AZ ERNST-MUZEUM KIÁLLÍTÁSAI IX. LIGETI MIKLÓS SZOBORMŰ VEINEK GYŰJTEMÉNYES KIÁLLÍTÁSA BUDAPEST, 1913 AZ ERNST-MUZEUM KIADÁSA

Átírás

1 AZ ERNST-MUZEUM KIÁLLÍTÁSAI IX. LIGETI MIKLÓS SZOBORMŰ VEINEK GYŰJTEMÉNYES KIÁLLÍTÁSA BUDAPEST, 1913 AZ ERNST-MUZEUM KIADÁSA

2 A kiállítási helyiség termeit és díszítéseit tervezte FALUS ELEK. A bejáró üvegablakát tervezte RIPPL-RÓNAI JÓZSEF.

3 LIGETI MIKLÓS ÜJ STÍLUSA. Egy szoborkiállítás... nem szobrok kiállítása, hanem egy szobrászmester bemutatkozása. Valóban igen szokatlan jelenség! Mi ennek a nyitja? Föltétlenül bizonyos, hogy van materiális oka is, de mintahogy nem lehet a világot, a világ semmilyen jelenségét a történeti materiálismussal teljesen megfejteni, senkit sem elégíthet ki az az ok sem, hogy egyik vagy másik művész képes éveken át egy kiállításra készülni, nemes anyagban dolgozni, kedvező anyagi helyzeténél fogva. Ösmerünk igen sok gazdag szobrászt, aki éppen munkája természeténél fogva bármennyire vágyódnék is utánna ezt meg nem tehetné. De egy Rodin, egy Meunier, megtehette. Az ok mélyebben a művész alkotásaiban rejlik. A művész alkotását pedig a képzelete határozza meg. A monumentális, helyhez kötött munkák szerzője, akinek abstrakciókra hajló képzelete hatalmas tömegeket mozgat, aki az adott térrel számol, akinek formái szinte belenőnek az építészeti háttérbe, gyűjteményes kiállítással csak hamis véleményt kelthet maga felől. Aki Fadrusz Mátyását Párisban a szoborcsarnokban látta s utánna Kolozsvárott a templom oldalfala

4 mellett, ahová a szerzője tervezte, el se hinné, hogy a szobor ugyanaz. Csak játszi könnyedségü, festői képzeletű, konkrétságokra hajló, természetbenyomások iránt fogékony művészlelkek alkotásait lehet egybegyűjteni, melyek önmagukban egyesitik minden erejüket, nem kérnek kölcsön segítséget a környezettől, szabadok, függetlenek és éppen ebben van az erejük. Ez a művészet természetesen közel áll a festészethez, sőt egyenesen abból meriti ihletét. A görög szobrászatnak minden korában találkozunk a festészet hatásával, s a keresztény művészet folyamán éppenugy. A görög vázafestés egyes mesterei, pl. Onesimos, valóságos impresszionista festést alkalmaznak, Zeuxis, Apelles egyenesen fényfestők voltak. Nem csoda, hogy szobrászkortársaikat, Lysippost, Skopait, de főleg Praxitelest már a fény és árnyék hatása alatt kialakult formák visszaadásának problémája izgatta. A III. században már impresszionista módon kifestett férfi mellszoborral is találkozunk, a szín egyenesen folytatja a modellirozás munkáját, hangsúlyoz, kiemel egyes formákat, sőt a reliefeknél egyenesen helyettesíti is. A hellenistikus görög szobrászatban a plasztika és festészet határai teljesen leomlottak. A relief festmény lesz, a terrakotta művészei szinte kizárólag festőileg gondolkoznak. S ugyanazt látjuk a renaissance idején. Ghiberti, Donatello, Mino da Fiesole, Rosselino, főleg reliefjeikben, keresték a fény és árny hatása alatt kialakult formák játékát, Leonardo sfumatojának hatása alatt, annak 4-4

