RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/

Átírás

1 RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/ Előterjesztést készítette:vargáné Fodor Rita pü.csop.v. Előterjeszti:Tömör Józsefné aljegyző Gyermek- és szociális étkeztetés, valamint szociális ellátás 2012.évi térítési díjának megállapítása ELŐTERJESZTÉS a képviselő-testület március 23-i ülésére Tárgyalja Ülés Szavazás Szociális bizottság Nyílt Nyílt szavazás Pénzügyi és Városüzemeltetési Bizottság Zárt Titkos szavazás Közbeszerzési Bizottság Egyszerű többség Képviselő-testület Minősített többség 1 A tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatása Tisztelt Képviselő - testület! A szociális és gyermekvédelmi törvény alapján a személyes gondoskodás körébe tartozó szociális és gyermekjóléti szolgáltatások - szociális és gyermekétkeztetés - intézményi térítési díját a fenntartó állapítja meg. Intézményi térítési díj az ellátás tényleges költségét tartalmazza: - gyermekétkeztetés esetén azonos az élelmezési nyersanyag normával, az élelmezési nyersanyag költségének egy ellátottra jutó napi összegével. Az élelmezéssel kapcsolatos rezsi költség nem hárítható át. - szociális étkezők, konyhák szolgáltatásait igénybe vevő külső étkezők és alkalmazottak - étkeztetése esetén az élelmezés nyersanyag költsége valamint az étkeztetéssel kapcsolatosan felmerülő közvetlen rezsi költségnek az egy ellátottra jutó öszszege. Az étkeztetés intézményi térítési díjának alapját képező - a 6/2011. (III.30.) önkormányzati rendelettel április 1-től megállapított, és jelenleg is alkalmazott - élelmezési nyersanyag norma módosítását az intézményvezető nem javasolja. A normával az életkori sajátosságoknak megfelelő étkeztetés biztosítható. A hivatkozott rendelettel megállapított nyersanyag normák: általános iskolai napközis ellátás 335 Ft (mely összegből 55 Ft a reggeli, 230 Ft az ebéd, 50 Ft az uzsonna), menzások 230 Ft, külső étkezők és szociális étkezők 230 Ft. Az óvodások áfa nélküli nettó napi élelmezési normája 275 Ft (mely összegből 65 Ft a tízórai,155 Ft az ebéd és 55 Ft az uzsonna). Az intézményi bontások következtében az óvoda január 1. naptól kikerült az áfa körből, alanyi mentessé vált, az élelmezési költség áfá-ja nem igényelhető vissza, így a normát bruttó összegben kell megállapítani, de a fizetendő térítési díjak sem tartalmazhatnak áfá-t, tehát befizetési kötelezettség sem keletkezik. A bruttósítással az élelmezési nyersanyag költség 350 Ft-ra, ezen belül a reggeli 83 Ft-ra, az ebéd 197 Ft-ra, az uzsonna 70 Ftra módosul. 1 oldal a 6 oldalból

2 2012. évi térítési díjak megállapítása i. kt ülésére A felnőtt étkeztetésnél a napi nyersanyag költségen túl, a rezsi költségeket is figyelembe kell venni. A saját üzemeltetésű konyha évi beszámolóban kimutatott közvetlen költségeit figyelembe véve 1 Ft élelmiszerre 1,41 Ft rezsi költség jut, ami kismértékben elmarad az előző évi 1,45 Ft-tól. A rezsiköltség csökkenése miatt a felnőtt étkeztetés intézményi térítési díja 554 Ft, 10 Ft-tal alacsonyabb a tavalyitól. Szociális étkezők intézményi térítési díja : A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény 115. (1) bekezdése alapján a személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások, így a szociális étkeztetés intézményi térítési díja a szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás különbözete. A 115. (9) bekezdése alapján a szolgáltatási önköltség a szolgáltatás kapcsán felmerült ráfordítások (a számvitelről szóló évi C. törvény ai szerinti költségek, önkormányzati intézményeknél az éves költségvetési beszámoló 21. táblája soraiban feltüntetett költségek) egy szolgáltatási egységre (szociális étkezésnél egy ételadag) számított értéke, amelyet az előző év adatai alapján, a tárgyév április 1-jéig kell megállapítani. A szolgáltatási önköltség év közben egy alkalommal korrigálható, ha azt a tárgyidőszaki folyamatok indokolják. A évben 11 fő étkeztetésére Szociális étkezés szakfeladaton eft, ebéd kihordásra ( gépjármű üzemeltetésről felosztott költsége) 469 eft került elszámolásra. A 251 működési nap figyelembe vételével egy ellátott napi élelmezési költsége 649 Ft, egy ebéd lakásra kihordásának költsége 170 Ft. A évi költségvetési törvény szerinti támogatás egy szociális étkezőre Ft/fő/év, ami a 251 ellátotti napot figyelembevételével 221 Ft/fő/nap. Szociális étkezés önköltségének és támogatásának különbözete, a szociális étkezés intézményi térítési díja : 649 Ft -221 Ft= 428 Ft A szociális étkezők jövedelmi és családi viszonyaiktól függően - a 6/2011. (III. 30.) számú önkormányzati rendelet alapján - 10 %-100 % kedvezményben részesülhetnek, melyek fenntartását továbbra is javasoljuk. Jelenleg a szociális étkezést engedélyező határozattal 23 fő rendelkezik, melyből 100 % térítési díjat 19 fő, 60 % térítési díjat 2 fő, 40 % térítési díjat 1 fő, 20 % térítési díjat 1 fő fizet. Személyi térítési díj: Az étkezésért fizetendő napi személyi térítési díj a megállapított intézményi térítési díj jogszabály szerinti normatív támogatással csökkentett és áfá-val növelt összeg. Az áfa mértéke 25 %-ról 27 %-ra emelkedett, mely az iskolások és felnőtt étkezésért fizetendő díjat érintik. Az óvodai térítési díjak után áfá-t fizetni nem kell, mert az intézmény kikerült az áfa körből, alanyi mentessé vált. Kérem a Tisztelt Testületet, hogy az előterjesztést és rendelet tervezetet megtárgyalni és elfogadni szíveskedjen. 2 Előzmények, különösen a témában hozott korábbi testületi döntések, azok végrehajtása Rétság Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6./2011. (III.30.) önkormányzati rendelete a gyermek és szociális étkeztetés térítési díjáról 2

