Székelyföldi legendák nyomában

Átírás

1 Székelyföldi legendák nyomában A csongrádi Galli János Általános Iskola hetedikesei tanulmányi kirándulása Erdélyben május között a HATÁRTALANUL! Program keretében

2 A CSTÁI Galli János Általános Iskolája és Alapfokú Művészeti Iskolája 7.a és 7.b. osztálya május között kiránduláson vett részt Erdélyben, az Emberi Erőforrások Minisztériuma HATÁRTALANUL! pályázati támogatásával. Célunk volt Székelyföld híres legendáinak megismerése, egy tartalmas és élményekkel teli kirándulás keretében. Az előkészítő szakaszban a motiválás, a diákok érdeklődésének felkeltése és az előzetes ismeretek megszerzése volt a legfontosabb feladatunk. Átismételtük az előző tanévben tanult, idevonatkozó történelmi témákat, megismerkedtünk a Gyergyói-medencében jellemző felszíni formákkal, ásványokkal, védett növényekkel, a tőzegláp kialakulásával. Dramatizációt készítettünk a Kőmíves Kelemenné balladából, rögzítettük hangversenyünk programját. Megtörtént az utazás helyszíneinek bejelölése vaktérképen, útvonal tervezése, valamint a vállalt kiselőadások, prezentációk elkészítése. Mindenki nagy várakozással készült az útra és nem is csalódtunk.

3 1. nap Odafelé vezető utunk első állomása Arad volt. Az emlékműnél megálltunk, felelevenítettük a 13 hős tábornok nevét, dicső tetteit. Tanulói beszámoló alapján megismerkedtünk A késve érkezett kegyelem legendájával és mécsest gyújtottunk. Körbesétáltunk a Megbékélés parkjában, megnéztük a Szabadságszobrot. Következő megállóhelyünk Déva volt. Déva várának balladáját már előzőleg megismerték a diákok. Fogaskerekű felvonó segítségével meghódítottuk a várat. A hegy tetején dramatizált jelenettel elevenítettük fel a népballadának a 6. osztályban már megismert történetét. A várból kitekintve láthattuk a csodálatos tájat és természetesen fotókat készítettünk. A Hunyadi-család történetét már alsó tagozattól taglalják a gyerekek, most közelebb kerülhettek ehhez a témához, ugyanis ellátogattunk Vajdahunyadra is, ahol felidéztük tanulói kiselőadás keretében a Hunyadi család történelmi jelentőségét, majd elfoglaltuk a várat, melynek körbejárása során gyönyörködhettünk az építészeti stílusok harmóniájában, azaz kézzelfoghatóan tanulmányozhatták a rajz órák tananyagát. A várudvaron reneszánsz zenei élményben lehetett részük. Felidéztük a reneszánsz zenéről tanultakat. Ráadás-programként megálltunk Segesváron is, sétáltunk a Világörökség kincsévé vált középkori várnegyedben, megtekintettük a hajdani Vlad Dracul család házát, felidézve a világszerte ismert Drakula gróf legendáját. A gyergyói medencébe ereszkedve elfoglaltuk a szállásokat, ismerkedtünk a szállásadókkal, majd útinapló készítése következett.

