Útmutató az információs követelményekhez és a kémiai biztonsági értékeléshez

Átírás

1 Útmutató az információs követelményekhez és a kémiai biztonsági értékeléshez R.12 fejezet: A felhasználási leírók rendszerének használata 2. verzió március

2 JOGI KÖZLEMÉNY Ez a dokumentum tájékoztatást nyújt a REACH rendeletről, ismertetve a rendeletben előírt kötelezettségeket és azok betartásának módját. Felhívjuk azonban a felhasználók figyelmét arra, hogy a REACH rendelet szövege jelenti az egyetlen hiteles jogi hivatkozást, továbbá az e dokumentumban foglalt információk nem minősülnek jogi tanácsadásnak. Az Európai Vegyianyag-ügynökség nem vállal felelősséget a dokumentum tartalmáért. JOGI NYILATKOZAT Ez a dokumentum egy eredetileg angolul készült dokumentum munkafordítása. A fordítást és a szerkesztési lektorálást az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja végezte. A dokumentum tudományos/technikai szövegezését a magyar állami illetékes hatóság vizsgálta felül. Tájékoztatjuk Önt arról, hogy kizárólag a weboldalunkon is hozzáférhető angol nyelvű változat az eredeti. Útmutató az információs követelményekhez és a kémiai biztonsági értékeléshez R.12 fejezet: A felhasználási leírók rendszerének használata Hivatkozási szám: ECHA-2010-G-05-HU Dátum: 2010/03/22 Nyelv: HU Európai Vegyianyag-ügynökség, Fedőlap Európai Vegyianyag-ügynökség A sokszorosítás a forrás teljes körű feltüntetése mellett ennek formátuma: Forrás: Európai Vegyianyag-ügynökség, valamint az ECHA Kommunikációs Osztályának (publications@echa.europa.eu) írásbeli értesítése esetén engedélyezett. Ez a dokumentum a következő 22 nyelven lesz elérhető: bolgár, cseh, dán, holland, angol, észt, finn, francia, német, görög, magyar, olasz, lett, litván, máltai, lengyel, portugál, román, szlovák, szlovén, spanyol és svéd Ha kérdései vagy észrevételei vannak ezzel a dokumentummal kapcsolatban, kérjük, (a hivatkozási szám és a dátum feltüntetésével) az információigénylő lapon nyújtsa be azokat. Az információigénylő lap az ECHA honlapján keresztül érhető el, amely a következő címen található: Európai Vegyianyag-ügynökség Levelezési cím: P.O. Box 400, FI Helsinki, Finland Elérhetőség: Annankatu 18, Helsinki, Finnország

3 ELŐSZÓ Ez a dokumentum a REACH rendeletben rögzített, az anyagok tulajdonságaira, az expozícióra, a felhasználásokra és a kockázatkezelési intézkedésekre, valamint a kémiai biztonsági értékelésre vonatkozó tájékoztatási követelményeket írja le. A dokumentum egy sorozat része, amelynek az a célja, hogy segítséget nyújtson valamennyi érdekelt számára annak érdekében, hogy felkészülhessenek a REACH rendeletben meghatározott kötelezettségeknek történő megfelelésre. A sorozatot alkotó dokumentumok részletes iránymutatással szolgálnak egy sor alapvető REACHeljárással, illetve néhány konkrét tudományos és/vagy technikai módszerrel kapcsolatban, amelyekhez az iparnak vagy a hatóságoknak a REACH rendelet értelmében folyamodniuk kell. Az útmutatókat az Európai Bizottság szolgálatai által irányított REACH végrehajtási projektek (RIP) keretében dolgozták ki és vitatták meg, az érdekelt felek, azaz a tagállamok, az ipar és a civil szervezetek bevonásával. A tagállamok illetékes hatóságai által történő jóváhagyást követően az útmutatók az ECHA-hoz kerülnek közzététel és további karbantartás végett. Az útmutató dokumentumok frissítésének tervezetét az ECHA készíti el, ami ezt követően konzultációs eljárás tárgyát képezi az érdekelt felek, azaz a tagállamok, az ipar és a civil szervezetek bevonásával. A konzultációs eljárással kapcsolatos részletekért kérjük, keresse fel a következő címet: Az útmutató dokumentumok az Európai Vegyianyag-ügynökség weboldaláról szerezhetők be A jövőben további útmutatók is elérhetők lesznek a weboldalon, amikor elkészül a végleges vagy frissített változatuk. Ez a dokumentum az Európai Parlament és a Tanács december 18-i 1907/2006/EK REACH rendeletéhez kapcsolódik. 1 1 Helyesbítés a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, Bulgária és Románia csatlakozása miatt a november 15-i 1354/2007/EK tanácsi rendelettel (HL L 304., , 1. o.) módosított, december 18-i 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelethez (HL L 396., ).

4 Dokumentumelőzmények Verzió Megjegyzés Dátum 1. verzió Első kiadás május 1.1 verzió 1.2 verzió 2. verzió A PROC számozási rendszerbe bekerültek a fémeken és egyéb ásványi anyagokon végrehajtott műveletekhez kapcsolódó eljárás-kategóriák (PROC). Az SU 10 szövegezése kissé megváltozott. Bekerült a PC 39, testápolási termékek kategória. A pép bekerült az SU 6-ba, illetve létrejött az egyéb termeléshez és szolgáltatáshoz kapcsolódó alosztály (0-1: egyéb vegyi anyagokkal kapcsolatos gazdasági tevékenységek, illetve 0-2: egyéb, nem vegyi anyagokkal kapcsolatos gazdasági tevékenységek Az árucikk-kategóriák számozási rendszere technikailag áramvonalasabbá vált. Minden választólista egyéb tétele az utolsó helyről az elsőre került. A számozás korrigálása a PROC 22-től kezdve az R.12-3 függelékben. A fényképezőgépek, videokamerák AC 9-ből az AC 3-4 alá sorolása az R.12-4 függelékben. Az R.12-4 függelék számozási rendszerének módosítása a kategóriák szerkezetének megfelelően. A bevezetés világosságának és konzisztenciájának finomítása a felhasználási leírók rendszerének rendeltetésére tekintettel. Több kifejezett hivatkozás az R.12.1 szakaszban az IUCLID 37. cikkére (a felhasználás ismertetése a szállítónak a továbbfelhasználó által) és 3.5 szakaszára. Tisztázások és meghatározások bekerülése az R.12.2-be o A vegyi termékek (= önmagukban és keverékekben lévő anyagok) és árucikkek terminológiájának korszerűsítése o A szárított/tartósított keverékek az árucikkkategóriákba tartoznak, mivel meghatározott formával és felülettel rendelkeznek. Frissített példák bekerülése a felhasználási leírók rendszerének működésével kapcsolatban: lásd az R.12.4 és R.12.5 szakaszt. Új, R.12.1 táblázat hozzáadása a felhasználási leírások és az 1. rétegbe tartozó expozíciós becslések közötti kapcsolat jobb magyarázata érdekében. Az anyag életciklusának különböző szereplőivel kapcsolatos rövid bekezdés hozzáadása a szakaszban. A szakaszok szerkezetének összehangolása. 3 alszakasz hozzáadása: a leíró meghatározása és terjedelme; útmutató a megfelelő kategória hozzárendeléséhez; kapcsolat az 1. rétegbe tartozó értékeléssel. A Felhasználási ágazat leíró listájának két információtípusra történő felosztása: fő leíróként a Fő felhasználói csoportok az július október március