3 2012. évi térítési díjak megállapítása i. kt ülésére 3 Rendelet-tervezet Rétság Város Önkormányzat Képviselő-testületének../2012.(III.) önkormányzati rendelete a gyermek és szociális étkeztetés térítési díjáról Rétság Város Önkormányzat képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993.évi III. törvény (továbbiakban: Szt) 92. (1) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI. tv.(továbbiakban: Gyvt.) 29. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Szt. 59 (1) és 62. (1) bekezdésében, valamint a Gyvt. 41 (1), 94 (2),és 147. (1) meghatározott feladatkörében eljárva a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátások térítési díjáról az alábbi rendeletet alkotja. 1. A rendelet hatálya Rétság Város Önkormányzat által biztosított személyes gondoskodás körébe tartozó gyermek- és szociális étkeztetésre terjed ki. 2. (1) A gyermekétkeztetés intézményi térítési díja az ellátottra jutó napi élelmezési nyersanyag költséggel egyezően a) óvoda (bruttó) 350 Ft b) iskola napközi 335 Ft c) csak ebédlő általános iskolai tanulók 230 Ft (2) Az óvodai és iskolai élelmezési nyersanyag költség megoszlása: a.) Óvoda tízórai 83 Ft ebéd 197 Ft uzsonna 70 Ft Összesen: 350 Ft b.) Iskola tízórai ebéd uzsonna Összesen: 55 Ft 230 Ft 50 Ft 335 Ft 3. (1) A felnőtt étkezők által igénybevett ebéd intézményi térítési díja a napi 230 Ft ebéd nyersanyag költség és a 141 %-os rezsi költség alapján 554 Ft/adag (2) A szociális étkezés intézményi térítési díja 428 Ft/adag (3) Szociális ebéd lakásra szállításának költsége: 170 Ft/adag 4. 3

4 2012. évi térítési díjak megállapítása i. kt ülésére (1) Az óvodai étkezésben részt vevők gyermekek személyi térítési díját e rendelet 2. (1) bekezdés a) pontja szerinti intézményi térítési díj összegének és az igénybevett étkezések számának, valamint a Gyvt ában foglalt normatív kedvezmények figyelembe vételével az intézményvezető állapítja meg. (2) Az étkezésben részt vevő általános iskolai napközis és menzás tanulók személyi térítési díját e rendelet 2. (1) bekezdés b) - c) pontja szerinti intézményi térítési díj 27 % áfá-val növelt öszszegének és az igénybevett étkezések számának, valamint a Gyvt ában foglalt normatív kedvezmények figyelembe vételével az intézményvezető állapítja meg. 5. (1) Szociális étkeztetés és szociális ebéd lakásra szállítása után fizetendő napi személyi térítési díjat az ellátott havi jövedelmétől függően, a 3. (2) és (3) bekezdése szerinti intézményi térítési díj %-ában a Szociális Bizottság az alábbiak szerint állapítja meg. Jövedelem kategória Mindenkori öregségi nyugdíjminimumtól Ft-tal alacsonyabb jövedelemig az intézményi térítési díj Mindenkori öregségi nyugdíjminimumtól Ft-tal alacsonyabb jövedelemig az intézményi térítési díj Mindenkori öregségi nyugdíjminimumtól Ft-tal alacsonyabb jövedelemig az intézményi térítési díj Mindenkori öregségi nyugdíjminimummal egyező havi jövedelemig az intézményi térítési díj Mindenkori öregségi nyugdíjminimumtól Ft-tal magasabb jövedelemtől az intézményi térítési díj Egy Családban edül élő élő % % (2) A szociális étkezők és szociális ebéd lakásra szállítása után fizetendő személyi térítési díjat az (1) bekezdés szerint megállapított napi személyi térítési díj 27 % áfá-val növelt összegének és az igénybevett étkezések számának figyelembe vételével az intézményvezető állapítja meg. (3)Az étkeztetés és szállítás személyi térítési díja az ellátott súlyos betegsége esetén az (1) bekezdésben meghatározottól alacsonyabb mértékben is megállapítható, vagy térítésmentes ellátás biztosítható. 6. A konyhai és óvodai alkalmazottak, a konyha szolgáltatásait igénybe vevő intézményi dolgozók és külső étkezők személyi térítési díját e rendelet 3. (1) bekezdésében meghatározott intézményi térítési díj 27 % áfá-val növelt összegének, és az igénybe vett étkezések számának figyelembe vételével az intézményvezető állapítja meg. 7. Ez a rendelet április 01. napján lép hatályba. A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a gyermekétkeztetés és szociális étkeztetés térítési díjáról szóló 6/2011. (III.30.) önkormányzati rendelet. Mezőfi Zoltán polgármester 4 Hutter Jánosné jegyző

