SZERVÍZTECHNIKA ÉS ÜZEMFENNTARTÁS. Dr. Szabó József Zoltán egyetemi docens MECHATRONIKAI ÉS AUTÓTECHNIKAI INTÉZET

Átírás

1 SZERVÍZTECHNIKA ÉS ÜZEMFENNTARTÁS Dr. Szabó József Zoltán egyetemi docens MECHATRONIKAI ÉS AUTÓTECHNIKAI INTÉZET

2 11. előadás GÉPJÁRMŰVEK JAVÍTÓ FÉNYEZÉSE I. FÉNYEZŐ BERENDEZÉSEK

3 Nálam mindenki olyan színű gépkocsit kap, amilyet szeretne, feltéve, ha feketét választ (Henry Ford) Az emberek régi vágya a megkülönböztethetőség, ezért az autógyárak törekvései a színválaszték bővítésére irányulnak. Az autó javító műhelyek számára azért az egyik legfontosabb művelet a fényezés, mivel a tulajdonos az autó külsejét látja először, ráadásul ez az a művelet, amelyen a laikus szemlélő is azonnal találhat hibát.

4 A FÉNYEZŐMŰHELY BERENDEZÉSEI 1. Fényező- és szárítófülkék 2. Infrasugaras szárító berendezések 3. Színkeverő berendezések 4. Fényező és szárító állványok 5. Porszívók 6. Kéziszerszámok: 1. Szórópisztolyok 2. Csiszolóanyagok 3. Csiszológépek 7. Személyi védőfelszerelések

5 1. Fényező- és szárítófülkék A legnagyobb értékű fényező-berendezések közé tartoznak a korszerű fényező és a szárítófülkék Miután ezekben a fülkékben egy légtérben valósítható meg a festés és a szárítás, ezeket kombinált fényező- és szárító fülkéknek vagy kombifülkéknek nevezzük. Használatuk a korszerű fényezési eljárásokhoz, anyagokhoz nélkülözhetetlen, ugyanis ezek alkalmazhatósága meglehetősen behatárolt környezeti viszonyokra korlátozódik. A bevonat tartóssága mellett fontos az esztétikai minősége is. A megfelelő szellőzéssel, szűréssel ellátott zárt fülkékben a bevonatkészítés és a száradás kritikus fázisaiban nem szennyeződik a bevonat.

6 Fényezőfülkék alkalmazásának indokai és előnyei: A mai korszerű alapozó- és töltőanyagok, fedő festékek egy vagy két komponensű, fizikai és/vagy kémiai folyamat során száradó fényezőanyagok. Ezek a festékek szobahőmérsékleten lassabban (több óra alatt) száradnak meg, egyes fajtáik pedig nem keményednek át megfelelően. A szárítási hőmérséklet növelésével, C hőmérsékleten és intenzív légáramlás mellett viszont kiválóan átkeményednek és jelentősen felgyorsul száradásuk, így a bevonat kiváló minőségének biztosításán túlmenően a fényezőműhely kapacitása is nagymértékben nő.

7 Fényezőfülkék alkalmazásának indokai és előnyei: A zárt fényezőfülke könnyebben mentesíthető az egyes rétegek tapadását akadályozó szennyezőanyagoktól (olaj, zsír, szilikon stb.). A bevonat esztétikai minőséget nagymértékben befolyásolja a lakkbevonat egyenletessége, por- és szennyeződés mentessége. A korszerű zárt rendszerű, fűtőrendszerrel és szellőzőberendezéssel ellátott fényező-szárítófülkék porszűrése kiváló, a környezeti levegőben található szennyeződések több mint 90 %-át eltávolítja a jó minőségű fülke több lépcsős szűrőberendezése. Az új gépjárművek fényezésére, illetve a karosszéria átrozsdásodására vállalt több éves jótállás a javított elemekre továbbra is érvényben maradhat, ha a javítófényezéskor betartják a gyár által előirt technológiát.

8 Fényezőfülkék alkalmazásának előnyei: A javítófényezés bevonatrendszereinek felépítése is módosult az új fényezési anyagok bevezetése során, általában sokkal több egyedi rétegből épül fel a bevonatrendszer, mint korábban. (elmúlt az egyrétegű Neolux korszak!) Mindez a bevonat tartóssága szempontjából szükségessé teszi az egyes bevonatrétegek gondos, a környezetinél magasabb hőmérsékleten történő szikkasztását, szárítását, hogy a megfelelő gyári minőség előállítható legyen.

