Helyi Esélyegyenlőségi Program

Átírás

1 Helyi Esélyegyenlőségi Program Rábapordány Község Önkormányzata Készítette: Tóth Ferencné

2 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 5 Célok... 6 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) Jogszabályi háttér bemutatása Stratégiai környezet bemutatása A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység A nők helyzete, esélyegyenlősége Az idősek helyzete, esélyegyenlősége A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) A HEP IT részletei A helyzetelemzés megállapításainak összegzése A beavatkozások megvalósítói Jövőképünk Az intézkedési területek részletes kifejtése Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) Megvalósítás A megvalósítás előkészítése A megvalósítás folyamata Monitoring és visszacsatolás Nyilvánosság Érvényesülés, módosítás Elfogadás módja és dátuma... 49

3 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Rábapordány Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait 1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A település bemutatása Szláv személynévből származó nevét egy 1351-es okmány említi először "possessio Pardan" formában. A falut a törökök 1594-ben lerombolták, de 1615 körül újratelepült. Az idők során földesurai voltak a Csornaiak, a Kanizsayak, a Nádasdyak (köztük az 1671-es Wesselényi-féle összeesküvésben való részvétele miatt kivégzett Nádasdy Ferenc) és a XVII. század végétől évszázadokon át az Esterházyak. Az 1848/49-es szabadságharcban 14 pordányi katona vett részt.a XX. század elején, majd az 1920-as években a faluból sokan kivándoroltak Amerikába, főleg Kanadába. Az első világháború 67, a második 49 áldozatot szedett a rábapordányiak közül. 1 Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció 3

4 Az I. világháború áldozatainak emlékműve A második világháború után, a földreform keretében 280 család kapott földet, 118 pedig házhelyet.az 1959-es kollektivizálás után a 60-as és 70-es években jelentősen gyarapodott a község, belterülete megduplázódott, sok új ház épült, és még többet felújítottak. A községben működő legjelentősebb termelő egység továbbra is a termelőszövetkezet, amely főleg állattenyésztéssel foglalkozik, de egy tucat magángazdaság is jelentős hektáros földterületet művel. A település legfőbb gondja a születések számának folyamatos csökkenése, ami oda vezetett, hogy szép nagy épülettel rendelkező iskolája a bágyogszováti iskola tagiskolája lett, s csak az alsó osztályos diákok tanulhatnak helyben, a felsősöknek a szomszéd faluba kell iskolába járniuk. parasztházat a községben. Óvoda és napközis konyha továbbra is működik a községben. Az 1888-ban alakult Önkéntes Tűzoltó Egyesület, valamint a falu két futballcsapata évről évre szerepel a különböző versenyeken, bajnokságokban. A nyugdíjasklubban huszonötnél is többen tevékenykednek, s helyi szervezete van a Vöröskeresztnek és a Máltai Szeretetszolgálatnak is. Az 1990-es évektől egyre több külföldi vásárol és újít fel régi Rábapordány a Rábaköz termékeny síkján fekszik Csornától 10 km-re délkeletre,győrtől 38 km-re nyugat-délnyugatra. A falu határa a Kisalföldre jellemző sík vidék, amelyet jellegzetes útmenti nyárfasorok szabdalnak. Megközelíthetősége a 85-ös főúton. A település domborzata síkság. Az artézi kút a község központjában a falu főutcáján helyezkedik el. A kút környezetében találhatók az óvoda, Önkormányzat, a kúttal szemben pedig a település temploma. Rábapordányba a bevezető utak öt, amely nem jellemző egy ekkora nagyságú településre. Vasútállomása is van a Pápa Csorna-vasútvonalon. Rábapordány lakossága sajnos évről évre csökken. Lakosai korábbi években a mezőgazdaságban, míg napjainkban az iparban dolgoznak. A településen működő legnagyobb vállalkozás a Mezőgazdasági Zrt., mely közel száz alkalmazottat számol. A vállalkozások 40-re tehető. Működő, aktív helyi szervezetekkel is számolhat a falu. Sajnos az országos képet követi a falu, hiszen lélek gyorsan csökken és gyorsan öregszik is. Lakosság a 2012.január 1-i állapot szerint 1038 fő. Egy évvel korábban 1055 főt számláltak. A csökkenés évek óta megfigyelhető. A településen működik a Napközi otthonos Óvoda 27 fő óvodással. Az általános iskola szeptemberétől a bágyogszováti József Attila Általános iskola tagiskolájaként működik. Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a rábapordányi alsó tagozatosok helyben járhatnak iskolába. 4