5 Verzió Megjegyzés Dátum anyag életciklusában (SU 3, 21, 22) és kiegészítő leíróként Végfelhasználási ágazat (minden bejegyzés), lásd az R.12-1 függeléket. Még világosabb különbségtétel a Vegyi termékkategória (PC) két funkciója között az R szakaszban: (i) keveréktípusonként a keverékeket előállító ágazatok leírása és (ii) a fogyasztói terméktípusok, amelyek az ECETOC fogyasztókra vonatkozó célirányos kockázatfelmérési (TRA) rendszerében értékelhetők (lásd az R függeléket). Még világosabb különbségtétel az Árucikk-kategória (AC) két funkciója között a szakaszban: (i) az anyag hasznos élettartamához és azt követően hulladékként elért életciklusfázishoz köthető árucikktípus (árucikk munkavállalók és/vagy fogyasztók általi kezelése) és (ii) TRA-val értékelhető fogyasztói árucikktípusok. Lásd az R és R függeléket. Az ECETOC fogyasztókra vonatkozó célirányos kockázatfelmérési (TRA) rendszerében szereplő termékalkategóriák listájának bekerülése, lásd az R és az R függeléket. A felhasználási leírások és az 1. rétegbe tartozó expozíciós becslések közötti kapcsolat magyarázata az R és az R szakaszban található. Az ipari és foglalkozásszerű környezetre történő hivatkozás eltávolítása a legtöbb eljárás-kategóriából. A választásra az expozíciós becslés során kerülhet sor. A felhasználási leírások szintjén az SU 3 vagy az SU 22 jelzi, hogy a felhasználás ipari vagy nem ipari környezetben fordulhat-e elő. Árucikkek munkavállalók általi gyártásával kapcsolatos példák bekerülése az R szakaszba. Az árucikk-kategória lista átszerkesztése lehetővé teszi a TARIC rendszerrel való összhangot. Meghatározott alkategóriák eltávolítása az árucikkkategória listában annak érdekében, hogy a regisztrálók és a továbbfelhasználók határozhassák meg azt a részletességi szintet, ami az anyag hasznos élettartam fázisának leírásához szükséges. A korábbi alkategóriák olyan példákká kerültek átalakításra, amelyek bemutatják, hogy mely árucikkfajták tartozhatnak az átfogó kategóriákba. További leíróként bevezetésre kerül a Környezeti kibocsátási kategória (ERC) (lásd az R szakaszt). Ebben az összefüggésben a különleges környezeti kibocsátási kategóriák (SPERC) szerepének magyarázata. Az árucikkek ipari környezetben munkavállalók által csiszolási technikával történő gyártásával foglalkozó új, ERC 12 kategória bevezetése. Az ERC 10b/11b kibővítése annak érdekében, hogy az lefedje az árucikkfelületekről az anyagok eltávolítását is. Anyagfunkció kategóriák listájának hozzáadása az R.12-6 függelékben (a kiegészített biztonsági adatlap 1.2 szakasza és az IUCLID-ben történő bejelentés vonatkozásában). A lista rendeltetését egy rövid bekezdés magyarázza el az R szakaszban. Új, R.12.5 szakasz bevezetése annak magyarázatával, hogy

6 Verzió Megjegyzés Dátum hogyan tudja támogatni a leírórendszer i) a felhasználások feltérképezését mint a kémiai biztonsági értékelés kiindulópontját, ii) az expozíciós forgatókönyvek címeinek felépítését és iii) az azonosított felhasználások jelentését az IUCLID 3.5 szakaszban. A választólisták finomítása. o A felhasználási ágazatok listájába i) a tudományos kutatás és ii) a villamosenergia-, gőz-, gáz-, vízellátás és szennyvízkezelés bevezetése. o Töltőanyagok és gittek átkerülése a PC 9-ből a PC 9bbe. o Ujjfesték átkerülése a PC 9-ből a PC 9c-be. o Annak tisztázása, hogy a PC14 fémfelülettel reakcióba lépő anyagokra vonatkozik. o Autóápolási termékek (PC6), művészeti kellékek (PC5), pázsit- és kertápolási készítmények (PC22) eltávolítása, mivel többnyire párhuzamosak más kategóriákkal. o A PC10 eltávolítása, mivel azt egyébként is lefedi az egyéb tétel. o Annak tisztázása, hogy a PC20 a vegyiparban felhasznált segédanyagokra vonatkozik. o Fehérítők és más segédanyagok bevezetése a PC 26- ban és a PC 34-ben. o A PROC lefedi a fémeket és az egyéb ásványi anyagokat, valamint a leírás átdolgozásra került. o A PROC 8 PROC 8a-ra és 8b-re történő felosztása. o Különösen a fémipar számára jelentőséggel bíró gyártási folyamatokra vonatkozó PROC 26, 27a és 27b bevezetése. o Az AC12 eltávolítása az árucikk-kategória listájáról, mivel nagyobb ellentmondásokhoz vezet az anyagalapú kategorizációval, és problémákat okoz a TARIC rendszerrel való összeegyeztethetőségben. - A fentebb felsorolt változások szövegének szerkesztői átdolgozása. A FRISSÍTÉSEK VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ Az útmutató legtöbb frissítése magyarázó jellegű. Számos változás a különböző leíró elemeket tartalmazó választólistákhoz kapcsolódik. Az R.12.7 függelékben egy rövid útmutató szerepel azon vállalatok támogatása érdekében, amelyek a jelen útmutató korábbi verziójában szereplő felhasználási leírók választólistáján alapuló felhasználásokra vonatkozóan már végeztek adatgyűjtést. Minden egyes választólista vonatkozásában elmagyarázásra kerül, hogyan alakítható át az összegyűjtött adat olyan formába, amely illeszkedik i) az útmutató új, 2. ( óta állandó) verziójának választólistáihoz és ii) az érintett, fogyasztókra vonatkozó TRA expozíciós becslések bejegyzéseihez. A környezetre vonatkozó új leírólista (a környezeti kibocsátási kategóriák) nem létezett az útmutató 1.

7 verziójában, ezért ezen adatokat hozzá kell adni minden, 2009 nyara előtt létrehozott felhasználási leíráshoz. A REACH rendeletre való hivatkozásokra alkalmazott konvenciók A REACH rendeletből szó szerint átvett idézetek dőlt betűvel, idézőjelek között szerepelnek. Fogalmak és rövidítések táblázata Lásd az R.20 fejezetet. Térkép Az alábbi ábra az R.12 fejezetnek az útmutató dokumentumon belüli helyét jelzi. R12 Információ: rendelkezésre álló megkövetelt/szükséges Veszélyértékelés (HA) Expozíciós értékelés (EA) Stop N Veszélyes vagy PBT? I Kockázatjellemzés (RC) Dokumentálás a CSR-ben I A kockázat ellenőrzés alatt? N Ismétlés ES közlése az esds-ben

8 TARTALOMJEGYZÉK R.12. A LEÍRÓRENDSZER HASZNÁLATA...1 R A modul rendeltetése...1 R A felhasználási leírók rendszerének használata...2 R A rendszer leírása...2 R Az expozíciós becslési eszközökkel való kapcsolat...3 R Az öt leírólista meghatározása...4 R Felhasználási ágazat [SU]...4 R Vegyi termékkategória [PC]...5 R Eljárás-kategória [PROC]...6 R Környezeti kibocsátási kategória (ERC)...7 R Árucikk-kategória [AC]...9 R Az anyag technikai funkciójának meghatározása a biztonsági adatlap vonatkozásában...10 R Példák...10 R Példák a felhasználásnak a leírórendszer valamely kategóriájához való hozzárendelésére...10 R Példa az anyag felhasználásának rendszerezett leírására...12 R Azonosított felhasználások leírása és az expozíciós forgatókönyv címeinek képzése...13 R A felhasználások feltérképezése az életciklus-szerkezet alapján...13 R Az expozíciós forgatókönyvek címeinek felépítése...15 R Az azonosított felhasználások leírása az IUCLID-ben...16 Táblázatok R.12-1 táblázat: Felhasználási leírók és az 1. rétegbe tartozó expozíciós becslések... 3 R.12-2 táblázat: Példák kategóriák munkavállalói beltéri felhasználásokhoz való hozzárendelésére R.12-3 táblázat: Példa a pigment néhány felhasználásának rövid leírására R.12-4 táblázat: Munkavállalói tevékenységekre vonatkozó expozíciós forgatókönyv címcsoportja R.12-5 táblázat: Az ipari munkavállalókhoz kapcsolódó azonosított felhasználások bejelentése az IUCLIDben Ábrák R.12-1 ábra: Az azonosított felhasználásokat megjelenítő fa alapértelmezett szerkezete R.12-2 ábra: Példa felhasználási leíróra életciklusfa nézetben Függelékek R.12-1 függelék: A felhasználási ágazatok leíró listája (SU) R függelék: A vegyi termékkategória (PC) leíró listája R.12-3 függelék: Eljárás-kategóriák leíró listája (PROC) R függelék: Környezeti kibocsátási kategóriák (ERC) leírása...29 R függelék: Árucikkekben lévő anyagok leíró listái (AC) R.12-6 függelék: A funkcionális kategóriák listája (szükség szerint választható)... 38

