Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülıtér Stratégiai Intézkedési Terve 2008.

Átírás

1 1118 Bp., Bozókvár utca 12. Tel: Fax: info@vibrocomp.hu Környezetvédelmi felülvizsgálat végzésére jogosító eng. száma: KTM 224/97 Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülıtér Stratégiai Intézkedési Terve Budapest

2 Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülıtér Stratégiai Intézkedési Terve Megbízó: Budapest Airport Zrt. VIBROCOMP témaszám: 059/2008 Készítette: Bite Pálné dr. Mobil: okl. környezetvédelmi. szakmérnök zaj- és rezgésvédelmi szakértı Magyar Mérnöki Kamara az: szakterület:szkv-zr Bite Pál okl. villamosmérnök zaj és rezgésvédelmi szakértı OKVF-F-255/2004 Magyar Mérnöki Kamara az: szakterület:szkv-zr Dr. Sobor Ákos Légi-közlekedésbiztonsági szakértı (merevszárnyú repülıgép):580362/1/2006 zajvédelmi szakértı A tanulmányt szerzıi jogvédelem védi, a címben szereplı téma kivételével sem részben, sem egészben fel nem használható. A tanulmány részletei vagy egésze nem sokszorosítható, hitelesített másolat a VIBROCOMP Kft-tıl kérhetı. Budapest

3 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés Jogszabályi háttér Zajtérképezési eredmények összefoglalása A 280/2004.(X.20.) Kormányrendelet szerinti stratégiai zajtérkép elve Megítélési idı Bemenı adatok repülési zaj esetén Számítási módszer Észrevétel a számítási eljárással kapcsolatban Zajtérképek értékelése Konfliktustérképek értékelése Érintettek számának összesítése Csendes területek Zajcsökkentési lehetıségek repülési zaj esetén A repülıteret használó repülıgépek zajemissziójának csökkentése Éjszakai és pihenıidıre vonatkozó forgalom zajszempontú optimalizálása Futópálya használat zajszempontú optimalizálása Futópályák rotációs elven történı használata Repülési útvonalak módosítása Passzív akusztikai védelem Zajgátló védıövezet kijelölése Hajtómőpróbázás, földi mőveletek okozta zaj csökkentése Zajvédı (föld) töltések Monitorrendszer bıvítése Lakossági tájékoztatás Területrendezés, terület felhasználás Budapest Ferihegyi Nemzetközi repülıtér intézkedési terve Elkövetkezı 5 éven belül tervezett intézkedések intézkedési terv 1. fázis Passzív akusztikai védelem Zajgátló védıövezet kijelölése Zajvédelmi földtöltések Hajtómőpróbázó zaj csökkentése Repülési útvonalak módosítása Zajvédelmi monitorrendszer használatának kiterjesztése

4 Közönségtájékoztatás Területrendezés Intézkedési terv 1 fázis zajcsökkentési eredményei Elkövetkezı 10 évben javasolt intézkedések - az intézkedési terv 2. fázis Éjszakai forgalom zajszempontú optimalizálása Passzív védelem kiterjesztése Intézkedési terv 2. fázis zajcsökkentési eredményei Az intézkedési terv végrehajtásának és eredményeinek az értékelési módszere Közönségtájékoztatás Intézkedési terv publikálása Sajtókampány / Internet Nyilvános együttmőködés A BA Zrt. által eddig elvégzett közönségtájékoztatási tevékenység További közönség tájékoztatási stratégia Pénzügyi stratégia Összefoglalás Melléklet Intézkedési terv konfliktustérképei

