Az Igazgatóság közleményei

Átírás

1 2013/5 Az Igazgatóság közleményei Ennek kapcsán az 7/2012. sz. Vezérigazgatói utasítás 2. sz. mellékleteként kiadott képviseleti és cégjegyzési jog átruházásáról szóló okirat jogosultsági köre a következôképp módosul: Az alkalmazottak jogosultsági köre kiegészül az október 2-ai ülésén az Igazgatóság jóváhagyta a július 29-ei ülésérôl felvett jegyzôkönyvet; jóváhagyólag tudomásul vette az ügyvezetés beszámolóját a társaság üzletmenetérôl, mûködését befolyásoló eseményekrôl; megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette a 98. sz. Kontrolling jelentésben foglaltakat; elfogadta a Közbeszerzési törvény ún %-os szabályának az MVM Csoportban való további alkalmazási lehetôségeirôl szóló írásos elôterjesztést; jóváhagyólag tudomásul vette az MVM OVIT Zrt. vagyonvédelmi, tûzvédelmi, környezetvédelmi és munkavédelmi tevékenységérôl, valamint a munkabalesetek alakulásáról szóló írásos tájékoztatóban foglaltakat; elfogadta az MVM OVIT Zrt évi Üzleti Tervében foglaltakat; elfogadta az MVM OVIT Zrt. Szervezeti és Mûködési Szabályzatának módosítását tartalmazó írásos elôterjesztést, és az abban foglaltak alapján hozzájárult a módosítással egységes szerkezetbe foglalt Szervezeti és Mûködési Szabályzat október 15. napjával történô hatályba lépéséhez, és egyetértett azzal, hogy a módosítás az elôterjesztésben bemutatott okok miatt az MVM OVIT Zrt. Szervezeti és Mûködési Szabályzatának eddigi tartalmi és formai keretei között történjék. Az Igazgatóság október 15-ei hatállyal Áfra Barnabás vállalkozási beszerzési osztályvezetôt, Kotnyek József erômûvi tervezési osztályvezetôt, Szám József Róbert hagyományos és megújuló erômûvi üzletigazgatót, Horváth Gyôzô pénzügyi fômunkatársat képviseleti és cégjegyzési joggal ruházta fel, melyet az Igazgatóság együttes cégjegyzésre feljogosított tagjával, illetve a társaság feljogosított alkalmazottjával együttesen gyakorolhat. Áfra Barnabás a Vállalkozási Beszerzési Osztály osztályvezetô SZMSZ szerinti ügykörében Kotnyek József az Erômûvi Tervezési Osztály osztályvezetô SZMSZ szerinti ügykörében Szám József Róbert a Hagyományos és Megújuló Erômûvi Üzletigazgatóság üzletigazgató SZMSZ szerinti ügykörében Horváth Gyôzô a Pénzügyi Osztály pénzügyi fômunkatárs SZMSZ szerinti ügykörében a pénzintézetek felé is kiterjedôen szövegrésszel. Az Igazgatóság elrendelte az MVM OVIT Zrt. cégjegyzésre jogosult munkavállalók körében bekövetkezett változás cégbírósági bejelentését. Az eltelt idôszakban az Igazgatóság, faxos szavazás keretében több alkalommal döntött az 500 M Ft értékhatárt meghaladó összegû ajánlatok adásáról, illetve az 1,5 Mrd Ft értékhatárt meghaladó ügyletek közgyûlés elé terjesztésérôl, mely közgyûlési határozat közgyûlés tartása nélküli írásbeli döntéshozatal útján született meg. Dr. Sidló Krisztina 1

2 Projektjeinkrôl Speciális piacon az MVM OVIT Zrt. az ország legnagyobb hôtárolóját építjük A Tatabánya Erômû Kft. óriási beruházást indított az Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Program Távhô-szektor energetikai korszerûsítése pályázata keretében nyert támogatás felhasználásával. A tatabányai fûtôerômûvet 2010 elején 3,6 milliárd forintért vásárolták meg az MVM Magyar Villamos Mûvek Zrt.-tôl. A fûtôerômû többségi, 51 százalékos tulajdona az önkormányzathoz került, míg az ELMIB Energetikai Zrt. 49 százalékos tulajdona mellett üzemelteti, a több mint száz fônek munkát adó társaságot. Az egyik, jelenleg üzemen kívüli, m 3 -es olajtartály átépítésével új hôtároló létesül, amely az ország legnagyobb hôtárolója lesz. A rendszer lehetôvé teszi, hogy a gázmotorokkal olyan napszakban termeljenek villamos energiát, amikor azt magas áron lehet értékesíteni, a közben keletkezô hôt pedig tárolják, és akkor is fel tudják használni távfûtésre, ha az áram alacsony átvételi ára miatt nem éri meg a gázmotorokat mûködtetni. A hôtároló a távfûtés üzembiztonságát is fokozza, mert a gázmotorok esetleges meghibásodása esetén vésztartalékként szolgál. A tízezer köbméter felfûtött víz nyári idôszakban azt is lehetôvé teszi, hogy péntek délután leállítsák a gázmotorokat, és csak hétfô hajnalban indítsák újra azokat. A beruházás költsége közel 660 millió Ft. Az elsô ütemben a gázmotorok, késôbb a gôzturbinák hôjét is a tárolóba vezetik, a létesítmény teljes átadását 2014 szeptemberére tervezik. A beruházás kivitelezését közbeszerzésen nyerte el az MVM OVIT Zrt. és az ENERGO-MERKUR Kft. konzorciuma. A magas mûszaki színvonal biztosításán és a gazdaságos megvalósításon túl, a helyi cégek és vállalkozások foglalkoztatása volt a cél. A megvalósítás lényege a hôtárolás speciális folyamata, amely az együttmûködô, referenciát adó partner know-how-ját feltételezi. A G.M.I. Kft. Magyarország számos helyén létesített ilyen típusú berendezést. A közösen alkalmazott technológiák, a felsôbb osztályt képviselô berendezések zálogai a sikernek. A rendszer mûködését egyfajta hôakkumulátorként kell értelmezni. A forró víz speciális szivattyúk, és hôcserélô alkalmazásával, nagyon precízen szabályozott körülmények között kerül a tartályba, fenntartva a lamináris áramlási viszonyokat, így a víz rétegzôdését. Ezt úgy kell elképzelni, mint a nyári szél- és fuvallatmentes napsütötte Balatont, amikor is a felsô rétegek, jóval melegebbek, mint az alsók. A légmozgásmentes tó esete csak megfelelôen lassú áramlással modellezhetô a tartályban. Ezt a jelenséget hasznosítjuk, és a felsô rétegekben tárolt hôt a lakosság számára a legkedvezôbb áron aknázzuk ki. A gazdaságos üzemvitel mellett kiemelt jelentôségû Tatabánya város hôellátásának biztosítása. A hôtároló megépítésével a hôellátás biztonsága a nyári idôszakban, a gázmotorok esetleges üzemszünete esetén is 100%-osra emelkedik. A projekt egyben fontos környezetvédelmi beruházás is, mert megvalósítását követôen a primer energiahordozó földgázfelhasználás csökkenésével egyidejûleg az üvegházhatású gázok éves kibocsátása is jelentôs mértékben csökken. Az MVM OVIT Zrt. az MVM Csoport tagvállalataként kiemelt figyelmet fordít a hagyományos és a megújuló energiatermelés piacára, az abban betöltött piacvezetô szerepre. Az OVIT Magyarország energetikai iparának legkiterjedtebb tevékenységi körû létesítô, kivitelezô és üzemeltetô vállalata, ezért a megvalósulást kiemelt mûszaki presztízskérdésként kezeli. Az erômû további projektjeiben társaságunk a hazai energetikai gép- 2