5 állandó népesség 2012 év nő férfi 0-2 évesek 0-14 éves nők 0-14 éves férfiak éves nők éves férfiak éves nők éves férfiak éves nők éves férfiak 65 év feletti nők 65 év feletti férfiak fő 518 fő 50 % 520 fő 50 % 18 fő 1,73 % 58 fő 45 % 71 fő 55 % 15 fő 60 % 10 fő 40 % 248 fő 43 % 323 fő 57 % 40 fő 53 % 36 fő 47 % 112 fő 58 % 80 fő 42 % Értékeink, küldetésünk Az esélyegyenlőség minden ember számára fontos. Megléte segíti, hogy mindenkinek esélye legyen jó minőségű szolgáltatásokra, az esélyegyenlőségért küzdő emberek előnyben részesítését az élet minden területén függetlenül attól, hogy nő vagy férfi, egészséges vagy fogyatékossággal él, milyen a származása vagy anyagi helyzete. Önkormányzatunk az esélyegyenlőséggel kapcsolatos tevékenysége folyamán mindent megtesz annak érdekében, hogy valamennyi kötelező és önként vállalt feladatait ellássa.

6 A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Célok Rábapordány település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzésértékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat.

7 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. - Rábapordány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2012.(XI.21.) önkormányzati rendelete az egyes szociális ellátásokról. - E rendelet célja, hogy megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő, a szociális rászorultságtól függő, pénzben, valamint természetben biztosított szociális ellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit. - Rábapordány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2006.(V.2.) rendelete egyes gyermekvédelmi ellátásokról. - A gyermekvédelmi kedvezmény célja, hogy a rendszeres gyermekvédelmi támogatáshoz kötődő egyéb kedvezményeket a rászorulók továbbra is igénybe vehessék. - Rábapordány község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2011. (IV.19.) rendelete az első lakáshoz jutás feltételeinek helyi támogatásáról. 7

8 - A rendelet célja Rábapordány község közigazgatási területén a bekezdésben megjelölt igénylők tartós letelepedésének elősegítése, lakáshoz jutási feltételeinek javítása. - Rábapordány Község Önkormányzatának Idősügyi és Idősellátási Koncepciója. 2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal stratégiai céljai: Fenntartható községfejlesztés a funkciók harmóniájában, A település, mint az élhető, értékőrző és falusi környezet, Példaértékű gondoskodás és egyenlő esélyek biztosítása. Ehhez segítséget nyújt: - Költségvetési koncepció, - Gazdasági program, - Településrendezési terv, - Környezetvédelmi program, - Közfoglalkoztatási Terv a stratégiából kiindulva saját területére vonatkozólag határozza meg az esélyegyenlőséget előmozdító célokat, intézkedéseket. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása A Képviselő-testület a Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatást társulási megállapodás alapján Beled Város Önkormányzat Képviselő-testületével közösen létrehozott Egyesített Szociális Központ útján látja el. Önkormányzatunk január 1. napjától csatlakozott a társuláshoz. Az intézmény Beled központtal től működik. Az intézmény telephelyet működtet Rábapordányban Családi napközi tekintetében. Rábapordány településen az intézmény a következő alapszolgáltatásokat nyújtja: - Családsegítő Szolgálat - Gyermekjóléti Szolgálat - Közösségi pszichiátriai ellátás - Házi segítségnyújtás - Étkeztetés - Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás - Családi Napközi A Családsegítő Szolgálat: A szociális igazgatásról és ellátásokról évi III: törvény előírása, a szakmai program és házirend alapján végzi feladatait. A településen az ügyfélfogadást az Egyesített Szociális Központ munkatársa családgondozó látta el. A szolgálat célja és feladatai: A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás. 8