9 Korszerű fülke jellemzők és konstrukciók : Felépítményük hőszigetelt és légtömör A fülkék mellé a gépészeti berendezéseket és a kezelőpanelt is magában foglaló kezelőhelyiséget telepítenek, vagy a kezelőpanelt a külső falra szerelik. A megrendel igényei szerint a fülke mellé telepíthető szellőző- berendezéssel ellátott zárt keverőhelyiség, amely a keverő festékek, mérleg és a keverőpolc elhelyezésére szolgál, valamint nyitott előkészítő állás is Két fő típusa ismeretes a gyakorlatban Kombifülke Ikerfülke

10 Kombi-fülke felépítése, működése

11 Fényezőfülkék felépítése

12 A minősített márkaszervizekben elfogadott fülkék jellemzői: m 3 /h légforgatás lux megvilágítottság száraz festékleválasztás síkbetonra telepíthető, azaz egyszerűsített alapozást igényel A fényezőfülkék beltéri és kültéri változatban egyaránt készülnek.

13

14 Kombifülke üzemmódjai

15 2 kombi, vagy 1 ikerfülke??? Gyakran felvetődő dilemma, de mielőtt bárki ezt a kérdést feltenné magának, tudnia kell, hogy bármelyik megoldást is választja, legálabb 4-5 előkészítő csiszoló helyet kell kialakítania ahhoz, hogy a fényező kapacitását ki tudja használni. Helyigényük gyakorlatilag azonos. Mi szól az ikerfülke mellett: Ára kb.15%-al alacsonyabb, mint a két kombifülke ára Miután a szárításhoz szükséges felfűtési (3-5 perc) időre nincs szükség, kb. 5%- kal kevesebb fűtési energiát igényel. Mi szól a 2 kombi fülke mellett: Nem kell a festett autót mozgatni! Az ikerfülke nagy hátránya, hogy a frissen festett autót mozgatni kell. A mozgatás abban az időben történik, amikor az elválasztó ajtó megnyitása miatt légörvények keletkeznek, s így a szennyeződés veszélye jelentősen nő. Rugalmasabb és mindig a legnagyobb kapacitáson üzemeltethető. Az ikerfülkénél ha a festés + szikkasztás ideje nem azonos a szárítás idejével, a két rész,feltartja egymást. Csak optimális munkaszervezés esetén azonos a kapacitás, minden más esetben a 2 kombi fülkéé nagyobb.

16

17

18

19

20 Fényező fülkékkel szemben támasztott követelmények Levegőtemperálás: Az anyag felhordáshoz és szárításához szükséges klimatikus viszonyok biztosítása. Az ideális szórási hőmérséklet C közötti. A szárítási üzemmódban C, a festek gyártó előírása szerint. A kívánt hőmérséklet a vezérlőszekrényen kell beállítani, s a berendezés azt automatikusan tartja. Szűrés: A fülke levegőjenek megszűrése azért, hogy por és szálas szennyező anyagok minél kisebb mennyiségben tapadhassanak a frissen fényezett felületre

21 Levegő csere Festési üzemmódban a teljes, azaz a kívülről beszívott levegő a fülkén való átáramoltatás után újból a környezetbe kerül. Ennek a légáramnak kell a fényezendő felületre nem tapadó festékködöt elszállítania. Az áramlás a fényezett felületek közelében fentről lefelé irányuló legyen. A friss levegő a mennyezet felöl jusson a fülkébe, az elszívás a padlózat rácsszerkezetén keresztül történjen. A légáramlás sebességének alsó határát a tűzvédelmi rendszabályok (az oldószergőzök koncentrációja az alsó robbanási határkoncentráció 20% alatt maradjon) felső határértékét a huzat kialakulásának elkerülése korlátozza. Üres fülkében mérve 0,2-0,3 m/s áramlási sebességet jelent. A légcsere kiegyenlített nyomású vagy túlnyomásos legyen. Így megakadályozható a por és szennyező anyagok kívülről való beáramlása. A fényezéskor a túlnyomás mértéke Pa ( ,02 bar). A fényező fülke zárható legyen, a nyílászárók megfelelően tömítettek.

