MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY KEOP-1.2.0/09-11 SZENNYVÍZELVEZETÉS- ÉS TISZTÍTÁS KONSTRUKCIÓ

Átírás

1 BATTONYA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 5830 Battonya, Fő u. 1. BATTONYA VÁROS SZENNYVÍZELVEZETÉSÉNEK ÉS TISZTÍTÁSÁNAK BŐVÍTÉSE, KORSZERŰSÍTÉSE MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY KEOP-1.2.0/09-11 SZENNYVÍZELVEZETÉS- ÉS TISZTÍTÁS KONSTRUKCIÓ május - 1 -

2 Tartalomjegyzék 1. A projekt összefoglaló bemutatása A pályázó szervezet(ek) bemutatása Pályázói támogathatóság bemutatása Az önerő biztosításának bemutatása Gazdasági, társadalmi jellemzők Demográfiai helyzet, tendenciák szöveges indoklása A lakosság teherviselő-képességének vizsgálata Jelenlegi szennyvízkezelési helyzet bemutatása Jelenlegi szennyvízhálózat és egyéb szennyvízgyűjtési megoldások bemutatása Jelenlegi víz- és szennyvízdíjak (nettó) Jelenleg működő szennyvíztisztító telep(ek) bemutatása (Amennyiben releváns) Jelenlegi üzemeltetési viszonyok bemutatása Projekt nélküli változat bemutatása Csatornahálózatba bevonható települések / településrészek lehatárolása Területi lehatárolás vizsgálata Gazdaságossági lehatárolás vizsgálata A megvalósítandó projekt bemutatása Eredetileg is csatornázott területre vonatkozóan Újonnan csatornázott területre vonatkozóan Továbbra sem csatornázandó területre vonatkozóan Szennyvíztisztító telepre vonatkozóan Jövőben kialakítandó üzemeltetési és intézményi környezet bemutatása Költség-haszon elemzés (külön táblában) A költség-haszon elemzés eredményeinek szöveges kiegészítése A beruházás megvalósításához szükséges tervek engedélyek bemutatása Közbeszerzési/beszerzési terv A projekt megvalósításának ütemterve Projektmenedzsment szervezet bemutatása Tájékoztatási és nyilvánossági feladatok Horizontális vállalások bemutatása Utólagosan elszámolandó előkészítési költségek

3 1. A projekt összefoglaló bemutatása Projektgazda megnevezése Battonya Város Önkormányzata A projekt címe Battonya város szennyvízelvezetésének és tisztításának bővítése, korszerűsítése. ÁFA visszaigényelhető-e (igen, nem) Projekt-megvalósítás tervezett kezdete Kivitelezés tervezett kezdete Kivitelezés tervezett befejezése Projekt-megvalósítás tervezett befejezése Igen május november október május A pályázó szervezet bemutatása: Battonya Város az Alföld és Békés megye délkeleti részén, a Száraz-ér két partja mellett, a román határtól 1 km-re található. A Mezőkovácsházai kistérséghez tartozó település, mely kistérség a leghátrányosabb helyzetű kistérségek közé sorolt. A térségét határoló tájegységek nagyobb városaitól körülbelül egy órás autóútra fekszik. Így távolsága Szegedtől 80 km, Békéscsabától 62 km, Gyulától 55 km, Orosházától 47 km, Aradtól (RO) 26 km. Vasúthálózatba egy mellékvonallal csatlakozik Mezőhegyes irányban ben nyílt meg az állandó határátkelőhely Battonya és Turnu (RO) között, ahol közúti személyforgalmat és 3,5 t-ig terjedő teherforgalmat bonyolítanak le. Az átkelő 0-24-ig üzemel. SOS Gyermekfalu a kelet-európai országok közül Magyarországon, azon belül Battonyán nyitotta meg elsőként kapuit október 30-án tette le az első hazai SOS Gyermekfalu alapkövét Hermann Gmeiner professzor, az SOS Gyermekfalu mozgalom atyja. Ebben a hónapban megalakult az SOS Gyermekfalu Magyarország szeptember 27-étől pedig gyerekek népesítik be a gyermekfalut. Az SOS Gyermekfalu Program Battonya több intézményegységből áll: nevelőszülői hálózat, lakásotthon és külső férőhelyek. Az egyes intézményegységek közös igazgatás, a területi igazgató felügyelete alá tartoznak. Az intézmények által nyújtott - 3 -