4 Arad Megbékélés parkja 1.

7 Déva vára 1.

8 Déva vára 2.

9 Déva vára 3.

10 Déva vára 4.

11 Déva vára 5.

12 Vajdahunyad vára 1.

15 Segesvár: Drakula szülőháza

16 Segesvár: Várnegyed

17 2. nap Gyergyóújfalun találkoztunk a helybéli 7. osztály tanulóival, egy rendhagyó magyar órán vettünk részt. Közösen értelmeztünk egy Wass Albert-verset. Átadtuk ajándékainkat. Gyergyószentmiklóson megtekintettük a Tarisznyás Márton Múzeumot, ahol megismerkedhettünk a székelyek eredeti népviseletével is. Gyergyói legendákat idéztünk meg. Megismertük a gyergyói medence növény- és állatvilágát. Totó (ped. módszer) kitöltésével felelevenítettük a múzeumban látottakat. Szemrevételeztük a barokk stílusban épült örmény katolikus templombelsőt a művészettörténeti tananyaghoz kötődően. Megmásztuk a Súgó-barlangot, utaltunk a földrajzi ismeretekre, s közben legendáját egy tanulónk ismertette. Csoportokban elkészítettük a "barlang fohászát", mely a környezetvédelemre inti az idelátogatókat. Így hasznos tevékenységet végeztünk a helyi közösségnek. A Gyilkos-tónál tanulóink legendát "alkottak" a Gyilkos-tó nevének eredetéről, majd meghallgattuk az élő legendát egy tanuló előadásában. Túravezetőnk bemutatta völgy növény- és állatvilágát, s közben a helyszínhez, a környező természeti jelenségekhez fűződő történeteket hallgattunk. Békás-szoros: a Nagyhagymás Nemzeti Parkkal földrajz órán ismerkedtek meg előzetesen a tanulók. A szoros különleges növény-és állatvilágát biológia órán ismerhették meg, melyeket a valóságban megcsodáltunk. Felelevenítettük történelmi vonatkozásait, illetve legendáját. Végigsétáltunk a Békásszorosban és közben szemetet szedtünk. Túravezetőnk bemutatása a mészkővölgy keletkezését, növényés állatvilágát. Megcsodálhattuk sziklafalait, vízeséseit. Meghallgattuk a nemzeti parkká nyilvánítás történetét. Fotóztunk és videóztunk. Célunk volt a völgy természeti értékeinek megfigyelése. Ezt követően esti táncházban vettünk részt, ahol a helyi Katorzsa táncegyüttessel találkoztunk. Diákjaink hangversennyel örvendeztették meg a vendéglátó település apraját, nagyját. A bemutató után minden gyereknek lehetősége nyílt az erdélyi táncok megismerésére és kipróbálására a táncházban.

18 Gyergyóújfalu: Elekes Vencel Általános Iskola 1.

21 Gyergyószentmiklós: Tarisznyás Márton Múzeum 1.

22 Gyergyószentmiklós: Tarisznyás Márton Múzeum 2.

23 Gyergyószentmiklós: Örmény katolikus templom 1.

24 Gyergyószentmiklós: Örmény katolikus templom 2.

25 Tekerőpatak: Súgó-barlang 1.

29 Gyilkos-tó 1.

30 Gyilkos-tó 2.

31 Békás-szoros 1.

32 Békás-szoros 2.

33 Gyergyóújfalu: Közösségi ház Katorzsa táncegyüttessel 1.

36 3. nap Közös túrán vettek részt a diákok. Természetjárás során ismerkedtünk a Csicsaj dülő természeti szépségével, legendáival. Előadást hallgattak a diákok a Natura 2000 programról, az erdő vadjairól, védett madarairól. Gyergyóújfalu erdős területeinek 80%-a a Natura 2000 program része. A természetet védő tudatunk alapján megtisztítottuk a környéket a szeméttől. Délután is együtt túráztak a diákok. Bejárták a medve élőhelyét. Információkat, legendás történeteket, tanító jellegű legendákat hallgattak a medvéről, annak életmódjáról. Előzetesen tájékozódtak a környék élővilágáról, beszámolót tartottak az erdő ökológiai szerepéről, a természetvédelem fontosságáról. Nem védett növények gyűjtöttek, préseltek. Ráadásként kürtős kalácsot készítettek a diákok, amelyet finom gyógyteával együtt fogyasztottak el. A diákok beszámolót tartottak az Ördög-tó történetéről, legendájáról. Az Ördög-tó a legészakibb hegyi tőzegláp a Hargita hegységben, egy kráterben fekszik. A láp területén számos védett növény található. Geológiai szempontból egy 30 cm vastag tőzegréteget nevezünk tőzeglápnak. Az áfonya, mint erdei gyümölcs Erdély jelképe. A diákok előadás keretében meghallgatták, hogyan kell szedni és elkészíteni. A diákok közös tábortüzet raktak, szalonnasütés zárta a napi természetjárást.