5

6

7 csodás finomságait szerető szivvel igyekezve visszaadni. És Clodion, aki kis figuráiban, csupa fény és árnyhatásokat keresett, nem volt-e kortársa Watteau-nak? És Rodin, aki ez elvet egyenesen proklamálta, nem élt-e a pleinair diadala idején? Ligeti Miklóst, egészen benne élve a nagybányai festők világában, ahol a fényprobléma állott homloktérben, elsősorban a levegőhatás alatt megváltozott formajáték érdekelte. Képzeletét az impressziók visszaadása foglalkoztatta, a véletlen alakulatok, amelyek revelálják az emberi lelket, az a misztikus és folyton változó viszony, mely a lélek és formája között előáll, rejtelmes szálakkal kapcsolva őket össze. E rejtelmes szálak a fénysugarak, melyek lerakódnak a formákra, bujkálnak, táncolnak rajtuk és hihetetlen titkokat regélnek. Ezeket a titkokat megfejteni, ez vált a művész életfeladatává. Arcképszobrászatában ezt a pillanatnyi érzést kifejező formajátékot adta vissza, most egy szemcsillogást, egy gyöngéd mosolyt, a befelé néző szem tekintetét, a közöny álarcát, amint e formák a clair-obscur félhomályából tüzet lövelnek ki, az érzéseket kifejező e formák, egy főhajtás, egy hanyag leülés, egy csodálkozó, viaskodó, magával tusakodó tekintet, melyeket meglesett. Az antikot tanulmányozni mondja Rodin annyit tesz, mint megfigyelni, mint dolgoztak a görög mesterek? Ahogy a természet. Hogy állanak elő ezek a hatások, mikép jönnek létre a levegőhatás alatt a megváltozott, kifejező formák? 5 -*-

8 Ligeti is azt leste: mivel teremt a természet illúziót? A döntő formák kiemelésével. Ebben az elvben mindegyik művészeti iskola egy. Az a kérdés : melyik a döntő forma? Ezt pedig a képzeleti kép sajátossága határozza meg. Mit olvasok ki a természetből, micsoda illúziót akarok teremteni, döntőnek azt a formát találom, mely képzeleti képemnek megfelel. Ligeti képzeletében mozgalmas, játszi, véletlenül kialakult lelki alakulatok éltek, s döntőnek azt a formát tartotta, mely magához vonzotta a fényt, kiugrásaival jelentőséget adott neki, a mellette kialakult mélyedéssel szigorú plasztikát. A döntő forma az, mely a mozgást vezeti, s izlése határozza meg a mértéket, nehogy deformációkba tévedjen. Azonkívül számolnia kellett az anyaggal, bronznak, márványnak természetével, mely más-más formakiképzést követel, a belső képeihez válogatva őket. így jutott el ahhoz a biztonsághoz, melylyel ma a legelsőbbrangu arcképszobrászunk, mert arcképeiben bámulatos erőben fejezi ki a jellegzetes formát, melyet uralkodóvá tesz, s ezzel az állandót fejezi ki az egyénben, de ez az állandó egy meglopott pillanatnyi igazság. Ez ellentétesnek látszó két elembe harmóniát tud bevinni, válogatva a benyomások sokaságában, meglesi és kiemeli a lényeges formát, amelyre fényt vezetve a jellem legbensőbb titkát revelálja, árnyékba helyezve minden lényegtelent, a fényjáték delikát átmeneteivel mozgást teremt a formák világában : ime Ligeti stíljének lényege. 6

