgygyulladásban szenvedő teheneket is 43

47 termékenyítik. Ilyenkor azonban számolni lehet az esetlegesen szükséges többszöri termékenyítés többletköltségével. A fertőzött tehenek szárazra állítását a telepek mindegyikén alkalmazzák. Jellemzőbb az egy tőgynegyed apasztása. 2 telepen a szárazra állítást a tejtermeléstől teszik függővé, hiszen nagy termelés esetén a tehén szárazra állítása nehezebben megoldható. F telepen amennyiben a gyógyulás után termelt tej mennyisége nem éri el a kívánt szintet, szintén elapasztják a tehenet. E telepen a szárazra állítás csak attól függ, a beteg tehén vemhes-e. Amennyiben igen, megtörténik az apasztás, ellenkező esetben az állat eladásra kerül. Szükséges megemlíteni, hogy ez a telep ezt hangsúlyozta ki szempontként, ám a többi telep is ezt a metodikát alkalmazza, tehát ha nem tudják kezelni az adott egyedet, amennyiben az nem vemhes, eladják. 6. kérdés: Mi alapján minősítik az állatot gyógyultnak? Mindenütt megegyezett, hogy a gyógyulást Mastitest-próbával állapítják meg. Irodalmi adatok alapján megemlíthető, hogy tőgygyulladást követően a szomatikus sejtszám csökkenése hosszabb időt vesz igénybe. Ezért nem biztos, hogy a Mastitest-próba alapján el lehet dönteni a gyógyulás tényét, mert a Mastitest-próba valószínűleg viszonylag hosszabb ideig lesz még pozitív (Szita, 2000). 7. kérdés: Figyelembe veszik a szomatikus sejtszámot? 8. kérdés: Selejtezési szempont a szomatikus sejtszám? A kérdésekre kapott válaszokat a 6. táblázatban foglaltam össze. 6. táblázat A szomatikus sejtszám figyelembe vétele az egyes telepeken Figyelembe veszik? Hol veszik figyelembe? Selejtezési szempont? A Igen Kezeléseknél Nem 285 B Igen Kezeléseknél Nem 567 C Nem - Nem 593 D Igen Kezeléseknél Igen 196 E Igen Kezeléseknél Igen 632 F Nem - Nem 755 Súlyozott szomatikus sejtszám (x1000/ccm) A szomatikus sejtszámot 4 telepen veszik figyelembe, a kezeléseknél. Itt ellentétbe ütközünk, hiszen a tőgykezelési protokoll tárgyalása során egyik telep sem említette, hogy ezt figyelembe veszik, ebben a kérdésben teljes mértékben a fejőkre és két telepen a műszakvezetőkre is hagyatkoznak. D és E telepeken a szomatikus sejtszám a selejtezési szempontok közé tartozik. D telepen a több éves, következetes selejtezések nagymértékben hozzájárultak a telep jelenlegi eredményeihez. Fordított esetben, ahol a szomatikus sejtszámot nem veszik figyelembe, és selejtezési szempontnak sem tekintik, a sejtszám magasra szökhet, mint F telep esetében. Ezen a telepen a szomatikus sejtszámra történő selejtezést nehezíti az utánpótlás hiánya, valamint 44

48 egyéb gazdasági okok is. Az összes üszőt, amely nem pusztul el vagy nem rendelkezik a termelést valamilyen formában korlátozó rendellenességgel, termelésbe vonják. A magas szomatikus sejtszámú egyedeket csak abban az esetben szállíttatják el, ha klinikai tüneteket mutatnak. Ily módon a nagyobb gazdasági kártételt okozó szubklinikai, illetve idült tőgygyulladásban szenvedő tehenek az állományban maradnak, így a probléma nem tekinthető megoldottnak. A szakirodalom több olyan szerzőt is említ, akik bebizonyították, hogy a magas szomatikus sejtszám a reprodukciós gondokon belül növeli a két ellés közti időt is, ezen kívül csökkenti a hasznos élettartamot. Ez tovább nehezíti az utánpótlás megteremtését. Emellett még 3 telepen szintén nem történik erre selejtezés, pedig a szakirodalom vizsgálati eredményei azt mutatják, hogy a szomatikus sejtszám öröklődő tulajdonság. Így a telepen a hosszasan magas szomatikus sejtszámú tejet termelő állatok utódai hajlamosabbak lehetnek a tőgygyulladásra, illetve társaikat fertőzhetik. 9. kérdés: Van külön csoport a magas szomatikus sejtszámú egyedeknek? Egyetlen telepen van külön csoport a magas szomatikus sejtszámú teheneknek, ám az elegytej sejtszáma mégis túl magas. Igaz ugyan, hogy a magas szomatikus sejtszámú tehenek külön csoportban kerülnek elhelyezésre, de ez nem jelent lépcsőt a selejtezéshez. Mivel ezek az egyedek tenyésztésben maradnak, számuk nem csökken. Ennek eredményeképp a szomatikus sejtszám sem csökken. Azokon a telepeken, ahol nincs külön csoport a magas szomatikus sejtszámú egyedeknek, azok tovább is fertőzhetik társaikat. 10/1. kérdés: Milyen gyakran végeznek mikrobiológiai vizsgálatokat? A kapott válaszokat a 7. táblázatban rögzítettem. A B C D E F 7. táblázat Mikrobiológiai vizsgálatok gyakorisága Gyakoriság Félévente Rendszertelen Havonta + szükség esetén Frissen ellett hetente + negyedévente 2-3 havonta Félévente Mikrobiológiai vizsgálatokat mindenütt végeznek különböző gyakorisággal. Minden telepen tisztában vannak azzal, hogy a kórokozó fajok ismerete fontos tényező, hiszen a környezeti vagy fertőző kórokozók határozzák meg a kezelési stratégiát. A mikrobiológiai vizsgálatok lehetőséget teremtenek arra, hogy ezzel együtt elvégezzék a rezisztencia-vizsgálatot is, melynek fontosságát mutatja, hogy ennek alapján történik a gyógyszer, illetve a gyógyszerkombináció kiválasztása. Itt fontos megemlíteni, hogy a rezisztencia-vizsgálat során az antibiotikum és a kórokozó egymás mellett van, ám a tőgygyulladás kezelése során tőgyinfúzió formájában a bimbómedencébe juttatott hatóanyagnak el kell jutnia a kórokozóhoz. Ezért nagyon fontos, hogy a tőgyinfúzió a megfelelő vivőanyagot tartalmazza. Sokan esnek abba a hibába, hogy csak a hatóanyagot veszik figyelembe, és a kedvezőbb áron beszerezhető 45

49 tőgyinfúziót alkalmazzák. Az előbb említett okból azonban lényeges lenne a megfelelő vivőanyaggal ellátott készítmény előnyben részesítése. 10/2. kérdés: Melyek a leggyakrabban előforduló fajok? A kérdésre kapott válaszokat a 8. táblázat tartalmazza. 8. táblázat A leggyakrabban előforduló kórokozók a telepeken S. aureus P. zopfii Str. uberis E. coli CNS C. bovis Súlyozott szomatikus sejtszám (x1000/ccm) A B C D E NA NA NA NA NA NA 632 F Prototheca zopfii által fertőzött telepeken megfigyelhető a szomatikus sejtszám nagymértékű emelkedése. A környezeti pathogének előfordulása esetén a szomatikus sejtszám alacsonyan tartható. Szakirodalmi adatok, illetve a kapott válaszok alapján kijelenthető, hogy azokon a telepeken, ahol S. aureus fertőzöttség áll fenn, a szomatikus sejtszám nagymértékű emelkedése figyelhető meg. Ezért is érdekes, hogy D telepen jelen van a Staphylococcus aureus, ennek ellenére az állomány szomatikus sejtszáma itt a legalacsonyabb. Az is feltűnik, hogy F telepen a környezeti pathogének az uralkodó kórokozók, a szomatikus sejtszám mégis nagyon magas. Ennek oka lehet a mintavétel hibája, ugyanis a mikrobiológiai vizsgálatra küldött mintákat a telepek maguk végzik. Előfordulhat, hogy a mintát nem a fejés végén vették, és mint azt Huszenicza és Albert (2000) is leírták, a S. aureus a legnagyobb mennyiségben a fejés végén ürül, tehát a mintavétel ekkor lenne pontosabb. Fejés elején vett mintákból nehezebb kimutatni, ezért lehet, hogy jelen van a telepen, de mivel nem tudták kimutatni, nem tudnak róla. III/3. Következtetések és javaslatok A kapott válaszok, valamint megfigyeléseim alapján kijelenthetem, hogy a fejők szerepe a tőgyhigiéniában, valamint a tőgyproblémák, különösen a tőgygyulladás felismerésében nagyon hangsúlyos. A telepeken többféle antibiotikumot használnak, de nem tudtak információval szolgálni arra vonatkozóan, hogy laktáción belül hányszor kezelik az adott tőgynegyedet. Ezáltal valószínűleg az idülten fertőzött tőgynegyedeket sem tudják beazonosítani. Ennek ellenére a telepeken a fertőzött egyedek szárazra állítását alkalmazzák. Itt valószínűleg csak a nem gyógyuló negyedek apasztásáról van szó, mivel nem követik az egyes negyedeket végig a laktáció folyamán. 46

50 A szomatikus sejtszámot, mint a tőgygyulladás egyik nagyon fontos mutatóját, a telepek nagy része nem veszi figyelembe selejtezéskor, ezért az idülten fertőzött egyedek az állományban maradnak. És mivel a telepek nagy részén nincs külön csoport ezen tehenek számára, ezért valószínűleg tovább is fertőzik társaikat. A telepek mikrobiótája alapján látható, hogy a szomatikus sejtszám adatok a vizsgált 6 telepen nem voltak egyértelműek, az egyik Staphylococcus aureussal fertőzött telepen volt a legalacsonyabb az állomány súlyozott szomatikus sejtszáma. Ennek hátterében valószínűleg az állhat, hogy nem sok ilyen egyed található az állományban, illetve a többi telep mintavételi hibája is lehet, mert nem a fejés végén vették a mintát. Ezen kívül láthattuk, hogy F telepen sem egyértelműek az eredmények, ugyanis a környezeti pathogének dominanciája ellenére ez a telep mutatta a legmagasabb súlyozott szomatikus sejtszámot. Ez szintén mintavételi hibára vezethető vissza. Ennek alapján lényeges lenne a mintavétel szakszerű elvégzése. Mivel a fejők fontos szerepet játszanak a tőgyhigiéniában, illetve a tőgygyulladások észrevételében, javasolnék számukra egy rövid oktatást, melyben a vezető megfogalmazza, miért is olyan fontos a szakszerűség, a szigorú higiéniai szabályok következetes betartása a fejés munkaműveletei során. Ezen felül érdemes lenne eleinte gyakrabban, majd később alkalmanként a fejők munkájának ellenőrzése. Jó megoldásnak tűnhet a fejők munkabérének emelése is, amennyiben munkájukat az elvárt szinten teljesítik. Ez ösztönözné őket a nagyobb odafigyelésre, precízebb munkavégzésre. Mindenképpen javasolnám a menedzsment számára a szomatikus sejtszám változásának ellenőrzését egyedenként, illetve a szomatikus sejtszám felvételét a selejtezési szempontok közé, így az idülten fertőzött egyedek felismerhetők lennének, illetve kikerülhetnének az állományból. Ennek eredményeképp a szomatikus sejtszám is csökkenhető lehetne. Nagy előrelépés lenne egy, a magas szomatikus sejtszámú egyedeknek fenntartott csoport létrehozása is, mellyel megelőzhető lehetne, hogy az idülten fertőzött tehenek egészséges társaikat fertőzzék. Azokon a telepeken, ahol a környezeti pathogének dominálnak, érdemes lenne beiktatni a tartási körülmények vizsgálatát, valamint a higiéniai állapot javítását a fertőzöttség csökkentése érdekében. Véleményem szerint az alternatív gyógymódok alkalmazásán is érdemes lenne elgondolkodni, hiszen segítségükkel az antibiotikumok használata mérsékelhető lenne, valamint az egészségügyi veszélyek is csökkenthetők lennének. VI. Irodalomjegyzék Albert M. Huszenicza Gy. (2000): A tőgygyulladások kórtani és klinikai jellemzői. In: Simon F. Szita G. Merényi I.: Tőgyegészség és tehéntejminőség. Mezőgazda Kiadó, Budapest, p. Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft. (2016): A vizsgált tehénállomány megoszlása és tejtermelése súlyozott átlag sejtszám-értékhatáronként. Partnertájékoztató hírlevél Baltay Zs. Jánosi Sz. (2002): A tőgy antimikrobiális védekező rendszerének elemei. Állattenyésztés és takarmányozás, 51. vol. 2. no., p. 47

51 Bene Sz. Polgár J. P. Szabó F. (2013): A tejtermelés színvonalának és a tej szomatikus sejtszámának hatása a holstein-fríz tehenek két ellés közti idejére, Magyar állatorvosok lapja, 135. vol. 12. no., p. Böő I. (2006): A tőgy betegségei. In: A szarvasmarhatartás gyakorlata II. Szarvasmarhaegészségügy gazdáknak, Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, p. Green, M. J. (2003): A takarmányozás hatása a környezeti eredetű tőgygyulladás kialakulására. Takarmányozás, 6. vol. 2. no., p. Haraszti J. (1996): A tejtermelés és a tejhigiénia tőgyegészségügyi vonatkozásai. In: Merényi I. Lengyel Z.: Tejgazdasági kézikönyv. GAZDA Kistermelői Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, p. Horváth Gy. (1982): A tőgygyulladás elleni védekezés. Budapest, Mezőgazdasági Kiadó, p. Horváth Gy. (1983): Tőgybetegségek. In: Horváth Z.: Szarvasmarha-egészségtan. Mezőgazdasági kiadó, Budapest, p. Huszenicza Gy. Albert M. (2000): A különböző mikrobák okozta tőgygyulladások. In: Simon F. Szita G. Merényi I.: Tőgyegészség és tehéntejminőség. Mezőgazda Kiadó, Budapest, p. Jánosi Sz. Huszenicza Gy. (2001): A tejelő tehenek szárazraállítási terápiájának szerepe a tőgygyulladás elleni védekezésben. Magyar állatorvosok lapja, 123. vol. 7. no., p. Jánosi Sz. (2003): A tejtermelő tehenek tőgygyulladása elleni állományszintű védekezés alapelvei. In: Rafai P. Brydl E. Nagy Gy.: A sertés-, a szarvasmarha-, és a házityúktartás higiéniája és állomány-egészségtana, Agroinform Kiadó, Budapest, p. Kató Zs. (2005): A tőgygyulladás megelőzése, Őstermelő: gazdálkodók lapja, 9.vol. 3. no., p. Katona F. (2012): A fejés és a tejminőség megóvásának kérdései. In: Munkácsy L.: Versenyképes tejtermelés, Mezőgazda Kiadó, Budapest, p. Markus G. Süpek Z. (1995): Tőgygyulladásról a gyakorlatban, Holstein-fríz Tenyésztők egyesülete, Budapest, p. Merényi I. (2000): Hazai tejtermékek fontosabb típusai. In: Simon F. Szita G. Merényi I.: Tőgyegészség és tehéntejminőség. Mezőgazda Kiadó, Budapest, p. Németh A. Sensen M. (2013): Tőgygyulladás gyógyítása csírákkal. Biokultúra, 23. vol. 3. no., p. Ózsvári L. Fux A. Illés B. Cs. Bíró O. (2003/1): A Staphylococcus aureus tőgygyulladás által okozott gazdasági veszteségek számszerűsítése egy nagyüzemi holstein-fríz tehenészetben, Magyar állatorvosok lapja, 125 (10), p. Ózsvári L. György K. Illés B. Cs. Bíró O. (2003/2): A tőgygyulladás által okozott gazdasági veszteségek számszerűsítése egy nagyüzemi holstein-fríz tehenészetben, Magyar állatorvosok lapja, 125.vol. 5. no., p. Ózsvári L. Muntyán J. Filipsz I. (2016): A staphylococcusok és az E. coli által okozott tőgygyulladás elleni vakcinás védekezés termelési tapasztalatai és gazdasági megtérülése egy hazai nagyüzemi holstein-fríz tehenészetben, Magyar állatorvosok lapja, 138. vol. 4. no., p. 48

52 Pongrácz L. Iváncsics J. (2001): A szomatikus sejtszám szerepe a tőgy egészségi állapotának jellemzésében. Állattenyésztés és takarmányozás, 50. vol. 2. no., p. Sas B. (2000): A tőgygyulladás gyógykezelése és a tejmaradékanyag- (reziduum-) képződés kapcsolata. In: Simon F. Szita G. Merényi I.: Tőgyegészség és tehéntejminőség. Mezőgazda kiadó, Budapest, p. Szita G. (2000): Szomatikus sejtek a tejben. In: Simon F. Szita G. Merényi I.: Tőgyegészség és tehéntejminőség. Mezőgazda Kiadó, Budapest, p. Tirián A. Brydl E. Könyves L. Jurkovich V. Szenci O. Kovács M. (2008): Staphylococcus aureus tőgygyulladás hazai nagylétszámú tejelő tehenészetekben, Holstein magazin, 16. vol. 1. no., p. Várnagy L. (2002): Szaporodásbiológiai kórformák és szülészeti betegségek. In: Állategészségvédelem. Mezőgazda Kiadó, Budapest, p. Yousefi, V. Kóbori J. (2003): A tej táplálkozástani jelentősége. In: Korszerű tejtermelés és - feldolgozás, Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, p. 49

53 RÓZSA DOROTTYA Állattenyésztő mérnök Kaposvári Egyetem Agrár- és Környezettudományi Kar Témavezető: Nagy Gábor tudományos segédmunkatárs, KE AKK Másodlagos növényi metabolitokat tartalmazó takarmányadalék nematicid hatása A másodlagos növényi metabolitok (secondary plant metabolite - SPM) biológiailag aktív anyagok, melyek hatásai közvetlenül nem köthetők az elsődleges anyagcsere-folyamatokhoz. Kémiai szerkezetük alapján három fő csoportba sorolhatók: (1) flavonoidok, fenolok és polifenolok; (2) terpének, (3) nitrogén tartalmú alkaloidok és kén-tartalmú összetevők. Az állati szervezetekre gyakorolt előnyös és hátrányos hatásaik nagyon sokfélék lehetnek. Több kutatatás eredménye igazolja, hogy a juhok gyomor-bélférgei által okozott kártétel mérséklésében jelentős szerephez juthatnak. A kísérlet során etetett takarmány-kiegészítő fő összetevői a karvakrol, a limonén, az anetol voltak. Vizsgálataimmal az adalék féregellenes tulajdonságait szerettem volna igazolni, illetve azt, hogy az etetésnek van-e hatása a Haemonchus contortus gyomorféreg-populáció genetikai összetételére. Az in vitro petekelési tesztben a különböző SPM koncentrációkban (31,25 µg/ml, 62,5 µg/ml, 125 µg /ml, és 500 µg /ml) a tapasztalt gátló hatás 57,4 %, 85 % és 94,3% és 100% volt, amely mindegyik esetben szignifikánsnak bizonyult a kontrollhoz képest (P<0,05). Az in vivo vizsgálatba 24 bárányt állítottam be, amelyek a kontrollcsoportba (A) és az 0,25%-os SPM kiegészítést fogyasztó, kezelt (B) csoportba kerültek. A 28 napos etetési periódus végén meghatároztam az átlagos napi tömeggyarapodást (ADG), a bélsárral ürülő féregpeték és a gyomorférgek átlagos intenzitását. A csoportok között szignifikáns különbség csak a peteszámban volt (A =1190 pete/g; B =576 pete/g), a másik két változó esetében a kiegészítő etetésének nem volt statisztikailag is igazolható hatása (ADG: A=191,07 g/nap, B=229,46 g/nap; átlagos intenzitás: A =680 db, B =1052 db). Az elvégzett RFLP-PCR vizsgálat alapján megállapítható volt, hogy a kontroll csoport féregpopulációja Hardy-Weinberg egyensúlyban volt (P>0,05), a kezelt csoport populációjában ez az egyensúly nem állt fenn (P<0,05). A két csoportból izolált genotípusok gyakorisága statisztikailag nem különbözött (P>0,05; A: homozigóta érzékeny=65,71 %, heterozigóta=28,57, homozigóta rezisztens=5,71; B: homozigóta érzékeny =72,73 %, heterozigóta =18,18 %, homozigóta rezisztens =9,09 %). Vizsgálatom konklúziójaként elmondható, hogy a vizsgált adalék kedvezően befolyásolta a fertőzött juhok peteürítését, ezáltal eredményeink azt igazolják, hogy a vizsgált adalék használata alkalmas eszköz lehet a juhok gyomor-bélférgességének szabályozásában. 50

54 Nematicidal effect of a feed additive contains secondary plant metabolites Secondary plant metabolites (SPM) are bioactive materials, which are independent of the main metabolic pathways of plants. Considering their molecular structure, these chemicals can be divided into three groups: (1) flavonoids, phenols and polyphenols, (2) terpenes, (3) nitrogen containing alkaloids and sulphur-containing compounds. Both beneficial and disadvantageous effects on animals can be observed. Several studies on small ruminants confirmed that SPMs should be applied in parasite control. In this study, the main compounds of investigated feed-additive were carvacrol, limonene and anethole. The main aims were to confirm antiparasitic effect of the feed-additive and to unravel whether this feed-additive will show any influence on genetic structure of Haemonchus contortus population in fed animals. The in vitro egg hatch test showed that SPM concentration of µg/ml, 62.5 µg/ml, 125 µg/ml and 500 µg/ml resulted inhibition by 57.4%, 85% and 94.3%, and 100 % respectively. In vivo 24 lambs, assigned to control (A) and treated (B) groups, were investigated. The two groups were fed by the same feed, with 0.25% SPM-content in the treated group. After 28 days of feeding, the average daily gain (ADG), mean intensity of eggs shed by faeces and worms obtained from abomasums of culled animals. Significant difference was solely between faecal egg count of the groups (A=1190 egg/g; B=576 egg/g). Int he case of the other variable, any significant disparity did not confirm the antiparasitic effect of the additive (ADGA= g/day, ADGB= g/day; worm mean intensity: A=680, B=1052) By PCR-RFLP method, Hardy Weinberg Equilibrium (HWE) was confirmed in worm population of control group (P>0.05); however, in treated group B, HWE could not be proved (P<0.05). Genotype frequency obtained from the two groups was found homogeneous statistically (P>0,05); in group A homozigous susceptible, heterozigous and homozigous resistant were 65.71%, 28.57%, 5.71%, respectively; while in group B these values were 72.73%, 18.18% and 9.09%, respectively. In conclusion, the investigated feed-additive affected the egg shed of infected sheep advantageously, thus these results support the assumption that this additive should be a suitable implement to manage gastro-intestinal parasites of sheep. 51

55 Bevezetés A másodlagos növényi metabolitok (secondary plant metabolite - SPM) a növényi szervezetek által termelt biológiailag aktív anyagok, amelyek hatásai közvetlenül nem köthetők az elsődleges anyagcsere-folyamatokhoz. Antimikrobiális, antiprarazitikus, inszekticid, nyugtató, görcsoldó hatásaik miatt régóta használt szerek mind a humán, mind pedig az állatgyógyászatban (Bakkali et al., 2008). A kiskérődző állományokban előforduló gyomor-bélférgek által okozott állategészségügyi és gazdasági kártétel egyik legfőbb oka a világszerte elterjedt anthelmintikum-rezisztencia (AR) (Papadopoulos és mtsai, 2012). Napjainkban a szakemberek számára nyilvánvalóvá vált, hogy a rezisztencia elterjedésére, és a helmintózisokból fakadó kártételek mérséklésére hatékony megoldást csak a több támadáspontú, integrált módszerek adhatnak. Ezekben a védekezési rendszerekben számos olyan elem van, amelyek összehangolásával lehetővé válik a hatékony megelőzés (Bath, 2014). Ebben az egyik fontos alappillér a takarmányozás, amelyen belül jelentős szerephez juthatnak az SPM-ek (Elandalousi és mtsai, 2013). Az AR kialakulása és féregfajokban történő megjelenésének és terjedésének legfőbb okai a nem megfelelő technológiákra, technológiai döntésekre vezethetők vissza (Jabbar et al., 2006). A legrégebben és nagyon gyakran használt széles spektrumú hatóanyagcsoport a benzimidazolok csoportja (Waller, 1990). A benzimidazollal szembeni rezisztenciával kapcsolt mutációk a β-tubulin génekhez köthetők, a jelenségért leggyakrabban az 1. izotípusú gén 200., kodonján előforduló nukleotid-polimorfizmust (Phe200Tyr) használják rezisztenciatipizálásra (Coles et al., 2006, Encalada-Mena et al., 2014). Az anthelmintikumokkal szembeni rezisztencia genetikai háttere egyes feltételezések szerint a férgek/féregpopulációk általános fitnesz tulajdonságaira is hatással van (Maingi et al., 1990 ; Prichard, 1990; Leignel és Cabaret, 2001). Kutatásom célja egyrészt egy karvakrolt, limonént és anetolt tartalmazó takarmánykiegészítő anthelmintikus hatásának vizsgálata volt in vitro és in vivo körülmények között. Ezen túlmenően adatokat kívántam szerezni arra nézve, hogy az etetett SPM keveréknek van-e hatása a juhok gyomrában élősködő Haemonchus contortus féregpopulációkra. Anyag és módszer Az in vitro és az in vivo vizsgálatok során egy közforgalomban lévő, másodlagos növényi metabolitokat tartalmazó takarmány-kiegészítő féregellenes tulajdonságait vizsgáltam. A gyártó a termékben 17%-nyi kevert SPM mennyiséget garantált, amelynek fő összetevői a karvakrol, a limonén, az anetol voltak. 52

56 In vitro vizsgálat Petekelési teszt A petekelési tesztet a World Association for the Advancement of Veterinary Parasitology (WAAVP) anthelmintikus szerekre vonatkozó ajánlásai alapján végeztem el (Coles et al, 2006), amelynek lényege, hogy az egyes koncentrációkban gyomor-bélféreg petékből kikelő lárvák aránya hogyan viszonyul a kontroll közegben kikeltekhez. A vizsgálathoz a peték kimosását és gyűjtését az in vivo kísérlet megkezdése előtt, az abban résztvevő bárányok rektumából származó bélsárból végeztem. A gyűjtés után a peték kelését elkerülendő, 1,5 órán belül megkezdtem azok kimosását. A peteizolálást Cornell-Wisconsin centrifugálásos módszerrel (Egwang és Slocombe,1982) végeztem. A petenyeréshez a felhasznált bélsarat kb. 4-5 grammos mennyiségekre osztottam, majd egy-egy adagból kb. 50 ml csapvízzel, homogén bélsár-szuszpenziót készítettem. Szűrés után a szűrletet kémcsövekbe öntöttem, majd 1500/perc fordulatszámmal, 5 percig centrifugáltam. A felülúszó leöntése után a kémcsövekben maradt üledékre tömény cukoroldatot töltöttem (relatív sűrűség 1,27), majd hasonlóan a már leírtakhoz, ismételten centrifugáltam. A művelet végeztével a kémcsöveket állványra helyeztem és mindegyikben pozitív meniszkuszt képeztem, majd 24x24 mm-es fedőlemezzel lefedve 3 percig állni hagytam őket. Az idő leteltével a fedőlemezeket egy üres kémcső fölé tartottam, majd 2 ml fiziológiás sóoldattal a petéket belemostam. Összesen 20 kémcsőnyi bélsár-szuszpenzióból gyűjtöttem össze a petéket. A peték elosztása ezekből a gyűjtő kémcsövekből, homogenizálás után történt. A teszt elvégzéséhez 24 lyukú szövettenyésztő lemezt használtam (Tissue Culture Testplate 9202, TPP). A kontroll mellett az SPM-kiegészítőt 4 különböző koncentrációban vizsgáltam, 3-szori ismétléssel. A teszt elvégzéséhez 100 ml 1000 μg/ml koncentrációjú törzsoldatot készítettem. A por alakú készítményt fiziológiás sóoldatban (Salsol oldatos infúzió, TEVA Gyógyszergyártó Zrt.) oldottam fel, melyet a vizsgált koncentrációk eléréséhez tovább hígítottam. Az egyes hígításokban beállított takarmánykiegészítő-tartalom 31,25 µg/ml, 62,5 µg/ml, 125 µg /ml, és 500 µg /ml volt. A vizsgálat során az egyes lyukakba 100 µl, petéket tartalmazó szuszpenziót és 100 µl SPM-oldatot, a kontroll esetében pedig 100 µl Salsolt kevertem össze. A vizsgálat során a peték keltetése 25 C-on történt 48 órán keresztül. Az idő leteltével minden lyukba egy csepp jódot cseppentettem, aminek hatására a kikelt lárvák azonnal elpusztultak. Ezután minden egyes koncentráció minden ismétlésében mikroszkóp segítségével (40-szeres nagyítással) megszámoltam a petéket, illetve a kikelt L1 lárvákat. In vivo vizsgálat Az állatok elhelyezése és kezelése A takarmány-kiegészítő testtömegre, tömeg-gyarapodásra és a gazdaállat parazitológiai státuszára gyakorolt hatását gyomor-bélférgekkel természetesen módon fertőződött választási bárányokon mértem. Az állatok a kísérlet kezdetekor 2-2,5 hónaposak voltak. A vizsgálatba kétszer 12 bárányt állítottam be, amelyek a kontrollcsoportba (A) és a 0,25%-os SPM kiegészítést fogyasztó, kezelt (B) csoportba kerültek. A takarmányadalékot egy közforgalomban beszerezhető dercés bárány nevelő táphoz kevertettük engedéllyel rendelkező 53

57 takarmánykeverő üzemben (1. táblázat). A kiegészítő bekeverése után a takarmányt granulálták. 1. táblázat Az etetett bárány nevelő táp beltartalma A csoport B csoport szárazanyag 88% 88% NEl 6,70 MJ/kg 6,70 MJ/kg NEg 4,7 MJ/kg 4,7 MJ/kg NEm 7,1 MJ/kg 7,1 MJ/kg nyersfehérje 15 % 15 % nyersrost 8 % 8 % nyerszsír 4 % 4 % nyershamu 7,3 % 7,3 % lizin 0,5 % 0,5 % metionin 0,31 % 0,31 % MFE 100 g/kg 100 g/kg MFN 97 g/kg 97 g/kg Ca 1,28 % 1,28 % P 0,5 % 0,5 % Na 0,3 % 0,3 % A-vitamin 7680 NE/kg 7680 NE/kg D3-vitamin 2400 NE/kg 2400 NE/kg E-vitamin 15,2 mg/kg 15,2 mg/kg SPM-keverék * 0 0,25 % * 17% garantált másodlagos növényi metabolit tartalommal A takarmány-kiegészítőt a bendőbeli baktericid hatás és esetleges lebomlás elkerülése érdekében, a bekeverés előtt az Adexgo Kft. (Balatonfüred, Magyarország) munkatársai által kidolgozott gyártástechnológia segítségével, ún. bendőstabil formában alkalmaztuk. A növényi kivonatokat és illóolajokat tartalmazó keveréket szabályozott melegítés (kb. 45oC) alkalmazása mellett 50% hidrogénezett zsír részarány segítségével burkoltuk be. Ennek következtében a tápba kevert kiegészítő bendővédetté (inert) vált, így hatását csak az oltógyomortól fejthette ki. Az állatok a táphoz, a réti szénához és az ivóvízhez az etetési vizsgálat 28 napja alatt korlátozás nélkül hozzájuthattak. Elhelyezésük mélyalmos istállózott körülmények között történt, a vizsgálat ideje alatt naponta háromszori ellenőrzés mellett. Átlagos napi tömeggyarapodás A vizsgálat megkezdésekor (0. nap) és a takarmány-kiegészítő etetésének befejezésekor (28. nap) az állatok tömegét 0,1 kg-os pontossággal megmértük. A kapott adatokból egyedenként és csoportokra vetítve is meghatároztam a tömeggyarapodást és az átlagos napi tömeggyarapodást. 54

58 Peteszám A vizsgálat során a 0., és a 28. napon vettem bélsármintát, amelyből az ürülő pete mennyiségét módosított McMaster-módszerrel határoztam meg Kassai (2003) leírása alapján. A mintákat mindkét alkalommal a gyűjtés napján dolgoztam fel. A bélsármintákból 3 g-ot kimértem, majd 42 ml vízzel alaposan elkeverve szuszpenziót készítettem belőlük. A kapott szuszpenzió térfogata így 45 ml volt, amelyet 100 μm lyukbőségű szitán átszűrtem. Ezután a szűrletből, keverés mellett, 15 ml-t pipettával kiszívtam és ezt egy 15 ml-es kémcsőbe öntöttem, ami így 1 grammnyi bélsárból készült szuszpenziót tartalmazott. A mintákat ezután 3 percig 1000 fordulat/perc sebességgel centrifugáltam, majd a felülúszót leöntöttem, és az üledékre 1 ml cink-szulfát oldatot (ZnSO4) öntöttem, amelynek relatív sűrűsége 1,3-1,35 volt. Az üledéket a ráöntött oldattal óvatosan a kémcső 4-szeri megfordításával szuszpendáltam. Ezután a ZnSO4- oldattal a kémcső tartalmát 15 ml-re egészítettem ki. A felöntés után a kémcsőből pipettával 1 ml szuszpenziót szívtam ki, amellyel megtöltöttem a McMaster számlálókamrát, amelynek űrtartalma szintén 1 ml volt. Az egyes mintákban a petemennyiséget 1 g-ra vetítve adtam meg. Mivel a kamra térfogata 1 ml volt, ami az eredeti (15 ml-es kémcsőnyi) minta 1/15 része volt, így a megszámolt peteszámokat 15-tel kellett szoroznom, hogy megkapjam az 1 g-ban lévő peteszámot. Gyomorféreg szám Az etetési szakasz befejeztével (a 29. napon) az állatokat vágóhídon vágták le. A két csoport egyedeinek oltógyomrain boncolásos parazitológiai vizsgálatot végeztem az előforduló féregfajok mennyiségi meghatározása céljából. A parazitológiai vizsgálathoz az oltógyomrokat leválasztottam a béltraktus többi részétől, belőlük a féregizolálást elkülönítve végeztem. Azokat a szerveket, amelyeket nem tudtam a gyűjtés napján feldolgozni a későbbi vizsgálatokig -18 Con tároltam, majd a vizsgálat előtt szobahőmérsékleten 24 óra alatt kiolvasztottam. Első lépésként az oltókat, a nagy görbület mentén, egy műanyag vödörben felnyitottam. A felnyitott szerv nyálkahártyáját folyó, langyos csapvízzel alaposan lemostam, majd 30 percen keresztül állni hagytam az edényben. Végül a nyálkahártyát ismét átmostam úgy, hogy a szuszpenzió teljes mennyisége 2 liter legyen, majd 10 percig állni hagytam. Ezután a kimosott gyomortartalomból, alapos keverés után 100 milliliternyi mennyiséget kivettem, amit 1 literre hígítottam és további 10 percre állni hagytam. Ezután a felülúszót óvatosan leöntöttem. Ez utóbbi folyamatot (felöntés-leöntés) addig ismételtem, míg az teljesen áttetsző nem lett. Az almintából a benne található férgeket csipesz segítségével 96%-os alkoholba helyeztem a további morfológiai és molekuláris diagnosztikai vizsgálatokig. A gyomortartalom kalkulált féregszámát az almintában található féregszámok 20-szorosa adta, mivel annak térfogata 5%-a volt az eredeti, 2 literes tartalomnak. Az izolált férgek morfológiai vizsgálatát mikroszkóppal végeztem 40 és 100 nagyításon, melyhez Lichtenfels et al. (1994) munkáját vettem alapul. Molekuláris diagnosztikai vizsgálat A két csoportból származó, és a féregizoláláskor gyűjtött hím H. contortus egyedekből hím egyedet választottam ki véletlenszerűen a molekuláris diagnosztikai elemzéshez. A vizsgálat RFLP-PCR technikával történt, mely a férgek 1. izotípusú β-tubulin génjének

59 kodonjára irányult. Az e ponton előforduló mutáció ugyanis az, amelyhez leggyakrabban és legszorosabban köthető a benzimidazolokkal szembeni rezisztencia megjelenése (Wolstenholme et al., 2004; von Samson-Himmelstjerna, 2006). A férgekhez egyenként 50 μl lízisoldatot (Tris 10 mm, ph 7,5; KCl 50 mm; Tween20 0,5%; proteináz-k 1,2 μg/μl) adtam, sejtjeik lebontásának elősegítésére. Az elegyet 3 órán keresztül inkubáltam 95 C-on, majd 100 C-on 10 perc hosszan inaktiváltam a bontóenzimet. A további vizsgálatokhoz a mintákból 1 μl-t használtam fel. Az adott mutáció vizsgálatához felhasznált láncindító szekvenciák (primerek) a következők voltak 5 - CTACCCTTTCCGTCCATCAA-3 és 5 -TGAAGACGAGGGAATGGAAC-3 (Tiwari et al., 2006). A primerek 0,2 μm, a dntp 200 μm, a MgCl2 1,5 mm koncentrációjúak voltak. A DyNAzyme polimeráz (Finnzymes Oy, Espoo) 0,5 U mennyiségben volt jelen a 10 μl térfogatú PCR-reakcióban. A PCR hőmérsékleti profilja a kezdeti 94 C, 3 perc után 45 cikluson keresztül 94 C 30 s, 56 C 30 s, 72 C 30 s volt. A PCR után a termékhez 5 egység TaaI (Thermo Scientific, Waltham) restrikciós endonukleázt és 1/10 térfogatú, 10-szeres hígítású puffert (330 mm Tris-acetát, 100 mm Mg-acetetát, 660 mm K-acetát és 1 mg/ml BSA) adtam. Az emésztés 65 C-on 3 órán keresztül tartott. A restrikciós fragmentek elválasztására 2%-os MetaPhor agarózt (FMC, Rockland) használtam. A keletkezett termékek hosszának meghatározását segítő molekulamarker TrackItTM 1 kb Plus DNA Ladder (Invitrogen) volt. Statisztikai számítások Az egyedek és csoportok adatainak felvételezéséhez és rendezéséhez a Micrsoft Excel 2010 programot használtam. A testtömegek és testtömeg-gyarapodások adatainak elemzését a csoportok között kétmintás t-próbával végeztem. A petekelési tesztben a különböző koncentrációjú SPM-oldatok kontrollhoz viszonyított hatását χ2-próbával hasonlítottam össze, míg az LD50 érték meghatározását logit-analízissel végeztem. Az említett számítások esetében az SPSS statisztikai szoftver verzióját használtam. Az in vivo kísérletben a parazitológiai adatok statisztikai számításához, a parazitózisokra jellemző erősen aggregált eloszlás miatt a Quantitative Parasitology 3.0-ás statisztikai programot használtam (Reiczigel és Rózsa, 2005). Az egyes csoportokban tapasztalt ürített peteszámok intenzitását és a kalkulált gyomorférgek számát 95%-os konfidencia intervallum mellett számoltam, torzítás korrigált bootstrap módszerrel, míg a csoportok közti különbségek összehasonlításához bootstrap t-tesztet alkalmaztam. Az RFLP-PCR vizsgálat során kapott eredményekből az allélek és genotípusok gyakoriságát, valami az egyes báránycsoportok féregpopulációinak Herdy-Weinberg egyensúlyát az R statisztikai szoftver (R version 3.3.2) HardyWeinberg csomagjának segítségével határoztam meg. 56

60 Eredmények In vitro vizsgálat Petekelési teszt A petekelési teszt során az 500 µg/ml koncentrációjú oldat kivételével mindegyikben megfigyelhetők voltak kikelt lárvák. Az említett esetben a petekelés gátlása 100 %-os volt, míg a 31,25 μg/ml, a 62,5 μg/ml, a 125 µg/ml oldatokban 57,4 %, 85 %, 94,3 % volt. A kontrollban a kelés százalékos aránya 94,6 % volt. Az adatok alapján az LD50 értéket 16,6 μg/ml-ben lehetett meghatározni. A SPM keveréket tartalmazó oldatokban a ki nem kelt peték erőteljes, némely esetben a peteburok sérülésével járó degenerációja volt megfigyelhető. A koncentráció emelkedésével, az egyes oldatokban a kikelt lárvák száma jelentősen csökkent a kontrollhoz képest (2. táblázat). A petekelési arány eltérése mindegyik koncentráció esetében szignifikánsnak bizonyult a kontrollhoz képest (P<0,05). 2. táblázat A peték és lárvák számának alakulása a petekelési tesztben kontroll 31,25 μg/ml 62,5 μg/ml 125 μg/ml 500 μg/ml peteszám lárvaszám összesen In vivo vizsgálat Átlagos napi tömeggyarapodás Az etetési kísérlet végén a csoportok átlag testtömege, és az átlagos napi tömeggyarapodása között nem volt szignifikáns különbség (P>0,05) (3. táblázat). 3. táblázat A csoportok átlagos napi tömeggyarapodásának alakulása fülszám A csoport 0. nap (kg) 28. nap (kg) átl. napi tömeggy. (g) fülszám B csoport 0. nap (kg) 28. nap (kg) átl. napi tömeggy. (g) 61 26,0 31,2 185, ,2 35,8 307, ,2 33, ,3 36, ,8 32,3 196, ,8 33,7 246, ,6 34,5 210, ,4 228, ,8 207, ,3 32,1 171,43 57

61 616 25,4 32,8 264, ,6 271, , , ,3 37,2 246, ,9 35,3 228, ,1 32,9 242, ,3 26,4 110, ,7 31,7 107, ,2 33,3 146, ,8 32,4 235, ,9 32,2 189, ,9 28,4 160, ,5 32,3 136, ,2 33,1 210,71 átlag 27,1 32,8 191,07 átlag 26,8 33,2 229,46 szórás 2,06 2,52 45,72 szórás 1,66 2,41 61,15 Peteszám A peteszám csökkenés mindkét csoportoban jellemező volt, amely a kiindulási értékekhez képest a kontroll csoportban 23,16%, míg a kezeltben 72% volt. A kontroll csoport egyedei bélsár grammonként átlagosan 1190 petét ürítettek, a kezelt csoport egyedei pedig 576 darabot (4. táblázat), az eltérés statisztikailag szignifikánsnak bizonyult (P<0,05). 4. táblázat A peteszámok alakulása a 0. és 28. napon A csoport B csoport fülszám 0. nap 28. nap fülszám 0. nap 28. nap átlag 2057,5 ( ,75) 1190 (763, ,25) átlag 1548,75 (678, ) 576 (298,5-943,5) 58

62 Gyomorféreg szám A vágás után az oltógyomrokból kizárólag Haemonchus contortus férgeket izoláltam Az átlagos intenzitás a kontroll csoportban 680 (CI95%= ), a kezelt állatok esetében pedig 1052 (CI95%= ) féreg volt, amely statisztikailag nem bizonyult szignifikánsnak (P>0,05). Molekuláris diagnosztikai vizsgálat A molekuláris diagnosztikai vizsgálat eredményeinek elemzése során megállapítható volt, hogy a kontroll csoport féregpopulációja Hardy-Weinberg egyensúlyban voltak (P>0,05), a kezelt csoport populációjában ez az egyensúly nem állt fenn (P<0,05). Az S és R allél, valamint az egyes genotípusok gyakorisága a két csoportban statisztikailag nem különbözött (P>0,05) (5. táblázat). 5. táblázat. Genotípus és allélgyakoriság a két csoportból származó férgekben (S=érzékeny, R=rezisztens) csoport kontroll (n=35) kezelt (n=33) genotípus gyakoriság (%) allél gyakoriság (%) SS RS RR S R 65,71 28,57 5, ,73 18,18 9,09 81,82 18,18 Következtetések Az in vitro vizsgálatban kapott LD50-érték (16,6 μg/ml) alapján elmondható, hogy a vizsgált SPM-keverék igen erős ovicid hatással rendelkezik. Kutatások igazolják, hogy laboratóriumi körülmények között, a keveréket alkotó metabolitok egyenként is hatékonyan gátolják a gyomor-bélférgek petéinek kelését, bár az egyes vizsgálatokban az eredmények eltérnek. A petekelés gátlásának hátterében több mechanizmust is feltételeznek. A karvakrol esetében a molekula jó penetráló képessége lehet az egyik tényező, ami hozzájárulhat annak hatékonyságához (Andre et al., 2016). A metabolit közvetlen ovicid hatásáért vélhetőleg a molekula fenol-gyűrűje a felelős, mivel ez a gyök olyan enzimeket gátolhat (proteázok, kitinázok, lipázok), melyek a petekelést szabályozzák. A limonén esetében, egyes feltételezések szerint, a petébe jutott molekulák szintén az embrió növekedését gátolják. A metabolit a gyorsan növő sejtek (pl. tumorsejtek) esetében olyan enzimeket gátol, amelyek a gyors növekedésért és differenciálódásért felelősek, így képes az embriófejlődés folyamatát is befolyásolni (Gaínza et al., 2015). Az anetol esetében valószínűsíthető, hogy szintén a membrán-struktúra károsítása a felelős az ovicid hatásért. A molekula reakcióba léphet a peteburok lipidjeivel, aminek következtében annak szerkezete, kémiai összetétele és ezáltal a permeabilitása is megváltozik. A burok 59

63 funkciója, többek között, a pete elektrolit-forgalmának szabályozása (pl. K +, Na + ). A megváltozott struktúrájú membránrendszer azonban nem képes a sejt ionforgalmát szabályozni (pl. energia- és tápanyag transzport, turgor és ozmotikus egyensúly fenntartása), amelynek következményeként a pete homeosztázisa felborul, ami annak pusztulásához is vezethet (Diao et al., 2014). Véleményem szerint a vizsgálatom során meghatározott alacsony LD50-érték, illetve az in vivo kísérletben kapott markáns peteszám-csökkenés a metabolitok szinergista hatásának köszönhető. Ismert tény, hogy az illóolajok sok esetben erősebb adott hatással jellemezhetők, mint az olajat alkotó metabolitoké (Pengelly, 2006). Az etetési kísérlet befejezésekor a csoportok átlagos testtömege között nem volt statisztikai különbség. Ennek oka vélhetőleg az, hogy a B-csoport átlagos testtömege a 0. napon 0,3 kg-mal kevesebb volt, mint az A-csoporté. A 28. napra a B-csoport 0,4 kg-mal nagyobb tömegű volt, mint az A csoport, ami azt jelenti, hogy a kontrollhoz képest a kezelt csoport 0,7 kg-mal több súlyt vett fel, ami azonban nem bizonyult szignifikánsnak. Az átlagos napi tömeggyarapodás esetében szintén nem találtam különbséget a csoportok között. A B-csoport napi gyarapodása (229,46 g) 20,1 %-kal nagyobb volt, mint a kontroll csoporté (191,07 g). Mivel az SPM-kiegészítő bendővédett formában került az etetett tápba, annak a bendő mikrobiotájára nézve negatív hatása nem volt. A gyarapodásban tapasztalt tendencia alapján elképzelhető, hogy az adalék bekeverési arányának emelése és/vagy az etetés hosszának növelése a napi átlagos tömeggyarapodást tovább növelhette volna. A peteszám-csökkenés mindkét csoportban megfigyelhető volt a 28 napos etetés végére. A kontroll csoport esetében a csökkenés feltételezhetően az etetett, kontroll báránytáp minőségének volt köszönhető, mivel a kísérlet kezdetéig az állatok minimális kukorica kiegészítést kaptak. Ez a takarmányozás vélhetőleg: 1.) nem fedezte a genetikai potenciálnak megfelelő termelési szintet; 2.) nem biztosította az immunrendszer megfelelő működését. Ez utóbbit támasztja alá a 0. napi nagyon magas átlagos peteszám is. Mivel a jó minőségű, igényeknek megfelelő abrak-kiegészítés, az immunrendszer támogatása révén önmagában is csökkentheti az állatok fertőzöttségét (Bath, 2014), így lehetett az A-csoportban is peteredukció. A kezelt csoportban az ürített peték száma jóval kevesebb volt, amely az etetett SPM-keverék hatását igazolja. Andre et al (2016) etetési kísérletében hasonló eredményeket tapasztaltak karvakril-acetát etetésekor. A boncolás során az adalék anthelmintikus hatása statisztikailag nem volt igazolható, amely ellentmondásban áll a két csoport között statisztikailag is igazolható ürített peteszámbeli különbséggel. Elméletem szerint az ellentmondás magyarázata az egyik, B-csoportbeli egyed (619 fülszám) különleges biológiai sajátossága. Az adott állat gyomrának parazitológiai vizsgálata során a szervben az átlagos intenzitást (1052 féreg) jóval meghaladó féregszámot (4080) találtam. A nagyon erős fertőzöttség ellenére azonban az átlagot meghaladó (234,77 g/nap) napi tömeggyarapodás is jellemezte az egyed teljesítményét (271,43 g/nap). A termelés intenzitása alapján feltételezhető, hogy az adott állat kimagasló rezilienciával rendelkezett. A jelenség, amely jól ismert a parazitológiai kutatásokban, a gazdaegyedek azon genetikailag rögzített képessége, amely révén az nagyobb parazitás fertőzöttséget képes elviselni úgy, hogy 60

64 a termelési szintje átlagos vagy azt meghaladó (Kassai, 2003). A vizsgálat során a féregszámok ismeretében számoltam a csoporton belüli átlagos intenzitást, illetve ezek alapján hasonlítottam össze a két csoportot. Az átlagos intenzitás kalkulálása egy populáción belül egy adott parazita faj egyedszámának és az adott parazitával fertőzött gazdaegyedek számának a hányadosa. Mivel ebben az esetben az adott báránynak a féregszáma nagyon magas volt, ez azzal járt, hogy a csoportok átlagos intenzitásának összehasonlításakor a B-csoport eredményét elhúzta. A reliziencia-elméletet támasztja alá az a tény is, hogy az egyed által ürített peteszám nem volt jelentős, így nagy intenzitású fertőzöttsége ellenére csak átlagos mértékben járult volna hozzá a legelői fertőzési ciklus fenntartásához. A vizsgálat végeztével az RFLP-PCR vizsgálatok segítségével, a benzimidazol rezisztenciát, mint markert alkalmazva vizsgáltam a két különböző H. contortus populációt. Mivel az állatok a kísérlet elején egy állományból lettek kiválasztva, feltételezhetően a bennük élő férgek genotípusainak aránya nem különbözött egymástól. A kísérlet elején a bárányok csoportokba osztása genetikai szempontból véletlenszerűen történt, így a 0. napon mindkét csapat, az eredeti populáció reprezentánsa volt, így az adalék az esetleges féreg genotípust befolyásoló hatása mérhetővé vált. Az etetés befejeztével a molekuláris vizsgálatok eredményei alapján megállapítható volt, hogy az adalékot fogyasztó csoport egyedeiből származó férgek populációja nem volt HWE-ban. Ennek a változásnak a lehetséges magyarázata a szelekciós nyomás megjelenése lehetett, mivel a csoportok féregpopulációinak genetikai összetétele másképp nem változhatott. Istállózott körülmények között a kérődzők gyomor-bélférgekkel való fertőződése szinte teljesen elhanyagolható, tehát hatása nem lehet a gazdaszervezetben már megtelepedett férgek genetikai összetételére. Az adatok elemzése alapján azonban véleményem szerint a HWE hiánya nem az adalék szelekciós hatásának köszönhető, hanem inkább a nem elégséges mintaszámnak. Több kutatás alapján megállapítható, hogy az SS és RR férgek eltérő fitnesztulajdonságokkal rendelkeznek (Maingi et al., 1990 ; Prichard, 1990; Leignel és Cabaret, 2001). Alaphipotézisem szerin az SPM-keveréknek befolyásolnia kellett volna a homozigóta genotípusú egyedek arányát. Ezzel szemben azt tapasztaltam, hogy az említett két genotípus aránya megnövekedett, a heterozigótáké (RS) pedig csökkent. A szakirodalom adatok azt támasztják alá (Prichard, 1990), hogy az RS egyedek, fitnesztulajdonságaik alapján, a homozigóta genotípusok között helyezkednek el, ezért a jelenséget csak mintavételi hibával tudom magyarázni. Vizsgálatom konklúziójaként elmondható, hogy a karvakrol, limonén és anetol tartalmú takarmány-kiegészítő pozitív módon befolyásolta az állatok teljesítményét. Az egyéb, a szakirodalmi adatokkal is alátámasztott emésztésélettani hatások mellett, igazolható volt, hogy a teljesítmény-növekedés hátterében részben az etetett takarmány-kiegészítő kifejezett anthelmintikus tulajdonsága állt. Végső következtetésként megállapítható, hogy az etetett, bendővédett SPM-keverék takarmánykeverékekben való használata alkalmas eszköz lehet a juhok gyomor-bélférgességének szabályozásában. 61

65 Köszönetnyilvánítás Szeretném kifejezni hálás köszönetem Nagy Gábornak és Dr. Csivincsik Ágnesnek a kézirat elkészítésben nyújtott segítségéért. Köszöneti illeti továbbá Csánk Balázst és az Agrofeed Kft. (Győr) dolgozóit, hogy rendelkezésemre bocsájtották a kísérletben szereplő báránytáp alapanyagot; Dr. Tóth Tamást és az Adexgo Kft. (Balatonfüred) munkatársait, akik az SPM adalékot biztosították és azt technológiájuk segítségével bendővédetté is tették. A molekuláris diagnosztikai vizsgálatok költségei a NEMZETI TEHETSÉG PROGRAM Hazai Tudományos Diákköri műhelyek támogatása c. NTP-HHTDK pályázatból valósul meg, melynek forrását az Emberi Erőforrások Minisztériuma biztosította. AZ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA ÚJ NEMZETI KIVÁLÓSÁG PROGRAMJÁNAK TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT SUPPORTED THROUGH THE NEW NATIONAL EXCELLENCE PROGRAM OF THE MINISTRY OF HUMAN CAPACITIES Irodalomjegyzék Andre, W.P.P., Ribeiro, W.L.C., Cavalcante, G.S., dos Santos, J.M.L., Macedo, I.T.F., de Paula, H.C.B., de Freiteas, R.M., de Morais, S.M., de Melo, J.V., Bevilaqua, C.M.L.: Comparative efficacy and toxic effects of carvacryl acetate and carvacrol on sheep gastrointestinal nematodes and mice. Veterinary Parasitology , Bakkali, F., Averbeck, S., Averbeck, D., Idaomar, M.: Biological effects of essential oils A review. Food and Chemical Toxicology , Bath, G.F.: The BIG FIVE. A South African perspective on sustainable holistic internal parasite management in sheep and goats. Small Ruminant Research , Beech, R.N., Prichard, R.K., Scott, M.E.: Genetic variability of the β-tubulin genes in benzimidazole-susceptible and -resistant strains of Haemonchus contortus. Genetics Chan-Pérez, J.I., Torres-Acosta, J.F.J., Rodríguez-Vivas, R.I., Villegas-Pérez, S.L.: Reduction of benzimidazole resistance in established Haemonchus contortus populations in goats using a single infection with a benzimidazole-susceptible isolate. Journal of Helmintology , Camurҫa-Vvasconcelos, A.L.F., Bevilaqua, C.M.L., Morais, S.M., Maciel, M.V., Costa, C.T.C., Macedo, I.T.F., Oliveira, L.M.B., Braga, R.R., Silva, R.A., Vieira, L.S.: Anthelmintic activity of Croton zehntneri and Lippia sidoides essential oils. Veterinary Parasitology , Castillejos, L.,. Calsamiglia, S., Ferret, A.: Effect of essential oil active compounds on rumen microbial fermentation and nutrient flow in in vitro systems. Journal of Dairy Science , Coles, G.C., Jackson, F., Pomroy, W.E., Prichard, P.K., von Samson-Himmelstjerna, G., Silvestre, A., Taylor, M.A., Vercruysse, J.: The detection of anthelmintic resistance in nematodes of veterinary importance. Veterinary Parasitology ,

66 de Aquino Mesquita, M., e Silva Júnior, J.B., Panassol, A.M., de Oliveira, E.F., Vasconcelos, A.L., de Paula, H.C., Bevilaqua C.M.: Anthelmintic activity of Eucalyptus staigeriana encapsulated oil on sheep gastrointestinal nematodes. Parasitology Research , Di Pasqua, R., Hoskins, N., Betts, G., Mauriello, G.: Changes in membrane fatty acids composition of microbial cells induced by addiction of thymol, carvacrol, limonene, cinnamaldehyde, and eugenol in the growing media. Journal of Agricultural and Food Chemistry , Diao, W-R., Hu, Q-P., Zhang, H., Xu, J-G.: Chemical composition, antibacterial activity and mechanism of action of essential oil from seeds of fennel (Foeniculum vulgare Mill.). Food Control , Egwang, T.G., Solocombe, J.O.D.: Evaluation of the Cornell-Wisconsin centrifugal flotation technique for recovering trichostrongylid eggs from bovine feces. The Canadian Journal of Comparative Medicine , Elandalousi, R.B., Akkari, H., B chir, F., Gharbi, M., Mhadhbi, M., Awadi, S., DarghouthM.A.:. Thymus capitatus from Tunisian arid zone: Chemical composition and in vitro anthelmintic effects on Haemonchus contortus. Veterinary Parasitology , Encalada-Mena, L., Tuyub-Solis, H., Ramirez-Vargas, G., Menoza-de-Gives, P., Aquilar-Marcelino, L., López-Arellano, M.E.: Phenotypic and genotypic characterization of Haemonchus spp. and other gastrointestinal nematodes resistant to benzimidazole in infected calves from the tropical regions of Campeche State, Mexico. Veterinary Parasitology , Gaínza, Y.A., Domingues, L.F., Perez, O.P., Rabelo, M.D., López, E.R., de Souza Chagas, A.C.: Anthelmintic activity in vitro of Citrus sinensis and Melaleuca quinquenervia essential oil from Cuba on Haemonchus contortus. Industrial Crops and Products , Jabbar, A., Iqbal, Z., Kerboeuf, D., Muhammad, G., Khan, M.N., Afaq, M.: Anthelmintic resistance: The state of play revisited. Veterinary Parasitololgy Kassai, T.: Helmintológia. Medicina Könyvkiadó Rt Budapest. ISBN: X Katiki, L., Evangelista, A., Canova, E., Piza, A., Fornazari, B., Araujo, R., Louvandini, H., Amarante, A., Costa, R., Bueno, M. Lima, J., Verissimo, C.: Anthelmintic activity of anethole, carvone, carvacrol, thymol, linalool, limonene, eucalyptol, vanillin, cinnamaldehyde and eugenol in in vitro tests. 2014a. Planta Medica. 80, Katiki, L., Evangelista, A., Canova, E., Piza, A., Fornazari, B., Araujo, R., Louvandini, H., Amarante, A., Costa, R., Bueno, M. Lima, J., Verissimo, C.: Synergic interaction of aromatic compounds thymol and carvacrol against nematode Haemonchus contortus resistant strain. 2014b. Planta Medica. 80, Lambert, R., Skandamis, P.N., Coote, P.J., Nychas, G.J.: A study of the minimum inhibitory concentration and mode of action of oregano essential oil, thymol and carvacrol. J. Applied Microbiology ,

67 Leathwick, D.M.: Managing anthelmintic resistance Parasite fitness, drug usestrategy and the potential for reversion towards susceptibility. Veterinary Parasitology , Lichtenfels, J.R., Pilitt, P.A., Hoeberg, E.P.. New morphological characters for identifying individual specimens of Haemonchus spp. (Nematoda: Trichostrongyloidea) and a key to species in ruminants of North America. Faculty Publications from the Harold W. Manter Laboratory of Parasitology Paper 605. Maingi, N., Scott, M.E., Prichard, R.K.: Effect of selection pressure for thiabendazole resistance on fitness of Haemonchus contortus in sheep. Parasitology , Mansfield, L.S., Gamble, H.R., Fetterer, R.H.: Characterization of the eggshell of Haemonchus contortus I. Structural components. Comparative Biochemisty and Physiology (3), Min, B.R., Barry, T.N., Attwood, G.T., McNabb, W.C.: The effect of condensed tannins on the nutrition and health of ruminants fed fresh temperate forages: a review. Animimal Feed Science and Technololgy , Mottier, M.L., Prichard, R.K. Genetic analysis of a relationship between macrocyclic lactone and benzimidazole anthelmintic selection on Haemonchus contortus. Pharmacogenetics and Genomics. 2008).18, Papadopoulos, E., Gallidis, E., Ptochos, S.: Anthelmintic resistance in sheep in Europe: A selected review. Veterinary Parasitology , Pengelly, A.: The constituents of medical plants. Allen and Unwin Crows Nest. Prichard, P.K.: Anthelmintic resistance in nematodes: extent, recent understanding and futuredirections for control and research. International Journal for Parasitology (4): Provenza, F.D., Villalba, J.J.: The role of natural plant products in modulating the immune system: An adaptable approach for combating disease in grazing animals. Small Ruminant Research , Reiczigel, J., Rózsa. L.: Quantitative Parasitology Budapest. Roush, R.T., McKenzie, J.A.: Ecological genetics of insecticide and acaricide resistance. Annual Review of Entomology. 32, von Samson-Himmelstjerna, G.: Molecular diagnosis of anthelmintic resistance. Veterinary Parasitology , Shojaii, A., Fard, M.A.: Review of pharmacological properties and chemical constituents of Pimpinella anisum ISRN Pharmaceutics. ID Squires, J.M., Foster, J.G., Lindsay, D.S., Caudell, D.L., Zajac, A.M.: Efficacy of an orange oil emulsion as an anthelmintic against Haemonchus contortus in gerbils (Meriones unguiculatus) and in sheep Veterinary Parasitology. 172, Tiwari, J., Kumar, S., Kolte, A.P., Swarnkar, C.P., Singh, D., Patakh, K.M.L.: Detection of benzimidazole resistance in Haemonchus contortus using RFLP-PCR technique. Veterinary Parasitology (3-4), Ultee, A., Bennik, M.H.J., Moezelaar, R.: The phenolic hydroxyl group of carvacrol is essential for action against the food-borne pathogen Bacillus cereus Applied and Environmental Microbiology

68 Vadlejch, J., Kopecký, Kudrnáčová, M., Čadková, Z., Jankovská, I., Langrová, I.: The effect of risk factors of sheep flock management practiceson the development of anthelmintic resistance in theczech Republic. Small Ruminant Research , Waller, P.J.: Resistance in nematode parasites of livestock to the benzimidazole anthelmintics. TRENDS in Parasitology (4), Waller, P.J., Donald, A.D., Dobson, R.J., Lacey, E., Hennessy, D.R., Allerton, G.R., Prichard, R.K.: Changes in anthelmintic resistance status of Haemonchus contortus and Trichostrongylus colubriformis exposed to different anthelmintic selection pressures in grazing sheep. International Journal for Parasitology (1), Wink, M. (Ed.): Annual plant reviess Volume 39: Function and biotechnology of Plant Secondary Metabolites (Second Edition). 2010a. Blackwell Publishing Ltd. Oxford. Wink, M. (Ed.): Annual plant reviess Volume 40: Biochemistry of Plant Secondary Metabolism (Second Edition). 2010b. Blackwell Publishing Ltd. Oxford. Wolstenholme, A.J. Fairweather, I., Prichard, R., von Samson-Himmelstjerna, G., Sangster, N.C.: Drug resistance in veterinary helminths. TRENDS in Parasitology (10), Zhu, L., Dai, J., Yang, L., Qiu, J.: Anthelmintic activity of Arisaema franchetianum and Arisaema lobatum essential oils against Haemonchus contortus Journal of Ethnopharmacology. 148,

69 SZÖLLŐSI MÁTÉ Állattenyésztő mérnök Kaposvári Egyetem Agrár- és Környezettudományi Kar Témavezetők: Dr. Matics Zsolt egyetemi docens, KE AKK Kasza Rozália PhD hallgató A testzsír-tartalomra végzett szelekció hatása az anyanyulak termelésére A dolgozat célja annak vizsgálata, hogy miként befolyásolja a teljes test zsírtartalmára végzett kétirányú szelekció az anyanyulak termelését. A kísérletet a Kaposvári Egyetemen végeztük Pannon ka fajtájú nyulakkal. A hím- és nőivarú egyedeket 10 hetes életkorban CT vizsgálatra küldtük. A CT felvételek alapján a teljes testben becsült zsírtérfogat (cm3) értékét az élősúlyra (kg) vetítve zsírindexet számítottunk (a zsír mennyisége cm3-ben/testsúly kg). Ennek alapján a legkisebb (Sovány) és a legnagyobb (Kövér) zsírindexeket mutató egyedeket hagytuk meg tenyészállatnak. A két csoport anyanyulait azonos körülmények között helyeztük el és 19 hetes életkorban vettük tenyésztésbe, majd 42 napos szaporítási ritmust alkalmaztunk (fialás utáni 11. napon termékenyítettük az anyanyulakat). Az első három generáció szaporasági és felnevelési teljesítményét vizsgáltuk, minden generáció első 4 termékenyítésének összesített eredményei alapján, illetve külön is vizsgáltuk az anyanyulak termelését a legkritikusabb időszakban, a második termékenyítés esetén. Az 1-4. termékenyítés adatai alapján nem mutatható ki a kétirányú szelekció hatása az anyanyulak fialási arányára. Az anyanyulak közvetlen a fialás után mért testsúlya az első két generációban nem különbözött, azonban a 3. generációban már közel 0,1 kg-mal nagyobbak voltak a Sovány csoport anyanyulai (P=0,018). Az első két generáció szaporasági és felnevelési eredményeiben nem volt különbség az eltérő irányba szelektált csoportok között. A harmadik generációban a Sovány anyák fiókáinak 21 napos és 35 napos egyedi súlya nagyobb volt, mint a Kövér csoporté (P<0,001). A szopóskori elhullást egyik generációban sem befolyásolta a szelekció iránya. A kondíció szempontjából kritikus időszak, a 2. termékenyítés eredményeit vizsgálva az első két generációban nem tapasztaltunk eltérést. A harmadik generációban azonban a Kövér csoport élve született és 21 napos alomlétszáma is nagyobb volt, mint a Sovány csoporté (P<0,05). A harmadik generációnál tapasztalt különbségek ellenére, az első három generáció termelése alapján nem mutatható ki egyértelműen a testzsír-tartalomra folytatott kétirányú szelekció 66

70 hatása az anyanyulak termelésére. Úgy tűnik, hogy nagyobb zsírtartalom (kondíció) különbségnek kell kialakulnia ahhoz, hogy az anyanyulak termelésében egyértelmű különbségeket kapjunk. Ezért javasolt a szelekció folytatása, további generációk termelésének vizsgálata. 67

71 Effect of divergent selection for total body fat content on the performance of rabbit does The aim of the study was to evaluate the effect of divergent selection for total body fat content of rabbits on the reproductive performance of rabbit does. The experiment was conducted at the Kaposvár University with Pannon Ka rabbits (maternal line). Male and female rabbits were examined with Computer Tomography (CT). Fat index was calculated as the estimated total body fat content of the rabbits (cm3) was divided with the body weight (kg). Rabbits with the lowest fat indexes (Lean group) and with the highest fat indexes (Fat group) were chosen for future breeding animals. The does of both groups were housed under the same housing conditions, and were first inseminated at the age of 19 weeks using 42 days reproductive rhythm (re-insemination 11 days after parturition). The reproductive performance of the first three generations was evaluated based on the data of the first four consecutive reproductive rhythms. The production of rabbit does was also examined in the most critical period at the second insemination. Based on the data of the first four inseminations the way of selection did not influence the kindling rate. The body weight of does after kindling did not differ in the 1st and 2nd generations but the weight of does was 0.1 kg higher in Lean group than that of the Fat does (P=0.018) in the 3rd generation. There were no significant differences in the reproductive performances of groups divergently selected for total body fat content. In case of the 3rd generation, the individual weight of kits were higher at 21 days of age and at 35 days of age in favour of Lean group (P<0.001). The suckling mortality was not affected by the selection. At the most critical period, after the 2nd insemination no significant differences were found between the groups in the reproductive performance of the 1st and 2nd generations. In the 3rd generation, there were higher litter sizes born alive and at 21 days of age in Fat than in the Lean group (P<0.05). Despite of the differences found in the reproductive performance of the 3rd generation, based on the data of the first 3 generations no clear tendencies can be proven caused by the selection for total body fat content. It seems that higher differences have to be achieved in the body fat content (fat depots) of rabbits to show clear differences in the performance of the does. The continuation of the selection work and examination of the performance of next generations is recommended. 68

72 Bevezetés A vemhesség utolsó szakaszában, amikor a vehem intenzíven nő, de az anyanyulak egyre kevesebb takarmányt tudnak felvenni a gyomrot összenyomja az egyre nagyobb vehem és a laktáció csúcsa közelében jelentkezik energia deficit. Az első termékenyítés idején a testsúly a kifejlett kori szintnek kb. a 75-80%-át éri még csak el, tehát az első vemhesség során, a vehemépítés mellett, az anyanyulak testsúlya is nő (XICCATO, 1996). Korábbi kísérletekben felneveléssel, takarmányozással (ROMMERS és mtsai, 2001, 2002, 2004; SZENDRŐ és mtsai, 2002; PASCUAL, 2013), a szaporítási ritmus megváltoztatásával (XICCATO és mtsai, 2004; MATICS és mtsai, 2011), korai választással (XICCATO és mtsai, 2004) próbálták az anyanyulak kondícióját javítani. CASTELLINI és mtsai (2006) megfigyelték, hogy a nagyobb vesekörüli zsírral rendelkező anyák fialáskor nehezebbek voltak és tejtermelésük is kedvezőbben alakult. THEILGAARD és mtsai (2007) hasznos élettartamra és átlagos szaporaságra szelektált vonalat hasonlítottak egy 31 generáción keresztül a választási alomlétszámra szelektált vonallal. Az első vonal anyái nehezebbek voltak, alomlétszámban és tejtermelésben is felülmúlták a kontroll csoportot. ROMVÁRI és mtsai (1996) és MILISITS és mtsai (1999) korábbi munkáiból tudjuk, hogy a test zsírtartalma CT-vel megbízható pontossággal becsülhető. DONKÓ és mtsai (2016) pedig beszámoltak egy új, gyorsabb és pontosabb CT vizsgálati eljárásról. A kísérlet célja annak vizsgálata volt, hogy miként befolyásolja a teljes test zsírtartalmára végzett kétirányú szelekció az anyanyulak termelését. Anyag és módszer A kísérletet a Kaposvári Egyetemen végeztük Pannon Ka (anyai vonal) nyulakkal. A nyulak súlyát 10 hetes korban megmértük, a túl kicsi vagy nagy súlyú egyedek kivételével, a rokontenyésztés lehető elkerülésével, a hím- és a nőivarú egyedeket CT vizsgálatra küldtük. A képalkotó vizsgálatokat a Kaposvári Egyetem Diagnosztikai és Onkoradiológiai Intézetben végeztük el egy Siemens Somatom Sensation Cardiac típusú multidetektoros CT berendezéssel. A CT vizsgálatok során egyszerre három nyulat rögzítettünk egy speciális tartó szerkezetbe. Az állatok teljes testéről történt felvétel (adatgyűjtés) spirál üzemmódban, azaz folyamatos asztalmozgással. Az állatokról a vizsgálatot követően teljes lefedéssel rekonstruáltunk képeket. A zsírra jellemző denzitású (röntgensugár elnyelő képességű) voxelek térfogatát összegeztük, azaz a teljes test zsírtartalmát térfogat egységben kaptuk meg. A -200 és -20 Hounsfield értékek közötti voxeleket tekintettük zsírnak ROMVÁRI és mtsai (1996) és MILISITS és mtsai (1999) korábbi munkáinak megfelelően. A zsírtérfogat ml értékét az élősúlyra vetítve megkaptuk a zsírindexet, amely a zsír mennyisége ml-ben/testsúly kg. Ennek alapján a legkisebb (Sovány) és a legnagyobb (Kövér) zsírindexet mutató egyedeket hagytuk meg tenyészállatnak (1. táblázat). 69

73 1. táblázat: A kétirányú szelekció során kiválasztott tenyésznyulak átlagos zsírindexei Generációk Csoportok Zsírindex Nőivar Hímivar GEN1 GEN2 GEN3 Sovány 54,4 47,0 Kövér 96,4 89,7 Sovány 59,2 57,0 Kövér 86,0 90,4 Sovány 49,1 56,6 Kövér 90,6 86,6 A CT vizsgálatot követően tenyészállatnak kiválasztott egyedeket 11 hetes kortól egyedileg helyeztük el, 32 x 62,5 cm alapterületű és 30 cm magas ketrecben, majd az anyanyulakat 19 hetes, a bakokat 25 hetes korban vettük tenyésztésbe, 42 napos szaporítási ritmust alkalmaztunk Tenyésztésbevételkor az anyanyulakat (generációnként 60 Sovány és 60 Kövér) két azonos teremben drótrács oldalfalú és padozatú, egyszintes flat deck ketrecekben (86 x 38 x 30 cm), egyedileg helyeztük el. Mindkét terembe azonos arányban kerültek magas és alacsony testzsírtartalomra szelektált nyulak. Minden ketrechez tartozott egy 28,5 x 38 cm-es elletőláda, etető és itató. Fialás után csoporton belül alomkiegyenlítést végeztünk (1. fialás: max. 8 kisnyúl/alom a további fialások alkalmával pedig max. 10 kisnyúl/alom), azt követően az anyanyulak szabadon bejárhattak szoptatni. Az épületben a napi megvilágítás 16 óra volt. A hőmérséklet - az évszaktól függően - 15 és 25 C között változott. A nyulak ad libitum fogyaszthattak kereskedelmi forgalomban kapható takarmányt, súlyszelepes önitatókból korlátlanul ihattak. Minden generációban az első 4 fialás eredményeit értékeltük. A termelés során feljegyeztük a fialási arányt, az anyanyulak fialáskori testsúlyát, az alomlétszámot (összes, élve született, holtan született, alomkiegyenlítés utáni, 21 és 35 napos) a 21 és 35 napos alomsúlyt, illetve kiszámítottuk az egyedi testsúlyt, a 0-21., illetve a nap közötti szopós elhullást. A négy termékenyítés összesített eredményeiből az IRRG (2005) ajánlása alapján kiszámítottuk a 100 termékenyítésre jutó választott nyulak számát, valamint a választott nyulak összegzett súlyát. A termelési adatokat többtényezős varianciaanalízissel (generáció, testzsírtartalom, termékenyítés sorszáma), a vemhesülési arányt és az elhullást Chi 2 -próbával hasonlítottuk össze. A statisztikai elemzéshez SPSS 10.0 programcsomagot használtunk. Eredmények és megbeszélés Az anyanyulak szaporasági és nevelési eredményeit az egyes generációkban az 2. táblázat tartalmazza. Az 1-4. fialás összesített adatai alapján a fialási arány mindkét csoportban, a gyakorlatban elvárható magas szintet ért el, egyik generációban sem volt statisztikailag igazolható különbség a csoportok között. 70

74 Az első két generációban nem találtunk különbséget az anyák fialáskori testsúlyában, a harmadik generációban azonban a sovány nyulak statisztikailag igazolhatóan nehezebbek voltak a kövér anyanyulaknál (2. táblázat). Az összes, élve és holtan született, 21 és 35 napos fiókák számában nem volt különbség a csoportok között az egyes generációkban (2. táblázat). A fiókák 21 és 35 napos egyedi testsúlyában az első két generációban nem volt különbség, azonban a harmadik generációban statisztikailag igazolhatóan nehezebbek voltak a sovány anyák fiókái (P<0,001) (2. táblázat). A 21 és 35 napos alomsúlyokban nem volt különbség (2. táblázat). Az elhullást egyik generációban sem befolyásolta a szelekció iránya (2. táblázat). QUEVEDO és mtsai (2005) a választáskori alomlétszámra, THEILGAARD és mtsai (2006, 2007) szaporaságra szelektált nyulaknál 12 generációt követően azt találták, hogy nőtt az alomlétszám és a tejtermelés. CASTELLINI és mtsai (2006) megfigyelték, hogy a nagyobb vesekörüli zsírral rendelkező anyanyulak fialáskor nehezebbek voltak és tejtermelésük jobb volt a kisebb zsírtartalékokkal rendelkező nyulakénál. 2. táblázat: A kétirányú szelekció hatása az anyanyulak termelésére a 2. és 3. generációban Generációk 2 3 Sovány Kövér SE P Sovány Kövér SE P n (fialt anya/ai*) 160/ / / / Fialási arány (%) 74,1 76,2-0,621 79,7 79,6-0,977 Anya testsúlya fialáskor (kg) 4,20 4,24 0,02 0,544 4,20 4,11 0,37 0,018 Alomlétszám összes (total) 10,6 10,9 0,20 0,419 9,80 10,2 3,17 0,322 élő (born alive) 9,76 9,91 0,20 0,743 8,95 9,63 3,30 0,075 holt (stillborn) 0,83 1,01 0,11 0,426 0,84 0,59 1,46 0,109 dajkásítás után 9,29 9,33 0,06 0,599 8,89 9,21 0,06 <0, napos (at 21d) 8,46 8,36 0,08 0,548 7,81 8,08 1,60 0,144 71

75 35 napos (at 35d) 8,26 8,11 0,09 0,317 7,64 7,77 1,64 0,585 Egyedi súly (g) 21 napos (at 21d) ,95 0, ,95 0, napos (at 35d) ,49 0, ,21 0,001 Alomsúly (g) 21 napos (at 21d) 2,84 2,82 0,03 0,767 2,72 2,67 0,58 0, napos (at 35d) 6,42 6,32 0,07 0,477 6,34 6,21 1,44 0,353 Elhullás (%) nap (0-21d) 8,92 10,3-0,237 12,3 12,2-0, nap (0-35d) 11,1 13,1-0, ,6-0,233 *AI: mesterséges termékenyítés A termelő szempontjából fontos, hogy adott számú termékenyítésre vetítve, mennyi nyulat és milyen testsúllyal tud leválasztani. A 100 termékenyítésre jutó választott nyulak számában, a második generációban mindössze 1%, a 3. generációban 1,6 %-os különbséget kaptunk a kövér nyulak javára.(3. táblázat). A 100 termékenyítésre jutó választott nyulak súlyában a 2. generációban 1,3 %-os különbség volt a kövér nyulak javára, a 3.generációban azonban már a sovány nyulaknál tudtunk közel 6 %-kal nagyobb súlyú nyulat leválasztani (3. táblázat). 3. táblázat: A 100 termékenyítésre jutó választott nyulak száma és súlya a2. és 3 generációban Generációk 2 3 Sovány Kövér Sovány Kövér Választott nyulak száma/100 AI* Választottnyulak súlya/100 AI (kg)

76 Következtetések Az általunk vizsgált generációk termelése alapján nem mutatható ki a testszír-tartalomra folytatott kétirányú szelekció hatása az anyanyulak termelésére. Irodalomjegyzék CASTELLINI C., DAL BOSCO A., CARDINALI R Long term effect of post weaning rhythm on the body fat and performance of rabbit doe. Reprod. Nutr. Dev., 46, DONKÓ T., CZAKÓ B., KOVÁCS, GY., PETNEHAZY Ö., KASZA R., SZENDRŐ ZS., GARAMVÖLGYI, R., MATICS ZS Total body fat content determination by means of computed tomography (CT) in rabbits In: Proc. 11 th World Rabbit Congress, 2016 June, Qingdao, China (in press) IRRG (International Rabbit Reproduction Group) Recommendations and guidelines for applied reproduction trials with rabbit does. World Rabbit Sci., KASZA R., GERENCSÉR ZS., DONKÓ T., MATICS ZS Divergent selection for total body fat contentof rabbits: 2. Effect on growing performance. In: Proc. 11 th World Rabbit Congress, 2016 June, Qingdao, China (in press) LECLERCQ B., SIMON J Selecting broilers for low or high abdominal fat: observations on the hens during the breeding period. Ann. Zootechn., 31, MATICS ZS, KUSTOS K, GERENCSÉR ZS, RADNAI I, NAGY I, SZENDRŐ ZS Effect of reinsemination interval after the first parturition on the performance of rabbit does Giornate di Coniglicoltura ASIC. Forlí MILISITS G., ROMVARI R., DALLE ZOTTE A., SZENDRO ZS Non-invasive study of changes in body composition in rabbits during pregnancy using X-ray computerized tomography. Ann. Zootechn., MILISITS G., ROMVARI R., SZENDRO ZS., LEVAI A., GYARMATI T In vivo estimation of changes in body composition of rabbit does during pregnancy using TOBEC method. Zbornik Biotehniske Fakultete Univerze V Ljubljani-Kmetijstvo, 30: QUEVEDO F., CERVERA C., BLAS E., BASELGA M., COSTA C., PASCUAL J.J Effect of selection for litter size and feeding programme on the performance of young rabbit females during rearing and first pregnancy. Anim. Sci., 80, PASCUAL, J., SAVIETTO, D., CERVERA, C., BASELGA, M Resources allocation in reproductive rabbit does: a review of feeding and genetic strategies for suitable performance. World Rabbit Scienc., ROMMERS J.M., KEMP B., MEIJERHOF R., NOORDHUIZEN J.P.T.M The effect of litter size before weaning on subsequent body development, feed intake and reproductive performance of young rabbit does. J. Anim. Sci., 79,

77 ROMMERS J.M., MEIJERHOF R., NOORDHUIZEN J.P.T.M., KEMP B Relationships between body weight at first mating and subsequent body development, feed intake and reproductive performance of rabbit does. J. Anim. Sci., 80, ROMMERS J.M., MEIJERHOF R., NOORDHUIZEN J.P.T.M., KEMP B Effect of feeding program during rearing and age at first insemination on performances during subsequent reproduction in young rabbit does. Reprod. Nutr. Dev., 44, ROMVÁRI R., MILISITS G., SZENDRŐ ZS., SØRENSEN P Non invasive method to study the body composition of rabbits by X-ray computerised tomography. World Rabbit Sci., 4: SZENDRŐ ZS., GYARMATI T., MAERTENS L., BIRÓ-NÉMETH E., RADNAI I., MILISITS G., MATICS ZS Effect of nursing by two does on the performance of suckling and growing rabbits. Anim. Sci., 74, SZENDRŐ ZS., KASZA R., MATICS ZS., DONKÓ T., GERENCSÉR ZS., RADNAI I., CULLERE M., DALLE ZOTTE A Divergent selection for total body fat content of growing rabbits. 3. Effect on carcass traits and fat content of meat. In: Proc. 11 th World Rabbit Congress, 2016 June, Qingdao, China (in press) THEILGAARD P., SANCHEZ J.P., PASCUAL J.J., FRIGGENS N.C., BASELGA M Effect of body fatness and selection for prolificacy on survival of rabbit does. Livest. Sci., 103, THEILGAARD P., SANCHEZ J.P., PASCUAL J.J., BERG P., FRIGGENS N.C., BASELGA M Late reproductive senescence in a rabbit line hyper selected for reproductive longevity, and its association with body reserves. Genet. Select. Evol., 39, XICCATO G., TROCINO A., SARTORI A., QUEAQUE P.I Effect of parity order and litter weaning age on the performance and energy balance of rabbit does. Livest. Prod. Sci., 85, Köszönetnyilvánítás A kísérletet az AGR_PIAC_ sz. projekt támogatta. 74

78 ALEXANDER TITOV Regionális és környezeti gazdaságtan Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar Témavezetők: Prof. Dr. Kerekes Sándor egyetemi tanár, KE GTK Horváthné Dr. Kovács Bernadett egyetemi donces, KE GTK A fenntartható növekedés vizsgálata néhány kiválasztott országban Szétválás-mutató segítségével A vizsgálat három általános mutatószámra, az egy főre eső CO2 kibocsátásra, az egy főre eső reál GDP dollárban kifejezett értékére és a megújuló-energia ellátottságra épült. Az elemzésbe bevont országok három csoportot képviselnek: a BRICS országok (Brazília, Oroszország, India, Kína, Dél-Afrika), az EU tagállamai közül választott három ország (Németország, Magyarország, Lettország), valamint három további állam (Ausztrália, Svájc és USA) csoportjai. Az első lépésben a CO2 kibocsátás és a GDP trendjeit vizsgáltam, majd a fenntartható fejlődést a szétválás-mutató alapján. Eredményeink azt mutatják, hogy még országcsoportokon belül is nagyon változékony a mutató értéke a vizsgált időintervallumban. Assessment of Sustainable Growth in Selected Countries Based on Decoupling Indicator Assessment was based on analysis of three general indicators: CO2 emission per capita in tons, real GDP per capita in US dollars and renewable energy supply in %. There are three groups of selected countries: BRICS (Brazil, Russia, India, China, South Africa), EU (Germany, Hungary, Latvia) and developed countries outside of EU and BRICS (Australia, Switzerland, USA). The first step was comparison of CO2 and GDP trends, further sustainability was assessed on the basis of decoupling indicator. The authors found that even within country groups there is a big difference in the value of the indicator during the time period analysed. 75

79 Introduction The main aim of this work is analysis of relationships between the three basic indicators: CO2 emission per capita in tons, real GDP per capita in US dollars and renewable energy supply in % in order to assess the sustainable growth of the selected states. The sample of considered countries was divided into three basic groups: BRICS association economies (Brazil, Russia, India, China, South Africa), they were chosen for analysis as rapidly developing newly industrialised countries with fast-growing economies and significant influence on regional and global affairs; three EU member countries with principally different territorial and economic dimensions (Germany, Hungary, Latvia); three developed countries which are not participants of BRICS and EU organisations and have advanced and beneficial economic systems (Australia, Switzerland, USA). The first step was comparison of CO2 and GDP trends, further sustainability was assessed on the basis of decoupling indicator. Moreover relationships between renewable energy supply and real GDP per capita were investigated. Comments and conclusions were given besides. Three special cases were considered additionally: characteristics of economies in Brazil, China and Latvia. The period of research is , the data source is OECD open green growth indicators statistics. Methods which were applied: decoupling indicator, Spearman s rank-order correlation. GeoDa maps were created according obtained results. The author found that even within country groups there is a big difference in the value of the decoupling indicator during the time period analysed. Methodology 1. Decoupling The term decoupling refers to breaking the link between environmental bads and economic goods. Decoupling environmental pressures from economic growth is one of the main objectives of the OECD Environmental Strategy for the First Decade of the 21st Century, adopted by OECD Environment Ministers in Decoupling can be measured by decoupling indicators that have an environmental pressure variable for numerator and an economic variable as denominator. Sometimes, the denominator or driving force may be population growth or some other variable [3]. In economic and environmental fields, decoupling is becoming increasingly used in the context of economic production and environmental quality. When used in this way, it refers to the ability of an economy to grow without corresponding increases in environmental pressure. In many economies, increasing production (GDP) raises pressure on the environment. An economy that is able to sustain GDP growth without having a negative impact on environmental conditions, is said to be decoupled [4]. Decoupling occurs when the growth rate of an environmental pressure is less than that of its economic driving force (e.g. GDP) over a given period. Decoupling can be either absolute or relative. Absolute decoupling is said to occur when the environmentally relevant variable is stable or decreasing while the economic driving force is growing. Decoupling is said to be relative when the growth rate of the environmentally relevant variable is positive, but less than the growth rate of the economic variable. The evidence presented in the OECD Report Indicators to Measure Decoupling of Environmental Pressure from Economic Growth shows that relative decoupling is widespread in OECD Member countries. Absolute decoupling is also quite common, but for some 76

80 environmental pressures little decoupling is occurring. The evidence also suggests that further decoupling is possible, since absolute decoupling was recorded in at least one OECD country for all but two of the decoupling indicators examined at the national level. Decoupling indicators measure changes over time. Interpretation of the message conveyed by these indicators should take account of absolute levels of environmental pressures and economic driving forces. If these pressures need to be reduced, to below what threshold? If they are allowed to rise, to what ceiling? Moreover, the initial level of an environmental pressure and choice of time period considered can affect the interpretation of the results, because in their efforts to reduce environmental pressures countries do proceed according to different timetables. When decoupling indicators are used to compare environmental performance among countries, the national circumstances of each country must also be taken into account. These include factors such as country size, population density, natural resource endowments, energy profile, (changes in) economic structure and stage of economic development. Decoupling indicators, like all other types of indicators, shed light on particular aspects of a complex reality but leave out other aspects. For example, the decoupling concept lacks an automatic link to the environment s capacity to sustain, absorb or resist pressures of various kinds (deposition, discharges, harvests). In the case of renewable natural resources, a meaningful interpretation of the relationship of environmental pressure to economic driving forces will also require information about harvesting rates compared to renewal rates. Also, decoupling indicators, when evaluated at a country level, do not capture the cross-border flow of various pollutants embodied in the international trade of goods [3]. Tim Jackson stresses the importance of differentiating between relative and absolute decoupling when using the term. Relative decoupling refers to a decline in the ecological intensity per unit of economic output. In this situation, resource impacts decline relative to the GDP, which could itself still be rising. Absolute decoupling refers to a situation in which resource impacts decline in absolute terms. Resource efficiencies must increase at least as fast as economic output does and must continue to improve as the economy grows, if absolute decoupling is to occur. Jackson points out that an economy can correctly claim that it has relatively decoupled its economy in terms of energy inputs per unit of GDP. However, in this situation, total environmental impacts would still be increasing, albeit at a slower pace of growth than in GDP. Jackson uses this distinction to caution against technology-optimists who use the term decoupling as an escape route from the dilemma of growth. He points out that there is quite a lot of evidence to support the existence of [relative decoupling]" in global economies, however evidence for [absolute decoupling] is harder to find [9]. 2. Spearman s rank-order correlation Spearman s Rank correlation coefficient is used to identify and test the strength of a relationship between two sets of data. It is often used as a statistical method to aid with either proving or disproving a hypothesis e.g. the depth of a river does not progressively increase the further from the river bank [5]. 77

81 The formula used to calculate Spearman s Rank is shown below. (1) 3. GeoDA software GeoDa is a free software package that conducts spatial data analysis, geovisualization, spatial autocorrelation and spatial modeling. GeoDa has powerful capabilities to perform spatial analysis, multivariate exploratory data analysis, and global and local spatial autocorrelation. It also performs basic linear regression. As for spatial models, both the spatial lag model and the spatial error model, both estimated by maximum likelihood, are included. Projects in GeoDa basically consist of a shapefile that defines the lattice data, and an attribute table in a.dbf format. The attribute table can be edited inside GeoDa. GeoDa can produce histograms, box plots, and scatterplots to conduct simple exploratory analyses of the data. The package is specialized on exploratory data analysis and geovisualization, where it exploits techniques for dynamic linking and brushing. This means that when the user has multiple views or windows in a project, selecting an object in one of them will highlight the same object in all other windows. GeoDa also is capable of producing histograms, box plots, Scatter plots to conduct simple exploratory analyses of the data. The most important thing, however, is the capability of mapping and linking those statistical devices with the spatial distribution of the phenomenon that the users are studying. Dynamic linking and brushing are extremely powerful devices as they allow users to interactively discover or confirm suspected patterns of spatial arrangement of the data or otherwise discard the existence of those. It allow users to extract information from data in spatial arrangements that may otherwise require very heavy computer routines to crank the numbers and start yielding some statistical results. The latter may also cost the users quite a bit in terms of expert knowledge and software capabilities [6]. Conclusion Among the BRICS countries China showed the best result according decoupling indicator line, decoupling has a relative character; the second was Russia. The moderate performance was displayed from South Africa and India. Brazil represented the worst decoupling result. In the second group (EU members) generally countries have a positive decoupling outcomes. The growth was seen stable for Switzerland, USA and Australia (absolute decoupling). The leader of the third group (countries with developed economies) is Switzerland. According the renewable supply ranking the first place was given to Brazil, although on the previous stage in decoupling indicator Brazil s performance was the worst. The second place has got Latvia, the third- India. The last place in the list has got Russia with the scanty amount of RES. Moderate 78

82 negative relationships between renewable energy supply and real GDP per capita were investigated. Spearman coefficient equaled -0,43. Proceeding from it, one can conclude, that the existence of the use of renewable energy sources by itself, even the high amount of those sources, can not be a guarantee for the sustainable economic growth, and it is necessary to take into consideration the efficiency of using given sources ( energy efficiency is the most prominent measure, then renewable energy supply (p. 26) [10]), and other factors that can have an effect. Also, in this research was found, that decoupling indicator analysis based only on statistics is not enough for the sufficient sustainability assessment, and that additional analysis of the situation behind of the graphs is necessary. How did it happen, that Brazil having the worst result in decoupling indicator, according the research, at the same time has the leader position in the renewable energy supply? Probably, the answer is existing in a field of manufacturing specialisation of the country, which is very concentrated on sugar cane production producing, and the advanced renewable energy national sector. Or does it mean, that China having the best results accordingly analysis is really a country with the most sustainable and effective economic system? Despite the fact, that China even did not fully supported the Kioto protocol activities, and thus, did not completely accept the new environmental concept of the global world development. There are questions for the discussion. Thereby, author believes that methods, which were applied in the current work, are correct and results are significant, but he supposes that they are preliminary and can not be totally objective from the another point of view. It is very necessary to consider the situation in each specific case, taking into account characteristics and peculiarities of the economy, the main directions of the industry and development features of the country in general. As an a example to the above can be Latvia, as a one of the countries most affected by the global economic crisis in , that makes the image of relationships between CO2 emission and GDP very intricate. The special cases of economic background for Brazil, China and Latvia were considered additionally to make the analysis more clear. The work could be improved by adding more input states into analysis; considering longer period of the research, because the data were available only since 2005 to 2013 years and, it can be assumed, that in presence of the latest statistical information the situation in many of countries might look different. The results are preliminary and can be a good basis for further research in study field of sustainability and economic growth. Summary The main aim of this work is analysis of relationships between the three basic indicators: CO2 emission per capita in tons, real GDP per capita in US dollars and renewable energy supply in % in order to assess the sustainable growth of the selected states. The sample of considered countries divided into three basic groups: BRICS association economies (Brazil, Russia, India, China, South Africa), they were chosen for analysis as rapidly developing newly industrialised countries with fast-growing economies and significant influence on regional and global affairs; three EU member countries with principally different territorial and economic dimensions 79

83 (Germany, Hungary, Latvia); three developed countries which are not participants of BRICS and EU organisations and have advanced and beneficial economic systems (Australia, Switzerland, USA). The period of research is , data source is OECD open statistical data about green growth indicators. Methods which were applied: decoupling, Spearman s rank-order correlation. GeoDa maps were created according obtained results. The theoretical background part consists of three chapters including conceptual framework for sustainability assessment, relationships between CO2 emissions and economic growth and relationships between renewable energy and economic growth. The methodology part describes the methods were applied in the research: decoupling, Spearman s rank-order correlation and GeoDa software mapping. The practical part started with data representation and continued with analysis of relationships between CO2 emission and real GDP per capita. Graphs were created for the each selected country, comments were given. The next step of the analysis was decoupling indicator calculation. The obtained results were presented in the table, graphically displayed on figures. GeoDa maps were created accordingly results obtained. Further relationships between renewable energy supply and real GDP per capita were investigated. Collected data were presented in the tables. Selected countries were ranked by renewable energy supply rate. Moderate negative relationships between renewable energy supply and real GDP per capita were investigated after the Spearman s rank-order correlation method application. The special cases were considered additionally. References 1. Toman, M.A., Lile, R., King, D. (1998), Assessing Sustainability: Some Conceptual and Empirical Challenges. Resources for the Future. 2. Boopen, S., Vinesh, S. (2010), On the Relationship between Co2 Emissions and Economic Growth: The Mauritian Experience. University of Mauritius. 3. OECD (2002), Indicators to Measure Decoupling of Environmental Pressure from Economic Growth (excerpt) International Resource Panel report (2011), Decoupling natural resource use and environmental impacts of economic growth. 5. Royal Geographical Society, Spearman s Rank Correlation Coefficient Excel Guide GeoDa Center, For geospatial analysis and computation, 7. Apergis N., Danuletiu, D.C. (2014), Renewable Energy and Economic Growth: Evidence from the Sign of Panel Long-Run Causality. International Journal of Energy Economics and Policy. Vol. 4, No. 4, pp ISSN: Kerekes, S. (2014), On sustainable development for economists. Kaposvár University. 9. Jackson, T. (2009), Prosperity without Growth: Economics for a Finite Planet. London: Earthscan. pp ISBN Šljivac, D. (2013), Sustainable energy development. Josip Juraj Strossmayer University of Osijek. 80

84 11. The new economy (2012). Renewable energy in Brazil Bank of Latvia s Forecasts (2013) Wayne M. Morrison (2015). China s Economic Rise: History, Trends, Challenges, and Implications for the United States. Congressional Research Service RL

85 HETESI ZSÓFIA Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar Témavezető: Dr. Berke Szilárd egyetemi docens, KE GTK Eltérő vezetési stílusok és magatartás vizsgálata primer kutatással Egyetemi tanulmányaim során, többször találkoztam vezetéstudománnyal és eltérő viselkedési modellekkel. Egyre inkább foglalkoztatott a kérdés, vajon egy közép- vagy felsővezető, hogyan viselkedik munkája során. Primer kutatásom során a Szakály és környékén dolgozó közép- és felsővezetőkkel készítettem mélyinterjút, mely nyolc kérdésből állt. Segítségével megtudhattam, hogy elsősorban milyen feladatokat látnak el vezetőként és ezek közül melyeket nem kedvelik igazán. Hogy milyen vezetőnek tartják magukat és mit gondolnak, mi a siker alapja, mivel kell rendelkeznie egy vezető pozíciót betöltő személynek. Megkérdeztem vajon honnan gyűjtik információikat és konferenciákra is járnak-e. Ahogy minden szakma, iparág és tudomány napról napra fejlődik, úgy a vezetéstudomány is. Ezért tettem fel a kérdést, vajon nyomon követik-e a vezetők ezt a fejlődést. Az utolsó kérdésnél egy igen globális problémára kerestem a választ, hogy milyen kihívásokkal kell szembenézniük a vezetőknek az emberi erőforrás területén. Kutatásom második felében két kérdőívet töltöttem ki ugyanazon vezetőkkel. Az első kérdőív alapján, megtudhattam, hogy ki milyen vezetési stílust gyakorol a három klasszikus közül: autokratikus, demokratikus vagy laissez-faire. A szakirodalmak előre jelezték számomra, hogy nagyobb azok aránya, akik kettő vagy akár a három stílus keveredését együtt gyakorolják. Ezt a kiértékelés alapján megerősíthetem, ugyanis csupán 25 százalék az, akik egy stíluscsoportba tartoznak. Második kérdőívem igazán különleges, bár rövidített változat, de így is helytálló értékekkel szolgál, mely Epstein több évtizedes kutatása alapján került összeállításra. Ő a mindent elérő, legsikeresebb vezetőket vizsgálta, hogy vajon miben különbözik a gondolkodásuk, az átlag emberéhez képest. Véleményem szerint, az eredmények egészen jók lettek, ugyanis egyharmaduk mondhatja magát átlagon felüli gondolkodásúnak a kutatás alapján. A mélyinterjúk megmutatták számomra, hogy a vezetőknek rengeteg feladatuk van és a papírmunka az, amit szívesen másra bíznának. Akad, aki meg van elégedve saját vezetési stílusával, mások pedig tisztán látják, mi az, amin még változtatniuk kellene. A legfontosabb kérdésben pedig igen sokszínű mégis hasonló válaszokat kaptam, ugyanis a legnehezebb feladat mindenki számára a megfelelő munkaerő megtartása és felkeresése. 82

86 The examination of different styles and behaviour of leadership with primary research During my university studies I met with management science and different behavior model several times. There was a growing interest in me about this question whether it s a minor or a senior manager how do they behave during their works. During my primary research I made an in-depth interview with the middle and top managers who works at Szakály and the surrounding areas which consisted of eight question form the interview I gain informations about what do they think about themselves as leaders and also what is the basics of success,whereas provisions should they have as leaders. I asked them about where do they get their informations and do they goes to conferences also. As every type of profession,industry and science is developing day by day the management science is also. That is why I asked them do the leaders they follow these developments. For the last question I searched an answer of a global problem in which I asked them what kind of challenges do they need to face in the ground of the leaders of the human resource management. Also in my research I did two different questionnaire with the same leaders. From the first I got to know what kind of leading style do they use out of the three basics: autarchic, democratic, or laissez-faire. The specialized literatures predicted me that the rate is higher for those who mix up at least two or maybe each three styles. I can confirm this after the evaluation because only 25 percent goes to those who belongs to only one style group. My second quastionarie is very special maybe it is a shortened version but it contains correct values which has been compiled based on Epstein researches. He researched the most successful leaders who achieved everything how does their thinking differ in comparsion to the average person. In my opinion, the results were great because on third of them can say that they are above the average in their thinking methods based on the research. The in-depth interviews showed me that the leaders has many tasks and the paperwork is what they would hand ower to someone instead willingly. Some of them were statisfied with their own leading style but the others are clearly sees that what it is that they need to change. In the most important question I got various yet similar answers namely the hardest task for everyone is to find and keep the appropriate work force. 83

87 1. BEVEZETÉS Témaválasztásom a vezetésre esett. Ezen belül pedig a különböző stílusok és gondolkodásmódok vizsgálatára. Hogy kiderítsem, vajon mi kell ahhoz, hogy valaki sikeres vállalatvezető, vagy egyéni vállalkozó legyen. Mitől lesz valaki igazán tisztelt, kiváló vezető, aki a vállalatánál a dolgozók maximális bizalmát élvezheti? Mi kell ahhoz, hogy elismerjenek és felnézzenek a vezetőre? A kérdésekhez tartozik, hogy vajon melyik vezetési stílus a legkiválóbb, legmegfelelőbb. Ezen belül szeretném megtudni, hogy a klasszikus vezetési stílusok közül, melyek azok, amelyeket a mai napig előnyben részesítik általam is ismert vállalatoknál. Vajon mennyire befolyásolja a sikerességet a vezető személyisége és gondolkodásmódja. Továbbá fontosnak tartom, hogy mindig fejlődjünk és tanuljunk és a jövőben magam is így szeretnék élni. De vajon a vezetők is képzik magukat? Nyomon követik a vezetéstudományok fejlődését? Ezek mellett válaszokat szeretnék kapni arra is, hogy mit gondolnak a mai vezetők a legaktuálisabb kérdésről, az emberi erőforrás hiányáról, mire számítanak a jövőben. Számomra ez egy roppant izgalmas és érdekfeszítő téma, melyben szívesen mélyülök el. Már tanulmányaim során is ismerkedhettem vezetéstudománnyal és különös érdeklődést mutattam feléjük. Mint ambiciózus fiatalnak, a legfőbb célom, hogy a jövőben egyszer saját vállalkozásom legyen. Amikorra már rendelkezem kellő tapasztalattal és ismerettel, hogy a szakmában tehetség legyek, aki másokat taníthat. Akire számíthatnak az alkalmazottak, de mégis kellő tisztelettel viselkednek vezetőjükkel szemben. Ezért úgy érzem, nem lehet elég korán elkezdeni foglalkozni a témával, hiszen ha a szakirodalmi alapokat megtanulom, már körvonalazódhat bennem egy elképzelés, hogy milyen is egy jó vezető és mire kell figyelnie ahhoz, hogy a lehető legtöbb esetben zökkenőmentesen oldja meg a problémákat. Mindezt kiegészítve a vezetői interjúkkal, már kaphatok egy kis szeletet, hogyan működik a vezetés a való életben. Dolgozatomban összegyűjtöm a leglényegesebb szakirodalmi tudnivalókat, melyek bemutatják milyen klasszikus és új vezetési irányzatokkal találkozhatunk és mik a legjelentősebb problémáik mai vezetőinknek. Kutatásom során, pedig igyekszem alátámasztani a szakirodalomban olvasottakat és a legjobban érdekelt témákat megválaszoltatni vezető alanyaimmal. Kiderítem, mik a legdominánsabb feladataik és melyek, amiket inkább másra bíznának. Hogyan gondolkodnak a vezetésről és hogyan vezetnek ők maguk. Érdeklődök a vezetéstudományi tájékozódottságuk felől is és az emberi erőforrás problémákra is kitérünk. Emellett megtudhatjuk melyik vezetési stílust vagy, ahogy több szakirodalomban olvastam, stílusokat gyakorolják és milyen a gondolkodásmódjuk, mennyiben hasonlít egy igazán sikeres, mindent elérő vezető gondolkodására. Nem utolsó sorban pedig kapcsolatépítés gyanánt is szolgálhatnak a személyes megkeresések, melyeket a kutatásom során végzek, így a későbbiek során esetleg, munkahelyválasztásnál is előnyömre válhat. 84

88 2. A TÉMA SZAKIRODALMÁNAK ÁTTEKINTÉSE A vezetés fogalmát Fayol a következőképpen definiálta: Vezetni annyit jelent, mint tervezni, szervezni, közvetlenül irányítani, koordinálni és ellenőrizni. (Fayol, 1916) Melyben minden fontos feladatot megtalálunk, de nézzünk egy másik megfogalmazást is: A vezetői munka, azt jelenti, hogy eredményesen valósítunk meg dolgokat a többi ember által, vagy velük együtt. Melyet a stratégiaalkotás, a célkitűzés, a szervezés, a munkatársak személyes vezetése és a kontroll segítségével tesszük. (Dobák-Antal, 2010, p. 483.) A vezető az az ember, akiben megvan a képesség, hogy másokkal megtehesse azt, amit azok nem akarnak megtenni, sőt még szívesen is tegyék. (Harry Truman) A vezetés, mint gyakorlat az őskorban is megjelent, már akkor is szükség volt rá, hogy valaki irányítson. Mint tudományág azonban igen fiatalnak számít, kialakulását a 19. századra datálják. Rengeteg vita övezi magát a vezetést, mint tudományt, ugyanis sokan nem fogadják el, amíg nincsenek számszerűsíthető adatai, mások pedig ezzel ellentétben nemcsak tudományként, művészetként is elismerik. Mivel a változásokkal lépést kell tartani, azokat át kell ültetni saját stratégiákba, új koncepciókba, ami már-már művészi feladatnak minősül, hogy az új elemeket milyen mértékben sikerül egy vezetőnek átültetnie saját gyakorlatába. (Somogyi et al, 2003, p ) 2.1. A KLASSZIKUS VEZETÉSI STÍLUSMODELLEK Döntésközpontú stílusmodell Ezen modellekben a vezetőket az alapján sorolhatjuk típusokba, hogy hogyan hoznak döntéseket. Az önállóság, vagy a felelősség megosztás a jellemzőbb inkább. Nincs olyan vezető, akit egy tiszta típusba sorolhatnánk, de a Lewin által készített kísérlet alapján három stílust különböztethetünk meg: autokratikus, demokratikus és laissez faire. Az autokratikus vezető főként egyedül dönt. Nem kéri ki a dolgozók véleményét és nem is hagy teret az önkifejezésnek. Ez magasabban kvalifikált beosztottaknál jelentős problémát idézhet elő, mivel ők igazán építő gondolatokat osztanának meg, de ha nem hagyják nekik, akkor hamar továbbállnak. Inkább az utasítás és parancsolgatás jellemzi. Megköveteli a fegyelmet munkatársaitól. A demokratikus a kollégákkal együtt tervez és dönt. Mások véleményére is kíváncsi. Vannak elképzelései és javaslatai, melyeket megoszt, de elfogadja az ellenérveket is. Ezáltal nemcsak hatalmát, de a felelősséget is megosztja. Minél nagyobb felelősségérzettel ruházza fel a dolgozókat, annál sikeresebb lesz. Így érezhetik, hogy jelentőségük van adott vállalatnál és hasznosnak érezhetik magukat. A laissez-faire stílust pedig az informális vezetők jellemzik, akiket egy csoporton belül kiválasztanak, de nem jelölik ki hivatalosan. Mely nem túl előnyös, mivel szakmailag és 85

89 stratégiailag megalapozott döntések meghozatalára nem minden esetben képes ez a vezető. Nem értékeli a teljesítményeket, sem pozitívan, sem negatívan. (Magyar et al, é. n.) Magatartástudományi stílusmodell D. McGregor-XY elmélete Az X elmélet szerint a beosztottak elsősorban az anyagi javak miatt dolgoznak, nem pedig kedvtelésből. Idegenkednek az emberek a munkától. Nincs különösebb motivációjuk ezen kívül, tehát kissé lusták, így kívülről kell ösztönözni őket. Érzelmileg kiszámíthatatlanok és passzívak. Fontos, hogy ellenőrzés alatt álljanak, mivel a szervezet és az ő céljak nem egyeznek. Velük szemben felsőbbrendű vezetési stílust kell alkalmazni. Nehéz őket a munkára bírni, de ha mégis sikerül, akkor irányítani kell. A felelősségvállalást a lehető legmesszebbről elkerülik, nem érdeklik őket az eredmények. Az Y elmélet, az önfejlesztő embereket csoportosítja egybe. Nem idegenkednek az emberek a munkától. Természetesen őket is motiválják a gazdasági ösztönzők, de itt már megjelenik az igény a továbbfejlődésre és egyfajta függetlenségre. Képes az önkontrollra, nincs szükség a folyamatos ellenőrzésére. Nem esik nehezére az egyéni és a szervezet céljainak összehangolása. Nem idegenkednek a munkától saját céljaik vannak, melyekért keményen megdolgoznak, akárcsak a vállalat sikeréért. Képesek önállóan dönteni és szükségük is van rá, hogy megtehessék, hogy felelősséggel tartozhassanak munkájukért. (Bakacsi, 2004, p ) 2.2. HR KIHÍVÁSOK Már korábbi években is tapasztalható volt az emberi erőforrás válsága, azonban az idei évben már igazán elmélyült a probléma és egyre rosszabbak a kilátások, a továbbiakra nézve. Kutatások igazolják, hogy a magyarországi vállalatok 47 százaléka úgy látja, hogy már a stratégiai célok elérését is veszélyezteti a nagymértékű szakemberhiány. (Németh, 2016, p ) A válság és a technikai fejlődés következményeként teljesen átalakult a HR munka. Már nemcsak toborzásról, hanem talent war -ról, azaz egyfajta harcról van szó, melyben az igazán tehetséges munkaerőt igyekeznek a legsikeresebb vállalatok megszerezni. A harcban pedig az minősül sikeresnek, aki a legígéretesebbeket szerzi meg. Ez azonban korántsem egyszerű feladat, felmérések szerint folyamatosan növekszik a keresési idő és már túlléptük a 30 napot is, amennyit várni kell egy tehetségre. Ez pedig igen nagy termeléskiesést okozhat, adott vállalatnak, ahol éppen egy betöltetlen pozíció okoz fejtörést. (HR Portal, é. n.) Tavaly, 2015-ben a magyar cégvezetők 62 százaléka találta a szakemberhiányt a legnagyobb problémának, idén ez már 85 százalékot jelent. Azonban nemcsak a betöltetlen pozíciónak és az új munkaerő felkeresésének vannak anyagi vonzatai, hanem a felvétel utáni betanításnak. Csikós-Nagy Katalin, a HR Evolution cég ügyvezetője szerint, egy dolgozó elvesztésének díja 300 ezer és 2 millió forint közé esik. Ha pedig a kiválasztás nem sikeres, tovább növekednek a költségek. 86