5 2012. évi térítési díjak megállapítása i. kt ülésére Kihirdetési záradék: A rendelet kihirdetésének napja: Hutter Jánosné jegyző INDOKLÁS Általános indoklás A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szólóm1997. évi XXXI. törvény 29. (1) bekezdése értelmében a helyi önkormányzat a személyes gondoskodást nyújtó ellátások formáiról, azok igénybevételéről valamint a fizetendő térítési díjakról rendeletet alkot. Részletes indoklás 1. -hoz A rendeletben szabályozott térítési díjak Rétság Város Önkormányzat által biztosított személyes gondoskodás körébe tartozó gyermek- és szociális étkeztetésre terjednek ki. 2. -hoz Az intézményi térítési díj az ellátás tényleges költségét tartalmazza. Gyermekétkeztetés esetén azonos az élelmezési nyersanyag normával, az élelmezési nyersanyag költségének egy ellátottra jutó napi összegével. Az élelmezéssel kapcsolatos rezsi költség nem hárítható át. 3. -hoz A felnőtt étkeztetésnél a napi nyersanyag költségen túl, a rezsi költségeket is figyelembe kell venni. A rezsiköltség csökkenése miatt a felnőtt étkeztetés intézményi térítési díja 554 Ft, 10 Ft-tal alacsonyabb a tavalyitól. 4. -hoz és 6- -hoz Az étkezésért fizetendő napi személyi térítési díj a megállapított intézményi térítési díj jogszabály szerinti normatív támogatással csökkentett és áfá-val növelt összeg. Az áfa mértéke 25 %-ról 27 %-ra emelkedett, mely az iskolások és felnőtt étkezésért fizetendő díjat érintik. 5 -hoz A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény 115. (1) bekezdése alapján a személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások, így a szociális étkeztetés intézményi térítési díja a szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás különbözete. 7. -hoz A rendelet 2012.április 01-én lép hatályba. Az új díjakat meghatározó rendelet hatályba lépésével a korábbi díjtételeket meghatározó helyi rendeletünk hatályát veszti. Rétság, március 13. Záradék: Tömör Józsefné aljegyző A tájékoztatás szabályszerű, a rendelet-tervezet jogszabálysértést nem tartalmaz. 5 Hutter Jánosné jegyző

6 2012. évi térítési díjak megállapítása i. kt ülésére TANÁCSNOKI VÉLEMÉNY Gyermek- és szociális étkeztetés, valamint szociális ellátás 2012.évi térítési díjának megállapítása Az előterjesztés alapos, tényszerű, tárgyalását javaslom. Majnik László tanácsnok 6

7 RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/ Előterjesztést készítette:berecz György igazgató előterjeszti:mezőfi Zoltán polgármester RÉTSÁG KATASZTRÓFAVÉDELMI ŐRS LÉTREHOZÁSA ELŐTERJESZTÉS a képviselő-testület március 23-i ülésére Tárgyalja Ülés Szavazás Szociális bizottság Nyílt Nyílt szavazás Pénzügyi és Városüzemeltetési Bizottság Zárt Titkos szavazás Közbeszerzési Bizottság Egyszerű többség Képviselő-testület Minősített többség 1) A TÁRGYALANDÓ TÉMAKÖR TÁRGYILAGOS ÉS TÉNYSZERŰ BEMUTATÁSA A Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a csatolt előterjesztési javaslattal fordult a Tisztelt Képviselő-testülethez. A javaslat szerint Rétságon Katasztrófavédelmi Őrs kerülne létrehozásra, mely szervezetileg a Balassagyarmati Hivatásos Önkormányzati Tűzoltósághoz tartozna. Az Önkéntes Tűzoltó Egyesület működését az önkormányzat évek óta támogatja. A 2012.évi költségvetésben eft került tervezésre erre a célra. Az Egyesület által használt tűzoltó szertár az önkormányzat tulajdonát képezi. Könyv szerinti értéke: eft, melyből a felújítás értéke eft. 2) ELŐZMÉNYEK, KÜLÖNÖSEN A TÉMÁBAN HOZOTT KORÁBBI TESTÜLETI DÖNTÉSEK, AZOK VÉGREHAJTÁSA ) JOGSZABÁLYI HÁTTÉR Az államháztartásról szóló évi XXXVIII. Törvény: 108. (1) 675 Az államháztartás alrendszeréhez kapcsolódó a költségvetési törvényben, 676 az állami vagyon kezelésére vonatkozó kormányrendeletben, illetőleg a helyi önkormányzat rendeletében, valamint a helyi kisebbségi önkormányzat 677 határozatában meghatározott értékhatár feletti vagyont értékesíteni, a vagyon feletti vagyonkezelés jogát, a vagyon használatát, illetve a hasznosítás jogát átengedni ha törvény vagy állami vagyon esetében törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály kivételt nem tesz csak nyilvános (indokolt esetben zártkörű) versenyeztetés útján, a legjobb ajánlatot tevő részére lehet. Nem vonatkozik ez a rendelkezés: a) a bérbeadásra, használatba adásra, vagyonkezelésbe adásra, amennyiben az államháztartási körbe tartozó szervezet, illetve jogszabályban előírt állami, önkormányzati feladatot ellátó gazdálkodó szervezet javára történik. Rétság Város Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2004.(X.04.) rendelete AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONÁRÓL ÉS A VAGYONGAZDÁLKODÁS SZABÁLYARÓL 1 oldal a 4 oldalból