3 gyártás érdekeit képviselve további fôvállalkozói szerepet tervez. A hôtárolós fejlesztési projekttel párhuzamosan, a Tatabánya Erômû Kft. készül a gázról a faapríték-tüzelôanyagra történô átállásra. A meglévô négy kazánból kettôt állítanak át biomassza-tüzelésre, valamint a nyári melegvíz-igények kielégítésére egy megawattos biomassza-tüzelésû forróvíz-kazánt terveznek. Az MVM OVIT Zrt. stratégiai partnerként tervezi a nagy projekt közbeszerzési pályázatán történô indulást. Jelenleg a közel hatmilliárd forintos beruházás létesítési engedélyezése, illetve közbeszerzési eljárása folyik. Az erômûvet 2004-ben széntüzelésrôl földgázüzemre állították át, ezzel a korábbi értékek töredékére csökkent a szennyezôanyagok kibocsátása. A létesítményben három, egyenként 572 ezer köbcentiméteres finn Wärtsilä gázmotor dolgozik. A villamosenergia-termelés kapacitása közel 50 megawatt, távfûtésre évente GJ hôenergiát adnak át az önkormányzati tulajdonú távhôszolgáltatónak. Az MVM OVIT Zrt. e területen várható szerepvállalása komoly foglalkoztatási lehetôségeket hordoz magában, és a lakossági szolgáltatások színvonalát is emeli, azok költségét csökkenti. Szám József hagyományos és megújuló erômûvi üzletigazgató Új szakterület megjelenése az Alállomási Üzletigazgatóság kivitelezôi tevékenységében Az alállomás-szerelési technológiák egyik speciális szakterülete a középfeszültségû/nagyfeszültségû kábelszerelés. Az elmúlt idôszakban ezeket a munkákat középfeszültségen döntô részben, 120 kv-on pedig kizárólagosan alvállalkozókkal végeztettük. NYUMALÜ-n eddig 2 3 fô középfeszültségû kábelszerelôi képesítéssel és szerelôi gyakorlattal rendelkezô szerelô dolgozott, akik az üzem projektjeinél jelentkezô középfeszültségû kábelszerelési munkákat korábban is elvégezték. Az Alállomási Üzletigazgatóság stratégiai célként jelölte meg a középfeszültségû kábelszerelési szakterület fejlesztését. Ennek eléréséhez több dolgozó kábelszerelôi képesítést szerzett. Elsôként a kisfeszültségû kábelszerelô (OKJ ), majd az erre épülô középfeszültségû kábelszerelô (OKJ ) képesítést szerezte meg több dolgozó. Jelenleg nyolc fô rendelkezik középfeszültségû kábelszerelôi képesítéssel. Ezen túlmenôen bôvítettük a kábelszereléshez szükséges eszközparkot kábelprések, hántolók, kábelvágók, gázégôk beszerzésével. A komplex kábelezési munkákba tartozik bele nemcsak a kábelszerelés mely lehet kábelvég szerelés, illetve kábeltoldás, hanem a kábelnyomvonal-kiépítés és kábelfektetés is. Hosszabb és tagoltabb nyomvonalakon nem megfelelô a kézi kábelfektetés, elengedhetetlen kábelhúzó csörlô alkalmazása. Ehhez beszerzésre került egy BAGELA-gyártmányú kábelhúzó csörlô, és a gépi húzáshoz szükséges egyéb eszközök (különbözô terítôgörgôk, kábelbevezetôk, húzóharisnyák). A kábelhúzó csörlô 30 kn húzóerôvel rendelkezik, a húzás folyamán diagramíró regisztrálja, illetve mutatja folyamatosan a húzóerôt, húzási sebességet és a kábelhosszt. A kábelszerelési munkához az elôírt képesítéseken túl nagyon fontos a kellô gyakorlat, szakmai tapasztalat. Az elmúlt egy évben kb. 150 db középfeszültségû kábelvég szerelését végeztük el, döntôen Vecsés alállomáson és az AUDI gyôri telephelyén. A kábelhúzó csörlôt a gyôri és debreceni MA- VIR-alállomásokon alkalmaztuk a kábelfektetési munkák alkalmával. A kábelszerelési tevékenység további nagy kihívása a 120 kv-os kábelek, kábelfejek szerelése, fektetése. A nyomvonalas létesítések várhatóan fôleg lakott területen egyre nehezebben kapnak a jövôben építési engedélyt, egyre inkább elôtérbe fog kerülni a nagyfeszültségû, 120 kv-os vezetékek kábeles megoldása. Hogy a piac igényeinek idôben meg tudjunk felelni, 5 fô kábelszerelônk minôsítést szerzett a TYCO ELECTRONICS-nál 120 kv-os kábelszerelési munkákra, TYCO kábelszerelvényekkel. A 120 kv-os kábelszerelési munkák végzéséhez további speciális eszközök beszerzésére került sor (fûtôpaplan, merevítôsínek, kábelfûrész, hántoló, burkolathasító). Elsô 120 kv-os kábelszerelési munkaként a Debrecen 220/120/20/10 kv-os MAVIR-alállomáson végeztük el 6 db kábelfej szerelését. Az Alállomási Üzletigazgatóság felkészült úgy szerelôi kapacitás, mint eszközök vonatkozásában a várható középfeszültségû és 120 kv-os kábelmunkák komplex kivitelezésére. Saját projektjeinkben igyekszünk csökkenteni az egyéb- 3

4 ként kevés, felkészült alvállalkozó alkalmazását, amelyek monopolhelyzetük révén igen magas költséggel végzik speciális tevékenységüket. A felkészülés természetesen csak apró lépésekben történhet, hiszen azok az anyagok kábel-, kábelfej-szerelvények melyeket munkába veszünk, rendkívül drágák, egy-egy hiba milliós károkat okozhat. Varga Károly Nyugat-magyarországi alállomás létesítési üzem üzemvezetô Akiket idegenben is elismernek Az Atomerômûvi gépész szerelô és karbantartó szakfômérnökség 2013-ban már harmadik éve végzett karbantartási feladatokat Kazincbarcikán, a BorsodChem Zrt. területén. Feladataink nagy vonalakban: berendezések szét-, illetve összeszerelése, készülékek (tartály, hôcserélô, kolonna) búvónyílásainak nyitása-zárása, forgógépek ki- és beszerelése, technológiai csôvezetékek javítása karbantartása, hegesztési feladatok ben 18 fôvel, 2012-ben 23 fôvel dolgoztunk a VCM-üzemben. E két év alatt nagyszerû kapcsolatot építettünk ki a megrendelô összes képviselôjével. Az idei nagyjavításnak kissé félve indultunk neki, mivel számunkra ismeretlen területen (TDI-üzem) kellett helyt állnunk. Az elôzô évekhez képest nagy kihívást jelentett az a tény is, hogy az AG- SZF-tôl 66 fôt igényelt a BorsodChem. Rátermett mûvezetô kollégáink, Vajda Nándor és Kormos Tamás, a hagyományokhoz híven kellô lojalitással és szakmaisággal kezelték az új, illetve a jócskán megnövekedett munkavolument. A megrendelô megelégedettségének újból hangot adott, és a második héttôl kezdve plusz 9 fôvel emeltette a karbantartói létszámot. Ezt az igényt kapacitáspótló alvállalkozón keresztül biztosítottuk. A szerzôdés szerint július 29-tôl augusztus 26-ig tartott volna a munka, azonban rajtunk kívül álló okok miatt a TDI2-üzemet le kellett állítani hôcserélô-meghibásodás miatt. Az üzem visszaindulásáig a megrendelô igényt tartott a munkánkra, így a leszerzôdött idôszak egy hónappal hosszabbodott meg. Kollégáink szeptember 27-én vonultak le a BC területérôl. A BorsodChem Zrt. karbantartási vezetôi már a jövô évre is számolnak velünk. A jóslatok 100 körüli létszámról szólnak. Ezen felül állandó (egész éves!), 10 fôs karbantartó csapatot szeretnének az AGSZF-tôl. 4

5 Állunk elébe, szeretjük a kihívásokat! Kiss Attila, atomerômûvi gépész szerelô szakfômérnök Csiba Gábor, szakágvezetô A BorsodChem Zrt.-tôl az alábbi köszönôlevél érkezett: Tisztelt Partnerünk, A BorsodChem Zrt. Központi Karbantartási és Fenntartási Fôosztályának nevében ezúton szeretnénk Önnek és cégük munkavállalóinak megköszönni a évi nagyjavítás során végzett munkájukat. Ebben az évben is sok kihívással (pl. átlagosnál melegebb átlaghômérséklet) kellett megküzdenünk, és az Önök hathatós segítsége és közremûködése nélkül nem tudtuk volna teljesíteni a betervezett feladatokat. A évi nagyjavítás értékelését követôen, a Nagyjavítási Iroda megkezdi a következô évi nagyjavítás elôkészítését, és ennek részeként várhatóan december hónapban hivatalos levél formájában tájékoztatjuk Önöket a évi nagyjavítás várható idôpontjáról, illetve ajánlatkérésben fordulunk Önök felé (Karbantartás Koordinációs Iroda, ill. MASZBFO) a létszámok foglalására illetve pályáztatással kapcsolatban. Rendezvények Gondolatok a MEE 60. Vándorgyûlése kapcsán Megtiszteltetésnek tartom, hogy jó néhány OVIT-os társaságában részt vehettem a Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) nagy hagyományú immár 60. Vándorgyûlésén. A jubileum alkalmat adott arra, hogy egy filmöszszeállítás keretében a MEE közelmúltbeli meghatározó egyéniségeinek megszólaltatásával is felidézzük az elmúlt hat évtizedet. (A jelenlevôk a filmet CD-n megkapták, és letölthetô lesz a MEE honlapjáról is.) Csak ismételni tudom, hogy ez a rendezvény az elektrotechnika és a villamosenergia-ipar a villamosenergia-termelés, -elosztás, -felhasználás és az ezekkel összefüggô területeken érdekelt szakemberek, vállalkozások, tudományos intézmények és beszállítók legnagyobb hazai fóruma, idén több mint 600 regisztrált résztvevôvel és 46 kiállítóval. Az MVM Csoport tagjaként kiállítóként az OVIT is jelen volt, sôt egy fokozatkapcsoló hazai márkaszervizeként egy másik szerepben is kiállított. A következô idôszakra minden jót kívánva, üdvözlettel: László Oleár Manager Maintenance Coordination BorsodChem Zrt. A Vándorgyûlés az ELMÛ-ÉMÁSZ Társaságcsoport fôtámogatásával igazán kellemes környezetben, Mátraházán került megrendezésre. A Vándorgyûlés mottója: Energia-Fordulat? volt, kiegészítve a villanyórában feltüntetett 3x20-as energetikai szentháromsággal. (Ha még nem lenne közismert, ez az energiahatékonyság 20%-os javítását, a megújuló energiaforrások arányának 20%-ra növelését és a CO 2 kibocsátás 20%-os mérséklését célozza meg 2020-ig.) Bár a jelzett direktívák 5

