A kiállítási helyiség ter.neit és díszítéseit tervezte FALUS ELEK. A bejáró üvegablakát tervezte

Átírás

1

2 A kiállítási helyiség ter.neit és díszítéseit tervezte FALUS ELEK. A bejáró üvegablakát tervezte RIPPL-RÓNAI JÓZSEF.

3 GFTLLIFL MRGISTRFL F\RTIUM. Mintha csak ősz elején, gyümölcsérés évadján, valamely nagyon ápolt gyümölcsösben, bódító illatárban járkálnánk, mosolygó, hamvas héjú fajgyümölcsökben válogatva. Olyan ez a mestergyüjtemény, hírmondója egy nagy művészkulturáju nép művészetének, mely kialakult, belülről fejlődve, kívülről vett hatásokkal beojtva. Lett, s íme egy befejezett egészé; él, s íme telve van uj Ígérettel, szinte a szemünk előtt öltött formát 7 és ágazik el újra, drámai elevenségü életet élve. Azt hisz-., szük, kitapintottuk érverését és egyre ujabb izgalmakkal lep meg. Azt hisszük, vegyileg elemeztük összetételeit, s titokzatos ható erők kerülnek folyton felszínre. A francia művészet élete, a XIX. század folyamán, lázas élethalál harc volt, mely itt, mint az óceán élete a tengerszemben, kicsiben megismétlődik. Legyen szabad néhány mozzanatára rámutatnunk, talán nem is a legfontosabbakra, hiszen e jegyzet akasztás közben szerzett benyomások visszhangja csupán. Mindenekelőtt a művészet két nagy tendenciája a kétféle művészi képzelet-strukturának megfelelően egymás mellett és egyidejűleg halad itt is. Az egyik fejlődési sorban értelmi élmények, a másikban érzéki izgalmak ihletnek. Az elsőben a vonal a kifejező eszköz, a <=>30

4 másikban aszin. Most mint klasszikusok és romantikusok, majd mint idealisták és realisták állanak egymással szembe, az egyik a vonalat, a másik a szint és tónust hangsúlyozza, itt a vonalritmus megteremtését, amott a fényjáték ellesését keresik, látjuk amint az egyik Rafaelre, a másik Rubensre esküszik és közben gyűlölik és gyilkolják egymást. Itt azonban, kiállításunkon, szépen egymás mellett, más és más kvalitásaikkal, gyönyörűen megférnek. Ingres, aki alakjait lágy vonalritmusba kapcsolja, Delacroix, aki ragyogó színeinek égő erejével teremt egységet, mily nagy művész volt mind a kettő. S kettőjük között Chasseriau, aki szint és vonalat kapcsolna össze, ami azonban csak Puvis de Chavannes elvont, földöntúli világában lehetséges. Ezzel szemben állanak a valóságtól ihletett barbizoniak, Miilet, Rousseau s mellettük Courbet, aki sohasem festett angyalt, mert csak az érdekelte, amit megtapinthatott, az ornansi föld, a vadászzsákmány és a női hus, de tonikus értékeikben, melyeknek csodás finomságait lesve-leste. Corot merőben az ellentéte, aki látta az angyalt és festette is, amint a hajnali párában megjelenik, a friss, harmatos fűben táncra perdül és megfestette őt szerelemittasan, mint őse, a görög művész, kinek halavány másolatait ott látjuk a láva alól kiásott pompeii falakon. Courbet után eljutottak a szinés fényváltozatok pillanatnyi változataihoz, Manet és főleg Monet, Sisley és Renoir, a percigvalót elkapva, hogy mások, Puvis közelében újra el vonatkozzanak ettől, a dolgok lényegét, illatát, abstraktumát keresve, Degas és Toulouse-Lautrec, s Cézanne termékenyítő hatása alatt Gauguin és Denis, Van Gogh és Van Donghen, a két

