Ki diktál a nemzeti tanácsnak?

Átírás

1 XIV. ÉVFOLYAM SZÁM MÁRCIUS 15. INGYENES PÉLDÁNY Hogyan lett június 4-e, a nemzeti összetartozás napja a vajdasági magyarság emléknapja is? Ki diktál a nemzeti tanácsnak? Ösztökélte valaki a Magyar Nemzeti Tanácsot, hogy június 4-ét nyilvánítsa a nemzeti összetartozás napjává, ahogyan azt a politikai helyzet ismerői állítják? Valamint, ez azt jelenti, hogy valaki követi a nemzeti tanács munkáját és meghatározza, hogy merre haladjon a kisebbségi politika? 08. oldal Dobradón, Ürög község két, többségében magyarlakta falujának egyikében jártak a Szabad Vajdaság újságírói A népszámlálás elkeserítő adatai mutatják Egy év alatt csak 09. oldal egy kislány született Ötezerrel csökkent Topolya lakosságának strana 15 száma Goran Jovanović, a községi tanács kommunális ügyekkel és városrendezéssel megbízott tagja Zenta rendezett lesz a hitelek ellenére, melyeket a VMSZ hagyott maga után 12. oldal Csak erre az évre az előző hatalom adósságának összege 46 millió dinár A vajdaságiak 06. oldal továbbra is a legjobb adófizetők

2 2 SZABAD Čanak: Szerbia jobbra, a klerofasiszta eszme felé tart BELGRÁD- Szerbia nem baloldali és nem is afelé tart, hanem jobbra és a klerofasiszta eszme felé - jelentette ki Nenad Čanak, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga elnöke a VRTV 1-en a Kérdőjel című műsorban, melyet a szociáldemokrácia eszméjének szenteltek. Čanak figyelmeztetett, hogy a baloldaliság nem a szociális segélyekben rejtőzik, hanem az állami rendszerben valamint a társadalom egésze felé irányuló viszonyban. A VSZL elnöke hozzátette, a liga szociáldemokrata orientációja igen nyilvánvaló, de figyelmeztetett, hogy igen vékony a választóvonal ahol a szocialisták és a szociáldemokraták rákapnak a gyors választási sikerekre és elkezdik kombinálni a nacionalizmust a szociális demagógiával. Ebből születik a fasizmus, nemzeti szocializmus valamint a totalitárius mozgalmak. Benito Mussolini, az olasz fasiszták vezetője is szocialistaként kezdte - mondta Čanak. A programtól nem távolodtak el Nenad Čanak emlékeztetett, hogy a ligásokat 22 évvel ezelőtt bebörtönözték, üldözték, semmibe vették, megbélyegezték. Emlékeztetett, hogy az autonómista mozgalomról szóló történetet Slobodan Milošević rendszere találta ki azért, hogy megkerüljék azokat a kérdéseket, hogy hogyan lehetséges az emberek kizsákmányolása, és hogy a központosítás következtében olyan szociális különbségek jöjjenek létre, amelyben élünk,valamint hogy Belgrád az egyetlen fejlett része Szerbiának, a többi mind fejletlen. - Az elmúlt 22 évben mi egy tapodtat sem távolodtunk el a saját szociáldemokrata elveinktől - emlékeztetett Čanak. Nikolić bejelentette az SZRP csődjét Arra reagálva, hogy egyre több párt vállalja fel a szociáldemokrata elveket, kihasználva a tényt, hogy az emberek rosszul élnek, Čanak elmondta, mind világosabb, hogy a patrióta elvek egyre inkább a háttérbe szorulnak. - Emiatt jelentette be Nikolić az SZRP csődjét és menekült egy másik pártba, hogy véget vethessen a patrióta retorikának és azt mondhassa: ettől a perctől kezdve mi teljesen mások vagyunk, majd a szociális demagógiára fektette a hangsúlyt - mondta Čanak. Hozzátette, most az a kérdés, hogy felismerik-e ezt a csapdát a polgárok, és hogy a szociális demagógián lehetséges-e kiépíteni egy rendszert, amely az elkövetkező időkben helyt áll. - Minden nemzet egy termőföld, amelyet az elit szánt és az utókor arat. Ennek a társadalomnak az elitje rosszul szánt és ezért az utódok keserű gyümölcsöt aratnak majd - szögezte le Nenad Čanak. Elmaradt az átvilágítás A VSZL elnöke elmondta, hogy őt nem lehet felelősségre vonni az aktuális társadalmi helyzet miatt, hiszen 2000-ben elmaradt az átvilágítás, amely lehetővé tette volna a múlttal való leszámolást, amelyet legfőképp Vojislav Koštunica lehetetlenített el. - Hogyan gondolják, hogy ki lehet vergődni a sárból, amelybe beleragadtunk ugyanazokkal az emberekkel, ugyanazon programokkal ha nem büntettük meg őket, ahogyan megérdemelték volna azt - hangsúlyozta Čanak. Hozzátette, hogy senkit sem kellene falhoz állítani azért mert Szerbiát háborúkba, tragédiába, gazdasági csődbe vezette, hanem megtiltani nekik, hogy a jövőben politizáljanak. NAGYBECSKEREK A Vajdasági Szociáldemokrata Liga nyolcadik programkongreszszusát február 4-én tartották meg Nagybecskereken, amelyen elfogadták a párt alaptörvényének megváltoztatását valamint az előttünk álló választásokra szóló programot. A katasztrofális időjárási viszonyok ellenére a kongreszszuson mintegy 700 küldött vett részt a VSZL összes városi és községi tanácsából Vajdaság-szerte. Többek között bemutatták a többségi listán szereplő tartományi képviselőjelöltek is. Egyedül a tartomány elég erős Nenad Čanak, a VSZL elnöke a kongresszuson többek között elmondta, hogy Szerbiát pillanatnyilag elözönlötték a regionalisták és decentralisták valamint, hogy nem szabad kiegyenlíteni a decentralizációt a községek együttműködésével. - A községek együttműködésének amit most regionalizációnak neveznek soha sem lehet akkora ereje, mint amekkora ereje a tartománynak van mondta Čanak. Hozzátette, hogy a politikai autonómia története az, ami legjobban fáj a belgrádi központosítás híveinek. - Miért nem rendelkezik Vajdaság saját rendőrséggel? Miért nem rendelkezik Vajdaság saját törvényhozással? Miért nem rendelkezik Vajdaság saját igazságszolgáltatással? Azonnal megmondom. Azért mert a rossz lelkiismeret nem engedi a hatalmat uralóknak Belgrádban, hogy elfeledjék azt, amit velünk vajdaságiakkal akarnak elfeledtetni. Azt, hogy Vajdaság ebbe a helyzetbe puccs következtében került, Slobodan Milošević 1988-as államcsínyének következtében a JSZSZK állami rendjének összeomlasztásával mondta a VSZL elnöke. AKTUÁLIS A Vajdasági Szociáldemokrata Liga nyolcadik programkongresszusa Soha sem mondunk le arról, hogy visszaszerezzük Vajdaságnak azt, ami a vajdaságiak keze munkája Čanak emlékeztetett, hogy Milošević előtt Vajdaság föderális egység volt, törvényhozási, igazságszolgáltatási és végrehajtó hatalommal. - Saját elnökségünk volt és legfelsőbb bíróságunk. Most meg boldogok lehetünk akkor ha a horgászengedélyekből származó jövedelem megmarad nekünk mondta Čanak. Eljött az idő, hogy a VSZL átvegye az irányítást Bojan Kostreš, a VSZL elnökhelyettese hangsúlyozta, hogy a liga célja az erős és gazdag Vajdaság. - Azt hiszem, eljött az idő, hogy a Vajdasági Szociáldemokrata Liga átvegye az irányítást egész Vajdaságban és megmutassuk, hogy sokkal többre vagyunk képesek, hogy jobbak és tehetségesebbek vagyunk hangsúlyozta Kostreš. Emlékeztetett, hogy amikor a közvagyonról szóló törvény tervezetének meg-

