A parazitás bántalmak nomenklatúrájáról

Átírás

1 A parazitás bántalmak nomenklatúrájáról (Válasz dr. MAKARA Gy. megjegyzéseire, az -osis végződésről) ldr. KOTLÁN Sándor Napjainkban örvendetes esemény, ha a hazai könyvpiacon parazitológia! tárgyú munka lát napvilágot. Jele ez annak, hogy a parazi tológia, mint aránylag uj tudományág, hazánkban is tért hódit. Jelentőségét ezúttal az a körülmény növeli, hogy szerzője emberorvos, k i már több évtized óta szóban és Írásban speciális f i gyelmet szentel a hazai humán parazitológiának. Nem kivánom ezt a munkát* e helyen ismertetni, sem néhány az orvosi (s.str.) paraztiológia kereteit talán túllépő, nyilvánvalóan helytelen adatát kritika tárgyává tenni. Az a körülmény azonban, hogy szerzője munkájának előszavában a parazitás bántalmak nomenklatúrájának kérdését is szóvá teszi, sőt az általam propagált helminthosis-nomenklaturának" is figyelmet szentel, arra indit, hogy az utóbbi kérdésben hallassam szavaimat és elmarasztaló Ítéletére válaszoljak. Annyival inkább kell ezt tennem, mert tisztában vagyok azzal is, hogy sine ira et studio tett megnyilatkozásommal tulajdonképpen vitába szállok valakivel, aki nomenklatúrái véleményét nem az ehhez kétségtelenül szükséges előtanulmány alapján alkotta meg. Arra kell következtetnem, hogy ezt a véleményét jóval inkább gondolkodás nélkül átvette és elsajátította a humán-parazitológiai Parazitás bélbetegségek. Irta dr. MAKARA György. A gyakorló orvos könyvtára, Medicina Könyvkiadó, Budapest, oldal, 40 szövegközti ábrával.

2 műveltben, cikkekben olvasottakból; már pedig közismert,hogy ezekben alig lehetett módjában a helyes utat meglátni. Valamely nomenklatúráról véleményt nyilvánítani kényes dolog. Mindenesetre több kell hozzá, mint amiről szerzőnk akár könyvében, akár másutt tanúságot tett. Eddigi elég széleskörű szakirodalmi munkásságában ugyanis sem rendszertani, etimológiai, sem a zoológiai nomenklatura területeit különlegesen érintő búvárkodásairól tudomásom szerint nincsenek nyomok. Nem tartozik ugyan szorosan mondanivalóimhoz, mégis szóvá kell tennem azt, hogy a szerző, könyvének A paraziták epidemiológiája" cimü fejezetében, valamely parazitának az emberre vonatkoztatott szoros fajlagosságát,illetve a vele való fertőzöttséget a n t h- r o p o s i s (sic!) néven nevezi. Minthogy ez a kifejezés legalább öt helyen fordul elő ebben a formában, sőt a tárgymutatóban is szerepel, nem tarthatom sajtóhibának. Viszont ez esetben mi az etimológiája? Ismeretesek ugyan az anthroponosis, zoonosis k i fejezések, sőt ujabban különbséget teszünk zooanthroponosis és anthropozoonosis közt is, de mindezekben a megjelölésekben szerepelnie kell valamely formában a görög voaén igének, illetve a belőle képzett főnévnek.ellenkező esetben a tájékozatlan olvasó esetleg arra gondolhat, hogy az anthroposis szónak -*osis végződése valamiféle betegséget jelent. Pedig közismert, hogy erről szó sincs. Végül, ugy látszik, hogy mégis csak sajtóhibának kell azt tekintenünk. Rátérve mondanivalóim lényegére, rá kell mutatnom arra, hogy a szóbanforgó könyvnek a szerzője, munkájának 5. oldalán, az állati élősködők okozta betegségek nomenklatúrájáról azt mondja: A megbetegedésekre egységesen a KOTLÁN S. által ajánlott -osis végződést aligha lehet meghonosítani a humán pathologiában, de etimológiallag is kifogás alá esik, általános elfogadásra sem talált, ezért az entamoebiasis, enterobiasis stb. elfogadott elnevezéseket változatlanul használtam. I t t sem könnyű a helyes ut (?) pl. a trichinosis elfogadott elnevezés, amelyet azonban a féreg nevének változása után fel kell cserélni."» Ahány kifogás - kivéve talán az utolsót - annyi a könnyű megcáfolásuk. Ami az első kifogást i l l e t i, kérdezem, miért nem tudnának

