LÉGRÁDY TESTVÉREK NYOMÁSA, BUDAPEST.

Átírás

1

2 Hol elkalandoz művészképzelet: A végtelen itt föltárul neked! Lelked a Szépség vizébe merülhet, Mélységbe szállhat, magasba repülhet, Aranyközépút bús zarándokának Itt meg nem nyílnak a megszentelt zárak, Az anyag itt egy messze fénylő álom: s él a hang, az érc, a kő, a vászon. PETERDI ANDOR. LÉGRÁDY TESTVÉREK NYOMÁSA, BUDAPEST.

3 A magyar amatőrvilágnak egy nagy meglepetéssel szolgálunk: csak nemrég ünnepeltük Szinyei Merse Pál hetvenéves jubileumát és a mester most egy sor uj képpel jelenik meg, válaszul az ünneplésre. Uj képekkel, érzésben és tárgyban, színlátásban és hangulatban uj ez a sorozat, a mester a magyar világ egyik legnagyobb csodájához, a Balatonhoz fordult, hogy ifjúi erőben ábrázolja szincsudáit. Évek óta panaszlom, hogy a Balatonnak még mindig nincs festője, hogy a leggyönyörűbb művészi hatásokban oly gazdag tavunk még nem találta meg festőpoétáját. Mészöly Géza irtam volt 1912-ben mármár közelébe férkőzött, de a szemében maradt müncheni sárgászöld tónus egyformaságába merítette. A partról nézte s inkább a parti részletet, semmint a vizet szemléltette. Az ujabbak közül Vaszaryt is érdekelte, de neki is inkább formajelenség volt, semmint élő lény, sajátos temperamentummal, határozott sajátosságokkal nem kereste egyéni jellemvonásait, viztitkait, atmoszférikus csodáit, pedig ezekből fogják kiszakítani ha eljő a festője művészi szépségeit".*) Mihalik is foglalkozott vele egy darabig, néhány müvében belemerült a *) Tizenhárom magyar festő

4 viz jelenségeibe, kezdte megfigyelni a viz felületének, anyagának, színének és tükröződésének igazságait, de kora halála megakadályozta, hogy végleges eredményekhez juthasson. Most végre egyszerre két festője is akadt. Szinyei Mer se Pál előtt nem ismeretlen világ a viz. A starenbergi tó tükörén már 1872-ben megfigyelte a fürdőház tükröződését, a Mare azurro kék ege alatt is szikrát szórnak a hullámok, sőt most is bemutatunk egy egészen korai viztanulmányát (1868-ból). Hogy a nyáron a Balatonhoz került, a mestert munkára ihlette a Balaton vize. A viz titkai fogták meg képzeletét, a viz életének tanulmányozásába merült, a viz anyagának visszaadása izgatta. Ő a vérbeli kolorista most is a Balaton színjelenségeiből indult ki, ábrázolva a csöndes víztükröt, mely az ég tónusához alkalmazkodik, amint az ég, a világítás és szinhatás forrása, ott tükröződik a hullámokban egyszer zöldes, egyszer sárgás reflexekbe merítve tükörét. A háborgó vízzel is megbirkózik, amint erős hullámtörésben rohan az ár, himbálózó habot verve, szinte halljuk a fehér macskák sikongását s ami üzi-hajtja őket, a szél visongását. Majd odaállunk a fonyódi sziklás partra, lenézünk a mélybe és szinte ugy véljük, hogy a viz tükre emelkedik, kék vize szállszáll felénk a magasba, egybeolvadva az éggel ragyogó tisztaságban... Csók Istvánt a Balaton más jelenségei vonzották Eleinte őt inkább a parti élet, a homokban hancúrozó, 4

