Az Ön szociális biztonsági jogai. a Cseh Köztársaságban

Átírás

1 Az Ön szociális biztonsági jogai a Cseh Köztársaságban

2 A tájékoztatóban szereplő információkat az EU szociális védelemről szóló kölcsönös tájékoztatási rendszerének (MISSOC) nemzeti kapcsolattartóival szoros együttműködésben állítottuk össze és tettük naprakésszé. A MISSOC hálózatáról további tájékoztatás olvasható a következő címen: A tájékoztató általánosan ismerteti az egyes országokban alkalmazandó szociális biztonsági előírásokat..részletesebb információkat a MISSOC egyéb kiadványaiban talál,amelyek a fenti hivatkozásra kattintva érhetők el. Felveheti a kapcsolatot a tájékoztató I. mellékletében felsorolt illetékes hatóságokkal és intézményekkel is. Az Európai Bizottság, valamint a nevében eljáró személyek nem vállalnak felelősséget az ebben a kiadványban szereplő információk felhasználásáért. Európai Unió, 2012 Sokszorosítás a forrás megjelölésével megengedett július 2

3 TARTALOMJEGYZÉK I. fejezet: Általános tudnivalók, szervezet és finanszírozás... 5 Általános tudnivalók... 5 A szociális védelem szerkezete... 5 Finanszírozás... 7 II. fejezet: Egészségügyi ellátások... 8 Mikor jogosult egészségügyi ellátásokra?... 8 Finanszírozott ellátások... 8 Az egészségügyi ellátások igénybevétele... 9 III. fejezet: Táppénz...10 Mikor jogosult táppénzre?...10 Finanszírozott ellátások...10 A táppénz igénybevétele...11 IV. fejezet: Anyasági és apasági ellátások...12 Mikor jogosult anyasági vagy apasági ellátásokra?...12 Finanszírozott ellátások...12 Az anyasági és az apasági ellátások igénybevétele...13 V. fejezet: Rokkantsági ellátások...14 Mikor jogosult rokkantsági ellátásokra?...14 Finanszírozott ellátások...14 A rokkantsági ellátások igénybevétele...15 VI. fejezet: Öregségi nyugdíjak és ellátások...16 Mikor jogosult öregségi ellátásokra?...16 Finanszírozott ellátások...16 Az öregségi ellátások igénybevétele...17 VII. fejezet: Túlélő hozzátartozói ellátások...19 Mikor jogosult túlélő hozzátartozói ellátásokra?...19 Finanszírozott ellátások...19 A hozzátartozói ellátások igénybevétele...20 VIII. fejezet: Munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetében nyújtott ellátások...21 Mikor jogosult munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetében nyújtott ellátásokra?...21 Finanszírozott ellátások...21 Munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetében nyújtott ellátások igénybevétele...23 IX. fejezet: Családi ellátások...24 Mikor jogosult családi ellátásokra?...24 Finanszírozott ellátások...25 A családi ellátások igénybevétele...25 X. fejezet: Munkanélküliség...26 Mikor jogosult munkanélküli-ellátásokra?...26 Finanszírozott ellátások...26 A munkanélküli-ellátások igénybevétele...27 XI. fejezet: Minimumjövedelem...28 Mikor jogosult a minimumjövedelemhez kapcsolódó ellátásokra?...28 Finanszírozott ellátások...28 A minimumjövedelemhez kapcsolódó ellátások igénybevétele...28 XII. fejezet: Tartós ápolás-gondozás...30 Mikor jogosult tartós ápolás-gondozásra?...30 Finanszírozott ellátások július 3

4 Tartós ápolás-gondozás igénybevétele...30 Melléklet: Az intézmények kapcsolattartási adatai és hasznos honlapok július 4