5 hollandus, akik belekapcsolódtak a francia kulturába, mint előbb Whistler, az angol, aki viszont hatott, főleg japán kulturája révén, a franciákra, Vuillardés Bonnard-on át, mint ahogy azelőtt Turner hatott volt Monetra, s még előbb Constable Rousseaura és Gericault-ra Hogarth és Gericault viszont Delacroixra. Igen, ez a kultura telve van tradícióval, érezzük Goyát Manet-ban, Michel Angelot Daumier-ban, s érezzük Lorenzo di Credit Maurice Denisben és mind e hatások ellenére, csupa külön-különálló egyén valamennyi, saját arcmással és egészen tiszta kontúrral. Egy Renoir, micsoda gazdag mult egységbefüzése, az egész dix-huitiéme benne van! Manet sem pusztán Goya, de Ingres az Olympiában és Courbet a spanyol táncosban. S Cézanne, aki Courbet vaskos realizmusából indult ki, s eljutott Greco vizionarius szinabstrakcióihoz. S mindez a sok széteső elem egybefut Delacroix imádásában és Ingres arabeszkjei csodás finomságainak átérzésében.... Ez a kultura tehát igen bonyolult, idegen hatások gazdag vegyüléke, amihez hozzájárult az egymásra gyakorolt hatás is. Ezek a művészek tanultak, hogy taníthassanak, s tanítottak, mert tanultak. És ez a folyamat ma sem szűnt meg, csak titkos erői változtak, a japán hatást felváltotta az indus, sőt a néger, amint azt Picasso kubizmusa igazolja, s felülkerekedett a kompozícióba állítás vágya, a természetből való kiemelés és hatni fog mindaddig, mig csak nem jön egy ujabb, a természet egy eleddig rejtett oldalát nyomatékosan hangsúlyozó művész, gazdag tradicióban nevekedve és uj ihletet nyerve a természettől, ilykép uj értékeket teremive. MINDEN

6 A KIFEJ EZŐ ERŐTŐL FÜGG. EZ TEREMTI A KVA- LITÁST. Ennek a felismerése az amatőrség próbaköve, íme a főtanulsága mestergyűjteményünknek. Látjuk, hogy a kifejező erő forrása mély, abba igen sok ág torkollik, nem oly egyszerű a művészet, mint gondolnók. Itt titokzatos erők működnek, a képzelet adott formájának van benne elhatározó szava, noha azt is sok külső és belső hatás éri és formálja. Gallia magistra artium, Franciaország a művészet tanítója, nemcsak azért, mert művészete hatott minden más nép művészetére, a miénkre is, de mert példaképe ő a művészi fejlődésnek, megmutatja, mint alakul, változik, fejlődik, tehát él a művészet a kellő környezetben. Dr. LÁZÁR BÉLA.

7 I. TEREM. GOYA ( ), a pillanatnyi impressziók visszaadásában az impresszionisták nagy elődje, főleg Manetra hatott. Rajzában a gyors és eleven mozgás pillánatszerüségét elsőnek fejezi ki ily erőben. 1. Caprices (2 sépia) INGRES ( ), Dávid tanítványa, ben Prix de Rome-ot nyer, Olaszországban marad évekig, később a római francia Akadémia igazgatója. A klasszicista irány vezére. Főbb művei: Ödipus és a Sphinx, Homeros, Fürdő nő, Odalisque, Stratonice (1834, Musée Condé Chantillyban.) A forrás, s főleg arcképei: Bertin arcképe, (1832) Riviere, ur és neje s rajzai, a Louvre büszkeségei. 2. X. Károly koronázási diszben. Rajz. A versaillesi muzeumben levő festmény Magántulajdon. vázlata. 3. Női akt. Báró Hatvany Ferenc ur tulajdona. CONSTANTIN GUYS ( ) III. Napoleon korának szellemét legméltóbban képviseli. Baudelaire benne látta a francia esprit egyik legkiválóbb kifejezőjét. 4. Sétalovaglás. Magántulajdon. MANET ( ) az impresszionista nagy mester, akinek fő művei: Olympia (Louvre), a Majális O 7 -!>