3 fogalmazásával megbízott munkacsoportot vezette, síkra szállt azért, hogy Vajdaság visszakapja a vasutat, a közutakat, a postát, a villanygazdaságot és minden mást, amit Vajdaság irányít. - Nem kaptuk meg első lépésben, de megyünk tovább, lépésről lépésre míg el nem érjük a célunkat. Saját vagyonnal kell rendelkeznünk ha erős és gazdag Vajdaságot akarunk építeni, mely minden vajdasági polgár érdekeit kielégíti. Erről a helyről üzenem, hogy soha sem fogjuk feladni azt, hogy mindent visszakapjunk, ami a vajdaságiak keze munkájával lett megteremtve hangsúlyozta Kostreš. A vajdaságiak érnek annyit mint a belgrádiak A ligások ünnepélyes fogadalma: kompromisszumok nélküli harc Vajdaságért Aleksandra Jerkov, a VSZL szóvivője a küldöttekhez intézett beszédében kihangsúlyozta, hogy a vajdaságiak ugyanannyit érnek mint a belgrádiak, ezért őket is megilleti a saját rendőrség, ahogyan a belgrádiakat. - Miért nem követelmény az, hogy a többnemzetiségű környezetben a rendőrök beszéljék mindazokat a nemzetiségi nyelveket, amelyek abban a közösségben használatban vannak. Azért mert Belgrádban senki sem gondolja úgy, hogy ez fontos lenne. Mi azt gondoljuk, hogy ez a legfontosabb, ezért követelni fogjuk, hogy ez feltétel legyen a munka megszerzésénél hangsúlyozta Jerkov. Emlékeztetett, hogy a rendőrök számát Vajdaságban nem lehet megváltoztatni Belgrád jóváhagyása nélkül valamint, hogy a közelmúltban Újvidéken történt incidensek is ennek a rendszernek a következményei. - Mi ezt nem fogadjuk el. Ezért követeljük Vajdaság rendőrségét, amelyek megfelelnek majd a vajdasági polgárok elvárásainak és amely védelmezi azokat az embereket, akik a legrendszeresebb adófizetői ennek az államnak hangsúlyozta Jerkov. Nagybecskereken a Vajdasági Szociáldemokrata Liga nyolcadik programkongresszusán a küldöttek egyhangúan elfogadták a Kötelezettségünk elnevezésű dokumentum szövegét, melyet ez alkalommal Nenad Čanak, a VSZL elnöke olvasott fel majd látta el kézjegyével: Mi a Vajdasági Szociáldemokrata Liga tagjai, abból a tényből kiindulva, hogy Vajdaság minden polgára egyenrangú, a nemzeti, a vallási, a születési hovatartozásától valamint más akaratlan különbözőségtől függetlenül; Meggyőződéssel hiszünk abban, hogy az egyének szabadsága függ a társadalom szabadságától; Ragaszkodunk ahhoz az elvhez, hogy mindenkinek joga van méltóságteljesen megélni a munkájából, önállóan dönthessen arról, amit teremtett és gyermekeinek békés gyermekkort teremthessen; Meggyőződésünk, hogy a vajdaságiaknak joguk van dönteni saját sorsukról és hogy Vajdaságnak szüksége van saját törvényhozási, igazságszolgáltatási és végrehajtó hatalomra, vagyonra és forrásbevételre, amelyet az alkotmány szavatol; Kötelezzük magunkat, hogy ezért kompromisszumok nélkül küzdeni fogunk: hogy Vajdaság gazdag legyen; hogy Vajdaság biztonságos legyen; hogy Vajdaságban szociális igazságosság uralkodjon. Vajdaságnak saját vagyonnal kell rendelkeznie és Szerbia legfejlettebb része kell, hogy legyen, polgárainak pedig az országban a legmagasabb fizetéssel kell rendelkezniük. Vajdaságnak vissza kell térnie a gazdag és fejlett európai régiók közösségébe. Pontosan ki kell számolni mi az, amit elveszített Vajdaság az elmúlt két évtized alatt és mindezt vissza kell kapnia, a vajdaságiak kárát pedig meg kell téríteni. Vajdaságnak rendelkeznie kell saját biztonsági szolgálattal, amely a vajdaságiaknak biztosítja a biztonságát. Vajdaságban mindenkinek joga kell, hogy legyen saját anyanyelvén beszélnie és ebben senki sem akadályozhatja. Vajdaságban nem létezhet erőszak, bármilyen kizárólagosság és szélsőségesség, nyíltan és kompromisszumok nélkül vesszük fel ezek ellen a harcot. A vajdasági településeknek újra be kell népesülniük, a földművesek becsületét vissza kell adni, az államnak segítenie kell őket, a munkásoknak törvényes és politikai védelemben kell részesülniük mindenféle kizsákmányolás ellen. Az egészségvédelmet mindenki számára elérhetővé kell tenni. A tehetetlen személyeknek szavatolt és megfelelő segítségben kell részesülniük. Kötelezettséget vállalunk egymás iránt és Vajdaság iránt, hogy mindent megteszünk annak érdekének, hogy ez így is legyen. Éljen a szabad Vajdaság! BELGRÁD A Szerb Radikális Párt parlamenti képviselője, Miodrag Milikić február elsején a Szerbiai Képviselőházban vendégül látta a Ruski obraz vezetőjét, Ilija Gorjacsevet, annak nejét és az olasz Forza Nuova újfasiszta párt vezérét, Roberto Fioret. A Blic február tizedikei jelentése szerint a találkozón jelent volt Miodrag Milikić újvidéki neonáci, a Nemzeti Arcvonal tagja is, akit a Führer névre hallgató Goran Davidovićtyal és még tizen-egynéhány személylyel együtt elítélt a bíróság azért mert 2006-ban berontott az újvidéki antifasiszta fórumra. Becsületbeli ügy Az esetre aznap reagált a Vajdasági Szociáldemokrata Liga elnökhelyettese, Bojan Kostreš, aki közleményében a Szerb Radikális Párt betiltását követelte, kiemelvén, hogy a radikálisok ezen tettükkel az ország minden tisztességes polgárát szemközt köpték. Ezért azt kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy tiltsa be az SZRP-t, a lakosságtól pedig támogatást kért a cél eléréséhez. Ez nem politikai hovatartozás kérdése, és a választási kampányé sem. Ez becsületbeli ügy, a józan ész és az alapvető civilizációs normák kérdése figyelmeztetett Kostreš. SZABAD 3 Az Alkotmánybíróság tiltsa be az SZRP-t! Egy kis lépés Ratko Mladić biztonságos háza után A VSZL vezetője, Nenad Čanak, aki a 2000-es változások után kérte az SZRP betiltását, majd az Obraz és a Nemzeti Arcvonal betiltását is (ami végül meg is történt), ezt a hírt a következőképp kommentálta a Twitteren: Mivel az SZRP-t és a szemetüket nem tiltották be, most itt van ez. Még csak Führer hiányzik. Ratko Mladić biztonságos háza után már csak egy lépés választ el bennünket a világ összes mocskának biztonságos házától értékelte Čanak. Ki kicsoda? Az E-novine február 7-én megjelentetett információi szerint, Roberto Fiore a Forza Nouva (Új Erő) szélsőjobboldali rasszista párt vezetője, amely 2008-ban átengedte európai parlamenti mandátumát Alessandra Mussolininek, Benito Mussolini unokájának. A Forza Nouvat kapcsolatba hozták Goran Davidovićtyal, a Nemzet Arcvonal neonáci szervezet egykori vezetőjével is. Ilija Gorjacsev pedig a Ruski obraz klerofasiszta csoport vezetője, és az ugyanezt a nevet viselő hírlevél szerkesztője.