9 A fejlődés csak haladás lehet a döntő formák egyszerűsítése felé. Láttuk, ez a modern művészet uralkodó célzata. Szinyei és Fényes, Iványi-Grünwald és Ferenczy mindegyiknek fejlődése, haladást jelentett a formaegyszerüsités irányában. Ligetinél is megfigyelhetjük ezt. Krisztus temetésé"-nél a fényjáték csodás finomságokat teremt, de egyszerűsített formákon, s a kőből kibontakozó női aktja, melynek sima felületén illanva suhannak végig a fénysugarak, a legegyszerűbb formákból alakul ki. S a fiu aktjának tiszta formái mennyire beszédes szószólói kifejlett stilusfelfogásának! De most már szuverén ura ő a formáknak, alakithatja, összefoglalhatja, redukálhatja tetszése szerint. Mily sok kutatásnak, rajzban, agyagban való munkának köszönheti ezt. De végre mindennek ura... Ura a színnek is. Eddig csak kisegítőnek használta forma hangsúlyozáshoz, dekorativ hatások fokozásához, de ujabb majolika kísérleteiben egyenesen belőle indul ki. Bemutatjuk egy pár kísérletét, talán a magyar majolika fényes jövőnek elibé ebből a kollekcióból indul ki. Ligetiferre predesztinálja művészi egyénisége : csapongó képzelete, mely oly szoros kapcsolatban van a természettel, a magyar természettel (látjuk egypár magyaros tárgyú figurináján), könnyed keze, vele született érzéke a női báj, az élet gyöngéd formái iránt, kolorista látása, formabiztonsága, mind olyan keramista tulajdonság, melylyel a legnagyobb sikereket érheti el.

10 Akkor végre lesz magyar porcellán, magyar majolika is, világpiacot lehetne teremteni és nem kellene sóvár szemmel teljesen inferioris tehetségű szomszédainkra pislogni. De ez nemcsak a művésztől függ. Dr. LÁZÁR BÉLA. * 8

11

12

13 LIGETI MIKLÓS SZOBORMŰVEL ELSŐ TEREM. 1. Szinyei Merse Pál. Ezüstözött bronzkivitelben a sárosmegyei muzeumban, Bártfán. 2. Ádám és Éva. Márvány és bronz. A Szépművészeti Muzeum tulajdona. 3. Asztal, puttikkal. Eladó. 3a. Hamutartó, bronz József főherceg ő fensége. Bronz. Az Ernst- Muzeum tulajdona. 5. Szerelem. Kutcsoport. Terrakotta Rudolf trónörökös. Bronz Zalán. Bronz Auguszta főhercegnő ő fensége. Bronz. Az Ernst-Muzeum tulajdona. 9. Anonymus. Bronz 300. Vitrinában, majolika-kisérletek. MÁSODIK TEREM. 10. Múzsa. Színezett márvány Faun és Venus. Színezett kő Wodianer Arthur ur mellszobra. 9

14 13. Gróf Andrássy Aladárné urnő mellszobra. 14. Szent István. Márvány aranymozaikkal Dr. Chorin Ferenc ur mellszobra. 15a. Ártatlanság. Szinezett márvány Tanulmány. Márvány Ábrányi Kornélné urnő mellszobra. 18. Gróf Széchenyi Gézáné és fia. Márvány. A Szépművészeti Muzeum tulajdona. 19. Gróf Apponyi Sándorné urnő mellszobra. 20. Fiuakt. Márvány Bestia. Kut. Márvány Alvó nő. Márvány Kristóffy József ur mellszobra. 24. Basch Gyuláné urnő mellszobra. 25. Dr. Térey Gáborné urnő mellszobra. HARMADIK TEREM. 26. Vénus. Bronz Faun és Venus. Bronz Csodavilág. Bronz Venus. Bronz Merengés. Női akt. Bronz Bérmáláskor. Bronz Báró Dóczi Lajos ur mellszobra. 33. Anonymus. Bronz és márvány Gróf Széchenyi Jenőné urnő mellszobra. Gróf Széchenyi Miklós nagyváradi püspök ur tulajdona. 10