4 szolgáltatások (otthont nyújtó és utógondozói ellátás) gyámhatósági határozat alapján vehetők igénybe. A magyar gyermekvédelem részeként működve, az SOS-gyermekfalu egy újabb szín, törekvés volt az állam gondozásába került gyermekek nevelésében. A biztonságot adó tudatos szeretet, a határozott követelés, a pedagógiai érzék és tudás, a természetes családokéhoz funkciójában közelítő SOS-család, a barátságos és ápolt gyermekközpontú falu, a családi házak praktikus belső és külső elrendezése, a biztonságot nyújtó támogatói háttér, vonzó elhelyezési formának számított és számít ma is. Természet-földrajzilag: a település az Alföld Körös-Maros köze Csanádi hát nevű kistáján fekszik. középtájának A terep a síkság jellegével bír. A felszín arculatát az Alföld peremén lerakódott törmelékkúp, a Maros törmelékkúpja határozza meg. Éghajlata kontinentális jellegű, amelyet helyenként óceáni, illetőleg mediterrán hatások enyhítenek, vagy keleteurópai hatások szigorítanak. Az uralkodó szélirány északkeleti, nyáron észak-nyugati. Csanádi-hát: a Körös Maros közének legkeletibb része, amely a középtáj 7,8%-án terül el kb. 400 km²-en. Területén hét település található. Említésre méltó Battonya, Kunáta és Mezőkovácsháza. A kistáj 97 és 104 méter közötti tengerszint feletti magasságú lösziszappal fedett hordalékkúp-síkság. Ortográfiai domborzattípusát tekintve alacsony ármentes síkság, amely enyhén dél-délnyugati irányba lejt. A felszíneken a partidűne-vonulatok és az északnyugat-délkeleti tengelyű egykori folyóágak, fattyúágak gazdag formaegyüttest alkotnak. A nagyobb dűnék közötti részek, illetve a mélyebb fekvésű kiterjedtebb laposok rossz lefolyásúak. A felszínt a nyugati rész elgátolt laposainak kivételével mindenütt infúziós lösz, homokos lösz fedi. Alacsony potenciális szeizmicitású terület ( 6º MS alatt). Nyersanyag előfordulásai közül a battonyai téglaagyag ( 1 millió m³) emelhető ki. Éghajlat: A napfénytartalom évi összege kevéssel haladja meg a 2000 órát, nyáron a napsütéses órák száma 820 körül van, a téli napsütés pedig kevéssel 190 óra fölötti. Az évi középhőmérséklet: 10,6 C, a vegetációs időszak átlaghőmérséklete 17,1 17,3 C. A fagymentes időszak körülbelül 194 napig tart. Az évi csapadékösszeg 600 mm körül van, a vegetációs időszaki átlag körülbelül 350 mm. A 24 óra alatt lehullott csapadékmaximum 71 mm, Battonyán mérték. Uralkodó szél északi, de gyakori a déli, délkeleti szél. Ariditási index: 1,17 körül. Ezek után az éghajlata mérsékelten meleg mérsékelten száraz. Vízrajz: Egyetlen jelentősebb vízfolyása a Száraz-ér (167 km, 1304 km²), amely 44 km hosszan kanyarog a tájban. Nagyobb mellékvizei: Cigányka-ér (16 km, 40 km²) és a Kutas-ér (30 km, 143 km²). Kiágazik belőle a Mezőhegyesi Élővíz-csatorna (42 km, 246 km²). Száraz, gyér lefolyású, vízhiányos terület. A vízfolyások vízjárását kisvizek idején mesterségesen irányítják. Nincs egyetlen állóvize sem. Talajvíz viszonyok: A mértékadó talajvízszint -1,0 m-ben adható meg belterületen, külterületen a talajvízszint 2-4 m között ingadozhat. A rétegvíz mennyiségét átlagban valamivel 1 l/s km² alá becsülik. Talaj viszonyok: Magyarország genetikus talajtérképe alapján, Battonya környékén három fő talajtípus terjedt el. Legnagyobb részt csernozjom talajokat találunk (réti csernozjom), a rossz - 4 -

5 vízháztartással rendelkező talajféleségek az egykori vizenyős területek helyén találhatóak meg, ahol réti szolonyec talajok alakultak ki. Vízbázisvédelem: Battonya település a 219/2004. (VII. 21. ) Korm. rendelet 7. és 2. sz. mellékletével összhangban, a 27/(XII.25.) KvVM. rendelet szerinti a felszín alatti vizek szempontjából fokozottan kiemelten érzékeny területek közé sorolt. A vízbázis nem sérülékeny. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II.7.) Korm.rendelet szerint a település a nitrátérzékeny települések közé tartozik. Agglomerációs lehatárolás: Battonya város 25/2002. (II.27.). Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és tisztítási Megvalósítási Programról c. Kormányrendelet 2. sz. melléklet 5. sz. táblázat Agglomerációk LE közötti szennyvízterheléssel, normál területen címszó alatt szerepel, 6312 LE értékkel. Továbbá az agglomeráció szerepel az 1050/2003 (II.12) Kormány határozat 2. sz. mellékletében, mint a december 31 i határidővel szennyvíz-elvezetési és tisztítási feladattal, valamint derogációs kötelezettséggel rendelkező, de projektjavaslatot még be nem nyújtott agglomeráció. Jelenlegi helyzet ismertetése Battonya csatornahálózata elválasztott rendszerű. A település lakosságának mintegy % - át érinti. A keletkező szennyvizek a csatornahálózatba kerülve gravitációsan jutnak a szennyvíz öblözeteknek megfelelő átemelőkbe. A település szennyvizét két gravitációs hálózat gyűjti össze. A város központjában lévő épületek, valamint intézmények gravitációs gyűjtőhálózata NA 300-as tokos betoncsőből, az ipartelepi gravitációs gyűjtőhálózat NA 300-as KG PVC csőből épült. Mindkét gyűjtőrendszer külön átemelőbe csatlakozik. Az SOS Gyermekfalu szennyvizének gyűjtésére külön átemelő létesült. A műtárgyakban üzemelő szennyvízszivattyúk szennyvíz nyomóvezetéken juttatják a szennyvizet a csatlakozó öblözetekbe, illetve a szennyvíztisztító telepre. Az SOS Gyermekfalu, valamint az ipartelepi nyomóvezeték a városi átemelő nyomóvezetékébe csatlakozik. Azokról a területekről, amelyek még nem rendelkeznek csatornahálózattal, a TFH szippantó kocsikkal jut a szennyvíztelep erre a célra megépített műtárgyaira. A szennyvíztisztító telep Battonya településtől északnyugatra, a 097/2 hrsz.-ú területen található. A szennyvíz biológiai tisztítása oxidációs árkos, eleveniszapos technológiával történik. A tisztítótelep kiépített kapacitása: 800 m 3 /d LE o Alapprobléma leírása A városban csak csekély mértékű a szennyvíz hálózat kiépítettsége. Battonya csatornahálózata elválasztott rendszerű. Az üzemeltető ALFÖLDVÍZ Zrt tapasztalatai és vizsgálatai alapján kijelenthető, hogy a meglévő beton és ac. vezetékek általánosan rossz állapotban - 5 -

6 vannak. Nem vízzáróak, az illesztések tömítését illetően már az építést követően hiányosság mutatkozott. Műszaki állapotuk leromlott. A szennyvíz elvezetésére szolgáló betoncsövek szétcsúsztak, összetöredeztek. Jelenleg jelentős mennyiségű az infiltráció, ezt a szivattyúk és a tisztító telep megnövekedett üzeme is bizonyítja. Ugyanakkor az ingatlanokról érkező szennyvíz a talajt terheli. A vezetékhálózat ily mértékű alkalmatlansága miatt, a tervezett rendszerrel való együttdolgozásának hidraulikai vizsgálata nem releváns. A hálózat állapotának ismeretében megállapítható, hogy a fennálló probléma a meglévő hálózat egyes elemeinek rekonstrukció alá vonásával már nem orvosolható gazdaságosan. Még a legkritikusabb műszaki állapotban lévő szakaszok átépítése mellett sem garantálható, hogy az új szennyvíztisztító telepi technológia (a beérkező nyers szennyvíz minőségére tekintettel) képes lesz biztosítani a hálózatról beérkező nyers szennyvíz határértékre történő megtisztítását. A hálózat műszaki állapotán túlmenően az ingatlanok csatlakozásának nagy mértékben az szab gátat, hogy 1985 évben épült hálózaton csak a gravitációs gerincvezeték épült meg. A gerincen a bekötések kiépítésére nem került sor, sőt, a gerinc vezetéken még az elágazó idomok sem kerültek beépítésre. Tehát műszaki kialakításánál fogva megnehezíti a rácsatlakozást, mivel az irreálisan magas csatlakozási költséget a lakosok nem képesek vállalni. Tehát a rákötések mértékének növelése, a hálózat folyamatos, biztonságos és gazdaságos üzemeltetés csak abban az esetben garantálható, ha a meglévő hálózat egyes elemeinek felhasználásával a település teljes területén új szennyvízcsatorna hálózat épül. A 800 m 3 /d kapacitású meglévő szennyvíztelep állapotára vonatkozóan összességében rögzíthetjük, hogy teljes mértékben