5 I. fejezet: Általános tudnivalók, szervezet és finanszírozás Általános tudnivalók A Cseh Köztársaság szociális biztonsági rendszere magában foglalja a nyugdíjbiztosítási, a betegbiztosítási és az egészségbiztosítási rendszereket, valamint a nemzeti foglalkoztatáspolitikai rendszert és a nem járulékalapú szociális ellátási rendszert. Az egészségbiztosítási rendszer finanszírozása az egészségbiztosítási pénztárakon keresztül történik. A rendszer más elemeit az állami költségvetésből finanszírozzák. A járulékokat a munkáltatók és a munkavállalók, illetve az önálló vállalkozók fizetik. Az egészségbiztosítási, a nyugdíjbiztosítási és a nemzeti foglalkoztatáspolitikai rendszer minden keresőtevékenységet folytató személy számára kötelező; a betegbiztosítási rendszer a munkavállalók számára kötelező, az önálló vállalkozók számára pedig önkéntes. Ezenkívül bizonyos személyek díjfizetési kötelezettség nélkül biztosítottnak számítanak (a diákok, a szülési szabadságon lévő nők stb.), ha bizonyos feltételek teljesülnek. A betegbiztosítás valamennyi, az országban állandó lakóhellyel rendelkező, ill. a Cseh Köztársaságban székhellyel rendelkező munkáltató által foglalkoztatott személy számára kötelező. Az Európai Unió Cseh Köztársaságban munkavállalóként és önálló vállalkozóként dolgozó polgárai szintén biztosítottak. Bizonyos személyek, például az anyagi forrásokkal nem rendelkező gyermekek (26 éves korig), a nyugdíjasok, a családi támogatások kedvezményezettjei, a szülési szabadságon lévő nők, a munkakeresők stb. vonatkozásában a biztosítási díjakat az állam fizeti. A munkanélküli-biztosítás járulékokból finanszírozott, kötelező társadalombiztosítási rendszer, amely a keresőtevékenységet folytató népesség (köztük az önálló vállalkozók) számára nyújt biztosítási fedezetet és jövedelemfüggő ellátásokat. Az állami szociális támogatási rendszer egy nem járulékalapú rendszer, amelyet az állami költségvetésből finanszíroznak és igazgatása a kijelölt állami szervek feladata. Az állami szociális támogatási rendszeren keresztül az állam különösen azokat a gyermekeket eltartó családokat támogatja, amelyek olyan szociális helyzetben vannak, amelyet a család saját forrásaiból és erejéből nem képes megoldani. Az adókból finanszírozott szociális segélyezési ellátások a szociális szolgáltatási rendszer mellett magukban foglalnak bizonyos, a fogyatékkal élőknek nyújtott egyszeri ellátásokat és felölelik az anyagi rászorultság esetén nyújtott támogatások rendszerét. Ez utóbbi rendszer az elégtelen jövedelemmel rendelkezők számára kiépített rendszer. Alapvető célja az alapvető megélhetési és lakhatási szükségletek kielégítése. A fő feltétel az alacsony jövedelem és az, hogy annak javulása saját erőből (munkavégzés, vagyon és más lehetőségek felhasználása) lehetetlen. A szociális védelem szerkezete Egészségügyi ellátások Az állami egészségügyi ellátás igazgatását ellátó központi hatóság az Egészségügyi Minisztérium (Ministerstvo zdravotnictví), amely többek között az e területre vonatkozó jogszabályi keretet készíti elő. Az egészségbiztosítás minden csehországi állandó lakóhellyel rendelkező vagy a Cseh Köztársaság területén bejegyzett július 5

6 székhellyel rendelkező munkáltató által foglalkoztatott, valamint az európai uniós szabályozások vagy kétoldalú megállapodások alá tartozó személy számára kötelező. A biztosítást nyolc egészségbiztosító társaság nyújtja, amelyek független jogalanyok. A jogosultak szabadon választhatnak az egészségbiztosító társaságok és a saját egészségbiztosító társaságukkal szerződésben álló egészségügyi szolgáltatatók közül. A törvény garantálja a szerződéses szabályokat, valamint az egészségügyi ellátásokhoz való hozzáférést és azok minőségét. Öregségi, rokkantsági, túlélő hozzátartozói pénzbeli ellátások és táppénz A Szociális és Munkaügyi Minisztérium (MOLSA) (Ministerstvo práce a sociálních věcí) a szociális biztonság minden területére (az egészségbiztosítás kivételével) kidolgozza a jogi szabályozást. Az igazgatási feladatok nagy részét a minisztérium felügyelete alá tartozó Cseh Szociális Biztonsági Igazgatási Központ (Česká správa sociálního zabezpečení, CSSZ) területi hivatalai végzik. A Cseh Szociális Biztonsági Igazgatási Központ (Ústředí České správy sociálního zabezpečení, CSSZ) 76 Helyi Szociális Biztonsági Igazgatási Hivatalt (Okresní správa sociálního zabezpečení, OSSZ) felügyel. A CSSZ fő feladata a nyugdíjbiztosítás alaprendszerébe, a betegbiztosítási rendszerbe és a foglalkoztatási politika rendszerébe (munkanélküli-biztosítás és a foglalkoztatáspolitikára vonatkozó programok) fizetendő járulékok beszedése. A CSSZ feladata továbbá az öregségi nyugdíjak és a betegbiztosítási juttatások megállapítása és folyósítása, valamint a biztosított személyek adatainak kezelése (a nemzeti foglalkoztatáspolitikai rendszer kivételével). Munkanélküliség Az egyes régiókban 14 Regionális Munkaügyi Hivatal (Úřad práce) és azok kontaktpontjai működnek, amelyek a Cseh Köztársaság Munkaügyi Hivatalának (DG) felügyelete alá tartoznak, amelyet a MOLSA Munkaerő-piaci Részlege (Sekce trhu práce) irányít. Főként a munkanélküli-ellátás folyósításával, a munkakeresők nyilvántartásával, valamint a foglalkoztatási lehetőségek elősegítésével és létrehozásával foglalkoznak. Ezenkívül foglalkoztatási programokat állítanak össze és szerveznek (munkaközvetítés, pályaorientáció, szakmai újrabeilleszkedés stb.). Család Az állami szociális támogatási rendszerek, amelyek magukban foglalják a családi ellátásokat és a temetési támogatást, a Regionális Munkaügyi Hivatalok (Úřad práce) és azok kontaktpontjai igazgatása alá tartoznak. Ezek a kontaktpontok és hivatalok felelnek az állami szociális támogatási ellátások igazgatásához kapcsolódó valamennyi tevékenységért, különösen az igénylések begyűjtéséért, az igénylők nyilvántartásba vételéért, a szükséges adatok összeállításáért, az országos információs rendszer működtetéséért, az ellátásokat érintő döntéshozatalért és a hivatalos határozatok kibocsátásáért. Szociális segély Az állami költségvetésből (általános adókból) finanszírozott egyszeri és az ismétlődő ellátásokat a Regionális Munkaügyi Hivatalok és azok kontaktpontjai nyújtják. Ezek kötelező vagy választható ellátások a különleges támogatások, lakásátalakításra, gépjármű vásárlására, speciális átalakítására és üzemeltetésére, egyéni szállítás megszerzésére és a vakvezető kutya etetésére július 6

