MEZŐTÚR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

Átírás

1 Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K MEZŐTÚR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

2 BELÜGYMINISZTÉRIUM MEZŐTÚR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA Megalapozó munkarész augusztus Készítette: TRENECON COWI Tanácsadó és Tervező Kft. (konzorciumvezető) MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda Kft. (konzorcium tagja)

3 Stratégiájának megalapozó vizsgálata 3 KÖZREMŰKÖDŐ SZAKÉRTŐK: Projektvezető Róka László Régiós koordinátor Róka László Megyei koordinátor Dr. Földi Zsuzsa Felelős tervező Kézy Béla Településtervező Településtervezési zöldfelületi és tájrendezési szakági szakértő Településtervezési szakági szakértő Műemlékvédelmi szakértő Energiaközmű közlekedési Társadalompolitikai szakértő Gazdaságfejlesztési szakértő Csongrádiné Falk Judit TT/ Krajnyák Nóra TK Pogonyi Ádám Kelló Balázs Nagy Tibor É Dima András Markó András Deme Lóránt Antiszegregációs szakértő Adorján Emese Partnerségi szakértő Kézy Béla Környezetvédelmi szakértő Ádány Mihály TOVÁBBI KÖZREMŰKÖDÖK: Mezőtúr Város Önkormányzata

4 Stratégiájának megalapozó vizsgálata 4 Tartalomjegyzék 1 HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK ÉS TÉRSÉGI KAPCSOLATOK, A VÁROS HELYE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN A település térségi szerepe A település vonzáskörzetének és funkciónak bemutatása, elemzése TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKKAL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA Kapcsolódás az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióhoz (OFTK) Kapcsolódás a Jász-Nagykun-Szolnok Megye Területfejlesztési Koncepciójához és Programjához Egyéb térségi fejlesztési koncepciókhoz, programokhoz való kapcsolódás A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA Országos Területrendezési Terv (OTrT) Jász-Nagykun-Szolnok Megye Területrendezési Terve A SZOMSZÉDOS TELEPÜLÉSEK HATÁLYOS SZERKEZETI TERVEINEK- MEZŐTÚR TELEPÜLÉS FEJLESZTÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ MEGÁLLAPÍTÁSAI HATÁLYOS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK A hatályos településfejlesztési koncepció és Integrált Városfejlesztési Stratégia megállapításai Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVI ELŐZMÉNYEK Hatályban lévő településrendezési eszközök Hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemei A TELEPÜLÉS TÁRSADALMA A népesség főbb jellemzői Térbeli, társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok Települési identitást erősítő tényezők A TELEPÜLÉS HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA Humán közszolgáltatások Esélyegyenlőség biztosítása A TELEPÜLÉS GAZDASÁGA A település gazdasági súlya, szerepköre A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai, települést érintő fontosabb elképzelések A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat) AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA, A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS ESZKÖZ ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere Gazdaságfejlesztési tevékenység Foglalkoztatáspolitika Lakás és helyiséggazdálkodás Intézményfenntartás Energiagazdálkodás TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK TÁJI ÉS TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK VIZSGÁLATA Természeti adottságok Tájhasználat, tájszerkezet Védett, védendő táji és természeti értékek, területek Tájhasználati konfliktusok és problémák kezelése ZÖLDFELÜLETI RENDSZER VIZSGÁLATA A települési zöldfelületi rendszer elemei A zöldfelületi rendszer konfliktusai, problémái... 73

5 Stratégiájának megalapozó vizsgálata AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA A területfelhasználás vizsgálata Telekstruktúra vizsgálata Önkormányzati tulajdonkataszter Az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése Az építmények vizsgálata Az épített környezet értékei Az épített környezet konfliktusai, problémái KÖZLEKEDÉS Hálózatok és hálózati kapcsolatok Közúti közlekedés Parkolás Áruszállítás Közösségi közlekedés Kerékpáros közlekedés KÖZMŰVEK ÁLLAPOTA ÉS ENERGIAHATÉKONYSÁG Víziközművek Energia Elektronikus hírközlés TÉRSÉGI ÉS TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELEM Talaj Felszíni és felszín alatti vizek Levegőtisztaság és védelme Zaj, és rezgésterhelés Sugárzás védelem Hulladékkezelés Vizuális környezetterhelés Árvízvédelem Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák KATASZTRÓFAVÉDELEM Építésföldtani korlátok Vízrajzi veszélyeztetettség Egyéb katasztrófavédelmi tényezők ÁSVÁNYI NYERSANYAG LELŐHELY VÁROSI KLÍMA HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ A VIZSGÁLT TÉNYEZŐK ELEMZÉSE, EGYMÁSRA HATÁSUK ÖSSZEVETÉSE Társadalom Humán infrastruktúra és szolgáltatások Gazdaság Önkormányzati gazdálkodás, önkormányzati politikák Táji és természeti adottságok, zöldfelületek Épített környezet Közlekedés Közművek, energiahatékonyság MEZŐTÚR HELYZETÉNEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA HASONLÓ NAGYSÁGÚ ÉS/VAGY ADOTTSÁGÚ VÁROSOKKAL HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ HELYZETELEMZÉS EREDMÉNYEINEK ÉRTÉKELÉSE A folyamatok értékelése A város és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése - SWOT elemzés A településfejlesztés és rendezés kapcsolata, a fejlesztés területi korlátai és lehetőségei PROBLÉMATÉRKÉP / ÉRTÉKTÉRKÉP