90 HR körökben terjed egy már ismertté vált mondás, miszerint a munkavállalók a cég miatt érkeznek és a vezető miatt távoznak. Sajnos több felmondás vizsgálata során beigazolódott ez a feltételezés. Mindennek a vezető viselkedése és hozzáállása az alapja, a fizetés színvonala emellett csak másodlagos tényező. Nagyon fontos a kommunikáció, nem hátrány, ha minden nap van, legalább néhány perc, amikor alkalom nyílik a vezető és a beosztottak közötti interakcióra. (Karácsonyi, 2016, p ) 3. AZ ALKALMAZOTT MÓDSZER ÉS FORRÁSOK Kutatásom során 24 vezetői pozíciót betöltő személlyel készítettem interjút és kértem meg őket, hogy töltsék ki kérdőíveimet. A megkérdezettek által igen széles perspektívát kaptam a vezetési feladatokról, azok terheiről és a vezetők problémáiról, örömeiről. Volt, aki úgy érezte, hogy talán nem is ő az a személy, akivel interjút kellene készítenem, mondván: én nem is vagyok igazán vezető, a mi üzletünk kicsi és én is ugyanúgy dolgozom, mint a lányok. Számomra viszont minden interjú érdekes és hasznos volt akár kisebb, akár nagyobb vállalatról van szó. Alanyaim közt szerepel üzletvezető, családi gazdaság vezetője, polgármester, mezőgazdasági kft. ügyvezető igazgatója, élelmiszerlánc vezérigazgatója, idősek otthonának vezetője, iskolai tagintézmény vezető, postavezető, kereskedelmi-, pénzügyi- és munkaügyi vezető, főkönyvelő és mindezek mellett még volt szerencsém néhány egyéni vállalkozónak is feltenni kérdéseimet. Összesen 8 működési területen dolgozó vezető életébe nyerhettem betekintést, akiknek közel háromnegyede mindvégig egy azon a munkahelyen dolgozott és akadnak köztük olyanok, akik már több mint húsz éve töltenek be vezető pozíciót. 4. EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 4.1. A mélyinterjú kérdéseinek kiértékelése Ön jellemzően milyen feladatokat lát el vezetőként? Melyek dominánsak? Mivel alanyaim közt voltak felső-, és középvezetők is, így igen sokféle választ kaptam. A legjelentősebb különbség az, hogy akik közép-, vagy csoportvezetők sokkal gyakorlatorientáltabbak, sokkal jobban tisztában vannak a feladatok nehézségével és végrehajtási módjával, mivel sok esetben maguk is nap, mint nap elvégzik. De mindemellett, figyelemmel kell kísérniük, hogy a dolgozók rendben végzik-e munkájukat vagy esetleg útmutatásra szorulnak-e. Sokszor még a munkabeosztás megírása, a tengernyi adminisztratív feladat ellátása is rájuk vár, melyek köre egyre bővül. Természetesen bármilyen magas a vezető beosztása, elsődleges feladatként mindegyiküknél szerepel a feladatkiadás és az elvégzés ellenőrzése. Fontos, hogy irányt is mutassanak, hátha esetleg valaki kicsit bizonytalanabb. Vagy ha esetleg egy új feladat kerül bevezetésre, a vezető ad tanácsot. Mindezek mellett a legkiemelkedőbbnek érzem melyet csak néhányan említettek, a felelősség. Természetesen az alkalmazottnak is felelősséget kell vállalnia tetteikért, munkájáért, mégis, az első számú személy, akit probléma esetén felelősségre vonnak, az a vezető. Akinek magyarázattal kell szolgálnia a felmerülő hibák esetén. Mivel adott szakmákban egy apróbb hiba akár végzetes kimenetelű is lehet. Ennek kapcsán kaptam egy építészmérnöktől a 87

91 következő választ teendői sorolásakor: beérkező munkák kiosztása, elkészült munkák minőségi ellenőrzése. Összességében, nem találtam a válaszok közt olyat, amely nagyban eltérne a többi véleménytől. Természetesen, mivel nem mindenki ugyanabban az ágazatban dolgozik, mint közép- és felsővezető, így eltérő feladatokat kell ellátniuk, de a legdominánsabb a feladatkiadás, azok ellenőrzése és az irányítás Ezek közül melyek azok, amelyeket szívesen másra bízna? A megkérdezettek mindössze 29 százalékától kaptam azt a választ, hogy ők nem bíznák egyik feladatukat sem másra. Véleményem szerint ez elég csekély arány, az elképzeléseimhez képest. Nagy többségük, azért mert ő szereti, amit csinál, teljesen elégedett feladatkörével, így nem akarja átadni teendőit. Egy másik vélemény szerint pedig, nem szabad másra bízni a vezetői feladatokat. Egyet se, a mai világban mindent ellenőrizni kell egy vezetőnek. Valahol egy bizalmi állás is az embernek a beosztottjaival szemben, de alkalmanként nem árt szúrópróbaszerűen ellenőrizni mindenkit. Reggel kiosztjuk a munkát, napközben esetleg arra megyek, és este mikor haza mennek, megnézem, milyen munkát adtunk ki, mennyit végeztek el és mennyit nem. Másnap reggel szóvá teszem, számon kérem tőlük, hogy miért nem készült el. Magammal szemben is maximalista vagyok és elvárom az embereimtől is. Egy egészen fiatal, 27 éves menedzser viszont máshogy gondolkodik, tapasztaltabb kollegáihoz képest, ugyanis egyik feladat sem esik a komfortzónáján kívül és emellett mindegyikben újabb és újabb kihívást lát, úgy érzi mind az ő fejlődését szolgálják és örül a különböző feladatoknak, valamint azok megoldásának. Nem utolsó sorban pedig a rengeteg adminisztratív feladat jut manapság a mindennapi teendők közé. Melyek sajnálatos módon nem fogynak, sőt inkább növekszik a kitöltendő papírok száma az asztalokon. Az adminisztráció elmulasztása pedig súlyos következményeket von maga után, akár szóbeli akár anyagi. Viszont az intézményekben az összes dokumentumot hitelesíteni kell, amit más nem tehet meg csak a vezető. Így például az idősek otthonában is sok időt emészt fel ez a tevékenység: nagyon kevés időt tudok az idősek közt eltölteni, pedig nagyobb igényem lenne rá és az ők is elvárják. Kijelenthetjük, hogy a vezetők nem szeretik a papírmunkát, ennek ellenére viszont el kell végezniük. Emellett még a számítógépes adatgyűjtéseket találják túl időigényes feladatnak, ami helyett szívesebben foglalkoznának inkább az emberekkel. Alanyaim negyede pedig minden feladatát szívesen végzi, az ellenőrzés megnyugtató érzése miatt és a kihívások leküzdésének vágyával Ön milyen vezetőnek tartja magát, stílusát, munkamódszereit tekintve? Amikor feltettem ezt a kérdést, a legtöbb válaszadó azzal hárított, hogy ezt az alkalmazottaktól és a kollégáktól kellene megkérdezni, amit részben meg is értek, azonban ez a kutatás hozzájuk és róluk szól, így az ő véleményüket akartam hallani. Egyes választott tisztségeknél viszont, mint például a polgármesteri, direkt elégedettségmérés van, ugyanis vélhetően nem választanák meg a polgárok ugyanazt a személyt 2-3 cikluson át is, ha a munkájával és a tevékenységével nem lennének megelégedve. Mindezt kiegészítve még azt a választ kaptam, hogy ugyanannyira következetes önmagával, mint a dolgozókkal. Két intézményvezető alanyom hasonló megfogalmazásban, egyértelműen kimondja: Egy 88

92 intézményt vezetni, nem egy személyben az intézményvezető teszi, hanem közösen a tantestülettel. De természetesen vannak különbségek köztük is. Az őszinteség az egyik legnagyobb erény, amely mellett nem feledkezhetünk meg a jó kommunikációról sem. Lényegesnek tartják vezetőim, hogy jó kapcsolat legyen a dolgozókkal, hogy mindent megbeszélhessenek. Ettől függetlenül, ha szükséges számon is kérnek, de hagyják magukat meggyőzni egyes esetekben, melyet ők is ugyanúgy gyakorolnak az alkalmazottak felé. Vezető alanyaim közt szerepel egy idősek otthonának vezetője, aki a jó kommunikációt tartja a legfontosabbnak és legcélravezetőbbnek. Ennek eredményeként mindig nyitva áll ajtaja, de nemcsak a dolgozók, hanem az idősek és hozzátartozóik előtt is. Így rendszeresen kommunikálunk, nemcsak a sikerekről, hanem a problémákról is. Egy demokratikus gondolkodású értékesítő, mindig figyelembe veszi ki ül vele szemben. Mindenkit meghallgat és empátiáját felhasználva, mindenkivel együtt dönt. Minden esetben szükség van arra szerinte, hogy a másik fél is mondja ki, amit érez és gondol. Másokat irányítani nem könnyű, ez a feladat egész embert igényel és rengeteg odafigyelést. Sokan mondják, hogy az arany középutat szeretnék megtalálni és azon haladni. De ki mondja meg, hol van ez az út? Az autokratikus és a demokratikus stílus között? Talán igen, ez is célravezető felfogás lehet. Mivel a megkérdezettek 25%-a állítja, hogy ezen az elven vezet: próbálok demokratikusan működni de van amikor autokratikusnak kell lenni, ezt a helyzet hozza Ön szerint mitől sikeres egy vezető? Melyek a siker összetevői? A kérdést olvasva olyan emberi tulajdonságok juthatnak eszünkbe, mint a határozottság, elkötelezettség vagy rátermettség. Alanyaimnál sem volt ez másképp, többek szerint a legfontosabb a következetesség, gyors, higgadt reagálás a váratlan helyzetekben is, szükség esetén az erélyes fellépés és a tekintély megléte. Mindenkinek vannak hibái, azonban a tökéletesség felé vezető úton ezeket fel kell ismerni és tudni kell korrigálni. Aki ezekkel a tulajdonságokkal már rendelkezik, elindulhat az úton, hogy sikeres vezetővé váljon. Viszont mindezek előtt még végig kell járni azt a bizonyos szamárlétrát, mert aki kikerül az iskolából, még nem megfelelő, arra, hogy komoly vezetői posztot bízzanak rá. Meg kell még szerezni a szükséges tapasztalatokat, amikkel az iskolában nem találkozhatunk és sokszor nem is tesz jót az idősebbek önértékelésének, ha egy frissen végzett vezető kerül a felső pozícióban. Sok esetben ez ronthatja az emberi kapcsolatokat. Mikor megszerezték a kellő vagy legalábbis, nagy mértékű tapasztalatot, akkor sem ér véget az élethosszig tartó tanulás. Egy fiatal zóna menedzser szavaival élve: Mindenki akarjon fejlődni és tanulni. A piac mindig változik, és csak úgy tudunk alkalmazkodni, ha lépést tartunk a fejlődéssel. Aki nem szomjazik az új információkra, nem képzi magát, az sajnos idővel látni fogja ennek negatív következményeit. 89

93 A következő nagyon fontos dolog, mely kevés alkalommal hangzott el az interjúk során, hogy legyen egy célunk. Egy élelmiszerlánc vezérigazgatója szerint: tűzzünk ki egy célt saját magunk, a vállalatunk és a beosztottak elé. Csakis akkor lehetünk sikeresek, ha mindnyájunk szeme előtt ugyanaz a cél lebeg, és közös úton járunk a megvalósításuk felé. Ebben pedig szintén segítenie kell egy jó vezetőnek, hogy mindenki megtalálja a saját helyét a vállalaton belül. Sikeres egy vezető, ha nem csak a saját munkáját végzi jól el, de felismeri, hogyan teheti könnyebbé a vele dolgozók munkáját is. Akik útmutatásra szorulnak, azoknak ezt meg kell adni. Levonható a következtetés, hogy nagyon sok feltételnek kell megfelelnie egy vezetőnek. De ha ezek nagy százalékban teljesülnek, ha jó alkalmazottakkal kell együtt dolgozni, akik jól érzik magukat az adott vállalatnál, mert tudják, hogy vezetőjük mindent megtesz értük, fejlődésükért, motiválásukért, akkor megvan a tekintély. Ami mellé, ha célkitűzések és feladatok teljesítése társul, akkor hírnevet is ki tudunk vívni magunknak, ami gazdasági eredményekhez vezet Honnan gyűjti Ön a szakmai, vezetői információkat? Mai rohamléptekben fejlődő világunkban elengedhetetlen, hogy egy vezető, főként aki sikeres akar lenni, folyamatosan gyűjtse az információkat. De vajon honnan? Az internet természetesen tele van milliónyi információval, de előbb dönteni kell megbízhatóságukról. A szakmai, állami, hivatali oldalak hitelesek, de talán nem átláthatóak, vagy jogdíjasok. Második helyen állnak a hírlevelek, körlevelek, melyeket formában kapnak meg a vezetők akár nap, mint nap, ezekben szűrten és célzottan számukra szerepelnek aktualitások, akciók, törvénymódosítások, jogszabályok vagy akár tanácsok. Az első helyet viszont még mindig az egymás közti beszélgetés tölti be. A megkérdezettek 81 százaléka információ forrásként megnevezte a kollegáit, idősebb, tapasztaltabb vezetőket és három igazán szerencsés helyzetben lévő vezetőnek édesapja és édesanyja volt, és még jelenleg is a mentora, akik hasonlóképp vezetői pozíciót töltenek be. Így első kézből kaphatják az új információkat és tapasztalatokat. A családon kívül is ismerkednek alanyaim vezetőkkel, akiktől próbálják ellesni a sikeres taktikákat. Sokat beszélgetek azonos területen dolgozó, tapasztalt vezetőkkel, ők is rendszeresen ellátnak tanácsokkal. Összességében a vezetők nagy többsége, kommunikáció segítségével igyekszik információkat gyűjteni, és ezáltal fejlődni, esetleg néhány hallott tapasztalatot bevezetni saját munkamódszerei közé. Sokan pedig a mai modern technikának köszönhetően nap, mint nap kapnak elektronikus üzeneteket, hogy ne maradjanak le semmiről. Mégis kissé csalódottan tapasztaltam, hogy vezetői információkról szinte szó sem esik, többnyire csak a szakmai oldallal foglalkoznak mai vezetőink. Mondván nincs is idejük másra. 90

94 Meg tud említeni vezetési konferenciát, amelyen legutóbb részt vett? Ha igen, mi volt ott, amit a leginkább hasznosnak tartott? Vezetési konferencia alatt érthetjük, a konkrétan vezetési módszereket, stílusokat boncolgató konferenciát, vagy mai szóval élve tréning. A megkérdezettek csupán nyolc százaléka tesz említést ilyen jellegű eseményekről. Egyik menedzser rendszeresen, félévente vesz részt tréningeken. Ügyvezető igazgató alanyom pedig egészen más vonatkozásban beszélt a kérdésről. Ő maga segédtrénerként jelent meg, így átadhatta 26 év tapasztalatát, a gyakorlati életből hozott példákkal, melytől az egész kapott egyfajta hitelességet, minden mesterkéltséget kizárva. Ezek után természetesen elfogadtam egy másik válasz lehetőséget is, ahol olyan konferenciáról beszélünk, amin a közép-, és felsővezetők vettek részt. Ilyen megközelítésben már magasabb volt az igen válaszok aránya, de még mindig csak 52%. Többeknek, akik például egy üzletlánc partnereként működnek, minden év elején tartank egy közös konferenciát, ahol minden üzletet képvisel a vezetője. Ilyenkor jellemzően beszélnek az elmúlt évről, a következő év kihívásairől, lehetőségeiről és a lehető legfontosabb, hogy erőt adnak az évhez, olyan lendületesek, mindig csak a jót és a jövőt látják és az ember feltöltődik tőlük. A nagy többség belső konferencián vesz részt, ahol a teljes management jelen van. Ezeket hasznosnak tartják a megkérdezett vezetők, ugyanis egyértelműen a vállalat fontos kérdéseit helyezik előtérbe, ami mindenki számára fontos. Ennél a kérdésnél mindenképpen megdöbbenésemre szolgált az a bizonyos 52 %. Ami abszolút nem a kisvállalkozások hibája. Egyik válaszban szerepelt: néhány éve még jártunk, de már nem rendeznek konferenciákat. Ez mindenképpen a legfelső vezetőség elmarasztalását igényli Tud említeni új irányzatokat a vezetéstudományban? Egyik válaszként a Startup-ot kaptam, mely manapság igen kedvelt téma. Azok is szerencsét próbálhatnak vállalatalapításban, akik nem rendelkeznek különösen nagy anyagi tőkével, de van egy igazán kreatív saját ötletük, melyre vélhetően lenne kereslet. Előfordul, hogy akik ilyenbe belevágnak rendelkeznek egy lépéselőnnyel a többiekhez képest, amelyet korábban szereztek. Egy sokat tapasztalt hölgy, mélyenszántó gondolata szerint, az irányzatokban talán kezdenek visszatérni az emberközpontú vezetési területre, mert nagy a munkaerőpiacon a hiány, ezért más irányt kell venni, hogy lehessen munkaerőt hozni a vállalkozásba. Szerinte talán nem is a munkaerő hiányával van baj, talán nincs ami a munkahelyre vonzza ezt az erőt, vagy ha már ott van nincs ami megtartsa. Amint a vezetők emberközpontú gondolkodásra állnak át, ahogyan a sikeres vezető ismérvei közt is megkaptam: emberszámba vesznek mindenkit, és igyekeznek az alkalmazottak helyzetét megkönnyíteni, azután már nagyobb eséllyel tarthatják meg a munkavállalót, egy kereskedelmi vezető szerint. 91

95 Egy zóna menedzser, aki a direkt értékesítésben dolgozik, rendszeresen vesz részt konferenciákon és tréningeken, amiről nagy lelkesedéssel mesélt nekem. Nemrégiben ismerkedett meg a helyzetfüggő vezetéssel, ami nagy segítség számára és azóta előszeretettel alkalmazza. Fontos tudnom, hogy ki ül velem szemben, mindenkinek megvan a maga nyomógombja, hogy kivel hogy lehet legjobban együtt dolgozni. Az előző kérdés döbbenetéből már kezdtem magamhoz térni, mikor ennél a kérdésnél megkaptam a százalékos értéket, 84. Ez azoknak az aránya, akik nem tudtak a kérdésre válaszolni. Viszont a maradék 16 százaléktól, nagyon hasznos válaszokat kaptam. Ők látják, mi az, ami kell a sikerhez mai fejlődő világunkban és ezt igyekeznek alkalmazni Mit gondol mi fog változni a jövőben a vezetés területén, milyen kihívásokkal, trendekkel kell megbirkózni HR oldalról? A megkérdezettek, néhányan már érezték, hogy nem véletlen ez a kérdésem, továbbá jelezték, hogy már el is mondtam a választ, mivel mindenki most küzdd ezzel a világméretű problémával, hiszen az idei év is sokkal nehezebb volt, mint az eddigiek, de tudják, hogy tovább fog fokozódni. Többen úgy érzik a szakképzett munkaerő hiányával fognak megküzdeni és kritikus a megfelelő munkaerő felkutatása, kiválasztása, erre mindenképpen nagyobb energiát kell fordítani. Egyre gyakoribb lesz a külföldi munkavállalók alkalmazása, itt nem csak a kiválasztás, hanem ezen emberek beillesztése az adott munkakörnyezetbe is kritikus lehet. Már most is egyre több nagyvállalatnál láthatunk külföldi munkavállalókat Magyarországon, azonban az éremnek két oldala van. Esetünkben pedig a másik oldal jelentkezik nagyobb súllyal, problémával. Ami nem más, mint a szakképzett, fiatal munkavállalók külföldre áramlása. Egyre többen és többen próbálnak szerencsét határainkon kívül. Sajnos országunk hátrányaként említendő, hogy akik egyszer belekóstolnak a külföldi bérezésbe, nem szívesen térnek vissza szülőföldjükre dolgozni, sőt, előfordul, hogy az egész családdal együtt költöznek ki. Ennek kapcsán emelt ki egy jelentős problémát alanyom, aki polgármesterként fokozottan látja ennek súlyát. A közmunkaprogram keretében dolgozók ötvenezret keresnek, ha elmennek dolgozni, akkor ezret, és a kormány kénytelen lesz felemelni a minimálbért, mert azt tapasztalja mindenki, hogy egyszerűen nincs munkaerő országos szinten, és külföldre áramlik a fizikai és az értelmiségi állomány is. 26 éves tapasztalattal a háta mögött, úgy gondolja alanyom, talán konzervatívan gondolkozik és kifejti szerinte mi a baj a mai változékony világgal. a mai fiatalok körében átalakulnak az értékrendek. Aminek én híve vagyok, a stabil elkötelezett fluktuációmentes vállalat. Sokkal mobilisabbá vált a munkaerő piac. A vezetők is gyakran váltanak. De az a tudás, amit az egyetemen megszerzett az adott szakmában, a mellé megszerezett gyakorlat az a legnagyobb hatásfokkal itt a piacon érvényesül, ha egy munkatárs elmegy a helyén űr keletkezik, újabb invesztíciók szükségesek anyagilag is időben is. Mert nem tudja magával vinni azt a teljesítményt és piacot. A tudást nem tudja az új munkahelyén használni. 100%-al biztosan nem. Ezen gondolatok összegzéseként, arra jutottam, hogy mindenkinek jelentős kihívásokkal kell szembenézni ezen a területen. Mind a munkaerő megtartása, mind az új munkaerő bevonása 92

96 szempontjából. Ehhez szükség lesz versenyképesebb fizetésekre, emberközpontú gondolkodásra és kihívásokra a fiataloknak. Akiknek lojalitást és elkötelezettséget kell gyakorolnia, máskülönben nem lesznek sikeresek VEZETÉSI STÍLUS KÉRDŐÍV Első kérdőívem Peter G. Northousetól (2011.) vettem át saját fordítással, mely a három klasszikus vezetési stílust hivatott vizsgálni. Segítségével megtudhatjuk, hogy megkérdezett vezetőim melyik stílust gyakorolják a hétköznapokban, vagy melyikeket ötvözik. Szakirodalmi áttekintésem során többször találkoztam azzal a mondattal, miszerint nincs olyan vezető, aki csakis egy stílus elemeit alkalmazná. A kérdőívek elemzése után, pedig tisztán és egyértelműen megkaptam a megerősítést, miszerint valóban elenyésző azok száma, akik csak egy stílust gyakorolnak. Több esetben kettő ötvözéséről beszélhetünk, de nem ritka, hogy mindhárom előfordul együttesen. A kérdőív 18 kijelentésből állt, melyekre egy és öt közötti számokat kellett alanyaimnak jelölni, annak függvényében, hogy mennyire értenek egyet adott állítással. Láthatjuk ábrámon a vezetési stílus, illetve stílusok százalékos megoszlását, melyek alanyaim által kitöltött kérdőív alapján kerültek kiszámításra. Többeknél nagy várakozással töltött el, hogy vajon az interjúkban elhangzottak, ahol önmaguk stílusát kellett jellemezni, vajon mennyire lesz átfedésben a kérdőív válaszaival. Megállapíthatom, hogy alanyaim tisztában vannak vele, milyen stílust gyakorolnak. 4% Demokratikus-laissez faire stílus 3 stílus együttesen Demokratikus stílus 21% 8% 38% Tekintélyelvűdemokratikus stílus Tekintélyelvű stílus 29% Forrás: Saját adatok 4. ábra: A megkérdezettek vezetési stílusának értékelése Csupán 4%-uk az, aki tisztán a tekintélyelvű stílust gyakorolja. Ők azok akik a legnagyobb határozottsággal irányítanak, nem kérik ki mások véleményét a döntésekben, kérdésekben és legtöbb esetben nem fogadnak el javaslatokat sem. Ezt a stílust kiegészítve a demokratikussal, már 8% képviseli. Ezek a vezetők már néhány kérdésben meggyőzhetőek és az adott szituációtól függ, hogy mekkora határozottságra van szükségük. 21% a demokratikus és 29% a három stílus ötvözését alkalmazza vezetői pályája során. 93

97 Véleményem szerint ez az interjúk során többször elhangzott, hőn áhitott arany középút megtalálása. Akik hagynak beleszólást a döntésekbe, sőt ki is kérik a dolgozók véleményét a problémás esetekben. A legnagyobb százalékban, mely 38, gyakorolják a laissez-faire és a demokratikus stílus egyvelegét. Számukra természetes, hogy mindenkinek van joga a döntések során véleményt nyilvánítani, sőt sok esetben szabad kezet is adnak beosztottaiknak VEZETŐI GONDOLKODÁS KÉRDŐÍV Második kérdőívem S. Epstein (1997) munkája alapján került összeállításra, aki az igazán sikeres, mindent elérő vezetők gondolkodását vizsgálta évtizedeken át. Hogy vajon ők mitől sikeresebbek, mint az átlagos vezetők? Kutatásai alapján arra a következtetésre jutott, hogy azok az igazán sikeresek, akik az általam is használt kérdőív kérdéseire legnagyobb többségben ötös, azaz teljesen egyetértő választ jelöl. Az én alanyaim nem híres, többmilliárdos vagyonnal rendelkező vezetők, hanem mikro- és kisvállalkozásokban igyekeznek, minél sikeresebbnek lenni, és fejlődést elérni. Azonban a kiértékeléskor tapasztalhattam, hogy ez nem jelenti azt, hogy köztük ne lehessenek olyan személyek, akik ne gondolkoznának úgy, mint a legnagyobb vezetők. Az alábbiakban olvashatjuk, az egyes kérdésekre adott válaszok kiértékelését, melyet a 4. számú mellékletben láthatunk. Alább láthatjuk alanyaim gondolkodásának értékeit százalékos formában. Egy rövidített pszichológiai tesztet töltettem ki velük, melynek eredmény számomra is meglepő eredményeket hozott. 59% 33% 8% átlagon felüli átlagos átlagon aluli Forrás: Saját adatok 5. ábra: Vezetői siker-gondolkodás arányai A legtöbb esetben teljesen egyetértő választ adók gondolkodása vetekszik a mindent elérő, igazán sikeres vezetőkével. A kutatás alapján 33%-uk minősül átlagon felüli gondolkodásúnak, ami nagyszerű, ők igazán vezetésre születtek. Emellett 59%, aki átlagosnak mondhatja magát. Ez a legmagasabb arány, de a jó hír hogy vezetői képességeink fejleszthetőek. 94

98 Szerencsére nem túl sokan, mégis 8%-uk sajnos átlagon aluli gondolkodásúnak minősül. Nekik még igazán sok fejlődésre, tanulásra és tapasztalásra van szükségük ahhoz, hogy először az átlagosak közé, majd aztán esetleg az átlagon felüli gondolkodásúak közé kerüljenek, de kellő elszántsággal minden elérhető. 5. ÖSSZEFOGLALÁS Összességében nagyon élveztem ezt a kutató munkát és így egy kicsit jobban megismerhettem a lakóhelyem környékén tevékenykedők örömeit és problémáit. Akik nyitottan beszéltek erről, sőt jó érzés is volt számukra, hogy valaki ennyire érdeklődik érzéseik és gondolatik iránt. Minden feltett, de akár fel nem tett kérdésemre is választ kaptam. Az általam kiválasztott témákat maximálisan ki tudtam értékelni a kérdőívek és válaszok alapján. Amikből láthatjuk, hogy többnyire azonosak a vezetők feladatkörei és csak kevés azok száma, akik ezekből semmit nem bíznának másra. Sikeres vezetőnek lenni nagyon nehéz, sok tulajdonsággal és képességgel kell rendelkezni hozzá. Hogy alanyaim milyen vezetők kicsit nehezen beszélnek róla, inkább mások véleményére hagyatkoznának, de legtöbben tisztában vannak vele, hogy mi a hibájuk, vagy miért ők a vezetők több éve. Információikat elsősorban társalgás útján nyerik és kevesen vesznek részt konferenciákon. A vezetéstudománnyal pedig legtöbbjük nem foglalkozik. Nagyobb volumenű konferenciákra és képzésekre járni sincs legtöbbjüknek lehetősége. De a legnagyobb kihívás, teljes egyetértésben mindnyájuk számára az emberi erőforrás megtartása és toborzása, ami egyre jelentősebb problémává mélyül a vállalatoknál.beigazolódott a mondat, miszerint nincs önálló klasszikus vezetési stílus, általában több ötvöződik a való életben. Vizsgált vezetőimnél is így van ez, ugyanis 96 százalékban nem csak egy stílust gyakorolnak. A gondolkodásmódjukat is értékeltem, ahol negyedük bizonyult hasonló gondolkodásúnak, mint az Epstein által vizsgált legsikeresebb vezetők, ami igen jó eredménynek bizonyul és szerencsére nagyon kevés százalékuk minősül átlagon aluli gondolkodásúnak. Természetesen vannak még hiányzó elemek, amiket néhány vezetőnek be kellene iktatni napirendjébe, többek között az új vezetési irányzatok feltérképezése, de ezen kívül én elégedett voltam velük és látom, hogy nem hiába a sok munka, amit pozíciójukba fektettek, ugyanis megtérül. 6. KÖVETKEZTETÉSEK ÉS JAVASLATOK Következtetéseimet és javaslataimat elsősorban alanyaim véleménye és tapasztalata alapján állítottam össze, néhány esetben pedig kiegészítettem a szakirodalmakban és folyóiratokban olvasottakkal. 1. A középvezetők és kisebb vállalkozások vezetői sokkal gyakorlatorientáltabbak, ami nagyon hasznos és nagy előnyt jelenthet azonban a következő pontban láthatjuk, hogy ennek van egy másik oldala is. 95

99 2. A vezetési irányzatokkal szinte egyáltalán nem foglalkoznak, ami a belső motiváció hiányára enged következtetni. Mivel a gyakorlatban elvégzett munka akkor érheti el a maximális hatékonyságot, ha azt kiegészítjük az elméleti tudással. Ez pedig úgy lehetséges, ha nyomon követjük a legújabb technológiákat és tudományos kutatásokat. 3. A vezetők túlterheltek és rengeteg feladatuk van, amire a jobb időgazdálkodás jelenthetne sok esetben megoldást, például a munkaidő felvételezés majd annak kiértékelése, végül a szükséges változtatások megvalósítása a gyakorlatban. De nagy segítség lehetne, Eisenhower hatékony időgazdálkodása is. Ebben a módszerben két fontos dimenzió van: a fontosság, mely relatív és a sürgősség. Mindössze öt egyszerű lépésből áll: listakészítés; a fontossági, majd a sürgősségi sorrendek rangsorolása; feladatok szétosztása és végül a kategóriák kialakítása. (Have et al, 2007, p. 74.) 4. A papírmunkák és az adminisztratív feladatok folyamatos bővülését tapasztalják. Egy szoftveres támogatás, vagy egy személyi asszisztens alkalmazása sok esetben kitűnő megoldást jelenthetne. 5. Konferenciákat és képzéseket kellene számukra rendszeresíteni, ugyanis nagyon sok vállalatnál ezek megszűnőben vannak, főként a kisebb alosztályokra nézve. Ez a lehetőség egy réspiacot is jelenthet az egyetemek számára. 6. A munkaerőt nehéz megtartani. Egy kereskedelmi vezető szerint ezt a nehézséget egyszerűsítené, ha elsősorban a emberközpontú vezetési stílusokat preferálnák a vezetők. Emellett a legfontosabb a vezető személye, viselkedése. Aki lelkileg stabil, kiszámítható, van önkontrollja és stressztűrő. Sajnos ők vannak kevesebben, de ez fejleszthető képesség. A jó vezető csapatot épít és azzal együtt dolgozik, ugyanis ez a visszaszorulóban lévő társas munka már az ősi idők óta ismert és hasznos. Mindenkinek szüksége van a valahová tartozás érzésére. A csapat összetart, védelmez és megosztja a felelősséget. A csapatvezető pedig jelen van és támogat. (Léder, 2016, p ) 7. Nehéz új munkaerőt toborozni. Egy polgármester úgy gondolja, hogy a fizetésemelés, hozná meg a sikert, azonban ez ennél sokkal összetettebb. A munkavállalók nemcsak a bérezés alapján választanak munkahelyet. A fiatalabb generáció számára a legfontosabb, hogy mindig legyen előtte kihívás, máskülönben nem élvezi a munkát és unalmasnak találja. A Haszon magazin (2016) pedig rengeteg olyan lehetőségről számolt be, melyek vonzóbbá tehetnek egy munkahelyet. Egy új fogalom van elterjedőben a Caring Company, ami annyit tesz: gondoskodó vállalat. A lehetőségek tárháza végtelen. A fix munkaidő lassan a kiszoruló trendek közé tartozik ezért sok helyen alkalmaznak rugalmas munkaidőt. A kerítés léceket gyártó Nyakigláb Kft. pedig négy munkanapos hetet vezetett be, minden nap 10 óra munka, mellette három nap szabad. Nagy segítséget jelenthet a lakásvásárlás támogatás nyújtása és kisgyerekeseknél a bölcsődei, jövő évtől pedig az óvodai díjak térítése is. Ha pedig nem kíván a munkaadó jegyekkel, kuponokkal és munkaidő módosítással foglalkozni, akkor egyszerűen köthet magán egészségbiztosítást dolgozóinak. (Karácsonyi, 2016, p ) 96

100 7. IRODALOMJEGYZÉK Bakacsi Gyula: A szervezeti magatartás alapjai (alapszakos jegyzet). Bp.: Aula Kiadó Kft., p. Bakacsi Gyula: Szervezeti magatartás és vezetés. Bp.: Aula Kiadó Kft p. (ISBN: ) Bodnár Éva, Kovács Zoltán, Sass Judit: Munka- és szervezetpszichológia (tananyag). Bp.: Budapesti Corvinus Egyetem, p. Csíkszentmihályi Mihály: Az öröm művészete: Flow a mindennapokban. Bp.: Libri Kiadó, p. (ISBN ) Dobák Miklós, Antal Zsuzsanna: Vezetés és szervezés: Szervezetek kialakítása és működtetése. Bp.: Aula Kiadó Kft p. (ISBN ) Dr. Szente Béla: Menedzsment alapfogalmak (előadásvázlat) Győr: Széchenyi István Főiskola, Személyiségközpontú elméletek. 74. p. HR Portal: Milyen kihívások várnak idén a HR-re? In: HR Portal [online] (Utolsó letöltés: ) Karácsony Zoltán: Így legyen vonzó munkaadó. In: Haszon évf. 10. sz p. (ISSN ) Karácsony Zoltán: Így tarthatom meg az embereimet. In: Haszon évf. 6. sz p. (ISSN ) Leadership Theory and Practice c. könyve alapján (2011) (SAGE kiadó) Léder László: A jó vezető. In: Pszichológia sz p.(issn ) Magyar István, Sándor József, Dr. Gaál Gabriella, Mogyorósi Zsolt: Az iskolai nevelés alapjai. [online] [Utolsó letöltés: ] Márton- Koczó Ildikó: Iparági HR- kihívások. In: HR Plusz sz p. (ISSN ) Németh András: Gyorsuló idő, új kihívások. In: HR Plusz sz p. S. Epstein: This I have learned from over forty years of conducting personality research In: Journal of Personality, 65, p. Somogyi Sándor, Kocsondi József, Kajári Karolina, Alpár György: Vezetési ismeretek. Kaposvár: Kaposvári Egyetem, p. Steven ten Have, Wouter ten Have et al: Legsikeresebb vezetési modellek. Bp.: Manager Könyvkiadó, p. (ISBN ) 97

101 KOVÁCS DÁNIEL Vidékfejlesztési agrármérnök Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi kar Témavezetők: Dr. Szente Viktória egyetemi docens, KE GTK Dr. Bázár György tudományos munkatárs Almalevek érzékszervi vizsgálatokra alapozott termékfejlesztési lehetőségei A fogyasztói preferenciák megértése elengedhetetlen a sikeres termékfejlesztés érdekében. A fogyasztót döntésében számos külső (életstílus, család stb.) és belső (motiváció, attitűd stb.) tényező befolyásolja. Gyümölcslevek esetében gyakran említik, hogy a termék érzékszervi tulajdonságai igen fontos tényezők. Az elektronikus orr (EN), mint önálló méréstechnikai eszköz eredményei alkalmasak lehetnek a fogyasztói érzékszervi tesztek eredményeinek összevetésére. Így a két módszer kombinációja hatalmas lehetőséget biztosíthat a gyümölcslevek vizsgálatára, ahol az érzékszervi tulajdonságok a termék minőségét, fogyasztói elfogadhatóságát alapvetően meghatározzák. Kutatásunk célja, hogy bio, helyi és konvencionális 100%-os gyümölcstartalmú almalevek érzékszervi tulajdonságainak objektív (műszeres) és szubjektív (fogyasztói) megítélése révén, olyan modell felállítása, amely a termékfejlesztésben nyújt segítséget. Kutatásunk első felében egy 82 fős egyetemi hallgatókból álló csoport, az almalé mintákat a márkaismerete nélkül értékelték azok érzékszervi tulajdonságaik, kedveltségük szerint, valamint a mintákkal kapcsolatos vásárlási szándék alapján. A műszeres vizsgálathoz egy Alpha Mos FOX 4000 EN berendezést használtunk, amely 18 db kereszt-szenzitív fémoxid szenzort tartalmaz. A szenzorok a minták illékonykomponensei által okozott ellenállásváltozást mérik. A vizsgálati csoportok érzékszervi tulajdonságainak bi-plot módszerrel történő leírása alapján a fogyasztók biztonsággal elkülönítették egymástól a mintákat az egyes főkomponens (PC1) mentén az édeskés-savanykás illat szerint. Azokat a minták, amelyeket édeskésebb illatúnak ítéltek meg jóval kedveltebbek voltak és magasabb vásárlási szándék mutatkozott irántuk, mint a savanykásabb illatú minták iránt. Az EN mérési adatok feldolgozásához főkomponens analízis (PCA) módszert alkalmaztunk. Az első főkomponens (PC1) egyértelműen meghatározza a mintacsoportokat, míg a második főkomponens (PC2) a mintákat jól elkülöníti aszerint, hogy édeskés vagy savanykás illatúak. Az elektronikus orr valamint a fogyasztói érzékszervi vizsgálatok segítségével elvégzett vizsgálatok kapcsán hasonló eredményekre jutottunk. Mindkét módszer segítségével a minták jól elkülöníthetőek egymástól az édeskés-savanykás illat alapján. A két vizsgálati módszer eredményeit egymásba integrálva felállítható egy modell, amely a gyakorlat során termékfejlesztésben alkalmazható. Így az új termékek a fogyasztók tudatában differenciált elhelyezést kap, hiszen igényeinek megfelelő termékhez jut. Továbbá biztosítja a termék sikeres pozicionálást a piacon és versenyképességét a meglévő termékkel szemben. 98

102 Investigation of apple juices by means of human preference test and machine olfaction Knowing and understanding consumers preferences is important in every kind of product development. Using laboratory technologies that can model human sensing have great potential in quick monitoring, authentication, process and quality control. For this purpose, the combination of human sensory panel tests with the responses of electronic sensor arrays is necessary. The objective of this study was to evaluate various apple juices by consumer preference test and electronic nose (e-nose) technique, and to combine the two datasets for designing an applicable automated classification protocol. Non-trained individuals (n = 82) were offered four different apple juices (100%). The members of the panel were not informed about the origin (local, organic, private label) of the products in the first part of the test, but final questions on marketability were answered by knowing the brands. An Alpha MOS Fox 4000 e-nose was used for measuring the headspace of 1ml samples on three different days. The relative resistance changes of the 18 cross-sensitive metal-oxide semiconductor gas sensors were recorded as indicators of volatile profile. The human panel preferred the sweeter samples, while sour odor and taste were less accepted. E-nose data separated by brands in principal component analysis (PCA). The effect of days on e-nose measurement was negligible since data of any days could be classified in an independent validation based on the other two days. Using background knowledge from panel test, 2nd PC was identified as indicator of sweetness and sourness. After selecting only the four most prominent sensors of 18 which had the highest influence on this PC, PCA provided similarly accurate results. This study showed the applicability of electronic nose measurement in classification of apple juices, and after combination of human preference test and electronic nose data the best sensors could be selected for apple juice evaluations. 99

103 1. Bevezetés A mai fogyasztó orientált társadalmunkban egyre nagyobb szerepet kapnak az élelmiszerek elemzésében, minősítésben az érzékszervi tulajdonságokra irányuló vizsgálatok, mivel az élelmiszerek megítélésében e tulajdonságok a fogyasztók számára döntő jelentőséggel bírnak. Az élelmiszeripari szereplők által kínált termékeknek megkülönböztetésére jellemzően egyre inkább jobb- és ellenőrzött minőségű termékeket kell előállniuk. Az új termékek eredményes piacra kerülésének nélkülözhetetlen követelménye, a piacon rivalizáló márkákkal való összevetés továbbá a fogyasztók elvárásainak megfelelő termékek fejlesztése, a piacon megszerzett pozíció megtartásához, ill. annak erősítéséhez nélkülözhetetlen a megkövetelt minőség folyamatos biztosítása (KOVÁCS et al., 2008). A minőségügy jövője jelentős mértékben függ attól, hogy az élelmiszeriparban tevékenykedő szakemberek mennyiben képesek mérhetővé tenni a vevők elvárásait és azokra milyen válaszokat adnak. Ennek szükségszerűsége könnyedén belátható, hiszen a piacon versengő vállalatok jövedelmezősége megköveteli a végső fogyasztók igényeinek és elvárásainak gyors megválasztását. Olyan módszerekre van szükség, amelyek a gyakorlati felhasználásba könnyen adaptálhatók és alkalmasak a vevők termékekkel kapcsolatos elvárásainak meghatározására és mérésére (MIFLORE et al., 2011). Ezen feladatok ellátására alkalmazható az elektronikus orr, valamint az érzékszervi vizsgálatok közül a profilanalitikus vizsgálat (MOLNÁR et al., 2009) Célkitűzés Bio, helyi és konvencionális almalevek érzékszervi tulajdonságainak objektív (műszeres) vizsgálata és szubjektív (fogyasztói) megítélése révén, olyan modell felállítása, amely a termékfejlesztésben nyújt segítséget Hipotézis H1: A vizsgálatok alapján az almalé minták jól elkülöníthetőek egymástól. H2: Található, olyan szenzor vagy szenzorok kombinációja, melyek révén a fogyasztói preferencia modellezhető Verseny és a termékfejlesztés 2. Irodalmi áttekintés A túlkínálat jelensége a hazai élelmiszerpiacon állandósulni látszik. Ennek megfelelően rendkívül nagy jelentősége van a megkülönböztető (differenciáló) stratégia alkalmazásának, vagyis az élelmiszer előállító vállalatoknak arra kell törekedniük, hogy a PORTER (1980) alkotta koncepciónak megfelelően a termékdifferenciáló stratégia következetes alkalmazásával érjék el a fogyasztás növelését. Sajátos, egyedi termékekre van szükség, amelyek speciális területeken nagyobb hozzáadott értéket, jobb minőséget, a fogyasztók igényeihez igazodva többet nyújtanak számukra. Ezen plusz hozzáadott érték eredhet a termékek előállítás földrajzi területéhez helyi termékek kötődően, illetve az előállítás ökológiai jellegéből biotermékek adódóan. 100

104 2.2. A helyi termék fogalma A helyi termék fogalmának megközelítése két irányból lehetséges. Egyrészről a termék helyhez kötöttségét és tájjellegét hangsúlyozva helyi terméknek tekintjük a helyben megtermelt vagy összegyűjtött alapanyagokból, helyben kialakult eljárások (receptek) alkalmazásával, többnyire kisüzemi keretek között előállított, esetleg csomagolásukban is helyi anyagokat, helyi kulturális elemeket felhasználó ily módon a hely sajátosságait megjelenítő termékeket tekintjük helyi terméknek. Másrészről a helyi munkaerővel a helyi kb. 50 km sugarú körön belüli lakossági igényeket kielégítő termékek sorolhatók ebbe a körbe (FEKETE, 2009) A bioélelmiszer fogalma A bio/öko/organikus élelmiszereket az ellenőrzött ökológiai gazdálkodás szabályainak megfelelően állítják elő, amelynek alap-feltételrendszerét az IFOAM (International Federation of Organic Agriculture Movement) fogalmazta meg. Az Európai Unióban a 2092/1991./EGK (1991. június 24.) és a 834/2007/EK (2007. június 28) rendelet szabályozza, és előbbi 2. cikkelye definiálja a termékek ökológiai termelését, illetve az erre utaló jelöléseket az élelmiszereken: Öko (biológiai vagy, ökológiai vagy, organikus) gazdálkodás alatt olyan környezetkímélő, és megújító, mező-, erdő- és tájgazdálkodási rendszert értünk, amely szigorú előírások keretei között zajlik, speciális termelés- és termékellenőrzéssel, valamint minőségtanúsítással. Az ökogazdálkodás különleges minőségű termékei garantálják a termelő és a fogyasztó egészségvédelmét. A termelés aktív környezetvédelem és életformaváltás igényével zajlik (SZENTE et al., 2009). 2.5 A termékfejlesztés lehetséges eszközei Elektronikus orr Az 1980-as évek közepén jelentek meg először az ion szelektív érzékelők és érzékelő sorok, amelyek továbbfejlesztésével jöttek az elektronikus orr rendszerek (VLASOV és LEGIN, 1998). Ettől kezdve szerepel az elektronikus orr koncepciója a szakirodalmi forrásokban. Az elektronikus orr illatanyagok kategorizálására alkalmas elképzelését Persaud és Dodd ben mutatták be először a Warwicki Egyetemen, azt követően a 90-es évek elején jelentek meg az első hasonló jellegű mesterséges eszközök (KOREL és BALABAN, 2009). A 1990-es évek végén már a hazai gyakorlatban is kezdetek megjelenni az elektronikus orr (electronic noice - EN) eszközök főként az élelmiszerkutatással foglalkozó laboratóriumokban, itthon elsőként Kaffka Károly és Farkas József számoltak be a technikában rejlő lehetőségekről (KAFFKA és FARKAS, 1999.) A legnagyobb különbség és gyakorlati szempontból talán a legfontosabb, hogy míg az emberi orr a különféle illatösszetevőket gyakorlatilag egy elegyként kezeli az összetevők elkülönítése helyett, addig az elektronikus orr esetében, mivel az eszközt szenzorok sora építi fel, amelyek alkalmasak a megfelelő minta-felismerés alapján egyszerű és összetett szagokat is azonosítani (FARKAS és DALMADI, 2013). 101

105 Fogyasztói érzékszervi tesztek Valójában nem magáért a termékért fizet a vásárló, hanem annak elvezeti értékéért, amely a termék tulajdonságaiban ölt testet (Alejandra Muñoz, 2012) A fent hozott idézet alapgondolatára építve MEILGAARD és munkatársai (1999) megállapításával egyet kell, hogy értsünk, miszerint az érzékszervi vizsgálatok elsődleges és legfontosabb célja, olyan megbízható információk nyerése, melyek segítségével tudományos alapokon nyugvó döntéseket lehet hozni a termékfejlesztés kérdéskörében. A termékek érzékszervi tulajdonságaira alapozó integrált és többdimenziós vizsgálati módszerekkel kapcsolatban három fontos előny emelhető ki: gyors módja a vizsgált termékek érzékszervi tulajdonságainak felmérésére, összehasonlítására és a kapott adatok számszerűsítésére ezáltal, olyan konkrét termékhibák azonosítása válik lehetővé, amelyek más analitikai eljárással nem végezhető el, a legfontosabb a fogyasztók preferencia-rendszerének megismerése, amely a sikeres termékfejlesztési stratégiában elengedhetetlen (NAKAYAMA és WESSMAN, 1979). Ahhoz, hogy az érzékszervi vizsgálatok által nyújtott információkat a termékfejlesztéssel, az élelmiszerkutatással és a menedzsmenttel foglalkozó szakemberek a lehető legjobban tudják hasznosítani fontos szempont a kapott eredmények megbízhatósága (LAWLESS és HEYMANN, 1999). Az érzékszervi vizsgálatokkal kapcsolatban gyakran említett szubjektivitás oka, hogy itt az eszköz az érzékszervi bírálók érzékszervei, az ember fiziológiai és pszichológiai adottságaival, határaival. Egy adott termék érzékszervi minőségének megítélése tehát szubjektív érzeten és annak szubjektív kifejezésén alapul (MACFIE, 1996; MUNOZ, 2002). Az érzékszervi vizsgálatok térnyerésének kezdeti szakaszán megfigyelhető, hogy igen nagy jelentőségűek voltak a szakértői érzékszervi vizsgálatok. Ezekre a módszerekre ma is szükség van, azonban emellett egyre nagyobb szerepet kapnak a fogyasztói érzékszervi vizsgálatok is (FERIA-MORALES, 2002; KÓKAI 2007). A minőség kérdése mellett egyre nagyobb jelentőségű a fogyasztók igényeinek megismerése éppen ennek okán tapasztalható, hogy rohamosan növekszik az élelmiszerszektorban a kereslet a minél pontosabban kidolgozott módszertannal rendelkező érzékszervi vizsgálatokra. Az érzékszervi vizsgálat, mint egy analitikai eszköz tökéletesen feltárja az élelmiszeripari termékek tulajdonságai és a fogyasztói döntéshozatal közötti kapcsolatot, hiszen az információk számszerűsítése révén és különböző standardizált statisztikai módszerek alkalmazásával az összefüggések megismerhetővé válnak. Ma már az összes nagyobb élelmiszergyártó és forgalmazó vállalatnál megtalálható egy külön részleg, amely kizárólag az élelmiszerek érzékszervi vizsgálataival, tesztelésével foglalkozik Fogyasztói tesztek típusai A szakirodalom az érzékszervi vizsgálatokat legelterjedtebben a bírálók képzettsége, a módszertani szerkezet és a vizsgálat célja szerint csoportosítja, amelyet MOLNÁR (1991) és 102

106 KÓKAI (2003) valamint az ISO 6658:2005 szabvány alapján mutatok be a 1. ábra alapján. Mivel az érzékszervi tesztek alapvetően vaktesztek, ezért az összefoglaló ábrában hasonlóan, mint a nemzetközi szakirodalomban nem jelöljük külön a márkaismerettel végzett teszteket (preferenciára, márkahatás mérésére irányuló kutatások, stb.). 1. ábra: Az érzékszervi vizsgálatok csoportosítása (ISO 6658:2005; KÓKAI, 2003; MOLNÁR, 1991) alapján 3. Anyag és módszer Vizsgálatainkhoz a marketingkutatás nemzetközileg elismert két módszerét, az ún. szekunder és primer módszereket használtuk fel. A szekunder kutatás során történik meg a fellelt szakirodalmi források és egyéb szakmai anyagok, információk tényleges feldolgozása, kritikai értékelése a kutatás céljainak, szempontjainak megfelelően. Így adva megfelelő kiindulási pontot a vizsgálandó terület körvonalazásához. A primer kutatásnak a szekunder kutatásra célszerű ráépülnie. A primer kutatás direkt módon, elsődleges vizsgálatokkal gyűjt információkat a piac szereplőinek magatartásáról, véleményéről Anyag Napjainkban a fogyasztók egyre igényesebbé válnak az elfogyasztott élelmiszerek iránt. Nem csak az élvezeti érték, hanem a biológiai érték és a tápérték is fontossá vált. Ennek köszönhető a minőségi gyümölcslevek iránti keresletnövekedés ezt alátámasztja, hogy az egy főre jutó hazai, évenkénti gyümölcslé-fogyasztás növekszik 2012-ben 29,4 liter 2014-ben 30,5 liter volt (Magyarországi Üdítőital-, Gyümölcslé- és Ásványvízgyártók Szövetsége, 2016). A kutatás során négy féle 100%-os gyümölcstartalmú almalé érzékszervi és műszeres vizsgálatát végeztük el. A minták közül kettő biogazdaságból származott (Tell gyümölcs) az egyik Freedom, míg a másik Jonagold alma fajtából készült. A másik két minta közül az egyik a konvencionális gazdaságból származó almalé (Lidl: Dizzy), míg a másik egy kaposvári helyi 103

107 gazdaságból származott (Kaposvári Egyetem) Elektronikus orr Az elektronikus orr vizsgálatban használt szenzoros nagyműszer egy Alpha MOS αfox 4000 készülék 3.3. Kvantitatív módszer Munkám során a piackutatási technikák közül a kvantitatív (mennyiségi) eljárást alkalmaztam azon belül is a kérdőíves megkérdezést, amely segítségével mennyiségileg mérhető, statisztikailag értékelhető eredményekhez jutottam. A kérdőíves megkérdezést egy 82 fős mintán teszteltük a Kaposvári Egyetem több karán I. és II. éves hallgatókkal. A 82 részvevő közül korábban senki sem vett részt hasonló kutatásban. Ezt azért tartottuk fontosnak, mert CHAMBRES és munkatársai (1999) vizsgálták a fogyasztói tesztek eredményeit azok között, akik rendszeresen, illetve akik csak ritkán vesznek részt ilyen jellegű tesztekben. Az eredmények alapján, akik rendszeresen részt vesznek hasonló jellegű vizsgálatokban az általuk szolgáltatott adatok megbízhatósága csökken. A megkérdezés során felmértük az almalevek élvezeti értékét és vásárlásukkal kapcsolatos preferenciákat és attitűdöket. Az érzékszervi tesztek esetében a bírálók a mintákhoz kötődően semmilyen speciális képzettséggel nem rendelkeztek sem elméleti, sem gyakorlati szempontból, továbbá érzékszerveik érzékenységét sem vizsgáltuk, így ennek alapján sem történt szelekció. Valószínűsíthető, hogy a tesztelésben résztvevő hallgatók átlagos érzékszervi érzékenységgel rendelkeztek, s így modellezik az átlagos almalé fogyasztót. Az érzékszervi kísérletet, az előírásoknak megfelelően zavarástól mentes környezetben végeztük. A tesztelés objektivitása érdekében ún. kétirányú bírálati módszert alkalmaztunk, vagyis a fogyasztók egyik fele az A- jelű mintától a D-felé, míg a másik fele éppen fordítva, a D-től az A irányába bírált. Ezzel a módszerrel teljes mértékben sikerült kiszűrnünk a szubjektív minősítési hibákat. Minden bíráló 100 ml almalevet kapott a teszt során. A mintákat tartalmazó poharakat jelöltük és az ízhatás semlegesítésére a tesztelők a minták között semleges ízű kekszet fogyaszthattak. A kísérlet során a négy almalé mintát rendre A, B, C és D megjelöléssel láttuk el (1. táblázat). 1. táblázat A minták kódolása vakteszt során A B C D Lidl (Dizzy) Tell gyümölcs (Freedom) Tell gyümölcs (Jonagold) Kaposvári Egyetem 104

108 4. Eredmények 4.1. Almalevek aromaprofiljának vizsgálata elektronikus orr (EN) eszközzel A szenzorjelek alapján futatott főkomponens-elemzés (PCA) eredményei láthatóak a 2. ábrán. Az első főkomponens (PC1) egyértelműen meghatározza a mintacsoportokat. A négy különböző származású almaléminta jól differenciálhatóan négy csoportot képez. A második főkomponens (PC2) mentén (ordinális tengely) azonosítható (a fogyasztói tesztek eredményeit felhasználva) az édes ( C és D ) és savanykás illatú ( A és B ) minták. A négy minta a PC2 mentén csak két csoportot képez, hiszen mind az édes és mind a savanykás illatú mintákat a műszer azonos aromaprofillal írja le. Az eredmény jó korrelációt mutat a fogyasztói érzékszervi tesztek eredményeivel. A fogyasztók az édes illat tekintetében a C (M=2,89) és a D (M=3,20) minta, valamint a savanykás illat esetében a B (M=3,13) és az A (M=3,32) minta között nem éreztek igazolható szignifikáns különbség. 2. ábra: Az almalevek osztályozásának eredménye főkomponens-elemzés során 4.2. A kvantitatív kutatás (kérdőív) összefoglaló eredményei Almalé minták tesztelése A tesztelés első szakaszában a hallgatók a különböző származású almaleveket vakbírálat során értékelték a megadott szempontok alapján: megítélés, kedveltség, íz, illat, szín és állomány, amelyet 11 termékjellemzővel írták le. Ezekhez minden esetben skálát alakítottak ki, amelyek alapján értékelték az egyes mintákat. A válaszokat ötfokozatú (1 egyáltalán nem jellemző, 5 teljes mértékben jellemző) skálán kértük elhelyezni, ahol a skála értékeinek kódolása a kérdőíven minden esetben fel volt tüntetve. A felmérés során kapott átlageredményeket és a hozzájuk tartozó szórást a 2. táblázat szemlélteti. 105

109 2. táblázat Almalé minták összehasonlító bírálata élvezeti érték alapján (n=82) Konvencionális gazdaság - A Biogazdaság (Freedom) - B Biogazdaság (Jonagold) - C Helyi gazdaság - D Átlag Szórás Átlag Szórás Átlag Szórás Átlag Szórás Megítélés 3,29 1,10 3,39 1,16 3,20 1,03 3,34 0,81 Kedveltség 5,23 2,31 4,67 2,08 5,57 2,18 6,27 2,04 Telt, alma íz 3,40 1,36 3,21 1,27 3,66 1,09 3,98 1,06 Idegen íz érezhető 2,33 1,32 2,41 1,27 2,18 0,90 1,89 1,13 Savanykás íz 3,33 1,19 3,89 1,13 2,68 1,17 2,17 1,13 Édes íz 2,90 1,17 2,43 1,13 3,50 1,28 3,85 1,05 Telt, alma illat 3,45 1,20 2,67 1,26 3,18 1,20 3,78 1,18 Idegen illat érezhető 2,28 1,36 2,55 1,36 2,15 1,21 1,70 1,02 Savanykás illat 3,32 1,31 3,13 1,28 2,67 1,07 2,63 1,18 Édes illat 2,57 1,21 2,40 1,22 2,89 1,34 3,20 1,30 Almalé színintenzitás 3,44 1,33 3,77 1,09 3,73 0,87 3,68 1,13 Áttetszőség 4,35 1,05 1,90 0,92 2,24 1,03 2,24 1,13 Rostosság/sűrűség 1,61 0,92 3,57 1,13 3,56 0,98 3,51 1,20 A 3. ábrán a vizsgálati csoportok érzékszervi tulajdonságainak bi-plot módszerrel történő leírása látható. Az ábra a csoportokra adott pontérték főkomponens analízisen alapuló feldolgozásra épül. Az ábrán jól elkülöníthető a négy koordináta negyedben a négy különböző minta. Az ábra jól mutatja a fentiekben elemzett termékjellemzők elhelyezkedését, az egyes jellemzők és az almalé minták közötti távolság alapján az almalevek érzékszervi tulajdonságai jól kirajzolódnak. Megfigyelhető, hogy a bírálók a D mintát kedvelték a legjobban, az ábrán ennek megfelelően a kedveltségi mutató közel esik a D mintához. Ha tovább vizsgáljuk azokat a termékjellemzőket, amelyek a D mintához közel találhatóak, akkor azt tapasztaljuk, hogy a telt alma íz, édes illat és az édes íz esik a legközelebb a mintához. Tehát feltételezhetjük, hogy az adott almalé minták kedveltségét ezek az érzékszervi jellemzők befolyásolják leginkább. Ennek kiderítésére megvizsgáltuk, hogy tapasztalható-e a különböző almalevek, valamely érzékszervi tulajdonsága és kedveltsége között statisztikailag igazolható összefüggés. Az eredmények azt mutatták, hogy egyik esetben sem mutatható ki statisztikailag igazolható szoros összefüggés a termékjellemzők és a kedveltségi adatok között. Mégis ennek segítségével többek között megállapítható, hogy az egyes termékeket milyen irányban (melyik termékjellemző paraméterben) kellene fejleszteni, ha azt akarjuk, hogy a másik termékre hasonlítson, azzal versenyképes legyen. Továbbá megállapítható, hogy az egyes (PC1) főkomponens mentén a savanykás illat és édes illat termékjellemzők alapján a minták elkülöníthetők. 106

110 3. ábra: Bi-plot megjelenítés illatra, ízre, megítélésre és kedveltségre vonatkozó tulajdonságok alapján (n=82) 4.3. Az érzékszervi vizsgálat és az elektronikus orr eredményeinek összevetése Ahogy azt a korábban bemutatott 3. ábra is szemlélteti az érzékszervi profilanalitikus vizsgálattal a bírálók biztonsággal elkülönítettek egymástól az almalémintákat. A bi-plot módszerrel való megjelenítés során az egyes főkomponens (PC1) mentén a minták az édes, savanykás illatuk alapján jól differenciálhatóak. Ugyanez megfigyelhető a műszeres vizsgálat főkomponens-elemzés során kapott eredményeken (2. ábra). Itt a minták szintén jól differenciálhatóak az édes, savanykás illatuk alapján a kettes főkomponens (PC2) mentén. Amennyiben a két eredményt egybe vetjük, láthatjuk, hogy az érzékszervi profilanalitikus vizsgálat és a műszeres mérés eredménye hasonló módon az édes, savanykás illat mentén különíti el a mintákat. Az előző fejezetben bemutatott modellben az érzékszervi tesztek és a műszeres vizsgálatok adatait felhasználva egy új minta nagy biztonsággal besorolható lenne édes, savanykás illata alapján, s ennek alapján megjósolhatóvá válna a fogyasztói kedveltsége is. Hiszen a tesztek során azokat a mintákat kedvelték jobban a bírálók, amelyekre édes illat volt a jellemző és ezeket a mintákat vásárolnák meg a legszívesebben, valamint lennének hajlandóak a legtöbbet fizetni. 107

111 5. Következtetések A szakirodalomban fellelhető eredmények és tanulmányunk alapján megállapítható, hogy az elektronikus orr és a fogyasztói érzékszervi vizsgálatok külön-külön is felhasználhatóak az élelmiszeripari szereplők számára a termékfejlesztés folyamatában. A műszeres és érzékszervi vizsgálati módszerek eltérő jellegűek, ám egymást hatékonyan kiegészítő információval szolgálnak a termékfejlesztéssel foglalkozó döntéshozó szakaemberek számára. Statisztikai adatok és saját eredményeink is azt bizonyítják, hogy a helyi és biotermékek egyre növekvő piacnak örvendenek hazánkban. Jól megtervezett marketingstratégia segítségével, amelynek része a fogyasztók igényei szerint kialakított termékpaletta, a megfizethető árak, a folyamatos elérhetőség és az érdekmentes tájékoztatást központba helyező kommunikáció, a fogyasztói tudatosság és ezen keresztül az bio- és helyi élelmiszerek piacának növelési esélyei kifejezetten kedvezőek hazánkban. Elsősorban a szakirodalmi tanulmányok adataira támaszkodva arra a következtetésre jutottunk, hogy a fogyasztók a bioélelmiszereket elsősorban vegyszermentességük, természetességük és az egészségre kedvező hatásuk miatt vásárolják. A helyi termékeket pedig jobb ízűnek és magasabb a tápanyagtartalmúnak tartják a fogyasztók, valamint vásárlásukkal kívánják támogatni a helyi termelőket. Következőkben a dolgozatom elején feltett hipotéziseket vizsgálom meg, a kérdőíves felmérés és a műszeres vizsgálat eredményei alapján. Hipotézisemet vagy megerősítem, vagy cáfolom. H1: A vizsgálatok alapján az almalé minták jól elkülöníthetőek egymástól. Ezen feltevésemet igazoltam, hiszen mind a fogyasztói érzékszervi vizsgálatok alapján, mind az elektronikus orral végzett mérések szerint a minták jól elkülöníthetőek egymástól az édeskéssavanykás illat alapján H2: Található, olyan szenzor vagy szenzorok kombinációja, melyek révén a fogyasztói preferencia modellezhető A kutatási eredmények ezen feltevésemet is igazolták. Az elektronikus orral végzett mérések során négy szenzort azonosítottunk LY2/gCTI, P30/1, P30/2 és PA/2, amelyek az almalémintákat a fogyasztói érzékszervi vizsgálatokhoz hasonlóan az édes, savanykás illat alapján biztonsággal elkülöníthető csoportokba sorolták. Szegmentáció, célpiacok meghatározása, pozicionálása: A bio és helyi almalevek esetében a pozicionálás fő iránya a magas szintű termékdifferenciálás lehet, amelyet mind a fogyasztói és mind a műszeres vizsgálatok alátámasztottak. A versenypiacon tapasztalható jelenlegi helyzetben a bio és helyi almalevek árai nem versenyképesek a tömeggyártott almalevekével. Ennek kapcsán az egyetlen lehetőség a fejlesztés során az egyedülálló termékelőny kidolgozása. A differenciáló stratégia eszközei közé sorolható a termékminőség, a termelő és a termőhely hírneve és a termékfejlesztés során felhasznált technológia és módszertani háttér. A megkülönböztető stratégiához kutatásunk rendkívül jó alapot ad. A műszeres és a fogyasztói tesztek alapján a férfiak a B bio almalevet, amely ízében, illatában savanykás jellegű jobban kedvelték, míg a nők az ízében, illatában édes jellegű D helyi almalevet részesítették előnyben. Ennek alapján egy új almalé célpiacának meghatározása egyértelműen épülhetne a termék ízére és illatára. 108

112 Termékstratégia A termékstratégiába sorolható marketingeszközök a következőek lehetnek: egyedülálló termékjellemzők, megkülönböztető márkázási stratégia. A termékfejlesztésre alkalmas érzékszervi eltérések objektív és szubjektív vizsgálattal jól differenciálhatók. A termékek eredet igazolására részben felhasználható, ennek módszere fejlesztésre szorul. Termék variánsok akár célcsoportok szerinti fejlesztéshez az eredmények alkalmasak lehetnek kombinálva márkanevek, csomagolás megkülönböztetésével. Árstratégia A marketingmixben, az ár az egyetlen elem, ami anyagi forrást biztosít, az összes többi költségekkel jár. Az ár a marketing eszközök közül a legrugalmasabb elem, gyorsan változtatható, nem úgy, mint a termékjellemzők, vagy az értékesítési csatornák. A szakirodalmi felmérések szerint a bio és helyi élelmiszerek (így az almalevek esetében is) árképzésére a felárstratégia jellemző. A bio és helyi élelmiszerek piacán a verseny egyre inkább a termékek szintjére helyeződik, ennek elsődleges eszköze a kiváló minőség és a magas márkaérték. Az árak kialakításában az ún. elismert érték elve szerinti árképzés szabályait követhetik a termelők, vagyis az árképzés kulcsa a vevő által elismert értéket jelent. Bizonyítottan magasabb a biotermék ára, ennek ellenére az édes illatú, magasabb kedveltségnek örvendő C bio almaléért a fogyasztók hajlandóságot mutatnak, hogy a magasabb árat megfizessék, a magasabb élvezeti érték függvényében. Elosztási stratégia Elosztási stratégiához kutatásunk nem hozott eredményeket. Azonban a származás ismeretében tett változások alapján a bizalmi és az eredetre utaló értékesítés mindenképpen indokolandó. A bio és helyi almalevek értékesítésében fontos szerepet kaphat a helyi piac. Ennek előnye, hogy a potenciális vásárló a piacon megtalálja a kategóriában idetartozó többi terméket (hús, zöldség és gyümölcs stb.) is. Valamint a bio és helyi almalevek elsősorban a minőség orientált fogyasztók számára jelenthet előnyt, akiknek a tudatos vásárlás fontos, amelyhez hozzátartozik, hogy ismerje azt a termelőt, akitől vásárol. Kommunikációs stratégia A fogyasztók számára a bio és a helyi megjelölés egyértelmű előnyt jelent, ezt kutatásunk is alátámasztja. Azonban az érzékszervi tesztelés során a bírálókkal való kötetlen beszélgetés során kiderült, hogy nem tudják egyértelműen elkülöníteni a bio és helyi termék fogalmát: miért nem minden helyi bio?. Fontos szempont lenne a termékek származását hangsúlyozó kommunikáció erősítése. A kommunikációban egyértelműen észlelhetőnek kell lennie, hogy a bio és a helyi élelmiszerek vásárlása kedvező az egészségre, mindamellett íze a tesztek alapján előkelő helyen szerepel. A helyi termékek vásárlásával a helyi termelő megélhetését segítjük, a szakirodalom a lokálpatrióta magatartásra utaló kommunikációt hatékonynak tartja a fogyasztói magatartás megváltoztatására. 109

113 6. Felhasznált irodalom Farkas V., Dalmadi I. (2013): Elektronikus orr az élelmiszervizsgálat sok célra használható új eszköze, Élelmiszervizsgálati Közlemények (59) Fekete É. (2009): Helyi termékek előállítása és értékesítése a Zala Termálvölgyében, Zala Termálvölgye Egyesület, Kutatási zárótanulmány, Feria-Morales, Alejandro M. (2002) Examining the case of green coffee to illustrate the limitations of grading systems/expert tasters in sensory evaluation for quality control, Food Quality and Preference, 13, Kaffka K., Farkas J. (1999): A gázérzékelő sor az elektronikus orr. Magyar Kémikusok Lapja 54, Kókai Z., Erdélyi M Az érzékszervi minősítés korszerű módszerei, tanfolyami jegyzet. Budapest, Budapesti Corvinus Egyetem, Kókai Z., Henze E., Heszenberger J., Kápolnai B., Szabó R. (2003): IT support for exploring sensory quality of sustainably grown apple varieties. Proceedings of 4 th EFITA Conference, Debrecen, július Korel, F., Balaban, M.Ö. (2009): Electronic Nose Technology in Food Analysis. In: Handbook of Food Analysis Instruments (Ötleş, S. ed.), CRC Press, Boca Raton, Kovács Z., Fekete A. (2008): Az elektronikus nyelv és alkalmazásai. Élelmezési Ipar 62 (10), Lawless H.T., Heymann H. (1999): Sensory Evaluation of Food: Principles and Practices. New York: Chapman & Hall. MacFie, Halliday J. H. (1996) The growing role of sensory evaluation as a marketing tool Food Quality and Preference 7 (3-4) 312. Meilgaard M., Civille G.V., and Carr B.T. (1999): Sensory Evaluation Techniques. Boca Raton, FL: CRC Press. Miflora M. G., Marife C. (2011): Sensory quality measurement: The case of Red Ribbon Bakeshop. *A Budapesten június megrendezett 55th EOQ World Quality Congress rendezvényen elhangzott előadás Molnár K., Sipos L., Kókai Z., Kovács Z. (2009): Érzékszervi kutatások és elektronikus nyelv alkalmazása az élelmiszeriparban. Alkoholmentes italok, Molnár P. (1991): Élelmiszerek érzékszervi vizsgálata. Budapest: Akadémiai Kiadó, Munoz, Alejandra M. (2002) Sensory evaluation in quality control: an overview, new developments and future opportunities, Food Quality and Preference 13, Nakayama M., Wessman C. (1979): Application of sensory evaluation to the routine maintenance of product quality. Food Technology 33, PORTER M. (2006): Versenystratégia. Akadémiai Kiadó, Budapest, 310. Szente V., Berke Sz. (2004): Az ökogazdálkodás szerepe a régió- és településmarketingben. Sarudi Cs. (szerk.) Régió- és településmarketing. Agroinform Kiadó, Budapest, Vlasov Y., Legin A. (1998): Non selective chemical sensors in analytical chemistry: from electronic nose to electronic tounge. Fresenius J. Anal Chem 361,

114 KOVÁCS-SZAMOSI RITA Pénzügy és számvitel Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar Témavezetők: Dr.Csonka Arnold egyetemi docens, KE GTK Bareith Tibor PhD hallgató, KE GTK Tartozás elengedve felmérés a magyarországi magáncsőd társadalmi megítéléséről OTDK dolgozatomban a magyarországi magáncsőd megítélésének előzetes felmérését készítettem el. A felmérés egy online kérdőívvel zajlott, amelyet a magáncsőd bevezetésének idejében 2015 szeptemberében tettem közzé nagyrészt olyan közösségi médiában fellelhető csoportokban, amelyek a devizahitelesek megsegítésére jöttek létre. A felmérés célja az volt, hogy lássuk milyen a magáncsődhöz való viszonyulás a devizahitelesek körében és ezzel következtetéseket tudjunk levonni a lehetőség iránti érdeklődéssel kapcsolatban. A dolgozatban a kérdőív kérdéseiből faktorokat, jelen esetünkben gondolkodásmódokat alakítottam ki. A faktorokra alapozva pedig klasztereket vagyis várható viselkedésmintákat hoztam létre. A kutatás rávilágított a magáncsőddel kapcsolatos ismeret hiányosságaira, illetve arra is, hogy mekkora érdeklődésre tarthat számot a törvényi módosítások előtti, eredeti magáncsőd törvény által biztosított jogi lehetőség. Waiver of debt? a survey of social perception of personal bankruptcy in hungary In my OTDK essay, I analysed the personal bankruptcy as a solution to foreign currency debt problem in Hungary. The Hungarian personal bankruptcy was introduced in September In the essay at first, I described the causes behind the foreign currency debt problem. I would show what kind of causes led to the mass phenomenon of non-paying consumers. After that I described the law of personal bankruptcy in Hungary. As empirical researching, I made a questionnaire about the thought of the citizens about personal bankruptcy. I sought the answer to the following questions: is there differences in the way of thinking among debtors and debt free respondents, and what kind of behaviour could found among the respondents about the personal bankruptcy. I used the following statistic measures to open up the answers: first I asked the respondents thinking at six grade scale by statements about financial topics. After that I used factoring to reduce the independents, and created six factors. I tested all the factors by ANOVA test to open up the differences among the respondents. Finally, I used K-means clustering to create groups from the respondents, which is shown the behaviours what appears among the respondents about the personal bankruptcy. 111

115 Bevezetés A devizahitel probléma jelentős gondot jelentett a magyar háztartási szektor és általuk a magyar gazdaság pénzügyi stabilitása szempontjából. A probléma kibontakozása a kétezres évek elején kezdődött meg a túlzottan liberális hitelkihelyezési gyakorlat következtében. Ez a gyakorlat ahhoz vezetett, hogy hitelbuborék alakult ki a gazdaságban, ami a 2008-as gazdasági világválság következtében hamar ki is durrant. A buborék kidurranását követően a 2010-től hatalomba kerülő kormány több olyan intézkedést is bevezetett, ami a devizaadósok megsegítését célozta. Ezek egyikeként értelmezhetjük a magáncsőd intézményének bevezetését is. Dolgozatomban a magáncsőd bevezetésekor készített kérdőíves kutatás eredményeit adom közre, amellyel következtethetünk arra, hogy az emberek mennyire vannak tisztában ezzel az intézménnyel, illetve mennyire lennének hajlandók élni is vele. Szakirodalmi áttekintés A devizahitel probléma kialakulása Magyarországon a köznyelvben devizahitelként elhíresült hiteltípus kihelyezése a es években kezdődött meg. Ennek egyik oka az volt, hogy jelentősen megnőtt a lakosság hitelfelvételi hajlandósága, a banki hitelállomány ebben az időszakban 12,5-szeresére duzzadt. Ezzel szemben a bankoknál elhelyezett betétállomány nem növekedett ezzel azonos ütemben, így a bankoknak alternatív források után kellett nézniük (Bánfi, 2010). Ezt a más jellegű forrást pedig a bankok csak külföldi devizában voltak képesek előteremteni. Így alakultak ki a jellemzően svájci frankban (CHF) denominált hitelek, amelyek mellett még kisebb mértékben találunk japán jen és euró alapú hiteleket is. A választás azért esett a bankok részéről a CHF-ra mivel ez volt az a rendelkezésre álló deviza, aminek viszonylag stabilnak tűnt az akkori pénzügyi környezetben az árfolyama. Arra ekkor még senki sem számított, hogy 2008-ban válság lesz, aminek következtében a forint 40%-os leértékelődésen megy keresztül (Lentner, 2015). A hitelezés beindulásával különböző típusú külföldi devizában denominált hitelek láttak napvilágot. Ezek egyik sajátos formája volt a jelzálog alapú, szabad felhasználású hitel, ahol a bankokat nem érdekelte a hitelfelvevő anyagi és jövedelmi helyzete, mivel úgy gondolták a biztosítékként alkalmazott jelzálog minden esetben fedezni fogja a felvett hitelt. Azonban ez a válság beköszöntével másképp alakult. Ugyanez a probléma érintette a lakásvásárlási és lakásépítési célú hiteleket is, ahol szintén az ingatlan értéke biztosította volna a fedezetet a folyósított hitel után. A CHF alapú hitelek története 2004-ben indult és rendkívül dinamikus növekedést produkált. A CHF hitelek aránya 2007-re elérte a 45%-ot, 2008-ra pedig 59%-ra növekedett (Bánfi, 2010). A nagy mértékű növekedésnek az is katalizátora volt, hogy nem csupán a kereslet lett nagyobb a hitelek iránt, de a bankok is egyre agresszívebb expanziós hitelkihelyezést kezdtek alkalmazni. Képletesen szólva a bankok egy olyan tortán kezdtek osztozkodni ebben az időszakban, amely az osztozás következtében egyre nagyobbra duzzadt. A bankok agresszív hitelkihelyezésük miatt kétféle mérce alapján ítélték meg a jövőbeli hitelfelvevőket. Egyrészt forinthitelre, másrészt alacsonyabb kamatú és törlesztő részletű devizahitelre való alkalmasság alapján. Voltak olyan adósok, akik forinthitel szempontból nem voltak hitelképesek, míg az alacsonyabb törlesztő részlet és kamat miatt kialakult piaci rés 112

116 következtében a devizahitel esetén igen. Azonban a válság kialakulásának lehetőségével és az árfolyam és kamatok emelkedésével senki sem számolt, így azok a devizaadósok, akik így jutottak hitelhez beszorultak abba a piaci résbe, ami előtte lehetőséget adott számukra (Bánfi, 2013). A torta növekedésének a 2008-as válság vetett véget. Ekkor már a problémát nem az új hitelek kihelyezése jelentette, hanem a korábban folyósított hitelek adósainak az a viselkedése, hogy minden kormányzati és felügyeleti ajánlás ellenére sem váltották ki devizában denominált hiteleiket forinthitelekre (Bánfi, 2013). A 2008-as válság egyik következménye a forint jelentős gyengülése és a CHF árfolyam erősödése volt. Mivel a CHF az USD gyengülésével a befektetők számára egyféle menekülődevizát kezdett jelenteni a megnövekedett kereslet miatt a CHF árfolyama 2008 és 2011 között 65%-os erősödésen ment keresztül (Szilágyi, 2015). A hiteladósokat emellett sújtotta még a kamat és az egyéb költségek növekedése is. Mindez annak volt a következménye, hogy a válság magyarországi begyűrűzésével gyengült a gazdaság, így egyre többen vesztették el a munkahelyüket és ennek következtében jelentősen növekedett a hitelüket törleszteni nem tudók száma is. A jelzáloghitelek kamatjait emellett tovább növelte még a CDS, vagyis az országkockázat növekedése, a CHF LIBOR árfolyamának jelentős felfelé mozdulása, valamint némileg a jegybanki alapkamat alakulása is (Pitz-Schepp, 2013). Ezen változások összessége ahhoz vezetett, hogy a lakossági szektor PTI (pay to income) mutatója jelentősen megugrott. Ez a mutató jelzi azt a százalékos értéket, amely a háztartás teljes bevételéből a hiteltörlesztésre utó értéket adja. Jellemzően 30%-os aránynál már magas értékről beszélhetünk. Balás (2013) kutatása alapján azt láthatjuk, hogy míg jövedelmi kvintilisenként ez az arány épphogy megközelítette a kritikus 30%-ot addig tovább bontva a kvintiliseket főként az alacsony jövedeleműeknél jelentős problémát okozott. 1. ábra: 2. ábra: A háztartások jövedelmi kvintilisenkénti Jövedelemarányos törlesztési teher törlesztési terhének mértéke az egyes kvintilisenken belül. Forrás: Balás (2013) p 26 Forrás: Balás (2013) p

117 Mentőcsomagok a devizahitel problémára A probléma nem csak abban mutatkozott meg, hogy ez a törlesztőrészlet növekedés nehéz megélhetést, valamint jelentős anyagi problémákat okozott a háztartások számára, hanem mindez veszélyeztette a banki szektor működését, valamint ezen keresztül az ország pénzügyi stabilitását is. Emiatt a 2010-ben alapuló új kormány különböző intézkedéseket vezetett be a devizahitelesek megsegítése érdekében, amelyekből most csak azokat emeljük ki, amelyek nem csupán a legjelentősebbek az intézkedések közül, de kihatással vannak a jelenre is májusában látott napvilágot az Otthonvédelmi Akcióterv, amelyet a kormány a Bankszövetséggel közösen dolgozott ki. Ennek a tervnek a részeként jött létre az árfolyamrögzítés lehetősége, vagy ahogy a köznép emlegette az árfolyamgát. Ez az intézkedés azt foglalta magában, hogy az adósok nyitott devizapozíciójukat kiszámíthatóbbá tehessék, vagyis a következő öt év törlesztését egy fix árfolyamon tegyék meg. Ez a fix árfolyam 180 Ft/CHF, 250 Ft/EUR és 2,5 Ft/JPY árfolyamokon került meghatározásra. A fixárfolyam feletti részből a kamatra eső árfolyam különbözetet az állam és a bank 50-50%-os arányban átvállalta át, míg a tőkerészre eső árfolyam különbözetet egy gyűjtőszámlán rótták fel az adósok számára, későbbi fizetésre. Az árfolyamrögzítés 5 évre volt igényelhető, majd az 5 év letelte után az adós törlesztő részlete a piaci szintre ugrott volna vissza és megindult volna a gyűjtőszámla törlesztése is. Ezzel a lehetőséggel 2013 július 31-ig darab szerződés esetében éltek, ami a teljes devizahitel állomány 45%-át jelentette (Berlinger-Walter, 2013). Szintén az Otthonvédelmi Akcióterv részeként jött létre a Nemzeti Eszközkezelő Társaság (NET), amely feladatul azt kapta, hogy azokon a szociálisan rászoruló jelzálog adósokon segítsen, akik tartósan képtelenek hitelük törlesztésére. Az eszközkezelő bizonyos feltételek teljesülése mellett megvásárolja a család ingatlanát, ahol az adós bérlőként élhet tovább. Emellett lehetőség van arra is, ha a család anyagi helyzete hirtelen, jelentősen jobbra fordul az első öt éven belül lehetőséget kap az ingatlan visszavásárlására. A feltételek között elsőrendű a szociális rászorultság. További kikötés, hogy az ingatlan értéke 20 millió Ft alatti legyen és minimum 3 gyermek éljen ott, a családnak legyen minimum 180 napos hitelelmaradása és a fennálló törlesztés haladja meg a minimálbér kétszeresét. Emellett a jelzálog bejegyzése december 30. előtti kell, hogy legyen és a kölcsön felvételekor a forgalmi érték minimum 25%, maximum 80%-a erejéig szóljon a kölcsön összege (Berlinger-Walter, 2013). A továbbiakban a túlzott eladósodás megelőzésének érdekében 2015 januárjától érvénybe lépett fair bank törvény és a jelzáloghitelek felvételének feltételekhez kötése. Ilyen feltételt jelent például az ingatlan értékének és hiteltípustól függően hitelbiztosítéki százalékos arányának meghatározása, valamint az ügyfél jövedelmeire vonatkozó szabályozás (Farkas, 2015) ben nagy várakozás előzte meg a Kúria döntése alapján törvénybe iktatott, jogtalanul felszámított kamatokra és az árfolyam különbözetből adódó túlfizetésre vonatkozó elszámolást, valamint az ezzel egy időben lezajló devizahitel forintosítást. Ez az intézkedés 2,1 millió darab hitelt érintett az elszámolás szempontjából és 500 ezer darab jelzáloghitel került forinthitellé alakításra (MNB féléves jelentés, 2015). Az intézkedésre azért volt szükség, mert a nagy arányban jelentkező nemteljesítő adósok a pénzügyi rendszer stabilitását veszélyeztették. A 2015 májusában megjelent Pénzügyi stabilitásról szóló MNB jelentés kitér 114

118 arra, hogy a lakossági hitelportfolióban év végén 19,2%-ot tett ki a kilencven napon túl nem teljesítő hitelek aránya (Pénzügyi stabilitási jelentés, május). Az év harmadik negyedévben 12 milliárd forintot tett ki az eladott, valamint leírt hitelek értéke, ami viszonylag alacsonynak számít a 2010 és 2014 között negyedévente átlagosnak számító 38 milliárdhoz képest. A lakossági jelzáloghitelek devizakonverziója lezárta a lakosság jelzáloghitellel kapcsolatos árfolyamkitettségét. Az MNB várakozásai alapján így nem csak a lakosság nyitott devizapozíciója zárult be, de annak tartozása és a tartozás kamatai lecsökkentek volna, aminek következtében kisebb lesz a hitelbedőlések valószínűsége is. Abban is reménykedtek, hogy a lakosság látja, hogy a kormány tesz értük, ezért az eddig nem teljesítő adósok egy része is újra elkezdi hitelét fizetni (Pénzügyi stabilitási jelentés, 2015 május). A magáncsőd bevezetési és eredeti törvényi keretei 2015 április-májusában zajlott le a magáncsődről folytatott szakmai egyeztetés a Magyar Bankszövetség bevonásával az érintett minisztériumok és az MNB felügyeleti területe között. Ezt követően 2015 szeptember 1-jétől lépett életbe a évi CV. törvény. A következőkben az MNB Természetes személyek adósságrendezése (2015) című, érintett fogyasztóknak szóló kiadvány alapján tekintjük át lényegében mit is tartalmaz a törvény. A magáncsőd eljárásának keretében 2015 szeptemberétől azok a hitelesek kérhették a csődeljárás végrehajtását, akiknek jelzálog alapú vagy ingatlanlízing szerződése van, a bank a hitelt felmondta és a végrehajtási eljárás is folyamatban van velük szemben, esetleg már árverésre ki is tűzték ingatlanukat. Az adós nem rendelkezhet öt félénél több fajta tartozással. Második ütemben szeptember 30. után nyílt meg a lehetőség olyan magánszemélyek számára is, akiknek a hitelező még nem mondta fel a hitelét, de annak törlesztésére képtelenek. A törvény más kritériumokat is meghatároz a magáncsődbe belépni szándékozó adósokkal szemben. Ezek között a feltételek között szerepel, hogy a tartozás minimum két, maximum 60 millió forint kell, hogy legyen, aminek meg kell haladnia az adós vagyonát, de nem haladja meg a teljes belföldön található vagyonuk 200 %-át. Emellett az adósnak rendelkeznie kell valamilyen munkaviszonyból vagy egyéb állátásból (pl. nyugdíj) származó bevétellel, és képesnek kell lennie egy minimális törlesztő részlet fizetésére. Az eljárás az adósok és a hitelezők kölcsönös együttműködésén alapul, abba minden adósságot be kell vonni. A megegyezés lehet peren kívüli és bírósági úton is. Az adósok lakhatási, létfenntartási költségeihez igazodó vagyonértékesítési, jövedelem-felosztási és vagyonfelosztási szabályokat alakít ki. Létrehoznak egy méltányos törlesztési tervet, melynek teljesülte után az adós adóssága egy része alól mentesül. Az eljárás alatt a hitelező és a hiteladós közötti egyeztetéstől kezdve, az adós vagyontárgyainak felértékelésén keresztül, az eljárás lezártáig egy csődbiztost jelölnek ki a család mellé. Az ő közreműködésével zajlik ezután a család minden anyagi helyzetet érintő döntése, emellett a családra több olyan feladat is hárul, amit a csődbiztossal egyeztetve kell megoldania. Például ilyen feladat egy bankszámla nyitása vagy a meglévő családi bankszámlán a csődbiztos számára rendelkezési jog megadása. Ezt követően a csődbiztos dönt a családi kassza felett és bármikor ellenőrizheti és számon kérheti a kiadások alakulását. 115

119 A törvény meghatározza a havi kiadások maximális mértékét és annak kiegyenlítési módját. A legtöbb havi kiadást a felügyelettel ellátott bankszámláról kell utalással kiegyenlíteni. A törvény főnként határozza meg a mindennapi megélhetéshez szükséges összeget, ami három főig Ft/fő, negyedik vagy annál többedik esetén Ft/fő. Ugyanígy szab meg maximum értéket bizonyos díjakra, mint a tartásdíj vagy a kártérítés, de maximalizálja a társasházban lakók számára a közös költséget is Ft-ban, ha valamilyen közmű szolgáltatást is magában foglal, akkor Ft-ban. Az adósságtörlesztés szempontjából minden tartozás kapcsán meghatározza a törvény a minimális megtérülés mértékét és minimális havi törlesztést. Az egyszerűség és témánk miatt ezek közül én csak a jelzáloghitel törlesztését emelném ki, amit a törvény úgy határoz meg, hogy a kölcsön folyósításkor az értékbecslő által kiadott becsült forgalmi érték 7,8%-ának tizenketted része. Abban az esetben, ha a csőd biztos úgy ítéli meg, hogy a családnak vannak felesleges vagyontárgyai azok értékesítésre kerülnek a hitel és egyéb adósságok törlesztése érdekében. A törvény kiköti, hogy az értékesíthető vagyontárgyak közé nem tartoznak bele a hétköznapi életvitelhez szükséges eszközök (pl. hűtő- és mosógép, tévé, stb) valamint, ha az adós vállalkozó a tevékenységéhez szükséges eszközök. Abban az esetben, ha a bíróság úgy ítéli meg, hogy az öt éves csődtörvény alatti időszakban nem történt meg a minimális megtérülés, a csődidőszakot még két évvel lehet meghosszabbítani. Amennyiben a minimális megtérülés megtörtént (jelzálog esetén ez a forgalmi érték) akkor a hitelezők lemondanak további követeléseikről és az adós tiszta lappal kezdhet új életet. Az MNB májusában közzétett Stabilitási jelentése szerint hazánkban 182 ezer nemteljesítő hitel van a bankok állományában, ez a teljes hitelállomány 19,2%-át teszi ki. A Népszabadság Online-nak a témában június 29-én megjelent cikke szerint a 182 ezer nemteljesítő adós közül 49 ezernek a szerződését már fel is mondta a bank. Az MNB megítélése szerint közülük adósnak jelenthet megoldást a NET és olyan adós van, akik számára a magáncsőd intézménye hozhat megoldást (Stabilitási jelentés, május). Vagyis a jelenlegi szabályozás értelmében a felmondott hitelszerződéssel rendelkezők 51%-ának lenne segítség a magáncsőd. Segítség alatt az MNB azt érti, hogy a magáncsőd, mint eszköz által az adósokat fenntartható adósságpályára lehetne állítani, ami segíthet abban, hogy a bankok jelentős költség nélkül oldják meg ezt a problémát. A nemteljesítő adósok újra teljesítővé tételére nem csak hazánkban, de több európai országban is vannak próbálkozások. Ilyen ország például Írország, ahol több pillérű rendszert hoztak létre, vagy Spanyolország, ahol a jegybank próbál olyan lépéseket tenni, ami a túlzottan eladósodottak hiteleinek átstrukturálásával, adósságuk egy részének elengedésével és a kilakoltatás alóli felmentésével próbálja orvosolni a gondot. Veszélyt jelent azonban, hogy az ehhez hasonló megoldások a jelenleg jól teljesítő adósok fizetési hajlandóságát is erodálhatják. A törvényt már 2016 januárjában módosította a Parlament, valamint felröppentek olyan hírek is, hogy 2017 május-júniusában tárgyalni fognak egy olyan módosítási intézkedést, amely a rendszerbők kiiktatja a csődbiztos szerepkörét. 116

120 Anyag és módszer Kutatásom alapját egy kérdőíves primer kutatás képezte, melyet nagyrészt olyanok töltöttek ki, akik érintettek a devizahitel probléma kérdésében. A kérdőívet a Google Űrlapok segítségével készítettem el és juttattam el a kitöltőkhöz. A kérdőív kitöltése anonim módon zajlott és arra irányult, hogy a devizahitellel érintett, illetve nem érintett polgárok hogyan ítélik meg a szeptemberében bevezetett magáncsőd intézményét. A kutatás időtartama 2015 szeptemberére korlátozódott. A kérdőívet többek között a közösségi médián megjelenő olyan csoportokban osztottam meg, amelyeknek a devizahitel, illetve a devizahitelesek megsegítése a fő témája. Kutatásom kiértékeléséhez a következő módszereket használtam fel: előbb Pearson-féle korrelációval vizsgáltam meg a feltett skálás 1 és 6 közötti válaszadásra lehetőséget adó kérdések közötti összefüggéseket. Ezt követően a háttérváltozók és a később kialakított faktorok és klaszterek közötti különbségek megállapítására t-próba és ANOVA módszert használtam. A kiértékeléshez 5%-os szignifikancia szintet szabtam határként. Emellett post hoc tesztet is alkalmaztam, mert a variancia-analízis csak a különbség meglétét mutatja meg, azt viszont nem, hogy pontosan mely csoportok között van különbség. Ehhez az információhoz LSD típusú post hoc teszttel jutottam hozzá. Ugyan a kapott minta nem normál eloszlást követ, ennek ellenére mivel a Likert skálát a statisztikai vizsgálat során folytonos intervallum skálaként kezeltem (Rappai Kehl, 2006). Tudtam normál eloszlású mintára használható módszereket alkalmazni azok kiértékelésére, amit nem parametrikus tesztekkel ellenőriztem. A kezelt változók számának csökkentése és a változók struktúrájának feltárására faktorelemzést végeztem. A változók és faktorok illeszkedését a KMO- (Kayser-Meyer-Olkin) hányad segítségével teszteltem. Ez a változó az MSA értékek hányadosa. Az MSA (measure of sampling adequacy) érték egy 0 és 1 között változó mérőszám, amely azt mutatja meg, hogy az adott változó milyen szoros kapcsolatban áll a többi változóval, vagyis a magas értékű változó jól fog illeszkedni a faktorstruktúrába. Akkor elfogadható ez az érték, ha minimum 0,7 feletti számot mutat. (Sajtos-Mitev, 2007). A faktormódszer alkalmazásakor főkomponens elemzést használtam. A főkomponens elemzés feltáró faktorelemzési módszer. Lényege, hogy a kiindulási változókból olyan azonos csoportokba tartozó, úgynevezett okváltozókat hoz létre, amik a legmagasabb magyarázott varianciával bírnak. (Varga-Szilágyi, 2011). A faktorok kialakításánál használtam a faktorok rotálását is, varimax módszerrel. A faktorelemzés ugyanis első lépésben egymással korrelálatlan faktorokat hoz létre, viszont előfordulhat olyan kvázi korreláció a faktorok között, ami nehezíti az értelmezést. Emiatt szükségessé válik a könnyebb értelmezhetőség érdekében faktorok rotálása, ami azt jelenti, hogy a faktorok tengelyeit elforgatjuk úgy, hogy az egyszerűbb, értelmezhetőbb faktormegoldást biztosítson. A faktorok kialakítására azért volt szükségem, hogy kimutassam, feltárhatók eltérő viselkedésmódok. Ezt követően nem hierarchikus úgynevezett K-közép klaszterelemzést használtam. Elemzésemben négy klaszter kialakítása mellett döntöttem, mivel ez a klaszterszám volt, amely 117

121 a legjobban értelmezhető csoportokat adott. Az így kialakított klasztereket varianciaanalízisnek vetettem alá, hogy lássam, mely faktorok mutatnak lényegi különbséget a klaszterekben. Ahhoz, hogy a kialakított klasztereken belüli homogenitást és a klaszterek közötti heterogenitást ellenőrizni tudjam, kereszttábla-elemzést használtam fel. Eredmények A kérdőívet összesen 263-an töltötték ki. A kitöltők közül 168-an voltak érintettek a devizahitel problémában. A demográfiai adatok szempontjából azt mondhatjuk, hogy a kutatás nem reprezentatív. A válaszadók nembeli megoszlása 68,5%-31,5% arányban a gyengébbik nem oldalára dőlt el. Míg lakhely szempontjából a válaszadók többsége (29,6%) városban él, ami nem megyeszékhely, 25%-uk megyeszékhelyen, 16,2%-uk Budapesten, illetve ugyanennyien községekben, míg 13,1%-uk falvakban él. Iskolai végzettség szempontjából a nagy többség (52,7%) szakmunkás bizonyítvánnyal vagy érettségivel rendelkezik, illetve ettől az adattól nem sokkal maradnak le 40,4%-kal a felsőfokú végzettséggel rendelkezők. Elsődlegesen arra voltam kíváncsi a kérdőív adatai alapján, hogy az emberek mennyire vannak tisztában a magáncsőd eljárás lényegi pontjaival. Ennek érdekében korrelációt számoltam a magáncsőd igénylése és annak elemeire vonatkozó kérdések között. Ezt az 1. táblázat szemlélteti. 1. táblázat: Korreláció a magáncsőd igénylése és annak egyes elemei között Hallgatna egy külső szakemberre pénzügyeivel kapcsolatban? Átadná egy független szakértőnek bankszámlája, feletti rendelkezés jogát? Szükség esetén megválna egyes vagyontárgyai tól? Bank/szolgálta tó elengedné adóssága egy részét? Élne a családi csődvédelemmel? 0,515 ** 0,624 ** 0,088** 0,085** ** A korreláció szignifikancia szintje 0,01 alatti értéket mutat Forrás: Saját szerkesztés Ahogy azt a táblázatból is láthatjuk a magáncsődnek két olyan eleme van a külső szakemberre való hallgatás és a szakértőnek való rendelkezési jog átadása amely közepes kapcsolatot mutat, míg két jelentős elem a vagyontárgyaktól való megválás és a bank általi 118

122 adósságelengedés nem mutat kapcsolatot a családi csődvédelemmel. Ez alapján arra tudtam következtetni, hogy az emberek nincsenek tisztában a magáncsőd mibenlétével. Ezt követően alakítottam ki az emberek saját vagyoni helyzetére vonatkozó kérdésekből a később a klaszterek kialakításához használt faktorokat. Ezt mutatja be a 2. táblázat. 2. táblázat: Faktorok az emberek saját vagyoni helyzetére vonatkozó kérdésekből Eladósodottságtól való félelem Szakértői segítség Állami mentőöv Mennyire tartja valószínűnek, hogy a jövőben kerülhet olyan helyzetbe, hogy segítségre legyen szüksége a hiteltörlesztéshez? Mennyire tartja valószínűnek, hogy a jövőben kerülhet olyan helyzetbe, hogy segítségre legyen szüksége a havi rezsi kifizetéséhez? Mennyire tartja valószínűnek, hogy eladósodjon? Forrás: Saját szerkesztés Mennyire tartja valószínűnek, hogy átadná egy független szakértőnek a családi bankszámla, pénzügyi döntések feletti döntés, rendelkezés jogát? Mennyire tartja valószínűnek, hogy hallgatna egy külső szakemberre a család pénzügyeivel kapcsolatban? Mennyire tartja valószínűnek, hogy élne a családi csődvédelemmel? Mennyire tartja valószínűnek, hogy adott esetben a bank/szolgáltató elengedné adóssága egy részét? Mennyire tartja valószínűnek, hogy szükség esetén megválna egyes vagyontárgyaitól? Tehát további elemzések során egy gondolatkörként kezeltem azokat, akik a jövőben úgy gondolják, hogy szükségük lehet segítségre a hitel és rezsi fizetéshez, valamint félnek az eladósodástól. Ezt a faktort neveztem el eladósodástól való félelemnek. Egy másikként azokat a gondolatokat, hogy élnének a családi csődvédelemmel, hallgatna független szakemberre és átengedné a szakembernek a rendelkezési jogot. Ebből áll a szakértői segítség faktor. A harmadik faktort az a két gondolat alkotja, amely a családi csődvédelemnek is szerves része: a banki tartozás elengedés és a vagyontárgyak egy részének értékesítése. Ezekből tevődött össze az állami mentőöv faktor. Ezeket a faktorokat alávetettem ANOVA tesztnek is annak érdekében, hogy lássam, hogy valóban vannak-e különbségek a válaszadók között az egyes faktorokkal szemben. Ezek a tesztek közül most a terjedelmi korlát miatt az egyes háttérváltozókra kapott eredményeket nem mutatom be, csak a devizahitellel való érintettség és a magáncsőddel kapcsolatos kérdésekre vonatkozó eredményeket vonultatom fel. A devizahitellel való érintettség szempontjából készült ANOVA teszt eredményeit mutatja meg a 3. táblázat. 119

123 3. táblázat: Faktorátlagok eltérése a devizahitellel való érintettség szempontjából Ön érintett-e a devizahitel kérdésben? eladósodottság tól való félelem szakértői segítség állami mentőöv igen Átlag 0,31-0,16 0,20 Szórás 0,952 1,015 1,084 Elemszám nem Átlag -0,55 0,28-0,35 Szórás 0,836 0,913 0,708 Elemszám Összesen Átlag 0,00 0,00 0,00 Szórás 1,000 1,000 1,000 Elemszám Szignifikancia 0,000 0,001 0,000 Forrás: Saját szerkesztés A táblázatból láthatjuk, hogy mindhárom faktor esetén szignifikáns különbség mutatkozik a devizahitellel érintettek és a nem érintettek között. Azt láthatjuk, hogy az érintettek inkább tartanak az eladósodástól, kevésbé bíznak a szakértőkben és jobban igénylik az állami mentőövet is, mint a devizahitellel nem érintett társaik. Ez alapján arra következtethetünk, hogy érzik ezek az emberek, hogy gond van viszont mivel a problémába is szakértőnek tűnő emberek keverték bele őket nem bíznak a banki és pénzügyi szakemberekben. Ez olyan megoldások bevezetését teheti szükségessé, amiben nincs szükség szakemberek bevonására. Ezt követően azt is megvizsgáltam milyen különbség van a magáncsődöt jó ötletnek tartó és az azt elutasító válaszadók között az egyes faktorok tekintetében. Ezt mutatja be a 4. táblázat. 120

124 4. táblázat: Faktorátlagok alakulása a magáncsőd támogató és elutasítói között Jó megoldásnak tartjae a magáncsődöt az eladósodott családok számára? eladósodottság tól való félelem szakértői segítség állami mentőöv átlag -0,20 0,69-0,05 igen szórás 0,942 0,937 0,992 elem-szám átlag 0,15-0,51 0,03 nem szórás 1,019 0,693 1,008 elem-szám átlag 0,00 0,00 0,00 Összesen szórás 1,000 1,000 1,000 elem-szám Szignifikancia 0,005 0,000 0,531 Forrás: Saját szerkesztés Ez alapján azt láthatjuk, hogy a három közül az első két faktor esetében van szignifikáns különbség a családi csődvédelmet igenlők és elutasítók között. Az állami mentőöv tekintetében nincs szignifikáns eltérés. Az eladósodottságtól való félelem azokra jellemző inkább, akik nem tartják jó megoldásnak a magáncsődöt, míg a szakértői segítséget inkább a magáncsődöt jó megoldásnak tartók igényelnék. Érdekes következtetésre juthatunk ez alapján, hogy azok, akik jó ötletnek tartják a magáncsődöt igazándiból nem tartanak az eladósodástól. Míg akik tartanak az eladósodástól azok nem igényelnék a magáncsődöt és nem bíznak a szakértők tanácsaiban sem. Ez továbbiakban gondot jelenthet annak szempontjából, hogy miként lehet ezeken az embereken segíteni. Ezt követően alakítottak ki a faktorokat alapul véve klasztereket vagyis várható viselkedésmintákat - a válaszadókból. A kialakított klasztereket mutatja meg az 5. táblázat. 121

125 5. táblázat: Kialakított klaszterek eladósodottságtól való félelem Szakértőkben bízók Külső segítséget igénylők Klaszterek Autonómok Pesszimista elutasítók 0,004 0,312-0,782* 1,078* szakértői segítség 1,294* 0,746* -0,495-0,587 állami mentőöv -,0778* 1,548* -0,050* -0,349* Forrás: Saját szerkesztés A klaszterelemzés alapján találunk egy olyan viselkedésformát, amely az állami mentőövet nem igényli, az eladósodástól való félelmük semleges, viszont erősen bízik a szakértőkben. Emiatt neveztem el őket szakértőkben bízók csoportjának. A második viselkedésforma nem tart az adósságtól, a szakértői segítséget sem igényli és az állami mentőövben sem bízik. Őket neveztem el arra következtetve, hogy félelem mentességük és a segítség elutasítása önálló, felelősségteljes gondolkodásukon alapul autonómoknak. A harmadik csoportot alkotják, akik igénylik az állami segítséget, szakértőkben is megbíznak és tartanak az eladósodástól. A szakértői és állami segítség iránt tanúsított magas fokú igényük miatt neveztem el őket a külső segítséget igénylők csoportjának. Végül egy olyan viselkedéstípus is felismerhető, akik tartanak ugyan az eladósodástól, de se az állami segítséget nem igénylik, sem a szakértői segítségre nem tartanak igényt. Ez a mindenféle segítség iránti elutasításuk és az eladósodástól való félelmük miatt neveztem el őket pesszimista elutasítóknak. Érdekes megnézni, hogy miként alakul a devizahitellel érintettek és nem érintettek aránya az egyes klasztereken belül. Ezt mutatja be a 6.táblázat 6. táblázat: Devizahitellel érintettek és nem érintettek arányai a klasztercsoportokon belül Klaszter érintettség Szakértőkben bízók Külső segítséget igénylők Autonómok Pesszimista elutasítók Összesen Ön érintett-e a devizahitel kérdésben? igen (fő) nem(fő) Összesen (fő) Forrás: Saját szerkesztés 122

126 A 6. táblázat alapján érdemes kiemelnünk, hogy a szakértőkben bízók csoportjába nagyrészt olyan válaszadók kerültek, akik nem érintettek hitellel, ez is megerősíti azt a korábbi feltételezésünket, hogy a devizahitelesek nagy része már azért is pesszimista a szakértőkkel szemben, mert a korábbi hitelnyújtó is úgymond szakember volt. Ezzel szemben a külső segítséget igénylők csoportja nagyrészt olyanokból áll, akik érintettek a hitelkérdésben, ami szintén megerősíti korábbi ANOVA teszten kapott feltételezésünket, miszerint a hitelesek igényelnék az állami beavatkozást és a segítséget. Körülbelül fele-fele megoszlást mutat az autonómok csoportja, akik semmilyen segítséget nem igényelnek és az eladósodottságtól sem félnek. Ez alapján kijelenthetjük, hogy nem minden devizahitel adós van bajban, hiszen van köztük a hitellel érintett válaszadók körülbelül egyharmada akik nem tartanak az eladósodottságtól, amiből arra következtethetünk, hogy nekik nem jelent különösebb gondot a jelenlegi hitelük sem. Végül a pesszimista elutasítók csoportjának nagy részét is adóssággal érintettek teszik ki, amiből arra tudunk következtetni, hogy az adósok egy része ugyan tart attól, hogy eladósodik, tehát lehetséges, hogy valamilyen mértékben gondot okoz neki a hitel törlesztése, de ehhez nem igényel semmilyen segítséget sem. Ennek oka lehet, hogy nem ilyen formában szeretné a segítséget, mint azt az állam lehetővé tette vagy puszta emberi büszkeségből nem hajlandó élni a mások által nyújtott segítséggel. Erre a kérdésre azonban jelen dolgozat módszereivel nem tudunk választ kapni. Konklúzió és tovább kutatási lehetőségek Összefoglalva láthattuk, hogy a devizahitel probléma jelentős gondot jelentett nem csupán a magyar háztartáok szemszögéből, de az ország pénzügyi stabilitásának szempontjából is. Ennek a problémának a megoldása szempontjából a magyar kormány 2010 után különböző adósmentő csomagokat dolgozott ki, melyek némelyikének máig tartó hatása van. A bevezetett magáncsőd is egy lehetséges adósmentő csomagként is működhetne. A készített kérdőív eredményeiből láthatjuk, hogy a magáncsőddel szemben nagyobb az elutasítás, mint az elfogadás, ami abból is következhet, hogy az emberek nincsenek tisztában a magáncsőd elemeivel és lehetőségeivel. A kialakított faktorokkal végzett ANOVA tesztekből, illetve a klaszterekből arra következtethetünk, hogy a magáncsőd a devizaadós mentő szerepet bevezetéskori formájában nem tudja betölteni. Tovább kutatási lehetőségként merül fel egyrészt a kérdőívnek a kutatási eredmények tükrében való újra gondolása és újbóli kitöltetése, illetve kiértékelése. Ez arra szolgáltatna alkalmat, hogy lássuk mennyivel vannak jobban tisztában az emberek ezzel a lehetőséggel körülbelül két évvel annak bevezetése után. Másrészt tovább kutatási lehetőséget biztosít, hogy a magáncsőd törvényt bevezetése óta többször módosították. Így lehet, hogy a módosítások következtében vonzóbbá vált, ami szintén lehet egy tovább kutatás során vizsgálható hipotézis. Harmadrészt tovább kutatási lehetőséget biztosít, hogy a forintosításkor a korábban árfolyamgátas ügyfelek törlesztő részlete másképp került kiszámításra, ami az árfolyamgátas időszak lejáratának időpontjában növekedni fog. Ez a növekedés vezethet ahhoz, hogy ismét 123

127 tömegével jelenjenek meg olyan adósok, akik nem tudják a hitelüket fizetni és akik számára a magáncsőd lehet egy lehetséges menekülési útvonal. Végül tovább kutatási lehetőséget biztosít, hogy a korábban szintén kis érdeklődésre számot tartó Nemzeti Eszközkezelő iránt a kilakoltatási moratórium feloldása után megnövekedett az érdeklődés. Így érdekessé válhat a NET program és a magáncsőd költségeinek és vonzatainak összehasonlítása is. Ezekből az ötletekből is láthatjuk, hogy a devizahitel probléma a mai napig nem képez lezárt történetet a magyar gazdaság folyásában. Vannak még olyan problémák, amik ezt követően fognak jelentkezni, illetve olyan lehetőségek, amelyeknek mikroszintű összehasonlítása még várat magára. Így annak ellenére, hogy kicsi a téma magyar nyelvű szakirodalma maga a téma nagyon is figyelemre és későbbi kutatásokra méltó. Irodalomjegyzék 1. Balas Tamás - Nagy Márton (2010): A devizahitelek átváltása forinthitelekre. Hitelintézeti Szemle, IX.évf. 5.szám, pp Balás Tamás - Nagy Márton (2010): A devizahitelek forinthitelre történő átváltása. MNB Szemle, 2010 október, pp Balás Tamás (2013): A háztartások eladósodottsága és jövedelemarányos törlesztési terhe. MNB Szemle, 2013 október, különszám, pp Bánfi Tamás (2012): A devizahitelezés oka, a beavatkozás lehetősége, módjai. Pénzügyi Szemle, 2012/3.szám, pp Bánfi Tamás (2013): Néhány megjegyzés Csaba László tanulmányához. Pénzügyiszemle.hu, (letöltve: ) 6. Bánfi Zoltán (2010): (M)értéktelenül - A lakossági hitelek növekedése a válság előtt. Hitelintézeti Szemle, IX. évfolyam 4.szám, pp Bauer Péter et al. (2013): Túlzott lakossági eladósodás. MNB Szemle, 2013 október, különszám, pp Berlinger Edina - Walter György (2013): Unortodox javaslat a deviza- és forintalapú jelzáloghitelek rendezésére. Hitelintézeti Szemle, XII.évf. 6.szám, pp Bethlendi András - Máté János (2012): Magáncsőd Magyarországon: pro és kontra, Pénzügyi szemle online, (letöltve: ) 10. Bod Péter Ákos (2012): Pénzügyi alapok, Magyar Szemle Alapítvány, 304 p 11. de Winter, Joost C. F. Dodou, Dimitra (2012): Five-Point Likert Items: t test versus Mann-Whitney-Wilcoxon. Practical Assessment, Research & Evaluation, 15.évf., 11.szám (letöltve: ) 12. Draskovich Edina (2015) Magáncsőd (Infoszolg jegyzet). Képviselői információs szolgálat, 485f-41f2-acfe-a235635ce1d9 (letöltve: ) 13. Farkas Anita (2015): Magáncsőd szabályozás jegybanki szempontból, mnb.hu (letöltve: ) 124