7 Az anyagi rászorultság esetén nyújtott támogatások rendszere alapján a következő ismétlődő vagy egyszeri ellátásokat nyújtják: megélhetési támogatás, lakhatási pótlék és azonnali rendkívüli segítségnyújtás. Az ellátások alacsony jövedelemmel rendelkező személyek rendelkezésére állnak vagy szükséghelyzet fennállása esetére nyújthatók. Az anyagi rászorultság esetén nyújtott támogatást a központi költségvetés (az általános adók) terhére a Regionális Munkaügyi Hivatalok és azok kontaktpontjai biztosítják. A szociális szolgálatok segítséget és támogatást nyújtanak a hátrányos szociális helyzetben lévő személyeknek, valamint ápolási támogatást biztosítanak. Ez utóbbi egy ismétlődő, havi támogatás a tartósan rossz egészségi állapotuk miatt egy harmadik személy segítségére szoruló személyek számára. Az ápolási támogatást a központi költségvetés (az általános adók) terhére a Regionális Munkaügyi Hivatalok és azok kontaktpontjai biztosítják. Tartós ápolás-gondozás A tartós ápolást-gondozást nem egyetlen rendszer biztosítja, hanem részben az Egészségügyi Minisztérium felelősségi körébe tartozó egészségügyi rendszer, részben a Munkaügyi és Szociális Minisztérium által működtetett szociális szolgáltatási rendszer alá tartozik. Finanszírozás A társadalombiztosítási rendszert és a munkanélküli-ellátásokat a munkavállalók és a munkáltatók által fizetett járulékokból finanszírozzák. Az egészségügyi rendszert a járulékokból és az adókból finanszírozzák. A családi ellátások és a szociális segélyek finanszírozása az adókból történik július 7

8 II. fejezet: Egészségügyi ellátások Mikor jogosult egészségügyi ellátásokra? Minden csehországi állandó lakóhellyel rendelkező személy, a Cseh Köztársaság területén bejegyzett székhellyel rendelkező vállalat munkavállalói és a cseh jog hatálya alá tartozó önálló vállalkozók kötelező egészségbiztosítással rendelkeznek, és jogosultak állami egészségügyi ellátásra. Finanszírozott ellátások A biztosítottak szabadon választhatnak egy, a saját biztosítótársaságukkal szerződésben álló elsődleges egészségügyi ellátást nyújtó orvost. Új orvost háromhavonta választhatnak. Egészségügyi szolgáltatót a beteg korlátozás nélkül, szabadon választhat. Általános orvosnál, szakorvosnál vagy fogorvosnál történő klinikai vizsgálatért 30 CZKt (1,16 EUR), segélyhívó szolgálatnál praktizáló orvos által végzett vizsgálatért 90 CZK-t (3,49 EUR) kell fizetni. Korházi tartózkodásért (intézményi gondozásért és átfogó balneológiai kezelésért) díjat kell fizetni. A díj napi 100 CZK (3,88 EUR). Az előírt költségek megfizetése alól az alábbi kategóriákba tartozó személyek mentesülnek: gyermekotthonokban elhelyezett személyek; nevelőotthonban elhelyezett gyermekek; fogyatékkal élők vagy idősek otthonában elhelyezett személyek, ha (a más jogi rendelkezésekben meghatározottak szerinti) maradék minimumjövedelmük kevesebb, mint 800 CZK (31 EUR); azok a személyek, akikre vonatkozóan a bíróság védett bánásmódot írt elő; akikről megállapították, hogy anyagilag rászorulók; fertőző megbetegedések miatt kezelésre kötelezett személyek. Ezeket a költségeket nem kell továbbá megfizetni a megelőzést szolgáló vizsgálatok, bizonyos betegek (köztük terhes nők) számára nyújtott klinikai ellátások, hemodialízis, laboratóriumi vagy diagnosztikai vizsgálatok, vérátömlesztést végző orvos által végzett vizsgálat, valamint 18 év alatti gyermekek esetében. A járóbeteg-ellátás költségei a gyógyszerek és a gyógyászati eszközök vonatkozásában fizetett önrészt jelentik. Jogszabályi előírás szerint minden orvosi rendelvény után 30 CZK-t (1,16 EUR) kell fizetni. Az ezen költségek alóli kivételek a fentiekkel megegyezőek. A fogászati szolgáltatásokat egy meghatározott árlista alapján térítik meg, a betegnek pedig nem magának kell viselnie a költségeket, amennyiben a törvény másképp nem rendelkezik július 8

9 Az egészségügyi ellátások igénybevétele A betegek az egészségügyi ellátást közvetlenül igénybe vehetik, és ezt nem korlátozza szűrőrendszer. Az egyetlen korlátozás azokra az esetekre vonatkozik, amikor a betegek egy nem sürgős kezelést az állami egészségbiztosítás terhére kívánnak igénybe venni: a szolgáltatónak szerződéses viszonyban kell állnia az érintett személy egészségbiztosító társaságával. Az elsődleges orvos vagy egy szakorvos beutalójával rendelkező beteg a szerződött kórházak közül szabadon választhat július 9