5 fürdőző asszonyok érdekelték; később a viz maga is megkapta képzeletét, a napfény játéka a viz tükörén, a lemenő és felkelő nap, s a délelőtti napsütés, amint végig fekszik a sekély parti vizén, mely ki-kicsap a sárgás agyagos talajra, hogy mélységet nyerve tükrözze vissza a kék eget, a szines felhőt. Merőben szinhangulat Csók Balatonja, változó szinálmok, ragyogó fénybe omolva. A magyar föld és a magyar viz két nagy festőpoétája glorifíkálja most előttünk a mi kis kosmosunkat, ujabb és régebbi munkáikkal töltve meg termeinket. Mig ugyanis Szinyei hű marad a jernyei házhoz. parkhoz, a felvidék vadregényes tájaihoz, Csók kis leánya életrajzát is irja, s ezeken a kisebb müvein nemes ékkövek ékes csillogásaként ragyognak a szinei. Szinálmok könnyed játékába olvad jel nála az egész világ / Régebbi müvét is itt látjuk, Báthory Erzsébetet, aminőnek most ábrázolná: meseszerűvé, álomszerűvé, szinhangulattá alakítaná... Mellettük bemutatjuk most Iványi-Grünwald Béla néhány ujabb nagyérdekü kompozícióját, melyeknél megfigyelhetjük, mint alapítja a művész kolorisztikus művészetét mind biztosabban a nemes rajzra, mint közeledik mind határozottabban a klasszikus ideálok felé. Az a csudálatos könnyedség, mely képzelete szárnyalását jellemzi, melylyel alakjait hajlítja, kapcsolja, egybefüzi, összeköti a lágy vonalvezetés erejével, művészi fejlődésében jelentős állomást képvisel. 5

6 Művészgárdánkat is kibővítjük: Feiks Alfréd és Jenő bemutatásával. Alfréd Monticellire emlékeztet, de művészetét nem mint a délfrancia mester kolorisztikus hatásokra, inkább tónusharmoniákra vezeti vissza; Jenő a francia impresszionisták módján az elillanó hatásokat keresi, a mozdulatok extraktumát, a végső formulákat, a leegyszerűsített mozgást. Most mutatjuk be Faragó Géza karrikaturáit is, aki a maga gazdag torzitó tehetségével a háború groteszk ábrázolásával mulattat. Csodálatos, mint találja el alakjainak azt a vonását, mely jellemük gyengéjét leplezi le, a formákon keresztül a lelket revelálja, a lélek gyengeségét, kicsinyességét vagy gonoszságát, egyetlen formulára vezetve őket vissza, leleplezve, szinte meztelenre vetkőztetve le őket, még pedig az ő groteszkre hajlamos, csúfondáros tehetségével oly kegyetlenül, hogy alakjain szinte gyűlölködve nevetünk. Elösmerte ezt müncheni kiállítása alkalmával a német kritika is :,,Wie der Ungar dem Vierverband die Levieten liest, olvassuk egyik kritikájában das ist an Gründlichkeit und urkomischer Wirkung kaum zu überbieten". A szobrászatot Kisfaludi Stróbl Zsigmond képviseli, aki egy sor arcképszoborral mutatkozik be, előkelő ápolónőket örökítve meg, akik ilykép karitatív működésűk emlékét kiváló művészi alkotásokban őrizhetik meg. S végül kegyeletünknek áldozunk ismét, Plány Ervin hagyatékának bemutatásával. Az Ernst-Muzeum megalapításánál jelentős szolgálatokat köszönhetünk 6

7 neki, aki a művészetért nemesen lelkesedő egész lényével állott közös ideáljaink szolgálatába. Művészi fejlődését kezdettől fogva nagy érdekkel figyeltem, hiszen tőlem kapta az impulzust, még a középiskola padjain, a művészet iránti érdeklődésre is. Nem tartozott a gyorsan fejlődő tehetségek közé. Mély lelki életet élt s erősen küzdött az anyaggal. De szemlátomást fejlődött és tehetsége mind erősebben, mind határozottabban bontakozott ki s ebben a fejlődésben akadályozta meg a háború, melynek első hirére önként jelentkezett s amint az életben minden kötelességének egész odaadással élt, épp oly lelkiismeretesen felelt meg hazafiúi feladatának is, sajnos, a kegyetlen végzet időnap előtt utolérte. Lévay József, a mi patriarchalis korban élő nagy költőnk, megható szavakban emlékezett meg róla kedves nagyanyjához irt levelében: Fölemelő is, lesújtó is arra gondolni irta Lévay József, hogy Ervint oly ifjan, annyi nemes tulajdonságok birtokában, oly szép reményekkel biztató jövő előtt kivánta dicső áldozatul a haza. Nagy részvét, nagy közbecsülés mellett vonult be ifjú kartársainak menyei seregébe. Áldva marad emléke!" Dr. Lázár Béla. 7