leamortizálódott, üzemeltetése energiaigényes és nem rendelkezik sem mechanikai előkezeléssel, sem iszapkezeléssel. Hangsúlyozni szeretnénk, hogy nem üzemeltetői mulasztásról, vagy szakszerűtlen üzemeltetésről van szó, hanem egy elavult technológiájú telepről. A telep tisztítási hatásfoka nem értékelhető, mert az elavult csatornahálózatba jutó, nagy mennyiségű talaj- és csapadékvíz miatt, a telepre érkező nyers szennyvíz minősége irreálisan alacsony. A fentiekből következik, hogy a meglévő telep a városi csatornahálózat bővítéséből származó többlet szennyvíz-mennyiségeket fogadni nem tudja, így a meglévő telep további felhasználása, esetleges felújítása vagy intenzifikálása nem lehetséges, ill. nem gazdaságos. Megoldandó a képződött szennyvíziszap helyi víztelenítése, átmeneti tárolása és hasznosítása is, ugyanakkor indokolt lenne a tárolótér részbeni lefedése is, ami megakadályozná a víztelenített iszap szállítás előtti visszanedvesedését. A telep jelenlegi terhelése mellett a keletkező víztelenített szennyvíziszap mennyisége m 3 /év. A szennyvíztisztító telep bővítését követően mivel a tisztítandó szennyvíz mennyisége is több lesz emelkedik a szennyvíziszap mennyisége, melynek hasznosításáról gondoskodni kell. A város szennyvizeinek tisztítását a hatósági igényeket kielégítő, az előírt határértékeket biztosító, a meglévő területen belül, új szennyvíztisztító telep - 6 -

7 építésével kell megoldani, a meglévő szennyvíztisztító telep egyes létesítményeinek felhasználásával. Amennyiben a fent vázolt problémák nem kerülnek megoldásra, úgy az önkormányzat nem fog tudni eleget tenni derogációs kötelezettségének. o Bírságolások ismertetése: Vízszennyezési bírság: A 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet a felszíni vizek védelméről szóló kormányrendelet alapján kiadott vízjogi üzemeltetési engedély június 11-én emelkedett jogerőre. Az új jogi szabályozás szerint kiadott engedélyben a tisztított szennyvízre korábban megállapított kibocsátási határértékek is módosultak. Egyes komponensek esetében szigorodás tapasztalható (összes lebegő anyag), illetve új, eddig határértékkel nem szabályozott komponensek is kaptak határértéket (BOI 5, összes foszfor, összes nitrogén) óta a szennyvíztisztító telepre érkező nyers, valamint az onnan kibocsátott tisztított szennyvíz minősége önellenőrzés keretében kerül vizsgálatra. Az akkreditált vizsgálatokat az üzemeltető szervezet Központi Laboratóriuma végzi a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által elfogadott önellenőrzési tervben foglaltak szerint. A korábbi előírásoknak megfelelően tervezett és megépített szennyvíztisztító telep ma már nem minden esetben elégíti ki a követelményeket: a kiépített tisztítási technológia nem képes a növényi tápanyagok, azaz a nitrogén és foszfor biztonságos eltávolítására. Ha tanulmányozzuk a laboratóriumi vizsgálati eredményeket, ezt látni is lehet. A tisztított szennyvíz összes nitrogén tartalmánál tapasztalunk határértéket meghaladó koncentrációkat. A határértéket meghaladó kibocsátások után vízszennyezési bírság kivetésére kerül sor A 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet a határértékek szigorítása mellett a szennyvíztisztító telepek tulajdonosai részére ún. türelmi időt biztosít, melynek végére már meg kell felelni az előírásoknak. Battonya esetében a türelmi idő vége: december 31. A türelmi idő alatt a határérték túllépések után fizetendő vízszennyezési bírságnak csak a jogszabály által meghatározott részét kell megfizetni (5%; 8%; 12%; 15%), azonban a türelmi idő lejártát követően már nincs kedvezmény (100%). A megfizetett vízszennyezési bírság jelentősen emelheti a települési csatornadíjakat. A határértékek jogerőre emelkedését követően kivetett vízszennyezési bírságok összegét az alábbi táblázat tartalmazza: év teljes bírság (Ft/év) fizetendő bírság (Ft/év)