6 Stratégiájának megalapozó vizsgálata ELTÉRŐ JELLEMZŐKKEL RENDELKEZŐ TELEPÜLÉSRÉSZEK A városrészek kijelölése, pontos lehatárolása, lehatárolás indoklása, a városrészek bemutatása Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása, helyzetelemzése Egyéb szempontból beavatkozást igénylő területek MELLÉKLETEK

7 Stratégiájának megalapozó vizsgálata 7 Táblázatjegyzék 1. táblázat: A Mezőtúri járás települései táblázat: A Mezőtúrra bejáró bölcsődések, óvodások és iskolások száma településenként legalább 10 fő (2011) táblázat: A Mezőtúrra bejáró foglalkoztatottak száma településenként legalább 10 fő (2011) táblázat Munkamegosztás Mezőtúr és a vonzáskörzetébe tartozó települések között táblázat: A megyei fejlesztési irányok és a település kapcsolata táblázat: Szomszédos települések szerkezeti terveinek települést érintő elhatározásainak vizsgálata Mezőtúron táblázat: Az IVS céljai táblázat: Mezőtúr népességének változása (2001, 2013) táblázat: Mezőtúr népmozgalmi adatai (2001, 2011) táblázat: A népesség korösszetétele táblázat: A 7 éves és idősebb népesség megoszlása a legmagasabb iskolai végzettség alapján (2001, 2011) táblázat: A népesség gazdasági aktivitása (2011) táblázat: A lakások minősége mint az életminőséget befolyásoló tényező (2001, 2011) táblázat: Civil szervezetek száma (2013) táblázat: A Helyi Esélyegyenlőségi Programban azonosított problémák és fejlesztési lehetőségek táblázat: A működő vállalkozások megoszlása létszám-kategóriánként táblázat: A működő vállalkozások száma fő gazdasági ágazatonként (2012) táblázat: A használt földterület művelési ágak szerint (2010) táblázat: A szolgáltatásban működő vállalkozások nemzetgazdasági áganként (2012) táblázat: Mezőtúr idegenforgalmi attrakciói táblázat: A legjelentősebb vállalkozások az iparűzési adó alapján (2014) táblázat: A vállalkozások jövőbeli lehetséges fejlesztési helyszínei táblázat: A költségvetés bevételi tételeinek alakulása (eft) táblázat: A költségvetés kiadási tételeinek alakulása (eft) táblázat: Az önkormányzati vagyon alakulása ( ) táblázat: A településfejlesztés szervezeti keretei táblázat: A közfoglalkoztatás fő adatai ( ) táblázat: A város között megvalósított energiahatékonysági fejlesztései táblázat: A település intézményi ellátottságának vizsgálata táblázat: A település alulhasznosított barnamezős területeinek bemutatása táblázat: Napi rendszerességgel közlekedők és mód szerinti megoszlásuk (fő/nap) táblázat: Zajterhelési határértékek táblázat: Összefoglalás a vizsgált tényezők kölcsönhatásairól táblázat: Összehasonlító demográfiai adatok táblázat: Összehasonlító munkaerő-piaci és jövedelmi adatok táblázat: Összehasonlító gazdasági adatok táblázat: Összehasonlító turisztikai adatok táblázat: Összehasonlító egészségügyi és szociális adatok táblázat: Összehasonlító oktatási és közművelődési adatok táblázat: Összehasonlító közüzemi adatok táblázat: Összehasonlító közlekedési, infokommunikációs és zöldfelületi adatok táblázat: Értékek és problémák táblázat: A Városközpontban található közszolgáltató szervezetek táblázat: A Városközpont városrész SWOT elemzése táblázat: A Lakóövezet 1. városrészben található közszolgáltató szervezetek