4 4 SZABAD Maja Sedlarević, a VSZL képviselője üzeni A I ADMINISZTRÁCIÓ EGYSZER KÉNYTELEN LESZ NYILATKOZNI A NIS SZÉGYENTELJES ELADÁSÁRÓL AKTUÁLIS A VSZL 29. alkalommal kérte, a Tartományi Képviselőház pedig elvetette a kártalanításáról szóló vitára vonatkozó indítványt, amely Vajdaságnak 150 ezer új munkahely megnyitásához elegendő pénzt hozna ÚJVIDÉK Mint a Tartományi Képviselőház egész eddigi mandátuma alatt, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga a legutóbbi, február 27-én megtartott, ülésen is beadta arra vonatkozó indítványát, hogy a parlamenti képviselők nyilatkozzanak az Oroszországgal kötött földgáz-megállapodásról, a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) magánosításáról, valamint a magánosítás okán keletkezett, Vajdaság AT-nak járó kártalanításáról. A Vajdasági Szociáldemokrata Liga végrehajtó bizottságának alelnöke, Maja Sedlarević, aki a Tartományi Képviselőház alelnöke is egyben, kiemelte: ez volt a 29. alkalom, hogy beadta az indítványt, majd arra emlékeztetett, hogy azt első alkalommal a parlament alakuló ülésén, 2008 július 16-án Tiltakozások a kőolajfinomítók előtt tette meg. A Szerbiai Kőolajipari Vállalat nem csak Vajdaság, de egész Szerbia egyik legfontosabb bevételi forrása volt. A NIS vagyonának 90 százaléka valóban Vajdaság területén van, a Naftagas vajdasági, és az is igaz, hogy a Szerbiai Kőolajipari Vállalat munkásainak 80 százaléka vajdasági mutatott rá. Hozzátette, hogy a NIS felbecsült értéke 2,2 milliárd, a becsült kőolajtartalék értéke pedig 7,5 és 9 milliárd dollár között mozgott abban a pillanatban, amikor ezt a vállalatot mindössze 400 millió euróért privatizálták. Ez akkora összeg mint amennyit a Vajdaságban egy év alatt kitermelt kőolaj és földgáz ér emelte ki Sedlarević. A parlament kihatással volt az autópálya kiépítéséről szóló szerződés felbontására Azokra a megjegyzésekre reagálva, miszerint a Tartományi Képviselőháznak nem kell véleményt mondania az Oroszországgal A Vajdasági Szociáldemokrata Liga már jóval az Oroszországgal megkötött szerződés aláírása előtt megkezdte a Szerbiai Kőolajipari Vállalat privatizációja elleni tiltakozást. A sorban az első ilyen tüntetést 2008 januárjában szervezték a NIS újvidéki épülete előtt. Ezt követően Szenttamáson, Pancsován, Újvidéken és Eleméren is voltak tiltakozó megmozdulások, időközben pedig a Tartományi Képviselőházban is zajlott a harc. kötött energetikai megállapodásról, és a NIS szégyenteljes odaajándékozásáról, Sedlarević arra emlékeztetett, hogy a tartományi parlament még 2005-ben rámutatott arra, hogy a Horgos Požega autópálya építéséről szóló szerződés káros, 2008-ban pedig fel is ÚJVIDÉK - Maja Sedlarević, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga főbizottsága végrehajtó bizottságának alelnöke a Večernje novosti napilapnak reagált a VMSZ elnökének, Pásztor Istvánnak a közelmúltban tett kijelentésére, mely szerint pártja magára maradt a Vajdaság autonómiájáért vívott harcba. - Tudvalévő, hogy a Vajdasági Szociáldemokrata Liga a legkövetkezetesebb harcosa a vajdasági autonómiának tette hozza Sedlarević. Ugyanerről a témáról nyilatkozva a Politika napilapnak Branislav Bogaroški, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga főbizottsága végrehajtó bizottságának alelnöke úgy értékelte, hogy már egy ismert retorikáról bontották ezt a megállapodást. Csak tőlünk függ, hogy mekkora lesz a köztársasági döntéshozatalra gyakorolt politikai befolyása van szó. Bogaroški hozzátette, feltételezi, hogy a következő lépésként a VMSZ azzal fog előrukkolni, hogy ha a szerbek nem akarják az autonómiát, akarják a magyarok. - A VMSZ ezzel aktualizálja azt a történetet, mely szerint autonómia kell Észak-Bánát és Észak-Bácska számára, amely gettósítást idézne elő, hiszen a magyarok fele, akik ezeken a területeken kívül esnek, jogfosztottá válnának. Mindez, amiről a VMSZ elnöke beszél a jobbra tolódásról tesz tanúbizonyságot, erre példa az, hogy számukra a Szerb Haladó Párt már huzamosabb ideje elfogadható koalíciós partnernek számít - hangsúlyozta Bogaroški. Emlékeztetőül: Pásztor azt nyilatkozta, a Tartományi Képviselőháznak és a vajdasági kormánynak. A mi el- Ki küzd valójában a vajdasági autonómiáért? AZ EREDMÉNYEK MAGUKÉRT BESZÉLNEK Amikor a vajdasági autonómiáért vívott harcról beszélünk, elég összevetni Vajdaság AT képviselőházi elnökeinek a munkáját azokban a mandátumokban, amikor a VSZL tagjai töltötték be ezt a tisztséget az utóbbi négy évvel, amikor ezen a helyen a Vajdasági Magyar Szövetség tagja van hogy az autonómista pártok és az effajta törekvések eltűntek, mert ezeket a követelések az elmúlt egy-két évtizedben aprópénzre váltották, míg Bogaroški hozzáteszi, hogy amikor a vajdasági autonómiáért vívott harcról beszélünk, elég összevetni Vajdaság AT képviselőházi elnökeinek a munkáját azokban a mandátumokban, amikor a VSZL tagjai töltötték be ezt a posztot az utóbbi négy évvel, amikor ezen a helyen a Vajdasági Magyar Szövetség tagja van. - Ugyancsak ismert a hozzájárulásunk az új vajdasági statútum, valamint az illetékességi körök átruházásáról szóló törvény meghozatalában.