22 Megvilágítás A fényezőfülke rendelkezzen a fényező szakember szempontjából kedvező fényviszonyok megvalósításához szükséges fénytechnikai berendezéssel A különböző előírások lux megvilágítási értékeket tartalmaznak. A korszerű fülkegyártók különböző lámpatest elhelyezéseket ajánlanak, mint a legelterjedtebb vízszintes sarokvilágító testek vagy ennek a vízszintes változata illetve az oldal panelba épített változat.

23 Szerelvények A fülkében legyen a festékszóráshoz szükséges pneumatikus csatlakozó, ezen kívül légnyomásmérő berendezés (ferde csöves manométer) és hőmérsékletmérő berendezés. A fenti paraméterek beállítására szolgáló kezelőpanelt a fülkéhez tartozó kezelőhelyiségben vagy a fülke külső falán helyezik el

24 Gépészeti egység Feladata a fülke szellőzésének és temperálásanak biztosítása. A hő fejlesztők energiaforrása olaj, gáz, vízgőz lehet. Teljesítményük személygépkocsinál kw, haszongépjármű fülkéknél kw. Maximális szárítási hőmérsékletük C. A maximális szárítási hőmérsékletet 20 C kiindulási hőmérsékletről 3-5 perc alatt elérik. A gépészeti egységek lehetnek 1-2- vagy 4- ventilátoros kivitelűek a szükséges szállítandó légmennyiségtől ill. kidobó-magasságtól függően.

25 Szűrő rendszer A zárt fényezőfülkéknél a fülkeszerkezeten túl a beépített szűrőkön múlik a pormentesség és a környezet szennyezés. Egy általános fülkében 3 különböző szűrő van beépítve: 1. Zsákos előszűrő: - feladata a környezetből beszívott levegő,,durva 90% hatásfok feletti szűrése. Nagysága min. 3 m 2 2. Plafonszűrő : amely a finom szennyeződéseket távolítja el. Ennek EU-5 minősítéssel kell rendelkeznie. Mellékfela- data az egyenletes légeloszlás biztosítása is. Nem-szőtt technológiával nagyfinomságú műszálból készül. 3. Üvegszálas festék-megállító szűrő : vagy padló szűrő a mellészórt festék felfogására. Min. 6 cm vastag, 3,4 kg/ m 2 felvevő képességű

26 Az üzemelés biztonsági előírásai A fülkében festékszórás csak akkor lehetséges, ha a légbefúvás és elszívás működik, a levegő beszívása teljes mértékben külső térből történik, minden nyílászáró zárva van, a légcsere zavartalan. Hőmérséklet legyen megfelelő. A belső tér hőmérsékletét automatikus szabályozás biztosítsa, a hőmérséklet leolvasható legyen.

27 Gyakorlati példa USI fényező fülkék

28 2. Infrasugaras szárító berendezések Az általában guruló- vagy karos állványra szerelt infra-sugaras szárító elsősorban kis felületű paneljavításokhoz és foltjavításokhoz alkalmazható előnyösen. Az infravörös sugarakat kibocsátó panelek állásszöge változtatható, így szárításkor a szárítandó felülettel megközelítőleg párhuzamos síkba állítható. Ez egy rendkívül hatásos és takarékos szárítási eljárás, az infrasugarak ugyanis csak kis mértékben melegítik fel a környezeti levegőt, és a bevonatrétegen is áthatolnak. Főleg mélyedestapaszokhoz, töltőkhöz ajánlott alkalmazásuk.

29 2. Infrasugaras szárító berendezések Az általában guruló- vagy karos állványra szerelt infrasugaras szárító elsősorban kis felületű paneljavításokhoz és foltjavításokhoz alkalmazható előnyösen.

30 Infrasugaras szárító berendezések Az infravörös sugarakat kibocsátó panelek állásszöge változtatható, így szárításkor a szárítandó felülettel megközelítőleg párhuzamos síkba állítható. Ez egy rendkívül hatásos és takarékos szárítási eljárás, az infrasugarak ugyanis csak kis mértékben melegítik fel a környezeti levegőt, és a bevonatrétegen is áthatolnak. Főleg mélyedes-tapaszokhoz, töltőkhöz ajánlott alkalmazásuk.