8 (Déjeuner sur l'herbe) a kor leghirhedtebb alkotásai. Mint pasztellista is végtelen finom hatásokat vált ki. 5. Spanyol énekes. Dr. Eissler H. ur (Bécs) tulajdona. DELACROIX ( ), a romantikus iskola feje, Gericault tanítványa, a szinnek mestere elsősorban. Fő művei: A szabadság és a barrikád, Dante és Virgil a pokolban, Hamlet, Az algiri nők, A keresztesek bevonulása Konstantinápolyba, a Taillebourgi csata, Don Iuán bárkája, Roger és Angelika, A chiosi mészárlás, stb. 6. Oroszlánok megtámadnak egy lovat. Rajz. Dr. Eissler H. ur (Bécs) tulajdona. 7. Vázlat. Rajz. Grünwald Mór ur tulajdona. DAUMIER ( ) mint a kor legszenvedelmesebb erejű torzképrajzolóját ismerték, pedig a legelsőbbrangu festők egyike volt. 8. La Parade. Báró Hatvany Ferenc ur tulajdona. DELACROIX. 9. Oroszlán és teknősbéka. Dr. Eissler H. ur (Bécs) tulajdona. DAUMIER. 10. A gyűjtő. Dr. Eissler H. ur (Bécs) tulajdona. C. GUYS. 11. Látogatás. Magántulajdon. DELACROIX. 12. Rajz. Grünwald Mór ur tulajdona. MILLET ( ) a barbizoni nagymesterek egyike, a táj és az ember harmóniájának első megteremtője, a francia paraszt lelki életének nagyszabású festője.

9

10

11 12. Tékozló fiu Rajz. Báró Hatvany Ferenc ur tulajdona. DECAMPS ( ) kifejezése erejével és világos színharmóniájával az úttörők egyike, Courbet fegyvertársa. 13. Herkules. Ifjúkori rajza. Grünwald Mór ur tulajdona. MILLET. 14. A malom felé. Rajz. Dr. Eissler H. ur (Bécs) tulajdona. 15. Vajat köpülő asszony. Rajz. Dr. Eissler H. ur (Bécs) tulajdona. 16. Kötő asszony. Rajz. Dr. Eissier H. ur (Bécs) tulajdona. 17. Anyai gondoskodás. Rajz. Dr. Eissler H. ur (Bécs) tulajdona. 18. Anya és fia. Rajz. Dr. Eissler H. ur (Bécs) tulajdona. COURBET ( ) a kor legbefolyásosabb mestere, nagy szemmel látott élet hatalmas erejű ábrázolója, kinek hatása Manetra, Whistlerre, Leiblra, Munkácsyra és Szinyeire egyenként kiterjedt. Fő műve: Az ornansi temetés, Reális allegória, arc-, táj- és tengerképei. 19. Favágók. Rajz. Dr. Eissler H. ur (Bécs) tulajdona. CARPEAUX ( ) a modern szobrászat egyik kiválósága, a TÁNC (párisi Opera) szerzője. o g o

12 20. Jelenetek Páris ostromából, Rajz. Dr. Eissler H. ur (Bécs) tulajdona. WHISTLER ( ) a francia impresszionisták angol-amerikai társa, akire Velasquez hatott, aki viszont a franciák arckép felfogását befolyásolta. Anyja arcképe a Luxembourg-muzeum sokat emlegetett büszkesége. 21. Carlyle. A glasgowi muzeumban levő eredeti festmény vázlatos rajza. Dr. Eissler H. ur (Bécs) tulajdona. ^ 10.

13 MÁSODIK TEREM. DELACROIX. 22. Weislingent megtámadják Götz emberei. Dr. Eissler H. ur (Bécs) tulajdona. GÉRICAULT ( ) kezdettől fogva lótanulmányokkal foglalkozott s előadása szenvedélyes formáit fejlesztette ki. Fő művei : Az epsomi verseny, Medusa, a Vadásztiszt s arckép tanulmányai, főleg Önarcképe. (Louvre). 23. Az őrült nő. Ugyanazé. 24. A tiszti szolga. Ugyanazé. DELACROIX. 25. A chiosi vérengzés. A Louvrebeli festmény színvázlata. Ugyanazé. CONSTABLE. ( ) 1824-ben megjelent a párisi kiállításon és őszinte és intim természetábrázolásával Delacroix-ra és a barbizoniakra elhatározó befolyást gyakorolt. 26. Hampstead Heath. Ugyanazé. TURNER ( ) az atmoszférikus csodák mesteri ábrázolója, megnyitotta az utat Monet előtt. Mig Constable a barbizoniakra, ő az impresszionistákra gyakorolt nagy és döntő fontosságú hatást. 27. Az angol parlament égése 1834-ben. Ugyanazé. <f» 1 1 o