5 További huzavona a VAT és a köztársaság között a nagyberuházásokra szánt pénzek kifizetése miatt Vajdaság még két milliárdot veszít SZABAD 5 Vajdaság AT kormánya megállapította, hogy hat milliárd dinárral kaptunk kevesebbet 2011-ben. Az előrejelzések alapján idén abból a pénzből, amelyet befizetnek a tartománynak két milliárd dinár az adósságok kezelésére folyik el sődleges feladatunk nem más, mint az, hogy Vajdaság és annak polgárainak érdekeit megvédjük emelte ki Sedlarević. Mi nem fogjuk szégyellni magunkat A VSZL által szervezett tiltakozások és az orosz nagykövetnek címzett tiltakozó levél ellenére 2008 december 24-én Moszkvában aláírták a NIS eladásáról szóló szerződést. Rögtön ezt követően, 2009-ben Branislav Bogaroški ismertette a VSZL új követelését egy 840 millió eurós kártérítést. Ekkora ugyanis a különbség aközött, amennyit Vajdaság kapott és azon összeg között, ami a törvény szerint megillette volna (1,2 milliárd), ha a NIS-t a becsült 2,2 milliárdos áron adták volna el. A 840 millióból körülbelül 150 ezer új munkahelyet lehetne létesíteni mutatott rá Bogaroški, hozzátéve, Vajdaságban mintegy 200 ezer munkanélküli van. Ennek ellenére, nem vettek tudomást a VSZL indítványáról. A Tartományi Képviselőház alelnöke, Maja Sedlarević kiemelte a parlament aktuális összetételében valószínűleg utolsó ülésén, hogy a vajdasági adminisztrációnak előbbutóbb nyilatkoznia kell a NIS szégyenteljes privatizációjáról, valamint a tartományi kártalanításáról. Én nem fogom szégyellni magam, mert a Vajdasági Szociáldemokrata Liga az egyedüli, aki mindezen idő alatt nem hallgatott erről jegyezte meg Sedlarević. ÚJVIDÉK - Mivel a 2011-es évben a köztársasági költségvetésből nem lett kifizetve a tartomány nagyberuházásaira szánt összeg nagy hányada, ezért Vajdaság véglegesen elveszített hat milliárd dinárt, erősítették meg a múlt héten a tartományi képviselőházból a Beta hírügynökségnek. Ezt a pénzt többé nem lehet megtéríteni, erre a közelmúltban lapunknak nyilatkozva Maja Sedlarević, a Tartományi Képviselőház alelnöke is figyelmeztetett. Milliárdos gondok A Tartományi Nagyberuházási Alap került a legnehezebb helyzetbe amiatt, hogy Vajdaság nem kapta meg a neki járó hat milliárd dinárt és kérdéses, hogyan fogja megoldani a felgyülemlett kötelezettségeit a kivitelezők Vajdaságot átfolyós bojlerként kezelik felé. Emlékeztetőül: annak érdekében, hogy az alkotmány által szavatolt minimális 7 százalék meglegyen, a 6 milliárd dináros adósságot a 2011-es évre december elsejéig be kellett volna fizetni három egyenlő részletben a Tartományi Nagyberuházási Alap részére, ugyanis az októberi költségvetés módosítást követően, amelyet a VMSZ törvénymódosító javaslatára történt még, és amelyet a Vajdasági Szociáldemokrata Liga valamint a Vajdasági Magyar Szövetség követelésére fogadtak el, előlátta, hogy az Alapnak ily módon és ilyen ütemben utalják át a pénzt. Ez mégsem történt meg. Hatot írok, kettőt jegyzek A Pénzügyminisztériumból most újabb ígéret érkezett, Bojan Kostreš, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga alelnöke ezt a helyzetet úgy értékelte, hogy az alkotmányos kötelezettségeket különféle módon lehet értelmezni, így azt is, hogy Vajdaság költségvetése legkevesebb hét százalékát kell kitennie a köztársaság büdzséjének. - Abban az esetben ha ezt a hét százalékot a köztársasági büdzsének nem úgy tolmácsolják mint a tartomány kiadásait, hanem mint transzfereszközt, akkor a tartományi adminisztráció egy átfolyós bojlerhez hasonlítható és ebben a helyzetben nincs is szükség alkotmányra - nyilatkozta Kostreš a Beta hírügynökségnek. Emlékeztetett, hogy a Vajdasági Szociáldemokrata Liga bojkottálta az alkotmányról szóló referendumot mert szerintük az említett hét százalék egyszerűen átverés és figyelemelterelés arról a tényről, hogy Vajdaság legjobban akkor működne ha saját forrásbevétellel vagyonnal törvényhozási, igazságszolgáltatási és végrehajtó hatalommal rendelkezne - mondta Kostreš. - Ha Belgrád akaratától függünk, mindig így fogunk járni. A mostani rendszer azért rossz, mert nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy mennyi pénz jár nekünk a büdzséből. Lehet, hogy Belgrád úgy véli, nem is tartozik nekünk semmivel - mondta Kostreš. amely szerint a 2012-es évre a tervezett 10,2 milliárd dinárból a nagyberuházásokra négy milliárd dinárt március elejéig befizetnek. Viszont Pásztor István február 2-án a Dnevnik napilapnak azt nyilatkozta, hogy a pénz fele a vajdasági projektumok kivitelezőinek lesz átutalva, mert az adósságokat évek óta nem tudták rendezni a Belgrád és Újvidék közötti pénzátutalási probléma miatt. Elmondása szerint a fennmaradt két milliárdot a még be nem fejezett projektumokra, esetleg újabb beruházásokra költenék. Hogy tisztán lássunk ez azt jelenti: a köztársaság megrövidítette Vajdaságot hat milliárd dinárral a múlt év során. Ezt a pénz Vajdaság sohase kapja meg. Másfelől az adósságokat, amelyek amiatt keletkeztek, mert a köztársaság nem fizette be a pénzeket, Vajdaság abból törleszti majd, amit idén kap. Tehát, Vajdaság idén két milliárd dinárral károsodik, amelyet nem tud új beruházásokra fordítani hanem a régi adósságait kell törlesztenie, amelyek a köztársaság miatt keletkeztek. Jó hír? Ha az említett négy milliárdhoz hozzáadjuk még azt a 3,3 milliárdot, amelyet a bejelentések szerint Vajdaságnak a mezőgazdasági minisztériumból utalnak majd át valamint még azt a két milliárdot, amelyet a köztársaság utalna át a Világbanktól és az Európai Beruházási Banktól kapott hitelből, amelyet egészségügyi létesítmények kiépítésére láttak elő, akkor mindez 9,3 milliárdot tesz ki a 10,2 milliárd dinárból, amelyet a tartomány ebben az évben a nagyberuházásokra költhet. Ez azt jelenti, ha semmi sem változik az év folyamán akkor a tartomány ebben az évben két milliárd dinárral lesz megkárosítva. Az optimisták azt mondanák, hogy ez csak egyharmada annak, amivel 2011-ben károsították meg a tartományt. A pesszimisták pedig ezt: két milliárd dinárral kaptunk kevesebbet már az év elején.

