KERNSTOK KÁROLY BUDAPEST AZ RRNST.MU2EUM KIADÁSA 1917

Átírás

1 KERNSTOK KÁROLY GYŰJTEMÉNYES KIÁLLÍTÁSA Dr. LÁZÁR BÉLA ELŐSZAVÁVAL BUDAPEST AZ RRNST.MU2EUM KIADÁSA 1917

2 Az Ernst^Muzeum aukciói II. KILENYI HUGÓ nyug. miniszteri tanácsos irt Dilim. A gyűjtemény áll festményekből, Boltraffio, Elsheimer, Cuyp, Goyen, Hobbema, Hals, Metsu, Qu. Massys, Ostade, Rubens, Steen, Veronese, Terboreh, Teniers Tiziano, stb. stb. Miniatűrök, fayance-ok, porcellánok, ezüst és elefántcsontfaragványok, régiségek, textil- és butornemüekből. Bemutatás: november 18-álol kezdve, Aukció: november 26-ától kezdve, Katalógus, melyet kiváló szakemberek irtak, november 12-ikén már kapható. Előjegyezhetni az Ernst-Muzeumban Ára (120 oldal illusztrálva) 15 korona.

3

4

5 A világháború kitörésének pillanata forradalomban találta a festészetet. Az impressziók közvetetlen viszszaadásával szemben egyesek az értelmi belátások számbavételét, a természetbenyomások véletlenségeitől való elvonatkozások keresését, a formák egymásközti viszonyának erősebb hangsúlyozását követelték. E követelésben volt sok igazság. Szemben az iskolává sülyedt impresszionizmussal helyet követeltek a művészi munkában a természetet gondolkodva felfogó, megértő, harmóniákba összefoglaló művészi alakitásnak. Csakhogy az uj igazság hogy észrevétessék túlzott, túlhajtott és végletes formában jelentkezett. Mihamar akadtak hivei, akik csakis ezt a külsőséget, a túlzott megjelenési formát és annak is csak az olcsó külsőségeit utánozták és a mesterséges zajjal, melyet csaptak, szinte az uj igazságot magát veszélyeztették. A futurista, expresszionista, kubista formák mögött ezt mi jól láttuk az első perctől fogva! egészséges mag is rejtőzködött, mely a természetnek uj oldalról való megfigyelésében és ábrázolásában fog kicsúcsosodni. 3

6 Hogy a világháború alatt ez a mozgalom miként fejlődött a külföldön, nem tudjuk; de hogy nálunk meghozta a maga érett gyümölcsét: Kernstok Károly gyűjteményes kiállítása igazolja. Kezdettől fogva világos volt előttünk, hogy Kernstok ez a kettős lélek! a maga belső forrongásából mihamar megtisztulva fog kikerülni. Ő is a naturalizmusból indult ki, hogy lelke másik pólusa, az abstrakciókra hajló, belső viaskodásba kergesse. Szigorú formakultuszba fogott, de amellett megakarta őrizni a szin jogát. Egységre, harmóniára törekedett és e törekvést a legbehatóbb tanulmányok jelezték. Az egység felé haladásában egyszer a forma, másszor a szin végleges és egyoldalú hangsúlyozása között ingadozott. Ez ingadozás, e belső küzdelem eredményein keresztül jutott el végre mai formájához. Legutolsó kiállításán a Müvészházban stiluskeresésében még erősen ingadozott, de mi már akkor láttuk, hogy harmóniához fog jutni, ha, megőrizve az elért eredményeket, a természet megfigyelésén okult művészi leegyszerűsítésig fejlődik. Ő maga azt irta kiállítása katalógusában megjelent cikkében:,,a művészet mai forrongását egy nagy, óriási tisztulási folyamatnak tekintem". E tisztulási folyamat eredménye mai kiállítása. Most már eldobott magától minden idegen külsőséget, alázatos szivvel ment a természet elé és azt látta, 4

