Felsőoktatási intézmények nemzetközi oktatási és kutatási tevékenységének mérhetővé tétele; ajánlások és elemző tanulmány

Átírás

1 Felsőoktatási intézmények nemzetközi oktatási és kutatási tevékenységének mérhetővé tétele; ajánlások és elemző tanulmány A hazai egyetemek bekapcsolódása a nemzetközi oktatási és kutatási színtérbe, és az ehhez kapcsolódó lehetséges indikátorok Összeállította: Eruditio-Hungária Kft. Készült az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet megbízásából, a Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP / azonosító számú projekt támogatásával. Budapest, 2011

2 Tartalom Összefoglaló a jelenleg a magyar felsőoktatási intézményekben elérhető nemzetközi ösztöndíjakról... 3 Erasmus... 3 Ceepus... 4 Comenius tanárasszisztensi ösztöndíjak... 5 Erasmus Mundus... 5 Magyar Ösztöndíj Bizottság... 6 Fulbright Magyar-Amerikai Oktatási Csereprogram... 6 Kellner Alapítványi Ösztöndíj... 7 Osztrák-Magyar Akció Alapítvány... 7 The Hungarian American Enterprise Scholarship Fund... 8 Roma Oktatási Alap... 9 AIESEC IASTE Az EU 7. Keretprogram Emberek Marie Curie egyéni ösztöndíjak Problémák a nemzetköziesítés és ennek nyomon követése területén A magyar felsőoktatás finanszírozásában korábban alkalmazott indikátorok Lehetséges minőségmutatók Megoldandó feladatok a nemzetköziesítés területén Függelék Nemzetköziesítési indikátorok az egyes külföldi rangsorokban QS felmérés The Times egyetemi rangsor Shanghai lista A felsőoktatási intézmények részvétele a nemzetközi mobilitási programokban, a 2011/12-es tanévben A felsőoktatási intézmények lehetséges kategorizálása Az Erasmus hallgatói mobilitásról a Tempus Közalapítvány által gyűjtött adatok

3 Ez a tanulmány összefoglalja a felsőoktatás nemzetköziesedéséhez nyújtott támogatásokat és az eredmények mérhetővé tételével kapcsolatos ajánlásokat (ki- és befelé irányuló hallgatói és oktatói mobilitás, közös kutatási projektek, külföldi képzési helyek nyilvántartása, közös diplomakurzusok, stb.), és ezek alapján javaslatot tesz a nemzetközi kapcsolatokra vonatkozó mutatókra. Összefoglaló a jelenleg a magyar felsőoktatási intézményekben elérhető nemzetközi ösztöndíjakról Kizárólag azokra az ösztöndíjakra összpontosítunk, amelyek a magyarországi felsőoktatási intézményekbe beiratkozott hallgatók, az ott dolgozó oktató vagy kutatók számára elérhetők. Tekintettel arra, hogy a nemzetköziesítésről nem állnak rendelkezésre minden egyetemen több évre visszamenőleg statisztikák, csak azokat a hallgatói mobilitásokat érdemes figyelembe venni a nemzetközivé válás mérésére és értékelésére, ahol a hallgató legalább egy kreditet hazahoz. A programok ismertetésénél szerepel az ösztöndíjat kiíró szervezet neve, a támogató, a pályázásra jogosultak köre, és ahol elérhető ilyen adat a pályázati keret éves összege és az évente támogatott személyek létszáma. Erasmus 1 A program célja mennyiségében és minőségében növelni a hallgatói és oktatói mobilitást, a nemzetközi projektek számát, a felsőoktatási intézmények és a vállalkozások közötti együttműködést. Növelni kívánja az európai hallgatói és oktatói mobilitás volumenét és javítani annak minőségét úgy, hogy 2012-re az Erasmus hallgatók száma elérje a 3 milliót (az Erasmus korábbi szakaszaival együttesen). Magyarországon az Erasmus most a legnagyobb ösztöndíjprogram, az ilyen kiutazások mintegy %-áért felelős. Ez adja a legváltozatosabban kihasználható támogatási struktúrát is, hiszen a hallgatók féléváthallgatásra vagy szakmai gyakorlatra utazhatnak külföldre (3-12 hónapra) bármely szakirányon. Ezen kívül részt vehetnek a mobilitásban oktatók is vagy a felsőoktatási intézmények nem oktatóként dolgozó munkatársai is. Az Erasmus program pályázati kerete évi mintegy 9 millió euró (kb. 2,5 milliárd forint), amelyből kb hallgató, 800 oktató és 200 nem oktató munkatárs vehet részt külföldi tanulmányúton. 1 Az Erasmus, a Ceepus, a Comenius, az Erasmus ösztöndíj-programokról szóló leírások forrása a Tempus Közalapítvány honlapja, illetve a programok pályázati felhívásai. Az itt felsorolt, a TKA-nál működő programok körében 10 év alatt 45 ezer felsőoktatási hallgató és oktató kapott külföldi ösztöndíjat. 3