8 A vonatkozó jogszabály szerint a vízszennyezési bírságot nem kell kiszabni ,- Ft alatt. A években a türelmi idő alatti kedvezmények miatt a bírság mértéke ,- Ft alatt maradt. A táblázat bemutatja, hogy a türelmi idő lejártát követően ha a jelenlegi szennyvíztisztító telepen 2015-ig semmilyen beavatkozás nem történik és a határértékek sem módosulnak a telep kibocsátása után minden évben várható vízszennyezési bírság kivetése. A határértékek szigorodásával viszont már a 2011-es évtől is keletkezett bírságfizetési kötelezettség. o Üzemeltetési tapasztalatok összefoglalása Csatornahálózat A településen keletkező kommunális szennyvizet gravitációs, elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna-hálózat gyűjti és vezeti átemelőkbe. A szennyvíz kommunális jellegű, azaz főként lakossági eredetű, jelentősebb szennyvízbebocsátó nem terheli a szennyvíz közművet. A településen nincs önellenőrzésre kötelezett üzem, a BMV Zrt. helyszíni ellenőrzést nem végez. A csatornázatlan területekről szippantó kocsikkal kerül kihordásra a település szennyvize a külterületen, szántóföldi környezetben, zöldövezetben lévő szennyvíztisztító telepre. A szennyvíztisztító telep kapacitása 800 m 3 /d, 3066 lakos egyenérték (a szennyvízterhelés mérőszáma, amely kifejezi, hogy az adott mennyiségű és szennyezettségű szennyvíz BOI 5 -tel jelölt ötnapos biokémiai oxigénigénye hány lakos házi szennyvizének biokémiai oxigénigényével egyenlő). A telepet átlagosan 727 m 3 /d szennyvíz terhelte az előző évben, mely 79 és m 3 /d között ingadozott. A szennyvíz mennyiségének átlagosan <2 %-a érkezett szippantó kocsin a telepre, szennyezettsége általában lényegesen magasabb volt a közcsatornán érkezőnél. A szennyvíztisztítási technológia szükségszerű fejlesztésén, korszerűsítésén túl mutatja a meglévő csatornahálózat állapotát, hogy 2010-ben nyolc hónapban is volt a telep hidraulikai kapacitását meghaladó mennyiségű szennyvízterhelés az elenyésző szárazidei szennyvízmennyiség ellenére. A telep csak akkor tud a tervezettnek megfelelő hatásfokkal dolgozni, ha terhelése nem haladja meg a kapacitást sem hidraulikailag, sem szennyezőanyagban mérve. A telepet terhelő szárazidei szennyvízmennyiség lényegesen a tervezett alatt van, mely a csatornázottság fejletlenségének köszönhető, míg az időnkénti hidraulikai túlterhelés az időjárástól függő idegenvíznek köszönhető. A technológia elavult, de szennyezőanyagban annyira alulterhelt, hogy általában kielégíti a jelenlegi környezetvédelmi előírásokat. Megoldandó a képződött szennyvíziszap helyi víztelenítése, átmeneti tárolása és hasznosítása is, ugyanakkor indokolt a tárolótér részbeni lefedése is, ami megakadályozná a víztelenített iszap szállítás előtti visszanedvesedését. A projekt tervezési előzményeinek ismertetése Battonya Város Önkormányzata már korábban tervezete a szükséges fejlesztések megvalósítását, ám az ahhoz szükséges anyagi fedezet hiányában erre eddig nem kerülhetett sor. A Kormány a január 15-i kormányülésen döntött arról, hogy a települési szennyvíz elvezetéséről és tisztításáról szóló 91/271/EGK irányelvnek megfelelően hogyan kívánja teljesíteni derogációs kötelezettségét. Az említett határozatok a Magyar Közlöny évi 21. számában 1050/2013. (II.12.) Korm. határozat és az 1052/2013. (II.12.) Korm. határozat szám alatt jelent meg