31 Az infravörös sugárzók olyan 0,75 µm 1 mm hullámhosszúságú infrasugarat állítanak elő, amelyek a levegőt nem, a szárítandó tárgyat azonban erősen felmelegítik. Mivel a sugarakat a tárgy elnyeli a hő a tárgy belsejében képződik, így ideális a gyors szárításra. Háromféle infrasugaras szárítót különböztetünk meg hullámhossz szerint: Hosszú Középhullámú Rövidhullámú Infrasugárzó típusok

32 A szárítási folyamat különböző hullámhosszaknál

33 Infra-szárító felépítése és alkalmazása

34 3. Színkeverő berendezések A szín fogalma A szín, fizikai értelemben nm közötti hullámhosszúságú fény. Attól függően, hogy a fényt milyen hullámhosszúságú sugarak alkotják, jönnek létre a különböző színek. A fehér fényben különböző hosszúságú fénysugarakat találunk. A különböző bevonatrendszerek színét szemünkkel úgy érzékeljük, hogy a felületre eső közvetlen fényből csak a színérzetet keltő fény verődik vissza, például zöld, a többi pedig elnyelődik. A keverőszínek és készre kevert festékek keverésére szolgáló berendezést a keverőhelyiségbe telepítik. A szerves oldószeres festékeket, és a vízzel hígítható festékek egyes típusait az alkotó részek sűrűség-különbség miatti ülepedésének megakadályozására rendszeresen át kell keverni.

35 Számítógépes nyilvántartású színkeverő A keverőgép általában többszintes elrendezésű, hajtómotorja hálózati árammal működő villamos motor, amely ékszíj- vagy lánchajtással hajtja az egyes polcok felett elhelyezett hajtókörmöket. A berendezés 30-40, Sikkens karusszel géppel 126 keverőszín egyidejű keverésére alkalmas. A keverési időtartam es időintervallum kapcsoló segítségé-vel beállítható. A keverőgép hajtókörmei a kevert festékeket tároló edények fedelével egybe épített keverőlapát hajtócsapját forgatják

36 Mivel sok színárnyalat esetén szükség van a próbafújásra, ezért fejlesztették ki a gyakorlatban elõre elõkészített próbafújásra használható lapokat, valamint az ehhez tartozó gyûjtõdobozt, hogy saját színárnyalat-archívumot lehessen ezekbõl felépíteni. Az egyes festékgyártók színárnyalattippjei aranyszabályokat. is tartalmaznak, a biztos színárnyalat eléréséhez. A Glasuritnál a color-szolgáltatás még egy designkofferrel egészül ki, ami minden kelléket tartalmaz, amire egy mûvésznek, színkonstruktõrnek szüksége van. Mindent egybevetve, a festékgyártók különbözõ color-szervizszolgáltatása még a rászínezõ kurzusokkal együtt a szakértõk szolgáltatásai a profik számára. Színkeverés

37 Színkeverő berendezések A színmeghatározás eszközei közé tartoznak a mikrofilmes, illetve a számítógépes szín- és keverési receptura nyilvántartó rendszerek. A PC-számítógépes a elterjedtebb. Mindkét rendszerben meghatározott keverési receptura alapján a javítófesték összeállítása a keverőfestékekből digitális keverőmérlegen történik. A digitális mérlegek érzékenysége 0,1 g, a mérési pontosságuk ±0,2 g, ami a mechanikus mérlegek hasonló jellemzőinél lényegesen jobb. Lehetséges a számítógépes színnyilvántartó rendszer és a digitális keverőmérleg összekapcsolása is, ilyen p1. a Sikkens Mixit-keverő rendszere, ez esetben a receptura kikeresése a megadott színkód alapján és a keverőmérleg beállítása automatikus.