5 1. Bevezetés A Budapest Airport Zrt. (továbbiakban: BA Zrt.) tavaszán meghívásos pályázatot tett közzé a Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülıtér (továbbiakban: BFNR) 280/2004. (X.20.) Kormányrendelet szerinti stratégiai intézkedési tervének elkészítésére. A pályázati kiírás szerint az intézkedési terv alapjaként a BA Zrt. a évben elkészített stratégiai zajtérképet, és az azt megalapozó dokumentációt, valamint adatokat a pályázaton nyertes cég rendelkezésére bocsátja. A pályázaton a munka elvégzését a Vibrocomp Kft nyerte el évben a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium megbízásából a Közlekedéstudományi Intézet Kht. Jármőtechnikai, Környezetvédelmi és Energetikai Tagozata (továbbiakban: KTI) elkészítette a BFNR 280/2004 (X.20.) Kormányrendelet szerinti stratégiai zajtérképét (KTI munkaszám: ). A stratégiai zajtérképezés eredményeit, a mőszaki leíró dokumentációt a BA Zrt. a Vibrocomp Kft rendelkezésre bocsátotta az intézkedési terv elkészítéséhez. Jelen dokumentációban a KTI által elkészített stratégiai zajtérképek alapján értékeltjük zajhelyzetet és dolgozzuk ki a fent említett rendelet szerint az intézkedési tervet két fázisban. Az intézkedési tervet két fázisban készítjük el. Az intézkedési terv elsı fázisát a stratégiai zajtérképek alapján elsısorban azokra a területekre dolgoztuk ki ahol a jelenlegi zajterhelés jelentısen (> 10 db) túllépi a stratégiai küszöbértékeket, vagyis ahol az elkövetkezı öt évben a jogszabály szerint intézkedésre van szükség. Az intézkedési terv elsı fázisában az intézkedések hatását az érintett lakosok számának változásával mutatjuk be. Az intézkedési terv második fázisát a stratégiai zajtérképek alapján azokra a területekre dolgoztuk ki ahol a jelenlegi zajterhelés túllépi a stratégiai 5

6 küszöbértékeket, vagyis ahol az elkövetkezı tíz évben a jogszabály szerint intézkedésre van szükség. Az intézkedési terv második fázisában az intézkedések hatását az érintett lakosok számának változásával valamint a jogszabályi kötelezettségen túl stratégiai konfliktustérképen mutatjuk be. Az intézkedési terv kidolgozásában a megbízó részérıl részt vett: Kalocsainé Rásztóczky Magdolna BA Zrt. környezetvédelmi vezetıje 1.2. Jogszabályi háttér Az Európai Unióban 2002-ben elfogadásra került a környezeti zaj értékelésérıl szóló 49/2002/EK direktíva, mely elıírja a tagállamok stratégiai zajtérkép és intézkedési tervkészítésre vonatkozó kötelezettségeit. Magyarországon a stratégiai zajtérképezés és intézkedési terv készítés mikéntjét a 49/2002/EK irányelv implementálásával a 280/2004 (X.20.) Kormányrendelet, illetve a 25/2004. (XII.20.) KvVM rendelete szabályozza. A 280/2004 (X.20.) Kormányrendelet a környezeti zaj értékelésérıl és kezelésérıl fontosabb pontjaiban leírja a zajtérkép-készítés jogi hátterét, a határidıket, továbbá a stratégiai zajtérképek és intézkedési tervek tartalmi és formai követelményeit. A kormányrendelet részletesen elıírja az alkalmazott zajjellemzık és értékelési módszer meghatározását. A 25/2004 (XII.20.) KvVM rendelet szabályozza részletekbe menıen a stratégiai zajtérképek, valamint az ezt követı intézkedési tervek elkészítési módszertanát. A rendelet leírja az alkalmazható számítási szabványokat a különbözı zajforrásokra, illetve a zajterjedésre. A rendelet szabályozza a bemenı adatokkal szemben támasztott követelményeket is. Az Intézkedési tervre vonatkozó általános rendelkezéseket a 280/2004 (X.20.) Kormányrendelet 9. tartalmazza: 6

7 (1) Intézkedési tervet az a természetes személy, illetıleg az a gazdálkodó szervezet [Ptk c) pont] és más jogi személy készíthet, aki a külön jogszabály 1 szerinti környezeti zaj- és rezgésvédelem területén szakértıi mőködésre jogosító engedéllyel rendelkezik, vagy ilyen szakértıt foglalkoztat. (2) Amennyiben az intézkedési terv készítésére kötelezett szervezet alkalmazásában nem áll az (1) bekezdésben meghatározott szakértı, úgy az (1) bekezdésben meghatározottaknak megfelelı természetes személyt, illetıleg gazdálkodó szervezetet vagy más jogi személyt kell megbíznia az intézkedési terv készítésével. (3) Az intézkedési tervben kell meghatározni azokat a zajcsökkentési vagy más, a zaj elleni védelmet célzó mőszaki, szervezési, településrendezési megoldásokat és egyéb intézkedéseket (például hatósági eljárás kezdeményezését), amelyekkel megakadályozható a zaj növekedése azokon az önkormányzat által kijelölt csendes területeken, a zajtól védendı vagy védelemre szánt területeken, ahol a zajjellemzık megfelelnek a következı stratégiai küszöbértékeknek vagy nem haladják meg azokat: a) üzemi létesítmény esetén L den = 46 db, L éjjel = 40 db, b) közlekedési zajforrás esetén L den = 63 db, L éjjel = 55 db. (4) Az intézkedési tervben 10 évnél nem hosszabb határidıt tartalmazó és zajcsökkentési vagy más, a zaj elleni védelmet célzó mőszaki, szervezési, településrendezési megoldásokat és egyéb intézkedéseket rangsorolva kell meghatározni azokban az esetekben, amikor a zajjellemzık a zajtól védendı vagy védelemre szánt területeken a következı stratégiai küszöbértékeket meghaladják: a) üzemi létesítmény esetén L den = 46 db, L éjjel = 40 db, b) közlekedési zajforrás esetén L den = 63 db, L éjjel = 55 db. (5) Az intézkedési tervben 5 évnél nem hosszabb határidıt tartalmazó zajcsökkentési vagy más, a zaj elleni védelmet célzó mőszaki, szervezési, településrendezési megoldásokat és egyéb intézkedéseket kell rangsorolva meghatározni azokban az esetekben, amikor a zajjellemzık a zajtól védendı vagy védelemre szánt területeken a következı stratégiai küszöbértékeket meghaladják: a) üzemi létesítmény esetén L den = 56 db, L éjjel = 50 db, b) közlekedési zajforrás esetén L den = 73 db, L éjjel = 65 db. 1 A környezet- és természetvédelem egyes szakterületein szakértıi mőködés engedélyezésérıl szóló 6/1985. (XII. 28.) OKTH rendelkezés 7