8 Katasztrófavédelmi őrs létrehozása Ingyenes használatban lévő ingatlanok kezelése és működtetésének szabályai 19. (1) A képviselő-testület - ha ahhoz önkormányzati érdek fűződik bérleti díj, használati díj megfizetése nélkül is hasznosíthatja ingatlan vagyontárgyait. (2) A hasznosítás szabályait a 22. tartalmazza Ingyenes használatban lévő ingatlanok kezelése és működtetésének szabályai 22. (1) Önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgy csak a képviselő-testület döntése vagy törvényi kötelezettség alapján adható ingyenes használatba. (2) Ingyenes használat során bérleti jogviszony nem jön létre, bérleti díjat fizetni nem kell. (3) Az ingyenes használónak az ingatlan fenntartásával, üzemeltetésével kapcsolatban ténylegesen felmerülő költségeket, a használt területtel arányos részét meg kell térítenie. Ezek különösen a használt helyiségek (ingatlanok, ingatlanrészek) belső felújítási, karbantartási költségei, a közös költségek, a használt helyiségek közüzemi díjai. (4) Az ingyenes használatra vonatkozóan használati szerződést kell kötni. Az ingyenes használó az ingatlanon beruházást (fejlesztést) csak a Képviselő-testület előzetes engedélye alapján valósíthat meg. A jogviszony lejárta, vagy megszűnése esetén az ingyenes használó a beruházás tekintetében kártalanítást csak a képviselő-testület mérlegelése és egyedi döntése alapján kaphat 4) HATÁROZATI JAVASLAT A/1./2012. (III.23.) kt. határozata Rétság Város Képviselő-testülete a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság javaslatát megismerte és a Rétság, Laktanya u. 9. sz. 356/59 hrsz. alatti jelenlegi tűzoltószertár épületét a hivatásos egység elhelyezésére ingyenesen a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság tulajdonába adja. Felkéri a polgármestert, hogy az ingyenes tulajdonba adásra vonatkozó megállapodást terjessze a képviselő-testület soron következő ülése elé. Felelős: polgármester Határidő: 2012.április 08. A/2./2012. (III.23.) kt. határozata 2

9 Katasztrófavédelmi őrs létrehozása Rétság Város Képviselő-testülete a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság javaslatát megismerte és a Rétság, Laktanya u. 9. sz. 356/59 hrsz. alatti jelenlegi tűzoltószertár épületét a hivatásos egység elhelyezésére nem kívánja ingyenesen a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság tulajdonába adni. Felelős: polgármester Határidő: 2012.március 31. B/1./2012. (III.23.) kt. határozata Rétság Város Képviselő-testülete a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság javaslatát megismerte és a Rétság, Laktanya u. 9. sz. 356/59 hrsz. alatti jelenlegi tűzoltószertár épületét a hivatásos egység elhelyezésére a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság ingyenes használatába adja. Felkéri a polgármestert, hogy az ingyenes használatba adásra vonatkozó megállapodást terjessze a képviselő-testület soron következő ülése elé. Felelős: polgármester Határidő: 2012.április 08. B/2./2012. (III.23.) kt. határozata Rétság Város Képviselő-testülete a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság javaslatát megismerte és a Rétság, Laktanya u. 9. sz. 356/59 hrsz. alatti jelenlegi tűzoltószertár épületét a hivatásos egység elhelyezésére nem kívánja a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság ingyenesen használatába adni. Felelős: polgármester Határidő: 2012.március 31. Rétság, március 5. Mezőfi Zoltán polgármester Záradék: A tájékoztatás szabályszerű, a határozati javaslat jogszabálysértést nem tartalmaz. Hutter Jánosné jegyző 3

10 Katasztrófavédelmi őrs létrehozása Tanácsnoki javaslat a tűzoltó őrs kialakításával kapcsolatos előterjesztéshez Tisztelt Képviselő-testület! A Tűzoltó őrs kialakításával kapcsolatos előterjesztést javaslom napirendre venni és azt megvitatni. Az anyag csak általánosan fogalmaz a helyi Tűzoltó Egyesület helyzetéről és a jelenleg használatában lévő objektum további kialakításával kapcsolatos kérdésekről. Nem szerepel konkrét javaslat a leírásban, az önkormányzat és az egyesület által eddig megvalósított anyagi kérdések megtérítéséről, illetve kompenzálásáról. Rétság, március 9-n Tisztelettel: Jávorka János képviselő ELŐTERJESZTÉSI JAVASLAT A Hivatásos Tűzoltó Őrsökről, valamint az Önkormányzati Tűzoltóságról Felfogásom és elképzelésem nem (mindenben) egyezik a felvázolt javaslatokkal, de véleményem szerint ez mit sem számít, a megoldás nem a mi kezünkben van (lesz, volt). Tárgyaljuk. Majnik László tanácsnok 4

11 ELŐTERJESZTÉSI JAVASLAT A Hivatásos Tűzoltó Őrsökről, valamint az Önkormányzati Tűzoltóságról NÓGRÁD MEGYEI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG 3100 Salgótarján, Szent Flórián tér

12 Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Belső használatra! Kidolgozta és szerkesztette: Juhász László tű. alezredes Tűzoltósági főfelügyelő és Noskó Zsolt tű. mk. százados kiemelt főelőadó - 2 -