14 CONSTABLE. 28. Jubileum East Bergholtban Waterloo után julius 14. Ugyanazé. COURBET. 29. Hullámok DAUMIER. 30. Atyai csók. Dr. Eissler H. ur (Bécs) tulajd. GERICAULT. 31. Napoleon. Ugyanazé. DAUMIER. 32. Festő állványa előtt. Ugyanazé. MANET. 33. Festő arcképe PUVIS DE CHAVANNES ( ) a modern klasszicista vezér, nagy falfestmények megteremtője, aki a párisi Pantheonban látható Genovéva ciklusával nevének világhírt szerzett. 33a. Prometheus, t DELACROIX. 34. Oroszlán megtámad egy embert. Br. Kohner Adolf ur tulajdona. COURBET. 35. Hallali. Ugyanazé. COROT ( ) a barbizoni iskola főmestere, a tájfestészet gyöngéd lírájának képviselője. 36. Hegyi részlet. Báró Hatvany F. ur tulajdona. MANET. 37. Festő arcképe

15 DELACROIX. 38. Oroszlánok a forrásnál. Dr. Eissler H. ur (Bécs) tulajdona. ROUSSEAU ( ) a drámai életű tájkép sötét erejének megszólaltatója 39. Tölgy tanulmány. Ugyanazé. DAUBIGNY ( ) a barbizoni mesterek egyike, főleg a Szajna életének finom érzékű mestere. 40. Esti hangulat. Dr. Eissler H. ur (Bécs) tulajdona COURBET. 41. Ornansi erdő. Ugyanazé. INGRES. 42. Stratonice. Báró Hatvany Ferenc ur tulajdona. A kép azt a jelenetet ábrázolja, mikor I. Seleucos, Nagy Sándor utódja, Sziria királya megtudja, hogy fia Antiochus szerelmes második feleségébe, Stratonicéba. Érasistratos, az orvos, a beteg Antiochust vizsgálja, kétségbeesett apja jelenlétében, mikor bejön a királynő. Az ifjú királyfi heves lelki fájdalmaktól kínoztatva elfordul s az orvos azonnal tudja, hogy szive fáj s ezt megmondja. A királynő, maga a szűzi szépség és grácia, fájdalomtól dermedten megáll. A király kétségbeesve borul az ágyra, a szerelmes királyfi pedig kinosan vergődik. Chasserian irja bátyjának Rómából : Ingres nagyon örül sikerének, melyet Stratonice-szel arat." A képet az orleansi herceg rendelte meg Ingres-nél 5 ezer frankért. A herceg a kész képtől ugy el volt ragadtatva, hogy 10 ezer frankot fizetett érte ban Denidoff herceg 63 ezret, 1863-ban az Aumali herceg 80 ezret fizetett érte. Jelenleg a chantillyi képtárban. 13.

16 CHASSERIAU ( ) Ingres tanítványa, kire Delacroix is nagyon hatott. Fő művei : A Nővérek (1843), Venus Anadyoméne, Arabok harca, Eszther, Tepidarium (1853), A béke (freskó), stb. 43. A trójai nők siralma. (Rómában festve, ugyanezen typushoz fordult később Feuerbach is.) Ugyanazé. INGRES. 44. Női akt. Tanulmány az Odalisque-hoz (Louvre) Ugyanazé.