128 14. Fossen, Frank M (2011): Personal Bankruptcy Law, Wealth and Entrepreneurship Theory and Evidence from the Introduction of a "Fresh Start", SOEPpapers on Multidisciplinary Panel Data Research január. (letöltve: ) 15. Gárdos István - Nagy András (2013): A devizahitel jogi alapkérdései. Hitelintézeti Szemle, XII. évf. 5.szám, pp Holmár Krisztina (2012): Mérlegen a valóság, avagy a hazai devizahitelezés nyertesei és/vagy vesztesei. Hitelintézeti szemle, XI. évfolyam különszám, pp Horniák Balázs: Bukhatnak a lakáshitelesek; nol.hu; (letöltve: ) 18. Hunyadi László Mundruczó György Vita László (1996): Statisztika. Aula Kiadó, 883 p. 19. Kehl Dániel - Dr Rappai Gábor (2006): Mintaelemszám tervezése Likert-skálát alkalmazó lekérdezésekben. Statisztikai Szemle, 84. évf., 9.szám, pp Király Júlia - Nagy Márton (2008): Jelzálogpiacok válságban. Hitelintézeti Szemle, VII. évf. 5.szám, pp Kiss Gábor Dávid - Schuszter Tamás (2014): Miben különböznek a devizaalapú hitelek devizái, Pénzügyi Szemle, 2014/2., pp Kovács Levente (2013): A devizahitelek háttere. Hitelintézeti Szemle, XII. évf., 3.szám, pp Lázár Endre (2009): Kutatásmódszertan a gyakorlatban az SPSS program használatával. Scientia Kiadó, 154 p. 24. Lentner Csaba: A devizahitelezés Nagykönyve (recenzió). Pénzügyi Szemle, 2015/1, pp London Economics (2012): Study on means to protect consumers in financial difficulty: Personal bankruptcy, datio in solutum of mortgages, and restrictions on debt collection abusive practices, december. (letöltve: ) 26. Madár Péter et al. (2002): Pénzügyek alapjai, BGF, 639 p 27. Malhotra (2009): Marketingkutatás. Akadémiai Kiadó, 832 p 28. Molnár Tamás (2007): Egyszerűen statisztika. Perfekt Kiadó, 232 p. 29. Pénzügyi Szemle blog (2013): Devizahitelek: miben hibáztak biztosan a bankok? Pénzügyi Szemle Blog, bankok (letöltve: ) 30. Pitz Mónika - Schepp Zoltán (2013): A banki hitelek árazásának vizsgálata strukturális VAR-modell segítségével. Pénzügyi Szemle, 2013/4., pp Pitz Mónika (2012): A svájcifrank-alapú jelzáloghitelek kamatait alakító tényezők. Hitelintézeti Szemle, XI. évf. különszám, pp Sajtos László Mitev Ariel (2007): SPSS Kutatási és adatelemzési kézikönyv. Aliena Kiadó, 404 p. 33. Soros György (2008): A 2008-as hitelválság és következményei, Scolar Kiadó, 208 p 34. Szigel Gábor - Fáykiss Péter (2012): Az eladósodás hatása a magyar háztartások pénzügyi és jövedelmi pozíciójára. MNB Szemle, 2012 február, pp

129 35. Szilágyi Imre (2015): Svájci frank árfolyam Lifesucces Blog, (letöltve: ) 36. Takács Szabolcs Makrai Tamás Vargha András: Klasszifikációs módszerek mutatói. Psychologia Hungarica, III.évfolyam,, 1.szám, pp sis_201_01_ pdf (letöltve: ) 37. Tóth Zsuzsanna (2008): A magyar lakosság eladósodásának folyamata a rendszerváltásltól napjainkig (szakdolgozat), BGF Külkereskedelmi kar (letöltés: ) 38. Varga Beatrix Szilágyi Roland (2011): Kvantitatív információképzési technikák, Nemzeti Tankönyvkiadó, tankönyvtár.hu pzesi_technikak/adatok.html (letöltve: ) 39. Veres Judit Gulyás Éva (2009): Bankszámvitel. Alinea Kiadó, 284 p. 40. Wagner Ildikó (2009): A magáncsőd hiányából eredő problémák. Themis 2009 december, pp Források 1. MNB Pénzügyi stabilitási jelentés (2015. május) mnb.hu, (letöltve: ) 2. MNB Féléves jelentés (2015). mnb.hu, (letöltve: ) 3. Általános tájékozató Természetes személyek adósságrendezésére (2015), MNB, pdf (letöltve: ) Jogszabályok Magáncsőd törvényjavaslat (2015). parlament.hu, (letöltve: ) 126

130 LASKAI ZSANETT Kereskedelem és marketing Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar Témavezető: Dr. Olsovszkyné Dr. Némedi Andrea egyetemi adjunktus, KE GTK A csokoládé fogyasztói megítélése Témám a csokoládéról szól, melyet azért választottam, mivel kedvelem ezt a fajta édességet, továbbá érdeklődtem az egészségre gyakorolt hatásai iránt. Dolgozatomban bebizonyítottam, hogy a csokoládé jó hatással is lehet az emberi szervezetre, mint például a vérnyomáscsökkentés, köhögéscsillapítás, vagy a stroke megelőzése. Az irodalmi áttekintésben a téma szakirodalmát dolgoztam fel. A kutatásom egy 162 fős kérdőíves megkérdezésen alapult, amelyet PSPP program segítségével értékeltem ki. E mellett kiegészítő kutatásként fókuszcsoportos kutatást is végeztem a fiatal női korosztályban. A kérdőíves megkérdezésemből kiderült, hogy a többség hetente, vagy hetente többször is fogyaszt csokoládét, továbbá, hogy jobban preferálják a tejcsokoládét, mint az ét-, vagy a fehércsokoládét. Fény derült továbbá arra is, hogy a kérdőív kitöltői hipermarketekben vásárolnak legnagyobb arányban csokoládét. Arra is választ kaphattam, hogy minél magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik az egyén, annál inkább figyeli a termékek csomagolásán található információkat. A három leginkább figyelt információ a termékek csomagolásán: márkanév, termék neve, valamint a küllem, állomány. A legkevésbé figyelt három pedig: védjegy, jelölés, az energiatartalom, továbbá az egészségre vonatkozó állítások. Az emberek többsége továbbra is névnapokra, illetve születésnapokra vásárolja ezt az édességet. A fókuszcsoportos interjúmból kiderült, hogy a jelenlévők egyértelműen a Milka csokoládét preferálják más márkákkal szemben, olyannyira, hogy a vak kóstoltatás során hatból öt felismerte a jellegzetes íze alapján. Vásárlásaikkor fontos, hogy szeretik-e az adott csokoládét, mennyibe kerül, az íze vagy, hogy éppen mit kívánnak meg. Szlogenfelismerést bonyolítottam le a fókuszcsoportos interjú során, 8 csokoládémárka szlogenjét kellett összepárosítaniuk, melyet tökéletesen végrehajtottak. E vizsgálat továbbá a kérdőíves megkérdezéskor is kiderült, hogy a megkérdezettek nem voltak tisztában a csokoládé jótékony hatásaival, csupán a boldogsághormonok felszabadulását említették, amely viszont nem bizonyított. 127

131 Consumer perception of chocolate My topic is about chocolate. I have chosen it because I like this kind of sweet, and I am interested in its effects on health. Chocolate has a lot of positive effects on health, for example lower blood pressure, less cough and it can prevent stroke. In the review of the literature I looked for relevant sources on this topic. My dissertation is based on a questionnaire with 162 people, which I analyzed with PSPP programme. In addition I did a focus group with 6 female persons who are in their twenties. In my questionnaire the results showed that the interviewees consumed chocolate weekly or more times a week, and most of them liked milk chocolate, more than dark or white. These people most often buy this food in hypermarkets. I found a surprising result, because who are more qualified people, they look for information on the packages more times. The 3 most frequent pieces of information are: the brand, the name of the product and the appearance. The 3 least frequent pieces of information are: the trademark, the energy content and the sentences about health. Most people still buy chocolate for namedays and birthdays. In my focus group it was revealed that they preferred Milka chocolate as presents opposed to other brands, because in blind tasting 5 women recognized it out of 6 because of its typical taste. When their buy it, it is important that they like it, the cost, the taste and what they would like to eat at that moment. In the slogan recognition the participants had to match the brand and its slogan, and it was perfect. In every research it was revealed that the people knew only the simple effects of chocolate on health. 128

132 1. BEVEZETÉS A dolgozati témámat azért választottam, mivel régóta kedvelem a csokoládét. Úgy vélem, hogy ennek az élelmiszernek rendkívül megosztó a fogyasztása, jót tesz-e, vagy inkább káros hatásai vannak az emberi szervezetre. Ezért foglalkoztatnak az egészségre gyakorolt hatásai, hiszen az egészség a legfontosabb egy ember számára. A vizsgálatra azért volt szükség, mivel az elhízás egy globális problémának mutatkozik manapság, a legtöbben ezért a csokoládét, illetve a különböző édességeket okolja elsősorban véleményem szerint. Ezért szeretném nekik bebizonyítani, hogy a csokoládé rendelkezik olyan összetevőkkel, amelyek jótékony hatással rendelkeznek. A primer kutatásaim során felmértem az emberek tudását is a csokoládéról, mivel foglalkoztat az, hogy mit tudnak róla. Vizsgálom továbbá a fogyasztási és vásárlási szokásokat is. Elsőként három hipotézist állítottam fel az irodalmi áttekintés után. Ezek a következők: H1: A fogyasztók a tejcsokoládét részesítik előnyben az étcsokoládéval szemben. H2: Minél magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik az egyén, annál inkább figyeli a termékek csomagolásán található információkat. H3: A csokoládévásárlás leggyakrabban szupermarketekben történik Hipotéziseimet a következtetések és javaslatok részben fogom tesztelni a munkám végén. 2. SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS MOZSÁR (2013) szerint a csokoládén kívül kevés olyan étel van, amely annyi érzelmet vált ki az emberekből, mint ez a termék. A szeleteseket leginkább a fiatalok fogyasztják, ezért a legtöbb márka őket választja célcsoportjául. A szerző íz tesztet végzett el a kutatása során, ahol kiderült az, hogy a Milka jobban ízlett a résztvevőknek, mint a Boci. Mindenki tudta, hogy mit kóstoltattak vele az előbbi márka esetében. E mellett készített egy kérdőíves felmérést is, melyben megállapította, hogy a nettó jövedelem emelkedésével csökken a csokoládéfogyasztás, amely egy érdekes eredmény. Valószínűleg azért lehetséges ez a szerző szerint, mivel aki magasabb jövedelemmel rendelkezik az egészségtudatosabb életvitelt folytat. A kutatásban résztvevők 24%-a szereti a tej-, ét- és fehércsokoládét egyaránt. A felmérés során kiderült, hogy a tejcsoki a legnépszerűbb, hiszen 58 alkalommal jelölték, a második a fehércsokoládé 24, és végül a harmadik az étcsokoládé 18 jelöléssel. A kitöltők közül leggyakrabban szupermarketekben vásárolnak csokoládét, a második helyen pedig a kisbolt áll. E termék vásárlása során a legbefolyásolóbb az ízesítés volt, majd ezt követte a minőség, végül az ár. A csokoládé márkák esetében a Milka, a Boci és a Tibi volt a legnépszerűbb (MOZSÁR, 2013). MATOS és LENGYEL (2006) a csokoládé gyógyító hatásairól írnak. A flavonoidok fontos alkotói a növényeknek, ezek mellett viszont az állati és az emberi szervezetet is képesek védeni. Gyulladáscsökkentő, illetve daganatellenes hatással is rendelkeznek. Számos, a cikk megjelenése előtti vizsgálatok szerint a sok kakaót tartalmazó, flavanolokban bővelkedő sötét csokoládé segít a szív- és érbetegségek megelőzésében és kezelésében. Az Aquilai Egyetem professzora, David Grassi és csapata arról adtak ki dolgozatot, hogy olyan kísérletet végeztek, ahol 7 napig a résztvevők nem fogyaszthattak kakaót, majd 15 napig minden nap 10 deka csokit ettek. A csoport egyik fele étcsokoládét, a másik fele fehéret ehetett, a kiválasztás véletlenszerű volt. A második hét elteltével ismét kakaómentes hét volt, és csokoládécsere, vagyis aki először 129

133 étcsokoládét kapott az most fehéret evett, és ugyanaz fordítva is. A jelenlévők vérnyomását minden nap mérték, továbbá az egyes időszakok végén meghatározták a cukoranyagcseréhez fűződő adatokat. Az eredmény az lett, hogy a sötét csokoládé fogyasztásakor a vérnyomás csökkent, és javult az inzulinrezisztencia. Ez a fehér csoki esetén nem lépett fel. Azért következhetett be a kedvező hatás az étcsokoládénál, mivel a bennük lévő flavanolok következtében az erek belső felszínének sejtjei több értágító anyagot, nitrogén monoxidot generáltak, amely hatására csökkent a vérnyomás. Az előzőkben leírt vizsgálat egészséges és fiatal személyeken történt 2005-ben. Egy év elteltével egy másik kutatócsoport is végzett egy kutatást, fiatal, valamint 50 évnél idősebb korosztálynál. Ezek az önkéntesek néhány napig flavanol-dús folyékony csokoládét ittak. Ennek hatására az erek rugalmassága kedvezőbb lett, az idősebbeknél intenzívebb volt ez a hatás. Az a sötét csokoládé, amelynek legalább 50 %-os a kakaótartalma, a flavanolokon kívül tartalmaz még vasat, kalciumot, káliumot, illetve A, B, C és E vitamint is. Londoni tudósok szintén végeztek kutatásokat, ők viszont a köhögéscsillapító hatását vizsgálták e terméknek. Az önkénteseknek egyik héten számukra ismeretlen tartalmú kapszulát vettek be, ebben köhögéscsillapító kodein volt. A másik héten pedig theobromint tartalmazó kapszulát, amelyet tartalmaz a csokoládé. A harmadik héten viszont placebót kaptak a résztvevők, mely teljesen hatástalan. A paprika hatóanyagának belégzésével köhögést generáltak. A köhögéscsillapító kodein hatásos volt, viszont a theobromin 33%-kal jobb eredményt ért el. A kutatók szerint, ha köhög a gyermekünk, akkor azt körülbelül 3 deka csokoládéval tudjuk csillapítani, ez a felnőtteknél a duplája. Mindezen kutatások ellenére nem szabad elfelejteni, hogy ezek mellett sok kalóriát is tartalmaz. Ha rendszeresen fogyasztjuk, akkor figyeljünk oda, hogy a többi ételből ennek megfelelően csökkentsük az adagot. A csokoládéban található cukor fogszuvasodást eredményezhet, ezért javasolt a fogyasztása után fogat mosni (MATOS és LENGYEL, 2006). Egy másik forrás szerint is (rövidtávon) csökkenti a vérnyomást. Egy kutatásban 173 felnőtt vett részt, akik magas vagy normál vérnyomással rendelkeztek. Napi rendszerességgel fogyasztották napig a következő csokoládékat: étcsokoládé, nagy flavonoltartalmú tejcsokoládé, fehér csokoládé vagy flavonolmentes csokoládé. Négy vizsgálatban gramm, egyben pedig 46 gramm volt a napi adag. A csokoládék kakaótartalmának százalékos értékét viszont nem adták meg. Megállapították, hogy szignifikánsan csökkentette az étcsokoládé, valamint a nagy flavonoltartalmú tejcsokoládé a szisztolés, illetve a diasztolés vérnyomást. Abban az egyszeri vizsgálatban azonban, amikor 46 grammos volt az adag, nem találtak a vérnyomásértékekben különbséget (MILLIRON et al., 2011). Az Oscar Franco által vezetett kutatás kimutatta, hogy az édességet kedvelők között 37%- kal kisebb az esélye a szív-és érrendszeri betegségeknek, illetve 29%-kal az agyi érkatasztrófák előfordulásának. Ennek a kutatásnak is van gyenge pontja, mégpedig az, hogy nem tettek különbséget a csokoládék között. Szükséges megemlítenünk, hogy a flavonoid molekulákat azért vonják ki a bolti csokoládéból, mert ettől kesernyés íze lesz (BALÁZS, 2012). Számos kutatás mutatott rá a csokoládé jótékony hatásaira, kismértékű fogyasztás során a szív- és érrendszerre. Egyes szakértők szerint védőhatást is kifejthet az érelmeszesedés vagy a stroke (agyvérzés) esetében. (Ezzel szemben sokan még mindig az elhízás egyik fő felelősének tartják.) Ezek mind a csokoládéban lévő antioxidáns hatású vegyületeknek köszönhetők, 130

134 melyből annál több van, minél nagyobb a csokoládé kakaótartalma. A jótékony hatások még a tejcsokoládénál is kimutathatók, melyet a kalciumnak és a zsírsavaknak tulajdonítanak be. A cikk szerint tévhit az, hogy a csokoládé boldogsághormonokat (szerotonin szint) szabadít fel a testben. Kimutatható, hogy depressziós emberek több csokoládét fogyasztanak, bár erre nincs semmiféle tudományos magyarázat ( 2015). Szakály és kutatócsoportja érdekes eredményeket kapott, amikor a csomagolás fontosságát vizsgálták. Kutatásuk szerint a nők 87,8%-a, a férfiaknak pedig 78,8%-a figyelik a csomagoláson feltűntetett információkat. Akik figyelik a csomagolást, azoknak 96,6 %-a az árat, 94,7 %-a a minőség-megőrzési időt, valamint 92,7 %-a a termék nevét nézik meg, ezek a legkimagaslóbbak. A származási hely viszont csak a középmezőnyig jutott. A nők voltak azok minden esetben, akik alaposabban tanulmányozzák a csomagolást. Azt is sikeresen megállapították kutatásuk alkalmával, hogy a magasabb jövedelemmel rendelkezők nagyobb arányban nézik meg a termék összetevőit, mint az átlag alatti jövedeleműek. Minél magasabb az iskolai végzettsége az egyénnek annál valószínűbb, hogy megnézik az adalékanyagokat, az összetevőket és a származási helyet. Az új termékek címkéjének tanulmányozására fordított idő a csokoládé, cukorka esetében a legtöbben az átlagos időtartamot jelölték meg 54,6%-kal. Az emberek fontosnak tartják a minőségre, a származási helyre, valamint a termék előállítására utaló információk megjelenítését a csomagoláson (SZAKÁLY et al, 2014). A fogyasztói magatartástrendek változatai fontosak, hiszen ezáltal fejlődnek a cégek és a termékeik is. A célja a trendkutatásnak, hogy a jelenben feltűnő változásokat feltárja, valamint az okokat, továbbá a növekedés jelentőségét. Ezen eredmények alapján történnek a beruházások és a fejlesztések. Megállapítható az, hogy a megváltozott társadalom miatt szintén átalakultak a fogyasztói viselkedésformák. Ez a piacon leginkább a mennyiségi visszaesésben tükröződik. Törőcsik 2011-ben azt jósolta, hogy növekedni fog a racionális vásárlások száma, viszont ugyanúgy megmaradnak majd az élményvásárlások is (TÖRŐCSIK, 2011). 3. ANYAG ÉS MÓDSZER A dolgozatom készítése során primer és szekunder adat-, illetve információgyűjtést is egyaránt végeztem. Kvantitatív (kérdőív) és kvalitatív (fókuszcsoportos interjú) piackutatási módszereket egyaránt alkalmaztam. Ezeket alább részletezem. Kvantitatív kutatásként kérdőíves megkérdezést végeztem, amely nem volt reprezentatív, illetve önkényes mintavételt alkalmaztam. A kérdőívem 16 kérdésből, továbbá 4 háttérváltozóból állt, utóbbiak a nemre, korra, iskola végzettségre és jövedelemre terjedtek ki. A kérdéseimben 4 fő témakört érintettem, ezek a következők: vásárlás, fogyasztás, csomagolás, illetve az egészségre gyakorolt hatások ismerete. Kérdőívemet 201 fő töltötte ki első körben, akikből 4 állításuk szerint nem fogyaszt csokoládét, tehát maradt 197 fő, melyből 35 értékelhetetlen volt, végül 162 darab kérdőív volt értékelhető. A mintasokaság jellemzőit a következőkben fejtem ki. 137 nő és 25 férfi vett részt a kutatásban, a legtöbb kitöltő 18 és 29 év közötti nő volt. Iskolai végzettség szerint a legtöbben középiskolai érettségivel, illetve főiskolai oklevéllel/diplomával rendelkezők. Jövedelem tekintetében a legmagasabb arányban átlagos fizetésűek, de minden kategóriából érkezett válasz, mint ahogyan a többi háttérváltozó esetében is. A kérdőíves megkérdezés 2016 elején történt, illetve online volt elérhető. 131

135 Márkák Kvalitatív kutatásként fókuszcsoportos interjút választottam, erre fiatal nőket kértem fel, összesen 6 főt. Kritérium volt a részvételhez, hogy év közötti legyen az egyén. Azért ezt a szegmenst választottam, mivel a kérdőívemet ők töltötték ki a legmagasabb arányban, ezért úgy gondoltam így releváns eredményt fogok kapni. Az interjú időtartama körülbelül 1 óra volt, amely a Kaposvári Egyetem Marketinglaborjában zajlott. A beszélgetés során kíváncsi voltam a fogyasztási és vásárlási szokásaikra, továbbá a csokoládéval kapcsolatos ismereteikre. Ezen kívül szlogenfelismerés és kóstoltatás is volt az interjún. Előbbinél 8 különböző márka szlogenét kellett összepárosítani, utóbbi alkalmával négy táblás csokoládét kellett megkóstolniuk, ezekből 1-1 kockát, melyek a következők: Milka, Tibi, Boci és Spar sajátmárkás csokoládé. Ezután ki kellett találniuk, hogy melyik márkát kóstolták, 1-5-ig skálán kellett értékelniük, továbbá véleményt írni, hogy milyennek ítélték. Az interjú 2016 szeptemberében történt. 4. EREDMÉNYEK Kérdőívem célja az volt, hogy megismerjem az emberek csokoládé fogyasztási és vásárlási szokásait, illetve, hogy mennyire ismerik az egészségre gyakorolt hatásait, továbbá a csomagolás fontosságát. A következőkben szignifikáns (95%-os valószínűséggel reális a kapott eredmény), valamint nem szignifikáns eredményeket is fogok közölni Fogyasztási és vásárlási attitűdök Az 1.ábra a különböző csokoládémárkák fogyasztását mutatja be. Milka 89,51 Kinder 54,32 Boci 44,44 Sport 43,83 Kit Kat 31,48 Mars 22,48 Lindt 21,6 Tibi 20,37 Egyéb 19,75 0,00 20,00 40,00 60,00 80,00 100,00 Fogyasztás 1. ábra: A különböző márkák fogyasztása, % (n=162) Eszerint a kitöltők között a leggyakrabban fogyasztott csokoládémárka a Milka (89,51%). A fókuszcsoportos interjún szintén ezt a márkát preferálták a többivel szemben. Más 132

136 Vásárlás, % válaszlehetőségek körülbelül fele annyi jelölést kaptak, mint az előbb említett. A második legtöbbet a Kinder kapta, ez 54,32%. A Tibi volt a legkevésbé fogyasztott csokoládé 20,37%- kal. A 2. ábrán a különböző típusú csokoládék kedveltsége látható. Különleges csokoládé 10,49 Étcsokoládé 19,14 Tejcsokoládé 45,68 Töltött csokoládé 18,52 Fehércsokoládé 6,17 2. ábra: A különböző típusú csokoládék kedveltségének megoszlása, % (n=162) Megállapítható, hogy a válaszadók közel fele a tejcsokoládét kedveli (45,68%). Ezután következik másodikként az étcsokoládé (19,14%), amely nem sokkal előzi meg a töltött csokoládét (18,52%), majd a következő a különleges csokoládé (10,49%), végül a legalacsonyabb értéket a fehércsokoládé kapta (6,17%). Ezért elmondható, hogy a legkedveltebb csokoládé típus a tejcsokoládé, melyet Mozsár (2013) is alátámasztott. A 3. ábrán látható, hogy a kitöltők milyen arányban vásárolják a különböző kiszerelésű csokoládékat. 100,00 90,00 80,00 70,00 60,00 50,00 40,00 30,00 20,00 10,00 0,00 91,98 Táblás csokoládé 68,52 Szeletes csokoládé Kiszerelések Nagy táblás csokoládé 28,40 25,93 Bonbon/praliné 3. ábra: A különböző kiszerelések vásárlásának megoszlása, % (n=162) 133

137 Vásárlások, % A legmagasabb arányban vásárolt a táblás csokoládé (91,98%), a második helyen a szeletes áll (68,52%), a harmadik a nagy táblás (28,4%), az utolsó helyen a bonbon/praliné kategória áll (25,93%). A táblás, illetve a szeletes azért lehet népszerű, mivel megfizethető az áruk, valamint igazi impulzustermékek. Valószínűleg azért lehet a nagy táblás, valamint a bonbon/praliné a legkevésbé vásárolt termék, mivel előbbit inkább akkor vásárolják meg, ha akciós, ez derült ki a fókuszcsoportos interjún. Utóbbi pedig azért az utolsó, hiszen ezt a kiszerelést legtöbbször ajándékba vesszük valamilyen ünnepre. A 4. ábra az egyes bolttípusokban történő vásárlások arányát mutatja be. 100,00 90,00 85,80 80,00 70,00 60,00 65,43 64,81 50,00 40,00 40,12 30,00 20,00 10,00 16,67 4,94 0,00 Hipermarket Szupermarket Diszkont Kisbolt Drogéria Egyéb Bolttípusok 4. ábra: Az egyes bolttípusokban történő csokoládévásárlások aránya, % (n=162) A kitöltők legnagyobb arányban a hipermarketet jelölték 85,80%-ban. A szupermarketben (65,43%) és a diszkontban (64,81%) történő vásárlások jelölési aránya szinte megegyezett, itt csak minimális különbség található. Korosztály szerint szignifikáns összefüggést mutat a kisboltban csokoládét vásárlók aránya (p=0,004). Az 1. táblázatban különböző állítások találhatók, amelyek a vásárlásra vonatkoznak, ezeket 1-5-ig skálán kellett értékelniük. Az 1-es jelentette azt, hogy egyáltalán nem értek vele egyet, az 5-ös pedig azt, hogy teljes mértékben egyetértek. 1. táblázat: A csokoládévásárlással kapcsolatos állítások értékelése 1-5-ig skálán (n=162) ÁLLÍTÁS ÁTLAG SZÓRÁS Számomra a csokoládé vásárlásakor a legfőbb mérvadó a minőség. 4,09 0,98 A gyerekek erősen befolyásolják a csokoládé vásárlását. 3,61 1,19 Csokoládé vásárlásakor fontos a csomagolás. 2,72 1,34 Ha csokoládét vásárolok fontos, hogy hol gyártották a terméket. 2,47 1,34 Számomra a csokoládé vásárlásakor a legfőbb mérvadó az ár. 2,34 1,20 A legnagyobb átlagot az kapta, miszerint a kitöltőknek fontos a csokoládé minősége, ez korábbi kutatásokból is kiderült, sokkal lényegesebb számukra, mint az ár. A második legmagasabb 134

138 átlagot az a kijelentés érte el, hogy erősen befolyásolják a gyerekek a csokoládé vásárlását, ezzel a fókuszcsoport résztvevői is egyetértettek. A csomagolás fontossága közepes volt a kitöltők számára. Az pedig, hogy hol gyártották a terméket utolsó előtti helyet érte el A csomagolás tanulmányozása vásárlás során A 2. táblázat arról számol be, hogy a válaszadók miket figyelnek a csomagolásokon. A kitöltőknek aszerint kellett értékelnie a különböző lehetőségeket 1-5-ig skálán, hogy mennyire figyelik ezeket vásárlásaikkor. Az 1-es azt jelenti, hogy egyáltalán nem figyelem a csomagoláson, az 5-ös pedig azt, hogy teljes mértékben figyelem. 2. táblázat: A csomagoláson található információk figyelésének értékelése 1-5-ig skálával, (n=159) INFORMÁCIÓK ÁTLAG SZÓRÁS Márkanév 3,83 1,16 Termék neve 3,82 1,26 Küllem, állomány 3,72 1,08 Ár 3,52 1,34 Minőség-megőrzési idő 3,50 1,44 Tömeg/térfogat 3,13 1,40 Összetevők 2,84 1,42 Gyártó 2,72 1,37 Származási hely 2,63 1,37 Védjegy, jelölés 2,48 1,35 Energia tartalom 2,44 1,40 Egészségre vonatkozó állítások 2,40 1,36 Allergén anyagok 2,21 1,41 A három legjobban figyelt információ a termékek csomagolásán a következők: a márkanév, a termék neve, illetve a küllem, állomány. E szerint a kitöltők zöme valószínűleg márkahű, és egy bizonyos terméket csak egy adott márkaként vesznek meg, ezért lehetett, hogy ez a kettő kapta a két legmagasabb átlagot. A harmadik, a küllem, állomány azért kerülhetett erre a helyre, mivel, ha ránézünk egy termékre és gusztusosan néz ki szívesebben megvásároljuk, mint amikor behorpadt, vagy elszakadt a csomagolás A csokoládé befolyása az egészségre a kitöltők szerint A 3. táblázatban megmutatkozik, hogy a kérdőív kitöltői csak az általánosan ismert hatásait ismerik a csokoládénak. Értékelniük kellett, hogy mennyire értenek egyet a lentebb látható állításokkal. Az 1-es jelentette azt, hogy egyáltalán nem értek egyet, az 5-ös pedig azt, hogy teljes mértékben egyetértek. 3. táblázat: A csokoládé egészségre gyakorolt hatásainak értékelése 1-5-ig skálán, (n=162) 135

139 ÁLLÍTÁS ÁTLAG SZÓRÁS A csokoládéfüggőség létező betegség. 3,87 1,36 A csokoládét fogyasztó emberek a boldogsághormonok felszabadulásáért fogyasztják ezeket a termékeket. 3,41 1,13 A csokoládé csökkenti a szív-és érrendszeri betegségek kialakulását. 3,00 1,21 A csokoládé mértéktelen fogyasztása ásványi anyagokat von el a szervezettől. 2,96 1,27 A kutatók szerint köhögés enyhítésére is kiváló a csokoládé. 2,62 1,15 A csokoládé ártalmas az egészségre. 2,17 1,01 Nagyon alacsony átlagot kapott az az állítás, hogy a csokoládé csökkenti a köhögést, mivel valószínűleg ezt a hatását nem ismerik a csokoládénak. A legmagasabb átlagot meglepően az a kijelentés kapta, miszerint a csokoládéfüggőség egy létező betegség. A második az, hogy az emberek a boldogsághormonok felszabadulásáért fogyasztják, ami tudományosan nem bizonyított tény. A szív-és érrendszeri betegségekre gyakorolt hatás 3-as átlagot kapott. Alacsonyabbra értékelték azt, miszerint a csokoládé ásványi anyagokat vonhat el a szervezettől, ha mértéktelenül fogyasztjuk. Az utolsó helyen az állt, hogy a csokoládé ártalmas az egészségre. Ezek alapján megállapítható, hogy a megkérdezettek nincsenek teljes mértékig tisztában a csokoládé egészségre gyakorolt hatásaival Szlogenfelismerés és kóstoltatás A szlogenfelismerésnél a résztvevők feladata az volt, hogy 8 különböző márka szlogenjét összepárosítsák, ez sikeres volt. A különböző szlogeneket leginkább a televízióból ismerték. Továbbá egy kóstoltatásra is sor került, ahol 4 különböző márkából egy-egy kockát kellett megkóstolniuk. Ezek egyformák voltak, illetve nem volt rajtuk megtalálható a márkajelzés. A márkák a következők voltak: Milka, Tibi, Boci és Spar sajátmárkás csokoládé. A legrosszabbnak a Tibit és a Spar sajátmárkás csokoládét ítélték. A Milkát 6-ból 5 fő egyértelműen felismerte, érezve a jellegzetes ízét. Az interjú végén annyit csoki fogyaszthattak a résztvevők, amennyit szerettek volna. Az egyik jelenlévő elmondta, hogy ekkor (amikor már megtalálható volt a márkajelzés a Tibi csokoládén) sokkal jobban ízlett neki, tehát fokozta a termék ízét a márka megjelenítése. Végül egy érdekes megállapítás is született, hogy csupán egy ember ismerte fel az összes csokimárkát, ő pedig az volt, aki a leggyakrabban fogyaszt csokoládét naponta háromszor vagy négyszer. Tehát elmondható, hogy összefüggés van a között, hogy ha valaki minél többször fogyaszt csokoládét, annál jobban felismeri az egyes márkák jellegzetes ízeit. 5. KÖVETKEZTETÉSEK ÉS JAVASLATOK Ebben a részben a bevezetésben felállított hipotéziseimet vizsgálom meg elsőként, ezeket vagy elfogadom a kapott eredmények alapján vagy elvetem. Hipotéziseim az alábbiak voltak: H1: A fogyasztók a tejcsokoládét részesítik előnyben az étcsokoládéval szemben. 136

140 H2: Minél magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik az egyén, annál inkább figyeli a termékek csomagolásán található információkat. H3: A csokoládévásárlás leggyakrabban szupermarketekben történik. Kutatásaim során kiderült, hogy az első hipotézisemet, miszerint a fogyasztók a tejcsokoládét részesíti előnyben az étcsokoládéval szemben elfogadtam. Hivatkozva arra, hogy a kérdőíves megkérdezés során a kitöltők 45,68%-ban a tejcsokoládét jelölték, míg az étcsokoládét 19,14%- ban. A már előzetesen lebonyolított kutatások is ezt igazolják. A második hipotézisemet, miszerint összefüggés van az iskolai végzettség és a csomagoláson található információk figyelése között szintén elfogadtam. Ezt arra alapoztam, hogy az általános iskolát végzettek 33%-ban, a szakiskolai/szakmunkásképző bizonyítvánnyal rendelkezők 40%-ban, az érettségizettek 45,95%-ban, végül a legmagasabb arányban az egyetemi/főiskolai oklevéllel rendelkezők 72,46%-ban figyelik ezeket. Tehát egy növekvő tendenciát láthatunk. A már előzetesen lebonyolított kutatások szintén ezt igazolják. A harmadik hipotézisem szerint a szupermarketekben bonyolítják le a fogyasztók a csokoládék vásárlását. Ezt elvetettem, mivel a kérdőívemből az derült ki, hogy a megkérdezettek leginkább hipermarketekben teszik, ezt 85,80%-ban jelölték, míg a szupermarketeket 65,43%-ban. Kiderült az is kutatásaim során, hogy a fogyasztók zöme nincs tisztában a csokoládé egészségre gyakorolt hatásaival, mind pozitív mind negatív értelemben. Csak az olyan általánosakat ismerik a pozitív hatások közül, mint például a boldogsághormonok felszabadulása a szervezetben, továbbá olyan negatívakat, mint a fogromlás vagy az elhízás. Véleményem szerint célszerű lenne különböző csokoládémárkáknak olyan reklámokat készíteniük, amelyek a csokoládé pozitív hatásaival ismertetik meg a fogyasztót. Fontosnak tartom azt, hogy az emberek tudatosabb vásárlásokat folytassanak le a mindennapjaik során, ezáltal tisztában legyenek azzal, hogy miket fogyasztanak. Véleményem szerint a tudatosabb fogyasztóvá való nevelést, már az általános-, illetve középiskolások körében el kell kezdeni, ennek első lépcsője az lehetne, hogy olvassák el a csomagoláson található információkat. A csomagolások terén is sok mindent sikerült megtudnom mindkét kutatásom alkalmával. A kérdőíves megkérdezésem során az derült ki, hogy a csomagolás közepes mértékben fontos. A fókuszcsoportos interjún ezzel szemben kiderült, hogy a éves női szegmens számára bizonyos mértékben fontos a csomagolás, főleg ajándékvásárláskor sokkal nagyobb mérvadó, mint az ár. Ezzel ellentétben, ha nem ajándékba vásárolják, akkor szerintük elhanyagolható. A kérdőíves megkérdezésre alapozva sokkal nagyobb mérvadó csokoládé vásárláskor a minősége, mint az ára. A fókuszcsoportos interjúmon a szlogenfelismerés, valamint a kóstoltatás meglepő eredményt hozott számomra. A szlogenfelismerés során 8 különböző márkát és azok szlogenjét mutattam be kártyák segítségével, természetesen nem egymás mellett szerepeltek a helyes megoldások. A feladat az összepárosítás volt, amely tökéletesen sikerült a résztvevőknek, melyet együtt kellett megoldaniuk. Megoszlottak a tekintetben, hogy az internetről vagy a televízióból informálódnak, de ezen szlogenek tekintetében szinte teljes mértékben elmondható, hogy ez az utóbbiból történik. A következő a kóstoltatás volt, mely során 4 különböző márkát kóstoltattam a jelenlévőkkel (Milka, Boci, Tibi, Spar sajátmárkás csokoládé). A 6 főből csupán 1 volt, aki felismerte mind a 4 csokoládémárkát, ezáltal megállapítható, hogy minél több csokoládét fogyaszt valaki, annál jobban felismeri az egyes 137

141 csokoládék ízeit. A Milkát 6-ból 5 felismerte íz alapján, valamint a legjobb értékelést is ez kapta, tehát megállapítható, hogy a vizsgált éves nők számára a legkedveltebb csokoládé a Milka. 6. IRODALOMJEGYZÉK Balázs Zs.: A csokoládé, mint gyógyszer: fekete-fehér, igen-nem. HVG 34 (27) (2012) Matos L. és Lengyel É.: Édes gyógyszer a keserű csokoládé? In Édesipar (4) 9-11 Milliron T., Kerlsber G., Leilani St. A.: Jótékonyan hat-e a csokoládé a szív és ér rendszerre? Orvostovábbképző szemle 18 (3) (2011) Mozsár A.: Csokoládéfogyasztás vizsgálata a Jászságban élő huszonéves fiatalok körében. In: Economica: Szolnoki Főiskola tudományos közleményei (Klsz.) Szakály Z., Horvát A., Soós M., Pető K., Szente V.: A minőségre és származásra utaló jelölések szerepe a fogyasztó döntéshozatalban. In: Élelmiszer, táplálkozás és marketing (1) 3-10 Törőcsik M.: Fogyasztói magatartástrendek az élelmiszerfogyasztásban. In: Élelmiszerbiztonság (4) A csokoládé egészségesebb, mint gondoltuk. URL: [2016. január 07.] 138

142 SÁNTOSI PÉTER Regionális és környezeti gazdaságtan Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar Témavezetők: Dr. Szente Viktória egyetemi docens, KE GTK Dr. Böröndi-Fülöp Nikoletta egyetemi adjunktus, KE GTK Helyi hús és húskészítmények közösségi értékesítésének lehetőségei A magyar agrárium ágazati sajátosságait tekintve nehéz helyzetben vannak a kis-, közép-, illetve mikrogazdaságok. Az egyre növekvő élelmiszerigényeket kielégíteni nagy- illetve multinacionális vállalatoknak adatik meg, köszönhetően a volumenalapú termelésüknek, így háttérbe szorítva a kisebb helyi vállalkozásokat. Ez a tendencia tapasztalható Magyarországon is, amelynek komoly negatív következményei lehetnek. A hústermelés és értékesítés tekintetében a közösségi értékesítési formák leginkább elmaradottnak tekinthetők a nyugati országokéhoz képest. Nagyüzemi termelés és a multik értékesítési gyakorlatának köszönhetően a lakosság alig találkozhat vidékkel, az őstermelőkkel, és ismerheti meg azok termékeit. Ebben tud segítséget nyújtani a közösségi értékesítési formák használata. Hipotézisemet ehhez kapcsolódóan állítottam fel, hogy a közösségi értékesítési lehetőségeknek van piaci potenciálja a hús és húskészítmények esetén. A helyi igények felmérése révén arra kerestem választ, hogyan segíthető elő a fenntartható, és a helyi gazdaság fejlesztését egyaránt szolgáló közösségi értékesítés. Eszközként fogyasztói megkérdezést választottam, amelyet az SPSS for Windows 22-es verzióját használva értékeltem. Az eredmények alapján a legnagyobb problémát az értékesítés helye okozza, a fogyasztók nem tudják hol, vagy nincs lehetőségük a helyi termékek megvásárlásához. Az általános boltválasztást befolyásoló tényezők közül az idő és a környezet a legfontosabb. Közösségi értékesítési formák közül optimálisnak látszik a Food Hub, amelyet alkalmazva friss helyi hús és húskészítményeket, valamint azok mellett sok más egyéb terméket lehetne felkínálni a vásárlóknak. Ezzel az egyszerű móddal a fogyasztók kívánságainak teljes mértékben meg lehet felelni. Időt spórolhatnak, ha ilyen formában vásárolnak és megfelelő környezetet lehet biztosítani a fogyasztóknak. Az eredményeket összegezve, komolyan el kell gondolkodni azon, hogy a dolgozatban boncolgatott kereskedelmi formát a gyakorlatban is láthatóvá tegyük. 139

143 The possibilities of the community sale of local meat and meat products Taking the sectoral specialities of Hungarian agriculture into consideration, the small-,middle and microcompanies are in a tight spot. The multinational companies have a possibility to satisfy the growing foodstuff needs, thanks to their volumentary production, pushing the smaller local companies in the background in this way. This trend can be experienced in Hungary too, which may have serious negative consequences. Concerning meat production and sale, the forms of community sale are the mostly high and dry compared to the western countries. Thanks to the volume production and the exercise of the multinational corporation sales, the population can hardly meet the country, the manufacturers and cannot get acquainted with their products. The usage of the community sale forms can help this situation. I set up my hypothesis according to this, namely that the community sale possibilities have a market potential in the case of meat and meat products. Through the survey of local needs I have looked for the answer how sustainable community sales which support the development of local economy can be maintained. I have chosen consumer interviews as a tool, which have been evaluted using SPSS for Windows version 22. Based on the results it can be concluded that the place of sale causes the biggest problem, the consumers do not know where or do not have the opportunity to purchase local products. Among the factors influencing the general choice of store time and environment are the most important ones. Among the sales forms of community sales Food Hub seems to be optimal, with the usage of which fresh local meat and meat products, as well as other products could be offered for the customers. With this simple method the wishes of consumers can be satisfied. They save time if they do the shopping in this way and we can provide appropriate environment for the consumers. Summarizing the results, we must seriously think it over that the form presented in the dissertation should be visualized in practice as well. 140

144 1. BEVEZETÉS Hazánkban a közösségi értékesítés terén nem látom a kiforrott beszerzési helyeket, elosztási gyakorlatot, bár a 90-es években egy külföldi szervezettel szakmai kapcsolat alakult ki és anyagi támogatásban is részesült az ország, de a jelenlegi gyakorlat nem felel meg teljes mértékben az elvárásoknak. A globalizáció hatására a fejlettebb gazdaságokban a kiskereskedelmi láncok térnyerése vált jellemzővé, hazánkban pont ennek fordítottja. Más kutatásokban azt a becsült eredményt kapták, hogy a fejlett országokban (Egyesült Királyság, Ausztrália) a fogyasztók a kiskereskedelmi láncokban vásárolják meg az élelmiszer mintegy 80%-át. A magyarországi agrárvilág ma szinte minden szempontból súlyosan megosztott. Ez a megosztottság egyre inkább akadályozza a jövőt megalapozó stratégiák kidolgozását és az ezek végrehajtásához elkerülhetetlen együttes cselekvést. A magyar agrárgazdaság egyik része, zömében a nagyobb üzemek igyekeznek alkalmazkodni a változó környezethez, ezzel együtt nem törődik a leszakadókkal, a kicsikkel és a vidék speciális problémáival. Az agrárvilág másik része vehemensen elutasít mindent, ami nagy, több hungarikumot és bioterméket akar, és nem veszi tudomásul a magyar mezőgazdaság számára adott realitásokat. A két tábor között minimális a párbeszéd, és ez a megosztottság a jövő szempontjából alapvető fontosságú döntések elodázását eredményezi (Csáki, 2008). A kutatás tárgyát tekintve célom az, hogy az amúgy is egyre nagyobb népszerűségnek örvendő helyi termékek (ezen belül a hús és húskészítmények) értékesítését hatékonyabbá tegyem. Legfőbb célként azt tűzöm ki, hogy a kijött eredményeket hasznosítva, a gyakorlatba átvéve megoldást találjon az esetlegesen problémás területeken. Hipotéziseimet az előbb említett tények tükrében állítottam fel: H1: A közösségi értékesítési lehetőségeknek van piaci potenciálja a hús- és húskészítmények esetén. A vizsgált termékkör választását az emberiség egyre gyorsabb ütemben növekvő húsfogyasztása indokolja: 1950 óta az elfogyasztott húsmennyiség megötszöröződött, 1970 óta pedig mintegy megduplázódott. Egy, a Kaposvári Egyetem által készített tanulmány alapján a húsfogyasztók egy évben 140,3 nap fogyasztanak baromfit, 115,3 nap sertést és mindössze 12,1 nap marhahúst (Huszka és Polereczki, 2008). Az elmúlt 50 év során (1960 és 2010 között) a Föld lakóinak száma több mint kétszeresére gyarapodott, s eközben a világ hústermelése több mint négyszeresére növekedett. A húsféleségek közül legerőteljesebben, több mint tízszeresére emelkedett a baromfihús, s ezt követte csökkenő sorrendben a sertéshús közel négy és félszeres növekedéssel, majd a marhahús, juh- és kecskehús, valamint az egyéb húsok közel azonos ütemben emelkedtek, többnyire megkétszereződtek (Kozák, 2015). 2. SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS Napjainkban nehéz helyzetben van a magyar agrárgazdaság. Közösségi értékesítés terén pedig nem látni igazán kiforrott gyakorlatot idehaza, vannak kezdeményezések, de a gazdaságra nézve nem igazán számottevő, míg külföldről láthatunk pozitív példákat (Benedek és Fertő, 2014; Réthy és Dézsényi, 2013; Nagy, 2016). 141

145 Értékesítési utat tekintve hazánkban a legtöbb termelő, őstermelő egyéb gondok elkerülése végett nem a klasszikus termékutat választja (gyártó nagykereskedő kiskereskedő fogyasztó), hanem a közvetlen értékesítést (Benedek, 2014). Ezzel nem is lenne gond, ha éppen nem a háztáji értékesítés lenne, hanem a közvetlen értékesítésen belül másik formát mutatna. A termelő háznál nem tud elég terméket eladni, így a későbbiekben sem tud többletet termelni, többletprofitot nem tudja visszafektetni gazdaságában, hogy kapacitásnövekedést érjen el, amivel szélesebb fogyasztói réteg szükségleteit tudná kielégíteni. Ez az elosztási stratégiai döntés mutathat arra a tényre is, hogy a termelők inkább törekszenek a jelenlegi gazdálkodási színvonaluk fenntartására, mintsem a gazdaság fejlesztésére, bővítésére, ami a jelenlegi gazdasági környezettel hozható összefüggésbe. Számukra kevésbé fontos a gazdaság fejlesztése és növelése, ők a társadalmi értékeknek tulajdonítanak kiemelkedő jelentőséget (Csíkné és Lehota, 2013). A vevők szélesebb köréhez véleményem szerint közösségi értékesítés egyéb formái révén juthat el. A közösségi értékesítéshez tisztában kell lenni a rövid ellátási láncok (REL) jellemzőivel. A rövid ellátási láncok főbb tulajdonságai: Kis távolság a termelő és a fogyasztó között (ez a tulajdonság indokolja a rövid ellátási lánc elnevezést. Mivel a rövidség jobban körülhatárolható, mint az alternatívság, ezért a továbbiakban elsősorban ezt az elnevezést használom majd); Jellemző helyszínek jelenléte, ahol a termelő és fogyasztó találkozik (pl. saját udvar, termelői piacok, beszállítás helyi közétkeztetésbe, stb.). Ez azt jelenti, hogy a rövidség nem csupán a kis távolságban jelentkezik, de általában hiányoznak a termelő és a fogyasztó közé ékelődő, közbeiktatott szereplők (pl. forgalmazó, eladó), vagy ha van is ilyen, ezek száma kevés; Kis üzemméret, kis volumen; Általában megjelenik a fenntarthatóság valamely aspektusa, de hogy a környezeti, társadalmi vagy egyéb irányba történik az elköteleződés, az esetről-esetre változhat (Benedek, 2014). A REL-ekhez meg lehet említeni a közösség által támogatott mezőgazdasági rendszereket is (CSA - Community Supported Agriculture), amelyek alapját adják a közösségi értékesítésnek. A hazai kezdeményezések száma 2013-ban összesen 10 körül volt, azóta alakultak ki újabb rendszerek, bővítve a piacot (Réthy és Dezsény, 2013). Elhelyezkedésüket tekintve elsősorban nagyvárosok körül találhatók, az átvételi pontoktól átlagosan 40 (legfeljebb 100) km távolságra. A CSA-kra jellemző, hogy zárt közösségek, a fogyasztók hosszabb távon elköteleződnek egyegy gazda mellett. A fogyasztói igény nagy, de mivel a működő gazdaságok száma alacsony, ezért az érdeklődők jelenleg csak várólistára tudnak feliratkozni (Benedek és szerzőtársai, 2013). Megjelenési formái közül tanulmányomban csak a kutatásban vizsgált Food Hubot mutatom be. Food Hub: Magyarországon még nincsen gyakorlatba helyezett példája, éppen kialakulóban van egy kezdeményezés. Egy üzleti modell, amely a kis és közepes méretű mezőgazdasági vállalkozásoknak segít nagy felvásárló piacot elérni a saját termékeivel. Főbb feladata az aggregáció, disztribúció és a közös marketing. Az USA-ban olyan rendszert hoztak létre, ahol a Food Hub-oknak: kötelezően fel kell vásárolnia a kis és közepes méretű vállalkozásoktól a termékeket 142

146 együtt dolgozik a rendszer a termelőkkel azon, hogy kapacitásukat növelve elérjék a követelményeket a nagybani kereskedelemhez, így nagyfokú fejlődést biztosítva a termelőknek garanciát vállal a jó árfolyamért, és ezt a differenciált marketing segítségével viszi végbe a termelőket partnernek tekintik, nem csak beszállítóként tekintenek rájuk céljai között az is ott van, hogy helyben pozitív hatást érjen el a gazdaságot, emberi kapcsolatokat és fejlődést tekintve (Woods és szerzőtársai, 2013). Ez az üzleti forma leginkább arra törekszik, hogy a szociális kapcsolatokat építse, minthogy gazdasági profitra törekedjen mindenáron. (Matson és szerzőtársai, 2013). Sok Food Hub inkább megszeretteti az emberekkel a helyi termékeket és sikerül kialakítaniuk a vásárlók fejében a lojalitást. Sajnos ennek a modellnek még nincs példája Magyarországon. 3. KUTATÁS MÓDSZERTANA A kutatáshoz során szekunder és primer információkat gyűjtöttemahhoz, hogy számszerű adatokat kapjak és kiértékelhessem őket, primer kutatásként egy kvantitatív módszert alkalmaztam, a megkérdezés módszerét. A eszközül a kérdőívet alkalmaztam. Az alapsokaságot a 18. életévüket betöltött, magyar nyelvet értő és használó, interneten elérhető személyek voltak, akik az on-line közzététel időtartama alatt (2016. szeptember-október) találkoznak a meghívással. A mintavétel hólabda (nem véletlenszerű) módszerrel történt közösségi oldalon, valamint a Kaposvári Egyetem belső adatbázisának használóit kértem meg a kitöltésre, valamint a kérdőív linkjének megosztására ismerőseik körében. A kérdőívet internetes (online) formában állítottam össze az UniPoll rendszer segítségével. A megkérdezéshez használt eszköz jellemzően zárt kérdéseket tartalmazott, több esetben skálákat is alkalmaztam. A kérdőív 24 kérdésből áll, abból 7 kérdés háttérváltozókat tisztáz. A maradék 17 kérdés főbb vizsgált területei az átlagos élelmiszervásárlás, a bevásárlással kapcsolatos szokások, tőkehúsok és húskészítmények kedveltsége. Még a kérdőívben szerepel kérdés az élelmiszerekkel kapcsolatos preferenciákról, a közösségi értékesítésről. Az Unipoll felületéről volt lehetőségem a matematikai-statisztikai elemezések elvégzéséhez szükséges komplett adattábla letöltésére. A kutatásom elemzéséhez az IBM SPSS 22 for Windows programját (demo verzió) használtam. Ez a program rendelkezik a gyakorisági eloszlások, a kereszttáblák számítására, valamint a hipotézisvizsgálatokra alkalmas elemekkel. Az adatfeldolgozás során egyváltozós- és kereszttábla-elemzést alkalmaztam. Varianciaanalízist is használtam, hogy több változó esetén megállapítsam a válaszadások számát és azok szórását, így szignifikáns eredményeket kapva kielemezni az egymást befolyásoló tényezőket. 289 fő válaszait vizsgáltam meg. Férfi-nő arányban a nők túlreprezentáltak, valamint főleg évesek válaszoltak. Foglalkozásukat tekintve inkább diákok és többségben vannak azok a válaszadók, akik városokban, valamint megyei jogú városban laknak. Önálló háztartással a válaszadók fele rendelkezik, valamint jövedelmi helyzetüket tekintve az átlagot képviselik. 4. EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK Vásárlási szokások 143

147 Elsődlegesen az általános vásárlási szokásokról kérdeztem a fogyasztókat. Az 1. táblázatban a legnagyobb arányban választott 4 termékkört mutatom be. 1. táblázat Átlagos heti élelmiszervásárlás során választott termékek, N=289 Termékek Megoszlás (%) fő Tej és tejtermékek 90,3 261 Hús és húskészítmények 79,6 230 Zöldségek 77,9 225 Pékáru (kenyér, zsemle, stb.) 77,9 225 Legnagyobb arányban a vásárlók több, mint 70%-a átlagosan tej és tejtermékeket, hús és húskészítményeket, zöldségeket, valamint pékárut vásárolnak heti rendszerességgel. A válaszok egy későbbi lehetséges értékesítési forma legfontosabb termékköreinek meghatározását segítik, amelyek közt kiemelkedő arányban jelent meg a hús, húskészítmény. A vásárlási szokásokat vizsgálva kíváncsi voltam arra, mennyire fontos a válaszadóknak, hogy sok fajta termék legyen megtalálható egy üzleten belül. A válaszokat 5 fokozatú Likert-skálán adhatták meg a megkérdezettek, amelynek átlaga 4,36 lett. Ez azt mutatja, hogy a válaszadók fontosnak tartják, hogy egy üzleten belül több termékkör beszerezhető legyen, jobban szeretnek egy helyen minden szükséges élelmiszert megvásárolni. A következőkben arra voltam kíváncsi, hogy az első kérdés alapján felsorolt termékeket, hány helyen szerzik be (2. táblázat). 2. táblázat Heti bevásárláshoz szükséges meglátogatott üzletek száma, N=289 Helyek száma Fő Megoszlás (%) , , ,6 6-nál több 4 1,4 A válaszadók 68,9 %-a 2 vagy 3 üzletből szerzi be a heti bevásárláshoz szükséges termékeket, míg csak 23,2 %-uk tudja mindezt 1 helyen beszerezni. Az előző kérdésben kimutatott eredményeket tekintve, a vevők nem lehetnek teljes mértékben elégedettek, hiszen több bevásárló helyet kell meglátogatniuk, hogy beszerezzék a szükséges termékeket. 144

148 Következő táblázat (3. táblázat) az első táblázathoz szorosan kapcsolódva megmutatja, hogy melyek azok a termékkörök, amelyeket a megkérdezettek külön út során szereznek be. 3. táblázat Termékcsoportok, amelyeket a fogyasztók külön út során szereznek be, N=195 Termékek Megoszlás (%) Fő Méz, lekvár 21,5 62 Hús és húskészítmények 18,7 54 Zöldség, gyümölcs 17,6 51 Tojás 15,2 44 Egyebek (diabetikus ételek, dezodor ) 12,1 35 Tejtermékek 5,2 15 Pékáru 3,8 11 A leginkább keresendő cikkek, amelyekért a válaszadók külön elmennek a méz és lekvár 21,5 %-os értékkel, de 15 % feletti válaszadási aránnyal szerepelnek még a hús és húskészítmények, zöldségek, gyümölcsök és a tojás. Ezek azok a termékek, amelyeket akár külön út során szereznek be. Ebből látható, hogy ezek a termékek valamilyen tulajdonságuk miatt legalább annyira fontosak a fogyasztók számára, hogy külön időt és egyéb költségeket rászánva szerzik be ezeket. A bevásárlóhely választás szempontjait is felderítettem a válaszadók körében, amit az 4. táblázat mutat. 4. táblázat Bevásárlóhely választás legfontosabb szempontjai, N=289 Szempontok Fő Megoszlás (%) Kedvező elhelyezkedés lakóhelyemhez/munkahelyemhez 84 29,1 Termékválaszték 82 28,4 Kínált termékek ára 67 23,2 Termékek frissessége 31 10,7 Kényelem 13 4,5 Egyéb 9 3,1 Kártyaelfogadó hely 3 1,0 145

149 A válaszadók 29,1 %-a legfontosabbnak a bolt kedvező elhelyezkedését tartja lakóhelyéhez, vagy munkahelyéhez. Nem sokkal lemaradva 28,4 %-uk számára a legfontosabb a termékválaszték, valamint 23,2 %-ban a kínált termékek ára. A lehetőség, hogy kártyával is lehet fizetni, nem tűnik fontosnak a megkérdezettek körében, hiszen csak 3 fő választotta ezt legfontosabb kritériumnak. Összegezve a legfontosabb kritériumok a bolt létrehozásánál, az elhelyezkedés, az alkalmazott árszínvonal és a termékválaszték bősége. Húsok és húskészítmények preferenciái A következőkben a húsokkal kapcsolatosan tettem fel kérdéseket. Mindjárt elsőként a húsfajták kedveltségét mértem, amelyre nemek szerint szignifikáns adatot is mutatok (5. táblázat). Húsfajták kedveltsége nemre való tekintettel, N= táblázat Nem Sertés p=0,000 Marha p=0,000 Juh, kecske p=0,000 Baromfi p=0,015 Hal p=0,021 Vadhús p=0,000 Nyúl p=0,023 Férfi Átlag 4,33 4,17 2,84 4,44 3,57 3,87 3,02 Szórás 0,93 0,98 1,23 0,82 1,46 1,30 1,39 Nő Átlag 3,73 3,12 2,14 4,69 3,99 3,08 2,52 Szórás 1,14 1,21 1,20 0,69 1,22 1,40 1,56 A húsfajták kedveltségénél kitűnik, hogy a magasabb osztályátlagok szerint a férfiak inkább a sertés, marka, juh, kecske, vadhús és nyúl húsokat kedvelik jobban a nőkkel szemben, míg a nők a baromfi és a hal húsokat kedvelik jobban a férfiaknál. A következőkben kitértem arra, hogy a hústermékeket milyen kereskedelmi formából szerzik be a megkérdezettek. A válaszadókat megkértem arra, hogy a három kategória között osszanak el 100 %-ot, és egy csúszkával kellett bejelölniük, hogy milyen arányban szerzik be az adott kereskedelmi formákból a hús és húskészítményeket. Ennek eredményeit a 6. táblázat mutatja. 6. táblázat Hús és húskészítmények beszerzésének megoszlása a kereskedelmi formákból, N=289 Kereskedelmi forma Átlag (%) Bolti (szervezett) kereskedelem 57,59 Közvetlen termelőtől 23,05 Közösségi értékesítési formák 19,36 146

150 Átlagosan legnagyobb részben 57,59 %-át a hús és húskészítményeknek a bolti szervezett kereskedelemből vásárolják, 23,05 %-át közvetlenül a termelőtől, valamint csak 19,36 %-át a közösségi értékesítési formákból. Az utóbbi eredmény igazán figyelemre méltó, hiszen már korábban kifejtettem, hogy a közösségi értékesítés még igazán kiforratlan Magyarországon, de még így is a válaszadók közel egyötöde onnan szerzi be a húsokat. Helyi termékvásárlás A 7. táblázat mutatja meg, hogy mik a nehézségei, hogy helyi terméket vásárolhassanak, ahol több választ is megjelölhettek a válaszadók. Helyi termék vásárlást nehezítő tényezők, N= táblázat Tényezők Megoszlás (%) Szórás Nincs időm külön elmenni egy-egy helyi termékért 50,2 0,50 Nincs helyi termék üzlet 36,7 0,48 Nem elég nagy a választék egy termékkörből 35,3 0,48 Az ár miatt (túl drága) 32,9 0,47 Nem tudom, hol szerezhetem be a termékeket 27,7 0,45 Nem kényelmes számomra azon a helyen vásárolni 9,7 0,30 A termékek nincsenek minőségileg kiválogatva 8,0 0,27 Legnagyobb arányban a válaszadók 50,2 %-a azt említette meg, hogy nincs idejük külön elmenni egy-egy helyi termékért. Még nagy hangsúlyt kap az a tény, hogy drágának ítélik a helyi termékeket, valamint nincs nagy választék ezekből a termékekből. 36,7 %-ban válaszolták a megkérdezettek azt, hogy nincs helyi termék üzlet, ahol vásárolhatnak. A következő eredményben láthatjuk, hogy az alábbi állításokból melyik ösztönözné őket a helyi termékek nagyobb arányú vásárlására. Az adatokat a 8. táblázat tartalmazza. 147

151 8. táblázat Helyi termékek vásárlására ösztönző tényezők, N=289 Tényezők Nem Talán Igen Termékek frissessége 2,77% 13,15% 84,08% Könnyű megközelíthetőség (vásárlási hely) 3,46% 25,61% 70,93% Több helyi termék egy helyen (Food Hub) 4,15% 26,64% 69,20% Magasabb minőségű termékek 4,50% 26,64% 68,86% Közel legyen a lakóhelyemhez/munkahelyemhez 6,23% 28,37% 65,40% Több információ a termékekről/termelőkről 5,19% 33,22% 61,59% Személyes kapcsolat a termelővel 15,22% 38,75% 46,02% Város zsúfoltságától távol van (nyugodt légkör) 39,79% 40,14% 20,07% Egyéb 47,06% 42,21% 10,73% Megkérdezettek számára egyértelműen a termékek frissessége az, ami pozitívan befolyásolná a helyi termékek fogyasztását. Mellette 5 tényező van még 60 %-os igen válaszadással, amelyek a következők: könnyű megközelíthetőség, Food Hub lehetősége, magasabb minőségű termékek beszerzése, közel legyen a munkahelyhez/lakóhelyhez és utolsó a sorban az információs szükséglet a helyi termékekről és azok termelőiről. Érdekes, hogy a Food Hub még ismeretlen a fogyasztók számára, de helyi termékek népszerűsítésére, értékesítésére megfelelőnek találják. Közösségi értékesítés A következő kérdésben állításokat kellett értékelni a válaszadóknak, nem rejtett szándékom volt a közösségi értékesítési fajták közötti választást ezek alapján megvizsgálni. Az eredményeket a 9. táblázat tartalmazza. Közösségi értékesítési fajták jellemzőinek értékelése 9. táblázat Jellemzők Átlag Szórás Egy helyen tudom beszerezni a számomra legmegfelelőbb termelőktől a terméket 4,02 1,04 Egy nagy üzletben (és raktárban) több termelő sokféle helyi terméke található 3,73 1,01 Egy termék vásárlásával számos termelőt támogathatok 3,66 1,04 148

152 Megrendelés után a kiszállítási ponton átvehetem a termékeket 3,32 1,18 Személyesen tarthatom a kapcsolatot a termelővel heti/havi rendszerességgel Egyfajta tulajdonosi pozíciót vásárolhatok, amely kistermelői termékek juttatását eredményezi Fontos számomra, hogy a legújabb modern eszközökkel termelt termékeket kaphatom meg 3,15 1,18 2,91 0,98 2,70 1,10 Az 5 fokozatú Likert-skála alapján a közösségi értékesítésen belül a Food Hub lehetőség számít a legjobban járható útnak. Az első 3 helyen lévő állítás, a Food Hub értékesítési rendszert írja le, ezeket nagyobb mint 3,66-os értékkel választották. Az eredményekből látható, hogy a doboz rendszer és az előfizetéses rendszerek nem képviselnek eredményes módot a termékek megvásárlására. Utolsó részben arra kerestem választ, hogy a megkérdezettek hány kilométert hajlandóak utazni friss helyi hús és húskészítményekért. Az eredményeket a 10. táblázat tartalmazza. Megkérdezettek utazási hajlandósága friss helyi hús és húskészítményekért 10. táblázat Távolság Fő Megoszlás (%) 0-5 km , km , km 50 17, km 12 4,2 40 km felett 2 0,7 A válaszolók több mint 75%-a maximum 14 kilométert utazna friss helyi húsokért. Csak kis arányú válaszadó, kevesebb, mint 25 %-uk lenne hajlandó 14 kilométernél többet megtenni friss helyi hús és húskészítményekért. 5. KÖVETKEZTETÉSEK ÉS JAVASLATOK Az eredmények alapján hús és húskészítmények fontos szerepet töltenek be a fogyasztók vásárlásai során, a legfontosabb 4 termékkör közé tartoznak. Az eredményeken végighaladva, megfigyelhetjük, hogy a fogyasztók változást szeretnének, de vannak tényezők, amelyek befolyásolják őket. A megkérdezettek szeretik, ha egy üzleten belül több termékfajtával találkozhatnak, hogy egy helyen meg tudják venni. Sajnos a gyakorlat azt mutatja, hogy majdnem ¾-e a válaszadóknak 2-3 üzletből szerzi be a heti bevásárláshoz szükséges élelmiszereket, ami arra utal, hogy egy üzleten belül nem találja meg a számára legmegfelelőbb 149

153 termékeket. Nehéz olyan üzletet találni, ahol minden szempontból válogatott termékek lennének kihelyezve. Itt már észlelhetünk egy problémát, amit könnyen lehetne Food Hub szervezettel orvosolni. Ahhoz, hogy az alapélelmiszereket megvásárolják az emberek hetente, elég lenne egy üzletbe ellátogatni, ahol mindig friss és minőségi, ráadásul helyi terméket vásárolhatnának. Megfigyelhető volt, hogy a vásárlóknak fontos az időtényező. Ezt a tényezőt sok féle tulajdonságra igazíthatjuk, hiszen legtöbben azt szeretik, ha a bolt elhelyezkedése kedvező számukra, vagyis útban munkahely, vagy útban hazafele beugorhatnak vásárolni, ezzel is időt megtakarítva. Másrészről a termékválaszték is fontos számukra, amely megint az időtényezőt igazolja, hiszen, ha egy helyen majdnem mindent megtalál, akkor akár egy bevásárlás alkalmával el tudja intézni a heti beszerzést. A Food Hub mellett érvelve az időtényezőt tekintve azt mondhatom, hogy ebben a szervezetben sok fajta termék van egy helyen, illetve a bevásárlást egy nagy raktárhelyiségben végezhetik el a fogyasztók. Az árszínvonal tekintetében a rendszer nyomott árakkal dolgozik, hiszen több fajtája is létezik, az egyik a nonprofit működtetésű, ahol a befolyó összegek nagy részét a termelők kapják, így közös helyiséggel és közös marketinggel kevesebb ráfordításból. A Food Hub-ok lehetséges elhelyezkedéseit tekintve fontos megvizsgálni, hogy egy raktár hány taggal, mekkora felvásárló közösséget, mekkora területen tud ellátni. Ha a helyi termékeket tekintjük, akkor Magyarországon km-es körzetben beszélhetünk helyi termékekről. A kérdőív egyik kérdésében a válaszadók 40 %-a maximum 5 km-t tenne meg azért, hogy helyi húsokat vásároljon, mellette viszont 37 %-a akár 14 km-t is utazna és 17 %-a viszont 25 km-t is utazna helyi húsokért. Ebből arra következtethetek, hogy a raktárhelyiséget nagyobb városok közelében lehetne kialakítani, nem feltétlenül a város belső részében, hiszen akkor a kényelem és a város zsúfoltsága zavarná a vásárlókat. A vásárlások során a vörös húsokat, illetve nehezebb, zsírosabb húsokat inkább a férfiak vásárolják, ellentéte a hölgyeknek. Így akár egy Food Hub-ot el tudnék képzelni nemre való tekintettel felosztott húspulttal is, vagyis férfias vörös húsok és nőies fehér húsok lennének elkülönítve, így alkalmazkodva a fogyasztói elvárásokhoz. Amikor a kérdőívben a közösségi értékesítés értékelésére kértem a megkérdezetteket, egyértelműen kiválasztották azt a 3 jellemzőt, amely számukra a lehető legjobb tulajdonságot tartalmazza a megadottak közül. Ez a 3 jellemző a Food Hub-ok jellemzői voltak, más közösségi értékesítési formák közül, ezzel is igazolva ezen rendszerek szükségességét. Összességében, és a hipotézisem vizsgálatánál arra a következtetésre jutottam, hogy Food Hubot kezdeményezni, illetve létrehozni életszerű lehet a helyi húsok és húskészítmények értékesítésének növelésére, azaz a H1: A közösségi értékesítési lehetőségeknek van piaci potenciálja a hús- és húskészítmények esetén hipotézisemet elfogadom. Jó hatása a helyi gazdaságra, a helyi munkapiacra, az egészséges táplálkozásra megkérdőjelezhetetlen. Jelen esetben rövid ellátási láncokban látom a lehetőséget, hogy újra a helyi termelők beléphessenek a regionális, helyi piacokra. Közösségi értékesítési fajtákat elemezve, számomra az itthon még nem ismert Food Hub volt a legmegfelelőbb lehetőség, egy új sikeres értékesítési 150

154 csatorna kialakításához. A külföldi eredményeket tekintve, nagyszerű ösztönző hatása van a kisebb vállalatokra, termelőkre, mind termelésben, mind hozzáállásban. Az itthoni ágazati sajátosságokat leküzdve növekedhetnek és fejlődhetnek. 6. IRODALOMJEGYZÉK 1. Benedek Zs., Fertő I., Baráth L., Tóth J.: Hogyan kapcsolódhatnak a mezőgazdasági termelők a modern élelmiszerláncokhoz? A rövid ellátási láncok működésének hazai sajátosságai: Egy empirikus vizsgálat tapasztalatai. Budapest, Benedek Zs.: A rövid ellátási láncok hatásai. Összefoglaló a nemzetközi szakirodalom és a hazai tapasztalatok alapján. Műhelytanulmányok, 2014/8 3. Benedek Zs., Fertő I.: Fejlődési lehetőség előtt a biotermelők. A falu, Évf. 29. nyár, Csáki Cs.: Gondolatok a magyar mezőgazdaság versenyképességéről. Gazdálkodás, 52. évf. 6. szám, 2008, p Csíkné Mácsai É., Lehota J.: Mezőgazdasági termelők értékesítési csatornaválasztási döntéseinek vizsgálata, különös tekintettel a közvetlen értékesítésre, Gazdálkodás,57. évf. 5. szám, p Huszka P., Polereczki Zs.: Alapélelmiszerek fogyasztása és vásárlása, valamint döntést meghatározó tényezők vizsgálata Nyugat-Dunántúlon. Élelmiszer, táplálkozás és marketing 5 (2-3) 15, Kozák J.: A világ hústermelésének, kereskedelmének és fogyasztásának tendenciái. Gazdálkodás, 59. évfolyam, 1. szám, 2015 (20-34) 8. Matson J., Sullins M., Cook C.: The role of food hubs in local food marketing. USDA Rural Development, Service report 73, Nagy P.: Közösség által támogatott mezőgazdaság a világban és magyarországon. Gradus, Vol 3, No 2, Réthy K., Dezsény Z.: Közösség által támogatott mezőgazdaság. ÖMKi, Totth G.: Marketing együttműködések az élelmiszergazdaságban. A közösségi agrármarketing perspektívái és lehetőségei Magyarországon. EU Working Papers, 3/ Woods T., Velandia M., Holcomb R., Dunning R, Bendfeldt E.: Local food systems markets and supply chains. Choices, 4. quarter, (4) 151

155 SOLYMOS ESZTER Pénzügy és számvitel Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar Témavezető: Dr. Berke Szilárd egyetemi docens, KE GTK Munkahelyi motiváció, elismerés és a bérezési rendszerek kapcsolata Úgy gondolom általános, talán elsődleges problémaforrások a munkahelyen a dolgozók elégedettsége, munkához való hozzáállása, illetve a munkahelyi kapcsolatai. Rendkívül fontosnak tartom, hogy a különböző munkahelyeken megfelelő bérrendszert alkalmazzanak, a jól teljesítő dolgozókat emberileg és szakmailag is ismerjék el. Különféle motiváló módszereket alkalmazva sarkallják törekvésre a gyengébben teljesítőket. Daniel H. Pink módszerei véleményem szerint hasznos eszközöket ad arra, hogy a dolgozó motiváltabbá váljon. Az eszközök elsősorban nem a pénzről, hanem sokkal inkább a tiszteletadásról, felelősségátadásról, vélemény meghallgatásról szólnak. Ezeket a módszereket kérdőív segítségével értékeltem. Dr. Gary D. Chapman és Dr. White tanulmánya alapján bemutattam azokat az eszközöket, melyet a munkáltató és munkavállaló egyaránt használhat az elismerés kifejezőeszközeként. A munkámhoz primerkutatásként használt kérdőívezés első blokkjában személyiségtesztet végeztem. 183 fő válaszai alapján összeállítottam egy bővített, 157 fő alapján pedig egy szűkített esetet. A bérezési kategóriákhoz személyiségtípusokat rendeltem, változó tényező szintén az általános munkahelyi elégedettség volt. Bővített esetben minden kitöltő részt vett a vizsgálatban, szűkített esetben csak a főcsoportok, és a feltételnek megfelelő kombináció. A vállalatoknak a profithajszolás mellett legalább akkora figyelmet kellene fordítani a dolgozókra, hiszen a munkaerő elvándorlásnak hatalmas költségei vannak. A dolgozók munkájának versenyképes fizetésekkel való elismerése, a béren kívüli anyagi és nem anyagi juttatások, komplex-felelős feladatok, jó munkahelyi körülmények gyakran megoldást adnak a dolgozók megtartására. De hosszú távon mégsem az előbb említettek a megoldások. A elismerésnyelv alkalmazása bizalmat kelt mind a dolgozóban és a vezetőkben. Az elismerésnyelvek különböző dialektusait alkalmazva javítható a munkahelyi légkör, jobban megismerik egymást a kollégák. A kiegyensúlyozott, egymást segítő légkörben az alkalmazottak sem félnek véleményt nyilvánítani. Így kevesebb félreértés adódhat a különböző munkahelyi osztályok között. Ezen átalakítások eredményeként a versenyképesség javulhat a piacon, megkönnyítheti az üzletszerzést 152

156 I think that the main, and primary source of problems at workplaces are the satisfaction of the employees, their attitude to work, and their relationships at their workplaces. I think it is realy important for them to use the right pay system in different places, and they should give credit both humanly and professionally to those who perform well. Using different kind of motivational methods they should encourage those who performed more poorly. In my opinion, the methods of Daniel H. Pink are giving useful tools for the employees, to be more motivated. In the first place these tools are not about the money, more likely they are about giving respect, handing over responsibility, and listening to their opinion. I rated these methods with the help of the questionnaire. Based on the study of Dr. Gary D. Chapman and Dr. White, i demonstrated those tools, which the employer and the employee can both use to give voice for their appreciaton. For the first part of my questionnaires i used personality examination, as the primary research for my work. Based on the answers of 183 people i assembled an expanded case, and also a short case based on 157 other people's answer. For the payment categories I assigned personality types, and the changing factor was also the general job satisfaction. In the expanded case, every respondent played a part in the test. In the short case only the main groups, and those combinations that were suitable according to the outcomes. Next to profit chase, companies should attend to employees as much as they do with the profit, beacuse labour force wandering has huge expenses. The appreciation of the work of employees with competitive salaries, the fringe benefits which are financial and non-financial, the complex accountable tasks, along with the good work conditions are often the key to keep employees. In the long run, these are not the solutions. Using the language of acknowledgement, gives confidence both to the employee and the leaders. Using different dialects from the language of acknowledgment, we can improve workplace atmosphere, and colleagues can come to know each other more. In a balanced athmosphere where people help each other, employees are not afraid to give their opinion. This way less misscommunication can happen between the sections of a workplace. As a result of these changes competitiveness can improve at the market, and also doing business with somebody can be easier. 153

157 1. BEVEZETÉS A munkámban bemutatom az ösztönző bérrendszereket, egyes motivációs eszközöket, és az elismerés kifejezőeszközeit. Az előbb említettek között kapcsolatokat alakítok ki, amik a gyakorlatban megvalósulhatnak a munkahelyeken. A kérdőívezést arra használtam fel, hogy ezen kapcsolatok relativitását megismerjem. A kitöltők között jelentősebb arányban Somogy megyei irodai alkalmazottak vannak. Az alapoktól kezdem, hogy dolgozatom átfogó képet nyújtson a témával kapcsolatban. Bemutatom a bérezési rendszereket, bérezési osztályokat, alkalmazhatóságukat a munkakörökben. A bérezésen kívül fontosak a munkahelyi motiváló módszerek, hiszen tudjuk, hogy hosszú távon nem a pénz a legfontosabb motiváló eszköz. Daniel H. Pink motiváló módszereit mutatom be, melyeket nagyon motiválónak tartok. Lehetőséget adnak a vállalat vezetőségének arra, hogy minimális, illetve nagy költségteher nélkül motiválják a dolgozókat. Szó lesz a munkahelyi elismerésről is, melyet személy szerint mind a munkahelyeken, mind a magánéletben nagyon fontosnak tartok. Hogy az állításom megerősítsem, minden általam bemutatott elismerés eszközre saját példát mutatok be, melyet gyakorlati helyen, azaz munkahelyi szituációban tapasztaltam. Végül fontosnak tartom, hogy minden vállalat olyan bérrendszert alakítson ki, amely ösztönzi a dolgozót, elégedettséget kelt a munkáltatóban és a munkavállalóban egyaránt. Mindezzel harmonikus légkört kelt a vállalaton belül. Ez nem csak a vállalat belső érintettjei, hanem a steakholderek számára is fontos. A szállítók olyan partnerekkel kötnek szívesen kapcsolatot, amelyek sikeresek, biztonságosak. A versenytársaknak a sikeres vállalat egy követendő példát statuál. A nem megfelelő bérezési rendszer, szegényes motiváció, elismerés hiányának eredményeként ez a munkaerő-csoport külföldre csábulhat a nagyobb megbecsülés, munkabér reményében. Ez sem az államnak, sem a vállalati szférának, sem a társadalom tagjainak nem előnyös. Ezért érzem fontosnak a problémák felszínre hozását, megoldások keresését. 2. A TÉMA SZAKIRODALMÁNAK ÁTTEKINTÉSE A szakirodalmak áttekintése részben szó lesz bérezésről és a dolgozók ösztönzéséről és elismeréséről. Mindezek részletes bemutatása azért szükséges, hogy a kérdőív eredményeit kidolgozott és körüljárt alapokra tudjam helyezni. Ha a bérrendszerek megválasztásáról van szó, nem csak a munkakört illetve munkafeltételeket kell figyelembe venni, hanem tovább kell lépni egy szintet. Fel kell rá figyelni, és ha a munkafeltételek engedik, meg kell nézni, hogy a különböző személyiségtípusok milyen jellegű motivációt preferálnak. A kombinációkat úgy hoztam létre, hogy tekintettel voltam a bérrendszerek sajátosságaira, követelményeire és a személyiségtípusok jellemzőire. Jelenleg nincs ezen kapcsolatoknak általam ismert szakirodalmi háttere, saját vélemény alapján kreatív módon állítottam össze őket. A hagyományos bérrendszer A hagyományos bérrendszereket két csoportja osztjuk, a szenioritás vagy szolgálati idő szerinti bérezésre, és az érdem szerinti bérezésre. A szenioritás szerinti bérezés esetén a dolgozók alapbére arányosan növekszik a szolgálati idő szerint, hiszen az idő múlásával a dolgozók gyakorlottabbak, hatékonyabbak lesznek, ezért termelékenyebben tudnak dolgozni. Abban az esetben alkalmazható, amikor a munka volumene nem mérhető közvetlenül. (Bábosik 154

158 M., 1999) Az érdem szerinti bérezés a hagyományos bérezés második csoportja. A rendszer a szolgálati idő szerinti és a teljesítménybérezésnek a keresztmetszete. Általában a magánszektorban használják ezt a bérezést, amely magába foglalja a vállalati szektort és a háztartási szektort. A DISC-módszer által vizsgált személyiségtípusok közül a szabálykövető (C) és a kitartó (S) személyeknek ajánlanám a hagyományos bérezési rendszert. A kitartó típusú emberekre jellemző, hogy nyugodt és harmonikus emberek, stabil gondolkodásmódjuk van. Jellemző rájuk általában, hogy szeretik a rutinmunkákat. Alapjában véve lojálisak, amely például egy szenioritáson fekvő munkakörnél rendkívül fontos. A munkatársak irányítása helyett ő inkább a kölcsönös elfogadást vallja. Nem verseng másokkal, így kevesebb konfliktusban van része. Nem vezető típus, így szüksége van felettesre, aki egyenlő félként kezeli. A kiegyensúlyozott légkör kialakítására törekszik, döntéseinél mindig mérlegeli a környezetére tett hatást. A hagyományos bérrendszer érdem szerinti bérezésénél, úgy gondolom, nagy hangsúlyt kap a teljesítmény értékelése. A szabálykövető személyek bizonyos korlátok között szeretnek dolgozni, ezért a sávos bérezés is alkalmas a javadalmazásukra. A szabálykövető emberek szintén nem vezető típusú személynek számítnak, ezért fontos, hogy egy domináns vezető álljon felettük. Folyamatosan összefüggéseket vizsgálnak, mindenben rendszert keresnek, és mindent számszerűsítenek. Szabályok és sztenderdek alapján végzi a munkáját, jellemző rá a precizitás és a maximalista gondolkodásmód. Teljesítmény alapú bérezés A teljesítmény alapú bérezésnek három altípusa van. A köztük lévő különbség alapja a fókusz, ami a teljesítmény mérési körére irányul. Egyéni-, csoportos-, vállalati teljesítmény alapján kerülnek a dolgozók a bérkategóriákba besorolásra. A teljesítményhez kötött bérezés minden érintett számára előnyöket mutatnak. A munkavállalók a színvonalasabb, hasznosabb munkáért arányosan magasabb bért kaphatnak. A munkáltatók a motivált dolgozók munkájából profitálnak. A rendszer célja a teljesítményjavítás, a teljesítményorientált szervezeti kultúra kialakítása, növelhető a vállalathoz való elkötelezettség. A teljesítmény alapú bérezési rendszerhez a befolyásoló (I) stílussal bíró egyéneket társítom. A teljesítmény alapú ösztönzésnél a csapatmunka, projektfeladatok közös végzésénél inkább olyan személyekre van szükség, akik kreatív és impulzív jelleműek. Az egyéni teljesítménybérezés esetén azonban mindenképpen testhez álló a szabálykövető személyiségek jelleme. Manapság ahol van rá lehetőség, egyre több helyen alkalmaznak csapatmunkát, hiszen sok előnyt jelent a vállalatnak, ha egy projekten egy csoport dolgozik, amelyben több különböző szakember vesz részt. A befolyásoló stílusú emberek beszédesek, erősen extrovertáltak, lelkesítenek és motiválnak másokat a feladatok elvégzésében. Lendületes életvitelük van, spontánok, a helyzeteket optimistán kezelik. A csapatmunka fontos tagja, mert nagyon hatékonyan dolgozik másokkal, kreatív ötletekkel színesítik a projektet. Olyan személyek, akik szeretik az embereket, sikeresen rávesznek másokat, hogy csatlakozzanak hozzájuk. Nem keresik a konfliktust, ha mégis ilyen helyzetbe kerülnek, nem haragtartók. Az idő beosztásának problémája gyakran jelentkezik nála, így folyton súrolja a határidőket. Ezért fontos, hogy a csapatmunkában résztvevők ezt a tulajdonságát korrigálni tudják. 155

159 Kompetencia alapú bérrendszer A bérrendszerek harmadik főcsoportja, ami lényegében magába foglalja az első két főcsoport jellemzőit. A dolgozó fizetése a szenioritáson alapuló bérezéshez hasonlóan a szolgálati idejével egyenes arányban nő, hosszabb szolgálati idő után nagyobb bért kap. Az efféle bérezés a versenyszférából mára kiszorult, de a közszolgálatban még alkalmazzák. A bérezést az inputhoz, vagyis a munkavégzéshez szükséges szakértelem, képesség, személyes készség, motiváció meglétéhez kötik. Tulajdonképpen egy inputorientáció, ami azt foglalja magába, hogy a munkavégzéshez milyen kompetenciák szükségesek. A teljesítményalapú bérezéshez hasonlóan a munkakörök sávokba oszthatók a kompetenciák elemzése után. A sávokon belüli feljebbjutás a teljesítménytől függ, azaz hogy milyen kompetenciáknak felel meg a dolgozó. A domináns (D) személyek általában vezető típusú személyek, hiszen határozottak és céltudatosak. Illetve ide tartozik számos alkalmazott van, aki folyamatos önfejlesztésre elhivatott. A domináns személy felkészült és fegyelmezett, magától belekezd a munkába, és keményen dolgozik. Általában személyiségéből fakadóan is erős motivációja van az élet dolgaihoz. Célokat tűznek ki, amelyeket el is érnek a kitartó munkával. Ösztönösen szükségük van a változásra, fejlődésre, önfejlesztésre. Hatékonyan dolgoznak egymagukban, szervezetten alakítják a munkájukat. A csapatmunka gyakorlati vezető alakja, mert jól szét tudják osztani a munkát, hallgatnak rá a csapattagok a határozott és erős személyisége miatt. A határozott személyiségnek viszont hátulütője is akad. Nem feltétlen vezető beosztásban dolgozhat ez a személyiségtípusú egyén, és sokakat zavarhat, ha mégis játsza a főnököt. Úgy gondolja, ő tud a legjobb döntéseket hozni, ezért legszívesebben mindenki helyett döntene. Véleménye szerint minden úgy a legjobb, ahogy ő csinálja, ezért a csapatmunka feladatát egymaga megoldaná. Daniel H. Pink motivációs elméletei Daniel H. Pink: Motiváció 3.0 Ösztönzés másként című könyve hasznos információkat ad, hogy témámat szakmailag megközelítsem. A munkahelyi problémák sok esetben a fizetés kapcsán vetődnek fel. A fizetés motivációs szinten,,alapjutalomnak nevezhető.,,ha valakinek az alapjutalma elégtelen vagy méltánytalanul alacsony, akkor őt a helyzet igazságtalan volta izgatja, és a körülményei miatt aggódik. A dolgozó ilyenkor nem tud eleget tenni sok esetben az elvárásoknak, munkája felületessé, pontatlanná válhat. Ezért egy olyan bért kell megállapítani, ami nem csorbítja a dolgozó motiváltságát. Napjainkban a humánerőforrás szakemberek a nem pénzügyi motivátoroknak ugyan akkora jelentőséget tulajdonítanak, mint a pénzbelieknek. A következőkben ismertetem a kilenc módszert, amit Pink eredményesnek gondol a munkahelyi motiválás esetén. Számomra, és véleményem szerint a korosztályom számára is a leginkább motiváló módszer, ha a munkaidő 10%át az,,önállóság-szigeten tölthetjük. Ez idő alatt a dolgozó építő jellegű ötletein gondolkodhat, versenytársakról szóró kritikákat olvashat, a munkakör jellegétől függően új találmányokat, módszereket, programokat találhat fel. A,,most hogy típusú jutalmazás a kollégák között egy elég egyedi formája az elismerésnek. Azonnali bónuszt jelent, nincs feltételhez kötve, az kapja, aki valami kivételeset, kiemelkedőt alkotott. Az önállóságaudit talán egy megelőzője is lehet az első módszernek. Egy teszttel felméri, hogy a dolgozók mennyire érzik önállónak magukat az időbeosztás, feladatelvégzés, véleményérvényesülés területén. A dolgozók leírhatják önállóságnövelő 156

160 véleményeiket is, így a vezetők a problémákat nem csak megismerhetik, de megoldásjavaslatokat is kapnak. A három lépés a hatalom feladásához módszernél a vezetők megadják a dolgozók számára azt a mértékű szabadságot, ami mellett szívesen dolgozik. Fontos, hogy a dolgozókat bevonjuk a célkitűzések megalkotásába, ne utasítsuk, inkább egyenlő félként kezelve kérjük, a fogadóórák is hasznára válhatnak mindkét fél számára. A mégis mi a célja játék módszer segítségével a vélt és valós helyzetek összehangolhatók. A dolgozók leírják egy kártyára, hogy véleményük szerint mi a vállalat célja, mi motiválja őket. Ha nem tudnak célt megnevezni, nehezen motiválhatók. Reich névmástesztje azt deríti ki, hogy a dolgozó mennyire érzi sajátjának a vállalatot. Ezt a,,mi vagy,,én vagy,,ők névelő használatának megfigyelésével érzékeltetik. A belső motiváció tudatos tervezésével, ha a főnök, létrehoz egy olyan felületet, ahol a munkavállalók szívesen megjelennek, sőt, használhatják is, még inkább motiválhatók. Az,,aranyfürtöcske egy olyan feladat, ami a dolgozó számára kihívást jelent, viszont főleg kreativitást igényel. Olyan csapatot kell alkotni, amelyben vegyes képzettségű emberekből áll. Így nem versengenek egymással, hanem segítik a másikat. Az utolsó módszer a kényszeres céges buli, többnapos tréning helyett egy kijelölt nap, amikor a dolgozók azt csinálnak, amit akarnak. Biztosítani kell a helyet és a szükséges erőforrásokat, a dolgozóknak pedig másnap be kell mutatniuk előző napi munkájuk eredményét. (Daniel H., 2010) Elismerésnyelvek Dr. Gary D. Chapman Dr. Paul White-tal készített egy tanulmányt arról, hogy a dolgozók munkáját hogyan lehet elismerni, mint vezető, és mint munkatárs. Megalkották a MER önfelmérő tesztet, amely segíti a vezetőket, hogy a dolgozó munkáját milyen módszerekkel tudja leginkább elismerni. Első lépés az, hogy a vezetők és alkalmazottak megismerjék egymás elismerésnyelvét. A Society of Human Resoure Management 2012-ben végzett kutatásának eredménye kimutatta, hogy a munkavállalók első számú elégedettségtényezője az elismerés. Az interjúk során megkérdezett személyek különböző beosztású és életkorúak, mégis egyhangúan kijelentették, hogy nem a pénz motiválja őket leginkább, hanem a munkájuk értékelése. (Chapman-White, 2015) A mai gazdasági helyzetben a vállalatoknak áldozatokat kell hozniuk a minőségi munkaerő megtartásáért, ellentétes esetben a kilépésük és pótlásuk komoly költségekkel jár. A motivált munkaerőnek is lehetnek félelmei, hiszen a fennálló gazdasági körülmények között a munkáltató nem tudja garantálni az állását. Mégis ha érzi a dolgozó, hogy a munkájára szükség van, a vállalat sikereihez ő is hozzátesz, oldódik az effajta félelme. A elismerésnyelv alkalmazása bizalmat kelt mind a dolgozóban és a vezetőkben. A következőkben az elismerésnyelv 5 megvalósulását mutatom be. A szakirodalmak által említett példák mellett a saját tapasztalataimat is hozzáteszem, melyeket a gyakorlati helyen éltem át. Az,,Elismerő szó a sikeres elismerésnyelv használat egyik változata, amely verbális elismerést közvetít, megerősíti a személyek pozitív jellemvonásait. Ez a megerősítés irányulhat a teljesítményre, jellemvonásokra, akár személyiségre. Az elért eredmények és a teljesítmény szóbeli dicsérete akkor ajánlott, ha a dolgozó vagy éppen a vezető minőségi és kiemelkedő munkát végzett. A teljesítmény értékelésén kívül a dicsérő szavak az alkalmazottak és munkatársak pozitív jellemvonásaira is vonatkozhatnak. Amikor egy személy jellemét dicsérjük, az már túlmutat a teljesítményen, személyesebb elismerésben részesítjük. 157

161 Szerencsésnek tartom magam, hiszen a gyakorlati helyemen rendkívül kedvesek és segítőkészek voltak velem az ott dolgozók, és nem egyszer részesítettek dicséretben a kevésbé jelentős dolgok miatt is. Azt gondolom, hogy a dicsérő szó, az elismerésnyelv első lépcsője, ami segít a munkatársak megismerésében is. Az elismerő szavak alkalmazásával közvetlenebb, esetleg bizalmasabb kapcsolat és kiegyensúlyozott munkahelyi körülmény alakítható ki minden erőfeszítés nélkül. A második elismerésnyelv a minőségi idő eltöltése akár kollégával vagy felettessel. A minőségi idő olyan formában értendő, hogy a másik személyre teljes odaadással figyelünk. Nagyon hatékony motivációs eszköz, elsőként alkalmazott-felettes szituációban vizsgálva. A fizikai közelség, közvetlen kommunikációs kapcsolat miatt értékesebb eredményt tudnak kiadni a kezükből. Mivel a csapatok összeállítása, projektek kiosztása idő- és energiaigényes, úgy vélem Magyarországon a cégeknél nem egy bevett szokás a team-munka alkalmazása. De gondoljunk az önkéntes munkákra, ahol ez a módszer a leghatékonyabb motiváló erő. Gyakorlati helyemen a minőségi idő e változatát is átélhettem, mégpedig egy ebéd utáni közös süteményezés alkalmával. Élveztem a közösen töltött időt, jobban megismerhettem a többieket. Harmadik elismerésnyelv Dr. Chapman és Dr. White szerint a segítő kéz nyújtása egymás felé. Nehéz felismerni munkahelyünkön, hogy kinek segíthetünk, hiszen mindenkinek megvan a meghatározott munkaköre, és a munkahelyek legtöbb esetben az egyéni teljesítményre alapoznak. Mégis hatékonyan kifejezhetjük elismerésünket a másik felé, hiszen időt és energiát áldozunk arra, hogy felmérjük, tudunk-e neki segíteni. Példaként egy olyan esetet írok, melyet szintén gyakorlat alatt tapasztaltam. Betegség miatt egy dolgozó, aki a táblázatkezeléseket végezte, nem dolgozott aznap. Egy idősebb hölgy, akinek át kellett vennie az ő munkáját is, nehezen boldogult a programmal. Nem tartozott volna a munka a feladatkörömbe, mégis felajánlottam a segítségem. Végeztem a táblázatkészítéssel, kitöltéssel és formázással, aztán kikértem a véleményét az elvégzett feladatról. Fontos volt számomra, hogy úgy készítsem el az anyagot, ahogy ő elképzelte. Úgy gondolom így volt teljes a segítség. Negyedik elismerésnyelv az, amikor a kollégánkat vagy felettesünket figyelmes ajándékkal jutalmazzuk. Két kulcsszó merül fel az ajándékozás kapcsán, a kinek és mit. Először is annak a személynek, akinek el szeretnénk ismerni a munkáját, illetve valamely személyiségéből fakadó tulajdonságát, szorgalmát, kitartását. Olyan ajándékkal kell kedveskedni, amelynek tudjunk, illetve sejtjük, hogy valójába örül. Személyes példaként a gyakorlati helyen a velem szemben ülő hölgy meglepett egy mozijeggyel. Előtte napokban szóba került egy film, amit szívesen megnéztem volna, neki pedig volt egy nyereményjegye, amit figyelmes ajándékként nekem adott. Nagyon kedves gesztusnak találtam, azt a következtetést szűrtem le, hogy nagyon figyelmes személy. Az elismerésnyelv ötödik dialektusa az elismerő érintés, amely véleményem szerint a legmagasabb szintje, úgymond a legszemélyesebb eszköze az elismerés kimutatásának. A munkahelyi kapcsolatok esetén felmerülhet a kérdés, hogy valóban fontos-e az efféle kontaktus. A kutatási eredmények azt bizonyították, mivel a fizikai kontaktus az emberi lét normális része, ezért nyilvánvalóan van jelentősége a munkahelyi kapcsolatoknál is. Ennek ellenére mégis kevesen nyilatkoznak arról, hogy fontosnak illetve motiválónak érzik. A gyakorlatban beszélhetünk egy határozott kézfogásról, vállra tett kézről, magasan összecsapott tenyérről, illetve egy ölelésről is. Persze fontos, hogy a helyénvaló érintést alkalmazzuk, így nyilvánvalóan pozitív üzeneteket küldünk a másik fél felé. Erősíti a kapcsolatokat, biztonságérzetet is kelt a másik félben, hiszen az érintés nem csak az elismerés, hanem az érdeklődés és az öröm kifejező eszköze lehet. Ismét saját példán mutatnám be, én hogyan 158

162 tapasztaltam az elismerő érintést a gyakorlatban. Megelőzően leszögezném, ha hozzám ilyen kérdéssel fordultak volna korábban, nem nyilatkoztam volna arról, hogy motiváló, illetve elismerést kifejező eszköznek tartom az érintést. Szóval program-váltás miatt alkalmazotti törzseket rögzítettem már több órája szünet nélkül, amikor a hölgy, aki a bérszámfejtést végzi odalépett hozzám, a vállamra tette a kezét is így szólt:,,köszönöm kis kolléga a segítséged, nem tudom, mi lenne velem nélküled! A hölgy két elismerésnyelvet használt egyszerre, mégpedig a dicsérő szót és az elismerő érintést, így az üzenet lényege felerősödött. 3. AZ ALKALMAZOTT MÓDSZER ÉS FORRÁSOK Primer kutatásként kérdőívezést használtam a hipotéziseim igazolására, illetve elvetésére. A kérdőívet irodai alkalmazottaknak, illetve vezetőknek szántam, ez a kérdésekből is látható. Online és papír formában is végeztem egyszerre a megkérdezéseket, hogy szélesebb körbe elérjenek. Az online kitöltés miatt, nem ellenőrizhető, hogy a kitöltő valóban irodai munkakörben dolgozik. Ezért úgy gondoltam az eredményeket nem közölhetem, hogy kizárólag az irodai alkalmazottak véleményét mutatom be. Ez úgy módosult, hogy a kérdőívek kitöltői döntő többségben irodai alkalmazottak, illetve vezetők voltak. A kérdőív első blokkjában egy rövid DISC-módszert alkalmaztam, mellyel fel tudtam mérni, hogy a kitöltő milyen személyiségtípusba sorolható. A személyiségtípusok meghatározása számomra azért volt fontos, mert a hipotéziseim között volt egy olyan összefüggés-kijelentés, hogy a személyiségtípusok és a bérrendszerek társíthatók egymással. Továbbá az általam megadott kombinációk elégedett dolgozót eredményeznek. A második blokkban kíváncsi voltam, hogy Daniel H. Pink egyes motiváló módszereit mennyire tartanák motiválónak a kitöltők, amennyiben munkahelyükön megvalósulna. A harmadik blokkban az elismeréssel kapcsolatos kérdéseim tettem fel. Kíváncsi voltam, hogy a dolgozókat a közvetlen felettesük, illetve kollégáik milyen mértékben becsülték meg. Pontozhatták 1-től 5-ig tartó skálán, hogy a kapott ajándék, a dicsérő szó, segítő kéz mekkora értéket képvisel számukra. Véleményem szerint nagyon fontos, hogy megbecsüljenek munkahelyünkön mind személyünk és szakmai tudásunkat. Tehát feltettem a kérdést, hogy a kitöltő milyen mértékben érzi a kollégák és felettesek elismerését személyükre és szakmai tudásukra vonatkozóan. A felettesektől, illetve kollégától kapott ajándék sok esetben fejezheti ki az elismerésüket, főleg, ha személyes ajándékokról van szó. Ezért a kitöltők kifejthették, hogy az elmúlt év során milyen ajándékokat kaptak a munkahelyükön. Az elismerésnyelv egyik dialektusa az elismerő érintés, melynek általában nem tulajdonítanak nagy szerepet az általam olvasottak alapján. Ezért kíváncsi voltam, a kitöltők ezen témára hogyan reagálnak, illetve ők melyik érintési formát tartják az elismerés kifejezőeszközének. Feltettem a kérdést, hogy mely módszer az, amely már kellemetlen érzést vált ki a másik félből? Ide a kitöltő saját tapasztalattal válaszolhatott, nem volt lista. A negyedik blokk a bérezésről szólt, szándékosan hagytam az utolsók közé, hiszen általában nem szeretnek az emberek a fizetésekről beszélni. A kényelmetlen helyzet elkerülése érdekében csak általános kérdéseket tettem fel. Ilyen az, hogy a kitöltő mennyire elégedett a munkája után járó bérrel egy 1-től 5-ig tartó skálán. A bérezési kategóriákkal kapcsolatban is tettem fel kérdést, mely az összefüggések vizsgálatához elengedhetetlen volt. A béren kívüli anyagi és nem anyagi juttatások közül felsoroltam mindként megjelenési formában néhány példát, kíváncsi voltam, a kitöltők részesülnek-e efféle jutalmazásban. A leginkább az 159

163 foglalkoztatott, hogy a dolgozókat a pénz vagy a felettesek és kollégák elismerése motiválja inkább. Az általános rész került a kérdőívem utolsó blokkjában, itt valóban alap dolgokat kérdeztem meg; mint a kitöltő neme, életkora, beosztása, illetve mióta dolgozik a vállalatnál. Kereszttáblás elemzést (SPSS, PSPP programokkal) nem végeztem, az adatokat Microsoft Excel táblázatban rögzítettem, az alacsony elemszám miatt egyénileg vetettem össze. 4. VIZSGÁLATOK, EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK A kérdőívemet kitöltők 79,2%-a nő volt, melynek oka, hogy a kérdőívet főleg irodai alkalmazottak töltötték ki, mely munkaköröket általában nők töltik be. A válaszadók többsége 5-10 éve dolgozik a cégeknél, így feltételezem, hogy a kérdések megválaszolásához elegendő munkahelyen átélt szituációval rendelkeznek. Vélemények Daniel H. Pink modelljének egyes elemeiről Daniel H. Pink motivációs módszereit pontozhatták 1-től 5-ös skálán aszerint, hogy ők munkahelyükön melyeket tartanák motiválónak. Átlagosan jó értékelést kaptak a különböző módszerek, de találkoztam meglepő eredményekkel is. Az azonnali bónuszt a többség jó módszernek gondolta, ami 46,9%-ot jelent, viszont a kitöltők 14,2%-a úgy vélte, hogy őt egyáltalán nem motiválná. Ezt egy meglepő eredménynek gondolom, mert a későbbiekben a pénz nagy szerepet játszik. Egyértelműen, a válaszadók közel fele nagyobb önállóságnak örülne a munkahelyén. Itt az érdekesség kedvéért mindössze a kitöltők 4,3%-a volt, aki ezt a módszert egyáltalán nem tartotta hasznosnak. Az, hogy a munkáltató illetve felettes az alkalmazottait egyenlő félként kezelje 33,33% számára volt fontos, és 18% számára nagyon fontos, ami úgy gondolom egy jelentős arány. Az alkalmazottnak olyan üzenetet küld az ilyen szituációban a felettes, hogy elismeri annyira ahhoz, hogy kikérje a véleményét esetlegesen a vállalat céljairól. Amikor az alkalmazott véleményt nyilváníthat a vállalat céljairól azzal a céllal, hogy érezze ő is része a vállalat rendszerének, sokan nem találták motiváló módszernek. A válaszadók 32,24%-a jó értékelést, 19,13%-a kiváló értéket adott ennek az eszköznek, mégis itt fordult elő a legtöbb alacsony értékelés is. Ezek szerint sok olyan személy van, akik nem kívánnak véleményt nyilvánítani a vállalat dolgairól, inkább a saját teljesítményükre fókuszálnak. A csapatmunkát a kitöltők 30%-a tartotta közepes hatékonyságú módszernek ahhoz, hogy a munkakedv megugorjon, további 26,77% tartotta jó módszernek, illetve 28,96% jelentős motiváló módszernek. Ez azt jelenti, hogy a válaszadók 85,79%-a tulajdonít motiváló erőt a csapatmunka alkalmazásához. Összességében mondható, hogy a kitöltők 40,98%-a a nagyobb önállóságot illették maximális pontszámmal, illetve a véleményük kinyilvánítására kapott lehetőséget a válaszadók 16,93%-a egyáltalán nem találták motiválónak. Bérezéssel kapcsolatos eredmények Az összefüggések felállítása miatt szükségem volt a válaszadók bérezési kategóriájára, melyekre majd a későbbiekben még kitérek. Úgy alkottam meg a válaszlehetőségeket, hogy rövid leírással segítettem a választást. A bérezési kategóriák megoszlásánál, egyértelműen a hagyományos bérezésű dolgozók voltak nagyobb számban, 76%-a a kitöltőknek ebbe a kategóriába sorolta magát. A kategóriába a szenioritás szerinti, és az érdem szerinti fizetések 160

164 tartoznak, amelyek például a közalkalmazotti, irodai adminisztrátori munkakörökben jellemzők. Kompetencia szerinti bérezést a válaszadók 14,2%-nál alkalmaznak. Ebbe a csoportba tartoznak mindazok a munkavállalók, akiket képesítés alapján fizetnek meg. A képesítések növekedésével emelkedik a munkájuk után járó bér is, hiszen nő a szakértelmük, tapasztalatuk, így értékesebb munkaerővé vállnak. A teljesítmény alapú bérezéssel, amely lehet egyéni, csoportos vagy vállalati, mindössze a válaszadók 9,8%-át fizetik meg. Az alacsony szám annak köszönhető, hogy a kitöltők között inkább közalkalmazotti munkakörben szerepeltek az irodai alkalmazottak, ahol hagyományos bérezést alkalmaznak. A havi nettó jövedelemmel kapcsolatos kérdéseim diszkrétek voltak, hiszen az emberek általában nem szeretnek nyilatkozni a fizetésükről. Átlagos, átlagon aluli illetve felüli, jelentősen átlagon aluli illetve felüli csoportok közül választhatták ki a kitöltök, hogy melyik kategóriába tudják sorolni magukat. A kitöltők 43,2%-a átlagosnak találta a fizetését, ami úgy gondolom nem egy rossz eredmény. További 24%-uk valamivel átlagon felülinek érezte, és 20,8%-a a válaszadóknak gondolta átlagon alulinak. A béren kívüli anyagi juttatások meglepően magas értékeket mutattak az általam elvárthoz képest, illetve amire számítottam. Erzsébet utalványt a kitöltők 49,7%-a kap, Széchenyi Pihenőkártyát 31,1%. Egyéb anyagi juttatásokat, mint a helyi utazási bérletet, étkezési hozzájárulást és iskolakezdési támogatást már csak a kitöltők 4,9%-13,1%-a kap. A leginkább motiváló anyagi juttatás eredményeként a prémium és a készpénz borítékban mutatkozott meg, de a Széchenyi Pihenőkártyát és a tanfolyamok költségviselését is többen említették. Nem pénzbeli béren kívüli juttatások esetén már kevésbé voltak kedvezőek a számok. A kiköltők 23,5%-a, a rugalmas munkaidőt jelölte meg. E nem materiális jellegű juttatás, mégis nagy segítséget jelenthet gyermekes családoknál, vagy tartósan beteg családtagok esetén a rugalmas munkaidő. A kitöltők 55,7%-a arról nyilatkozott, hogy semmilyen béren kívüli nem anyagi jellegű juttatásban sem részesülnek. Munkahelyi elismerés megvalósulása a gyakorlatban Amikor feltettem magamnak a kérdést, hogy eddigi munkában töltött időm során engem a kollégák illetve felettes elismerése, vagy a pénz motivál inkább, az elismerést választottam. Véleményem szerint nagyobb hatása van a munkaidő alatti kiegyensúlyozott és elismerő munkakörnyezetnek, mint a hónap végén kapott elismerésnek szánt jelképes összegnek. A hétköznapjaink 1/3-át a munkahelyünkön töltjük, mely mégis más olyan környezetben, ahol a munkatársak egymás munkáját segítik, megbecsülik egymás munkáját és személyiségét, a felettesek nem csak a feladatokat, hanem az elismerő szavakat is osztogatják. A hónap végén kapott boríték kétlem, hogy felül tudja múlni a fent leírtakat. Ez az én véleményem volt, a kitöltők véleménye azonban szöges ellentétet mutatott. A válaszadók 61,7%-a szerint a pénz sokkal fontosabb, sokkal nagyobb motiváló ereje van, mint a munkahelyi elismerésnek. Ebből két következtetést szűrtem le. Az első, hogy elmondható a fentiek ismeretében, hogy nem minden válaszadó volt teljes mértékben elismert szakmailag, nem érezte, hogy munkáját jelenleg megfizetik. Ezért inkább egyéni teljesítményére koncentrál, a pénz lebeg a szeme előtt a céljai elérése közben. A másik opció véleményem szerint, hogy a kitöltők többsége elégedett volt a munkahelyével, kollégáival való kapcsolatával, így a munkavégzését már csak prémiummal lehetne ösztönözni. A kérdőívem elismerés témakörében arra voltam kíváncsi, hogy a dolgozók mennyire érzik elismertnek munkájukat, személyüket. Mely eszközöket 161

165 tartják ők az elismerés legfontosabb kifejezőeszközének, azaz mely az elsődleges elismerésnyelvük. Nagyon fontosnak tartom az elismerés különböző módszereinek alkalmazását, persze ügyelve a megfelelő munkakörnyezetre, szituációra, munkahelyi kapcsolatokra. Különböző állításokat pontozhatott a kitöltő, mégpedig 1-től 5-ig tartó skálán milyen mértékben ért egyet a következőkkel. A kitöltők 34,43%-a gondolja azt, hogy őket közvetlen felettesük teljes mértékben megbecsüli, mindössze a válaszadók 6,5%-a számolt be ennek szöges ellentétéről. A válaszadók többsége egyetértett az állítással, hogy a felettesektől és kollégáktól kapott dicsérő illetve elismerő szavak elismerően hatnak rájuk. 69,94%-uk értett egyet, és értett teljes mértékben egyet az állítással. A válaszadók 40,98%-a teljes mértékben egyetértett azzal a kijelentéssel, hogy felettese és kollégái emberileg teljes mértékben elismerik. A szakmailag való elismertség hasonló eredményeket adott, viszont itt már több olyan válaszadó volt, aki úgy gondolja, egyáltalán nem ismerik el szakmai tudását illetve képességeit. A válaszadók 49,7%-ának volt alkalma minőségi időt tölteni az elmúlt héten felettesével illetve kollégáival. A közösen eltöltött idő talán nagyobb lojalitást alakítani ki a dolgozókban a vállalat iránt. A minőségi idő arra is egy kiváló módszer, hogy megismerjük kollégáinkat, megbecsülésünk erősödjön a másik fél felé. A döntő többség, azaz a válaszadók 67,8%-a kapott az elmúlt héten segítséget a munkahelyén. Ezt a segítséget pedig a jelentős többség, azaz a válaszadók 82,9%-a fontosnak, illetve nagyon fontosnak tartotta. Az érintés volt talán a legmegosztóbb téma a kérdőívemben. Volt olyan válaszadó, aki az érintést egyáltalán nem találta helyénvalónak a munkahelyen, véleménye szerint,,a munkahely és a munkatársak nem arra valók, hogy ölelgessük egymást. Egyet tudok érteni a kijelentéssel, de az érintés nem feltétlenül azt jelenti, hogy simogatjuk, ölelgetjük a másikat egész nap. Gondoljunk egy határozott kézfogásra, mikor valami kimagaslót tettünk, és kollégánk ki akarja fejezni elismerését. Nagyon fontos viszont, hogy mindig azt az érintést alkalmazzuk, és abban a szituációban, ahol illik. A kitöltők 45,9%-a a kézfogást tartja az elismerés elsődleges verbális kifejezőjének. Ahhoz képest, hogy a válaszadók többsége az ölelést már kellemetlen érintésként tartják számon, 10,4% mégis a legkifejezőbb eszköznek gondolja. A munkahellyel való elégedettségvizsgálat eredménye Kíváncsi voltam, hogy a dolgozók mennyire elégedettek általánosan a munkahelyükkel, melyre úgy érzem kedvező illetve semleges válaszokat kaptam. A kitöltők 33,3%-a elégedett közepesen a munkahelyével, 56,8%-a pedig elégedett, illetve teljes mértékben elégedett a munkahelyével. A dolgozók munkája után járó bérrel kapcsolatban a vélemények jobban megoszlanak. Teljes elégedettséget csupán 8,2% érzett, megnőtt a teljes mértékben elégedetlen válaszok száma. A válaszadók többsége inkább alacsony, közepes szintű, illetve méltányos fizetést tapasztalt. Az egyes személyiségtípusok megoszlása, összefüggés-vizsgálat Az összesítő értékelések után bemutatom az összefüggéseket, illetve kapcsolatokat a személyiségtípusok, ösztönzési rendszerek, elégedettség és motiváció között különböző felállásokban. A 183 kérdőív személyiségtesztje egyénenként került kiértékelésre, szűkített és bővített módon soroltam be a személyiségtípusokat. 162