9 R.12. A LEÍRÓRENDSZER HASZNÁLATA R A modul rendeltetése A REACH rendelet értelmében az expozíciós értékelést megkívánó anyagok gyártóinak és importőreinek az anyag teljes életciklusára vonatkozó expozíciós forgatókönyveket kell kidolgozniuk, értékelniük, illetve közölniük. Evégett fel kell térképezni az anyag összes felhasználását. A piaci ágazaton belüli felhasználások ilyen feltérképezése gyakran újra felhasználható számos anyag esetében, vagy azt több gyártó/importőr közösen is létrehozhatja. Emiatt fontos a felhasználások feltérképezésének szabványosítása, illetve az expozíciós forgatókönyvekkel való kapcsolat lehetőségének biztosítása. Az expozíciós forgatókönyveket a szállítói láncokban lefelé a bővített biztonsági adatlappal közlik. A továbbfelhasználóknak az anyagok saját ágazataikon belüli alkalmazásának szempontjából lényeges, hogy a különböző szállítóktól származó, széles skálát felölelő forgatókönyvek helyett expozíciós forgatókönyvek szabványosított rövid címeit (vagyis az expozíciós forgatókönyvek terjedelmének, illetve alkalmazhatóságának megjelölését) kapják meg. Ennélfogva a jelen útmutató felhasználási leírók rendszerét adja meg az anyagfelhasználások leírásának szabványosítása érdekében. Ez elősegíti: a regisztrálási dokumentációkban megadandó felhasználások azonosítását expozíciós forgatókönyvek szállítók általi felépítését a szállítói lánc mentén történő kommunikáció alapján expozíciós forgatókönyvek rövid címeinek felépítését A felhasználási leírások lehetővé teszik a szállítók és a felhasználók számára egymással folytatott kommunikációjuk szerkezetbe foglalását. A rövid címek alapján a továbbfelhasználó valószínűleg képes gyorsan eldönteni, lefedi-e az általa végzett felhasználást a kapott expozíciós forgatókönyv. És fordítva: a felhasználási leírások segítik a továbbfelhasználót a szállítójával ismertetni kívánt felhasználás szerkezetbe foglalt módon történő leírásában (lásd a 37. cikk (2) bekezdését). FONTOS MEGJEGYEZNI: Megfelelő expozíciós forgatókönyvek felépítése érdekében a regisztrálónak számos esetben a felhasználási leírások listájától több információra van szüksége a felhasználás körülményeire vonatkozóan. Minden regisztráló köteles minden azonosított felhasználás rövid általános leírását megadni a technikai dokumentációban (lásd az IUCLID 3.5 fejezetét) 2 és a kémiai biztonsági jelentés 2. szakaszában. Ajánlott a jelen útmutatóban foglalt leírórendszert a rövid általános leírás alapjául venni, és az IUCLID 3.5 szakaszában a kémiai biztonsági jelentésben szereplő expozíciós forgatókönyvre hivatkozni (ha szükséges). Erre annak biztosítása érdekében van szükség, hogy az azonosított felhasználások leírása, valamint az expozíciós forgatókönyvek címe és tartalma összhangban legyen egymással. Meg kell jegyezni: Az azonosított felhasználások rövid általános leírása és a kémiai biztonsági jelentésben foglalt expozíciós forgatókönyv rövid címei közötti összhang a REACH rendelet I. mellékletének szakaszában meghatározott jogi előírás. Néhány felhasználási leíró felhasználási tulajdonságokhoz kapcsolódó expozíciót tükröz. Ennélfogva azok létező expozíciós becslési eszközök bemeneti paramétereként használhatók fel. 2 Lásd a REACH rendelet VI. melléklet 3.5. szakaszával összefüggésben értelmezett 10. cikke a) pontjának iii. alpontját. 1

10 Ennek a fejezetnek a rendeltetése a leírórendszer hátterének és alkalmazásának részletesebb magyarázatával szolgálni. A felhasználás rövid leírására vonatkozó kategóriák választólistája az R.12-1 R.12-6 függelékben szerepelnek. R A felhasználási leírók rendszerének használata R A rendszer leírása Az anyag életciklusa során hét főbb szereplőcsoport játszik szerepet: a vegyi anyagok (ideértve a fémeket és az ásványi anyagokat is) gyártói és importőrei, keverékek előállítása érdekében vegyi anyagok keverését és elegyítését végző vállalatok (készítménygyártók), forgalmazók 3, ipari végfelhasználók, foglalkozásszerű végfelhasználók és fogyasztók. A behozatallal és a forgalmazással a továbbiakban nem foglalkozik a jelen útmutató. A felhasználási leírók rendszere öt különálló leírólistából áll, amelyek egymással kombinálódva a felhasználás rövid leírását vagy egy expozíciós forgatókönyv címét képezik: A felhasználási ágazat (SU) azt írja le, hogy melyik gazdasági ágazatban használják fel az anyagot. Ez magában foglalja az anyagok keverését és újracsomagolását készítői szinten, valamint az ipari, foglalkozásszerű és fogyasztói végfelhasználásokat. 4 A vegyi termékkategória (PC) azon vegyi termékek (= önmagukban vagy keverékekben lévő anyagok) 5 típusait írja le, amelyekbe a végső felhasználása során, amikor azt végfelhasználásra adják át (ipari, foglalkozásszerű és fogyasztói felhasználók), kerül az anyag. Az eljárás-kategória (PROC) a munkahelyi megközelítésből meghatározott alkalmazási technológiákat, illetve eljárástípusokat írja le. A környezeti kibocsátás kategória (ERC) környezeti megközelítésből írja le az általános felhasználási feltételeket. Az árucikk-kategória (AC) azokat az árucikktípusokat írja le, amelyekbe az anyag gyártásra került. Ez magában foglalja a szárított vagy tartósított formában lévő keverékeket (pl. újságokban lévő szárított nyomdafesték; különböző felületeken lévő szárított bevonatok). Fontos megjegyezni: A piacokon történő harmonizáció elérése érdekében az 5 leírólistában szereplő kategóriák számát korlátozni kell. Ágazati szervezetek vagy egyedüli regisztrálók számára azt tanácsoljuk, hogy csak akkor határozzanak meg további kategóriákat, ha a létező kategóriák egyáltalán nem illeszkednek a röviden leírni kívánt eljárástípushoz, termékhez vagy ágazathoz. Ha a tevékenység további releváns adatait le kell írni, azok magában az expozíciós forgatókönyvben is megadhatók. 3 A forgalmazás önmagában nem minősül felhasználásnak a REACH rendelet értelmében. Ha azonban a forgalmazás magában foglal anyagtovábbítást (pl. töltés), felhasználásnak minősül. 4 Az anyag végfelhasználása valamely adott, önmagában vagy készítményben lévő anyagnak az utolsó felhasználása, mielőtt valamely árucikkmátrix részévé válik, a felhasználás során reakcióba lép (és ennélfogva megszűnik létezni), és/vagy hulladékká, szennyvízzé alakul át, vagy kibocsátásra kerül a levegőbe. Azon felhasználások, amelyek kizárólag azt segítik elő, hogy az anyag készítmény [keverék] összetevőjévé váljon, nem minősülnek végfelhasználásnak. Ez a megkülönböztetés annak megakadályozása érdekében szükséges, hogy a keverés minden egyes szakasza külön leírásra kerüljön a hosszabb készítmény-előállítói láncban. 5 A vegyi termék fogalma mind az önmagában, mind a készítményben [keverékben] lévő anyagokat lefedi. Ez azt jelenti, hogy lehetővé válik a csak önmagában lévő anyagot tartalmazó szállított termékek, mind a készítménnyé váló termékek leírása is. A jelen útmutatónak ebben az összefüggésében a fogalom kiterjed a nyersfémekre (beleértve az ötvözeteket is) (pl. bugák, por) is. 2