9 A Gyermekjóléti szolgálat célja és feladata: A Gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi, lelki, egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszűntetését, ill. a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. Az étkeztetés a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény, a gondozottak jólétéért, jogainak érvényesítéséért, szükségleteinek kielégítéséért, valamint a kialakított szakmai program alapján végzi feladatát. Ezen kívül a helyi rendelet rendelkezik a az ellátási formákról, ennek szervezetéről, jogosultságáról. A szolgáltatás célja: A megélhetési gondok enyhítése, egyszeri meleg ebéd biztosítása az arra rászorulók részére. Az étkezést a tavalyi évben 37 fő vette igénybe, melyből 22 fő elvitellel, 15 fő házi segítségnyújtás keretében, illetve házhoz szállítással jutott hozzá az egyszeri meleg élelemhez. Az étkeztetés a helyi konyháról történik. A Házi Segítségnyújtó Szolgálat a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény, a gondozottak jólétéért, jogainak érvényesítéséért, szükségleteinek kielégítéséért, valamint a kialakított szakmai program alapján végzi feladatát. A házi segítségnyújtás olyan gondozási forma, amely az igénybevevő önálló életvitelének fenntartását - szükségleteinek megfelelően- lakásán, lakókörnyezetében biztosítja. A házigondozó feladatai során segítséget nyújt ahhoz, hogy az ellátást igénybe vevő fizikai, mentális, szociális szükséglete - a saját környezetében, - életkorának, élethelyzetének és egészségi állapotának megfelelően, - meglévő képességeinek fenntartásával, felhasználásával, fejlesztésével biztosított legyen. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás. Rábapordány településen 2012 évben 42 fő részesült ellátásban. A Családi Napközi a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény, a gyermekek jólétéért, jogainak érvényesítéséért, valamint a kialakított szakmai program alapján végzi feladatát. Az ellátást Rábapordány településen szeptemberében indítottuk el, 1 fő főállású és 1 fő részmunkaidős ( 6 órás) gondozónő alkalmazásával. A családi napközi a családban nevelkedő gyermekek számára nyújt életkoruknak megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést és foglalkoztatást. Csornai Térségi Önkormányzati Társulás biztosítja a fogyatékosok napközi otthonát, gondozási központot és Bágyogszováton, Magyarkeresztúron idősek gondozóházát működtet. Egészségügyi feladatellátás: háziorvosi, fogorvosi, alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátás, iskola-egészségügyi ellátás A védőnői ellátást megállapodás alapján Bágyogszovát Község Önkormányzata látja el. Szil-Zsebeháza-Rábapordány-Páli-Vág-Sebes Önkormányzati Társulás látja el az igazgatási és önkormányzati feladatokat. 9

10 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A helyzetelemzés alapját szolgáló statisztikai adatokat a TEIR adatbázisból, valamint a helyi nyilvántartásokból gyűjtöttük össze. Kutatások nem készültek. Alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága adatok hiányában nem értékelhető. Roma Kisebbségi Önkormányzat településünkön nem működik, ezért az önkormányzat romák részére sajátfenntartású intézményekben történő foglalkoztatására nincs lehetőség. Településünk esetében a hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén adatok hiányában nem értékelhető. A nők esetében a hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség) értékelhető információval, adatokkal nem rendelkezünk. A községben élő nyugdíjasok továbbfoglalkoztatására értékelhető adatokkal nem rendelkezünk. 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A szegénység számos társadalmi tényező által meghatározott, összetett jelenség, okai között szerepelnek társadalmi és kulturális hátrányok, szocializációs hiányosságok, alacsony vagy elavult iskolai végzettség, munkanélküliség, egészségi állapot, a családok gyermek, a gyermekszegénység, de a jövedelmi viszonyok mutatják meg leginkább. Szegénység elsősorban az inaktív emberek között fordul elő - a megváltozott munkaképességűek, - a tartós munkanélküli létből fakadó motiváltsági problémák, - a társadalmi előítélet jelenléte. A lakosság jövedelmi viszonyairól nincs megfelelő adat. A mélyszegénység településünkre nem jellemző 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Az elemzést összevetjük térségi és országos adatokkal is. a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek, aránya A KSH adatai alapján augusztus októberben a munkanélküliek lét 481 ezer fő (2011. év hasonló időszakának adata: 470 ezer fő) a munkanélküliségi ráta augusztus októberben 10,5%-os (2011. év hasonló időszakának adata: 10,6 ) volt. A férfiak munkanélküliségi rátája az előző évhez képest nem változott, a nőké 0,6 százalékponttal csökkent. A munkanélküliek 47,5%-a (2011. évben az éves átlag 52,9 %-a) egy éve vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 18,7 hónap, ez egy hónappal kevesebb az egy évvel korábbinál