4 Fontos megjegyezni, hogy bár az Erasmus a legelterjedtebb, könnyen hozzáférhető mobilitási program hazánkban, mégsem vesz benne részt minden felsőoktatási intézmény. A jelenleg működő 72 felsőoktatási intézményből a 2011/12-es tanévben 51 fog ilyen programot szervezni. Ugyanakkor a nem aktív intézmények egyben a legkisebb hallgatói létszámú intézmények is: az aktív intézmények oktatják a jelenlegi Magyarországi hallgatói létszám mintegy 95%- át 2. Az Erasmus program szervezése hozzájárult ahhoz, hogy a legtöbb egyetemen 3 működik nemzetközi iroda vagy pályázati iroda, ahol az eredményekről szóló adatok könnyen elérhetők. A program eredményeinek számszerű nyomon követése a legfejlettebbek között van. Több mint 10 évre visszamenőleg rendelkezésre állnak az adatok 4 a Tempus Közalapítványnál, amelyből nyomon követhető, hogy az egyes részt vevő intézmények milyen mértékben tudták fejleszteni a nemzetközi kapcsolataikat az évek során. A Tempus Közalapítvány a támogatások elszámolása során az intézményi szinttől a személyes szintig nyomon követi a pályázatokat, így rendelkezik az intézményi és a hallgatói beszámolókkal is. Ceepus A Közép-Európai Felsőoktatási Csereprogram a felsőoktatási intézmények közötti oktatói és hallgatói mobilitások lebonyolítását, nyelvi- és szakmai kurzusok, nyári egyetemek, valamint hallgatói kirándulások szervezését támogatja egyéni ösztöndíjakkal. A cél, hogy hosszú távú szakmai együttműködések alakuljanak ki a térségben, és Közép-Európa stratégiai szerepe erősödjön. Jelenleg a következő országok akkreditált felsőoktatási intézményeibe lehet utazni Ceepus támogatással: Albánia, Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Csehország, Horvátország, Koszovó, Lengyelország, Macedónia, Magyarország, Montenegró, Románia, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia. A program támogatja a közös oklevélhez vezető képzések kidolgozását, ez az elbírálás során előnynek számít, de anyagi támogatást kizárólag a mobilitáshoz nyújt, pl. a tantervfejlesztéshez, akkreditációs költségekhez nem. A programban évente mintegy 250 hallgató utazik ki Magyarországról, és 200 hallgató utazik be hozzánk. A kiutazó oktatók száma , a beutazóké 120 fő. A pályázati keret több éven át 42 millió forint volt, ez mára körülbelül a 2/3-2 A NEFMI honlapján dec. 10-én közzétett statisztika alapján 361 ezer felsőoktatási hallgató van ma Magyarországon (2010/11-es tanév). Ebből a sikerrel Erasmusra pályázó intézmények csaknem 343 ezret oktatnak. (kb. 95%) ( án letöltve) 3 Az egyetem alatt felsőoktatási intézményt értünk, tehát beletartoznak a főiskolák is. 4 A gyűjtött adatokat típusait ld a függelékben 4

5 ára csökkent (a gazdasági válság miatt). Fontos, hogy az előbbi adat a beutazó hallgatókra és oktatókra felhasználható keret, hiszen a fogadó fél fizeti az ösztöndíjat. A Magyarországról kiutazó hallgatók ösztöndíját is a fogadó ország fizeti. A statisztika szerint (hónap a kinti havi ösztöndíj) ez az összeg kb. 300 ezer euró évente (sok hallgató megy Ausztriába, ahol a havi ösztöndíj 1000 euró körül van). A Tempus Közalapítvány a támogatások elszámolása során az intézményi szinttől a személyes szintig nyomon követi a pályázatokat, így rendelkezik az intézményi beszámolókkal és a hallgatói és oktatói adatokkal (az Erasmushoz hasonlóan). Comenius tanárasszisztensi ösztöndíjak A program célja, hogy lehetőséget adjon leendő vagy frissen végzett tanároknak a pedagógiai, nyelvi és kulturális kompetenciáik és ismereteik bővítésére, azaz arra, hogy módszertani tapasztalatokra tegyenek szert, fejlesszék nyelvtudásukat, bővítsék ismereteiket a fogadó országról és az ottani oktatási rendszerről. A tanárasszisztensek külföldi (az EU 32 országában működő) iskolákba utazhatna 3-8 hónapra tanítási gyakorlatra. Cél az is, hogy a fogadó intézmények hasznosítsák az idegen anyanyelvű tanárasszisztensek munkáját és ismereteit. Az ösztöndíj nem kötődik felsőoktatási intézményhez, hiszen nemcsak még beiratkozott hallgatók, hanem a közvetlenül az oklevélszerzés után lévő, szakmai tapasztalattal még nem rendelkező tanárok is pályázhatnak. Évente kb. 25 ilyen ösztöndíjat oszt ki a Tempus Közalapítvány, az egyéni adatok 10 évre visszamenőleg állnak rendelkezésre. Erasmus Mundus Az Erasmus Mundus egy európai közösségi (elit)program, amely támogatja az európai felsőoktatási intézményeket abban, hogy magas színvonalú, közös, kettős vagy többes oklevélhez vezető szakokat (mesterképzéseket vagy doktori képzéseket) kínáljanak a világ legkiválóbb hallgatói részére. Az Európai Bizottság ezért ösztönzi a felsőoktatási intézmények együttműködését, és ösztöndíjat kínál európai és Európán kívüli hallgatóknak és oktatóknak egyaránt. A program nagyrészt az Európán kívüli, ú.n. 3. országbeli hallgatók és oktatók számára nyújt ösztöndíjakat ahhoz, hogy Európába jöjjenek egy teljes képzésre között közel egymilliárd euró a program költségvetése, amelynek túlnyomó része a szakok létrehozására és az ösztöndíjakra fordítható. Évente körülbelül 100 ezer euró az az összeg, amelyet a hozzánk tanulni érkezők kapnak a 5