6 a közösség egészére értelmezendôk, fontos megválaszolandó kérdés, hogy e célkitûzések teljesíthetôk-e, illetve milyen hatással lesznek a hazai gazdaság fejlôdésére. Mit is jelent ez a hármas célkitûzés? Az energiahatékonyság javítása egyértelmûen pozitív, ebben már eddig is jelentôs fejlôdés volt (pl. a hatásfok javítása mind a termelés, mind a felhasználás során), de vannak még megoldandó területek (pl. az épületek szigetelése). A másik kétszer 20-szal kapcsolatban viszont már vannak észrevételeim. A széndioxid-kibocsátás csökkentésének indoka a globális felmelegedés elleni küzdelem. A plenáris ülések egyik elôadója szerint korántsem biztos, hogy a felmelegedést ami valóban érzékelhetô éves távlatban, de egyáltalán nem, ha 1000 évvel tekintünk vissza az emberiség által kibocsátott széndioxid okozza. Miskolci Ferenc fizikus, meteorológus közel egy évtizede megjelent tanulmányában adta közre elméletét (az interneten elérhetô, 40 oldal integrál- és differenciálegyenlet), miszerint az üvegházhatás mértékének 1/3-nál (a bejövô sugárzásra vonatkoztatva) elméleti maximuma van. Mivel a legfontosabb üvegházgáznak a vízgôznek gyakorlatilag korlátlan utánpótlása van, a rendszer önszabályozó. Ily módon a felszíni hômérséklet kizárólag a bejövô energia mennyiségétôl függ, amit egyrészt a Nap sugárzási intenzitása, másrészt a Föld pályája (ciklikus) változása határoznak meg. Az ismert leghoszszabb (61 évnyi) mérési adatsorok feldolgozása az üvegháztényezô 0,333-as értékét igazolják. És ugye tudjuk, hogy egy helytelen diagnózison alapuló terápia még annál is rosszabb, mintha semmit sem csinálnánk. A fentiekkel lehet vitatkozni, ha az tudományos érvekkel történik. Nem lehet viszont döntést hozni sem dekrétummal, sem népszavazással. Egyébként Európában valóban csökkent a széndioxid-kibocsátás, világviszonylatban azonban 1990-hez (kiotói referencia-évszám) képest 50%-os növekedésénél tartunk Ezzel együtt én is azt gondolom, hogy a fosszilis energiahordozók különösen a szénhidrogének arányát a villamosenergia-termelésben igenis mérsékelni kell, elsôsorban korlátos mennyiségû rendelkezésre állásuk miatt. A harmadik 20%-ra áttérve, pozitív fejleménynek tartom, hogy a kerül, amibe kerül zöldesítés mintha oldódni látszana. Most már korántsem egyértelmû, hogy a biomassza- (értsd: fa-) tüzelés oly mértékben szolgálja az emberiség jövôjét, hogy azt jelentôsen támogatni kellene. A vízenergia hasznosításához bizonyos földrajzi adottságok kellenek, s bár van még kihasználatlan potenciál, gazdaságosan jelentôs mértékben aligha növelhetô. Nem így a nap-, illetve a szélenergia esetében. Az EU-ban e két területen Németország jár az élen ra a beépített megújuló teljesítmény meg fogja haladni a csúcsterhelés értékét. Ez azonban további megoldandó feladatokat generál. Mint tudjuk, a naperômûvek csak mintegy 10%-os, a szélerômûvek 20%-os kihasználási óraszámmal üzemelnek, tehát szükség lenne tárolókapacitásra. (A tengeri offshore szélerômûvek kihasználása a fentinél jobb, viszont jóval többe is kerülnek, ráadásul nem ott vannak, ahol az energiára szükség van. Ezért a plenáris ülésen is elhangzott mintegy 5000 km távvezeték építésére is szükség van. (Ebben kívánatos lenne szerepet keresni az OVIT számára is.) A 6 ezer MW-nyi szivattyús-tározós erômû ekkora változó megújuló mennyiséggel nem képes lépést tartani, ráadásul ezeket jellemzôen a napi terhelési változások kiegyenlítésére tervezték. A szél és nap esetében azonban ennél hosszabb üzemszünet is könnyen elôfordulhat, így a hagyományos erômûvekre még bôven szükség lesz. Miután Németország 2022-re bezárja összes atomerômûvét, marad a jó öreg szén, a maga széndioxidjával Akkor milyen legyen a közeljövô erômûparkja? A szél és nap is üdvözlendô, amennyiben gazdaságosan integrálható a villamosenergia-rendszerbe (szabályozás, tárolás), de pusztán ezekkel a mai villamosenergia-szolgáltatás nem oldható meg. A kutatást, mûszaki fejlesztést, az eredmények gyakorlati kipróbálási lehetôségét szükséges támogatni, egy profitérdekelt iparágat azonban már egyáltalán nem, sôt a támogatás éppen hogy a versenyképesség irányába tett további lépéseket teszi indokolatlanná. Hála a (sajnos nem európai) tömegtermelésnek, a napelemek ára egyre csökken, és már nálunk is elérhetô háztartási méretekben is. A harmadik lehetôség az atomenergia. A hazai termelés és ellátás Paks nélkül elképzelhetetlen lenne. A világon ma is épülnek atomerômûvek, és elég sokat terveznek is. Mint tudjuk, a magyar Országgyûlés 2009 márciusában majdnem egyhangúlag elfogadta, hogy megkezdhetô a paksi atomerômû telephelyén az új blokk(ok) létesítését elôkészítô tevékenység. Az ez után indult Lévai-projekt még 2020-ra tervezte az elsô új blokk indítását, ami akkor reálisnak tûnt. Sajnos a mai állás szerint erre csak jóval késôbb lehet számítani. A nyugat-európai túlkínálat miatt a szabadpiaci energiaárak nagyon alacsony szintre (4,2 cent/kwh) süllyedtek, amivel már a gázerômûvek sem tudnak versenyezni. 6

7 Azt hiszem, jogos volt a mottóban a fordulat után tett kérdôjel. Az okos hálózat, okos mérés témakör nélkül a Vándorgyûlés már egy évtizede nem képzelhetô el, most is meghatározó súllyal szerepelt. Az európai körkép meglehetôsen változatos. Van, ahol elhatározták, és el is kezdték a teljes kiépítést, van ahol leálltak, a legtöbb helyen óvatosan mintaprojektek megvalósítását végzik. Úgy gondolom, Magyarországról is ezt lehet mondani. Két elôadó is beszámolt hazai közvélemény-kutatásról, ezek eredménye sajnos nem igazán bíztató: a fogyasztók döntô többsége az okos mérési (smart metering) technológiákat vagy egyáltalán nem ismeri, vagy drágának és bonyolultnak gondolja. Számomra továbbra is kérdés a rendszer finanszírozása. Érdekes színfolt volt a Vándorgyûlés programjában a mátrai erômû meglátogatása. Építése éppen 50 éve kezdôdött, hazánk legnagyobb szenes erômûve, és a paksi atomerômû mellett jelenleg az egyetlen számottevô termelôüzem. (Aki a MAVIR ZRt. honlapját követi, láthatja, hogy a hazai termelés úgy háromezer-néhányszáz MW körül van, sokszor 2000 MW-nyi import mellett.) A 950 MW teljesítményû erômû éves lignitfogyasztása 8 millió tonna (ez óránként 1000 tonnát jelent!), a 2000 óta üzemelô kénleválasztó révén napi 2000 tonna gipszet is gyártanak. A két elôtét-gázturbinával az erômûvet jobban szabályozhatóvá, indíthatóvá tették, és hatásfoka is közel 10 százalékponttal javult. A lignitet fele-fele részben Visonta környékérôl szállítószalaggal, illetve Bükkábrányból vasúton juttatják az erômûbe. A külszíni fejtésû gépek még az NDK-ban készültek. Egységnyi lignit kitermeléséhez 10 egységnyi meddôt kell megmozgatni. Az erômû látogatóközpontja nyilvános, a külszíni fejtés is megtekinthetô a 3-as út 93-as kilométerénél levô pódiumról. A MEE 60. Vándorgyûlésen amelyet idén Mátraházán rendeztek meg, az MVM OVIT Zrt. és az Maschinenfabrik Reinhausen GmbH (MR) közösen jelent meg a Vándorgyûléshez kapcsolódó kiállításon. A két cég közötti több éves jó és sikeres együttmûködés eredményeképpen került sor az együttes megjelenésre. Az MR fô tevékenysége a transzformátor-fokozatkapcsolók gyártása, amely világviszonylatban is jelentôs: az eladott fokozatkapcsolók 60%-a MR-gyártású. A transzformátorhoz kapcsolódóan az MR MESSKO transzformátortartozékokat (hômérôk, szintjelzôk, gázrelé, légszárító stb.) gyárt. A fokozatkapcsoló-gyártás technológiájára épül a cég néhány éve kifejlesztett új termékének, a kompozit szigetelônek a gyártása. Szepesi László MEE OVIT Üzemi szervezet Az MVM OVIT Zrt. és a Maschinenfabrik Reinhausen közös kiállítása a Vándorgyûlésen Az MVM OVIT Zrt. a német nagyvállalat által gyártott különbözô típusú fokozatkapcsoló szervizelésével és diagnosztikájával jelent meg a kiállításon. A kiállításunkat az áramszolgáltatók, erômûvek, nagyipari fogyasztók szakemberei nagy számban keresték fel, annak ellenére is, hogy a kiállítási terület a Vándorgyûléssel nem azonos épületben kapott helyett. Laczkó Zsolt projektmenedzser Alállomás Üzletigazgatóság 7

8 Á Társadalmi szerepvállalás Az MVM OVIT Zrt. támogatásával készült el Szent Jakab-zarándokút útikönyve Az MVM OVIT Zrt. harmadik éve segíti az európai El Camino-zarándokút magyarországi szakaszának, a Szent Jakab-útnak a kiépítését. A magyarországi Szent Jakab-út Budapestrôl indul, és a Zsámbék Tarján Tata Nagyigmánd Kisbér Pannonhalma Gyôr Lébény útvonalon keresztül Wolfsthalig, az osztrák Jakab-út legkeletibb pontjához vezet, ahonnan az út Európán át, egészen a spanyolországi Santiago de Composteláig folytatódik. A magyarországi szakasz tehát az egész Európán átívelô nagy Camino szerves része. Az út kiépítését a Szent Jakab Baráti Kör koordinálja, tevékenységük az út jelzéseinek, hálózati szinten mûködô szállásainak kialakítását, az út folyamatos gondozását, a zarándokút és a zarándokút mentén található természeti, valamint épített kulturális értékek megismertetését és népszerûsítését a zarándokútról szóló kiadványok által, valamint a zarándokok informálását, a Szent Jakab-úton való részvételének segítését foglalja magába ban a baráti kör egy zarándok-útikönyv kiadására fordította az MVM OVIT Zrt. nyújtotta támogatás összegét. A könyv megvásárolható a Zarándokpont információs irodában. (Párbeszéd Háza, 1085 Budapest, Mária u. 25., www. zarandokiroda.hu) Európán az elmúlt két évtizedben reneszánszát éli a spanyol eredetû El Camino (Az Út) zarándokmozgalom, napjainkban ismét ezrek használják az elfelejtettnek hitt zarándokutakat. A hajdani kiterjedt európai úthálózat amely fôleg a rómaiak által kiépített kereskedelmi és hadiutak nyomvonalát követte mára gyakorlatilag újra kiépült Nyugat-Európában, a hozzá kapcsolódó szerény, de nélkülözhetetlen infrastruktúrával, szálláshelyekkel. Az MVM OVIT Zrt. a Szent Jakab-út kiépítéséhez nyújtott támogatásával ennek nagy európai szellemi-kulturális hagyománynak a magyarországi újjáébresztését, elterjesztését segíti. Kommunikációs osztály 8