10 III. fejezet: Táppénz Mikor jogosult táppénzre? A betegbiztosítás a munkavállalók kötelező társadalombiztosítási rendszerének része, amely alapján a munkavállalók jövedelmük arányában nyújtott ellátásokban részesülnek. Az önálló vállalkozók számára ez a biztosítási rendszer önkéntes alapon elérhető. A havi 2000 cseh koronánál (78 EUR) kevesebbet kereső vagy a havi 14 egymás követő napnál kevesebbet dolgozó munkavállalók számára nem kötelező a biztosítás megkötése. A munkavállalók betegbiztosítási rendszere négyféle juttatást határoz meg: táppénz; családtagok ápolása esetén nyújtott ellátások; terhességi és anyasági ellátás; anyasági ellátás. Az önálló vállalkozók számára a betegbiztosítás önkéntes, és betegbiztosítási ellátásokat és anyasági ellátásokat nyújt. Betegbiztosítási ellátásokat az igénylő (orvos által igazolt) munkaképtelensége esetén a betegség huszonkettedik naptári napjától fizetnek. A negyedik munkanaptól a huszonegyedik munkanapig a munkáltató a betegség miatt kieső minden munkanapra bérkompenzációt fizet. Nincs szükség munkában töltött időre vagy jogosultságot nyújtó időszakra. Az ellátásra való jogosultsághoz az önkéntes biztosítással rendelkező, és a fizetendő betegbiztosítási járulékok összegét kiválasztó önálló vállalkozóknak az ideiglenes munkaképtelenség bekövetkezését megelőzően legalább három hónapig egy önálló vállalkozóknak szóló betegbiztosítási rendszer tagjának kellett lenniük. A családtag ápolása esetén nyújtott ellátás pénzügyi támogatást biztosít a beteg gyermeket vagy beteg családtagot gondozó munkavállalók számára. Feltételek: a beteg a munkavállalóval közös háztartásban él (a tíz évesnél fiatalabb gyermekek kivételével), senki más nem tudja az ápolást biztosítani és nincs lehetőség kórházi ápolásra. Finanszírozott ellátások A megállapított ellátás összege az utolsó 12 havi bruttó jövedelem alapján számított napi referenciaösszegen (számítási alap) alapul, az alábbiak figyelembevételével: 825 CZK-ig (32 EUR): 90%; 825 CZK-tól (32 EUR) CZK-ig (48 EUR): 60%; CZK-tól (48 EUR) CZK-ig (96 EUR): 30% CZK (96 EUR) felett: nem veszik számításba. A betegbiztosítási juttatásokat a napi referenciaösszegből a következő százalékos arányok alapján számítják ki: július 10

11 családtagok ápolása esetén nyújtott ellátások; a napi referenciaösszeg 60%-a; táppénz: a tizenötödik naptári naptól a napi referenciaösszeg 60%-a. Ezeket a juttatásokat naptári napra biztosítják. E juttatásokat a munkaképtelenség végéig, illetve a teljes vagy részleges rokkantság megállapításáig, de legfeljebb a munkaképtelenség kezdetétől számított egy éven keresztül folyósítják. Foglalkozási megbetegedés vagy munkahelyi baleset okozta munkaképtelenség esetén az öregségi nyugdíjasoknak és a teljes rokkantsági nyugdíj kedvezményezettjeinek a munkaképtelenség idejére folyósítják. Egy naptári éven belül legfeljebb 70 napra, vagy ha a munkaképtelenség két naptári évre esik, akkor 70 napos időszakra biztosítható. A napi referenciaösszeget a havi bruttó átlagjövedelem alapján számítják ki; A családtagok ápolása esetén nyújtott ellátásokat legfeljebb az első kilenc naptári napra nyújtják, vagy legfeljebb tizenhat naptári napra, ha a munkavállaló egyedül él és a kötelező iskoláit még be nem fejezett gyermeket nevel, aki e nélkül egyedül lenne; A táppénz igénybevétele A betegbiztosítási ellátás iránti igényléseket az orvos által hitelesített formanyomtatványon kell benyújtani a betegség első napjától. A munkavállalók igényléseiket munkáltatójukon, az önálló vállalkozók a szociális biztonsági kérdésekkel foglalkozó körzeti igazgatáson keresztül nyújtják be. Minden munkavállaló, akinek megszűnik a munkaviszonya, de akit még véd az úgynevezett oltalmi idő, juttatásokra jogosult. Az oltalmi idő a munkaviszony megszűnésétől számított 7 napig tart. Amennyiben a munkavállaló az előző munkahelyén ennél rövidebb ideig dolgozott, az oltalmi idő csak a ténylegesen ledolgozott napok számával megegyező július 11