6 programban (kb fő). Ebből fizetik a tandíjukat a fogadó intézménynek és a megélhetésüket is ebből finanszírozák. Az Erasmus Mundus-ban közös oklevélhez vezető képzést tervez vagy indított eddig 8 magyar egyetem (van, amelyik több képzésben is részt vesz). Magyar Ösztöndíj Bizottság 5 A Magyar Ösztöndíj Bizottság (MÖB) a kétoldalú államközi egyezmények, illetve a kétoldalú oktatási munkatervek által biztosított államközi ösztöndíjakat kezeli, valamint a bécsi Collegium Hungaricumba irányuló ösztöndíjakat, és a Magyar Állami Eötvös Ösztöndíj pályázatokat. A MÖB kezeli a DAAD által meghirdetett ösztöndíjakat is. A MÖB hosszú vagy rövid tanulmányutakra, kutatásra, teljes-, rész- és doktori képzésekre, nyári egyetemi kurzusokon történő részvételre kínál pályázati lehetőségeket. Általában pályázhatnak alap-, mester- vagy osztatlan képzésben részt vevő hallgatók vagy diplomások; oktatók, kutatók, tudományos szakemberek, művészek vagy PhD hallgatók is. A MÖB évente kb. 350 millió forintból mintegy 800 fő mobilitását támogatja. A pályázatokat közvetlenül a MÖB irodába kell beadni, az adattárolást is ők végzik. Fulbright Magyar-Amerikai Oktatási Csereprogram A Fulbright Magyar-Amerikai Oktatási Csereprogram Bizottság az Amerikai Egyesült Államokba irányuló ösztöndíjakat támogat. Célcsoportjai: a hallgatók, a kutatók és az egyetemi oktatók. Posztgraduális hallgatói ösztöndíjakat kínál olyan diplomásoknak, akik az Egyesült Államokban szeretnének továbbtanulni (és/vagy PhD hallgatóként kutatni). Pályázni bármely tudományterületen és művészeti ágban lehet az Egyesült Államok bármely felsőoktatási intézményébe. A Fulbright ösztöndíjra olyan PhD-fokozattal rendelkező egyetemi oktatók is jelentkezhetnek, akik az Egyesült Államok valamely felsőoktatási intézményében szeretnének tanítani. Pályázni bármely tudományterületen és művészeti ágban lehet (a magyar tanulmányok (Hungarian Studies) körébe tartozó témakörök előnyt élveznek). Az ösztöndíjak időtartama egy vagy két egyetemi félév. A Fulbrightra kutatók is pályázhatnak (tudományos vagy költségvetési intézményeknél, illetve non-profit szervezeteknél dolgozó szakemberek), akik az USA valamely felsőoktatási intézményében szeretnének kutatni, 3-5 hónapig. Előnyt élvez az amerikai partnerekkel folyó közös kutatás. Pályázni bármely tudományterületen és művészeti ágban lehet. 5 Forrás: ( ) 6

7 Nem állnak rendelkezésre nyilvános adatok arról, hogy Magyarországon hányan kaptak eddig ilyen ösztöndíjat, illetve, hogy ezek kötődtek-e felsőoktatási intézményhez. A Fulbright Bizottság az Institute of International Educationnel együtt végzi a pályáztatást, így valószínűleg az adatokat is ezek az intézmények tárolják, nem pedig az egyetemek. Kellner Alapítványi Ösztöndíj 6 A Kellner Alapítvány egy amerikai-magyar üzletember magánkezdeményezésére jött lére 1991-ben. Humán tudományokkal foglalkozó hallgatóknak nyújt egyéves amerikai tanulmányi lehetőséghez jelentős anyagi támogatást óta 60 fő kapott náluk ösztöndíjat, tehát évente 3-4 fő, ami statisztikailag elenyésző. A támogatást kizárólag az ELTE BTK és PPK, valamint a Szegedi Tudományegyetem BTK és Juhász Gyula Pedagógusképző Kar hallgatói vehetik igénybe. A pályáztatást a Kellner Alapítvány végzi, így a felsőoktatási intézmények valószínűleg nem tartanak nyilván erről adatokat. Osztrák-Magyar Akció Alapítvány 7 Az Osztrák-Magyar AKCIÓ Alapítvány (továbbiakban: OMAA) az ausztriai és magyarországi oktatási, kutatási és felsőoktatási területen folytatott együttműködést támogatja. A programot a magyar és az osztrák oktatási tárca kétoldalú együttműködésének keretében hozták létre 1990-ben októbere óta a projektjeibe szlovák és cseh partnerek is bevonhatók. A támogatás a tudományos szakember utánpótlást helyezi előtérbe. A támogatott tevékenységek legfontosabb típusai: - közös kutatási és oktatási folyamatok lebonyolítása csereprogram keretében, - közös osztrák-magyar disszertációs témában kutatók ösztöndíjas támogatása, - közös kutatási, képzési és oktatási tevékenységek megvalósítása céljából, - tudományos anyagok elkészítése céljából történő kutatási célú tartózkodás, - oktatási segédanyagok kiadása, - ösztöndíjak

8 A támogatásra jogosultak köre: Magyarországon a 36 állami felsőoktatási intézmény, ill. azok hallgatói, osztrák részről pedig a 21 állami egyetem és 17 szakfőiskola nyújthat be pályázatot. Ösztöndíjas kérelmet nappali tagozatos hallgatók, 6 lezárt, sikeres félévet követően adhatnak be. Az Európai Unió hallgatói ausztriai vagy magyarországi pályázatra jogosult egyetemen elvégzett 4 szemeszter igazolása alapján pályázhatnak. Az Alapítvány évente kb. 100 millió forintból gazdálkodik, amelyet felerészben a magyar, felerészben pedig az osztrák oktatási tárca finanszíroz. A költségvetés mintegy 20 %-át fordítják működési költségre, a többit ösztöndíjakra. Az osztrák fél 2010-ben euróval támogatta az Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetemet is. A 2010-es éves jelentésük szerint ebben az évben 34 fő egy éves ausztriai ösztöndíját finanszírozták. A támogatottak 70 %-a bölcsészet- vagy társadalomtudományokkal foglalkozik. Előnyben részesültek a PhD hallgatók és a kutatók. A programban kiemelkedő az ELTE aktivitása a magyar intézmények közül. Az egyéves ösztöndíjakon kívül támogatták még 34 fő 3 napos ausztriai tanulmányútját is. The Hungarian American Enterprise Scholarship Fund 8 A HAESF alapítvány célja hogy előmozdítsa a szabad kereskedelmet és vállalkozások fejlesztését Magyarországon, és erősítse az USA és Magyarország közötti kapcsolatokat. Ennek érdekében lehetőséget nyújt kiemelkedő képességekkel rendelkező vagy ígéretes tehetségű magyarok számára ahhoz, hogy az USA-ban szerezzenek szakmai tapasztalatokat, és ezt a magyar társadalom szolgálatába állítsák. Az alapítvány 4 fő területen kínál támogatásokat: 1) Professional Internship program (Szakmai gyakorlati program) Végzős (5. éves vagy a mesterképzés végén járó) hallgatók vagy elsőéves PhD hallgatók (a tanárképzés kivételével bármely szakirányon) pályázhatnak arra, hogy 6-12 hónapos szakmai gyakorlatot végezzenek az USA-ban. A programot az Egyesült Államok költségvetése támogatja. 2) Graduate Scholarship Nemrégiben végzett diplomások számára nyújt ösztöndíjakat az USA-ba. A jelen tanulmány szempontjából tehát nem érdekes