9 Szervezeti hírek Tájékoztató a Szervezeti és Mûködési Szabályzat módosításáról Társaságunk Igazgatósága október 2-án tartott ülésén határozott a Szervezeti és Mûködési Szabályzat (SZMSZ) módosításáról. A változások alapvetô célja a hatályos stratégia eredményes végrehajtása nyomán a nagyprojektek sikeres lebonyolítására való képességek szervezeti és mûködési feltételeinek további jelentôs erôsítése az alábbi módokon: A megrendelôk végrehajtási szakaszban való hatékonyabb kiszolgálása érdekében a velük való kapcsolattartás koncentrálása, a szerzôdések teljesítése során való kapcsolattartás szabályainak a pontosítása (az SZMSZ III. fejezet, D. pontja szerint). Különösen nagy értékû és/vagy stratégiai jelentôségû projektek esetében a létrehozandó ideiglenes projektszervezetet megfelelô kompetenciákkal irányító projektigazgatói pozíció bevezetése (az SZMSZ III. fejezet, C. pontja szerint). A hagyományos és megújuló erômûvi várható üzleti kihívásokra tekintettel az Erômûvi és Karbantartási Igazgatóság megerôsítése, profiltisztítása. Ennek jegyében második üzletigazgatóságként a Hagyományos és Megújuló Erômûvi Üzletigazgatóság létrehozása, az Erômûvi Gépészeti Karbantartó Szakfômérnökség alárendelése (az SZMSZ 5.2. és pontja szerint). Az Erômûvi Gépgyártási Üzletigazgatóság (és az alá rendelt Erômûvi Gépgyártási Üzem) áthelyezése az Erômûvi és Karbantartási Igazgatóságból a Termelési Igazgatóságba (az SZMSZ 5.4. és pontja szerint). Az Erômûvi és Karbantartási Igazgatóság keretén belül a tervezési és technológia tervezési feladatok megosztása, átcsoportosítása az Erômûvi Tervezési Osztály, valamint az Erômûvi Technológia Tervezési Osztály között (az SZMSZ 5.3. és 5.5. pontja szerint). A termelési jellegû tevékenységek további koncentrációja a Termelési Igazgatóságba, ezzel az Erômûvi és Karbantartási Igazgatóság részleges tehermentesítése (az SZMSZ 5.4. és pontja szerint). A vállalkozásokhoz kötôdô beszerzések hatékonyságának a növelése, ennek érdekében e beszerzések központosítása, a beszerzôi erôforrások koncentrálása a Vállalkozási Beszerzési Osztály létrehozásával a Vállalkozási Igazgatóság keretei között (az SZMSZ 2.9. pontja szerint). A stratégiai menedzsment vezérigazgató-közvetlen irányítás alá helyezése. Ennek érdekében a stratégiai menedzsmentfeladatok áthelyezése a Gazdasági Igazgatóságból a vezérigazgató alá, a törzskari fômérnök koordinációja mellett (az SZMSZ pontja szerint), egyben a stratégiai menedzsmentfolyamat szükség szerint aktualizálása (az SZMSZ IV. fejezet, A. pontja szerint). Továbbá: A csoportszintû irányítási rendszer megújításához kapcsolódó új szabályozó készlet bevezetése (az SZMSZ III. fejezet, F. pontja szerint). Felkészülés a krízishelyzet kezelési feladatok rendszerbe integrálására (az SZMSZ pontja szerint). További kisebb szabályozási korrekciók. Pl. a vezérigazgató helyettesítésére vonatkozó rendelkezés módosítása (az SZMSZ III. fejezet, E. pontja szerint), az Integrált Rendszer vezetô feladatainak kibôvítése, pontosítása (az SZMSZ 1.5. pontja szerint). A korábbi SZMSZ-hez képesti lényeges szövegszerû módosulásokat a bevált gyakorlatnak megfelelôen kék kiemelések jelölik. A hatályos SZMSZ elérhetô az intranetportálon. Bemutatkozik az Erômûvi projekt fômérnökség (EPF) Görgey Péter törzskari fômérnök A Vállalkozási Igazgatóság november 1-jével történt átalakulása során létrejött az Erômûvi projekt fômérnökség. A fômérnökségen két szakmailag és területileg jól elhatárolható iroda került kialakításra: Nukleáris erômûvi projekt iroda Hagyományos és megújuló erômûvi projekt iroda A fômérnökségen a fômérnök irányítása mellett, két fô irodavezetô és nyolc fô projektkoordinátor tevékenykedik: 9

10 Géringer János, Borbandi Gáspár Eiler Bozena Bernadeta Szivós György Bakk Károly Huszovszky Zoltán Kun Ágnes Matejcsik Ferenc Radnai Tibor Szabóné Dallos Gabriella Nukleáris erômûvi projekt iroda Az újonnan alakult nukleáris iroda dolgozói január 1-tôl tevékenykednek a paksi atomerômû területén villamos és irányítástechnikai berendezések tervezési, létesítési, üzembe helyezési, ezek javító, felújító és megelôzô karbantartási munkák vállalkozási feladatain január 1-jével az MVM OVIT Zrt. és egyben az iroda feladata kiegészült gépészeti létesítési, felújítási és karbantartási feladatokkal. Az iroda mûködési területe a kezelésébe rendelt nukleáris erômûvi létesítményekben az üzletszerzés, a megszerzett munkák koordinálása, szervezése, az ajánlatok összeállításától a szerzôdések teljesítésén át, a garanciális kötelezettségek lezárásáig terjed. Az iroda számára fontos a vevôi elégedettség biztosítása, a társaság gazdasági érdekeinek szem elôtt tartásával. Az MVM OVIT Zrt. nettó árbevételébôl a paksi atomerômûtôl származó, az iroda munkájához kapcsolódó árbevétel évben 14,1%, a évben pedig már 28,3% tett ki. Ez a két adat is jól mutatja, hogy az iroda látványos fejlôdésen ment keresztül az elmúlt években. A közeljövôben megvalósításra kerülô munkák nagysága, jelentôsége, az irodára jutó feladatok alapján további ugrásszerû fejlôdés irányozható elô. Hagyományos és megújuló erômûvi projekt iroda Az iroda mûködési területéhez tartozik az erômûvekhez és energetikai létesítményekhez kapcsolódó minden hazai és külföldi ajánlat kidolgozása, a szerzôdések megkötése, az elnyert munkák koordinációja, a vevôi kapcsolattartás, az esetleges garanciális ügyek intézése. Az MVM OVIT Zrt. távlati céljainak és stratégiájának megfelelôen az irodával szemben a cégvezetés elvárása az, hogy a magyarországi erômûvek lehetôleg mindegyikével mielôbb szerzôdéses kapcsolatot hozzon létre, projekteket nyerjen el. Jelenleg élô szerzôdéseink vannak a következô erômûvekkel, amelyek teljesítése során jelentôs részt vállalunk karbantartási és fejlesztési feladataikban: Vértesi Erômû Zrt. (oroszlányi erômû) Mátrai Erômû Zrt. Tatabányai Erômû Kft. E.ON Hungária Zrt. (gönyûi erômû) Budapesti Erômû Zrt. MVM Miskolci Fûtômû Kft. MVM GTER Zrt. A kitûzött cél elérhetôségét jelzi, hogy a közelmúltban közbeszerzési eljárás keretében megnyertük a Tatabányai Erômû Kft. Hôtároló projekt -jének megvalósítását, továbbá aláírásra elôkészített szerzôdésünk van az MVM Zrt.-vel az oroszlányi biomassza-tüzelésû fûtômû létesítésére. Miután Magyarország erômûvi beruházási lehetôsége korlátozott, így az iroda kifejezett feladata, hogy kereskedelmi kapcsolatokat létesítsen azon dinamikusan fejlôdô országokkal, amelyek jelentôs mennyiségû, megfelelô minôségû tüzelôanyaggal rendelkeznek, és energetikai beruházásaikhoz fôvállalkozó/kivitelezô cégeket keresnek. Folyamatosan részt veszünk külföldi ajánlatok készítésében és benyújtásában, célunk az, hogy külföldi (elsôsorban orosz és bosnyák) erômûvi projektekben jelentôs terjedelmû feladatokat (tervezés, gyártás, építés-szerelés) szerezzünk. Ehhez az elsô lépéseket már megtettük, ajánlatokat készítünk a kakanji széntüzelésû erômû, valamint az abinszki gázturbinás erômû fôvállalkozás keretében történô felépítésére. Ezen projektek értéke egyenként több száz millió eurót tesz ki. A fômérnökség csapata fiatalos középkorú, feladatuk elvégzéséhez megfelelô képzettségû és gyakorlatú munkatársakból tevôdik öszsze, akik számos különbözô típusú (szén-, gáz-, olaj-, biomassza-tüzelésû, stb.) hazai és külföldi erômû létesítésében, illetve rekonstrukciójában tevékenyen részt vettek, így jelentôs tapasztalatokkal rendelkeznek erômûvi projektek engedélyeztetése, elôkészítése és megvalósítása területén. Gyetvai László erômûvi projekt fômérnök 10