3 a humán pathologiában meghonosodni az -osis végződésű helminthosis-elnevezések, amikor éppen i t t könnyű volna az egységes nomenklatura használata. A humán pathologiában ugyanib aránylag kevés genus-névvel lévén dolgunk, nem okozna különleges nehézséget az -osis végződéssel a legtöbb humán helminthosis, sőt általában parasitosis nevet, bizonyos engedmények árán, a görög conjugatio figyelembevételével meghatározni. A hangsúly bizonyos engedmények árán" van. Az első engedmény az, hogy olykor kénytelenek vagyunk eltekinteni attól a fiológiai szabálytól, mely szerint az -osis rag tulajdonképen csak görög eredetű nevekkel kapcsolatban lenne alkalmazható. Latin eredetüekkel már kevésbé, minthogy ez esetben elkerülhetetlenül a hibrid szóképzés hibájába esünk. Le, ha manapság már senki sem lát kivetni valót a tuberculosis" névben, holott erről már több,mint 120 esztendővel ezelőtt, ban, KRAUS L.A. doctor phil. et med. az ő Kritisch-etymologisches medizinisches Lexikon" c. müvében ugy nyilatkozik, hogy ein Übel gebildetes Wort aus dem lateinischen t u b e r c u l u m mit der griech. Endung -osis, das man jedoch kaum wird entbehren können." Nos a parazitológiában a genus-nevek számlálatlan százai sem nem görög származásúak, sem pedig latinok, hanem bőven van más, részben különféle nyelvű és nemzetiségű tulajdonnevekből (Lambl - Lamblia, Giar - Giardia, Brumpt - Brumptia stb.) készült genus-névből, részben un. barbarisztikus genus-névből alkotandó helminthosis (parasitosis) -név, azért kénytelenek vagyunk eltekinteni attól, hogy belőlük minden esetben a görög conjugatio szabályai szerint helyes betegség (fertőzöttség) - jelző főneveket alkossunk. Pedig jogosnak látszik az a kívánság, hogy tudományunk haladásával párhuzamosan parazitológia! nomenklatúránk területén is a racionális egyöntetűség alakuljon ki. Ugyancsak az egyöntetűséget szolgálná egy további engedmény. Mindenki tudja, hogy a görög nyelvnek van egy szava, a helmin t h i a s i s, mellyel az emésztőcsőben lakó féregparazitákkal való fertőzöttséget jelöli meg s van néhány ma már alig használatos neve (ascariasis, acariasis, phtheiriasis), melyek bizonyos féreg-, atka-, rovarfertőzések megjelölésére szolgáltak. Összehasonlítva a parazitológia mai fejlettségét, ama 2000 év előtti igénnyel, mindenesetre nevetségesnek látszanék, ha ragaszkodni kívánnánk hozzájuk. De egyébként is számuk oly csekély, hogy ez