6 6 SZABAD Az Adóhivatal tartozásokról szóló listája újra alátámasztotta A vajdaságiak továbbra is a legjobb adófizetők ÚJVIDÉK Mióta az Adóhivatal január 7-én nyilvánosságra hozta a legnagyobb adósok névsorát, a közélet folyamatosan azzal foglalkozik, hogy a milliós tartozások megfizettethetők-e és hogyan kerül erre sor. Ami igen érdekes, hogy a 100 legnagyobb adósságot felhalmozó jogi személyt felsoroló listán csak néhány vajdaságit találunk. Különben, a legnagyobb adósok között nagy számú olyan jogi személy szerepel, amely vagy csődeljárás alatt van, vagy már régen törölték őket a nyilvántartásból. Ezek az adóhivatal becslése szerint összesen 215 milliárd dinárral tartoznak, ami mintegy negyede az ez évi állami költségvetésnek! Ehhez az említett összeghez hozzá kell tenni az adósok még két kategóriáját: a vállalkozók (4,2 milliárd dinár) valamint a magánszemélyek (2,9 milliárd dinár). Nehéz megállapítani, hogy milyen a helyzet a vállalkozások tekintetében, mert az Adóhivatal listáján nem tüntették fel a vállalkozások székhelyét. Ezért nem lehet tudni, hogy a 4,2 milliárd dináros adósságból mekkora rész esik Vajdaságra. Amikor a magánszemélyek adósságáról van szó, az Adóhivatal egy leskováci egyéntől követel legtöbb pénzt 307,97 millió dinárt. Őt követik ketten, egy személy Inđijáról és egy Zsablyáról, 239 millió és 130 millió dinárral. Ez első látásra rontja a vajdaságiakról alkotott képet, mely szerint lelkiismeretes adófizetőnek számítanak. Viszont az Adóhivatal nem sokkal az adatok nyilvánosságra hozatala után elismerte, hogy a zsablyai személy elhunyt és nem is hagyott maga után semmilyen tartozást! De ha figyelembe vesszük, hogy a vajdasági jogi személyek az Adóhivatalnak 846,74 millió dinárral tartoznak a 2,9 milliárdból (ami az öszszeg 29 százalékát teszi ki) valamint, hogy a 100 legnagyobb adós közül mindössze 25 vajdasági, akkor már másként látjuk a dolgokat. ÚJVIDÉK Az 1974-ben született vajdasági alkotmány, amely a JSZSZK ugyanabban az évben született alkotmánya alapján lett megszövegezve, nagy felhatalmazásokat adott Vajdaságnak és lehetőséget adott a legnagyobb mértékű fejlődésére. Éppen emiatt senki sem gondolkodott a szeparatizmusról ahogyan néhányan azt ma tudni vélik, mert mi mind békésen és jól éltünk - mondta a Szabad Vajdaságnak Todor Gajinov, a Vajdasági AT végrehajtó bizottságának egykori alelnöke valamint a Vajdasági Alkotmánybíróság utolsó elnöke. A JSZSZK alkotmányát 1974 január 30-án hozták meg, Vajdaság alkotmányát pedig egy hónappal később, február 28-án. Gajinov elmondása szerint mindkét alkotmányt igen sűrűn igazságtalanul megkérdőjelezték, a föderáció alkotmányában pedig az egyik fő okát látták a JSZSZK széthullásában. Gajinov elmondja, hogy nem ez volt az ok és hozzáteszi, hogy a JSZSZK 1974-es alkotmánya lehetővé tette egész Jugoszláviának a fejlődését. A fejlődés évei Az 1974-es alkotmány meghozatala után következett el az a periódus, melyre a vajdasági polgárok úgy emlékeznek, mint életük legszebb periódusára. Mindennek végett vetett Slobodan Milošević alkotmánypuccsa, az úgynevezett joghurt forradalom 1988-ban. - Az 1974-es alkotmánnyal Vajdaság kibővített törvényhozói hatalmat kapott és a saját törvényhozói tevékenységével megmutatta, hogy alkalmas FÓKUSZBAN Todor Gajinov, a Vajdasági Alkotmánybíróság utolsó elnöke Amíg rendelkezett saját alkotmánnyal, Vajdaságban maradt a pénzének 90%-a Éppen emiatt senki sem gondolt a szeparatizmusra, ahogyan néhányan azt ma tudni vélik, mert mi mind békésen és jól éltünk, mondta Gajinov az 1974-es alkotmány évfordulóján Gazdaság Azotara Pancsova Jugoremedija Nagybecskerek Hemofarm Versec Banini Nagykikinda Jaffa Cservenka Carnex Verbász Neoplanta Újvidék Kórházak és egészségházak Kamenica Újvidék Zombor Szabadka Nagybecskerek Versec Zenta Színházak SZNSZ- Újvidék Zombori színház arra, hogy saját eszközeivel gazdálkodjon magyarázta Gajinov. Azt mondja, hogy a tartomány rendelkezett a területén található anyagi javakkal valamint minden bevétellel, amit a tartomány területén megvalósított. - Minden köztársaságnak és a tartományoknak, így Vajdaságnak is volt kötelezettsége a föderáció költségvetése felé valamit a föderáció alapja felé, amellyel az elmaradottabb köztársaságokat és Koszovó tartományt segítették. Ha mindezt levonták, Vajdaságnak akkor is megmaradt a területén megvalósított össz bevételének 90 százaléka mondja Gajinov. Hidak, utak, gyárak... Mindez oda vezetett, hogy a beruházás tekintetében az az időszak volt a leggazdagabb időszak Vajdaság történelmében. - Vajdaság abban az időben csak a Dunán át hat hidat épített meg, a többi hatszáz kilométer hajózható csatornán, a DTD-csatornán keresztül még néhány tízet. Vajdaságban minden egyes lakott területet összekötöttek aszfaltúttal, kiépült a pancsovai Petrohemija, és a nagykikindai metanol- és ecetgyár, valamint sok nagy teljesítményű élelmiszeripari gyár valamint nagy mezőgazdaságiélelmiszeripari kombinát és

7 SZABAD A tartományi jelképek elfogadásának nyolcadik évfordulója 7 sok más mondta Gajinov. Elmondása szerint a fizetések akkorák voltak, hogy a középosztálybeli családok hitelre házat és autót tudtak venni és biztosítani tudtak mindent, amire szükségük volt és emellett még nyaralásra is futotta. Így dolgoztunk Vajdaság teljes körű autonómiája alatt - Abban az időben a JSZSZK területén belül Horvátország, Szlovénia és Vajdaság volt a legfejlettebb. Példaként a vajdasági fizetések és nyugdíjak a közép-szerbiai átlagot 10 százalékkal meghaladták. Gazdasági és személyes biztonság Külön hangsúlyozza, hogy az 1974-es vajdasági alkotmány a gazdasági fellendülés mellett másfél évtizedig lehetővé tette a vajdaságiak számára a személyes biztonság érzetét is, mert akkor létezett vajdasági rendőrség, amely a leghatékonyabb volt az akkori föderációban. Az 1974-es alkotmány meghozatala utáni igen gyors gazdasági fellendülésnek szentelte Ranko Končar és Dimitrije Boarov Stevan Doronjski Vajdaság autonómiájának védelmére (Odbrana autonomije Vojvodine) elnevezésű könyvük egy külön fejezetét. Ebben a könyvben hivatkoznak arra, hogy Vajdaság kormánya a teljes körű autonómia ideje alatt kiépítette és helyrehozta többek között a pancsovai Azotarát, a nagybecskereki Jugoremediját, a verseci Hemofarmot, a nagykikindai Baninit, a cservenkai Jaffát, az újvidéki Neoplantát. Ugyanabban az időben épült meg a mintegy 93 ezer hektár megművelhető földterület öntözőrendszere, kiépült az Újvidék-Nagybecskerek közötti főút, elkezdődött a Belgrád-Zágráb autóút szerémségi részének kiépítése valamint az utak nagy hányadát megjavították. De ez az időszak nem csak a gazdasági fellendülésről maradt emlékezetes. A közintézetek és az életszínvonal fejlődéséről tanúskodnak azok az adatok is, hogy abban a másfél évtizedben épültek fel vagy újultak meg a kórházak és nagyobb egészségházak