9 Az 1050/2013. (II. 12.) Korm. határozat a szennyvíz-elvezetési és - tisztítási feladattal, valamint derogációs kötelezettséggel rendelkező projektjavaslatot még be nem nyújtott agglomerációkról szól. A Korm. határozat 1. sz. mellékletében kerültek megnevezésre azok a december 31-i határidővel - derogációs kötelezettséggel rendelkező szennyvíz-elvezetési és - tisztítási feladattal kötelezett agglomerációk, amelyek projektjavaslatot még nem nyújtottak be. A mellékletben a battonyai agglomeráció 20. sorszám alatt leé-vel szerepel. o A tervezési, engedélyezési folyamat bemutatása, ismertetése A beruházás szennyvíztisztító telep bővítés tekintetében FIDIC sárga könyv, szennyvízcsatorna hálózat tekintetében FIDIC piros könyv szerint valósulhat meg. A tervező közbeszerzési eljárás keretén belül került kiválasztásra. A sikeres eljárást követően az Önkormányzat a legkedvezőbb ajánlatot adó AKVA VITA KÖZMŰ Kft - KÖVITE PLUSZ Kft közös ajánlattevővel kötött vállalkozási szerződést. A konzorcium vezetője az AKVA VITA KÖZMŰ Kft. A tervezői szerződés alapján: - A szennyvíztisztító telepre vonatkozó elvi engedélykérelem, valamint a csatornahálózat építésre vonatkozó vízjogi létesítési engedély kérelem Alsó Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez engedélyeztetésre a szerződésben foglalt határidőben, március 11. én került benyújtásra. - a kivitelező kiválasztásra irányuló közbeszerzési eljárás ajánlattételi dokumentációjának részét képező tender tervdokumentáció elkészítése szintén a nyertes tervező feladata. Elkészítésének határideje: a jogerős vízjogi létesítési engedély kézhezvételétől számított 30. nap. o Elkészült rendelkezésre álló tervek és engedélyek A szennyvíztisztító telepre vonatkozó elvi engedélyes tervdokumentációt az AQUA VITA-KÖZMŰ Kft. készítette 419. tervszámon. A szennyvízcsatorna hálózat építésre vonatkozó vízjogi létesítési engedélyes tervdokumentációt a KÖVITE-PLUSZ Mérnöki, Tervező és Szolgáltató Kft készítette 367/2013 tervszám alatt. Az engedélyek kiadására várhatóan júliusában kerülhet sor. A tervezett beruházás a 314/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet (a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról) 3. sz. melléklet 104./a pontja alapján a felügyelőség döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenység, ezért elkészíttették a beruházásra vonatkozó előzetes környezeti vizsgálati dokumentációt, mely a 314/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet 4. sz. melléklete szerinti tartalmi előírásokat követi. Az előzetes környezeti vizsgálat a szennyvízelvezető hálózatra vonatkozik, a szennyvíztisztító telep működésének, és a tisztítási technológia részletes tárgyalása nem feladata, csak érintőleges

10 o További szükséges tervek és engedélyek Tekintettel arra, hogy - a szennyvíztisztító telep FIDIC sárga könyv szerint kerül megvalósításra, a nyertes vállalkozó feladatát fogja képezni a vízjogi létesítési engedélyes tervdokumentáció elkészítése és a vízjogi létesítési engedély beszerzése. Ezeken túlmenően a kiviteli tervek elkészítése is a nyertes vállalkozó feladata lesz. - a szennyvízcsatorna hálózat FIDIC piros könyv szerint kerül megvalósításra. Ez esetben a nyertes vállalkozó feladata lesz a kivitelei tervek elkészítése. o Részletes változatelemzés esetünkben nem készült, mert - A recski agglomeráció szerepel a 25/2002.(II.27.) Kormányrendeletben LE közötti terhelésű területként, illetve a 1050/2013. (II. 12.) Korm. határozatban mint szennyvíz-elvezetési és - tisztítási feladattal, valamint derogációs kötelezettséggel rendelkező agglomeráció. - Az agglomeráció besorolásától a tervezett projekt javasolt műszaki tartalma nem tér el, illetve egy agglomeráción belül több szennyvíztisztító telep nem épül. - A csatornahálózat kialakításában érdemi és valós változat nem merült fel a tervekben kidolgozott műszaki tartalomhoz képest. Érdemben nem eltérő megoldásként a tervezettekhez képest több átemelős, más csőanyagú csatornahálózat bővítés, illetve a lefolyási viszonyok megváltoztatásával nagyobb leásási mélységek következtében drágább beruházás megvalósításával lenne lehetséges több változat kidolgozására, elemzésére. A nyomás alatti szennyvízelvezető rendszer megvalósítása eleve elvetésre