17 HARMADIK TEREM. MONET (1840.) a pleinair egyik felfedezője, akinek napsütéses és levegős alkotásai a szétszórt fény festésnek legelső mesteri megnyilatkozásai. 45. Az argenteuili hid SISLEY ( ), angol eredetű francia mester, nagyon mély természetszeretet jellemzi. 46. Ut RENOIR (1841.) az impresszionisták legfranciásabb mestere, csupa hagyomány és eredetiség, mélység és szellem, főleg főműveiben, a hetvenes és nyolcvanas évekből : A páholy, Henriot fest, Fürdő nők stb. 47. Női fej Pastell fej Fiatal leány MANET. 50. Női arckép. Dr. Eissler H. ur (Bécs) tulajdona. COURBET. 51. Etretat partja. Br. Kohner Adolf ur tulajdona. MANET. 52. Női fej

18 MONET. 53. Szürke nap MORIZOT BERTHE ( ) Manet tanítványa és sógornője, az első impresszionista csoport tagja, igen finom szinérzéke volt. 54. Női arckép. Báró Kohner Adolf ur tulajdona. SISLEY. 55. Tájkép MANET. 56. A Folie Bergére barjának színvázlata. Dr. Eissler H. ur (Bécs) tulajdona. MONET. 57. Argenteuil öble

19

20

21

22

23

24

25 VUILLARD. 58. Reggeli falun NEGYEDIK TEREM BONNARD. 59. Nő a kutyával 60. Vörös kalap GAUGUIN ( ), ki börzeügynökből lett festő, Tahiti szigetén találta meg szinálmaihoz a megfelelő tárgykört. Finom dekoratív művészete Puvis és Cézanne syntézise primitív művészetből vett hatásokkal. 61. A fekete sertések VAN GOGH ( a természetből indult ki és a stilizálásig jutott el. Ff iája nagy hatással van az ujabb művészek egyik ^t-akt képzeletű csoportjára. 62. Önarcképe. Dr. Eissler H. ur (Bécs) tulajdona VUILLARD. 63. Nő az üveggel Svájci házikó MANGUIN. 65. Interieur <s> 17 o

26 BONNARD. 66. Macskák az erkélyen VAN DONGHEN. 67. Aranyőv. Nemes Marcell ur tulajdona. VUILLARD. 68. A kanapén Utca BONNARD. PICASSO. 70. Szomorúság. Nemes Marcell ur tulajdona. 71. Gitározó. Ugyanazé. VAN DONGHEN Renée de Gercy k. a, CÉZANNE ( ) Hatása, melyet a mai művész nemzedékre gyakorol, meglepően nagy. Figurális és tájképfestményei főleg dekoratív hatásukkal ragadnak el. 73. Tájkép. Dr. Eissler H. ur (Bécs) tulajdona. TOULOUSE-LAUTREC ( ) a nagy Degas tanítványa, az elvont rajzlátást a hirtelen meglátott természetábrázoláss^l egyesitette. 74. Azok a nők VUILLARD. 75. A fátyol CÉZANNE. 76. Csendélet. Báró Kohner Adolf ur tulajdona. ROUSSEL. 77. Vallomás o. 18

27 MAURICE DENIS. 78. Őszi idyll 1CXX)0 BONNARD. 79. Szoba belseje. Báró Kohner Adolf ur tulajd. VUILLARD. 80. Fehér ruhás nő 3000 <s> 19

28 ÖTÖDIK TEREM. SIGNAC. 81. A kanális 300 CROSS. 82. Öböl 83. Velence Provence 600 COROT. 85. Reggeli köd. Ludvigh K. ur tulajdona CROSS. 86. Narancsszínű táj 500 SIGNAC. 87. Vihar 400 CROSS. 88. Tenger 500 ROUSSEL. 89. Icare 2500 CROSS. 90. Az öböl 600 <3> 20 o

29 SIGNAC. 91. Hid 92. Auxerre 93. Konstantinápoly 94. A tornyok

30 VI VII. TEREM. KÉT FRANCIA GRAFIKUS. Tavaly ilyenkor egy nagy angol grafikust, Brangwynt mutattunk be e teremben, egy angolt, aki vaskos képzeletében erős misztikus érzéssel érezte át a jelenségeket. Helyét most két francia foglalja el, mindkettő lirikus természet, de sem képzeletben, sem előadásban nem rokon angol társukkal. MÉRYONidősebb ( ) bánatos, melancholikus ember volt, a charentoni szomorú háznak éveken át lakója, aki, mikor vizióit ki akarta fejezni, 1850-ben a rézlaphoz nyúlt, azt keresve az ő régi Párisában, ami annak az essenciája, a titkos lelke, persze szubjektive felfogva, ahogy ő érezte át. Kora nem értette meg. Egy frankjával árulta lapjait, melyekért ma ezreseket fizetnek, de nem látták meg rajta a lélek vibrációját, melynek Whistler oly nagy bámulója volt. A mi kis kollekciónk a legelsőbbrangu levonatokat tartalmazza, a legritkább állapotokat, mert Méryon karcolás közben több érdekes, félig kész állapotban húzott le példányokat, azután dolgozott a rézlapon tovább, s igy az egyes é t a t -k nem egyértéküek. <t- 22 ***