13 Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Belső használatra! Tartalomjegyzék: Tartalomjegyzék:... 3 Előterjesztés... 4 I. A TŰZVÉDELEM RÖVID TÖRTÉNELME... 4 I./1. Magyarország tűzvédelme... 4 I./2. Az állami tűzoltóság... 4 I./3. Az Önkormányzati tűzoltóság... 5 I./4. Nógrád Megye tűzvédelme... 5 II. A KATASZTRÓFAVÉDELEM... 5 II./1. A katasztrófavédelem megalakulása... 5 II./2. Az új Katasztrófavédelem szervezete... 7 II./3. A Katasztrófavédelem feladata... 7 II./4. Rendeltetésének betöltése érdekében:... 7 III. NÓGRÁD MEGYE TŰZVÉDELME MA... 8 III./1. A tűzoltóság feladatai... 8 III./2. A hatósági-, szakhatósági tevékenység változása... 8 III./3. A tűzoltóságok működési területei... 9 III./4. A tűzoltóságok diszlokációja IV. A TŰZOLTÓSÁGOK IV./1. A tűzoltóságok évi XXXI. Törvény IV./2. Nógrád Megye Tűzoltóságai V. FINANSZÍROZÁS ÉS KÖLTSÉGEK V./1. Képzések V./2. Védőruhák, egyéni védőfelszerelések, szakfelszerelések, felülvizsgálatok V./3. Gépjárművek és karbantartások V./4. Fenntartási, működési feltételek és személyi költségek VI. A hivatásos állomány VI./1. Felvételi követelmények VII. JAVASLAT VII./1. Lehetséges megoldások az épület használatba adására:

14 Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Belső használatra! Előterjesztés a hivatásos tűzoltó őrsökről és az önkormányzati tűzoltóságokról A január 1-től hatályos a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló évi CXXVIII. törvény, valamint végrehajtási rendeletei alapján Magyarország tűzvédelme megváltozott. A tűzvédelme Magyarország területén ismét állami feladat. A lakosság biztonságát és a tűzvédelmet elsősorban hivatásos állományú szakemberek foglalkoztatásával kell biztosítani. Magyarország minden lakosának alapvető és egyenlő joga van a biztonsághoz, így a katasztrófavédelem törekvése, hogy egy káresemény bekövetkezésétől számított 15 percen belül valamennyi településre hivatásos tűzoltó egység tudjon kiérkezni, s ott a beavatkozást, kárfelszámolást és életmentést meg tudja kezdeni. I. A TŰZVÉDELEM RÖVID TÖRTÉNELME I./1. Magyarország tűzvédelme Magyar vonatkozásban az első tűzvédelmet szabályozó írásos dokumentum I. István korából maradt ránk.(tűzőröknek nem kell templomba menni vasárnap) Magyarországon azonban a szervezett tűzvédelem csak az 1800-as évekre tehető. Erre utal az is, hogy e században alakult meg Sopronban (1863) az első tűzoltó egyesület, Torna és Tűzoltóegylet néven A XIX. század végére sorra alakultak meg az önkéntes tűzoltóságok a városok, falvak, községek védelmére. Ezek a tűzoltóságok alapvetően saját falujuk, városuk védelmét látták el, de a folyamatosan növekvő települések, s az ezzel járó veszélyforrások sokasodása szervezett védekezés megalapítását követeltek. Gróf Széchenyi Ödön kezdeményezésére Pesten kezdte meg 1870-ben a szolgálatot az első, akkor még 12 főből álló tűzoltó osztag. Az önkéntes tűzoltó egyesületek elődjeként tekinthetők a diáktűzoltók. A kollégiumokban élő diákokból szervezett tűzoltó egyesületek az as években élték fénykorukat. A diáktűzoltók két csoportra oszlottak, mégpedig: oltókra és bontókra. A bontók rombolással segítették a tűz fészkének felszámolását, ill. a tűz továbbterjedésének megakadályozását. Ehhez egy 170 cm hosszú belül ólom és vasnehezékkel kibélelt bot (un: gerundium) ált rendelkezésükre. Az oltók a bontókkal szorosan együttműködve, valamint ahol nem volt szükség bontásra vagy nem volt arra lehetőség, önállóan igyekeztek a tüzet megfékezni. I./2. Az állami tűzoltóság A II. világháborút követően a tűzvédelem kérdésének fontossága megkövetelte a központi irányítás felállítását ben megalapították az Országos Tűzoltóparancsnokságot, melyet a Belügyminisztérium irányítása alá soroltak, melyet 1948-ban állami irányítás alá helyeztek. Miután kialakult az egységes rendszer 1952-ben hatósági jogkört kaptak a tűzoltóságok tűzmegelőzési tevékenységek végzésére ben az akkori tanácsok kapták meg a területi tűzoltóságok irányítási jogkörét, míg a szakmai irányítás újra a Belügyminiszter hatáskörébe került ban kiadták a tűzvédelemről szóló törvényerejű rendeletet és kormányrendeletet, melyek az 1990-es rendszerváltásig meghatározták a tűzoltóságok, állampolgárok és gazdálkodó szervek tűzvédelmi feladatait

