B/3587. számú J E L E N T É S

Átírás

1 MAGYARORSZÁG KORMÁNYA B/3587. számú J E L E N T É S az új Országos Fogyatékosügyi Program, valamint a végrehajtására vonatkozó intézkedési tervben foglalt feladatok megvalósításának időarányos teljesítéséről Előadó: Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere Budapest, március

2 Bevezetés A Jelentés a 70/2012. (X.16.) OGY határozattal jóváhagyott, e tárgyban készült korábbi országgyűlési jelentés által felölelt időszakot követő, december 31-ig megtett főbb intézkedéseket mutatja be a 10/2006. (II. 16.) OGY határozattal elfogadott új Országos Fogyatékosügyi Program, valamint a 1056/2012. (III. 9.) Korm. határozattal elfogadott, az új Országos Fogyatékosügyi Program végrehajtásának évekre vonatkozó intézkedési terve (a továbbiakban: Intézkedési Terv) alapján. A Jelentés az egyes intézkedéseket és a végrehajtásukról szóló beszámolókat az Intézkedési Terv szerinti sorrendben tartalmazza. Azon intézkedések, amelyek nem közvetlenül az Intézkedési Terv valamely pontjának végrehajtását szolgálják, hanem az Országos Fogyatékosügyi Programhoz kapcsolódnak, az egyes fejezetek után kerülnek bemutatásra. I. Fogyatékossággal élő személyek támogatása, szociális szolgáltatások, gyermekvédelem, egészségpolitika 1. Elő kell készíteni a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XXVI. törvény módosítását az egyenlő esélyű hozzáférés követelményének megvalósulása érdekében, továbbá a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló évi XCII. törvényben foglaltakkal való összhang megteremtése céljából a fogyatékossággal élő személy fogalma tekintetében. A feladat végrehajtása megtörtént. A fogyatékos személy fogalma a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XXVI. törvény módosításáról szóló évi LXII. törvénnyel került módosításra. A módosítás az egyén hiányzó képességei helyett a fogyatékosságügyi ENSZ-Egyezmény emberi jogi megközelítését alapul véve azokra az akadályokra helyezi a hangsúlyt, amellyel az érintett személy szembetalálja magát a mindennapi életben. Ezáltal korszerűbb, szélesebb társadalmi réteget egyebek mellett a pszichoszociális fogyatékossággal élő személyek csoportját is magába foglaló definíció került a hatályos magyar jogrendbe. 2. Elő kell készíteni a látássérült személyek elemi rehabilitációs szolgáltatásának szakmai tartalmáról, valamint az elemi rehabilitációs központok működésének személyi és tárgyi feltételeiről szóló jogszabály tervezetét. 1

3 Az elemi rehabilitáció jogi szabályozása iránti igény a szolgáltatás kiterjesztését célzó európai uniós és hazai támogatású projektek végrehajtása során merült fel. A jogszabály szakmai előkészítése érdekében a TÁMOP / projekt keretében a Vakok Állami Intézete (a továbbiakban: VÁI) az Emberi Erőforrások Minisztériuma (a továbbiakban: EMMI) támogatásával módszertani megalapozó munkát indított a területen működő civil szervezetek bevonásával és folyamatos együttműködésével. Ennek eredményeként elkészült a szakmai szabályokat meghatározó dokumentumok alapanyaga, melynek kipróbálása, szakmai egyeztetése jelenleg is zajlik. Emellett a VÁI elkészítette az elemi rehabilitáció szolgáltatásfejlesztési koncepcióját, amelynek alapján, hosszútávon biztosítható lesz az egyenlő feltételű és minőségű országos hozzáférés a szolgáltatás tekintetében. Az elemi rehabilitáció szakmai, tárgyi és személyi feltételeit meghatározó jogszabály, erre a két dokumentumra alapozva készíthető el, biztosítva ezzel a széleskörű szakmai elfogadását. 3. Elő kell segíteni a fogyatékossággal élő személyek otthoni időszakos felügyeletét és gondozását végző szolgáltatási rendszer országos kiterjesztését a fogyatékossággal élő személyeket gondozó családtagok munkaerő-piacra történő visszatérése, valamint rekreációja érdekében. A feladat végrehajtását a vizsgált két éves időszakban alapvetően két program támogatta. Az egyik a támogató szolgáltatás működtetése, a másik pedig a Fogyatékos Embereket nevelő Családok otthonában nyújtott időszakos Kísérés és Ellátás (a továbbiakban: FECSKE) program. A támogató szolgáltatás finanszírozás keretét a szakmai és az államháztartási gazdálkodásra vonatkozó keretjogszabályok mellett a támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről szóló 191/2008. (VII. 30.) Korm. rendelet szabályozza. A támogató szolgálatok 2009-től kerültek be a pályázati úton finanszírozott ellátások közé, 3 éves befogadási időszakkal. A finanszírozási rendszer átalakításának indokai a július 29-én megjelent általános pályázat során is kiemelt szempontként szerepeltek. Az általános pályázat lefolytatását követően támogató szolgálat esetében összesen 11 ellátatlan kistérség maradt. Az EMMI és a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (továbbiakban: NRSZH) kiemelt szempontja volt a teljes országos lefedettség biztosítása, ezért végiggondolásra került, hogy a már befogadott szolgálatok esetében melyek rendelkeztek szomszédos ellátási területtel, az adott fehérfoltos kistérség mellett. Az egyeztetés eredményeként 1 fenntartó kivételével valamennyi fenntartó a potenciálisan ellátandó személyek érdekében vállalta a felkínált kistérség befogadását. A fenti eredményes eljárást követően ellátatlanul maradt területek vonatkozásában március 9-én ismételten általános pályázat került kiírásra. A január 1-jével megkötésre került finanszírozási szerződések száma 274 db volt, melyből az NRSZH által megkötött kétoldalú szerződések száma 270 db. A rendelkezésre álló keretből támogató szolgáltatások esetén 270 szolgáltató kapott állami támogatást személyi segítési és szállítási tevékenységre 3 237,1 millió forint összegben, melyből fő ellátását biztosították. A központi költségvetési szervek által fenntartott intézmény számára év közben átcsoportosított előirányzat összege 36,6 millió forint volt. 2