Kamenicán, Újvidéken, Zomborban, Szabadkán, Nagybecskereken, Versecen, Zentán és másutt valamint megépült a magyarkanizsai gyógyfürdő. Ezenkívül egy sor új egyetem létesült, az újvidéki pedig jelentős mértékben kibővült. Több száz iskola és óvoda épült valamint megépült a Szerb Nemzeti Színház és a zombori színház épülete is. - A közbiztonság magas szintjét semmi mással nem lehet jobban bizonyítani, minthogy abban az időben nem volt felderítetlen gyilkossági ügy mondja Todor Gajinov. Elmondása szerint minden vajdasági körzet rendelkezett saját rendőrrel, akit a polgárok ismertek és ő is ismerte a polgárokat, senki sem akart problémát okozni saját szomszédjának. Egyre több vajdasági zászló leng ÚJVIDÉK - A Tartományi Képviselőház 2004 február 27-én határozatot hozott a Vajdasági Autonóm Tartomány zászlajáról. A tavalyi évfordulóval ellentétben, amikor a Vajdasági Szociáldemokrata Liga nyilvánosan figyelmeztetett, hogy a helyi önkormányzatoknak mindössze fele fogadta el a határozatot és tűzte ki a tartomány zászlaját, idén sokkal jobb a helyzet ezt illetően, értékelte a Szabad Vajdaságnak Maja Sedlarević, a főbizottság végrehajtó bizottságának elnöke. - Még ha a tavalyi akciónk sikerrel is járt, továbbra is figyelmeztetni és emlékeztetni fogjuk mindazokat, akik nem tettek eleget a kötelességüknek, akik még mindig visszautasítják a Vajdaság AT zászlajának kitűzését. A hivatalos tartományi szervek döntéseit tiszteletben kell tartani, annak ellenére, hogy magánemberként mit gondolunk azokról a döntésekről - hangsúlyozta Sedlarevićev. Eredményes nyomásgyakorlás Emlékeztetőül: a VSZL egy évvel ezelőtt átfogó kampányba fogott a tartomány minden egyes csücskében annak érdekében, hogy a tartományi parlament határozatát betartsák és, hogy Vajdaság zászlaja a szerb alkotmánnyal összhangban ki legyen tűzve a helyi önkormányzatok épületein, a helyi közösségekben, és más intézményekben, melynek alapítói a helyi önkormányzatok. Mivel egyes önkormányzatok azzal érveltek, hogy nem rendelkeznek ilyen zászlóval, a ligások zászlókat ajándékoztak nekik. Zichyfalván valamint Antalfalván részt is vettek azok kitűzésén a helyi vezetéssel együtt. A nyomásgyakorlás eredményesnek bizonyult, hiszen abból a 22 önkormányzatból, amelynek akkor nem volt zászlója pár nap alatt 12 kitűzte azt. Az év folyamán a vajdasági zászló még három újabb községben lobog, így mára már csak kilenc vajdasági önkormányzat nem tűzte ki a tartomány zászlaját. A jogállam gyengesége Azt, hogy vannak olyan helyi önkormányzatok, amelyek semmibe veszik a képviselőház döntését Radivoj Stepanov teoretikus még tavaly úgy értékelte, hogy az országban nem léteznek jogi intézmények, a jogrendszer nem működik. - Érthetetlen, hogy attól függően, éppen melyik politikai struktúra van hatalmon a helyi önkormányzatban úgy viszonyulhatnak az alkotmányos és törvényi rendelkezésre, hogy ha akarják kitűzik, ha nem akarják nem tűzik ki a zászlót - hangsúlyozta Stepanov a Danas napilapnak ben a tartományi zászló népszerűsítésére beindították a honlapot, ahol a fényképgaléria mellett megtalálható a zászló elfogadásának története valamint annak jogi, törvényi és alkotmányos szabályozása. A honlapnak van egy külön része, ahol azokat a fotókat és videóanyagot lehet megtalálni, amelyeket a polgárok küldenek a honlapra a vajdasági zászlóval kapcsolatban. Hol nincs zászló A zastavavojvodine.com honlapján szereplő adatok szerint a tartományi zászló kilenc helyi önkormányzatban nincs kitűzve: Alibunáron, Pecsincén, Temerinben, Palánkán, Apantinban, Szabadkán, Magyarcsernyén, Szécsányban és Titelen.

8 8 SZABAD Az angolt használják a környezetnyelv helyett FÓKUSZBAN Hogyan lett június 4-e, a nemzeti összetartozás napja a vajdasági magyarság emléknapja is? Ki diktál a nemzeti tanácsnak? Írja: Vass Tibor, a Magyar Nemzeti Tanács tagja, a Magyar Liga elnöke Lehet, hogy egyesek számára fel sem tűnt mert szinte kommentár nélkül született meg egy határozat a Magyar Nemzeti Tanács júniusi ülésén, amely a vajdasági magyarság számára igen fontos, hiszen az ünnepeinkről szól. A MNT e határozata értelmében június 4-e a nemzeti összetartozás napjává lett nyilvánítva. Egybeesés? széken is, mint a Magyar Liga képviselője. Elmondtam, hogy minket nem kell összetartozásra tanítani, mert mi, vajdasági magyarok tudunk így érezni és cselekedni is, immár több évtizede. Meg tudtuk vigyázni hitünket, nyelvünket, nemzeti öntudatunkat, tudtuk hogy összetartozunk. Ezt tudtuk akkor is, amikor igen nehéz éveket éltünk, háborús éveket, amikor nem tudtuk mit hoz a jövő. Akkor még ezek az aggódó politikusaink nem hallatták hangjukat. Mások pedig egyesek kiképzésen voltak valahol a nagyvilágban, távol a mi szenvedéseinktől. Vajon akkor nem jutott eszükbe az összetartozás napja? Nem érezték akkor SZABADKA - Amikor a szabadkai városi vezetőség újra kérelmezte az oktatásügyi minisztériumnál, hogy a magyar nyelvet az iskolákban kötelező, és ne fakultatív tantárgyként tanítsák, ahogy eddig, akkor ezt a követelésüket azzal támasztották alá, hogy a különböző nemzetiségű fiatalok egymás között angol nyelven kommunikálnak nem pedig környezetnyelven, ahogyan az normális lenne. A kérelmet három éve adták át, válasz azóta sem érkezett. Még nagyobb gond Az év elején újra kezdeményezték, de a közvélemény reakciója megoszlik: van, aki teljesen elítéli, míg van, aki üdvözli. Azok, akik ellenzik, hogy a magyar nyelv kötelező tantárgy legyen hangsúlyozzák: Szerbiában élnek és nem ők kötelesek magyarul megtanulni, hanem a magyarok szerbül. Mások viszont azt mondják, az ember minél több nyelvet tud annál gazdagabb. - A vita, amely e kérdés kapcsán kerekedett egy mélyebb problémára mutat rá: arra, hogy az értékrendszerünk alapjaiban változott meg. Ha normális társadalomban élnénk, akkor ez nem jelentene problémát, még kevésbé váltana ki ellenszegülést - véli Murényi Tibor, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga szabadkai városi bizottságának alelnöke. Önkéntes gettósodás Murényi hangsúlyozza, előnyként kellene tekinteni annak a nyelnek a tanulási lehetőségére, melyet a környezet is használ nem pedig hátrányként és nem kellene ezzel mélyíteni az emberek közötti szakadékot. - Valamikor a környezetnyelv elsajátítása, legyen az a magyar vagy a szerb nyelv, spontán történt. A gyermekek játék közben sajátították el, a barát mellett az iskolapadban vagy később a katonaságban. Ez ma már nem így van. A magyarok a szerb nyelvet kötelező tantárgyként tanulják, de nehezen kommunikálnak szerb nyelven, mert mesterséges környezetben tanulják azt, és nem használják a mindennapi életben. Attól félek, hogy a magyar nyelv kötelező tantárgyként való bevezetése sem adna jobb eredményeket - mondja Murényi. A kommunikációs probléma csak az egyik megnyilvánulási formája az etnikumok közötti óriási távolságnak, amely Szabadkán létezik a különböző nemzeti