8

9

10

11

12

13 ELSŐ TEREM. FEIKS ALFRÉD ÉS JENŐ MÜVEI. FEIKS ALFRÉD. 1. Erdő mélyén Estély Bikaviadal 600 FEIKS JENŐ. 4. Leány, kutyával Terrász 1500 FEIKS ALFRÉD. 6. Színház Romantikus táj Tengerpart 1000 FEIKS JENŐ. 9. Versenytér Jégpálya 2000 FEIKS JENŐ. 11. Díjlovaglás Nő karosszékben Angol agár Lóversenypálya

14 FEIKS ALFRÉD. 15. Május 500. FEIKS JENŐ. 16. Jégünnepély Hölgy, kutyával FEIKS ALFRÉD. 18. Társaság FEIKS JENŐ. 19. Baccarat Kristály

15 MÁSODIK TEREM. SZINYEI MERSE PÁL MÜVEI. SZINYEI MERSE PÁL. 20. Zöldes Balaton Jernyei ház. Magántulajdon. 22. Kék tenger. Magántulajdon. 23. Sárga Balaton Nyírfa erdő KISFALUDI STRÓBL ZSIGMOND. 25. Perczel Miklósné arcképe. Bronz. Magántulajd< r SZINYEI MERSE PÁL. 26. Bodrog mentén 700C. 27. Rococo Gábor Ignác úr tulajdona. 28. Stahrenbergi tó KISFALUDI STRÓBL ZSIGMOND. 29. Gróf Almássy Györgyné arcképe. Bronzba öntve SZINYEI MERSE PÁL. 30. Lilavirág KISFALUDI STRÓBL ZSIGMOND. 31. Fürdő nő. Bronz

16 SZINYEI MERSE PÁL. 32. Vadregényes táj Fonyódi hegy Háborgó Balaton Balaton a fonyódi partról Tourbillon Kisunyomi Landauer Lipótné úrnő tulajdona. 12

17

18

19

20

21 HARMADIK TEREM. IVÁNYI-GRÜNWALD BÉLA MÜVEI. 37. József és Putifárné Fürdőzők Nimfák Kecskeméti cigányváros Buzakeresztek Az est. Magántulajdon. 43. Hajnal. Magántulajdon. 44. Kecskeméti gazdamajális Esti szürkület Kecskeméti táj Vázlat. Magántulajdon. 48. Kecskeméti országút. Schuller Gusztáv úr tulajdona Rajzok. Darabja Rajz

22 NEGYEDIK TEREM. CSÓK ISTVÁN MÜVEI. 52. Zíizü a szigeten. Magántulajdon. 53. Boszorkánytánc a Gellérthegyen. Magántulajdon. 54. Pihenő sokaclányok Csendélet Ökörfarkkóró Fasor télen Züzü pihen. Magántulajdon. 59. Római fürdő Női arckép. Dr. Oppler Emil úr tulajdona. 61. Közelgő vihar Vázlat. Magántulajdon. 63. Züzü gyöngélkedik. Magántulajdon. 64. Gyermekarckép. Dr. Lányi Zsigmond úr tulajdona. 65. Akarattyai part Balaton Aligánál Villámlás Naplemente. Magántulajdon. 69. Balatoni part Felszálló köd Feleségem arcképe. Magántulajdon. 14

23 ÖTÖDIK TEREM. FARAGÓ GÉZA SZÍNES KARRIKATURÁI : 72. Az útonálló A nagy sirásó A nobilis ántánt Görögországban Portugália csatlakozik az ántánthoz Bevonulás a halhatatlanságba Grey Petár fut A negyedik halott Kitchener Mea culpa (Pasics) Az én kedves zsidajaim. Báró Haupt-Stümmer Leó úr tulajdona. 83. Az angol blokád A midinette foglya Visio Grey Sárga veszedelem Nagy ijedelem Luitpold Albertnél Az ántánt megalapítói Az utolsó mohikán Ferdinánd, a keselyű Wilson

24 94. Az angol háború A francia offenzíva Békecár Mult és jelen Kitchener az aquariumban Lloyd George King George, mint Hamle Az angol offenzíva Picolo rex Petár A lírai hős Forró a leves