4 A FECSKE Szolgálat elsősorban a családok tehermentesítését tűzte ki célul. Bár a szolgáltatás a fogyatékos személyre irányul, de annak érdekében, hogy a családtagokat tehermentesítse és hozzásegítse őket testi-lelki, mentális egészségük visszanyeréséhez vagy megtartásához, szociális kapcsolataik fenntartásához és munkaerő-piaci aktivitásuk megőrzéséhez és ezzel hozzájáruljon az egész család magasabb életminőségéhez. A program célja, hogy a fogyatékos emberek és családjaik képesek legyenek a teljesebb életre, a fogyatékosságból eredő hátrányok csökkenjenek, valamint hogy a fogyatékos emberek családtagjai számára a társadalmi és munkaerő-piaci reintegráció megvalósuljon. A szolgáltatás tartalma: - A fogyatékos ember otthonában nyújtott felügyelet - Gondozás, alapápolás: a szakember ( fecske ) ellátja a fogyatékos gyermek, fiatal személyes szükségleteinek kielégítéséhez szükséges gondozási feladatokat a megszokott fizikális és tárgyi környezetben - Kísérés: a fogyatékos családtag kísérése az otthona és az ellátó intézmény között, célja, hogy a szülő megtarthassa munkahelyét az ellátó intézmény nyitvatartási idejének korlátozottsága miatt - Izoláltság enyhítése, családi életvitel támogatása - Társszakmák felé történő jelzés A szolgáltatás a nap 24 órájában, a hét minden napján elérhető, családonként maximum havi 20 órában. A nyújtott átlagos szolgáltatási óraszám 12 hónapra vetítve: óra. 4. Képzéseket kell indítani és az intézményhálózat működését segítő szakmai mentorhálózatot kell kialakítani a fogyatékossággal élő személyek számára ápolást, gondozást nyújtó szociális intézményi férőhelyek kiváltása érdekében. A feladat teljesítésére vonatkozóan a TÁMOP / azonosítószámú kiemelt projektben az alábbi tevékenységek valósultak meg: A Kézenfogva Alapítvány képzéseket bonyolított le az intézményi férőhely kiváltásban érintett szociális intézményekben. Képzés címe óraszám résztvevők helyszín száma Kommunikációs hídépítés erősítése és fejlesztése a szociális szakemberek és a szolgáltatásokat igénybevevő fogyatékos emberek között Szentes, Sima Ferenc u Kommunikációs hídépítés erősítése és fejlesztése a szociális szakemberek és a szolgáltatásokat igénybevevő fogyatékos emberek között Könnyen érthető kommunikációt (KÉK) használó szociális segítők intenzív képzési programja Berzence, Szabadság tér Berzence, Szabadság tér 17. 3

5 Kommunikációs hídépítés erősítése és fejlesztése a szociális szakemberek és a szolgáltatásokat igénybevevő fogyatékos emberek között Könnyen érthető kommunikációt (KÉK) használó szociális segítők intenzív képzési programja Kommunikációs hídépítés erősítése és fejlesztése a szociális szakemberek és a szolgáltatásokat igénybevevő fogyatékos emberek között A fogyatékos emberek társadalmi befogadásának hatékonyabb gyakorlata - a szociális ellátórendszer új feladatai és lehetőségei Bélapátfalva, Petőfi Sándor u Szentes, Sima Ferenc u Szakoly, Hunyadi Szentes, Sima Ferenc u A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft. (a továbbiakban: FSZK) év folyamán kidolgozta, majd akkreditálta intézményi férőhely kiváltást támogató (IFKT) mentorok képzését. A képzés október december között került lebonyolításra, összesen 107 fő mentor végezte el sikeresen a képzést. A képzést követően az FSZK a mentorokat hálózatba szervezte, majd június és január között a TIOP A-11/1 azonosítószámú, a Bentlakásos intézmények kiváltása című pályázatban nyertes hat intézmény számára összesen 6416 mentorálási óra szolgáltatást nyújtott. Az FSZK a mentorok számára, szakmai személyiségük fejlesztésére, valamint a tapasztalatok összegyűjtése céljából, folyamatkísérő szolgáltatást biztosított, amely során szupervízió és konzultáció valósult meg. Továbbá szakterületi mentormunkacsoport üléseket és országos mentortalálkozót szervezett. A mentorhálózat együttműködésben dolgozott a fogyatékos személyek érdekvédelmi szervezetei által felkészített és a kiváltási folyamathoz delegált érdekvédelmi tanácsadókkal. A mentorhálózat tevékenységéről az FSZK folyamatosan tájékoztatta az Intézményi Férőhely Kiváltást Koordináló Országos Testületet (IFKKOT). 5. Ki kell dolgozni a gyermekvédelmi szakellátás keretében ellátott, fogyatékossággal élő gyermekek és fiatalok nevelésében-gondozásában és ügyeik intézésében részt vevő szakemberek képzési és továbbképzési programját, biztosítani kell annak akkreditálását. A személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról szóló 9/2000. (VIII. 4.) SzCsM rendelet alapján a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet (továbbiakban: NCSSZI) az általa kiadott közlemény mellékleteként teszi közzé negyedévente a személyes gondoskodást végző személyek (e körbe tartoznak a gyermekvédelmi szakellátás keretében ellátott, fogyatékos gyermekek és fiatalok nevelésében-gondozásában és ügyeik intézésében részt vevő szakemberek is) továbbképzéseit tartalmazó továbbképzési jegyzéket. Az NCSSZI által közzétett továbbképzési jegyzékben jelenleg nem szerepel olyan akkreditált továbbképzési lehetőség, amelynek kizárólag csak a gyermekvédelmi szakellátásban személyes gondoskodást végző fogyatékos gyermekekkel és/vagy ügyeikkel foglalkozók volnának a célcsoportja. Ugyanakkor a továbbképzési jegyzékben található több olyan akkreditált továbbképzés, amely más célcsoportok mellett e célcsoport 4

6 személyes és szakmai kompetenciáinak fejlesztését is szolgálja a gyermekvédelmi szakellátásban élő fogyatékos gyermekek, fiatal felnőttek ellátása minőségének javítása céljával január 1-jétől a nevelőszülői és a hivatásos nevelőszülői jogviszony egységesen nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonnyá alakult át. A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony létrejöttének feltétele, hogy a nevelőszülő rendelkezzen OKJ-s nevelőszülő szakképesítéssel, illetve a tevékenység megkezdését követően azt legfeljebb két év alatt szerezze meg. Az EMMI kiemelten kezeli a nevelőszülői ellátás fejlesztését, az ellátás megerősítését szolgáló képzéseket, továbbképzéseket a TÁMOP /1 kódjelű Szociális képzések rendszerének modernizációja c., az NCSSZI által vezetett kiemelt projekt keretében biztosítja. A projekt által biztosított OKJ-s nevelőszülő szakképzésen a nevelőszülőnek jelentkezők, illetve a már működő nevelőszülők részvétele térítésmentes októberében 1800 fő részvételével megkezdődött az OKJ-s nevelőszülő szakképzés 74 csoportban, az ország különböző pontjain, 47 helyszínen. Az 1800 fő közül 200 fő új, a nevelőszülői tevékenység iránt érdeklődő, 1600 fő már működő, azonban nevelőszülő szakképzettséggel nem rendelkező személy szeptember 30-áig 1150 fő szerzett OKJ-s nevelőszülő szakképzettséget, október hónapban további 620 fő vizsgázott le, a projekt keretében megvalósuló november 5-ei utolsó vizsganapon pedig 30 fő adott számot felkészültségéről. 6. Meg kell vizsgálni az életvitelt segítő eszközök regionális szinten történő kölcsönzési rendszere kialakításának lehetőségeit. A feladat végrehajtása érdekében a szociális és az egészségügyi ágazat munkacsoportot hozott létre és széleskörű egyeztetéseket folytatott, melyekben részt vettek a fogyatékossággal élők leginkább érintett szervezetei, a gyógyászati segédeszköz forgalmazói szövetségek és az érintett egészségügyi szakmai szervezetek képviselői is. Megállapítást nyert, hogy a gyógyászati segédeszközök és az életvitelt segítő eszközök definíciószinten történő elkülönítése elengedhetetlenül szükséges. A két terület elhatárolása által lesz lehetőség arra, hogy a jelenlegi társadalombiztosítási rendszer által támogatott gyógyászati segédeszközök körébe be nem illeszthető életvitelt segítő eszközök tekintetében kialakításra kerülhessen a kölcsönzés intézményrendszere. Az életvitelt segítő eszközök támogatása esetén egy új a gyógyászati segédeszközök támogatásától elkülönülő forrás létrehozása lenne célszerű. A munkacsoport működése kapcsán megállapítást nyert, hogy a feladat végrehajtása érdekében a két ágazat további együttműködése szükséges különös tekintettel a következő feladatokra: Az életvitelt segítő eszközök körét, annak figyelembevételével kell meghatározni, hogy - tartós használatú; - magas áron beszerezhető; - nem egyedi gyártású; - csak ideiglenesen szükséges a használata. 5