11 számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők és aránya, évesek év közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők (fő) év nő férfi összesen nő férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % ,9% 11 2,9% 28 3,8% ,0% 13 3,5% 33 4,7% ,0% 9 2,4% 25 3,6% ,6% 10 2,7% 25 3,6% ,0% 4 1,1% 14 2,0% 7,0% Álláskeresők aránya 6,0% 5,0% 4,0% 3,0% 2,0% 1,0% 0,0% nők férfiak összesen Foglalkoztatás szempontjából hátrányos helyzetűek közé sorolhatók az idősebb, nyugdíj előtt álló korosztályok, a gyermekvállalást követően a munkaerőpiacra visszatérő nők, valamint a megváltozott munkaképességű és fogyatékos emberek. b) Alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága - az álláskeresők általában szakképzettséggel rendelkeznek, az adatok településünk esetében nem értékelhető, mert a statisztikai adatokat a helyismerettel összevetve ellenmondásos. Helyismeret alapján településünkön 15 évesnél idősebb lakosok esetében nem tudunk általános iskolai végzettséggel nem rendelkező lakosokról. A nyilvántartott álláskeresők esetében évben 2 fő általános iskolai végzettséggel nem rendelkező lakosok, ez a szám évre 1 főre csökkent. 11

12 számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség év 15 éves és idősebb lakosság összesen 15-X éves legalább általános iskolát végzettek általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek összesen nő férfi összesen nő férfi Összesen nő férfi fő fő fő fő fő fő fő % fő % fő % ,5% 73 15,7% 64 13,2% Munkanélküliek iskolai végzettsége (fő) év 8 általánosnál alacsonyabb 8 általános 8 általánosnál magasabb nyilvántartott álláskeresők összesen A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint 8 általánosnál alacsonyabb végzettség 8 általános 8 általánosnál magasabb iskolai végzettség Fő fő % fő % fő % ,0% 8 100,0% 0,0% ,7% 10 83,3% 0,0% ,3% 4 66,7% 0,0% ,1% 8 88,9% 0,0% c) közfoglalkoztatás szeptember 1. napján hatályba lépett a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló évi CVI. törvény, amely létrehozta a közfoglalkoztatás új rendszerét. A kimutatás szerint a közfoglalkoztatottak jelentősen csökkent, annak ellenére, hogy önkormányzatunk évente több kérelmet nyújt ott be.

13 Közfoglalkoztatottak (fő) Közfoglalkoztatottak Közfoglalkoztatott romák d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) A községben foglalkoztatás kedvező, helyi Zrt, és kisebb vállalkozások segítik, illetve az aktív korú lakosság egy része Mosonszolnok településen, Győr ipari parkban jut munkához. Azonban a munkahelyek távolsága miatt és az utazási költségek nehezítik az elhelyezkedést. A tapasztalat az, hogy a korábban őstermelésből élők felszámolják a gazdaságot, jelentősen csökkent a számuk, a vállalkozások stagnál.. e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük Kis település ezért a fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük nem tudjuk megoldani, fiatalok részére nincs ilyen program. f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) Győr-Moson-Sopron-Megyei Kormányhivatal Csornai Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége fogadja az álláskeresőket. Jelenleg a TÁMOP B-12/ program keretein belül, alapkompetenciák fejlesztése. elnevezésű képzésen 5 fő vesz részt. Képzésben résztvevők megélhetési támogatásban részesülnek. g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása Önkormányzatunk a mélyszegénységben élők és romák foglalkoztatására saját fenntartású intézményt nem tart fenn. 13

14 h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Településünk esetében foglalkoztatás területén hátrányos megkülönböztetésről nem tudunk, ezért nincs feldolgozható anyagunk. 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek rendszeres szociális segélyben részesülők Foglalkoztatást helyettesítő támogatás (álláskeresési támogatás) Azoknak a, akik 30 nap munkaviszonyt nem tudtak igazolni és az FHT jogosultságtól elesett Azoknak a, akiktől helyi önkormányzati rendelet alapján megvonták a támogatást fő évesek %-ában fő munkanélküliek %-ában , , , , , Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, Helyi adatgyűjtés Településünkön a rendszeres szociális segélyben részesülők növekedést a foglalkoztatást helyettesítő támogatáskérők évben szintén növekedést, évben csökkenést mutat. 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. A lakások komfortfokozata és minősége, valamint a lakókörnyezet minősége és a lakókörnyék alapvető szolgáltatásokkal való ellátottsága megfelelő. A szennyvízhálózat hiánya. a) bérlakás-állomány A településünkön a bérlakások 2. A lakások korábban szolgálati lakásként funkcionáltak, jelenleg magánszemély illetve háziorvos bérli. b) szociális lakhatás Önkormányzatunk szociális lakhatást nem tud biztosítani. c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok Településünkön egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlan nem található. 14