12 IV. fejezet: Anyasági és apasági ellátások Mikor jogosult anyasági vagy apasági ellátásokra? A szülés előtti és a szülés utáni ellátáson felül, beleértve az ingyenes szülést és a kórházi ellátást, a szociális biztonsági rendszer anyasági és apasági pénzbeli ellátásokat nyújt. Az anyasági ellátásra való jogosultsághoz a munkavállalóknak a gyermek születését megelőző két évben a betegbiztosítás számára legalább 270 napra vonatkozó járulékfizetést kellett teljesíteniük. Az önálló vállalkozóknak a gyermek születését megelőző egy évben legalább 180 napon át betegbiztosítási díjat és az önálló vállalkozók betegbiztosításának járulékot kellett fizetniük. Anyasági kompenzációs támogatásban részesül a terhes munkavállaló, vagy a szülést követő kilencedik hónapig az anya, ha terhessége miatt egy másik, kevésbé jól fizetett állásba helyezték. Finanszírozott ellátások Az anyasági ellátás a referenciaösszeg 70%-a. Az anyasági támogatást legfeljebb 28 hétre, vagy ikerszülés esetén, ha az anya legalább két gyermekét neveli, vagy nem házas, özvegy, elvált vagy más jelentős ok miatt egyedülálló, vagy élettárssal nem él együtt, akkor 37 hétre biztosítják. Az anyasági támogatást legfeljebb 22 hétre, vagy a gyermek nyolchónapos koráig kivételesen 31 hétre biztosítják, ha az illetékes szervezet határozata alapján tartós gondozásba vesznek egy gyermeket, vagy egy olyan gyermeket vesznek gondozásba, akinek az anyja elhalálozott, vagy egy olyan nőnek a férje gondozásába adott gyermeket vesznek gondozásba, aki egészségügyi okokból nem gondoskodhat vagy nem képes gondoskodni a gyermekről, és aki nem részesül pénzbeli anyasági támogatásban; A támogatás összege az áthelyezés előtti munkahelyen kapott napi átlagkereset és az új munkahelyen fizetett napi jövedelem különbözete. A napi referenciaösszeget a havi bruttó jövedelem alapján számítják ki, az alábbiak szerint: 825 CZK-ig (32 EUR): 100%; 825 CZK-tól (32 EUR) CZK-ig (48 EUR): 60%; CZK-tól (48 EUR) CZK-ig (96 EUR): 30%; CZK (96 EUR) felett: nem veszik számításba. Az anyasági kompenzációs támogatásokat legfeljebb a szülési szabadság kezdetéig, majd ez utóbbit követően a szülés utáni kilencedik hónap végéig biztosítják. Az oltalmi idő továbbra is hat hónap azoknak a nőknek az esetében, akiknek a munkaviszonya terhességük alatt szűnt meg. Ugyanez vonatkozik az önálló vállalkozókra is július 12

13 Az anyasági és az apasági ellátások igénybevétele Az anyasági ellátás igényléséhez a terhesség orvos általi igazolása szükséges. A szülői gondoskodás átvételével gyermeket örökbefogadó nőknek anyasági támogatás iránti igénylésüket írásban kell benyújtaniuk július 13

14 V. fejezet: Rokkantsági ellátások Mikor jogosult rokkantsági ellátásokra? Három rokkantsági fokot ismernek el. A harmadfokú rokkantság azt jelenti, hogy a keresőtevékenység végzésére való képesség legalább 70%-kal csökkent. A másodfokú rokkantsági esetében a keresőtevékenység végzésére való képesség 50-69%-kal csökkent, az elsőfokú rokkantság esetében pedig 35-49%-kal. Az elsőfokú rokkantság jelenti a keresőképtelenség minimális szintjét, amely ellátásra való jogosultságot biztosít. A juttatás igénybevételéhez szükséges minimális biztosítási idő attól függ, hogy a fogyatékosság milyen életkorban jelentkezett: 20 év alatt: egy évnél rövidebb biztosítási idő elegendő; 20 és 22 éves kor között: egy év; 22 és 24 éves kor között: két év; 24 és 26 éves kor között: három év; 26 és 28 éves kor között: négy év; 28 és 38 éves kor között: öt év. 38 éves kor felett: öt év (az utolsó tíz évben) vagy tíz év (az utolsó 20 évben) Ha a biztosított 28 és 38 év közötti, a biztosítási évek minimális számát a rokkantság bekövetkezését megelőző tíz éves referencia-időszakban vizsgálják. Ha a biztosított 38 év feletti, a referencia-időszak tíz vagy húsz év (lásd fent). Harmadik fokú rokkantsági nyugdíjban részesülnek azok a személyek, akiknél a fogyatékosság 18 éves koruk előtt jelentkezett ( gyermekkoruktól fogyatékkal élő személyek ). Finanszírozott ellátások A biztosítási fedezet a rokkantság bekövetkezésétől a felépülésig vagy 65 éves korig tart. Ha a fogyatékkal élő eléri a nyugdíjkorhatárt, öregségi nyugdíjat igényelhet, amelyet akkor folyósítanak, ha ennek összege magasabb. A juttatás összegét meghatározó tényezők az átlagjövedelem és a biztosítási idő. Minden nyugdíj két részből áll: egy havi CZK (87 EUR) összegű átalány és a jövedelem százalékában meghatározott összeg, amelyet az egyéni számítási alap és a biztosítási járulékfizetési évek alapján állapítanak meg. A százalékban meghatározott legkisebb összeg 770 CZK (30 EUR). Az egyéni számítási alap a rokkantság bekövetkezését megelőző tíz év bruttó átlagjövedelmén alapul. Ez a referencia-időszak eredetileg tíz év volt, de a 30 naptári év eléréséig évente egy évvel megnövelik. Jelenleg 1985-től minden jövedelmet tartalmaz. A képlet nyugdíjtípusonként eltérő. A harmadfokú rokkantsági nyugdíj esetében biztosítással fedezett évenként az egyéni számítási alap 1,5%-a. A másodfokú és az elsőfokú rokkantsági nyugdíj esetében biztosítással fedezett évenként az egyéni számítási alap 0,75%-a, illetve 0,5%-a. A gyermekkoruktól fogyatékkal élő személyek esetében a százalékos arány az éves általános számítási alap 45%-a, amelyet a havi július 14