7 Ezen felül meg kell határozni azokat a feltételeket is, amelyek fennállása esetén a szolgáltatás igénylője az életvitelt segítő eszközökhöz támogatással juthat hozzá (pl.: igazolás a fogyatékosságról). A gyógyászati segédeszközök kölcsönzésénél a továbbiakban is a betegség alapú eszközigény alapozza meg a rászorultságot. Egyéb lényeges szempont, hogy az igénybe vevő számára a kölcsönzés előnyösebb megoldást nyújtson a tulajdonba adással szemben, így tehát a házi betegápoláshoz kapcsolódó és a gyermekek számára biztosított eszközök, valamint a gyengénlátók számára a nagyítók tekintetében nyílhat lehetőség a kölcsönzés előtérbe helyezésére. A feladat teljes körű végrehajtása érdekében a két terület szoros együttműködésével további egyeztetésekre, és esetleg a vonatkozó jogszabályok harmonizációjára is szükség lehet. 7. Felül kell vizsgálni a gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatásának rendszerét a jelenleg rendelkezésre álló források hatékonyabb felhasználása érdekében, és szabályozási javaslatot kell készíteni a támogatási rendszer egyes elemeinek átalakításáról. A Jelentés 6. pontjában jelölt munkacsoport tevékenysége kiterjedt a támogatási rendszer átalakításával kapcsolatos feladatok meghatározására is. A gyógyászati segédeszközök és az életvitelt segítő eszközök elkülönítésének igénye a széleskörű egyeztetések javaslatai alapján a támogatási rendszer átalakításával kapcsolatban is megfogalmazódott. Emiatt alapvető fontosságú, hogy a gyógyászati segédeszközök és az életvitelt segítő eszközök definíciószinten, valamint a támogatási forrásukat tekintve is világosan el legyenek különítve. A gyógyászati segédeszközök közgyógyellátási jogcímen történő rendeléséhez kapcsolódóan javaslatként vetődött fel az alanyi közgyógyellátásra való jogosultak körének kibővítése. A gyógyászati segédeszközök vonatkozásában a javasolt általános áfa-kulcs csökkentése a betegek és a finanszírozási oldal szempontjából is kedvező, azonban az államháztartás szempontjából nem, vagy alig meghatározható bevételkiesést eredményezne, tekintettel arra, hogy a 90 98%-nál alacsonyabb támogatási mértékű eszközök esetén a támogatáson kívüli értékesítés nem behatárolható. A támogatási rendszer strukturális átalakítására, valamint az általános átalakításon kívül szükségesnek tartott intézkedésekre beérkezett javaslatok közül az egészségügyi ágazat által egyértelműen azok a javaslatok támogathatóak, amelyek a rendszer egészét érintik és többletforrást nem, vagy elhanyagolható mértékben igényelnek, ugyanakkor jelentősen hozzájárulhatnak a szektor hatékonyabb, gazdaságosabb, igazságosabb működéséhez. A gyógyászati segédeszköz ellátás és kölcsönzés reformjára beérkezett javaslatokat az új Országos Fogyatékosügyi Program végrehajtásának évekre vonatkozó intézkedési tervéről szóló 1056/2012. (III. 9.) Korm. határozat 1. b) pontja szerinti részletes beszámoló tartalmazza. 8. Felül kell vizsgálni a fogyatékossággal élő személyek fogászati egészségügyi ellátását, mentését, betegszállítását a speciális szükségleteikhez igazodó ellátásuk biztosítása érdekében. Ennek során át kell tekinteni az e célból rendelkezésre álló pályázati lehetőségeket. 6

8 A fogyatékos személyek, valamint a speciális kezelést igénylő betegek tekintetében a szükséges fogászati beavatkozások speciális feltételeket igényelnek, rendszerint a legegyszerűbb beavatkozás is csak altatásban végezhető el. Mivel ennek a betegcsoportnak az ellátása különös törődést, speciális körülményeket igényel, ezért csak olyan fekvőbeteg-osztályos háttérrel rendelkező intézményekben (centrumokban) végezhető el, ahol a megfelelően kialakított helyiség mellett megfelelően felszerelt műtő, képzett szakdolgozók is rendelkezésre állnak, illetve egyszerre egy időben biztosított mind a műtéti, mind pedig a hagyományos fogászati beavatkozásra alkalmas személyi és tárgyi feltételrendszer. A fogyatékos személyek, valamint a speciális kezelést igénylő betegek fogászati ellátásának megoldása érdekében az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet év végén módosításra került. A szakma segítségével az egynapos ellátás kódjára és finanszírozási paramétereire vonatkozó szabályok is elkészültek, amelyek az egyes egészségbiztosítási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 24/2013. (III. 29.) EMMI rendeletben jelentek meg. Egy új, az Általános anesztéziában végzett fogászati ellátás elnevezésű kód kidolgozására került sor, amelyet hat centrumban végezhetnek egynapos ellátás keretében. Az ellátás az alábbi centrumokban vehető igénybe a szükséges működési engedélyek kiadását és a finanszírozási szerződések megkötését követően: - Semmelweis Egyetem, Budapest - Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ - Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ - Debreceni Egyetem Orvos és Egészségtudományi Centrum - Heim Pál Gyermekkórház, Budapest - Magyarországi Református Egyház Bethesda Gyermekkórháza, Budapest. Az ellátások elindításához szükséges fejlesztések (eszközbeszerzés, átalakítás) a szolgáltatók többségénél már megtörténtek. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár tájékoztatása alapján a finanszírozási szerződés az alábbi intézményekkel már megkötésre került: - Semmelweis Egyetem - Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ - Debreceni Egyetem Orvos és Egészségtudományi Centrum - Heim Pál Gyermekkórház - Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ A fenti szolgáltatóknál az ellátás már igénybe vehető. A Magyarországi Református Egyház Bethesda Gyermekkórházában a szükséges feltételek kialakítása rövidesen lezárul, ezt követően a finanszírozási szerződés megköthető. Ezzel a közfinanszírozott ellátás a közeljövőben ott is elérhetővé válik. 7