166 Feltételeket szabtam meg, melyek a következők: 1) A hagyományos bérezési rendszerhez a kitartó és a szabálykövető személyiségtípus párosítható, akkor teljesül a feltétel, ha az általános munkahellyel való elégedettség legalább közepes, azaz semleges szintű. 2) A teljesítmény alapú bérezési rendszerhez a befolyásoló személyiségtípus párosítható, itt is feltétel a legalább közepes szintű elégedettség. 3) A kompetencia alapú bérezéshez a domináns személyiségtípust párosítottam, a feltétel megegyezik az előbbiekkel. 4) Amikor az összes személyiségtípust vizsgáltam, figyelembe vettem az egyenlő arányú személyiségtípusokat is, teljesül a feltétel, ha legalább az egyik passzol az általam relevánsnak vélt bérezési rendszerhez. A bővített esetben 183 személyt vizsgáltam, figyelembe vettem a kevert típusokat. 33,33% lett kitartó, 22,4% szabálykövető, 15,85% befolyásoló, és mindössze 8,74% lett domináns személy. Persze a személyiségtípusok között nem húzható nagy határvonal, volt voltak keveredések is. A kevert személyiségtípusokat igyekeztem a színekkel is hangsúlyozni, hogy melyik típusokat foglalják magukba. A kitöltők 3,83%-a, aki domináns és szabálykövető, ami azt jelenti, hogy ők a legtöbb esetben a feladatok elvégzését előnybe helyezik az emberi kapcsolatokkal szemben, hiszen a koordinátarendszer felső felében helyezkednek el. Szabálykövető és kitartó személyiségtípusból 5,46% mutatkozott meg, rájuk az erős introvertáltság jellemző, szóval a befelé fordulás. 1,64% aki egyszerre befolyásoló és domináns típus, ami azt jelenti, hogy teljes mértékben extrovertáltak, így ők biztosan nagy hatással vannak környezetükre a stílusukkal. Akik az emberi kapcsolatokat rendkívül fontosnak tartották, azaz egyszerre befolyásoló és kitartó személyiségek, 3,28% mutatkoztak meg. Szűkített módszernél csak a tiszta személyiségtípusokat, és az egyszerre szabálykövető és kitartó személyiségtípusokat vettem figyelembe. A feltételeimnek ők teljes mértékben megfeleltek, azért kerültek ők a szűkebb csoportba. Itt 157 fő személyiségtesztjei kerültek kiértékelésre. A tisztán szabálykövető és a kitartó személyiségtípusok magas aránya utalhat a feltételeim teljesülésére, viszont az elégedettségvizsgálat még hiányzik. Ezért szükség volt a különböző személyiségtípusok és bérezési rendszerek összefüggés-vizsgálatára. Először bővített esetben, amikor 183 fő vett részt az értékelésben. 54,46%-ban teljesült a feltételezés, miszerint a dolgozók személyiségtípusa passzol a jelenlegi bérezési kategóriájukhoz és a munkahellyel való elégedettség minimum semleges. Szűkített esetben a 183 főből tehát 157 fő, azaz a kitöltők 85,79%-a vett részt az értékelésben. 51,59% teljesült a feltevés, hogy aki a személyiségtípusához általam relevánsnak vélt bérezési kategóriában van, minden egyéb tényezőtől függetlenül elégedett a munkahelyével. A hipotézisemet meg kell cáfolnom, közel 50-50%-ban lehetne igaz és hamis is a feltevésem. A jövedelem függvényében a pénz vagy az elismerés fontosabb A következő hipotézis, ha a dolgozónak átlagos vagy annál magasabb a nettó havi jövedelme fontosabb számára a kollégát és a felettes elismerése, ha a fizetése átlagos, vagy annál alacsonyabb, a pénz motiválja inkább. Az átlagos fizetés átmenetet képzett, mert a választás függ a jelenlegi munkakörnyezettől, pillanatnyilag elismerik-e a dolgozót. Akit elismernek, úgy gondolom, inkább a pénzt választaná, akit jelenleg nem ismernek el, de 163

167 jövedelme átlagos inkább az elismerésre vágyik. Így a 183 fő esetén 142 főnél teljesült a hipotézis, miszerint a fizetésükkel való elégedettségük szerint, a feltételeimnek megfelelően döntöttek az elismerésről vagy a pénzről. Érdekesnek találtam, hogy volt, akinek alacsonyabb a havi nettó jövedelme, mégis a kollégák és felettesek elismerését tartotta motiválóbbnak. Persze volt oly személy, akinek átlagon felüli volt a nettó havi jövedelme, mégis a pénz motiválja jobban. A 77,59%-os teljesülés miatt úgy gondolom, hogy a hipotézisem releváns. Tehát akinek átlagos, átlagon felüli a nettó havi jövedelme, inkább a kollégák és felettesek elismerése fontos számára. Akinek átlagos, vagy átlagon aluli a jövedelme, inkább a pénzt preferálja. Emberileg és szakmailag való elismertség A következő hipotézisem az volt, hogy a dolgozók többségét emberileg és szakmailag is elismerik a munkahelyén. Akkor teljesül az állítás, ha a válaszadók ezen állításokra külön-külön legalább 4-es értéket adnak az 5-ből. Ez a feltétel 183 fő válasza alapján 70,49%-ban teljesült. Ez véleményem szerint egy jó arány, hiszen a dolgozók közel 2/3-ad emberileg is és szakmailag is elismertnek érzi magát munkahelyén. Béren kívüli anyagi és nem anyagi juttatások Az utolsó összefüggés-vizsgálatnál azt a hipotézist vizsgáltam, hogy aki arányosan kap béren kívüli anyagi és nem anyagi juttatást a havi nettó jövedelmével, az elégedett a munkája után járó bérrel. Aki pedig nem elégedett a bérrel, annak hátterében juttatások hiánya áll. Az arányosság úgy értendő, hogy akinek jelentősen alacsonyabb az átlagosnál, átlagos alatti a fizetése, de kap legalább 3-4 féle béren kívüli juttatást kiegészítésként, ő elégedett a fizetésével. Akinek az átlagosnál magasabb, ott elég volt 2-3 béren kívüli juttatás is, hogy elégedett legyen a bérével. Az alábbi feltételek 183 fő vizsgálata esetén 67,75%-ban teljesült. 5. ÖSSZEFOGLALÁS Dolgozatom célja az volt, hogy az elismerés, ösztönzés és a bérezés közötti kapcsolatot ismertessem. A bérrendszerek megválasztásánál nem szabad csak a munkakört, munkafeltételeket figyelembe venni. Ha elkötelezett, motivált dolgozót szeretnék a vállalatnál látni, szükség van egy szinttel tovább lépni. Ha a munkafeltételek engedik, például a DISCmódszer segítségével fel kell mérni, hogy a vállalatnál milyen személyiségtípusok dolgoznak. Hiszen a különböző személyiségtípusok más munkamorállal rendelkeznek, az elvárásaik sem egyeznek meg. A kapcsolatok rávilágíthatnak a problémákra, hiányosságokra. Bemutattam a különböző anyagi és nem anyagi ösztönzési módszereket. A HR szakemberek a nem anyagi ösztönző módszereket támogatják, hiszen kevesebb anyagi erőforrás is elégséges hozzá, mégis túlszárnyalhatja a másikat. A vállalatoknak a profithajszolás mellett legalább akkora figyelmet kellene fordítani a dolgozókra. A kérdőívezés segítségével sok problémára rá lehet világítani, a dolgozóban pedig kialakulhat az érzés, hogy számít a véleménye. Az ösztönzési csomagok kialakítása komoly anyagi terhekkel jár, és az eredménye gyakran csak hosszú távon jelentkezik. A mai gazdasági helyzetben azonban a vállalatoknak áldozatokat kell hozniuk a 164

168 minőségi munkaerő megtartásáért, ellentétes esetben a kilépésük és pótlásuk komoly költségekkel jár. A motivált munkaerőnek is lehetnek félelmei, hiszen a fennálló gazdasági körülmények között a munkáltató nem tudja garantálni az állását. Mégis ha érzi a dolgozó, hogy a munkájára szükség van, a vállalat sikereihez ő is hozzátesz, oldódik az effajta félelme. A munkaerő elvándorlásának hatalmas költségei vannak, mégpedig azért, mert egyszerre jelentkeznek a felmondási költségek, új dolgozók keresésére irányuló költségek. Az alkalmazott távozásakor üresedés keletkezik, ami miatt akadozhat a munka, csökken az ott dolgozók munkakedve, a partnerekkel való kapcsolat romolhat. Az új alkalmazott beilleszkedését, munkába való betanulását a munkatársak és feletteseik segítik. A betanítási időszak alatt nem tudják saját feladataikat a korábbi szinten elvégezni. A gyakran cserélődő munkatársak, plusz feladatok miatt a képzett, tehetségesebb dolgozók, akikre sorra az új dolgozókat bízzák, más munkahelyet kereshetnek, gondolván, hogy számukra máshol több lehetőség adódik. A munkaerő elvándorlás jelentősen szabályozható, féken tartható költségtényező. A dolgozók munkájának versenyképes fizetésekkel való elismerése, a béren kívüli anyagi és nem anyagi juttatások, komplex-felelős feladatok, jó munkahelyi körülmények gyakran megoldást adnak a dolgozók megtartására. De hosszú távon mégsem az előbb említettek a megoldások. A elismerésnyelv alkalmazása bizalmat kelt mind a dolgozóban és a vezetőkben. Az elismerésnyelvek különböző dialektusait alkalmazva javítható a munkahelyi légkör, jobban megismerik egymást a kollégák. Nem határolódik el élesen az alkalmazottfelettes viszony, így javul a szervezeten belüli kommunikáció. A kiegyensúlyozott, egymást segítő légkörben az alkalmazottak sem félnek véleményt nyilvánítani. Így kevesebb félreértés adódhat a különböző munkahelyi osztályok között. Ezen átalakítások eredményeként a versenyképesség javulhat a piacon, megkönnyítheti az üzletszerzést. 6. KÖVETKEZTETÉSEK ÉS AJÁNLÁSOK A bevezetésben arról írtam, hogy a pénz nem számít hosszú távú motiváló eszköznek, mégis a kérdőívezés során számos olyan esettel is találkoztam, mikor a kitöltő a vállaltnál már több mint 10 éve dolgozik, átlagos vagy átlagon felüli fizetése van, meg van elégedve a munkahelyével, mégis az év végi prémiumot, vagy a borítékban kapott pénzt preferálja a többi juttatáshoz képest. Továbbra is úgy gondolom, hogy a béren kívüli nem pénzbeli juttatásoknak hosszú távon hasznosabbak, hiszen színes választékukból személyre szabhatók a jutalmazások. 1. Akinek átlagos, vagy valamivel átlag feletti a fizetése, jobban motiválja a kollégák és felettesek elismerése. Akinek szintén átlagos, vagy átlagon aluli a fizetése, inkább a pénzbeli jutalmazás fontosabb számára. TELJESÜLT 2. A személyiségtípusok és bérezési kategóriák közötti kapcsolat hatással van az általános munkahelyi elégedettségre. NEM TELJESÜLT 3. Aki arányosan kap béren kívüli anyagi és nem anyagi juttatást a havi nettó jövedelmével, az elégedett a munkája után járó bérrel. Aki pedig nem elégedett a bérrel, annak hátterében juttatások teljes hiánya áll. TELJESÜLT 4. Az irodai dolgozók jelentős többségének munkáját és személyét elismerik. TELJESÜLT Elmondható, hogy a bérekkel való elégedettség és a béren kívüli juttatások szoros kapcsolatban állnak egymással. Tehát azokat a dolgozókat, akiknek az alapbére alacsony, 165

169 érdemes különböző juttatásokkal megilletni. Itt nem feltétlen anyagi juttatások szükségesek, hiszen vannak olyan cégek, akik nem engedhetik meg magunknak a plusz anyagi juttatásokat. Bizonyos esetekben a rugalmas munkaidő, távmunka lehetősége minden anyagi juttatásnál többet ér. A hipotézisem, melyben a személyiségtípusok és a bérrendszerek kapcsolatát vizsgáltam, hogyan hatnak a munkahely való általános elégedettségre, nem hanyagolható el, hogy az esetek közel 50%-ban azt az eredményt kaptam, hogy a megfelelő személyiségtípus és bérezési rendszer kombinációk elégedett dolgozót eredményeznek. Ha lehetőségem nyílna megismételni a kérdőívet, nagyobb adatállománnyal úgy gondolom kedvezőbb eredményt kapnék. De ez így mit sem számít elméleti síkon. Az eredmények alapján viszont stabilan kijelenthető, hogy a dolgozókat általában emberileg és szakmailag is elismerik a munkahelyén. Az emberileg való elismertség úgy gondolom, hozzájárul ahhoz, hogy pozitív jellemvonásaink elmélyüljenek, nyitottabbá váljunk mások felé. A szakmailag való elismertség mindenképpen növeli a munkakedvet, javítja a teljesítményt. A munkát nem kényszernek fogja fel az ember, hanem az elismertség tudatában egy megoldandó feladatnak. Az általam bemutatott, majd kérdőívek által értékelt motivációs eszközök alkalmazása úgy gondolom nem létfontosságú ahhoz, hogy a dolgozókban erősödjön a motiváció. A dolgozók nem tulajdonítottak nagy motiváló erőt annak, hogy beleszólhatnak a vállalat célkitűzéseibe, véleményt nyilváníthatnak a célokról. Viszont a munkaidő beosztását illetve feladatok elvégzésének menetét illetve sorrendjét a kitöltők több mint 1/3-a 5-ösre értékelte, azaz rendkívül motiválónak találta. Úgy gondolom ez az eredmény nem elhanyagolható, így olyan vállalatnál ahol lehetőség van nagyobb önállóságot adni a dolgozóknak, mindenképpen ajánlanám az alkalmazását. Az elismerés kifejezésének különböző dialektusainak használatát is erősen ajánlanám minden alkalmazottnak és vezetőnek egyaránt. A szóbeli dicséretnek volt a legnagyobb elismeréskifejező ereje, alkalmazása is szinte bármilyen szituációban helytálló. Általam megfogalmazott jelmondat:,,a vállalat kerekében a dolgozók a küllők, ha ezek a küllők elcsorbulnak, hiányoznak, a vállalat kereke sem futhat olyan simán a siker felé 7. IRODALOMJEGYZÉK Szakirodalom Bábosik Mária: Az ösztönzési rendszer megtervezése. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, p Daniel H. Pink: Motiváció 3.0. HVG KIADO ZRT, p Gary Chapman és Paul White: A munkahelyi elismerés 5 nyelve, Harmat Kiadó, 2015, Budapest Bokor Attila Szőts-Kováts Klaudia Csillag Sára Bácsi Katalin Szilas Roland: Emberi Erőforrás Menedzsment. Budapesti Corvinus Egyetem, AULA Kiadó Kft, o, p. Dr. Cséffán József: A munka törvénykönyve és magyarázata. Szeged: Szegedi Rendezvényszervező Kft, ISBN

170 Dr. Cséffán József: Közalkalmazotti törvény és magyarázata. Szeged: Szegedi Rendezvényszervező Kft, Hadarics Márton - Nagybányai Nagy Olivér - Pongor Orsolya: DISC A mindennapi kommunikáció és viselkedés titka. Psidium Kiadó, Onlinetesztek Kft, ISBN: Internetes források HRportal: Béren kívüli juttatások. In: HRportal [online] (utolsó letöltés: ) HR/Munkajog: Munkahelyi elismerés formái. In: HR/Munkajog [online] (utolsó letöltés: ) Origo: Tíz motivációs eszköz a munkahelyen. In: Origo [online] (utolsó letöltés: ) SzMDSz: Szociális bértábla - módosítás után. In: SzMDSz [online] (utolsó letöltés: ) HRportál: Ismerje meg kommunikációs stílusát! In: HRportál [online] (utolsó letöltés: ) 167

171 TAKÁCS VIVIEN Pénzügy és számvitel szak Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar Témavezető: Dr. Borbély Csaba egyetemi docens, KE GTK Az élelmiszerpazarlás csökkentésének megítélése az éttermekben Az élelmiszerpazarlás kérdésköre egy olyan probléma, amely a világ minden részén súlyos gondokat okoz. A megtermelt, de emberi fogyasztásra nem kerülő élelmiszerek előállítása során felhasznált erőforrások mértéke önmagukban elgondolkodtatóak, nem beszélve a téma környezetvédelmi, gazdasági és etikai vetületeiről. A vizsgált probléma egyik jellegzetessége, hogy kevés adatforrás áll rendelkezésre. Ezen források is nagyrészt becsléseken alapulnak, így sokszor eltérő, megkérdőjelezhető adatokkal találjuk magunkat szembe. Vizsgálat fókuszában az éttermek élelmiszerpazarlására állt, amely egy kérdőíves felméréssel került elemzésre. A kutatás célja az volt, hogy megvizsgáljuk hazánkban egy a la carte étterem megválasztásakor milyen szempontok a mérvadóak, különösképpen, hogy mennyire fontos a vendégeknek az adag mérete, illetve milyen jó gyakorlatokkal találkozunk, amelyek az éttermekben tapasztalható élelmiszerpazarlás mértékének csökkentését hivatottak szolgálni. A kérdőíves megkérdezés nem volt reprezentatív. A 180 eredményes kitöltő válaszai SPSS for Windows 20 statisztikai programmal kerültek kiértékelésre. A kérdőívet kitöltők által szolgáltatott válaszok alapján igyekeztem egy olyan vizsgálatot elvégezni, ami alapján majd egyértelmű következtetéseket vonhatok le a vizsgált problémára vonatkozóan. A válaszadók által kifejezett egyetértés-értékek alapján végül k-középpontos klaszterelemzési eljárást alkalmaztam, segítségével kérdőívem kitöltőit három csoportba soroltam, majd ezeket elemeztem. A vizsgálat eredményeiből megállapítható, hogy az általánosan bevett szokások (féladag, gyerekadag megléte, a felszolgált étel mennyisége) a többi tényezőhöz képest kevésbé fontos a megkérdezetteknek. A la carte éttermekben, például egy fontos alkalom megünneplésekor nem az adag méretének csökkentésére, az élelmiszerpazarlás megelőzésére irányuló törekvések a mérvadóak. Az adott válaszok alapján a klaszterelemzés során kiderült, hogy a kérdőívet kitöltők egy csoportja rendkívül körültekintő a témát illetően, voltak azonban olyanok is, akik számára a vizsgált probléma nem igazán volt fontos. Az eredmények azt mutatják, hogy a jövedelem, és az iskolai végzettség erre irányuló döntéseinkre nincsenek különösebb hatással, a tudatosság és takarékosság nem igazán eredeztethető ebből. Az életkor, illetve családi állapot viszont teremthet olyan helyzeteket (pl. ha az egyén családban él, és gyermekeiről is gondoskodnia kell), amikor fontos erről gondolkodni, tehát ez sokkal inkább meghatározza étteremválasztási, maradékkal kapcsolatos attitűdjeinket. 168

172 Decreasing food lavish in restaurants Food lavish is a question that causes serious problems all over the world. The amount of resources used in order to produce food that is not consumed may already make us think, not to speak about its consequences concerning environmental protection, and from economic and ethical perspective. One characteristic of the problem examined is that there is a scarcity of resources. However, these sources also mostly rely on estimations, which often makes us face with data of unsure reliability. The focus of the research was food lavish of restaurants, which was analyzed via questionnaire research. The aim of the research was to find out which aspects are determinant, when choosing an a la carte restaurant; with special respect to how important portion sizes are for the customers and what kind of best practices we may meet in order to decrease food lavish. The questionnaire research was not representative. The 180 valid responses were analyzed by SPSS for Windows 20 statistical software. Based on the replies provided by the respondents I aimed to carry out a research, which will provide me with clear implications concerning the topic. Using the agree - value responses of the respondents, I applied k-means cluster analysis to sort the people into three different groups to be analyzed. From the results of the analysis I could conclude that the general ways of decreasing lavish (half portion, kids menu, amount of the food served) are less important for the respondents than the other factors. In a la carte restaurants for example upon celebrating an important occasion decreasing the size of the portion and food lavish are not the main aspects. Based on the responses my cluster analysis has shown that one group of the respondents is conscious concerning this topic; but there were many not caring too much about the issue. The results show that income and education do not really affect these decisions, consciousness does not result from these factors. Age and marital status, however may affect it by creating situations (like living in a family, having to care about one s own children), when it is important to think about these questions so these factors have a much greater effect on restaurant choice. 169

173 % 1. BEVEZETÉS Az élelmiszerpazarlás kérdésköre egy olyan probléma, amely világ minden részén súlyos gondot okoz. A megtermelt, de emberi fogyasztásra nem kerülő élelmiszerek előállítása során felhasznált erőforrások mértéke önmagukban elgondolkodtatóak, nem beszélve a téma környezetvédelmi, gazdasági és etikai kihatásairól. A FAO tanulmánya szerint (Gustavsson et al., 2011) a világon megtermelt élelmiszer egyharmada a szemétbe kerül. Meg kell különböztetnünk azonban a pazarlást és a veszteséget. A Word Resources Institut definíciójából kiindulva élelmiszerveszteségről beszélünk, ha a termelés, a tárolás, a feldolgozás és a forgalmazás szakaszaiban fellépő minőségi és mennyiségi veszteségről beszélünk, amely során élelmezési céllal termelt javak nem, vagy csak csökkent beltartalommal jutnak el a fogyasztóhoz. Élelmiszerpazarlás során a fogyasztónál, illetve döntően a kiskereskedelmi egységekben jelentkező veszteségről beszélünk, amely során emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszereket kidobnak gondatlanságból, vagy tudatos döntés alapján. Általános érvényű megállapítás, hogy a világ szegényebb részein az ellátási lánc elején keletkezik több élelmiszerhulladék, míg a gazdagabb társadalmakban a végén, vagyis a kereskedelemben, illetve a fogyasztás helyszínén: az otthonokban, illetve az éttermi szolgáltatást nyújtó kereskedelmi egységekben. A tehetősebb országokban így hazánkban is az élelmiszerhulladék az ellátási lánc végén tapasztalható: a disztribúció, a kereskedelem és a háztartások termelik a nagyobb arányú hulladékot. A FAO adatait elemezve ez sem igaz egyértelműen minden termékpályára, mert pl. a tej esetében (1. ábra) a gazdagabb országok arányaiban több tejet könyvelhetnek el veszteségként a termelés során, mint a szegényebbek. Átgondolva a helyzetet erre is találhatunk ésszerű magyarázatot, mert míg nálunk szigorú paraméterek vannak arra vonatkozóan, mikortól lehet a tejet emberi fogyasztásra alkalmasnak minősíteni, addig egy éhezéssel sújtott országban nem valószínű, hogy kiöntik azt a magas szomatikus sejtszáma miatt Európa & É-Amerika Oroszország és Óceánia D-Amerika É-Afrika, Ny-, és Közép Ázsia D-, D-K Ázsia Ázsia iparosodott része Fekete Afrika Mezőgazdasági termelés Betakarítás, tárolás Feldolgozás, csomagolás 2. ábra Az élelmiszerhulladék megoszlása az ellátási láncban a tej esetében Forrás: FAO

174 Pontosabb adatokat találunk, ha az Európai Unióban vizsgáljuk a kérdést, bár itt is rögtön meg kell jegyezni, hogy a számok egy része becslés, vagy származtatott érték. Az Európai Unióra vonatkozóan meglévő talán legtöbbet hivatkozott forrás egy 2006-os adatbázis, amelyet az EUROSTAT-ból (EWC_09_NOT_093) és különböző nemzeti forrásokból állítottak össze. Itt négy területet vizsgálnak: a feldolgozás, a háztartások, a kereskedelem az éttermi szolgáltatások (food service sector) jelennek meg. Az Unió egészére vonatkozóan ebben a megközelítésben 89 millió tonna élelmiszerszemetet látunk (179 kg/fő/év), míg hazánkra vonatkozóan 1,8 millió tonnát (184 kg/fő/év). Nem véletlenül lettek fekete dobozként említve a háztartások, hisz egyrészt általuk vélelmezhetően sok élelmiszer kerül kidobásra, ugyanakkor nagyon nehéz módszertanilag korrekt adatokhoz jutni. A korábban említett EUROSTAT 2006-ban 39 kg-ra becsülte az egy főre jutó háztartásokból származó élelmiszerkidobást hazánkban. Az önmagában is jelentős pazarlás ugyanakkor csak egy mennyiségi megközelítése a kérdésnek, hiszen nem mindegy, hogy egy kilogramm burgonya vagy egy kilogramm felvágott kerül a szemétbe. Feltételezhetően a valósághoz leginkább közelítő eredményhez az egyéni naplózás vezethet, de csak akkor, ha azt minimum egy éven keresztül végzik. A helyben termő szezonális élelmiszerek (elsősorban a zöldség és gyümölcs félék) jelentős hatással vannak egy-egy időszak lehetséges táplálék bevitelére, így az élelmiszerhulladék összetételére is. A háztartási kommunális hulladék elemzése nem vezethet valós eredményre még egy olyan zártnak nevezhető élettérben sem, mint a klasszikus lakótelepek esetében, hiszen nem csak a kommunális szeméttel hagyhatja el általánosságban a lakást az el nem fogyasztott élelmiszer (pl. WC), nem beszélve a guberálókról, akik közül sokan épp a szemétben található élelmiszer miatt kutatják át a kukákat. Kutatásunkban az ellátási lánc kevésbé vizsgált végpontjában, az éttermekben keletkező élelmiszerhulladék kérdéskörét kívánjuk áttekinteni. Első lépésként egy kérdőíves megkérdezést hajtottunk végre, amely alapvetően egy kérdésre kereste a választ: mennyire fontos a magyar fogyasztónak egy étterem kiválasztása esetében, hogy ott mekkora adagot adnak? További vizsgálati célként fogalmazódott meg az is, hogy az éttermek vendégei mennyire ismerik azokat a jó gyakorlatokat, amelyekkel lehetőség nyílik az élelmiszerpazarlás csökkentésére. Kérdőívünk összeállításakor számos angol nyelvű példát áttekintettünk, de egyetlen esetben sem találkoztunk olyan ponttal, amely konkrétan erre a pontra kérdezett volna rá. 171

175 2. SZAKIRODALMI FELDOLGOZÁS 2.1. Fogalmi háttér Ahhoz, hogy a kérdéskört elemezni tudjuk mindenképpen szükséges a definíciós háttér vizsgálata. Ez cseppet sem egyszerű feladat, hiszen ez az egyik kritikus pont, egészen pontosan hiányzik egy olyan meghatározás, amely iránymutató lehetne. Okazai és munkatársai (2008), in: Bánáti D. (2011) alapján az élelmiszer pazarlást a termelés, a feldolgozás, a szállítás és a fogyasztás során keletkező melléktermékként vagy veszteségként határozza meg. Összesítve úgy fogalmaz, hogy az élelmiszer pazarlás az ember által el nem fogyasztott élelmiszer, amely az ellátási lánc bármely szakaszán keletkezik. Komplexebb leírást találunk az Európai Parlament (2012) állásfoglalásában: Az élelmiszer-pazarlás mindennapi jelentése azon élelmiszerek összességére utal, amelyeket gazdasági, esztétikai okokból, vagy a lejárati idő közelsége miatt kiselejteznek az agrár-élelmiszeripari láncból, noha még tökéletesen fogyaszthatóak és potenciálisan még emberi fogyasztásra is alkalmasak, és amelyek lehetséges alternatív felhasználás hiányában kiselejtezésre és hulladékként való elhelyezésre vannak ítélve, a környezet szempontjából negatív externáliákat, gazdasági költségeket és a vállalkozások számára bevételkiesést okozva. A definíció hiányosságaira utal a pazarlás és a veszteség szinonimaként való alkalmazása is. A két kifejezés között különbségként fogható fel, hogy míg a pazarlás esetében az érintett döntően belső okokra vezethetően könyvelhet el kieséseket, addig a veszteség esetében belső és külső okok egyaránt szerepet játszanak. Bánáti (2008) három féle veszteséget különböztet meg: Elkerülhető veszteség: ide tartoznak a kidobott, de egyébként ehető élelmiszerek. Esetleg elkerülhető veszteség: azon élelmiszerek vagy azok részei, amelyeket egyes emberek elfogyasztanak, mások viszont nem. Elkerülhetetlen veszteségek: ehetetlen részek. A Word Resources Institut definíciójából kiindulva élelmiszerveszteségről beszélünk, ha a termelés, a tárolás, a feldolgozás és a forgalmazás szakaszaiban fellépő minőségi és mennyiségi veszteségről beszélünk, amely során élelmezési céllal termelt javak nem, vagy csak csökkent beltartalommal jutnak el a fogyasztóhoz. Élelmiszerpazarlás során a fogyasztónál, illetve döntően a kiskereskedelmi egységekben jelentkező veszteségről beszélünk, amely során emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszereket kidobnak gondatlanságból, vagy tudatos döntés alapján. Általános érvényű megállapítás, hogy a világ szegényebb részein az ellátási lánc elején keletkezik több élelmiszerhulladék, míg a gazdagabb társadalmakban a végén, vagyis a kereskedelemben, illetve a fogyasztás helyszínén: az otthonokban, illetve az éttermi szolgáltatást nyújtó kereskedelmi egységekben. 172

176 3. ábra Az élelmiszerveszteség alakulása az ellátási láncban Forrás: Gustavsson J., Cederberg C., Sonesson U. (2011) A 2. ábrán Gustavsson et. al. szemléletesen mutatják az élelmiszerhulladék mennyiségének alakulásának, valamint a jövedelmi viszonyok kapcsolatát, mindezt az ellátási láncban elhelyezve. Az elmélet és a gyakorlati tapasztalat is azt mutatja, hogy szegényebb országokban (ide sorolják a szerzők a Szubszaharai országokat, Észak-Afrikát, Közép-, és Nyugat-Ázsiát, Dél-, Dél-kelet Ázsiát és Latin-Amerikát) elsősorban az ellátási lánc kezdetén keletkezik arányaiban több élelmiszerveszteség, amelyek okai a következőkben foglalhatóak össze: nem megfelelő tárolási körülmények (meleg-nedves klíma, illetve sok esetben emiatt is megjelenő rágcsálók, élősködők, gombafertőzések); elégtelen szállítási körülmények, a hűtés lehetőségének hiánya; az értékesítési színterek alkalmatlansága (zsúfolt, betegségek terjedésének veszélyét is magukban hordozó piacok, illetve a hűtés lehetőségének hiánya); kezdeteleges csomagolási technológiák; A gazdagabb országok esetében (ide sorolják a szerzők Európát Oroszországgal együtt, az USA-t, Kanadát, Ausztráliát, Új-Zélandot, Kínát, Japánt, Dél-Koreát) az ellátási lánc végén, elsősorban az értékesítési pontoknál, illetve a végfogyasztóknál (éttermeknél, kifőzdéknél, illetve a családoknál) keletkezik több élelmiszerhulladék az alábbi főbb okok miatt: szigorú minőségi standardok az élelmiszerek formai, alaki megjelenésével szemben; az élelmiszer feldolgozók sok veszteséggel működő gyárszerű technológiáját; nem megfelelő mikroklíma környezet a végfelhasználóknál történő tárolás során (ennek a tényezőnek tudható be a zöldség és gyümölcs veszteség mintegy 50%-a); a fogyasztók nincsenek tisztában a minőségét megőrzi és a fogyasztható -ig jelölések tartalmi jelentésével (az Egyesült Királyságban a háztartásokban ez az oka az élelmiszerveszteség 55%-ának); a helytelen fogyasztói attitűdök miatt rengeteg ételmaradék marad a tányérokon Hulladékhierarchia A hulladékról szóló évi CLXXXV. törvény ( átvéve az Európai Parlament és a Tanács 2008/98/ek irányelvét ( (2)) a 173

177 hulladékmegelőzésre és -gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok és politika terén ún. hulladékhierarchiát alakított ki, amely a következő öt lépcsőből áll (2. ábra). megelőzés; újrahasználatra való előkészítés; újrafeldolgozás; egyéb hasznosítás, például energetikai hasznosítás; valamint ártalmatlanítás. 4. ábra A hulladékhierarchia Forrás: saját ábrázolás Amennyiben ezt a rendszert az élelmiszerpazarlás, illetve az élelmiszerhulladék problémakörére alkalmazzuk, úgy az a különböző szinteken az alábbi tevékenységeket jelenti: I. Megelőzés: minimalizálni az élelmiszerhulladék mennyiségét elsősorban nagyobb mértékű tudatosság, átgondoltság alkalmazásával. II. Újrahasználatra való előkészítés: ez az élelmiszer esetében jelentheti a fel nem használt élelmiszerek, maradékok konyhai alapanyagként való újrahasznosítását, illetve az el nem fogyasztott élelmiszernek más elsősorban szegényebb, rászoruló rétegekbe tartozó emberekhez, csoportokhoz való eljuttatását. III. Újrafeldolgozás: ez a szint általában az élelmiszerek mezőgazdasági, ezen belül állati takarmányozásra való felhasználását jelenti, kiegészülve a háziállatokkal. IV. Egyéb hasznosítás: az élelmiszerek komposztálását, bioenergetikai hasznosítását foglalja magában. V. Ártalmatlanítás: ez az élelmiszerhulladék lerakását, deponálást jelenti, amelynek során anyagi minőségének megváltoztatása nélkül helyezik el. A hétköznapok gyakorlati értelmezése során sokszor problémát jelent az élelmiszer pazarlás meghatározása. Az Európai Parlament és a Tanács élelmiszerre vonatkozó definíciójából kiindulva azt mondhatjuk, hogy minden olyan felhasználást, amely nem emberi fogyasztásban végződik, élelmiszerpazarlásnak kell minősítenünk. Ennek megfelelően a pazarlás elleni harcot elsősorban a hulladék hierarchia első két szintjére kell koncentrálni, a többi lehetőség gyakorlatilag csak a kárenyhítést szolgálja (komposztálás, bioenergiaként való felhasználás, állati takarmányozás) vagy még azt sem (deponálás). 174

178 3. ANYAG ÉS MÓDSZER A kutatás során kérdőíves megkérdezést alkalmaztam, amely nem volt reprezentatív. A Google Drive-ra felhelyezett és a Facebook oldalon népszerűsített kérdőívet összesen 180-an töltötték ki. Az adatokat SPSS for Windows 20 statisztikai programmal értékeltem ki. Összesen 14 kérdést tettem fel az étteremválasztási szokások tekintetében, amelyek részben saját elgondolás alapján, részben hasonló témájú külföldi kérdőívekből átvett pontokból állt össze. A feltett kérdések a következőek voltak: 1. Mennyire fontos Önnek egy étterem megítélésénél az étterem megközelíthetősége? 2. Mennyire fontos Önnek egy étterem megítélésénél a barátok, ismerősök ajánlása? 3. Mennyire fontos Önnek egy étterem megítélésénél az étterem atmoszférája? 4. Mennyire fontos Önnek egy étterem megítélésénél az ételek választéka? 5. Mennyire fontos Önnek egy étterem megítélésénél a felszolgáló hozzáértése? 6. Mennyire fontos Önnek egy étterem megítélésénél a kiszolgálás gyorsasága? 7. Mennyire fontos Önnek egy étterem megítélésénél a korrekt ár? 8. Mennyire fontos Önnek egy étterem megítélésénél a felszolgált étel frissessége? 9. Mennyire fontos Önnek egy étterem megítélésénél a felszolgált étel minősége? 10. Mennyire fontos Önnek egy étterem megítélésénél a felszolgált étel mennyisége? 11. Mennyire fontos Önnek, hogy egy étterem féladagot is kínáljon az étlapján? 12. Mennyire fontos Önnek, hogy egy étterem gyerekadagot is kínáljon az étlapján? 13. Mit tesz abban az esetben, ha jelentősebb mennyiségű étel marad a tányérján? 14. Találkozott már olyan jó gyakorlatokkal az éttermekben, amelynek célja az élelmiszermaradék mennyiségének csökkentése, megelőzése? A kérdéseket 1-től 5-ig minősíthették a válaszadók (1=egyáltalán nem fontos; 5=rendkívül fontos), illetve a 13-as kérdésre a megadott válaszok közül választhattak. A 14-es kérdés egy nyitott kérdés volt. 4. EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK Az adat-felvételezés során nem tudtam biztosítani a reprezentativitást, ennek egyik következménye például, hogy a kérdőívet kitöltök 75,4%-a nő volt. A hazai szokásokat, beidegződéseket alapul véve élhetnénk azzal a feltételezéssel, hogy az éttermi szolgáltatásokon belül az adagméret a férfiak számára fontosabb, mint a hölgyeknek. Az adott kérdésre vagyis, hogy Mennyire fontos Önnek egy étterem megítélésénél a felszolgált étel mennyisége? a férfiak által adott értékek átlaga 4,06 volt (n=44), míg a hölgyek esetében 4,08 (n=134). Más megközelítésben az általunk viszonylagos fontosságot jelentő 4-es és 5-ös osztályzatok tekintetében a férfiak szinte ugyanolyan arányt képviseltek (23,97%), mint az alapsokaságban (24,6%). Az adott eredmények nem támasztják alá azt a feltételezést, hogy a férfiak számára az adagméret fontosabb lenne az éttermekben, mint a hölgyek részére. 175

179 érték 5 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0 4,95 4,93 4,61 4,49 4,46 4,34 4,13 4,08 4,08 3,56 3,35 3,14 2, kérdések sorszáma 5. ábra A kérdéseke adott osztályzatok átlagai Forrás: saját adatgyűjtés Az 5. ábrán látható, hogy a megkérdezettek a legfontosabb szempontnak a felszolgált ételek minőségét (4,95) és azok frissességét (4,93) tartották, illetve ide sorolható választék megítélése (4,61) is. Némileg alacsonyabb osztályzatot kapott az árak korrektsége (4,49), az étterem atmoszférája (4,46), és a felszolgáló személyzet hozzáértése (4,34). Még mindig négy feletti osztályzatot kapott tehát alapvetően fontosnak számító szempontnak ítélhető a kiszolgálás gyorsasága (4,13), az étterem megközelíthetősége (4,08) és a kutatásunk szempontjából lényegesnek tartott ételmennyiség is (4,08). Az ismerősök ajánlása (3,56) kevésbé befolyásolja az megkérdezettek étteremválasztási szokásait, és látható, hogy a féladag (3,14) és a gyerekadag (2,12) lehetősége nem különösebben fontos számukra. A háttérváltozók és a vizsgált kérdések kapcsolatát áttekintve megállapítható, hogy a nők és a férfiak összevetésében láthatunk a legtöbb esetben szignifikáns különbséget az értékek között, mégpedig úgy, hogy minden esetben a gyengébb nem képviselői tartották fontosabbnak az adott pontot. Ilyen összefüggést láthattunk az atmoszféra, a kiszolgálás gyorsasága, a korrekt ár és a kutatás szempontjából fontos gyerek és féladag megléte esetében. Ez alapján megállapítható, hogy a nők étteremválasztási szokásai az adott pontok esetében statisztikailag igazoltan eltér a férfiakétól. A kisebb méretű adagokat annak ellenére, hogy a hölgyek sem tartják a legfontosabb minősítő szempontnak, mégis nagyobb jelentőséget tulajdonítanak neki, mint a férfiak. Az életkor mint háttérváltozó tekintetében szintén láthatunk statisztikailag igazolható eltérést a barátok, ismerősök ajánlása tekintetében (2. táblázat). A legmagasabb értéket a (4,26) és a (4,47) éves korosztály adta, amely arra enged következtetni, hogy ebben az életkorban a kíváncsiság, az újdonság varázsa, ezzel együtt új éttermek kipróbálása fontos szempontnak számít, amelyhez a barátok, ismerősök ajánlása meghatározó. Az ettől idősebb korban a saját preferencia rendszerük alapján választanak inkább éttermet a megkérdezettek, a fiatalabbakra pedig kevésbé jellemző az ilyen kérdésben való önálló döntés. 176

180 7. táblázat Az életkor valamint a barátok ismerősök ajánlása szempont összefüggései Életkor Szignifikancia Elemszám Átlag <18 3 3, , ,47 0, , ,67 60< 9 4,08 Forrás: saját adatgyűjtés A 3. táblázatban az életkor és a gyermekadag közötti összefüggés került vizsgálatra. Megállapítható, hogy a 30-tól 50 éves kort átölelő három kategóriában látjuk a legnagyobb értékeket. Ez önmagában logikusnak is mondható, mivel ebben az életkorban járnak a szülők leggyakrabban gyermekekkel étterembe és az esetleges pazarlás, illetve megtakarítás lehetősége jobban foglalkoztatja őket. A korábban megfogalmazott kijelentést azonban itt is meg kell erősíteni, amely szerint az adott pont általános értékelése a többi szemponthoz képest alacsonynak mondható. 3. táblázat Az életkor valamint a gyermekadag megléte szempont összefüggései Életkor Szignifikancia Elemszám Átlag 18< 3 2, , ,47 0, , ,67 >60 9 3,35 Forrás: saját adatgyűjtés A nyitott kérdésre, miszerint a válaszadó találkozott-e már olyan jó gyakorlatokkal az éttermekben, amelynek célja az élelmiszermaradék mennyiségének csökkentése, megelőzése a kérdőívet kitöltők 54 %-a válaszolt, tehát 97 fő. A válaszadók jelentős része sajnos még nem találkozott ilyen gyakorlattal, akik azonban igen, azoknak leggyakrabban előforduló válasza az étel elcsomagoltatása volt. Gyakori válaszok voltak még az önkiszolgáló éttermekben tapasztalt ételmaradék csökkentésére irányuló törekvések, a last hour akció, illetve a már keletkezett ételmaradék rászorulóknak való eljuttatása. A kérdőívet kitöltők által szolgáltatott válaszok alapján igyekeztem egy olyan vizsgálatot elvégezni, ami alapján majd egyértelmű következtetéseket vonhatok le a vizsgált problémára vonatkozóan. A válaszadók által kifejezett egyetértés-értékek alapján végül k-középpontos klaszterelemzési eljárást alkalmaztam, segítségével kérdőívem kitöltőit három csoportba soroltam.,,a klaszterezés hasonló dolgok csoportosítását jelenti, s gyakorlatilag az osztályozás szinonimája. A klaszteranalízis alapvető célja, hogy a megfigyelési egységeket viszonylag homogén csoportokba rendezze, az elemzésbe bevont változók alapján. A folyamat akkor 177

181 sikeres, ha az egységek hasonlítanak csoporttársaikhoz, azonban eltérnek a más csoportba tartozó elemektől. (Sajtos-Mitev, 2007) Fentiek ellenőrzéséhez a klaszterek egyutas variancia-analízisét végeztem el. (4. táblázat) 4. táblázat A klaszteranalízis ANOVA táblája Szempontok: Sig. BARATOK,458 MEGKÖZELÍTHETŐSÉG,000 ATMOSZFÉRA,020 VÁLASZTÉK,002 FELSZOLGÁLÓ,000 GYORSASÁG,000 ÁR,000 FRISSESSÉG,000 MINŐSÉG,005 MENNYISÉG,014 FÉLADAG,000 GYEREKADAG,000 Forrás: saját adatgyűjtés ANOVA elemzés alapján a szignifikancia értéket figyelembe véve kijelenhetjük, hogy mindhárom csoportra jellemző, hogy a barátok, ismerősök ajánlását figyelembe veszik egy étterem megválasztásakor, de az összes többi választási szempont szerint elkülönülnek, eltérnek egymástól a csoportok. A háttérváltozók alapján tipizáltam a kapott fogyasztói (étteremlátogató) csoportokat (5., 6., 7., 8.. táblázat). 5. táblázat A klaszterekbe tartozó elemek száma, nemenként Klaszter elemszáma Összesen Neme férfi nő Összesen Forrás: saját adatgyűjtés A klaszterek nem szerinti vizsgálatakor láthatjuk, hogy az első klaszterbe válaszadóink közül döntő többségben nők kerültek, a másodikban kiegyenlített a nemek aránya, míg a harmadik a kettő közötti, hisz több női tagja van, de nem olyan döntő többségben, mint az elsőnél. 178

182 6. táblázat A klaszterekbe tartozó elemek száma, korcsoport szerinti bontásban Klaszterek száma Összesen Életkor < < Öszesen Forrás: saját adatgyűjtés Az életkor vizsgálatakor kijelenthetjük, hogy a harmadik klaszterben mintánkból jellemzően a középkorúak vannak jelen, míg a másik két klaszterben az életkor előrehaladtával egyre csökken a csoporttagok száma. 7. táblázat A klaszterekbe tartozó elemek száma, az ételmaradékra vonatkozó viselkedés szerint Klaszterek száma Összesen Maradék Nem foglalkozik vele Elcsomagoltatja, de sokszor otthon kidobásra kerül Elcsomagoltatja, és háziállatnak adja Elcsomagoltatja, és otthon egyik családtagja elfogyasztja Összesen Forrás: saját adatgyűjtés A második csoportot megfigyelve azt a megállapítást tehetjük, hogy azt a kérdést tekintve, (miszerint mit tesznek, ha éttermi étkezéseik során maradék marad a tányéron) hogy a tagok két, egymással ellentétes viselkedésformát mutatnak. Egy részük nem foglalkozik az élelmiszerhulladék problémájával, míg másik részük nagyon is fontosnak tartja ennek megoldását. Az egyes, és a hármas klaszter eltérő tendenciát mutat. Az egyes csoportnál sokan választották a negyedik válaszlehetőséget, de a többi válasz is egyes tagok által kiválasztásra került. A hármas csoportnál növekvő tendencia figyelhető meg. Arányait tekintve ez az a klaszter, mely leginkább foglalkozik az általam vizsgált problémával, minden szempontból ők a legkörültekintőbbek, legtudatosabbak, ők próbálják leginkább kihozni az adott helyzetből a legjobbat. Itt a tagok döntő hányada választotta az,,elcsomagoltatja, és otthon egyik családtagja elfogyasztja opciót. Ugyanez a csoport adta az adott választási szempontoknál szinte mindig a legmagasabb értékeket, a három csoport összesített átlagos értékelésénél mindig az ő átlaguk a magasabb. Számukra minden fontos. Ez életkorukból is adódik, hisz, ahogy ezt már korábban említettem, csoport tagjai jellemzően az érettebb, fiatal felnőttek. Ők lehetnek a családosak. A következtetések logikusak, hisz az életciklus ezen szakaszában és olyan családi helyzetben igénylik döntéseink a legnagyobb körültekintést, amikor az egyénnek saját magán kívül mást is, családtagjait is figyelembe kell vennie. 179

183 8. táblázat Klaszterek összesítése I. Klaszterek 1.klaszter értékelésének átlaga 2.klaszter értékelésének átlaga 3.klaszter értékelésének átlaga Összesített átlag Felszolgáló hozzáértése Forrás: saját adatgyűjtés 9. táblázat Klaszterek összesítése II. Klaszterek 1.klaszter értékelésének átlaga 2.klaszter értékelésének átlaga 3.klaszter értékelésének átlaga Összesített átlag Gyorsaság Korrekt ár Frissesség Minőség Mennyiség 4,60 4,17 4,43 4,96 4,96 3,83 3,58 3,52 4,03 4,79 4,85 4,03 4,52 4,36 4,66 4,99 4,99 4,21 4,36 4,14 4,47 4,94 4,95 4,07 Barátok ajánlása 4,17 Forrás: saját adatgyűjtés Atmoszféra Választék Megközelíthetőség Féladag Gyerekadag 3,49 4,47 4,66 2,77 2,36 3,91 2,97 4,21 4,27 1,27 1,79 4,07 3,82 4,58 4,71 4,02 4,43 4,06 3,56 4,48 4,61 3,14 3,35 Kérdőívem megfogalmazásakor úgy gondoltam, hogy az egyének iskolai végzettsége, és tudatossága között megfigyelhető lesz egy egyenes arányos kapcsolat. Az is logikusnak tűnt, hogy minél alacsonyabb jövedelemmel rendelkezik az adott egyén, annál inkább létszükséglet, hogy semmi se menjen veszendőbe, tehát fontos lesz számára ez a szempont. Előzetes elképzeléseimnek azonban eredményeim ellent mondanak, az elemzésem nem mutatott ki ilyen összefüggéseket (éppen ezért ezen táblázatokat nem tüntetem fel). Az eredmények tehát azt mutatják, hogy a jövedelem, és az iskolai végzettség erre irányuló döntéseinkre nincsenek különösebb hatással, a tudatosság és takarékosság nem igazán eredeztethető ebből. Az életkor, illetve családi állapot viszont teremthet olyan helyzeteket (pl. ha az egyén családban él, és gyermekeiről is gondoskodnia kell), amikor fontos erről gondolkodni, tehát ez sokkal inkább meghatározza étteremválasztási, maradékkal kapcsolatos attitűdjeinket. 180

184 5. KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A vizsgálat eredményeiből megállapítható, hogy az általánosan bevett szokások (féladag, gyerekadag megléte, a felszolgált étel mennyisége) a többi tényezőhöz képest kevésbé fontos a megkérdezetteknek. A vizsgált kérdések közül a fél-, és a gyerekadag kapta legalacsonyabb értéket, vagyis az étteremválasztásnál ez a két szempont játsza a legkisebb szerepet a felállított szempontrendszeren belül. Annak ellenére, hogy az adott kérdések kevésbé fontosak a megkérdezetteknek egyes háttérváltozókkal való kapcsolatukban látunk statisztikailag igazolható különbségeket. Ezek összesített eredménye alapján kijelenthető, hogy a hölgyek sokkal kritikusabban ítélkeznek egy-egy étterem kiválasztásakor és ez igaz, a gyerek-, és féladagok megítélésére is. Az életkor tekintetében a kutatás számára fontos pontok tekintetében a éves korosztály számára volt az adagméret a legkevésbé fontos, az idősebb korosztályok magasabb osztályzattal értékelték ezt a szempontot. A gyermek adag lehetőségét a év közötti korosztály értékelte a legmagasabbra, feltételezhetően azért, mert általában ezek a korosztályok járnak döntően gyermekekkel étterembe. A kutatás egyik hiányossága, hogy az éttermi szolgáltatást kínáló kereskedelmi egységek között a megkérdezés során nem tettünk különbséget. Az eredmények elsődleges áttanulmányozása során arra a megállapításra jutottam, hogy a kitöltők elsősorban az ala carte éttermekkel kapcsolatos fogyasztói szokásaikra koncentráltak és kevésbé tekintették át a menüszolgáltatók, vagy a gyorséttermekkel kapcsolatos észrevételeiket. Az eredmények azt támasztják alá, hogy az ala carte éttermek választása esetén, az élelmiszer veszteség csökkentése érdekében tett lépések kevésbé motiválók a megkérdezettek számára, mint a hagyományos szempontrendszer elemei (pl. hangulat, választék, stb.). Statisztikailag igazolható különbséget a nemek és az életkor tekintetében láthatunk a kutatás számára fontos pontokon belül. Így azt mondhatjuk, hogy bár ezek a pontok kevésbé fontosak a megkérdezetteknek, de a féladag, az étel mennyisége és a gyerekadag megléte szempontjából a év közötti hölgyek a legkritikusabbak és egy étteremválasztás során erre jobban figyelnek. A klaszterelemzés eredményei azt mutatják, hogy a jövedelem, és az iskolai végzettség az élelmiszerpazarlásra, illetve a tudatosabb felhasználásból eredő esetleges megtakarításra irányuló döntéseinkre nincsenek különösebb hatással, a tudatosság és takarékosság, mint jellemvonások nem igazán következnek ebből. Az életkor, illetve családi állapot viszont teremthet olyan helyzeteket (pl. ha az egyén családban él, és gyermekeiről is gondoskodnia kell), amikor fontos a körültekintő, tudatos fogyasztás, vagyis ez sokkal inkább meghatározza étteremválasztási, maradékkal kapcsolatos attitűdjeinket. 181

185 6. IRODALOMJEGYZÉK 1. Az élelmiszer-pazarlás megakadályozása. Az Európai Parlament január 19-i állásfoglalása: Hogyan kerüljük el az élelmiszer-pazarlást: hatékonyabb élelmiszerláncra irányuló stratégiák az EU-ban (2011/2175(INI)) 2. Az Európai Parlament és Tanács 1069/2009/Ek Rendelete. PDF, Letöltés dátuma: november Bánáti D. (2011): Élelmiszer pazarlás. Élelmiszer Tudomány Technológia, LXV évfolyam 1. szám. pp Creedon M. Cunninngham D. Hogan J. (2010): A Guide to Minimising Food Waste in the Carering Sector, Prevention-Guide.pdf, Letöltve: október EU-ban (2011/2175(INI)), (2013/C 227 E/05) 6. Faitli J. et al. (2006): Települési szilárd hulladék összetételének vizsgálata. Műszaki szakértői tanulmány, Miskolc. Letölés dátuma: FAO (2011): Global Food Losses and Food Waste. Study conducted for the International Congress Save Food at Interpack Düsseldorf, Germany. pp FAO (2014): Save food: Global Initiative on Food Loss and Waste Reduction Definitional framework of food loss, Working paper, Letöltés dátuma: november CELEX:32008L0098 &from= HU (2) november :HU:PDF, Letöltés dátuma: november Letöltés dátuma: november J. Gustavsson - C. Cederberg - U. Sonesson - van Otterdijk R. - Meybeck A (2011): Global food losses and food waste. Study conducted for the, International Congress, SAVE FOOD!, at Interpack2011, Düsseldorf, Germany. letöltve Preparatory Study On Food Waste Across Eu 27, (2010) ISBN : , Letöltés Dátuma: Sajtos L. - Mitev A.: SPSS kutatási és adatelemzési kézikönyv. Alinea. Budapest, pp ISBN

186 BALOGH VIKTÓRIA Fotográfia Kaposvári Egyetem Rippl-Rónai Művészeti Kar Témavezető: Dr. Károly Sándor Áron egyetemi docens, KE RRMK ASPECT Sorozatomban az alkotó és a befogadó közötti határt vizsgálom. Színházi vasfüggönyöket fényképezek színpadról és nézőtérről, ezzel bemutatva a két különböző szemléletet, keresve a fizikális határár annak, ami létezhet alkotó és befogadó között. A színházi vasfüggönyöknek elsősorban tűzvédelmi feladatuk van, másodsorban akkor vannak leengedve, ha nincs előadás (alapesetben a néző nem látja őket, de egyes színházakban még mindig funkcionálnak: az előadások végén a vörös függöny helyett engedik le). Ez az alaphelyzet indítja el azt a gondolatot, miszerint úgy tudom vizsgálni a két szemléletet, hogy maga az alkotás nincs jelen. Képeimen kizárólag nézőpontok sorakoznak fel, szabad értelmezéseket adva a befogadónak. Munkámban egy olyan helyzetet hozok létre, amiben a legnagyobb szerepet a nézőpontváltozás kapja. Az installációt egy sötét térben hozom létre. Egy fekete vászonra vetítem ki a színházi vasfüggönyök képét. A néző megteheti, hogy csak egy nézőpontból szemléli a képet, ami 10 másodpercenként változik. Ez idő alatt viszont megfigyelheti, hogy a vászon el van vágva, az ajtón belépve még egy kisebb tér van, amibe be lehet lépni. A belső tér egy imitáció: mintha csak a kép mögé lépnénk be, vagy mintha a falban állnánk. Kilépve pedig a projektor fénye úgy vakítja el a nézőt, mintha a színpadon állna. ASPECT In my series I deal with the border between the artist and the viewer. I take photos of iron curtains in theatres. I represent two aspects, one from the site of scene and one from auditorium. I look about for a physical border that can be inside the artist and the viewer. Primarily, iron curtains of theatres tend to have fire protection tasks, second, they can be lowered, if there is no show in the theatre. This situation makes me think that I can investigate the two aspects without the creation. In my photos there are only aspects, these would give a free interpretation to the viewer. 183

187 184

188 185

189 SIMON FERENC ISTVÁN Alkalmazott látványtervezés Kaposvári Egyetem Rippl-Rónai Művészeti Kar Témavezető: Dr. habil. Lőrincz Zoltán egyetemi tanár, KE RRMK nem KUNST Kollekció az absztrakt expresszionizmus tükrében A pályázatra készült alkotásom a nem KUNST címet viseli, amely egy öt szettből (tizenegy ruhadarabból) álló kapszulakollekciót takar. Célkitűzésem egy olyan művészettörténeti inspirációs alapokra helyezett mintakollekció elkészítése volt, amely úgy képvisel képzőművészeti értéket, hogy közben funkcionális és hordható marad, ezzel teljesítve az öltözékek általánosságban vett feladatát. Inspirációs forrásom az absztrakt expresszionizmus áramlatai közül az action paintinghez illetve a color fieldhez kapcsolódik, ezeken belül is két alkotó munkássága volt, amely alapként szolgált, ők Jackson Pollock és Mark Rothko. Az ötletfejlesztés során megközelítőleg ötven szett látványterve készült el, amelyekből kikerült az az öt szett, amik végül meg is valósultak. A pályamunka így gyakorlatilag egy tizenegy ruhadarabból álló kapszulakollekció lett. A rajzolást és kiválasztás követően a ruhadarabtól függően szabásmintát szerkesztettem és/vagy modelleztem a szabáshoz. A szabást a gyártáselőkészítés követte, amely során az összeállítási folyamat került megtervezésre tételesen. Ezután a végleges összeállítás, azaz a varrás következett, mint utolsó fázis, ez varrógéppel történt. A különböző színű vásznak mellett melyek ez esetben nyersszínű, fehér, piros és kék színűek voltak bőrt, illetve egy kevert szálas anyagot használtam, utóbbit piros és kék színekben. Ezekből készültek egységes színmezőket meghagyó darabok, mint például a maxi ruha vagy bőrkabát, illetve textilfestékkel előre vagy utólag megdolgozott anyagok, mint például a körloknis szoknya vagy a trapézformát követő ujjal rendelkező húzózáras felső. A festéshez textilfestéket használtam minden esetben, a fém szegecseket pedig házilag ütöttük a bőrkabátba. Célom egy olyan öltözékekből álló kollekció tervezése volt, amelynek darabjai egymással jól variálhatóak, illetve beilleszthetőek egy meglévő ruhatárba. Ez megint csak abból fakad, hogy több részből állnak a szettek. A művészeti értéket úgy is képviselik, hogy közben nem vállnak képzőművészeti alkotásokká, illetve nem csak kiállíthatóak, hanem 186

190 nem KUNST a collection inspired by the abstract expressionism My creation for this competition is named nem KUNST which is a capsulecollection with five looks (eleven pieces). My aim was to create a collection based on history of art meanwhile representing fine art and functionality. My inspirations were two streams of the abstract expressionism such as action painting and color field, more exactly the works of Jackson Pollock and Mark Rothko. During the idea development I drew more or less fifty looks sketches and finally I have created five real looks. After drawing and selection I constructed and modelled the patterns for the cutting. The cutting was followed by the pre-production when I planned how to piece together the clothes. The last phase was the sewing which was carried out with a sewing machine. I used the following materials for the collection: canvas in three colours (red, blue and raw canvas colours); leather and textile with mixed fibers in red and blue. For some of the clothes I used large fields of flat, solid colour spread such as the maxi dress and the leather jacket. Others are painted with textile paint such as the ringleted skirt and the top with trapeze sleeves. I applied textile paint in all cases and the metal studs were striked into the leather jacket domestically. My aim was to create a collection consisting of pieces which can be combinated with each other and can be inserted into a personal gardrobe. The looks comprise more than one pieces so it is possible to combinate them. They are representing artistic value and can be exhibited but at the same time they are functional and useable too. 187

191 A kollekció tervezéséhez használt inspirációm kiindulása egy póló felfrissítésére tett kísérlet volt. A pólónak mintázatot készítettem akrilfestékkel, egy a gesztusfestészetre emlékeztető fröcsköléses-csurgatásos technikával. Ez az absztrakt expresszionizmus egyik festészeti technikája és iránya. E szemlélet szerint a festő kézmozdulatait spontán belső érzékenysége, indulatai diktálják, az így keletkezett képek drámai töltéssel bírhatnak, láthatóvá téve a festmény (ez esetben póló) keletkezésének folyamatát. 1 Önmagában ez a pólófestés nem indított volna el azon az úton, hogy végül a pályamunkámat ehhez kapcsolva hozzam létre, azonban a reakciók, amiket kiváltatott már kellő motivációként működtek. Kortól, nemtől, illetve a művészettörténeti jártasságtól függetlenül mindenkinek tetszett, sőt olyannyira, hogy többen kérték, készítsek nekik hasonló darabot, köztük a 76 éves nagymamám is. Számomra nagyon meglepő volt, hogy egy apró, gesztusértékű mozdulat egy ecsettel annyi tartalmat ad egy egyszerű felületnek, amely kommunikációt indít el emberek között. Sokan egyből asszociáltak a már említett irányzatra és sokaknak egyszerűn csak megtetszett, de ők is megkérdezték, hogy hogyan készült vagy hogyan jött az ötlet. Fontosnak tartom azt, hogy az ilyen jellegű témák szóba kerüljenek - akár egy ruhadarab által közvetítve is - hiszen az absztrakt irányzatokat sokszor egy általános értetlenség lengi körül, még azok körében is, akik jártasak a művészet világában. Számtalanszor hallottam már egy-egy absztrakt alkotással kapcsolatban: Ez nem kunszt, ilyet én is tudnék csinálni. Kollekcióm elnevezése is innen ered, hiszen ebből a megközelítésből a divattervezés kéz a kézben jár az absztrakt művészettel, bizonyos rétegek egyiket sem tartják művészetnek. A kommunikáció élénkítésen túl más célom is van ezzel az anyaggal. Egyrészről nagyon érdekesnek találom az absztrakt expresszionizmust, mint művészeti irányzatot, amit kicsit önző módon öröm feldolgozni kollekcióként megfogalmazva. A síkművészeti alkotásokhoz hasonlóan itt is vászonra, anyagra készülnek képek, csak testköré formálva, ruha formájában. Fontosnak tartom, hogy a szóban forgó mintakollekció ettől függetlenül hordható maradjon és ne kiállítandó alkotások szülessenek. Továbbá cél, hogy a lehető legköltséghatékonyabb módon készüljenek el a darabok. Ez fontos nyilvánvalóan nekem is, mint létrehozónak, azonban tovább gondolva a dolgot, szeretném, hogy a technikából adódóan teljesen egyedi és megismételhetetlen darabok ne csak különlegesek legyenek, de elérhető áruk is legyen. A divat és a művészet nem szabad, hogy pénztárca függő legyen, mindenkinek jár. 1 Beke László: Műalkotások elemzése a gimnázium I.-III. osztálya számára; Nemzeti Tankönyvkiadó; Bp.; 2006; 382.o. 188

192 Művészettörténeti inspiráció Expresszionizmus A tárgyalt irányzat mélyen gyökeredzik az általános társadalmi válságban, amely rátelepedett a XX. században Európára. Az expresszionizmust időben 1905 és 1920 között szokás meghatározni, de maga az irányzat korábbról gyökeredzik. 2 Előzményként leginkább a belga James Ensor és a norvég Edvard Munch festészete nevezhető meg, de hatott rájuk Vincent van Gogh, Paul Gauguin és a Nabis csoport művészete is. Az említett alkotók a személyes belső érzelmek kifejezésére törekedtek, ahogyan maga az irányzat is. 3 A művészek saját érzéseiket rávetítik, a körülüttök lévő világra, így képeiken a környezetet és az abban elhelyezett alakokat, tárgyakat önkényesen alakítják, módosítva a tényleges látványt. A szín, a forma természethűsége elveszik vagy másodlagossá válik a hangsúlyozott tartalom kifejezése mellett. Jellemző a művek szociális mondanivalója, amelyhez párosul ez az egyéni, szubjektív jellegű látásmód, melynek része a drámai színkezelés és a formatorzítás. A látvány tompítása épp oly sokszor fordul elő, mint a fokozás, a megfelelő kifejezési forma elérésének érdekében. Az expresszionista alkotásokon általánosságban megfigyelhető egy depresszív tartalom megjelenítés. A halál, a magány, a kilátástalanság, iszonyat és a háború gondolata gyakran fogalmazódik meg képi keretek között párosulva egy egzaltált alkotói indulattal, amely tükröződik a formai megjelenítésben. 4 Az expresszionizmus Németországban terjedt el igazán, azonban hazánkban épp úgy voltak képviselői, mint más környező európai országokban (osztrák expresszionizmus, olasz expresszionizmus, szláv expresszionizmus, stb.). 5 A Németország területén tevékenykedő alkotók különböző alkotói, művészeti csoportokba tömörültek. Két ilyen igazán meghatározó csoportról beszélhetünk a német expresszionizmus kapcsán. Az egyik a Die Brücke (A Híd) 6 művészcsoport, amely 1905-ben alakult meg Drezdában és egészen 1913-ig működött. Tagjai Erich Heckel, Otto Mueller, Karl Schmidt- Rottluf és Ernst Ludwig Kirchner voltak. A másik az 1911-ben indított Der Blaue Reiter (A Kék Lovas) 7 című folyóirat köré tömörülő alkotók csoportja Münchenben. Ide kapcsolható többek között Franz Marc, Vaszilij Kandinszkij és Paul Klee munkássága. 8 2 Szabó Attila: Művészettörténet vázlatokban a kezdetektől napjainkig; Győr; 2005; o. 3 Szabó Attila: Művészettörténet vázlatokban a kezdetektől napjainkig; Győr; 2005; 163.o. 4 Szabó Attila: Művészettörténet vázlatokban a kezdetektől napjainkig; Győr; 2005; o. 5 Mario De Micheli: Az avantgardizmus; Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata; Bp.; 1978; 73.o., 122.o., 126.o. 6 Mario De Micheli: Az avantgardizmus; Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata; Bp.; 1978; 81.o. 7 Mario De Micheli: Az avantgardizmus; Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata; Bp.; 1978; 87.o. 8 Mario De Micheli: Az avantgardizmus; Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata; Bp.; 1978; 81.o., 87.o. 189

193 Az absztrakt expresszionizmusról Az absztrakt expresszionizmus 1940-es és 50-es években, főleg az Amerikai Egyesült Államokban és Franciaországban meghonosodott irányzat. A II. világháborút követően a művészeti élet fővárosa már nem Európában volt, hanem az Egyesült Államokban, azaz Párizst felváltotta New York. 9 A háború számos értelmiségit, művészt kényszerített amerikai emigrációba, ahol a New Deal (Franklin D. Roosevelt amerikai elnök és kormányzata politikája 1933 és 1939 között) valóságos kulturális robbanást idézett elő. Az irányzat európai gyökerekkel rendelkezik, előzményeként a XX. század elején megszülető expresszionista festészet tekinthető. Leginkább tartalmilag igaz az előbbi állítás, hiszen az absztrakt expresszionista alkotások direkt módon nonfiguratívak, szemben az előbbi irányzattal, ahol fontos szerepet kap a forma alakítása, torzítása a műveken belül. A kifejezést már a tízes-húszas években használták, de csak az ötvenes években terjedt el előbb Robert Coates újságíró, majd Clement Greenberg amerikai kritikus javaslatára használták. Greenberg ezzel a megjelöléssel kívánta erősítni az absztrakt festészet kapcsolatát a század eleji expresszionizmussal, különösen Vaszilij Kandinszkij tízes évekből származó expresszív absztrakt periódusával. A művész pillanatnyi lelki és hangulati állapotának, tudat alatti képzeteinek közvetlen, drámai kifejezése, képpé formálása. Mindezt a hagyományos kompozíció feloldásával és az ábrázolás száműzésével kívánták elérni. Az absztrakt expresszionizmusban három áramlat különböztethető meg, az action painting, a color field és a Pacific School. 12 Az action painting, (gesztusfestészet, akciófestészet) szemléletmódja szerint a festő kézmozdulatait spontán belső érzékenysége, indulatai diktálják, az így keletkezett képek drámai töltéssel bírhatnak, láthatóvá téve a festmény keletkezésének folyamatát. Ezen festői irányzat legjelentősebb képviselője Jackson Pollock volt 13, aki az első olyan kortárs alkotó, akiből a művészeti világ felkapott sztárja lett már életében. Bár Pollock nevével fémjelezik leginkább, ezen irányzatnak számos európai képviselője lett, köztük hazánkban is, mint például Kokas Ignác vagy Orbán Attila. 14 A color field áramlatának képviselői erőteljesebb kontrollnak vetették alá érzelmeiket, merőben más módon közelítettek a témához az akciófestészethez képest. Ez a nagy egységes színmezőket alkalmazó, színek érzelmi hatására építő monokróm festészet. Képviselői többek között Ad Reinhardt, Barnett Newman és Mark Rothko voltak. 15 Utóbbi monokróm alapozással, olyan háttereken kezdett 9 Beke László: Műalkotások elemzése a gimnázium I.-III. osztálya számára; Nemzeti Tankönyvkiadó; Bp.; 2006; 376.o. 10 Beke László: Műalkotások elemzése a gimnázium I.-III. osztálya számára; Nemzeti Tankönyvkiadó; Bp.; 2006; 376.o. 11 Marcella Anglani, Maria Vittoria Martini és Eliana Princi: Legújabb kori művészet; Corvina Kiadó; Bp.; 2009 (magyar fordítás); 47.o. 12 Marcella Anglani, Maria Vittoria Martini és Eliana Princi: Legújabb kori művészet; Corvina Kiadó; Bp.; 2009 (magyar fordítás); 48.o. 13 Marcella Anglani, Maria Vittoria Martini és Eliana Princi: Legújabb kori művészet; Corvina Kiadó; Bp.; 2009 (magyar fordítás); 54.o Marcella Anglani, Maria Vittoria Martini és Eliana Princi: Legújabb kori művészet; Corvina Kiadó; Bp.; 2009 (magyar fordítás); 52.o. 190

194 festeni, amelyeket aztán vonalakkal vagy elmosódott színű sávokkal szakított meg. Alkotásai nagyméretűek és függőlegesek; a felület intenzív színvilágú foltok töltik ki, szürreális hatást keltve. A harmadik áramlat, a Pacific School (Csendes-óceáni iskola), amely az irányzat egy meditatívabb, a távol-keleti filozófiákra és a kalligrafikus művészetre nyitott iránya. Legismertebb képviselője Mark Tobey volt. 16 Informel Az absztrakt expresszionizmussal rokon irányzat Európában is élt, ezt az informel testesíti meg. A szó maga a megszokott formai alakítást tagadó alkotói magatartásra utal. Leginkább a faktúrát tartják fontosnak az alkotók, a forma, a kompozíció vagy jelentés mind háttérbe szorulnak ezzel szemben, így nincs meg az igény a felismerhető látvány leképzésére. Az informel művészek drámaisága fokozottabb, mint amerikai társaiké, amely köthető a háborús idők tapasztalati élményeihez. Számos képviselője volt világ és Európa szerte az informelnek. Az 50-es években, Franciaországban az École de Paris művészei kapcsolódtak hozzá, többek között Wilhelm Nay, Jean Bazaine és Hans Hartung. Az 1948 és 1950 között működő nemzetközi művészcsoport, a COBRA is ide köthető. Az elnevezés az alkotók szülőhazájának, fővárosainak nevéből született meg. Művészetükre jellemző az elemi, primitív jelek és firkák pszichikai kifejezőereje, az automatikus írás, illetve a gesztusfestészet is. Tagjai Asger Jorn, Appel Constant és Pierre Alechinsky voltak. Tervezői kollekciók és darabok a művészet jegyében Művészettörténeti korok, stílusok és technikák feldolgozása népszerű téma volt és lesz a divattervezők körében. A nyugati kultúrában ennek mondhatni hagyománya van, legyen szó a haute couture kollekciókról vagy akár souvenir shopok kínálatában megtalálható Mona Lisa nyomott táskákról. Érdemleges inspirációt az előbbi nyújthat, hiszen tartalom és forma szempontjából a divattervezők által kreált darabok képviselnek valódi értéket. Ezer és ezer alkalommal nyúltak már tervezők a művészettörténet és viselettörténet egyes részeihez inspiráció után kutatva. A következőekben ezekből mutatnék be néhányat a teljesség igénye nélkül. Válogatásom egyrészről a saját érdeklődési körömre alapszik, másrészről képtelenség lenne és nem is célom mindenkit megemlíteni, aki valaha is ilyen módon közeledett a divat- és öltözéktervezéshez. 16 Marcella Anglani, Maria Vittoria Martini és Eliana Princi: Legújabb kori művészet; Corvina Kiadó; Bp.; 2009 (magyar fordítás); o. 17 Marcella Anglani, Maria Vittoria Martini és Eliana Princi: Legújabb kori művészet; Corvina Kiadó; Bp.; 2009 (magyar fordítás); o. 18 Szabó Attila: Művészettörténet vázlatokban a kezdetektől napjainkig; Győr; 2005; o. 191

195 A Mondrian kollekció Yves Saint Laurenttől A Mondrian kollekciót a francia tervező Yves Saint Laurent alkotta 1965-ben. A kollekcióval a tervező hódolatát fejezte ki számos modern művész munkássága iránt. A kollekció meghatározó részét képezte hat jersey és selyemgyapjú A vonalú ruha, melyet Piet Mondrian, holland festő munkássága inspirált, így innen az elnevezés. Yves Saint Laurent Mondrian nevével fémjelezte a kollekciót, ettől függetlenül további két művész Serge Poliakoff és Kazimir Malevich festészete is hatott rá. A kollekció számos magazinban szerepelt, így széles körben ismerté vált, az egyik darabja még a Vogue magazin címlapján is megjelent. Az említett darabok olyannyira népszerűvé váltak, hogy később hasonló másolatok jelentek meg tömeggyártásban, melyek aztán világszerte forgalomba kerültek. Az eredeti mintadarabok számos múzeumban megtalálhatóak, az amszterdami Rijksmuseumban, a Victoria & Albert Múzeumban, Londonban és a Metropolitan Museum of Art-ban, New Yorkban. 19 The Souper dress A Souper dress egy 1967-ben, az Egyesült Államokban készült papírruha, amely Andy Warhol Campbell s Soup Cans című alkotásán alapszik. A papírruha kifejezés lényegében egyfajta eldobható cellulóz alapanyagú ruhagyártást fed le, amely egy újszerű, de rövidéletű divat volt a 60-as években, az Államokban. A ruha megalkotása egy divatőrületet indított el, az elsőt ötszázezer darab hasonló, pop-art jellegű ruha követte, aminek darabja körül-belül nyolc dolláros áron kelt el. 20 Dolce & Gabbana - AW 2013/14 A Dolce & Gabbana tervező párosa, Domenico Dolce és Stefano Gabbana gyakran nyúlnak vissza művészettörténeti korokhoz, ha inspirációra van szükségük kollekcióikhoz. Szezonról szezonra láthatjuk újjászületni a művészeti korok egy-egy darabját kifutóikon. Készítettek már a barokk kor ihlette ruhakölteményeket, de a görög kultúrából is merítettek már munkáikhoz. A 2013/14 őszi/téli kollekciója a bizánci ikon és mozaikművészetéből építkezett. Az ikonok és mozaikok háttere nem kap hangsúlyos szerepet, a lényeg az alak bemutatása. A szentek méltóságteljes testtartásban, szemből vagy félprofilból vannak megörökítve, így érve el a közvetlen kapcsolatot a kép és a szemlélő között. Ez a felfogás jelenik meg a ruhákon is, a szent alakok egyenesen ránk néznek, háttérként pedig a ruhák aranyszínű kelméi szolgálnak. Az arany mellett a meghatározói színei a kollekciónak a bronz a fekete, a fehér, a szürke és a bíborvörös voltak. A kiegészítőkőn éppúgy visszaköszöntek a bizánci elemek, mint az

196 öltözékeken. Az ékszerek esetén jellemző motívum a latinkereszt volt, míg a cipők és táskák esetén a mozaikművészetet idéző mintákat fedezhetünk fel. 21 Street art a divatban Két tervezőt neveznék meg itt, akik a közel múltban a street art látványvilágát és technikáját vették alapul tervezéskor. Egyikük a Moschino extravagáns tervezője, Jeremy Scott 22, aki a 2015/16 őszi/téli kollekciójához Brooklyn épületein felfedezhető graffitik mintáit vette alapul, amely később szerzőjogi problémákat is felvettet, ugyanis a divatház a Rime művésznéven alkotó, Joseph Tierney egyik képét is felhasználták, természetesen az alkotó tudta nélkül. Fontosabb a kollekcióval kapcsolatban, hogy a tervező rendhagyó módon ezt a városi motívumvilágot nem hétköznapi ruhákra vitte rá, hanem a tartalomtól idegen estélyi öltözékek anyagán használta őket. 23 A másik tervező, akit megemlítenék, Christopher Kane 24, aki saját nevén futó márkáját építi jelenleg. Aktuális, azaz a 2016-os tavaszi/nyári szezonra készített kollekciójában fröcskölést, csurgatást és spray festék által fújt nyomokat idéző mintákat használt több darabján is, mindezeket élénk, vibráló színekkel és a feketével kombinálva. 25 Szín- és formatrend Az aktuális trend előrejelzések segítenek eligazodni a tervezőknek, mielőtt nekifognának az új kollekciójuknak. Legyen szó színről, formákról, alapanyagról vagy inspirációról a divatot ezerféleképpen próbálják megjósolni nekünk. Ezeket az előrejelzéseket sok minden befolyásolja, mint például a gazdaság, társadalmi események vagy akár a már sokat emlegetett művészettörténeti korok, stílusok. Természetesen semmi sincs kőbe vésve, hogy mikor és mit kell kötelezően megjeleníteni, de úgy, mint az öltözködés során, a tervezés alkalmával is meg kell szűrnünk a körülöttünk lévő világot és választani valamit, ami minket tükröz, amivel azonosulni tudunk. Esetemben jellemző, hogy gyakran bontom az öltözékeket geometrikus módon formailag az anyag- és színhasználattal, illetve a szabásvonalakkal. Ez részemről nem tudatos feltétlenül, egyszerűn önazonosnak ezeket a darabokat találom. Ízlésvilágom párhuzamba vonható a trendelőrejelzésekkel, amelyek 2017 tavaszi/nyári szezonjára vonatkoznak. Az egyik inspirációs téma az architektúrán alapuló forma- és mintavilág, melybe a határozott, éles szabásvonalak mellett, a geometrikus rajzolatú minták is beletartoznak. Ami a színeket illeti pedig a kék vizes, illetve királykék árnyalatai; a zöld kékes árnyalatai; a korall sárgák és a pink színek is népszerűek lesznek jövőre Továbbra is hangsúlyozom, hogy az előrejelzések Marnie Fogg: Divat: tervezők, trendek, dizájn; Officina 96 Kiadó; Bp.; 2012; (magyar fordítás); 168.o Marnie Fogg: Divat: tervezők, trendek, dizájn; Officina 96 Kiadó; Bp.; 2012; (magyar fordítás); 100.o

197 sokat segítenek, de nem törvényszerű a hozzájuk való alkalmazkodás, trendet nem csak követni, de teremteni is lehet. A kollekció Az öltözékek lazán kapcsolódnak az inspirációban elhangzott áramlatokhoz, ezeken belül is két alkotó munkássága volt, amely alapként szolgált ők Jackson Pollock és Mark Rothko. Egyrészről a festék szabad, gesztusszerű kezelését az action painting áramlatból, melynek képviselője ugye Pollock, illetve az egységes színmezők alkalmazását a color field áramlatból, melynek egyik meghatározó alakja Rothko volt. A síkművészeti alkotásokhoz hasonlóan itt is vászonra, anyagra készülnek képek, csak testköré formálva, ruha formájában. A gesztusfestészetre emlékeztető technikai megoldás a nyers színű vásznakon jelenik meg, amelyeket megfestettem. A színmezőkre való felosztás egyrészről a ruhadarabokon belül jelenik meg a szabásvonalak által határolt darabokkal, szegésekkel, stb.; illetve maguk a ruhadarabok egymáshoz képesti viszonyából adódik, amit a rétegződés, illetve a több részes szettek tesznek lehetővé. Célom egy olyan ruhadarabokból álló kollekció tervezése volt, amely egymással jól variálhatóak, illetve beilleszthetőek legyenek egy meglévő ruhatárba. Ez megint csak fakad abból, hogy több részből állnak a szettek, illetve rétegezve is vannak. A művészeti értéket amellett képviselik, hogy nem vállnak képzőművészeti alkotásokká, illetve nem csak kiállíthatóak, hanem hordhatóak is. Továbbá cél, hogy a lehető legköltséghatékonyabb módon készüljenek el a darabok. Ez fontos nyilvánvalóan nekem is, mint létrehozónak, azonban tovább gondolva a dolgot, szeretném, hogy a technikából adódóan teljesen egyedi és megismételhetetlen darabok ne csak különlegesek legyenek, de gyártás esetén elérhető áruk is legyen. A divat és a művészet nem szabad, hogy pénztárca függő legyen, mindenkinek jár, akinek van rá igénye. Az anyaghasználat a különböző színű vásznak mellett melyek ez esetben nyersszínű, fehér, piros és kék színűek bőr, illetve egyéb természetes és kevert szálas anyagok. Ezekből készülnek egységes színmezőket meghagyó darabok, illetve textilfestékkel előre vagy utólag megdolgozott anyagok. Ez a szabásminta bonyolultságától teszem függővé. A festéshez textilfestéket használtam, a fém szegecsek pedig házilag kerültek bele a bőrkabátba. Forma és stílus szempontjából egy könnyedebb hangvételt szerettem volna megütni. Igényes kivitelezésű, a technikából adódóan egyedi darabokat szerettem volna készíteni, amelyek hordhatóak. Ezzel a kapszulakollekcióval a hétköznapok öltözködésének színesítése volna a cél. A mintakollekció szellemében fontos szempont az esetleges variálhatóság egy-egy darab között, illetve, hogy működő képesen beépíthető legyen akár egy meglévő ruhatárba is. A több részes szettek könnyen variálhatóvá és alakíthatóvá teszik a mintakollekciót, továbbá a határozott szabásvonalak, illetve a korlátozott színhasználat jól stylingolhatóvá teszik a szetteket. Így az egységes kép mellett mindenkinek a saját stílusa és igénye is meg tud jelenni egyszerre 194

198 Zárszó Az elkészült koncepció leírásnak nem célja, hogy egy szakdolgozat részletességével elemezzen témákat, hiszen a pályamunkám nem egy írásos mű, hanem maga az elkészült kollekciói lesz. Célom az volt, hogy képet adjak a kollekció alapgondolatáról, inspirációjáról és kialakításáról az olvasók számára. A dolgozat részét képezi annak a tervezési folyamatnak, amely segít nekem a kollekció kialakítása során, miközben információt nyújt a pályázati anyag mögött álló gondolatokról. Simon Ferenc István Forrásjegyzék: Felhasznált irodalom: Beke László: Műalkotások elemzése a gimnázium I.-III. osztálya számára; Nemzeti Tankönyvkiadó; Bp.; 2006 Marcella Anglani, Maria Vittoria Martini és Eliana Princi: Legújabb kori művészet; Corvina Kiadó; Bp.; 2009 (magyar fordítás) Mario De Micheli: Az avantgardizmus; Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata; Bp.; 1978 Marnie Fogg: Divat: tervezők, trendek, dizájn; Officina 96 Kiadó; Bp.; 2012; (magyar fordítás) Szabó Attila: Művészettörténet vázlatokban a kezdetektől napjainkig; Győr; 2005 Weboldalak:

199 196

200 197

201 198

202 199

203 200

204 201

205 SZALAI ESZTER Fotográfia Kaposvári Egyetem Rippl-Rónai Művészeti Kar Témavezető: Dr. Baki Péter egyetemi docens, KE RRMK Végtelen Az emberben ősidők óta mindig jelen volt a végtelen utáni vágy: tudni honnan vagyunk, hová tartunk, mivé leszünk Az emberiség kialakulásával szinte egyidejű az asztrológia. A tudósok ősidők óta folyamatosan kémlelik az eget, próbálják párhuzamba helyezni a földi és égi események közötti kapcsolatot. Az égitestek vándorlásával már az ókortól kezdve minden korszakban foglalkoztak, azonban ekkor csak megfigyelték azokat, tanulmányozták az égboltot, de a különböző technikai fejlődésekkel még inkább utat nyert az egyes égitestek tanulmányázására való igény és annak széleskörű lehetősége. A mai, és a New Age-mozgalomba tartozó asztrológusok sokféle magyarázatot adnak az égitestek különféle energia-hatásairól, s állítják, hogy a bolygók egymáshoz és a földhöz való viszonya különféle hatást gyakorolhat az emberi történelemre, s az emberi egyén sorsára, jellemére, tetteire. Az égbolt teljes területe 88 csillagképre van felosztva. Mivel a csillagképek nagyon különböző méretűek és alakúak, ezért az ekliptika egy csillagképbe eső ívhossza így a Nap áthaladási ideje is eltérő. Az ekliptika környéki csillagokat 12 területre osztották, ezekből lettek az állatövi csillagképek, amelyekben a Nap folyamatosan kelet felé vándorolt az év során. Általában egy hónapot töltve egy csillagképben. Sorozatomban az egyes állatövi csillagképeket mesterségesen hozom létre, melyet egy szintén mesterséges környezetbe helyezek, ezáltal elérhető közelségbe hozom azt, ami általában (kivétel az adott hónapban lévő csillagjegy) nem látható szabad szemmel. Ugyanakkor a természet adta szépséget megtöri a csillagjegy képe, mivel a fények játéka harmóniát sugall, de disszonanciát eredményez. Az ember alkotta horoszkóp csillagjegyek, melyek az emberi viselkedésre jellemző vonatkozásokat mutatnak, és a mesterséges erdők, szintén a természet, ember által formált átírásai ezen a módon sokkal inkább mindenki számára befogadhatóvá válik, hogy egy térbe hozom őket. 202

206 Infinity Since ancient times there has been a desire for infinity, to know where we are from, where we are going to and what we will become. Astrology is coeval with humanity. Scientists has been scrutinizing the sky and trying to compare the connection between earthly and heavenly events. The movement of celestial bodies has been dealt with since the antiquity. The sky was only observed that time, but with the development of techniques there has been a constant demand and extensive possibility to scrutinize specific celestial bodies. Contemporary and new-age astrologist can give diverse explanation of the energy effect of the orbs and they claim that the relation between planets and the Earth might have different effects on the history of humanity and along with them on human destiny, character and work. The whole territory of the sky is divided into 88 constellations. Since these constellations have different size and shape, both the curve length of the ecliptic and the transit time of the Sun are dissimilar. The stars around the ecliptic were dividied into 12 smaller areas, those are the basis of the zodiacs in which the Sun drifted towards east. Usually it spent one month in a constellation. In my series I create the zodiacs artificially and I place those into an artificial environment, by this bringing closer what cannot be seen by the naked eye. However, the beauty given by nature is broken by the picture of the zodiac, because the art of lights suggests harmony, but results in disharmony. Humanity created horoscope starsigns, which represent the pertinence to human behaviour and their characteristics. The artificial forests, also the nature, the transcript by men can be adapted more easily. My goal is to introduce a world picture, which also has human characteristics, breaks harmony, but still exists with it. 203

207 204

208 ÁCS SZILVIA Gyógypedagógia Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar Témavezető: Dr. Kovácsné Nagy Ibolya mesteroktató, KE PK Óvodáskorú gyermekek nyelv- és beszédfejlődésének vizsgálata és összehasonlító elemzése A nyelvi fejlettség alakulásának ismerete, fejlődésének figyelemmel kísérése a logopédia szakterületén számos tudományos munka középpontjában áll. Kutatásomban 32 nagycsoportos óvodás gyermekek beszéd- és nyelvi fejlettségét vizsgáltam. Vizsgálataim célja a logopédiai szakellátásban részesülő beszédhibás és terápiában nem részesülő ép beszédű társaik nyelvi fejlettségének összehasonlító elemzése. Dolgozatomban bemutatom, hogy a vizsgált atipikus nyelvi fejlődésű gyermekek, mely területeken, milyen mértékű elmaradást mutatnak, valamint bemutatom, hogy a tipikus beszédfejlődésű gyermekek nyelvi fejlesztésére is indokolt nagyobb figyelmet fordítani. A passzív szókincset a Peabody Képes Szókincsteszt (PPVT) Dr. Csányi Yvonne által 2013-ban módosított - pilot vizsgálatváltozatával mértem. Az aktív szókincs vizsgálatához - szintén pilot vizsgálatként- Christiane Kiese és Peter- Michael Kozielski AWST 3-6 ( Aktiver Wortschatztest für drei- bis sechsjährige Kinder) egydimenziós szókincsvizsgáló tesztet alkalmaztam. A Nyelvfejlődési szűrővizsgálatot (PPL), valamint beszédprodukciójuk hosszának és fejlettségi szintjének megítélésére az MLU-szám [mean length utterance] mérését is elvégeztem. Diagramok, táblázatok szemléltetik a vizsgált területeken az egyéni és az összesített eredményeket. Nyomon követhető minden gyermek egyéni teljesítményének alakulása. Mindkét vizsgált csoportban nagy individuális különbségek tapasztalhatóak. Megmutatkoznak azok a területek, ahol nagyobb odafigyelés, tudatosabb fejlesztés szükséges a tipikus nyelvi fejlődésű gyermekek esetében is. Kisszámú vizsgálati mintám eredményei is megerősítik a logopédusok és óvodapedagógusok együttműködésének jelentőségét, hogy a gyermekek minél magasabb iskolakészültségi szinten kezdhessék meg iskolai tanulmányaikat. A logopédiai szűrővizsgálatok fontosságát, az alkalmazott eljárások körének bővítését, a KSHtól kapott statisztikai adataim is alátámasztják. 205

209 Testing and comparative analysis of the language and speech development of preschool children The knowledge and the monitoring of the progress of language development is the main focus of many scientific researches in the field of speech therapy. In my research I ve investigated the level of speech and language development of 32 children, who attend their third year at the kindergarten. The aim of my investigation is to create a comparative analysis of both the speech therapy receiving children s and their normal speaking counterparts current language development stages. In my paper I present the different areas where the children with atypical language development are lagging behind along with the measures of their shortfalls. I also show, that it s also worthwhile paying more attention to helping the advancement of children with typical speech development. I measured the passive vocabulary using pilot test of the Peabody Picture Vocabulary Test modified by Dr. Yvonne Csányi in For the measurement of the active vocabulary I used the one-dimensional vocabulary test AWST 3-6 (Aktiver Wortschatztest für drei- bis sechsjährige Kinder), by Christiane Kiese and Peter Michael Kozielski. I have also done the language development screening test (PPL) and the measurement of the MLU (mean length utterance) number, the later in order to judge the length and advancement level of their speech production. The individual and summarized results are visualized using diagrams and tabled for each investigated field. The changes in each child s performance can also be tracked. Huge individual differences are to be observed in both examined groups. The fields are also shown where more awareness and more conscious development is necessary even for children with typical speech development. The results of my small scale research also strengthen the importance of the cooperation between speech therapists and kindergarten teachers in order to allow the children to begin their studies with as high school preparedness as possible. The importance of the speech therapy screenings, and the expansion of the utilized processes are also confirmed by my statistical data received from the KSH (Central Statistics Office). 206

210 Dolgozatomban nagycsoportos óvodás gyermekek beszéd- és nyelvi fejlettségét vizsgálom, melyet azért tartottam fontosnak, mert a beiskolázás előtt álló gyermekek szókincsés nyelvfejlődési elmaradásából adódó későbbi problémák időben feltárva, célirányosan fejlesztve elkerülhetők. Szakmai becslések szerint sajnos nő azoknak a gyermekeknek a száma, akik nem tudják zökkenőmentesen kezdeni az iskolát. Ez a probléma a gyermekek akár %-át is érintheti. Szomorú tapasztalat, hogy az olvasáshoz, az íráshoz vezető út egyre több gyermek számára nehéz: a PISA vizsgálatok eredményei is arról tanúskodnak, hogy sok gyermek el sem jut a megfelelő szintű szövegértő olvasásig. Ennek oka lehet az iskolába kerülő gyermekek egyre alacsonyabb szintű nyelvi fejlettsége, a mozgásfejlődési eltérések, illetve a különféle részképességzavarokkal küzdő gyermekek növekvő száma (Szabó, 2005; Gödény Koósné, 2010; 1). Hároméves korra általában alapfokon kialakul és megszilárdul a gyermekek beszéde, azonban óvodás korban a nyelv minden szintjén folyamatos mennyiségi és minőségi változások mennek végbe (Gósy, o.). Normál nyelvi fejlődés esetén nagycsoportos korra az élettani pöszeségből adódó helytelen hangképzés megszűnik, a beszédhangokat kontextustól függetlenül helyesen ejtik, toldalékolásuk a felnőtt nyelvi mintának megfelelő. A beszédészlelés megértés pontosabbá válását mutatja, hogy már képesek szegmentálni a szavakat, szótagolni, adott hangokkal szavakat mondani, értelmetlen szavakat utánmondani. Már nem jellemző beszédükre a túláltalánosítás, mondatfűzésük árnyaltabbá válik. A fonetikai, fonológiai, grammatikai fejlődés következtében hibázások már csak elvétve fordulnak elő. A gyermekek hat éves korra a beszédprodukció fejlődése révén alkalmassá válnak az írott nyelv elsajátítására. Mondataikat a magyar nyelv szabályai szerint szerkesztik meg, és szókincsük oly mértékben gazdagodik, amely életkoruknak megfelelő nyelvi kommunikációt tesz lehetővé. Képesek véleményük, gondolataik, élményeik önálló, megfelelő formában történő nyelvi megfogalmazására. Ez amellett, hogy a környezettel való kapcsolattartáshoz fontos, az iskolaérettség egyik feltétele is, mivel az iskolában az ismeretátadás főként a nyelv segítségével, verbális úton történik (Gósy,1997; Albertné, o.). Csabay Katalin (1994) szerint azonban napjainkban jellemző, hogy a gyermekek verbálisan hospitalizálódtak, vagyis a megváltozott szociális és társadalmi feltételek miatt nincs elegendő lehetőségük aktív szókincsük használatára. A szülőknek egyre kevesebb ideje van közös családi programok szervezésére, a beszélgetésekre, ezáltal a gyermekek nem kapnak elegendő nyelvi mintát, és kevesebb a lehetőségük a beszéd gyakorlására, így sok kisgyermeknek nem fejlődik megfelelően a szókincse, kifejezőkészsége, és az artikulációs mozgások gyakorlására, ügyesítésére is kevesebb ebből adódóan a lehetőség. A beszédtanulást megnehezíti, hogy a napjainkban tapasztalható felgyorsult életritmus hatására a beszéd tempója is felgyorsult, melyhez még hozzájárul, hogy növekszik a beszélgetések háttérzaja. A televízió és a multimédiás eszközök sok családban központi szerepet töltenek be, nemegyszer elektromos bébiszitterként funkcionálnak. A verbális kommunikáció fokozatosan háttérbe szorul, melynek következményei érzékelhetőek már óvodás korban is, mind a beszédészlelés és megértés, mind a beszédprodukció terén egyaránt (Imre, o.; Gósy, 2009). Az alacsony szintű nyelvi képességek, nyelvfejlődési zavarok, valamint az olvasás, írás és tanulás összefüggéseiről több tanulmányban is olvashatunk (pl. Gósy, 2009; Gereben, 2009; Lukács Kas, 2011; Mohai- 207

211 Gereben, 2014; Rosta, 2015), ami azt mutatja, hogy ez a probléma igen aktuális, egyre több gyermeket, családot érint (Imre, o.). A fent említett okok miatt az anyanyelv jó szintű elsajátítása a 21. században nagyobb mértékben veszélyeztett, mint korábban (Imre, o.). A szakirodalom tanulmányozása során több utalást is találtam arra, hogy a logopédusok és a pedagógusok gyakorlati tapasztalata azt mutatja, hogy folyamatosan növekszik a beszédbeli rendellenességek száma (pl. Gósy- Horváth, 2008). A beszédhiba hátráltathatja a gyermekeket egyes tantárgyak elsajátításában, a kiejtés hibái tükröződhetnek az olvasásban, írásban, helyesírásban, és befolyásolhatják a beszéd tartalmi oldalának fejlődését is. Az artikulációs zavarok hatással lehetnek a szókincs bővülésére, mely Laczkó Mária szerint alapvető jelentőségű az iskolaérettség szempontjából: A beszédprodukciós szint fejlettségének, amely a szókincs nagyságával, összetételével is összefügg, ugyanis az írott nyelv (az olvasás) elsajátíthatóságát kell előkészítenie (Laczkó, o.). Ezért nagyon fontos, hogy a beiskolázásra a gyermekek tisztán beszéljenek és megfelelő szókincs, illetve nyelvi- kommunikációs képességek birtokában legyenek. A gyermekek nyelvi képességeit azonban nem csak a verbális hospitalizáció, a felgyorsult és zajos környezet befolyásolhatja. Sok szakembert foglalkoztat a lányok és fiúk nyelvelsajátításában, nyelvi képességeiben rejlő különbségek kérdése is. Gyakorlati tapasztalatok szerint, a lányok általában korábban kezdenek beszélni, és gyorsabban veszik birtokba anyanyelvüket, mint a fiúk, könnyebben késztethetők verbális kommunikációra,. és kiejtésük is tisztább (Gósy, o.). A pszicholingvisztikai kísérletek azt mutatják, hogy a lányok anyanyelvi szintje általában minden életkorban magasabb, mint a fiúké, viszont, sok fiúgyermek mutat kiemelkedő eredményt, annak ellenére, hogy a fiúk közt gyakoribb a gyengébb teljesítmény (Gósy, o.). Ezzel kapcsolatban azonban ellentmondóak a kutatási eredmények: vannak elméletek, amelyek szerint nincs különbség a nyelvi képességekben, más nézetek szerint a bal és jobb agyféltekét összekötő corpus callosum megszületéskor fejlettebb a lányok estében, ez pedig élénkebb kapcsolat kialakulását teszi lehetővé a két félteke között. Fontos azt is megemlíteni, hogy a fiúknál gyakrabban fordul elő megkésett beszédfejlődés, beszédmegértési zavar, dadogás, és diszlexia. Galaburda és Geschwind harvardi neurológusok az embrionális életben végbemenő agyi fejlődés különbségeiben látják ennek okát. Mivel a bal félteke lassabban fejlődik, mint a jobb, így tovább marad sebezhető, és a magas tesztoszteronszint gátló hatással lehet az agykéreg növekedésére. Ezért a lányok jobb nyelvi teljesítménye valószínűleg azon alapul, hogy a biológiailag kedvezőbb adottságukat a társadalmilag elfogadott szerepelvárások felerősítik (Huszár, o.). A kutatás célja: Kutatásom fő célja logopédiai szakellátásban részesülő beszédhibás és tipikus beszédfejlődésű nagycsoportos lányok és fiúk beszéd- és nyelvi fejlettségének vizsgálata, összehasonlítása. A beszédhibás és a tipikus beszédfejlődésű gyermekek nyelvi fejlettségében mutatkozó különbségek feltérképezése által szeretném megtudni, hogy mely területeken milyen mértékű eltérések tapasztalhatók. A lányok és a fiúk nyelvi képességeinek összehasonlítása 208

212 során szeretnék arra is rávilágítani, hogy a gyermekek neme mennyiben befolyásolja nyelvi képességeik alakulását. Kutatási kérdések: 1. Milyen különbségek tapasztalhatók a beszédhibás és a tipikus beszédfejlődésű gyermekek beszéd- és nyelvi fejlettségében? 2. Van-e eltérés a lányok és a fiúk szókincsének gazdagságában? 3. A PPL vizsgálattal kimutathatók-e különbségek a lányok és a fiúk csoportjának nyelvi fejlettsége között? 4. Befolyásolja-e a gyermekek neme megnyilatkozásaik átlagos hosszát? A vizsgálat bemutatása: A vizsgálatban részt vevő gyermekek: A gyermekek vizsgálatát Kiskunhalason a Bóbita óvodában végeztem el. Összesen 32 ép hallású, ép intellektusú nagycsoportos óvodás gyermek beszéd- és nyelvi fejlettségét mértem fel. A legfiatalabb gyermek a vizsgálat időpontjában 5 éves 7 hónapos volt, a legidősebb 6 éves. A gyermekek fele, vagyis 16 gyermek logopédiai terápiában részesül, a másik 16 gyermek beszédfejlődése tipikusnak mondható, nincs beszédhibájuk. A beszédhibás gyermekek között is és a kontrollcsoportban is egyenlő volt a fiúk lányok aránya. A vizsgálati módszerek: o Passzív szókincs vizsgálata: Peabody Képes Szókincstesztet (PPVT) /1965 USA Dunn, 1974 Magyarország Csányi Yvonne, 2013 módosítások/ o Aktív szókincs vizsgálata: AktiverWortschatztestfürdrei- bissechsjährige Kinder (AWST 3-6) /1980 Christiane Kiese és Peter-Michael Kozielski/ o Nyelvfejlődési szűrővizsgálat (PPL) /2002 Pléh Csaba, Palotás Gábor, Lőrik József/ - Főnévi végződés próba - Helyhatározó ragok használata - Névutók használata o A megnyilatkozás átlagos hosszát mérő eljárás (MLU) /1998 Crystal/ 209

213 A szókincsvizsgálatok eredménye: 1. A passzív szókincsvizsgálat eredményei 2. Az aktív szókincsvizsgálat eredményei Az első diagramon a passzív szókincsvizsgálat eredményei láthatók. Az oszlopok tetején lévő értékek a vizsgált csoportok helyes válaszainak arányát mutatják. jól látható, hogy a beszédhibások passzív szókincse némileg elmarad a tipikus beszédfejlődésű gyermekekétől. Az oszlopok belsejében lévő értékek a lányok-fiúk helyes válaszinak arányát szemléltetik a vizsgált csoportokon belül. A lányok teljesítménye mindkét csoportban meghaladta a fiúkét. A Peabody szókincsvizsgálat kiértékelését részletes életkori sávokra bontott táblázat segíti. Amennyiben az ott megadott pontértékeket átszámítjuk százalékértékekre, akkor a következő adatok alapján értékelhetjük a gyermekek passzív szókincsét 5,0-5,11 éves kor között: 30% -os teljesítmény alatt fejletlen a passzív szókincs, 30%-47%- ig átlagosnak tekinthető, 48% -os teljesítmény felett pedig fejlett a gyermekek szókincse. Összeségében elmondható, hogy az általam vizsgált beszédhibás gyermekek teljesítménye az átlagos övezetben található, természetesen az egyéni teljesítmények értékelése során mutatkoztak olyan gyermekek is, akik fejletlen vagy éppen fejlett szókinccsel rendelkeznek. A tipikus beszédfejlődésű gyermekek helyes válaszainak átlaga már a fejlett szókincs tartományába esik, azonban itt is volt több olyan kisgyermek, aki átlagos szókinccsel rendelkezik. A második diagram az aktív szókincsvizsgálat eredményeit mutatja. A beszédhibás gyermekek jó válaszainak száma ebben a tesztben is alacsonyabb volt. A diagramból az is kiolvasható, hogy a lányok-fiúk eredményei hasonlóan alakultak, mint az előző tesztben, vagyis a lányok mindkét csoportban némileg bővebb aktív szókinccsel rendelkeznek, mint a fiúk. Az AWST 3-6 tesztben az átlagos teljesítmény 25-84% között van. A 84% feletti a teljesítmény 210

214 átlagon felülinek számít, a 25% alatti teljesítményt nyújtókat már terápiás kezelésben kell részesíteni. A teszt alapján minden általam vizsgált gyermek szókincse átlagosnak tekinthető. A Nyelvfejlődési szűrővizsgálat eredménye: 3. A Nyelvfejlődési szűrővizsgálat eredményei A fenti ábrán a Nyelvfejlődési szűrővizsgálatban kapott helyes válaszok aránya látható. Ebben a vizsgálatban mutatkozik a legnagyobb különbség az általam vizsgált csoportok között. A vizsgálóeljárás minden feladathoz kérdéssort illetve kódlapot tartalmaz, melyen a gyermek válaszait rögzíteni kell. Külön fejezet tárgyalja a teszteredmények statisztikai elemzését, illetve az eredmények értelmezését. Az általam készített diagramon jól látszik, hogy a beszédhibás gyermekek a kérdések alig több mint felére válaszoltak megfelelően. A diagramon az is látható, hogy mindkét csoportban a lányok nyújtottak jobb teljesítményt. Mivel ez a szűrővizsgálat három próbából áll, ezért készítettem egy részletes diagramot is, hogy jobban szemléltethessem az egyes próbák eredményeit. 4. A Nyelvfejlődési szűrővizsgálat részletes eredményei 211

215 Az adatok tükrözik, hogy a vizsgált gyermekcsoportoknál a különbségek mely területeken milyen mértékben vannak jelen. Jól látszik, hogy a beszédhibás gyermekek minden vizsgált területen alacsonyabb szinten teljesítettek, a legnagyobb különbség a névutók használatában mutatkozik a két csoport között. A táblázat mutatja, hogy a főnévi végződés próbában kisebb különbség van a vizsgált csoportok átlagértékei között, és a helyhatározó ragok használatában sem mutatkozik nagy eltérés, viszont a névutók helyes megnevezésében a beszédhibás gyermekek a tipikus beszédfejlődésű társaiktól nagyon elmaradnak. Ilyen nagymértékű eltérés a többi vizsgálatom során nem volt tapasztalható. A fenti diagramból az is kiolvasható, hogy a próbák során a lányok és a fiúk teljesítménye mindkét vizsgált csoportban nagyon hasonlóan alakult. Ez alól csak a főnévi végződés próba kivétel. Az átlagos mondathosszúság vizsgálati eredménye: 5. Az átlagos mondathossz vizsgálati eredményei Az eredmények alapján megállapítható, hogy az atipikus beszédfejlődésűek mondathosszának átlaga lényegesen elmarad a kontrollcsoport átlagához képest. A fenti diagramon látszik, hogy a lányok általában hosszabb mondatokban beszélnek, mint a fiúk. A legjobb teljesítményt a tipikus beszédfejlődésű lányok érték el, és ebben a csoportban nagyobb különbség mutatkozik a fiúk és a lányok átlagos mondathossza között, mint a beszédhibás gyermekek csoportjában. Vagyis a fiúk és lányok mondatalkotása közötti különbség nemcsak abban mutatkozik meg, hogy a fiúk mondatai kevésbé választékosak, hanem némileg rövidebbek is. Összességében elmondható, hogy a lányok mondathosszának átlagértéke igaz csak kis mértékben, de magasabb, mint a hasonló korú fiúké. A gyermekcsoportok mondatai azonban nemcsak hosszúságukban tértek el egymástól. Vizsgálataim során azt tapasztaltam, hogy a beszédhibások csoportjában a mondatok nyelvi megformálása kevésbé változatos, melyekben a főnevek, igék túlsúlya dominál. Gyakran 212

216 felsorolásokra szorítkoztak, mellérendelő összetett mondataik általában kapcsolatos tagmondatokból álltak, főként az és, meg, is kötőszavakat használták. Alárendelő mondatok ritkábban jelentek meg. A bonyolult, összetett gondolatokat olykor nem sikerült megfelelő nyelvi formába önteni, ennek következtében helytelen és bizonytalan mondatok jöttek létre. Előfordultak szótalálási nehézségek is, melyek izé, ö-ö töltelékszavakban és hezitálásokban mutatkoztak meg. Az atipikus beszédfejlődésűek csoportjában súlyosabb grammatikai hibák, értelmetlen mondatok is előfordulnak. A tipikus beszédfejlődésű gyermekek mondatai között is voltak egyszerű mondatok, azonban gyakrabban előfordultak összetett mondatok is, és sokszínűbb volt a szóhasználatuk. Ritkábbak voltak a nyelvtani tévedések, inkább csak ragozásbeli hiányosságok, illetve szórendi hibák voltak jellemzőek. Azt, hogy a kapott értékek mennyiben felelnek meg a korosztályi sajátosságoknak, csak nagy elemszámú minta alapján lehetne egyértelműen bizonyítani. Ezért ezek az adatok csak tájékoztató jellegűek. Következtetések: Kutatásom eredményeit összegezve elmondható, hogy vizsgálataim is alátámasztják azokat a szakirodalmi téziseket, melyek szerint, hogy a beszédhiba nagymértékben befolyásolhatja a szókincs gyarapodását, a nyelvtani fejlődést, és a mondatalkotás minőségét, illetve mennyiségét egyaránt. Az összevetések tanulsága szerint a lányok eredményei kisebbnagyobb mértékben minden vizsgált területen meghaladták a fiúkét, vagyis a lányok nyelvi előnye már óvodáskorban is határozottan megmutatkozik. A kutatás arra is rávilágított, hogy a gyermekek nyelvi képességeiben valóban nagy egyéni különbségek mutatkoznak. Dolgozatomban nemcsak a csoportok teljesítményét, hanem a gyermekek egyéni eredményeit is kiértékeltem, és erről készítettem egy összefoglaló táblázatot. Ezek a diagnosztikus adtok jól használhatók az egyéni fejlesztési terv elkészítéséhez. Az óvoda logopédusával konzultáltunk a beszédhibás gyermekek vizsgálati eredményeiről, a leggyengébb teljesítményt nyújtó gyermekek célirányos fejlesztése megkezdődött, illetve kiegészült a vizsgálatokban kapott értékek alapján. Az óvodapedagógusokkal is megosztottam a gyermekek teljesítményére vonatkozó adatokat annak érdekében, hogy segíthessem tervező munkájukat, és ne csak a beszédhibások, hanem a tipikus beszédfejlődésűek is nagyobb odafigyelésben részesüljenek. Összegzés: Köztudott, hogy a gyermekek tanulásának hatékonyságát, illetve iskolai sikerességét több tényező is befolyásolja, melyek közül az egyik legfontosabb a nyelvi képesség. Vizsgálatom eredményei bárki számára elgondolkodtatóak és tanulságosak lehetnek. Kutatásom eredményeit nemcsak logopédusok, hanem óvodapedagógusok, tanítók is kamatoztathatják munkájuk során, hiszen a gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése nemcsak a logopédusok feladata, hanem minden pedagógus munkájában központi kérdésként 213