került, mivel a terep adottságok lehetővé teszik a gravitációs rendszer kiépítését, illetve a nyomás alatti rendszer kialakítását sem a beruházó, sem pedig az üzemeltető nem fogadta kedvezően a magas üzemeltetési költségek, valamint a problémás üzemeltetés miatt. Megvalósítandó tevékenységek o Kidolgozásra javasolt változat műszaki szempontból történő bemutatása Szennyvízcsatorna hálózat építés: A szennyvíz mennyiség meghatározásánál a jelenlegi állapot fejezetében ismertetett okokból figyelembe vettük a jelenleg ellátott területen lévő ingatlanokat is. Külön számoltunk a tervezési területen lévő, jelenleg üres, vagy vízbekötéssel nem rendelkező ingatlanokkal. Ezekre az ingatlanokra a terv szerint nem bekötést, hanem ún. csonkot terveztünk. a csatornázás jellege: A tervezett szennyvízcsatorna hálózat elválasztott rendszerű, kizárólag a szennyvíz elvezetését szolgálja. A tervezett szennyvízelvezetés gravitációs rendszerű, tisztán gravitációs vezetésű. A gravitációs szennyvíz elvezetési rendszer az általánosan alkalmazott tervezési elvek alapján kerül megtervezésre

11 A településen található magas talajvízállás, valamint a talaj rétegződése (erősen homoklisztes, kevert és tiszta homoklisztes talaj) miatt a szennyvízcsatorna hálózatot kőagyag cső alkalmazásával terveztük. Valamennyi ingatlan bekötővezetéke a gerinccsatornától induló függőleges vezetékszakaszon D 160- es mázas kőagyag csatornacső, a vízszintes vezetékszakaszon D 160- as KG-PVC csatornacső kombinációja A nyomóvezetékek anyaga NA KPE PN 10, SDR 17 A csatornahálózat létesítményei: ,51 fm DN 200 kőagyag gerinc vezeték 317,00 fm Bekötés előkészítés gerinc vezetéken. Elágazó idom beépítése ,15 fm DN 150 KG PVC bekötő vezeték 2 541,00 fm Telekhatáron épített tisztító, ellenőrző nyílások 1 268,00 fm Bekötés előkészítése DN 150 KG PVC bekötő vezeték ,30 fm D 90 KPE SDR17 nyomó vezeték 359,00 fm D 110 KPE SDR17 nyomó vezeték 117,20 fm D 125 KPE SDR17 vezeték fektetése 677,00 fm D 160 KPE SDR17 vezeték fektetése 18 db szennyvíz átemelő építése 1,00 db 12. j. átemelő (jelenlegi "A" j. átemelő felújítása-szivattyú csere, biofilterrel ) (215,97 m3/d) 1,00 db 13. j. átemelő (jelenlegi "C" j. átemelő teljes átépítése) 550 m 3 /d 91,00 fm Áteresz építés átemelőknél 204,60 fm Átemelők vízbekötése D25 KPE A tervezett szennyvíztisztító telep kapacitása: 620 m 3 /d A tervezett, új tisztítási technológia a meglévő telep területén belül valósul meg és a meglévő létesítmények közül a szippantott szennyvíz fogadást a tisztított szennyvíz elvezetést és a kezelőépületet továbbra is felhasználja. Tisztítási technológia: A tervezett tisztítási technológia totáloxidációs, eleveniszapos eljárás, a keletkezett iszapok stabilizációjával, nitrifikációval, denitrifikációval, részleges biológiai foszfortalanítással. A biológiai tisztító egységben a baktériumok és enzimrendszerük hatására aerob körülmények között végbemegy a szennyező szerves szénvegyületek lebontása, az iszap teljes stabilizációja és a nitrifikáció, anoxikus körülmények között pedig a denitrifikáció. A baktériumok élettevékenységéhez szükséges oldott oxigént finombuborékos rugalmas membrános mélylevegőztető rendszer biztosítja. A műtárgy levegőztető teréből a szennyvíz eleveniszap elegy nagyátmérőjű csővezetéken kerül át az utóülepítőbe, ahol végbemegy a fázisszétválasztás. Az eleveniszap recirkulációját, illetve a fölösiszap elvételt idővezérelt szivattyú biztosítja