9 9. Támogatni kell az Autizmus Szakmai Műhely működtetésével az autista személyek komplex (foglalkoztatási, szociális és pedagógiai) rehabilitációját; fejlesztések, képzések, valamint szakmai sztenderdek kidolgozását; továbbá az országos módszertani feladatok előkészítését, ellátását. Az autista személyek érdekében, a tervezett támogatás kereteit túllépve február 1-jén elindult a TÁMOP /1-kiemelt projekt Nyolc Pont az autista személyek ellátórendszerének országos szintű, komplex innovációja szakmai tanácsadó hálózat és koordinációs központ kialakításával. A projekt a tervezett 27 hónap alatt az autizmussal élő emberek társadalmi befogadásának elősegítését kívánja elősegíteni. A projekt az autizmussal élő személyek ellátórendszerének országos hatókörű fejlesztéséhez járul hozzá, szakmai tanácsadó hálózat és koordinációs központ kialakításával. Átfogó célja, hogy a meghatározott nyolc stratégiai pont fejlesztésével az egész országra kiterjedően javuljon a humán közszolgáltatások autizmusspecifikus hozzáférhetősége, minősége, támogassa és tájékoztassa az érintett szülőket és segítse a családtagok munkaerő-piaci integrációját. A teljes lefedettségű szakember- és bázisintézményi hálózat kialakításán túl a projekt jól hasznosítható eredményeként minőségbiztosított módszertani támogatás, és információs központ jön létre egyrészt annak érdekében, hogy rendszerezett és elemezhető adatbázis álljon rendelkezésre a szakemberek és a döntéshozók számára is az autizmussal élők számára nyújtott szolgáltatások leghatékonyabb, rendszerszintű további fejlesztése érdekében, illetve azért, hogy az érintettek és családtagjaik is könnyebben elérjék a szükségleteikhez igazodó, számukra legmegfelelőbb szolgáltatást. A projekt fontos részcélja a Támogatott Életvitel Modellszolgáltatás Program kidolgozása illetve bevezetése a közeli jövőben, az autizmussal élő személyek közvetlen és teljes életpályáját végigkísérő támogatására. Kiemelt célja, hogy az autizmussal élő személyek felkészültek legyenek a munkavállalásra, és a lehető legnagyobb önállóságra tegyenek szert, valamint, hogy családjaik váljanak felkészültté és az ellátórendszer partnereivé gyermekük önálló életvitelének és foglalkoztatásának támogatására, ezzel párhuzamosan önmaguk társadalmi és munkaerő-piaci reintegrációjára is. A stratégiai és átfogó cél teljesülését az alábbi 8 részcél elérése biztosítja: - A szakemberhálózat fejlesztési támogatása az ellátórendszer autizmus specifikus szakmai fejlesztése érdekében. - Magas színvonalú, minőségi szolgáltatás nyújtása, szakmai konszenzuson alapuló minőségi követelmények alapján. - A követelményrendszerek bevezetéséhez kapcsolódó minősítési eljárások kialakítása. - Az ellátórendszer fejlesztési támogatása, a szolgáltatási követelmények bevezetése, a kapacitások fejlesztése bázisintézményeken keresztül. - Erőforrásokkal és hatáskörrel rendelkező módszertani támogató hálózat és koordinációs központ kialakítása. - Az ellátórendszer fejlesztéséhez szükséges adatbázis kialakítása. 8

10 - Az autizmussal élők támogatása. - Az autizmussal élő személyt nevelő családok támogatása. A Projekt időtartama: február április 30. A projekt forrása: 773,6 millió forint A projekt lebonyolítója: FSZK II. Akadálymentesítés, egyenlő esélyű hozzáférés 1. Elő kell készíteni az Országgyűlés, a központi államigazgatási szervek, az Alkotmánybíróság, az alapvető jogok biztosa, az ügyészség, a bíróságok, a rendvédelmi szervek, továbbá a helyi és a kisebbségi önkormányzatok honlapjai akadálymentesítésének szabályait a WCAG 2.0 webes akadálymentesítési ajánlásban foglaltak szerint. Elkészült a tájékoztató oldal, amely rendelkezik gyengénlátók számára optimalizált változattal is. Elindult az Európai Parlament és a Tanács irányelve a közszektorbeli szervezetek webhelyeinek akadálymentesítéséről című tervezet tárgyalása december 3-án. Az irányelvvel kapcsolatban az Európai Parlament a megfogalmazott módosításokat elfogadta januárjában elfogadásra került az EN es számú európai szabvány az ISO/IEC 40500:2012 szabvány alapján, mely pontosan megegyezik az eredeti WCAG 2.0-val. Az irányelv támogatja a tagállamok web-akadálymentesítésére vonatkozó nemzetközi kötelezettségvállalásainak, valamint a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv értelmében tett kötelezettségvállalásainak megvalósítását a közszektorbeli szervezetek webhelyei vonatkozásában. Fontos kitétel, hogy ezen webhelyek valamennyi felhasználó számára, különösen a fogyatékossággal élő személyek számára hozzáférhetőek legyenek. Ennek érdekében a Belügyminisztérium, valamint az irányítása alá tartozó szervezetek weboldalainak és webszolgáltatásainak felülvizsgálata, és azok esetleges is megtörtént. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: NFM) 2013-ban az irányelv hatálya alá tartozó területeken felmérette a minisztériumok és irányításuk alá tartózó szervezetek weboldalait, hogy a szabványnak megfelelnek-e és ha nem, akkor az akadálymentesítésnek milyen költségvonzata lenne és mennyi idő alatt lehetne végrehajtani. Az irányelv célja megegyezik az intézkedési terv II. 1. pontjában foglalt feladat céljával, emellett az Európai Bizottság által szorgalmazott eszközök egybeesnek a szociális szakterület által felállított hozzáférhetőségi munkacsoportban megfogalmazott szakértői javaslatokkal. Az intézkedési tervben 9

11 foglalt feladatot ezért ésszerűtlen lett volna a formálódó EU-s szabályozás megszületése előtt végrehajtani, ennek megfelelően annak átütemezésére, illetve a következő intézkedési tervben való ismételt megjelenítésére lesz szükség. Ezzel párhuzamosan a terület aktívan részt vesz az irányelv tervezetének alakításában. 2. Pályázati programot kell indítani a felsőoktatási intézmények részére jegyzetelő szolgáltatás bevezetése és működtetése céljából a fogyatékossággal élő hallgatók számára. Az EMMI nevében az FSZK szeptember 3-án pályázatot hirdetett Jegyzetelő szolgáltatás támogatása felsőoktatásban tanuló fogyatékos hallgatók érdekében címmel. A pályázati program célja a felsőoktatási intézményekben tanuló, fogyatékosságuk miatt önálló jegyzetelésre nem, vagy csak akadályoztatva képes hallgatók számára a jegyzetelő szolgáltatás biztosítása. A pályázat beadási határideje szeptember 25. volt, a pályázat eredményeként az ország 7 (vidéki és budapesti) egyetemén indulhatott meg a jegyzetelő szolgáltatás, összesen több mint 6 millió forint megítélt pályázati támogatással. Ehhez kapcsolódóan az FSZK a TÁMOP kiemelt projekt keretében ingyenes jegyzetelő tréninget és vizsgát szervezett a programban részt vevő hallgatók számára. 3. Országos felmérést kell készíteni a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XXVI. törvény 4. f) pont fa) fc) alpontja körébe tartozó közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés megvalósításának aktuális állapotáról. Az EMMI a Közszolgálatot ellátó intézmények akadálymentesítésének feltérképezése elnevezésű TIOP /K számú projekt keretében egy olyan online adatbázis létrehozását vállalta, amely mintegy 7000 közszolgáltatást nyújtó intézmény adatait tartalmazza arra vonatkozóan, hogy az intézmények által nyújtott szolgáltatások milyen mértékben felelnek meg az egyenlő esélyű hozzáférés feltételeinek. Az elkészült adatbázisba felvett adatok értékelésével képet kaphatunk arról, hogy az ország különböző területein milyen széles az akadálymentesen elérhető közszolgáltatások köre. A felmérésnek és az adatbázis létrehozásának célja, hogy különböző szempontok szerint lekérdezhető, bővíthető, frissíthető, a források elosztását segítő online rendszer álljon a redelkezésre, amelyből kiolvasható a vizsgált közszolgáltatás hozzáférhetősége. Tekintettel arra, hogy a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XXVI. törvény 4. f) pont fa) fc) alpontja körébe tartozó közszolgáltatások száma jelentősen meghaladja a projekt keretében felmérhető hétezres darabszámot, az egyeztetések eredményeként végül az alábbi csoportokba tartozó állami és önkormányzati feladatokat ellátó intézményekből kerültek ki a felmért közszolgáltatások: - Óvoda 10