11 R Az expozíciós becslési eszközökkel való kapcsolat Leíró funkciójukon túl néhány leírólista lehetővé teszi a megfelelő expozíciós becslési bejegyzésnek a rendelkezésre álló, 1. rétegbe tartozó expozíciós becslési eszközök egyikén belüli azonosítását (lásd az Útmutató D. fejezetének D.5 szakaszát). 6 Az R.12.1 táblázat áttekintést nyújt a felhasználási leírók rendszerének különböző elemeiről és az 1. rétegbe tartozó expozíciós becslési bejegyzésekkel való kapcsolatukról. R.12-1 táblázat: Felhasználási leírók és az 1. rétegbe tartozó expozíciós becslések SU PC A leírólista neve Felhasználási ágazat Vegyi termékkategória 7 PROC Eljárás-kategória ERC A leírásra került felhasználás aspektusa Három fő felhasználói csoport (az R.12-1 függelék első sorai), az anyag minden felhasználása szempontjából jelentőséggel bír. Ipari és szolgáltatói felhasználási ágazatok Annak a vegyi terméknek a típusa, amelyben az anyag végfelhasználásra került átadásra. Ezen kategóriák olyan piaci ágazatok (készítő ágazatok) leírására is használhatók, amelyek számára a gyártó esetlegesen szállít anyagot. Fogyasztói termékkategóriák, amelyekre az 1. rétegbe tartozó expozíciós becslés generálható. A rendelkezésre álló, 1. rétegbe tartozó expozíciós becslési bejegyzésekhez illeszkedő kategóriák Munkavállalókat érő expozíció célirányos kockázatfelmérése (TRA) Fogyasztókat érő expozíció célirányos kockázatfelmérése (TRA) kiválasztott termékfajtákra vonatkozóan. Munkahelyi szempontból meghatározott Munkavállalókat érő expozíció alkalmazási technológiák és eljárástípusok célirányos kockázatfelmérése (TRA) Környezeti Környezeti megközelítésből meghatározott Környezeti kibocsátási kategóriák kibocsátási kategória általános felhasználási feltételek, az (ERC) anyag minden felhasználása és az árucikkekben lévő további hasznos élettartama szempontjából jelentőséggel bír AC Árucikk-kategória Árucikktípusok a további hasznos élettartamban és a hulladékként elért életciklusban, esetlegesen jelentőséggel bír a fogyasztókat, munkavállalókat és a környezetet érő expozíció szempontjából. 6 Az 1. rétegbe tartozó expozíciós becslés anyagtulajdonságokon és néhány könnyen elérhető és könnyen értelmezhető bemeneti paraméteren alapuló modellezett, óvatos expozíciós becslés. Ilyen becslések elvégzésére különböző eszközök léteznek. Ezek egyike az ECOTOC által kidolgozott, a munkavállalókat és a fogyasztókat érő expozíció célirányos kockázatfelmérési (TRA) rendszer (a frissítése 2009 júliusában került közzétételre, A környezetre vonatkozóan a környezeti kibocsátási kategóriák (ERC) használhatók az 1. rétegbe tartozó kibocsátási becslés meghatározására. Ezen kibocsátási becslések lehetővé teszik az EUSES eszközön alapuló expozíciós becslést. Az ehhez szükséges kibocsátási számítási modul az útmutató frissített, a környezetet érő expozíció becsléséről szóló R.16 fejezetében kerül leírásra. 7 Ugyanaz a termékkategória a vegyi termékkategória itt leírt mindkét funkcióját teljesítheti (további részletekért lásd R ). 3

12 A leírólista neve A leírásra került felhasználás A rendelkezésre álló, 1. rétegbe aspektusa tartozó expozíciós becslési bejegyzésekhez illeszkedő kategóriák Fogyasztói árucikktípusok, amelyekre az 1. rétegbe tartozó expozíciós becslés generálható. Fogyasztókat érő expozíció célirányos kockázatfelmérése (TRA) kiválasztott termékfajtákra vonatkozóan. Fontos megjegyezni: Amikor egy felhasználási leíró kategória egy 1. rétegbe tartozó expozíciós becslési eszköz bejegyzéseként szolgál (pl. munkahelyi expozíció becslésére vonatkozó eljáráskategóriák), az expozíciós becslés függ magában a leíró kategóriában nem szereplő más paraméterektől is (pl. a helyi légelszívás rendelkezésre állása, az anyag koncentrációja, a felhasználás időtartama, egyéni munkahelyi védőeszköz alkalmazása). Emiatt egy eljáráskategória különböző expozíciós forgatókönyvekhez és az azokhoz kapcsolódó expozíciós becslésekhez kapcsolódhat. Ugyanez vonatkozik a fogyasztói keverék/árucikk-kategóriákra és a környezeti kibocsátási kategóriákra is. R Az öt leírólista meghatározása R Felhasználási ágazat [SU] Meghatározás és terjedelem Az R.12-1 függelék tartalmazza a felhasználási ágazatok listáját. A táblázat tetején a 3 fő felhasználói csoport mint a legfontosabb leírók kerültek felsorolásra. Ezek jelentik a felhasználási ágazat leírása során a regisztrálótól szolgáltatni elvárt adatok legalacsonyabb részletességi szintjét, és fontosak az értékelő számára, mivel segítenek az expozíciós értékelés irányításában (pl. a megfelelő eszközök kiválasztásában). A felhasználásokra vonatkozó, az IUCLID-ben és a kémiai biztonsági jelentésben benyújtott jelentést ezen fő csoportok szerint foglalják szerkezetbe. Az R.12-1 függelékben az ipari és szolgáltatási tevékenységek osztályozására szolgáló, a nemzetközileg összehangolt NACE-ből (Nomenclature générale des Activités économiques dans les Communautés Européennes, az Európai Közösségeken belüli gazdasági tevékenységek általános ipari osztályozása) kiválogatott kategóriák is szerepelnek. Ezen kategóriáknak az a rendeltetése, hogy a készítménygyártó ágazatokban a gyártó, illetve az importőr (GY/I) számára támogatást nyújtson a közvetlen fogyasztóin kívüli piaca feltérképezésében. 8 Az ilyen térképek elősegítik az önmagában vagy keverékekben lévő anyag valamennyi végfelhasználását, illetve a későbbi életciklusfázisát lefedő, megfelelő expozíciós forgatókönyvek kidolgozását. Jelentősek lehetnek azon ipari ágazatoknak a megjelölésében, amelyekhez az adott expozíciós forgatókönyv alkalmazható, például: gázok zárt, félvezető-ipari feldolgozása, illetve bemerítési [mártási] műveletek textilipari kikészítés során. Valamely adott eljárás-kategóriának (PROC) vagy környezeti kibocsátási kategóriának (ERC) valamely adott ágazathoz (SU) való társítása különösen hasznos lehet a következő esetekben: a kockázatok kézbentartásának igazolásához magasabb rétegbe tartozó expozíciós értékelésre van szükség, és a felhasználásnak az expozíciós forgatókönyvben leírt körülményei kifejezetten egy adott iparági eljáráshoz köthetők. A felhasználási ágazatra tehát bizonyos felhasználásokat ellenző javaslatként is lehet hivatkozni. Útmutató a releváns kategória hozzárendeléséhez 8 A készítményeket [= keverékek = vegyi termékek] gyártó (= készítő = keverő) ágazatok jobban leírhatók a vegyi termék típusával, mint a NACE-kóddal, mivel a NACE-rendszer nem tesz lehetővé megfelelő megkülönböztetést. 4