15 35. Gróf Széchenyi Jenő bronzszobra. 36. Iványi-Grünwald Béláné urnő mellszobra. 37. Forradalom. Bronz Gróf Széchenyi Géza ur mellszobra. 39. Gróf Hoyos-Wenckheim Fülöpné urnő szobra. 40. Faun és Venus. Bronz a. Vecsey Ferenc bronzszobra. NEGYEDIK TEREM. 41. Dr. Wlassics Gyula ur mellszobra. A szolnoki Művésztelep tulajdona. 42. Madonna a gyermek Jézussal. Fekete márvány Dr. Lukács György ur mellszobra. 44. Sátán. Bronzban ára Visszaemlékezés. Bronzban ára Beatrice. Bronzban ára Gróf Andrássy Gyula ur mellszobra. A Nemzeti Szalon tulajdona. 48. Kosztolányi-Kann Gyuláné urnő mellszobra. 49. Lechner Ödön mellszobra. 50. Mihalik Dániel mellszobra. 51. Krisztus sirbatétele. Fekete márvány Iványi-Grünwald Béla mellszobra. 53. Lélekrontás. Bronz

16 ÖTÖDIK TEREM. 54. Tanulmány Emmer Kornél arcképéhez. 55. Hegedűs Gyula mellszobra. 56. Faun. A Borghese-muzeumból. Kópia kiegészítve. Bronzban ára Rippl-Rónai József mellszobra. 58. Dr. Robicsek Ferenc ur mellszobra. 59. Petrik Lajos ur mellszobra. 60. Zsolnai Miklós arcképe. 61. Hubay Jenő arcképe. Vázlat. HATODIK TEREM. 62. Gabrilovitsch Ossip zongoraművész mellszobra. 63. Vörösmarty Mihály Kern Lili k. a. szobra. 65. Erzsébet királyné. Tanulmány a szegedi Erzsébet-szoborhoz Arcképtanulmány. 67. Nótafa Gádor Lajosné urnő arcképe. HETEDIK TEREM Rajzok. 94. Jókai Mór 600 o 12

17

18

19 A HALLBAN. 95. Dr. Rott Nándor arcképe. 96. Ybl Ervin arcképe. 97. Hubay Jenő mellszobra. A VITRINÁKBAN KERÁMIÁI KISÉRLETEK ÉS TANULMÁNYOK. 13

20 AZ ERNST-MUZEUMBAN A KÖVETKEZŐ FELOLVASÁSOKAT TARTOTTÁK : 1. Dr. YBL ERVIN : Zuloaga művészete. 2. KÖRÖSI ALBIN : A Spanyol aranykor művelődése. 3. OLGYAI VIKTOR: Brangwyn és a rézkarc. 4. Dr. FELEKY GÉZA : Fényes Adolf művészete. 5. Dr. LÁZÁR BÉLA tárlatvezetést rendezett, a csendélet művészetéről tartva előadást. 6. SZÁSZ ZOLTÁN : A női szépség és elegáncia. 7. SZÉP ERNŐ: Költemények. 8. KEMÉNY SIMON: Novellák. 9. NAGY ENDRE : A modern művészetről. 10. BÁRDOS ARTHUR : Az impressionismusról. 11. VITÉZ MIKLÓS: Iványi-Grünwald Béla művészete. 12. SCHILLER OTTÓ: A modern festészet problémái. 13. Dr. FIEBER HENRIK: A szines szobrászatról. *> 14 -*

21 AZ ERNST-MUZEUM EDDIG A KÖVETKEZŐ KIÁLLÍTÁSOKAT RENDEZTE: 1. SZINYEI MERSE PÁL gyűjteményes kiállítását. 2. KERNSTOK KÁROLYNAK a debreceni megyei székház számára készült üvegfestményeinek kiállítását. 3. ZULOAGA ÉS BRANGWYN gyűjteményes kiállítását. 4. FÉNYES ADOLF ujabb festményeinek és rajzainak kiállítását. 5. VADÁSZ MI KLÓS rajzainak gyűjteményes kiállítását. 6. FRANCIA IMPRESSZIONISTÁK és HER- MÁN LIPÓT gyűjteményes kiállítását. 7. IVÁNYI-GRÜNWALD BÉLA festményeinek és Dr. SONNENFELD ZSIGMOND gyűjteményének bemutatását. 8. FERENCZY KÁROLY ujabb festményeinek és rajzainak kiállítását. 15

22 LIGETI-IRODALOM: Dr. LÁZÁR BÉLA: Ligeti Miklós művészete. (Művészet. IV. 265.) 16