15 nemzeti átlagbér alapján, a nyugdíj biztosítását megelőző évre vonatkozó egyéni számítási alapra megállapított levonások alkalmazásával határoznak meg. Ezt a képletet alkalmazzák a legalább 15 éves (a jóváírt járulékfizetési időt nem tartalmazó) biztosítási időt igazoló személyek esetében, akiknek a nyugdíja különben alacsonyabb lenne. Különleges előírások A járulékfizetés nélküli időszakokat (általában a nyugdíjakra vonatkozóan) a következő személyeknek írják jóvá: középfokú iskolában vagy egyetemen nappali képzésben részt vevő diákok a január 1. előtt folytatott tanulmányi időszak tekintetében (18 éves kor után legfeljebb hat év); a Munkaügyi Hivatalnál regisztrált álláskeresők a munkanélküli-ellátás folyósításának idejére (legfeljebb három év az 55 évesnél idősebbek és legfeljebb egy év az 55 évnél fiatalabbak esetében); képzésben részt vevő csökkent munkaképességű személyek; polgári vagy katonai szolgálatot teljesítők; legfeljebb négyéves gyermeket (ha a gyermek különleges gondozást igénylő, tartós, súlyos fogyatékkal él, akkor legfeljebb tízéves gyermeket) nevelő személyek; fogyatékkal élő személyt gondozó személyek; harmadfokú rokkantsági nyugdíjban részesülők a nyugdíjkorhatár eléréséig. A többféle nyugdíj igénylésére jogosult személyek: öregségi és rokkantsági nyugdíjak: csak egy, azaz a magasabb összegű nyugdíjat kaphatják; öregségi, bármilyen fokú rokkantsági nyugdíj, valamint özvegyi vagy árvasági nyugdíj: a magasabb összegű teljes nyugdíjban és a másik nyugdíj felében részesülnek. A családi ellátások a rokkantsági nyugdíjjal halmozhatók. A munkanélküli-ellátás az elsőfokú és a másodfokú rokkantsági nyugdíjjal halmozható. A rokkantsági nyugdíj és a keresőtevékenységből származó jövedelem halmozása tekintetében nincs korlátozás. Rehabilitáció A rehabilitáció az egészségügyről szóló jogszabályok alapján történik. Ide tartozhatnak az orvosi szűrővizsgálatok, a különleges kezelések (gyógyfürdőkben), ambuláns kezelések gyógyfürdőkben, különleges kezelések igénybevételére szóló utalványok, kötelező különleges kezelések, szakorvos által javasolt rehabilitációs kezelések. Az ápolási juttatás azoknak a személyeknek is jár, akik naponta, személyesen és rendszeresen gondoznak egy részlegesen, meghatározó mértékben vagy teljesen fogyatékos családtagot vagy egy másik személyt. A támogatást a szociális támogatási rendszer alapján nyújtják. A rokkantsági ellátások igénybevétele A Cseh Szociális Biztonsági Igazgatás által kijelölt orvos dönt az egyes betegek munkaképtelenségének szintjéről július 15

16 VI. fejezet: Öregségi nyugdíjak és ellátások Mikor jogosult öregségi ellátásokra? A minimális járulékfizetési idő 17 év, ha az igénylő már elérte a férfiakra vonatkozó törvényes nyugdíjkorhatárnál öt évvel idősebb kort. A nyugdíj törvényes nyugdíjkorhatár elérésekor történő igénybevételéhez legalább 28 év biztosítási idő szükséges, amennyiben az igénylő a nyugdíjkorhatárt 2012-ben elérte. A szükséges biztosítási idő minimuma 2018-tól kezdődően folyamatosan nő 35 évre. A nyugdíjkorhatár a férfiak és a nők tekintetében eltérő. A férfiak 62 év és négy hónapos korukban vonulhatnak nyugdíjba, míg a nőknél a nyugdíjkorhatár az általuk nevelt gyermekek számától függ: nincs gyermek: 60 év és nyolc hónap; egy gyermek: 59 év és nyolc hónap; két gyermek; 58 év és nyolc hónap; három vagy négy gyermek: 57 év és nyolc hónap; legalább 5 gyermek: 56 év és nyolc hónap. A nyugdíjkorhatárt a férfiak esetében évente két hónappal, a nők esetében évente négy hónappal fokozatosan, a férfiak, valamint a gyermektelen és az egygyermekes nők esetében 65 éves korig, a kétgyermekes vagy többgyermekes nők esetében 62 éves korról 64 éves korig emelik. Finanszírozott ellátások Összegek A nyugdíj összegét meghatározó tényezők az átlagjövedelem és a biztosítási idő. A nyugdíj számítási módszere, illetve képlete a következő két elemet tartalmazza: egy havi CZK (87 EUR) alapösszeg és a jövedelemtől függő százalékos összeg, amelyet az egyéni számítási alap és a biztosítási járulékfizetési évek alapján állapítanak meg (biztosítással fedezett évenként az egyéni számítási alap 1,5%-a). A százalékban meghatározott legkisebb összeg havi 770 CZK (30 EUR). Az egyéni számítási alap a nyugdíjba vonulást megelőző tíz év bruttó átlagjövedelmén alapul. Ez az időszak eredetileg tíz év volt, de a 30 naptári év eléréséig évente egy évvel megnövelik. Jelenleg ez az időszak az 1985 óta szerzett jövedelmeket öleli fel. Valamennyi figyelembe vett jövedelmet az átlagbérre vonatkoztatva indexálják. Az egyéni számítási alapot ezekből a bruttó jövedelmekből állapítják meg, a következő képlet alkalmazásával: CZK-ig (427 EUR): 100%-ban veszik figyelembe; CZK-tól (427 EUR) cseh koronáig (1095 EUR): 30%-ban veszik figyelembe; CZK (1095 EUR) felett: 10%-ban veszik figyelembe július 16