8 Az intézkedési tervet a jogszabályi kötelezettség betartása mellett 2 fázisban dolgoztuk ki. Az elsı fázist az 5 éves intézkedési tervet azokra a területekre vonatkozik, ahol a stratégiai zajtérkép alapján közlekedési zajforrás esetén L den = 73 db, L éjjel = 65 db t meghaladó zajterhelés van. A második fázis a távlati intézkedési terv azokra a területekre, ahol a zajterhelés közlekedési zajforrás esetén L den = 63 db, L éjjel = 55 db-t meghaladó zajterhelés van. Intézkedési terv minimális tartalmi követelményeit a 280/2004 (X.20.) Kormányrendelet 5. számú mellékletet tartalmazza, mely szerint: 1. Az intézkedési tervben legalább a következı adatokat kell megadni: - az 1. (1) bekezdés a-c) pontjaiban meghatározott területeken számításba vett zajforrások leírása, - az intézkedési terv készítésére kötelezett megnevezése, - kapcsolódó jogszabályok megnevezése, - a stratégiai küszöbértékek, - a zajtérképezés eredményeinek összefoglalása, - a zajterhelésnek kitett emberek becsült számának értékelése, a problémák és a fejlesztésre szoruló helyzetek feltárása, - jelentés a közvélemény tájékoztatásáról, - a korábban végrehajtott, a folyamatban lévı és elıkészítés alatt álló zajcsökkentési intézkedések. - a zajcsökkentésre kötelezett által a következı öt év során megteendı intézkedések, beleértve az 1. (1) bekezdés a-c) pontjaiban meghatározott területek csendes övezetei és a zajvédelmi szempontból fokozottan védett területek megırzésére való intézkedéseket, - hosszú távú stratégia, - pénzügyi stratégia: költségvetések, költség-hatékonysági felmérések, költség haszon értékelések, - az intézkedési terv végrehajtásának és eredményeinek az értékelési módszere. 2. Az intézkedési tervben meg kell adni a zajjal terhelt emberek számának becsült csökkenését. Jelen dokumentációban leírásra kerülı intézkedési terv minden részletében a fent leírt jogszabályok szerinti módszerrel és a leírt tartalmi követelményeknek megfelelıen készült. 8