8 Stratégiájának megalapozó vizsgálata táblázat Lakóövezet 1. városrész SWOT elemzése táblázat: Lakóövezet 2. városrész SWOT elemzése táblázat: Az Ipari terület SWOT elemzése táblázat: A szegregátumokban élők szociális jellemzői a évi Népszámlálás alapján (%) táblázat: A külterületi szegregátumok legfontosabb szociális mutatói (%) táblázat: Mezőtúr segélyezési mutatóinak alakulása ( között) táblázat: A Mezőtúron megvalósult jelentősebb beruházások ( ) táblázat: Önkormányzati tulajdonú intézmények táblázat: Segélyezési adatok ( ) táblázat: A közoktatás intézményeinek integráltsága Mezőtúron 2012/2013-as tanév Ábrajegyzék 1. ábra: Mezőtúr népességszámának változása ábra: Mezőtúr népmozgalmi adata ábra: A népesség korösszetétele (2001, 2011) ábra: A munkaerő-piaci jellemzők változása 2000 és 2015 között (fő, minden év januárjában) ábra: A munkanélküliség szezonális alakulása Mezőtúron (2014) ábra: Személyi jövedelemadó (2013) ábra: Szociális ellátás adatai (2013) ábra: A hátrányos helyzetű gyermekek aránya az egyes oktatási-nevelési intézményekben (2013) ábra: A civil szervezetek önkormányzati támogatása ( ) ábra: Az oktatási intézményekbe járó gyermekek száma ( ) ábra: A vendégek és a vendégéjszakák száma ( ) ábra: A regisztrált és működő vállalkozások száma ( /2013) ábra: A lakásállomány változása ( ) ábra: A lakások megoszlása komfortfokozat és építési év szerint (2011) ábra: Mezőtúr város fejlődéstörténeti városrészei ábra: Az ingázók mód szerinti megoszlása ábra: A lakossági motorizáció alakulása Mezőtúron [szgk/ezer fő] ábra: Mezőtúr parkolóinak burkolat szerinti megoszlása ábra: A közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások számának változása a teljes lakásállományhoz viszonyítva ábra: A közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya a járási, a megyei és az országos átlaghoz viszonyítva ábra: A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakások számának változása a teljes lakásállományhoz viszonyítva ábra: A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakások aránya ábra: A kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások számának változása a teljes lakásállományhoz viszonyítva ábra: A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya ábra: A városi és a városrészi lakónépesség korösszetétel szerint ábra: A városi és a városrészi lakónépesség összehasonlítása korösszetétel szerint ábra: A városi és a városrészi lakónépesség összehasonlítása korösszetétel szerint ábra: A városi és a külterületi lakónépesség összehasonlítása korösszetétel szerint ábra: A szegregátumok lakónépességének korcsoportos megoszlása

9 Stratégiájának megalapozó vizsgálata 9 Térképjegyzék 1. térkép: Az Észak-alföldi régió kistérségei térkép: Helsinki folyosók és a TEN-T hálózat elemei Magyarországon térkép: A Mezőtúri járás térkép: Más településről bejárók aránya az általános és középiskolai tanulók között (%, ) térkép: Városhálózat térkép: Funkcionális térségek térkép: Az ország szerkezeti terve térkép: Részlet a Kárpát-térség hegy- és vízrajza térképből térkép: Település és környékének vízrajza térkép: Település és környékének térképe között térkép: Település és környékének tájhasználati térképe térkép: A település és környékének Natura2000-es területei térkép: Település és környékének természetvédelmi területei térkép: Mezőtúr környezetének országos jelentőségű főútjai térkép: Forgalomnagyságok [ejmű/nap] térkép: Mezőtúr városi közúthálózata térkép: Mezőtúr közigazgatási területén és a város környezetében regisztrált balesetek száma években térkép: Mezőtúr legfontosabb autóbusz és vasúti megállóhelyei térkép: A mezőtúri vízmű védőterületének felszíni vetülete térkép: Mezőtúr és környékének felszín alatti vízszint térképe térkép: A földrengések területi eloszlása Magyarországon térkép: Magyarország belvíz veszélyeztetettségi térképe térkép: Értéktérkép térkép: Problématérkép térkép: Felújításra szoruló buszöblök, buszmegállók térkép: Mezőtúr azonosított városrészei térkép: Mezőtúr városközpont elhelyezkedése a településen belül térkép: A Lakóövezet 1. városrész elhelyezkedése a településen belül térkép: A Lakóövezet 2. városrész elhelyezkedése a településen belül térkép: Ipari terület (külterület) elhelyezkedése a településen térkép: Mezőtúr szegregátumai a évi Népszámlálási adatok alapján térkép: Mezőtúr szegregátumai a évi Népszámlálási adatok alapján