15 Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Belső használatra! I./3. Az Önkormányzati tűzoltóság A rendszerváltást követően az önkormányzatok vették át a tanácsok feladatkörét, s ezzel együtt újjáéledtek az önkéntes tűzoltómozgalmak. A változásokat követően született meg '' A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló '' ma is hatályos évi XXXI. törvény, valamint a már hatályon kívül helyezett 35/1996. BM rendelettel kiadott Országos tűzvédelmi szabályzat. I./4. Nógrád Megye tűzvédelme Nógrád megyében Salgótarján és Balassagyarmat városokban működik vonulós állománnyal rendelkező, továbbá április 1-ig Rétság és Pásztó városokban készenléti szolgálat (vonulós állomány) nélküli Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóságok. Jelenleg a megyében 22 településen működik Önkéntes Tűzoltó Egyesület, melyek egyre jelentősebb szerepet kapnak hazánk tűzvédelmében. Felszereltségük ugyan nem mérhető a Hivatásos Tűzoltóságokéhoz, azonban fejlődésüket, - elszántságuknak köszönhetően - mutatja, hogy több egyesület is rendelkezik már valamilyen tűzoltó fecskendővel. Külön meg kell említeni a Pásztói Köztestületi Önkéntes Tűzoltóságot, mely rendelkezik saját működési területtel, 24 órás ügyeleti szolgálattal, és 3 gépjárműfecskendővel. Végezetül, de nem utolsó sorban meg kell említeni, hazánk jelentősebb létesítményeiben működő Létesítményi Tűzoltóságokat, melyek az adott létesítmény tűzvédelmét látják el. Bármely tűzoltói szervezetről beszélünk legyen az létesítményi, önkéntes vagy hivatásos, a szemléletük egységet tükröz, az önfeláldozást és az emberséget. II. A KATASZTRÓFAVÉDELEM II./1. A katasztrófavédelem megalakulása év nyarán a magyar Országgyűlés törvényt alkotott a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetekről. Ezzel a hazai jogtörténelemben először született egységes, önálló jogszabály a civilizációs, illetve a természeti katasztrófák megelőzéséhez, továbbá az ilyen események bekövetkezésekor indokolt állami, kormányzati, önkormányzati tevékenységek szabályozására és összehangolására, a helyreállítás során az egyes szervezetek felelősségének és teendőinek meghatározására. A katasztrófavédelmi törvény -- az évi LXXIV. törvény -- a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló (1996. évi XXXI.), valamint a polgári védelemről szóló (1996. évi XXXVII.) törvények mellett, azok összefogása céljából jelent meg. A törvény (a IV. fejezet kivételével), valamint a végrehajtásáról rendelkező 179/1999. (XII.10.) Korm. rendelet és a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek katasztrófavédelmi feladatairól szóló 48/1999.(XII.12.) BM rendelet, január elsején lépett hatályba. A katasztrófák elleni védekezés Magyarországon azóta új, a korábbinál összetettebb, de egyértelműbb rendszerben valósult meg. A törvény a védekezésre való felkészülés érdekében és az irányítást tekintve rögzítette a kormány, a Miniszterelnöki Hivatal, a belügyminiszter, továbbá az érintett miniszterek és az országos hatáskörű szervek vezetőinek feladat- és hatáskörét. Első ízben szabályozták törvényi szinten a kormány azon jogkörét, amely szerint katasztrófa sújtotta területté nyilváníthatja az ország egészét vagy annak egy részét. Garanciális jelentőségű az, hogy az általa rendeleti úton bevezetett rendkívüli intézkedéseket csak veszélyhelyzetben alkalmazhatja, és 15 napon túl csak az Országgyűlés felhatalmazása alapján érvényesítheti. Ezzel egyidejűleg lehetnek olyan helyzetek, amikor nincs szükség veszélyhelyzet kihirdetésére. Ilyenkor a kormány térben és időben is szűkebb kört érintve jogosult intézkedések bevezetésére