7

8

9 hogy szin és forma egy nagy egység, hogy a természetben rejlenek az egység elemei, hogy azok közül kell válogatnia a művésznek, de ugy, hogy az egyik elem kizárólagos kiemelése, uralomra juttatása helyett az öszszes kifejező elemek egyensúlyozására törekedjék. Persze, hogy van ebben értelmi munka is, de ez sem lehet az egyedüli eszköz, a természet mély átérzését, a lelki élmények átszellemesitését művész nem mellőzheti. És nézzük meg most legújabb nagyszabású alkotását, a Dunai tájat a két hatalmas fával az előtérben és a mögötte szinte leheletszerű finomsággal odaérzett Dunát és a túlsó partot házaival, templomával a messzeségben, a víztükör csodás finomságait és elsősorban azt a végtől-végig átélt nagy impressziót, melyet benne a két hatalmas fa gazdag lombkoronájával keltett, felfokozva monumentális erőben a fenségesen egyszerű benyomásáig. A mai magyar tájképfestészetnek ez a kép egyik leghatalmasabb alkotása! És mi lett Kernstok szemében az emberi formából? Nem puszta formális konstrukció többé, de húsból és vérből álló emberi alakokat érzett oda a Duna partjára, fürdés előtt vagy fürdés után, öltözködő vagy vetkőző ifjú testeket, szépséges, lágy, puha hajlatokban, a naplemente párás levegőegében nem puszta színjelenségeket, mert érezteti a formát is, de szinben is őszinte élményekké váltak, a levegő reflexeiben meg- 5

10 fürdő színekben, gazdagon harmonizálva és mégis egységes tónusra vezetve mindent vissza. Ez az ő tónusa valami üdén egyszerű, mélyrehangolt zöldessárga egység, Nyergesujfalu levegőjéből kiemelve, gazdag felhőalakulatok ornamentikájából bontva ki őket, az atmoszférikus hatások igazságait éreztetve. Ez az egység végtelen sok apró impresszió végső eredménye, ezek a kis vázlatok, mindmegannyi drágakövek, a közvetlen élmény erejével hatnak, útjelzők későbbi nagy alkotásokhoz, ezekből tevődik össze Kernstok uj művészi stilusa, mely immár megtisztult természetlátás, megnemesedett impresszióalakitás, ut az egység felé, az eljövendő nagy összefoglalás, a végső leegyszerűsítés. Nem meglepő ezek után, hogy mikor dekoratív feladatok elé állítják, felhasználja ujabb megösmeréseit. A természetből indul ki itt is, ha igyekszik alkalmazkodni a mozaik vagy az üvegfestés belső törvényeihez, a sikbanmaradás feltételéhez, a vonaljáték hangsúlyozásához, melynél a szin csak kisérő muzsika, mely körülöleli lágy akkordokban a formát teremtő kontúrt. Ez a forma a lényeges, de ezt a formát a valóságból emeli ki, ahhoz hozza közelébb minden eleme és mint egész is igaz. Dr Lázár Béla. 6

11 fl KIÁLLÍTOTT tárgyak JEGYZÉKE

12

13 KERNSTOK KÁROLY MOVEI ELSŐ TEREM. 1. Üvegablak vázlata. Magántulajdon. 2. Üvegablak vázlata. Magántulajdon Táj vázlat. Magántulajdon. 4a. Táj. Magántulajdon. 5. Táj. Vizfestmény. Magántulajdon. 6. Vizfestmény vázlat. Magántulajdon. 7. Mosónők. Szines krétarajz Vizfestmény Ebédután. Magántulajdon. 10. Tájkép. Magántulajdon. 11. Vizfestmény. Magántulajdon. 12. Táj. Vizfestmény Vázlat Vihar a Dunán Dunán. Krétarajz Esztergomi dóm Rév. Magántulajdon. 18. A Duna Nyerges-Újfalunál Mosónők Fürdő nők. Vázlat Sziget Rajz 100 9