13 A felállított kategóriák száma a vegyi anyagok legnagyobb felhasználóit megjelenítő átfogó ágazatokra korlátozódott. A felhasználás részletesebb leírását vagy egy fel nem sorolt ágazatban történő felhasználás leírását szükségesnek érző gyártóknak, illetve importőröknek a NACEkódokat (és a megfelelő megfogalmazást) kell használniuk, amelyek az R.12-1 függelék végén található internetes hivatkozáson keresztül érhetők el. A NACE kódok/terminológia használatának az az előnye, hogy az harmonizált és jól ismert az európai vállalatok számára. Ha a gyártók, illetve importőrök úgy érzik, hogy az ipari felhasználás tekintetében elegendő kevésbé pontos megjelölést adniuk, akkor a fő felhasználói csoport megjelölésére alkalmazhatják pl. az ipari felhasználás kifejezést, jelezve ezzel, hogy anyagukat széles körű, az expozíciós forgatókönyvben meghatározott körülmények közötti ipari felhasználásra szánják. Ha a felhasználó úgy dönt, hogy a végfelhasználását alkalmazó ágazat hozzárendelésével részletesebben írja le a felhasználást, a fő felhasználói csoportot leíró kategórián túlmenően ki kell választania egy kategóriát az R12-1 függelékből. Fontos megjegyezni: Az anyagok gyártása (pl. SU8, SU9, SU14) vagy keverékek készítése (SU10) kategóriák rendeltetése az anyag végfelhasználásának (pl. intermedier vagy segédanyag) leírása. Önmagában a keverékbe történő gyártás vagy készítés leírásához nem szükséges a végfelhasználás ágazatának hozzárendelése. Az 1. rétegbe tartozó expozíciós becsléssel való kapcsolat Az ipari felhasználás (SU 3) és a foglalkozásszerű felhasználás (SU 22) fő felhasználói csoportok az 1. rétegbe tartozó expozíciós becslés bemeneti paramétereként használhatók a munkavállalókra vonatkozó célirányos kockázatfelmérés (TRA) során. A többi kategória nincs közvetlen kapcsolatban a rendelkezésre álló expozíciós becslési eszközökkel. Több ipari ágazat vonatkozásában azonban elérhetőek az OECD kibocsátási forgatókönyveket leíró dokumentumai, amelyek környezeti megközelítésből írják le bizonyos típusú vegyi anyagok felhasználási feltételeit (és a megfelelő kibocsátási tényezőket). R Vegyi termékkategória [PC] Meghatározás és terjedelem A gyártók és importőrök anyagaik főbb felhasználásait vásárlói adatbázisaik, illetve azon piaci ágazatok alapján azonosíthatják be, amelyek számára szállítanak. Számos esetben a közvetlen fogyasztók készítőkké és/vagy átcsomagolókká 9 vagy különböző továbbfelhasználók számára szállító forgalmazókká válnak. Ez azonban előidézheti azt, hogy maga az anyag gyártója állítja elő a keverékeket, és/vagy közvetlenül a nagyobb végfelhasználó fogyasztók számára szállítja az önmagában vagy keverékben lévő anyagot. A vegyi termékkategória az anyagok használatát az ismert felhasználásukkal előállított végtermék (pl. kenőanyag, tisztítószer, ragasztóanyag) típusa szerint jellemzi. Annak nem célja az anyag önmagában vett technikai funkciójának (pl. UV-stabilizátor, korróziógátló, pigment, égésgátló) jellemzése. Ennek az az oka, hogy a termékkategória több információt foglal magában az esetleges expozícióról, mint önmagában az anyagfunkció. Eltérő expozícióval járhat együtt például, ha az anyag (pl. oldószer) légfrissítő termékekben (PC3) vagy tisztítószerekben (PC35) kerül felhasználásra. A termékkategóriák hasznosak a szállítói lánc feltérképezésében. Ez magában foglalja például a környezeti értékelés céljából az anyag tömegáramának követését a piacon. 9 Az átcsomagolást végző vállalatok az önmagukban vagy készítményekben lévő anyagokat a nagy tartályokból a végfelhasználáshoz kisebb tartályokba töltik át. Ez a tevékenység a REACH rendelet értelmében vett felhasználásnak minősül. 5

14 Az R függelékben a termékkategóriák listája szerepel. 10 A felsorolt kategóriák rendeltetése az anyag piacának terméktípusok szerinti szerkezetbe foglalása. Útmutató a releváns kategória hozzárendeléséhez A gyártó vagy az importőr a végfelhasználás során keletkező keverékek típusát tükröző egy vagy több termékkategóriát a házon belül felhalmozott tudás, illetve esetleg a vásárlóktól származó további információk révén beszerzett ismeretek szerint az anyag felhasználásával előállított keverékek szerint jelöli meg. A gyártó az általa nem ismert, például forgalmazókon vagy hosszabb készítői láncon keresztül történő felhasználásokról, a szállítói lánc későbbi pontjairól a REACHrendelet végrehajtásának folyamata során értesülhet. Számos továbbfelhasználói szervezet feltérképezte a felhasználások főbb területeit, és közzétette a felhasználások jegyzékét a webhelyén (pl. CEPE, A.I.S.E., COLIPA, FEICA). Ez szintén hasznos hivatkozás lehet a gyártók, illetve az importőrök számára. Ha a gyártó, illetve az importőr vagy a továbbfelhasználó képtelen a függelékben megfelelő termékkategóriát beazonosítani, a felhasználás leírására az egyéb tétel használható. Ha van rá lehetőség, az UCN rendszer kódját (és a megfelelő megfogalmazást) kell választani a felhasználás leírására (lásd az R.12-2 függelék végén található internetes hivatkozást). Az is lehetséges, hogy a célirányos kockázatfelmérési (TRA) rendszer bejegyzéseiben használt valamelyik termék vagy árucikk alkategória alkalmasabb, így azt kell leírni az egyéb tételben. Az 1. rétegbe tartozó expozíciós becsléssel való kapcsolat Az ECETOC célirányos kockázatfelmérési (TRA) rendszere számos kiválasztott termékkategória vonatkozásában tartalmaz a fogyasztókra vonatkozó 1. rétegbe tartozó expozíciós becslést. Az R függelék áttekintést nyújt ezen termékkategóriákról és termék-alkategóriákról. A termék(al)kategória mellett más bemeneti paraméterek is szükségesek lehetnek, például az anyag termékben való koncentrációja vagy az alkalmanként felhasznált termék mennyisége. Meg kell jegyezni, hogy más eszközök is léteznek a fogyasztókra vonatkozó expozíciós becslések generálására (lásd az Útmutató R.15 fejezetét). R Eljárás-kategória [PROC] Meghatározás és terjedelem Az alkalmazási technológiák, illetve eljárástípusok közvetlen befolyással bírnak a várható expozícióra, így a szükséges kockázatkezelési intézkedésekre is. Az R.12-3 függelékben a lefedett technológiák és eljárástípusok általános munkahelyi expozíciós potenciálját tükröző eljárás-kategóriák listája szerepel. A kategorizálást meghatározó szempontok: i) az eljárás során alkalmazott energia mennyisége és formája (pl. hő, mechanikus energia, sugárzás), ii) az expozíció számára elérhető anyagfelület (az anyag porossága vagy rétegeinek vastagsága), valamint iii) az elhatárolás, illetve a műszaki ellenőrzés várható elsődleges szintjei. Útmutató a releváns kategória hozzárendeléséhez Miután a regisztráló és/vagy a továbbfelhasználó feltérképezte a felhasználásokat és a felhasználási feltételeket, hozzárendelhető a megfelelő eljárás-kategória az azonosított eljárásokhoz és alkalmazási technológiákhoz. Fontos megjegyezni, hogy ez megfelelő szakértelmet követel a munkahelyi higiénia terén az adott eljáráshoz vagy alkalmazási technológiához legjobban illeszkedő eljárás-kategória azonosítása érdekében. A 10 Ez a lista a létező UC 55 rendszeren, az Északi UCN rendszeren, valamint a TRA, illetve a ConsExpo rendszerben alkalmazott termékkategóriákon alapul. Alapvetően azonban a leggyakrabban használt kategóriák az Északi termékregiszterek által használt adatokon alapulnak. 6