15 e) lakhatást segítő támogatások: Az önkormányzat a feltételek fennállása esetén lakásfenntartási támogatást folyósít a rászorulók részére. Továbbá az első lakáshoz jutás feltételeinek helyi támogatásáról szóló 7/2011. (IV.19.) önkormányzati rendelete alapján nyújt támogatást településünkön tartósan letelepedni kívánó fiatalok számára: A támogatásra jogosultak köre: a) a gyermek nélküli fiatal házasok, b) a gyermeket neveli fiatal házasok, továbbá a c) gyermekét egyedül neveli fiatal szülő, d) élettársi kapcsolatban élő fiatal párokra e) egyedülállók ha a támogatás használt lakás vásárlására vagy új lakás építésére irányul. A támogatás formája kamatmentes kölcsön és vissza nem térítendő támogatás. A támogatás összege: a) vissza nem térítendő támogatás: Ft b) kamatmentes kölcsön: Ft Év Vissza nem térítendő támogatásban részesítettek Vissza nem térítendő támogatás és kamatmentes kölcsönben részesíttek fő 1 család fő 1 fő Forrás: Helyi nyilvántartás számú táblázat - Lakásfenntartási és adósságcsökkentési támogatásban részesülők lakásfenntartási támogatásban részesítettek adósságcsökkentési támogatásban részesülők Forrás: TeIR, KSH Tstar Támogatásban részesülők (fő) Lakásfenntartási támogatások Adósságcsökkentési támogatások

16 Lakásfenntartási támogatásban részesülők növekedést mutat. f) eladósodottság Településünkön az eladósodottság nem gyakori, az elmúlt 10 évben 2 alkalommal fordult elő, hogy bírósági végrehajtás során árverésen értékesítettek lakóingatlant. g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása Külterületen 2 lakóingatlan található, melyek jelenleg lakatlanok. Az ingatlanok árammal ellátottak és közúton megközelíthető. 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete Településünkön telepek, szegregátumok nem találhatók. Az ehhez kapcsolódó ; ; számú táblázat nem került kitöltésre, mert a településünkön nem releváns. 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés A község egészségügyi ellátása megfelelő. Az egészségügyi alapellátást 1 fő vállalkozó háziorvos, a fogorvosi ellátást az Csorna Városban működő fogszakorvosi rendelő biztosítja. Az orvosi rendelőt az önkormányzat az elmúlt években felújította, a háziorvos kielégítő körülmények között dolgozik. Az egészségházban működik a védőnői szolgálat, 1 fő védőnővel. Heti két fél nap fogadja a kismamákat illetve a gyermekeket. A település részt vesz a Háziorvosi ügyeleti Társulás által működtetett központi orvosi ügyeleti ellátásban, amely hétköznapokon éjszaka, és hétvégén, valamint ünnepnapokon biztosítja a betegek sürgősségi ellátását. A településen gyógyszertár működik, a, gyógyszertári ügyelet Csornán található. b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés Tüdőszűrő, védőnői szűrések helyben biztosítottak, c) Fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés Településünk a fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférést nem tudja biztosítani. Legközelebb Csorna Rendelőintézet, Kapuvár Kórház illetve a kijelölt Megyei Kórház Győr biztosítja a hozzáférést. d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése A közétkeztetés a családi napközi illetve, óvodás, általános iskolás gyermekek valamint a házi szociális étkezők esetében a helyi óvodakonyhán megoldott. 16