közösségek között. Ahogy fogalmaz, az emberek az önkéntes gettósodást választották, mert nem beszélik egymás nyelvét. Kutatások eredményei is alátámasztják, hogy a különböző nemzetiséghez tartozó fiatalok közötti kommunikáció hiánya az egyik alapvető oka a későbbi nemzeti türelmetlenségeknek és a nemzeti alapon történő összetűzéseknek, valamint, hogy a környezeti nyelv elsajátítása az egyik lehetséges megoldása ennek a problémának. A VSZL fiataljai megemlékeztek az anyanyelv napjáról A VSZL fiatal tagjai Vajdaság-szerte, így Szabadkán és Újvidéken is, február 21-én megünnepelték az anyanyelv nemzetközi napját, felhívva a figyelmet arra, hogy a törvény által szavatolt hivatalos nyelvhasználatot tiszteletben kell tartani, valamint, hogy ez igen fontos a vajdasági nemzeti közösségek identitásának megőrzésében. Ha csak úgy tekintenénk erre az ügyre, hogy ünnepelni jó és szép, akkor nem is tennék semmi megjegyzést. Viszont az ügy sokkal összetettebb, szerintem egy politikai állásfoglalás megnyilvánulása, különösen ha megvizsgáljuk az előzményeket és azt a politikát, amit az MNT folytat. Emlékeztetőül, június 4-e a trianoni békeszerződésre és egy korszakfordulóra emlékeztet, ami történelmi szempontból jelentős a magyar nemzet számára. De hogyan lehet ezt a dátumot politikai célokra felhasználni? A magyar Országgyűlés ezt a napot a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította, amit legitimnek tartok. A tisztelt MNT tagok is bizonyítani akartak és ügyesen ugyanezt tették. Már az ülésen, mint egyetlen felszólaló, megkérdeztem, vajon ezt önállóan teszik vagy valaki sugallatára? Ha valamely MNT tag ötlete, akkor valóban ügyesen szerettek volna a kedvükbe járni a pénzforrásokat nyújtóknak. Nekem inkább a sugallat ötlete jut eszembe, és a vajdasági magyar nemzeti közösség helyzetét jól ismerők is egyet értenek velem, hogy van, aki nagyon is odafigyel az MNT munkájára és sugallja, hogy a magyar kisebbség politika merre is fejlődjön. Mi tudjuk mi az összetartozás Mindezeket elmondtam a szó- a velünk való összetartozás fontosságát és jelentőségét mikor a legnehezebb volt és minden segítségre szükségünk lett volna? Hivatásos magyarok A legtöbb kis politikusunk, akik mára már nagyra nőtt és nagy politikus vált belőlük, abban az időben még Milošević pártjában védték a magyar érdekeket. Ma már nemzetvédőké fejlődtek, előadásokat tartanak a kisebbségvédelemről, és ezt ügyesen meg is fizettetik. Hisz a magyarságunkból tőkét is lehet kovácsolni. Ezeket az egyik politikusunk hivatásos magyaroknak nevezte. Más nemzeti közösségben is van ilyen példa, de én most, mint a nemzeti tanács tagja a saját közösségemen belül maradok. Azon a közösségen belül, amelyet mindez érint és, amelynek tagjai ezt a napot már idén júniusban ünnepelni fogják.

9 Dobradón, Ürög község két, többségében magyarlakta falujának egyikében jártak a Szabad Vajdaság újságírói Egy év alatt csak egy kislány született SZABAD 9 DOBRADÓ A lassú kihalás és az elszegényedés nem kerülte meg a hajdanán gazdag magyar többségű tarcali falvakat sem. Az ürögi községben két ilyen falu is van Dobradó és Satrinca. A Szabad Vajdaság újságírói nemrég Dobradóba látogattak, ahol a legutóbbi népszámláláskor 107 személyt írtak össze. Első látásra a falu sokkal nagyobbnak tűnik, mint amekkora a valóságban, mert a házak mind egy sorban helyezkednek el, előttük kert húzódik az útig. Ebben a faluban nehéz az élet, mert nincsen munka és a fiatalok mind elhagyják a helységet. Viszont a többi faluhoz képest legalább van boltjuk, ami igaz, csak délelőtt dolgozik. Sivár utcák Ilkić: Kevés a befektetés a földművelésbe és a turizmusba Az utcák kihaltak. Az alatt a húsz perc alatt, míg a fő utcán battyogtunk csak egyetlen emberrel találkoztunk, aki a lovával a szántóföldre sietett. Beszélgetőtársra csak akkor találtunk, mikor bekopogtunk Répás Iván házába, aki hajlandó volt pár dolgot elmondani a falujáról. Először azt magyarázta el, hogy miért viseli az Iván nevet magyar létére. - Titó idejében a János nevet Ivánra fordították és ez így maradt a mai napig is. Így lett az Istvánból Stevan magyarázza. Iván 55 éves, Vladislav Ilkić, a VSZL ürögi községi bizottságának elnöke lapunknak elmondta, hogy a fiataloknak a falvakból való távozásának egyik alapvető oka az állam alacsony befektetése a mezőgazdaságba és a turizmusba. - A liga az elkövetkezendő időszakban követelni fogja a falusi turizmust szabályozó törvény meghozatalát, majd azt követően az ürögi utak rendbetételét. Az utak megépítésével a tarcali falvak közelebb kerülnének a városokhoz, nem kellene elköltözni a helybelieknek, amely alapja lehetne a fölművelés és a turizmus további fejlődésének mondja Ilkić, aki az ürögi községi képviselő-testület elnöke is. A következő lépés a turizmus fejlesztése lesz. a feleségével fiával és az unokáival él egy háztartásban. Mióta tönkrement az ürögi szövetkezet kizárólag mezőgazdasággal foglalkozik és fél munkaévem van, ami semmire sem elegendő. Földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkozok. Sok munka ez, és a fizetség kevés, de valahogy éldegélünk mondja és hozzáteszi, hogy kevesen vannak azok a fiatalok, akik megszolgálják a nyugdíjat, hiszen senkinek sincs állandó munkahelye. Dobradóra azt mondják, hogy nagy bajban van, hiszen praktikusan a világ végén tatálható. - Igen nehéz most az élet. Munka nincs sehol, csak a föld marad. Minden fiatal Rumára vagy Újvidékre költözik, Dobradó 15 év múlva ki fog halni figyelmeztet. Elmondása szerint a falubéli fiatalok, ellentétben az észak-bácskai velük egykorúakkal nem Magyarországon keresik a jobb megélhetés lehetőségét. Hozzáteszi, jó a viszonyuk a környező falvakkal, még ha azok szinte teljesen szerb lakta falvak. - Mi mind jól élünk egymás mellett és együttműködünk, itt senki sem azt nézi, hogy ki milyen nemzetiségű, hanem, hogy ki milyen ember mondja Iván. Mindenki úgy találja fel magát, ahogy tudja Kicsivel később Buzás Ivánra akadtunk, aki beinvitált a házába. Beszélgetésünk elején arra panaszkodott, hogy a múlt évben 6 személy hunyt el és csak egy kislány született. - A fiatalok elmennek innen, mert nincs munkalehetőség. Elég sok nőtlen férfi van a faluban, kevés a lány. Régen a négy gyermeket is vállaltak, ma erre már nincs példa mondja Iván bácsi, aki már nyugdíjas, de még mindig foglalkozik a földműveléssel is. Más családokkal ellentétben vele él két fia és azok családjai. - Ők sem tudnak sehol elhelyezkedni ezért napszámosként dolgoznak. Nincs más választásuk, dolgozni muszáj mondja Iván bácsi. Elmondása szerint a falubéli fiatalok nem járnak szórakozni, otthon ülnek, csak nagy ritkán mennek át Satrincára. - Ezek a mostani fiatalok még lehet, hogy el is járnak időről-időre, de a kicsivel idősebbek otthon maradnak. Azt mondja, hogy az utóbbi időben a fiatalok is ritkábban mennek el a faluból, mert nincs hova menniük.