10 Stratégiájának megalapozó vizsgálata 10 1 Helyzetfeltáró munkarész 1.1 Településhálózati összefüggések és térségi kapcsolatok, a város helye a településhálózatban A település térségi szerepe Mezőtúr az Észak-alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok megyében található teljes értékű kisváros. A régió stratégiai programja a települést a régión belül dinamikus és dinamizálható térségi központként jellemzi. Az alapvetően rurális jellegű térben elhelyezkedő kisváros fontos szerepet játszhat a régió térszervezésében, versenyképességének erősítésében. 1. térkép: Az Észak-alföldi régió kistérségei Forrás: A település az európai közlekedési folyosók közül a IV. helsinki vasúti folyosó (120-as vasút nyomvonala) mentén fekszik, amely a TEN-T, azaz a transzeurópai közlekedési hálózatoknak is része. Az érintett vasútvonal az Athén Szófia Budapest Bécs Prága Nürnberg/Drezda tengely, amely a TEN-T 22. számú kiemelt projektje is egyben, azaz a vonal fejlesztése, kiépítése európai szintű érdek és kiemelt figyelmet kap az EU közlekedésfejlesztési terveiben is.

11 Stratégiájának megalapozó vizsgálata térkép: Helsinki folyosók és a TEN-T hálózat elemei Magyarországon Megyei és térségi szerepkör Forrás: A vasútvonalnak köszönhető, hogy a város bekapcsolódása az európai vérkeringésbe könnyebb, mint sok más, belső periférián elhelyezkedő településnek, ugyanakkor lényegi funkciót nem jelent a városnak, hiszen pl. a nemzetközi irányú átrakodó funkció a vasútállomáson jelenleg alig mutatható ki. A város nemzetközi szerepköre csekély, az országhatároktól hazai viszonylatban messze fekszik, jelentősebb határon túli kapcsolatokkal nem rendelkezik. Kisvárosi méretéhez képest ugyanakkor megyei szinten jelentős mozgástérrel rendelkezik. A város megyei jelentőségére utal az is, hogy a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Koncepcióban a megye együtt kezelendő fejlesztési térségei között a várost külön is nevesíti. A térségi alközpontként lehatárolt Mezőtúr térsége Tiszazug területe a Mezőtúri és a Kunszentmártoni járás településeit foglalja magában. Mezőtúr a megye jövőbeli fejlesztési céljait és irányait meghatározó Megyei Területfejlesztési Programban több területen is új fejlődési perspektívát jelent: Gazdaságfejlesztés (agrárium fejlesztése): A megyei gazdaságfejlesztési potenciál megerősítéséhez a Mezőtúri Ipari Park és ezzel együtt Szolnok logisztikai profilját kiegészítő agrárszektor termelői hátterének fejlesztésével kapcsolódik. Oktatás, szakképzés: A térség agrárgazdasági potenciáljához illeszkedve az oktatás, szakképzés területén bővülő képzési kínálattal együtt az iskolavárosi szerepkör fejlődése, területi kiterjedése érhető el. Turizmus: Cserkeszőlő és Szarvas mellett a térség turizmusának fő pólusává válik. A város mikroregionális szerepkörben kistérségi és járási központként funkcionál. Jelentős közszolgáltatói intézményhálózattal rendelkezik, a térségben oktatási, egészségügyi és kulturális centrum szerepet tölt be. Térszerkezeti adottsága miatt azonban nem rendelkezik országos,

12 Stratégiájának megalapozó vizsgálata 12 regionális, megyei vagy térségi szinten jelentősnek tekinthető vonzáskörzettel. A város vonáskörzete gyakorlatilag megegyezik a jelenlegi Mezőtúri kistérség, illetve járás területével, mindkét lehatárolás szerint ugyanaz az 5 település tartozik Mezőtúrhoz (a Városi Kórház vonzáskörzete azonban ettől eltérő). A Mezőtúri járás Jász-Nagykun-Szolnok megye, a Szolnoki járást követően a második legnagyobb kiterjedésű, közepes lakónépességű és egyben a legalacsonyabb népsűrűségű statisztikai körzete (területe 726 km 2, népessége fő, népsűrűsége 38,3 fő/km 2 ). A kedvezményezett járások besorolásáról szóló 290/2014. (XI. 26.) Kormányrendelet a térségek komplex társadalmi, gazdasági és infrastrukturális fejlettségét mérő komplex fejlettségi mutató alapján a kedvezményezett járások közé sorolta. A Mezőtúri járást 2 város és 3 község alkotja. 3. térkép: A Mezőtúri járás Forrás: 1. táblázat: A Mezőtúri járás települései Település Jogállás Terület (km 2 ) Lakónépesség (fő) Kétpó község Mesterszállás község Mezőhék község Mezőtúr város Túrkeve város Mezőtúr járásközponti státuszából adódó feladatai kiterjednek a gazdaság és a társadalom szinte minden területére (kereskedelmi ellátás, egészségügy, oktatás, közlekedés, munkahelyteremtés, közigazgatási feladatok, kommunális szolgáltatás, szabadidős tevékenység stb.), a felmerült szükségleteknek a város valódi centrumtelepülésként képes megfelelni.