38 4. Fényező szárítóállványok A fényezőműhelyek nélkülözhetetlen tartozéka, amely a járműről leszerelt (vagy meg fel nem szerelt) egyes karosszériaelemek, alkatrészek fényezésekor használatos. Általában stabil alátámasztású, de viszonylag könnyű csőváz-szerkezetből készül, megfelelő alakú ráhegesztett rögzítő szemekkel, rögzítő kampókkal. A rögzítési pontok úgy vannak kialakítva, hogy a legkülönfélébb alakú karosszéria elemek is rögzíthetők legyenek. Az állvány fényezéskor, szárításkor tisztítás, portalanítás után a fülkébe helyezhető, de infrasugaras szárítóberendezéssel történő szárításhoz is felhasználható.

39

40 5. Porszívók Az előkészítő helyiségek nélkülözhetetlen tartozéka a porszívó. A helyiség rendszeres tisztításán túl a száraz gépi csiszolás során folyamatos helyi porelszívást kell alkalmazni. A csiszológépek eleve porelszívó csatlakozóval készülnek. Hordozható porszívók: Azokban a helyiségekben, ahol központi porelszívó rendszer nincs, legcélszerűbben a kerekeken gurítható porszívók használhatók. Egyidejűleg egy vagy két csiszológép is csatlakoztatható Központi porelszívás: A központi elszívó berendezést az előkészítő helyiség telepítésekor lehet gazdaságosan beépíteni. Leggyakoribb az oszlopokon elhelyezett vagy lengőkaros elszívó csatlakozó, utóbbi praktikusabb, mert szinte minden hely befeszülés nélkül elérhető, és a csatlakozó gégecső nem érintkezik a szennyezett padlózattal

41

42 6./1. Szórópisztolyok A javítófényezés során a fényezőanyagok többségét festékszóró pisztollyal hordják fel a fényezendő felületre. A különféle festékszóró pisztolyokkal felhordhatók az alapozó-anyagok, szóró kittek, töltők, töltőalapozók, fedőfestékek, alváz és üregvédő anyagok. A festékszórás lényege, hogy a festéket a környezeti (atmoszférikus) nyomásnál nagyobb nyomáson porlasztják, és a felgyorsított festékszemcséket mozgási energiájuk révén a fényezendő felületnek ütköztetik. A felületen megtapadt festékcseppek a felhordást követően igen rövid időn belül összefüggő, film szerű réteget képeznek a felületen. A javítófényezésben szinte kizárólag kézi szórópisztolyok használatosak A porlasztási technológia szerint lehetnek sűrített-levegő porlasztásúak (ez az elterjedtebb) és nyomás-porlasztásúak

43 Sűrített levegő-porlasztású szórópisztolyok A sűrített levegővel működő szórópisztolyok pneumatikus rendszere a következő elemekből épül fel: a sűrített levegőt előállító kompresszor és légtartály olaj- és vízleválasztó, levegőszűrő, nyomás szabályozó (regulator) flexibilis pneumatikus nyomóvezeték szórópisztoly Keverékképzés: Porlasztás alatt a sűrített levegős szórástechnikában a közvetítő közeg, vagyis a sűrített levegő és a festékanyag elegyedését, és a festék finom cseppekre bontását értjük. Ez a folyamat a szórópisztoly keverőfejében játszódik le.

44

45

46 A keverőfej konstrukciója szerint kétféle módszert különbözetnek meg: Külső keverőfej: - a festék és a levegő a szórófejen kívül találkozik, a festékcseppek finom porlasztását a festékfúvóka mellett közvetlenül és attól távolabb elhelyezkedő légfúvókákból kiáramló levegő két lépcsőben végzi el. Ezzel az eljárással szinte minden festékfajta porlasztható. Belső keverőfej: - a festék és a sűrített levegő a szórócsúcson belül keveredik, a finom porlasztás a közös fúvókából való kiáramlás során megy végbe. Ez az eljárás nyomás porlasztású szórópisztolyoknál használatos. Elsősorban lassan száradó festékek szórhatók ezzel az eljárással, mert gyorsan száradó festékeknél a fúvóka viszonylag gyorsan telítődne festékanyaggal, és ez duguláshoz vezetne