14 23 - Ra J z Rajz. Dr. Balassa József ur tulajdona Rajz Rajz Ra í z

15 MÁSODIK TEREM. 28. Merengés A falu felé Haza felé Szeles idő a Dunán Dunai ér mentén. A Fővárosi Muzeum tulajdona 33. Zátonyon Kilátás a Dunára. Lukács Béla ur tulajdona 35. Téli táj. Lukács Béla ur tulajdona. 36. Szánkózás. Kellner Adolf ur tulajdona. 37. Lubickoló nő Gyomláló nők Tél Merengő lány Gyerekek a fűben Dunai ér. Decsényi Miklós ur tulajdona. 43. Dunamenti táj Tavaszi munka Pásztorfiu Felhők Dunai táj. A fővárosi Muzeum tulajdona. 48. Mosónők Leányarckép. Mocsányi Ödön ur tulajdona. 11

16 HARMADIK TEREM Üvegablak tervek. Magántulajdon. 56. Mozaik terv Üvegablaktervek. Magántulajdon. 59. Üvegablak vázlata

17

18

19

20

21 NEGYEDIK TEREM. 60. Fiu. Huszár Károly ur tulajdona. 61. Duna mentén. Mocsányi Ödön ur tulajdona. 62. Férfi akt Zivatar. Kramer I. ur tulajdona. 64. Delelő kecskék. A fővárosi Muzeum tulajdona. 65. Közelgő vihar Mosónő Tornyosuló felhők Vetkőzés Öntözés, Mosónő Hazatérő orosz fogoly Tanulmány Lány a parton Dunapartján Nyugvó nap Öntöző lányok Parton Kilátás Duna partján Nyergesujfalusi táj. Mocsányi Ödön ur tulajdona. 81. Fürdő nők Dunai táj. Nemes Marcell ur tulajdona. 13

22 ÖTÖDIK TEREM. 83. Legelés Répaszedők. Bosnyák Izsó ur tulajdona. 85. Alkony. Lukács Béla ur tulajdona. 86. Dunai malmok. Weiser Kálmán ur tulajdona. 87. Esti munka Táj. Schuller Gusztáv ur tulajdona. 89. Hazafelé Tehenek a parton Búcsúzás. Magántulajdon. 92. Behordás

23 HATODIK TEREM. 93. Vázlat egy falfestményhez. Magántulajdon Kartonok. A főváros tulajdona. 97. Üvegfestmény tervezet. A főváros tulajdona. HETEDIK TEREM. LUKATSOVITS ILY IPARMŰVÉSZETI TÁRGYAI. Árak a tárgyakon jelezve. 15

24 A HALLBAN. LIGETI MIKLÓS SZOBORMOVEI : 98. Vadász Horthy Miklós, a Novara hőse Kut Hötzendorfi Konrád tábornagy Faun és Vénusz Látomány Szent István Forradalom Anonymus Lélekrontás Merengés

25 AZ ERNST-MUZEUM EDDIG A KÖVETKEZŐ KIÁLLÍTÁSOKAT 1. SZINYEI MERSE PÁL gyűjteményes kiállítását. RENDEZTE: 2. KERNSTOK KÁROLYNAK, a debreceni megyei székház számára készült üvegfestményeinek kiállítását. 3. ZULOAGA ÉS BRANGWYN gyűjteményes kiállítását. 4. FÉNYES ADOLF ujabb festményeinek és rajzainak kiállítását. 5. VADÁSZ MIKLÓS rajzainak gyűjteményes kiállítását. 6. FRANCIA IMPRESSZIONISTÁK és HER- MÁN LIPÓT gyűjteményes kiállítását. 7. IVÁNYI-GRÜNWALD BÉLA festményeinek és DR. SONNENFELD ZSIGMOND gyűjteményének bemutatását. 8. FERENCZY KÁROLY ujabb festményeinek és rajzainak kiállítását. 9. LIGETI MIKLÓS szobrászművésznek gyűjteményes kiállítását. 10. A MAGYAR BIEDERMEIER-KORI művészet. (Barabás, Borsos, Brocki, Györgyi, Weber.) 11. A XIX. század nagy francia mestereinek kiállítását. 17