12 - alapfokú oktatás, - középfokú oktatás, - közigazgatás (kormányhivatal), - alkotmánybíróság ombudsman, - hatósági és kormányzati feladatok ellátása, - egészségügyi ellátás (fekvő- és járóbeteg szakellátás, háziorvosi és fogorvosi ellátás), - helyi önkormányzat, - igazságszolgáltatás, - kisebbségi önkormányzat, - közművelődés, - rendvédelem (rendőrség) A projekt keretében 175 járásban történtek meg a felmérések. A felmért közszolgáltatások száma összesen 7029 db, az épületek száma 7015 db volt. A felmérés kiterjedt: - valamennyi fővárosi kerületre; - minden megyei jogú városra (beleértve a megyeszékhelyeket); - minden városra; - minden főnél nagyobb községre, nagyközségre, továbbá - minden járásban legalább két nagyközségre, vagy községre. A felmérés kérdőívekkel történt, melyek kialakításakor a cél egy minden felhasználó által könnyen érthető, jól használható rendszer kidolgozása volt, amely minden épülettípusra vonatkozóan objektív képet tud adni az adott közszolgáltatás akadálymentességi állapotáról. A kérdőívek véglegesítésében rehabilitációs szakmérnökök vettek részt, és egyeztetések történtek a fogyatékosságügyi érdekvédelmi szervezetek képviselőivel. A felmérés hozzáférhető a honlapon, a következő felhasználó és jelszó megadásával: Felhasználó: betekinto Jelszó: betekinto1 4. Pályázati programokat kell indítani a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés megvalósulása érdekében a II/3. pont szerinti felméréssel feltárt hiányosságok orvoslására január 15-én jelent meg a TIOP 3.3.1/A-12 kódjelű, A közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése: akadálymentesítés című konstrukció, melynek célja a kormányhivatalok és az illetékességi területükhöz tartozó, közszolgáltatást nyújtó és ügyfélforgalmat bonyolító szervezetek komplex (fizikai és infokommunikációs) akadálymentességének biztosítása. Az intézkedéssel leginkább érintett személyek prioritásait figyelembe véve a pályázat lebonyolítása két szakaszban történik. 11

13 Az 1. pályázati szakaszban a kormányablakok, a 2. szakaszban pedig az alábbi szervezetek pályázhatnak: - Rehabilitációs szakigazgatási szervek - Egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervek - Munkaügyi központok - Nyugdíjbiztosítási igazgatóságok - Szociális és gyámhivatalok - Járási hivatalok és egyéb szakigazgatási szervek A pályázat meghirdetésekor rendelkezésre álló keretösszeg 5233 millió forint volt, a pályázatok benyújtására december 31-ig volt lehetőség. Az első körben beadott pályázatok megvalósítási szakaszban vannak, a második körben 3 nyertes pályázat született, amelyeknek szerződéskötése jelenleg folyamatban van, a pályázatok megvalósítói mindkét esetben a megyei kormányhivatalok. 5. Modellprogramot kell indítani a jelnyelvi tolmácsszolgáltatás rendszerére építve a kommunikációjukban súlyosan akadályozott, fogyatékossággal élő személyek önálló életvitelét elősegítő speciális kommunikációs szolgáltatás kialakítására, valamint az augmentatív és alternatív kommunikációs eszközök kölcsönözhetőségének megteremtésére. Az FSZK augusztus 22-én jelentette meg a Speciális kommunikációs szolgáltatások, valamint az augmentatív és alternatív kommunikációs eszközök kölcsönzése, szolgáltatás modellezése című pályázatot. A konstrukció célja az augmentatív és alternatív kommunikációs eszközöket használó személyek számára kommunikációs segítő szolgáltatás biztosítása, illetve kommunikációs segédeszközök javítási és beszerzési lehetőségeinek támogatása, eszközkölcsönző szolgáltatás létrehozása. A pályázat nyomán két budapesti és két vidéki helyszínen került sor a fenti szolgáltatások modellezésére, összesen 12,17 millió forint megítélt támogatással. A projekt a jövőben jól használható eredményekkel zárult, a rendelkezésre álló forrás azonban nem tette lehetővé a felhasználói igények széleskörű feltérképezését, illetve a kommunikációs segítő szolgáltatás országos szintű bevezetésének előkészítését. Tekintettel arra, hogy a feladatban eredetileg megjelölt uniós forrás más szakmai tartalmú fejlesztésben hasznosult, az előttünk álló tervezési időszakban szükséges a pályázati tapasztalatokra is építő, nagy volumenű országos fejlesztést indítani, amely e célok elérésére is alkalmas. 6. Info-kommunikációs akadálymentesítést kell végrehajtani a Felelősen, felkészülten a büntetésvégrehajtásában elnevezésű kiemelt projekt célcsoportjainak vonatkozásában. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága fogvatartotti és humán nyilvántartási rendszere megújításra került, amely alkalmazások vonatkozásában megtörtént az operációs rendszerkörnyezet cseréje is (szerver oldalon Windows 2008R2, munkaállomás oldalon Windows 7 és Office 2010), 12