9 3) Senior Leaders and Scholars Fellowships Erre az ösztöndíjra többek között vezető beosztású személyek vagy kutatók is pályázhatnak. A támogatott tevékenység: 3-12 hónapos kutatási program megvalósítása az USA-ban, gazdasági területen. 4) Eecutive Education Vállalatvezetők számára kínál tanulmányi lehetőséget a Harvard Egyetemen. A jelenlegi tanulmány szempontjából nem érdekes. Roma Oktatási Alap 9 A Roma Oktatási Alap (REF) az oktatás területén elért eredmények tekintetében a romák és nem romák közötti szakadék felszámolása érdekében jött létre. A cél elérésének érdekében a szervezet olyan stratégiákat és programokat támogat, amelyek a romák számára minőségi oktatást biztosítanak, illetve az oktatási rendszerek deszegregációját valósítják meg. A tevékenységein keresztül a Roma Oktatási Alap a roma integrációt támogatja a Roma Integráció Évtized programban részt vevő országok, illetve más, a törekvéshez csatlakozni kívánó országok vonatkozásában. A REF célkitűzései magukban foglalják a középfokú-, felsőfokú- és felnőttoktatáshoz való hozzáférés növelését, például ösztöndíjakon keresztül. A Roma Oktatási Alap öt főbb programot működtet, köztük a Roma Nemzetközi Diák Ösztöndíjprogramot (Roma International Scholar Programme, rövidítve RISP). Ez azzal a céllal jött létre, hogy részleges támogatást nyújtson azon roma hallgatók részére (más országok mellett Magyarországon is), akik tanulmányaikat alap-, mester-, doktori- vagy posztdoktori szinten, nappali tagozatos hallgatóként külföldön szeretnék folytatni egy államilag elismert, jó hírnevű egyetemen. 2011/12-ben várhatóan 35 ösztöndíjat ítélnek oda ebben a programban (a 16 részt vevő országban összesen). A programot a REF budapesti irodája kezeli, így az adatok náluk férhetők hozzá. Mivel ebben a programban a hallgatók elve külföldön végzik a teljes szakjukat, a magyar egyetemek számára fogadó félként lehet érdekes a program

10 AIESEC Az AIESEC egy nemzetközi, fiataloknak szóló szervezet, amely a világ 110 országában működtet tagszervezeteket hallgatók számára, főként társadalomtudományi területen. Az AIESEC segít kapcsolatot teremteni a hallgatók és a vállalkozások között, szakmai gyakorlatok szervezése érdekében. Az AISEC által hirdetett szakmai gyakorlatra mehetnek a hallgatók a következő szakirányokon: Menedzsment - az ügyvitel, közgazdaságtan, pénzügy, számvitel, marketing, projekt menedzsment és a HR területeihez köthető gyakorlatok. Társadalom-fejlesztés - jellemzően nem profit-orientált szervezeteknél, önkormányzatoknál végzett munka, mely egy adott közösség, térség fejlesztését szolgálja. Informatikai és mérnöki - szoftverfejlesztés, hálózatüzemeltetés, adatbázisépítés, programozás és a web-fejlesztés, valamint néhány hagyományos mérnöki terület. Oktatás - az oktatási szektorban végzett tanítási és tanácsadási munkák. A szervezet nem rendelkezik fi éves költségvetéssel, ösztöndíjakat nem adnak, csak a kapcsolatépítésben segédkeznek. Tevékenységük hasonló tehát a IASTE tevékenységéhez. Adatokat gyűjtenek ugyan a mobilitásról, de ezek valószínűleg nem képezik részét a felsőoktatási intézmények teljesítményének, mivel az egyetemi struktúrától jórészt függetlenül működnek. IAESEC iroda működik a következő egyetemeken: BCE, BME, BGF (3), SZTE, ME, SZE, SZIE, DE, PE. Amennyiben a hallgatók nyomon követése és az adatgyűjtés formalizálható, érdemes lenne a programot az Erasmus programhoz kapcsolni. IASTE A IASTE Hungary, azaz a mérnökhallgatók egyesülete is kínál nemzetközi mobilitási lehetőséget, azokban az intézményekben, ahol mérnökképzés vagy természettudományos képzés folyik. Magyarországon a IASTE egyesületi formában működik, működési kerete nincs, illetve a pártoló tagoktól beszedett adományokból tartja fenn magát, és a hallgatók önkéntes munkájára épít. Igen sikeres szervezet a saját területén, hiszen évente mintegy 250 hallgató számára szerez külföldi szakmai gyakorlati lehetőséget vállalkozásoknál. A program szervezését helyi bizottságokon keresztül oldják meg. Helyi bizottság a következő intézményekben működik: Óbudai Egyetem, Műegyetem, Budapesti Corvinus Egyetem, Dunaújvárosi, ELTE, Szent István Egyetem, Miskolci Egyetem. Az intézmények nem végeznek strukturált adatgyűjtést arról, hogy kik vettek részt a IASTE által szervezett külföldi tanulmányúton, tudomásom szerint ez nem szerepel az intézményi statisztikákban. A program kreditelismerése eseti alapon oldható meg, de ez valószínűleg nem minden esetben történik meg. 10