15 kategóriaválasztás átláthatóvá tétele érdekében javasolt az ágazatspecifikus terminológiával röviden leírni az azonosított eljárásokat és alkalmazási technológiákat a kategória hozzárendelése előtt. Ha a tevékenység/eljárás-kategóriák egyike sem tűnik alkalmazhatónak, a gyártó, importőr vagy továbbfelhasználó az alkalmazási eljárás jellegét a megadott kategóriák hozzárendelése helyett a saját szavaival is leírhatja. Hasznos lehet azonban a kémiai biztonsági jelentésben olyan magyarázat hozzáadása, hogy mely, az R.12-3 függelékben szereplő létező kategóriákat vettek fontolóra, és azok miért nem fedik le az adott esetet. Ez a magyarázat lehetővé teszi a létező kategóriák módosítását vagy további kategóriák meghatározását az útmutató következő frissítésében. Az 1. rétegbe tartozó expozíciós becsléssel való kapcsolat Két kivétellel minden, az R.12-3 függelékben felsorolásra került eljárás-kategória használható az ECETOC TRA eszköz 11 bemeneti paramétereként a munkavállalókra vonatkozó, az 1. rétegbe tartozó expozíció becslés származtatásához. Az eljárás-kategória mellett más bemeneti paraméterek is szükségesek lehetnek, például a munkavállalók által felhasznált anyag termékben való koncentrációja, a felhasználásra ipari körülmények között kerül-e sor, az expozíció időtartama, a helyi légelszívás megléte vagy hiánya. R Környezeti kibocsátási kategória (ERC) Meghatározás és terjedelem A környezeti kibocsátási kategóriák [ERC] környezeti megközelítésből jelentőséggel bíró 6 szempont alapján jelölik meg a felhasználás jellemzőit, beleértve az anyag életciklusa során a tömegáram elemzését lehetővé tevő jellemzőket is: a) Az anyag felhasználása során szándékolt technikai sorsa (célja) azt határozza meg, hogy milyen mértékben szűnik meg létezni az anyag a felhasználás során, várhatóan a levegőbe vagy hulladékba kerül kijuttatásra, vagy várhatóan a következő életciklusfázisába lép. Általában három lehetőség áll fenn: Az anyagot arra szánják, hogy egy árucikk (beleértve a szárított/tartósított keverékeket is) részévé váljon, mivel funkcióval bír az árucikkben, vagy funkció nélkül (az előző életciklusfázisból) megmarad az árucikkben. Az anyag rendeltetése az, hogy a felhasználás során reakcióba lép, ennélfogva nem áll rendelkezésre a további életciklusfázisokban vagy a környezetbe való kibocsátásra. Az anyag rendeltetése az, hogy segédanyagként viselkedik, és ipari eljárás során kerül kibocsátásra (pl. felületaktív anyagok textilipari kikészítés során, ipari festékszóróból származó oldószer) vagy nem ipari felhasználás során (pl. tisztítószerekből származó oldószerek vagy felületaktív anyagok) vízbe, levegőbe és/vagy hulladékba jut ki. b) Az életciklusfázis során felhasználásra (gyártás, készítés vagy végfelhasználás) kerül sor, meghatározza, hogy milyen mértékű veszteség-minimalizáció várható (meghatározza a szereplő azon gazdasági érdeke, hogy ne veszítsen értékesíthető termékeket, továbbá a vegyi anyagok gyártásához használt különleges eszköz használata). c) A felhasználás szórtsága [ipari létesítményekben való felhasználás (pontforrások) és/vagy széleskörű, szórt felhasználás foglalkozásszerű és fogyasztói alkalmazásokban) időben és térben határozza meg a kibocsátások megoszlását. 11 Az ECETOC célirányos kockázatfelismerési (TRA) rendszerének felülvizsgált verzióját 2009 júliusában tették közzé ( 7

16 d) Elhatárolt alkalmazási rendszerek a végfelhasználás során (pl. funkcionális folyadékot tartalmazó hidraulikai rendszerek; textil és fém részek tisztítására szolgáló zárt rendszerek) korlátozzák a potenciális kibocsátást a levegőbe és a vízbe. e) Az anyag beltéri vagy kültéri felhasználása azt határozza meg, hogy milyen mértékű levegőbe és vízbe történő kijutás fogható be esetlegesen kezelés céljából, és milyen időjárási körülmények növelik az anyagok árucikkekből való kijutását. f) A kibocsátást elősegítő feltételek között felhasznált árucikkek (például kopó gumiabroncsok vagy fékbetétek) vonatkozásában várható, hogy a környezetbe való kibocsátás aránya viszonylag magas. Ez vonatkozik azon árucikkekre is, amelyek esetében szándékolt az anyagok kibocsátása (pl. illatosított árucikkekből). Árucikkek csiszolási technikával történő gyártására (pl. csiszolás vagy magas nyomású bevonatmentesítés) is kiterjed ez a kritérium. A felsorolt jellemzők a környezetbe kibocsátandó anyag potenciáljának első jelzései. Az R függelék áttekintést nyújt a hat nézőpont különböző, környezeti kibocsátási kategóriát (ERC) képező kombinációiról. Az R függelékben szerepel a 23 környezeti kibocsátási kategória a megfelelő magyarázó meghatározásokkal együtt. Ezen kategóriák lefedik az anyag ipari létesítményekben történő gyártását, készítését és végfelhasználását (ERC 1 7), a széleskörű, szórt beltéri vagy kültéri felhasználást (ERC 8 és ERC 9) és a hasznos élettartamot (ERC 10 ERC 12). Az élettartamra vonatkozó kategóriák magukban foglalják a munkavállalók árucikkek gyártásából történő kibocsátást eredményező tevékenységeit is (ERC 10b, 11b és 12 a/b). Útmutató a releváns kategória hozzárendeléséhez Miután a regisztráló feltérképezte a felhasználásokat és a felhasználási feltételeket (beleértve az árucikkekben lévő hasznos élettartamot is), a különböző életciklusfázisok és fő felhasználói csoportok számára jelentőséggel bíró felhasználásokhoz hozzárendelhető a megfelelő környezeti kibocsátási kategória. A környezeti kibocsátási kategóriák a termékkategóriákkal együtt segíthetik a regisztrálót a piaci mennyiség megfelelő részletességgel felhasználói csoportokra történő lebontásában. Ha a tevékenység/eljárás-kategóriák egyike sem tűnik alkalmazhatónak, a gyártó, importőr vagy továbbfelhasználó a felhasználás környezeti jellemzőit valamelyik megadott kategória hozzárendelése helyett a saját szavaival is leírhatja. Hasznos lehet azonban a kémiai biztonsági jelentésben magyarázat hozzáadása, hogy mely, az R.12-4 függelékben szereplő létező kategóriákat vettek fontolóra, és azok miért nem fedik le az adott esetet. Ez a magyarázat lehetővé teszi a létező kategóriák módosítását vagy további kategóriák meghatározását az útmutató következő frissítésében. Az 1. rétegbe tartozó expozíciós becsléssel való kapcsolat Minden környezeti kibocsátási kategória vonatkozásában lehetséges 1. rétegbe tartozó, alapértelmezett (lehető legrosszabb eseten alapuló) (a levegőbe, vízbe, a talajba való) kibocsátási becslés származtatása az Útmutató R.16 fejezetének R táblázatában, 1 függelékben meghatározott kibocsátási számítási modul és az alapértelmezett kibocsátási tényezők alapján. A kiszámított kibocsátás helyi és regionális szintű expozíciós becsléssé alakítható át (lásd az Útmutató R.16.3 szakaszát). Várhatóan a különböző ipari ágazatok a környezettel kapcsolatos felhasználási feltételek több egyedi leírását fogják kidolgozni [Különleges környezeti kibocsátási kategóriák (SPERC)]), finomított kibocsátási tényezőket eredményezve. Elérhetősége miatt a különleges környezeti kibocsátási kategóriák ágazat- vagy termékspecifikus kibocsátási becslések származtatására használhatók. Az R függelék áttekintést nyújt a rendelkezésre álló különleges környezeti kibocsátási kategóriákról (azt követően kerül be, miután az ipar megadta a különleges környezeti kibocsátási kategóriák első értékeit). 8