12 A rendszerből kikerülő fölösiszap sűrítése és közbenső tározása az iszapsilóban történik. Meglévő, felhasználásra kerülő létesítmények o szippantott szennyvíz fogadó 1 db o szippantott szennyvíz átemelő 1 db o tisztított szennyvíz elvezető csatorna 1 db o kezelőépület 1 db Tervezett főbb létesítmények o gépi tisztítású rács 1 db o uszadékfogó 1 db o biológiai tisztító műtárgy 1 db o fertőtlenítő medence 1 db o Parshall mérőcsatorna 1 db o technológiai épület 1 db o iszapsiló 1 db o iszaptározó 1 db o A működtetés/fenntartás összefoglaló bemutatása (működtetési struktúra) A jelenleg üzemelő szennyvízrendszer és az ivóvíz hálózat üzemeltetője az ALFÖLDVÍZ Zrt. közel hatvan esztendős víziközmű-szolgáltatói tapasztalattal rendelkezik. Két fő tevékenysége - ezen belül is minőségi célja- a szolgáltatási területén élő lakosság egészséges ivóvízzel való ellátása, valamint a keletkezett szennyvíz elvezetése és kezelése oly módon, hogy az visszakerülve a természetbe ne okozzon károkat a természetes körforgásban. Működési területén folyamatos célnak tekinti a csatornázottság kiterjesztését annak érdekében, hogy a keletkezett szennyvíz minél nagyobb része kerüljön megtisztításra, s egyre kevesebb hányada szennyezze tisztítatlanul a környezetet. A szennyvízkezelés területén kiemelt feladatának tartja az alkalmazott technológiák fejlesztését a kibocsátott szennyvíz törvényi előírásoknak megfelelő határértékeinek betartásához. A tisztítótelepek egy részén biológiai tisztítású, az újabb telepeken már kizárólag harmadik tisztítási fokozattal is rendelkező technológiát üzemeltet, ami lehetővé teszi a növényi tápanyagok kinyerését az elfolyó tisztított szennyvízből. Az ALFÖLDVÍZ Zrt. ma egy 670 fős, az évtizedek alatt jól összeszokott kollektívával dolgozik fogyasztói megelégedésére. Kiváló minőségű szolgáltatás csak megfelelően képzett, jól motivált csapattal érhető el, az ALFÖLDVÍZ Zrt. ezért kiemelten fontosnak tartja kollégái folyamatos képzését, fejlesztését. Társaságunk emellett nagy hangsúlyt fektet a munkavédelmi szabályok betartására, és betartatására. Az üzemeltetés lehetséges modelljeit a 4/2011. (I. 28.) Kormányrendelet a időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának általános eljárási szabályairól határozza meg. Az üzemeltetés további részleteit a meghatározott koncepció alapján a támogatás elnyerése után kell kialakítani, amely kialakított modell összhangban lesz a víziközmű-szolgáltatásról szóló évi CCIX. törvénnyel és annak végrehajtási rendeleteivel

13 A költség haszon elemzés eredményének összefoglalása (CBA fejezet alapján) A díjbevételek minden évben fedezik az üzemeltetési költségeket, ezen felül a pótlási költségekre is megfelelő fedezet halmozódik fel az adott élettartam végére. A referencia időszak alatt az éves átlagos amortizáció beépítettség megközelíti az 50%-ot (45,06%), ezáltal a kialakított díjpolitika eleget tesz a Pályázati felhívás előírásainak. A projekt pénzügyi fenntarthatósága biztosított, a kumulált cash flow egyik évben sem negatív. A fizetőképességi vizsgálat szerint a tervezett ivóvíz és szennyvíz díjak együttesen egyik évben sem haladják meg a költség-haszon elemzési útmutató által előírt korlátokat, azaz az átlagos családok jövedelmének 3,5%-át, illetve az alsó decilis esetében a 8%-ot. A projekt támogathatósága mind a pénzügyi (FNPV/C<0, FRR/C<5%), mind a közgazdasági teljesítménymutatók (ENPV>0, ERR>5,5%, BCR>1) alapján bizonyított. A projekt teljes beruházási költsége Ft, az igényelt támogatás összege a finanszírozási hiány (90,255417%) alapján Ft. A beruházás megvalósításához szükséges összes saját erő Ft. A projekt lebonyolításának javasolt ütem és intézkedési terve, valamint annak főbb lépései Tevékenységek Szerződéskötés tervezett dátuma tevékenység kezdete tevékenység befejezése Közbeszerzési szakértő július augusztus november Mérnök Projekt menedzsment október május május Jogi szolgáltatás augusztus május május PR tájékoztatás október május június Terület előkészítés október november Ingatlan és ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog Kivitelezés (6 hónap próbaüzemmel, kiviteli terv készítéssel október október október október október