11 Személyi változások az Erômûvi és Karbantartási Igazgatóságon Szabó Attila erômûvi és karbantartási igazgatói megbízatása közös megegyezéssel történô munkaszerzôdés-módosítással szeptember 15. napjával megszûnik, szeptember 16-tól az Erômûvi technológia tervezési osztály vezetését látja el szeptember 16-tól az Erômûvi és Karbantartási Igazgatóság igazgatói teendôit Ács Attila látja el. Ács Attila 42 éves okleveles építô üzemmérnök. Jelentôs tapasztalattal rendelkezik beruházási, kivitelezési és mûszaki ellenôri feladatok végrehajtásában, mûszaki vezetôként, vezérigazgató-helyettesként középvállalatok irányításában júniusa óta az MVM OVIT Zrt.-nél megbízott atomerômûvi üzletigazgatói posztot töltött be. A váltást az erômûvi szakterület elôtt álló jelentôs piaci kihívások, az üzleti tevékenység átalakulása, kibôvítése indokolja. Az MVM OVIT Zrt. vezetése elismerését fejezte ki Szabó Attila úr 5 éves igazgatói tevékenységéért. Az atomerômûvi üzletigazgatói feladatokat ugyanezen idôponttól Hevesi Antal látja el. Vezetôi változások október hónapban Humán erôforrás osztály október 1-jétôl Csomai Kamilla gazdasági igazgató a MAVIR ZRt.-nél kapott vezetôi megbízást, munkaviszonya az MVM OVIT Zrt.- nél szeptember 30-ával megszûnt. Egyes meghatározott gazdasági igazgatói feladatok ellátására, helyettesítésére a poszt betöltéséig Erôss Antal pénzügyi osztályvezetô kapott megbízást október 7-tôl az ERIG AVSZF szakfômérnöki pozícióját Kiszli Ferenc tölti be október 15-tôl a Vállalkozási Igazgatóság Erômûvi projekt fômérnökségén belül a Hagyományos és megújuló erômûvi iroda vezetôi teendôinek ellátására Bakk Károly kapott megbízást, az Üzletfejlesztési fômérnökségen belül üzletfejlesztési irodavezetôi teendôk ellátására Nagy Péter került felvételre. A október 15-i SZMSZ-változással kapcsolatos változások: az újonnan létrejött Hagyományos és megújuló erômûvi üzletigazgatóság vezetésével a társaság Szám József Róbertet bízta meg; az Erômûvi tervezési osztály vezetését Kotnyek József látja el; a Vállalkozási beszerzési osztály vezetôje Áfra Barnabás lett. Bemutatkozik az új Erômûvi és Karbantartási Igazgató Humán erôforrás osztály szeptember 16-tól az Erômûvi és Karbantartási Igazgatóság igazgatói teendôit Ács Attila látja el. Ács Attila 2013 júniusa óta az MVM OVIT Zrt.-nél megbízott atomerômûvi üzletigazgatói posztot töltött be. - Kedves Attila! Gratulálok az igazgatói kinevezésedhez! Milyen érzésekkel, gondolatokkal fogadtad az új pozíciót? Köszönöm. Ebben az évben csatlakoztam az MVM OVIT Zrt. Erômûvi és Karbantartási Igazgatósághoz, mint üzletigazgató. Az elmúlt idôszakban módomban állt az igazgatóság és a zrt. mûködésének rendszerét, feladatait, valamint az itt dolgozó kollégákat megismerni, ezáltal a felkéréskor a meghatározott feladatok teljesítéséhez számomra fontos ismeretekkel rendelkeztem. Az igazgatói pozíció betöltéséhez irányomban megfogalmazott elvárások alapján a megbízást komoly kihívásnak és egyben megtiszteltetésnek vettem. Mivel ugyanazon munkaközösségben kellett vállalnom a felajánlott új pozíciót, kérdések bennem is merültek fel, de az elmúlt hónapok tapasztalatai és a kollégáimmal kialakult jó kapcsolatok alapján bizakodva tekintettem a felkérésre. Tapasztalatból tudom, hogy a hatékonyság egyik fontos eleme a csapatmunka, ezért is volt fontos ilyen formán átgondolnom a késôbbieket. Megbízásom kezdete óta folyamatos támogatást kapok környezetemtôl, 11

12 melyet ezúton is szeretnék megköszönni. - Mesélj, légy szíves, eddigi pályafutásodról az OVIT Híradó Olvasóinak! Milyen munkakörökben milyen szakmai feladatokat láttál el korábban? A 90-es évek közepétôl kezdtem dolgozni, mint mélyépítô üzemmérnök. Projektvezetôként kezdetben kisebb, majd egyre nagyobb értékû beruházásokat, kivitelezéseket bíztak rám. Pár évet eltöltöttem a közigazgatásban, önkormányzati környezetben, ahol számos nyomvonalas hálózat építését kísértem végig tól egy építôipari társaság vállalkozási igazgatója, majd késôbb vezérigazgató-helyettese lettem. Sikerült rövid idô alatt egy szakmailag és gazdaságilag jól felkészült csapatot felépíteni, amely mûködésében is bizonyított. Úgy érzem, hogy az ERIG-en rám váró feladatok megvalósításában tapasztalataim nagyban segíthetik munkámat. - Néhány hónapja dolgozol az OVIT-nál az erômûvi területen. Korábban mennyire ismerted az MVM Csoport, illetve az OVIT tevékenyégét? Több területfejlesztési projektben, iparipark-fejlesztésben vettem részt, amelyek kapcsán, azok nagyságrendje miatt, az MVM Csoport tagvállalataival kapcsolatba kerültem. Ezen kívül jellemzôen az országon belüli hálózatfejlesztéseket ismertem. - Kinevezésedre az erômûvi szakterület elôtt álló jelentôs piaci kihívások, az üzleti tevékenység átalakulása, kibôvítése miatt került sor. Milyen feladataid, terveid vannak az új pozícióban? Megbízásomkor alapvetô koncepciókat egyeztettünk a Vezérigazgató Úrral, melyek az ERIG szervezeti formáját is érintették. Folyamatosan végezzük megrendelôinknél, partnereinknél feladataink ellátását, és emellett mind belföldi, mind esetleges külföldi munkákra koncentrálva üzletigazgatóságok, projektigazgatóságok létrehozását tervezzük, melyek egyrészt közösen a Vállalkozási Igazgatósággal a stratégia szerint nagyprojektek megszerzésében fognak tevékenykedni; másrészt az elvárások szerinti mûszaki és gazdasági paraméterekkel azokat meg fogják valósítani. Ehhez szükséges az erômûvi igazgatóságon belül szakmai csapatunk megerôsítése. Ahogy a feladatok növekednek, változnak, annak megfelelôen kell szakmai létszámunkat alakítani. Aktívan szeretnék részt venni az Erômûvi és Karbantartási Igazgatóság piaci szerepvállalásának növelésében. Ennek érdekében a meglévô kapcsolatokat kell tovább erôsíteni, bôvíteni, szolgáltatásaink minôségét megtartani, illetve a mindig növekvô igényeknek megfelelôen javítani. Az elképzelésekrôl, lehetôségekrôl a Vezérigazgató Úrral, valamint üzletigazgató kollégáimmal többször egyeztettünk. Ebben a szakmai környezetben fel kell készülnünk többszereplôs versenyekre, amely komoly kihívás számunkra. - Az eltelt pár hónap alatt mennyire sikerült megismerned az irányításod alá tartozó kollektívát? Milyenek a benyomásaid? Hogy érzed magad OVIT-osként? Nagyon jól érzem magam az OVIT-nál, a közvetlen kollégáim kezdettôl fogva bizalmukba fogadtak amely kölcsönös, így általuk sikerült még gyorsabban beilleszkednem. - Ebben a munkakörben, gondolom, kevés szabad dôd marad. Ha van, mivel töltöd szívesen, hogyan tudsz kikapcsolódni? Valóban, mostanában kevés a szabadidôm. Nagyon szeretek közösségben lenni. Hétvégeken gyermekeimmel, barátaimmal vagyok, közös programokat szervezünk. Régóta kedvelem a technikai sportokat. Ha alkalmam nyílik, motorozom, quadozom. - Köszönöm szépen a beszélgetést, sok sikert kívánok az új feladatok ellátásához és elképzeléseid megvalósításához! Köszönöm szépen. Ács Attila igazgató úrral Lengyel Enikô beszélgetett. Az MVM Csoport kiemelkedõ szakembereit díjazták Az MVM Magyar Villamos Mûvek Zrt. fennállásnak 50. évfordulója alkalmából három díjat alapított a társaság. Az Életmû Díj, az Év Embere Díj és a Tálentum Díj az MVM Csoport legkiválóbb szakembereinek kitüntetése, amellyel a múlt, a jelen és a jövô teljesítményét, illetve annak reményét ismeri el a társaságcsoport. Az MVM Csoport Életmû Díját azok a szakemberek nyerhetik el, 12