17 Kiigazítás A nyugdíjakat minden év januárjában rendszeresen, legalább az (előző év júliusát megelőző 12 hónapra vonatkozó) áremelkedés mértékével megegyezően és az (előző év január 1-jét megelőző 12 hónapra vonatkozó) reálbér-növekedés legalább egyharmadával valorizálják. A nyugdíjak kormányhatározattal valorizálhatók a jogi eljárás felgyorsítása, valamint annak érdekében, hogy összegük folyamatosan tükrözze az árak és a bérek növekedését. A meglévő és az újonnan biztosított nyugdíjak, valamint a nyugdíjak és a jövedelmek közötti arány megőrzése érdekében az egyéni számítási alapra vonatkozó küszöbértékeket rendszeresen valorizálják. Nincs jövedelemkorlát; bármilyen jövedelem megengedett. Korengedményes és halasztott nyugdíj A jövedelemfüggő nyugdíjak összegét minden (még a nem teljes) 90 napos időszakokra vonatkozóan 0,9%-kal csökkentik, ha a nyugdíj folyósítása a rendes nyugdíjkorhatárt megelőző 720 napos referencia-időszakban történik, az ezt a referencia-időszakot megelőző, legfeljebb további három évben pedig minden 90 napos, nyugdíj-folyósítási időszakra vonatkozóan 1,5%-kal csökkentik. A rendes nyugdíjkorhatár után legalább 90 nappal igénybevett nyugdíj halasztott nyugdíjnak tekintendő. Az öregségi nyugdíj elhalasztása alatti, minden egyes 90 napos keresőtevékenységgel töltött időszak a számítási alap 1,5%-os növekedését eredményezi. Mindaddig, amíg az öregségi nyugdíj kedvezményezettje keresőtevékenységet folytat (és csak nyugdíja felét kapja), nyugdíja minden 180 naptári napos időszakra vonatkozóan 1,5%-kal emelkedik, illetve minden 360 napos időszakra 0,4%-kal emelkedik, ha a kedvezményezett keresőtevékenységet folytat és teljes nyugdíjban részesül. Az öregségi ellátások igénybevétele A Cseh Köztársaságban a munkáltatók és a munkavállalók járulékaiból finanszírozott kötelező társadalombiztosítási rendszer van érvényben, amely a biztosítási idő függvényében a keresethez kapcsolódó ellátásokat garantál. A nyugdíjakat általában a társadalombiztosítási rendszeren keresztül nyújtják. Ez a biztosítás a biztosítási idő függvényében a keresethez kapcsolódó ellátásokat garantál. A biztosítás a munkavállalók és a hasonló helyzetűnek minősülő személyek (például a középfokú iskolai vagy egyetemi képzésben részt vevő diákok a január 1. előtt folytatott tanulmányi időszakok tekintetében, a munkanélküliek, a gyermekeket/fogyatékkal élő személyeket gondozók, a katonai szolgálatra behívottak stb.), valamint az önálló vállalkozók számára kötelező. A nyugdíjbiztosításról szóló törvényben felsorolt és az abban meghatározott feltételeknek megfelelő személyek kötelesek járulékot fizetni ebbe a biztosítási rendszerbe. A járulékfizetők nagy része a törvény alapján, külön biztosításkötés nélkül fizeti a járulékokat a biztosítónak. Kivételt képeznek azok a személyek, akik az I-IV. szintű gondozásra szorultsági körbe tartozó, (tíz évesnél fiatalabb) gyermekről vagy a II-IV. szintű gondozásra szorultsági körbe tartozó, időskorú személyről személyesen gondoskodnak, feltéve, hogy velük közös háztartásban élnek (közeli rokonok esetében a közös háztartásra vonatkozó feltételnek nem kell megfelelni). Ebben az esetben az érintett személy valamely július 17