9 2. Zajtérképezési eredmények összefoglalása A környezet zajállapotát legjobban zajtérképekkel lehet leírni. A zajtérkép térképes formában mutatja a terület zajterhelését. Az utóbbi években az EU országokban a méréseken alapuló vizsgálatokat a számítással végzett vizsgálatok, értékelések váltották fel. A zajtérkép kiválóan alkalmazható zajcsökkentési intézkedések szemléltetésére. A stratégiai zajtérképek eredményeként létre jövı konfliktustérkép és érintettségi számok alapján kiválasztható a zajcsökkentési intézkedések beavatkozásának fontossági sorrendje. Az intézkedések hatásuk vagy akár költségük szerint szimulációval, még a megvalósulás elıtt összehasonlíthatóak, kimutathatók az eltérı intézkedések hatásai külön-külön és együttesen is. A zajtérkép ábrázolhatja - A megítélési A-hangnyomásszintet (zajterhelési térkép), - Zajszint-konfliktus összefüggését (konfliktus térkép), ami a megítélési szintek és a stratégiai küszöbértékek közötti különbséget mutatja. - A zaj által érintett lakosok számát A stratégiai zajtérképek a területen lévı összes zajforrást figyelembe vehetik feltüntetendı környezeti zajforrás-csoportok: üzem/ipar, közút, vasút, légi közlekedés. A számítást minden forrás-csoportra külön kell elvégezni és ábrázolni. (Jelen dokumentáció tárgya kizárólag a légi közlekedési zajtérkép.) A stratégiai zajtérképek nem ábrázolják a háttérzajt vagy a csúcsszinteket. Ugyancsak figyelmen kívül hagyják a túllépés megállapításánál az esetenként erısen változó (csökkenı) zajszinteket és a tonális zajt is. A stratégiai zajtérkép-készítésnél a modell figyelembe veszi a hangterjedést befolyásoló tényezıket, mint az épületek és egyéb zajterjedést akadályozó hatásokat, a talajmodelleket, idıjárási viszonyokat, stb. 9

10 A stratégiai zajtérkép pontosságát elsı sorban a forgalmi adatok és az éves meteorológiai átlagadatok bizonytalansága befolyásolja, ezek alapján a stratégiai zajtérkép számítási eredményeinek pontossága ±2-3 db-re becsülhetı. Az eltérések okát általában az emisszió-becslésben, a terjedési modellben felhasznált paraméterek pontatlanságában, a modellben, és a topográfia digitális felbontásában, valamint a hosszúidejő, azonos szélirányok fellépésében kell keresni A 280/2004.(X.20.) Kormányrendelet szerinti stratégiai zajtérkép elve Megítélési idı A rendelet szerinti zajtérképet az alábbi összefüggés alapján, mindig L DEN és L éjjel zajjellemzıre kell készíteni. L nap L este L = den 10lg L éjjel ahol: L nap - egyenértékő A-hangnyomásszint nappalra (12 óra óra) L este - egyenértékő A-hangnyomásszint estére (4 óra óra) L éjjel - egyenértékő A-hangnyomásszint éjszakára (8 óra óra) (1) Bemenı adatok repülési zaj esetén Az stratégiai zajtérkép elkészítéséhez az alábbi bemenı adatokra, van szükség: 1. Helyszín, geometriai adatok - Digitális várostérkép, mely az alábbiakat tartalmazza az épületeket, ezek funkcióját az alábbiak szerint: lakóépület, iskola, óvoda, kórház, egyéb, - Szintvonalas térkép magassági adatok, domborzati viszonyok figyelembevételére, épületek magasságára vonatkozó adatok 2. Lakossági adatok 10

11 3. Repülıtér, repülési forgalmi adatok Repülıtér azonosító adatok Futópálya geometriai adatok Merev szárnyú repülıgépek és helikopterek fel- és leszállási útvonalai Mértékadó repülési mőveletszámok (2006. évi) Merev szárnyú repülıgépek és helikopterek felszállási mőveleteinek felosztása repülési pályákra Merev szárnyú repülıgépek és helikopterek leszállási mőveleteinek felosztása repülési útvonalanként Repülıgépek fel- és leszállásához tartozó normatív adatok a 18/1997. (X.11) KHVM -KTM rendelet szerint Számítási módszer A stratégiai zajtérképeket KTI a 25/2004 (XII.20.) KvVM rendelet szerinti repülési zajszámítási elıírás szerint készítette. Ez a német AZB (Anleitung zur Berechnung von Lärm an Landeplätzen) 1971 módszer honosításával a KTI Rt Környezetvédelmi és Akusztikai Tagozata által kidolgozott eljárás, mely a 18/1997(X.11) KHVM -KTM rendeletben rögzíti a számítási módszert, repülıgép osztályokat, valamint a repülıgép osztályokhoz rendelt normatív repülési, /beleértve a zajkibocsátást is/ adatokat Észrevétel a számítási eljárással kapcsolatban A jelenleg Magyarországon hatályos repülıgép zajszámítási eljárás (18/1997.(X.11.) KHVM-KTM együttes rendelet) a német AzB es elsı változatának az adaptációja, mely ben készült. Mind a magyar, mind a német szabvány egy számítási leírásból és egy hozzá tartozó adatbázisból (repülıgépek akusztikai 2 AzB Forrás: Zajinfo, A Magyar Optikai, Akusztikai, Film- és Színháztechnikai Tudományos Egyesület Zaj- és Rezgéscsökkentési Szakosztályának szakmai folyóirata április 11