14 amelyek rendszerszolgáltatása az un. "Accessibility Options", azaz olyan kisegítő lehetőségek, amelyek vakok és látássérültek számára felolvasó programmal, illetve nagyító funkcióval biztosítja a képernyőn megjelenített bármilyen információ megismerhetőségét, illetve olvashatóságát. 7. Meg kell teremteni a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség vagyonkezelésében működő közhasznú épületek egyenlő esélyű hozzáférésének feltételeit. Az egyenlő esélyű hozzáférés feltételeinek megteremtése érdekében év végén és év első felében felmérésre kerültek figyelemmel az épített környezet kialakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény rendelkezésére a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében működő közhasználatú épületek. A felmérés legfontosabb része annak meghatározása volt, hogy hol van szükség akadálymentesítési feladatok elvégzésére. Az elmúlt években, a közhasználatú épületeket érintően elvégzett nagyobb jellegű felújítások, illetve beruházások keretében, az egyenlő esélyű hozzáférés biztosításának figyelembevételével, humánszolgálati irodák kerültek kialakításra (Hódmezővásárhely, Tata, Székesfehérvár, Budapest, Kaposvár, Szentes, Szolnok), valamint az MH Egészségügyi Központ (Budapest) beruházása és felújítása is az akadálymentesítési szempontok figyelembevételével történt meg. A honvédelmi tárca kezelésében lévő közhasználatú épületek a továbbiakban még szükséges akadálymentesítési feladatainak végrehajtására, a rendelkezésre álló források függvényében kerülhet sor. 8. Szolgáltatásszervezési és szabályozási javaslatokat kell kidolgozni közlekedési, fogyatékosságügyi, valamint akadálymentesítési szakértők bevonásával a közlekedési rendszerek egyenlő esélyű hozzáférésének biztosítására. A közösségi közlekedési infrastruktúra akadálymentesítésére 2011-től célzott költségvetési forrás nem áll rendelkezésre, ezért az NFM a közlekedés hozzáférhetőségének javítását szabályozási oldalról segítette elő. Ennek megfelelően a minisztérium több átfogó, a Közlekedéstudományi Intézetnél megvalósult szakmai munkát támogatott a közösségi közlekedés egyenlő esélyű hozzáférésének előmozdítása érdekében. Ezek eredményeit az alábbi dokumentumok összesítik: A budapesti elővárosi közlekedés akadálymentesítési stratégiájának előkészítése Az esélyegyenlőségi szabályozások összhangjának és érvényesülésének vizsgálata a közösségi közlekedésben a jogszabályi környezet elemzése és hatásvizsgálata alapján és közreműködés az 1056/2012. (III. 9.) Korm. határozat 1. melléklet II. pontjában foglalt szabályozási javaslatok kidolgozásában Szállítás és építményeinek tervezése és megvalósítása során alkalmazandó akadálymentesítési szabályok 13

15 Esélyegyenlőség a közforgalmú közlekedésben: hozzáférhetőségi menedzsmentajánlások részletes, pilot jellegű kidolgozása közforgalmú közlekedési szolgáltató társaságoknál A szakmai munkákban fogyatékosságügyi érdekvédelmi szervezetek [a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ), a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ), a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (SINOSZ), az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOÉSZ)], valamint a közlekedési szolgáltató társaságok is részt vállaltak, észrevételeik, javaslataik az eredménydokumentumok részét képezik. Az NFM felkérésére a Volán Egyesülés elkészítette az autóbuszon utazó fogyatékos személyek jogainak érvényesülését és igényeinek teljesítését célzó az autóbusszal közlekedő utasok jogairól és a 2006/2004/EK rendelet módosításáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács február 16-i 181/2011/EU rendelete szerinti képzésre vonatkozó, az érintett fogyatékos személyeket képviselő szervezetek bevonásával kidolgozott tematika tervezetét, amely a Nemzeti Közlekedési Hatósággal egyeztetésre került. 9. Folytatni kell a menetrend szerinti közösségi közlekedésben használt járművek és utasforgalmi létesítmények akadálymentesítését, valamint az utastájékoztatási rendszerek tekintetében az infokommunikációs akadálymentesítést. A személyszállítási szolgáltatásokról szóló évi XLI. törvény december 31-ei hatállyal módosított 51. (4) bekezdése kimondja, hogy: Az egyenlő esélyű hozzáférés feltételeit a közforgalmú menetrend alapján végzett személyszállításban részt vevő járműveken, továbbá a pályaudvarokon, az állomás és a megállóhely személyforgalom lebonyolítására és kiszolgálására szolgáló részében fokozatosan meg kell teremteni, ennek érdekében az ezen járműveket és létesítményeket érintő beruházások, fejlesztések, beszerzések során, valamint ha ez műszaki szempontból lehetséges az átalakítások során az egyenlő esélyű hozzáférés követelményeit már érvényesíteni kell. Fentiekre tekintettel, bár költségvetési támogatás az akadálymentes közlekedési környezet kialakításához nem állt rendelkezésre, különböző európai uniós, önkormányzati és társasági forrásokból valósultak meg fejlesztések. Több Volán társaságnál és nagyvárosi közlekedési társaságnál valósultak meg fejlesztések, amelyek kiterjedtek akadálymentes autóbuszok vásárlására, üzembehelyezésére, vizuális akadálymentesítésére, utastájékoztatási rendszerek kiépítésére, megállóhelyek fizikai akadálymentesítésére és több autóbuszállomás infokommunikációs és fizikai akadálymentesítésre, valamint megállapítható, hogy a társaságok többségének weblapja akadálymentes. A vasúti közlekedés akadálymentesítése érdekében megvalósult fejlesztések keretében több megállóhelyen és vasúti kocsiban vizuális, valós idejű adatokat szolgáltató utastájékoztató táblák és/ 14

16 vagy rendszerek kiépítése történt meg. Egy állomáson valósult meg akadálymentes utasterek, mosdók kialakítása. Néhány helyszínen, a kialakításra került P+R és B+R (egy helyszínen) parkolók, az állomási parkolók, autóbuszmegállók, előterek és a vasúti utasforgalmi létesítmények területén akadálymentesített hozzáférés használata is biztosított. A Budapesti Közlekedési Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: BKK Zrt.) 2013-ban megkezdte a metró járművek és állomások hangos tájékoztatásának egységesítését és megújítását is. Az M4-es metró beruházása keretében minden aluljáró elérhető legalább egy lifttel, és megtörtént a kapcsolódó felszíni csomópontok akadálymentesítése az út- és járdaépítések során, továbbá számos helyen végeztek szegélysüllyesztést, taktilis burkolati jel beépítést, valamint a jelzőlámpáknál a vakok és gyengén látók esélyegyenlőségét elősegítő hangjelző berendezések telepítését. A BKK Zrt ban 300 új, kerekes székesek által is használható jegyautomatára vonatkozó szállítói és üzemeltetői szerződést írt alá, és az oktatási intézmények környezetében megkezdte az egységes figyelemfelhívó, veszélyt jelző táblák létesítését. Annak ellenére, hogy már jelenlegi weblapja is akadálymentes, egy olyan új, egységes honlapot alkot, amely az érintettek által használt szoftverek (felolvasó programok) számára is akadálymentes. III. Oktatás 1. Bővíteni kell a sajátos nevelési igényű tanulókat befogadó közoktatási intézmények körét. Segíteni kell az egyéni tanulási igényekhez alkalmazkodó oktatásszervezési formák, a differenciált fejlesztést biztosító módszerek alkalmazását a jó gyakorlatok adaptációjának, gyakorlati bevezetésének támogatásával. A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény ezen területet érintő rendelkezései szeptember 1-jén és január 1. napján léptek hatályba. A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet augusztus 1-jén lépett hatályba, azzal, hogy a rendelkezéseit első alkalommal a 2013/2014. tanévben az iskolai nevelés-oktatás első, ötödik és kilencedik évfolyamán, ezt követően minden tanévben felmenő rendszerben kell alkalmazni. A legjelentősebb változás a pedagógiai szakszolgálati feladatok és a pedagógiai szakszolgálati intézmények átalakulása volt. A teljes szakszolgálati rendszer (ezen belül a szakértői bizottsági tevékenység is) teljes átalakításon ment át, melynek jogszabályi kereteit a március 1. napján hatályba lépett, a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet szabályozza. Az átalakuló szakszolgálati tevékenységet és a szakszolgálatok fejlesztését szolgálja a TÁMOP B kiemelt projekt, amelynek keretében a megvalósításra fordítható összeg: 2300 millió forint. A kiemelt projekt főbb tevékenységei: - A pedagógiai szakszolgálati intézménystruktúra megújításának szakmai támogatása 15