47

48

49

50 Tartály elhelyezkedés szerint lehetnek Ejtőtartályos szórópisztolyok: - ez a legelterjedtebb konstrukció a javító fényezésben. A festéktartály szokásos térfogata legfeljebb 1 liter Alsó szívótartályos szórópisztolyok: - a festék tartály elhelyezése miatt a szórópisztoly súlypontja előre tevődik, és ez meglehetősen rossz súlyelosztásúvá, instabillá teszi ezt a pisztolyfajtát, ezért viszonylag nehezebb a megfelelő pisztoly vezetés Nyomástartályos szórópisztolyok: - az utóbbi években ez a szórópisztoly fajta is elterjedőben van. Ott alkalmazzák, ahol nagyobb mennyiséget kell ugyanabból a festékanyagból felszórni. A szórási nyomás magasabb, 2-6 bar-

51 Ejtőtartályos szórópisztolyok: A festéktartály a szórópisztoly felső részén helyezkedik el, a folyadékáramlás elsősorban a nehézségi erő hatására megy végbe, de a sűrített levegő áramlása is elősegíti (sugárszivattyú-elv). A sűrített levegővel keveredett festéket a levegő nyomása szállítja tovább és porlasztja szét a fúvókából való kilépéskor.

52

53 Konstrukcióját tekintve lehet szívó-, ejtő tartályos és külső tartályos kivitelű. Ez a rendszer is alkalmas melegszóráshoz. A festék fúvókához áramlását nemcsak az eddig ismertetett hatások idézik elő, ugyanis a sűrített levegő vezetékét itt megcsapolják, és kb. 0,2... 1,5 bar túlnyomást vezetnek a festéktartályba.

54 High Volume - Low Pressure pisztolyok A levegőporlasztású szórópisztolyok legújabb nemzedéke, amely a környezetvédelem és a festékanyag takarékosság terén új lehetősége-ket kínál. A HVLP (high volume, low pressure) mozaikszó jelentése: nagy levegő térfogatáram ( liter/perc), kis szórási nyomás (0,15-0,7 bar) árulkodik a porlasztás technikában bevezetett újítások lényegéről. Ejtő-, szívó- és nyomástartályos kivitelben is léteznek HVLP pisztolyok, amelyeknek legkorszerűbb változatai hálózati sűrített levegő-rendszerről is üzemeltethetők. A Sata gyár adatai szerint 65 %-kal csökken a környezetbe jutó, de nem hasznosuló anyag mennyisége, ennyivel csökken a környezet szennyezése. A várható anyagmegtakarítás %, míg a csökkentett sűrítettlevegő-igény miatt kb. 20 %-kal kisebb a kompresszor áramfogyasztása.

55

56

57 Melegszórási eljárás. Ejtő- szívótartályos és HVLP-szórópisztolyok is készülhetnek melegszórásra alkalmas kivitelben. Az eljárás lényege, hogy a festéktartályba villamos fűtőelemet helyeznek el, amely a festéket C hőmérsékletre melegíti. A felmelegített festék viszkozitása csökken, ezért ezzel az eljárással a hígítószer-adagolás csökkenthető, a megfelelő viszkozitást a hőmérséklet növelésével állítják be. Mérséklődik a festékköd-képződés, így kisebb a fényezési anyagveszteség. A felhordható rétegvastagság a megfolyás veszélye nélkül növelhető, ugyanis a felületen gyorsan kihűlő festék viszkozitása visszaáll az eredeti (sűrű) értékre.

58 Levegő nélküli (airless), Felépítés: nagynyomású szóró pisztolyok festéktartály Villamos / belsőégésű motoros folyadékszivattyú nyomásszabályozó flexibilis nagynyomású csővezeték Szórópisztoly Működési elv: A levegő nélküli festékszórás lényege, hogy a festéket nagy nyomáson ( bar) porlasztják és a festékszemcséket saját mozgási energiájuk juttatja a fényezendő felületre. A szórópisztolyt a felülettől távolabb kell tartani (kb. 50 cm-re) és a pisztolyvezetés is megváltozik: az igen finom porlasztású festék anyag ugyan vastagabb rétegben hordható fel, de a szokásosnál gyorsabban szikkad, ezért az átlapolásnál tapadási problémák léphetnek fel az egyes rétegek között. A nagy szórási nyomás miatt nagyobb a beállítandó viszkozitás, így kevesebb hígítóra van szükség. A nagynyomású levegő nélküli szórással létrehozott bevonat egyen letes. Műhelykörülmények között ilyen módszert alkalmaznak a sűrű alvázvédő- és üregvédő anyagok felhordásához