12 osztálya szerinti besorolás) tevıdik össze. Míg a német AzB szabványt óta több alkalommal is frissítették: AzB-75, AzB-84, AzB-95, AzB-96, AzB-99, addig a magyar számítási szabvány még mindig az 1971-bıl származó német szabvány adaptációja. Magyarázat: az Azb-XX nem a számítási eljárás frissítését jelenti, hanem az évszámot, amelyikben a számítási eljáráshoz tartozó adatbázist frissítették. Ez okból kifolyólag fontos megjegyezni, hogy jelen indoklásban nem a számítási eljárás megfelelıségére vonatkozóan teszünk észrevételt, hanem az alkalmazott adatbázisra, azaz a repülıgéposztályok aktualitására és megfelelıségére ben az AzB a 150 t maximális felszálló tömeget meg nem haladó sugárhajtású repülıgépeket egy úgynevezett S5-ös kategóriába sorolta, amelyet a magyar elıírás még a mai napig is alkalmaz óta azonban számos (ún. új generációs) kisebb mérető és tömegő, sugárhajtású repülıgép is megjelent, melyek közül a tárgyi repülıtér forgalmában jelentıs repülıgépek (B ) maximális felszálló tömege sem éri el a 80 tonnát. Tényként kezelhetı, hogy ezek a repülıgépek zajemisszióban jóval fejlettebbek, vagyis csendesebbek (10-15 db-lel is csendesebbek) 4, mint az 1971-ben használatos polgári repülıgépek, azaz az akkor alkalmazott S5 kategória. (A repülıgépek zajemissziójának drasztikus csökkenése miatt változott a német jogszabály adatbázisa is. 5 ) Az S5 kategóriát a frissített és jelenleg hatályos német jogszabály az alábbi alkategóriákra bontja: - S5.1. Sugárhajtású repülıgépek 50t maximális felszálló tömegig, például BAE 146, ARJ, CRJ - S5.2. Sugárhajtású repülıgépek 120t maximális felszálló tömegig, például A319, A320, A321, B757 B S5.3. Sugárhajtású repülıgépek 120t maximális felszálló tömegig, például MD-8x, B737/B727 ez hasonlítható legjobban az 1971-ben alkalmazott S5 osztályhoz 4 A szakirodalomban számos cikk is alátámasztja ezt a tényt, például Brooker P., United Kingdom Aircraft Noise index Study DR report 8402 (1985) 5 Forrás Dr. Ullrich Isermann, Gibt es eine AzB-XX?, DLR-Institut für Aerodynamik und Strömungstechnik,

13 Ezen szabályozásokon túlmenıen a 49/2002/EC direktíva, mely mint a bevezetésben is említésre került Európai Uniós irányelv a környezeti zajszámításról, zajtérkép készítésrıl a repülıterek környékén a zajszámításra az ECAC.DOC 29 számítási módszert javasolta, mely javaslatot Magyarország nem fogadott el. Magyarország minden zajtérkép készítési módszernél a magyar számítási eljárások alkalmazásának engedélyezését kérte. Az ECAC.DOC 29 számítási adatbázisa a repülıgéposztályokra vonatkozóan hivatkozik az ICAO Annex 16. vol. 1 fejezeteire és ugyanazt a számítási adatbázist használja, mint a német AzB jogszabály. Megjegyzés: A Chicagoi Egyezmény függelékeit (többek között az Annex 16-ot is) Magyarországon a hatályos 20/1997. (X. 21.) KHVM rendelettel hirdették ki. A 18/1997. (X.11.) KHVM-KTM együttes rendelet abban az esetben enged meg eltérést a rendeletben rögzített repülıgéposztályoktól, amennyiben a számítási eljárást és a repülıgépek zaj-adatbázisát elızetesen az illetékes légiközlekedési hatóság jóváhagyta. Jóváhagyásra utaló dokumentációt a stratégiai zajtérképezés mőszaki leírásában nem találtunk, ezért kézenfekvı, hogy a stratégiai zajtérképek az 1971-ben rögzített géposztályok alapján kerültek meghatározásra Zajtérképek értékelése A zajterhelési térkép egy várostérkép, mely térképes formában bemutatja a BFNR által okozott zajterhelést egész napra és éjjelre. A stratégiai zajtérképeket a KTI által készített dokumentáció tartalmazza, az értékelést ez alapján készítettük. Egész napos zajterhelés A BFNR mintegy 20 km-es körzetében a futópályatengelyek két oldalán kb. 4 km széles sávba esı területen alakul ki 55 db-t meghaladó egész napos zajterhelés. A maximum a pályatengelyek alatt lép fel. A legnagyobb terheléső (határozottan 70 db feletti) terület a XVIII. ker. Forgó u. térsége, azonban jelentıs terhelés (65 db körül) alakul ki a Szemeretelep, Erzsébettelep jelentıs részén is. A pálya másik oldalán a 13