26 12. MAGYAR-MANNHEIMER GUSZTÁV ujabb festményeinek kiállítását. 13. MAGYAR MESTEREK ELSŐ CSOPORTKI- ÁLLITÁSÁT. (Mányoki és Kupeczky festményeivel.) 14. BÁRÓ HATVANY FERENC gyűjteményes kiállítását. 15. Gróf BATTHYÁNY GYULA festőművésznek és BECK Ö. FÜLÖP szobrainak gyűjteményes kiállítása. 16. MUNKÁCSY MIHÁLY jubiláris kiállítását. 17. RIPPL-RÓNAI JÓZSEF háborús festményeinek és rajzainak kiállítását. 18. MAGYAR MESTEREK második csoportkiállitását. 19. KOSZTOLÁNYI-KANN GYULA és MATTYA- SOVSZKY-ZSOLNAY LÁSZLÓ festményeinek és rajzainak kiállítását. 20. LOTZ KÁROLY emlékkiállítását. 21. NEMET ES OSZTRÁK MESTEREK és magyar követőik (Than, Gerhardt). 22. JÁVOR PÁL gyűjteményes kiállítását. 23. A FERENCZY-CSALÁD (Károly, Valér, Béni és Noémi) kiállítását. 24. MAGYAR MESTEREK harmadik csoportkiállitása. (Szinnyei, Csók, Iványi-Grünwald, Faragó, Feiks A. és J., Plány, Kisfaludi-Strobl.) 25. RIPPL-RÓNAI JÓZSEF ujabb rajzai és festményei. 26. MAGYAR MESTEREK negyedik csoportkiállitása. (Than, Lotz, Iványi-Grünwald, Thorma, Tornyai, Biró, Pólya, később Vágó Pál.) 27. MAGYAR MESTEREK ötödik csoportkiállitása. (André, Koszta és Zombory.) 18

27 AZ ERNST-MUZEUMBAN A KÖVETKEZŐ FELOLVASÁSOKAT TARTOTTÁK: 1. Lovag Dr. YBL ERVIN: Zuloaga művészete. (Megj. Magyar Figyelő, 1912.) 2. KÖRÖSI ALBIN: A spanyol aranykor művelődése. 3. OLGYAI VIKTOR: Brangwyn és a rézkarc. 4. Dr. FELEKY GÉZA: Fényes Adolf művészete. (Megj. szerzőnek Könyvek, Képek, Évek c. művében.) 5. Dr. LÁZÁR BÉLA tárlatvezetést rendezett, a csendélet művészetéről tartva előadást. 6. SZÁSZ ZOLTÁN: A női szépség és az elegáncia. (Megjelent szerzőnek Szerelem c. művében.) 7. SZÉP ERNŐ: Költemények. 8. KEMÉNY SIMON: Novellák. 9. NAGY ENDRE: A modern művészetről. 10. BÁRDOS ARTHUR: Az impressionismusról. 11. VITÉZ MIKLÓS: Iványi-Grünwald Béla művészete. 12. SCHILLER OTTÓ: A modern festészet problémái. 13. Dr. FIEBER HENRIK: A szines szobrászatról. (Megjelent szerzőnek Modern Művészet c. könyvében.) Dr. LÁZÁR BÉLA három előadást tartott a biedermeier-művészetről. 19