25

26

27

28

29 HATODIK TEREM. PLÁNY ERVIN MÜVEI : 106. Vázlat Sámson és Delilához Mosónők. (Concarneau Bretagne) Klasszikus akt Menekülő szent család Klasszikus dalnok. Magántulajdon Parasztasszony Bretagne-ból Idyll Ifj. Jeszenszky Sándor arcképe. Magántulajdon HETEDIK TEREM. PLÁNY ERVIN MÜVEI : 114. Tájkép Női fej Dachaui táj. Magántulajdon Anyám arcképe. Magántulajdon Csen délet vázlat Keleti nő.... : Cigányleány. Magántulajdon Női akt Kigyóbüvölőnő

30 A HALLBAN. KISFALUDI STRÓBL ZSIGMOND MÜVEI : 123. Guggoló. Márvány Biedermanné Haupt-Stümmer Karola arcképe. Fayence. Magántulajdon Kállay Erzsébet és Lenke. Fayence Báró Haupt-Stümmerné. Márvány. Magántulajd Gróf Széchenyi Péterné. Márvány. Magántulaj d József Ferenc főherceg arcképe. Márvány Gróf Zichy G. Lipótné. Márvány Horváth Mihályné. Fayence Gróf Willcsek Frigyesné. Márvány. Magántulaj d Kállay Erzsébet. Márvány. Magántulajdon Lumnitzer Magda arcképe. Magántulajdon Gróf Zichy Magda. Fayence Gróf Bethlen Ádámné. Fayence Gróf Széchényi Lajos emléke. Bronz. Magántulajd 18

31 AZ ERNST-MUZEUM EDDIG A KÖVETKEZŐ KIÁLLÍTÁSOKAT RENDEZTE: 1. SZINYEI MERSE PÁL gyűjteményes kiállítását. 2. KERNSTOK KÁROLYNAK, a debreceni megyei székház számára készült üvegfestményeinek kiállítását. 3. ZULOAGA ÉS BRANGWYN gyűjteményes kiállítását. 4. FÉNYES ADOLF ujabb festményeinek és rajzainak kiállítását. 5. VADÁSZ MIKLÓS rajzainak gyűjteményes kiállítását. 6. FRANCIA IMPRESSZIONISTÁK és HER- MÁN LIPÓT gyűjteményes kiállítását. 7. IVÁNYI-GRÜNWALD BÉLA festményeinek és DR. SONNENFELD ZSIGMOND gyűjteményének bemutatását. 8. FERENCZY KÁROLY ujabb festményeinek és rajzainak kiállítását. 9. LIGETI MIKLÓS szobrászművésznek gyűjteményes kiállítását. 10. A MAGYAR BIEDERMEIER-KORI művészet. (Barabás, Borsos, Brocki, Györgyi, Weber.) 19

32 11. A XIX. század nagy francia mestereinek kiállítását. 12. MAGYAR-MANNHEIMER GUSZTÁV ujabb festményeinek kiállítását. 13. MAGYAR MESTEREK ELSŐ CSOPORTKI- ÁLLITÁSÁT. (Mányoki és Kupeczky festményeivel.) 14. BÁRÓ HATVANY FERENC gyűjteményes kiállítását. 15. Gróf BATTHYÁNY GYULA festőművésznek és BECK Ö. FÜLÖP szobrainak gyűjteményes kiállítása. 16. MUNKÁCSY MIHÁLY jubiláris kiállítását. 17. RIPPL-RÓNAI JÓZSEF háborús festményeinek és rajzainak kiállítását. 18. MAGYAR MESTEREK második csoportkiállitását. 19. KOSZTOLÁN YI-KANN GYULA és MATTYA- SOVSZKY-ZSOLNAY LÁSZLÓ festményeinek és rajzainak kiállítását. 20. LOTZ KÁROLY emlékkiállítását. 21. NÉMET ÉS OSZTRÁK MESTEREK és magyar követőik (Than, Gerhardt). 22. JÁVOR PÁL gyűjteményes kiállítását. 23. A FERENCZY-CSALÁD (Károly, Valér, Béni és Noémi) kiállítását. 20