13 2013/5 akik legalább 25 éven át folytatták magas színvonalú tevékenységüket az MVM Csoportnál, részt vettek az energetikai tudományos ismeretterjesztésében, kiemelkedô tudományos, illetve közéleti tevékenységükkel öregbítették a társaságcsoport hírnevét, letéteményesei a tudományos utánpótlás nevelésnek, nemzetközi és hazai tudományos társaságok, testületek tagjai. Az MVM Csoport Életmû Díjat idén Dr. Gerse Károlynak, az MVM Zrt. vezérigazgatói fôtanácsadójának és Kerényi A. Ödönnek, állami díjas, Rubin diplomás villamos-gépészmérnöknek, az MVM Zrt. nyugalmazott vezérigazgató-helyettesének ítélték oda. Fájó szívvel tudatjuk, hogy Kerény A. Ödön a díjat már nem vehette át. Az MVM Csoport Év Embere Díjjal azon szakemberek tevékenysége ismerhetô el, akik a díjazás évében kimagasló szakmai munkájukkal, stratégiai fontosságú projekt-feladatban való helytállásukkal, kiváló teljesítményükkel, a vállalatcsoport közösségét messzemenôen támogató munkájukkal járultak hozzá az MVM Csoport eredményeihez. Az MVM Csoport Tálentum Díj a tehetséges fiatal pályakezdô, jövôbeli reménység kimagasló teljesítményének elismerése. A díj annak a munkavállalónak adományozható, aki legalább 1-3 éve dolgozik az MVM Csoport valamely tagvállalatánál és aki az adott évben kimagasló szakmai munkával, teljesítménnyel járult hozzá az MVM Csoport sikeréhez. Tudása, hozzáállása, teljesítménye és ambíciói alapján a jövô letéteményese. Az MVM OVIT Zrt. díjazott munkavállalói: Horváth Szabolcs, távvezeték üzletigazgató MVM Csoport Év Embere Díj 13 Horváth Szabolcs irányításával évi elôkészítô munkák és feszített felkészülést kövtôen az MVM OVIT Zrt. távvezetéki területe alkalmassá vált egy teljesen új szakterület, a vasúti felsôvezeték-szerelés ellátására, ezáltal évben ezen az új piaci szegmensen a társaság már közel 5 milliárd Ft-os árbevételt ért el, évben ez az összeg elérheti a 10 milliárd forintot. A márciusi rendkívüli idôjárási körülmények miatt kialakult katasztrófahelyzetben a távvezeték-létesítési terület munkatársai nyújtottak kiemelkedô teljesítményt az azonnali üzemzavar-elhárítás, majd azt követôen a távvezetéki és optikai hálózat helyreállítási munkálataiban. Az üzemzavar-elhárítási munkálatokat, majd a helyreállítást a kialakult helyzet kiemelt fontosságára való tekintettel Horváth Szabolcs üzletigazgató személyesen koordinálta. Cservenkó Péter készletgazdálkodási fômunkatárs (Eszközgazdálkodási osztály) MVM Csoport Tálentum Díj Cservenkó Péter kiemelt szerepet játszott az SAP-átállás kezelésében és az SRM-rendszer bevezetésében az MVM OVIT Zrt.-nél. Informatikai és számviteli tudása, pozitív hozzáállása a cégen belül és a cégek közötti kapcsolatokban is elismerést vívott ki. A évben indult, majd a évben fejezôdött be az MVM OVIT Zrt.-n belül az anyagbeszerzési folyamatok összpontosítása, az Eszközgazdálkodási osztályra való koncentrálása. Cservenkó Péter kiemelkedô szerepet játszott a folyamatszervezésben és szabályozási tevékenységben egyaránt.

14 Az MVM Csoport díjazott munkavállalói MVM Csoport Év Embere Díj 2013: Jelölt neve Munkakör Szervezet Gergely József eseménykivizsgáló csoport, csoportvezetô MVM Paksi Atomerômû Zrt. Horváth Szabolcs távvezeték üzletigazgató MVM OVIT Zrt. Kovács Ferenc kiemelt projektvezetô MVM Paksi Atomerômû Zrt. Németh Imre karbantartási és fejlesztési fômérnök MVM GTER Zrt. Rigó Gábor értékesítés fejlesztési menedzser MVM Partner Zrt. Rudi Zsuzsanna környezetvédelmi osztály, osztályvezetô MVM ERBE Zrt. Schmidt Péter optikai szakértô MVM Net Zrt. Vándor Balázs értékesítési igazgató Magyar Földgázkereskedô Zrt. MVM Csoport Tálentum Díj 2013: Jelölt neve Munkakör Szervezet Czinkos Annamária földgáz üzletfejlesztési csoportvezetô MVM Partner Zrt. Cservenkó Péter tkészletgazdálkodási fômunkatárs MVM OVIT Zrt. Dr. Cseh Tamás jogi és igazgatási osztályvezetô MVM Zrt., JIO Fôglein Gyula treasury szakértô MVM Zrt., GVH Gyôrei Péter üzemviteli vezetô BVMT Zrt. Peti Ákos szolgáltatási menedzser MVM KONTÓ Zrt. Túri Márton vezérigazgatói tanácsadó Magyar Gáz Tranzit Zrt. Tarjányi Krisztina vezetô üzletfejlesztési szakértô MVM Zrt.,Földgáz üzletfejlesztési és támogatási osztály 14

15 Személyi hírek Augusztus belépôk szellemi: 1 fô fizikai: 2 fô összesen: 3 fô Szeptember belépôk szellemi: 4 fô fizikai: 8 fô összesen: 12 fô Új belépõk Hevesi Antal üzletigazgató Atomerômûvi üzletigazgatóság kilépôk szellemi: 8 fô fizikai: 7 fô összesen: 15 fô kilépôk szellemi: 2 fô fizikai: 2 fô nyugdíjazás: 2 fõ összesen: 6 fô humán erôforrás osztály 1981-ben végeztem a budapesti Villamosenergia-ipari Szakközépiskolában, ezután munkába álltam a paksi atomerômûben ig az erômû üzemeltetési területén dolgoztam ügyeletes villanyszerelô, elektrikus, vezetô elektrikus, mûvezetô, majd karbantartás-irányító beosztásokban. Ebben az idôszakban végeztem fôiskolai és egyetemi tanulmányaimat levelezô tagozaton tôl vezetô mérnökként, 2006-tól osztályvezetôként az atomerômû villamos mûszaki szervezetét irányítottam. A szervezet feladata volt az általános mûszaki háttértevékenység mellett a karbantartások mûszaki elôkészítése, a rekonstrukciós projektek mûszaki megalapozása, szakmai koordinációja, és a kiemelt projektek irányítása. Az OVIT-tal való kapcsolatom munkába állásomkor kezdôdött. Az elsô idôszakban munkaterület-elôkészítôként, átvevôként, majd mûszaki ellenôrként dolgoztam a kollégákkal különbözô munkaterületeken. Késôbb, mint a megrendelô képviselôje, projektekért felelôs vezetôként irányítottam a közös munkát. Úgy vélem, hogy együttmûködésünk a kollégákkal mindig, és minden szinten eredményes volt május 15-tôl vagyok az MVM OVIT Zrt. alkalmazottja. Az üzletigazgatói felkérést megtisztelônek érzem, a kitûzött feladatok teljesítését kihívásnak tekintem. Bízom benne, hogy hozzá tudok járulni a társaság sikeres mûködéséhez. Szlávik András projektmenedzser Központi alállomás létesítési üzem Alapvégzettségem értelmében gépészmérnök vagyok. Diplomámat a Budapesti Mûszaki Egyetemen és a Pécsi Pollack Mihály Fôiskolán szereztem. Egyetemi és fôiskolai éveim alatt egy évet dolgoztam mint radiológus asszisztens a Csôszerelô Ipari Vállalatnál, illetve fél évet mint betanított szerkezeti lakatos a Magyar Hajó- és Darugyár kazángyárában. Ez jó szakmai tapasztalat volt a késôbbi mérnöki munkámhoz. Mérnöki pályámat 1987-ben tervezômérnökként kezdtem gôz-, és tápvíz-rendszerek tervezésével a könnyûipari (KIPSZER) majd faipari (ERFATERV) üzemek részére. Ötévi tervezôi tapasztalatgyûjtés után kereskedô mérnökként (ABB Láng Kft.) erômûvi gôzturbinák karbantartásának kereskedelmi részének bonyolítását végeztem. Így megismerve az erômûveket kerültem a dunamenti erômûbe, Százhalombattára 1993-ban. Elôször a 240 MW összteljesítményû gázturbinás kombinált ciklus beruházásának egyik létesítményfelelôse lettem, majd további egyedi beruházások felelôse, illetve a karbantartás-segédüzemi terület vezetôje tól az ALSTOM Hungária Zrt. projektmenedzserként ugyancsak a dunamenti erômûben bonyolítottam a 400 MW összteljesítményû gázturbinás kombinált ciklus gôzturbina és tápházi rendszereinek kivitelezését, üzembe helyezését, illetve a 15

16 pécsi erômû IV-es és VI-os hsz. gôzturbináinak felújítását júniusától kerültem az MVM OVIT Zrt. Központi alállomás létesítési üzemhez, ahol a nyíregyházi LEGO-üzem létesítésének bonyolításában veszek részt gépész projektmenedzserként. Célom, hogy eddigi szaktudásomat a jelen projekt sikeres befejezése érdekében hasznosítsam, illetve segítsem szaktudásommal további OVIT-projektek megvalósulását. Nyitott vagyok a kihívásokra, és szeretek ôszinte, bizalommal teljes csapatban dolgozni a közös siker érdekében, amilyenben vagyok jelenleg. Nôs vagyok, és 23 éves házasságomból született hat gyermek apja, amelybôl három nagykorú, akik még tanulnak. Maradék szabadidômben szeretek olvasni. Bízom benne, hogy hosszú távon munkálkodhatom, és erôsíthetem az MVM OVIT Zrt. csapatát. Köszönöm elôre is a lehetôséget és a bizalmat! Schauber Ferenc mûszaki ellenôr Atomerômûvi gépész szerelô és karbantartó szakfômérnökség, AK-csoport május 12-én születem Szekszárdon, ahol jelenleg is lakom. Nôs vagyok, feleségem a háztartást vezeti, és van két felnôtt lányom, akik fôiskolán tanulnak. Elsôként építészi, majd késôbb gépésztechnikusi végzettséget szereztem óta dolgozom a paksi atomerômû területén. Elôbb a Pintér Mûvek munkatársaként, majd 2010-tôl a Gépszer Kft. alkalmazásában végeztem munkát ban nyertem felvételt az MVM OVIT Zrt.-hez, jelenleg AK-csoportnál dolgozom mint mûszaki ellenôr. Csáki Enikô tervezô mérnök Távvezeték tervezési és technológiai osztály Miskolcon születtem 1988-ban, azonban a gyermekkoromat egy másik borsodi városban, Ózdon töltöttem, ott jártam ki az általános és középiskolát is. Gimnázium után a Debreceni Egyetem Mûszaki Karán folytattam tovább tanulmányaimat építômérnök hallgatóként. Egyetemi éveim alatt aktívan részt vettem a tudományos diákköri életben, amelynek keretén belül az egyik diáktársammal közösen készített kutatómunkánkat a évi Országos Tudományos Diákköri Konferencián különdíjjal jutalmazták. Nem sokkal ezután, 2011 nyarán szereztem meg a diplomámat magasépítési szakirányon. Debrecenbôl ismét Ózdra tértem vissza, ahol egy évet dolgoztam a Polgármesteri Hivatalban mint építésügyi ügyintézô. A közigazgatási munkát hátrahagyva, nagyobb lehetôségek és új kihívások reményében 2012 ôszén Budapestre költöztem. Viszonylag hamar sikerült állást kapnom a budapesti székhelyû Microcom Kft.-nél, ahol acélszerkezetû antennatartó tornyok tervezési munkálataiban vettem részt. Az ott végzett munkám során ismerkedtem meg és kerültem elôször kapcsolatba az MVM OVIT Zrt.-vel június elején ért az a megtiszteltetés, hogy csatlakozhattam az OVIT távvezeték-tervezô csapatához. Különleges lehetôségnek érzem ezt, mivel már pár hónap alatt is rengeteg új és érdekes dolgot tanulhattam. Továbbra is lelkesen várom az új kihívásokat, és arra törekszem, hogy munkámmal hozzájáruljak a közös sikerekhez, ezáltal hasznos részévé váljak az OVIT csapatának. 16