31 HELLEU kortársunk, született 1859-ben breton apától és párisi anyától s van benne Renan skepticizmusából és a párisi esprit ragyogó könnyedségéből. A párisi szép asszony a témája, az angol és amerikai nőt is egyazon francia esprit-vel ábrázolja, még pedig, ahogy Edmond de Goncourt jellemezte, a párisi nő gráciájának pillanatfelvételeiben. Ez a találó kifejezés összekapcsolja őt a XVIII. század francia mestereivel, amennyiben azok a mai kor ideges érzékenységének előfutárai, akik (a forradalom előtti idők lázában) a mi neuraszténiánkkal rokon-izgalmakat éreztek meg és fejeztek ki. De Helleu e tradíció mellett csupa modernség, akiről barátja, Róbert de Montesquiou, aprofessionelles Beautés excentrikus lapjain,,kék paradoxonokat" ir extatikus hangon, ünnepelve a mester vonalát, mely csupa nervozitás és csupa érzés, kígyózik, ölelgeti a formákat, de válogat is közöttük. Csak néhányat ragad meg, a többit csak sejteti, de amit kiemel, azt minden tonizálás, minden vegyi konyha nélkül egyedül vonalával fejezi ki. Méryon egyenes ellentéte. Rodenbach mondotta:,,a nőket csak egyes részleteikért szeretjük". Helleu azt a részletet ábrázolja, mely figyelmét megragadta s ezzel a darab természettel csodákat művel, teljes illúziót ad. Méryont minden részlet érdekelte. Helleut a kikeresett részletnek minden eleme. De kikeresni a szépet tudja. íme e művész sikerének titka. f 23

32 HELLEU MÜVEI: 95. LETELLIER ASSZONY FIATAL NŐ CHANCEY ASSZONY DE PLESSE ASSZONY MARLBOROUGH HERCEGNŐ TANAGRÁK BRANDES k. a., a Théatre Francais tagja CARLIER k. a LABADIC k. a FIATAL NŐ 250 MÉRYON MÜVEI: 105. A HID (5. állapot) A legritkább AZ UJ HID (5. állapot) 1905-ben árverésen, 1260 frank BEJÁRAT AZ ATHÉNI KAPUCINU- SOK KOLOSTORÁBA A NOTRE DAME HÍDJA (3. állapot) (1905-ben árverésen 700 frank) A NOTRE DAME (6. állapot) (1906-ban árverésen 1700 frank) 550 <s> 24 *

33

34

35 110. AZ ÖRDÖG (6. állapot) Avant la lettre. Legritkább BOURGESI UTCA (3. állapot) 1905-ben 750 frank A KIS HID (4. állapot) A NOTRE DAME KARZATÁN (3. állapot.) 1905-ben árverésen 1300 frank A TORONY (5. állapot) Avant la lettre ban árverésen 1750 frank

36 F\ HALLBAN. MESTER JENŐ : Férfi akt. Bronz 1200 Női akt. Bronz kivitelben 1200 LUX ELEK: A táncosnő. Bronz 350 LIGETI MIKLÓS: Forradalom. Bronz 1500 Szent István. Márvány 1200 Faun és Vénusz. Bronz 400 Ártatlanság. Színezett márvány 1500 Fiu akt. Márvány 2000 PAÁL LÁSZLÓ Erdei ut FÉNYES ADOLF: Öreg asszony 2000 RÓNA JÓZSEF Vénus 1500 Faunok