217 kell, hogy szerepeljen. Annak tudtában, hogy a szókincs, a grammatika és a spontán beszéd terén milyen elmaradások lehetnek, céltudatosabbá válhat a pedagógiai tevékenység. Segítheti a gyermekek tudatosabb, egyénre szabott fejlesztésének megtervezését és kivitelezését, mely minden óvodapedagógus feladata és felelőssége. Bár ezek az eredmények csak 32 gyermek vizsgálatára vonatkoznak, azonban a gyermekek teljesítményében mutatkozó különbségek alapján megállapítható, hogy a beszédhiba annak ellenére, hogy nem súlyos, negatívan befolyásolja minden általam vizsgált terület fejlődését. Kutatásom során az is bizonyosságot nyert, hogy a lányok valamivel jobb nyelvi képességekkel rendelkeznek, mint a fiúk. Vizsgálataimból azonban mint ahogy korábban is említettem, csak óvatos következtetéseket vonhatok le, mert a családi kommunikációs formák tanulmányozására, a korai anyanyelvi nevelésre és a szociokulturális háttér pontos megismerésére kutatásom nem terjedt ki. Úgy vélem, hogy munkám egyik legfőbb tanulsága az, hogy a gyermekek nyelvi fejlődésében megmutatkozó individuális különbségek miatt tudatosabb fejlesztés szükséges, nemcsak a beszédhibás gyermekek esetében, hanem a tipikus beszédfejlődésűeknél is. Ebben a folyamatban a fiúgyermekekre még nagyobb gondot kell fordítani. A fejlesztés során a gyermekek aktív közreműködése mellett fontos a szülőkkel való kooperáció, és szakemberek együttműködése. Véleményem szerint az óvodapedagógusokon sok múlik, hiszen ők napi kapcsolatban állnak a gyermekek szüleivel, így segíthetnek a szülők szemléletének formálásában. A nyelvi képességekben mutatkozó egyéni eltérések alátámasztják a személyre szabott fejlesztés nélkülözhetetlen szerepét is. Erre nagyon fontos az óvodapedagógusok figyelmét ráirányítani, annak érdekében, hogy nagyobb odafigyeléssel tudják kompenzálni azokat az elmaradásokat, amelyek nagycsoportban év elején még ilyen mértékben jelen vannak. A hatékony fejlesztéshez a differenciálás mellett esetleg új módszerek, eszközök használata is szükséges lehet. Javaslatok: Szeretném ötvözni a logopédiai tanulmányaim során elsajátított elméleti és gyakorlatai ismereteket óvodapedagógusi tapasztalataimmal. Hiszem, hogy az óvónők tudatos, differenciált fejlesztéssel sokat tehetnek a gyermekek nyelvi- és beszédfejlettégének javítása érdekében. Gyakorló óvodapedagógusként tudom, hogy vannak olyan műveltségtartalmak, amelyek minden óvodai csoport éves tervében szerepelnek, és amelyek fokozatosan, koncentrikusan bővülnek az óvodai évek alatt. Tervezem egy olyan szógyűjtemény/ ötlettár elkészítését, amely tartalmazna ajánlott fokozatosan bővülő szóanyagot, illetve mondatalkotást, nyelvi fejlődést segítő játékos feladatokat mindhárom óvodai korcsoportra. Ebben a gyűjteményben olyan játékokat szeretnék felsorakoztatni, amelyek jól alkalmazhatóak az éves tervezés, a tematikus tervek, a heti tervek elkészítése, illetve egyéni fejlesztés során egyaránt. Figyelembe veszik a gyermekek beszédfejlődésének menetét és az évkörös elrendezés elveit, illetve azokat a jeles napokat, aktualitásokat, amelyek fellelhetők az óvodai élet mindennapjaiban. Dolgozatomban részletesebben bemutatok olyan játékokat, amelyek véleményem szerint jól alkalmazhatóak a mindennapi óvodai gyakorlatban. A gyűjtemény összeállítása során a következő szempontokat tartottam szem előtt: 214

218 - lehessen egyénileg és csoportosan is játszani - különböző nehézségű feladatok alapján alkalmasak legyenek a differenciálásra - egy- egy játékkal többféle módon lehessen játszani, illetve több szabály kapcsolódjon a képanyagokhoz - terápiás foglalkozásokon, csoportbeszélgetések kezdeményezésein, de kötetlen játékidőben is alkalmazható kártyák, társasjátékok, illetve manipulatív tevékenységet igénylő játékeszközök, amelyeket a gyermekek szívesen vesznek a kezükbe, esztétikusak, és a gyermekek érdeklődéséhez, élményvilágához közel álló képekkel rendelkeznek. Szeretnék olyan módszereket és eszközöket adni az óvónőknek, amelyek segítik őket abban, hogy a fent említett szempontok alapján, különböző típusú játékok, tárgyi vagy képi eszközök vagy éppen IKT felhasználásával tervezhessék meg a csoportjukba járó óvodások beszéd- és nyelvi készségének fejlesztését. Logopédus-óvodapedagógusként elhivatottságot érzek, hogy a lehető legtöbbet tegyem a gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése érdekében. Ehhez úgy vélem az első és egyik legfontosabb lépés a prevenció, melyben a vezető szerepet a gyermekekkel foglalkozó szakemberek informálása, az elméleti és gyakorlati ismeretek átadása, illetve a logopédusok és az óvodapedagógusok összehangolt team munkája jelenti. Felhasznált irodalom: Albertné Herbszt Mária Gyermeknyelv. In: A. Jászó Anna A magyar nyelv könyve. Trezor Kiadó. Budapest Csabay Katalin Az áldiszlexia mint korunk járványveszélye. Fejlesztő Pedagógia 4 5: Gósy Mária Pszicholingvisztika. Corvina Kiadó. Szombathely. Gósy Mária Gyermekek anyanyelvi kompetenciájáról. Gyógypedagógiai Szemle : Gósy Mária dr Beszéd és Óvoda. Nikol Gmk. Budapest. Gósy Mária Horváth Viktória Kettős deficit: beszédhibás iskolások beszédfeldolgozása. Gyógypedagógiai Szemle 36. 3: Huszár Ágnes Bevezetés a gendernyelvészetbe. Tinta Könyvkiadó. Budapest. Imre Angéla Az anyanyelv-elsajátítás vizsgálata. In: Gósy Mária (szerk.) Beszédészlelési és megértési zavarok az anyanyelv - elsajátításban. Nikol Kkt. Budapest Laczkó Mária Az óvodások és kisiskolások spontán mondatalkotási folyamatai. In: Magyar Nyelvőr : 441. Mohai Katalin Gereben Ferencné Nyelvi képességek vizsgálata. Gyógypedagógiai Szemle 42. 3: Pléh Csaba Palotás Gábor Lőrik József Nyelvfejlődési Szűrővizsgálat (PPL). Akadémia kiadó. Budapest. Rosta Katalin A nyelvi fejlődés folyamata, az eltérő nyelvi fejlődés korai felismerése és terápiája. Gyermeknevelés 3. 2:

219 Lukács Ágnes Kas Bence 2011: A nyelv jelentősége a modern társadalomban. In: Balázs István (szerk.) A koragyermekkori fejlődés természete fejlődési lépések és kihívások. Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet. Budapest %B6tet%20II_bel%C3%ADvek.pdf G. Gödény Andrea Koósné Sinkó Judit Játszótársam, mondd, akarsz-e lenni Anyenyelv- pedagógia

220 BURJÁN ZSÓFIA Gyógypedagógia Kaposvári Egyetem Pedagógia Kar Témavezető: Dr. Szalai Katalin egyetemi adjunktus, KE PK A hallgatói kiégés jelensége a gyógypedagógus hallgatók körében A dolgozatom célja, hogy a gyógypedagógus hallgatók körében megvizsgáljam, milyen mértékben jelenik meg a kiégés jelensége, illetve mik lehetnek a rizikófaktorai, valamint kutatom a mentális egészségmegőrzés szükségességét a felsőoktatásban. Feltételeztem, hogy a kiégés jelensége a gyógypedagógus hallgatók körében is megfigyelhető illetve, hogy a hallgatóknak igénye lenne arra, hogy a felsőoktatásban nagyobb figyelmet fordítsanak a mentális egészségükre valamint, hogy a hallgatói kiégés egyik jelentős rizikó faktora a nehezített információáramlás. Utolsó hipotézisem pedig arra irányult, hogy a hallgatók igényelnék, hogy a felsőoktatási intézményekben számukra elérhető és ismert mentálhigiénés programokban, lehetőségekben részesüljenek. A kutatások egyik eszköze egy általam szerkesztett online teszt volt, melyet két fő részre osztottam. Az első része a hallgatók kiégettségének szintjét kívánja felmérni, a második pedig egy hallgatói igényfelmérés. Kutatásom során továbbá fókuszcsoportos interjút készítettem a Kaposvári Egyetem gyógypedagógus hallgatóival, meginterjúvoltam Bíró Dániel mentálhigiénés szakembert, illetve dokumentum- és weblapelemzést végeztem a témában. A kutatásom célcsoportját azok a hallgatók képezik, akik a kutatás ideje alatt Magyarország valamely egyetemén, gyógypedagógia szakon tanultak. A kutatásom végén értékeltem a hipotéziseim és a különböző vizsgálati módszerek eredményei alapján következtetéseket, javaslatokat fogalmaztam meg a képző intézmények számára a hallgatók mentális egészségének megőrzése, és a hallgatói kiégés megelőzésének érdekében. Azt gondolom, hogy a kutatásom egy olyan témára keres választ, mely jelenleg még nem igazán feltérképezett, ám mégis fontosnak tartom a vizsgálatát, hiszen a kapott eredmények hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a gyógypedagógus képző intézmények adekvát választ adhassanak a hallgatói igényekre, és még hatékonyabbá tehessék a hallgatók mentális egészségmegőrzését. 217

221 The phenomenon of student burnout among students majoring in Special Needs Education The purpose of my paper is to examine to what extent the phenomenon of burnout appears among students majoring in Special Needs Education and what its risk factors could be. Besides I am researching the necessity of mental health care in higher education. I have hypothesised that the phenomenon of burnout can be observed among Special Needs Education students and students would require more attention to their mental health and also that the inefficient flow of information is a significant risk factor for student burnout. My final hypothesis was that students would require to be able to participate in the mental hygiene programs and opportunities which are available and familiar to them in higher educational institutions. In my research I used an online test that I compiled and divided into two main parts. The first part surveys the students level of burnout and the second part is a student needs analysis on the basis of Thomas Bergner s Burnout, preventing burnout in 12 steps and Erzsébet Petróczi s Kiégés elkerülhetetlen?[unavoidable burnout] and in the second part I asked my own questions to the students. During my research I made a focus group interview with Special Needs Education major students at Kaposvár University and I interviewed Dániel Biró mental hygiene expert and I did document and website analysis connected to the field. The target group of my research is made of students studying Special Needs Education at a university in Hungary. At the end of my research I evaluated my hypotheses on the basis of the research findings and I made conclusions and suggestions about the prevention of students burnout and enhancing students mental hygiene. I believe my research examines an issue which has not often been researched so far. However I think it is important to focus on it because the result might contribute to institutions addressing student needs and thus making Special Needs Education more efficient. 218

222 Kutatásom célja, felmérni az igényeket, hogy milyen mértékben szükséges a gyógypedagógus hallgatók mentális támogatása, illetve, hogy ez milyen formában, módokon volna megvalósítható. Azért, hogy eredményeim alapján megalapozottan tehessek javaslatot arra, hogy mivel segíthetnék az egyetemek elő, hogy a gyógypedagógus hallgatók mentálisan kiegyensúlyozottabbak legyenek. Hipotéziseim: A kiégés rizikófaktorai jelen vannak a hallgatók életében is, ezért a kiégés jelensége a gyógypedagógus hallgatók körében is megfigyelhető. A hallgatók véleménye szerint, a gyógypedagógus-képzésben szükséges lenne nagyobb figyelmet fordítani a hallgatók mentális egészségére. A hallgatói kiégés egyik jelentős rizikó faktora a nehezített információáramlás. A gyógypedagógus hallgatók igényelnék, hogy az intézményekben számukra elérhető és ismert mentálhigiénés programokban, lehetőségekben részesüljenek. A kiégésről általában Kiégés fogalma A kiégés a XX. század végén, társadalmi problémaként ütötte fel a fejét a nyugati társadalmakban. Az ipari országokban a globalizálódás folytán egyre inkább általános problémaként jelentkezett, s ennek következtében azon pszichológiai fogalmak egyikévé vált, melyről előbb jelentek meg gyakorlatközpontú, a kezelést, megelőzést célzó szakirodalmi cikkek, mint a fogalom konceptualizált meghatározása. (Bordás 2010) A kiégés fogalmát később Herbert J. Freudenberger (1974, id.: Ónody 2001) pszichoanalitikus fogalmazta meg. Munkája során önsegítő közösség tagjainál figyelte meg ezt a tünet együttest. Mára a kiégéssel számos szakirodalom foglalkozik, más szakmákban, különböző életkorokban kutatják a megjelenését, kialakulásának okait és preventív lehetőségeit. A kiégés szindrómát Freuderberg így írta le: "A szindróma krónikus emocionális megterhelések, stresszek nyomán fellépő fizikai, emocionális, mentális kimerülés, mely a reménytelenség és inkompetencia érzésével, célok és ideálok elvesztésével jár, s melyet a saját személyre, munkára, illetve másokra vonatkozó negatív attitűdök jellemeznek." (Ónody 2001:80). A megfogalmazásokban általában kétféleképp értelmezik a jelenséget, állapotként, illetve folyamatként (Bordás, 2010). Ennek a két fajta meghatározásnak az egyesítéseként Schaufeli és Enzmann a következőképpen határozta: A kiégés egy olyan folyamatos negatív elmeállapot, amely a munkához kapcsolódóan jelenik meg normális személyeknél. A kimerültség mellett, ami elsődlegesen jellemzi az állapotot, a munkában megjelenik a distressz, a csökkent hatékonyság érzése, a diszfunkcionális attitűdök és a viselkedésformák halmaza, és csökken a motiváció. (Bordás, 2010:668) Fontosnak tartom kiemelni, hogy a bournout egy tünetcsoport, nem pedig diagnosztikus kategória, mely alapvetően azt jelzi, hogy az egyén és a munkafeladat kapcsolatába zavar állt elő, melynek helyreállítására az egyén külső segítség nélkül nem lesz képes (Hazag-Major 219

223 2008:307). A kiégés tüneteit számos módon lehet csoportosítani, ezek közül egyet emelnék ki, mely öt csoportba sorolja a tüneteket (Komlósi 2013): 1. pszichés tünetek pl. reménytelenség, tehetetlenség érzés, agresszió 2. fiziológiai tünetek feszültségérzés állandósulása, csökkent immunrendszeri működés, stb. 3. magatartásbeli tünetek pl. szakmai érdeklődés és teljesítmény csökkenése, passzivitás 4. szociális tünetek visszahúzódás, kapcsolatok és szabadidős tevékenységek elhanyagolása 5. problematikus viselkedési formák cinizmus, negatív beállítottság, indulatok, stb. Edelwich és Brodsky a kiégés négy fázisát különítették el, melyet Becker egy ötödikkel egészített ki, ezeket a következőképpen írta le (Tandari-Kovács 2010): Idealizmus, lángoló lelkesedés: Lelkesedik a munkájáért, azonban irreális elvárásai vannak, s ha kudarccal szembesül önmagát okolja. Realizmus: A viselkedésére jellemző, hogy nyitott, együttműködő és érdeklődő. Stagnálás és kiábrándulás: A személy teljesítőképessége csökken, kevésbé érdeklődő, nyitott, már csak a legszükségesebb időt szánja a munkájára. Frusztráció: Megkérdőjelezi a saját kompetenciáját, hivatása értelmetlenné válik. Apátia: Munkáját rutinszerűen, sematikusan végzi, megjelenik az ellenségesség viselkedés. A hallgatói kiégés Kiégés a bármelyik életkorban megjelenhet, tehát a fiatalok, egyetemisták is kiéghetnek. (Petróczi, 2007b) Az egyetemisták csoportja, a hallgatói közösség pedig jóval több, mint lakossági, vagy életkori kategória, ez egy sajátos szubkultúra is egyben. (Petrika 2012) A kiégés jelenségének mérése a hallgatók körében, olyan kutatási eredményeket hozott, melyek rávilágítottak, hogy a fiatalok veszélyeztetettségét is fontos vizsgálni. Ilyen vizsgálat volt például Pines és munkatársai kutatása 1992-ben, melyben a berkery-i egyetemisták, és az egyetemi dolgozók kiégettségét vizsgálták, s azt találták, hogy az egyetemisták kiégettségi értékei voltak a legmagasabbak. (Petróczi, 2007a) Egy hazánkban zajlott kutatásban pedig, Vasvári Sarolta 2001 ben, azt találta, hogy a vizsgált egyetemisták kicsivel több, mint egyharmada kiégett. (Petróczi, 2007a) Mindezen adatok jól megmutatják, hogy milyen nagy számban érinti a kiégés a hallgatókat. A hallgatói kiégés definícióját Schaufeli és munkatársai határolták körbe 2002-ben. Amikor az egyén kimerültnek kezdi érezni magát, a felsőoktatási követelmények miatt, cinikussá válik, távolságtartó attitűdöt alakít ki a tanulmányai iránt, valamint tanulóként inkompetensnek éli meg magát. (Hazag-Major 2008:307) Továbbá Schaufeli-ék a hallgatói kiégés három dimenzióját különböztették meg (Hazag -Major- Ádám, 2010): a tanulmányi követelmények következtében létrejövő kimerülést, az egyén tanulmányaihoz való viszonyában megjelenő 220

224 cinizmus és távolságtartó attitűd, illetve a tanulóként megélt inkompetencia-érzés, teljesítményés hatékonyságcsökkenést. Dunn és munkatársai a 2008-ban az orvostanhallgatók kiégését a megküzdési tároló elméleti modelljével magyarázták, mely belső struktúráját az adott személy temperamentuma, személyiségvonási és megküzdési stratégiái alkotják. A modell lényege, hogy a belső struktúrára ható pozitív tényezők, mint például a társas támogatás, intellektuális ösztönzés és a negatív tényezők, mint például a stressz, belső konfliktusok, együttesen határozzák meg a modell dinamikáját, hozzájárulva ahhoz, hogy a tároló adott esetben kiürül vagy feltöltődik. A modell alapján a kiégés, a tároló kiürülésekor lép fel. (Ádám-Nistor-Nistor-Hazag 2014:1274) Fontos lenne, hogy az egyetemisták mentálhigiénés intervenciója előtérbe kerüljön, ám ez az egészségmegőrző folyamat a campus-lét viszonyai között pszichológiai szempontból egy igen nehezített folyamat. (Petrika 2012) A rájuk nehezedő stresszterhelés rendkívül erős és jellemzően fluktuáló. A szubkultúra tagjaira jellegzetes stresszforrások és stresszoldó tényezők hatnak, s a hallgatónak ezzel az új campus-léthelyzettel addigi tapasztalataik alapján kell megbirkózniuk, esetleg új megküzdési stratégiákat kell kialakítaniuk. Azonban sokszor a hallgatók az adaptív helyett a maladaptív megküzdési módokat választják. Kopp 1995-ös kutatásában azt találta, hogy a magyar egyetemisták körében magas az önkárosító magatartásformák megjelenése a nehéz élethelyzetekben, például a dohányzás, az alkohol, és a gyógyszerfogyasztás, illetve a kevés alvás szokása is. Több szakértő is egyetért abban, hogy a hallgatók között a mentális problémával küzdők száma emelkedik, melyhez nagyban hozzájárul az önkárosító magatartásformák fennállása is. (Petrika 2012) Ezért szerintem fontos lenne, hogy a hallgatókat megtámogassák abban, hogy hatékony megküzdési stratégiákat válasszanak. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy a hallgatókra számos interperszonális hatás hat, hiszen egy közösségben sosem elhanyagolható a társas facilitáció és társas gátlás, illetve a csoporttal való azonosulási vágy jelensége sem. (Atkinson-Hilgard 2005) A társas hatások közül kiemelném az emocionális fertőzés jelenségét, melynek nagy jelentősége van a hallgatói kiégés esetében is. Mivel azok a személyek, akiknek nagy az igényük a társas összehasonlításra, átveszik a kiégett társak tüneteit, s ez kedvező táptalajt nyújt a kiégés terjedésének. (Bordás 2010) A következő táblázat segítségével, a szakirodalmak alapján szeretném összefoglalni a hallgatói kiégés szempontjából fontos rizikó- és védőfaktorokat. Rizikó tényezők elmagányosodás, izolálódás halmozódó negatív életesemények pszichés zavar jelenléte, depresszió, szorongás felszínes tanulási stílus irreális önismeret, alacsony önbecsülés Protektív tényezők társas támogatás, erős kapcsolati háló, baráti kapcsolatok pozitív gondolkodás, élet értelmének megtalálása megfelelő kontrolfunkció megfelelő tanulási stílus reális önkép, önismeret, magas önbecsülés 221

225 alacsony önirányítottság, alacsony részvétel a döntéshozatalban visszajelzés hiánya problémás alkalmazkodás, rugalmatlanság alacsony frusztrációtűrés alacsony szintű megküzdési készség, reziliencia instabil élethelyzet szerepkonfliktus időhiány túlterheltség elégedetlenség információhiány autonómia elismerés, támogatás rugalmasság jó problémamegoldó készség jó frusztrációtűrő képesség jó megküzdési készség sport, hobby vallásosság szociális hatékonyság közösséghez tartozás elégedettség kreativitás flow-élmények 1. számú táblázat. Rizikó és protektív tényezők (Hazag-Major 2008; Tandari-Kovács 2010; Lubinszki 2012; Horváth 2014 szakirodalmak adatai alapján) Kutatás A kutatási módszerem A kutatásomban többféle módszert használok, hogy a lehető legtöbb irányból megvizsgálhassam a választott témám. Első sorban kvantitatív módszereként egy saját készítésű kérdőívet használtam, melyhez két kiégésről szóló szakirodalomban található tesztet választottam, illetve kiegészítettem saját igényszint felmérő kérdéseimmel. Petróczi Erzsébet Kiégés - elkerülhetetlen? című könyvének végén található Pines öndiagnózis -t és Thomas Bergner: Bornout, a kiégés megelőzése 12 lépésben című könyvében található Az érzelmi kimerültség (Bergner 2012:44-45), A munkahelyi leterheltség (Bergner 2012:51-53) és a Testi panaszok (Bergner 2012:49) tesztjeit használtam fel. Azért választottam ezeket a teszteket, mert laikus is használhatja őket önmaga kiértékelésére, közérthetők, rövidek, nem szakma vagy életkor specifikusak, illetve nem szükséges a kiértékelésükhöz szakember. A kérdőív november 12-től, december 13-ig volt kitölthető online felületen keresztül. Továbbá használtam még kvalitatív módszereket is, mint például a Kaposvári Egyetem mentálhigiénés tanácsadójával, Biró Dániellel készítettem interjút, illetve fókuszcsoportos interjúkat készítettem az egyetem hallgatóival. Valamint elemeztem a Kaposvári Egyetem mentálhigiénés tanácsadó szolgálatának adatait, illetve összehasonlító weblapelemzést végeztem Magyarország négy gyógypedagógus képző felsőoktatási intézményének honlapjain. A kutatásban résztvevő személyek Magyarország összes gyógypedagógus képző egyetemről érkeztek kitöltések az online felületre, szám szerint 144 hallgató töltötte ki a kérdőívem. A legtöbb kitöltés az ELTE Bárczi Gusztáv gyógypedagógia karán tanuló hallgatóktól érkezett (69 db), ezt követi a Kaposvári Egyetem (59 db) hallgatói kitöltése. A kitöltők 96,5 %-a nő volt, amely nem meglepő, hiszen e 222

226 szakmában jelentősen több nő dolgozik, mint férfi. (Bánfalvy, 2006) Az átlag életkor 23,3 év volt, illetve a legidősebb kitöltő 52, a legfiatalabb pedig 18 éves volt. A kitöltők legnagyobb arányban (43,3 %-a) harmadévesek voltak a teszt kitöltésekor, legkevesebb válasz pedig az elsőéves hallgatóktól érkezett (11,8 %). A válaszadók 81,3 %-a tanult nappali tagozaton, míg a többi kitöltő levelező tagozatos hallgató volt. A kérdőívet kitöltő hallgatók 46%-ának a jelenlegi tanulmányai az első felsőoktatási képzése, 37%-ának viszont nem, illetve 17%-ról nincs adat. A kérdőívet kitöltő hallgatók 66%-nak nem volt még 3 hónapnál hosszabb munkaviszonya, illetve 58%-uk nem dolgozik az egyetem végzése közben, ellenben 17% pedagógiai pályán, 25% pedig valamilyen más területen dolgozik. Továbbá a kutatásban részt vett Biró Dániel, a Kaposvári Egyetem mentálhigiénés szakembere is. Kérdőívek A kutatás eredményei A kérdőívem célja a hallgatók kiégettségi szintjének felmérése volt, illetve egyfajta igényfelmérés azzal kapcsolatban, hogy a hallgatók miben várnának segítséget a képző intézményektől a mentális egészségük megőrzésével kapcsolatban. A kérdőív első része, a Pines öndiagnózis volt, mely alapján a kitöltő gyógypedagógus hallgatók 24%-a esetében akut krízis állhat fenn, mely estében a kitöltőnek sürgős segítségre lenne szüksége. Illetve a hallgatók további 28%-a kiégést vagy életuntságot él át, és feltétlenül lépnie kéne a leküzdés érdekében. (Petróczi 2007b:166) A Pines öndiagnózis skála és az érzelmi kimerültség (Bergner 2012:44-45) skála nagyon erős együtt járást mutatatott (p=0,00). Tehát a két különböző kérdőív 24% 28% Öndiagnózis 48% Normális szint Veszélyeztetett szint Sürgős segítségre van szüksége 1. számú diagram. Pines öndiagnózis eredményei. ugyanazokra a vizsgálati személyekre irányította a figyelmet a kiégettség tekintetében. Azt gondolom, hogy a kapott adatok megdöbbentő eloszlása jól tükrözi a témám jelentőségét, s azt, hogy milyen fontos volna foglalkozni a hallgatói kiégés megelőzésével, kezelésével. A 144 megkérdezett hallgató közül 99 (68,8%) gondolja, úgy, hogy biztosan létezik hallgató kiégés és egyetlen-egy sem állította, hogy szerinte nem létezik ilyen. Ez az adat számomra azt tükrözi, hogy a hallgatók jelentős része valamilyen formában már szembesült ezzel a jelenséggel. A Pines öndiagnózis skála és az érzelmi kimerültség skála nem mutatott szignifikáns különbségeket az összmintán az évfolyamok között (T-próbák segítségével nézve), illetve a dolgozó és nem dolgozó hallgatók értékei között. Azonban csak nappali tagozatos hallgatókat vizsgálva szignifikáns különbséget találtam az alsóbb évfolyamok és a negyedévesek között 223

227 (p<0,05) az érzelmi kimerültség tekintetében. A nappali tagozatos negyedéves hallgatók szignifikánsan magasabb értékeket mutattak, mint az alsóbb évfolyamok hallgatói. Az érzelmi kimerültség skálán a különböző évfolyamok a következő átlagokat érték el: első évfolyam 26,15; második évfolyam 25,67; harmadik évfolyam 29,82; a negyed évfolyam átlaga pedig 43,07. Megkérdeztem a hallgatók szerintük kinek a felelőssége lenne a kiégés megelőzése. Jelen 2. sz. diagram ábrázolja, hogy a hallgatók hozzávetőleg hasonló mértékben tartják felelősnek önmagukat és a felsőoktatási intézményeket a saját mentális egészségük megőrzéséért, illetve hogy mennyire tartják ezt az egyetem feladatának. Elmondható, hogy átlagosan nem elégedettek az egyetemek által a hallgatói mentális egészségre fordított figyelemmel, hiszen az 1-től 7-ig terjedő skálán még a 3-ast sem érte el az összesített átlag ebben a kérdésben, s a hallgatók 46,9%-a csupán 1-esre vagy kettesre értékelte az egyetemek hatékonyságát. Rendkívül pozitívnak tartom, hogy a válaszadók saját mentális egészségükért felelősséget vállalnak, hiszen az erre vonatkozó kérdésben senki nem jelöltek az 1-től ( Nem, egyáltalán nem felelős ) 7-ig terjedő skálán 4-esnél kisebb számot. Ön szerint a hallgató milyen mértékben felelős a saját mentális egészségének megőrzéséért? 5,94 Ön szerint feladata a felsőfokú oktatási intézményeknek a hallgatók mentális egészségének elősegítése? 5,85 Ön szerint az egyetemen kellő figyelmet fordítanak a hallgatók mentális egészségének megőrzésére? 2,88 1,00 2,00 3,00 4,00 5,00 6,00 7,00 2. számú diagram. Felelősség megoszlás. A kérdőívben rákérdeztem arra is, hogy egy hétfokú Likkert-skálán milyen mértékben tartják az egyetem feladatának a mentális egészségmegőrzés előmozdítását. A hallgatók közel fele (44,4%-a) a hetest jelölte meg, tehát úgy gondolja, hogy ez fontos feladata lenne az egyetemeknek, s csupán két hallgató gondolta úgy, hogy ez nem vagy csak kis mértékben feladata az egyetemnek. Abban a kérdésben, hogy az egyetemek kellő hangsúlyt fektetnek-e a mentális egészség megőrzésére, szignifikáns különbség (p=0,00) mutatkozott a kiégettség szempontjából (Pines öndiagnózis szerint) sürgősen segítségre szorulók átlaga (2,05) és a normál értékeket mutató hallgatók átlaga (3,17) között. Ezek alapján elmondható, hogy azok a hallgatók, akik már a kiégés tüneteitől szenvednek, rosszabbnak ítélik az egyetemek által nyújtott szolgáltatásokat. Az Ön szerint feladata a felsőfokú oktatási intézményeknek a hallgatók mentális egészségének elősegítése? kérdésben pedig tendenciózus különbség (p=0,09) mutatkozott az előbb említett két csoport között. A kiégés szempontjából normál értékeket mutató hallgatók átlagosan 5,73, míg a sürgősen segítségre szorulók csoportja átlagosan magasabb felelősséget tulajdonított a 224

228 felsőoktatási intézményeknek (6,2). Tehát a sürgősen segítségre szoruló hallgatók csoportja nagyobb mértékben tartja az egyetem feladatának ezt. Az egyetemek által a hallgatók mentális egészségére fordított figyelem tekintetében is szignifikáns különbség mutatkozott a két csoport között. A normál értéket mutató hallgatók a Likert-skálán nagyobbra értékelték az intézmények által erre fordított figyelmet, illetve a saját felelősségüket áltagosan magasabbra értékelték mentális egészségük megőrzésében, mint sürgősen segítségre szoruló társaik. Ennek tükrében tehát elmondható, hogy a sürgősen segítségre szorulók csoportja kevésbé tartja felelősnek önmagát a mentális egészsége megőrzéséért és kevésbé elégedett azzal a figyelemmel, amit az intézmény a mentális egészségmegőrzésére fordít, mint a normál értékeket mutatók csoportja. (lásd 2. sz. táblázat) Úgy gondolom, hogy ennek hátterében közre játszhat, hogy ez a csoport nagyobb szükségét érezheti a külső támogatásnak, mert szakirodalom szerint minél előrehaladottabb a kiégés folyamata, annál nagyobb szüksége van az illetőnek a segítségre. Azonban elképzelhetőnek tartom azt is, hogy a leírtak inverz módon zajlottak le, tehát nem a kiégettség miatt elégedetlenebbek és hárítanak nagyobb felelőséget az intézményre, hanem pont fordítva, a korábbi elégedetlenségük, nagyobb elvárásaik miatt égtek ki. Kellő figyelmet fordítanak? Az egyetem feladata. A hallgató felelőssége. Sürgősen segítségre szoruló hallgató 2,05 6,2 5,68 Normál értékeket mutató hallgató 3,17 5,73 6,07 2. számú táblázat. Felelősség megoszlás átlagosan. Vizsgáltam, hogy a hallgatók mely területeket, milyen mértékben érzik megterhelőnek az egyetemi életük során, ezt a Bergnernél (2012:51-53) található munkahelyi leterheltség kérdőív alapján mértem fel. A válaszadóknak egy 10 fokú Likert-skálán kellett jelölniük a válaszaikat minden területen. A legmegterhelőbbnek az időhiányt (7,1) jelölték, továbbá kiemelkedően magas átlagérték jellemző a következő területekre is: szellemi fáradság (5,95), a hiányos információk (5,37), a munkaidő (5,22), és a forráshiány (5,13). A legkevésbé megterhelő tényezőként átlagosan az etikai konfliktusokat (2,54) és a szaktársakkal való személyes konfliktusokat (2,52) jelölték meg. Ezeket az adatokat a fókuszcsoportos interjúk is alátámasztották, ezeket a problémákat említették ki a megjelent hallgatók is. A kiégéshez sok esetben társulhatnak pszichoszomatikus tünetek is, ezeknek a tüneteknek a megjelenését a Berger (2012:49) által leírt Testi panaszok teszt alapján mértem fel. A leggyakoribb testi panasz a fejfájás és a fáradékonyság volt, a legkevésbé gyakori probléma a potenciazavar és az alkoholfüggőség. Számos tünet igen sok hallgatót érint, kiemelném azokat, melyek legalább a hallgatók egyharmadánál fenn állt: alvászavarok, hátfájdalmak, szívdobogás, rendszeres megfázás és a váll-tarkó szindróma. A kérdőívben egy ötfokú Liker-skála alapján mértem fel, hogy a hallgatók szerint mik járulhat hozzá a hallgatói kiégéshez. A túlzsúfolt órarend és az időhiány szempontot tartották 225

229 legjelentősebbnek, illetve fontosnak tartották, hogy elméleti tanulmányaik nem készítették fel őket a gyakorlatra és a magas elvárásokkal szembesülnek. A legkevésbé azt tartják a kiégés okának, hogy gyakorlatokat a fogyatékos gyermekek között végzik, illetve a szaktársak közötti rivalizálásokat értékelték még hasonló pontszámokkal. Ebben a kérdéskörben összehasonlítottam annak a két egyetem hallgatóinak válaszait, ahonnan a legtöbb kitöltés érkezett, ez az ELTE (69 kitöltő) és a Kaposvári Egyetem (59 kitöltő) volt. Azt találtam, hogy szignifikáns a különbség a két egyetem hallgatóinak ítélete között a következő alpontokban: a fogyatékos gyermekek közti gyakorlat (p=0,00), a túlzsúfolt órarend és időhiány (p=0,01), a magas elvárások (p=0,01), a szaktársak közti rivalizálások (p=0,00), a kevés kikapcsolódási lehetőség (p=0,00). Eltérés mutatkozott abban, melyik alpontot ítélik a leginkább a hallgatói kiégés okának. Míg az Eötvös Loránd Tudományegyetem gyógypedagógus hallgatói A hallgató úgy érzi, hogy elméleti tanulmányai nem készítik fel a gyakorlatra, illetve a pályakezdésre állítást jelölték meg leginkább oknak (4,01-es átlag az 5 fokú skálán), addig a Kaposvári Egyetem gyógypedagógus hallgatói A túlzsúfolt órarend és az időhiány állítást jelölték meg legmagasabb átlaggal (4,4). Mindegyik alpontot a Kaposvári Egyetem hallgatói jelentősen meghatározóbbnak ítélték, mint az ELTE hallgatói. A két egyetem hallgatói leginkább abban értettek egyet, hogy A hallgatókat nem készítik fel azokra a nehézségekre, amelyekkel az egyetemen találkoznak majd (ELTE 3,768, KE 3,712). A vizsgálati személyek a következő mentális egészségmegőrző tevékenységeket tartanák a legfontosabbnak: stresszkezelési tréningek és az ingyenes sportolási lehetőségek. Továbbá fontosnak tartanák még a pszichés kompetenciák fejlesztését, a személyiségfejlesztést, a pályakezdési tanácsadást, az egyetemi tájékozódást megkönnyítő programokat gólyák részére, és a szakmai tanácsadást (lelki megterhelésre, szakmai kérdésekre irányulóan). Fókuszcsoportos interjú Két fókuszcsoportos interjút készítettem a Kaposvári Egyetem gyógypedagógus hallgatóival, ezeknek az időpontja a és e. Az első interjún három másodéves, egy elsőéves és egy harmadéves vett részt. A második interjún pedig 23 harmadéves hallgatóval beszélgethettem. A továbbiakban a két interjú összesített tapasztalatairól fogok beszámolni röviden. A terjedelem rövidsége végett a teljesség igénye nélkül, felsorolás szinten szeretném említeni a hallgatók által felhozott nehézségeket, a kiégés okának tulajdonított jelenségeket. Igényelnék, hogy legyen egy szakfelelős tanár, aki valóban személyes kapcsolatot ápolna a hallgatókkal és informálná őket, akár a lehetőségekről, teendőkről, határidőkről, melyek őket érintik. A hallgatók beszámoltak az első féléves vizsgaidőszak nehézségeiről, s arról, hogy úgy érezték nincsenek felkészítve arra, hogy az új kihívásoknak meg tudjanak felelni. Továbbá elmondták, számukra jelentős megterhelést jelent az egyetemi bürokrácia, mivel úgy érzik kevés ismeretük van annak működéséről, sokszor úgy érzik azt sem tudják kihez fordulhatnának a problémáikkal. A hallgatói kiégés okának tartották a bejósolhatatlan követelmények okozta frusztrációt, az oktatói túlkapásokat és azt, hogy nem tudják ilyen esetekben kihez fordulhatnának, tartanak az oktatói retorziótól is. Illetve említették, hogy vannak oktatók, akikkel mindannyian elégedetlenek, de tehetetlennek érzik magukat a változtatást illetően. Meglátásuk szerint a túlzsúfolt az órarendjük, melyet sok esetben indokolatlannak tartanak. 226

230 Rámutattak, hogy vannak olyan termek, melyek ergonómiailag nem megfelelőek az egész napos munkához. A megkérdezett hallgatók szerint a felsőoktatási módszerek igen egyhangúak, legtöbb órájuk frontális előadás. Hiányolják a gyakorlati órákat, úgy érzik, hogy főként elméleti tudást kapnak, amit sokszor nehezen ültetnek át gyakorlatba. A hallgatói kiégés egyik fő okaként említették az információáramlás, a kommunikáció akadozottságát is. Szerintük a rossz tájékoztatás végett számos fontos információról lemaradnak, utólag értesülnek. A hallgatók úgy érzik, hogy a mentális egészségükhöz nagyban hozzájárulna, ha több ingyenes, kedvezményes sport és szabadidős tevékenységre lenne lehetőségük, szívesen részt vennének például szakkörökön, szakmai programokon, filmestéken és hasonló programokon. Hasznosnak tartanák, ha lenne egy felkészítő kurzus az első félévben, ahol megismerhetnék a szakmájukat, például, hogy hol helyezkedhetnek el, megismernék a pedagógus pályamodellt, a továbbképzési lehetőségeket. Mindezt azért tartják szükségesnek, mert úgy érzik az információik ezekben a témakörökben innen-onnan összeszedett részinformációk, melyek nem minden esetben fedik a teljes valóságot. Interjú Biró Dániellel Biró Dániel a 2007 óta Kaposvári Egyetem oktatója, illetve mint szociális munkás segíti a mentálhigiénés szolgáltatásokat igénybe vevő hallgatókat. Az interjúra április 20.-án került sor a Kaposvári Egyetemen. Beszélgetésünk során elmondta, hogy a Kaposvári Egyetemen 2009 óta működik a mentális egészségmegőrző szolgáltatás, mely a Karrier- és diáktanácsadás szervezeti egységének része. Elmondta, hogy a hallgatók többsége az online elérhetőségek segítségével lép kapcsolatba a szolgáltatással, melyről az oktatóktól értesülnek, vagy a Neptun felületén, faliújságon olvashattak. A leggyakrabban előforduló problémák pedig: párkapcsolati és családi illetve a szorongásos, pánikszerű problémák, az új közeg megterhelései nyomán felmerülő krízisek, továbbá az életvezetési és tanulási, teljesítési nehézségek, valamint számos hallgató küzd anyagi nehézségekkel. Illetve gyakori témája a támogató beszélgetéseknek az egyetem befejezésével járó stressz, az azt követő időszaktól való félelem. A hallgatói kiégés okát főként abban látja, hogy sok hallgató nincs tisztába a szakja, egyetemi kötelességei és/vagy leendő munkája realitásaival, ezért csalódnia kell az elképzeléseiben. Másrészt oki háttér tényezőként a jövővel szembeni reménytelenség gondolatát említette, miszerint a magyar fiatalokat nem sok előrejutási lehetőség várja, ami óriási motivációvesztést okozhat. Továbbá a halhatók ok nélküli leterhelését, az oktatói túlkapásokat is rizikó tényezőként említette. Tapasztalatai alapján arról számolt be, hogy az elsőévesek (kezdeti nehézségek miatt) és harmadévesek (végzés és további jövővel szembeni szorongás végett) felülreprezentáltak a jelentkezők között. A kiégés megelőzésében az egyetemek mellett, nagy jelentőséget tulajdonít a családnak is, hogy támogató közeget biztosítsanak a hallgató számára illetve az államnak is abban, hogy megfelelő tanulmányi, munkavállalási környezetet teremtsen a fiatalok számára. Kiemelte, hogy a fiatalok nem toleránsak a nem változó világgal, az újabb generációk már könnyebben elkötelezik magukat a váltás mellett. 227

231 A megoldás kulcsát az információáramlásban látja, hiszen ahogy mondta a hallgatók nem döntésképtelenek, csak megfelelő mennyiségű és minőségű információval kell ellátni őket, hogy döntést tudjanak hozni. Weblapelemzés A kutatásom során megvizsgáltam a Magyarországi gyógypedagógus-képzést folytató egyetemek hivatalos honlapját, tehát a következő négy weblapot: Továbbá elemeztem ezeknek az egyetemeknek a pedagógiai/ gyógypedagógiai karainak, intézeteinek a hivatalos honlapját, melyek a következő webcímeken érhetők el: A weblapelemzést novemberében végeztem. A Neptun, illetve az ETR felületeket nem vizsgáltam, mert csak a saját egyetemem felületéhez volt hozzáférésem. A honlapok összehasonlításakor a 13 szempont meglétét vagy hiányát vizsgáltam. A weblapok tanulmányozása során találkoztam nem élő hivatkozásokkal, üres felületekkel, elavult (akár 2011-es) adatokkal, hézagos információkkal, jó ideje nem vezetett esemény naptárakkal. Fontosnak tartom, hogy a honlapok naprakészek legyenek, az információk jól rendezett, könnyen kezelhető online felületeken legyenek elérhetők. Hiszen ha a hallgató kattint kettőt a honlapon és elavult információkkal találkozik, akkor gyorsan levonja a következtetést, hogy nem érdemes rendszeresen nézni a honlapot, mert nem fogja megtalálni rajta, amit keres. (Még akkor is, ha ez nem így van.) A vizsgált honlapok mindegyike áttekinthető, szép kivitelezésű, és rengeteg hasznos információt hordozott. A leírtakkal nem a bírálásuk a célom, hanem csupán, hogy rávilágítsak egy-egy általam megfigyelt gyengeségre, ezért nem is említem mit, melyik honlapon figyeltem meg. A honlapok vizsgálatából egyértelműen kiderül, hogy minden egyetem nyújt mentálhigiénés szolgáltatásokat a hallgatóinak, ám mégis a kérdőívben erre irányuló kérdésre (Vannak mentálhigiénés lehetőségek az ön egyetemén?) csupán a válaszadók 17%-a válaszolt úgy, hogy igen, vannak, sőt a válaszadók 4%-a állította, hogy nincsenek ilyen lehetőségek az egyetemen, 34%-a nem tudja, 45%-a pedig azt válaszolta, hogy Gondolom vannak ilyenek, de nem igazán ismerem ezeket. Tehát a weblapelemzés eredményeinek és a hallgató válaszainak összevetéséből kiderült számomra, hogy a hallgatók jelentős része nincs tisztában az egyeteme által nyújtott szolgáltatásokkal. A teljesség igénye nélkül néhány ezt igazoló eredményt fogok ismertetni. A pszichés, mentálhigiénés kompetenciák fejlesztésére irányuló programokat, melyeket a hallgatók a harmadik legfontosabbnak tartottak saját mentális egészségük megőrzése szempontjából, minden honlapon találtam. Azonban figyelemre méltónak tartom megemlíteni, hogy a 140 hallgató közül mindössze 26 válaszolt úgy, hogy Igen van, részt is vettem már ilyen programon. és 18 biztosan állította, hogy nincs ilyen az egyetemén. Illetve minden egyetem honlapján találtam információt önismereti, stresszkezelési, konfliktuskezelő és egyéb tréningekről. Mégis az erre irányuló kérdésekben, 15 hallgató tudta biztosan, hogy van stresszkezelési tréning és 43 volt biztos az önismereti csoport létezésében. Az egyetemeken 228

232 elérhetők mentálhigiénés konzultációk, pszichológiai tanácsadások, mégis a válaszadó hallgatók 30,56% szerint nincs ilyen szolgáltatás a képzőhelyén. A weblapok alapján az intézmények nyújtanak pályakezdési, életpálya tanácsadást, mégis a 141 válaszadóból 4 hallgató az, aki ismeri a szolgáltatást és igénybe is vette már, és 23,4%-uk úgy gondolja, hogy nincs ilyen az egyetemen. A képző intézmények biztosítanak kedvezményes és ingyenes sportolási lehetőségeket is, azonban gyakran előfordult, hogy lemaradtak fontos információk a szolgáltatással kapcsolatban. Azonban a sportolási lehetőségekről a válaszadók 15,8%-a nem tud. Hipotéziseim értékelése Az első hipotézisem úgy szólt, hogy a kiégés rizikófaktorai jelen vannak a hallgatók életében is, ezért a kiégés jelensége a gyógypedagógus hallgatók körében is megfigyelhető. Ezt a hipotézisem a korábban említett Pines öndiagnózisok és az érzelmi kimerültség tesztek eredményivel igazoltam. Következő hipotézisem: A hallgatók véleménye szerint, a gyógypedagógus-képzésben szükséges lenne nagyobb figyelmet fordítani a hallgatók mentális egészségére. A 144 hallgatóval kitöltött kérdőív igényfelmérő részének eredményeivel igazoltam, melyek szerint a hallgatók egy hétfokú skálán átlagosan 5,85-re értékelik azt, hogy mennyire feladata a felsőfokú oktatási intézményeknek a hallgatók mentális egészségének elősegítése, azonban arra a kérdésre, hogy Ön szerint az egyetemen kellő figyelmet fordítanak a hallgatók mentális egészségének megőrzésére? csupán átlagosan 2,88-ra értékelték a hétfokú skálán, ahol a hét felelt meg annak, hogy Igen, megfelelő figyelmet fordítanak erre. A hallgatói kiégés egyik jelentős rizikó faktora a nehezített információáramlás. Ezt a hipotézisem alátámasztotta a fókuszcsoportos beszélgetésben említett hallgatói vélemények, illetve Biró Dániel is megerősítette ezt a feltételezésem az interjú során. Továbbá a weblapok és a kérdőívben szereplő válaszok összehasonlításánál látható volt, hogy a hallgatók számottevő részehez nem jut el az információ. Az információhiány miatt pedig nem részesülhet a programokban, amik védőfaktorként működhetnek a hallgatói kiégéssel szemben. Igazoltam utolsó hipotézisem is, miszerint a gyógypedagógus hallgatók igényelnék, hogy az intézményekben számukra elérhető és ismert mentálhigiénés programokban, lehetőségekben részesüljenek. A kérdőívben szereplő kérdésre, hogy Ön szerint feladata a felsőfokú oktatási intézményeknek a hallgatók mentális egészségének elősegítése? a hallgatók átlagosan 5,85 választ adtak egy hétfokú skálán, mely tükrözi, hogy a hallgatók elvárnák a felsőoktatási intézményektől az ilyen jellegű szolgáltatásokat. Továbbá a fókuszcsoportos interjúk során is megerősítették ezt a résztvevők. Javaslataim, következtetéseim A következőkben leírt javaslataim a hallgatói kiégés szervezeti szintű prevenciójára vonatkoznak, mivel úgy gondolom, hogy a hallgatói kiégés megelőzése és kezelése nem csupán individuális probléma, hanem kollektív társadalmi felelősség. Sem gazdaságilag, sem társadalmilag nem előnyös, ha a hallgatók kiégnek, s például elhagyják a képző intézményt. 229

233 Úgy gondolom, hogy ennek megelőzése közös társadalmi érdekünk, fontos volna, hogy a gyógypedagógus hallgatók szeressék a tanulmányaikat, hiszen később akkor lesz belőlük jó szakember, ha folyamatosan képesek lesznek megújulni, bővíteni a szakai ismereteiket. Illetve a mentális egészségük megőrzése, a megfelelő megküzdési stratégiák megismerése, a prevenció hozzájárulhat ahhoz, hogy későbbiekben is elkerüljék a kiégést. Úgy vélem a hallgatói kiégés megelőzésének célja, elsősorban az egyének rezilianciájának növelése kell hogy legyen, hiszen ez későbbi élete során is meghatározó protektív tényező lehet a mentális egészsége megőrzése szempontjából. Fontos volna, hogy az intézmények kiemelt hangsúlyt fektessenek a dolgozók és az oktatók mentális egészségmegőrzésére, hiszen az ő lelki állapotuk jelentősen kihat a hallgatókra. Ezért javasolnám, hogy számukra is legyenek ilyen típusú lehetőségek, például sportolási, kikapcsolódási lehetőségek, illetve a mentálhigiénés tanácsadás számukra is nyitott legyen. Az y generáció élete összeforrt az online világgal. Akkor a hallgató vajon miért nem használja a honalapot tájékozódásra? Szerintem a generáció felhasználói szokásaiban rejlik a megoldás. A hallgató szörfözik az interneten. Fellép, megnézi a közösségi oldalakat, az -jeit, elolvas egy-egy hangzatos című cikket, vagy zenét hallgat, videót néz. Vizsgaidőszakban pedig felettébb nagy gyakorisággal látogatja a Neptun felületét. De miért nem nézi meg az egyetemi honlapot is? Véleményem szerint mert ezek a honlapok leginkább stagnálnak, csak időközönként frissítik őket. A szörföző fiatal viszont az újdonságra éhezik, ezért nem fog rendszeresen fellépni a honlapra, ha az nem nyújt számára újat. Ha a tapasztalataimból indulok ki, szerintem egy olyan oldalt lehetne sikeres, amin folyamatos a kapcsolat a hallgatók és az intézmények között. Ehhez a következő szempontok szem előtt tartását javasolnám. Először is az oldal legyen stílusos, de szisztematikus és átlátható. Az információkat csoportosítanám, például külön füleken lennének az ösztöndíjak, a klubok, a sport lehetőségek, bulik stb. Másodszor, véleményem szerint rendkívül jó ötlet az eseménynaptár, mert a hallgató megnézheti a hónapban milyen programok vannak, és tud választani, tervezni. Ahhoz pedig, hogy hatékonyan működjön ismerté kell tenni az oldalt, bemutatni mit nyújt, hogyan működik, hogy a hallgató meglássa, hogy ez neki célszerű lenne használni. Továbbá még inkább motiváló lenne, ha a felület személyre szabható lenne. Ez alatt azt értem, hogy be lehet állítani, hogy mik azok az információk, programok amik őt érdekelik és melyek nem, esetleg mikről szeretne e- mailt is kapni. A fókuszcsoportos interjúból kiderül, hogy a hallgatók nem igazán látják át az egyetemi működést, úgy érzik, nem tudják képviselni az érdekeiket, mert nem tudják kihez fordulhatnak az adott problémákkal. Nagyon fontosnak tartanám, hogy tájékoztassák a hallgatókat a jogaikról és arról, hogy pontosan kihez, hol és milyen problémákkal lehet fordulni. Azt javasolnám, hogy először egy tájékoztatón, a tanulmányok megkezdésekor, hangozzanak el ezek a fontos információk, majd akár már ezen az alkalmon, mutassák be azt az online felületet, ahol ezeknek utánanézhetnek a hallgatók. Ezt az online listát mindenképp valami vizuális formában (pl.: gondolattérkép, táblázat) javasolnám, hiszen minél átláthatóbb, annál inkább használni fogja a hallgató. Továbbá nagyon jelentős szempont ebben az esetben, hogy az elérhetőségek és nevek folyamatosan frissítés alatt álljanak. Az eligazodást megkönnyíthetné, 230

234 ha lenne egy évfolyamért felelős oktató, aki az adott hallgató csoportot személyesen ismeri, akihez segítségért fordulhatnak, főként az első évben. A kutatásom tapasztalatai alapján körvonalazódott az a probléma, hogy a hallgatók kevés ismerettel rendelkeznek a képzésről és a pályájukról. Ezért fontosnak tartanák, hogy megszerezhessék ezeket az ismereteket, s ezáltal reális képet kapjanak. Ez megelőzhetné a nagy csalódásokat és átláthatóvá tenné, hogy mire kell számítani az illetőnek a tanulmányai során, s azt követően. Azt javaslom, hogy tréning formájában ismerkedjenek meg a hallgatók ezekkel az információkkal. Legalább két tréningeket tartanék ideálisnak, az egyik az első félévben, a másik pedig a képzés vége felé közeledve, negyedév első félévében. Az első tréning az egyetemi életre, az új megterhelésekre, a képzés felépítésére, az elvárásokra és lehetőségekre fókuszálódhatna. Két etapban folytatnám le ezt az első tréninget, az egyik a képzés elején lenne, ahol a hallgatókat tájékoztatnák, illetve a felmerülő kérdésekre választ kaphatnának. A második pedig a félév vége felé, ahol már jelentős szerepet kaphatna a vizsgaidőszakra való felkészülés is, akár konkrét tanulás módszertani és stresszkezelési tanácsokkal egybekötve, ezáltal mentálisan is készítve a hallgatókat a következő időszak megterheléseire. A második, negyedéves tréning fő témáinak a következőket javasolnám: a terepgyakorlat elvárásai, az utolsó félév kihívásaival (szakdolgozat, portfolió, stb.) kapcsolatos tudnivalók, a pályakezdés nehézségei, a szakma elvárásai, a pedagógus pályamodell, továbbtanulás. Akár külön etapban foglalkoznék a hogyan tovább kérdéssel, főként mentálhigiénés tekintetben. Mindegyik tréning esetében fontosnak tartanám, hogy igazodjanak a hallgatók igényeihez, interaktívak legyenek. Úgy tudnám elképzelni, hogy minden hallgatóhoz eljussanak ezek az információk, hogy a tréningen való részvétel kötelező lenne, de nem érne kreditet, hiszen ez nem értékelhető érdemjeggyel. A hallgatók egyetértettek benne, hogy a kiégés egyik oka lehet a felsőoktatásban használt oktatás módszere, formája. Javasolnám, hogy a frontális előadások mellett az oktatók igyekezzenek bevonni a hallgatókat, interaktívvá, gyakorlatiassá tenni az órákat. Szerintem azáltal, hogy a hallgató aktív résztvevővé válik és véleményt nyilváníthat, vitatkoznia kell, vagy épp az érdekeit érvényesítenie, egyfajta szemléletet is kap, miszerint értékes a mondanivalója és fontos, hogy kimondja azt. Ezzel szemben, ha az a jó hallgató, aki csak hallgat, akkor azt a normát viszi majd tovább. Akkor ezek után, hogy is lehetne elvárni tőle, hogy az életben kiálljon azért, amiben hisz, és jövőbeli gyógypedagógusként nem csupán saját, de a rábízott fogyatékos gyerekek és felnőttek érdekét képviselje? Számos oktatási módszert tudnék ajánlani, ami ezeknek a kompetenciáknak a fejlesztését lehetővé teszi és motiváló, például: a csoportmunkák, a viták, az esetmegbeszélések, kutató munkák, projekt módszer, továbbá a gemifikáció és a drámapedagógia, illetve IKT eszköztára. Nyilván ezek megválasztását befolyásolhatja a tantárgy tartalma, de szerintem minden tanórába lehet csempészni egy kis gyakorlatiasságot. Úgy gondolom, hogy az intézmények úgy tudnák erre ösztönözni az oktatókat, ha a hallgatókkal oktatói értékeléseket töltetnének ki, s ezeknek az értékeléseknek az eredményeit feldolgoznák, és valós következményei lennének. Például intézményi szinten látható lenne a legjobbak rangsora, illetve a kimagaslóan jó oktatók elismerésben részesülnének. Szerintem ez jó visszajelzés is lenne az oktatóknak, hiszen az értékelésekből látná, mik az erősségei és miben kell még fejlődnie. Remek motiváció lehet, ha az oktató látja, 231

235 hogy a diákok nagyra becsülik és szeretik az óráit, illetve az is, ha nem így van, mert ez ösztönözhetné arra, hogy érdekesebbé tegye az óráit, motiválja a hallgatóit. A következő javaslatom az oktatói túlkapások megelőzése, kordában tartása lenne. Komoly lelki megterhelést jelent a hallgatók számára, mikor egy oktató indokolatlan terheket rak rájuk. Úgy gondolom keretek közé kéne szorítani, hogy egy adott kurzusnak mi lehet a teljesítése. Szerintem erre a legpraktikusabb mód az lenne, ha az oktatói tematika magában kéne, hogy foglalja a pontos teljesítési feltételeket, és attól az oktató nem térhetne el. Például javasolnám, hogy kurzus típusától (előadás, szeminárium) és attól függően, hogy hány kreditet ér, legyen leszabályozva, hogy mi lehet a teljesítés követelménye. Tehát legyen egy maximum limit megadva, aminél többet nem kérhet az oktató, de természetesen a teljesítés típusát, a limit keretein belül ő választhatná meg. Fontosnak tartanám, hogy ezt a tematikát a hallgatók számára is elérhetővé tegyék, illetve, hogy ismertessék velük azt az utat, aminek menetén jelezhetik, ha mégis valamilyen túlkapás áldozatai lettek. A következő ajánlásom, az egyik honlapon olvasott panasznap. Véleményem szerint ez egy remek stresszoldó lehetőség, illetve közösség építés szempontjából is kiváló lehetőség lehetne. Továbbá ez a program magában hordozza a konstruktív változtatás, a megoldástalálás lehetőségét is, hiszen a társak segíthetnek egymásnak tanácsokkal, tapasztalataikkal. Akár az évfolyamok hallgatói közti kapcsolat kiépítését is segítheti, hiszen a felsőbb évesek megoszthatják az alsóbb évesekkel a saját megküzdési stratégiáikat, megoldásaikat. Továbbá javasolnám, hogy minél több ilyen programot szervezzenek az egyetemek, ahol a hallgatók interakcióba kerülhetnek egymással, akár szakesteket, vetélkedőket, klubokat. Sőt nem is kell ezeket kifejezetten az intézménynek szervezni elég, ha buzdítja ilyenre a hallgatókat és színteret, lehetőséget biztosít hozzá. Fontosnak tartanám, hogy minél több szakmai programnak is otthont adjanak, akár előadások, akár gyógypedagógiai témájú filmek, könyvek megbeszéléséről legyen szó, melyekről a hallhatók időben kapjanak tájékoztatást. Motiválják a hallgatókat ezek látogatására, hiszen ha kikerülnek az egyetemről, akkor ilyenek által bővíthetik ismereteiket. Számos remek mentálhigiénés lehetőség van a különböző egyetemeken, amit még javasolni tudnék, például a néhány helyen már felbukkanó kortárssegítő hálózat kiépítését. A sport és kulturális programok sikerességének érdekében pedig azt javasolnám, hogy az intézmények mérjék fel a hallgatók igényeit. Illetve a pontos, informatív tájékoztatásra kiemelt hangsúlyt fektessenek. Minden olyan program védőfaktor lehet a kiégéssel szemben, amelyben a hallgatók kibontakoztathatják a kreativitásukat vagy flow-élményeket szerezhetnek, ezért azt gondolom, hogy az egyetemeknek minden ilyan kezdeményezést, programot célszerű volna támogatni. Szerintem a legfontosabb hogy szem előtt tartsuk, hogy nincs tökéletes felsőoktatási intézmény, hiszen csak egy dinamikusan változó intézmény működhet hatékonyan, ami együtt változik a mindenkori hallgatóival, ez lehet igazán a siker kulcsa. 232

236 Felhasznált irodalom Atkinson, Richard C. Hilgard, Ernest Pszichológia. Osiris Kiadó. Budapest Ádám Szilvia dr. Nistor Anikó Nistor Katalin Hazag Anikó A megküzdési stratégiák negatív és pozitív predikatív kapcsolata a kiégés három dimenziójával orvostanhallgatók körében. Orvosi hetilap 155: 32, Bánfalvy Csaba Gyógypedagógiai szocialógia. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. Budapest. Bergner, Thomas M.H Bornout, A kiégés megelőzése 12 lépésbe. (Fordította: Jászfalvi Norbert) Z-Press Kiadó Kft. Miskolc. Bordás Andrea A kiégés-szindróma a külföldi és a hazai szakirodalomban. Educatio XIX/IV szám, oktatás és politika Hazag Anikó- Major János A hallgatói kiégés jelensége, medikusok lelki egészségvédelme. Mentálhigiéné és pszichoszomatika 9. évf. 4.: Hazag Anikó -Major János- Ádám Szilvia A hallgatói kiégés szindróma mérése. A Maslach kiégés-teszt hallgatói válatozatának (MBI-SS) validálása hazai mintán. Mentálhigiéné és pszichoszomatika 11. évf. 2.: Horváth Szilvia Pedagógus burnout prevenciójának lehetőségei In.: Karlovitz János Tibor (szerk.). Mozgás, környezet, egészség. International Research Institute sro. Komárno. (2015. december 5.) Komlósi Piroska A továbbképzés szerepe a kiégés megelőzésében. Kapocs 12. évf 3.: (2015. december 6.) Lubinszki Mária A kiégés komplex értelmezése és prevenciós lehetőségei a pedagóguspályán. Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar 20 éves jubileumára (2015. december 5.) Ónody Sarolta Kiégési tünetek (burnout szindróma) keletkezése és megoldási lehetőségei. Új Pedagógiai Szemle 51 évf Petrika Erzsébet Rendszeres testedzés hatása a mentális egészségre és az életminőségre a fiatal felnőtteknél: depresszív tünetek, stressz és stresszkezelés összefüggéseinek empirikus vizsgálata. Debreceni Egyetem Humán Tudományok Doktori Iskola. Debrecen. Petróczi Erzsébet 2007.(a) Amit a hallgatónak tudni illik a: kiégésről. SZEK-Juhász Gyula Felsőoktatási kiadó. Szeged. Petróczi Erzsébet 2007.(b) Kiégés - elkerülhetetlen? Eötvös József kiadó. Budapest. Tandari-Kovács Mariann Érzelmi megterhelődés, lelki kiégés az egészségügyi dolgozók körében. Doktori értekezés. Budapest. (2016. szeptember 20.) 233

237 KASZA-KISS BRIGITTA Óvodapedagógus Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar Témavezetők: Dr. Podráczky Judit egyetemi docens, KE PPK Nagyné dr. Mandl Erika egyetemi docens, KE PK Komplex esztétikai nevelés kora gyermekkorban "Nincs értelme bármi olyan dologgal foglalkozni, ami nem feltűnően szép." (William Morris) Laikusként azt gondolhatja az ember, hogy az esztétikusság nagyon egyértelmű és főleg művészi kategóriákkal leírható fogalom. A téma mélyebb feltárása közben tudatosult bennem, hogy az esztétikum és a hozzá kapcsolódó nevelési ág mennyire szerteágazó és az élet minden területére kihat. Nem túlzás azt állítani, hogy mindennapi életünket a reggeli felkeléstől, az esti lefekvésig átszövi, beleértve a gondolkodásunk minőségét, a mozdulatainkat, a viselkedésünket. Természetesen nem felvett pózokra kell nevelni a gyermeket, hanem elsősorban a saját érzéseinek, személyiségének kifejezésére, de az elfogadottsághoz nem elég a környezet toleranciája, a saját viselkedésünk általi igazodás is ugyanolyan fontos. A mód, ahogy igényeinket, érzéseinket, gondolatainkat kifejezésre juttatjuk. Véleményem szerint itt kapcsolódik az esztétikai nevelés az erkölcsi neveléssel. Óvodapedagógusnak tanulok, így különösen érdekel, hogy ebben a korai időszakban mit tehetünk azért, hogy a jövő nemzedékeinek segítsünk az igény megteremtésében. Kutatásom célja, hogy feltérképezzem: - milyen módokon lehet a leghatékonyabban felkelteni az igényt a szép iránt? A kaposszerdahelyi Csiripelő Biztos Kezdet Gyerekház vezetőjével készült interjú alapján kezdett érdekelni az, hogy mit tehet egy szociálisan hátrányos helyzetű gyermekeket segítő kezdeményezés ebben a témában? Vajon mit jelent az ő hétköznapjaikban az esztétikai nevelés, és a gyakorlatban milyen eredményeket érhetnek el? Az esztétikum nem csak valami szépnek látszó, hanem lényegében, cselekményében szép megnyilvánulás. A mozdulat, a tett, a viselkedés, az, ahogy magunk körül a teret rendezzük. Így az esztétikai nevelés tulajdonképpen környezeti nevelés, társadalmi-szociális érzékenységre nevelés, léleképítés és a szépre való fogékonyság megalapozása művészetek útján is. William Morris mondata azért jelzi pontosan számomra ennek a problémakörnek a lényegét, mert manapság könnyű elveszni az igénytelen, silány tárgyak, információk, megnyilvánulások sűrűjében, ám ha már gyermekkorban az igényeset, jót és követendőt tudjuk megismertetni, megszerettetni, akkor van remény arra, hogy annak nagy része megmarad és elemi igény lesz. Dolgozatomban foglalkozásokat mutatok be, amelyeket a Csiripelő Biztos Kezdet Gyerekházban tartottam, valamint a rendszeresen a gyerekházba látogató családokat 234

238 szólaltatom meg egy csoportos interjú keretében. Mit jelent számukra a gyerekház? Szükség? Lehetőség? Nagyon szép életutak tárulnak elénk, nemes gondolatokkal. Complex Aesthetic Education in Early Childhood Nothing useless can be truly beautiful. (William Morris) A laical person easily thinks that the category of aesthetic is nothing more than a simple field, and can be mainly described with categories of art. During the deeper discovering of this subject, I realized that aesthetic value and its related educational sections are much diversified and effect a person's entire life. We could say that it encompasses our everyday life from getting up in the morning until going to bed at night; it includes the quality of our thinking, our movements and our behavior. Of course we should not breed children for artificial purposes but give them the ability to express their own feelings and personality. Our orientation with others is as important as the environment s tolerance and is the way we give voice to our needs, feelings and thoughts. In my opinion this is how we connect aesthetic education with moral education. I will be a kindergarten teacher, so it is especially interesting for me to understand what we can do in early childhood to help the next generations to place their own demands and find their own place in the world. The aim of my research is to map how we can peak the demand to the educational aestheticism. After an interview with the director of the Chirping Sure Start House of Children my interest started to focus on what a childcare organization that helps underprivileged families can do in this theme. I wondered what was the meaning of aesthetic education in their everyday life and what goals could they achieve in their daily practice. Aesthetics are not only something that seems beautiful but essentially are something fit for action. The movement, the action, the behavior, the way we organize our environment. Thus aesthetic education is environmental education, social sensitiveness education, psyche-building and grounding the sensibility through fine arts as well. The reason why the quotation of William Morris provides the essence of this problem area is that nowadays it is quite easy to get lost in the sea of modest things, information and manifestations but if we can endear the fine, delicate and useful there is then hope to keep this knowledge as an elementary need. In my composition I presented activities which were practiced in Chirping Sure Start House of Children in Kaposszerdahely. I also polled families in a group-interview whom I met there in the House and who go there with constant frequency. I wonder what the House means for them. Emergency? A chance for opportunity? They are touching different walks of life with noble thoughts. I have learned a lot from them and in return I have gained their trust. 235

239 1. Bevezetés Témaválasztásomat több személyes körülmény is motiválta: grafikusként, művészetkedvelőként, pedagógus hallgatóként és anyaként is fontosnak tartom az igényesség, a szépségre való nyitottság felé terelgetést. A jövő nemzedék formálása sok esetben túlmutat a mikrokörnyezet (család, település) érdeklődésén, vagy adottságain. A legjobb és legnagyobb lehetősége ebben a 0-6 éves korú gyermekekkel foglalkozó pedagógusoknak, művészeknek van, egyúttal a leghálásabb közönség is az legkisebbeké: ebben az életkorban rendkívül fogékonyak, a gondosan megtervezett hatásrendszer pedig hosszú távon (is) kamatozik. Laikusként gyakori az a vélekedés, hogy az esztétikai nevelés egyenlő azzal, hogy a gyermekekkel művészkedünk, szép képeket nézegetünk, énekeket tanulunk. Az esztétikai nevelés azonban nem kizárólag a művészetekkel közvetíthető. Az esztétikum nem csak valami szépnek látszó, hanem lényegében, cselekményében szép megnyilvánulás. A mozdulat, a tett, a viselkedés. Az esztétikai nevelés tulajdonképpen környezeti nevelés, társadalmi-szociális érzékenységre nevelés, léleképítés. A mindennapi életben ott húzódik a választóvonal, hogy mindaz, amit létrehozunk, vagy amit környezetünknek választunk, csupán gyakorlati céljainknak feleljen-e meg, vagy hasznosságán túlmenően valami többletet adjon vagy, mert a ceremóniák az emberhez úgy szólnak, hogy ez túlmegy a puszta hasznosságon. A szépség a hasznos dolgokat körülvevő, az azokban megjelenő kultúra. Ez a kultúra, döntő mértékben a nevelés eredménye. (Heller 1970) Ha komplexitásról, elfogadásról és esztétikai nevelésről beszélünk, nem mehetünk el Kokas Klára neve és munkássága mellett szó nélkül. Dolgozatomban helyet kapott egy interjú, amelyet a Kaposszerdahelyi Biztos Kezdet Gyerekház vezetőjével készítettem. A Gyerekházakban nem a művészkedés a fő tevékenység, hanem a bizalom elnyerése, a gondoskodás, a segítségnyújtás, a példamutatás, az igényteremtés. Amikor ezek az alapvető szükségletek valamilyen szinten ki vannak elégítve, utána jöhet csak minden más. Uniós forrásból 2009 óta több mint száz Biztos Kezdet Gyerekház kezdte meg működését Magyarországon. A Biztos Kezdet Gyerekházak célja a hátrányos helyzetű településeken, településrészeken nehéz körülmények között élő családok gyermekei számára olyan szolgáltatások biztosítása, melyek hozzájárulnak későbbi iskolai sikerességükhöz. A Gyerekházak nappali intézmények, a gyermekek és az anyukák (jellemzően az anyukák) jönnek ide, ahol jól felszerelt környezetben kaphatnak igény szerinti támogatást, fejlesztést, vagy egyszerűen csak játszhatnak, társaságban lehetnek. 2. Szakirodalmi áttekintés Az esztétikai nevelés rendkívül széles spektrumot ölel át, de lényege összefoglalható. Zrinszky szerint, az esztétikai nevelés legtágabban, mint a személyiség egészére ható embernevelés is értelmezhető. Az esztétikai nevelés az a nevelési ág, amely alkalmassá teszi a gyermeket arra, hogy felfedezze, megőrizze és megalkossa a szépet (esztétikum) a természetben, társadalomban és a művészetekben. A természeti szép a természeti környezetben fellelhető élőlények, alkotóelemek, jelenségek törvényszerűségeit tükrözi. A társadalmi szép pedig a harmonikus személyközi kapcsolatokban, az emberek egymás iránti magatartásában, attitűdjeiben, cselekvésében ragadható meg. Itt az esztétikum találkozik a szociális kapcsolatok etikai 236

240 vonatkozásaival. A művészeti szép a különböző művészeteken (irodalom, zene, képzőművészetek, filmművészet és egyebek) belül megragadható esztétikumra vonatkozik, amely a műalkotáson keresztül az alkotó (művész) és befogadó (műélvező) közt teremt kapcsolatot (Zrinszky, 2002). Részletesebben az esztétikai nevelés az értékközvetítésen keresztül a társadalmi, szociális helytállás, érzékenység fejlesztése, a hagyományőrzésen keresztül történő identitásközlés, ami segíti az önbizalom növekedését, a beilleszkedést, az összecsiszolódást, a lelki stabilitás segítése, amely megvalósulhat fejlesztő művészetterápiák segítségével, és itt ki kell emelnem, hogy ezeket a terápiákat elsősorban nem beteg, hanem krízishelyzetben lévő személyeknek szánják. A testi egészség segítése a tömegsporton, a versenysporton és a különféle más mozgásos tevékenységeken keresztül valósulhat meg. Célja lehet még a tehetségkutatás, ami új értékeket teremthet. Az esztétikai nevelés fő módszere a példamutatás és a lehetőségek biztosítása, ami megvalósulhat például műhelymunkában, szakkörök szervezésében. William Morris kijelentése, miszerint nincs értelme bármi olyan dologgal foglalkozni, ami nem feltűnően szép, azért jelzi pontosan számomra ennek a problémakörnek a lényegét, mert manapság könnyű elveszni az igénytelen, silány tárgyak, információk és viselkedésmódok sűrűjében, ám ha már gyermekkorban az igényeset, jót és követendőt tudjuk megismertetni, megszerettetni, akkor van remény arra, hogy annak nagy része megmarad és elemi igény lesz. Az esztétikai nevelést olyan megfoghatatlan dolognak gondolhatjuk, aminek lényegét nehéz megfogalmazni. Számomra az esztétikai nevelés, maga a nevelés. A nevelés a szocializáció azon szűkebb területe, amely: 1. értéktételezett, 2. céltudatos, 3. személyi, tárgyi körülményeiben tervezett (folyamat), 4. szervezett (keretek között, feltételek mellett), 5. az életkori sajátosságokhoz illesztett módszerekkel történik. Az esztétikai nevelés célja többek közt: értékközvetítés, értékteremtés, ízlésformálás, hagyományőrzés identitásközlés, testi-lelki egészségmegőrzés mozgás, művészetek (művészetterápiák is), tehetséggondozás Az esztétikai nevelés amint arra már utaltam az összes tevékenységben benne van, amit végzünk a nap folyamán, átszövi az életünket, és kisgyermek korban alapozódik. Benne van a társainkkal való bánásmódban, a szóban, a tettben, a környezetünkben. Ilyenformán az esztétikai nevelés környezeti nevelés, társadalmi-szociális érzékenységre nevelés, 237

241 művészetekre fogékony ember nevelése, lelkileg stabil, kiegyensúlyozott, a középpontjához hamar visszataláló lélek építése. Ha valaki pedig ilyen alapokkal rendelkezik, és ezekre az alapokra a későbbi oktatás-nevelés során hasonló értékszemlélet rakódik, kevesebb esélyt látok arra, hogy a társadalomra, vagy önmagára veszélyes emberré váljon az illető. Kokas Klára öröksége nagy kincs. Az ő munkásságát és Deszpot Gabriella írásait tanulmányozva sok megerősítést kaptam a komplex foglalkozások hatásával és eredményességével kapcsolatban. Bár az én foglalkozásaim az esztétikai-, és nem kifejezetten a művészeti nevelést célozzák, de úgy vélem, a célok és gyakorlatilag az eszközök is ugyanazok, valamint, mint azt már előzőleg megállapítottam, a művészet segítségével a hétköznapi élet gyakorlatában kifejeződő esztétikum is könnyebben feldolgozható. 3. Kutatási kérdések és módszerek Kutatásom célja, hogy feltérképezzem milyen módokon lehet a leghatékonyabban felkelteni az igényt az esztétikum iránt. Az alábbi kérdésekre kerestem válaszokat: Mit jelent az esztétikai nevelés a Biztos Kezdet Gyerekházakban? Vajon mit tehet egy szociálisan hátrányos helyzetű családokat segítő kezdeményezés ebben a témában? Mit jelent az ő hétköznapjaikban az esztétikai nevelés, és a gyakorlatban milyen eredményeket érhetnek el? Módszerek: anya-gyermek kapcsolatot erősítő komplex foglakozások megfigyelések (gyermek-gyermek, anya-gyermek) interjúk (munkatárs, vezető, csoportos interjú az anyákkal). A kutatáshoz egy négy részből álló foglalkozássorozatot valósítottam meg, melyhez felhasználtam Bajzáth Mária Népmesekincstár módszerét is, amit saját ötletekkel egészítettem ki. A meséket árnyjátékkal, illetve papírszínházas meséléssel dolgoztam fel. 4. Eredmények Komplex foglalkozások A foglalkozásokat alkalmanként körülbelül 30 perc időtartamúra terveztem az édesanyák bevonásával. Minden alkalommal más téma köré épült a tevékenység (test-testtudat; család, megtartó erő - kapcsolatok; ismerkedés a világgal; színek; ellentétpárok-relációk; szociális készségek, kötődés-elszakadás). A 30 perc körülbelül 3 egyenlő részre tagolódott. Minden foglalkozásnál szem előtt tartottam a játékosság, az önkéntesség, a változatosság elvét és az ismétlés lehetőségét. Az első rész egy bemozgatásos mondókázós/énekes rész, amely elsődlegesen azt célozta, hogy a gyermekek és az édesanyák is akklimatizálódjanak. Közben pedig az egymással való kapcsolat is erősödhet, hiszen a mondókák kifejezetten a 0-3 éves korosztálynak szólnak. 238

242 Höcögtetők, lovagoltatók, egyéb ölbéli játékok szerepelnek a tervezetekben. Ezekhez testi érintkezés szükséges és egymásra figyelés. Kidomborodik itt az anya-gyermek kapcsolat fontossága, az érintés, az anyanyelv, népi ritmusok. Zenei hatásvizsgálatok kimutatták, hogy a korai zenei nevelés elősegíti a magasabb rendű pszichés funkciók gyorsabb ütemű fejlődését. Jelentős hatással bír a kognitív fejlődésre a szociális környezet is, ezt pedig a családi közeg és a zene összekapcsolásával remekül megvalósíthatjuk. Minél több külső inger, impulzus éri a gyerekeket, annál több szinapszis kapcsolat jön létre az agyban, melynek következtében az agy jobban fog differenciálódni. A két félteke közötti idegrost hálózat minél sűrűbb, annál több jelet képes az agy feldolgozni, értelmezni, beépíteni (Hegedűsné 2016). Minél jobban ingereljük tehát a két agyfélteke közti idegrostokat, annál teljesebb, komplexebb lesz a fejlődés. Ennek a komplexitásnak a szellemében terveztem meg a foglalkozásokat. A sokrétűség az egyes részekben ugyanúgy megnyilvánul, mint a foglalkozás egészében, hiszen mindegyik foglalkozásrész - a zenés mondókázás, a mese vagy vers, illetve a közös kézműveskedés - minden kompetenciaterületre kihat. Az éneklés egy összetett, kreatív teljesítmény, és nem csak a zenei intelligencia szempontjából. Ha másokkal közösen éneklünk, az a szociális kompetenciákat, a személyes és személyközi intelligenciát is kiválóan megalapozza, hisz alkalmazkodni kell a többiekhez, felvenni a ritmust, és a szó legszorosabb értelmében megtalálni a közös, tiszta hangot (Bajzáth 2015). A mese, vers is fejleszti az egyes részterületeket, hiszen a közös mesehallgatás közben ugyanúgy fejlődik a szociális képesség, mint az értelmi. A mesehallgatás, vagy interaktív meseélmény közben a társakkal és a szülővel való közös élmény éppen úgy hozzájárul a személyiség egészségesebb fejlődéséhez, mint a mese tartalma által közvetített információk, a már ismerős, vagy új tudástartalmak. A testi kontaktus fontos a kötődéshez, ami az egész életre kiható kapocs. Sok édesanyának nem egyértelmű, hogy a gyermekhez az elemi szükségletek kielégítésén túl is hozzá lehet érni, sok nőnek nem komfortos érzés, nem is tudnak róla, hogy ez az egyszerű dolog milyen fontos a gyermek egészséges testi es lelki fejlődéséhez (Balázs 2011). A második részben egy-egy mese feldolgozása kapott helyet, melyet olykor bábjátékkal, máskor papírszínházzal valósítottam meg. Kisgyermekkorban, 3 év alatt, a vizuális memóriára alapozzuk a "tanulást". Ez a vizuális inger lehet egy-egy jól megválasztott figura, kép, vagy mozdulat(sor) is. Nincs a személyiségnek olyan fontosabb komponensrendszere, amelynek fejlődésére a mese ne lenne jótékony befolyással. A kompetenciamodell (Nagy 2007) értelmében minden egyes közvetlen hatás közvetett hatást is jelent a komponensek kapcsolódásait figyelembe véve, így igen összetett hatásrendszerrel számolhatunk. Véleményem szerint a mese a gyermekvédelem pedagógiájában nagyobb szerepet érdemelne, az ebben rejlő lehetőségek átgondolása és a megvalósítás módjainak kidolgozása a szakma egyik fontos jövőbeni feladata (Szombathelyiné 2010: 12-21). A mesefoglalkozáson fogadjuk el, hogy minden gyermeknek más a kényelmes mesehallgató póz. Van, aki ölben ülve, van, aki hason fekve, mások pedig párnára telepedve érzik jól magukat. Hagyom a gyermekeknek, hogy a nekik legkényelmesebb testhelyzetet vegyék fel. A meséről a mesehallgatás után nem kérdezősködöm. Nem vonatok le tanulságot, nem magyarázom meg a mesét. Ha a gyermekben felmerül kérdés, vagy beszélgetés kezdődik a 239

243 meséről, hagyom, de nem minősítek, nem húzom vissza a gyermeket a racionalitás talajára a magyarázatommal. A harmadik részben egy játékba visszavezető, közös (anya-gyermek) kézműves tevékenység valósul meg. Nyilvánvaló, hogy az 1-3 éves korú gyermekektől nem lehet olyan tartós, koncentrált figyelmet elvárni, mint az óvodás vagy iskolás korúaktól. Az életkorukból adódóan még nem rendelkeznek feltétlenül azokkal a kompetenciákkal, amelyekre szükség van például egy vágáshoz, rajzoláshoz, de van olyan technika, ami már az ő számukra is sikerélményt adhat. Ilyen például a tépés, a ragasztás. A foglalkozásoknak ezeket a részeit úgy terveztem, hogy akár egy 2 éves gyermek számára is elkészíthető báb legyen a produktum, ami illeszkedik a témához. Azoknál a közös tevékenységeknél, ahol pedig a gyermek nem tud tevékenyen részt venni, abban mutatkozik meg a fejlődés lehetősége, hogy látja az édesanyját, amint egy neki is tetsző, hazavihető használati tárgyat készít, térben és időben is kivetítve a jövőbe ezzel az együttműködésük sikerét. A foglalkozásoknak nem szerves részeként, de lehetőségként megmutatok a résztvevőknek néhány igazán egyszerű bábot, melyeket néhány perc alatt elkészíthetnek, könnyen átfókuszálható vele az esetleg nyűgös gyermek figyelme, élményelem lehet bármilyen időpontban (Kiss 2010). A/4-es méretű lapból is sokféle állatos báb elkészíthető 3-4 hajtás és egy toll segítségével. Két fél pár zokniból pár mozdulattal és egy ollóval kézre húzható báb lesz. Ezek a közös tevékenységek, oldott hangulatban, mind erősítik az anya-gyermek kapcsolatot, fejlesztik az anyanyelvi kifejező képességet, a beszédértést, a tevékenységeken keresztül pedig számos más részképesség is fejlődik, valamint az esztétikai nevelés is megvalósul. A közös tevékenység, melynek során használható tárgy, játékszer születik, nagyon hatékony. Egyszerre fejleszti az anya-gyermek kapcsolatot, az összes résztvevő közötti kapcsolatot, élményt jelent, kézzelfogható eredménye van, és nem utolsó sorban játék közben tanít. A foglalkozások mindig a gyermekek és az édesanyák bevonásával történnek, akik együtt, egységet alkotva vesznek részt. Minden foglalkozás három részből áll, bár az átmenet a mondókázás és a mese között nem mindig különül el érzékelhető módon, de ez függ a mese előadásmódjától is. Ha hagyományos mesemondásról van szó, akkor a mondókázáshoz közvetlenül kapcsolódik, ha pedig például papírszínházas előadás, vagy árnyjáték, ami más helyszínre tereli a figyelmet, akkor természetesen jól érzékelhető ez a tagoltság az avatatlan szem számára is. Az eredeti elképzelésekhez képest változtatnom kellett azon a szemponton, hogy mindig ugyanazok a családok vegyenek részt, hiszen mind a gyermekek korából, illetve adott egészségi állapotukból adódóan, mind pedig a kötetlenség folytán nem valósult meg az állandóság. A nem kognitív készségek (például a kitartás, a motiváció, az interakció készsége) kora gyermekkorban való elsajátítása elengedhetetlen a későbbi tanuláshoz és a későbbi sikeres társadalmi szerepvállaláshoz, ezért a kora gyermekkori nevelésben és gondozásban alkalmazott tantervek tartalmának a kognitív tanuláson túl a szocializációt és a nem kognitív aspektusok széles skáláját is le kell fednie (Európai Bizottság 2011: 9). A foglalkozások mindegyike számos kompetencia fejlesztésére ad lehetőséget. A tanulás spontán módon is megvalósul, amikor a gyermekek játszanak, társaságban vannak, vagy egyszerűen csak figyelnek a környezetükre. Azokat a kompetenciákat emelem ki, amelyekre tudatosan figyeltem, amelyek 240

244 fejlesztéséről azt gondolom, hogy ebben a korosztályban kiváltképpen a hátrányos helyzetű családoknál a legnagyobb szükség van. A mesék témái az 1-3 éves gyermekek számára is ismerős érzelmi és empirikus tartalmakat dolgozzák fel. Az első, Kicsi, nagy című foglalkozáshoz Agócs Írisz azonos című meséjét és a könyvében szereplő illusztrációkat használtam fel kiindulásnak, majd saját készítésű árnyjátékkal szemléltettem a történetet. Ez a mese az egyszerűsége ellenére is nagyon sokrétűen értelmezhető. Milyen kicsinek, illetve nagynak lenni, lássuk, hogy minden létnek van értelme, előnye és gyakran hátránya is, minden nézőpont és hozzáállás kérdése. Az árnyjáték után az anyukákat kézműveskedésre hívom, fali tárolót készítünk papírtányérból. Kétféle méretben tudjuk elkészíteni, kicsi és nagy méretben. A madár motívum megjelenik a tárolón, egy nagy madár alakon egy kisebb madárforma, ami megjeleníti tulajdonképpen egyrészt a kicsi-nagy ellentétpárt, de az anya-gyermek egymást kiegészítő kapcsolatát is jelképezi. A madár egyébként is védelmező szimbólum, főként, hogy itt a kismadár tulajdonképpen a nagy madár szárnya alól bújik ki. A Vízcsepp című papírszínház mese, a legősibb természeti elem, a víz változatait mutatja be, melynek során a gyerekek könnyen azonosulhatnak a szülőtől való leszakadás fájdalmas, de egyben izgalmas kihívásával. Valamint az egész életre jellemző körforgást is szépen érzékelteti. Arra is kiváló, hogy egy vízcsepp bőrébe bújva, a mese biztonságából élhessék át az élet elsőre ijesztő történéseit, melyeket megismerve már cseppet sem félelmetesek. Ez a mese alkalmas a félelmek feldolgozására, a kötődés és ezzel együtt a biztonságérzet, az életen átívelő hit erősítésére, a körforgás, a hazatérés örömének megismertetésére. (átalakulások, fejlődés, elszakadás, természet rendje, időjárás, növekedés) A mese után esőbotot készítünk. A körforgás érzékeltetése itt is fontos, az esőbotot újrahasznosított hulladékból készítjük, illetve olyan dolgokból, amik bármelyik háztartásban megtálalhatóak. Az esőbot utal a víz egyik formájára is, amikor csapadék formájában hull vissza a folyóba, de a hangszerekhez is kötődik, hiszen a benne lepergő magok izgalmas hanghatást adnak, valamint rázva csörgőként, ritmushangszerként is használható. A harmadik foglalkozáshoz tartozó nagyon rövid mese a Mese a kislányról, aki belepottyant a sárba, de a végtelenségig lehet ismételni. A mesében szereplő kisfiú hol kirántja a kislányt a sárból és maga esik bele, hol pedig fordítva történik. A vége akkor jön el, amikor a gyerekek rájönnek, hogy ez egy végtelen mese. Ez a mese alkalmas a testkép kialakítására, a téri orientáció fejlesztésére és megjelenik a humor is. Utána papírtányérból készítünk arcokat, melyeken a hangulatok kifejezhetőek úgy, hogy az egyes arcrészleteket egy-egy miltonkapoccsal illesztjük a papírtányérra. A gyerekeket közben arra buzdítom, hogy utánozzák az arckifejezésemet, majd az általunk készített arcon beállítok arckifejezéseket és azt is utánozzuk. Ez a tevékenység nagyon mulatságos. A gyerekek szeretnek grimaszolni, próbálgatni az arckifejezéseket és szeretik, amikor a környezetük erre mosollyal reagál, vagy éppenséggel őket utánozza. 241

245 A Lássuk a medvét! papírszínház mesében szereplő kis jegesmedve csak a színes háttereken válik láthatóvá. Keresését mókás versek segítik. Élénk, egymástól jól elkülönülő színek, kontrasztos képek, egyszerű, a legkisebbek számára is jól felismerhető formák jellemzik. Ez a mese alkalmas a relációk érzékeltetésére, a színes, egyszerű formák felismertetésére, alapvető számolási készség kialakítására is. Az évszakok/napszakok változása és több, a gyermekek számára már ismerős folyamat, tevékenység, például az öltözködés is szóba kerül. Ehhez a papírszínházas meséhez egy mackóbábot készítünk. Az általam szívesen használt mesélési mód a három éves kor alatti korosztálynak, a papírszínház. Ebben a műfajban, szórakoztatási, terápiás és pedagógiai lehetőségek sokasága van jelen. A képi világot és a mesélést ötvözi, mégsem képes mesekönyv, hanem interaktív és közösségi élményt is nyújtó szórakozási forma. Ezekben a művészi illusztrációkkal bővített mesékben kísérő, támogató szerepet kapnak a képek. A mesélőnek rendelkezésére áll a saját teste, mimikája, gesztusai, hanghatásokat alkalmazhat, vagy a képek cseréjének dinamikáját változtatva érhet el drámaibb hatást. A kamishibai előadások szövegei - meseadaptációk hasonlatosak a színházi szövegek struktúrájához, kevés leírást tartalmaznak. Megfigyelések Az objektivitás a megfigyelés esetében megkívánja, hogy a pedagógiai folyamatot a maga valóságában rögzítsük. Ne készítsék elő a pedagógusok a gyerekeket, szülőket, maguk se viselkedjenek a szokásostól eltérő módon. A megfigyelés ténye, körülményei ne befolyásolják a szituációt, a megfigyelő előítéletektől mentes, megfelelően képzett legyen (Falus 2011, Ligeti-Héra 2014). A megfigyelés a cselekvés, beszéd, teljesítmény, viselkedés, stb. közvetlen észlelésen alapuló adatgyűjtési folyamat. A megfigyelés célja a kapott információk, megfigyelt történések rendszerezése, hogy segítségükkel előre jelezhető legyen egy-egy jövőbeli cselekvés. Az általam végzett megfigyelés résztvevő megfigyelés volt. Tisztában vagyok vele, hogy rejt magában némi veszélyt ez a módszer, már ami az objektivitást illeti, de úgy láttam jónak, hogy nem kockáztatom a már kialakult bizalmat azzal, hogy egy a Gyerekházba járók számára idegen személyt viszek magammal a foglalkozásokra. Nem szerettem volna megzavarni a kialakult légkört. Résztvevője voltam a foglalkozásoknak, hiszen én vezettem azokat, de nem befolyásoltam véleményemmel a többi résztvevőt. Az általam vizsgálni kívánt tényezőket, viselkedésmintákat így is rögzíteni tudtam, úgy érzem, nem befolyásolta az eredményt, hogy én magam végeztem a megfigyelést. Az előre eltervezett szempontok alapján közvetlenül a foglalkozások után rögzítettem a megfigyeléseket, illetve néhány alkalommal videofelvétel is készült, ami segítségemre volt ebben. A megfigyelések helyszíne a kaposszerdahelyi Csiripelő Biztos Kezdet Gyerekház csoportszobája volt. Világos, jól felszerelt, átlátható és otthonos szoba, körülbelül 20 négyzetméter területű. A megfigyelések nem mindig azonos körülmények között történtek, hiszen a foglalkozásokon sem mindig ugyanazok a családok vettek részt, de voltak, akikkel többször találkoztam. Alanyai a Gyerekházban tartott foglalkozásokon résztvevő anya-gyermek párosok voltak. A megfigyelések alkalmával külön figyelmet szenteltem a fizikai kontaktusoknak, az esetleges érzelmi megnyilvánulásoknak és egyéb interakcióknak, például a 242

246 játéknak. Az anya viselkedésének megfigyelése során a következőket tartottam szem előtt: hogyan közeledik a gyermekhez, hogyan szólítja, hívja, kéri, kínálja, odafordul, szemkontaktust felvesz, kivár? Hogyan kapcsolódik a gyerekek játékába? A gyermek megfigyelése során az alábbiakra fókuszáltam: hogyan reagál, ha édesanyja megérkezik, vagy eltávozik? Szabad játék közben és az irányított kezdeményezés során milyen társas interakciók jönnek létre? Milyen társak felé irányuló megnyilvánulások fordultak elő? (pl. nézés, mosoly társra, verekedés) A megfigyelések összegzése A komplex foglalkozás előtti időszakban, a gyermekek mozgása véletlenszerűbb volt, mindenki máshol játszott, elvettek egymástól néhány játékot, de nem igazán keresték a kapcsolatot egymással. Az anyák ilyenkor többnyire egymással beszélgettek, a viszontlátás öröme, az üdvözlések miatt, inkább egymás társaságát keresték. A mondókázások alatt, főleg az első alkalommal, több édesanya is a néző szerepét vette fel. Néhány anyának nem volt egyértelmű, hogy a gyermekét, a foglalkozásvezető által mutatott módon az ölébe vegye, vagy tapsoltassa, esetleg más módon bevonja. Őket is sikerült végül bevonni a játékba, de többször kellett nyomatékosítani, hogy vegyék ölbe a gyermeket, és játszanak vele. Azokkal a gyermekekkel, akiket nem érintett meg az anya, nem vette az ölébe, nem nézett rá, nehezebb volt, időnként nem is sikerült teljesen benntartani. Azoknál a gyerekeknél, akiket az anyukájuk a mesefoglalkozások alatt az ölébe vett, vagy más módon testkontaktusban voltak az anyával, nem volt jellemző a mese alatti jövés-menés. Ők voltak, akik ha életkorukból adódóan nem is értették a szavakat, de a képek nézegetése (papírszínháznál), vagy az anya figyelemfelhívó szavai odairányította a figyelmüket a történetre. A foglalkozások után a gyermekek még a kisebbek is, akikre nem igazán jellemző az együtt játszás érdeklődőbben fordultak a többi gyermek felé, keresték a kapcsolatot. A gyerekek kifejezetten aktívvá váltak, sokkal inkább együtt mozogtak, mint a foglalkozás előtt. Szívesen szólaltatták meg a hangszereket is, amiket a foglalkozás mondókázós részében használunk. Ebben, a hangszerhasználatban az édesanyák is mindig részt vettek, ők is élvezték az egyszerű hangszerek (dob, csörgődob, furulya, xilofon, csörgő, triangulum) megszólaltatásának lehetőségét. Általános észrevétel, hogy a szóban még nem kommunikáló gyermekek helyett az édesanyjuk beszél, kitalálva, esetenként megmagyarázva a gyermek szándékát a többiek felé. Interjú a vezetővel (2015, 2016) Gyanits Ildikót, a kaposszerdahelyi Biztos Kezdet Gyerekház vezetőjét kérdeztem az esztétikai nevelésről és annak eszközeiről. Az interjú eredeti célja az volt, hogy információt gyűjtsek a művészetterápiás foglalkozások Biztos Kezdet Gyerekházakban való felhasználhatóságáról. A beszélgetés végül ennél sokkal messzebbre vezetett. Interjúalanyom sok szállal kapcsolható az általam választott témához. Az interjú előtt nagyjából egy hónappal vette át a Gyerekház vezetését, 2015 novemberében. Szerinte a legfontosabb dolog az ő részükről az elfogadás, a bizalmi légkör kialakítása, hogy a kisgyermeket nevelő 243

247 hátrányos helyzetű családok bátran forduljanak hozzájuk. Kiemelt feladatuk a szülők és a gyermekek támogatása mintaadással, egy meleg, családias légkör megteremtésével és különböző szakemberek biztosításával (alkalmanként védőnő, gyógytornász, fejlesztő pedagógus, óvónő). Majdnem pontosan egy évvel az előző interjú után, megkérdeztem a Gyerekház vezetőjét arról, hogy mennyit sikerült a tervekből megvalósítani, és ha felmerültek nehézségek, melyek voltak azok. A vezető elmondta, hogy eleinte meg kellett nyerni a Gyerekházba járók bizalmát, felmérni a terepet, megismerni a munkatársakat, az egész ügymenetet. Ez jól sikerült, sokat tett azért, hogy mindkét gyermekek ellátásával foglalkozó intézménnyel jó legyen a kapcsolat. Az egyik ilyen intézmény a helyi óvoda, a másik pedig az önkormányzat által működtetett családi napközi. Jelenleg havi egy alkalommal jön az óvodából egy óvodapedagógus, aki válaszol a szülők kérdéseire, bemutató foglalkozásokat tart, énekelnek, mondókáznak együtt. Ez amellett, hogy a Gyerekháznak jó, mivel el tudja érni vele a családokat az óvodának a leendő óvodás szülőkkel való kapcsolatát is megalapozza. Nagy az esélye ugyanis, hogy akik itt személyes kapcsolatot alakítanak ki az óvodapedagógussal, nem másik településre viszik majd a gyermeket, ha betölti a 3. életévét. Kialakulhat a jó viszony, ismerősként fogják a gyermeket üdvözölni az óvodában, és a beszoktatás is könnyebb lehet, ha a gyermek olyan közösségbe kerül, ahol a gyermektársak mellett a felnőtteket is ismeri. Vannak sikertörténetek is, van olyan család, ahol a szülők együttműködése a Gyerekház munkatársainak köszönhetően nagyon megváltozott, teljes szemléletváltáson estek át és azóta a gyermekekkel való bánásmód is pozitív mederbe terelődött. Sok programot szerveznek, igyekeznek minél több fórumon megjelenni. Részt vesznek a faluprogramokban, minden eseményt megjelentetnek, meghirdetnek a közösségi oldalukon is. Csoportos interjú A Csiripelő Biztos Kezdet Gyerekházba látogatva több alkalommal volt lehetőségem spontán beszélgetéseket folytatni a rendszeresen odalátogató édesanyákkal, illetve a vezető mellett dolgozó segítő munkatárssal is. A spontán létrejövő beszélgetések arra ösztönöztek, hogy az eredeti elképzelésem helyett végül a csoportos interjú mellett döntsek. Ez meg is hozta számomra azt a gondolati ívet, amit remélni sem mertem, és amiért nagyon hálás vagyok az anyáknak. A csoportos interjú alatt rajtam kívül négy édesanya volt jelen, mind a négyen hátrányos helyzetűek, egyikük a gyerekházban dolgozik. Az interjú elején azt kértem tőlük, hogy bemutatkozás gyanánt, mondják el az eddigi életükből, hogy milyen események azok, amiket fontosnak tartanak, amik nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy ma itt legyenek. Az addig nevetgélő és felszabadult nők egy pillanatra megálltak, eleinte azt hittem, hogy nem is fog menni tovább, mert elrontottam ezzel. De egy kis szünet után az egyikük, aki a legvállalkozóbb volt, elkezdte a történetét, majd a többiek is sorban elmesélték az életüket. Mind a négy asszony életútja, azon túl, hogy hátrányos helyzetben él jelenleg ki kevésbé, ki jobban - igencsak terhelt. Gyermekkori elhanyagolás, bántalmazás, családból kiemelés, alkoholizmus, válás utáni törések, a biztonság hiánya jellemzi a történeteket. Jellemző a korai házasságba menekülés a bizonytalan szülői házból, a nagyon korai gyermekvállalás is. Közös bennük az is, hogy ennek ellenére, mind a négyen jobb sorsot szánnak a gyermekeiknek, mind a négyen hisznek ebben 244

248 és mind a négyen tesznek is ezért. Keresik és elfogadják a lehetőségeket. Mindannyian középfokú végzettséggel rendelkeznek, illetve egyikük éppen most készül az érettségire, amit a gyerekházban vállalt munkának tulajdonít. A négy nő, bár ismeri egymást a gyerekházból és a faluból, ezeket a történeteket, illetve e történetek egyes részeit most hallják egymásról először. Azt remélem, a kimondott szónak ereje van, nem csak az interjú és e dolgozat szempontjából hasznos, hanem az ő személyes kapcsolatukat is erősítheti. A négy anya közül három roma származású, egyikük pedig roma férjet választott. Mind a négy édesanya a gyermekeit tartja az élete középpontjában, fontosnak tartják a tanulást és hisznek a tanulás általi felemelkedés lehetőségében. Jelenleg mindegyiküknek stabil párkapcsolata van. Egyikük nem az első, nagyon korai házasságban él, első gyermeke apjával, viszont már évtizedes a mostani kapcsolata is, melyből újabb gyermek is született, és amit éppen az interjú utáni héten tettek anyakönyvezető előtt is hivatalossá. Az interjú további szakaszában kötetlen beszélgetés alakult ki, melynek során sok mosoly és néhány könnycsepp is megjelent. Az interjú, bár nem tartozott szorosan a foglalkozások témájához, fontosnak bizonyult. Kiemelten nagy szerepe volt abban, feltérképezzem a Gyerekházba járó családok szociális hátterét és igényeit. Megtudjam érdeklődési körüket, és hogy mennyire befogadóak a személyemmel és a tartalmakkal kapcsolatban. 5. Összegzés, következtetések, javaslatok A kutatás folyamán az érdeklődésem az elméleti síkról lassan a gyakorlati síkra helyeződött át. A foglalkozások tervezésének kezdetén inkább idealizált gondolataim voltak. Az első foglalkozás után kezdtem megérteni, hogy a Gyerekház látogatói nem mások, mint egy átlagos bölcsőde, óvoda, vagy más gyermekekkel foglalkozó intézménybe járó családok. Úgy vélem, hogy annak előtte nem voltam tisztában a saját bár pozitív, de mégiscsak előítéletes gondolkodásommal. Mindenáron úgy éreztem, hogy segítenem kell, azt gondoltam, hogy akikkel találkozni fogok a Gyerekházban, sokban különböznek tőlem. Végül rájöttem, hogy sok tekintetben ők segítettek nekem, például az egyszerűen megfogalmazott, világos mondanivalójukkal, az élethez való elfogadó, de mégis optimista hozzáállásukkal. Azzal, hogy foglalkozásról-foglalkozásra eljöttek. Nem mindig ugyanazokkal a családokkal találkoztam persze, de a végére sokukat ismerősként üdvözölhettem. Már az első foglalkozáson sok édesanya és gyermek jelent meg és már akkor láttam, hogy milyen sokszínű a közönség. Az érdeklődés megindító volt. Véleményem szerint ezt az érdeklődést kell kihasználni. Sok igényes gyerekprogramot kell a Gyerekházba vinni. A dolgozat első részében kifejtettem, hogy a mintaadás, a törődés milyen fontos, és hogy ez az elsődleges terep arra, hogy az esztétikai nevelés megvalósuljon. A foglalkozásokon jelen lévők nagyon nyitottak és befogadóak voltak. Érdeklődéssel fordultak felém és az általam tervezett tartalmak felé. Az első alkalommal a saját gyermekeim is eljöttek velem, nagyon hamar beilleszkedtek és már várják a következő alkalmat a Gyerekházban megismert gyerekekkel való találkozásra. Ezt a gondolatot azért vettem bele a dolgozatba, mert jól példázza számomra ez a gyermeki nyitottság azt, hogy minél kisebb korban vonjuk be a gyermekeket, minél korábban integrálunk, annál valószínűbb, hogy az előítéletes hozzáállás nem tud megkapaszkodni. Az 245

249 ember attól fél leginkább, amit nem ismer. Ez igaz a különböző kultúrkörökhöz tartozó csoportokra is. Ha nem vonjuk be például a nem roma gyerekeket a roma gyerekek közé (vagy fordítva), mindkét csoport a nem ismerés talaján marad. (Nagy - Rieger - Kecskés Szomor 2015). Elfogadni és szeretni viszont úgy gondolom, sokkal könnyebben tudunk olyat, ami/aki ismerős számunkra. Ha kisgyermekkorban már elkülönítjük a különböző társadalmi rétegből jövőket, akkor hogyan várhatjuk, hogy a megismerésre való hajlam, a kíváncsiság fennmaradjon? A Gyerekházat nem csak a leginkább rászoruló réteg látogatja, de ezt nem látom problémának. Minél több hasonló programot tudnak szervezni, annál több kisgyermekes család fog bevonódni a ház életébe. Dolgozatomban azért a roma nem roma példát említem, mert Magyarországon ez a leginkább megoldandó problémakör, de említhetném a különféle akadályozottsággal élők integrációját is. Örömmel láttam, hogy szép számmal érkeztek olyan édesanyák is, akik bár nem hátrányos helyzetűek, sőt, kifejezetten jó körülmények között élnek családjukkal, mégis igényük van arra, hogy a gyerekeik a helyi gyerekekkel együtt cseperedjenek fel, függetlenül attól, hogy milyen családokról van szó. Ezt a gondolkodásmódot kihasználva lehet véleményem szerint a jövőt tervezni. A tájékoztatás fontos, az információk átadása és a célcsoporthoz való biztos eljuttatása, valamint a leginkább szükséges szolgáltatások biztosítása lehet a kulcs ahhoz, hogy a Gyerekházba behívjuk a leginkább rászorulókat is. Ha pedig már ott vannak, látni fogják, érzik és igényük lesz arra, hogy más falubeliekhez hasonlóan ők is lehetőségként tekintsenek rá. A lehetőségteremtés egy másik olyan terület, ami az esztétikai neveléshez elengedhetetlen. A csoportos interjúk alkalmával megbizonyosodtam róla, hogy a tudás, a tanulás milyen mértékben képes hozzájárulni a lehetőségek megnyílásához. Természetesen az egyénnek képesnek is kell lennie arra, hogy gondolkodásmódot váltson, a megszokott sémákat megváltoztassa, de ez is sokkal könnyebb, ha támogatást kap ehhez. Úgy gondolom, hogy az egyik kulcs a magasabb iskolázottság, a másik pedig - a példamutatáson keresztül - a figyelem. Az esztétikum nem csak a tartalomban, hanem a módban is kifejeződik, így a kicsikre (és szüleikre) irányuló figyelem minden esetben a fejlődést hordozza magában. A bölcsődés, óvodás korú kisgyermek még gyakran minden figyelmét képes egy dologra összpontosítani, ez segíti a tanulását. Lehet, hogy nem is maga a fejlesztés tartalma ragadja meg figyelmét, hanem csupán az, hogy koncentrált figyelmet kap egy számára fontos személytől vagy közösségtől. Úgy érzi, hogy fontos, és amit csinál, az jó függetlenül attól, hogy tényleg így van-e valójában -, és ennek következtében növekszik az önbizalma. Magabiztosabban fog viselkedni a környezetében, nem fog félni, szorongani, ha valami ismeretlennel találkozik. Ez az érzelmi stabilitás adja meg számára azt a lehetőséget, hogy merjen a világban bátran új dolgokat kipróbálni, elsajátítani, és ez fejlődésének, képességei kibontakoztatásának a legjobb környezet (Hegedűsné 2013: 148) Az önbizalom növekedése pedig az identitás erősödéséhez vezet, ami kiutat mutathat bárminemű hátrányos helyzetből is. A szorgalom nem elhanyagolható összetevő, de ha példamutató és egyúttal támogató közeg veszi körül a gyerekeket (és a felnőtteket is), akkor sokkal biztosabb, hogy a társadalom olyan tagja marad, aki ezen értékeket továbbörökíti. 246

250 Az általam tervezett és megtartott foglalkozássorozat sokrétű hatása nem kérdéses. E siker azonban nem feltétlenül abban nyilvánult meg, hogy minden foglalkozást tökéletesen sikerült megtartanom. Voltak olyan alkalmak, amikor kimaradtak tervezett részek, viszont jó beszélgetések, együtt játszások alakultak ki. Ezeknek a beszélgetéseknek köszönhetően kialakult egy bizalmi viszony közöttünk, mind a jelen lévő édesanyákkal, mind pedig a gyermekekkel. A foglalkozássorozat előtt nem tudtam, hogy mennyire lesznek nyitottak a szülők, a várakozásaimba kis félelem is vegyült. Azonban ahogy folyt a sorozat, úgy múlt a félelmem is. Volt persze olyan alkalom, amikor nem volt mindenki fogékony a közös tevékenységre. Mostanra már tudom, hogy ez nem a személyemnek, vagy a foglalkozásnak szóló ellenállás volt, hanem az aktuális helyzet miatti feszültség. A gyermek fáradtsága, nyűgössége például az anyát is ingerültebbé teszi, a síró gyermek megnyugtatása nem mindig könnyű. Előfordult olyan is, hogy a gyermekek érdeklődve jöttek oda (a mese előadása közben) a papírszínházas kerethez. Ez az előadást kevésbé zavarta, mint néhány édesanyát. Ők kellemetlenül érezték magukat amiatt, úgy érezték, hogy a gyermekük megzavarja az előadást. Ilyenkor igyekeztem oldani a feszültségüket, elmondtam nekik, hogy ez a gyermekeknek szóló foglalkozásokba bele van kalkulálva, hogy a gyermek érdeklődő, hogy nem tud, nem akar a számára kikészített párnán, vagy széken maradni. Bár az eredeti tervek szerint négy alkalomból álló sorozatot valósítottunk meg, úgy gondolom, hogy nem ért véget az együttműködés. A továbbiakban, önkéntes alapon, szívesen megyek el a Gyerekházba, hogy folytassam a megkezdett munkát. A Gyerekházba jelenleg járó édesanyák biztosítottak arról, hogy szívesen veszik ez irányú törekvéseimet, a Gyermekház vezetője pedig megerősített abban, hogy szükség van ilyen és hasonló programokra. Felhasznált irodalom Bajzáth Mária (2015): Mesefoglalkozások gyűjteménye pedagógusoknak 1. Kolibri Kiadó. Budapest. Bajzáth Mária (szerk., 2015): Itt vagyok, ragyogok! Kolibri Kiadó. Budapest. Balázs István (szerk., 2011): A koragyermekkori fejlődés természete fejlődési lépések és kihívások. Biztos Kezdet Kötetek II. Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, Budapest. Balázs István (szerk., 2011): A koragyermekkori fejlődés természete fejlődési lépések és kihívások, Biztos Kezdet Kötetek II., Budapest. Deszpot Gabriella (2008): A művészetpedagógia lehetőségei a "különleges különbözők" iskolai és társadalmi befogadásában - egy kutatás továbbgondolása. Gyógypedagógiai szemle 1. Tanulmánykötet, vagy folyóirat esetében az írások oldalszáma is kell tól-ig! Deszpot Gabriella (2001): Képtelen keretben, a vizuális kultúra és a képességek fejlesztésének esélyei a kerettanterv alapján. Új Pedagógiai Szemle január. Oldalszám! Deszpot Gabriella (2005): A komplex művészeti nevelés alternatív módszerei a halmozottan hátrányos helyzetű cigány gyermekek fejlesztésében. Doktori értekezés. 247