17 - A pedagógiai szakszolgálati tevékenységek szakmai megújulásának támogatása - A pedagógiai szakszolgálati munka eszköztárának bővítése - Egységes elektronikus nyilvántartási rendszer biztosítása A konstrukció tartalma a társadalmi szervezetek indokolatlan fogyatékossá minősítésre vonatkozóan tett észrevételei, illetve az ENSZ Fogyatékosügyi Bizottsága befogadó oktatásra tett ajánlásainak figyelembe vételével került meghatározásra. A Sajátos nevelési igényű gyerekek integrációja című TÁMOP A-11/2 kódszámú pályázat kiemelt célja, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésében, oktatásában részt vevő intézmények (speciális és többségi) szervezete és működése alkalmassá váljon az inkluzív nevelés megvalósítására. Kiemelt célként került rögzítésre, hogy megvalósuljon a gyermekek körében megnyilvánuló képességbeli és tanulási szükségleteikhez való alkalmazkodás. A projektek megvalósítása jelenleg is folyamatban van. A TÁMOP-3.1.6/11 számú Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények által nyújtott szolgáltatások fejlesztése és a szolgáltatást támogató eszközök beszerzése című konstrukció elsődleges célja, hogy az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények a sajátos nevelési igényű gyermekeket, tanulókat nevelő-oktató közoktatási intézmények számára nyújtott szolgáltatásainak széleskörű kiterjesztésével járuljanak hozzá a befogadó közoktatási rendszer megteremtéséhez. Segítsék a befogadó szemlélet elterjesztését, járuljanak hozzá a sajátos nevelési igényű gyerekek, tanulók sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodásához szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló készségek és kompetenciák fejlesztéséhez, ezzel a foglalkoztatási helyzet javításához. A TÁMOP /I szakaszban elvégzett vizsgálatok, kompetenciafejlesztések és fejlesztések hatásaként a szegregált intézménytípusban oktatott, nevelt gyermekek, tanulók száma folyamatosan csökken, ezzel párhuzamosan nő az integrált oktatási, nevelési forma dominanciája. Jelenleg Magyarországon a köznevelés rendszerében ellátott gyermekek, tanulók több mint 64%-a integrált nevelési-oktatási formában vesz részt. 2. Pályázati programot kell indítani az autizmus-specifikus fejlesztés és oktatás minőségi kritériumrendszerének bevezetéséhez, és a pedagógusok felkészülését szolgáló képzésben való részvételhez szükséges feltételek biztosítására. Az intézkedésben megjelölt pályázati program keretében a már kidolgozott autizmus-specifikus oktatási sztenderdek alkalmazásával fogyatékos gyermekek, tanulók nevelését, oktatását ellátó intézményekben mentorálás keretében történő szakmai segítségre, eszközök beszerzésére lesz lehetőség. A tervek között szerepel olyan autizmus-specifikus tanfolyamok, képzések, kurzusok indítása, amelyek lehetővé teszik az autista tanulók oktatására felkészült intézményhálózat kialakítását, melynek tervezett költsége 21 millió forint évenként. 16

18 A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvánnyal kötött együttműködési megállapodása alapján 16 konzorcium nyert támogatást. A pályázat célja a minőségi, autizmus-specifikus nevelés, oktatás feltételeinek megteremtése az integráló köznevelési intézményekben. A pályázat célcsoportját a köznevelés azon nevelési-oktatási intézményei alkotják, melyek részt vesznek autista gyermekek, tanulók integrált nem sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal együtt történő nevelésében és/vagy nevelésében, oktatásában. 3. Pályázati programot kell indítani a felsőoktatási intézmények hallgatóit segítő speciális mentori, koordinátori, tanácsadói, valamint tréningszolgáltatások fejlesztése érdekében. A TÁMOP 4.1.1/C pályázati konstrukció egyik célja a felsőoktatási intézményekbe felvételt nyert halmozottan hátrányos helyzetű és hátrányos helyzetű, valamint fogyatékos hallgatók, illetve egyéb, speciális hallgatói csoportok beilleszkedésének elősegítése, felsőoktatási tanulmányaik elvégzésének támogatása az egyéni szükségletekre alapozott mentor-, koordinátori és tanácsadói valamint tréningszolgáltatások fejlesztése révén. A pályázat során támogatható szakmai tevékenységek: Fogyatékos hallgatók támogatási és szolgáltató rendszerének fejlesztése, koordinátori és tanácsadói tevékenységek kialakítása hátrányos helyzetű, fogyatékos, és egyéb speciális helyzetű és képzési igényű hallgatók számára Fogyatékos, krónikus beteg és egyéb speciális helyzetű hallgatók beilleszkedésének elősegítése. A tanulmányi-, képzési követelmények speciális, egyenlő esélyű hozzáférési és teljesítési lehetőségeinek kialakítása. Életvezetési és különböző speciális preventív szolgáltatások és tanácsadások nyújtása és fejlesztése Tréningszolgáltatások hallgatóknak, oktatóknak és a hallgatókkal kapcsolatot tartó dolgozóknak: tolerancia tréningek, érzékenyítő tréningek, interkulturális tréningek a felsőoktatási intézmények hallgatói, oktatói és dolgozói számára; kortárs és sorstárssegítő tréningek; aktív állampolgári felelősség megerősítését célzó tréningek hallgatók számára Roma, hátrányos helyzetű, valamint fogyatékos hallgatóknak szóló, felsőoktatáshoz kapcsolódó tranzitfoglalkoztatási vagy munkahelyi gyakorlatot biztosító projektek támogatása Kapcsolódó képzések és módszertani fejlesztések Együttműködés a témában érintett civil szervezetekkel, szociális partnerekkel A pályázat beadási határideje október 31. volt. A pályázatokra a hat konvergencia régió vonatkozásában millió forint keretösszeg állt rendelkezésre. Azon pályázatok esetében, ahol a mentorszolgáltatások fejlesztése szerepel a projekt tevékenységei között, további elvárás volt, hogy legalább egy olyan szakmai együttműködő partnert be kellett vonni a témában érintett szakmai vagy civil szervezetek közül, amelyik tapasztalattal rendelkezik a pályázatban szereplő szolgáltatások lebonyolításában, működtetésében, fejlesztésében. A beadási határidőig 19 db pályázat érkezett be, összesen millió forint igénnyel. A pályázatok közül 4 db elutasításra került, melyekből 2 db tartaléklistás volt. A Támogatási Szerződések megkötése 2013 áprilisa és novembere között megtörtént millió forint értékben, melynek egy része 17