17 R Árucikk-kategória [AC] Meghatározás és terjedelem A kémiai biztonsági értékelésnek nem csak az anyag felhasználásait kell lefednie, hanem az árucikkmátrixba vagy árucikkmátrixra beépített anyag későbbi életciklusfázisait is. Ennélfogva az árucikkekbe bedolgozott veszélyes anyagok gyártói, illetve importőrei adott esetben szükségesnek találhatják a kémiai biztonsági értékelésben, illetve az expozíciós forgatókönyvekben tárgyalt árucikktípusok megjelölését. Két példa bemutathatja a hasznos élettartam fázisának jelentőségét: i) Eltérő fogyasztói vagy környezeti expozícióval járhat együtt egy adott anyag egyfelől ruházati termékek textíliáinak kidolgozása (bőrrel való érintkezés, gyakori mosás) során, másfelől építőipari célokra szánt szigetelőponyvák összetevőjeként való felhasználása során. ii) Eltérő munkavállalókat vagy környezetet érő expozícióval járhat együtt, ha egy adott anyag egyfelől egy hajó vagy kültéri acélszerkezet bevont felületével érintkezik (porképződés kültéri csiszolási technikával történő festékeltávolítás mint szokásos karbantartási tevékenység során), másfelől háztartási gépek bevont felületének részévé válik (a hasznos élettartam végén festékeltávolításra kerül sor ipari marási eljárásban). Az R függelékben szerepel a széles kört lefedő, az anyagokat nem szándékosan a környezetbe juttatni kívánó árucikkek listája, és példákat tartalmaz arra vonatkozóan, hogy mely árucikkek tartozhatnak a széleskörű kategóriába. Az anyag alapú karakterizáción van a hangsúly. A lista tartalmaz járművekre és gépekre vonatkozó kategóriákat is annak érdekében, hogy lehetővé váljon összetett, több anyagból álló árucikkek hasznos élettartamának a leírása is. Az árucikk-kategóriák megfelelnek a TARIC 12 rendszer különleges kategóriáinak, és ennélfogva a kémiai biztonsági értékelésen belüli későbbi specifikáció alapulhat a TARIC-katalóguson, ha a regisztráló vagy továbbfelhasználó azt szükségesnek tartja. Néhány példaként felsorolt árucikktípus segíthet olyan árucikkek leírásában, amelyek munkavállalókat érő expozíciót okozhatnak, pl. bőr- és gumikesztyű viselése, csiszolási polírozó munkákhoz készült árucikkek, nagy járművekről bevonatok eltávolítása, impregnált védőruházat viselése. Az R függelékben szerepel az anyagok környezetbe való szándékolt kijutásának esetében alkalmazható árucikkekre vonatkozó példák listája. A környezetbe kijuttatni szándékolt anyagokat regisztrálni kell a REACH rendelet szerint, így azok különleges helyzetben vannak a felhasználási leírók rendszerében. Ez a lista nem lezárt, a REACH rendelet végrehajtásának folyamán még kiegészülhet, a várakozások szerint azonban így is a különleges esetek viszonylag rövid listája marad majd. Útmutató a releváns kategória hozzárendeléséhez A gyártó vagy az importőr (a lánc utolsó továbbfelhasználója vagy fogyasztók általi) végfelhasználás során keletkező árucikkek típusát tükröző egy vagy több termékkategóriát a házon belül felhalmozott tudás, illetve esetleg a vásárlóktól származó további információk révén beszerzett ismeretek szerint az anyag felhasználásával előállított árucikkek szerint jelöli meg. Ha az anyag várhatóan nem épül be árucikkekbe a felhasználás során, nem kell hozzárendelni árucikk-kategóriát (pl. oldó-, tisztító- és mosószerek). Nem lehetséges, illetve nem szükséges részletesen felsorolni minden árucikktípust, amelyben az anyag végfelhasználásra kerülhet. A regisztrálónak azonban értékelnie kell a kémiai biztonsági értékelésben az árucikk hasznos élettartama (és későbbi hulladékként elért életciklusfázisai) során az anyag potenciális kockázatát, és lehet, hogy továbbítania kell a szállítói lánc mentén az árucikkekből való kijutás/expozíció, pl. textíliákból származó vegyi anyagok festésének és kikészítésének környezetbe való kijutásának korlátozására tett intézkedéseket. Ennélfogva a regisztrálónak ki kell dolgoznia az anyag vonatkozásában jelentőséggel bíró reprezentatív árucikktípusokra vonatkozó expozíciós forgatókönyvi információkat. 12 Az Európai Közösségek integrált vámtarifa adatbázisa szerinti árucsoport-kategóriák/kódok (Taric); 9

18 Ha a gyártó, az importőr vagy a továbbfelhasználó képtelen a függelékben megfelelő termékkategóriát beazonosítani, illetve pontosabb meghatározást kíván megadni, a felhasználás leírására az egyéb tétel használható. Ha van rá lehetőség, a TARIC-rendszer kódját (és a megfelelő megfogalmazást) kell kiválasztani (lásd az R függelék végén található internetes hivatkozást). Az 1. rétegbe tartozó expozíciós becsléssel való kapcsolat Az ECETOC TRA fogyasztói expozíciós becslési eszköz alapján számos árucikk-kategória vonatkozásában lehetséges 1. rétegbe tartozó fogyasztói expozíciós becslés származtatása. Az R függelék speciálisan azon árucikk-kategóriákat sorolja fel, amelyek az ECETOC TRA eszközzel értékelhetők. R Az anyag technikai funkciójának meghatározása a biztonsági adatlap vonatkozásában Az önmagában lévő anyag technikai funkciójának (valójában mire való) meghatározása szükséges a biztonsági adatlap 1.2 szakaszában a veszélyesként történő osztályozás feltételeinek megfelelő anyagok vonatkozásában. Ehhez a regisztráló használhatja az R.12-6 függelékben felsorolt anyagtípusokat. Ez a specifikáció hasznos lehet a különleges anyagtípusokra (pl. oldószer, pigment) kidolgozott expozíciós forgatókönyv (vagy expozíciós forgatókönyvek sorozatának) megjelölésére. A REACH rendelet II. melléklete értelmében a keverékek felhasználását is meg kell jelölni. Meg kell jegyezni, hogy nem szükséges megjelölni a keverékben lévő minden egyes anyag technikai funkcióját. A keverékre vonatkozó biztonsági adatlapon csak a keverék felhasználását kell teljes egészében leírni. R Példák R Példák a felhasználásnak a leírórendszer valamely kategóriájához való hozzárendelésére 10