251 Deszpot Gabriella (2006): Zenei átváltozás, Kokas Klára komplex művészeti programja, mint pedagógia és terápia. Parlando Zenepedagógiai folyóirat 6. Domány Mária (2011): A bábjáték varázsa, Thurzó Lajos Közművelődési Központ. Zenta. Falus Tóthné Bábosik Réthy - Szabolcs - Nahalka - Csapó Mayer (2011): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe, Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Budapest. Forrai Katalin (2013): Ének az óvodában. Editio Musica. Budapest. Forrai Katalin (2011): Jár a baba, jár! Móra Könyvkiadó. Budapest. Gadamer, Hans Georg (1994): A szép aktualitása. T-Twins. Budapest. Gyöngy Kinga (2014): A bölcsődei művészeti nevelés előzményei és jelen gyakorlata. ELTE, Eötvös Kiadó. Budapest. Gyöngy Kinga (2016): Segédlet óvodai gyakorlati megfigyelési jegyzőkönyvek elkészítéséhez. ELTE-TÓK. Budapest. Hegedűsné Tóth Zsuzsanna (2016): Mindenben zene. Raabe Klett Kiadó. Budapest. Heller Ágnes (1970): A mindennapi élet. Akadémiai Kiadó. Budapest. Hegedűsné Tóth Zsuzsanna (2013): Mindenben zene hétköznapi ötletek a kisgyermekek zenei kibontakoztatásához. In: Podráczky Judit (szerk.): Művészeti nevelés kora gyermekkorban. Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. Budapest Héra Gábor - Ligeti György (2014): Módszertan - A társadalmi jelenségek kutatása. Osiris. Budapest. Kiss Virág (2010): Művészeti nevelés, művészettel nevelés, művészetterápia. Iskolakultúra 10. Kokas Klára (1999): Öröm, bűvös égi szikra. Akkord Zenei Kiadó. Budapest. Korintus Mihályné - Nyitrai Ágnes - Rózsa Judit (1997): Játék a bölcsődében. Módszertani levél. Kovács György Bakosi Éva (2004): Óvodapedagógia I. szerzői kiadás. Debrecen L. Ritók Nóra: Látványközpontúság vagy élményközpontúság? (2013): Taní-tani Online, (2016. december 30.) Mészáros István (szerk., 1969): Esztétikai nevelés az óvodában. Tankönyvkiadó. Budapest. Nagy Fazekasné Józsa Vidákovich (2004): Az alapkészségek fejlődése 4-8 éves életkorban. OKÉV, KÁOKSZI. Budapest. Nagy József (2003): Az eredményesebb képességfejlesztés feltételeiről. Iskolakultúra Nagy - Rieger - Kecskés - Szomor (szerk., 2015): Szülőkkel a gyerekházban. Emberi Erőforrás Támogatáskezelő. Budapest. Papírszínház módszertani kézikönyv (2016). Csimota Kiadó. Budapest. 248

252 Péter Lilla (2007): Neveléselmélet - egyetemi jegyzet. Székelyudvarhely. Révész Emese (2016): Papírszínház egy művészettörténész szemével. (2016. december 30.) Sándor Éva Fejlesztés művészettel. ELTE, Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. Budapest. Szombathelyiné Nyitrai Ágnes (2010): Mesékből sarjadó kompetenciáink, Kapocs Trencsényi László (2000): Művészetpedagógia. Okker Kiadó. Zoltai Dénes (1980): Az esztétikai nevelés kérdőjelei. In: Poszler György (szerk.). Az esztétikai nevelésről. Kossuth Kiadó. Budapest. Zoltai Dénes (2001): Az esztétika rövid története. Helikon. Budapest. Zrinszky László (2002): Neveléselmélet. Műszaki Könyvkiadó. Internetről történő hivatkozások EFOP Jó kis hely Biztos Kezdet Gyerekházak és kistelepülési komplex gyermekprogramok támogatása évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról Csimota Könyvkiadó (2016. december 30.) Csimota Könyvkiadó (2016. december 30.) Árnybábjáték: (2017. január 2.) A felhasznált mesék listája Agócs Írisz (2012): Kicsi, nagy (árnybábjátékos átdolgozás: Kasza-Kiss Brigitta), Pozsonyi Pagony Kft, Budapest. Tasi Katalin (2012): Vízcsepp (illusztrálta Maros Krisztina), papírszínház mese, Csimota Kiadó, Budapest. Jean Alessandrini (2010): Lássuk a medvét!, (illusztrálta: Sophie Kniffke), papírszínház mese, Csimota Kiadó, Budapest. Mese a kislányról, aki belepottyant a sárba (francia népmese) In: Bajzáth Mária (2014): Itt vagyok, ragyogok!, Kolibri Kiadó. 249

253 MÉRGES NOÉMI KATA Gyógypedagógia Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar Témavezető: Dr. Kovácsné Nagy Ibolya mesteroktató, óraadó, KE PK Nyelvi fejlettség vizsgálata, összehasonlító elemzése tipikus beszédfejlődésű és hallássérült tanulók esetén A hallássérültek világával először gyógypedagógiai tanulmányaim megkezdése előtt, 2013 tavaszán kerültem közelebbi kapcsolatba, amikor is elkezdtem tanulni a magyar jelnyelvet. A szakirodalom tanulmányozása mellett hallássérült fiatalokkal való személyes kapcsolataim tapasztalatai inspiráltak arra, hogy kutatásba kezdjek a tipikus beszédfejlődésű és hallássérült tanulók nyelvi fejlettség vizsgálata és az eredmények összehasonlító elemzése témájában. Megszerzett elméleti ismereteim szolgálnak 2014-ben megkezdett munkám alapjául. A mérések jelentős részét a 2015-ös tavaszi félévben végeztem, további vizsgálatokra az őszi szemeszterben került sor. A vizsgálatban öt iskola (három szegregált, kettő többségi intézmény) éves, 116 tanulója vett részt. A vizsgálatokkal célom, hogy adatokat gyűjtsek a hallássérült és halló gyermekpopuláció aktív és passzív szókincsével kapcsolatban, illetve a tanulók életkorbeli különbségeiről, valamint a szófaj gyakoriság ismeretéről. Kutatásomban a gyermekek passzív szókincsének mérése a Peabody Passzív Szókincs Teszttel történt, a tanulók aktív szókincsét, a Meixner-féle szókincs-, szótanulás vizsgálattal mértem. Kutatásom kiterjed az összefüggő beszéd vizsgálatára is, mellyel célom L. Lee-D. Canter Közlésegységek Fejlődési Mutatója magyar adaptációja alapján az érték számításával a gyermekek fogalmazásának szintaktikai elemzése. A hibaelemzés a helyesírási hibákra és a nyelvhelyességi hibákra, a mondatalkotási képesség a létrehozott mondatfajták kategorizálására (mondat, tagmondat) is kiterjed. 250

254 Measurement and comparative analysis of language development in case of hearing impaired students and students with typical speech development. It was before starting my special education studies, during the summer 2013 when I had my first opportunity to experience the world of hearing-impaired people as I started to learn the Hungarian sign language. Besides studying academic literature, my personal experiences with hearing-impaired people were my main inspiration for starting my research in which I compare the language development of hearing-impaired students with that of students with typical speech development. My previously acquired theoretical knowledge was the basis for my work, which I started in Most of the measurements were done in the spring semester of 2015, while additional measurements were also taken during the fall semester.116 students aged (years) from five schools (three segregated schools, and two ordinary schools) participated in the research. My goals with the measurements were to gather data regarding the active and passive vocabulary of hearing-impaired and hearing students, as well as about the age differences between them and their knowledge about the different parts of speech. During my work the passive vocabulary measurement of the children was done using the Peabody Picture Vocabulary Test, while the active vocabulary was measured using the Meixner vocabulary and vocabulary learning test. My research includes the investigation of related speech. The aim of this part of the research was the syntactic analysis of the children s compositions (such as the use of pronouns, suffixes, add-ons, conjunctions) by calculating the values according to the L. Lee-D. Canter development index of communication units. The analysis also includes the correction of spelling and grammatical errors, the sentence-making ability also covers the classification of the sentence types created. 251

255 1. Bevezetés A hallássérültek világával 2013-ban, a magyar jelnyelv tanulásakor kezdtem el ismerkedni. Akkor még nem sejtettem, hogy a jelnyelv tanulása nem csupán a tanfolyamokon való részvételt fogja jelenteni számomra, hanem annál sokkal többet kapok. Az elmúlt három és fél évben egy számomra korábban ismeretlen világ kapui nyíltak meg, és bizonyos részei szinte észrevétlenül jelentek meg saját, halló világomban. Ehhez természetesen az is hozzájárult, hogy a gyógypedagógia szak megkezdését követően több kurzuson is bővíthettem ismereteimet és tájékozódási lehetőséget nyújtottak a különböző szakirodalmak. Az évek során a jelnyelvi tudásomnak köszönhetően több nagyothalló illetve siket fiatallal ismerkedtem meg, így egyre inkább foglalkoztatott a hallássérültek világa. A szakirodalom olvasása mellett ezek a kapcsolatok inspiráltak arra, hogy kutatásba kezdjek. 2. Hallás 2.1. Hallás folyamata Fülünk külső-, közép- és belső fülre osztható fel. A külső fül játszik szerepet abban, hogy a hanghullámok eljussanak a dobhártyáig, amely elválasztja a külső fülben található fülkagylót és a hallójáratot a középfültől. A középfülben található a dobhártya a hallócsontocskákkal, melyek a kalapács, az üllő és a kengyel. A hallócsontocskák tovább vezetik a rezgéseket, és igyekeznek megvédeni a belső fület az erősebb ingerektől. Fontos megemlíteni az Eustach-féle fülkürtöt is, mely összeköti a dobüreget a garattal, feladata a külvilág és a középfül közti nyomáskiegyenlítés. A belső fülben lévő csigában található külső, belső szőrsejtek, és az őket körülvevő támasztósejtek együttesen alkotják az úgynevezett Corti-szervet. A rezgéseket a szőrsejtek alakítják elektromos jelekké. A csiga alapjától, a szőrsejtektől indulnak a hallóideg rostjai, az ingerületet az agykérgi mezőkhöz továbbítják, közben elkezdve a hangingerek feldolgozását is. Az agykéregben jön létre az érzet (Fent 2007). 3. Hallássérülés 3.1. Hallássérülés fogalma A hallássérülés viszonylag tág, biológiai és orvosi fogalom. Ide sorolandók a hallószerv bármely részének veleszületett vagy szerzett sérülései, esetleg fejlődési rendellenességei, melyek eredményeképpen a hallásteljesítmény az éptől eltér (Pataki 2000: 256) A hallássérülés felosztásai Hallássérülés felosztása a kialakulási idő szerint A hallássérülés lehet prelingvális vagy posztlingvális. Abban az esetben, ha a sérülés a beszédelsajátítás előtt következik be, prelingvális, ha már a nyelv kialakulását követően, akkor posztlingvális hallássérülésről beszélhetünk (Csányi 2012). 252

256 Hallássérülés felosztása kórok szerint Kórtani szempontból beszélhetünk örökletes és szerzett hallássérülésről is. Az örökletes általában kétoldali sérülés, mely lehet vezetéses, idegi vagy kevert típusú. A szerzett hallássérülés okaként beszélhetünk a méhen belüli károsodásról, mely leginkább a túlzott alkoholfogyasztás, dohányzás eredménye. Rizikófaktor lehet a koraszülés, bizonyos antibiotikumok szedése. A fertőző betegségek közül említhető az agyhártyagyulladás, illetve a középfülgyulladás, orr- garathurut is gyakran okoz halláscsökkenést (Uhri 1997). Az örökletes halláscsökkenés kapcsán beszélhetünk szindrómás, és nem szindrómás eredetű hallássérülésről. (Pytel 2013) A hallássérülés felosztása lokalizáció szerint A vezetéses halláscsökkenés legtöbbször helyreállítható, gyógyítható, ellentétben az idegi eredetű halláscsökkenéssel, melyet műtéttel sem lehet kezelni (Pataki 2000). Az idegi halláscsökkenés esetén a hallóideg, a hallópálya primer hallókéreg alatti területén fordul elő probléma. A szenzoros halláscsökkenéskor a belsőfül érintett, a szőrsejtek nem megfelelően működnek, az idegrostok pedig nem kapnak elég stimulust. Centrális hallászavarkor a beszédmegértés érintetté válik, miközben a hallószerv megfelelően funkciónál. A kevert típusú halláscsökkenés esetén több anatómiai területet kell figyelembe venni (Pytel 2013) Halláscsökkenés fokozatai szerinti felosztás Nem jelentős a halláscsökkenés 25 db-es veszteségig, kisfokú a halláscsökkenés 26-40dB-es csökkenésig. A közepes fokú halláscsökkenés db-es csökkenést, a nagyfokú halláscsökkenés db-es csökkenést jelent. Súlyos fokúnak tekintjük a halláscsökkenést, ha db-es a hallásveszteség, és siketséggel határosnak, ha a veszteség 90 db-nél nagyobb. A teljes hallásveszteség (siketség) esetén nem lehet hallást kimutatni (Pytel 2013) Hallássérülés korai felismerésének jelentősége Agyi plaszticitás Ha a korai években, amikor nagyobb a plaszticitás, sikerül stimulálni az agyat, a hangingerek eljuthatnak a megfelelő agyi területekhez, így a hallási kapacitás növelhető, tehát helyette nem a vizuális ingerek felé irányul a figyelem (Kocsisné Kálló Túriné Gál 2015). Mivel ez az idő a legoptimálisabb a beszéd- és a nyelvelsajátításra, illetve a nyelvi lateralizáció kialakulása is nagyrészt ekkor történik, így mindenképpen nélkülözhetetlen, hogy a hallóközpontokba folyamatosan érkezzenek ingerületek (Baranyi Fejes 2012) Audiológiai vizsgálatok Az UNHS-t, vagyis az univerzális neonatális hallásszűrést Magyarországon is alkalmazzák. Cél, minél korábban diagnosztizálni objektív módszerekkel az esetleges hallássérülést, minél előbb gondozásba vehető a gyermek, és a készülékkel való ellátást követően megkezdődhet fejlesztése, habilitációja. A szűrés során az objektív vizsgálatok közül az OAE-t (otoakusztikus emisszió) és az olyan audiometriás vizsgálatot alkalmazzák, mint például a BERA. A 253

257 pedaudiológiai diagnosztika módszerei közé tartoznak a különböző szűrőjellegű tájékozódó reflexvizsgálatok is. A szubjektív eljárások közé tartozik többek között a tisztahangaudiometria, illetve a küszöbaudiogramm (Pytel 2013) Hallókészülékek, cochleáris implantáció A hallássérülés felfedezését követően törekedni kell a megfelelő készülék minél korábbi kiválasztására, használatának elkezdésére, ideális a születést követő 6-8. hónapon belüli idő. Abban az esetben, ha a hallássérülés kétoldali, gyógyszeres kezeléssel vagy műtéti úton nem lehet megszüntetni, és a db-t meghaladja, szükséges a hallókészülék használata. A legnépszerűbbek a fülmögötti készülékek, de számos más hallókészülék is kezd egyre inkább elterjedni (Pataki 2000). A fülbe illetve hallójáratba helyezhetők mérete még kisebb, szinte alig vehetők észre (Pytel 2013). A cochleáris implantátum beültetése javasolt az olyan súlyos, siketséggel határos kétoldali nagyothallás, illetve belsőfül eredetű teljes siketség esetén, melyet hallókészülékkel nem lehet megfelelően korrigálni (Speer Ribárbi 2002). Működése során a külvilágból beérkező hangok akusztikai energiáját alakítja át elektromos stimulusokká. Gyakorlatilag a szőrsejtek működését helyettesítik, kódolják az érkező ingereket, majd eljuttatják azokat a hallóideghez (Küstel Répássy 2012). Magyarországon először 2014-ben Prof. Dr. Habil Rovó László PhD vezetésével ültettek be, egyidőben mindkét fülbe implantátumot. Korábban is voltak hasonló műtétek, de mindig csak az egyik fülbe történt a beültetés. A műtét idején elérhető legvékonyabb implantátumot ültették be, így a beavatkozás ideje is lecsökkent, körülbelül két órás volt, míg korábban egynek a beültetése is ennél jóval több időt igényelt (2) Korai fejlesztés A korai fejlesztésre manapság a kooperációs modell jellemző. A cél a jó partneri viszony kiépítése, a terapeuta és a szülő együttműködve próbál eredményt elérni. Egy hallássérült gyermek esetén ez a közös munka még fontosabb, hiszen az anyának van a legnagyobb szerepe az anyanyelv elsajátítás segítésében (Baranyi Fejes 2012). Ha beültetésre kerül sor és a gyermek felfogja a külvilág ingereit, megkezdődik az intenzív hallásfejlesztés. Először a környezeti zajok észlelését kell megtanulnia a gyermeknek, ezután lehet áttérni arra a szintre, amikor már meg kell tanulnia különbséget tenni azok között, és azonosítani tudja őket. A beszédhangok felismerését a beszéd észlelése követi, míg el nem jutunk addig, hogy a gyermek képes legyen a beszédet megérteni (Szamosközi Rovó 2013). Ez a legmagasabb szint, a gyermek ekkor már képes az adekvát válaszadásra, verbális utasítások teljesítésére (Baranyi Fejes 2012). 4. A hallássérülés következményeként megjelenő nyelvi rendellenességek 4.1. Az artikuláció, szupraszegmentális elemek hibái A hallássérülés következményeként kialakuló beszédzavarok a különböző beszédfunkciók területét érinthetik. A hallássérülés súlyosságával a hibás beszédhangok száma is nő. Főként azok a hangok válnak érintetté, melyek nem jól hallhatóak a gyermek számára (Farkas Perlusz 254

258 2000). Az artikuláció mellett a szupraszegmentális elemek sem megfelelőek, nem vagy hibásan alkalmazzák beszédükben, érintve a beszédérthetőséget. Jellemzők az elmosódott, torz ejtésű magánhangzók, azok meghosszabbodása (Váry 2008). Hallássérülteknél gyakori az orrhangzós színezet, a kifejezett nazalizáció. A beszéddallam is érintett, így beszédük monotonná válik. Beszéd közben gyakran nem a szükséges részeknél alkalmazzák a hangsúlyt, és problémát okoz a hangerő szabályozatlansága (Gósy 2008) Szókincsre jellemző hibák A másik terület, ami érintetté válik a hallássérülés következményeként, a szókincs mennyisége és minősége. A szókincs tekintetében már akár óvodás korban is 2-3 éves elmaradást tapasztalhatunk (Váry 2008). A hallóknál a receptív és az expresszív szókincs között jelentősebb az eltérés, tehát nagyobb a társalgási veszteség is. Ez azonban idővel csökken. A hallássérülteknél az expresszív és a receptív szókincsre nem jellemző az ilyen mértékű eltérés, vagyis esetükben jóval kisebb a társalgási veszteség, hiszen a megértett és a ténylegesen használt szókincs mennyisége hasonló (Csányi 1994). A szókincs mennyiségének és minőségének tekintetében nehézséget okoz az, hogy a hallássérült gyermekek a hallókkal szemben szinte csak irányított folyamat során sajátítják el az ismereteket. A tipikus beszédfejlődésű gyermek élete első öt évében mintegy 8-10 ezer órát fordít beszédének elsajátítására. Ezzel szemben, ha napi kétórányi, célzott verbális kommunikációra fordított idővel számolunk, annak ideje az öt év során alig több 4 ezernél, tehát körülbelül fele annyi idő (Gósy 2008). A szókincs hiánya a későbbiekben beszéd- és szövegértési problémákat okozhat, illetve hatással lehet a mondat- és szövegalkotásra is. Ezek befolyásolják a fogalmazási képességet, és az olvasáselsajátítást is (Váry 2008) Szintaktikai (szerkezeti) és morfológiai (alaktani) hibák A későn induló beszédfejlődés vagy lassúbb fejlődés következtében a grammatikai szabályok megtanulása, elsajátítása problémát okozhat a gyermek számára. A gyermekek beszédükben gyakran alkalmaznak egyszerűbb mondatokat, például jellemző, hogy szómondatokat, szótöredékeket hoznak létre (Horváth Beke 2013). Gyakori, hogy a hallássérült mondataiban nem megfelelően alkalmazza az alanyi és tárgyas ragozást, illetve az egyes - és többes szám egyeztetése is gondot okoz (Farkas Perlusz 2000). Jeleket, ragokat inadekvátan használják. A szavakhoz nem mindig az odaillő igekötőt illesztik, illetve a határozók alkalmazásában is hibázást tapasztalhatunk (Váry 2008). A grammatikai hibák nagyarányú előfordulása kapcsán elmondható, hogy ez a terület különösen érintett, és nemcsak beszédzavarról beszélhetünk, hanem nyelvi zavarról is (Horváth Beke 2013). 255

259 5. Kutatás 5.1. Kutatási célok A szakirodalomból egyértelműen kiderül, hogy a hallássérült gyermekek szűk, szegényes szókinccsel rendelkeznek, e tekintetben jelentős elmaradást mutatnak a tipikus beszédfejlődésű kortársaikhoz képest. Kutatásom egyik fő célja, adatok gyűjtése és azok összehasonlítása általános iskolás, azonos életkorú, ép hallású és hallássérült tanulók aktív és passzív szókincséről. Továbbá célom, hogy elemezzem, a vizsgálatban résztvevő tipikus fejlődésű és hallássérült tanulók esetében vannak-e kimutatható azonos nyelvhelyességi, helyesírási hibák Kutatási kérdések 1. Mely hibatípusoknál tapasztalható magasabb tévesztési arány az aktív szókincsben a halló és hallássérült csoport között? Kimutatható-e különbség a két csoport között a gyakrabban előforduló hibatípusok vonatkozásában? 2. Milyen mértékben járul hozzá az anyanyelvi fejlesztés a grammatikai hibák csökkenéséhez hallássérült tanulók esetében? 3. Milyen mértékű különbség tapasztalható az aktív szókincsteszt próbáiban a hallók és a hallássérültek vizsgálati csoportjaiban? 4. A vizsgálatban szereplő, kis mintát adó cochlea implantált tanulók és az egyéb hallókészülékkel rendelkező tanulók szókincsében tapasztalható-e eltérés? 5.3. Hipotézisek 1. Feltételezem, hogy a hallássérült és halló csoportok között más-más hibatípusnál tapasztalható nagyobb tévesztés az aktív szókincstesztben. 2. Feltételezem, hogy a hallássérült tanulók írásbeli munkáiban egy tanévnyi fejlesztés hatására nem csökken jelentős mértékben a grammatikai hibák száma. 3. Feltételezem, hogy mind a négy csoport (11 éves hallók, 13 éves hallók, 11 éves hallássérültek, 13 éves hallássérültek) tekintetében az aktív szókincsteszt próbái között jelentős különbség tapasztalható a hibázások arányában. 4. A hallássérült tanulók közül az implantált tanulók mindkét szókincstesztben nyújtott teljesítménye a hallókészülékkel ellátott tanulók átlagához képest jobb Alkalmazott mérőeszközök ismertetése A Peabody receptív vizsgálóeljárás ismertetése A Peabody Szókincs Teszt (Peabody Picture Vocabulary Test) a legáltalánosabban elfogadott és alkalmazott passzív szókincsvizsgáló eszköz. A teszt kidolgozása Dunn nevéhez fűződik. A tesztet 1953-ban standardizálta 2;6-8 éves személyeken ben történt magyarországi adaptálása Csányi Yvonne nevéhez köthető. A receptív felmérési eljárások körébe tartozik, 256

260 lényege a szó felismerése, megértése. A teszt 150, eltérő nehézségű és különböző szófajú (114 főnév, 21 ige, 15 melléknév) szót tartalmaz. A teszt fogalmait ábrák jelölik. Minden oldalon négy kép található, ezek közül kell a gyermeknek kiválasztania az elhangzott fogalomnak megfelelőt. Hallássérültek esetén az esetleges rossz szájról olvasási képből adódó tévesztés elkerülése céljából szóképeket is alkalmaznak. A vizsgálatot addig kell folytatnunk, amíg egymás után 8 hívószón, blokkon belül 6 szónál rossz választ kapunk (Csányi 1976). A tesztet Csányi Yvonne 2013-ban módosította, 27 hívószó megváltozott illetve 1 kép módosult. Külföldön 2007-től a PPVT-4-et alkalmazzák, mely a PPVT-III kiterjesztett változata (4) Meixner-féle szókincs-, szótanulás-vizsgálat bemutatása A Meixner-féle szókincs-, szótanulás- vizsgálat Meixner Ildikó nevéhez fűződik. A szókincsteszt a 0-18 éves korú gyermekek szótanulás vizsgálatára, aktív szókincsének mérésére alkalmas. A tesztet alkotó eszközök többek között olyan tárgyak képei, melyek ugyan a gyermek környezetében megtalálhatók, a mindennapok során mégsem kerülnek elő. A vizsgálat anyagai négy nehézségi fokozatú képsorozatból állnak, mindegyik egy-egy korcsoport vizsgálatát célozza (4-5 évesek, 6-8 évesek, 9-10 évesek, 11-14(-18) évesek). A teszt három próbából áll, felvétele körülbelül perc. Minden próba során ugyanazt a 30 képet kell megneveznie a gyermeknek, és minden alkalommal, stopperrel mérik az időt (Kuncz 2007) KFM közlésegységek fejlődési mutatója Az eljárás Lee és Canter nevéhez köthető, melyet 1971-ben dolgozott ki. A magyar nyelvre történő adaptálást Gerebenné Várbíró Katalin, Gósy Mária és Laczkó Mária végezte. A kritériumrendszer által megbecsülhetjük a gyermekek spontán beszédének szintaktikai és morfológiai szerkesztettségét. Az eljárás figyelembe veszi többek között a szófajokat, például a névmások, névutók alkalmazását, de kitér a bővítmények előfordulására, vagy az igeragozásra is. A pontozás során a fokozatosság elve érvényesül, tehát az egyszerűbb szófajok, szerkezetek kevesebb, míg a nehezebbek, komplexebbek több pontot érnek (Laczkó 2011). A pontozáskor figyelembe vesszük a létrehozott mondatok szabályszerűségét is. Ha a magyar nyelv szabályainak megfelelnek, pontot kapnak. A szavak pontozásakor azokat a mondatokat is elemezzük, melyek esetleg nyelvtanilag hibásak (Bunya 2012). 6. Vizsgálataim bemutatása 6.1. Vizsgált populáció bemutatása A vizsgálatban összesen 116 tanuló vett részt. A gyermekek évesek voltak a vizsgálat megkezdésekor. A vizsgálati csoport és a kontrollcsoport létszáma egyenlő arányban oszlott el, főt vizsgáltam. Az életkori eloszlást tekintve a hallóknál és a hallássérülteknél a 11 évesek 20-an, a 12 évesek 18-an, a 13 évesek szintén 20-an voltak. A mérések jelentős részét a 2015-ös tavaszi félévében végeztem, további vizsgálataimra az őszi szemeszterben került sor. A szókincstesztek felvétele mellett valamennyi gyermek fogalmazást is írt. A vizsgálati csoportba tartozó hallássérült gyermekek a budapesti Dr. Török Béla Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Készségfejlesztő Iskola, EGYMI és Kollégium, a szintén budapesti Hallássérültek Óvodája, Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája, EGYMI és Kollégium, a Somogy Megyei 257

261 Duráczky József EGYMI és Kollégium tanulói. A kontrollcsoportot alkotó gyermekek a bölcskei Kegyes József Általános Iskola és Óvoda, valamint a dunaföldvári Beszédes József Általános Iskola tanulói Eredmények A passzív szókincsteszt vizsgálatának eredményei A gyermekek passzív szókincsének mérése a Csányi Yvonne által adaptált Peabody Passzív Szókincsteszttel történt. A teszt 2013-as, módosított verzióját használtam, melyet Csányi tanárnő bocsátott a Kaposvári Egyetem Gyógypedagógiai Intézetének részére, kísérleti céllal, melyben a felvételkor elhangzó szavak közül 27 hívószót módosított, és egy képet cserélt. A szókincsmérés során a hallássérültek számára az instrukciókat a hangzó beszéd mellett indokolt esetben jelnyelven is megadtam, illetve szóképeket alkalmaztam. Az 1. ábrán látható, hogy a halló és a hallássérült gyermekek miként teljesítették a tesztet. 6. ábra Tesztfelvétel tanulónkénti szóhatára, hibázók száma az adott szavaknál A tesztfelvétel során, ha a vizsgálati személy 8-as blokkon belül 6 szónál téveszt, meg kell állni. A hallássérülteknél az első megállás az 53. képnél (vetítő) volt, vagyis a teszt 35%-áig jutott el az összes (58 fő) hallássérült gyermek. Ezután, ahogy az 1. ábrán is látható, fokozatosan csökkent a létszám, végül a teszt végéig csak két gyermek jutott el. A tipikus beszédfejlődésű gyermekek végig teljesítették a tesztet (58 fő). A teszt értékelésekor kapott eredmények összecsengnek az előző kutatási értékekkel, a hallássérültek szókincse jelentős mértékben eltér a halló kortársaikétól. A halló gyermekek szókincse a évesek körében egyaránt az életkornak megfelelő. A 11 éves hallássérülteknél a 20 főből csupán ketten érték el az életkornak megfelelő átlagsávot. Ketten pedig a 7 éves kornak megfelelő átlagsávba tartoznak. A gyermekek (7 fő) 30%-ának szókincse a 6 éves szintet éri el, 20%-a az 5 éves (4 fő), 25% pedig a 4 éves (5 fő) szintet. 12 éveseknél a legtöbb gyermek a 6 éves szintet éri el (8 fő), 17%- 17%-uk (3-3 fő) 8 és 5 éves szintnek megfelelő szókinccsel rendelkezik. Míg a 11 évesek körében 20% érte el a 6 éves szintet, addig a 12 éveseknél ez 44%, a 13 éveseknél pedig 35% (7 fő). A 13 éveseknél 3 fő, vagyis a gyermekek 15%-a tartozik a legmagasabb átlagsávba. 10% (2 fő) pedig a 4 éves kornak megfelelő átlagsávba került. A 7 és 5 évesnek megfelelő 258

262 Hibázások száma Hibázások száma szókinccsel 4-4 fő (20%) rendelkezik. Az 1. ábrán látható az is, hogy a tesztben hol tévesztettek a legtöbben. A teszt első harmada főként egymástól megjelenésben, fogalomkörben elütő ábrákat tartalmaz, a későbbiekben viszont az exponáló négyes csoportok már azonos főfogalom alá tartoznak. Az első szó, melynél nagyobb arányú tévesztés tapasztalható, a 38. számú nyír ige volt, a hallássérült gyermekek 55%-a tévesztette. A konkrét főnevekhez tartozik a nyereg (46.) és a mozdony (51.), előbbit 40% nem tudta, utóbbit 60%. A korlátnál (57.) 55-ből 41- en, a stadionnál (67.) 43-ból 22-en nem a megfelelő képet választották. A vegyésznél (73.), 35 főből 24-nek ismeretlen volt a fogalom, 31 gyerekből 16 a torreádor (76.), 23 az oázis (77.) képe helyett mást jelölt meg. Az elvont fogalmak közé tartozik a szállítás (56.) ennél az 57 főből 34-en tévesztettek. A csevegést (65.), 43-ból 23-an nem ismerték, a csalódást (75.) 33-ból 19-en. A hüvelyest (59.) 48-ból 40-en, a kortyol (69.) igét 42-ből 29-en nem ismerték. A hallók esetében a teszt második részére fektetném a hangsúlyt. Sokszor tévesztenek olyan szavaknál, melyeket manapság kevésbé használunk a mindennapok során. A rézkarcot (108.) a gyermekek 50 %-a nem ismerte. Az áttetszőt (113.), 26-an nem tudták. Az obeliszknél (122.) ugyanolyan arányban (57%) választottak mást, mint a zsalunál (132.). Az ugarnál (131.) 50%-os volt a tévesztés. A sánc (134.) szót 36 fő (62%) nem tudta, és 48 fő választott más képet a nagymester (46.) helyett. A legtöbben a manzárd szót (53 fő) tévesztették. Minőségi elemzés szerint a hibák száma a konkrét főnevek esetében a legalacsonyabb. Legnehezebbnek az elvont főnevek bizonyultak az ép beszédfejlődésű tanulók esetében is A szókincs-, szótanulás-vizsgálat eredményei A vizsgálatban a nagyothalló gyermekek illetve a tolna megyei kis település általános iskolája diákjainak eredményeit (Kegyes József Általános Iskola és Óvoda) hasonlítottuk össze. Az instrukcióadáskor szintén alkalmaztam a jelnyelvet, illetve a hallássérülteknél szóképekkel segítettem a szavak elsajátítását. A hallóknál felhasználtam a sorozat mind a 30 képanyagát, azonban a hallássérülteknél 15 képet kellett megnevezni. A döntés oka, hogy a vizsgált populációban szinte mindegyik gyermek diszfáziás, ez pedig befolyásolhatja a teljesítményüket (Tóth 2014). A kiválasztott 15 szó a következő: ököl, kupola, prés, sarkantyú, pelikán, cövek, bogrács, mécs, völgy, kupa, páfrány, csákány, bója, hárfa, pitypang. A próbák során voltak olyan hibás szavak, melyeket elfogadtam (pl. sarkantyú helyet sárkántyú, bogrács helyett bográs). Ez azoknál a szavaknál történt, ahol a hiba jellege a szájról olvasásnál támpontot nem adó hangkihagyások, hangbetoldások, illetve a hasonló hangzású hangok tévesztése volt (Tóth 2014) Próba Próba Próba 2. ábra Hibák száma próbánként 24 fő 11 éves hallók 13 éves hallók Próba Próba Próba 24 fő 11 éves hallássérültek 13 éves hallássérültek A 2. ábrán a 11 illetve 13 éves halló gyermekek, majd a 11 és 13 éves hallássérültek hibázási arányát szemléltetem próbánként. A 11 illetve 13 éves hallóknál fokozatosan csökkent a hibázások száma. Míg a 11 éves hallók az első próba során összesen 154-szer hibáztak, addig 259

263 a harmadik próbára ez a szám több mint a felére csökkent. A 13 éves hallóknál kevesebb tévesztés volt már az első próbakor is. Jobboldalon a 11 és 13 éves hallássérültek próbánkénti hibaszámai láthatók. A 11 éves hallássérülteknél szintén csökkenés tapasztalható, első alkalommal 93, második próbakor 59, harmadik próbánál 41 hiba fordult elő. A 13 éves hallássérülteknél első alkalommal kevesebben hibáztak, mint a 11 éves hallássérülteknél. A harmadik próbakor a 11 éveseknél több szó vált aktívvá. Az elemzés során kíváncsi voltam arra, hogy van-e jelentős különbség a hibázások számát tekintve az első és a harmadik próba között, hiszen látható a diagramokon, hogy a gyermekek szókincsébe minden próbával egyre több szó épült be, egyre kevesebbet tévesztettek. Annak vizsgálatára, hogy az aktív szókincstesztben az egyes csoportoknál az első és az utolsó próba esetén a hibázások száma különbözik-e, önkontrollos (páros) t-próbát alkalmaztam mind a négy csoportban (11, 13 éves hallók, 11, 13 éves hallássérültek). Mind a négy esetben azt tapasztaltam, hogy a próbák során csökkent a hibázások száma, azonban a csökkenés mértéke nem szignifikáns (p> 0,05). 7. ábra Leggyakoribb hibatípusok próbánkénti eloszlása Az elemzések során tapasztaltam, hogy mind a négy csoportban a hangzási hasonlóság és nem mondott semmit kategória fordult elő a leggyakrabban (3. ábra). Az első két oszlop a 11 éves hallássérültek eredményeit szemlélteti, esetükben a hangzási hasonlóság szerinti tévesztés volt a leggyakoribb. Összesen 90-szer fordult elő, szemben a korosztályban megegyező hallókkal, akiknél a nem mondott semmit hibatípus volt a jellemző, 202-szer fordult elő (3-4. oszlop). A 13 éves hallássérültek szintén a nem mondott semmit kategóriában tévesztettek általában (70-szer), akárcsak a 13 éves hallók (141-szer). Figyelembe kell venni, hogy míg a hallók 30, addig a hallássérültek 15 képet neveztek meg, vagyis a két csoport között egyenlő arányban oszlik el a hibatípus előfordulása Hallássérültek csoportján belüli összehasonlító elemzés A hallássérültek vizsgálati csoportjaiban részt vevő összesen 7 implantátummal rendelkező tanuló átlag eredményét hasonlítottam össze hasonló tanulmányi eredményekkel rendelkező, egyéb hallókészülékkel ellátott tanulók átlagával kismintás mérés alapján. A Peabody szókincstesztben a nyerspontértéket, vagyis a helyes szavak számát vettem figyelembe, a Meixner-féle szókincs-, szótanulás vizsgálatnál pedig a hibák számát. A két csoport átlag teljesítménye közti különbség megállapítására a kétmintás t-próbát alkalmaztam, mindkét teszt eredményeire külön-külön. Az elemzés során az öt százalékos (p 0,05) szignifikancia szintet 260

264 vettem figyelembe. Az elvégzett próba p-értéke alapján a Meixner-féle szókincs-, szótanulás vizsgálatot tekintve a két csoport eredménye között nincs szignifikáns eltérés (p= ). A Peabody passzív szókincstesztet figyelembe véve a cochleáris implantátummal, illetve a hallókészülékkel ellátott csoport eredménye szignifikáns eltérést mutat (p =0.0494). A két csoport átlagértéke eltér egymástól. A hallókészülékkel ellátott tanulók áltagosan jobb teljesítményt nyújtottak a Peabody passzív szókincstesztben a cochleáris implantátummal ellátott gyermekekkel szemben A KFM közlésegységek fejlődési mutatójának eredményei, nyelvhelyesség, helyesírás szerinti elemzés Gerebenné Várbíró Katalin, Laczkó Mária és Gósy Mária vizsgálatai alapján a 12 éves gyermekek KFM- értékének átlaga 15,48 (Gerebenné Várbíró Gósy Laczkó 1992). A ös fogalmazások alapján a hallássérültek KFM-áltagértéke 14,49, a hallóké 17,97. A következő évi fogalmazások KFM-átlagértéke a hallássérülteknél 17,31, a tipikus beszédfejlődésű tanulóknál 21,20. A ragozás, névmások használatának, bővítmények előfordulásának vizsgálata mellett arra is kíváncsi voltam, hogy milyen nyelvhelyességi, helyesírási hibák jellemzik a tanulók fogalmazásait. Laczkó Mária és Kovácsné Nagy Ibolya a kézírás és gépírás összehasonlító vizsgálataiban az összefüggő szöveg elemzéséhez alkalmazott táblázata szerint elemeztem (Laczkó Kovácsné Nagy 2015). A halló gyermekek többsége 2015-ös fogalmazásaiban használta a különböző névmásokat (pl. mutató, személyes). A mondatok ragozását tekintve minden gyermek használt alanyi ragozást. Gyakori volt a főnévi igenevek használata, megjelent a ragozott főnévi igenév, és a határozói főnévi igenév. Mondataikat bővítmények jellemzik, leggyakoribb az idő- és helyhatározó, társ-, célhatározó, ahogyan a 2016-os fogalmazásokban is. A jelzők közül a minőség- és a mennyiségjelző fordult elő a legtöbbször. A birtokos szerkezeteket kevésbé használták. A gyerekek kevesebb, mint a fele írt tagadást a fogalmazásában. A következő évben megismételt fogalmazásírások elemzésekor tapasztaltam némi változást. Azoknál, akiknél tavaly mondataik grammatikailag nem megfelelők voltak, jelentős javulást érzékeltem az idei fogalmazásban. A főnévi igenevek gyakrabban fordultak elő mondataikban, akárcsak a tagadás használata. Az első vizsgálathoz képest több mondat tartalmazott névmási kötőszót (pl. ami ). A felszólító mód, névutók alkalmazása továbbra sem jellemző ös és 2016-os fogalmazásaikban a halló tanulók egyszerű és összetett mondatokat is használtak. Mondataik többségére az összetett mondatok használata jellemző, és 1/3-uk többszörösen összetett mondatokat is alkotott. Leggyakoribb hibának a vesszőlehagyások, nem megfelelő helyre írt vesszők számítottak, ez több mint a 2/3-nál jellemző volt. Az ékezethibák, ékezetlehagyások gyakorta jellemezték a gyermekek helyesírását. Helyesírási hibaként említendő még a tulajdonnevek kisbetűvel írása, mássalhangzók időtartamának változása. Mondatalkotásaikban gyakran használták a feltételes típusú mellérendelő mondatokat, illetve az ellentétes és választó is gyakori. A tavalyi évhez képest nem történt jelentősebb változás a központozás terén. A szleng továbbra is jellemzően megjelenik írásaikban is. A helyesírási hibákat tekintve ugyanúgy gyakoriak az ékezethibák, ékezetlehagyások. A hallássérült tanulóknál több olyan mondat volt, melyek a grammatikai szabályoknak nem megfelelők, így azokra nem tudtam pontot adni. A fogalmazásokat tekintve a hallókhoz hasonlóan mindkét évben gyakori volt a főnévi igenevek használata 261

265 mondatalkotáskor. Bővítményeikben a hallókhoz hasonlóan megtalálhatók az idő- és helyhatározók. A hallássérültek is mindkét évben használtak minőség- és mennyiségjelzőt, de jóval kevesebbszer, mint a tipikus beszédfejlődésű tanulók. A hallássérülteknél kisebb arányban fordult elő a tagadás használata. Kötőszók esetében a hallókkal megegyezően a kapcsolatos mondat kötőszói jelentek meg. Felszólító módot és névutót ők sem alkalmaztak. A 2016-os fogalmazásokban az előzőekhez képest minimális változást tapasztaltam. Míg a hallóknál jelentősen megnövekedett a névmások használata, addig a hallássérülteknél csak minimális változás észlelhető. Mondataikban továbbra sem alkalmaztak felszólító módot, sem névutót. A hallássérültek 2015-ös fogalmazásaikban főként egyszerű, bővített mondatokat írtak. Többszörösen összetett mondtat csupán néhány gyermek esetében fordult elő, ez jelentős eltérést mutat a hallókhoz képest. Mondatalkotásaikban jelentősen érintett a szintaktikai és szemantikai szint, mindkét évben jellemző volt a ragok/toldalékok lehagyása, inadekvát használata. Szavaikban gyakran megjelentek a betűbetoldások, betűkihagyások, betűcserék. Gyakori volt az elváló igekötők egybeírása. Probléma volt az alany-állítmányegyeztetéssel, előfordult az állítmány kihagyása. Előfordult, hogy nem a megfelelő névelőt alkalmazták, vagy rossz helyre illesztették be. A szleng az ő fogalmazásaikban is teret kapott. Az első vizsgálathoz képest tapasztaltam, hogy fogalmazásaikban egyre több többszörösen összetett mondatot alkotnak. Az ékezetek lehagyása, az ékezethibák hasonló arányban fordulnak elő, mint az egy évvel ezelőtti fogalmazásokban. Néhány gyermeknél jellemző az alany-állítmány egyeztetésének hibája, az alanyi és tárgyas ragozás felcserélése, melyre szintén találunk példát a korábbi fogalmazásokban is. 7. Összegzés, hipotézisek igazolása Dolgozatomban ép hallású és hallássérült tanulók aktív és passzív szókincse összehasonlító vizsgálatát és a kapott eredmények elemzését végeztem el. Kutatásom kiterjedt a vizsgálatban résztvevő, összesen 116 tanuló, írásbeli fogalmazásai elemzésére és értékelésére is. Az első hipotézisemben feltételeztem, hogy az aktív szókincstesztben a hallássérült és halló csoportok között más-más hibatípusnál tapasztalható nagyobb tévesztés. Ez az állításom nem igazolódott be. A két halló csoportban, a legnagyobb arányban a nem mondott semmit kategóriában tévesztettek a tanulók, akárcsak a 13 éves hallássérülteknél. A 11 évesek hallássérültek körében a hangzási hasonlóság szerinti tévesztés volt a leggyakoribb. A második hipotézisemben azt feltételeztem, hogy a hallássérült tanulók írásbeli munkáiban egy tanévnyi fejlesztés hatására nem csökken jelentős mértékben a grammatikai hibák száma. A 2015-ös fogalmazásaikban a gyermekek a toldalékokat, ragokat inadekvát módon alkalmazták, lehagyták. A következő évben megismételt fogalmazásokban a toldalékolás és ragozás hibája továbbra is a leggyakoribb. Az alany-állítmányegyeztetés, az alanyi és tárgyas ragozás hibái hasonló arányban jellemezték az idei fogalmazásokat, mint az előző évit. A szórend felcserélése az előző évben gyakoribb volt. Az alanyi ragozás és a főnévi igenév felcserélése a 2016-os fogalmazásokban többször fordult elő. A harmadik hipotézisemben azt feltételeztem, hogy mind a négy csoportnál az aktív szókincsteszt próbái között jelentős különbség tapasztalható a hibázások arányában. A diagramokon látható volt, hogy a próbák során csökkent a hibák száma. Önkontrollos (páros) 262

266 t-próbát végeztem a négy csoportban annak vizsgálatára, hogy van-e jelentős különbség a hibázások számát tekintve az első és a harmadik próba között. Azonban tapasztaltam, hogy bár a próbák során csökkent a hibázások száma, a csökkenés mértéke nem szignifikáns egyik esetben sem (p> 0,05). A negyedik hipotézisemben feltételeztem, hogy a hallássérült tanulók közül az implantált tanulók mindkét szókincstesztben nyújtott teljesítménye egyéb hallókészülékkel ellátott tanulók átlagához képest jobb. Az elvégzett próba p-értéke alapján a Meixner-féle szókincs-, szótanulás vizsgálatot tekintve a két csoport eredménye között nincs szignifikáns eltérés (p= ). A Peabody passzív szókincsteszt esetében a cochleáris implantátummal, illetve a hallókészülékkel ellátott csoport eredménye szignifikáns eltérést mutat (p =0.0494). A hallókészülékkel ellátott tanulók átlagosan jobb teljesítményt nyújtottak a Peabody passzív szókincstesztben a cochleáris implantátummal ellátott gyermekekkel szemben. A vizsgálat kis mintán történt, így ez további vizsgálatot igényel. Azt, hogy a kapott értékek mennyiben felelnek meg a gyermekek korosztályi sajátosságainak, csak nagy elemszámú minta alapján lehet egyértelműen bizonyítani. Eredményeim tájékoztató jellegűek, további kutatások alapját képezhetik. 8. Kitekintés Fontos lenne újabb képsorral standardizált szókincstesztek szélesebb körű alkalmazása, hogy a beszédfejlődés eltérő menetének pontosabb feltérképezésére nagyobb lehetőség nyíljon hazánkban is. Hiszek abban, hogy a legújabb kutatások, fejlett, korszerű diagnosztikai eszközök, vizsgálóeljárások hatására a jelenleg korai fejlesztésben részesülő, a legmodernebb hallókészülékekkel ellátott gyermekek, felkészült szakemberek segítségével - a kutatásomban szereplő tanulók életkorában - tipikus nyelvi fejlődésű társaik vizsgálati eredményeit sokkal nagyobb mértékben közelítik meg. A jövőben további vizsgálatokat, elemzéseket szeretnék végezni tipikus és atipikus beszéd- és nyelvi fejlődésű gyermekekkel, melyekhez jelen kutatási tapasztalataim jó alapul szolgálhatnak. 9. Irodalomjegyzék Baranyi Ildikó Fejes Gabriella Hallássérült kisgyermekek korai fejlesztése. In: Perlusz Andrea (szerk) AKI OLVASSA, ÉRTSE MEG Csányi Yvonne köszöntése. Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar. Budapest Bunya Ágnes Spontán beszéd elemzése DSS technika segítségével 4-6 éves korban. Fejlesztő Pedagógia. 23. évf. 3. sz Csányi Yvonne A Peabody- Szókincsvizsgálat hazai alkalmazásának első tapasztalatai siket és nagyothalló gyermekeknél. Magyar Pszichológiai Szemle. 33. kötet. 3. sz Csányi Yvonne A beszédelsajátításról. In: Csányi Yvonne (szerk.) A beszéd- nyelv fejlesztésének módszerei hallássérülteknél. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola Budapest Csányi Yvonne Súlyos fokban hallássérült gyermekek 263

267 hallásának és nyelvének fejlődése, fejlesztése. In: Gordosné Szabó Anna (szerk.). Gyógyító pedagógia Nevelés és terápia. Medicina Könyvkiadó Zrt. Budapest Csányi Yvonne Súlyos fokban hallássérült gyermekek hallásának és nyelvének fejlődése, fejlesztése. In: Gordosné Szabó Anna (szerk.). Gyógyító pedagógia Nevelés és terápia. Medicina Könyvkiadó Zrt. Budapest Farkas Miklós Perlusz Andrea A hallássérült gyermekek óvodai és iskolai nevelése és oktatása. In: Illyés Sándor (szerk) Gyógypedagógiai alapismeretek. Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. Budapest Fent Zoltán A hallószerv, a hallás folyamata, zavarok. In: Gósy Mária (szerk.) Beszédészlelési és beszédmegértési zavarok Az anyanyelv-elsajátításban. Budapest Gerebenné Várbíró Katalin Gósy Mária Laczkó Mária Spontán beszéd megnyilvánulások szintaktikai elemzése DSS technika segítségével. Kézirat. Budapest Gósy Mária Nagyothallás, beszédfejlődés és nyelvhasználat. Fejlesztő Pedagógia. 9. évf. 1. sz Horváth Viktória Beke András Ép halló és nem ép halló gyermekek spontán beszédének a jellemzői. In: Anyanyelv-pedagógia 3. sz. (2016. november 3.) Kocsisné Kálló Veronika Györgyi, dr. Túriné Gál Anikó A hallássérültek beszédfejlődésének sajátosságai (a hangzó magyar nyelv tekintetében). In: Nyelvfejlődési zavarok kognitív alapjai. ejldsnek_sajtossgai_a_hangz_magyar_nyelv_tekintetben.html (2016. október 20.) Kuncz Eszter A Meixner-féle szókincs-, szótanulás- vizsgálat bemutatása, alkalmazásának lehetőségei. (2016. október 26.) Küstel Mariann Répássy Gábor Cochleáris implantáció, az utolsó fél évszázad legfontosabb új eljárása a halláscsökkenés/ siketség rehabilitációjában. In: Perlusz Andrea (szerk.) AKI OLVASSA, ÉRTSE MEG Csányi Yvonne köszöntése. Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar. Budapest Laczkó Mária Kovácsné Nagy Ibolya Hogyan hat a számítógép a digitális nemzedék írására, helyesírására? Alkalmazott nyelvtudomány. 15. évf sz Laczkó Mária Óvodások és kisiskolások spontán mondatalkotási folyamatai. In: Magyar Nyelvőr 135. évf. 4. sz (2016. november 11.) 264

268 Pataki László Hallássérülés-hallási fogyatékosság. In: Illyés Sándor (szerk.) Gyógypedagógiai alapismeretek. Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. Budapest Pytel József Hallás, hallászavarok gyermekkorban, pedoaudiológia. In: Hirschberg Jenő Hacki Tamás Mészáros Krisztina (szerk.) Foniátria és társtudományok. A hangképzés, a beszéd és a nyelv, a hallás és a nyelés élettana, kórtana, diagnosztikája és terápiája. II. kötet. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar-ELTE Eötvös Kiadó. Budapest Speer Józsefné Ribári Ottó A cochleáris implantáció 15 év szakmai tapasztalatai alapján. In: Csányi Yvonne (szerk.) Cochleáris implantáción átesett gyermekek terápiája és fejlődése. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. Budapest Szamosközi Alice Rovó László Hang- és beszéd(re)habilitáció cochleáris implantáció után. In: Hirschberg Jenő Hacki Tamás Mészáros Krisztina (szerk.) Foniátria és társtudományok. A hangképzés, a beszéd és a nyelv, a hallás és a nyelés élettana, kórtana, diagnosztikája és terápiája. II. kötet. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar- ELTE Eötvös Kiadó. Budapest Tóth Ágnes Neurogén tanulási zavar tüneteit mutató hallássérült tanulók verbális munkamemóriájának és fonológiai tudatosságának vizsgálata. Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar. Budapest.[oldalszám nélkül] (szakdolgozat) Uhri Imre A hallási fogyatékosság okai. In: Csányi Yvonne (szerk.) Bevezetés a hallássérültek pedagógiájába. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest Váry Ágnes Egyéni nyelvi fejlesztés. Fejlesztő Pedagógia. 19. évf. 1. sz (2) richpoi.com Egyedülálló sikeres műtét Magyarországon. (2016. november 5.) (4) PPVT-4 Publication Summary Form. (2016. november

269 REICHARDT JÁZMIN Csecsemő- és kisgyermeknevelő Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar Belső témavezető: Szombathelyiné Dr. Nyitrai Ágnes Anikó tanszékvezető, főiskolai tanár, KE PK Anyanyelvi játékok és használatuk gyakorisága a bölcsődékben Külső témavezető: Túri Katalin doktorjelölt Bölcsődei hosszú gyakorlatom során azt tapasztaltam, hogy a kisgyermeknevelők nem, vagy nem eleget használják az anyanyelvi játékokat. Ezt problémának látom, mert az anyanyelvi játékok alkalmazásával a nevelők segíthetnék az anyanyelv elsajátításának folyamatát, amint azt a szakirodalom is leszögezi, lásd például Molnár Kutatásom ebből a megfigyelésből, problémafelvetésből kiindulva vizsgálja a bölcsődei anyanyelvi játékokat. Ezen belül a fő célom az volt, hogy kiderítsem, mennyire ismerik és milyen gyakran alkalmazzák a kisgyermeknevelők az anyanyelvi játékokat, egyáltalán felismerik-e a különbséget az anyanyelvi játékok és a mondókázáshoz kapcsolódó játékok között. A kutatást a szakirodalom fellelésével kezdtem el, olyan könyveket kerestem, amelyekben kisgyermekek (0-3 év) beszédfejlesztését célzó anyanyelvi játékok, ötletek találhatóak. Kifejezetten anyanyelvi játékgyűjteményt számukra nem találtam. Különböző könyvek tartalmaznak ilyen anyanyelvi játékokat, kisgyermeknevelőknek íródott egyetemi tankönyv egy szűk válogatást ad belőlük. Dolgozatom végén én is összeállítottam egy példagyűjteményt. A játékokat három nagy csoportba rendszereztem, csoportosításom új, amelyet már létező csoportosítások alapján a bölcsődés korosztályhoz igazítva alakítottam ki tavaszán a vizsgálatot egy kérdőív összeállításával folytattam. Ez a 26 kérdést tartalmazó mérés bölcsődékben és családi napközikben vizsgálja a kisgyermeknevelők tudását az anyanyelvi játékokról, illetve ezek használatát körükben. Az űrlapot először teszt jelleggel töltettem ki néhány kisgyermeknevelővel, majd kisebb módosítások után a végleges változatot októberben 85 válaszadó töltötte ki. A kérdőívet leginkább a Facebook különböző bölcsődei csoportjaiban osztottam meg őszén további 4 kaposvári bölcsődét is felkerestem, hogy megfigyeljem az anyanyelvi fejlesztést. Részt vettem egy tematikus napon az Állatok Világnapja alkalmából is ugyanezzel a céllal. A megfigyelt kisgyermeknevelők nem tudták, hogy az anyanyelvi fejlesztésen belül az anyanyelvi játékok használatát kívánom megfigyelni. A kérdőív valamint a megfigyeléseim alapján TDK dolgozatomban összegzem mindazt, amit sikerült megtudnom a nevelők elméleti ismereteiről, tájékozottságáról az anyanyelvi játékok témakörében, valamint, hogy mennyire használják ezeket. Kiinduló feltevésemmel egyezően 266

270 mindkettő hiányosságokat mutat, a problémát több esetben a nevelők maguk is észlelik, a kérdőívben javaslatokat is tesznek a megoldásra. Mother tongue games and frequency of use in nursery schools During my long-term nursery practice I realised that early years practitioners hardly ever use the so called mother tongue games. I thought it was a problem because mother tongue games could help children in their mother tongue development as it is stated for example in Molnár, This problem was the starting point of my research on mother tongue games used in nurseries (with children up to 3 years). I wanted to know how much the practitioners know and apply these games, and if they are able to differentiate between these types of language games and the games connected to nursery rhymes at all. I started out by finding academic literature on the topic, first of all books which contain mother tongue games for children between 0-3 years. For this age there is not a collection of mother tongue games, even in a book written for university students I found only a few examples, so I had to collect the games from various books and resources. At the end of my TDK paper the reader can find part of my mother tongue games collection grouped in three main groups. My classification is a rethinking and revising of already existing classifications to match them more to this age group. In spring 2016 I started to work on my guestionnaire of 26 guestions to find out what practitioners in nurseries and family child cares know about mother tongue games and how much they use them. After testing and modifying the guestionnaire finally I conducted my survey in October with 85 respondents mostly online in Facebook s different nursery groups. In fall, 2016 I visited 4 nurseries in Kaposvár to observe mother tongue games and language development in general. Moreover, I took part in a special event day at World Animal Day in one of the nurseries with the same purpose. The observed practitioners knew I was interested in language development, but they did not know I observed mother tongue games especially. In my TDK paper I summarise the results of my survey as well as my observations about mother tongue games with early years practitioners that is how much they know and apply these games. As I thought it at the beginning of my researches both theory and practice are insufficient, some of the practitioners themselves are aware of the problem and would welcome solutions. 267

271 1.Bevezetés Az ember életében mindig jelen volt, van és lesz a kommunikáció valamilyen formája. Nélküle hogyan magyaráznánk el valamit, értetnénk meg magunkat, kérnénk tanácsot, győznénk meg egymást, és hogyan közölnénk gondolatainkat és érzéseinket? A kommunikáció legnagyobb területe a beszéd. Minden szülő izgatottan várja csöppsége első szavait. A beszéd megindulása majd elsajátításának folyamata azonban sok előkészületet, törődést igényel. Én ezt a törődést vizsgálom TDK-dolgozatomban. Még pontosabban azt, hogy a bölcsődés korú gyermekek beszédének fejlődését hogyan segíthetjük elő az anyanyelvi játékokkal. TDK-dolgozatomban tehát egyrészt azt vizsgálom, hogy mik is azok az anyanyelvi játékok, mely csoportjaik, milyen játékok használhatók közülük a bölcsődés korú gyermekekkel. Másrészt azt, hogy a kisgyermeknevelők egyáltalán mennyire ismerik és milyen gyakorisággal alkalmazzák az anyanyelvi játékokat. A bölcsődei nevelésbe hosszú gyakorlatom során pillanthattam be igazán. Itt tapasztaltam meg azt, hogy a kisgyermeknevelők milyen egyhangúan fejlesztik a beszédet. A mondókázást, sok esetben mondókázással kísért képeskönyv nézegetést és a mozgással egybekötött mondókázást (ők tornának nevezik) részesítik előnyben. Éppen csak egy-két mozzanat volt, ami úgynevezett anyanyelvi játék, például az óra ketyegésének figyelése. Továbbvizsgálódva az anyanyelvi játékok témakörében, a szakirodalom kutatása során nem találtam olyan könyvet, amely a bölcsődés korú gyermekeknek gyűjtött volna össze anyanyelvi játékokat. Rengeteg mondókás, verses irodalom van számukra, de ezekben vagy az egyéb fejlesztő könyvekben csak elszórtan lehet találni kifejezetten anyanyelvi játékokat. Még A kisgyermekkori nevelés módszertanában (Molnár 2015) is elenyésző számú ilyen játék jelenik meg, miközben a szerző megállapítja, hogy az anyanyelvi játékok fontos eszközei a fejlesztésnek. A játék mindig a legbiztosabb forrás a gyermekek fejlesztése szempontjából. Így van ez az anyanyelvi játékok esetében is, amikor a nyelvben rejlő ritmusosságot, dallamosságot, nyelvi fordulatokat használjuk fel. Engedjük, hogy a gyerek játsszon a nyelvvel, saját szájíze szerint rakogassa elemeit, fedezze fel az anyanyelv szabályait és szabálytalanságait. A játékokon belül helyet kaphatnak a légzéstechnikai, lazító gyakorlatok, az ajakartikulációs gyakorlatok, a kapcsolatteremtő, interakciós játékok. A nyelvgyakorlatok közül az előrímesek, a magánhangzóismétlők, mássalhangzó-ismétlők, a szóismétlők, a hangutánzók is jó eszközök (Molnár 2015: 20). A hosszú gyakorlat negatív tapasztalata kapcsán határoztam el, hogy megpróbálom összegyűjteni a különböző könyvekből az anyanyelvi játékokat, ötleteket. Úgy gondolom, hogy jó lenne a kisgyermeknevelőknek egy olyan könyv, amelyben ezek összegyűjtve, rendszerezve rendelkezésre állnának. Az összegyűjtött játékokból ki is próbáltam jó néhányat azért, hogy magamnak is bebizonyítsam, nem csak nekem tetszenek annyira ezek a játékok, sejtésem bebizonyosodott, a gyerekek imádták őket. Annak felmérésére, hogy mennyire általános jelenség az, hogy a kisgyermeknevelők alig használják az anyanyelvi játékokat, egy kérdőívet készítettem. Online tettem közzé, 268

272 Facebookon és ben a kérdőívet. Körülbelül két hétig volt elérhető, ez idő alatt 85-en töltötték ki. Kutatásom részeként további bölcsődékbe 4 bölcsődébe, összesen 7 csoportba és az Állatok világnapján további 5 csoportba is ellátogattam, hogy megfigyeljem az anyanyelvi játékok használatát. TDK-dolgozatom első részében az anyanyelvi játékok bölcsődében használható csoportjai szerepelnek. Majd bölcsődei megfigyeléseimet ismertetem, továbbá a kérdőív eredményeit. Kutatásaim összegzése után érdekesnek találtam, hogy az általam kipróbált anyanyelvi játékokról, saját tapasztalataimról is beszámoljak. 2.Szakirodalom áttekintés 2.1.Az anyanyelvi játékok csoportjai a bölcsődében A bölcsődei anyanyelvi nevelésről, annak módszereiről, elveiről nem célja a dolgozatnak részletesen szólni. Molnár Csilla ennek kapcsán a türelem fontosságát hangsúlyozza, ami bölcsődés, óvodás gyermekek anyanyelvi nevelésében egyaránt fontos. Kiemeli továbbá azt, hogy a kisgyermekek beszédfejlesztése során célunk a két agyfélteke összehangolt munkájának elősegítése olyan módon, hogy a beszédkészséget fejlesztjük (bal agyfélteke) a beszéd zenei elemeinek (hangsúly, hanglejtés, hangfekvés, hangszín, tempó) érvényesítésével (jobb agyfélteke) (Molnár 2015: 10). Talán ebből az elvből (is) adódik az, hogy a bölcsődékben olyan nagy szerepe van a mondókázásnak, mely során a beszéd zenei elemei érvényesülni tudnak. Az anyanyelvi nevelés azonban a mondókázáson kívül még sokféle tevékenységen keresztül valósul meg, fontos is, hogy minél változatosabbak legyenek ezek a tevékenységek. 2.2.Bölcsődei módszertan rendszerezése Molnár Csilla (Molnár 2015) az anyanyelvi játékok 4 csoportját különbözteti meg a bölcsődében, példákat is felsorol mindegyik játéktípusra. Ezek a következők: Anyanyelvi fejlesztő játékok 1. Légző- és hangadó gyakorlatok 2. A beszédszerveket ügyesítő játékok 2.1. Játékos nyelvtorna 2.2. Játékos ajaktorna 3. A mondat és szövegfonetikai eszközök gyakorlása Hangerő Ritmuskövetés Hangszíngyakorlatok 4. Nem verbális kommunikációs játékok Véleményem szerint ez a csoportosítás arra jó, hogy utat mutasson a kisgyermeknevelőknek az anyanyelvi játékok felkutatásához. A felsoroltakon kívül van még jó néhány kihasználatlan terület, amelyeket nem említ Molnár. 2.3.Az óvodai módszertan rendszerezése 269

273 A másik csoportosítás, amelyet találtam, Nemesné Kiss Szilvia Sajtosné Csendes Gyöngyi Tóth Istvánné Integrált anyanyelvi nevelés című könyvében olvasható. A könyv megkülönbözteti a beszédművelést és a beszédfejlesztést, majd felsorolja e két nagy csoport különböző területeit, játékait. 1. Beszédművelés A beszédhallás fejlesztése A helyes beszédlégzés kialakítását segítő gyakorlatok A beszédmozgás fejlesztése Ajaktorna gyakorlatok (fúvógyakorlatok, szívógyakorlatok) Állejtőgyakorlatok A beszéd prozódikus sajátosságainak fejlesztése gyorsasági gyakorlatok ritmus gyakorlatok hangerő gyakorlatok hangsúly gyakorlatok 2. Beszédfejlesztés Szószinten: szókincsbővítés a passzív szavak aktivizálása a reláció szókincs fejlesztése Mondatszinten Kommunikációs gyakorlatok szintje (verbális gyakorlatok) Szövegszinten A beszédművelésen és a beszédfejlesztésen kívül a mozgásfejlesztés együtt a nem verbális kommunikáció gyakorlataival jelenik meg, mint a 3. nagy csoport. 3. Mozgásfejlesztés nem verbális gyakorlatok Nagy mozgások utánzása Finom mozgások gyakorlása Arcjátékok Utasítások, közlések kifejezése gesztikulációval Persze ez az óvodai csoportosítás nem használható teljes mértékben a bölcsődei anyanyelvi játékokhoz, mert vannak elemei, amelyek a bölcsődés korosztálynak nem megfelelőek (elsősorban a szövegszintű játékok). De vannak olyan részei is, amelyeket a bölcsődés gyermekek maguktól játszanak és mégis kimaradt a bölcsődei csoportosításból (például a telefonálás, mint kommunikációs gyakorlat). 2.4.Saját anyanyelvi játékrendszerem Az anyanyelvi játékokat az óvodai csoportosításból kiindulva én is 3 nagy csoportba sorolom, de az óvodai rendszerezéshez képest az én rendszerezésemben elég jelentős változások történtek. Ennek egyik oka az életkori sajátosságok figyelembevétele, miszerint egyrészt a bölcsődében még hangsúlyosabb a mozgásfejlesztés, mint az óvodában, másrészt a beszédpercepció fejlesztése is nagyobb szerepet kap, mivel az első szavak megjelenéséig igazi 270

274 beszédprodukcióról nem beszélhetünk. Saját rendszeremben a kisgyermeknevelők szempontját is figyelembe vettem: a nevelők nagyon kedvelik a mozgásfejlesztést, a mozgással egybekötött mondókázást, ezért a mozgásfejlesztő játékok csoportját részletesebben dolgoztam ki az óvodai rendszerhez képest, az én rendszeremben több alcsoport jelenik meg ezen a nagy csoporton belül. Az óvodai csoportosítás 3 nagy csoportja: beszédművelő játékok, beszédfejlesztő játékok, mozgásfejlesztés és nonverbális kommunikáció fejlesztése. Az én rendszerezésem szerinti 3 csoport: a beszédpercepció játékai, a beszédprodukció játékai, mozgásfejlesztés és nonverbális kommunikáció fejlesztése. 1. A beszédpercepció játékai 1.1. A beszédhallás fejlesztése Ez alatt nem a halláskárosodott gyermekek terápiáját értjük, hanem az a célunk, hogy apró lépésenként eljusson a kisgyermek az olvasástanulás kezdetére fontossá váló hangfelismeréshez. Magának a fonológiai tudatosságnak 6-7 éves korra kell kialakulnia. De ne rohanjunk ennyire előre, egy kisgyermek 3-6 hónapos kora között majdnem tudatosan utánozza a hangokat. [ ] 6-9 hónapos kor között néhány majdnem ugyanolyan formában ejtett hangsort már tudatosan használ, azaz mindig ugyanabban a helyzetben, illetőleg ugyanolyan céllal használja (Gósy Gráf 1998: 7). Tehát a beszédhallás fejlesztése már a kis csecsemőknél is megkezdődik, amikor csörgetjük neki a csörgőt, vagy gőgicsélünk hozzá stb A beszédértés fejlesztése Az igazi beszédértés körülbelül fél éves korban indul, amikor a gyermek már érti a nevét, majd egyre több szót A beszéd prozódikus sajátosságainak fejlesztése A beszéd prozódikus sajátosságai, más néven zenei elemei árnyalják mondanivalónkat. Ezek helyes használata nehéz a kisgyermekeknek, ezért ezt a csoportot a beszédpercepció játékai közé soroltam inkább. Elsősorban a helyes pedagógiai példa lehet az irányadó. Többek között mondókákkal, dalokkal célszerű játszani ezeket. 2. A beszédprodukció játékai A beszédprodukció játékai megegyeznek az óvodai csoportosítás beszédfejlesztő játékaival. A beszédfejlesztés célja az élőbeszéd tartalmi fejlesztése. Ilyen rész egyáltalán nincs a Molnár Csilla-féle összeállításban (az általa felsorolt játékok mind beszédművelő játékok). Pedig milyen fontos! Hogyan tanulnának meg beszélni a gyerekek, ha nem gyakoroljuk velük a szavakat, mondatokat, kommunikációs helyzeteket?! A saját rendszeremben a csoport nevének megváltoztatását az indokolja, hogy a bölcsődében a beszédpercepció (ami a beszéd egyik oldala) fejlesztése mellett a másik oldalon a beszédprodukciót fejlesztjük. Az alcsoportokban nem történt változtatás a szövegszintű játékok törlésén kívül Szószinten 1. Szókincsbővítés tapasztalás által megismert új fogalmak, szavak játékos formában való tanulása (pl. kétféle színű kocka szétválogatása miközben a két színt is többször mondogatjuk, sötétvilágos szavak megismerése függöny elhúzásával, a két szó többszöri ismétlése a függöny ide-oda húzogatása közben) 271

275 2. A passzív szavak aktivizálása 3. A reláció szókincs fejlesztése A szókincsbővítésen belül a tapasztalás által megismert új fogalmak, szavak stb. egy új csoport, sem a bölcsődei, sem az óvodai rendszerben nem szerepel. Ezt én soroltam ide a Deákné B. Katalin Anya, taníts engem! című könyvében szereplő játékok alapján, onnan véve az ötletet. Úgy gondolom, ez egy jó és fontos módszer a játékos szókincsfejlesztéshez, különösen a korai beszédfejlesztésben Mondatszinten A megfelelő pedagógiai példa dekódolása és ennek utánzása az első számú feladat Kommunikációs gyakorlatok szintje A 2-3 évesek szívesen, irányítás nélkül, maguktól is játsszák ezeket a játékokat, és ha még hívják is őket, vonódjanak bele, ez nagyon jól működik. 3. Mozgásfejlesztés és nem verbális kommunikációs játékok A mozgásfejlesztésre nagy hangsúlyt kell fektetnünk, mert ezzel is elősegítjük a beszédet. A beszéd is mozgás, nagyon pontos finommozgást igényel. A két terület összefüggésére mutat rá Richter: Az izomrendszer általános ügyessége a finommozgásokban befolyásolja a beszédizomzat ügyességét. Különösen szoros a kapcsolat a kézügyesség és a beszédügyesség között. Ezért is fontos, hogy a gyermeket megfelelő eszközökkel segítsük keze ügyesedésében (Richter Brügge Mohs 1998: 51) Nagymozgások utánzása, fejlesztése, gyakorlása 3.2. Finommozgások gyakorlása Kargyakorlatok, kézgyakorlatok, ujjgyakorlatok Utasítások, közlések, érzelmek kifejezése gesztikulációval, arcjátékokkal A beszédet mindig kíséri a nem verbális kommunikáció, ennek használatát illetve értését is fejlesztjük a gyermekeknél. Mivel a nonverbális kommunikáció jelei különböző mozgást igényelnek, idesoroltam be őket. (Ez a csoport, a nonverbális kommunikáció játékai, megjelenik a bölcsődei módszertanban is Molnárnál, de nem ilyen részletességgel.) 3.3. A beszédmozgás, a beszédszervek fejlesztése Ezeket a játékokat játékos nyelv- és ajaktornának is szokás nevezni. Találkozhatunk a fúvó/fújó- és szívógyakorlatok elnevezéssel is. Az ajaktorna gyakorlatok a beszélőszervek ügyesedését segítik, elsősorban a renyhe artikuláció leküzdését szolgálják. Az eredmény látványos lehet, hiszen, ha megerősödnek az ajak környéki izmok, a hangok, elsősorban a magánhangzók képzése tisztább lesz, megszűnik a tónustalan zárt beszéd (Nemesné Sajtosné Tóthné 2004: 9). Az állejtő feladatok is ide tartoznak, mivel az egész állkapcsot erősítik és az arcizmokat is megdolgoztatják Ajaktorna: fúvógyakorlatok, szívógyakorlatok, további ajakgyakorlatok Állejtő gyakorlatok: A helyes hangképzés kialakítását segítik. A legnagyobb állejtéssel ejtett magánhangzó az á, ezzel és az a hanggal szokás gyakorolni Nyelvtorna Arcérzékenyítés (arcmasszázs) Ez egy új csoport, sem a bölcsődei, sem az óvodai módszertan nem említi meg. Viszont nemcsak Hasselmann (Hasselmann 2001) ír az arcfestésről (és néhány egyéb arccal kapcsolatos játékról), hanem Fung Emília és Kovács Andrea könyvében is van szó az arcmasszázsról, ami 272

276 érzékenyebbé teszi a gyermekek arcát, arcizmait. Igen ősi módon ingerli az izmokat és az idegrendszert; helyi izomaktivitást létrehozva erősíti a mimikai izmokat nem utolsósorban jóleső érzést okoz (Fung-Kovács 2013: 11) A helyes beszédlégzés kialakítását segítő játékok A kapkodó légzés, a szabálytalan beszédritmus elkerülése, a mondanivalónak és a megfelelő gondolatritmusnak kifejezése a vegyes-mélylégzés elsajátításával érhető el (Nemesné Sajtosné Tóthné 2004: 8). Ezt már jó, ha a kicsiknél elkezdjük, mert ez egy igen hosszú folyamat. Kicsiknél egyszerű légzőgyakorlatokat választunk, többségük úgynevezett fúvógyakorlat (Molnár 2015), ezek szerepeltek már az ajaktorna gyakorlatoknál. 2.5.Hogyan játsszuk az anyanyelvi játékokat?! Az anyanyelvi játékok azért fontosak és különböznek a mondókáktól, versektől, meséktől, mert ezekkel célzottan tudjuk a beszéd különböző területeit fejleszteni (a játékok csoportjai éppen ezekről a különböző területekről kapták a nevüket), és nem feltétlenül csak játék közben. Étkezéskor a meleg étel vagy ital megfújásakor, fogmosás után a tükörben megnézhetjük, hogy minden fogunk tiszta-e és közben ááá -t mondhatunk, öltözködés közben a tükörben taníthatjuk a testrészeket, kézmosás közben a hideg és meleg szavakat a csap játékos ide-oda forgatásával kombinálhatjuk stb. Ez csak néhány példa arra, hogy a játékidőn kívül is használni tudjuk az anyanyelvi játékokat a gyermekek beszédének fejlesztésére. Persze ezek a lehetőségek nem biztos, hogy eszébe jutnak a kisgyermeknevelőknek, ha nem ismerik kellőképpen az anyanyelvi játékokat. Pedig a gyermeket körülvevő felnőtteknek képessé kell válniuk az aktuális és pillanatnyi szituáció hatékony használatára (Szomor 2010a). De ha csak játékban gondolkodunk, akkor is a nap során a legtöbb tevékenységbe beleszőhetjük az anyanyelvi játékokat. Amikor vasutat építünk, a vonat hangját utánozhatjuk fejlesztve ezzel a beszédmozgást. Ha integetünk az utasoknak, a nonverbális kommunikációt is. Képeskönyv nézegetése közben az állatok hangját, mozdulatait utánozhatjuk egyaránt fejlesztve a beszédmozgást és a mozgást, mindehhez hangszín-, hangerőváltás is kapcsolható stb. Az anyanyelvi játékok használatának alapelvei Molnár szerint: Tudatosság, fokozatosság, változatosság, játékosság (Molnár Csilla 2015: 23). A létszám is befolyásoló tényező ebben a kérdésben, akár mint ötödik alapelv. A kérdőívemben is feltettem egy erre vonatkozó kérdést, amire a kisgyermeknevelők nagyobb része azt a választ adta, hogy közepesen befolyásolja a csoportlétszám az anyanyelvi játékok játszását. Pedig amikor ilyen játékot játszunk, arra is figyelnünk kell, hogy jól csinálják-e a gyerekek a feladatot. Nehéz a bölcsődében ennek feltételeit megteremteni, de segítséggel és összefogással minden megoldható. Az ideális létszám az öt-hat gyerek/felnőtt lenne, vagyis akkor a legjobb játszani őket, ha két kisgyermeknevelő van jelen a csoportban. Az anyanyelvi játékok játszásához szükség van még: a bizalomteljes csoportlégkörre, a felnőtt részéről a biztatásra, dicséretre, az érdeklődést keltő, érthető szabályrendszerre, a kisgyermeknevelői beszédmintára (Molnár 2015: 23). Az anyanyelvi játékokat úgy válogassuk össze a gyermekek számára, hogy az életkoruknak és fejlettségüknek megfelelő legyen. Próbáljunk meg rövid mondatokban és lassan beszélni. Mivel a gyerekeknek hallás után kell megtanulniuk beszélni és még az idegrendszerük is fejletlen, nehezítő tényező a hadarás és 273

277 a többszörösen összetett mondatok. A felnőtt kommunikációs stílusa, beszédmintája valamennyi tevékenység során fontos, nem csak az anyanyelvi játékok esetében, [a] napi tevékenységeket, foglalkozásokat erősen befolyásolja a gyerekeket körülvevő felnőttek stílusa, a gyerekekkel való interakciója (Szomor 2010b). A kisgyermeknevelő beszéde legyen szép, tiszta! Ügyelni kell rá, hogy ne legyenek ejtéshibái: zárt szájú, zárt fogú beszéd, a hangok időtartamának bizonytalan vagy éppen hibás képzése, a hosszú mássalhangzók rövid ejtése vagy éppen a rövid mássalhangzók hosszan ejtése, stb. (Gósy 1997). Az ilyen jellegű hibák javításának érdekében jó lenne, ha az egyetemen lenne a hallgatóknak beszédtechnika órájuk. Ez gyakorlati jellegű lenne és a helyes beszédet gyakorolhatnák egy irányító tanár esetleg logopédus segítségével az egyetemisták. A beszédfejlesztésben, különösen, ha a gyermeknek problémás a beszédfejlődése, lényeges, hogy olyan játékot, tevékenységet válasszunk, amely érdekli a gyermeket. Ha egy gyermek keveset beszél, nem akar megszólalni, az őt érdeklő tevékenységen keresztül tudunk kommunikációs helyzetbe kerülni vele (Szomor 2010b). Az anyanyelvi játékok között sok olyan van, ami érdekli a gyerekeket, amit szívesen csinálnak (pl. állatokkal kapcsolatos játékok, fiúknak járművekkel kapcsolatos játékok), tehát a beszédproblémás gyermekekkel, az ő érdeklődésük megragadására is jól használhatók. Aki nehezen beszél, annak akár a mondókázás riasztó is lehet. Továbbá az anyanyelvi játékok a mozgékony gyermekek beszédfejlesztésében is hatékonyak lehetnek, mivel ők nem szeretnek képeskönyvet nézegetni, rajzolni, egy helyben megülni (1), míg az anyanyelvi játékokban sokszor kapcsolódik össze a beszéd és a mozgás. Megemlíthetjük, hogy már létezik olyan teszt, amellyel a bölcsődés korú gyermekek beszédfejlettségét (szókincsét, mondatalkotását) szükség esetén felmérhetjük. A Mac Arthur-Bates Communicative Development Inventories (CDI) szülői beszámolón alapuló korai nyelvfejlődési vizsgálóeljárás, melynek magyar adaptációját az indokolta, hogy korábban nem létezett magyar nyelvű, a korai nyelvi fejlődést és annak késését/zavarait felmérő teszt (Kas Lőrik Vékony Komárominé 2010). Ezt a tesztet a kisgyermeknevelő, anya, apa vagy más is kitöltheti, aki ismeri a gyermeket. Egy kisgyermeknevelőnek vagy óvónőnek először jól meg kell ismernie a gyermeket ahhoz, hogy ki tudja tölteni. Én úgy gondolom, hogy körülbelül 2 hónapot el kell tölteni a gyermekkel nap, mint nap, mielőtt kitöltenénk. A teszt eredmények a logopéduson kívül a kisgyermeknevelőt is segíthetik abban, hogy milyen anyanyelvi játékokat alkalmazzon. A gyermekek beszédfejlődésének folyamatos megfigyelése hozzátartozik az anyanyelvi neveléshez, ezt segítik esetenként a kisgyermeknevelővel is közölt teszt eredmények, szakértői vélemények. A fent említett tesztet, melynek magyar neve KOFA (Kommunikatív Fejlődési Adattár), én is kitöltöttem egy kisgyermeknevelő segítségével. A vizsgált kislány 22 hónapos és 5 hónapja jár bölcsődébe. Végignézve a kitöltött tesztet, korának megfelelően beszél. 3.Kutatás módszerei 3.1.A megfigyelések módja Egy héten keresztül végeztem megfigyelést a kaposvári bölcsődékben szeptember 19-től szeptember 22-ig. A bölcsődékben egy-egy délelőttöt töltöttem el, mert ilyenkor van a legtöbb lehetőség a gyermekek fejlesztésére. Összesen 4 bölcsődét, egy-egy bölcsődén belül több csoportot is meglátogattam, így több kisgyermeknevelőt is meg tudtam figyelni. A kisgyermeknevelőknek nem árultam el, hogy az anyanyelvi játékokat figyelem meg, hanem 274

278 csak annyit tudtak, hogy az anyanyelvi fejlesztést. Így is a legtöbb csoportban, ahogy beléptem, attól kezdve csak mondókáztak meg énekeltek. Egy alkalommal egy bölcsődei programot is meg tudtam figyelni. Ezt október 3-án az Állatok világnapján tartották egy kaposvári bölcsődében. Sok-sok állatos programot szerveztek a kisgyermeknevelők a gyermekeknek. Itt nem csak a csoportban voltak játékos programok, hanem be voltak osztva a csoportok időre, hogy melyik állomáson kell ott lenniük. Próbáltam minél több csoporton belüli foglalkozást megfigyelni. A csoporton belüli játékon kívül két állomást állítottak fel a bölcsőde két megfelelő pontján. Egy kisállatkertet, amit körbe tudtak járni a kisgyermeknevelőkkel a gyerekek. Meg tudtak nézni ott teknősöket, halakat, nyulat, tyúkot, tengerimalacot, papagájt, sáskákat, valami gyíkfélét. Voltak kipreparált állatok is, különböző rovarok és bogarak, meg rákok. A kisgyermeknevelői pihenőben, étkezőben felállítottak egy kivetítőt és hangfalakat, ez volt a másik állomás. Különböző állatoknak a képét vetítették ki és mellé az állat hangját játszották le. Nagyon jó minőségű volt mind a vizuális, mind az auditív megjelenítés. Hallhattak és láthattak nálunk és másutt honos vadonélő állatokat, madarakat, házi állatokat stb. a gyerekek. 3.2.Az elemzés szempontjai Milyen anyanyelvi fejlesztést (mondókázás, képeskönyv nézegetés, beszélgetés, anyanyelvi játék stb.) alkalmazott a kisgyermeknevelő a megfigyelés ideje alatt? Ezek között volt-e anyanyelvi játék? Az anyanyelvi játékok mely csoportjába, fajtájába sorolható be a megfigyelt anyanyelvi játék? Mely beszédterület(ek)et fejleszti? Milyen hatással volt a gyermek(ek)re az anyanyelvi játék? (hangulat, érzelmek, érdeklődés, figyelem, aktivitás, mozgás, beszéd, játék, kapcsolat) 3.3.Megfigyelési táblázatok Egy hatoszlopos táblázatot hoztam létre, melyben feltüntettem a következőket: A kisgyermeknevelő tevékenysége, A kisgyermek tevékenysége, Nyelvi fejlesztés, Anyanyelvi játék (igen/nem), Melyik csoportba sorolható, Egyéb. A kisgyermeknevelők tudták, hogy az anyanyelvi fejlesztést figyelem meg a csoportban. A kisgyermeknevelő tevékenysége oszlopban feltüntettem, hogy a nevelő mit tett és mondott, a kisgyermek tevékenységét is feljegyeztem, azaz, hogy a gyermekek hogyan reagáltak, mondókáztak-e például a nevelővel stb. A nyelvi fejlesztés oszlopban feltüntettem, hogy az anyanyelvi fejlesztés milyen tevékenység formájában valósult meg (pl. beszélgetés, mondókázás, anyanyelvi játék, képeskönyv nézegetés stb.). Az előző oszlopban általában kiderül, hogy a tevékenység anyanyelvi játék-e, de egyes esetekben mégsem volt ez olyan egyértelmű. Az anyanyelvi játék oszlopban igen vagy nem válasszal egyértelműen jelzem, hogy volt-e anyanyelvi játék vagy sem. Majd a Melyik csoportba sorolható oszlopban az anyanyelvi játék fajtájának megnevezése szerepel. Az Egyéb címszó alatt több esetben bizonyos problémákra hívom fel a figyelmet, például hogy milyen anyanyelvi játékot lehetett volna játszani az adott szituációban, amelyet a nevelő elmulasztott valamilyen oknál fogva. 275

279 3.4.A kérdőív készítésének módja Kérdőívem címe az Anyanyelvi játékok és használatuk gyakorisága a bölcsődékben. Kérdőívemben azt vizsgálom, hogy a kisgyermeknevelők mennyire ismerik és használják az anyanyelvi játékokat. A kérdéseket három csoportra osztottam, hogy a főbb területeket külön tudjam értékelni. Az 1. kérdéscsoport a személyes adatokról kérdezte a válaszolót. A 2. a fejlesztési területekről szólt és az anyanyelvi fejlesztésről általában. A 3. az anyanyelvi játékok típusairól, könyveiről, konkrét anyanyelvi játékokról tartalmazott kérdéseket. A kérdőív elemzésében is ezt a három csoportot használom majd. A kérdőívet online terjesztettem. Leginkább Facebookon, a saját üzenő falamon és különböző bölcsődék csoportjaiban, oldalán osztottam meg kb. 2-3 naponta. A kaposvári bölcsődéknek ben is elküldtem. (Az egyik bölcsődevezető nagyon figyelmes volt, mert altatás alatt a kisgyermeknevelőket az irodájába hívta és megkérte, hogy töltsék ki az ő számítógépén.) Kisgyermeknevelő ismerőseimet privát üzenetben kértem meg, hogy ha van idejük, töltsék ki a kérdőívet. Összesen 30 kötelező és 5 nem kötelező kérdésre kellett válaszolni. A kérdőívet október 5-én tettem közzé és október 15-ig lehetett kitölteni, 85-en töltötték ki. 4.Eredmények 4.1.Megfigyelési eredmények Mint ahogy azt a dolgozatom elején felvetettem, megfigyeléseimben is megmutatkozik, hogy a kisgyermeknevelők anyanyelvi fejlesztés céljából a mondókákat, énekeket, mondókázással egybekötött mozgást preferálják. Összesen négyféle anyanyelvi fejlesztést alkalmaztak a megfigyelések során: mondókázás/éneklés/verselés; anyanyelvi játékok; beszélgetés a gyermekkel; képeskönyv nézegetése/mesélés. Ezek a bölcsiben sokszor együtt jelennek meg: pl. könyvnézegetés közben beszélgetés vagy mondókázás, vagy állathangok utánzása. Gyakoriságukat tekintve olyan sorrendben jelennek meg ezek, ahogyan az előbb feltüntettem őket. De ha a mondókázással egybekötött mozgást nem tekintjük anyanyelvi játéknak, mert szorosan véve itt csak mozgásfejlesztés történik, akkor az anyanyelvi játékok hátrébb kerülnek ebben a sorrendben. Tehát ha a mondókázással egybekötött mozgást anyanyelvi játéknak vesszük, akkor nem tűnik olyan kevésnek az anyanyelvi játékok száma. De akkor is azt kell mondanunk, hogy nem változatosak az anyanyelvi játékok. Ha a mondókázást kivesszük, akkor összesen csak 12 db anyanyelvi játék jelent meg a megfigyeléseim során összesen 5 napon át 12 csoportban. A nevelők által használt anyanyelvi játékok gyakorisági sorrendben: mondókázással egybekötött mozgás; állat és járműhangok utánzása elég nagy számban. Egyszer-kétszer egyéb játék: a szókincsbővítés vagy színekkel, vagy testrészekkel; a hangok megfigyelése a környezetben; kommunikáció gyakorlása telefonon; tátogás, mint a fecskék is megjelent. A gyerekek ezeket jobban tudták utánozni, mint a mondókákat, így gyakoroltak is, csinálták is. Azt vettem észre, hogy sok lehetőséget kihagynak a kisgyermeknevelők, ahol lehetne anyanyelvi játékokat alkalmazni, csak tovább kellene gondolni a helyzetet. Így a mondókázás nagyon egyhangúvá válik az anyanyelvi fejlesztésben. További probléma, hogy az esetek többségében a mondókák csak egyszer hangzanak el és túl sokat mondanak el egyszerre. Pedig nem csak az anyanyelvi fejlesztésben egyik alapelv az ismétlés. A gyerekek agya sem szivacsból van, hogy egyszeri hallás után megjegyezzenek valamit. Élményt sem 276

280 igazán szereznek így a mondókák a gyermeknek. Még át sem éli az egyiket, amikor máris ott van a másik. Érdekes, hogy a hosszú gyakorlatom során ezzel nem volt probléma. Bár ott is véleményem szerinte egyszerre túl sok mondókát alkalmaztak, de egymás után akár ötször is elmondtak egyet-egyet és vissza is tértek rájuk. Nem gondoltam volna, hogy ilyen probléma is felmerül mostani megfigyeléseim során. A gyerekek nem nagyon mondták a mondókákat. Látszott rajtuk, hogy egy kicsit zavarja őket a jelenlétem, de az is, hogy túl sok volt már egy idő után és megunták azokat. 4.2.A kérdőív eredményeinek összegzése A kérdőív összegzéseképpen a következőket tartom fontosnak megállapítani. Érdekes, hogy a legtöbben a beszéd fejlesztéséről tudnának meg többet a különböző fejlesztési területek közül. Igény tehát, úgy tűnik, lenne arra, hogy az anyanyelvi fejlesztésről, ezen belül az anyanyelvi játékokról a nevelők több ismerethez juthassanak. Az anyanyelvi játékokról, azok hasznosságáról véleményük pozitív. A kérdőív rámutat az anyanyelvi fejlesztés különböző hiányosságaira. Azt mutatja, hogy a mondókákra koncentrálnak inkább a kisgyermeknevelők, hogy a beszélgetés a gyermekekkel, a képeskönyv nézegetése, valamint az anyanyelvi játékok használatának százalékos mutatói eléggé elmaradnak a mondókázás mögött. Az anyanyelvi játékok közül a legtöbben a zenei elemek játékait ismerik. Ebben az eredményben is bizonyára közrejátszanak a mondókák, mivel ritmusosak, lehet halkan vagy hangosan mondani őket, beszédtempót változtatni. Így a nevelők az anyanyelvi játékok csoportjai közül a zenei elemek játékait nevezték meg, mint a megismertebbet. Ennek ellentmond viszont a kérdőív egy másik kérdése alapján az, hogy az állathangok utánzását ismerik és alkalmazzák a legtöbben. A kisgyermeknevelő generációknak nem újdonság az anyanyelvi játék, hiszen gyermekkorukban maguk is játszották ezeket. Viszont úgy tűnik, hogy nem nagyon van plusz ismeretük az anyanyelvi játékokról, csak azokat ismerik, használják közülük, amelyeket gyermekkorukból hoztak magukkal. A legtöbben nem ismernek anyanyelvi játékokat tartalmazó könyvet. Akik mégis megneveztek ilyet, nagyrészt mondókáskönyvet neveztek meg. Nincs igazán kielégítő forrás az anyanyelvi játékokkal kapcsolatban a bölcsődékben vagy bárhol másutt. A többségnek nincs kedvenc anyanyelvi játéka, ami ugyancsak azt sugallja, hogy nem alkalmazzák őket kellő mértékben, nem igazán népszerűek ezek a játékok a nevelők körében. Noha úgy gondolják (talán a kérdőívben felsorakoztatott példák ösztönző hatására is), hogy az anyanyelvi játékok nagyban befolyásolják a beszéd különböző területeinek a fejlődését. Szerencsére naponta alkalmaznak ilyen játékokat (bár összességében úgy tűnik, hogy nem tudatosan). A nagy létszám igen is, meg nem is befolyásolja az ilyesfajta játékok játszását. Ez valószínűleg játéktípustól is függ. A játékokat inkább a 2-3 év közötti gyermekeknél alkalmazzák. Pedig milyen ügyesen tudják a picik is csinálni a könnyebb, nekik való játékokat, és náluk is fontos lenne ezek alkalmazása. Minél előbb elkezdenék, annál hasznosabb lenne a gyermek beszédfejlődésében. A kisgyermeknevelők szerint a gyermekeknek is az állathangokat utánzó játékok tetszenek a legjobban. De az összes anyanyelvi játékot nagyon szívesen játsszák a gyermekek. A kérdőív utolsó kérdése nem volt kötelező, csak egy visszacsatolást szerettem volna kapni, hogy milyennek találták a kérdőívet és a témát. Egy negatív válasz érkezett: Uncsi. Igen, nem volt 277

281 túl szórakoztató ez a kérdőív, de nem is ez volt a célja. A rádöbbentés, a kihasználatlan lehetőségeknek a feltárása az anyanyelvi fejlesztésben volt a célom vele. Szerencsére a kitöltők nagy része jó véleménnyel volt a kérdőívről. Azt írták, hogy szükség van rá, hogy erről beszéljünk és hasznos az anyanyelvi játékok témáját felvetni, boncolgatni. 5.Következtetés és javaslatok Az anyanyelvi játékok olyan játékok, melyek a beszéd minden területét fejlesztik játékos formában. Használatukat sajnos ritkán tapasztaltam a bölcsődében korábbi hosszú gyakorlatom során, pedig ezek a játékok célzottan fejlesztik a beszéd különböző területeit, az anyanyelv önfeledt, játékos tanulására nagyon jól használhatóak. Elsősorban ez a negatív tapasztalat ösztönzött arra, hogy kutatásba fogjak. Feltevésem részben igazolódott, miszerint a kisgyermeknevelők nem, vagy alig használják az anyanyelvi játékokat. A kérdőív és a további megfigyelések egybehangzóan ezt mutatják. Nem olyan rossz a helyzet, mint ahogyan elképzeltem, de nem is rózsás. A mondókázást nagyon előtérbe helyezik a többi anyanyelvi fejlesztéssel szemben. De még ezt sem használja mindenki helyesen. Csak egyszer mondanak el egy-egy mondókát és túl sokat egy alkalommal. Én úgy gondolom, hogy egy mondókázási alkalomkor egyszerre kevesebb mondókát, éneket kellene felhasználni, de azokat ismételni szükséges. Egyelőre a kisgyermeknevelők inkább csak a legismertebb anyanyelvi játékokat alkalmazzák, ilyen a mondókázással egybekötött mozgás és az állathangok utánzása. A többi játéktípus elvétve vagy egyáltalán nem is jelenik meg. A rendelkezésre álló szakirodalom hiányosságai lehet ennek az egyik oka, egyelőre csak különböző könyvekből lehet összegyűjteni az anyanyelvi játékokat, ráadásul ezek a könyvek sem mind könnyen beszerezhetők. Szerintem nagyon hasznos és szükséges lenne a kisgyermeknevelőknek egy összefoglaló könyv ebben a témában, amelyben össze lennének gyűjtve az anyanyelvi játékok. De addig is ajánlanám nekik, hogy vegyenek ki a könyvtárból ilyen könyveket és készítsenek egy saját kis gyűjteményt azokból a játékokból, amelyek megtetszenek nekik. A kisgyermeknevelőket érdekli a téma, pozitívan viszonyulnak az anyanyelvi játékokhoz, csak kevesen húzódoztak tőle. Az utóbbiak úgy gondolják, hogy ennyire nem kell egy kisgyermeknevelőnek belemerülnie, ez már a logopédusok dolga és csak három éves kor felett. Pedig ha esetleg használnák az anyanyelvi játékokat, akkor nem kellene három év felett logopédus. A probléma, az esetleges értetlenség abból is adódhat, hogy van egy kis fogalomzavar a témával kapcsolatban. A mondókákat is anyanyelvi játéknak tartják a nevelők, nem tudják világosan, hogy két különböző fogalomról van szó. Tény és való, hogy a mondókák egy része bevehető az anyanyelvi játékok közé (mint mozgásfejlesztő játékok elsősorban, tehát a 3. nagy csoportba), de ezeken kívül ezer más lehetőségünk, sok-sok egyéb anyanyelvi játék van. Dolgozatommal nem azt akarom mondani, hogy mondókázás helyett csak anyanyelvi játékokat alkalmazzunk! A mondókák is nagyon fontosak, nem véletlenül használják őket már a nagyszüleink is. Azokban is megjelenik a ritmus, az állathangok, a csettintés, a fülelés, fújógyakorlatok, nyelvtorna, különféle mozgások, stb. A mondókázásnál fontos, hogy a szöveg mellett erős ritmusosság jelenjen meg, és hozzá nagymozgást vagy karmozgást szükséges végezni a gyerekekkel. Ezekkel az apró plusz tevékenységekkel tudjuk komplexen fejleszteni a beszédkészséget. Viszont az anyanyelvi játékokkal még színesebbé tehetjük az anyanyelvi fejlesztést, így az nem lesz olyan egyoldalú, egyhangú. 278

282 6.Irodalomjegyzék 6.1.Könyv Fung Emília Kovács Andrea Mackógyógytorna a beszédébresztésért, Otthoni feladatok kevésbeszédű kicsinyek szülei számára. K&J VITAL Kft. Budapest. Gósy Mária Pszicholingvisztika. Osiris Kiadó. Budapest. Gósy Mária Beszéd és óvoda. Nikol Gmk. Budapest. Gósy Mária Gráf Rózsa Beszélgessünk a kisbabával: Javaslatok, ötletek szülőknek a csecsemők és kisgyermekek beszéd-előkészítéséhez, beszédindításához és beszédfejlesztéséhez (újszülöttkortól kétéves korig). Nikol Kkt. Budapest. Hasselmann, Martina Hogy szebben beszéljek, Hogyan segíthetik a szülők gyermekük beszédfejlődését? Egmond Hungary. Budapest. Molnár Csilla 2015: A kisgyermekkori anyanyelvi nevelés összetevői. In: Dr. Simon István (szerk.): A kisgyermekkori nevelés módszertana. Nyugat-magyarországi Egyetem Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központ. Szombathely, Nemesné Kiss Szilvia Sajtosné Csendes Gyöngyi Tóth Istvánné 2004: Integrált anyanyelvi nevelés. Óvodáskortól kamaszkorig. Dávid Kiadó. Kaposvár. Richter, Erwin Brügge, Walburga Mohs, Katharina Így tanulnak beszélni a gyerekek. Akkord Kiadó. Budapest. 6.2.Elektronikus és internetes forrás Kas Bence Lőrik József Szabóné Vékony Andrea Komárominé Kasziba Henrietta A korai nyelvi fejlődés új vizsgálóeszköze, a MacArthur-Bates Kommunikatív Fejlődési Adattár (KOFA) bemutatása és validitási vizsgálata. (2016. november 13.) (1) Koraszülöttért Országos Egyesület. (2016.november 14.) Szomor Éva Szakmai levelek a kora gyermekkorral foglalkozóknak 2. kmai-levelek (2016. november 13.) Szomor Éva Szakmai levelek a kora gyermekkorral foglalkozóknak 3. kmai-levelek (2016. november 13.) 279

283 SÜVEGGYÁRTÓ TIBORNÉ Gyógypedagógia Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar Témavezető: Dr. Laczkó Mária egyetemi docens, KE PK Diktálás vagy digitálás? Az informatikai eszközök hatása különböző életkorú gyermekek írás- és fogalmazási készségére Napjainkban szinte minden életkorban gyakori a digitális technika használata. Ez forradalmasítja annak a korosztálynak a nyelvfejlődését, akik ezeken az eszközökön szocializálódnak. Pedagógiai tapasztalatok és empirikus kutatások eredményei egybehangzóan azt mutatják, hogy a tanulók előszeretettel használják az sms-nyelvet nemcsak a beszédben, de az írásban is. Néhány empirikus vizsgálat arra is rávilágít, hogy a digitális eszközök használatával megváltozott a gyermekek írása és helyesírása, átalakulóban vannak olvasási szokásaik. Hipotézisem szerint a digitális forradalom hatása fogalmazási készségüket is befolyásolja, hiszen az írás a legmagasabb rendű kommunikációs tevékenység, ami a beszédet és az olvasást egyaránt feltételezi. A digitális technológián szocializálódó gyermekek fogalmazási készségéről jelenleg kevés ismeretünk van. A tervezett kutatás általános iskolai 5. és 7. osztályos diákok fogalmazási folyamatának vizsgálatára irányul. A tanulók szerkesztésmódját és gondolkodásának menetét papíralapú és számítógépen írt fogalmazások alapján vetjük össze. A diákok mindkét esetben percet kapnak a feladatra. A két feladatot egymáshoz képest időeltolódással hajtják végre, a fogalmazásokhoz azonos témát és címet kapnak. Mindkét esetben vizsgáljuk a fogalmazások terjedelmét (szószám, mondatok), a fogalmazások koherenciáját, továbbá a tévesztéselemzések alapján követjük a gondolkodási és szerkesztési folyamatokat. A számítógépes fogalmazások esetén a Spyrix Free Keylogger nevű programot alkalmazzuk. Az előadás részletesen bemutatja a kutatás eredményeit és mindezek tükrében pedagógiai konzekvenciákat fogalmaz meg. 280

284 Dictating or digitating? The effect of information-technological tools on written and oral communication skills of learners of different age groups Nowadays digital technology is often used by every age groups. Information-technological tools revolutionize the language development of children. Pedagogical experiences and results of empirical studies pointed out that language learners prefer using the spoken and the written forms of SMS-language as well. Some empirical studies revealed the consequences of applying digital tools: children s handwriting and orthography have changed recently, moreover, their reading habits undergo a transformation. It is hypothesized in this research paper that digital revolution has a major impact on children s speaking skills since our writing skill is a higher-level of communicational activity where the role of reading and the role of writing is also important. Speaking skills of children, whose socialization was influenced by digital technology, is a lessknown field of research. The focus of the proposed study is on the written and oral communication skills of fifth and seventh-graders. The style of editing and the style of cogitation are compared on the basis of written and typewritten sources. Learners have minutes to complete both tasks. Tasks are implemented at a different time, although the title and the topic of the written exercises are the same. Content (the number of words, sentences) and coherence are examined in both cases, moreover, cognitive and constructional processes are followed up according to the analysis of mistakes method. In case of typewritten texts the Spyrix Free Keylogger software is applied. The presentation introduces the results of the research and as a conclusion of them it draws pedagogical consequences. 281

285 1. Bevezetés A mondat a gondolatok eleven valósága; a mondatfűzés módja egyben gondolkodási forma is. Deme László Ahogy nyelvészünk is említi, a mondatok fűzése, kapcsolása egy gondolkodásmenet eredménye. Ezt a gondolkodásmenetet egy szövegalkotási folyamatban jól nyomon lehet követni. Napjainkban azonban már nem biztos, hogy ezt a szövegszerkesztést a gyermekek kézzel hozzák létre. Egyre több helyen nyúlnak a digitális eszközökhöz, mind az iskolában, mind az otthoni tanuláshoz, ezáltal a kézírás jelentősége háttérbe szorul. A digitalizáció nagymértékben terjed az oktatásban is. Egyre több helyen jelennek meg IKT eszközök, bővül az interaktív táblát használó iskolák száma, sok helyen alkalmazzák a táblagépeket és az oktatás segédeszközeként tűnik fel a mobiltelefon is. A diákok az önálló munkájuk során is mind gyakrabban használnak internetes forrásokat. Mindennapjaikat is áthatja az információs és kommunikációs technológia, ezen eszközök nagymértékű használata, hiszen főbb kapcsolattartásuk a közösségi oldalakon történik. Don Tapscott nem véletlen nevezi digitális bennszülötteknek ezen a digitális kultúrán szocializálódó fiatalokat (Tapscott 2001). Néhány empirikus vizsgálat arra is rávilágít, hogy a digitális eszközök használatával megváltozott a gyermekek írása, helyesírása, átalakulóban vannak olvasási szokásaik. (Laczkó- Kovácsné 2015). A növekvő digitális eszközhasználat hatására a megkérdezett pedagógusoknak az a tapasztalata, hogy egyre több az agrammatikus mondatforma, csökken a konkrétság kifejezése, a szavak lerövidülnek, több a fatikus forma, a hezitálás. A számítógéppel írt szövegek koherenciája csökken, ez annak is köszönhető, hogy a számítógépes szövegírás már nem betűről-betűre és nem szóról-szóra halad, hanem lehet ugrálni a szövegben, innenonnan másolni. (Bódi 2000). Az írás a legmagasabb rendű kommunikációs tevékenység, mert feltételezi a beszédet és az olvasását is (Laczkó-Kovácsné 2015). Kézírás közben több agyi funkció is aktivizálódik, amit elsősorban a kézírás finommotoros mozgása hoz létre. De vajon változtat-e a gépírás ezeken az agyi funkciókon, vagy ugyanezek a területek bekapcsolódnak a gépírás során is? A feltett kérdésre nem tudunk egyértelmű választ adni, hiszen napjainkban még nincs elég kutatás arra irányulóan, hogy kézzel, vagy számítógéppel írnak-e jobb fogalmazást a gyerekek. Vizsgálatomban azt kívánom bemutatni, hogy van-e és milyen hatása a gyerekek írásbeli fogalmazáskészségére az informatikai eszközök egyre gyakoribb használatának. Azaz papír alapon, vagy digitálisan írnak-e a gyerekek komplexebb fogalmazásokat. 2. Szakirodalmi áttekintés Amint a bevezetőben is említettem, az írás a legmagasabb szintű kommunikációs tevékenység, ami feltételezi a beszédet és az olvasást. Ezért fontos megtárgyalnunk a vizsgált korosztályra (10-14 év) jellemző beszédprodukciós és beszédpercepciós jellemzőket, valamint a mentális lexikonjuk alakulását. 282

286 2.5 Korábbi kutatások Laczkó Mária és Kovácsné Nagy Ibolya vizsgálta a számítógép lehetséges hatását a digitális nemzedék írására, helyesírására vonatkozóan. A vizsgálatban az ábécé kisbetűit kellett a diákoknak (7. és 10. osztály) először kézírással, majd egy másik alkalommal gépírással leírni. A másik feladatban meg kellett fogalmazniuk egy-egy mondatot, ami az olvasás, illetve az írás szóval kezdődik. Ezt a feladatot is először kézzel, majd számítógépen kellett megírniuk. A fiatalabb tanulók az ábécét kézírással átlagosan 20 másodperccel gyorsabban írták meg, mint géppel. Az idősebbek körében a gépelés volt gyorsabb. A mondatalkotási feladatban a fiatalabbak ugyanazt a teljesítményt nyújtották, mint az ábécé írásakor, az idősebb korosztálynál nem volt számottevő különbség a kétféle írás között. A mondatalkotásban az időeredményekkel összefügg, hogy milyen típusú mondatokat alkottak a diákok. Mindkét korcsoportra jellemző, hogy a gépírásnál nőtt az összetett mondatok aránya. Megnézték a helyesírási hibák arányát is, s a a hibák jelentős aránya alapján úgy fogalmaztak, hogy a számítógépes írásnak kedvezőtlen hatása lehet a tinédzserek helyesírására (Laczkó-Kovácsné 2015). 3.Vizsgálat ismertetése 3.1 Kutatás célja Mindezek alapján kutatásom célja, hogy összehasonlítsam általános iskolai tanulók papír alapon és számítógéppel írt fogalmazásait. A fogalmazásokat több szempontból is megvizsgálom, mivel a digitális technológián szocializálódó gyermekek fogalmazási készségéről jelenleg nagyon kevés ismeret áll rendelkezésünkre. 3.2 Kutatási kérdések Melyik fogalmazás lesz hosszabb, a kézzel vagy a géppel írt? Melyik esetben összetettebb a gondolkodásmenet? Sok különbség lesz-e a fogalmazások között? Miben tér el a két korcsoport fogalmazása? 3.3 Hipotézisek 1. Feltételezem, hogy a papír alapon írt fogalmazások hosszabbak lesznek. 2. Feltételezem, hogy a kézírás esetén kevesebb lesz a tévesztés és módosítás. 3. Feltételezem, hogy a két korcsoport eredményei azonos tendenciát mutatnak. 3.4 Vizsgálati személyek A vizsgálati személyek Koppány-völgye Kistérségben élő 5. és 7. osztályos diákok. A gyermekek a Tabi Takáts Gyula Általános Iskola és AMI tanulói. Mindegyikük tipikus fejlődésű, ép hallással és ép intelligenciával rendelkezik. Hátrányos helyzetű gyermek nincs 283

287 köztük, nyelvi elmaradást sem mutatnak. Mindkét évfolyamon emelt óraszámban tanulnak idegen nyelvet az osztályok. A gyermekek és szüleik is beleegyeztek a vizsgálatba. A fogalmazásokat informatika tanórán írták a gyerekek, a megszokott iskolai keretek között. Informatika tanáruk a vizsgálatok ideje alatt jelen volt. A fogalmazásokat összesen 32 tanuló írta meg. Ebből 19 tanuló volt jelen mindegyik feladat végrehajtásánál. A többiek vagy az egyik, vagy a másik feladat végrehajtásánál hiányoztak, így egyelőre az ő fogalmazásuk nem értékelhető. A feladatpótlásuk folyamatban van. 3.5 Vizsgálati módszerek ismertetése A tanulók szerkesztésmódját és gondolkodásának menetét papír alapú és számítógépen írt fogalmazások alapján vetem össze. A diákok mindegyik feladat megírására percet kapnak. Első körben a számítógépen írták meg a fogalmazásokat, majd egy hónap elteltével kézírással is. A feladat témája mindkét esetben kötött és azonos címet visel: Mire jó az internet? A számítógépen írt fogalmazásokat a Spyrix Free Keylogger nevű program segítségével értékeltem, mely program működéséről egy további fejezetben beszélek. A papír alapú fogalmazásokhoz azt az instrukciót kapták a diákok, hogy a javítás csak áthúzással, vagy zárójellel történhet. A javítás alatt is látszani kell a szövegnek, amit áthúzott, satírozás nem lehetséges. A fogalmazások megírásához használhattak tollat vagy ceruzát is, de ceruzával való írás esetén radír használata nem volt engedélyezett. A statisztikai eredmények az SPSS (13.00 verzió) program segítségével számoltam ki Számítógépes program bemutatása A Spyrix Free Keylogger nevű program egy bárki által szabadon használható és letölthető program. Telepítés után a megfigyelni kívánt paramétereket meg lehet adni a programban. Jelen vizsgálathoz a következő adatok lettek a számítógépen szűrési feltételnek beállítva: Szűrésre került a mondatok száma és a szószám. A szószámnál nem vettem figyelembe a határozott névelőket, a mondatszámnál a cím nem került bele az adatokba. A tévesztések és javítások szűrése több kritérium alapján került leválogatásra. Első körben szűrésre kerültek a leütési hibák, ahol csak az egy-, illetve kétbetűs tévesztéseket rögzítette a program. Ezek nem képezik a tévesztések és javítások értékét, mivel a véletlen elütések nem a gondolkodásmenet változása miatt jönnek létre. A második kritérium az volt, hogy a szó, a szószerkezetek, illetve a mondatok kitörlése is megszámolható legyen. Amennyiben a szó nincs befejezve, de törlésre került és más szó lett írva helyette, azt is egy szónak számítjuk. Fogalmazásokból kivett példák: Az interneten lehet (főzési) recepteket Jó (dolo) lehet, ha Ha valaki munkát keres és (kérik tőle) fel akarja tölteni. (Most is van ilyen) Már van ehhez hasonló. Jelen esetben csak zárójelben tudom megjeleníteni a kitörölt szavakat, illetve mondatokat. A programban ugyanígy jelenik meg az előhívásnál. Ha a gyerek kitörölt valamit, a szerkesztett szövegben, amit gépel, nem látszik, ő csak annyit lát, mint egy teljesen átlagos 284