11 Amennyiben a hallgatók nyomon követése és az adatgyűjtés formalizálható, érdemes lenne a programot az Erasmus programhoz kapcsolni. Az EU 7. Keretprogram Emberek Marie Curie egyéni ösztöndíjak Intézményi szintű nyilvántartás létezhet, illetve nemzeti szinten a Nemzeti Innovációs Hivatal rendelkezik adatokkal. Ezek nyilvánosságra hozatala azonban nem biztosított, hiszen egy-egy kutatási eredmény, vagy akár együttműködés is, gyakran ipari titoknak minősül. 11

12 Problémák a nemzetköziesítés és ennek nyomon követése területén A lehetséges problémák közé tartozik az a (nyugat-)európai tendencia, hogy a hallgatók, az általános életszínvonal növekedése folytán, már akár nyaralásként, hátizsákkal is be tudják járni Európát, így féléváthallgatásra vagy más külföldi tanulmányútra inkább Európán kívülre mennek. Bár pl. a kiutazó Erasmus hallgatók létszáma a KKE országokban, így nálunk is, a korábbi években folyamatosan, mintegy 8 %-kal növekedett, ez 2010-re megtorpant, és a növekedés már inkább a szakmai gyakorlatra utazók körében tapasztalható, a féléváthallgatásra utazók körében nem. A magyar felsőoktatási intézmények nemzetköziesítése során a jelentős akadályozó tényezők az alábbiak: Mivel külföldön csak kevesen beszélnek magyarul, az itthoni nemzetköziesítéshez kevés az idegen nyelvű képzés, szak. Az idegen nyelven oktatott szakok ugyanakkor még akkor sem mindig elérhetők a magyar hallgatók számára, ha ők egyébként szívesen mennének ilyen (tandíjas) képzésre, hiszen a FELVI rendszerben nem hirdetik meg ezeket, csak az egyetemnél lehet közvetlenül jelentkezni. A magyar hallgatók számára valamint a részképzésre érkező külföldiek számára elérhető szakokon kevés oktató beszél olyan szinten idegen nyelvet, hogy megfelelő minőségben tudjon azon a nyelven oktatni. Az a tapasztalat, hogy a sokszor a részképzésre érkező bejövő hallgatók nyelvtudása sem elégséges ahhoz, hogy nálunk idegen nyelven tanuljanak. Az idegen nyelvi lektorátusok segítséget nyújthatnának ebben a helyzetben, de a legtöbb egyetemen már nem működnek, mivel az előző évtized elején forráshiány miatt megszüntették vagy kiszervezték őket. A statisztikák szerint az utóbbi években a végzős magyar hallgatók mintegy 20 %-a nem kap az abszolutórium után oklevelet, mivel nem rendelkezik az előírt nyelvvizsgával (így feltételezhetően nyelvtudással sem). A magyar hallgatók nyelvtudása nem elég ahhoz, hogy idegen nyelven tanuljanak, akár itthon így az idegen nyelvű képzések csaknem kizárólag a külföldi hallgatók számára érhetők el, amelyek így nem adnak lehetőséget a magyar és a külföldi hallgatók találkozására, együttműködésére. Az ott dolgozó oktatók elmondása szerint tendencia, hogy az orvosi egyetemeken idegen nyelvű szakon tanuló külföldi hallgatóknak szinte semmilyen kapcsolatuk nincs a magyarokkal magyarul nem tudnak, és sokan 6 év alatt még néhány szót sem tanulnak meg. A Magyarországra teljes képzésre érkező hallgatók jó része határon túli magyar. Egyébként a külföldi hallgatók közé ők is beszámítanak. Az EUROSTAT adatai szerint 2007-ben 3,6% volt a magyar felsőoktatásban a külföldi teljes képzéses hallgatók aránya, (kb fő), ami nemzetközi összehasonlításban 12

13 is kiemelkedően jó arány. Ugyanakkor a jelenlétük nem érzékelhető, hiszen magyarul tanulnak. A NEPTUN és az ETR tanulmányi nyilvántartási rendszerekben nyilván kell tartani minden, forintban kifizetett ösztöndíjat. Ahol ezt a szabályt bevezették és betartják, az ösztöndíjasok jól nyomon követhetők intézményi szinten is. Az említett tanulmányi rendszerek nem képesek azonban a forinton kívül más pénznemben (jobbára euróban) kifizetett összegeket nyilvántartani, mivel az ehhez szükséges fejlesztést még nem kérte egy intézmény sem a rendszer fejlesztőitől. Amennyiben lehetőség nyílik a tanulmányi rendszerekben nyilvántartani ezeket az adatokat, akkor ezek még mindig csak a hallgatói mobilitásra fognak vonatkozni, az oktatók és a más személyzet mobilitására nem. A magyar felsőoktatás finanszírozásában korábban alkalmazott indikátorok között az állami felsőoktatási intézmények és az oktatási tárca között létrejött fenntartói megállapodások részét képezték azok a vállalások, amelyeket az adott intézmény önmaga választott ki a benyújtott fejlesztési tervében foglaltak értékelésére. (Ezeket a mutatókat 2011-től nem alkalmazzák, mivel nem köt a NEFMI fenntartói megállapodást.) Mivel a mutatók között voltak kötelező és szabadon választott elemek is, ebben a formában ez a rendszer nem alkalmas felsőoktatási rangsor elkészítésére (hiszen a különböző indikátorokat nem lehet összehasonlítani). Az öt indikátortípus közül az 1. Oktatás tartalmaz egy lehetséges nemzetköziesítési indikátort (1.2: A hallgatókon belül az idegen nyelven folyó képzésben ( ) résztvevők arányának alakulása), valamint az 5., Nemzetközi és regionális együttműködés típusba tartozók tartalmaztak olyan mérőszámokat, amelyek alkalmazhatók lettek volna az intézmény nemzetközi részvételének mérésére. 6 mutatószám közül választhattak ezen a területen az egyetemek: Megjelenés az Európai Felsőoktatási és Kutatási Térségben, részvétel a nemzetközi oktatási és kutatási piacon: 1) az ide és a külföldre irányuló hallgatói mobilitás mutatóinak a változása; 2) az ide és a külföldre irányuló oktatói, kutatói és dolgozói mobilitás alakulása; 3) külföldi partnerekkel folytatott oktatási, kutatási, egyéb együttműködés; 4) a nemzetközi kutatási tevékenység hatékonysága: EU és nemzetközi kutatási bevételek, pl. Keretprogramok / ITN; 5) Sikeres EU-s, külföldi pályázatokban közreműködő tudományterületek, kutatók aránya, bevétel / fő; 6) kapcsolódás kiválósági centrumokhoz, ilyenek kiépítése. (Az intézmény regionális szerepére még további öt mutató létezett, amelyek azonban a magyarországi régiókra vonatkoztak értelmezésem szerint, így a nemzetközi tevékenység szempontjából nincs jelentőségük. (Természetesen itt is lehetne euro-régiókban gondolkodni és 13