4 magában véve korántsem jogosít fel bennünket arra, bogy pusztán a látszólagos eufónia kedvéért az -iasis végződést általánosítsuk, illetve az esetben is használjuk, amikor nyilvánvalóan szembekerülünk az etimológiával. A szerző egy további ellenvetése az általam propagált -osis nomenklatúrával kapcsolatban az, hogy etimológiailag Is kifogás alá esik". Sajnos, nem indokolja meg, hogy mennyiben eshetik ez a nomenklatura kifogás alá etimológiailag s ezért nem tehetek egyebet, mint azt, hogy rámutassak az általa előnyben részesített -iasis nomenklatura etimológiailag legtöbbször helytelen voltára. Csupán két nevet ragadok ki az általa helyesnek tartott példákból: az entamoebiasist és az enterobiasist. Mindkettő tipikusan példázza azt, hogy a két név, melyek közül az egyik az Entamoeba histolyticaval vagy más Entamoeba-fajókkal, a másik az Enterobius vermiculariaszal való fertőzöttség megjelölésére szolgál a humán parazitológiában, nem a görög szellemben s nem is a görög eredetű szavak etimológiája figyelemmel tartásával készült. Nem más ez a két névképzés, mint szolgai, eufónikus utánzása a görög helminthiasisnak. De tegyük mindjárt hozzá, hogy etimológiailag helytelen kopirozása. Mert, miként ismeretes, az Entamoeba név a görög evro: = ban, ben, benne és az auetßm,= változni szavakból származtatható le. Ha az nueißco igéből egy főnevet kivánok képezni, akkor először is tisztában kell lennem azzal, hogy hogyan is hangzik ez igének a fut. aoristosa. Ez apeißwow lesz, az ebből alakitható főnév pedig auevßcooto. Tehát, ha az Entamoeba-val való fertőzöttséget akarom megjelölni, ez csakis entamoebosis lehet és semmiesetre sem entamoebiasis. Ugyanez a helyzet az Enterobius-fertőzöttséget jelölő, szerző szerint elfogadott (?) enterobiasis névvel is. Magának az élősködőnek neve az evrsow = bél és ßioc - élet görög szó latinositott alakjából származtatható le, de ha ugy tetszik gondolhatunk a görög igére is, mely esetben az etimológia ugy alakul, ho gy ßtoo él, éltet; fut. aoristosa ßiuxjo) t az ebből képzett főnév ßmm; = éles, élet lesz. Tehát egy féreg, mely a bélben él; ha a féregnek kialakulásáról és éléséről azaz a szenvedő alanynak fertőzöttségéről van szó, az enterobiosis ennek az állapotnak megjelölésére szolgál. Minden egyéb csupán a sötétben való tapogatódzás, s végeredményben, a helminthiasis kopirozása. S ha már etimológiáról van szó, melyet bírálóm szerint nem vettem figye-

5 lembe, meg kell említenem, bogy az enterobiasis névnek belyes etimológia alapján való származtatása a ßiau>, ßia oj igéből is elképzelhető lenne, mely esetben a fut. aoristos ugy hangzik, hogy ßumto s a belőle képzett főnév ßutai; lenne. Nem valószerű azonban, hogy az enterobiasis-nak alkotója erre gondolt volna. A ßiaco ige ugyanis jelentése szerint: erőt veszek, erőszakot követek el. Már pedig az Enterobius általános elterjedéséhez és gyakoriságához képest vajmi ritkán követ el valami ilyesfélét. Ami végül azt az ellenvetést illeti, mely szerint az -osis nomenklatura általános elfogadásra sem talált",készséggel megengedem, hogy napjainkban e téren sajnálatos diszharmónia uralkodik a felfogásokban éspedig nemcsak a humán és állatorvos-parazitológusok, hanem az utóbbiak egyik-másik csoportja közt is. legjobban szemléltetik ezt a nemzetközi orvosi és állatorvosi kongresszusok és más nemzeti vagy nemzetközi szervek erőfeszítései az egységes parazitológiai nomenklatura érdekében tett javaslataikkal. És nem kétséges, hogy ezen a téren még hosszú időre van szükség, amig ez az egyöntetűség az irodalomban és gyakorlatban egyaránt valóra válik. A nemzetközi állatorvoskongresszusok állandó bizottsága 1949-ben szerkesztett.egy 137 oldalnyi javaslat-tervezetet az állati betegségek tudományos nomenklatúrájának megteremtésére. Ebben a javaslatban a kiküldött, specialista szakemberekből álló bizottság figyelemmel volt arra, hogy az emberi, valamint állati betegségek nomenklatúrájával több szerv már ismételten is foglalkozott. Napjainkban három, nemzetközi használatra szánt munka is figyelmet szentel az állati paraziták okozta betegségek nomenklatúrájának, u.m. az 1948/49-ben a WHO által Genfben megjelentetett két kötetes, lényegében statisztikai irányzatú munka ( I ) ; a londoni Royal College of Physicians által kiadott The -Nomenclature of Disease" 1948-ban 7» kiadásban megjelent s azóta lo évenként revideált munka ( I I ).,* és az 1952-ben az American Medical Association (A.M.A.) által kiadott Standard Nomenclature of Diseases etc." cimü katalógus ( i l l ). E három munkának figyelembevételével s részben azoknak mintájára készült 1949-ben a fent emiitett állatorvoskongresszusi javaslat. Ez az utóbbi a szervi és fertőző betegségeken kivül az állati paraziták okozta bántalmak közül csupán a proto-