288 szövegszerkesztés esetén, hogy egy szó eltűnt, és másik került a helyére. A program viszont rögzíti és előhívásnál ugyanígy zárójelben jeleníti meg a törölt elemeket. Ezek alapján meg lehet számolni, hogy hány szót, szószerkezetet, illetve mondatot törölt ki, vagy javított át a tanuló a fogalmazás megírása közben. A helyesírás jelenleg nem szerepel a szűrési feltételek között, mivel a kutatásom célja jelenleg a szerkesztettségre, illetve a gondolkodásmenetre fókuszál. A diákok a fogalmazás megírása előtt nem tudták, hogy a program milyen információkat rögzít, hogy ne ezekre figyeljenek az írás közben. A program titkosítva fut az írás alatt, tehát ez sem számít zavaró körülménynek. Majd miután megírták a fogalmazásokat mondtam el, hogy nem a helyesírásukat szeretném ellenőrizni Eredmények Fogalmazások hosszúsága mondatok alapján Az 5. osztályosok fogalmazásaiban lényeges különbség található a kézzel és a géppel írt szövegben a mondatok számában. Kézírás esetén több a mondatszám a géppel írt szövegekhez képest valamennyi tanuló esetében. Mindössze egy tanuló volt, akinél megegyezik a mondatok száma a kétféle írásmód között, s egy másik esetben a géppel írt fogalmazás javára billen a mérleg. Valószínűleg ez annak tudható be, hogy ez a korosztály még kevésbé használja az informatikai eszközöket, életkorukból kifolyólag még a kézírás használata dominál. Az alsó tagozatban főleg kézzel írt fogalmazásokat alkottak, s ez jellemzi a megkezdett felső tagozatot is. Vélhetően kapcsolattartásuk még többnyire személyes érintkezés útján történik, csak kisebb részben a közösségi oldalakon. Erre vonatkozó pontos adatokkal ugyan nem rendelkezünk, ezért ez az életkori sajátosságokból csak valószínűsíthető. A kézírásban és a gépírásban kapott fogalmazások mondatszámának eltéréseit a statisztikai vizsgálat nem igazolta. Így az eredmények csak tendencia jellegűek. A hetedik osztályosok között a mondatszámokban már nincs olyan jelentős eltérés, mint az előző korosztályban, sőt néhány tanulónál éppen fordítva látható a különbség, azaz a géppel írt szövegeikben több a mondatok száma, mint a papír alapú fogalmazásokban. Mindez Valószínűsíthetően azzal magyarázható, hogy ők már többet használják a számítógépet mind az iskolai feladatokhoz, mind pedig szabadidős célokra. Így jobban ismerik a használatát, könnyebben kezelik és talán gyorsabban is, ezért több mondatot gépelhetnek, mint amennyit ceruzával vagy tollal a papírra vetnek. az 5. osztályosok között jelentős különbség látható a kézzel és géppel írt fogalmazások szószáma között. A kézzel írt fogalmazások szószáma szignifikáns mértékben magasabb a géppel írtakhoz képest. 285

289 Ugyanakkor a hetedik osztályosoknál talált szószámbeli eltérések statisztikai próbával nem igazolhatóak, ezért így azok ismét csak tendencia jellegűek. Ez a tendencia viszont inkább a gépírás javára dől, tehát ott a több a szavak száma. MLU szám mondatok tekintetében Az MLU szám a gyermeknyelvi szakirodalomban szokásos mutató, ami meghatározza a mondatok hosszát a bennük lévő szavak alapján. (Crystal 1998). Kiszámítása úgy történik, hogy a szavak számát elosztjuk a mondatokéval. Kiszámításánál figyelembe vehetjük az összes szót, illetve csak a tartalmas szavakat. Mivel a számítógépes programban azt az utasítást adtam, hogy a határozott névelőket ne vegye figyelembe, így a kézzel írt fogalmazásokban is ez alapján történt a szavak számolása. Így az MLU számot a névelők nélküli adatok alapján határoztam meg. Az MLU számban az 5. osztályban nem mutatkozott szignifikáns eltérést. Volt olyan diák, akinek a kézzel írt fogalmazásában több ez a mutató, másoknak a géppel írtban, és volt olyan is, akinél nem volt különbség. A mondatok hossza tehát náluk nem tért el kézzel és a géppel írt fogalmazásokban jelentősen. A 7. osztályosok MLU értékeiben a talált különbségek a statisztikai próbával itt sem igazolhatóak, azonban az esetek többségében inkább a gépírásban írt fogalmazásokban nagyobb ez az érték. Náluk tehát a géppel írt mondatok tűnnek hosszabbnak Tévesztési és javítási arányok A tévesztések illetve javítások arányánál amint korábban említettem nem a helyesírási hibákat nézem, hanem a gondolkodásmenetet szerettem volna követni. azt vizsgáltam, hogy a fogalmazáson belül hányszor változtatták meg a diákok a gondolatmenetüket, vagyis hányszor töröltek egy szót, szószerkezetet, illetve mondatot, amit ezután akár egy másikkal helyettesítettek, vagy teljesen más irányba haladt a gondolkodásmenetük. Először az 5. osztályosok tévesztési arányait néztem meg: Többnyire a szavakat változtatták meg, mind a kézírás, mind a gépírás esetében. A kézírás esetén csak egy tanuló és csupán egy esetben módosított szószerkezetet, mondatot pedig egyáltalán nem javított, illetve nem törölt ki senki. Ugyanez a gépírás esetében már nem mondható el. Többen is módosítottak szószerkezetet és a mondatok javítási aránya is megnőtt. A hetedikeseknél is hasonló a tendencia, bár itt két tanulónál a kézírás esetén is megjelenik a mondatokat érintő törlés és javítás. A gépírásban pedig ugrásszerűen megnő a törlések száma, főleg a szavak esetében, bár a többi vizsgált nyelvi egység esetében szintén jelentősen növekedik a módosítások száma. 286

290 4. Hipotézisek igazolása, következtetések 1. Feltételezem, hogy a papír alapon írt fogalmazások hosszabbak lesznek. A fenti eredmények nagy része igazolja a hipotézisemet. Az 5. osztályos tanulók körében az állítás igaz, mind a mondatszám, mind a szószám esetén. A kézírásban több szó felhasználásával alkották meg a tanulók mondataikat, és mondatszámuk is több mint a gépírás esetén. A 7. osztályosok körében az állítás csak félig nyert bizonyítást, mert több olyan fogalmazás is volt, ahol a gépírás javára billen a mérleg. Bár ez csak a szószámok esetén igaz, a mondatok száma átlagosan még itt is a kézírás esetén volt nagyobb. 2. Feltételezem, hogy a kézírás esetén kevesebb lesz a tévesztés és módosítás. A javítások aranyából egyértelműen lehet következtetni erre az állításra. Mindkét korosztályban megfigyelhető, hogy a papír alapú fogalmazások esetén komplexebb volt a gondolkodásmenet, ezért kevesebb volt a javítások aránya. A gépírásban azonban ugrásszerűen megnőtt a módosítások aránya, főleg a szószám tekintetében. A szószerkezetek és mondatok esetén szintén romlás figyelhető meg. Még a 7. osztályban is ez a tendencia, holott az e korúak feltételezhetően többet használják az informatikai és kommunikációs eszközöket. 3. Feltételezem, hogy a két korcsoport eredményei azonos tendenciát mutatnak. Azonos tendenciát csak a javítási arányok mutatnak. A mondatok tekintetében is majdnem azonos a tendencia a korcsoportokban, de itt már van némi eltérés egy-egy személy esetében. A szószámnál már lényegesebb a különbség, itt az idősebb korcsoportban a gépírás esetében lett jobb a szószám aránya. A két korcsoportban nincs túl nagy életkori eltérés, mégis a fogalmazásaikon meglátszik ez a néhány év korkülönbség is. Valószínűsíthető, hogy ez annak is köszönhető, hogy a 7. osztályban több új tantárgy is megjelenik, aminek köszönhetően a diákok szókincse is növekszik. Következtetések A kisszámú minta miatt csak erre a csoportra lehet következtetéseket levonni. A vizsgált gyerekek csoportjában megállapítható, hogy a kézírás valóban fontos és bonyolult agyi mechanizmusa révén komplexebb gondolkodást tud létrehozni. Ezt a gondolkodási folyamatot, azok a finommotorikai mozgások indítják be, amelyekre a kézíráshoz szükség van. A gépíráshoz is szükségesek ezek a finom mozgások, de nem olyan mértékben, mint a kézírásnál. Aki nem tanult gépírást, annál nagyobb a szerepe még a nagymozgásoknak, ujjaik nem végeznek olyan kifinomult mozdulatokat, mint egy tanult gépíró esetében. Így feltételezhetően nagyobb figyelmet igényel a szem-kéz koordinációjuk, mivel egyszerre kell a monitort és a billentyűzetet is figyelniük. Ez a koordináció elvonhatja a tartalom megformálásáról a figyelmüket, ami a gépírásban a módosítások nagyobb számának a növekedéséhez vezethet. 287

291 Ezért pedagógiai szempontból mindenképp a kézírás preferálása javasolt, illetve az IKT eszközök megfelelő használatának megtanítása. 5. Összegzés Napjaink rohanó informatikus világában, nagyobb figyelmet kellene fordítani a vizsgált korosztály beszédének és írásának kutatására. Sajnos ezeknek a fiataloknak sem a beszédprodukciójukról, sem a beszédpercepciójukról nem áll rendelkezésünkre megfelelő számú tudományos kutatás. Az írás tekintetében még kevesebb információval rendelkezünk. Ezért kutatásomat szeretném nagyobb elemszámú mintára kiterjeszteni, valamint szükségét látom a kutatás elvégzésének a 9. és 11. osztályosok körében is. A jövőben szeretném elvégeztetni a fogalmazások íratását az iskola másik 5. és 7. osztályosainál, akik sport tagozatra járnak, mert érdemesnek látom összevetni az emelt nyelvi tagozat és a sport tagozat eredményeit. Jelen kutatás egy másik kérdést is felvet. Vajon milyen mechanizmusok szükségesebbek a gépírás pontosabb elvégzéséhez, ami a kézírás esetén fellelhető, s ha tanulnák a gyerekek a gépírást, az változtatna-e valamit a gondolkodásmenetükön? Az oktatásban és otthon is egyre inkább előtérbe kerülnek az IKT eszközök, így egyre többet fogják a gyerekek ezeket használni. A mai világban szükség is van rá, sőt egyes fogyatékossági csoportoknál kifejezetten segítő, ha jelen vannak. Gondolok itt a hangos könyvekre, egyes felolvasó programokra, illetve kifejezetten a vakok és gyengénlátók számára készült számítógépes programokra. A siketek számára is nagyon fontos az eszközök által adott vizuális megerősítés, s a tanulásban akadályozottak számára is íródtak már segítő programok. Amerikában egyes kutatásokkal azt akarják bizonyítani, hogy már nincs is szükség a kézírás tanítására, az IKT eszközök használata kiváltja ezt a tanulási mechanizmust. Kutatásomból kifolyólag épp ennek az ellenkezőjét látom, vagyis hogy nagyon nagy szükség van a kézírás tanítására a modern technológiák ellenére is. Olyan agyi folyamatokat indít be az írás és a hozzá kapcsolódó mozgássor, ami megkönnyíti a gondolkodást. Mindkét agyféltekét igénybe veszi, ezáltal komplexebb mondatok alkotására vagyunk képesek. Azok a diákok, akik ráadásul nem tanulják a gépírás elsajátítását, sokkal több energiát fektetnek a billentyűk lenyomására, valamint a monitor ezzel egyidejű nézésére, így gondolataik is elkalandozhatnak. Nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a szem-kéz koordinációra, mint magára a fogalmazásra. A kézírás esetében ez már egy begyakorolt mozdulatsor, ami nem igényel külön erőfeszítést ebben az életkorban. A kézírásnál, már a fogalmazás szabályait szem előtt tartva általában körvonalazódik a leírandó gondolat a gyermek fejében. Hiszen megtanulta, hogy figyelni kell a külalakra is, így nem célszerű sokszor javítani, mert a zárójelek rontanak a fogalmazás összképén. Ezzel ellentétben a gépírásnál kitörölhetünk bármit, a végső fogalmazásban nem fog látszani, így hátránya sem keletkezik belőle, ha bármit is módosít. Isaac Asimov gondolata is tükrözi az írás fontosságát: Az írás számomra nem több, mint az ujjaimmal való gondolkodás. (Isaac Asimov) 288

292 Óvatosan, de ki merem jelenteni, hogy a kézírás által jobb minőségű és terjedelmű fogalmazások készülhetnek, mint a számítógépen való írás esetén. Hogy ez az állításom biztosan megállja a helyét és bátran ki merjem jelenteni az előző óvatos állításomat, a jövőben folytatni fogom ezt a kutatást. Addig is egy jó tanács a kéz- és a gépíráshoz: Az írás és a szerkesztés klasszikus szabálya: amikor írsz, ne habozz belefoglalni valamit; amikor szerkesztesz, ne habozz kidobni. 6. Felhasznált irodalmak (Chris Guillebeau) Bódi Zoltán, Az informatika nyelvhasználatának hatásai és nyelvstratégiai háttere. Magyar nyelv,xcvi Gósy Mária, Pszicholingvisztika. Budapest. Corvina Kiadó. Laczkó Mária, A beszéd és az olvasás az anyanyelvben és az idegen nyelvben. Pécs. Genianet Kiadó. Nagy Zsuzsanna,2013. A fogalmazásértékelés megbízhatósága két független bíráló értékítéleteinek elemzése. Magyar Pedagógia 113/ Neuberger Tilda A spontán beszéd sajátosságai gyermekkorban. ELTE Eötvös Kiadó. Budapest Laczkó Mária-Kovácsné Nagy Ibolya Hogyan hat a számítógép a digitális nemzedék írására, helyesírására? Alkalmazott nyelvtudomány 15.évf.1-2.sz./2015: Don Tapscott Digitális Gyermekkor. Kossuth Kiadó. Budapest. David Crystal A nyelv enciklopédiája. Osiris Kiadó. Budapest Pléh Csaba-Lukács Ágnes Pszicholingvisztika 1. Akadémiai Kiadó. Budapest. Internetes hivatkozások Laczkó Mária A mentális lexikon a szóasszociációk tükrében a tinédzserek anyanyelv- és idegennyelv-elsajátítási folyamatában Macher Mónika Doktori disszertáció beszédpercepciós és szóaktiválási folyamatok elemzése tanulásban akadályozott gyermekeknél Simon Viktória, Modern kódkeveredés: az internetes nyelvhasználat hatásai fiatalok írásbeli fogalmazásaiban. Anyanyelv-pedagógia

293 SZARKA BERNADETT Óvodapedagógus Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar Témavezetők: Dr. Podráczky Judit egyetemi docens, KE PK Dr. Vörös Klára egyetemi docens, KE PK Lélektükör A hátrányos helyzetű családok bevonása az óvodai nevelésbe a biblioterápia eszközeivel Témaválasztásomat meghatározta, hogy életem szerves része a hátrányos helyzetű családoknak, gyermekeknek való segítés civil szervezetek révén, melyekben önkéntes munkát végzek, valamint pályám során is hátrányos helyzetű gyermekekkel szeretnék foglalkozni. Az Élmény Tár Tanoda önkéntese voltam több éven keresztül, ahol hátrányos helyzetű, mélyszegénységben élő gyermekek számára teremtenek lehetőséget a tanulásra, szabadidős tevékenységek kipróbálására, kulturális programokra. Egy olyan közösségi teret alkottak meg már évekkel a tanoda kezdete előtt, ahova a környékbeli mélyszegénységben élő gyerekek és jobb módú társaik egyaránt betérhetnek és közös játékokon, fejlesztő tevékenységeken keresztül jól érezhetik együtt magukat. A gyermekeket sok esetben a mentorok és önkéntesek kísérik haza, így találkoztam a szülőkkel is. Ezek a találkozások ébresztettek rá, hogyha segíteni szeretnék a gyermekeiknek, akkor először a szülőkkel kell megtalálnom a közös hangot. Ugyanezzel a társadalmi csoporttal találkoztam a külső gyakorlatomon a Bükkösdi Óvodában, ahol szintén azt tapasztaltam, hogy első lépésként a szülővel kell megteremteni a kapcsolatot, hogy a gyermek nevelése sikeres legyen. Voltaképpen ez adta az indíttatást, hogy vizsgálatomat körükben végezzem. Egyetemi tanulmányaim során megismerkedtem a biblioterápia módszerével, amely felkeltette az érdeklődésemet. A történetek mindenki számára egyértelmű tanulságán kívül hordoznak olyan jelentéstartalmakat, melyeket a személyes életünkre tudunk vonatkoztatni, és felismerhetjük, hogy nincs olyan probléma a világon, amivel ne küzdene más is rajtunk kívül. Ennek hatására fogalmazódott meg bennem az elképzelés, hogy a biblioterápia eszköztárát alkalmazzam a hátrányos helyzetű családok körében végzett kutatásomhoz.célom, hogy megvizsgáljam, milyen hatással van a hátrányos helyzetű családokban a szülőkre a biblioterápia foglalkozás. 290

294 Soul Mirror Involvement of disadvantaged families into nursery education by bibliotherapic instruments My thesis topic was chosen because of my involvement in helping disadvantaged families and childrenvia NGOs. This issue is an organic part of my own life, as I myself do some voluntary work at some organizations, and I definitely want to keep helping them in my further career. I was a volunteer at Élmény Tár Tanoda (an experience-focused educational facility) for many years, where educational opportunities are given for those of deep poverty and the underprivileged. Besides they create possibilities for trying out some free-time activities and cultural programmes. This community establishment was created years ago to give opportunity to both very poor and better-off kids for mutual playing, learning and development. Since those kids are quite often seen home by volunteers and mentors, I could meet their parents too. Those meetings made me realize that if I want to help the kids, first I need to help their parents, that I must find the common voice with them.i met the same layer of society during my external internship at Bükkösd Kindergarten, where I also got the impression that the first leap is to start communication with parents in order to begin a successful education of a child. Actually that was the trigger of my research in that circle. During my university studies I had a chance to get acquainted with the method of bibliotherapy, which really interested me. The stories we read carry a meaningful content besides that information, which is apparent to all of us.we obviously can relate the stories to our own lives; realize that there are no such problems in the world that other people would not struggle with. As a result I decided to try using the tools of bibliotherapy at disadvantaged families with my research. 291

295 Problémafelvetés Az utóbbi években/évtizedekben a hátrányos helyzet kérdésköre mind a neveléstudományi, mind a társadalomtudományi gondolkodásban hangsúlyosan jelent meg. A tudományos gondolkodás mellett naponta előkerül a szociálpolitikai diskurzusokban is.az okok és a következmények kutatása mellett az egyik legfontosabb kérdés az, hogy milyen eszközökkel tudjuk a hátrányos helyzetű családok helyzetét előnyösen befolyásolni. A válaszok elsősorban a szociálpolitikai eszközöket részesítik előnyben, valamint az oktatás társadalmi mobilitásban betöltött szerepére hívják fel a figyelmet. A hátrányos helyzet azonban azzal együtt, hogy kijelöli az egyén helyét a társadalomban, számos ponton befolyásolja az életét. Az anyagi és a szociális hátrány hat az egyén identitására, önértékelése, és ez a hatás a szülő-gyermek kapcsolatra is kiterjed. Ezért az intervenció során a materiális jellegű segítségnyújtáson kívül szükségesolyan más természetű lehetőségekben is gondolkodni, amelyek az egyén önbecsülésére, önértékelésére pozitívan hatnak és a szülői kompetenciát erősítik. Erre kínál lehetőséget egy viszonylag újszerű és meglehetősen kevésbé alkalmazott módszer, a biblioterápia. A hátrányos helyzet problémaköre Hátrányos helyzetű (HH 28 ) az a gyermek, az a tanuló, aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, és vagy alacsony a szülők iskolai végzettsége, vagy alacsony a szülők foglalkoztatottsága, vagy elégtelen lakókörnyezet, illetve lakáskörülmények között él. Halmozottan hátrányos helyzetű (HHH 29 ) az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek, aki esetében a fenti három körülmény közül legalább kettő fennáll. 30 Magyarországon a hátrányos helyzetű családok számának csökkenésefigyelhető meg ról 2014-re. Ez biztatónak tűnik, azonban csak a jogszabály-módosításoknak köszönhető a 9,4%-os csökkenés. Jelenleg az óvodás gyermekek 17%-a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetűnek számít. A HH-tanulók aránya a szakiskolákban a legmagasabb (19%), az általános iskolákban az óvodákhoz hasonlóan 17%, a gimnáziumokban pedig csupán 4,3%. A halmozottan hátrányos tanulók aránya vonatkozásában is hasonló a különböző iskolatípusok sorrendje: míg a szakiskolákban és az általános iskolákban minden tizedik tanuló HHH, addig a gimnáziumokban csupán minden századik. Nagy területi különbségek figyelhetőek meg az országon belül. A legkimagaslóbb eltérések az ország északi és nyugati régiói között figyelhetők meg. A HH aránya a következő területeken a KSH adatai alapján (KSH, 2015): Észak-Magyarország: 28-29% Közép-Magyarország: 5,9% Nyugat-Dunántúl: 6,5% 28 Hátrányos helyzetű 29 Halmozottan hátrányos helyzetű évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatóságról 67/A. 292

296 A HHH-arány tekintetében is hasonló a régiók rangsora, csak az eltérések még szélsőségesebbek. Míg Közép-Magyarországon 2% alatti a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya, addig Észak-Magyarországon 19%, azaz majdnem minden ötödik tanulónak az átlagnál több nehézséggel kell megküzdeniecsaládi körülményei, s szociális helyzete miatt. A hátrányos helyzet definíciója alapján a szülők alacsony foglalkoztatottsága a hátrányos helyzetű családdá nyilvánítás egyik oka, ezért megvizsgáltam a munkanélküliség szempontjából is az egyes régiókat.az északi régiókban nagyrészt 20% feletti a munkanélküliség, valamint súlyosan érintett terület a dél-dunántúli régió is ahol 10-20% közé esik a munkanélküliek száma. A főváros környéki terület és a nyugat-dunántúli megyék jobb eredményeket mutatnak, a munkanélküliség itt jellemzően 7% alatti. (2.) A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű családok számának viszonylagos stagnálása a generációk közti átörökítés miatt figyelhető meg. Az ezt befolyásoló tényezőket anyagi helyzet, szülők iskolai végzettsége, kulturális tőke vizsgálva jutott arra a következtetésre Kapitány Balázs, hogy a korai iskolaelhagyásra, sikertelen karrierkezdetre nagy hatással van már a középfokú iskola megválasztása. Az érettségi megszerzésénél az anyagi helyzet játszotta a legnagyobb szerepet, ám amíg ezt a változót nem vonták be a vizsgálatba, addig a kulturális tőke mutatott szignifikáns összefüggést a középfokú végzettség megszerzésének sikerességével. Befolyásoló tényező továbbá a nem is a középiskola sikeres elvégzésében. A vizsgált tanulók közül a lányok 80 százaléka, míg a fiúknak csak a 64 százaléka tette le sikeresen érettségi vizsgát(kapitány, 2012). Amennyiben tehát a szülők kulturális tőkéje befolyással van a gyermek iskolai végzettségére és a sikeres karrierkezdetre, akkor előbbi befolyásolásával elősegíthetjük a felnövekvő generáció esélyeit a kitörésre a hátrányos helyzetből. Ha tehát a biblioterápia foglalkozással sikerül elérni, hogy a szülők többet olvassanak, érdeklődjenek az irodalom iránt, ezzel növelik a család kulturális tőkéjét, az pozitívan hathat majd a gyermekeik boldogulására is. Intézményes nevelés és szülői bevonódás A Nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (Nkt) 8. (2) bekezdés értelmében: A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt.a szülő kötelessége, hogy biztosítsa gyermeke óvodai nevelésben való részvételét, továbbá tankötelezettségének teljesítését! [Nkt. 72. (1) b)] (4) A szeptember 1-től bevezetésre került kötelező óvodáztatási törvény azt jelenti, hogy az eddigieknél is nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk a szülőkkel való kooperációra a gyermekek intézménybe való beilleszkedésének, majd a megfelelő fejlődésének érdekében. Korábban a koragyermekkori nevelés elsősorban a család feladata volt,az állam a korai szakaszban elsősorban az egészségügyi intézmények révén jelentmeg a családok életében, illetve a kisgyermekkori nevelési intézmények biztosításával elsősorban a szülők munkaerőpiaci részvételét kívánta biztosítani (Lannert, 2015). A törvénymódosítás eredményeképpen vélhetően jelentősen nő az óvodákban a rossz családi körülmények közül érkező gyermekek száma, akiknek kiemelten fontos a minőségi intézményes nevelés, ám ezt a szülő együttműködése nélkül nem lehet megvalósítani. Többek 293

297 közt ezért tűzte a pozitív szülőség programot az Európai Unió is zászlójára. Az Európa Tanács által szorgalmazott, pozitív szülőséget támogató szakpolitikák kialakításához 2006-ban megfogalmazták az alapvető elveket és feltételeket. 31 Ezek szerint a szülői feladatok gyakorlása egyfelől egy privát tevékenység, a család belügye, és saját döntése szerint valósul meg. Másrészt ezeknek a tevékenységeknek a támogatása az állam feladata, biztosítania kell azokat a szolgáltatásokat, melyek révén elősegíti, hogy a szülő megfelelően tudja kielégíteni gyermeke szükségleteit. A kutatások eredményeinek fényében biztosak lehetünk abban, hogy a gyermek iskolai beilleszkedésének ésteljesítményének legfontosabb befolyásoló eleme a család és a szülők jellemzői (Nechyba, 1999; Desforges, 2003, Podráczky et al, 2012).Hangsúlyozzuk a szülők aktív részvételét a gyermekek iskolai, óvodai életében, ám számolnunk kell azzal a tényezővel, hogy a szülők különböző mértékben szeretnének bevonódni, és ez a bevonódás személyiségfüggő is, nemcsak az esetleges motiváltság hiánya okozza. Williams és munkatársai (2002) angliai vizsgálatukban 5 és 16 év közöttigyermekek szüleit interjúvolták meg, hogy kiderítsék, milyen mértékű és formájú a megkérdezett szülők körében ez a részvétel, és mennyireelégedettek ezzel a helyzettel. A válaszadások alapján a kutatók azt a következtetést vonták le, hogy az érdeklődő szülők aránya nagy, kétharmada a megkérdezetteknek és az iskola fogadókészségét is 94%-ra értékelték. Kérdés azonban, hogy a magukat nagymértékben bevonódottnak jellemzett, a szerzők által a hiperaktív -nak titulált szülők mellett a többiek is megtalálhatják-e a lehetőséget a bevonódásra. A biblioterápia meghatározása, kialakulása Annak ellenére, hogy az úgynevezett meseterápia évezredes múltra tekint vissza, Boldizsár Ildikó szerint Az emberiség első meseterapeutája minden bizonnyal Sahrazád (leánykori nevén Seherezádé) lehetett, aki addig mesélt egy megcsalt és bosszúra éhes férjnek, míg annak lelkében le nem csillapodott a düh, a féltékenység, a zűrzavar és a bosszúvágy (Boldizsár, 2010). a biblioterápia még mindig csak szűkebb szakmai körökben terjedt el, alkalmazása nem jellemző a közoktatásban,és a betegség vagy a társadalmi hátrány nehézségeivel küzdők sem gondolnak rá úgy, mint segítő eszközre. Pedig, ha elfogadjuk Vergilius Aeneiséből a mondatot, mely szerint szép dolog az életet találékony művészetekkel nemesíteni, akkor a műalkotások kapaszkodók, életet segítők lehetnek. A művészeti alkotások szolgálhatnak terápiás célokat is. Minden művészeti ágnak van egy terápiás vetülete. A művészetterápiák közé tartozó irodalomterápia könyvek általi gyógyítást jelent. A biblioterápia elnevezés a görög eredetű biblion (könyv) és therapeia (gyógyítás) szavak kapcsolatából született (Magyar Irodalomterápiás Társaság, 2010). A biblioterápia gyökereit az orvoslásban találjuk. Az 1850-es években már Magyarországon is létesítettek a betegek olvasási igényeit kielégítő kórházi könyvtárat, s a betegek olvastatásának szükségességéről igen figyelemre méltó cikkek jelentek meg. Általában mindenütt pszichiátriai osztályokon honosodott meg elsődlegesen a biblioterápia, később 31 Conseil de L Europe Children srights: PositiveParenting [online] [ ] 294

298 kiterjedt más kórházi osztályokra, majd pedig más zárt intézményekre (szanatóriumok, értelmi fogyatékosok intézetei, öregeket gondozó intézmények, javító-nevelő intézetek, börtönök stb.). Ezt tükrözi az a definíció is, amely elsődleges jelentésében úgy határozza meg a biblioterápiát, mint válogatott olvasmányanyag terápiás segédeszközként való felhasználása a gyógyászatban és a pszichiátriában (Bartos, 1999). A biblioterápia két fajtáját különböztetjük meg. Elsőként a klinikai biblioterápia alakult ki, melyet orvosok, főként pszichiáterek végeznek, ennek fő célja a rehabilitáció, egy meghatározott probléma áll a foglalkozás középpontjában. A klinikai biblioterápia a beavatkozás egy módja, mellyel súlyos érzelmi vagy viselkedési problémákkal küszködőkön segítenek (Lack 1985, 29). A másik fajtája a fejlesztő (megelőző) biblioterápia, ezt könyvtárosok, pedagógusok, szociálismunkások, ifjúságsegítők egyaránt alkalmazzák. Célja, hogy a résztvevők személyes problémáira, küzdelmeire reflektáljon a kiválasztott mű, valamint a feldolgozási folyamat. Ezáltal a hangsúly a személyiségfejlesztésre kerül (Bartos, 1999). A címben és a dolgozatban a biblioterápia kifejezést konzekvensen fejlesztő biblioterápiaként értelmezem. Minden művészetterápia esetében, így a biblioterápiában is alkalmazható a két működési elv: aktív és receptív. Az aktív biblioterápiában (poetrytherapy, creativewriting) az írás a foglalkozás eszköze, a receptív biblioterápiának pedig az olvasással bevezetett, az olvasmányélményre reflektáló beszélgetés (Hász, 2011). A hátrányos helyzetű családok körében, a gyermekekre irányuló foglalkozásról készült már tanulmány az elmúlt években Béres Judit és munkatársai közreműködésével. A Magyar Irodalomterápiás Társaság két egymást követő évben megvalósította a Benned a Cél és nálad a Kulcs projektjét. A 2012/2013-as, majd a 2013/14-es tanévben a hátrányos helyzetű diákok számára önismereti és biblioterápiás foglalkozássorozatot tartottak. Az eredményeket kérdőíves vizsgálattal mérték. A terápiás célok közül a legszembetűnőbb javulás az interperszonális kapcsolatok, problémamegoldó képességek, problémamegoldó gondolkodás, szociális kapcsolatok erősítése terén mutatkozott(béres Sóron Tegzes Zsidai, 2014). Munkámhoz hasonló tematizációjú és célcsoportú foglalkozás-sorozattal sem a publikációkban, sem a gyakorlatban nem találkoztam. A dolgozatban felvázolt törekvést magam is egy hosszabb folyamat első lépésének tekintem. A lehetséges folytatásról az összegzésben teszek említést. A kutatás célja, módszere, kutatási kérdések Kutatásom kvalitatív, leíró kutatás, melynek során hátrányos helyzetű gyermekek szüleinek körében biblioterápia foglalkozásokat vezettem. Alapvető célom volt megfigyelni a biblioterápia foglalkozás hatását a vizsgálatba bevont hátrányos helyzetű szülőkre. A foglalkozás helyszíneinek kiválasztásakor az elsődleges szempont az volt, hogy olyan intézményt találjak, ahol magas a hátrányos helyzetűek aránya a szülői közösségben. Első körben egy lakóhelyemhez közel eső településre esett a választásom, Bükkösdre. A Bükkösdi Óvodában a foglalkozásra önként jelentkező szülőket szándékoztam megfigyelni, ez azonban az alacsony részvételi hajlandóság miatt nem sikerült maradéktalanul. Az óvodába szervezett három foglalkozást követően konzulenseimmel arra a megállapításra jutottunk, hogy az alacsony részvételi hajlandóság miatt más intézményt kell keresnünk a régióban, amely 295

299 helyszínt adhat a kutatásnak. A bükkösdi szülők nehezen voltak motiválhatóak, aminek több oka lehet. Egyrészt azok a szülők, akiknek három év alatti gyermeke van, sokkal ritkábban tudnak kimozdulni otthonról, bár a foglalkozáson való részvételnél a gyermekek jelenléte nem volt kizáró tényező. Másrészt a tavaszi időszakban egy bárányhimlőjárvány söpört végig az óvodán, ami miatt szintén sok édesanya maradt otthon a gyermekével. Az is felmerült, hogy az óvoda nem megfelelő helyszínként, képviselheti esetleg a szülők számára a hivatalt. Távolmaradásuk után érdeklődve konkrét választ nem kaptunk kérdésünkre, végül választásunk a kaposvári Borostyánvirág Anyaotthonra esett, részben könnyű elérhetősége miatt, továbbá úgy gondoltuk, hogy az Otthonban lakókat egyszerűbb részvételre ösztönözni. E a feltételezésünk helyesnek is bizonyult, mivel a lakók az első alkalmat követően önként és látható örömmel érkeztek a foglalkozásokra. Célként a következőt tűztem ki magam elé: megvizsgálni, hogy milyen hatással van a hátrányos helyzetű családokban a szülőkre a biblioterápia foglalkozás. Kutatási kérdések: Mennyire nyitottak és milyen módon vonhatók be a hátrányos helyzetű gyermekek szülei a biblioterápiás foglalkozásokba? A foglalkozások hatással vannak-e a szülők önértékelésére, gyermekükhöz való viszonyára? Milyen hatása lehet egy ilyen típusú programnak a szülői közösségre? A kutatást 2016 márciusától májusig terveztem végezni a kiválasztott oktatási intézményben, havonta egy fejlesztő biblioterápia foglalkozást szerettem volna tartani. Három alkalommal sikerült ezt megvalósítani, majd a fentebb részletezett okok miatt a foglalkozásokat októberben folytattam, új helyszínen. A Borostyánvirág Anyaotthonban hetente kettő, majd az azt követő héten még egy foglalkozást tartottam. A kutatáshoz nem rögzítetten is folytattam a foglalkozásokat az Anyaotthonban, ezekről már nem készült jegyzőkönyv. A foglalkozások elemzése a megvalósítással párhuzamosan zajlott, majd november elején rögzítettem az tapasztalataimat. Biblioterápiás foglalkozások A biblioterápia a könyvek cselekményeit kínálja fejlesztésre, problémamegoldásra. Arra, hogy segítsen eligazodni valamely élethelyzetben. Minden ember átélte már, hogy egy-egy idézet éppen azt mondta ki, amit ő is gondol, amit ő is szépnek tart. Szeretjük az idézeteket mottóként használni, mert a mottó a lényeget fejezi ki, ellenszere lehet a támasznélküliségnek; a világban, életünkben való elveszettség érzésének. A könyvek tele vannak mottókkal. Minden regény, minden elbeszélés, minden vers olyan sorokból áll, amelyek valakik számára mottók lehetnek. Arra várnak ezek a sorok, hogy valakit megszólítsanak, hogy valakik beléjük kapaszkodjanak. A biblioterapeuta hivatása abban áll, hogy összekapcsolja a sorokat azokkal az emberekkel, akik ezekben magukra, élethelyzetükre ismernek.ezek a gondolatok voltak bennem, amikor elhatároztam, hogy foglalkozásokat vezetek hátrányos helyzetű szülők számára. Átgondoltam élethelyzetüket, lehetséges problémáikat, és ennek alapján állítottam össze a feldolgozandó történeteket. Az alábbiakban bemutatom a foglalkozásokat, közlöm a történetek szövegét és a forgatókönyvet. Minden egyes foglalkozás ismertetője előtt indoklom, hogy miért, milyen szándékkal választottam az adott történetet. Az eredményekről és a tapasztalatokról az összegzésben számolok be. 296

300 A foglalkozások megtervezésénél figyelembe vettem, hogy a módszernek kialakult lépéssora van. A feldolgozást nyitás, ráhangolás előzi meg. A feldolgozás során pedig mind a műből adódó feladatok, mind az életbeli feladatok (problémamegoldás) szerepet kell, kapjanak. A foglalkozásoknak biztosítaniuk kell a vissza a valóba élményét is. A forgatókönyvek a következő alapszerkezetre épültek fel: a célcsoport, a foglalkozások résztvevőinek problémáit tükröző művek gondos kiválasztása; a mű bemutatása; interaktív megbeszélés. Szükségesnek tartom a kiválasztott művek rövid indoklását. Önismeret nélkül nem tudjuk megérteni magunkat, helyzeteinket, problémáink okait. Személyes döntést csak érett személyiség tud hozni. Nehézségeink, problémáink megoldásához is magunkból kell vennünkaz erőt, de ha nem tudjuk, kik vagyunk, akkor az erőinkkel sem vagyunk tisztában. A Kam tükre című koreai népmesét azért választottam a nyitó foglalkozás alapanyagául, mert úgy véltem, ennek a történetnek a megbeszélése hozzásegíthet a reális önértékeléshez. Úgy véltem, hogy egy más nemzet meséjét nem ismerik túl sokan, így véletlenül sem a standard válaszokat fogom kapni kérdéseimre, hanem saját véleményüket. A műválasztás indokára kitérek a foglalkozás elemzése című részben is. A történeteken keresztül sok minden gyakorolható, a nehézségekkel való megküzdés, maguk a megküzdési technikák is fellelhetőek bennük. Próbatételekről olvasni egyúttal azzal is jár, hogy kapunk egy cselekvési eszköztárat, mintát az erkölcsi önkontrollhoz. A Lotilko szárnyai című történet alkalmasnak bizonyult arra, hogy megmutassa: az ember képes tudatos változást előidézni sorsában. A biblioterápiás foglalkozások során a résztvevő intenzív, érzelem dús légkörbe kerül, átéli, hogy figyelnek rá, élményeket kap és ad át, örömöt vagy bánatot közvetít, él meg. Megélhető, hogy valakik számára ő fontos. Talán a mindennapi nehézségekben nem úgy gondol magára, mint aki fontos, hanem mint aki súlyos terheket visz.édesanyának nehéz helyzetben is jó lenni, a tudat, hogy egy gyermek számít ránk, szüksége van ránk, erőt ad a folytatáshoz. Ezt akartam megerősíteni az Anyák napja című történettel. A foglalkozások összefoglalója Bükkösd Az óvoda referenciatermében, félkörben elrendezett székek, sütemény és tea várta a szülőket. Mindhárom esetben kezdeti bizonytalanság, szorongás volt jellemző a résztvevőkre, akik elutasították, hogy vegyenek az ételből/italból. Jellemzően nem tudták, milyen rendezvényre érkeztek, így a téma és a foglalkozás céljának felvázolása után oldottabb hangulat alakult ki. Érdeklődést mutattak az újdonságok iránt. A ráhangoló játékokat (névlabda játék, névkártya készítés) eleinte gyerekesnek tartották, de mivel én magam is részt vettem benne, náluk is hamar elmúlt a szorongás, és szórakoztatónak találták a végére a kitalált állatneveket is. A történet felolvasása közben az érdeklődés, elábrándozás, időnként feszengés volt jellemző érzelem az édesanyákon. A feszengés az agresszió (férj karaktere: Lotilko szárnyai) megjelenésekor volt egyértelműen leolvasható reakció két résztvevő esetében. Minden alkalommal volt egy hangadó, aki elsőnek fejtette ki a véleményét a történetről, ami azt eredményezte, hogy a 297

301 többiek sok esetben csak bólogattak rá. Pozitívumként éltem meg, hogy hamar meglátták a párhuzamot az életük és a történet közt, maguktól hoztak fel példákat is (pl.:a jövőben, ha dühbe gurultok, igyatok meg lassan egy csésze rizslevet, mielőtt megszólaltok. előhozza a Számolj el tízig! kifejezést.). A karakterválasztás, azonosulás során jellemzően a feleséget/édesanyát választották, magukat a következő jelzőkkel illették: védelmező,segítőkész, jószívű, ugyanakkor féltékeny.az egyik édesanya saját elmondása szerint elég önbizalom hiányos, így a szárnyait sem tudják letörni, mert véleménye szerint nincsenek, ez a vallomás a többieket is megnyílásra késztette. A csoportos feladatoknál bátrabbak voltak, az egyéni szerepvállalás nehézkes. Azt tapasztaltam, hogy a résztvevők által felvetett kérdésekre, maga a közösség, a többi édesanya adja meg a választ, vagy saját bevált tapasztalatát osztja meg. A kreatív feladatok sok esetben gondot okoztak, nehezen jöttek az ötletek, akár címadásnál, akár a plakátkészítésnél. A segítőmmel igyekeztünk továbblendíteni ilyen esetben a beszélgetést, előálltunk saját ötletekkel, amiből választhattak. A mozgásos drámajáték ellenben oldottabbá, felszabadulttá tette őket. A körülmények miatt (bárányhimlőjárvány, célba nem ért meghívók) túl kevés volt a résztvevők, és minden alkalommal mások, ami nehezítettea foglalkozásokat. A beszélgetések során nézetkülönbségek adódtak, amit pozitívnak tartok, mivel ezek kulturált formában kerültek közvetítésre, és láthatóan figyeltek egymásra, igyekeztek tanulni a másik tapasztalataiból. A foglalkozások összefoglalója Borostyánvirág Anyaotthon Az édesanyák egyszerre érkeztek a foglalkozáshoz felajánlott helyiségbe, amely egy kellemes hangulatú, könyvespolccal berendezett, meleg színekkel díszített szoba volt. Úgy vélem, hogy sokat segített a feszültségoldásban, hogy ők voltak otthon, nem kellett idegen helyre menniük. Már a ráhangoló játék (hangulatkép választása) során nagyon sokatmondó megjegyzéseket tettek a képek kapcsán, ami személyiségükről, és élethelyzetükről is következtetéseket engedett levonni. Az Anyaotthonban a résztvevők közt voltak kialakult barátságok, és kevésbé rokonszenvező kapcsolatok is, amik kezdetben alakították a foglalkozásokat (pl. párválasztás feladatoknál). Ezt a helyzetet a későbbiekben általam alakított párokkal igyekeztem megoldani, együttműködésre, valamint egymás megismerésére késztetni az édesanyákat. A hat édesanya közül négyen hamar megnyíltak, részletesen meséltek életükről, az Anyaotthonba kerülésük okáról, álmaikról. A két zárkózottabb édesanyát pedig a hangadók távolmaradása az egyik foglalkozásról, késztette megnyílásra, meglepően konkrét válaszokat adtak, már a második alkalommal önálló ötleteik voltak. A karakterazonosulás az első foglalkozáson még azonos volt a Bükkösdön tapasztaltakkal (feleség), ám az a harmadik mesénél szinte egyhangúan a gyermeket választották.úgy vélem, hogy ez egy sokat mondó visszajelzés, amely tulajdonképpen nem is olyan hihetetlen, ha belegondolunk, hogy éves három gyermekes édesanyák is vannak köztük. Korán váltak édesanyává, akkor mikor még ők is gyerekek voltak. A kreatív feladatok helyenként itt is nehézséget okoztak, de sokkal könnyebben reagáltak az én ötleteimre, örömmel továbbszőtték őket. Saját életükön jellemzően nem szeretnének változtatni, úgy vélik okkal alakult így a sorsuk, de vágyaikat, álmaikat a jövőre nézve kifejtették. Örömmel hallottam, hogy a múlt helyett a jövőre koncentrálnak. Nagy hangsúlyt kapott a beszélgetésekben, hogy az életük középpontjában gyermekük áll, örömforrás, amely erőt ad nekik, hogy elviseljék a nehézségeket. A történet lényegét 298

302 összefoglalták pl.: A mese lényege nekem, mindegy, hogy az embernek mije van, a család a fontos. Az anya támasz., kiemelték a számukra többletjelentéssel bíró részeket. A beszélgetést egy idő után ők vezették, egyik téma került terítékre a másik után, és mindenki kifejtette a véleményét. Hagytam, hogy átvegyék a szót, megnyíltak, nem voltak tabu témák.. A résztvevők aktivitása, pozitív hozzáállása, nyitottsága elérte mindössze három találkozás alatt azt a szintet, ami számomra a szakmailag is eredményes biblioterápiás foglalkozáshoz szükséges. A véleménykülönbségek a korábban megszokott kulturált formában zajlottak, odafigyeltek egymásra, a párbeszédekből az is kiderült, hogy a szabadidejüket is többen közösen töltik. Látványosan sokat javult a csoportkohézió, ugyanis már nem az volt a középpontban, hogy én mit mondok, hanem, hogy a másik édesanya miről számol be. Összegzés A biblioterápiás foglalkozások számomra is egy újszerű tapasztalatszerzés lehetőségét biztosították, így a résztvevők reakciói mellett saját magamat is egy kísérletnek vetettem alá. Úgy érzem, hogy az édesanyákkal együtt én is pozitív élménnyel gazdagodtam, sokat tanultunk az elhangzott történetekből, személyes vallomásokból, melyek építően hatottak mindenkire. A biblioterápia módszertana és eszköztára többek között azért is alkalmazható sikeresen ebben a közegben (Anyaotthon), mert nem vár semmiféle konkrét választ, tudást a résztvevőktől, saját élettapasztalatukra épít, hiszen mindannyian mást olvastak ki az általam választott mesékből, ami bizonyítja, hogy ahány olvasó, annyi olvasata van minden egyes történetnek. A nyugodt, békés légkör kialakulásának köszönhetően őszinte megnyilvánulásoknak lehettünk tanúi, ami megerősít abban a kérdésfeltevésemben, hogy a biblioterápia jó hatással van a szülői közösségre. Hétről hétre egyre jobban megbíztak bennem és egymásban is, amire a személyes vallomások mélységéből következtettem. Javuló önértékelésükre is voltak apró jelek: eleinte nem merték kitenni az Anyaotthonban a foglalkozás során készített plakátokat, ám a harmadik alkalommal B. büszkén jelentette be, hogy az anyaságról szóló plakátot kiteszi az ajtajára. Fel merte vállalni a részvételt a foglalkozáson, büszke volt magára, és arra, amit gondol a világról és az anyai szerepről. A fentiek javarészt az Anyaotthonban elért eredményeket tükrözik. A Bükkösdi Óvodában tartott foglalkozásoknak nem alakult ki hasonló íve, mert nem volt olyan édesanya, aki legalább két alkalommal eljött volna, mindenki csak egy foglalkozáson vett részt. Ennek lehetséges okaira már utaltam, mindenesetre úgy érzem, hogy a bükkösdi szülőkkel nem sikerült kialakítanom az elején azt a bizalmas légkört, amiről az Anyaotthon kapcsán beszélhetünk. Úgy vélem, hogy ebben még a korkülönbség is szerepet játszhat, mivel az Anyaotthonban többen voltak hozzám közel korban, míg Bükkösdön nagyrészt egy generációval idősebb szülők jöttek el. Mindezek fényében a szülők nyitottsága helyszínenként eltérőnek mondható, ami akár a falusi és a városi közeg közti különbségként is értelmezhető, hiszen sok esetben a kisebb településeken jobban idegenkednek az új dolgoktól az emberek, de pontos választ erre a kérdésre nem adhatok. A több foglalkozáson résztvevő szülőkön ellenben tapasztalható volt az önértékelés javulása, a szülőtársakkal kialakított pozitív viszony, tehát a kutatás elején kitűzött célok velük megvalósultak. Az általános hangulatot a foglalkozásokon nagyban befolyásolta, mikor hány és milyen korú gyermek volt jelen. Azokban az esetekben, mikor csak pár hónapos 299

303 csecsemőket hoztak, zökkenőmentesen zajlott a beszélgetés, ám amikor óvodáskorú gyerekek is tartózkodtak a helyiségben, az jelentősen megnehezítette a szülők számára a foglalkozásra koncentrálást. Minden nehézség ellenére úgy vélem, hogy a biblioterápiás foglalkozások sikerrel alkalmazhatóak a hátrányos helyzetű szülők körében, elősegíthetik az önértékelés javulását, a szülői közösség összehangolódását, valamint kialakítják a kezdeti érdeklődést az irodalom, a mesék világa iránt. A továbbiakban is folytatom a biblioterápiás foglalkozásokat az Anyaotthonban, valamint más közegben is szeretném kipróbálni, megvizsgálni, hogy milyen eredményeket lehet elérni ezzel a módszerrel. Felhasznált irodalom Nyomtatásban megjelent irodalmak Bartos Éva (szerk.) (1999): Segített a könyv a mese: Vallomások életről, irodalomról, olvasásról. Budapest: Magyar Olvasástársaság. Bartos Éva (szerk.) (1989): Olvasókönyv a biblioterápiáról. Budapest, Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központ. Béres Judit Sóron Ildikó Tegzes Tünde Zsidai Borbála (2014): Hátrányos helyzetű középiskolások biblioterápiája. In: Könytári Figyelő, 4. szám Boldizsár Ildikó (2010): Meseterápia. Budapest: Magvető Kiadó Kapitány Balázs (2012): A hátrányos társadalmi helyzetek generációk közötti átörökítése: egy magyarországi követéses vizsgálat eredményei. In: Esély. Társadalom- és szociálpolitikai folyóirat, 2. szám pp Lack, C.R.(1985): Can Bibliotherapy Go Public? Collection Building (tavasz) 29. Oláh Andor (1992): Élménybeszámoló a pszichoterápiáról. In.:Természetgyógyász, 2. sz pp Lannert Judit (2014): A korai iskolaelhagyás elleni stratégia és a kora gyermekkori nevelés, Budapest Lannert Judit (2012): TÁRKI közvélemény-kutatás az oktatás területén a lakosság és a pedagógusok körében, Budapest. Lannert Judit (2011): Országjelentés a romák kora-gyermekkori integrációjáról, Tárki Tudok, Budapest. Tóth Teréz (2011): Beszélgetés Dr. Hász Erzsébettel In: Új Pedagógiai Szemle, 61. évf szám p A foglalkozások során használt irodalom Bartócz Ilona (2000), Anyák napja In: Homonnai Z., Bodnár G. (szerk.): Anyák napja meséi, Nyíregyháza: Homonnai és Társa Kiadó. Kam tükre (2008) (koreai népmese). In.:Fisher Robert, Tanítsuk gyermekeinket gondolkodni történetekkel, Budapest: Műszaki Könyvkiadó. 300

304 Korbai Hajnal (2015) (szerk.), Lotilko szárnyai: Terápiás történetek és mesék traumát átélt gyerekeknek II., Budapest: L Harmattan Kiadó. Interneten található irodalmak Conseil de L Europe Children s Rights: PositiveParenting [online] [ ] F. Lassú Zsuzsa Podráczky Judit Glauber Anna Perlusz Andrea Marton Eszter (2012):Nemzetközi kutatások a szülői részvétel hatásáról. In: Podráczky Judit (szerk.) Tanulmányok a családés az intézményes nevelés kapcsolatárólhttp://mek.oszk.hu/11300/11368/11368.pdf [online] [ ] Gábor Kertesi Gábor Kézdi (2011): The Roma/Non-Roma Test ScoreGapin Hungary. In: American EconomicReview101(3) [ ] Központi Statisztikai Hivatal (2015), Statisztikai tükör. [online] [ ] Lannert Judit (2015): Szülősegítés a kora- és kisgyermekkorban Magyarországon és máshol [online] [ ] Magyar Irodalomterápiás Társaság (2010) [online] [ ] Perlusz Andrea Marton Eszter Glauber Anna Podráczky Judit F. Lassú Zsuzsa A szülő-iskola partnerségre, a szülői bevonásra irányuló nemzetközi törekvések és gyakorlati megoldásokhatásáról. In: Podráczky Judit (szerk.) Tanulmányok a családés az intézményes nevelés kapcsolatárólhttp://mek.oszk.hu/11300/11368/11368.pdf 301

305 TÓTH-PAJOR SZABOLCSNÉ Óvodapedagógia Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar Témavezető: Nagyné Árgány Brigitta adjunktus, KE PK Kisgyermekek zenei nevelésének gyakorlata az Óvodai Nevelés című szakfolyóirat között megjelent cikkeinek tükrében Dolgozatom célja az Óvodai Nevelés folyóirat rendszerváltást követően megjelent zenei irányultságú cikkeinek feltérképezése, továbbá azok elemzése által kép nyerése arról, hogy a képesítés megszerzése után lévén az Óvodai Nevelés rendelkezik legnagyobb múlttal és olvasótáborral a témában fellelhető kiadványok körében - milyen információk érik el az óvodapedagógusokat. Mivel egy-egy lapszámon belül az óvodai munka több komponense megjelenik, nehéz az adott tematika szerinti tájékozódás. Így a rendezés egyfelől segítséget nyújt a cikkek használhatóságának tekintetében. Ugyanakkor a lap az óvodapedagógia elméleti és gyakorlati szakembereinek találkozási felülete is, azáltal, hogy a cikkek jelentős részét gyakorló pedagógusok, míg a többit a szakma elméleti nagyjai adják. Tehát a hazai óvodai zenei nevelés történetének fonalára fűzve, árnyaltabb képet kaphatunk az óvodai élet ezen szegmensének jelenlegi helyzetéről, és könnyebben juthatunk megoldásra, probléma felmerülése esetén. Szakmódszertani alapkutatásom bázisát tehát az Óvodai Nevelés 1990 és 2015 között megjelent, a zenei neveléssel, illetve a hagyományőrzéssel kapcsolatos passzusai adták. Ezeket kvalitatív és kvantitatív módszerek segítségével feldolgozva, leíró statisztikai eljárásokkal elemeztem. Fontosnak tartottam a dolgozatom kiindulópontját adó kiadvány mibenlétének tisztázását, ezért az első szakaszban kifejtettem annak főbb ismérveit is. Az írások csoportosítását segítendő, saját kidolgozású, szempontjaim többek között - olyan kérdésekre keresték a választ, mint a szerzők elméleti vagy gyakorlati irányultsága, a hangszerek óvodai megjelenése, módszerek, irányzatok, melyek megjelenési lehetőséget kaptak, a zenehallgatás, mint tevékenység megjelenése, vagy a leggyakrabban megemlítésre kerülő szaktekintélyek kiléte. A hagyományőrzéssel foglalkozó cikkeket az adatok kezelhetőségének érdekében külön egységként kezeltem. A szerzők szakmai identitását tekintve elmondható, hogy az elméleti, illetve a gyakorlati irányultságú szakemberek hasonló arányt képviseltek. Az óvónők által publikált cikkek többsége saját jó gyakorlat bemutatásáról szólt, amely leggyakrabban egy ünnepre való készülődést jelentett. Ugyanakkor kisebb mennyiséget képviselt a hangszeres zenélésről, a képességfejlesztési gyakorlatról szóló írás, illetve a kottaközlés. 302

306 Practice of small children music education in the light of articles of the Kindergarten Education scientific journal published My thesis is designed to map the music-oriented articles of the Kindergarten Education journal published after the change of the regime, as well as by analyzing them, to get an image followed by obtaining qualification - since the Kindergarten Education has the largest proven track record and readership in this topic among publications can be found and the question is, what kind of information reach the kindergarten teachers. The sorting gives hand in respect of usability of the articles. But the journal is the interface of the theoretical and practical professionals of the kindergarten education, by practicing teachers ensure a substantial part of the articles, while the remaining part is given by the greats of the professional theory. Thus, strung on a line of the domestic pre-school music education history, we can get a more detailed picture of this segment of the current situation of the life of the kindergarten, and easier for us to get a solution, in case of an arising problem. So the base of my professional methodology research is given by the passages of the Kindergarten Education published between 1990 and 2015, regarding the music education and the saving of traditions. Using qualitative and quantitative methodologies to get processed, I analyzed them with descriptive statistical methods. In the first phase I explained the publications main features. Helping the grouping, my own worked out aspects - among other things - tried to find answers to questions, as the theoretical or practical orientation of the authors, appearance of the musical instruments in the kindergarten, methods, which received manifestation option, as well as the appearance of listening to music as an activity, or the personality of the professionals most frequently mentioned in the publications. Regarding the professional identification of the authors, it is found that a similar percentage is represented by the theoretical and the practical-oriented professionals. The majority of articles published by the kindergarten teachers are about the presentation of their good practice, which is most commonly was a preparation for a fest or public holiday. However, smaller quantities were represented by articles written about playing instrumental music, or capability development practices, as well as the application and explanation of music books. 303

307 Utóvégre lehet élni zene nélkül is. A sivatagon át is vezet út. De mi, akik azon fáradozunk, hogy minden gyermek kezébe kapja a jó zene kulcsát, s vele a rossz zene elleni talizmánt, azt akarjuk, ne úgy járja végig útját, mintha sivatagon menne át, hanem virágos kerteken. 1. Bevezetés Kodály Zoltán A fent említett virágoskert - ha olyan szerencsében van részünk, hogy a zene az életünk szerves elemét alkotja menedéket nyújt a nehéz időkben, vigasztalást a bánatban, örömeinket pedig teljesebben élhetjük meg kíséretében. Gazdagsága azonban nem merül ki az érzelmi élet gyarapításában, hiszen a zenei tevékenységek vitathatatlanul pozitívan befolyásolják az egyén kognitív tevékenységeinek színvonalát is. Nagyon szerencsés az a gyermek, aki a kodályi gondolatoknak megfelelően már fogantatása pillanatától ebben élhet. Sajnos azonban be kell látnunk, hogy világunkban meglehetősen kevés család ennyire tudatos e tekintetben. Éppen ezért nagy az intézményes nevelés esetünkben az óvoda - felelőssége. A fentiek okán a pedagógusnak körültekintőnek és széles látókörűnek kell lennie, hogy igazodni tudjon a kor követelményeihez, az adott csoport, illetve a gyermekek egyéni sajátosságaihoz. Nem nyugodhat meg az iskolapadban megszerzett tudással, hanem naprakész információkkal kell rendelkeznie, hogy a jövő nemzedék zenei műveltségét lehető legbiztosabb alapokra helyezze. Az informálódás egyik módja lehet a szakfolyóiratok böngészése. Nem érdemes lemondanunk erről a lehetőségről, mert látszólagos könnyedsége ellenére a gyakorló pedagógusok mellett szaktekintélyek biztosítják a szakmai színvonalat. A szerzők megosztják tapasztalataikat, megoldási javaslataikat az esetleges problémákra. Az iskolás kor előtti nevelés területén az Óvodai Nevelés című folyóirat rendelkezik legnagyobb múlttal és legnagyobb olvasótáborral, ezért gondoltam úgy, hogy ennek a zenei témájú cikkeit veszem górcső alá. Mivel egy-egy lapszám az óvodapedagógus munka egyszerre több komponensével is foglalkozik, nehéz a dolga annak, aki adott tematika szerint kíván tájékozódni. Véleményem szerint, ha csak egy-egy cikkhez férünk hozzá, nem biztos, hogy abból választ találunk a bennünket épp foglalkoztató kérdéskörre. Előfordulhat továbbá, hogy értékes írások maradnak felfedezetlenül. Tudomásom szerint eddig még senki sem foglalkozott ezek kigyűjtésével és rendszerezésével, pedig egy ilyen irányultságú feldolgozás nagyban megkönnyítheti az adatok hozzáférhetőségét. Célom az írások feldolgozásával, hogy képet nyerjek arról, hogy a képesítés megszerzése után milyen információk érik el az óvodapedagógusokat. Szeretném tudni, hogy a szakma gyakorlati és elméleti képviselői miként vélekednek a zenei képzés különböző szegmenseiről, egyáltalán mekkora halmazt tesznek ki az óvodás korosztály nevelésének mindennapi irodalmában a zenei írások. Kíváncsi vagyok arra, hogy a muzikális nevelés egységei közül melyek kapnak nagyobb publicitást, illetve az évek során hogyan változik az adott területről való vélekedés. 304

308 Az Óvodai Nevelés folyóirat immáron 69. évfolyamában jár, ami egy szakdolgozat keretében áttekinthetetlen mennyiségű cikket jelent. Ezért a kört az óvodai nevelés programjának 1989-es megjelenését követő évtől kezdve 2015-ig szűkítettem le. Az így kapott bő negyed évszázad még áttekinthetőnek tűnik, mégis elég nagy ahhoz, hogy különböző tendenciális változások is megfigyelhetők legyenek benne. Az óvodai tevékenységek komplexitása okán mondhatjuk, hogy minden mindennel összefügg. Különösen igaz ez a hagyományápolásra, mely önmagában is kifejezetten összetett. Hiszen minden hagyományban fellelhetünk mozgásos, zenei, táncos, egyéb mozgásos, környezeti, illetve képzőművészeti elemeket. A hagyományos értelemben vett oktatás során a zenei komponensei kerülnek elsősorban terítékre, ezért dolgozatomban a hagyományőrzéssel foglalkozó részeket is elemzem. Viszont a folyóiratban ezek olyan mennyiséget képviselnek, hogy kénytelen vagyok külön egységként kezelni. Szakmódszertani alapkutatásom bázisát tehát az Óvodai Nevelésben 1990 és 2015 között megjelent, a zenei neveléssel, illetve a hagyományőrzéssel kapcsolatos passzusai jelentik. Ezeket kvalitatív és kvantitatív módszerek segítségével feldolgozva, leíró statisztikai eljárásokkal elemzem. Kíváncsi vagyok arra, hogy a szakma gyakorlói és elméleti nagyjai milyen arányban képviseltetik magukat az újságban. Szeretném megtudni, hogy milyen témák kaptak nagyobb hangsúlyt. A jó gyakorlat közreadása kiváló ötletadó lehet, míg a koncepcionális passzusok irányt mutatnak számunkra. Szeretném megtudni, hogy milyen megközelítés jellemzi az elméleti cikkeket, és milyen megvalósítási módok kerültek közre adásra, illetve milyen arányt képviselnek az egyes kategóriák elemei. Vizsgálatom így megkönnyíti az óvodai zenei nevelés gyakorlatát azáltal, hogy kapaszkodót nyújt az egyik legkönnyebben hozzáférhető tájékozódási lehetőség valódi használhatóságával kapcsolatban. 2. Folyóiratcikkek elemzése A vizsgálatom alapját képező mintát tehát az Óvodai Nevelés című szakfolyóirat 1990-től ig megjelent zenei témájú írásai adják, melyek a vizsgált időszak alatt megjelent összes cikk körülbelül 8,5 %-át teszik ki. A muzikalitás kritériumát, ez esetben, az képezte, hogy legalább néhány gondolat erejéig megjelenjék az írásban valamilyen zenei cselekedet. Mint tudjuk, a zene nem csak az ének foglalkozásokon jelentkezik, hanem az óvodai élet bármely elemében felbukkanhat. Éppen ezért a periodika, vizsgált időintervallumba eső összes cikkét átvizsgáltam, esélyt adva a nevelési területek közötti koncentráció felfedezésére is. Értelemszerűen, elemzés alá csak azok kerültek, amelyek a fenti kitételnek megfeleltek. A mintegy 388 szemelvényt megjelenésének sorrendje alapján évenként külön rendeztem, és többek között- az alábbi szempontok szerint tanulmányoztam A szerzők szakmai illetősége és a zenei cikkek mennyiségének alakulása A cikkírók tekintetében két fő csoport különíthető el: az elméleti szakemberek, illetve a pálya gyakorlati aspektusának szereplői, esetünkben pedagógusok. 305

309 Az Óvodai Nevelés hasábjain a két csoport képviselete kiegyenlítettnek tekinthető a vizsgált években: a cikkek 43%-át (169 db) gyakorló pedagógusok írták, míg 56%-a (219 db) kutatók, felsőoktatásban oktató szaktekintélyek tollából származott. Azonban az egyes éveket tekintve az arányok, meglehetősen változatos képet mutatnak. A os években volt legalacsonyabb az óvónői írások száma, míg 1991-ben és 2012-ben kifejezetten aktív volt ez a csoport. Az elméleti szakemberek a legtöbb publikációt 1996-ban, 1999-ben 2005-ben, ben, 2014-ben és 2015-ben produkálták, különösen az 1996-os és a 2005-ös évben számított uralkodónak jelenlétük, hiszen az óvónőkének négyszerese, illetve hatszorosa volt bejegyzéseik mennyisége. Az éves cikkszám a gyakorló pedagógusok esetén 1 és 16 közé esik, míg az elméleti szakembereké 3-tól 17-ig terjed, tehát a mennyiségek éves változatossága is hasonló a két oldal tekintetében. Az elméleti szakírók főként a tudományos megközelítést részesítették előnyben: kutatási eredményeket közöltek 32, nagy hatású személyekre hívták fel a figyelmet 33, konferenciákról tudósítottak, vagy az óvodai élet egyes elemeit helyezték interdiszciplináris aspektusba 34. Azonban ez nem tekinthető törvényszerűnek. Dr. Szarka Júlia például, tudományos megközelítésű írásai mellett foglalkozás és projekt terveket, ötleteket is publikált ban a folyóiratcikkekből következtetve úgy tűnik, hogy az integráció, a másság elfogadása, és az esélyegyenlőség biztosítása tartoztak leginkább az érdeklődés középpontjába. Nem véletlen tehát, hogy ekkor jelent meg a legkevesebb zenei témájú cikk. Ebben valószínűleg az új alapprogramok bevezetésének is szerepe volt. A téma zenei területen való megjelenése egyébként már korábban megtörtént ben, amikor a második leggyérebb zenei állomány jelentkezett az újságban, az óvodák saját programjának elkészítése mindenkit sokkal jobban érdekelt, mint konkrétan a zenei tevékenységek lebonyolítása. Ezért az akkori lapszámok számos, a módszertani szabadságban rejlő buktatók kiküszöbölésére szolgáló tájékoztató, ismertető írást közöltek. Aggódnunk nem kell azonban ezek miatt, mert ezek csak átmeneti jellegű visszaesések, amik a következő években bőven kompenzálásra kerültek, sőt voltak kifejezetten cikkekben gazdag esztendők, amikor pedig bizonyosan az óvodai nevelés egy másik területe kerül átmenetileg háttérbe ban húsz, 1999-ben huszonkettő, 2012-ben huszonkilenc, 2014-ben huszonkettő, míg 2015-ben huszonöt zenéhez köthető bejegyzés született, szemben az ben illetve 2006-ban megjelenő nyolc, illetve hat fejezettel. 32 Szarka Júlia: Akadályozzák-e tényezők a zenei nevelést? in: Óvodai nevelés, sz. 33 Róbert Gábor: Forrai Katalinra emlékezve. in: Óvodai nevelés, sz. 34 M. Dietrich Helga: A zene, mint nyelv 1-2. in: Óvodai nevelés, és 6. sz. 35 Dr. Szarka Júlia: Ősz szele zümmög avagy fejlesszünk zenével!, 2007, LX. évf. 8. sz. Dr. Szarka Júlia: Dirmeg-dörmög a medve avagy egy zenei mackóprojekt, 2007, LX. évf. 10. sz. 36 Bartyik Anna: A cigány gyerekek korai tehetséggondozása, 2001, LIV. évf. 1. sz. Tuza Tibor: Roma népismeret hónapról hónapra 1-10., 2004, LVII. évf. 7. sz.-2005, LVIII. évf. 6. sz. 306

310 2. 2. Hagyományőrzés és ünneplés A zenei cikkek egy jelentős része a néphagyomány felől közelít. Mivel tartottam tőle, hogy ezek az összes évfolyamra nézve áttekinthetetlen mennyiséget fognak képezni, úgy döntöttem, hogy csak a zenei képességfejlesztéssel foglalkozó írásokat vizsgálom. Ezzel viszont nem kaptam volna hiteles képet az óvodai zenei nevelés egészéről, így visszakerültek a hagyományápolós bejegyzések is a vizsgálat körébe. Nehéz volt a kategorizálás, mivel a nagy mennyiség számos sorozat-jellegű írást is takar, amelyeknek több elemében megjelenik a zene, míg akad néhány, amelyikben nem kerül külön említésre. Ezért a realitás érdekében minden olyan hagyományőrzéshez köthető részletet elemzési körbe vontam, melyben nem a környezeti, testi, matematikai vagy vizuális tevékenységek dominálnak, illetve a zene vagy tánc is említésre került. Az évkör jelentős dátumaihoz kapcsolódó fejezetek nagy mennyisége megkívánta, hogy a 173, azaz az összmennyiség körülbelül 55,5 %-át képező, bejegyzést külön egységként kezeljem. A zenei nevelés többi területével összesen 173, azaz a cikkek mintegy 44, 5% foglalkozott. A vizsgálati időintervallumban mindössze hat olyan év volt, amikor számottevően kevesebb volt az ünnepekkel foglalkozó passzusok száma. (1997, 2000, 2001, 2003, 2006, 2007, 2009) ben minden bizonnyal a már korábban is említett saját óvodai programok készítése miatt nem vetődött rá akkora figyelem, ugyebár ekkor a zenei cikkek összességében is kis tételt jelentettek. Az évet követő évtizedben érdekes módon egyszer sem haladta meg a tízet az ünneplős cikkek éves száma. A legutolsó négy évben viszont ugrásszerű emelkedést tapasztalhatunk. Az 1990-es évek elején a néphagyomány nagyon népszerű írástéma volt. A számos ünnepségismertetés mellett, Baranyai Sándorné sorozatos ismertetőt közölt a jeles napokról 37, melyek közül úgy tűnt, hogy minden óvónő mindent meg akar ünnepelni, a gyermekek életkorát figyelembe vevő válogatás nélkül. Ezt elégelte meg Forrai Katalin, aki 1992 áprilisában felszólalt a túlzásba vitt szakosodás, az örömteli játék helyett történő műsoros ünneplések ellen, és a néphagyományok mértékletes, körültekintő alkalmazására intette az óvodapedagógus-társadalmat. 38 A Zsoldos Z. Julianna által lejegyzett mondanivalót Forrai a következő évben néhány kiegészítéssel újra közreadta 39. Ahogy az várható volt, megnyilvánulása hatalmas visszhangra talált. Voltak olyanok, akik Papp Kornélia óvónőhöz hasonlóan saját igazukat bizonygatták, 40 volt olyan, aki segítséget kért. 41 A lap pedig igyekezett támpontokat nyújtani a néphagyományok sűrű erdejében eltévedt óvodapedagógusok számára: Dr. H. Tóth István a szólások, közmondások, mondókák 37 Baranyai Sándorné: Jeles napok. in: Óvodai Nevelés, sz sz. 38 Zsoldos Z. Julianna: Divatok és értékek a zenei nevelésben,1992,xlv. évf.4.sz. 39 Forrai Katalin: Irányzatok sodrásában, in:óvodai Nevelés, 1993, XLVI. évf.6. sz. 40 Papp Kornélia: Ki őrzi jól a néphagyományt? in: Óvodai Nevelés,1993,XLVI.évf. 6.sz. 41 Kovács Lászlóné: Az a nép, amelynek nincs múltja, jövője sincsen, in: Óvodai Nevelés,1993, XLVI. évf. 8. sz. 307

311 óvodában betöltendő szerepét segített megtalálni 42, Falvay Károly a gyermekjátékdalok világában nyújtott eligazítást 43, Dr. Kríza Ildikó pedig az évkör jeles ünnepi időszakainak eredetét és a hozzájuk kapcsolódó tevékenységeket ismertette 44. A századfordulón Barsi Ernő sorozata pedig az előbbit kiegészítve gyermekjátékokat ismertetett és ajánlott az esztendő, különböző periódusaihoz társítva 45. Az utóbbi években Körmöci Katalin ténykedésének köszönhetően állandósult a jeles napok és ünnepek jelenléte az Óvodai Nevelés szaklapban tól 2010-ig kisebb-nagyobb megszakításokkal jelentkezett, időnként kis jegyzet, máskor egész oldalas cikk formájában, mígnem 2011 novemberétől 2014 októberéig folyamatosan, minden lapszám legalább egy oldalon keresztül sorolta az aktuális jeles napokat. Labáth Ferencné 2014 novemberi fellépésével, ha lehet, még tovább terebélyesedett az ünnepekről való értekezésre szánt hely. Ő ugyanis akár négy oldalt is szánt a jeles napok eredetének, történetének, szokásainak ismertetésére. A 2012-es év kiugróan magas cikkszámot hozott a témában. Ennek oka az volt, hogy a minden hónapban jelentkező ismertető mellett nagyon sok beszámoló is nyomtatásba került a különböző ünnepek kapcsán Zenei képességfejlesztés A megfigyelt időszak alatti 26 cikk közül mindössze kettő szólt kifejezetten egy fejlesztési területről, nevezetesen a tiszta éneklés készségének fejlesztéséről. A többi írás általánosságban értekezett a témában, vagy egyszerre több egységet is érintett. Egyáltalán nem akadtam olyan bejegyzésre tehát, amelyet teljes egészében a hallásfejlesztésnek, a ritmusérzék fejlesztésének vagy a zenei alkotóképesség kibontakoztatásának, esetleg a formaérzékelés segítésének szenteltek volna. Mindkét, hangképzéssel foglalkozó publikáció az év márciusi számában jelent meg. Az egyiket Nagy Balázsné Szarka Júlia írta Óvoda és hangképzés címmel, mely elsősorban az óvónői hang karbantartásából indult ki, és csak az utolsó szakaszban közölt a gyermekeknek is tanítható artikulációs gyakorlatokat. Kőházi Judit: Daloló kiscinkék elnevezésű munkája légzéstechnikai és hangképző gyakorlatokat adott közre, melyeket nagy haszonnal alkalmazhat gyermek és felnőtt egyaránt. A képességfejlesztés több területét is érintő publikációk jelentős hányada tizenöt darab - saját gyakorlatot mutatott be, így többféle zeneóvodai szisztéma, játékos feladat, vagy éppen kirándulásba ágyazott zenei nevelési metódus lehetőségével lehettünk gazdagabbak általuk. Első körben ezeket ismertetem. Sárik Jánosné: Zenei élményeink címmel 1990/1. számban kirándulásba ágyazott játékos zenei nevelési gyakorlatát ismertette. Tóth Józsefné márciusi bejegyzésében egy nagyszerű ötletre bukkantam, mely szerint minden tanult dalról képes kártyát készített, melyeken a tanult dalra jellemző dolgokat ábrázolt (1990/3.). Ezeket a tanítás sorrendjének megfelelően egy nagy kartonra helyezte, ezzel is fejlesztve a kicsik zenei emlékezetét. 42 Dr. H. Tóth István: Ágas-bogas népköltésfánk kicsiny hajtásai 1-5., 1993, XLVI. évf. 10. sz , XLVII. évf. 4. sz. 43 Falvay Károly: Bevezető a hagyományos gyermekjátékok értelmezéséhez, 1995, XLVIII. évf. 4. sz. 44 Dr. Kríza Ildikó: Téltemetés farsangolás, 1996, XLIX. évf. 1. sz.-10. sz. 45 Barsi Ernő: Népi hagyományaink az óvodában I- X., 1999, LII. évf. 1. sz.-2000, LIII. évf. 8. sz. 308

312 2000-ben Komáromi Lajosné (3. szám) és Román Ágnes (6. szám) óvónők osztották meg gyakorlatukat, mindketten a zene, mint örömforrás alapgondolatából kiindulva. A következő évben Bartyik Anna A cigány gyerekek korai tehetséggondozása ürügyén került a zenei képességfejlesztés vonalába (2001/1). Babik Ildikó a februári lapszámban többek között az improvizációs készség és a zenei önkifejezés fejlesztését célzó játékokat osztott meg. 2004/8. számban Dóka Pálné a zenei foglalkozások egységét megbontó, a zenei képességfejlesztést, a zenehallgatást és az énekes játékok megismerését külön egységként kezelő mikro-csoportos tevékenységtípusát tárta az olvasó közönség elé. Dr Szarka Júlia 2006-ban és 2007-ben is két-két publikációt tett közzé a lapban. A Hozzon a gyermeknek mindenki, amit tud: játékot, zenét, örömet... első része egy zenei foglalkozás ismertetése (2006/9), míg a második epizód (2006/10) zenei tevékenységeket ajánlott, nagyon érdekes koncepció szerinti rendezésben aszerint, hogy milyen gyakran tartja ajánlatosnak alkalmazásukat (naponta, hetente, havonta vagy évente). A 2007/ 8. és 10. számában közreadott Ősz szele zümmög és Dirmeg-dörmög a medve, zenei projektek ismertetései márciusában Sebestyénné Zakor Katalin és Kalász Lászlóné jóvoltából megismerkedhettünk a Zenével-tánccal az óvodában tehetségfejlesztő műhely tevékenységével, míg a 2012-es év májusi, októberi és novemberi számaiban Pechtol Csilla mutatta be zeneóvodai, illetve játékos képességfejlesztési gyakorlatát. Kisebb mennyiségben vannak jelen nyolc darab - az elméleti hátteret taglaló írások. Forrai Katalinnak az Alapprogram zenei nevelés fejezetét elemző cikke nyitotta a sort ben. Kilenc évet kellett várni a következő ilyen jellegű írásra, mely Hovánszki Jánosné: Indulj el egy úton címmel ellátott, az óvodai zenei nevelés játékossá, élményszerűvé, változatossá tétele felől közelítő munkája volt (1999/2) februárjában és márciusában Szent-Gály Viola két részes cikksorozatban értekezett Az óvodai zenei nevelés módszertanáról. Ugyanezen év novemberében Balázs Gabriella: Képességfejlesztés a zenei nevelés transzferhatásai címmel a muzsika, nem kifejezetten zenei képességek fejlődésére gyakorolt pozitív hatását ismertette. A 2010/ 5. szám oldalain Hegedűsné Tóth Zsuzsa Adaptivitás az óvodai zenei nevelésben címmel az egyéni képességekhez való alkalmazkodás elméleti hátteréről értekezett. Szarka Júlia pedig 2011 első lapszámában az újév jegyében a zenei nevelési gyakorlat megújítására ösztönözte a pedagógusokat. Végül Bauer Edit és Nyeste Mónika a kreativitásfejlesztés elméleti hátterét boncolgatták (2014/6), mely esetünkben a zenei alkotókészség formájában jelentkezik, illetve érintették a zenehallgatást is Zenehallgatóvá nevelés megjelenése Mindössze egyetlen bejegyzést találtam, amely kifejezetten az óvodai zenehallgatásról értekezett. A cikk az év 10. számában jelent meg, Az óvodai zenehallgatás címmel, szerzője Petőné Gulyás Márta, óvodapedagógus. Zenehallgatási gyakorlatának ismertetése során kitért a hibátlan előadás, a gyermekek életkorának megfelelő dalválasztás és bemutatás fontosságára. Nagyszerű forrásnak tartotta Törzsök Béla Zenehallgatás az óvodában című munkáját, ám tisztában volt vele, hogy az átlagos óvodapedagógus jó részét nem alkalmazza. Ezen hiányosság megoldására kitűnő javaslattal élt, mely szerint rendszeres időközönként 309

313 megtartott óvónői összejöveteleken egymásnak segítve, mindenki magáévá tehetné ezt az értékes zeneanyagot, és nem fosztaná meg a gondjaira bízott gyermekeket a változatos, minőségi élő énekelőadástól Komolyzenei megközelítés A klasszikus zene mindössze a év novemberi lapszámának oldalain kapott egy egész passzust. Szarka Júlia a komolyzene óvodai megjelenését vizsgálta abban az összefüggésben, hogy háttérzeneként alkalmazva segíti-e a gyermek rajztevékenységének színvonalemelkedését. A címe Hallgassunk klasszikus zenét, avagy mertünk és mértünk A háttérzene, a rajzok Goodenough-teszt által mérhető aspektusaiban nem indukáltak mérhető változást, viszont az érzelmi kidolgozottságban igen. Tehát az érzelmi élet fejlesztésének kiváló eszköze lehet, s mint ilyen ajánlatos tevékenységelem az óvodában. A cikk szerzője ajánlatosnak tartotta a magnó vagy cd-lejátszó segítségével történő zenehallgatást természetesen nem az élő hangszerjáték és ének helyett, hanem az olyan darabok bemutatására, amelyeknek meghallgatására másképp nem volna lehetőség mint például a zenekari vagy kórusművek Koncentráció egyéb nevelési területekkel Az óvodai tevékenységek komplexitása ma már egyértelmű alapvetésnek tekinthető. Tulajdonképpen majdnem mindegyik cikkben találhatunk a nevelési területek közötti koncentrációra utaló elemeket. Gondoljunk csak a hagyományőrzés, vagy az ünneplés gyakorlatára. Az alábbi felsorolásba csak azok az írások kerülnek be, amelyeknek kifejezett témája a zenei nevelés efféle kontextusba helyezése. Kanczler Gyuláné és Bihariné dr. Krekó Ilona főiskolai tanárok 1996/8. sz.-i bejegyzése A környezeti és a zenei nevelés kapcsolata címmel, a két terület kapcsolódási pontjait, illetve a gyermekdalokban leggyakrabban előforduló állatok fiziológiai jellemzőit ismertette. Fodorné dr. Földi Rita: Komplexitás az óvodai foglalkozásokon címmel ellátott publikációjában, az 1997/1. számban a nevelési területek közötti kapcsolatot osztályozta, aszerint, hogy vannak-e tartalmilag hasonló témaköreik. E szerint megkülönböztette a koncentrációt, mely alatt az egymással rokon területek közötti kapcsolatot érti, illetve integrációt, ami az egymástól távol álló nevelési egységek közötti sajátos hatásrendszert foglalja magába. Ez utóbbira konkrét példákat is hozott a különböző területekről, többek között az ének-zenei nevelésről is a testnevelés vonatkozásában. Mész Jánosné, óvónő, az Óvodai Nevelés Megőrizve megújítani pályázatára benyújtott munkájában a zene és a báb együttes alkalmazásához ad útmutatást. A 2000/7. számban Hozzon a gyermeknek mindenki címmel közölt írás a zene és a báb jelentőségét, és a bennük illetve az összekapcsolásukban rejlő lehetőségeket fejtette ki. A zene és lélektan kapcsolódásának lehettünk tanúi Bagdy Emőke: Úton a zene és az ember lelke felé vagy ahogyan egy zeneszerető pszichológus ezt megkísérli című publikációjában. A 2003/9. szám hasábjain a zene, mint fizikai jelenség lélekalakító 310

314 mechanizmusairól értekezett, személyes stílusban, ám pszichológiai kutatások eredményeivel széleskörűen alátámasztva gondolatait. Wirkerné Vasvári Éva a 2008/8. számában az Ének-zene-tánc-néptánc az óvodában címből hangsúlyosabbnak vártam a területek koncentrációjának kifejtését. Ám ezeket különkülön bekezdésekben elemezte, a mozdulatok és a muzsika összekötését azzal kapcsolatosan említette csak ténylegesen, hogy a daltanuláskor a kicsit ügyetlenebb énekesek is felbátorodnak a tánc felszabadító hatásának köszönhetően. A évben két olyan programismertetés is megjelent, amely elsősorban zenei indíttatású, de azt a műveltségi területek összetettségében kezelte. Márciusban Házi Melinda A muzsika színei címmel rendezett tehetséggondozó programról számolt be, amelyben Prokofjev muzsikáját felhasználva kívánták a szabad önkifejezés lehetőségeit biztosítani. A decemberi lapban pedig Jordanovné Bicskei Nóra Legyen a zene mindenkié elnevezésű zenei projekthetét ismertette, melyben a jövő nemzedék zeneszeretetét kívánták elősegíteni a tevékenységek komplex alkalmazásával, és olyan műveltségtartalmak bevonásával, amelyek például a külső világ tevékeny megismerésének körébe tartoznak Hangszerek megjelenése a lap hasábjain A legtermészetesebb zenei tevékenység az ének, és a kisgyermekek legtermészetesebb tevékenysége a játék. Így a korosztály zenei nevelésének érthető módon a dalos játékok adják a kiindulópontját. Az óvodai zenélés elsősorban énekes tevékenységeket jelent, a hangszerek ennek kiegészítő elemeit képezik. Jól példázza a hangszerek, óvodai nevelésben betöltött fűszer jellegét a korosztály legjelentősebb nevelési szaklapjában róla közreadott írások mennyisége is. A vizsgált időszak éveinek több mint felében (14 évfolyam), egyáltalán nem került a lapba ilyen jellegű írás. Abban a 12 évben, amikor pedig említésre került, nem jelentett többet egy évben öt cikknél, ez 2003 és 2004-es évben történt. A kilencvenes években eltekintve egy Orff hangszeres hirdetéstől majdnem minden cikk a népi hangszerek jegyében íródott. 1991/9. lapszámban Ludánszki Lajosné a hagyományápolás kapcsán említést tett különböző népi hangszerekről, illetve javasolta az óvodai hangszerbarkácsolást. Az év 9. számában a Forrai Katalin által szabadalmaztatott metallofont ajánlották az olvasók figyelmébe. Nagy Andrea az 1995/10. számban többek között a kolomp, a láncosbot, a rázótök vagy épp a fűzfasíp használatához adott tájékoztatást, mely előtt részletesen kifejti, a közös hangszerkészítés ismérveit. Az 1996/1. lapszám két hangszerismertetőnek adott helyt: Szolga Istvánné, zenei mentor, a nádi dudáról, míg Vajda Istvánné, óvónő, a citeráról írt kis bejegyzést ban mindössze egy ritmushangszer hirdetés illett a témába a szeptemberi újságban. Az évtized utolsó hangszerekkel is foglalkozó cikke már elővetítette a későbbi tendenciát, Nagy Balázsné Szarka Júlia kutatásra ösztönző Merjünk és mérjünk! című publikációja az 1999/8. számban a korábbi zenepedagógiai vizsgálatok ismertetését követően saját kísérletének indoklását, eredményeit és tanulságait osztotta meg a célközönséggel. Az óvodai zenei nevelés és a ritmus-dallam játszó hangszerekkel történő tevékenykedtetés összefüggései elnevezésű nagyszabású felmérés a metallofon használatának és a hallásfejlesztés magas-mély hangok megkülönböztetésének részterületére való pozitív hatására vonatkozott. 311

315 Az új évezred aztán valóban változatosabb képet hozott, véget ért a népi hangszerek uralma. Babik Ildikó, óvónő, Zenei játékokat közreadó írásának egy fejezete kifejezetten a hangszerekre koncentrált. (2001/2. sz.) Ugyanezen év márciusában Burján Csilla, óvónő az Orff módszer kapcsán adott néhány ötletet Az egész test egy teljes hangszer címet viselő írásában az egyik legnagyobb mennyiséget jelentette a hangszeres írások tekintetében, mely az év júniusában az újságban meghirdetett Zenélni öröm pályázatnak volt köszönhető. Az eredményhirdetés a novemberi számban volt olvasható, és a következő hónapban az első helyezett, Bercsényiné Lantos Gyöngyi A három pillangó meséjének hangszerekkel történő feldolgozását bemutató pályamunkája közlésre is került. A pályázat kapcsán, az eredményhirdetéssel megegyező hónapban Nagyné Szarka Júlia és Hegedűsné Tóth Zsuzsanna ismertetették a ritmushangszerek alkalmazásának lényeges jegyeit. A júniusi lapszámban képes ismertetőt közölt a lap egy kevéssé ismert népi hangszerről, a dorombról. A 2004-es év szintén a Zenélni öröm pályázatból táplálkozott, hiszen öt lapszám is helyt adott a díjazott pályamunkák ismertetésének. Januárban Soósné Hűse Tünde: Hangszerek gyermekkezekben, februárban Mede Éva: Mese, játék hangszerek, márciusban Kárász Andrea: Varázslatos hangszerek, májusban Szabó Bálintné: Kis koncertek az óvodában és októberben Dóka Pálné: Mikrocsoportos képességfejlesztés címet viselő munkái kerültek publikálásra júniusában Kissné Csizmadia Gyöngyi bejegyzésének köszönhetően megismerhettük a Muzsikál az óvoda programot, amely a hangszeren játszó családtagok aktivizálásán és a közös koncertek élményén keresztül segíti egyrészt a család és intézmény kapcsolatát, másrészről az élő hangszerjáték adta művészi impressziók gazdagítását. A év két hangszeres cikke közül az egyik egy képes összeállítás volt Muzsikás Péter hangszerbemutatójáról, a másik pedig Kalló Jánosné, óvónő képekkel gazdagított útmutatása volt ritmushangszerek gyermekekkel történő elkészítéséhez és velük való ténykedéshez, mely az óvodai nevelés valamennyi területét érintette decemberében egyrészt Dr. Pap János Hangóvoda-hang-játék programjának harmadik tematikus elemeként, majd Jordanovné Bicskei Nóra Legyen a zene mindenkié zenei projekthetének programjaiban jelentek meg a hangszerek. Az utolsó hangszeres bejegyzést épp az utolsó lapszám (2015/10.) tartalmazta, ahol is Gere Lajosné Daloló fecskék zeneóvodájának és zenei tehetségműhelyének ismertetőjében képet és említést is láthatunk a ritmus és dallamhangszerek használatáról. 3. Összegzés Az óvodapedagógusi pályára készülve szerettem volna képet kapni az Óvodai Nevelés, mint elsőszámú szaklap mibenlétéről. A zenei nevelés területén már rendelkezem némi tapasztalattal, így kézenfekvőnek tűnt, hogy a vizsgálat szempontrendszerét erről a műveltségterületről válasszam ki. A cikkek által közvetített állapotok értelmezhetőségének okán, elsőként áttekintettem a hazai óvodai zenei nevelés fontosabb állomásait. A négy fontos szakaszon belül számos jelentős esemény történt, melynek következtében korunkban a zene már teljesen más célokat szolgál, mint a XIX. században. Ám, ha jól meggondoljuk, a mostani program-szabadság és az alternatív módszerek megjelenése ellenére a Kodály Zoltán gondolatait alapul vevő Forrai Katalin nézetei 312

316 képezik az óvodai zenei nevelés alapját. Tehát, tulajdonképpen lassan már évszázados elvek szerint tesszük a dolgunkat ma is. Ez tükröződik a folyóirat cikkeiből is. Azok a témák kaptak nagyobb hangsúlyt, nagyobb megjelenési felületet, amelyeket a nevezett zenepedagógusok az óvodások számára leginkább javasoltak a magyar néphagyományból kiinduló énekes játékok, a tevékenységek közül pedig az éneklés. A háttérinformációk feldolgozását a vizsgálatom tárgyát képező sajtótermék bemutatásával folytattam. Sorra vettem az első újságoktól kezdve a Kisdednevelés és a Gyermeknevelés történetén keresztül az Óvodai Nevelés történetének fontosabb epizódjait. Korunkhoz elérve, a lap jelenkori helyzetének pontosítása érdekében sorra vettem korunk ilyen irányultságú folyóiratait is. A következő részben az 1990 és 2015 között megjelent zenéhez kapcsolódó cikkek elemzését végeztem el. Eredeti terveimben még több nézőpont szerepelt, de egyrészt jelen dolgozat keretei nem adnak lehetőséget ennél bővebb téma-kifejtésre, másfelől a hatalmas cikkmennyiség jelentősen megnehezítette a vizsgálat lebonyolítását, így szelektálásra volt szükség. Bár lehet, hogy nézetem kissé utilitarista, de úgy vélem, annak a kutatásnak van értelme, amelynek eredménye segítséget jelent a gyakorlati munkában. Ezért a szempontok közül azokat részesítettem előnyben, amelyeknek kifejtése útmutatásul szolgálhat a vizsgált 26 évfolyam cikkei közötti tájékozódásban. A célom tehát kettős volt: egyrészt egyfajta tájékozódás, másrészt annak segítése. Az elemzés során arra jutottam, hogy a legnagyobb érdeklődésre a hagyományőrzés, és a különböző ünnepek megtartása tartott számot. A zenei képességfejlesztés témaköre kevésbé volt hangsúlyos, az egyes területeiről külön pedig elenyésző volt a cikkek mennyisége. A kottaközlések száma ennél valamivel több volt, de véleményem szerint szerencsés volna, ha ez még fokozódna, kiegészítve ezzel az alapirodalomnak számító ÉNO és Zenehallgatás az óvodában köteteket. Az inklúzió korában fontos lenne, hogy az óvodapedagógusok a különböző kisebbségek dalait is beépítsék nevelési gyakorlatukba. A Tuza Tibor által 2005-ben írt Roma népismeret hónapról hónapra című sorozat, véleményem szerint követendő példa ezen a téren. Ezen kívül a kottaközlések segíthetnének abban is, hogy a pedagógusok, a változatosságra, újításra való törekvésükben ne szakszerűtlen, silány minőségű slágereknél kössenek ki, hanem szakmailag megalapozott forrásból táplálkozhassanak. Az aktuális eseményekről való tájékoztatást mind az előzetes tájékoztatás, mind az utólagos beszámolók tekintetében kielégítő mennyiségűnek találtam. A jeles napok és ünnepek témaköre némely időszakban számomra kissé sok volt, de értettem a mögötte húzódó szándékot: Ha a nevelők tisztában vannak az ünnepek eredeti mondanivalójával és célközönségével, akkor talán körültekintőbben választanak, illetve a teljeskörű felsorolás - mint azt a legutóbbi évfolyamokban közölték is az ismertetések elején szélesebb körű választási lehetőséget biztosít. További kutatásokat lehetne folytatni az irányban, hogy a különböző ünnepek milyen megjelenési arányt produkáltak az adott időszakban, vagy akár abban, hogy mennyi volt a gyakorlati és mennyi az elméleti megközelítésű írás a témában. Hasznosabbnak tartanám azonban, ha a többi nevelési terület bejegyzéseiről készülne a dolgozatomhoz hasonló megközelítésű munka, vagy egy másik, akár külföldi, ám hasonló tematikájú folyóirat, mint a német nyelvű 4bis8 bejegyzéseit, struktúráját, koncepcióját is össze lehetne vetni az Óvodai Nevelés folyóiratéval. 313

317 Összességében nagyon tanulságos vizsgálódáson vagyok túl. Előtte csak egy-egy kiragadott lapszámmal találkoztam az Óvodai Nevelés repertoárjából, nem tudtam, hogy összességében miként is vélekedjem róla, mennyire érdemes a nevelőmunka segítőjeként aposztrofálni. Megannyi inspiráló ötletet felvonultató, szemléletformáló írás nyomán bizonyosan állítom, hogy érdemes rendszeresen forgatni, mert amellett, hogy a gyakorló pedagógusok kiváló megnyilatkozási felülete, számos szakmai kiválóság, kutató vagy éppen hasznos kiadványújdonság kerülhet segítségével a látószögünkbe. 4. Irodalomjegyzék Az óvodai nevelés programja. Budapest, Országos Pedagógiai Intézet, Bakonyi Anna: Értékkövető gondolatok az óvodai nevelés programjaiban. A magyar óvodai nevelés íve Szabadi Ilona emlékére. In: Neveléstudomány (online), 2013, 4. sz p. ( ) URL: Bánki Vera Bálványos Huba: Differenciálás a művészeti nevelésben. Budapest, OKKER Oktatási és Kiadó Kft, Bognárné Kocsis Judit: Pedagógiai kutatások módszertana és statisztikai alapjai. Veszprém, Pannon Egyetemi Kiadó, Cole, Michael Cole, Sheila R. : Fejlődéslélektan. Budapest, Osiris Kiadó, p. Doktor Ferenc: A kiadó bemutatkozik. In: Óvodai Nevelés, 1993, XLVI. évf. 7. sz p. Forrai Katalin: Ének az óvodában. Budapest, Editio Musica, Gerő Zsuzsa: Érzelem, fantázia, gondolkodás óvodáskorban. Flaccus Kiadó, p. Hovánszki Jánosné (szerk.): Zenei nevelés az óvodában szöveggyűjtemény. Debrecen, Debreceni Egyetem Hajdúböszörményi Pedagógiai Főiskolai Kar, Jávorné Kolozsváry Judit (szerk.): Az óvodapedagógus szerep kihívásai - A szeptember 26-i óvodapedagógiai konferencia anyaga. Trezor Kiadó, Budapest, URL: ( ) József István dr.: Fejlődéspszichológia nevelőknek. Kaposvár, Dávid Kiadó, p. Kelemen Elemér dr.: Az Óvodai nevelés ötven éve. In: Óvodai Nevelés, L. évf. 6. sz p. Kenesei Éva dr.: A kisgyermekek zenei nevelésének módszerei. In: Parlando, sz. (online)

318 URL: Kis Jenőné dr.: Szemelvénygyűjtemény az ének-zene tantárgy-pedagógiához. Kaposvár, Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola, p. Kodály Zoltán: Zene az óvodában. Budapest, Zeneműkiadó, Komjáthy Zsuzsanna: A magyar óvodatörténet nyilvántartott szakmai folyóiratainak gyermek és ifjúságképe a XIX. századtól napjainkig. In: Képzés és gyakorlat (online), X. évf sz p. ( ) URL: Körmöci Katalin: Jubileum. in: Óvodai Nevelés, LXVI. évf. 3. sz o. Lázár Katalin: Mit játszotok, mátkák A népi játékok rendszere és tanítása játékközlés. Kaposvár, KE Csokonai Vitéz Mihály Pedagógiai Főiskolai Kar, p. Ludánszkiné Szabó Éva: Óvodai zenei hagyományápolás népszokások. Hajdúböszörmény, Ludászkiné Szabó Éva, Mérei Ferenc V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan. Budapest, Medicina Könyvkiadó Rt., p. Mészáros István: Óvodai zenei nevelésünk másfél évszázada. Budapest, Közgazdasági és Jogi Kiadó, Nagy Jenőné: Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel. Szolnok, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet, p. Óvodai Nevelés Szerkesztősége: Új kezekben az Óvodai Nevelés. In: Óvodai Nevelés, XLIV. évf. 7. sz o. Óvodai Nevelés Szerkesztősége: Veszélyben az óvónők szakmai folyóirata! in: Óvodai Nevelés, XLIII. évf. 11. sz p. Perlai Rezsőné: Körmöci Katalin. In: Óvodai Nevelés, LIX. évf. 3. sz p. Pivókné Gajdár Klára: Múltidéző kirándulás az Óvodai Nevelés lapjaiban 1. rész. In: Óvodai Nevelés, 2010, LXIII. évf. 8. sz p. Pivókné Gajdár Klára: Múltidéző kirándulás az Óvodai Nevelés lapjaiban 2. rész. In: Óvodai Nevelés, 2010, LXIII. évf. 9. sz p. Pivókné Gajdár Klára: Múltidéző kirándulás az Óvodai Nevelés lapjaiban 3. rész. In: Óvodai Nevelés, 2011, LXIV. évf. 1. sz p. Pivókné Gajdár Klára: Múltidéző kirándulás az Óvodai Nevelés lapjaiban 4. rész. In: Óvodai Nevelés, 2011, LXIV. évf. 2. sz p. 315

319 Pivókné Gajdár Klára: Múltidéző kirándulás az Óvodai Nevelés lapjaiban 4/b. rész. In: Óvodai Nevelés, 2011, LXIV. évf. 4. sz p. Pivókné Gajdár Klára: Múltidéző kirándulás az Óvodai Nevelés lapjaiban 5/a. rész. In: Óvodai Nevelés, 2011, LXIV. évf sz p. Pivókné Gajdár Klára: Múltidéző kirándulás az Óvodai Nevelés lapjaiban 5/b. rész. In: Óvodai Nevelés, 2011, LXIV. évf. 7. sz p. Pivókné Gajdár Klára: Múltidéző kirándulás az Óvodai Nevelés lapjaiban 6/a. rész. In: Óvodai Nevelés, 2011, LXIV. évf. 8. sz p. Pivókné Gajdár Klára: Múltidéző kirándulás az Óvodai Nevelés lapjaiban 6/b. rész. In: Óvodai Nevelés, 2011, LXIV. évf. 9. sz p. Pivókné Gajdár Klára: 60 éves lett az Óvodai Nevelés Az Óvodai Nevelés szakmaimódszertani folyóirat kettős születésnapja. In: Óvodai Nevelés, 2013, LXVI. évf. 1. sz. 2. p. Szarkáné Horváth Valéria: Az óvodai ének-zene foglalkozások módszertana. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, Szentesné Nagy Éva: Hagyományok lépésről lépésre. Szekszárd, Tolna Megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézete, Törzsök Béla: Zenehallgatás az óvodában. Budapest, Editio Musica, Turmezeyné Heller Erika Balogh László: Zenei tehetséggondozás és képességfejlesztés. Debrecen, Kocka Kör & Faculty of Central European Studies, Constantinet he Philosopher University in Nitra, Varga László: A kisdednevelés című folyóirat gyermekképe, avagy az engedelmesség pedagógiai dilemmái. In: Neveléstörténet (online) sz.( ) URL &id=201 Zsoldos Z. Julianna: Felkészült az óvoda a módszertani szabadságra? A saját program lehetőségeiről. In: Óvodai Nevelés, 1997, L.évf. 6. sz p. Zsoldos Z. Julianna (szerk.): Krónika In: Óvodai Nevelés, 1998, LI. évf. 1. sz p. Zsoldos Z. Julianna (szerk.): Krónika In: Óvodai Nevelés, 1998, LI. évf. 2. sz p. Zsoldos Z. Julianna: Pillanatképek a 60 éves Óvodai Nevelés történetéből. In: Óvodai Nevelés, LX. évf. 4. sz p. 316

320 TROPPERT ALEXANDRA Óvodapedagógus Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar Témavezető: Dr. Podráczky Judit egyetemi docens, KE PK Japán mindenhol? Egy futótűzként terjedő szubkultúra elemeinek megjelenése az óvodások és kisiskolások körében Viszonylag újkeletűnek mondható jelenség Magyarországon, a leginkább fiatalok körében elterjedt keleti kultúra, művészetek és életstílus iránti élénk érdeklődés és azok szokásainak átvétele a hétköznapi életbe. Ennek legelterjedtebb fajtája a rajzolt japán karakterek, animék és mangák iránti szenvedélyes rajongás, mely köré mára már komplett szubkultúra épült, de bizonyos elemei már észrevétlenül mindennapjainkban is beépültek. Az animés közösségeknek saját nyelvezetük, kialakult szokásrendszerük, öltözködési stílusuk van, melyek egyre hétköznapibbá és elterjedtebbé válnak és nem csak és kizárólag az anime- ért rajongó fiatalok körében. A közösséggel kapcsolatos eddigi tapasztalataim alapján, a szubkultúra követői rendkívül elfogadóak és összetartóak. A közös érdeklődési kör mellett a feltétel nélküli elfogadás köti őket össze. A közösséghez való tartozásnak azonban nem csak előnyei vannak, túlzott rajongásnak ugyanis megvannak a maga árnyoldalai is. A japán rajzfilmek már a kisebb korosztályok körében is elég népszerűek, hiszen az interneten szabadon hozzáférhetőek, valamint több tévécsatorna is vetíti őket. Felmerül azonban a kérdés, hogy a gyermekek a koruknak megfelelő, a számukra készített animéket tekintik-e meg? Fontos tényező az is, hogy hol és milyen motiváció hatására találkoznak ezekkel a rajzfilmekkel. Kutatásom egyik fő célja az anime- és manga szubkultúra részletesebb vizsgálata. Szeretném bemutatni a kultúra alappilléreit. Jellemezni fogom szokásaikat, kitérve nyelvezetükre, öltözködésükre és étkezésükre is. Kitérek arra is, hogy milyen boltokban, üzletekben és honlapokon tudnak a rajongók különböző ruhadarabokat, mangákat, valamint egyéb relikviákat beszerezni. Külön részt szentelek találkozóikra (CON-okra, meet-ekre), és az ezeken tett látogatásaim részletes elemzésére, az itt végzett megfigyelések ismertetésére. Dolgozatom másik felében pedig az óvodában és iskolában végzett vizsgálatok eredményeit részletezem. Legfőbb célom felhívni a figyelmet egy kevesek által kutatott, de pedagógiai szempontból is lényeges témára. 317

321 Japan everywhere? The appearance of a subculture spreading as wildfire among kindergarteners and pupils The vivid interest in oriental culture, arts and lifestyle mostly among the youth appears to be a relatively new phenomenon in Hungary; just like adapting oriental habits in our everyday-lives. The widest-spread elements of the upper-mentioned culture are the drawn Japanese characters, the so called animes and mangas receive undivided adoration that created a complete subculture. However, some of its parts have already adapted into our lives. Anime communities use an own language, have an evolved custom system and clothing style, which are becoming more and more common and extended. Additionally, it is happening not exclusively among anime fans.until now, according to my experiences concerning the community, the followers of the subculture seem to be remarkably accepting and bonded. Besides their mutual interest an unconditional acceptance bonds them. Nevertheless, belonging to the community does not only have its perks but downsides too. Japanese cartoons are popular among younger children as well, since they are freely available for them on the internet, and a lot of TV channels broadcast them too. In fact the question which arises is whether those children watch age-appropriate animes created for them or not. It is also essential where and of what motivation do they meet with those kinds of cartoons. One of the main purposes of my research is the detailed observation of anime and manga subcultures. I would like to present the cornerstones of the culture. I am going to characterize their customs, discussing their language, clothing and eating habits too. I am going to cover in which shops, stores and websites can fans purchase different clothes, mangas and relics as well. I am allocating a separate chapter for their meeting points e.g. CONs and meets, respectively I am going to give detailed analysis of my visits and observations there. In the second part of my thesis I am going to detail the results of my observations done at school and kindergarten. My main purpose is to draw attention on a topic which is researched by only a few people but at the same time relevant from pedagogical point of view. 318

322 A téma háttere és a kutatás kérdései mint látjuk, ellentmondásos a viszony, hol a hivatalosság cenzúrázza, hol a tömegközönség emeli vállára, egy biztos: szubkultúrája kialakult 46 Így jellemzi Vágvölgyi B. András (író, újságíró, filmrendező) Tokyo Underground című, 2000-ben írt könyvében a magyar közönség hozzáállását a japán rajzfilmekhez, más szóval animékhez. Vitatottsága, valamint szórt ismertsége miatt azonban sokakban felmerülhet a kérdés: Miről is beszélünk valójában? A manga meghatározása A szó eredeti jelentése vázlat, véletlenszerűen váltakozó képek. A manga elnevezés Hokusai nevéhez köthető, aki nyomatait Hokusai no Manga (Hokusai vázlatfüzete) címen jelentetett meg. Napjainkban a kifejezést a japán stílusban elkészített képregényekre használják. Eredetük egészen a 12. századig nyúlik vissza, az akkori művészeti alkotásokban már felfedezhetők a mangák jellemző vonásai. Ez a képregény típus már a II. világháború kezdete előtt megjelent Japánban, de igazán csak 1945 után futott be. Népszerűségének köszönhetően kialakultak a stílus meghatározó vonásai. A mangák több szempontból is eltérnek a nyugati képregényektől. Először is a karakterek megjelenítésében, hiszen a mangák ugyan rendkívül részletesen kidolgozott rajzokkal dolgoznak, kinematografikus elemeket használnak, színeket azonban egyáltalán nem alkalmaznak. A másik jelentős eltérés, hogy az eredeti nyelvű mangák nem használják a kanjit, csak a hiragana-t (helyei eredetű szótagírás). Az olvasásuk módjában is jelentősen eltérnek egy átlagos képregénytől.a mangákat mindig jobbról balra és felülről lefelé kell olvasni. A mangák témája rendkívül változatos. A könnyedebb témájú mangákban általában a főszereplők valamiféle célt tűznek ki maguk elé, amelyet a kitartás és a küzdelem segítségével igyekeznek elérni. A legtöbb manga nem gyermekek számára készül, nem érzelmi világuknak megfelelő témát dolgoz fel. Napjainkban már szinte minden könyvesboltban külön részleget szentelnek ezeknek a műveknek A szakirodalom a műfaj atyjának Osamu Tezuka nevű alkotót tekinti. Ő rajzolta meg az első fekete-fehér japán képregényeket. 47 Az anime meghatározása Az animék története a mangákénál sokkal rövidebb. Az anime az angol animation szóból származik, jelentése japán animációs film. A II. világháborút követő időszakban alakult ki. A készítők célja egy olyan animációs stílus kialakítása volt, ami viszonylag kevés rajzolással, alacsony költségvetéssel is megoldható. A mangával ellentétben az anime mindig színes. Mivel a műfaj rendkívül sokszínű, ezért a műveket többféle szempontból is szokták csoportosítani: megjelenési formájuk szerint és stílus, célközönség szerint Vágvölgyi B. András: TOKYO UNDERGROUND /előtanulmány és kollázs/ 174.oldal Budapest: Ulpius- ház Könyvkiadó oldal 47 Vágvölgyi B. András: TOKYO UNDERGROUND oldal 48 Matóné Szabó Csilla: Egy japán eredetű szubkultúra: az animék és a mangák világa In: Iskolakultúra 2009/ 12 sz. 4. oldal [online] (2015. október 29.) 319

323 Az anime műfaj Magyarországra történő behozatala a kilencvenes évek elejére tehető és a kereskedelmi televíziós csatornák megjelenésével kapcsolható össze. A japán rajzfilmek már akkoriban nagy vihart kavartak. Az első nagyobb botrányt a Dragon Ball-Z című sorozat váltotta ki, mivel az RTL Klub kereskedelmi tévécsatorna főműsoridőben vetítette. Az ORTT (Országos Rádió és Televízió Testület) ezt nem nézte jó szemmel, mivel az anime rengeteg erőszakos elemet tartalmazott. 49 Fontosnak tartom a témát, mert azt tapasztaltam, hogy a gyermekek napjainkban sem a számukra készített, ízlésüknek és lelki világuknak megfelelő animékkel találkoznak először, nem ezeket kezdik el nézni. Az idősebb korosztály számára készített produktumok olyan elemeket tartalmazhatnak, melyeket a kisgyermekek nem tudnak értelmezni, éppen ezért megterhelő lehet számukra, illetve megtekintésük negatív hatással lehet érzelmi világuk fejlődésére. Kutatásom legfontosabb kérdései: 1) Mi teszi ennyire vonzóvá az anime és manga szubkultúrát a fiatalok számára? 2) Hány éves korban kezdenek el a gyermekek animéket nézni? 3) Milyen okból, minek köszönhetően kezdenek el a gyermekek animéket nézni? 4) Milyen típusú animéket néznek a gyermekek legszívesebben? 5) Mennyire felelnek meg a gyermekek által megtekintett animék az életkoruknak? A fenti kérdések megválaszolásán túl célom volt az is, hogy egy komplex és átfogó képet kapjak az anime- és manga szubkultúráról. MondoCon- avagy az animések Kánaánja A MondoCon az anime- és manga szubkultúra egyik legjelentősebb rendezvénye. Évente négyszer kerül megrendezésre Budapesten, az utóbbi időszakban a Hungexpo területén. Kutatásom egyik fő célja az volt, hogy kicsit jobban belelássak a csoport viselkedési szokásaiba, struktúrájába, ezért is határoztam el, hogy legalább egy ehhez hasonló rendezvényre ellátogatok. A megfigyelés megkezdése előtt össze akartam állítani egy szempontsort, ami alapján megfigyelem a con felépítését, az események, versenyek egymásra épülését a résztvevőket. Ehhez rengeteg cikket olvastam a korábbi programokról, néztem képeket, videókat. Több szempontsort is összeállítottam, végül mégis úgy döntöttem, hogy inkább több MondoCon-ra is ellátogatok, hogy komplexebb képet kaphassak a rendezvénysorozatról június 16- án a 2016-os Nyári MondoCon-ra egy üres jegyzetfüzettel indultam el. Megérkezésünkkor szabályosan megdöbbentünk, a látvány több szempontból sokkoló volt. Egyrészt azért, mert a szakadó esőben több száz ember állt sorba, órákon keresztül, hogy bejusson a kapukon. Több száz ember, JELMEZBEN. A rajongókat nem tartotta vissza sem a viharos erejű szél, sem a záporeső attól, hogy felvegyék az általuk készített cosplayeket/ crossplayeket. Akkor sem, ha ezek rendkívül vékonyak és hiányosak voltak. Egy - egy ilyen öltözet elkészítése akár több hónapos munkába is kerülhet, és nagyon kevés olyan esemény van, ahol ezt fel is vehetik, így egyetlen lehetőséget sem hagynak ki ezek bemutatására. 49 Vágvölgyi B. András: TOKYO UNDERGROUND oldal 320