37 Gyergyóújfalu - Csicsaj 1.

53 4. nap Parajd-sóbánya: a Sóvidék központját tekintettük meg, ahol a sókitermeléssel kapcsolatos tudnivalókat ismerhettük meg a hegy gyomrába utazva. A sóbányában meglátogattuk a Nepomuki Szent Jánosról elnevezett szentélyt. Meghallgattuk az előzetesen elkészített tanulói beszámolót a szoborhoz fűződő legendáról. Szabadidős kikapcsolódás keretében élveztük a só jótékony hatását. Korondra érkezve megnéztük Miholcsa József térkompozícióját, amely a magyarság szétszórtságát ábrázolja. A népi fazekasság híres központja Korond, ahol egy cserépedénykészítő és egy taplászkészítő műhelyt látogattunk meg és kipróbáltuk a korongozást. Visszaérkezés után közösen székelykapukat rajzoltunk. Farkaslakán Tamási Áron sírhelyét kerestük fel, ahol egy tanulónk elszavalta Kányádi Sándor: Tamási Áron sírjára c. versét. Sírjánál mécsest gyújtva tisztelegtünk irodalmi nagysága előtt. Átlátogattunk a Trianoni emlékműhöz. A diákok körbe állva megformázták a történelmi Magyarország határvonalát. Szejkefürdőn a székely kapusor alatt végighaladva a legnagyobb székely, Orbán Balázs néprajzgyűjtő sírjánál mécsest gyújtottunk. Megismertük a székelykapu anyagát, díszítését, mint faragás, festés, felirat jellegzetességeit. Felolvasásra került a székelyek eredete c. monda. Székelyudvarhelyen megnéztük a vasszékely szobrát. Zetelakához érve átsétáltunk a víztározó gátján. Csoportunk megismerte a vízerőmű gyakorlati célját, az árvízvédelem és a folyószabályozás fontosságát - tanulók egy csoportja kiselőadást tartott minderről. Egy tanuló előadásából megismertük a Zeta-vár legendáját. Libánon megtekintettük az andezit kőbányát. Diákok kiselőadását hallgattuk meg arról, hogy ott még ma is felszíni kőfejtés folyik, valamint az Erdélyben keletkezett vulkanikus folyamatokról és hegységképződésről.

54 Parajd Sóbánya 1.

58 Korond Fazekasműhely 1.

59 Korond Fazekasműhely 2.

60 Korond Taplászműhely 1.

61 Korond Taplászműhely 2.

62 Korond: székelykapu

63 Farkaslaka: Tamási Áron emlékhely

64 Farkaslaka: Trianoni emlékmű

65 Szejkefürdő: Székely kapusor

66 Szejkefürdő. Orbán Balázs sírja

67 Székelyudvarhely: Vasszékely szobra

68 Zetelaka: Víztározó

69 Libán: Andezit kőbánya

70 5. nap Tordai-hasadék: Ezen nevezetes helyen megemlékeztünk Szent László legendájáról, melyben a kunokkal vívott harcban isteni segítséget kapott, a megnyílt kősziklákból született a mai Tordaihasadék. Kolozsvár Erdély történelmi központja. Megtekintettük a várfal maradványait, Mátyás király szülőházát, megkoszorúztuk Mátyás király szobrát. Sétát tettünk a híres Sétatéren, ahol elénekeltük a "Kolozsváros olyan város" kezdetű népdalt. Megtekintettük a Szent Mihály templomot, s felelevenítettük Szent Mihály alakját bibliai, irodalmi tanulmányainkból. Megfigyeltük Szent Mihály ábrázolásának módját a freskófestészetben. Közösen folytattuk a térkép követését. Továbbhaladva hazafelé a Király-hágóhoz érkeztünk. Mint megtudtuk, sokáig itt volt Partium és Erdély határa. A trianoni békeszerződésig Bihar vármegye Élesdi járásához tartozott, ekkor emlegették Magyarország és Erdély kapujaként. Megbeszéltük a történelem órán II. József kapcsán tanultakat. A történelmi legenda II. József uralkodása, aki járt ezen a helyen. Az utazás során az autóbuszból a Toldiban leírt szikes puszta látványának megtekintése, az elbeszélő költemény felidézése. Arany Jánosról, valamint a Toldiakról tanultak felevenítése, Petőfi Sándor és Arany János életéhez, barátságához kapcsolódva. Megálltunk a "Csonkatoronynak" nevezett műemlék épületnél, amely az Arany János emlékmúzeumnak ad helyet. Mint megtudtuk, az épület egy, a törökdúlás után ide telepített hajdúk által épített, védelmi célokat szolgáló torony. Rajz készítése a Csonkatoronyról, ami majd egy kiállítás alapját képezi. A hazafelé vezető buszúton összegeztük a tapasztaltakat, eseményeket, élményeket. Felelevenítettük az öt nap során megismert irodalmi alakokat, földrajzi jelenségeket, történelmi hősöket, meséket, legendákat, építészeti nevezetességeket. Barkochba játékkal segítettük az információk rögzítését.