17 Módos Péter munkavédelmi referens Biztonsági és létesítményüzemeltetési osztály Megtisztelô számomra, hogy az MVM OVIT Zrt. Biztonság és létesítményüzemeltetési osztályának tagja lehetek. Munkavédelmi pályafutásomat 2009-ben, a munkavédelmi technikusi bizonyítvány megszerzése után kezdtem el a Cube Kft.-nél. Az ott eltöltött idô alatt részt vehettem az ország jelentôs beruházásaiban például a Dunamenti Erômû Zrt. G8 kazánjának építésében, a Pannon Növényolajgyár építésében, P&G pelenkagyárának építésében, mint munkavédelmi koordinátor. Feladataim közé tartozott a munkahelyek és munkafolyamatok munkavédelmi szempontú ellenôrzése, az új belépôk oktatása, az alvállalkozók dokumentációinak véleményezése. Az évek folyamán sok tapasztalatot szereztem az építôipari munkabiztonság területén, de a szakmai továbblépés lehetôségét keresve érdeklôdésem mindinkább a nagyvállalati kultúra irányába fordult. Úgy érzem, a szakmai fejlôdésre nagyszerû lehetôséget biztosít az MVM OVIT Zrt. Véleményem szerint a folyamatos tanulás és a széles látókör elengedhetetlen a szakmánkhoz, ezért 2012-ben beiratkoztam a gödöllôi Szent István Egyetem Gépészmérnöki Karára, ahol jelenleg másodéves, levelezô tagozatos hallgató vagyok. Szabadidômet leginkább a családommal töltöm, és nagyon szeretek zenét hallgatni. Bízom benne, hogy az eddigi munkám során szerzett tapasztalatokat hasznosan tudom alkalmazni az MVM OVIT Zrt.-nél. Az Integrált rendszer hírei A szellemi tôke fontossága a vállalatok versenyelônyében A piaci versenyben eredményesen és életképesen mûködô vállalkozások irányítási rendszerük fejlesztésére a piaci kihívásokra való reagálás, a jogi és egyéb követelmények felerôsödése miatt, a korszerû menedzsmentmódszereket, a vezetési rendszerek integrált kialakítását választották. A társaságok vezetôi felismerték, hogy csak akkor lehetnek sikeresek, ha a korszerû vezetési módszerek valamelyikét alkalmazzák, és ezek fejlesztése során valósítják meg a többi rendszer felépítését is. Ezeknek az alkalmazása nem követeli meg a mûködési rendszer radikális újratervezését, hanem folyamatos fejlesztéssel továbbépíti azt. A kialakult gyakorlat, a szabványok életbelépésének sorrendje, továbbá a rendszerszabványok közül az ISO 9001-es szabvány alkalmassága alapján célszerû rendezô elemként a minôségirányítási rendszert vették alapul. Ugyanis a minôség mint tényezô megjelenik a mindennapi élet összes területén. A minôség egy olyan értékítélet, amelyben a vevôi igények kielégítési folyamatának, a társadalom közegében történô megvalósulásának eredményeként a folyamatban résztvevôk (termelô, vevô, társadalom) együttes véleménye jelenik meg. A vállalatok életében a piaci kihívások, társadalmi kapcsolatok körében a minôség: stratégiai tényezô, és a sikeres jövô kulcsa. A választott irányítási rendszer mûködtetése során a vezetés feladata tudatosítani, hogy a minôség a cég minden dolgozójának ügye. A társaság célja a minôségi követelmények folyamatos teljesítésével a piac, ezen belül az egyes vevôk bizalmának megszerzése és megtartása, a társaság jövôje, mûködésének biztonsága és a dolgozók boldogulása érdekében a szolgáltatások minôségének folyamatos javítása. Továbbá a minôség kérdését a humán erôk tekintetében a szokásosnál szélesebb területen kell felvetni a következôk szerint: minôség a gondolkodásban, a cselekvésben, a vezetésben, a viselkedésben. A humán tényezô és a minôség viszonylatában a gondolkodás és cselekvés 17

18 minôsége túlmutat az egyén felkészültségén. A munkavállalóknak a rájuk bízott feladatok szintjén azonosulni kell a szabályozásokkal, a vezetôktôl kapott felhatalmazás alapján kell cselekedniük, élni hatáskörükkel, tevékenységük eredményeit, következményeit értékelniük szükséges. Cselekedeteik során érezniük kell, hogy teljesítményük fontos elemi része a vállalati/szervezeti egységszintû követelmények megvalósulásának. Az alkalmazottak elvárt viselkedésének, magatartásának minôsége nem csak a közösségi morál szempontjából szükséges, a fegyelmezett, példás magatartás egyben garancia az elvárások maradéktalan megvalósítására, a kedvezô vállalati imázs kialakítására. A társaság vezetésének biztosítani kell a cég tevékenységéhez, a vállalt feladatok végrehajtásához szükséges személyi feltételeket, feladatként kell kezelni a képzések tervezését, rendszerét az új ismeretek szerzésére irányuló, valamint az ismeretbôvítô, -felújító és rendkívüli oktatások alkalmával. Az oktatás és képzés célja ugyanis, hogy minden munkavállaló tudatában legyen a vele szembeni elvárásoknak és a rá vonatkozó elôírásoknak, szabványi, jogszabályi követelményeknek, az általa végzett tevékenységgel kapcsolatban a megfelelô szakmai képzettséggel rendelkezzen. A rendszerek mûködtetése során a vezetésnek el kell érni, hogy az egyes munkavállalókban tudatosodjon és átérezzék, mi a szerepük a napi feladatok végrehajtásában. Személyesen elkötelezettek legyenek a minôségi, környezeti, MEB-elvárások vonatkozásában, és megvalósuljon ezek irányában a közös felelôsségvállalásuk. A rendszer fejlesztési szakaszában minden szervezeti szinten és munkakörben növelni kell az alkalmazottak rendszertulajdonosi tudatát. Az irányítási rendszerek mûködtetésében meghatározó tényezô a humán erôforrás. Maguk az alkalmazottak tudják sikerre vinni a rendszert, a mûködést hatékonnyá és eredményessé tenni. A gazdasági fejlôdés és verseny kulcsfontosságú tényezôje a vállalatoknál rendelkezésre álló humán erôforrás minôsége. A vállalat növelheti versenyképességét azzal, hogy az egyén által birtokolt tudást szolgáltatássá, illetve termékké alakítja. Az ember a szervezet olyan innovatív erôforrása, amelyet a versenytársaknak igen nehéz utánozniuk. Egyre többen felismerik, hogy az ember a szervezet speciális erôforrása: fizikai és szellemi tevékenysége révén értéket termel, munkavégzô képessége, jártassága tartósan befolyásolja a célok megvalósulását. Minden társadalmi-gazdasági környezetben más és más üzleti modell segíti a szervezeteket a sikeres mûködéshez. A 90-es években megváltozott a vállalatok belsô eszközeirôl alkotott értékítélet, a stratégiai érdeklôdés a vállalatok azon képességeire kezdett irányulni, amelyek megkülönböztetik ôket versenytársaiktól, és tartós versenyelôny forrásává válhatnak. Napjainkban a szellemi tôke áll az érdeklôdés fókuszában. Ez az új tôkefajta nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a vállalatok arculatában a pénzügyi, minôségirányítási, illetve a környezetvédelemmel és munkahelyi egészségvédelemmel kapcsolatos minôsítések mellett a szellemi és társadalmi minôsítés is központi helyet képvisel. A tudásaudit az elsô lépés valamely tudásmenedzsment kezdeményezésére. Egy szervezet szellemi tôkéje akkor válhat versenyelônnyé, ha a menedzsment felismeri az olyan személyi tapasztalatok fontosságát, amelyek pozitívan befolyásolják a jelenlegi és jövôbeli történéseket: a profiton túl hozzáadott szellemi és emberi értéket termelnek. A tudásaudit a szervezet tudásbázisának felmérésére, a tudásteremtés feltételeinek vizsgálatára szolgál. Célja olyan akciótervek kidolgozása, amelyek a szervezeten belüli tudásáramlást segítik, a külsô tudáselemek felhasználásának hatékonyságát javítják. A tudásauditok fontosságát alátámasztja, hogy az ember a szervezet speciális erôforrása, fizikai és szellemi tevékenysége révén értéket termel. Az emberi erôforrás speciális jellemzôi közül kiemelkedô fontosságú, hogy nem tulajdona az ôt foglalkoztató cégnek, ugyanakkor munkavégzô képessége, jártassága tartósan befolyásolja a célok megvalósulását: döntéseket hoz, ezáltal a szervezeti teljesítményt növelheti, de úgy is dönthet, hogy kiválik a szervezetbôl. Az ember a szervezet egyetlen megújuló erôforrása, a tudásauditokon a vizsgálat kulcsfontosságú központi szereplôje. A munka révén elôállított javak egy része dologi természetû, más része anyagtól független vagy szellemi termék, eszköz. Ezeket a javakat nem úgy, mint a termékeket, technológiákat nehéz utánozniuk a versenytársaknak, mert az emberek és szervezetek egyedi tudásában, képességeiben gyökereznek, így ezek a fenntartható versenyelôny forrásai. Függetlenül attól, hogy szolgáltató vagy termelôvállalatról van szó, egy szervezet szellemi erôforrásai, szellemi tôkéje csak akkor válhat versenyelônnyé, ha a menedzsment felismeri az olyan személyi tapasztalatok fontosságát, 18