59

60 6./2. Csiszolóeszközök A javítófényezésben a csiszolóanyagok négy jól elkülöníthető fajtáját használják: a nedves és a száraz csiszolópapírokat, a speciális kézi finomcsiszoló-anyagokat, valamint a különféle csiszolókorongokat. A csiszolási feladatok túlnyomó többségét a száraz vagy nedves csiszolópapírok alkalmazásával meg lehet oldani. Az utóbbi években a fokozott korrózióvédelem és a poliészter gyanta alapú tapaszanyagok térnyerése szükségessé, a korszerű porelszívó berendezések használata pedig lehetővé tette a száraz csiszolás elterjedését. Nedves csiszolást ma mar elsősorban a töltők és töltőalapozók, valamint fedőfestékek simításakor vagy érdesítésekor végeznek, ez esetben ugyanis nem áll fenn a veszélye, hogy a nedvesítésre használt víz érintkezik csupasz acélfelülettel.

61

62 Csiszolópapírok felépítése A csiszolópapír három különböző funkciójú rétegből áll: 1. Szemcsehordozó: - A csiszolóanyag alapját képező felület készülhet papírból, poliészter filmből, lenvászonból, cellulózrostokból és papír-vászon vagy cellulózrost-vászon társított anyagokból. A hordozó tulajdonságaira szabványos betűjelek utalnak, amelyeket a hordozóanyag hátoldalán tüntetnek fel a szemcsefinomsággal együtt 2. Kötőanyag: - Két eltérő feladatú kötőanyag réteg kerül a hordozófelületre, közülük az első réteg (alap) a csiszolószemcséket szilárdan a hordozóhoz rögzíti, a második réteg (fedőréteg) pedig a szemcsék egymáshoz képesti helyzetét rögzíti, vagyis az egyes rétegek más-más irányban fejtik ki adhéziós kötőerejüket. Kötőanyagként használatos a természetes alapú, vízben oldódó bőrenyv, valamint a különféle vízálló műgyanták (fenolgyanta vagy urea-formaldehid gyanta).

63

64

65

66 3. Csiszoló- szemcse A javítófényezésben elsősorban a mesterségesen elöállított alumínium oxid (Alox) és szilícium-karbid (SiC) csiszoló szemcséket alkalmaznak. Az alumínium-oxid szemcsék kerekdedek, tömbszerűek, sarkaik nem túlságosan hegyesek, keménységük 9,4 (MOHS). A szilícium-karbid szemcsék, keskeny, tűszerű alakúak, nagyon hegyes sarkokkal. Keménységük 9,6 (MOHS), de törékenyek.

67

68 Csiszolóanyagok jellemzői Az alumínium-oxid szemcsékkel készült csiszolóanyagok tartósabbak, hosszabb élettartamának, de csak egy bizonyos használat, bekopás után érik el teljes csiszoló képességüket. A szilícium-karbid szemcsézetű csiszolóanyagok finomabbak, kezdetben is agresszívek, de élettartamuk törékenységük folytán rövidebb. A csiszolóanyagok teljesítményét, élettartamát a hordozó, a kötőanyag fajtája, a szemcseméret- és fajta, valamint a szemcsézet sűrűsége és a felületre felhordott telítődés gátló adalékok együttesen határozzák meg. A csiszolt felület minőségére ugyanezek a tényezők vannak hatással, kivéve a telítődés gátló adalékokat, ezek ugyanis nem befolyásolják a felületi minőséget. Csiszolóanyag-minőség meghatározása, a csiszolópapírok osztályozása alapvetően a szemcseméret alapján történik.

69 Csiszolópapír gyártás A csiszolószemcsét gravitációs, vagy elektrosztatikus szórással viszik fel az alap kötőanyagréteggel bevont hordozóra Az úgynevezett zárt szórásnál a szemcsék szorosan egymás mellé ágyazódnak be a kötőanyag felületébe, közöttük számottevő távolság nincs - így a teljes felületet beborítják. A nyitott szórási eljárásnál a csiszolószemcsék egymástól meghatározott távolságra helyezkednek el.