19 Az R.12-2 táblázat számos eljárás/tevékenység vonatkozásában bemutatja, hogy melyik kategóriát kell hozzárendelni, és a felhasználási feltételek milyen általános jellemzőit kódolja a kategória. A példa munkavállalói belső felhasználáshoz (ipari vagy foglalkozásszerű) kapcsolódik, és lefedi az i) árucikkekbe bekerülő vagy ii) be nem kerülő anyagokat. A példák megmutatják, hogy számos tevékenységet kifejezhet a munkavállalókat érő expozícióra vonatkozó egyetlen kategória és a környezetet érő expozícióra vonatkozó egyetlen kategória. R.12-2 táblázat: Példák kategóriák munkavállalói beltéri felhasználásokhoz való hozzárendelésére Példák eljárásokra/tevékenysé gekre Festékek, tisztítószerek, kenőanyagok, ragasztóanyagok szórása Textíliák, bőr vagy papír festése és kikészítése Padlók bevonása, falak festése ecsettel vagy hengerrel, felülettisztítás/polírozás törléssel Árucikkek mechanikus vágása, zúzása, fúrása vagy csiszolása Szilárd és folyékony anyagok bevonatok, tisztítószerek, műanyag vegyületek, textilfestékek tételeinek készítése során végzett keverése Eljárás-kategória az R.12-3 függelékből és környezeti kibocsátási kategória az R.12-4 függelékből Olyan levegős porlasztási technológiák, mint például a szórás (PROC 7 vagy PROC 11) Olyan anyag ipari vagy széles körű, szórt foglalkozásszerű felhasználása, amelyet arra szánnak, hogy egy árucikk részévé váljon (ERC 5/ ERC 8c), vagy nem szánják arra ERC 4/ ERC 8a) Bemerítési műveletek, például bemártás, öntés (PROC 13) Olyan anyagok ipari felhasználása, amelyeket arra szánnak, hogy árucikk részévé váljanak, vagy nem szánják arra (ERC 4 vagy 5) Alacsony energiaigényű terítés például hengereléssel, ecseteléssel (PROC 10) Széles körű, szórt foglalkozásszerű felhasználás (ERC 8a vagy 8c) Tömbformában lévő fémekre, alapanyagok, árucikkek összetevőire kifejtett erőteljes mechanikai hatás (PROC 24). Árucikkek munkavállalók általi ipari vagy szórt gyártása kibocsátást elősegítő feltételek szerint (ERC 11b vagy 12) Zárt, szakaszos eljárásban való felhasználás (PROC 3) vagy szakaszos (több fázisú, illetve jelentős érintkezéssel együtt járó) eljárás során végzett keverés vagy elegyítés (PROC 5); anyagok továbbításával kapcsolatban (PROC 8a, 8b és 9) 11 Példa a kódolt expozícióra az eljáráskategóriában és a környezeti kibocsátási kategóriában Fennáll a gőz és aeroszol formában lévő anyagok belélegzésének esélye. Az aeroszol-részecskék energiája egyedi expozícióellenőrzést tehet szükségessé, a bevonatok esetében a túlszórás szennyvíz keletkezéséhez vezethet. Hulladék oldószer kerülhet kibocsátásra a levegőbe. Az anyag felszíni alkalmazása az árucikk fürdőbe való bemártása révén történik, és arra szánják, hogy egy árucikk részévé váljon. A por-, illetve aeroszol-lerakódás általában kismértékű, a kibocsátás könnyen ellenőrzés alatt tartható. Adott esetben jelentősége lehet a szennyvíz, illetve a használt fürdetőszer kibocsátásának, ártalmatlanításának. Az anyag terítése során kialakuló expozíciót főként annak tulajdonságai (pl. gőznyomás), illetve a bőrrel való közvetlen érintkezés határozza meg. A por- és aeroszol-képződés valószínűtlen, az eszközök és a gépi berendezések tisztítása során szennyvíz, illetve hulladék keletkezhet. Oldószer kerülhet kibocsátásra a levegőbe. Az anyagra zúzással, mechanikus vágással, fúrással vagy csiszolással kifejtett jelentős hő- vagy kinetikus energia. Szilárd anyagok (por), illetve füstök kiszabadulása várható. A kiválás hulladékként semlegesíthető. Döntően elhatárolt módon (pl. zárt továbbítórendszerekben) való, ugyanakkor (pl. mintavétel során) az érintkezés esélyét nem teljesen kizáró kezelés. Füst vagy por formájában szilárd, illetve folyékony anyagok szabadulhatnak fel, fennáll a jelentős érintkezés lehetősége. A berendezés tisztításából hulladék vagy

20 Példák Eljárás-kategória az R.12-3 Példa a kódolt expozícióra az eljáráseljárásokra/tevékenysé függelékből és környezeti kategóriában és a környezeti gekre kibocsátási kategória az R.12-4 kibocsátási kategóriában függelékből Keverékek vagy keverékbe történő készítés (ERC2 vagy ERC 3) szennyvíz várható. R Példa az anyag felhasználásának rendszerezett leírására Az R.12-3 táblázat az életciklusfázis megközelítéséből mutatja be a leírórendszert. A példában a pigment anyag fa árucikkekhez használt festékekben kerül felhasználásra (beltéri vagy kültéri felhasználások). A festéket (beleértve a pigmentet is) több fázisú szakaszos eljárás során állítják elő. Munkavállalók alkalmazzák szóráson és ecsetelésen keresztül. A fogyasztók szintén használnak pigmentet tartalmazó festékeket. A felújítási célra szolgáló festék eltávolítását szintén lefedi ez a példa. Az R.12-3 táblázat egy olyan kérdéssorozatot tartalmaz, amelyre a regisztráló választ kereshet az anyag felhasználásainak feltérképezése során. R.12-3 táblázat: Példa a pigment néhány felhasználásának rövid leírására A felhasználás rövid leírására vonatkozó általános kérdések A készítménygyártó ipar mely ágazatai vásárolják az anyagot? Milyen vegyi termékkategóriákban kerül felhasználásra? Milyen eljárásokat alkalmaznak az anyag keverése/készítése során? Az önmagában vagy készítményben lévő anyag ipari munkavállalói, foglalkozásszerű vagy fogyasztói felhasználásra kerül-e? Milyen eljárástípusokban kerül végfelhasználásra az anyag (munkavállalói megközelítés)? PC 9a Kategória PROC 3, 8b, 9 ERC 2 SU 3, 21, 22 PROC 7, 10, 11, 13 Példa a pigmentre Festékek és bevonatok Folyékony keverék keverése zárt szakaszos eljárásban, beleértve az anyag továbbítását Ipari munkavállalók, foglalkozásszerű felhasználók kültéri ipari létesítményekben és fogyasztók Szórás, ecsetelés, bemártás Melyek ezen felhasználások átfogó környezeti jellemzői: beltéri/kültéri felhasználás; ipari létesítményekben való vagy széleskörű, szórt felhasználás; az anyagot arra szánják, hogy árucikkmátrixok részévé váljon, segédanyagként szolgáljon, vagy a felhasználás során reakcióba lépjen? Milyen fogyasztói termékekben kerül felhasználásra az anyag? Melyek ezen felhasználások átfogó környezeti jellemzői? Ha az anyag egy árucikk részévé válik: milyen árucikkek tartalmazzák a hasznos élettartam (és a későbbi hulladékként elért életciklusfázis) során? Ha az anyag egy árucikk részévé válik: melyek az anyag átfogó környezeti jellemzői a hasznos élettartam során: az árucikk beltéri/kültéri felhasználása; az anyag árucikkből való kis mértékű vagy nagy mértékű kiszabadulása? Ha az anyag egy árucikk részévé válik: vannak az árucikkre vonatkozó előre látható tevékenységek, amelyek anyagok felületről ERC 5 ERC 8c/f PC 9a ERC 8c/f AC 11 ERC 10a/11a ERC 10b/11b 12 Ipari létesítményekben és széleskörű, szórt felhasználás, beltéri és kültéri felhasználások. Az anyag árucikkek részévé válik. Fogyasztói felhasználásra szánt festékek és bevonatok Fa árucikkek Beltéri/kültéri felhasználás, az anyag árucikkből való kis mértékű kiszabadulása Beltéri és kültéri felhasználás, az anyag árucikkből való nagy mértékű