28 17. SOMOGYI MÓR zongoraművész bemutatta a magyar biedermeier-zeneszerzőket. 18. MEIER-GRAEFE: Hans von Marées-ről. (Vetített képekkel.) 19. PROF. Dr. BIERMANN: El Greco-ról adott elő (Vetített képekkel.) 20. Dr. LÁZÁR BÉLA, 22., 42., 43. (Ingres, Delacroix, Chasseriau.) (Megj. Pester Lloyd-ban.) 21. Lovag Dr. YBL ERVIN: A fejlődés a művészetben. (Megj. A Művészetben, 1913.) 22. Dr. FARKAS ZOLTÁN: Maryon művészete. 23. Dr. LÁZÁR BÉLA: Báró Eötvös József művészetpolitikája. (Megj. A Művészetben, 1913.) 24. Dr. FELEKY GÉZA: A XX. század művészeti irányai. (Megj. szerzőnek Könyvek, Képek, Évek c, művében.) 25. Dr. KENCZLER HUGÓ: Rembrandt művészetéről. 26. Dr. STRAKONICZKY KÁROLY: Lechner Ödönről. 27. Prof. Dr. PAUL SCHUBRING: A renaissance menyasszonyládáiról. (Vetített képekkel.) 28. FELVINCZI TAKÁCS ZOLTÁN: Magyar képírók a közelmúltban és a jelenben. 29. SZÉP ERNŐ: Töredékek egy készülő műből. (Megj. szerzőnek Kenyér c. művében.) 30. Dr. SCHILLER OTTÓ: A művészet haszna és káva. 20

29

30

31 31. Dr. BÁRDOS ARTHUR: A portré hanyatlása. (Megj. A Művészetben, 1914.) 32. VITÉZ MIKLÓS: Munkácsy Mihályról. 33. MÓRICZ ZSIGMOND novellát olvasott fel, BARTÓK BÉLA magyar rapszódiáját zongorán adta elő. 34. PETERDI ANDOR költeményeket, BÖLÖNI GYÖRGY Rippl-Rónai művészetéről olvasott fel. 35. VÁRNAI ZSENI háboruskölteményeitolvastaföl. (Megj. szerzőnek a Gracchusok anyja c. művében.) 36. Prof. Dr. PAUL SCHUBRING: Viszonyunk Olaszországgal a háború után. (Vetített képekkel.) Dr. LÁZÁR BÉLA: A magyar művészet jövőjéről négy előadást tartott. (Megj. külön könyvben is.) 41. Prof. Dr. JOS. STRYZGOWSKY: Balkánkérdések a művészettörténeti kutatás szempontjából. (Vetített képekkel.) 42. PETERDI ANDOR: Háborús költeményeit bemutatta a szerző. (Megj. szerzőnek Költemények c. művében.) 43. Dr. KRENNER DEZSŐ: Egy pesti festőiskola. (Marastoni.) (Megj. Iparoktatás, 1915.) 44. A MODERN SZÍNPAD előadása. 45. Dr. LÁZÁR BÉLA: A nemzeti művészet születése a nemzetköziség szelleméből. 46. Dr. FELEKY GÉZA: A gyűjtés és régiségvásárlás művészete. 47. ROMÁNNÉ GOLDZIEHER KLÁRA: A viselet a századok tükrében. (Vetített képekkel.) 21

32 48. GRÓF TELEKI SÁNDORNÉ (Szikra): Elmélkedés a haladásról. Elbeszélés. (Megj. Magyar Figyelő, 1917.) 49. SZÉP ERNŐ: Egy hősi halált halt költőről (Békássy Ferenc). 50. Dr. EISLER M. JÓZSEF: Homeros és korunk Dr BRAUN E. W. (Troppau): A porcellánról. (Vetített képekkel.) 53. Dr. SCHUBRING PÁL (Berlin): Shakespeare és Rembrandt. (Vetített képekkel.) 54. ALEXANDER BERNÁT: Háború és Művészet. (Megj. Magyar Figyelő, 1917.) 55. Dr. MAYER L. AUGUST (München) Tintoretto- (Vetített képekkel. AZ ERNST-MUZEUM AUKCIÓI: 1. HOLITSCHER RÓBERT iparművészeti gyűjteménye. 22