14 Csévézı u. térsége is magas (70 db körüli) zajterheléső terület. A X. ker. középsı része (az Új-Köztemetı és a Maglódi út-harmat u. térsége) közepesen magas (60-65 db körüli) terhelést kap. Vecsés repülés okozta zajterhelésére jellemzı, hogy a település északi területét érinti az 1. sz. pálya tengelyvonala, a 60 db érték feletti zajterhelés a település beépített területének kb. 1/12 részét érinti, a 60 db értékő zajterhelés határvonala a Fı utca vonalától északra, kb. a Malom u.-kellner dr. utca vonalával esik egybe. Az 55 db értékő zajterhelés határvonala az Ady Endre u.-károlyi u. térségében húzódik. A település beépített területének kb. 2/3 részén kisebb a zajterhelés, mint 55 db. Üllın a repülés okozta zajterhelésére jellemzı, hogy a település északkeleti fele a db értékő, míg a település délnyugati fele az db értékő zajterhelés görbék által határolt területre esik. A küszöböktıl mért távolság és a forgalomeloszlás a pályák között egyaránt azt eredményezi, hogy a 2. sz. pályán lebonyolódó forgalom miatti zajterhelés a nagyobb. A 31R küszöb közelebb esik a településhez, mint a 31L küszöb, emiatt a 2. sz. pálya forgalma kisebb magasságban zajlik. Monoron egész napra vonatkoztatva a zajterhelés nem közelíti meg a stratégiai küszöbértéket. Éjjeli zajterhelés A BFNR 10 km-es körzetében a futópályatengelyek két oldalán kb. 2 km széles sávba esı területen van 50 db-t meghaladó éjszakai zajterhelés. A maximum a pályatengelyek alatt lép fel. A legnagyobb terheléső (határozottan 60 db feletti) terület a XVIII. ker. Forgó u. térsége, azonban jelentıs terhelés (55 db körül) alakul ki a Szemeretelep, Erzsébettelep jelentıs részén is. A pálya másik oldalán a Csévézı u. térsége is magas (60 db körüli) zajterheléső terület. A X. ker. középsı része (az Új-Köztemetı és a Maglódi út-harmat u. térsége) közepesen magas (50-55 db körüli) terhelést kap. Üllın a repülés okozta éjjeli zajterhelésére jellemzı, hogy a település mintegy 500 m széles sávban a 2. sz. pálya tengelyében az db értékő zajterhelés görbék által 14

15 határolt területre esik. Ez a település területének kb. 1/5 része, míg kb. 3/5 rész az db értékő zajterhelés görbék által határolt területre esik. Vecsésen és Monoron a zajterhelés éjjel nem közelíti meg a stratégiai küszöbértéket Konfliktustérképek értékelése Az elkészített zajterhelési térképek értékeit és stratégiai küszöbértékek különbségét egész napra és éjszakára a konfliktus térképek tartalmazzák. A konfliktustérképeket a KTI által készített dokumentáció tartalmazza, az értékelést az érintett utcák megnevezésével ez alapján készítettük. A stratégiai küszöbértéket a X., XVII. és XVIII. kerület Vecsés és Üllı területén, a futópályákhoz és a pályaküszöbhöz legközelebbi területeken lépi túl a zajterhelés. A repülés zajával érintett lakott területhez képest a túllépéssel érintett lakott területek aránya nagyon kicsi. Egész napos zajterhelésre jellemezı túllépés L DEN 0-5 db közötti túllépés: Budapest X. kerület Akna utca Algyógyi utca Álmos utca Csucsor utca Eszterlánc utca Fagyal utca Fátyolka utca Felsıcsatári út Főz utca Grafit utca Gránátos utca Harangláb utca Jászberényi út Keresztúri út Korall köz Korall utca 15