6 zoonoa eredetüeket foglalja magában. A javaslat amennyire terjengős, annyira távol van attól, hogy parazitológiai nomenklatúráját korszerűnek mondhatnók. Azonban van e javaslatnak 2 függeléke is, mely részben a férgek és Ízeltlábú élősködők okozta bántalmak, részben pedig a házi és haszonállatok fertőző betegségeinek valóban korszerű nomenklatúráját tartalmazza s megfelelő számú példa felsorolásával a gyakorlat igényeinek is kivan útmutatással szolgálni. Ezek a javaslatok általánosságban az -osis végződésű nevek használata mellett szállanak sikra, sőt az egyik, hivatkozva a múltban gyakran használt -iasis végződésre, oda nyilatkozik, hogy the Committee considers that, for the sake of uniformity, this ending should be dropped". Remélem, hogy a fentiekben sikerült igazolnom azt, hogy az -osis végződésű nomenklatura etimológiai tekintetben nem eshetik kifogás alá. Azt, hogy irodalmunkban s a humán pathologiában el fog-e terjedni, egyelőre kevésbé remélem éves tapasztalatom e tekintetben szkeptikus, mert a szerzők javarésze nem szerezvén tanulmányai során megfelelő ismereteket, kénytelen az irodalomban használt nomenklatúrát kopirozni. Ez pedig, főleg a humán parazitológia vonalán ugyanaz, amit a szerző is váltig helyesnek és elfogadottnak itél. Ö s s z e f o g l a l á s MAKARA Gy. dr. Parazitás bélbetegségek" c. könyvének nomenklatura! vonatkozású megjegyzéseire válaszolva a szerző k i f e j t i - nem először - azt a határozott véleményét, hogy a parazitológiai nomenklatura területén is szükség van egyöntetűség érvényesítésére. Megengedhetetlen az a következetlenség, amely különösen a parazitáit állapot kifejezésére szolgáló terminusok használatában v i lágszerte tapasztalható. A szerző szerint a parazitás fertőzöttség, i l l. bántalmak megnevezésére egyedül a parazita genus-nevének tövéből - o s i s végződéssel képzett szó használata helyes, ezzel szemben az -i a s i 9 és egyéb végződésű alakok etimológiai szempontból legtöbbször kifogásolhatók.

7 KOTLÁN S. : On the Nomenclature of Parasitic Diseases (Reply to Dr. MAKARA'ß Remarks Concerning the Suffix -osis) Replying to remarks on nomenclature made by Dr. Gy. MAKARA in his book Parasitic Intestinal Diseases", the author propounds, not for the first time, that strict uniformity is necessary in the field of parasitological nomenclature. The world-wide inconsistency, encountered especially in the use of terms expressing a state of parasitism,is quite inadmissible.according to the author, the sole correct usage for the designation of parasitic infecitons or diseases is a term constructed with the suffix - o s i s from the generic name of the parasite, whereas forms ending in - i a s i s o r o t h e r suffixes are usually objectionable etymologically. I r o d a l o m KOTLÍN, A.: Helminthologie, (p ) Akad.Kiadó, Budapest,1960. KOTLÁN, A.: Neue Bestrebungen auf dem Gebiet der Parasitologie. Die Nomenklatur der Helminthosen. Helminthologia,3_» Report of the Committee for the compilation of the l i s t of animal diseases. Nomenclature of helminthic diseases. London, SKRJABIN, K.I.: Le problème de la deshelminthisation des animaux. XII.Congr.internat.med.vet. N.Y., I. I I I.