16 Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Belső használatra! A törvény minden állampolgár számára kötelezővé tette a katasztrófavédelemben való közreműködést, így a polgár köteles jelezni a katasztrófát vagy annak veszélyét, köteles továbbá elősegíteni a védekezést adatközléssel, személyes közreműködéssel, illetőleg eszközök és ingatlanok rendelkezésre bocsátásával. E kötelezettségek teljesítése csak a saját vagy mások életének, testi épségének, illetve egészségének közvetlen és súlyos veszélyeztetése esetén tagadható meg. A törvény alapján jött létre és kezdte meg működését január elsejével az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (BM OKF). Az új, belügyminiszteri irányítás alá kerülz szervezet a magyar polgári védelem és az állami tűzoltóság szerveiből integrálódott. A két szervezet összevonásával egy kisebb, de párhuzamosságoktól és áttételektől mentes, átláthatóbb, eredményesebben és olcsóbban működő szervezet alakult ki. A BM OKF-et főigazgató vezetése alatt kezdte meg működését, aki egyben irányította a katasztrófavédelem területi szerveit, továbbá a jogszabályokban meghatározott keretek között felügyeletet gyakorolt a hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokságok felett. Az alapító főigazgató dr. Bakondi György ( ) volt. A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság a funkciókat szem előtt tartó elvek alapján szerveződött, struktúrája hatósági, veszélyhelyzet-kezelési, gazdasági és hivatali szervezetre tagolódott. Az új katasztrófavédelmi szervezet végrehajtotta a jogelődöktől örökölt feladatokat, a némi módosítással hatályban maradt korábbi jogszabályok: a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről, valamint a tűzoltóságról szóló, illetve a polgári védelem rendeltetését, teendőit összegző törvény alapján, továbbá ellátja a katasztrófavédelmi törvényből adódó új feladatokat. A BM OKF felelőssége, jelentősége a katasztrófavédelem sokszínű rendszerében országos, szakmai koordinatív szerepkörében rejlett. A katasztrófavédelmi szervezet működésének első évében megkezdte a hatósági, szakhatósági és szakértői tevékenység komplex rendszerének újraszabályozását. Elkészítette a Nemzeti Katasztrófavédelmi Stratégiát. Elkészült a regionális műszaki mentőbázisok működési területével kapcsolatos jogszabály, a működésükhöz szükséges feltételek biztosításának terve. Elgondolások készültek a beavatkozó szervezetek alkalmazásának; a veszély-elhárítási tervezés és módszerek fejlesztésére. Az új szervezet gazdálkodási rendje kialakult, a költségvetési keretekkel törvényes gazdálkodás valósult meg. A hivatásos katasztrófavédelmi szervezet folytatta és kiszélesítette a jogelőd szervezetek megkezdett intenzív nemzetközi kapcsolatait, jelentős szerepet töltött be az ENSZ, Európai Unió és a NATO különböző fórumain. Az évi LXXIV. törvény - az ország és a polgárok biztonsága érdekében végrehajtott feladatok tapasztalatai alapján - működőképes rendszert hozott létre. Ennek a rendszernek meghatározó elemévé vált a hivatásos katasztrófavédelmi szervezet. A katasztrófavédelemről és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló évi CXXVIII. törvény megalkotásával a kor kihívása szerint újra gondolásra került a hivatásos katasztrófavédelmi szervezet feladatrendszere, felépítése, jelentősége és helye a rendvédelmi igazgatási rendszerben. A sarkalatos törvény egységes szerkezetben határozza meg a béke időszaki védelmi feladatokhoz igazodó civil és hivatásos szervezeti rendszert és azok feladatait, jogait, valamint kötelezettségeit, amelyek többek között az állampolgárok biztonságérzetének fokozást hivatottak szolgálni

17 Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Belső használatra! II./2. Az új Katasztrófavédelem szervezete április 1-től: Megyei Igazgató titkárnő Igazgatóhelyettesi Szervezet Gazdasági Igazgatóhelyettesi Humán Szolgálat Ellenőrzési szolgálat Hivatal Megyei Tűzoltósági Főfelügyelőség Megyei Polgári Védelmi Főfelügyelőség Költségvetési Osztály Informatikai Osztály Területi Egészségügyi, Pszichológiai, Munkabiztonsági Ellátó Központ Katasztrófavédel mi Kirendeltségek Megyei Iparbiztonsági Főfelügyelőség Műszaki Osztály Salgótarján Katasztrófavédelmi Kirendeltség Balassagyarmat Katasztrófavédelmi Kirendeltség Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály Megyei Főügyeleti Osztály Salgótarján Hivatásos Tűzoltóparancsnokság Balassagyarmat Hivatásos Tűzoltóparancsnokság Katasztrófavédelmi Műveletirányítási Ügyelet Katasztrófavédelmi Műveleti Szolgálat Katasztrófavédelmi Mobil Labor II./3. A Katasztrófavédelem feladata Fő feladata a katasztrófák hatósági megelőzése; a bekövetkező polgári veszélyhelyzetekben a mentés végrehajtása; a védekezés megszervezése és irányítása; a káros következmények felszámolása; a helyreállítás-újjáépítés megvalósítása. II./4. Rendeltetésének betöltése érdekében: 1. Széleskörű iparbiztonsági, tűzvédelmi, polgári védelmi hatósági hatásköröket gyakorol: előír, engedélyez, tilt, korlátoz, ellenőriz és szankciókat alkalmaz. Veszélyhelyzetek megelőzése érdekében más hatóságok tevékenységét összehangolja. 2. Országos, megyei, térségi és helyi hivatásos szervezetekkel, önkéntes és bevontkötelezett polgári védelmi szervezetekkel, jelentős eszközparkkal, kiépült logisztikai háttérrel rendelkezik. Speciális eszközöket gyártó és javító, országos lefedettségű gazdasági társaságot működtet. Beruházás-szervezést és ingatlangazdálkodást végez. 3. Fontos hatásköröket gyakorol a magyarországi kritikus infrastruktúrák beazonosításában, felügyeletében, valamint a polgári veszélyhelyzeti tervezésben, a védelemigazgatásban, a nemzetgazdaság mozgósításában, az állami tartalékgazdálkodásban. 4. Szabályozza, irányítja és teljes körűen felügyelet alatt tartja a tűzvédelmi rendszert, helyi készenléti hivatásos szervei végzik a tűzoltást, műszaki mentést, a lakosság védelmét, tájékoztatását és riasztását. Irányítja, felügyeli az önkormányzati, létesítményi tűzoltóságok, bevont önkéntes egyesületek részvételét a tűzoltásban, műszaki mentésben. Megyei bevetésirányítást végez