10 10 SZABAD Interjú Dalibor Šandorral, a temerini VSZL alelnökével Igyekszünk konkrét dolgokat tenni a temeriniekért Arra a kérdésre, hogy mi áll a temerini incidensek hátterében és hogy beszélhetünk-e incidensekről Dalibor Šandor, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga temerini szervezetének alelnöke a com internetes portálnak adott interjúban azt válaszolta, hogy ő ezt nem tudja, ezt az illetékeseknek kell megállapítaniuk. Elmondta, hogy minden egyes incidens hátterét ki kell vizsgálni és közzé tenni, hogy azokat alkoholos állapotban követtéke el, lányok miatt verekedtek-e össze a fiatalok vagy nemzetek közötti türelmetlenségre kell gyanakodni. - Biztos vagyok benne, hogy sokkal tapintatosabbnak kellene lennünk, és megkérném a médiumokat, hogy körültekintőbbek legyenek, hiszen nem lehet minden összetűzésben az elkövető és az áldozat szerepét az alapján leosztani, hogy ki magyar és ki szerb nemzetiségű. Másfelől, Temerinben már szokássá vált, hogy a választások előtti időszakban úgynevezett nemzetek közötti incidensek történnek. Nem tudom, hogy ők állnak-e a történtek hátterében, de az bizonyos, hogy vannak olyan pártok, amelyek ezekből az incidensekből politikai tőkét kovácsolnak. Ezért nőtt meg a liga Egyesek a magyar szeparatizmust ítélik el, mások a nagyszerb hisztériát. A liga mit ítél el? A Vajdasági Szociáldemokrata Liga elítéli a fasizmus és a sovinizmus minden formáját valamint az erőszakot, amely követi azt. Elítéljük az országunk alkotmányával szavatolt emberi jogok mindenféle veszélyeztetését. Mi arra törekszünk, hogy konkrét dolgokat tegyünk a temerini polgárok érdekében. Hogy választ kapjunk arra, mikor kapják meg végre azt, amit kifizettek és ne engedjük meg, hogy újra megfizettessék velük. Hogy kiássuk az idős, egyedül élő néni háza előtt az árkot, hogy rámutassunk arra, hogyan szegi meg a hatalom a törvényeket és így tovább. Többek között mi nevén nevezzük a dolgokat és mindenféle extrém megnyilvánulás ellen felvesszük a harcot. Ezért nőtt többszörösére a liga tagsága Temerinben és tagjaink között vannak szerbek, magyarok és más nemzetiségű polgárok is. Azok, akik eddig is, és ezek után is büszkék a saját multikulturális és többnemzetiségű Temerinjükre és akik azt szeretnék ha működne, épülne és fejlődne községük. Mi lenne ha megszűnnének az incidensek? Ezek az incidensek vajon nem a község nem megfelelő ütemű fejlődéséről akarják elterelni a figyelmet? - Tény, hogy a választásokat követően három évig nem történik itt semmi, aztán újra ismétlődik a már ismert forgatókönyv. Biztos, hogy a felforrósodott hangulat miatt néhányan a nemzeti érdekeik védelmezőjénél keresnek oltalmat. Képzeljék csak el milyenek lennének a temerini választások incidensek nélkül. Amikor az előbb azokról beszéltünk, akik elítélik a magyar szeparatizmust valamint azokról, akik elítélik a nagyszerb hisztériát, feltűnt, hogy mindként párt hatalmon van Temerinben? A Magyar Koalíció is és az SZDP és még sokan mások, a SZRP viszont ellenzékben. Ilyen ellenzék tartja a helyi közösségeket, a hatalom pedig nem hajlandó kiírni azokban a választásokat. Na, most képzeljék el, hogy mi lenne ha elmaradnának az incidensek? És hogy a polgárok a választások előtt például olyan kérdéseket tennének fel, amiket normális esetben szokás: mit tettek eddig, mit építettek, hány új befektetés, út, munkahely létesült? Mi történik a helyi járulékból befolyt pénzzel? Az emberek jók vagy rosszak téma Sokan úgy vélik, hogy a Temerinben történő eseményekről olyan emberek alakítják a képet, akik még a térképen sem tudják megmutatni, hol helyezkedik el a község? Mi az embereket jókra és roszszakra osztjuk, nem pedig a nemzeti hovatartozás alapján különböztetjük meg őket. Amit bizonyosan állíthatok az, hogy annak ellenére, hogy a liga a községben fiatal pártnak számít és parlamenten kívüli ellenzékként működik, mi minden egyes lakos életszínvonalán akarunk javítani. Emlékeztetőül: petíciót indítottunk és terjesztettünk be azért, hogy ne kelljen 600-tól 800 eurónyi díjat fizetni a nem létező szennyvízcsatornára való rákapcsolásért, amit több mint 2200 temerini polgár támogatott. Bűnvádi feljelentést tettünk az újvidéki ügyészségen mert az elmúlt öt évben a helyi járulékból 1,5 millió dinárt nem rendeltetésszerűen használták fel. Hat személy ellen tettünk név szerinti feljelentést, most az illetékesen a sor hogy megállapítsák a büntetőjogi felelősség fokát... A liga temerini községi bizottsága, amelynek alelnöke vagyok, felvállalta, hogy a helyi politikával, a helyi lakosok érdekeivel és minden temerini érdekének védelmével foglalkozik. A VSZL Temerin községi bizottságának elnöke, Robert Karan Felkutatni és megbüntetni mindazokat, akik megpróbálták Így számos kételyt el lehetne oszlatni mégpedig, hogy azok az incidensek, amelyek néhány hónapja felkorbácsolták a kedélyeket vajon, és ha igen, milyen mértékben voltak a félelemből táplálkozó pártok régi, már kipróbált választási kampányfogásai... TEMERIN - Temerin az elmúlt fél évben szokatlanul sokszor került a közvélemény figyelmének középpontjába mint az a hely, ahol sorozatosan, a média megfogalmazása szerint nemzetek közötti, incidensek történnek szerbek és magyarok között. Ennek ellenére a lapunk által Temerin utcáin végzett felmérésben részt vevők egyöntetű véleménye, hogy nem kell kizárni annak lehetőségét sem, hogy a politikai szervezetek már tapasztalt választások előtti játszadozásairól van szó. Felnagyított és elpolitizált - A fiatalok mindig is verekedtek és verekedni is fognak. Ezt azok politizálták el, akik másképp nem tudnak funkcionálni. Amikor valami hasonló történik, akkor A barátság receptje - Amikor fiatal voltam, a szerb barátaimtól az ő nyelvüket tanultam, nekik pedig az én anyanyelvemet, a magyart tanítottam, hogy könnyebben tudjunk kommunikálni. Minden gyerekkori barátommal még ma is tudok magyarul beszélni mondja Csernicsek Ferenc, hangsúlyozva, hogy a nyelvtanulás segíti a nemzetek közötti kommunikációt. egyfelől Šešelj radikálisai és a hozzá hasonlók, másfelől pedig Csorba Béla és a pártbarátai nemzeti indíttatású incidensnek kiáltják ki, amivel az emberek között felesleges feszültséget keltenek, a közvéleményben pedig lincshangulatot mondja a született temerini Kocsicska Csaba. Balázs Gizella is egyetért vele. - Szerintem minden ilyen esetet felfújnak. Ezt annak tudatában is kijelenthetem, hogy ismerem a verekedésekben részt vevőket. Különben meg, én nem szerbekre és magyarokra osztom az embereket, hanem jókra és rosszakra! üzeni ez a temerini asszony. - Szinte hihetetlen, hogy a községünkben mennyire elpolitizálták a szerbek és a magyarok közti viszonyt mondja a temerini Csernicsek Ferenc. Semmi sem történik véletlenül - A háborúk után, a kilencvenes évek-