16 Korányi Frigyes erdısor Korányi Frigyes utca Kozma utca Maglódi út Meténg utca Olaj utca Porcelán utca Sibrik Miklós út Sírkert út Szentimrey utca Szılıtelep utca Tarkarét utca Tárna utca Téglavetı utca Tünde utca Tőzálló köz Újhegyi út Venyige utca Zsombék utca Budapest XVII. kerület Apponyi utca Baross utca Bocskai István utca Felsıbabád utca Lırinci út Nagy-Hangács köz Orgoványi utca Régi Vám utca Újmajori utca Budapest XVIII. kerület Aba utca Áchim András utca Akadály utca Árpád utca Attila utca Babits Mihály utca Bajcsy-Zsilinszky út Billentyő utca Bors utca Botond utca Bulcsú utca Csaba utca Csarnóta utca Csévézı utca 16

17 Csongor utca Désháza utca Elıd utca Fedezék utca Frangepán utca Gerely utca Gilvánfa utca Gorkij utca Gyömrıi út Holló Lajos utca Honvéd utca Huba utca Huszár utca Illocska utca József Attila utca Karinthy Frigyes utca Kıkert utca Könd utca Kosztolányi Dezsı utca Krúdy Gyula utca Kupa utca Levente utca Láncszem utca Lehel utca Lugos utca Május 1. tér Martinovics tér Móra Ferenc utca Móricz Zsigmond utca Nádasdy utca Nagybánya utca Nagybecskerek utca Nagykanizsa utca Nagyszalonta utca Nimród utca Ond utca Pancsova utca Pataki István utca Ráday Gedeon utca Riedl Frigyes utca Rím utca Rozsnyó utca Sajó utca Székely György utca Tarján utca Tartsay Vilmos utca Tas utca Töhötöm utca Toldi Miklós utca Tünde utca 17

18 Tüzér utca Tóth Árpád utca Úz utca Vajk utca Varga Katalin utca Versec utca Zalán utca Üllı Akácfa utca Állomás utca Batthyány utca Bercsényi utca Bimbó utca Diófa utca József Attila utca Kistemetı utca Kossuth Lajos utca Liliom utca Sport tér Szövetkezet utca Zug utca Ecseri út Gyömrıi út Gyöngyvirág tér Liszt Ferenc utca Maglódi út Május 1. utca Malom utca Móra Ferenc utca Tölgyfa utca Viola utca Virág utca Nyárfa utca Pávay-Vajna utca Rákóczi utca Vecsés Ecseri utca Vámos utca L DEN 5-10 db közötti túllépés: Budapest X. kerület Eszterlánc utca 18

19 Tünde utca Budapest XVII. kerület Baross utca Lırinci út Nagy-Hangács köz Nagy-Hangács utca Régi Vám utca Újmajori utca Budapest XVIII. kerület Abaújvár utca Batár utca Bélatelepi út Billentyő utca Bódva utca Csallóköz utca Csap utca Cser utca Csévézı utca Forgó utca Frangepán utca Gömör utca Gyömrıi út Igló utca Karinthy Frigyes utca Krúdy Gyula utca Lajta utca Latorca utca Nádasdy utca Párkány utca Poprád utca Rím utca Sajó utca Szemere István tér Szepes utca Tapolcsányi utca Toldi Miklós utca Ugocsa utca Zemplén utca L den 10 db-t meghaladó túllépés Budapest XVIII. kerületi Forgó utca térsége 19

20 Éjjeli zajterhelésre jellemzı túllépés L éjjel 0-5 db közötti túllépés: Budapest X. kerület Álmos utca Eszterlánc utca Főz utca Korányi Frigyes erdısor Korányi Frigyes utca Kozma utca Sírkert út Tünde utca Újhegyi út Budapest XVII. kerület Baross utca Felsıbabád utca Lırinci út Nagyhangács utca Orgoványi utca Régi Vám utca Újmajori utca Nagy-Hangács köz Budapest XVIII. kerület Aba utca Árpád utca Bajcsy-Zsilinszky út Batár utca Bélatelepi út Billentyő utca Bors utca Botond utca Bulcsú utca Bódva utca Csaba utca Csallóköz utca Csévézı utca Cser utca Csongor utca Fedezék utca Forgó utca Frangepán utca 20

21 Gömör utca Gorkij utca Gyömrıi út Honvéd utca Huszár utca Igló utca Karinthy Frigyes utca Kıkert utca Krúdy Gyula utca Lajta utca Latorca utca Lehel utca Május 1. tér Martinovics tér Móra Ferenc utca Nádasdy utca Nagyszalonta utca Nimród utca Párkány utca Pataki István utca Poprád utca Riedl Frigyes utca Rím utca Rozsnyó utca Sajó utca Szemere István tér Székely György utca Szepes utca Tapolcsányi utca Tartsay Vilmos utca Toldi Miklós utca Tünde utca Tüzér utca Vajk utca Varga Katalin utca Zalán utca Zemplén utca Üllı Akácfa utca Állomás utca Batthyány utca Bercsényi utca Diófa utca Ecseri út Gyömrıi út Gyöngyvirág tér József Attila utca 21