18 Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Belső használatra! 5. Széleskörű nemzetközi kapcsolatokat tart fenn kétoldalú szerződések alapján, képviseli Magyarországot az ENSZ OCHA, az EU, a NATO szakmai szervezeteiben, a nemzetközi tűzoltó szövetségben, a tűzoltó tisztek nemzetközi szervezetében. 6. Fenntartja a területi kiképző bázisokat, a Katasztrófavédelmi Oktatási Központot, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézetét, a Központi Zenekart, a Múzeumot, a Kutatóintézetet. Havi újságot, szakmai folyóiratot, kiadványokat, tananyagokat jelentet meg, tudományszervezést végez, sportegyesületet működtet. 7. Modern távközlési, bevetés-irányítási, informatikai, valamint az egész országot lefedő, mérő-, érzékelő, lakosságriasztó-rendszereket tart fenn. 8. Együttműködik a rendvédelmi szervekkel, a Honvédséggel, az önkormányzatokkal, a biztonságot szolgáló hatóságokkal. 9. Kapcsolatot tart civil- és karitatív szervezetekkel, azok szövetségeivel, oktatási, tudományos intézményekkel, a magyar médiával. III. NÓGRÁD MEGYE TŰZVÉDELME MA III./1. A tűzoltóság feladatai évi XXXI. Törvény 2. (2) A tűzoltás és műszaki mentés állami feladat. 4. E törvény alkalmazásában c) tűzmegelőzés: a tüzek keletkezésének megelőzésére, továbbterjedésének megakadályozására, illetőleg a tűzoltás alapvető feltételeinek biztosítására vonatkozó, a létesítés és a használat során megtartandó tűzvédelmi jogszabályok, szabványok, hatósági előírások rendszere és az azok érvényesítésére irányuló tevékenység; e) tűzoltási feladat: a veszélyeztetett személyek mentése, a tűz terjedésének megakadályozása, az anyagi javak védelme, a tűz eloltása és a szükséges biztonsági intézkedések megtétele, továbbá a tűz közvetlen veszélyének elhárítása; f) tűzvizsgálat: a tűz keletkezési idejének, helyének és okának felderítésére irányuló hatósági tevékenység, amelynek célja olyan tűzmegelőzési, tűzoltási beavatkozási tapasztalatok megszerzése, következtetések levonása, amelyek alkalmasak a tűzmegelőzési ismeretek bővítésére és a mentési beavatkozási feltételek javítására; g) műszaki mentés: természeti csapás, baleset, káreset, rendellenes technológiai folyamat, műszaki meghibásodás, veszélyes anyag szabadba jutása vagy egyéb cselekmény által előidézett veszélyhelyzet során az emberélet, a testi épség és az anyagi javak védelme érdekében a tűzoltóság részéről a rendelkezésére álló, illetőleg az általa igénybe vett eszközökkel végzett elsődleges beavatkozói tevékenység; III./2. A hatósági-, szakhatósági tevékenység változása január 1-től a megváltozott szervezeti felépítés, valamint a tűzoltóságok katasztrófavédelmi rendszerbe történt integrálásával egyidőben változás történt az egyes hatáskörökben és az illetékességi területek tekintetében is. Nógrád megyében két Katasztrófavédelmi Kirendeltség alakult meg: Salgótarján és Balassagyarmat városokban, melynek megfelelően a megye valamennyi települése e két illetékességi területi rendszerhez sorolt. A hatásköröket és illetékességi területeket az alábbi rendeletek szabályozzák: a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet a katasztrófavédelmi kirendeltségek illetékességi területéről szóló 43/2011. (XI. 30.) BM rendelet - 8 -

19 Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Belső használatra! III./3. A tűzoltóságok működési területei A tűzoltóságok működési területe azon települések és szabad terek csoportja, melyre a hivatásos tűzoltóság vonul és tűzoltási, műszaki mentési, kárelhárítási feladatok végrehajtásáért felel. A települések illetékességi besorolását a hivatásos tűzoltó parancsnokságok és a műszaki mentőbázisok működési területéről, valamint az önkormányzati tűzoltó parancsnokságok elsődleges működési körzetéről szóló BM OKF Főigazgatói Intézkedés határozza meg. Előzmények: Az Önkéntes tűzoltó egyesületek a székhely (esetlegesen a társult) település önkormányzatokkal közösen köztestületi formában önkéntes tűzoltóságokat hozhattak létre, majd a 119/1996. (VII. 24.) Kormányrendelet előírásai alapján az önkéntes tűzoltóságok önálló működési területet kaptak a Belügyminisztertől. Ennek megfelelően január 1-ét megelőző időszakban megyénk működési területei az alábbiak szerint alakultak: - 9 -

20 Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Belső használatra! III./4. A tűzoltóságok diszlokációja Fehér foltok: Az önkéntes tűzoltóságok létrehozásának eredeti célja az un. fehér foltok felszámolása volt. Vagyis a célkitűzések szerint olyan helyen létesültek önkéntes tűzoltóságok, ahol a hivatásos tűzoltóságok 25 percen túl érkeztek. Egy ilyen kiérkezési idő mind a tűzesetek oltásában, mind a műszaki mentések eredményes végzésében hátrányos. Az ábrán piros körrel jelölt területeken alakult önkéntes tűzoltóságok döntően betöltik az eredeti funkciót, ilyen fehér foltokon hozták létre őket. Mindezek ellenére még ma is találhatunk fehér foltokat. Az ábrán stílszerűen fehérrel hagyott területek jelenleg is ilyenek. Évi kettő és négy között ingadozott az új évezredben a létrehozott önkéntes tűzoltóságok száma. Ez 2005-ben 9-re, 2006-ban 7-re emelkedett. Önkéntes Tűzoltóságok megalakításának éve/db IV. A TŰZOLTÓSÁGOK IV./1. A tűzoltóságok évi XXXI. Törvény Önkéntes tűzoltó egyesületek a székhelye szerinti településen tűzoltási műszaki mentési feladatokban közreműködő egyesület