18 nyugdíj iránti kérelmével kapcsolatban az ápolási időszak után vagy alatt az ápolási időszak megállapítására vonatkozó igénylés benyújtásával csatlakozhat a nyugdíjbiztosítási rendszerhez. A kérelmeket a gondozást ellátó személy állandó lakóhelye szerinti körzeti szociális biztonsági igazgatáshoz kell benyújtani. Önálló vállalkozók Az önálló vállalkozóknak az állandó lakóhelyük szerinti körzeti szociális biztonsági igazgatást (vagy ha a Cseh Köztársaságban nem rendelkeznek állandó lakóhellyel, akkor az önálló tevékenység gyakorlásának helye szerinti körzeti szociális biztonsági igazgatást) tájékoztatniuk kell az önálló tevékenység megindításáról vagy újraindításáról, vagy az önálló vállalkozói jogállás megszüntetéséről, a bejelentési kötelezettséggel járó esemény bekövetkezésének havát követő hónap nyolcadik napján belül. Önkéntes biztosítás A 18 év feletti személyek önkéntes alapon, a biztosítóhoz benyújtott kérelmet követően járulékot fizethetnek a nyugdíjbiztosításnak, ha a járulékfizetés azokra az időszakokra vonatkozik, amikor: munkanélküli-ellátásra nem jogosult munkakeresőként nyilvántartottak, amennyiben ez az időszak meghaladja a törvényben meghatározott egy (három) évet; középfokú, felsőfokú vagy egyetemi képzésben vesznek részt és a törvény hatálya alá tartoznak, a 18 éves kort követő első hat év kivételével (amennyiben január 1. előtt a törvény erről rendelkezett); a Cseh Köztársaság diplomáciai szolgálatánál dolgozó személy házastársaként külföldön tartózkodók; külföldön jövedelemszerző tevékenységet folytatnak; az önkéntes szolgálatra vonatkozó törvény alapján a kiküldetést elrendelő szervezettel kötött megállapodás alapján önkéntes munkát végeznek. A három említett esetben a biztosításnak történő járulékfizetési kérelem a nyugdíjigénylés benyújtását megelőzően bármikor benyújtható és a díjak fizethetők. A külföldön jövedelemszerző tevékenységet folytató vagy önkéntes szolgálatot teljesítő személy a díjakat visszamenőlegesen legfeljebb a biztosítási kérelem benyújtását megelőző kétéves időszakra fizetheti. Minden 18 év feletti személy önkéntes alapon járulékot fizethet egy nyugdíjbiztosítónak, de visszamenőlegesen legfeljebb a biztosítónak történő járulékfizetésre vonatkozó kérelem benyújtását megelőző egy évre. Összesen így legfeljebb 10 év nyugdíjbiztosítási idő szerezhető. A kérelmeket a kérelmező állandó lakóhelye szerinti körzeti szociális biztonsági igazgatáshoz kell benyújtani. A nyugdíjbiztosítás a következő nyugdíjakat nyújtja: öregségi nyugdíj; rokkantsági nyugdíj; özvegyi nyugdíj és árvasági nyugdíj július 18

19 VII. fejezet: Túlélő hozzátartozói ellátások Mikor jogosult túlélő hozzátartozói ellátásokra? Túlélő hozzátartozói nyugdíjra jogosultak az özvegyek és az árvák. A túlélő hozzátartozói nyugdíjjogosultság feltételei akkor teljesülnek, ha az elhunyt biztosított öregségi nyugdíj vagy rokkantsági nyugdíj kedvezményezettje vagy jogosultja volt, vagy ha munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés következtében hunyt el. Az árvák jogosultak túlélő (árvasági) nyugdíjra, amennyiben az elhalálozott szülő elérte a rokkantsági nugdíjjogosultsághoz szükséges évek számának legalább a felét (vagyis 2 év és 6 hónapot az elmúlt tíz évben, vagy 5 évet az elmúlt 20 évben). Ezenfelül eltartottnak kell lenniük, és 26 évnél fiatalabbnak, ha tanulmányokat folytatnak vagy szakmai képzésre járnak. Finanszírozott ellátások Összegek Túlélő hozzátartozói nyugdíj: alapösszeg: havi CZK (87 EUR) meghatározott összegű juttatás; százalékban meghatározott összeg: annak az alapösszegnek az 50%-a, amelyre az elhunyt biztosított jogosult volt vagy jogosult lett volna. Újraházasodás esetén a nyugdíj megszűnik, és 12 havi nyugdíjnak megfelelő átalányösszeget folyósítanak. Árvák: alapösszeg: havi CZK (87 EUR) meghatározott összegű juttatás; százalékban meghatározott összeg: Egyik szülőt elvesztő árvák: százalékban meghatározott összeg: annak az alapösszegnek az 40%-a, amelyre az elhunyt biztosított jogosult volt vagy jogosult lett volna. Mindkét szülőt elvesztő árvák: a szülők nyugdíjának 40%-át kapja. Minimálnyugdíj: alapösszeg: átalányösszegű ellátás: havi CZK (87 EUR); százalékban meghatározott összeg: Özvegy(ek): havi 385 CZK (15 EUR); Egyik szülőt elvesztő gyermekek és árvák: havi 308 CZK (12 EUR). Özvegyi nyugdíjat mindig a házastárs halálától számított egy évig biztosítanak. Ezen időszak után is tovább folyósítják, ha a túlélő házastárs: elérte a nyugdíjkorhatárt; életkora tekintetében kevesebb mint négy év van hátra a férfiakra vonatkozó nyugdíjkorhatár eléréséig; rokkantsága harmadfokú; eltartott gyermeket lát el vagy július 19

20 gyermeket nevel vagy elhunyt házastársa vele egy háztartásban élő, I-IV. gondozásra szorultsági szintű szülőjéről gondoskodik. A hozzátartozói ellátások igénybevétele A kérelmeket a kérelmező állandó lakóhelye szerinti körzeti szociális biztonsági igazgatási irodához kell benyújtani július 20