19 fordítható a fent felsorolt tevékenységek megvalósítására. A pályázatok megvalósítása folyamatban van. A projektek zárása 2014 novembere és 2015 márciusa között várható. A fent felsorolt tevékenységek megvalósítására fordított összegek a projekt lezárását követően határozhatóak meg számszerűen. 4. A magyar felsőoktatás képzési szerkezetébe építve meg kell teremteni a magyar jelnyelv és a speciális kommunikációs rendszerek gyógypedagógiai intézményekben, továbbá óvodai nevelés, illetve iskolai nevelés és oktatás során történő oktatásának, valamint a bilingvális módszerrel történő korai fejlesztés és gondozás, óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás személyi feltételeit. A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló évi CXXV. törvény szeptember 1-jétől hatályos rendelkezései alapján a hallássérült, illetve siketvak gyermekek, tanulók számára létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben az óvodai nevelés során, valamint az iskolai nevelés-oktatás előkészítő évfolyamától kezdődően a siket vagy siketvak gyermek számára a magyar jelnyelv vagy speciális kommunikációs rendszer oktatása kötelező. A magyar jelnyelv oktatását kizárólag jelnyelv szakos pedagógus végezheti. A bilingvális módszerrel történő korai fejlesztést és gondozást, óvodai nevelést, iskolai nevelést és oktatást olyan, a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 3. számú mellékletében foglalt képesítésű személy végezhet, aki egyúttal felsőoktatás keretében jelnyelv szakos képzettséget vagy felsőoktatási intézményben szervezett, a bilingvális oktatásra felkészítő szakirányú továbbképzés során szakirányú szakképzettséget szerzett. Jelenleg a magyar felsőoktatás képzési szerkezetében az alap- és mesterképzési szakstruktúrában a magyar jelnyelv önálló szakképzettséget eredményező képzés formájában nem jelenik meg. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem 2009 tavaszán kezdeményezte a jelnyelvi alapképzési szak vagy a magyar alapképzési szakon belül 120 kredites szakirány létesítését. Az egyeztetés során egyetértés volt abban, hogy önálló jelnyelv alapképzési szak létesítése és indítása nem lehetséges és nem indokolt. Az alapképzési szak 50 kredites szakirányának létrehozása lehetővé tenné a jelnyelvtanári szakképzettség jelnyelvi megalapozását. A tárca további mesterképzési szak és szakirányú továbbképzések létesítését és indítását javasolta, mely lehetővé tenné a siketek számára, hogy saját nyelvükkel és kultúrájukkal behatóan foglalkozhassanak. A pedagógusok szakirányú továbbképzésére már készült program. További lehetőség olyan szakmai modul, szakirány tartalmi kialakítása, amely elsősorban a tanári és a pedagógiai szakokon alternatív képzési elemként közvetíteni képes a szükséges tudást. A feladat végrehajtását támogatja a JelEsély a TÁMOP B kódjelű, 334 millió forintos keretösszegű kiemelt projekt, amelynek gazdája az Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete. A projekt a jelnyelvi törvény által 2017-től bevezetendő úgynevezett bilingvális oktatási módszer nyelvészeti oldalú megalapozását célozza, ennek keretében a jelnyelv egységesítése, illetve nyelvtudományi kutatások elvégzése zajlik. 5. Támogatni kell a felvételi eljárás során, valamint a tanulmányaik folytatása alatt úgy a felsőoktatási törvény, mint a törvényhez kapcsolódó egyéb szabályozás útján a felsőoktatásba jelentkező fogyatékossággal élő hallgatókat. 18

20 A nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény 49. (8) bekezdése rögzíti a fogyatékos hallgatókat megillető kedvezményeket. A felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 24. -a értelmében a fogyatékos jelentkező minden jelentkezési helyén 40 többletpontra jogosult, és a felvételi eljárás során ugyanazok a kedvezmények illetik meg, mint amelyek a közoktatásról illetve a köznevelésről szóló jogszabályok alapján megillették. A fogyatékos hallgató (jelentkező) fogalma július 6-ai hatállyal módosult a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben, így összhangba került a köznevelési törvény sajátos nevelési igényű tanuló meghatározásával. A fogyatékosság megállapítása, igazolása, a speciális szabályok a nemzeti felsőoktatási törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben kerülnek szabályozásra, a szabályozás előkészítése folyamatban van. A fogyatékosság megállapításának és igazolásának rendjéről az NRSZH igazgatója és a felsőoktatási szakterület munkatársai egyeztetést tartottak, amelyet követően a végrehajtási rendelet módosítása folyamatban van. 6. Hangsúlyosabbá kell tenni az egészségügyi szakemberek felsőfokú alap- és szakképzésében, valamint az egészségügyi dolgozók továbbképzési programjaiban a fogyatékossággal élő személyek ellátásához szükséges módszerek és ismeretek oktatását. A szakképzési rendszer, így az egészségügyi szakképzési rendszer átalakítása, a kormányprogram alapján indult el 2011-ben. A szakképzés átalakításának folyamatában az esélyegyenlőség és a fogyatékos személyek ellátása során felmerülő speciális feladatok oktatása kiemelt prioritást kapott. Ezen ismeretek és kompetenciák nevesítve jelennek meg az alapképzések követelménymoduljaiban. Az egészségügyi dolgozók szakképesítéseihez kapcsolódó képzésekben résztvevők egyrészt megismerkednek az esélyegyenlőség etikai jogi ismereteivel (beleértve az Alaptörvényben meghatározott alapvető jogokat, valamint az egészségügyi törvényben foglalt betegjogokat is), megismerik a szakmai- etikai alapkövetelményeket és azok fogalmait (pl. előítélet-mentesség, másság elfogadása, tolerancia, humanitás, empátia, karitativitás, intimitás), valamint az esélyegyenlőség biztosításának formáit és követelményeit. Másrészt megtanulják a fogyatékosságok főcsoportjaihoz tartozó alapvető fogalmakat, és a fogyatékos személyek életmódjára, életminőségére vonatkozó speciális ismereteket. A helyzetgyakorlatokon, esetismertetéseken és egyéb oktatás-módszertani szempontból hatékony formákon keresztül tanulják meg a speciális kommunikáció alkalmazását, megismerkednek a hazai és nemzetközi jelnyelv alapjaival és a Braille írással. Kiemelten fontos témaként megismerkednek az infokommunikációs akadálymentesítéssel és annak egészségügyi szolgáltatásban való szerepével és jelentőségével. Elsajátítják a speciális ellátási igényű ember ápolásának, gondozásának és rehabilitációjának lehetőségeit. Megtanulják, illetve gyakorlatban is látják az egészségügyi ellátás speciális fizikai környezeti igényeit, speciális eszközigényét, a kommunikáció és információátadás technikai specialitásait a különféle akadályozottsággal élő gyermekek és felnőttek esetében. Megtanulják a rehabilitáció, habilitáció fogalmával, tartalmával kapcsolatos ismereteket, a károsodás, egészségkárosodás, fogyatékosság, rokkantság fogalmát, képet kapnak a rehabilitáció, habilitáció részterületeiről, színtereiről, valamint a rehabilitációs rendszer működéséről. Az orvosi 19