22 Kistemetı utca Klapka utca Kossuth Lajos utca Liszt Ferenc utca Maglódi út Május 1. utca Malom utca Móra Ferenc utca Pávay-Vajna utca Rákóczi utca Sport tér Szövetkezet utca Virág utca Zug utca Vecsés Ágnes utca Ecseri utca Erzsébet utca Mátyás utca Rózsa utca Vágóhíd utca Valéria utca L éjjel 5-10 db közötti túllépés: Budapest XVII. kerület Újmajori utca Baross utca Budapest XVIII. kerület Abaújvár utca Bélatelepi út Csallóköz utca Csap utca Csévézı utca Cser utca Forgó utca Gömör utca Gyömrıi út Igló utca Párkány utca Poprád utca 22

23 Sajó utca Szepes utca Tapolcsányi utca Ugocsa utca Zemplén utca Zemplén utca L éjjel 10 db-t meghaladó túllépés nincs ilyen terület 2.4. Érintettek számának összesítése A stratégiai zajtérképezés során a KTI által meghatározásra került a repülıtér által érintett területeken a jogszabály szerinti zajsávba esı lakosok száma, melyet a 2.4 táblázat tartalmaz. Az érintettségi szám megmutatja azon személyek becsült létszámát, akik olyan lakóépületben élnek, ahol a legzajosabb homlokzatot érı zajterhelés 4 m-rel a talajszint fölött a jogszabályban rögzített táblázat sávjaiba esik. Megjegyzés: Az érintettségi szám meghatározásánál minden egyes épület a legzajosabb homlokzat szerinti sávba esik. L DEN Összesen >75 L éjjel Összesen > Táblázat BFNR által érintett lakosok száma (forrás: KTI) 23

24 Az intézkedési tervet a konfliktustérképek 2.3. fejezetben leírt értékelése, a 2.4. táblázat és a BA Zrt-hez az 5.2. fejezetben részletesen leírt közönségtájékoztatási program során érkezett jogosnak ítélt lakossági észrevételek alapján készítettük el Csendes területek A repülıtér mintegy 25 km-es körzetében a futópályatengelyek két oldalán kb. 6-6 km széles sávon kívül esı területek. A kanyarodó útirányok miatt érintett területek esetében a futópálya tengelyétıl mintegy 10 km távolságon túli területek. 24

25 3. Zajcsökkentési lehetıségek repülési zaj esetén Az elmúlt évtizedekben a globalizáció térhódítását követve jelentısen megugrott a légi közlekedés iránti igény. A korábban luxuscikknek számító repülıjegy manapság sokunk számára igen könnyen elérhetıvé vált. A repülési költségek és egyben a jegyárak csökkenése pedig további szükséglethez, azaz forgalomnövekedéshez vezetett. Emberek százezrei használják ki évente azt a lehetıséget, hogy manapság Budapestrıl a világ bármely területére gyorsan és könnyedén el tudnak jutni repülıvel. Ilyenkor természetesen kevesen gondolnak a repülés okozta zajterhelésre, valamint a repülés zaja által érintett lakosokra. Meg kell jegyezni, hogy a repülés, akárcsak a többi közlekedési mód, zajterheléssel jár. A zajcsökkentésre vonatkozó intézkedéseket azonban csak az alapvetı mőszaki lehetıségek és a szigorú repülésbiztonsági elıírások betartása mellett foganatosítani. A repülıgépekkel szemben támasztott környezetvédelmi követelmények, elsısorban a zajterhelés visszaszorítása miatt is jelentısen szigorodtak. A korábbi fejezetben leírtuk, egy egy repülıgép zajkibocsátása akár db-lel is csökkent az elmúlt harminc évben. Annak ellenére, hogy a repülıgépek zajkibocsátása ilyen jelentıs mértékben csökkent, nıtt a lakossági panaszok száma repülési forgalomból adódó zajterhelésre. Ennek oka elsısorban a repülés okozta zajterhelés idılefolyásában keresendı. A repülési zaj jellemzıen hosszabb rövidebb csendes idıszakot követı ugrásszerő igen magas zajszintemelkedéssel és csökkenéssel jár. Ezek a magas elhaladási maximum szintek váltják ki a repülési zaj olyan kedvezıtlen szubjektív megítélését. 25