37 KOMPOZÍCIÓK SZÍNES CEMENTBEN. LIPÓTH Ferenc, fiatal művész, egy uj diszitő eljárást talált ki, mely falak dekorálására elpusztithatatlanságával, márványhatásával fölötte alkalmatos. A műmárványszerü, szines cementtel fest és alakit, sőt plasztikai hatásokra és a legnagyobb felületek megoldására is képes. Most bemutatott művei saját rajzai alapján készültek, de vállalkozik más művészi rajzok kivitelére is. 1. Három királyok Magánt. 2. Krisztus temetése Magánt. 3. Herakles (nagy) Herakles (kicsi) Magánt. 5. Salome tánca Női fej (nagy)... : Női fej (kicsi) Magánt. 8. Gyermek virágok közt (nagy) Ugyanaz (kicsi) Erzsébet királynő 250. <s> 27 o

38 AZ ERNST-MUZEUM EDDIG A KÖVETKEZŐ KIÁLLÍTÁSOKAT RENDEZTE: 1. SZINYEI MERSE PÁL gyűjteményes kiállítását. 2. KERNSTOK KÁROLYNAK a debreceni megyei székház számára készült üvegfestményeinek kiállítását. 3. ZULOAGA ÉS BRANGWYN gyűjteményes kiállítását. 4. FÉNYES ADOLF ujabb festményeinek és rajzainak kiállítását. 5. VADÁSZ MIKLÓS rajzainak gyűjteményes kiállítását. 6. FRANCIA IMPRESSZIONISTÁK és HER- MÁN LIPÓT gyűjteményes kiállítását. 7. 1VÁNYI-GRÜNWALD BÉLA festményeinek és Dr. SONNENFELD ZSIGMOND gyűjteményének bemutatását. 8. FERENCZY KÁROLY ujabb festményeinek és rajzainak kiállítását. 9. LIGETI MIKLÓS szoborművésznek gyűjteményes kiállítását. 10. A MAGYAR BIEDERMEIER-KORI művészetet. (Barabás, Borsos, Brocki, Györgyi, Weber). ^ 28

39 AZ ERNST-MUZEUMBAN A KÖVETKEZŐ FELOLVASÁSOKAT TARTOTTÁK : 1. Lovag Dr. YBL ERVIN : Zuloaga művészete. 2. KÖRÖSI ALBIN: A spanyol aranykor mű velődése. 3. OLGYAI VIKTOR: Brangwyn és a rézkarc. 4. Dr. FELEK Y GÉZA : Fényes Adolf művészete. 5. Dr. LÁZÁR BÉLA tárlatvezetést rendezett, a csendélet művészetéről tartva előadást. 6. SZÁSZ ZOLTÁN : A női szépség és elegáncia. 7. SZÉP ERNŐ : Költemények. 8. KEMÉNY SIMON: Novellák. 9. NAGY ENDRE : A modern művészetről. 10. BÁRDOS ARTHUR : Az impressionismusról. 11. VITÉZ MIKLÓS: Iványi-Grünwald Béla művészete. 12. SCHILLER OTTÓ: A modern festészet problémái. 13. Dr. FIEBER HENRIK: A szines szobrászatról Dr. LÁZÁR BÉLA három előadást tartott a biedermeier művészetről. 17. SOMOGYI MÓR zongoraművész bemutatta a magyar biedermeier-zeneszerzőket. 18. MEIER-GRAEFE : Hans von Marées-ről. 19. PROF. Dr. BIERMANN: ElGreco-ról adott elő. O 29 ^

40 A XIX. század francia nagy mestereinek kiállítása alatt LOVAG Dr. YBL ERVIN, Dr. FARKAS ZOLTÁN és Dr. LÁZÁR BÉLA tartanak művészeti előadásokat. Első előadás: Szép tember 21. Dr. LÁZÁR BÉLA (Ingres Delacroix, Chasseriau) cimmel. O 30 o

41 IRODALOM. Dr. BÉLA LÁZÁR, DIE MALER DES IMPRES- SIONISMUS. Sechs Vortráge, gehalten in der University Extension zu Budapest. Leipzig, Teubner. (Aus Natúr und Geisteswelt, 395. Bándchen). Ára kötve 1 Mark 25. Kapható a pénztárnál. m 31