17 e) sportprogramokhoz való hozzáférés: A településen Sportegyesület működik ahol biztosított a helyi fiatalok számára a sportolási lehetőség, valamint heti egy alkalommal Zumba tánc fitness program látogatható. A labdarúgás jelentős szerepet tölt be a lakosság szórakozásában a futballcsapatot a szurkolók a mérkőzésekre rendszeresen elkísérik. Az óvodás és általános iskolás korú gyermekek részére az intézmények szerveznek tömegsport rendezvényeket. f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés A Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatást társulási megállapodás alapján Beled Város Önkormányzat Képviselő-testületével közösen létrehozott Egyesített Szociális Központ útján látja el. g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor A szolgáltatások nyújtásakor nem találkoztunk ilyen esettel. h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül Elsősorban a hátrányos helyzetben lévők jussanak támogatáshoz és a szolgáltatások eléréséhez, de erről nincs információnk. 3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása a) közösségi élet színterei, fórumai Az Integrált Közösségi és Szolgáltató tér a lakosság minden korosztályának nyújt színes és változatos kulturális programokat, Egészségmegőrző programokat könyvbemutatókat tartanak, és itt találkozhatnak egymással az ifjúsági és szülői klub. Körzeti Tűzoltóverseny megrendezése 2013 b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük) Településünkön nem fordult elő etnikai konfliktus. c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.) Településünk, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet által szervezett EU élelmiszer segély program kertébent minden évben gyűjtést szervez. A Fáklya Tűzoltó Egyesület tagjai az árvízi védekezésen során nyújtottak segítséget. Továbbá a településen működő civil szervezetek, rendszeresen részt vesznek az önkormányzat rendezvényein. 3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal Településünkön nemzetiségi önkormányzat nem működik.

18 3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák fejlesztési lehetőségek Közfoglalkoztatás fenntarthatósága Több információ beszerzése a pályázati lehetőségekről Adósság miatti árverezés Tanácsadó civil szervezetek felkeresése, megakadályozására a lehetőségek felkutatása 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) Öregedő, és ugyanakkor nagymértékben fogyó népesség. A születéskor várható élettartam és életminőség elmarad az EU átlagától. Csökken a produktív (alkotó, termelő; termékeny; eredményes )középréteg aránya és. - Emelkedik a 60 évnél idősebbek, ezen belül elsősorban a nők aránya. - Csökken a családok. 65 év feletti állandó lakosok 0-14 éves korú állandó lakosok (fő) (fő) Öregedési index (%) , , , , , ,8 Rábapordány községben évben 168 fő volt a 18 éven aluli lakosok. A település demográfiai mutató alapján 0-18 éves korosztály összesen közel 17 %-át jelentette a község lakosságának. Korcsoportos bontás 0-3 éves korig 27 fő 4-6 éves korig 26 fő 7-14 éves korig 76 fő éves korig 39 fő a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete : 18

19 Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú (fő) védelembe vett megszüntetett eset veszélyeztetett kiskorú A veszélyeztetett kiskorúak évente jelentős eltérést mutat, de csökkenő (pozitív) tendenciát. b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek Ebből Ebből Rendszeres Kiegészítő Rendkívüli tartósan tartósan gyermekvédelmi gyermekvédelmi gyermekvédelmi beteg beteg év kedvezményben kedvezményben kedvezményben fogyatékos fogyatékos részesítettek részesítettek részesítettek gyermekek gyermekek A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek 2010 évig növekedést, évben csökkenést mutat. c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők, aránya A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot a gyermekvédelmi törvény alapján a jegyző egy évre állapítja meg. Célja annak igazolása, hogy szociális helyzete alapján a gyermek jogosult a törvény által meghatározott gyermekétkeztetés normatív kedvezményére továbbá pénzbeli támogatásra, amit a törvény egyszeri támogatásnak nevesít, amit egy évben két alkalommal kapott meg 2012 évben a jogosult, - a augusztus és novemberi hónapokban. A novemberben esedékes ellátás már Erzsébet utalvány formájában került kifizetésre. A kedvezmény kiterjed a külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezményre is, pl. ingyenes tankönyv, ingyenes gyermekétkeztetés, útravaló ösztöndíjprogram. Gyermek jogán járó helyi támogatás, a születési segély,, beiskolázási támogatás. Az Önkormányzat minden évben csatlakozik a Bursa Hungarica ösztöndíj pályázathoz. d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők, aránya 19

20 számú táblázat Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők év 50 százalékos Ingyenes Ingyenes mértékű Ingyenes étkezésben Óvodáztatási Nyári étkezésben kedvezményes tankönyvellátásban résztvevők támogatásban étkeztetésben résztvevők étkezésre részesülők részesülők jogosultak részesülők iskola 1-8. óvoda évfolyam évfolyam e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek, aránya A településen nincs. 20