33

34

35 AZ ERNST-MUZEUMBAN A KÖVETKEZŐ FELOLVASÁSOKAT TARTOTTÁK: 1. Lovag Dr. YBL ERVIN: Zuloaga művészete. 2. KÖRÖSI ALBIN: A spanyol aranykor művelődése. 3. OLGYAI VIKTOR: Brangwyn és a rézkarc. 4. Dr. FELEKY GÉZA: Fényes Adolf művészete. 5. Dr. LÁZÁR BÉLA tárlatvezetést rendezett, a csendélet művészetéről tartva előadást. 6. SZÁSZ ZOLTÁN: A női szépség és az elegáncia. 7. SZÉP ERNŐ: Költemények. 8. KEMÉNY SIMON: Novellák. 9. NAGY ENDRE: A modern művészetről. 10. BÁRDOS ARTHUR: Az impressionismusról. 11. VITÉZ MIKLÓS: Iványi-Grünwald Béla művészete. 12. SCHILLER OTTÓ: A modern festészet problémái. 13. Dr. FIEBER HENRIK: A szines szobrászatról Dr. LÁZÁR BÉLA három előadást tartott a biedermeier-művészetről. 17. SOMOGYI MÓR zongoraművész bemutatta a magyar biedermeier-zeneszerzőket. 21

36 18. MEIER-GRAEFE: Hans von Marées-ről. (Vetített képekkel.) 19. PROF. Dr. BIERMANN: El Greco-ról adott elő (Vetitett képekkel.) 20. Dr. LÁZÁR BÉLA, 22., 42., 43. (Ingres, Delacroix, Chasseriau.) 21. Lovag Dr. YBL ERVIN: A fejlődés a művészetben. 22. Dr. FARKAS ZOLTÁN: Maryon művészete. 23. Dr. LÁZÁR BÉLA: Báró Eötvös József művészetpolitikája. 24. Dr. FELEKY GÉZA: A XX. század művészeti irányai. 25. Dr. KENCZLER HUGÓ: Rembrandt művészetéről. 26. Dr. STRAKONICZKY KÁROLY: Lechner Ödönről. 27. Prof. Dr. PAUL SCHUBRING: A renaissance menyasszonyládáiról. (Vetitett képekkel.) 28. FELVINCZI TAKÁCS ZOLTÁN: Magyar képírók a közelmúltban és a jelenben. 29. SZÉP ERNŐ: Töredékek egy készülő műből. 30. Dr. SCHILLER OTTÓ: A művészet haszna és kára. 31. Dr. BÁRDOS ARTHUR: A portré hanyatlása. 32. VITÉZ MIKLÓS: Munkácsy Mihályról. 33. MÓRICZ ZSIGMOND novellát olvasott fel, BARTÓK BÉLA magyar rapszódiáját zongorán adta elő. 22

37 34. PETERDI ANDOR költeményeket, BÖLÖNI GYÖRGY Rippl-Rónai művészetéről olvasott fel. 35. VÁRNAI ZSENI háborús költeményeit olvasta föl. 36. Prof. Dr. PAUL SCHUBRING: Viszonyunk Olaszországgal a háború után. (Vetített képekkel.) Dr. LÁZÁR BÉLA: A magyar művészet jövőjéről négy előadást tartott. 41. Prof. Dr. JOS. STRYZGOWSKY: Balkánkérdések a művészettörténeti kutatás szempontjából. (Vetített képekkel.) 42. PETERDI ANDOR: Háborús költeményeit bemutatta a szerző. 43. Dr. KRENNER DEZSŐ: Egy pesti festőiskola. (Marastoni.) 44. A MODERN SZÍNPAD előadása. 45. Dr. LÁZÁR BÉLA: A nemzeti művészet születése a nemzetköziség szelleméből. 46. Dr. FELEKY GÉZA: A gyűjtés és régiségvásárlás művészete. 47. ROMÁNNÉ GOLDZIEHER KLÁRA: A viselet a századok tükrében. Vetített képekkel. 48. GRÓF TELEKI SÁNDORNÉ (Szikra): Elmélkedés a haladásról. Elbeszélés. 23

38 IRODALOM. LÁZÁR BÉLA: Tizenhárom magyar festő. (Tanulmányok, többek közt Csók Istvánról és Iványi-Grünwald Béláról.) Budapest, Singer és Wolfner. LÁZÁR BÉLA: Szinyei Merse Pál. Modern könyvtár. Athenaeum kiadása. MALONYAY DEZSŐ: A fiatalok. (Többek közt Iványi-Grünwaldról és Csókról is ir.) Budapest, Lampel kiadása. költőről. KIÁLLÍTÁSUNK tartama alatt több előadást tartunk. Január 21-én, vasárnap. SZÉP ERNŐ: Egy elesett Később meghatározandó időben: BRAUN E. W., troppaui múzeumigazgató, A porcellánról. (Vetített képekkel.) 24