19 amelyek pozitívan befolyásolják a jelenlegi és jövôbeli történéseket: a profiton túl hozzáadott szellemi és emberi értéket termelnek; teret adnak a tudásauditoknak abból a célból, hogy a feltárt hiányosságok ledolgozását követôen a szervezet eszmei vagyona is gyarapodjon. Pleininger József Munkavédelmi hírek Elsô alkalommal került sor Biztonsági Napok megrendezésére az MVM OVIT Zrt.-nél Társaságunk központi telephelyére érkezô és távozó munkavállalóinkat és a külsô látogatókat a K épület oldalán elhelyezett molinóról OVIT Ottó figyelemfelhívó felirattal köszönti: Elsô a biztonság! Ügyeljünk a munkavédelmi szabályok betartására! Ez a szlogen szerepelt azokon a meghívókon is, amelyeken munkahelyi vezetôink jelentôs része meghívást kapott az elsô ízben szervezett, három helyszínen megtartott OVIT Biztonsági Napok valamelyik rendezvényére. A napi programok összeállítása és lebonyolítása is az elôzôleg említett szemléletmód szellemében történt. A programokról szóló részletes tájékoztató elôtt röviden az elôzményekrôl. A rendezvényeken részt vevô munkatársak többsége már korábban több fórumon is megismerhette az MVM-cégcsoportnak a hozzá tartozó vállalatok élet- és vagyonbiztonsági színvonalának fejlesztésére vonatkozó szándéknyilatkozatát. Ennek szellemében társaságunk vezetôsége is döntést hozott arról, hogy szervezeti egységeinknél és munkahelyeinken az új, fejlettebb munkamódszerek bevezetésével összhangban megújított munkahelyi biztonsági filozófiára is szükség van. A hozzáértô biztonsági szakemberek által megtervezett rendszerek és eljárások csak akkor alakíthatók ki, ha valamennyi érintett munkahelyi résztvevô legyen az munkahelyi vezetô vagy beosztott munkavállaló rendelkezik a megfelelô tudásanyaggal, és azokat alkalmazni is tudja. Gopcsa Péter, társaságunk vezérigazgatója a napi rendezvényeket megnyitó elôadásaiban több alkalommal is hangsúlyozta: A biztonság egyenlô egy magas fokú mûszaki tudással. A munkavállalók mûszaki-biztonsági ismeretanyagának megléte csak akkor szolgálhatja a balesetek és vagyoni károk megelôzését, ha a munkatevékenységekre vonatkozó szabályok betartása önkéntesen, nagyfokú fegyelmezettséggel történik. A munkahelyi biztonsági ellenôrzések tapasztalatai és az elôzô idôszakban bekövetkezett munkahelyi balesetek elemzését követôen döntött társaságunk vezetôsége arról, hogy munkavállalóink biztonsági ismereteit gyarapítani kell. A célkitûzés végrehajtásához társaságunk nem a hagyományos módszereket és kommunikációs formákat választotta, inkább egy magas színvonalú elôadás-sorozat megszervezésérôl döntött. Az elôkészítés során biztonsági szempontból fokozott biztonsági kockázatnak kitett szervezeti egységek munkahelyi vezetôinek meghívásáról, és a három biztonsági nap helyszínének kijelölésérôl született határozat. A paksi helyszínen az Erômûvi és Karbantartási Igazgatóság, a Budapesti Mûszaki Egyetemen a Hálózati Igazgatóság, a gödi helyszínen pedig a Termelési Igazgatóság munkahelyi vezetôi és biztonsági szempontból kiemelt munkakörben dolgozó szakemberei vettek részt. Új elemnek tekinthetô, hogy a szakmai elôadások és bemutatók megtartására a tárgyköröket kiváló szinten ismerô, magasan kvalifikált szakértôk, oktató tanárok lettek felkérve. A részletekrôl a teljesség igénye nélkül: A biztonsági napokon a cégvezetés megnyitója után szakmai elôadások és bemutatók megtartására került sor olyan témakörökben, amelyek leginkább kapcsolódnak a résztvevôi kör napi munkavégzéséhez. A paksi helyszínen az atomerômûvi munkahelyeken végzett munkatevékenységeinkhez kapcsolódó tájékoztató elôadások megtartására, és azt követôen szakmai konzultációkra került sor. Az ATOMIX Kft. bemutatta széleskörû szolgáltatási volumenét, többek között a tûzoltósági feladatok informatikai támogatását a paksi atomerômûben, valamint a magasban végzett munkatevékenységek és a magasból való mentés, valamint az alpintechnikai munkák sajátosságait. A folytatásban értesülhettünk a feszültség alatti elektromos berendezések, kábelek tûzoltási lehetôségeirôl. 19

20 Az MVM PA Zrt. tûzvédelmi szakemberei ismertették a paksi atomerômû passzív tûzvédelmi rendszereinek mûködését, valamint részletesen beszámoltak az állandó és alkalomszerû tûzveszélyes munkavégzéssel kapcsolatos általános tapasztalataikról. A CELERUS Bt. bôrgyógyász szakorvosa az égési sérülések ellátásának ismereteit taglalta. Az MVM Paksi Atomerômû Zrt. területére való beléptetési rendszer mûködésérôl, valamint annak biztonsági szempontú elemeinek érvényre juttatási szabályairól Köllô Imre osztályvezetô úr tartott tájékoztatást. A második nap megtartására október 8-án a BME nagyfeszültségû laboratóriumában került sor. Itt már a környezet és Prof. Dr. Berta István köszöntôje is megadta a nap alaphangulatát. A résztvevôk tájékoztatást kaptak az egyetem és az MVM OVIT Zrt. több évtizedes együttmûködésérôl és a további kooperációban rejlô kölcsönös lehetôségekrôl. A megnyitót követôen az építési munkahelyek munkavédelmi sajátosságairól és egy aktuális tárgykörrôl, az elektronikus építési napló alkalmazásáról (melynek használata október hónaptól kötelezô) hangzott el elôadás. A délelôtt folyamán a résztvevôk a nagyfeszültségû laboratóriumban, még a sokat látott mûszaki szakemberek számára is igen érdekes, kombinált programú szakmai bemutatót láthattak. A Gépteszt Kft. szakemberei gyakorlati bemutatóval és egyidejû prezentációval mutatták be a leesésvédelmi eszközök ellenôrzésének módszertanát. Az egyes vizsgálati módszerek bemutatáshoz szükséges felkészülési szünetekben pedig a BME oktatói tartottak nem kevésbé látványos nagyfeszültségû laboratóriumi bemutatót. A programok érdekességének és látványosságának érzékeltetésrôl elmondható, hogy résztvevôként ôszintén sajnáltuk, hogy vége lett a laboratóriumi programnak. Ezt követôen még két elôadás meghallgatása várt ránk. Németh Bálint a villamosenergia-rendszerek biztonságvédelmi aspektusairól tartott prezentációt, melynek során bemutatta a munkahelyi biztonsági szabályok be nem tartásából eredô közelmúltban bekövetkezett munkahelyi balesetek körülményeit. A BM Országos Katasztrófavédelmi Fôigazgatóság szakértôje tartotta a nap záró elôadását, amely az európai és nemzeti kritikus infrastruktúrák (mint például az energiarendszerek) védelmét szolgáló rendszerekre vonatkozó irányelvek és jogszabályok bemutatásáról és alkalmazásuk kezdeti lépéseirôl szólt. A harmadik biztonsági nap vendéglátója a Termelési Igazgatóság volt, illetve a résztvevôk zöme is körükbôl került ki. A program László Ferenc termelési igazgató megnyitójával kezdôdött. Elsô szakmai programként a meghívottak egy igen szemléletes elsôsegély-nyújtási és egészségvédelmi bemutatónak vehettek részt. Ezzel csak korlátozottan éltek, pedig a CELERUS Bt. elsôsegély nyújtási szakértôje (aki egyben mentôtiszt is) többször adott erre lehetôséget, mikor a szemléletes bemutatókhoz a sérült szerepére, illetve az elsôsegélynyújtó személyére keresett önként jelentkezôket. Így többnyire a céghez tartozó statiszták mutatták be a rosszulléttel és a sérülésekkel járó szituációkat, igen kedvesen és szemléletesen. A bemutatók spektruma igen széles volt, kezdve egy egyszerû ájulás esetén való teendôk bemutatásától egészen a súlyosabb kimenetelû sérülésekkel kapcsolatos elsôsegély-nyújtási módszerek bemutatásig. Ezt a programot a résztvevôk részérôl nagy figyelem kísérte, érzékelni lehetett, hogy olyan hasznos ismeretek átadására kerül sor, melyek bárki számára bármikor nagyon fontosak lehetnek a munkahelyükön, illetve mindennapi életük során. Ezek után a termelési, ezen belül az acélszerkezet-gyártáshoz szervesen kapcsolódó programpont következett. A munkabiztonsági szakmai körökben legelismertebb gépbiztonsági szakértô, Spiegel István tanár úr elôadása következett a kiemelten veszélyes munkaeszköznek számító emelôgépek és függesztô eszközök üzemben tartására és ellenôrzésre vonatkozó biztonsági követelményekrôl. 20