324 A másik megdöbbentő dolog, amit odaérkezve tapasztaltam az volt, hogy az időjárás viszontagságai nem csak a fiatal rajongókat nem tartották vissza az eseményen való részvételtől, hanem a fiatal szülőket sem. A sorban nem sokkal mögöttünk egy ifjú anyuka állt szintén jelmezben, egy pár hónapos babával. Elővételes jegy ide vagy oda, így is több órát kellett a bejutás érdekében kisgyermekkel sorban állnia, hiszen az ilyen típusú jegy is több órás várakozást jelent A Hungexpo területére érve rögtön elkezdtük feltérképezni, hogy mit merre is találunk. Már ekkor szembetűnt, hogy a helyszínek és ezzel együtt a résztvevők is több nagy csoportra bonthatók: gamerekre, animésekre és fantasy-rajongókra. A csoportok között elég nagy az átfedés, de sokan csak az egyik körhöz tartoznak. Ez a fajta csoportosulás is jelzi, hogy elég összetett, réteges felépítésű, sok embert érintő szubkultúráról beszélünk. A legmeghökkentőbb számomra a jelenlévő gyermekek aránya volt. Pár hónapos csecsemőtől kezdve, óvodáskorú gyerekek, kisiskolások, szinte minden korosztály megfordult az eseményen. Az első MondoCon-on motiváció alapján a gyermekeket két nagy csoportba osztottam: rajongó gyermek kísérő szülővel és rajongó szülő kísérő gyermekkel. (Ezt a kategorizációt későbbi megfigyeléseim hatására kiegészítettem). Az első kategóriába főként a nyolc-tizenkét éves gyerekeket soroltam. Ezeket a gyermekeket még nem engedik el egyedül a rendezvényre, szülővel érkeznek. Általában egy nagyobb csoportot kísér egy-egy szülő. Csoportosan, egymástól nem elszakadva, főként a vásár területén mozognak. A legtöbben mangákat, posztereket és különböző plüssfigurákat vásárolnak. A második kategória ennél is jobban felkeltette az érdeklődésemet, hiszen itt jóval kisebb gyerekekről beszélünk, akik nem saját akaratukból veszek részt az eseményen. Érdekes volt látni a kisebb gyermekeket, hiszen kutatásom főként rájuk, az írni nem tudó korosztályra irányul. Az írás szerepe főként azért fontos, mivel az animés kutatás, ami az országban lezajlott, online teszten alapul. Dobay Ádám Nagy Magyar Anime kutatás nevű vizsgálata járta körbe részletesebben az országban ezt a témakört. Nevéhez fűződik a témában a legnagyobb résztvevőszámú szubkultúra-kutatás Magyarországon, a Nagy Anime- és Manga Kutatás. A Pravda Szilviával összeállított, 68 kérdésből álló online-tesztje három hónapig volt fent a világhálón. Ez idő alatt 3168 ember töltötte ki a kérdőívet. A beérkező válaszokat Láda Viktória piackutató elemezte. A rendkívül átfogó vizsgálat az összes a szubkultúráról alkotott sztereotípiát megcáfolta. Kimutatta, hogy a szubkultúra tagjai főként a tizenkilenc év feletti nők. Az online teszt legfiatalabb kitöltője kilenc éves kisgyermek volt. Már az on-line vizsgálat is azt mutatta, hogy a szubkultúra tagjai gyakran gyermekeiket is magukkal viszik a rendezvényekre. 50 Ezt a rendezvényeken végzett megfigyelések alatt én is tapasztaltam. Több fiatal szülő magával hozta gyermekét a rendezvényre, valamint olyanok is voltak, akik családosan látogattak ki az eseményre. 50 Nagy Anime- és Manga Kutatás [online] (2016.március 13.) 321

325 A rajongó szülővel érkező gyermekek többsége az édesanyjuk, vagy az édesapjuk cosplay-éhez kapcsolódó, mini jelmezt visel. Körülöttük természetesen mindig nagy a sürgés- forgás, hiszen nincs is aranyosabb a cuki ruhácskákba öltöztetett gyermekeknél. Felmerült azonban bennem a kérdés, hogy mennyire jó ez a gyermekek számára? A MondoCon-t leginkább egy anime- és videojáték rajongóknak tervezett fesztiválként lehetne leírni. A folyamatos zaj, a zene és a rengeteg beöltözött ember, mind-mind olyan ingerek, amelyek felzaklathatnak egy kisgyereket. Nem beszélve az ijesztőbbnél ijesztőbb jelmezekről és az őket bámuló és fényképező embertömbről. Ezen elmélkedve egy korábbi egyetemi előadás jutott eszembe, ahol arról beszélgettünk, hogy hova is érdemes magunkkal vinni gyermekeinket, valamint arról, hogy mi nevezhető mindenki által élvezhető családi programnak. Véleményem szerint a MondoCon nem sorolható az ilyen időtöltések közé. Nyugodt pihenésre a gyermekeknek esélyük sincs ehhez hasonló környezetben. Mindemellett a szülő sem tudja felhőtlenül élvezni a programokat, hiszen olyasvalakivel van, aki folyamatos gondozást, figyelmet igényel. A kisgyermeki szükségletek kielégítése pedig egy fesztivál területén meglehetősen nehézkes (például pelenkázás, ételmelegítés stb.). A kisgyermekek jelenléte a fesztiválon azonban bizonyítja, hogy sok gyermek akaratán kívül is, jelen esetben szülők hatására találkozhat a szubkultúrával. Az nyári rendezvény annyira magával ragadott, hogy a következő ilyen rendezvényre, az Őszi MondoCon-ra is mindenképpen szerettem volna ellátogatni. Legelőször az tűnt fel ezen a rendezvényen, hogy több gyermek van, mint amennyi a Nyári MondoCon-on volt. A gamerek épületrészébe belépve észrevettem, hogy erre a szervezők tudatosan készültek, ugyanis voltak külön a gyermekeknek elhelyezett játékok, valamint egy hatalmas Totoro-ugrálóvár. A helyszínválasztás remek volt, mert bár így is hatalmas volt a zaj, de kétségkívül ez a terület volt a lehető legnyugodtabb az összes közül. Azonban ahogy leültem a kisgyermekes családoknak szánt hely közelébe és jobban szemügyre vettem a körülöttem lévő teret, rendkívül elgondolkodtam. A látvány ambivalens érzéseket váltott ki belőlem. Egy szempontból remek dolog, hogy a kisgyermekkel érkező vendégekre is gondolnak. Másik szempont, hogy az egész esemény annyira szürreális, hogy számomra jelenlegi formájában nem összeegyeztethető a kisgyermeki lelkülettel. Legegyszerűbb példa erre a rendezvényen elhelyezett légvár. Gyönyörű, hatalmas, jó állapotban lévő játékeszköz. Közelebb lépve azonban megpillantottam a játék üzemeltetőjének az arcát, a fiatal fiút, aki zombinak volt kifestve. Alapvetően ez a jelenség nem kirívó MondoCon-on, sőt! Szinte mindenki ennél sokkal összetettebb, akár ijesztőbb jelmezben van,de a gyermekek mellett mégis nagyon furcsa hatást keltett. Az összhatás annyira felkavart, hogy elindultam kifelé a teremből, hogy friss levegőhöz jussak. Az ajtóig azonban nem jutottam el, mert utamat állta a körülbelül öt méter magas mocsári szörny, és a miatta zokogó kislányt vigasztaló család. Ez a kisgyermek volt az egyik oka annak, hogy a MondoCon-on jelenlévő gyermekek csoportjait kiegészítettem a rajongó gyermek kísérő családdal kategóriával. Az nyári programsorozaton erre nem láttam példát, ezen azonban több ehhez hasonló családot is láttam. Ezeknél az eseteknél egyértelműen látszott, hogy a szülők és a kisebb testvérek az anime rajongó kiskamaszt kísérték el. Úgy gondolom, hogy nem csak pedagógusoknak, hanem a szülőknek is fontos lenne tájékozódni az effajta eseményekről. Fontos lenne, hogy belelássanak gyermekük világába, és ne csak ilyen helyzetekben, amikor már kész tények elé vannak állítva. 322

326 Sok esetben szerintem az is probléma, hogy a szülők nem tudják, hogy mit is takar ez az egész valójában. A gyermek érdeklődik valami iránt és még barátokat is szerez. Mi lehetne ebben rossz? Az ilyen közösségekhez való tartozás azonban növeli tagok befolyásolhatóságát, nem csak gyermekek esetében. Még véletlen sem azt szeretném kihangsúlyozni, hogy ez a konkrét közösség lenne veszélyes. A veszélyforrás nem magában a szubkultúrában van, hanem az e köré felépített eszményben. A rendezvényeken tett látogatás során értettem meg igazán, mi is olyan vonzó ebben a szubkultúrában a fiatalok számára. Ebben a közösségben senkinek sem akasztják a fura jelzőt a nyakába. Nincsenek komoly elvárások, szabályok, amiknek feltétlen meg kellene felelni. Nem a ruha márkája, stílusa számít. Az itt jelenlévő emberek senkit nem ítélnek el a kinézete, vagy a szokatlan viselkedésede miatt. Fontos a közös téma iránti rajongás is, de a csoport vonzereje az elfogadásban rejlik. Leendő pedagógusként fontosnak tartom, hogy tisztában a gyermekekre hatást gyakorló külső ingerekkel, főként mert ha az apró jeleket észrevesszük, már csírájában észlelhetünk és semlegesíthetünk olyan problémákat, amelyek elhanyagolva a későbbiekben nagyobb, nehezen megoldható és tartós gondokat is okozhatnak. Óvodai vizsgálat Az óvodai vizsgálatot a lakóhelyemen található óvodában, a Zamárdi Napközi Otthonos Óvoda két csoportjában végeztem el, harminc kisgyermekkel. A vizsgálathoz egy hatvankét kártyából (harmincegy képből) álló memóriajátékot állítottam össze. Ezekből tizenhat pár anime karaktereket ábrázol, tizenöt pedig más különböző rajzfilmekből (Disney, Pixar, klasszikus) kiválogatott szereplőket, jeleneteket ábrázol. Eredetileg egy játékba integrált vizsgálatot terveztem. A csoport tevékenységét nem akartam felborítani a jelenlétemmel. Úgy terveztem, hogy leülök egy asztalhoz, elhelyezem a memóriakártyákat, és az odalátogató gyermekkel az általam készített eszközök segítségével a rajzfilmekről, és főként a japán rajzfilmekről fogunk beszélgetni. Ez a tervem az első csoportba való belépésemkor meghiúsult. A gyermekek már egy hete várták az érkezésemet, így az óvodapedagógus leültette őket körbe a szőnyegre, és elmondta nekik, miért is jöttem valójában. Úgy éreztem, hogy a memóriakártya így már nem működne (tizennégy gyermekkel egyszerre), ezért a kártyák felét gyorsan kiszedtem, és sorban elkezdtem megmutatni a kezemben lévő lapokat. Megbeszéltük melyikeket ismerik, melyeket szeretik. Véleményem szerint ezzel a direkt módszerrel hatékonyabban tudtam elvégezni a vizsgálatot, mivel minden kisgyermeket meg tudtam hallgatni. Azt tapasztaltam, hogy a gyermekek így is játéknak fogták fel az egész helyzetet, mivel általuk is kedvelt karakterek képei jelentek meg, valamint a vizsgálat végén a képeket a kezükbe vehették. Az első csoportban tizennégy, vegyes korcsportba tartozó kisgyermekkel végeztem el a vizsgálatot. Azt tapasztaltam, hogy az óvodás gyerekek a Disney-mesehősöket ismerik fel legkönnyebben, ezeket szeretik a legjobban. Tisztában vannak a legújabb gyerekeknek szánt egész estés mozifilmekkel, a legtöbbet látták is már. Az anime karaktereket abszolút nem tudták megnevezni. Csak egyetlen kisfiú volt, akinek a Yu- Gi-Oh című anime ismerősnek tűnt. A többi ehhez hasonló képnél azonban határozott nem volt a válasz. 323

327 Ebben a csoportban még a Pokémon-t ábrázoló kártya sem váltott ki reakciót. Hello Kitty-t minden kisgyermek felismerte, ez azonban nem meglepő, a karakter már teljesen beépült a hétköznapjainkba. A leghangosabb reakciót egyértelműen a Star Wars rajzfilm, valamint a Jégvarázs váltotta ki. A legtöbben ezeket jelölték meg kedvencükként. A kisfiúk körében még Pókembernek volt hasonló a fogadtatása. Bár az említett karakterek nem anime-hősök, mégis felmerül a kérdés, hogy ezek a rajzfilmek megfelelnek-e a gyermekek életkorának, hiszen ezek is tartalmaznak ijesztő, rajzolt szörnyeket, erőszakos harcjeleneteket. A gyermekekkel folytatott beszélgetés során rákérdeztem arra is, hogy miért szeretik jobban a Disney-hősöket, miért szimpatikusabbak számukra. Igyekeztem ezeket a kártyákat összehasonlíttatni az anime karaktereket ábrázolókkal. A legtöbben a ruhákat és a kinézetet nevezték meg a szimpátia indokaként: Mert szép ; Van koronája, meg szép szoknyája.... A gyermekek az anime karaktereket ábrázoló kártyákat abszolút elkerülték, lepakolták őket a szőnyegre egy nagy kupacba, a többivel pedig elkezdtek játszani. A memóriajátékon kívül egy kis műanyag játékállatot (pokemont) is bevittem a gyerekeknek. Ősszel ugyanis az egyik legismertebb gyorsétterem-lánc, a McDonald s a Pokémon Go őrületre való tekintettel a gyermekmenühöz Pokémon-t ábrázoló műanyag játékokat adott ajándékba. A gyermekek többsége az első csoportban tudta, hogy hol lehetett az ilyen játékot kapni, a rajzfilmhez és a videojátékhoz azonban nem tudták kötni. A második csoportban tizenhat vegyes korcsportba tartozó kisgyermekkel beszélgettem rajzfilmnézési szokásaikról. Ebben a csoportban is maradtam a korábban bevált módszernél, és egyesével mutattam meg a képeket a gyermekeknek. A vizsgálat során az első csoportéhoz rendkívül hasonló eredményt kaptam: a gyermekek szinte egyáltalán nem is ismerték fel az anime-karaktereket. A korábbiakhoz hasonlóan csak Hello Kitty-t tudta mindenki beazonosítani. A Pokemon-t ábrázoló kártya egyetlen kisfiú számára jelentett valamit, ő ehhez a kártyalaphoz nagyon ragaszkodott is, még a párját is megkereste. Ebben a csoportban szintén a Disney rajzfilmek aratták a legnagyobb sikert. Aranyhaj és a Jégvarázs szereplőinek feltűnése után a kislányokat alig lehetett lecsitítani, annyira fellelkesültek. A beszélgetést követően itt is a kicsik kezébe adtam a lapokat. A többség itt is az ismert karaktereket kereste, azonban volt két kislány is, akik elkezdték összegyűjteni a japán rajzfilmeket ábrázoló képeket. Az egyikük megfogott két teljesen különböző kártyát (Sword Art Online- Attack on Titan) és megjegyezte: Megtaláltam a párját!. A két lap egyáltalán nem hasonlított egymásra, viszont a gyermek az anime karakterek hasonlósága miatt, egyformának találta őket. Felfedezte a rajzokban rejlő, tipikusan az animékre jellemző vonásokat. A másik kislány összegyűjtötte az összes japán karaktert ábrázoló lapot: Ezek mások Nem hasonlítanak a többihez. Az általa összeszedett kupacban egy csoporttársa kiszúrt egy képet, ami ismerős volt számára: Ezt láttam már a testvérem újságján. De ezek olyan csúnyák A gyermek által felismert anime a Naruto volt. A áprilisi Mondo magazin címlapján ténylegesen fel is fedezhető egy a kártyához hasonló kép. Összefoglalóan azt mondhatjuk, hogy bár az általam vizsgált óvodába járó gyermekek nem néznek animéket, sőt többségük teljesen el is utasítja az ezekhez hasonló karaktereket, közvetett módon azonban ők is találkoznak a műfajjal. Vagy hozzájuk közel álló személy közreműködésével, vagy a fogyasztói társadalom erős nyomására. 324

328 A vizsgálatban résztvevő gyermekek túlnyomó többsége csúnyának találta az anime hősöket, érzékelhető volt, hogy ez a stílus idegen és szokatlan számukra. Vágvölgyi B. András a következőképpen fogalmazza meg az anime műfaj megértésének titkát: Fontos a japán anime tegyük hozzá minden japán narratív műfaj megértéséhez, hogy mint az már többször elhangzott, a japánok más isteneket imádnak, más démonokat félnek, más típusú hőseik vannak, és más a gonosz. A transzvesztitizmus, a homoszexualitás értékelése teljesen más közelítésű, a fantáziaműfajokban ez kihat az androgének, cyborgok, a mecha és a robotok, ábrázolására. Mást tartanak rossznak, különbözik a halálhoz való viszony, más a kihívó, kirívó viselkedés, teljesen eltérő a nőhöz, a női szerephez való viszony. Ha ezt nem tudatosítjuk, és ebbe nem érzünk bele, teljesen félreérthetjük a japán művészetet, tömegkultúrát. 51 A vizsgálat során is pontosan ez ütközött ki. A gyermekek nem a japán tömegkultúrához vannak szoktatva. Mára már beépültek olyan elemei a hétköznapjainkba, amikről talán nem is tudunk (ennek jól látható példája a szinte minden gyermek által felismert Hello Kitty). Ezekkel akarva- akaratlanul is találkoznak. De a tömény japán kultúra, pontosan a meglehetősen nagy kulturális eltérések miatt sokkolóan hathat számukra. Iskolai vizsgálat Az iskolai vizsgálatot a Siófoki Széchenyi István Általános Iskola négy osztályában (két elsőben és két másodikban) végeztem el. A kitöltő gyermekek igazgatói engedéllyel és szülői hozzájárulással vettek részt kutatásomban. Sokat gondolkodtam azon, hogy milyen módszerrel tudnám a lehető leghatékonyabban és legpontosabban feltérképezni a hat-kilenc éves korosztályt. Egy olyan eszköz kidolgozására törekedtem, amit az írni-olvasni nem tudó, de már iskolába járó gyermekeknél egyszerűen lehet használni és az könnyen érhető számukra. Ennek kifejlesztéséhez az egyik az iskolában tanító pedagógustól is sok segítséget kaptam. Egy olyan feladatlapot állítottam össze, amely nem tartalmazott konkrét utasításokat. Igyekeztem minél tisztább, könnyen érthető, ugyanakkor játékos feladatsort létrehozni. A lapok mellé összeállítottam egy diasort is, aminek a segítségével a gyermekek meg tudták válaszolni a kérdéseimet. Az utasításokat én adtam a gyermekeknek. A feladatlap kitöltéséhez egy grafitceruzára, valamint egy piros és egy kék színes ceruzára volt szükség. A feladatlap és a prezentáció öt feladatot tartalmazott. A legelső feladat két részből állt. A gyermekeknek mutattam két képet, az egyiken egy anime karakter volt látható (Yui az Angel Beats című animéből), a másikon pedig egy általuk is ismert és szeretett karakter (Elsa a Jégvarázs című animációs filmből). Az első részben a lapon lévő manga-lányon kellett bejelölni, hogy mit találnak rajta furcsánk, mi az ami nem szimpatikus, vagy éppen szokatlan számukra a figurán. A második részfeladatban pedig arra a kérdésre kellett válaszolniuk, hogy a két, a diasoron látható karakter közül melyiket találják szimpatikusabbnak. Ezt a lapon a Nap és/vagy a Hold bekarikázásával jelölhették. A második és a harmadik feladattal arra szerettem volna választ kapni, hogy mennyi gyermek találkozik önkéntelen módon is a Pokemon-iparral. 51 Vágvölgyi B. András: TOKYO UNDERGROUND oldal 325

329 A kettes pontban a dolgozatban már korábban is említett a McDonald s-ban a korábbiakban kapható műanyag játékokról mutattam képet. Aki felismerte, hogy mik ezek és hol lehet kapni őket, azoknak pirossal kellett a lapon látható képet bekarikázni, akik nem ismerték, azoknak pedig kékkel. A harmadik résznél arra voltam kíváncsi, hogy hány gyermek ismeri meg a Pokemon egyik leghíresebb karakterét, Pikachu-t. Ezzel azt szerettem volna igazolni, hogy több olyan gyermek van, aki valamilyen közvetett módon találkozott a karakterrel, ugyanakkor a rajzfilmet és a videojátékot nem biztos, hogy ismeri. A negyedik feladat szintén a Pokemon körül forgott. Itt ugyanis a Pokemon Go nevű játékról láthattak a gyermekek képet, melyet ha felismertek, a kettes feladathoz hasonló módon kellett a lapon jelölni (kép karikázása színes ceruzával). Az ötödik rész volt a legösszetettebb. Húsz képet mutattam a gyermekeknek, ami különböző japán rajzfilmeket ábrázolt. A lapon lévő táblázatban kereszttel kellett jelölni, hogy találkoztak-e már a rajzfilmekkel. A húsz képet igyekeztem minél változatosabban összeállítani. A válogatásnál több szempontot is figyelembe vettem: legyen a gyermekek életkori sajátosságának megfelelő anime is; szerepeljen olyan is, amit a televízióban is vetítenek/vetítettek; több olyan anime is szerepeljen, amik most a legnépszerűbbnek számítanak a szubkultúra tagjainak körében. Több nagyon régi és több új anime került be a képek közé. A képsor összeállításához felhasználtam a korábban már említett Nagy Anime- és Manga Kutatás eredményeit is. Az általam kiválasztott húsz anime a diasoron látható sorrendben: Pokemon, Digimon, Totoro- A varázserdő titka, Hello Kitty, Hamtaro, Rilakkuma, Chichiro Szellemországban, Sailor Moon, Yu- Gi- Oh!, Naruto, Kaleido Star, Death Note, Tsubasa kapitány, Dragonball, Bleach One Piece, Soul Eater, Fairy Tail, Attack on Titan, Sword Art Online. A vizsgálatot az egyik másodikas osztályban kezdtem. Mivel az óvodában a gyermekek abszolút nem ismerték fel ezeket a rajzfilmeket, így nem tudtam elképzelni sem, hogy milyen eredményre számíthatok az iskolások körében. A gyermekek rendkívül fegyelmezettek voltak, tisztában voltak érkezésem okával és koncentráltak a feladat végrehajtására. Ahogy kiosztottam a feladatlapokat, váratlan meglepetés ért, a gyermekek ugyanis felfedezték a Pikachu-t (Pokemon) ábrázoló képet a feladatok között. Az osztályterem hirtelen felbolydult, mindenki lelkesedni kezdett, több gyermek megjegyezte, hogy ez a mesehős a kedvence, de olyan is volt aki a videojátékhoz kötötte a karaktert. A vizsgálat nagyobb lelkesedést váltott ki a gyermekekből, mint amire számítottam. Hirtelen mindenki mosolyogni, beszélgetni kezdett. Az már ennél az osztálynál kiütközött, hogy az első feladat sajnos ebben a formában nem fog működni. A gyermekek ugyanis nem értették, hogy mit jelent az, hogy számukra szokatlan a képen. Több diák is azt hitte, hogy a kép hibáit kell felfedezni, és elkezdték bekarikázni a nyomdahibákat a tesztlapon. Igyekeztem bátorítani őket, hogy itt rossz válasz nincs, de a többség inkább nem jelölt semmit. Ehhez hozzátartozik az is, hogy mivel nyomtatott lapokat adtam a tanulóknak, azt hitték, hogy dolgozatot írnak, tétje van a teszt kitöltésének, ezért próbáltam minél többször felhívni rá a figyelmüket, hogy a tesztlap kitöltésének semmilyen következménye nem lesz rájuk nézve. A feladat b. alpontjánál két gyermek választotta a Jégvarázs főhősét neki szimpatikusabb karakternek, heten az anime hősnőt, öten pedig mindkettőt bejelölték. 326

330 A második feladatot ebben az osztályban mindenki megértette. A tizennégy kitöltőből több, mint a fele, azaz nyolc gyermek tudta, hogy hol kaphatóak a Pokemon-figurák. Pikachu erejének meghatározásánál tizenegy gyermek jelölte meg a jó választ. Ez azért is érdekes, mert a teszt utolsó részénél csak nyolcan ismerték fel a meséről készült képet. A Pokemon Go alkalmazást ábrázoló képet hat gyermek ismerte fel, ők kérdésemre azt válaszolták, hogy játszottak is már vele korábban. Az utolsó képfelismerő feladatnál elég vegyes, bár ennél az osztálynál véleményem szerint reális eredményt kaptam. Volt olyan gyermek, aki egyáltalán nem tudta értelmezni az animéket ábrázoló képeket, még a Hello Kitty-t ábrázoló képet sem ismerte fel. Volt azonban több olyan gyermek is, aki mindenhol az ismerem rubrikát jelölte meg. A vizsgálat alatt igyekeztem beszélgetni is a gyermekekkel, főleg azokkal, akik mindent ismerősnek véltek. Meglepetésemre, ezek a diákok ténylegesen minden általam megjelölt japán rajzfilmet láttak már korábban. Az egyik kislány elmesélte, hogy bátyjaival szokta nézni az animéket. Nála egyértelműen megfigyelhető volt az érzelmileg hozzá közel álló személy hatása. Ebben az osztályban általánosságban elmondható, hogy több volt az olyan gyermek, aki nem ismerte az általam megmutatott animéket, de az arányok között elég kicsi volt a különbség. Vizsgálatomat egy elsős osztályban folytattam. Itt már élesen kiütköztek a vizsgálati módszer hibái. Az első osztályosok számára túl sok volt a hét oldalból álló feladatlap. Megijesztette őket. Szintén problémát jelentett, hogy azt hitték, dolgozatot írnak, nem mertek válaszokat megadni a papíron. Megkeverte őket, hogy a papírt is és a prezentációt is nézni kellett egyszerre, és nem mindenhol ugyan azt látták. Az is összekeverte őket, hogy több ceruzát is kellett használni a feladatlap kitöltéséhez. Úgy gondolom, mindez mindenképpen befolyásolta, torzította az eredményeket. Ami érdekes volt, hogy az elsősök az első feladatot jobban megértették, könnyebben válaszoltak rá. A hatvanöt vizsgált gyerekből tizennégyen jelöltek be bármit is a feladatsor legelején, ők mind első osztályosok voltak. Ebből kilencen a manga arcát jelölték meg számukra szokatlanként. Az anime- és manga karakterek legszembetűnőbb jellegzetessége a szeme. A hazánkban élő gyermekek többsége nem az ilyen stílusban készült rajzfilmhősökhöz van szokva, így ezek az ábrázolásbeli különbségek furcsák lehetnek számukra. Az első feladattal pontosan erre szerettem volna rávilágítani. A többi feladat azonban a kisebb korosztálynak nehezebben ment. Gyakran befolyásolta őket társuk véleménye, és többször nem értették, mi is pontosan a feladat. Ezért gondolom úgy, hogy a második osztályos tanulók eredményei jobban megfelelnek a valóságnak. Úgy gondolom, hogy vizsgálatom a jelzett problémák ellenére sikeresnek mondható. Az általam vizsgált óvoda és iskola között nagy a kontraszt animék ismeretének terén. Az iskolában végzett elvégzett vizsgálat eredménye kis mértékben torzult a gyermekek életkori sajátosságaiból fakadóan, azonban reakcióik alapján így is egyértelműen kiderült, hogy néznek animéket. Az eredményekből az is egyértelműen látható, hogy nem csak és kizárólag életkoruknak megfelelő japán rajzfilmekkel találkoznak. Több esetben is látható volt, hogy a nagyobb testvér mintája a kisgyermekek rajzfilmnézési szokásait is befolyásolja. A vizsgált hatvanöt gyermekből harmincegynek az anime karaktert ábrázoló kép tetszett jobban. Nyolcan nem tudtak a két lányt ábrázoló kép közül választani, huszonhat gyermeknek pedig a Jégvarázs főhősnője, Elsa nyerte el a tetszését. A McDonald's-ban kapható Pokémon játékokat a vizsgált gyermekek fele ismerte meg. Ezzel szemben negyvenhét gyermek tudta képességével együtt beazonosítani Pikachut. Ez is bizonyítja azt, hogyha a gyermekek nem is látták a rajzfilmet, a karakterrel valamilyen módon mégis találkoztak. 327

331 A Pokémon Go ismertségének arányai is hasonlóak, negyvenegy gyermek azonosította be kép alapján, míg huszonnégy gyermek számára közömbös volt. Az utolsó feladat egyértelműen azt bizonyította, hogy a kisiskolás gyermekek találkoznak animékkel, nézik ezeket a rajzfilmeket. Az eredményekből az is szembetűnő, hogy a gyermekek nem a nekik készített animéket ismerik leginkább, hanem azokat, amelyeket tévében is vetítenek, vagy amelyek szélesebb körben elterjedtek. Összegző reflexiók Kutatásom kezdetén kettős érzéseim voltak az anime- és manga szubkultúrával kapcsolatban. Pontosan ezért szerettem volna mélyebben beleásni magam a témába. Az egyetlen dolog, amit megfogadtam a kutatás megkezdése előtt, az az volt, hogy külső szemlélőként igyekszem megvizsgálni a szubkultúrát. Ez a tervem azonban elég hamar kudarcot vallott. Minden elolvasott cikkel, könyvvel, megnézett animével közelebb került a szívemhez a téma. Erre a MondoCon-on tett látogatásaim nagyban ráerősítettek. A második ilyen rendezvényre a szubkultúra egy aktív tagjával érkeztem. Sokkoló volt számomra, amikor az életvidám, mosolygós, tizenöt éves kísérőm a legnagyobb megkönnyebbüléssel és őszinteséggel közölte velem: Olyan jó olyanok között lenni, akik elfogadnak olyannak, amilyen vagyok.. Ez a mondat egy életre beleégett a szívembe. Aki valaha is volt akár csak egy hétre is kirekesztett, az pontosan érti, hogy mi is ennek a mondatnak a jelentősége. Ami azonban probléma, hogy a legtöbb esetben a csoportból való kizárás nem csak egy-egy hétig tart. A színes, látványos, pörgős történetekre felépített japán rajzfilmek remek lehetőséget nyújtanak arra, hogy az ember elmeneküljön a hétköznapi világából. Ebben a közösségben szó szerint egy elvarázsolt, fantasztikus mesevilágba csöppen az ember, ahol lehetsz tűzokádó sárkánytól, szivárványon táncoló póniig bármi, ami csak szeretnél. Egy mások által már korábban megalkotott karakter, vagy akár képzeleted legújabb szüleménye. Ami biztos, hogy itt nem tudsz kirívóan eltérni a többiektől, hiszen mindenki más és erre büszke is. Az anime- és manga szubkultúra folyamatosan növekvő népszerűségét is ennek köszönheti. Azt azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy bár egy kamasz vagy egy fiatal felnőtt könnyen megtalálja a helyét a közösségben, nem biztos, hogy egy kisgyermek számára is ez a legideálisabb társaság. Az olvasott tanulmányok, szakirodalmak, valamint az elvégzett vizsgálatok alapján úgy gondolom, hogy elég sok gyermek ha közvetett módon is (szülőn vagy idősebb testvéren keresztül) kapcsolatba kerül a közösséggel. Az általam vizsgált óvodában lévő gyermekeket még szinte abszolút nem érintette az anime- és manga szubkultúra. A csoportokban csak elvétve egy egy gyermek ismerte fel az anime karaktereket. Az iskolában végzett vizsgálat azonban azt az eredményt hozta, hogy az első és második osztályba járó gyermekek többsége már találkozott ehhez hasonló rajzfilmekkel. A vizsgálatból az is kiderült, hogy az általuk ismert animék többsége nem felel meg életkori sajátosságaiknak. 328

332 Felhasznált irodalom Ferenczy László: HÓ, HOLD, CSERESZNYEVIRÁG A japán fametszetek története Képzőművészeti Kiadó, Budapest p. Gy. Horváth László: Japán kulturális lexikon CORVINA, Budapest, p. (ISBN ) Mészáros György: Mindennek fonákja? vagy tán nem is az az ifjúsági szubkultúra jelenségéről. In: Trencsényi László (szerk.): A gyakorlati pedagógia néhány alapkérdése. Iskolán kívüli nevelés. VII. ELTE PPK Neveléstudományi intézet. Budapest pp. Mészáros György: Szubkultúrák az iskolai nevelésben_ Narratív, kritikai pedagógiai etnográfia_ Iskolakultúra-könyvek 48. Iskolakutltúra, Veszprém, (ISBN )[online] (2016. február 6.) Matóné Szabó Csilla: Egy japán eredetű szubkultúra: az animék és a mangák világa In: Iskolakultúra 2009/ 12 sz. [online] (2015. október 29.) Szapu Magda: A zűrkorszak gyermekei /Mai ifjúsági csoportkultúrák/ Budapest: Századvég Kiadó p (ISBN ) Vágvölgyi B. András: tokyo underground /előtanulmány és kollázs/ Budapest: Ulpius- ház Könyvkiadó p. (ISBN ) Felhasznált internetes források Anime, manga mi terjedt el még nálunk? /2013. december 4./ [online] (2015. december 27.) Az anime mint szubkultúra /2015. szeptember 23./ [online] (2015. december 27.) Az RTL Klub által félbehagyott animék /2016.november 5./ [online] (2016. november7.) Anime szubkultúra ma Magyarországon /2011. január 31./ [online] (2015. december 27.) Dobay Ádám: Menekülés a gyerekkorba /2015. május/ [online] 18 p (2016. január 14.) Dobay Ádám: Introvertált, aki animét néz? [online] (2015. december 27.) Dombóvári Kinga: Anime- Manga szubkultúra bemutatása /2014. november 27./ [online] (2015. december 27.) Egy tanulmány szerint a Pokémon GO hatalmas javulást hozott az egészségünkbe- cikk /2016 október 12. / [online] (2016. november7.) Influence of Pokémon Go on Physical Activity: Study and Implications- tanulmány /2016 október 6/ /[online] (2016. november 9.) Mi az anime? (Japán animációs filmek) / február 27./ [online] (2015. december 27.) 329

333 Nagy Anime- és Manga Kutatás [online] (2016.március 13.) Pokémon: Az anime magyarországi története /2015. április 21./ [online] (2016. november7.) 330

334 VARGA TÜNDE Gyógypedagógia szak II. évfolyam Kaposvári Egyetem Pedagógia Kar Témavezetők: Takács István PhD egyetemi docens Dr. Kovácsné Nagy Ibolya mesteroktató, óraadó Esélyegyenlőség és Integrált Oktatás Magyarországon Előítélet az iskolákban a sajátos nevelési igényű gyermekekkel szemben Dolgozatom célja feltárni és bemutatni az integrált oktatás jelenlegi hazai helyzetét, kiemelten az ilyen oktatási formában részt vevő szereplők szakmai felkészültségére, attitűdjére. Országos szinten nagyon sok iskola alapító okiratában szerepel az integráció felvállalása. Ugyanakkor mi a helyzet a tárgyi és személyi feltételekkel? Felkészültek-e az általános iskolák az integrációra? A pedagógusok a differenciált oktatásra? Hogy érzik a sajátos nevelési igényű gyerekek magukat a többségi iskolák falai között? Van-e lehetőségük aktívan részt venni iskolájuk társadalmi életében? Átélhetik-e a szereplés utáni örömöket és gratulációkat? Mennyire fogadja be őket a normál gyermekek közössége és a szülők? Dolgozatomban egyebek mellett ezekre a kérdésekre keresem a választ. A fogyatékosság, az elfogadás ma már olyan kifejezések, melyek nem pejoratív jelzőként jelennek meg a szóhasználatban. Vizsgálatom elemzései jól rávilágítanak a befogadás megvalósításának markáns különbségére. Látható, hogy két iskola között milyen komoly eltérések vannak, melyek a pedagógusok szemléletében, hozzáállásában is megmutatkozik. Az egyik intézmény befogadva elfogad míg a másik még mindig integrálva szegregál. 331

335 Equal Opportunities and Integrated Education in Hungary Prejudice in schools against children with special educational needs In my thesis I aim to explor and present the current state of integrated education in Hungarian with special attention to the professional competence and attitude of those taking part in such educational form. Nationwide, many schools issue the integration in its deed of foundation. However we need to look at the material requirments and the human conditions: are elementary schools prepared for the integration? And the teachers for the differentiated education? Do children with special educational needs enjoy being in the mainstream schools of the majority? Do they get the chance to actively take part in the social life of their school? Can they experience the pleasures and accept congratulations for an appearance on stage? How much are they welcome by the ordinary children's community and the parents? I am looking for answers to these questions among others. Disability and tolerance are no longer pejorative phrases. My analyzes reveal the significant differences we see in the implementation of integration and tolerance. The serious differences between the two modell schools become prominent in the analyzes and we will see how this is reflected in the professionals' approach and attitude towards the problem. One institue shows a 'welcoming tolerance' while the other still peforms an 'integrated segregation'. 332

336 1. Bevezetés Azt már a szakemberek és statisztikák is hangsúlyozzák, hogy az elmúlt évek alatt nagy számban nőtt a sajátos nevelési igényű gyermekek száma a közoktatásban. Míg minden tudományterület a gyógypedagógia, a pszichológia, a szociológia a maga eszközeivel keresi a miértekre a választ, egyre hangsúlyosabb szerepet kap a gyakorlat kérdése. Vajon fel van-e kellőképpen készülve a hazai oktatási rendszer az új helyzetre? A sajátos nevelésű igényű gyerekek beiskolázása, megfelelő intézményi ellátása, társadalmi integrálása ma a pedagógia, a gyógypedagógia és a társadalom egyik fontos kérdése. Köztudott, hogy az ő igényeik bizonyos életszakaszokban egyes területeken eltérhetnek a nagy átlagot képviselő gyermekcsoport igényeitől. Ez a tény azonban, nem szabad, hogy korlátozza alapvető jogaikat. Sőt! Ha abból a tényből indulunk ki, hogy minden gyermek egyedi, sajátos képességekkel bír, sajátos igényei vannak, talán ha ehhez tudnánk igazítani a mai magyar oktatási rendszert, talán nem is lenne olyan hangsúlyos az ő másságuk, eltérő szükségleteik! Országos szinten nagyon sok iskola alapító okiratában szerepel az integráció felvállalása! Ugyanakkor mi a helyzet a tárgyi és személyi feltételekkel? Felkészültek-e az általános iskolák az integrációra? A pedagógusok a differenciált oktatásra? Hogy érzik az érintett gyerekek magukat a többségi iskolák falai között? Van-e lehetőségük aktívan részt venni iskolájuk társadalmi életében? Átélhetik-e a szereplés utáni örömöket és gratulációkat? Büszkék-e tanáraik az önmagukhoz elért sikereikre, vagy csak a velük járó plusz feladatokkal vannak elfoglalva? Mennyire fogadja be őket a normál gyermekek közössége és a szülők? Dolgozatomban egyebek mellett ezekre a kérdésekre is keresem a választ. A szakembereket régóta izgatja az iskolák szervezetszociológiai és pedagógiai egyediségének körülírása, tudományos igényű meghatározása. Az iskolai esélyegyenlőtlenségi-mutató egy próbálkozás a sok közül. Ez a mutató tartalmazza az iskola és tágabb környezete társadalmi, gazdasági és kulturális sajátosságait (környezet), a tanulók intelligenciáját és teljesítménymotivációját (tanulói kapacitás), valamint az iskolai-pedagógiai hatásrendszert, annak bemeneti (pl. tanterv) és kimeneti (pl. tanulási teljesítmények) oldalát egyaránt (pedagógiai erőfeszítés). 52 Hazánkban is folyt több ilyen jellegű kutatás az elmúlt évtizedekben. 2. Elméleti megközelítés 2.1 Alapfogalmak értelmezése, törvényi háttér Magyarországon a gyógypedagógus-képzés 1900-ban indult meg, az akkor Vácott létesített "Gyógypaedagógiai Tanítóképző"-ben. Az előzmények még 100 évvel korábbra nyúlnak vissza. Speciálisan képzett tanerőszükséglet ugyanis 1802-ben jelentkezik Magyarországon, amikor Vácott megkezdi működését a "Siketek Nevelőháza", akkori hivatalos nevén a "Siketnémák váci királyi intézete". A változást az hozza meg, amikor a Vallás- és 52 Báthory Zoltán: Tanulók, iskolák különbségek 333

337 Közoktatásügyi Minisztériumban dr. Náray-Szabó Sándor orvos, államtitkár, a századforduló egyik meghatározó gyógypedagógia-történeti személyisége felismeri a fogyatékos személyek ügyének előre viteléhez akkor adott kedvező társadalmi lehetőségeket, és az elszigetelten működő néhány intézményből fejlődőképes, országos intézményrendszert épít. 53 Magyarországon az 1970-es évek végén indultak integrációs kísérletek, ekkor szerveződtek az első utazótanári szolgálatok a gyengénlátó gyermekek számára ben kezdődtek az első hivatalos integrációs kísérletek a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola szurdopedagógiai tanszékének vezetésével. Az integrációs tapasztalatok eleinte elsősorban a testi és érzékszervi fogyatékos gyermekek együttnevelése terén alakultak ki, a sajátos nevelési igényű gyermekek legszélesebb rétegét kitevő, tanulásban akadályozott gyermekek integrációjával kapcsolatos kísérletek-kutatások csak jóval később, az 1990-es évek elején kezdődtek meg. 54 A fogyatékos, majd az akadályozott kifejezések után tehát indokolttá vált egy új fogalom bevezetése. Ez pedig a speciális nevelési szükséglet, speciális nevelési igény lett. Az elmúlt években aztán újabb átfogó törvényi szabályozás alakult ki. A sérült, fogyatékos kifejezés helyett ma már sajátos nevelési igényű gyermekeket említünk. (SNI) Magyarországon ahhoz, hogy egy hátrányokkal küzdő gyermeket a törvény adta jogok megillessék, hogy társadalmi beilleszkedését biztosítani tudjuk, sajátos igényeinek megfelelő segítséget kaphasson, először meg kell állapítanunk sajátos nevelési igényét, kategóriába kell sorolnunk. Ez a folyamatosan formálódó szemléletváltás ellenére még mindig félelmet, szorongást kelt a szülőkben. A sajátos nevelési igény csoportjába sorolt gyerekek és tanulók száma az ezredforduló kezdetétől gyors növekedést mutatott. Ez a növekedés akkor sem állt meg, amikor a közoktatásban részt vevő gyermekek száma csökkent, mert ezzel párhuzamosan a sajátos nevelési igényűek száma emelkedett. Azt is fegyelembe kell venni, hogy a sajátos nevelési igény kategóriáján belül nem minden alcsoportban növekedett a csoportlétszám. Elsősorban abban, ahová a pszichés fejlődési zavarral küzdők, jelen esetben a megismerő funkciók és a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók tartoznak Esélyegyenlőség, egyenlő bánásmód Minden ember különböző biológiai, antropológiai tulajdonságokkal születik. A genetikusan és/vagy biológiailag meghatározott adottságok igen eltérő esélyeket jelenthetnek az élet időtartamában és minőségében. A szociológiai szempontú esélyegyenlőségről, mivel az esélyek száma mindig korlátozott, nem is beszélhetünk Gordosné Dr. Szabó Anna: Száztíz éves a gyógypedagógiai képzés Magyarországon, In.: Gyógypedagógiai Szemle 2010/4. 54 Fischer Gabriella: Az integrációval kapcsolatos attitűdök kutatása In.: Gyógypedagógiai Szemle 2009/4. 55 Torda Ágnes: Jövőnk, jelenünk tükrében In: Gyógypedagógiai Szemle 2007/ XXXV évf. 1 27, 31. p. 56 Szabó Ákosné: Esélyek és egyenlőtlenségek, Gondolatok a tanulásban akadályozott személyek iskolai és társadalmi integrációjának összefüggéseiről In: Gyógypedagógiai Szemle 2014 / XLII. évf. 1 szám 2-3 p. 334

338 Az esélyegyenlőségnek 5 nagyon fontos feltétele van: o Az első az ingyenesség és az azonos esélyeket nyújtó iskolába járás lehetőségének biztosítása, amely a demokratikus iskolai esélyegyenlőség két szükséges, de nem elégséges feltétele. o A második olyan tartalmi szabályozás, amely lehetővé teszi, hogy az azonos iskolai teljesítmények eléréséhez eltérő utak álljanak rendelkezésre. o Harmadszor olyan második esély iskoláját, amely nem az első esély (a teljes értékű középiskolázás) helyett nyújt pótlékot, hanem az első esélyhez nyit új utat. o Negyedszer olyan pedagógus, aki a gyermekekre egyénileg szabottan képes segítséget nyújtani, az esélyek differenciált alkalmazásával. o Végül olyan anyagi háttér az iskolák számára, amely biztosítja a pozitív diszkrimináció anyagi feltételeit. 57 A sajátos nevelési igényű gyermekek gyakran szembesülnek kirekesztési törekvésekkel, annak ellenére, hogy a társadalom megpróbálja ezeket a törvény erejével is mérsékelni. Az "1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról" az " évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról" és a "2003/CXXV törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség biztosításáról" határozottan állást foglal a kirekesztéssel, a hátrányos megkülönböztetéssel szemben és megfogalmazza az "egyenlő bánásmód követelményét" az iskoláztatásban és az egész társadalomban. 58 Az elmúlt évek alatt sok pozitív változás érezhető. Ma már többen tanulnak Magyarországon integráló iskolai környezetben, mint szegregáltan. Az integráló nevelésre vonatkozó iskolákban lassan meghonosodik az egyéni tanulási utak gondozásának kultúrája. A méltányos oktatási környezet megteremtése, a gazdasági és társadalmi lehetőségek megnyitása minden gyermek és fiatal számára pedagógiai, gyógypedagógiai és szociális megsegítések többszintű rendszerében értelmezhető Az integráció, alapfogalmak értelmezése Az integráció szó a tudományos és politikai szakszókincsnek is része. Az integráció Evans szerint az a folyamat, amely a fogyatékos és nem fogyatékos tanulók közötti interakció maximális megvalósítását célozza. Ahhoz, hogy ez sikeres és hatékony legyen, mindenképp alkalmazkodni kell a feleknek egymáshoz. Három szintet különíthetünk el: az asszimiláció során a fogyatékos emberek alkalmazkodnak a többséghez. Magyarországon jelenleg ez a legjellemzőbb Mihály Ottó (1999): Esélyegyenlőség és differenciálás In: Új Pedagógiai Szemle szám Tony Booth Mel Ainsow: Inklúziós index p. 59 Szabó Ákosné: Esélyek és egyenlőtlenségek, Gondolatok a tanulásban akadályozott személyek iskolai és társadalmi integrációjának összefüggéseiről In: Gyógypedagógiai Szemle 2014 / XLII. évf. 1 szám 6 p

339 Az integráció gondolata Magyarországon megosztotta a szakmát és a közvéleményt is. Fontos annak a kérdésnek a tisztázása, hogy kiket lehet integrált oktatás keretében hatékonyan fejleszteni, és kik azok, akiknek fejlődését a szegregált intézmény tudja elősegíteni. Vannak, akik sajnos intézmény nélkül maradnak, s csak a magántanulói státusz lehet megoldás számukra. Papp Gabriella például nem állítja szembe egymással az integráció és szegregáció fogalmát. Úgy gondolja, hogy ezek, egymást feltételező, kiegészítő szakkifejezések. Az integrációt eszköznek tekinti a tanulásban akadályozott gyerekek egyéni és szociális fejlődésében. 61 Az integráció megköveteli, hogy az iskola mindenki számára úgy szerveződjön, hogy minden gyermeket, tanulót szociális kirekesztés, másság, defektus címkéje nélkül, saját individuális sajátosságainak megfelelően fejlesszen. Az integrált oktatás nem a deficitre, a képességhiányra orientál, hanem a fogyatékosok speciális nevelési szükségleteire. Ez a sajátos szükséglet megmutatkozhat kognitív, affektív és effektív síkon. Az integráció célja, a sajátos nevelési igényű gyermekek izolációjának, szegregációjának kiküszöbölése. A meglévő deficitek hangsúlyozása helyett minden gyermek speciális szükségleteinek előtérbe állítása. Alapelve szerint: Az iskola mindenkié minden gyermek más! Joggal teszik fel azt a kérdést, hogy mit nyer az általános iskola az integrációval? A jelenlegi teljesítményorientált, deficitdiagnózisra épülő gyakorlat megváltoztatását. Ugyanis az együttnevelés az iskolai viszonyok igazodását kívánja meg a tanulóhoz, nem pedig fordítva. Az egyénire szabott haladási tempó, képességek figyelembe vétele az ép, tehetséges gyerekekre is érvényes. 62 Az ENSZ 1993-ban hivatalos állásfoglalást adott ki a fogyatékos, sérült személyek esélyegyenlőségének biztosításáról. Ehhez az állásfoglaláshoz Magyarország is csatlakozott. Az UNESCO programot dolgozott ki, hogy a sérült személyek oktatása a többségi iskolában valósuljon meg. A nemzetközi oktatásügyi szervezet 1994-ben világkonferenciát szervezett a speciális szükségletek pedagógiájáról, befogadó (inklúzív) iskolai oktatásról. 63 Az integrált oktatás megfelelő pedagógiai feltételek mellett alkalmazva több szempontból hatékonyabb, mint a szegregált oktatás. Előnyei elsősorban nem az akadályozott tanuló intellektuális szféráját érintik, hanem egész személyiségét, sőt kedvező hatással van a sérült gyermeket nevelő családokra is. A hazai publikációk már a legkorábbi kezdeményezésektől kezdve nyomon követték az integráció kialakulását, előnyeit, veszélyeit, pedagógiai feltételeit. Lányiné (1982) összegyűjtötte az integrált nevelés előnyeit. 61 Papp Gabriella: Tanulásban akadályozott gyerekek integrációja, In: Perlusz Andrea (1995) szerk.: Fogyatékos gyermekek integrált nevelése hazai kísérletek tükrében, BGGYTF, Budapest p. 62 Papp Gabriella (1994) szerk.: Válogatás az integrált nevelés hazai szakirodalmából (fordításgyűjtemény), Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 5-6. p. 63 Mesterházi Zsuzsa (1998): A nehezen tanuló gyerekek iskolai nevelése. BGYTF, Budapest 217.p. 336

340 Ezek a következők: pozitív szereptanulási modellek természetes életszituáció heterogén képességek elismerése partnerség, kommunikáció kialakítása a fogyatékos és nem fogyatékos egyének között Szociális integráció, attitűdvizsgálatok Az utóbbi években jelentősen megnőtt azoknak a tanulmányoknak a száma a hazai és nemzetközi szakirodalomban, amelyek az inklúzió szociális dimenziójának vizsgálatára fókuszálnak, tehát többségi iskolákban integrált vagy inkluzív körülmények között tanuló sajátos nevelési igényű tanulók szociális integrációját kutatták. 65 Azért tartom fontosnak, hogy ezekről a vizsgálatokról szó essen, mert azt gondolom, az integrált oktatással szorosan összefügg. A tanítás menetét jelentősen befolyásolja, hogy mennyire befogadó szellemiségében is egy iskola, vagy osztály. A gyerekek és a pedagógusok hozzáállása, attitűdje meghatározhatja az osztály és a tanítás légkörét, hangulatát. A kutatók sokszor vizsgálták már, hogy vajon mi befolyásolhatja azt, hogy egy-egy helyzethez milyen előfeltevéssel közelítünk. Befolyásolhatja a nemek közötti különbség, néhány vizsgálati eredmény szerint a fiúk elfogadóbbak. Az életkor attitűdre gyakorolt hatása is meghatározó lehet. Vannak olyan álláspontok, melyek szerint az életkor előrehaladtával inkább intoleránsabbakká válnak a tinédzserek, amíg el nem érik a fiatal felnőtt kort. Tehát az egyetemisták elfogadóbbak, mint a fiatalabb középiskolások. Ugyancsak kutatások támasztják alá azt a tényt, hogy általában elfogadóbbak azok a tanulók, akik ismeretségben, vagy kapcsolatban állnak fogyatékossággal élő társakkal (Rosanbaum et al. 1986, King et. al Vignes et al. 2009, De Laat et al 2013). A fogyatékossággal kapcsolatos előzetes ismeretek sem eredményeznek egyértelműen pozitívabb hozzáállást, sőt a fogyatékosság típusának befolyásoló szerepe, tehát az, hogy milyen fogyatékossággal élő gyermek szembeni attitűdöket vizsgálunk, szintén kérdéses. Érdekes, hogy egyes kutatások szerint a kulturális különbségek is szerepet játszhatnak az attitűdök alakulásában: izraeli kutatók összehasonlító kutatásában az izraeli tanulók elfogadóbbak voltak, mint a kanadaiak. 66 Úgy látom, hogy hiányzik a másságot teljes mértékben elfogadó társadalmi támogatottság is. És pont a fentebb említett kérdések miatt a többségi általános iskolások szülei nem fogadják el, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók jelenléte miatt, miért pont az ő gyermekeikkel foglakoznak kevesebbet? Kutatásom során szeretnék az ezzel kapcsolatos kérdésekre is választ kapni. 64 In: 65 Pongrácz Kornélia: Tanulók fogyatékossággal élő társakkal szembeni attitűdjének vizsgálata In: Gyógypedagógia Szemle 2015 XLLII 4 szám 290 p. 66 Pongrácz Kornélia: Tanulók fogyatékossággal élő társakkal szembeni attitűdjének vizsgálata In: Gyógypedagógia Szemle 2015 XLLII 4 szám 292 p. 337

341 3. A kutatás ismertetése 3.1. Kérdésfelvetés Hipotézis 1. Feltételezem, hogy a legtöbb iskolában nem érvényesül teljesen az integráció, csak az alapító okiratban szerepel. 2. Feltételezem, hogy az sajátos nevelési igényű gyermekek elfogadása az iskolában jelentősen függ a pedagógusok hozzáállásától. 3. Feltételezésem szerint a szülőket zavarja, ha gyermekük sok sajátos nevelési igényű gyermek között tanulna. 4. Feltételezem, hogy a gyerekek többsége pozitív attitűddel fordul sajátos nevelési igényű társai felé. 3.2 A vizsgálat részletes leírása Vizsgálati módszer bemutatása A vizsgálati módszerem strukturált kérdőív volt. A témakörök, kérdések sorrendje és bizonyos esetekben a lehetséges válaszok is adottak voltak. Nyílt és zárt kérdések egyaránt helyet kaptak a kérdőívben. Bár tapasztalataim alapján a zárt kérdéssor kitöltése gyorsabb, kevésbé megterhelő, mégis szükségesnek éreztem, hogy bizonyos pontokon a válaszadó a saját gondolatait, ismereteit ossza meg velem. A kitöltés önkéntes alapon, anonim módon történt, személyes adatok megadása nélkül. Így azt reméltem, hogy, őszintébb, hitelesebb válaszokat kapok majd. A bevezetőben leírtam önkitöltős kérdőívem kutatási célját Mintavétel Az integráció megvalósulását, kialakult formáját nyolc intézményben négy célcsoport felmérésével vizsgáltam (pedagógusok, gyógypedagógusok, gyerekek, szülők). Az általános iskolák kiválasztásánál próbáltam hasonló léptékű városokat választani, illetve szerettem volna, ha nemcsak megyeszékhelyek szerepelnek a kutatásban. Választásomat az is befolyásolta, hogy olyan helyszíneket kellett válogatni, ahol van olyan személyes kapcsolatom, aki rugalmasan és kompetensen tud közreműködni az iskolák kiválasztásánál és a kérdőívek eljuttatásában. A személyes kapcsolat nagyon sokat számított, talán éppen ennek köszönhető, hogy a kérdőíveket az előzetes elvárásokhoz képest jóval többen kitöltötték. Minden városban egy integráló és egy nem integráló általános iskolát próbáltam keresni. Nagyon biztató volt, hogy a kutatásban érintett városokban minden iskola alapító okiratában szerepel a sajátos nevelési igényű gyermekek egyes típusainak integrálása. Az intézmények alapító okiratából az is kiderül, hogy valamennyi iskola vállalja a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető, vagy vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekek nevelését. A nyolcból négy intézmény vállalja érzékszervi fogyatékos gyermekek integrálását, egy pedig a mozgás- és a beszédfogyatékosokét. 338

342 Az intézmények közül kettő általános iskola és gimnázium, a többi a hagyományos értelemben vett általános iskola. A tanulók létszáma változó, bár az iskolák tanulói létszáma nagyjából hasonló, kivéve azt a kettőt, amelyik középiskolaként is működik. A nyolc intézményből ötben utazó gyógypedagógus is dolgozik. A vizsgálatban minden választott általános iskolában négy célcsoport volt: 1. egy 7. vagy 8. osztály tanulói 2. a megkérdezett tanulók szülei 3. az iskolában tanító pedagógusok 4. az iskolában érintett gyógypedagógus(ok) A pedagógusok, gyógypedagógusok körében kiadott kérdőíveknél törekedtem arra is, hogy életkori eloszlásban minél szélesebb körnek adjak, illetve kértem, hogy ha lehet, ne csak édesanyák/nők töltsék ki a kérdőívet, hanem férfiak/apukák is. A pedagógusok körében véletlenszerű volt a mintavételi eljárásom Vizsgálati körülmények Három kérdőívet állítottam össze. Ebből a szülőknek, a pedagógusoknak és a gyógypedagógusoknak 15 kérdést tettem fel. Ezek 12 feleletválasztós, három esetben kértem rövid indoklást a kérdésre. A gyerekeknek 14 kérdést tettem fel. Minden célcsoportnál a kérdést az integrációban betöltött szerepe alapján fogalmaztam meg. Az iskolákban az igazgatók, illetve az igazgató-helyettesek közreműködésével végeztem el a vizsgálatot. Az ő javaslataik alapján két intézményben, internetes formában a közösségi média segítségével szólítottam meg az érintett szülőket, mert személyesen nem nagyon vállalták a kérdőívek kitöltését. A többi iskolában az adott osztály osztályfőnöke vállalta, hogy a gyerekeken keresztül eljuttatja a szülőknek is. Ez meg is történt, ám az egyértelműen látszik, hogy az internetes lehetőséggel ellentétben sokkal kevesebb szülő töltötte ki a kérdőívet. Az iskolák közül kettőbe személyesen vittem el a kérdőíveket, a többibe ben küldtem el. A gyerekek nagy része, ahol a pedagógus abszolút közreműködő volt, valamelyik tanóra elején kitöltötték a kérdőívet. Segítséget nem kaptak a tanártól, így bár nem volt meghatározott időkeret, azok a tanulók, akiknek több időre lett volna szükségük, valószínű, nem tudták pontosan kitölteni az időhiány miatt. Voltak olyan iskolák, ahol szünetben kérte meg a pedagógus a gyerekeket, és csak annak kellett kitölteni, aki ezt szerette volna. Az adatokból látszik, a gyerekek többsége vállalta a feladatot. A pedagógusok nem voltak aktívak a kérdőív kitöltésben. Az igazgató-helyettesek, vagy igazgatók letették a tanári szobában az asztalra és kérték, aki akarja, olvassa el, töltse ki. Nagyon kevés kérdőív érkezett vissza, amit pedagógusok töltöttek ki. Pontosan nem tudok adatot arra vonatkozóan, hogy hány gyógypedagógus jelenik meg a vizsgált intézményekben. A kérdőívet hét gyógypedagógus töltötte ki. 339

343 A kutatás tervezésénél egy osztály tanulói létszámát átlagosan 20-ra becsültem. A pedagógusok számát iskolánként 20 főre itt csak a felső tagozatban tanítókat vettem figyelembe - a gyógypedagógusokat pedig összesen tíz fővel számoltam. Így összesen 160 darab kérdőívet küldtem a gyerekek, és 160-at a szülők számára. 160 darabot a pedagógusoknak, és tíz darabot a gyógypedagógusoknak. Ez összesen 490 kérdőív, melynek nagy részét interneten küldtem el az iskoláknak, az adott intézmény kinyomtatta és használta. Két iskolában a szülők kérdőívét internetes formában a közösségi média segítségével, számítógépen töltötték ki. Összesen 247 kitöltött kérdőív érkezett vissza hozzám, ez az összes elküldöttnek a fele. Ezek közül tíz eredménytelennek tekinthető, mert a válaszok nem mérvadóak. Valószínűleg néhány tanuló nem vette komolyan a feladatot. 3.3 A vizsgálat eredményeinek bemutatása Kérdőívek elemzése, a téma szempontjából legfontosabb kérdések kiértékelése: Tanítana, dolgozna-e /Szívesen tanulnál-e/ Beíratná-e gyermekét/ olyan iskolába, ahol sajátos nevelési igényű gyermekek is tanulnak? Erre a kérdésre azt feltételeztem, hogy egyértelmű igen, vagy nem válaszokat kapok. Ezzel szemben a kitöltés módján látszik, hogy a többség nagyon hezitált. Ennél a kérdésnél nagyon sok a javítás, tehát valószínű, a válaszadó bejelölte a nem tudom választ, majd kijavította és bejelölte a nem -et. A válaszok sok mindent elárulnak a diákok fogyatékos gyerekek iránti attitűdjéről. A 95 kérdőívet kitöltő gyerek közül 46-an a nem -et, 40-en a nem tudom -ot és mindössze csak 7- en jelölték be az igen választ. Mivel a nem és a nem tudom válaszadók között nem nagy a különbség, valószínű sokan nem tudják, mit gondoljanak. Az érintett iskolák hivatalosan integráló intézmények, és az előző kérdésre adott válaszból kiderül, hogy olyanok is nem -et írtak, akiknek van például látássérült osztálytársuk. A tanulók hozzáállását a családi háttér és a pedagógusok attitűdje befolyásolja igazán, ezért nekik különösen nagy a felelősségük ebből a szempontból. Tíz gyerek nem válaszolt erre a kérdésre. A szülők többsége sokkal elfogadóbbnak tűnik a válaszok alapján: 43,5 százalékukat nem zavarná, ha gyermeke osztályában sajátos nevelési igényű tanulók lennének, 21,6 százalékukat már zavarná és 30,4 százalék nem tudja. Egyetlen szülő írta le a kérdések mellé, hogy ő érintett, mégis erre a kérdésre nemmel válaszolt. 340

344 SNI gyerekek integrálásának támogatottsági megoszlása: Nem támogatja Támogatja Nem tudja Tanulók 43,7 % 7 % 42 % Szülők 26,1 % 43,5 % 30,4 % Pedagógusok 30 % 60 % 9% Melyik oktatási formát támogatná, a szegregált, vagy az integrált oktatást? Miért? Ez a kérdés csak a pedagógusok kérdőívén szerepelt, a pedagógusok hozzáállását vizsgálja a befogadó oktatás-nevelés folyamatában. Tehát már a napi gyakorlatban megszerzett tapasztalatokra is rávilágít. Azt feltételeztem, hogy a szegregált oktatás mellett döntenek a legtöbben. Fele-fele arányban oszlanak meg a vélemények. A válaszokból kiderül, hogy a pedagógusok nagy része nem érzi magát szakmailag felkészültnek az sajátos nevelési igényű gyerekek oktatására, illetve szerintük nincsenek meg az ehhez szükséges feltételek. Szülők választása az oktatási formák között: 29,20% 45,80% integrált 25% szegregált nem tudom Mit gondol, szüksége van-e a hagyományostól eltérő oktatási módszerekre a sajátos nevelési igényű gyermekeknek? A kérdéssel arra voltam kíváncsi, hogy támogatnák-e gyerekek, szülők, pedagógusok a sajátos oktatási formát a többségi iskolarendszerben egy-egy tanuló miatt. Ha igen, akkor az integrált oktatás működőképes lehet, illetve a válaszok sokat elárulhatnak az érintettek hozzáállásáról is. Mindegyik célcsoportnál egyértelműen igen a válasz, a pedagógusoknál rövid indoklást is kértem. Íme, néhány példa: - Igen, mert ugyanazok a módszerek nem feltétlenül hatékonyak a sérült tanulóknál. - Igen, egész másképp működik a gyerekeknél a tananyag. - Igen, mert nem feltétlenül tudnak együttműködni egy normál osztállyal. - Igen, mert a gyermek másképp nem fejleszthető. - Igen, mert ők mások. - Igen, mert a hagyományos frontális módszerekkel már az épeket sem érjük el. 341

345 Ha Önnek sajátos nevelési igényű lenne a gyermeke, integrált vagy szegregált oktatási formát választana számára? Ezt a kérdést különösen fontosnak tartom a kutatási téma szempontjából. Az adatokból arra következtetek, hogy a szülők több mint 50 százaléka nem elégedett, nem ismeri, vagy nem fogadja el az integrált oktatási formát még akkor sem, ha saját gyermekéről van szó. Az tény, hogy a bizonytalanok száma nagyobb, mint a szegregált oktatást választók száma. Ez azt jelzi számomra, hogy általánosságban nem tudnak dönteni. A gyereket érintő probléma súlyossága döntően befolyásoló tényező. Mit gondol, min múlik az integrált oktatás elterjedése? ((Pedagógusoknak) Arra kértem a tanárokat, hogy egy-két mondatban válaszoljanak. Ezeket tartalmuk szerint öt kategóriába lehet osztani: 1. Az iskola vezetőségén és a pedagógusok hozzáállásán, szakmai felkészültségén. 2. A kormányzati, oktatási szervek, törvényi szabályozás. 3. A szükséges feltételek meglétén, anyagi források. 4. A benne részt vevők nyitottságán, a társadalom szemléletmódján. 5. A megfelelő szakemberek hiányán. A gyógypedagógusok szerint egyöntetűen szemléletváltáson és a pedagógusok szakmai felkészültségén múlik az integrált oktatás sikere. Mind a hét megkérdezett gyógypedagógus ezt hangsúlyozta Hipotézisek igazolása 1.Feltételezem, hogy a legtöbb iskolában nem érvényesül teljesen az integráció, csak az alapító okiratban szerepel. A dolgozatom kérdőívét kitöltő iskolák alapító okirata elérhető internetes oldalukon. Abból világosan kiderül, hogy mindegyik intézmény alapító okiratában szerepel az integrált nevelés, ám a gyakorlati megvalósítása nem teljes. A válaszok egyértelműen rávilágítanak arra, hogy működik-e az intézményben a gyakorlatban is az integrált oktatás. Azok a kérdések, melyeknél a sajátos nevelési igényű gyerekek számára, az integráció fogalmára, megvalósítására kérdeztem rá, a válaszokból kiderült, hogy azok a pedagógusok, akik nap, mint nap együtt dolgoznak a gyógypedagógussal, vagy találkoznak sajátos nevelési igényű gyerekekkel, tudják a fogalmi meghatározásokat, akik viszont nem tanítanak sajátos nevelési igényű diákokat, nem is nagyon tudtak kompetens választ adni. Ez a feltételezésem beigazolódott. 2. Feltételezem, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek elfogadása az iskolában jelentősen függ a pedagógusok hozzáállásától. A kérdőív kérdéseire adott válaszokból arra következtetek, hogy a pedagógusok nagy része nem tanítana olyan iskolában, ahol sajátos nevelési igényű gyermekek is tanulnak, de ennek ellenére az integrált oktatást támogatná. Az utolsó kérdésre 342

346 adott válaszok pedig azt mutatják, hogy a tanárok hiányolják a szakmai, tárgyi feltételeket, melyek az integrált oktatás alapfeltételei. A gyerekek hozzáállását is jelentősen befolyásolja a pedagógus. A tanulók válaszából látszik, hogy többségük szintén nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy tanulna-e sajátos nevelési igényű gyerekekkel együtt. Valószínű, hogy a gyerekek nem is tudják pontosan mit jelent a sajátos nevelési igény, így egy adott mintát, a család, vagy a tanár által képviselt mintát követik. Ez a feltevésem beigazolódott. 3. Feltételezésem szerint a szülőket zavarná, ha gyermekük sajátos nevelési igényű gyermekek között tanulna. Az előző hipotézisemmel szemben ez nem igazolódott be. A tanulókkal és a diákokkal ellentétben a szülők nagy százalékát nem zavarná, ha gyermeke ilyen osztályba járna, sőt támogatná a hagyományostól eltérő oktatási formát ennek érdekében. Ezt támasztja alá az is, hogy ha tehetné, a szülők többsége integrált oktatási formát választana a gyermekének (15. kérdés). 4. Feltételezem, hogy a gyerekek többsége pozitív attitűddel fordul sajátos nevelési igényű társai felé. Erre a hipotézisemre nehéz egyértelműen válaszolni. Ahogy a korábbi felvetésemnél is felmerült, a gyerekek attitűdjét sajátos nevelési igényű társaik felé a pedagógus és a család határozza meg. Ezek alapján a tanárok attitűdjénél láttuk, hogy nem egységes. Bár a válaszok alapján arra következtetek, hogy esetleges negatív hozzáállásuk nem szemléletükből fakad, hanem a feltételek hiányának és a szakmai hiányosságnak köszönhető. A szülők ezzel szemben pozitív attitűddel fordulnak az ilyen gyerekek felé. Ebben az ellentmondásban kell megtalálni a diákoknak saját álláspontjukat, ami évesen nem egyszerű. 4.Összegzés Vizsgálatom elemzései azonban jól rávilágítanak a befogadás megvalósításának markáns különbségére. Látható, hogy két intézmény között milyen komoly eltérések vannak, melyek a pedagógusok szemléletében, hozzáállásában is megmutatkozik. Más a motiváció és ennek nyomán a megoldási stratégia is. Ennek megfelelően az egyik intézmény befogadva elfogad míg a másik még mindig integrálva szegregál. Megdöbbentő volt számomra a vizsgálat során, hogy mennyire bizonyítják az adatok is, hogy a gyerekek értékrendjét, hozzáállását milyen nagymértékben meghatározhatja az iskola, egy pedagógus. Éppen ezért az iskolák kiemelkedő feladatának tartom, hogy beszéljenek a gyerekekkel és szüleikkel az együttnevelés fontosságáról. Túl vagyunk már azon a ponton, amikor sok szakember még csak nem is hallott erről a megoldásról, túl vagyunk már a heves ellenkezés által inspirált vitákon is. Legalább felületesen minden pedagógus tudja, miről van szó, de a gondolat általában mégsem igazán népszerű, s a gyakorlat egyértelmű elterjedéséről, a kezdeményező lépések jelentős számáról nem beszélhetünk sem a többségi pedagógusok, sem a gyógypedagógusok körében. Az óvatos, talán túlságosan is óvatos integrálás jelei ugyan jól kivehetők, de ez az új szervezési forma még 343

347 messze elmarad mennyiségileg és minőségileg is attól a szinttől, ami kívánatos lenne. 67 Ezt írta 2001-ben tanulmányában Csányi Yvonne és Perlusz Andrea a magyarországi integrált oktatás helyzetéről. Azóta eltelt több mint tíz év és egyértelmű, hogy a kép sokkal árnyaltabb ma, de az iskolák hozzáállásában még mindig érezhető az óvatosság és az információhiány. Az tény, hogy nagy utat tettünk meg az integrált oktatás területén, melyet a törvényi szabályozók nagyban elősegítettek. A sajátos nevelési igényű gyermekek számának folyamatos emelkedése, és jelenléte a többségi intézményekben arra ösztönzi a pedagógusokat, hogy felismerjék a problémákat, változtassanak pedagógiai gyakorlatukon és ehhez segítséget kérjenek. Egyik ilyen segítség lehet a gyógypedagógusok markánsabb jelenléte a mindennapi pedagógiai tevékenységbe, a tanítás-tanulás folyamatába való bekapcsolódás. Folyamatos együttműködés kellene a tervezés és a gyakorlati megvalósítás terén egyaránt. Vannak iskolák, ahol ez nagyon jól működik, gondoljunk csak az utazó gyógypedagógus hálózat működésére. Ez azért is lenne fontos, mert a gyógypedagógusok mellett, a tanárok a sikeres integráció kulcsemberei. Az ő szakértelmük és megfelelő ismereteik nélkül, elvesznek a sajátos nevelési igényű tanulók a többségi iskolák világában, még akkor is, ha közöttük nincs értelmi sérült diák. Megfelelően képzett és felkészült többségi pedagógusok nélkül nem lehet sikeres az integráció, az esélyegyenlőség biztosítása. Terveim között szerepel, ezt a vizsgálatot pár év múlva újra elvégezni, amikor talán már az enyhe értelmi fogyatékos gyermekek is nagyobb számban lesznek jelen a többségi általános iskolákban. 5.Felhasznált irodalom: 1. Akadálypályán (2007) Kőpataki-Mayer szerk Bánfalvy Csaba (2009): A fogyatékos emberek iskolai integrációjáról, In: Esély c. folyóirat XX. évfolyam 2. szám Bánfalvy Csaba (2010): A fogyatékossággal élő emberek iskolai és társadalmi integrációja - az integrációs cunami, In: Fókusz - Pedagógiai Közéleti Lap XXI. évfolyam 1. szám Bánfalvy Csaba (2006): Gyógypedagógiai szociológia, BGGYFK, Budapest 5. Báthory Zoltán (1997): Tanulók, iskolák különbségek, Okker Kiadó, Budapest, h_intellectual_disabilities_effect_of_the_type_of_school 7. Csányi Yvonne (2013): Integráció/inklúzió és a szakvéleményezés összefüggései In: Gyógypedagógiai Szemle, XLI. évfolyam, 3. szám Csányi Yvonne (1990): Fogyatékosok integrációja nemzetközi és hazai áttekintés. In: Gyógypedagógiai Szemle, szám. 67 Csányi Yvonne Perlusz Andrea: Integrált nevelés Inkluzív iskola In: Tanulmányok a neveléstudományok köréből Osiris Kiadó Bp

348 9. Csányi Yvonne (2000): A speciális nevelési szükségletű gyermekek és fiatalok integrált nevelése-oktatása. In: Illyés Sándor szerk Gyógypedagógiai alapismeretek. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar, Budapest. 10. Csányi Yvonne (2007): Integráció és inklúzió. Nemzetközi és hazai körkép. In: Girasek János szerk Inkluzív nevelés a tanulók hatékony megismerése. Kézikönyv a pedagógusképző intézmények részére. Sulinova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógustovábbképzési Kht., Budapest. 11. Fischer Gabriella (2009): Az integrációval kapcsolatos attitűdök kutatása In.: Gyógypedagógiai Szemle 2009/4. szám 12. Fogyatékos gyermekek integrált nevelése hazai kísérletek tükrében (1995) Perlusz Andrea szerk. In: BGGYTF, Budapest 13. Perlusz Andrea (1995): A hallássérült gyermekek integrált nevelésének, oktatásának helyzete az utazótanár szemével. In.: Perlusz Andrea szerk. Fogyatékos gyermekek integrált nevelése hazai kísérletek tükrében. BGGYTF, Budapest 14. Gordosné Dr. Szabó Anna (2000): Gyógyító Pedagógia Medicina Könyvkiadó Rt. Budapest, 15. Gordosné Dr. Szabó Anna (2001): Gyógypedagógia Történet II. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 16. Hogyan szeressük a gyermekeket? (2011) In: Takács István, Csillag Ferenc, Trencsényi László szerk. (2011) Az UNICEF Magyar Bizottságának Kiadványa Budapest 345

349 VÖRÖS RÓZA Csecsemő- és kisgyermeknevelő Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar Témavezető: Dr. Podráczky Judit Egyetemi docens, KE PK A nagyszülők szerepe a család életében és a gyermeknevelésben Napjainkban egyre kevesebb szerepet kapnak a nagyszülők unokáik életében és egyre kevesebb a hagyományos felépítésű család. Dolgozatom célja, hogy felhívja a figyelmet azokra a nevelési területekre, melyekben jelentős a nagyszülők szerepe. Szeretném bemutatni a hagyományos családmodell előnyeit. Az információgyűjtés eszközeként a kérdőíves módszert választottam. A megkérdezettek nagyszülők voltak, a kérdések fókuszában a nagyszülő-unoka viszony állt. Kutatásom során nagy mintával dolgoztam, közel 100 nagyszülő töltötte ki a kérdőívemet. A kérdőív kiértékelésekor összehasonlítottam a korábbi és a jelen generáció nevelési mintáit. Körül határoltam, hogy a nagyszülők milyen szerepkörökben jelennek meg leggyakrabban unokáik életében és, hogy milyen szerepeket vállalnának szívesen, amennyiben több időt tölthetnének velük együtt. Vizsgáltam a kapcsolattartás formáit és gyakoriságát is. Kikértem a nagyszülők véleményét napjaink gyermeknevelési gyakorlatáról. Célom, hogy bemutassam a családtagok szerepkörének változását, azok pozitív és negatív hatásait a felnövő gyermekek életére. A jövőben szeretnék olyan elemeket beemelni a intézményi nevelésbe, melyek képesek legalább részben pótolni azokat az értékeket, melyek a nagyszülő-unoka viszony átalakulásával eltűntek a gyermekek életéből. 346

350 The role of grandparents in family life and in raising children. Nowadays, the role of grandparents has decreased in the life of their grandchildren and there are fewer traditional structured families. The aim of my thesis is to point out the areas of child raising where the role of the grandparents can be significant and to present the advantages of the traditional family model. I have chosen to use questionnaires for data collection. The target group consisted of grandparents and the questionnaire focused of their relationship with their grandchildren. I worked with a large sample of almost 100 people. Evaluating the survey, I compared the parenting styles of the current and the last generation, also I identified in which roles the grandparents are the most present in the life of their grandchildren and in which roles they would like to be present if they were asked to spend more time with them. I also analyzed the forms and frequency of communication between them. Finally, I collected the opinions on current parenting trends and practices. It is my goal to present the significant change that has happened in the roles of family members, and its positive and negative effects on the life of the new generation. In the future, I would like to introduce new practices into public education that can, at least partially, supplement the values that have all but disappeared from the lives of children with the change in the grandparent grandchild relationship. 347

351 1. Bevezetés A 20. század végén, 21. század elején bekövetkező társadalmi változások a családon belül is éreztetik hatásukat. A nukleáris családmodell, valamint a felnövekvő generáció nagymértékű vándorlási hajlandósága alapvetően átalakította a családi viszonyrendszereket. A többgenerációs családmodell háttérbe szorulásával egyidőben a nukleáris családmodell térhódítása volt megfigyelhető. Ennek következtében a nagyszülők szerepe átalakulóban van. A családi rendszerhatásokat számos kutatás vizsgálta, azonban a nagyszülők átalakulóban lévő szerepére a mai napig kevéssé irányult a figyelem. Napjaink rohanó világában fontos, hogy az ember tudjon pihenni. Erre a legmegfelelőbb hely a család. A család az a hely, ahol az ember elengedheti magát, és biztonságot érezhet. A család olyan, mint egy fa, ágai szerte ágaznak, de a gyökere mindnek ugyanaz. Barátainkat megválaszthatjuk, de családunkat nem. Fontos, hogy ápoljuk a családi kapcsolatokat és a hagyományokat, gyökereinket. A barátok, munkatársak, osztálytársak jönnek-mennek az életünkben, családi kötelékeink azonban optimális esetben tartósan megmaradnak. Kutatásommal arra szeretnék rámutatni, hogy fontos a nagyszülők számára az unokáikkal töltött idő. A személyes kapcsolattartásra csak az unokák kis részének van lehetősége. Ennek oka a társadalmi, földrajzi mobilitás okozta fizikai távolságok, melyet a technikai fejlődés segíthet leküzdeni. A Skype, a Facebook és az használata nagyon elterjedt manapság, ugyanakkor az idős korosztály számára kevéssé ismerős ez a terület. Ennek kiküszöbölésére sok helyen tartanak informatikai, internetes oktatást az idősek számára. Fontos hangsúlyozni, hogy a társadalmi változásokkal párhuzamosan megváltozott a nagyszülő-unoka kapcsolat. Nem lehet elmenni amellett, hogy napjaink társadalma egy folyamatosan öregedő társadalom. Így a nagyszülők hosszabb ideig tagjai a társadalomnak és a családnak, tovább tudják segíteni a fiatalokat, és ők maguk is hosszabb időn keresztül szorulnak segítségre. Ezért nagyobb szerepet, figyelmet kapnak a nagyszülők. Mindemellett a 21. századi fiatalok mobilabban élnek. A nagyszülő-unoka kapcsolatot befolyásolja az értékrendek változása is. Természetesen vannak örök értékek, ugyanakkor napjainkra újfajta értékrendek jöttek létre és a korábban meglévők is folyamatosan változnak, egymással összekapcsolódva élnek tovább. Így az idősek által közvetített értékek már nem minden esetben hatóképesek. A technika fejlődése lehetővé tette az emberek számára, hogy gyorsan információhoz jussanak ezek nem feltétlenül hitelesek ezért a nagyszülők tanácsa, tudása sok esetben életképtelenné vált. Kutatásom célja, hogy feltárjam a nagyszülő-unoka kapcsolat jellemzőit és rámutassak, hogy egyes tényezők milyen hatással vannak erre a kapcsolatra. Célom, annak kiderítse, hogy a nagyszülők milyen szerepeket szeretnének betölteni unokáik életében. Kutatásomban az alábbi kérdésekre kerestem a választ: Milyen mértékben jellemző a gyakori személyes találkozás nagyszülő és unokája között? Miként vélekednek a nagyszülők a felnövekvő generáció neveléséről? Milyen módon küzdik le a távolságot a nagyszülők, milyen kapcsolattartási formák jellemzőek. Miként vannak jelen, és miként vállalnak feladatokat a nagyszülők unokáik életében? Illetve milyen támogatást nyújtanak, és milyen támogatást kapnak? 348

352 Jelentős-e a különbség az előző nagyszülő generáció feladatvállalása és a jelenlegi nagyszülők feladatvállalása között? Célom, hogy a fenti kérdések megválaszolása hozzájáruljak a nagyszülők és unokák mai kapcsolatának megértéséhez és e kapcsolatról való tudás gyarapodásához. 2. A nagyszülőkről általában A nagyszülők családban elfoglalt helyét sok tényező befolyásolja. Ilyen tényező az, hogy a nagyszülő aktív munkavállaló-e, vagy nyugdíjas. Nem mindegy, hogy milyen távolságra él gyermeke családjától, és az sem mindegy, hogy apai vagy anyai ágon nagyszülő. A tapasztalat azt mutatja, hogy az anyai nagyszülő segédkezik főként a család életében. A nagyszülők általában inaktív idős házaspárok, ezért sokszor úgy érzik, hogy már senkinek nincs szüksége rájuk (Solymosi 2004). Ebben a helyzetben fontos, hogy a nagyszülők elfoglalják magukat. Ez mindkét fél számára kedvező, hiszen a nagyszülő nem érzi magát haszontalannak, és nem akar beleszólni gyermekei életébe sem. A nagyszülők feladata, hogy elfogadják, hogy lassan már nem ők támogatnak, hanem ők szorulnak támogatásra. A fentebb írtak már nem feltétlenül érvényesek a 21. század nagyszülőire, hiszen a nagymamák, nagypapák többsége még munkavállalóként aktív. Amennyiben egy nagyszülő dolgozik, nem tud segíteni gyermekének az unoka körül olyan mértékben, mint régen. A munkavállalás mellett az is akadályozhatja a nagyszülő unoka kapcsolatot, hogy a gyermeknek nincs ideje, arra, hogy a nagyszüleivel legyen. A 21. században egyre több a túlhajszolt gyermek, akiket szülei különóráról különórára visznek. Emellett ezt a kapcsolatot a nagyszülő életképe is szabályozza, ugyanis a jelenkor társadalma a modern, fiatalos megjelenést helyezi előérbe. Nem biztos, hogy sikk ma nagyszülőnek lenni. A globalizáció és a technológiai fejlődés létrehozta a modern nagymamákat, akik már jelen vannak a Facebookon, és Skype-on tartják a kapcsolatot unokájukkal. A 21. század szülői mindent tökéletesen szeretnének csinálni tökéletesen szeretnék nevelni gyermeküket, tökéletes lakást szeretnének és ebbe nem feltétlenül férnek bele a nagymama nevelési elvei, ezért inkább elszeparálják a nagyszülőket az unokától. A család teremt, eloszt és fogyaszt ez a parasztcsalád alapelve. A parasztcsalád azért jelentős, mert ebben a formában még nagy szerepet kaptak a nagyszülők. A tradicionális parasztcsalád sok családtagot igényelt; ahány családtag, annyi dolgos kéz. A család együtt élte meg az életet, elsajátították a hagyományokat, tradíciókat a gyermekek. A legtöbb kultúrában az anya és az apa mellett a nagymama a legfontosabb személy az utódokról való gondoskodásban. A nagymamai szerepre a nőket egy nagyon sajátos tulajdonságuk teszi alkalmassá, amely az állatvilágban nem található meg (Bereczkei 2003). Ez a menopauza, tehát a szaporodási életszakasz határa, amely után a nők a kulturális környezettől függően még tovább élnek. A másodlagos nemi jellegek visszafejlődnek. Ez a változás a férfiaknál is jelen van, de a nemi jelleg elvesztése egyidőben történik az általános állapotromlással. Hill és Hurtando nevéhez köthető a nagymama-hipotézis (Bereczkei 2003). A nagymama-hipotézis szerint a menopauza adaptív válaszként jön létre az embernél a gyerekgondozás megnövekedett igényeire. A nők a menopauzát követően arra hivatottak, hogy energiájukat az unoka nevelésére fordítsák. Hill és Hurtando hipotézisét több kutatás is igazolja. 349

353 A Tanzániában élő idős asszonyok fő feladata a gyűjtögetés. Az általuk gyűjtött gumós növényeket elsősorban a család fiatal tagjai, gyermeküket szoptató lányok fogyasztják. A kutatás eredményeként fény derült arra, hogy a már elválasztott gyermekek testi növekedése arányosan változott a nagymamák gyűjtögetéssel töltött idejével (id. Bereczkei 2003). Hasonló eredmények igazolják a nagymama-hipotézist Gambiában. A vizsgálatot 25 év elteltével zárták le. Az eredmények rámutattak, hogy azok a gyermekek, akiknek még éltek nagyszülei, egészségesebbek, mint azok, akiknek már meghaltak. Ennél még érdekesebb, hogy ez a különbség még nagyobb volt azoknál a gyermekeknél, akiknek nagyszülei a gyermek születése előtt reprodukció szempontjából inaktívak voltak (uo.). Egy régebbi forrás (XVII XIX. század) szerint a New England-i nőknek, akik még a menopauza előtt meghaltak, kevesebb unokájuk lett, mint akik megérték a menopauzát (id. Bereczkei 2003). A kutatások alapján azt mondhatjuk, hogy a nagymamák jelenléte csökkenti a szülések közötti időt. Ezt azzal magyarázhatjuk, hogy az anyákat felmentik a terhek alól, segítik őket, a gyermek fejlődésére és anya egészségére is jótékony hatást gyakorolnak. A menopauza az anyák érdekét, és nem a nagymamák érdekét szolgálja. Amikor a nők reprodukcióra képtelenné válnak, erőforrásaikat arra fordítják, hogy idősebb utódjaikat segítsék (id. Bereczkei 2003). A Birgham Young Egyetem megvizsgálta, hogy milyen szerepet töltenek be a nagyszülők unokájuk nevelésében, fejlődésében 68. A vizsgálatban 408 fő éves gyermek vett részt. A gyermekeket nagyszüleikkel való kapcsolatukról kérdezték. A kutatás kimutatta, hogy azok a gyermekek, akik rendszeres kapcsolatban állnak nagyszüleikkel, szociálisan fejlettebbek. A nagymama és a nagypapa a szülők mellett támaszt jelentenek a gyerekeknek. Azok a gyermekek, akik tradicionális családban élnek, jobban elfogadják a külvilágot is. Megdöbbentő eredménye a kutatásnak, hogy szorosabb kapcsolat alakul ki azzal a nagyszülővel, akivel nem él együtt unokája. Összességében a szoros nagyszülő unoka kapcsolat több önbizalmat, jobb szociális képességeket ad. Ez a kapcsolat mind a két fél számára jövedelmező. Családszociológiai vizsgálatok alapján azt mondhatjuk, hogy a nagycsaládtól külön, nukleáris családban élő gyermek és szülei közötti kapcsolat meggyengül (Andorka 2000). Ugyanakkor újabb kutatások arra mutattak rá, hogy a távolság ellenére intenzív kapcsolat marad szülő és gyermeke között, a szülői gondoskodás kitolódik; ilyen segítségnyújtás az anyagi támogatás. Az idős szülők számára a gyermekük jelenti az emberi kapcsolatot. A demográfiai változások, az életminőség javulása lehetővé tették, hogy a nagyszülők és az unokák több időt tölthessenek együtt. A folyamatosan öregedő társadalom és a születésszámok csökkenése növelte az unokák értékét. A 21. században csökken a háztartások mérete, az együtt élők és a tradicionális családok száma (Gyarmati 2011) [ ] 350

354 3. A nagyszülők szerepe Hagyományosan a nagyszülők feladata, hogy tehermentesítsék gyermekeiket a szülői feladatok egy része alól. A nagyszülői szerepvállalásban különböző szerepet töltenek be az anyai és az apai nagyszülők. Elsősorban az anyai nagymama, majd az anyai nagypapa kapcsolódik be unokája életébe; ennek oka az anyós meny kapcsolat bizalmatlansága (Kereki és Major 2014). A segítségnyújtás mértéke sokban függ a nagyszülők állapotától, életkorától, munkavállalói aktivitásuktól, és a köztük lévő távolságtól is. A nagyszülök által betöltött szerepek helyettesíthetetlenek. Napjainkban nagy szükség van az idős szülők segítségére. A fiatalok szülői támogatás nélkül nagyon nehezen tudják elkezdeni életüket. Fontos hangsúlyozni, hogy a nagyszülői segítségnyújtás nemcsak anyagi segítségre korlátozódik. A nagyszülők szívesen segítenek unokájuk körül, de fontos, hogy ne vegyék át a szülői szerepet. Emellett szükséges odafigyelni arra, hogy a fontos döntéseket a szülők hozzák meg. 4. Generációk együttélése A 21. századi mobil világban gyakori, hogy a nagyszülő és unokája nagyon távol él egymástól. Ilyenkor a nagyszülők, a családok hosszú utazásra szánják magukat, de vannak olyanok is, akik csak a képernyőn nézik, hogy hogyan cseperedik unokájuk. Ugyanakkor vannak még családok, ahol különböző generációk élnek együtt. Az együttélésnek több oka is lehet, például: a szülői ház nagysága lehetővé teszi, hogy több család éljen benne, vagy a fiatal család nem tudta megteremteni saját egzisztenciáját. Az együttélésnek vannak előnyei és hátrányai is. Az unoka körüli teendőkben sokkal jobban tudnak segíteni a nagyszülők, ha egy háztartásban élnek. Ezzel ellentétben a szülői párkapcsolatra negatív hatást gyakorolhat az együttélés. Konfliktus forrása lehet a különböző generációk értékrendjének különbsége is. Azt mondhatjuk, hogy az együttélés hasznossága a családtagok viselkedésétől függ. Amennyiben a szereplők viselkedése megfelelő, az együttélés jótékony hatással lehet a gyermekre. A többgenerációs családban élő gyermekeknek nagyobb lehetőségük van megismerni különböző szocializációs értékeket, például: együttműködés, tolerancia, segítségnyújtás, alkalmazkodás. Ezen felül az együttélés során a gyermek könnyebben sajátítja el a hagyományokat és a szokásokat is (Kereki és Major 2014). 5. A kutatás bemutatása Kutatásom keresztmetszeti, kvantitatív, leíró kutatás, melynek során a Kaposvári Egyetem Senior programjában részt vevők körében végeztem kérdőíves vizsgálatot, egyszerű, nem véletlenszerű mintavétel alkalmazásával. A kvantitatív vizsgálat eszközéül egy saját szerkesztésű kérdőív szolgált, mely zárt és nyitott kérdéseket egyaránt tartalmazott. A zárt kérdések elemzésekor a minta főbb jellemzőinek bemutatására leíró statisztikai próbákat végeztem (kategorikus változók esetén abszolút és relatív gyakoriság, folytonos változó esetén átlag-számítás); egyes változók közötti összefüggések vizsgálatára pedig matematikai statisztikai próbát (khí-négyzet próba) alkalmaztam. Szignifikánsnak a p<0,05 értéket 351

355 tekintettem. A nyitott kérdéseket tartalomelemzés segítségével értékeltem. A tartalomelemzés során a vizsgálatba bevont személyek válaszai alapján kategóriákat képeztem, majd azt vizsgáltam meg, hogy az egyes kategóriák milyen gyakorisággal fordulnak elő az elemzett szövegben. A nyitott kérdések kapcsán elsősorban olyan véleményeket, gondolatokat vártam, melyek zárt kérdésekkel nem ragadhatók meg, s a zárt kérdésekre adott válaszok kizárólagos vizsgálatakor nem láthatók. Kutatásom alapvető célja, hogy megismerjem a nagyszülő unoka kapcsolat jellemzőit, és rámutassak, hogy egyes tényezők milyen hatással vannak erre a kapcsolatra. Célom annak feltárása, hogy a nagyszülők milyen szerepet töltenek be unokáik életében. 8.1 Kutatási kérdések A kutatás során a következő kérdésekre kerestem a választ: A vizsgálatba bevont nagyszülők milyen módon és milyen gyakorisággal vesznek részt a család életében és unokáik nevelésében? Milyen mértékben jellemző a személyes találkozás nagyszülő és unokája között? Milyen módon küzdik le a távolságot a nagyszülők? Miként vélekednek a nagyszülők a felnövekvő generáció neveléséről? Jelentős-e a különbség az előző nagyszülő generáció feladatvállalásában? 8.2 A kutatás eszköze A kérdőív a következő kérdéscsoportokat tartalmazta: szociodemográfiai adatok (életkor, nem, családi állapot, településtípus foglalkoztatási státus) a gyermekek és az unokák száma az unoka nagyszülő kapcsolat mutatói a nagyszülők szerepe, feladatai családon belüli támogatás formái. a kapcsolattartás módja és rendszeressége a nagyszülők véleménye unokáik neveltetéséről. 8.3 A kutatás eredménye A Kaposvári Egyetem Senior Programjának résztvevői között október 6-án, az előadást követően 150 db kérdőív került kiosztásra, melyből összesen 106 kitöltött kérdőív érkezett vissza. A kutatásba bevont személyek főbb jellemzői A kérdőívet 86 nő és 20 férfi töltötte ki. A legfiatalabb kitöltő 49 éves, míg a legidősebb kitöltő 81 éves, átlagéletkoruk pedig 67,8 év (szórás: 6,25) volt. A kérdőív kitöltőit életkor alapján 8 csoportba (50 alatti; 51 55; 56 60; 61 65; 66 70; 71 75; 76 80; 80 feletti) soroltam (1. ábra). Az 51 év alattiak és az év közöttiek csoportjába egyaránt a válaszadók 0,9 százaléka (1 1 fő) tartozott. A következő csoportot év közöttiek- a kitöltők 12,3 százaléka (13 fő) adta. A és év közötti személyek részaránya egyaránt 23,6 százalék (25 25 fő). Legtöbben a válaszadók 28,3 százaléka (30 fő) a év közötti korosztályba tartoztak. 352

356 Abszolót gyakoriság (fő) Abszolút gyakoriság (fő) A év közötti nagyszülők 9,4 százalékos részarányt (10 fő) képviseltek, míg a megkérdezettek 0,9 százaléka (1 fő) 80 év feletti volt Lakóhelyek távolsága ábra: Válaszadók életkor és nemek szerinti összetétele (n=106) A nagyszülő unoka kapcsolatban meghatározó a lakóhelyeik közötti földrajzi távolság. A Hol laknak jelenleg az Ön unokái kérdéssel, arra kerestem a választ, hogy a földrajzi mobilitás milyen hatással van a családokra, mennyire szakítja szét őket a távolság. Az eredmények értelmezése során kirajzolódott, hogy az unokák többsége távol él nagyszüleitől. A 106 nagyszülő közül 12 főnek (8,5%) legalább egy unokája külföldön él. Csupán 4 esetben (2,8%) fordul elő, hogy a nagyszülő és unokája egy háztartásban élnek (2. ábra). A kérdőívben lehetőség volt több válasz bejelölésére (közös háztartásban; egy településen; közeli településen; távolabbi településeb; más országban). Erre a kérdésre összesen 141 válasz érkezett, ami abból adódik, hogy egyes nagyszülők unokái több családban élnek, és ezeknek a családoknak a lakóhelye egymástól eltérő. Az összes esetből mindössze 2,8 százalék (4 fő) az egy háztartásban élők aránya. Unokájával egy településen a megkérdezettek 41,8%-a (59 fő) él. Az egymáshoz közeli településen élők részaránya 17,7% (25 fő). Az unokák és a nagyszülők egymástól nagy távolságra az esetek 29,1% (41 fő), más országban pedig 8,5%-ában (12 fő) laknak. Ez azt jelenti, hogy az esetek közel 40%-ában az unoka és a nagyszülő távol él egymástól Válaszadók életkor és nemek szerinti összetétele 2. ábra: Nagyszülők és unokák lakóhelyének távolsága (válaszok száma=141) év alatt év 56-60év év év év év 80 év felett 0 59 Egy településen NAGYSZÜLŐK ÉS UNOKÁK LAKÓHELYÉNEK TÁVOLSÁGA 41 Távolabbi településen Közeli településen Más országban Nő Közös háztartásban Férfi 353

357 Esetek száma A kapcsolattartás gyakorisága A kérdőívemben kitértem a személyes kapcsolattartás gyakoriságára. Összesen 8 kategóriát (naponta egyszer, hetente többször; hetente egyszer; havonta többször; havonta egyszer; évente néhány alkalommal; évente egyszer; más gyakorisággal) soroltam fel, a napi találkozástól egészen az évenkénti találkozásnál is ritkább válaszlehetőségig. Mivel a nagyszülők egy részének több gyermeke van, ennek megfelelően unokáik más-más háztartásban élnek, a személyes kapcsolattartásra vonatkozó kérdés esetén több válaszlehetőséget is megjelölhettek a megkérdezettek. A 106 válaszadó így összesen 145 válaszlehetőséget jelölt meg. A napi kapcsolattartás csupán 20-szor (13,8%) fordult elő. Hetente több találkozásra 31 (21,4%), míg heti egyszeri találkozásra 17 esetben (11,7%) van példa. A havonta többszöri kategóriát 31 alkalommal (21,4%), a havi egyszeri kategóriát pedig 22 alkalommal (15,2%) jelölték be a válaszolók. A megkérdezettek nagy arányban csak ritkán találkoznak unokájukkal. Évente néhány alkalommal 18 esetben (12,4%), míg évente egyszer 1 esetben (0,7%) történik személyes találkozás. A más gyakoriságot 5 (3,4%) kérdőívben jelölték meg, melyek közül az egyikben a nagymama azt írta, hogy csupán 3 évente látja unokáját (3. ábra). A SZEMÉLYES KAPCSOLATTARTÁS GYAKORISÁGA 1% 15% 3. ábra: A személyes kapcsolattartás gyakorisága (válaszok száma=145) A kapcsolattartás formái 12% 21% 4% 14% 12% A kérdőívben arra is választ kerestem, hogy a nagyszülők és unokáik milyen formában tartják a kapcsolatot egymással. A lakóhelyek közötti távolság sok esetben nem teszi lehetővé a személyes találkozást, ezért a nagyszülők más formában is tartják a kapcsolatot unokáikkal. A kitöltők közül 22 nagyszülő csak személyesen tartja a kapcsolatot unokájával. Telefont 72 (42,9%), Skype-ot 27 (16,1%), A KAPCSOLATTARTÁS EGYÉB FORMÁI Facebook-ot 24 (14,3%), t pedig (13,7%) nagyszülő használ. Ezekből az adatokból kiderül, hogy a nagyszülők többsége a hagyományos 0 kapcsolattartási formát telefon helyezi előtérbe (4. ábra). Telefon Skype Facebook 4. ábra: A kapcsolattartás egyéb formái (válaszok száma=146) 21% Naponta Hetente többször Hetente egyszer Havonta többször Havonta egyszer Évente néhány alkalommal Évente egyszer 354

358 Abszolút gyakoriság (fő) Az unokákkal töltött idő mennyisége és minősége A nagyszülők közül 53 fő (50%) tartja elegendőnek az unokájával eltöltött idő mennyiségét. 49-en (46,2%) arról számoltak be, hogy több időt szeretnének unokájukkal tölteni. Négy fő (3,8%) nem válaszolt a kérdésre. Nyitott kérdés formájában arra kértem a nagyszülőket, hogy írják le, amennyiben több idejük lenne együtt, mivel töltenék el azt. A válaszokat 10 kategóriába soroltam (játék; sport; kirándulás; beszélgetés; kreatív időtöltés; kulturális tevékenység; oktatás/nevelés; utazás; mesélés; házimunka). A nagyszülők 32,1%-a (34 fő) szeretne többet játszani unokájával. Ide tartozik a fejlesztő jellegű játék, a szabadtéri játék, a társasjáték és az oktató jellegű játék is. A válaszolók 6,6%-a (7 fő) mozgásra fordítaná a plusz időt. A sport kategóriába kerültek olyanok, akik együtt szeretnének edzeni unokájukkal, de ide kerültek azok is, akik unokájuk sportversenyeire szeretnének eljárni, vagy ők szeretnék elvinni edzésre. A kirándulást a nagyszülők 38,7%-a (41 fő) preferálja, mint időtöltést. A kirándulás helyszíne változatos; van, aki falura szeretne menni, de van, aki az erdőbe, és akadt olyan is, aki a városban szeretne sétálni. A nagyszülők 33%-a (35 fő) szeretne többet beszélgetni unokájával. A többség a tartalmas és hosszas beszélgetéseket hiányolja, és ha tehetné, erre nagyobb hangsúlyt fektetne. Kulturális tevékenységgel a kutatás alanyainak 16%-a (17 fő) töltené az időt. Ehhez a kategóriához tartozik a moziba, színházba és múzeumba járás, illetve a zenehallgatás. Van olyan nagyszülő is a megkérdezettek 11,3%-a (12 fő), aki a plusz időt oktatással és neveléssel töltené. Néhányan 4,7% (5 fő) házimunkára fognák unokájukat a plusz időben. Ebben a kategóriában nem feltétlenül a porszívózásra és a felmosásra kell gondolni. A nagymamák azt írták, hogy szívesen megtanítanák unokájukat sütni, főzni. Emellett szívesen raknának együtt rendet unokájukkal. A nagyszülők 7,5%-a (8 fő) szeretne többet mesélni unokájának. Van, aki könyvből, van, aki fejből, van, aki a családról a múltról mesélne. A múltról, ősökről szóló mesék nagy szerepet játszanak a hagyományok továbbadásában, és emellett a gyermekek nagyon élvezik azokat. Az utazást, üdültetést és a kreatív időtöltést a nagyszülők 2,8 2,8százaléka (3 3 fő) írta fel, mint időtöltést (5. ábra) KÖZÖS TEVÉKENYSÉGEK ábra: Közös tevékenységek (n=106) 355

359 A jelenlegi és az előző generációs nagyszülők szerepvállalása Az adatok elemzése során párhuzamba állítottam napjaink nagyszülőinek feladatait az előző generációs nagyszülők feladataival. Az eredmények értelmezésekor a napi és a gyakori előfordulást vettem figyelembe. A válaszadók közül 13 fő nem töltötte ki a saját nagyszüleire vonatkozó adatokat, mert nagyszüleit valamilyen okból messze éltek, meghaltak a nagyszülők nem ismerte. A jelenlegi nagyszülők 87,7%-a (93 fő) a gyermek bizalmasa. 59,4%-a (63 fő) napjaink nagymamáinak és nagypapáinak fontos szerepet vállal az unokájuk felügyeletében. Magas arányban megfigyelhető tevékenység a játék (56,6%, 60 fő) is. A gondoskodásban a kitöltők 49%-a (52 fő) vállal szerepet. A további kategóriákat már jóval kevesebben jelölték meg: döntéshozás fontos kérdésekben (29,2%), háztartási feladatok ellátása (22,6%). A nevelés, tanulás, fegyelmezés és a gyermek védelme kérdéskörben a relatív gyakoriság 10 és 20 százalék közé esett. A kérdőívkitöltők nagyszüleinek 66,7%-a (62 fő) volt bizalmasa unokájának, 53,8%-uk (50 fő) vállalta unokája felügyeletét. A háztartási feladatok ellátásában hasonló arányban vettek részt: 51,6%-ban (48fő). 46,2%-uk (43 fő) játszott a gyermekekkel. A családdal kapcsolatos fontos döntésekben a nagyszülők 33,3% (31 fő) vett részt. A következő kategóriákat a korábbiaknál lényegesen kevesebben jelölték be: nevelés (26,9%), fegyelmezés (19,4%). Az utolsó három kategóriában a relatív gyakoriság 15 % alatti volt. Összehasonlítva a jelenlegi és az előző generációs nagyszülők szerepvállalását gyermekeik családjának életében, az alábbi megállapításokat tehetjük: A szerepek fontossága átrendeződött. A bizalmi kapcsolat az előző generációnál kisebb arányban volt jelen. A háztartási feladatok ellátása régen a nagyszülők egyik fő feladata volt, ma ez már kevésbé jellemző. A játék szerepe felértékelődött; napjainkban közel kétszer annyian játszanak unokájukkal. A tanulásban szintén sokkal több nagyszülő segíti unokáját, mint korábban. A nagyszülőkre háruló feladatok között a felügyelet felértékelődött. A nagyszülők az unokák fegyelmezésének kisebb fontosságot tulajdonítanak, mint korábban. A szerepek fontosságának átrendeződése a világ változásaival magyarázhatók. A háztartási feladatok csökkenésének hátterében a nukleáris családmodell és a földrajzi különélés áll. A nagyszülők és unokáik amúgy is kevesebb időt töltenek együtt, így a közös tevékenységek a minőségi együttlét felé tolódtak el. A játék szerepének felértékelődését a nevelési elvek változása is befolyásolta. A tanulás és a felügyelet arányának növekedése a szülők szabadidejének csökkenésével hozható kapcsolatba. Ezenfelül a gyermekkép módosulása, az iskolai és társadalmi elvárások is elősegítették a változásokat. Míg régen a nagyszülők szigorúak voltak, a kérdőív kitöltői már más elveket vallanak, miszerint a nagyszülők feladata, hogy szeressék az unokát, és a szülőké, hogy neveljék őt (6. ábra). 356

360 Abszolút gyakoriság (fő) Relatív gyakoriság (%) 29,2 33,3 22,6 17,9 26,9 16,0 9,7 11,3 19,4 11, ,4 46,2 56,6 49,1 53,8 51,6 66,7 87,7 A SZEREPVÁLLALÁS VÁLTOZÁSA 100,0 80,0 60,0 40,0 20,0 0,0 Jelenlegi nagyszülők Előző generációs nagyszülők 6. ábra: A szerepvállalás változásai (n=106) A nagyszülők és a családok közötti támogatás formái A társadalmunkban megfigyelhető elöregedési folyamatokkal párhuzamosan egyre inkább előtérbe kerül az idős szülők támogatásának kérdésköre. Kutatásomban ezért nem csupán a nagyszülők általi támogatás mikéntjére kérdeztem rá, hanem arra is, hogyan támogatják a nagyszülőket gyermekeik. A nagyszülők által nyújtott támogatási formák közül a legnagyobb számban a gyermekfelügyelet fordul elő (85 fő). Hasonló mértékben (70, illetve 64 fő) segítik a fiatalokat élelmiszerrel, illetve anyagilag. Háztartási munkákban 51 fő nyújt segítséget gyermeke családjának. Egyéb módon 30 fő támogatja gyermekét. Az egyéb kategóriába a nagyszülők a következőket sorolták fel: zenei és színházi programok, nyaralás, kirándulás, sütés, főzés, ruhák vásárlása, tanácsadás (7. ábra). MIKÉNT TÁMOGATJA GYERMEKE CSALÁDJÁT A NAGYSZÜLŐ Gyermekfelügyelet Élelmiszerrel Anyagilag Háztartási munkával Egyéb 7. ábra: A nagyszülő által nyújtott támogatások gyakorisága (n=106) 357

361 Abszolút gyakoriság (fő) A családok által nyújtott támogatási formák közül a legnagyobb számban a látogatás fordul elő (86 fő). Minden más támogatási formából lényegesen kevesebben kapnak a nagyszülők gyermekük családjától. Az egyéb kategóriát 30 fő jelölte be; ide tartoznak: kerti munka, koncert és utazás szervezése, hólapátolás, érdeklődés, hivatalos ügyek intézése, ajándékozás. 16 nagyszülő élelmiszert, 14 fő pedig anyagi támogatást kap gyermekétől (8. ábra). A jogalkotók beemelték az Alaptörvénybe, hogy a nagykorú gyermekek kötelesek rászoruló szüleiknek segíteni (Magyarország Alaptörvénye ( ) XVI. cikk). Sajnálatos, hogy erre az alapvető tevékenységre kötelezni kell a gyermekeket MIKÉNT TÁMOGATJÁK A CSALÁDOK A NAGYSZÜLŐKET Látogatással Egyéb Élelmiszerrel Anyagilag Ápolással 8. ábra: A nagyszülőknek adott támogatások gyakorisága (n=106) A fenti ábrákról jól leolvasható, hogy jóval nagyobb gyakorisággal támogatják a nagyszülők gyermekeiket, mint viszont. A támogatás formája az igényeknek megfelelően alakul. Míg a fiatal családoknak anyagi és tárgyi támogatásra, gyermekfelügyeletre van szükségük, a nagyszülőknek ezzel szemben a társaságra, együttlétre, törődésre van szükségük. Amit a nagyszülők hiányolnak unokájuk neveléséből A kérdőív kitöltése során a nagyszülőknek lehetőségük volt kifejteni, hogy mik azok a dolgok, amiket hiányolnak unokájuk neveléséből. A nyitott kérdésre adott válaszokat 12 kategóriába soroltam. A legtöbben (13 fő) a közös programokat hiányolják unokájuk életéből, neveléséből. A második legnagyobb számban (11 fő) a rendszerességet írták a kitöltők. 10 fő a következetességet tartja kevésnek unokája nevelése során. 5 főnél többen írták a fegyelmet, kapcsolatok ápolását, a munkára nevelését, a szabadidő hiányát és az egészséges életmódra nevelést. 5 fő az önállóságra nevelést hiányolja. Csupán néhányan írták a beszélgetést, a tiszteletet és a türelmet (9. ábra). 358

362 Abszolút gyakoriság (fő) 9. ábra: A nagyszülők által hiányolt dolgok a nevelésből (n=106) Amit a nagyszülők mindenképp megtanítanának unokájuknak Arra kértem a nagyszülőket, hogy írják le azokat a dolgokat, melyeket mindenképpen megszeretnének tanítani unokájuknak. Erre a kérdésre 82 fő adott választ. A válaszokat 16 kategóriába soroltam. A legnagyobb arányban a kultúra szerepelt. A kultúra kategóriába tartozik a zenehallgatás, tanultság és az olvasás. Tiszteletre 19 fő szeretné megtanítani unokáját. 15 fő a megbecsülésre tanítaná meg unokáját. 12 válaszadó a sütés-főzés tudományát szeretné átadni a fiatalabb generációnak. Ezen kívül szerepelt mér az empátia, a kézimunka, a család szeretete, a szeretet, a házkörüli munkák, a napirend beosztása, a természet szépsége, a kitartás, a munka szeretete, a mozgás szeretete, az élet öröme és a másokon való segítés is. Kis számban a türelem, az alkotás öröme, nyugalom, a világ szeretete, az elhivatottság és a pozitív gondolkodás is megjelent a válaszok között (10. ábra) AMIKET A NAGYSZÜLŐK MINDENKÉPPEN MEG SZERETNÉNEK TANÍTANI UNOKÁJUKNAK ábra: Amiket a nagyszülők mindenképpen meg szeretnének tanítani unokájuknak (n=82) 359