70

71

72 Kézi csiszoló eszközök A sík és hajlott felületek kézi csiszolásához előnyös a különféle profilú csiszolóblokkok, kézbe fogható gumi- és szivacstömbök használata. Ezek különféle méretben készülnek, megfelelő méretű öntapadó és tépőzáras csiszolópapírok beszerezhetők hozzájuk a kereskedelemben ív, vagy tekercs formában. A legújabb, formatervezett könnyű műanyag csiszolószerszámok porelszívó-csatlakozóval is rendelkeznek, megfelelő méretű perforált csiszolólapokkal együtt kerülnek forgalomba.

73 Kézi csiszoló eszközök

74 Kézi csiszoló eszközök

75 Csiszológépek Rezgő-csiszológép: - a csiszolólap téglalap alakú, egyenes menti alternáló mozgást vagy két dimenziós rezgőmozgást (körkörös mozgást) végez. A rezgési frekvencia ezer közötti. Ezzel a módszerrel szinte mindenfajta bevonat csiszolható, ajánlott nagy, sík felületek, nem használható hajlott felületek csiszolására. Porelszívó csatlakozóval rendelkeznek. Alkalmazható papírminőség: P40-P400. Excenteres csiszológép: - Csaknem minden munkához használható, kivéve a festékeltávolítást, amit forgó mozgású géppel sokkal gyorsabban lehet elvégezni, de jól használható a finom élek és a feltöltött részek, hajlatok és sarkok átcsiszolásához. Nem ajánlatos poliészter töltők finomcsiszolásához. Villamos motoros és pneumatikus hajtású kivitelben, porelszívó csatlakozóval készülnek. Fordulatszám kb. 1800/perc. Alkalmazható papírminőség: P80-P500. Sarok-csiszológép: Durva munkákhoz, festékeltávolításhoz, poliészter tapasszal töltött felületek utólagos formálására, homorú felületek lecsiszolására használatos kéziszerszám. A csiszolólap körmozgást végez, fordulatszáma kb. 2500/perc. A csiszolási munka nagy hőfejlődéssel jár, a porelszívás nehézkes. Szokásos csiszoló tárcsa-minőség: P40-P80 cubitron fibertárcsa, négertárcsa, vagy P60-P80 tépőzáras vagy öntapadós szárazcsiszoló-papir 150 mm.

76 Kézi csiszoló eszközök

77 7. SZEMELYI VEDŐFELSZERELÉSEK Védőruha: - A fényezési munkafázisok mindegyikéhez ajánlatos sűrű szövésű, nem szálhagyó szövetből készült fejvédővel ellátott M-PRO fényezőoverált használni. A festékszóráshoz célszerű pormentes helyen tárolt, antisztatizált munkaruhát felvenni, amelyet a fényező fülkén kívül nem célszerű használni. Védőkesztyű: A fényezési munkafázisok mindegyikéhez - különösen a csiszoláshoz és a festék keveréshez, valamint festékszóráshoz oldószer álló védőkesztyűt célszerű használni.

78

79 Légzésvédelem A levegőben található részecskék közül az 5 µm nagyobb szemcsék belégzést kővetően kilégzéskor általában eltávoznak a légcsőből és a hörgőkből. Az ennél kisebb szemcsék azonban nem, - ide tartoznak a festékköd részecskéi, a csiszoláskor keletkező mérgező porok és a hegesztéskor kicsapódó fémgőzök is -, ezért mindenképpen meg kell akadályozni a tüdőbe jutásukat. Erre a célra legalkalmasabbak a finom por ellen védő arcmaszkok és hegesztőmaszkok. Az oldószerek, gázok ellen az aktív szénnel ellátott fényezőmaszkokat kell használni, amelyek általában porszűrő betéttel is el vannak látva. Mindenképpen hangsúlyozni kell, hogy hosszú távon, - éveken vagy évtizedeken át - a fényező vagy karosszéria-műhelyekben dolgozók szervezetét igen komoly károsodás éri, ha nem a megfelelő típusú, állapotú, vagy minőségű légzésvédő eszközöket használják.

80 Kisebb fényező műhely felépítése, részei

81 Példa nagy méretű fényező műhely kialakítására

82 Előkészítő munkahely kialakítása

83 Ennyit mára a tudomány és technika csodálatos világáról..