14 határon túl nyúló együttműködésekben, mint ahogy erre is vannak példák egyes EU-s programok keretében.) A fenti mutatószámok közül csak egy egyetem választott önmaga számára mutatót, ami meglehetősen negatív képet fest arról, hogy mennyire gondolják a magyar egyetemek fontosnak a nemzetköziesítést (vagy mennyire gondolják ezt fontosnak a fenntartó szemében). Lehetséges minőségmutatók Fontos, hogy egységen alkalmazható, jól mérhető mutatókat használjunk. A mutatók legyenek világosak és egyértelműek, amelyek az intézmény adott területen elért kimeneti eredményeit, mintsem a bemenetet számszerűsítik. Mivel nemzeti rangsort kell felállítani, minden intézmény által egyformán alkalmazott mutatókra van szükség. Természetesen nem elég csak pl. a kiutazó hallgatók számát mérni, hiszen a nemzetközi környezetnek az itthon maradók számára is elérhetővé kell válnia, aminek hosszabb távon akár nagyobb hatása is lehet az egyetem életére, mint egy néhány hónapos külföldi utazás. A mutatóknak ahol ez releváns nem csak a tanulási vagy oktatási célú nemzetközi tevékenységeket, hanem a kutatás nemzetközi jelenlétét is mérniük kell. Figyelembe kell venni az intézmények sokféleségét: egy kisebb, helyi érdekű főiskola, korlátozott kutatási tevékenységgel, várhatóan kevesebb és kisebb arányban vesz részt a nemzetközi együttműködésekben, mint egy többkarú kutatóegyetem. A különböző intézménytípusoknál érdemes különböző indikátorokat alkalmazni, attól függően, hogy mi az elvárás velük szemben a nemzetközivé válás tekintetében. Itt összeállítottam egy lehetséges kategorizálást a különböző intézménytípusokra, amelyet természetesen tovább lehet finomítani Egy másik lehetséges kategóriarendszert lehet felállítani szakirányok, tudományterületek szerint (az ISCED 97 besorolás alapján), ebben az esetben is hasonló indikátorok alkalmazhatók, de az egyes tudományterületeken belül legalább képzési szintek szerint érdemes különbséget tenni, hiszen mást várunk és más eredményei lehetnek pl. egy biológia alapképzésnek, mint egy mesterképzésnek vagy doktorik képzésnek. A nemzetköziesítés jelenleg egyáltalán nem jellemző a felsőfokú szakképzésben, így ezt ott nem érdemes mérni. 14

15 A nemzetköziesítésben történő részvétel az intézmény adottságai szerint A mutatók alkalmazásához a magyar felsőoktatási intézményeket több csoportra kell osztani kategória: kutató egyetemek és kiváló egyetem 2. kategória: az 1. kategórián kívül eső egyetemek és főiskolák, ahol van doktori képzés 3. kategória: doktori iskolát nem működtető főiskolák és teológiai főiskolák világi képzései 4. kategória: vallási képzést nyújtó főiskolák 12. A fenti kategóriákon belül elsősorban a teljes intézményre vonatkoztatva az alábbi szempontok szerint mérjünk, úgy, hogy az egyes intézmények nem a többi mintegy 70 másikkal állnak versenyben, hanem a saját kategóriájukon belüliekhez viszonyítjuk őket. A 4. kategória számára nem határozunk meg nemzetköziesítési indikátorokat. 11 Az intézmények kategóriák szerinti listája a függelékben található. 12 A vallási képzést nyújtó főiskolák nemzetközi tevékenységét egyáltalán nem érdemes mérni a magyar rangsorban, 2 ok miatt: a hallgatói létszámuk nagyon alacsony; a nemzetközi tevékenységüket az egyházi szabályaik szerint végzik, ami nem hasonlítható össze a világi képzésekre vonatkozó adatokkal és folyamatokkal. Róluk tehát a továbbiakban nem szólok. 15

16 A fenti mutatók eredményei a teljes rangsor összeállításánál ne képviseljenek 5%-nál nagyobb arányt! Az 1. intézményi kategória nemzetköziesítési indikátorának elemei és súlyuk a nemzetköziesítési szemponton belül: 1 sokszínűség a kampuszon: a részképzésen vagy teljes képzésen (credit mobility: legalább 1 kreditet szerez 13 vagy degree mobility: teljes szakot itt végzi) 14 tanuló külföldi hallgatók aránya a teljes hallgatói létszámhoz (a távoktatás kivételével) képest egy adott évben 15 2 hallgatói mobilitás: az Erasmus és a Ceepus programban kiutazó hallgatók aránya a teljes hallgatói létszámhoz képest (a távoktatás kivételével) egy adott évben 3 oktatói és személyzeti mobilitás: az Erasmus és a Ceepus programban kiutazó oktatói és személyzet (nem oktatói státuszban dolgozó alkalmazottak) aránya a teljes alkalmazotti létszámhoz képest egy adott évben 4 kutatói mobilitás: az intézményhez beutazó vagy onnan kiutazó kutatók (beleértve a doktoranduszokat - az Erasmus és a Ceepus kivételével - is) aránya az összes főállású kutatóhoz képest 5 nemzetközi kutatási projektekből származó bevételek / év/ kutató aránya a teljes bevétel / év / főállású kutatóhoz képest 30% 15% 15% 10% 30% Sokszínűség a kampuszon: a nemzetközi környezetnek az itthon maradók számára is elérhetővé kell válnia, aminek hosszabb távon akár nagyobb hatása is lehet az egyetem életére, mint egy néhány hónapos nemzetközi utazás. Így természetesen nem elég csak pl. a kiutazó hallgatók számát mérni, hiszen az mutatóknak ahol ez releváns nem csak a tanulási vagy oktatási célú nemzetközi tevékenységeket, hanem a kutatás nemzetközi jelenlétét is mérniük kell. A kampusz nemzetközi voltának mérése egyben jelzi azt is, hogy elegendő 13 A fenntartói keretszerződésekben korábban a legalább 1 hónapnyi külföldi tartózkodást mérték, itt inkább a legalább 1 kreditet szerző hallgatókat mérő, nemzetközileg is elfogadott indikátort javasoljuk figyelembe venni. 14 Külföldi hallgatónak számít az, aki az itt végzett képzés előfeltételének számító korábbi legmagasabb iskola végzettségét nem Magyarországon szerezte tekintet nélkül az állampolgárságára. (Tehát, ha egy magyar állampolgárságú hallgató itthon érettségizett, de pl. Franciaországban szerzett alapdiplomát, majd hazajön a mesterképzésre, akkor ő külföldi hallgatónak számít. Ugyanakkor, ha egy román állampolgárságú, ámde magyar nemzetiségű hallgató nálunk szerzett mesterdiplomát és itt szeretné a doktori képzést is elvégezni, akkor ő nem számít külföldi hallgatónak.) 15 Ebbe beleérthetők pl. az Erasmus Mundus programban beérkezők is. 16

17 létszámú, idegen nyelven oktatni tudó oktató van-e az adott intézményben, illetve súlyoz a valóban elinduló idegen nyelvű képzések szerint is. Így ezzel a mutatóval megvalósul az, hogy nem a bemeneti, hanem a kimeneti oldalt mérjük. Statisztikai szempontból egyelőre nem érdemes figyelembe venni a közös, kettős vagy többes oklevélhez vezető képzések számát vagy az ezek keretében ténylegesen kiállított oklevelek mennyiségét, mivel ezek száma elenyésző évente 5-10 db. A sokszínűségi indikátorban a tényleges működésük eredménye az itt tanuló Erasmus Mundus hallgatók száma már szerepel. Hallgatói mobilitás: itt kizárólag az Erasmus és a Ceepus programban kiutazó hallgatók arányát mérjük a teljes hallgatói létszámhoz képest (a távoktatás kivételével) egy adott évben. Tekintettel arra, hogy a nemzetköziesítésről nem állnak rendelkezésre minden egyetemen több évre visszamenőleg statisztikák, csak azokat a hallgatói mobilitásokat érdemes figyelembe venni a nemzetközivé válás mérésére és értékelésére, ahol a hallgató legalább egy kreditet hazahoz. Azért nem mérjük a bejövő mobilitást, mert azt már belevettük az első indikátorba, hiszen a bejövő hallgatók az intézmény sokszínűségének az alapját képezik. Azért csak az Erasmus és a Ceepus (itt is a kiutazókat!) programot javasoljuk mérni, mert egyrészt ezek lefedik a külföldi részképzési lehetőségek igen jelentős részét (több mint 80%-át), másrészt ezekről rendelkezésre állnak 10 évre visszamenőleg az összehasonlítható adatok. Más ösztöndíjprogramok még együttesen is csak kis súlyt képviselnek a teljes hallgatói mobilitáson belül, és különösen keveseket érintenek a teljes hallgatói létszámból. Szintén nem érdemes külön mérni a nemzetközi kétoldalú intézményi megállapodások számát a hallgatói mobilitás területén, mivel ezeknek a száma tükröződik a kiutazó és a beutazó Erasmus és Ceepus hallgatók számában. (Amennyiben pedig egy kapcsolat nem élő, csak papíron létezik, akkor mobilitás sem fog ennek keretében megvalósulni.) Oktatói és személyzeti mobilitás: Azért csak az Erasmus és a Ceepus (itt is a kiutazókat!) programot javasoljuk mérni, mert egyrészt ezek lefedik a külföldi oktatási és továbbképzési lehetőségek szinte teljességét, másrészt ezekről rendelkezésre állnak 10 évre visszamenőleg az összehasonlítható adatok. Más ösztöndíjprogramok még együttesen is csak kis súlyt képviselnek a teljes oktatói mobilitáson belül, személyzeti mobilitásra pedig nincs másutt lehetőség. Itt is a teljes alkalmazotti létszámhoz viszonyított arány javasoljuk mérni. Kutatói mobilitás: Ez a szám az intézményhez beutazó vagy onnan kiutazó kutatók aránya az összes főállású kutatóhoz képest. Ebbe a mutatóba beleértjük a doktoranduszokat is, kivéve, ha az Erasmus vagy a Ceepus programban utaznak, hiszen őket egyszer már mértük az előző mutatókban. 17

18 Itt számolhatják el az intézmények azokat a kétoldalú, gyakran informális együttműködéseket és támogatásokat, amelyekről csak tanszéki, oktatói vagy legfeljebb kari szinten rendelkeznek információval, de amelyek sokszor igen jelentős támogatást nyújtanak a kutatási tevékenységhez. A nemzetközi kutatási projektekből származó bevételek / év/ kutató arány a teljes bevétel / év / főállású kutatóhoz képest. Itt számos lehetőség adódik, de nemzeti szintű nyilvántartásról nem tudok. Várhatóan a legtöbb nemzetközi támogatás az EU7 keretprogramjából származik. Esetleges, hogy ezt az intézmények hogyan tartják nyilván, de a könyvelésükben biztosan megjelenik. Nemzeti szinten a Nemzeti Innovációs Hivatal rendelkezik erről adatokkal, de ők is csak azt tudják, hogy egy adott intézmény a) részt vesz egy projektben és b) mekkora a teljes támogatás a projekthez. Azt viszont már nem tudják, hogy a teljes támogatásból mekkora részt jut a magyar egyetemnek, így ennek a mutatónak az esetében csak a FOI adataira lehet támaszkodni. (Árfolyam-problémák adódhatnak számításkor, hiszen nem forintban kapják a támogatásokat, így ezt a számítást megelőzően tisztázni kell.) Az egyes részindikátorok aránya egymáshoz képest: a legfontosabb mutatók kutatásban kiemelkedő egyetemek esetében a sokszínűség és a kutatási bevételek, hiszen elsődlegesen ebben kell erősnek lenniük. Amennyiben ezek jól működnek, várhatóan a többi mutató is magas arányt tükröz majd. A 2. intézményi kategória nemzetköziesítési indikátorának elemei és súlyuk a nemzetköziesítési szemponton belül: 1 sokszínűség a kampuszon: a részképzésre vagy teljes képzésen tanuló külföldi hallgatók aránya a teljes hallgatói létszámhoz képest (a távoktatás kivételével) egy adott évben 16 2 hallgatói mobilitás: az Erasmus és a Ceepus programban kiutazó hallgatók aránya a teljes hallgatói létszámhoz képest (a távoktatás kivételével) egy adott évben 3 oktatói és személyzeti mobilitás: az Erasmus és a Ceepus programban kiutazó oktatói és személyzet (nem oktatói státuszban dolgozó alkalmazottak) aránya a teljes alkalmazotti létszámhoz képest egy adott évben 4 kutatói mobilitás: az intézményhez beutazó vagy onnan kiutazó kutatók (beleértve a doktoranduszokat - az Erasmus és 30% 20% 20% 15% 16 Ebbe beleérthetők pl. az Erasmus Mundus programban beérkezők is. 18

19 a Ceepus kivételével - is) 5 nemzetközi kutatási projektekből származó bevételek / év/ kutató a teljes bevétel / év / alkalmazotthoz képest 15% Ugyanazokat az indikátorokat javasoljuk használni, mint a kutató egyetemek esetében, csak eltérő súllyal. Itt nagyobb hangsúly helyeződik a sokszínűségre és mobilitásra, hiszen esetleges, hogy melyik egyetem hány kutatási témában erős a saját területei közül. Itt inkább már az oktatáson van a hangsúly, de persze a kutatás sem elhanyagolható. A 3. intézményi kategória nemzetköziesítési indikátorának elemei és súlyuk a nemzetköziesítési szemponton belül: 1 hallgatói mobilitás: az Erasmus és a Ceepus programban kiutazó hallgatók aránya a teljes hallgatói létszámhoz képest (a távoktatás kivételével) egy adott évben 2 oktatói és személyzeti mobilitás: az Erasmus és a Ceepus programban kiutazó oktatói és személyzet (nem oktatói státuszban dolgozó alkalmazottak) aránya a teljes alkalmazotti létszámhoz képest egy adott évben 3 A végzős évfolyamon ténylegesen oklevelet szerző hallgatók aránya (azoknak a hallgatóknak a száma, akik az abszolutórium után 12 hónappal még a nyelvtudás hiánya miatt nem kaptak oklevelet, az adott évben abszolutóriumot szerző összes hallgató számához képest). 50% 25% (- )25% Mivel ezeknél az intézményeknél az oktatáson van a hangsúly, a kutatási területen elért nemzetközi eredményeiket nem számoljuk bele a teljes arányba. Ezen a területen nyilván nem is tudnának versenyezni a kutató egyetemekkel. Itt azt tartjuk fontosnak, hogy a hallgatóik a számára megfelelő felkészülési lehetőséget adjanak a külföldi mobilitásra (ezért negatív indikátort is használunk azok esetében, ahol a hallgató jelentős száma nem szerez diplomát a nyelvtudás hiánya miatt. Mivel kisebb, inkább szakfőiskolákról van szó, a nemzetközi kampusz megteremtése nem várható el. (Ennél a kategóriánál kilóghat a sorból a Nemzetközi Üzleti és a Budapesti Gazdasági.) 19

20 Megoldandó feladatok a nemzetköziesítés területén Az eddigiek alapján levonhatjuk azt a következtetést, hogy a felsőoktatási rangsorhoz használt adatokat megalapozzuk, és minden érintett számára elfogadhatóvá tegyük a nemzetköziesítés területén kialakított rangsort, a következő feladatok elvégzésére mindenképpen szükség lenne: 1. Létre kell hozni egy nemzetköziesítési stratégiát a magyar felsőoktatás számára. 2. Minél több oktató és személyzet részére lehetőséget kell nyújtani ahhoz, hogy idegen nyelvet sajátítson el olyan szinten, hogy képes legyen a kampuszon megjelenő külföldi hallgatókkal az interakcióra, oktatásra. 3. Növelni kell az idegen nyelven folyó képzések számát, illetve az ezekre beiratkozó magyarországi hallgatók arányát. 4. Javítani kell a hallgató szolgáltatásokat és a magyar felsőoktatás marketingjét. 5. Minél több hallgató részére lehetőséget kell nyújtani ahhoz, hogy idegen nyelvet sajátítson el olyan szinten, hogy képes legyen a kampuszon megjelenő külföldi hallgatókkal az interakcióra, vagy az idegen nyelven történő tanulásra és a külföldi tanulmányokra. 6. Az ösztöndíjak teljes körű, intézményi szintű nyilvántartásához fejleszteni kell az ETR és a Neptun szoftvereket (legyenek idegen nyelven is elérhetők a kezelő felületek és a súgók; legyenek a szoftverek képesek a nem forintos átutalások rögzítésére). 7. Együtt kell működni az idegenrendészeti szerveknek és az oktatási tárcának, a 3. országokból bejövő hallgatók vízum- és egyéb ügyeinek megkönnyítése érdekében. 20