13 Stratégiájának megalapozó vizsgálata A település vonzáskörzetének és funkciónak bemutatása, elemzése A gazdasági és társadalmi folyamatok térbeli szerveződését nagymértékben befolyásolják a funkcionális alapon formálódó központ vonzáskörzet-kapcsolatok. A vonzáskörzet azon településeket foglalja magában, amelyek lakosságára, valamint gazdasági és civil szereplőinek tevékenységére a központi szerepkörű város jelentős és közvetlen hatást fejt ki. Az ITS készítéséhez közzétett útmutatók nem adnak egyértelmű módszertani iránymutatást a városok vonzáskörzeteinek lehatárolásához, ezért célszerű egyéni és rugalmas megoldásokat alkalmazni. A város térszerkezeti adottsága miatt nem rendelkezik országos, regionális, megyei vagy térségi szinten jelentősnek tekinthető vonzáskörzettel és vonáskörzete gyakorlatilag megegyezik a jelenlegi Mezőtúri kistérség, illetve járás területével, ugyanakkor a térségi kapcsolatrendszer bemutatásához az alábbi mutatók vizsgálata szükségszerű: A vonzáskörzet kijelölésének szempontjai oktatási vonzáskörzet: bölcsődébe, óvodába és iskolába bejáró gyermekek száma, munkaerő-piaci vonzáskörzet: foglalkoztatottak ingázási adatai, egyéb vonzáskörzet. Azt, hogy egy város szolgáltatásait beleértve a munkahelyek kínálatát is 1 más település lakosai, vállalkozásai milyen gyakran veszik igénybe, alapvetően befolyásolják az elérhetőség és ezen belül a közösségi közlekedés feltételei ezt részletesen az 1.15 fejezet mutatja be Oktatási vonzáskörzet A évi népszámlálási adatok alapján a bölcsődébe, óvodába és iskolába naponta Mezőtúrra járók száma 389 fő. A mezőtúri oktatási intézmények legtöbben a járás településeiről ingáznak napi rendszerességgel, legtöbben (87 fő) a szomszédos Túrkevéről jár be. 2. táblázat: A Mezőtúrra bejáró bölcsődések, óvodások és iskolások száma településenként legalább 10 fő (2011) Település Bejárók száma Mezőhék 10 Tiszatenyő 11 Kunmadaras 11 Szolnok 13 Gyomaendrőd 15 Martfű 16 Kisújszállás 17 Kuncsorba 18 Tiszaföldvár 18 Mesterszállás 27 Kétpó 27 Törökszentmiklós 28 Túrkeve 87 Forrás: KSH 1 Kutatások alapján a könnyű elérhetőség csak szükséges, de nem elégséges feltétele a napi ingázás vállalásának, ezt számos más tényező (pl. munkaerő-piaci helyzet, munkabér, nem) is befolyásolja. Forrás: Köllő János: Az ingázási költségek szerepe a regionális munkanélküliségi különbségek fenntartásában Becslési kísérlet. In: Budapesti Munkagazdaságtani Füzetek 2002/2; Bartus Tamás (2012): Területi különbségek és ingázás. In: A magyar foglalkoztatáspolitika két évtizede, (Budapest Intézet)

14 Stratégiájának megalapozó vizsgálata 14 Ezzel szemben az eljárók száma magasabb: 408 mezőtúri gyermek látogatja más település intézményét napi szinten, jelentős részük középiskolás vagy eljáró szülők gyermeke. Közülük legtöbben Szolnokon (106 fő), valamint Szarvason (49 fő) és Szegeden (46 fő) tanulnak. 4. térkép: Más településről bejárók aránya az általános és középiskolai tanulók között (%, ) ,1 16,3 15, ,9 1,5 1,5 2 2,2 1,1 Más településről bejáró általános iskolai tanulók aránya a nappali oktatásban Más településről bejáró középiskolai tanulók aránya a nappali oktatásban 0 Forrás: KSH Az elmúlt évek adatai alapján látható, hogy Mezőtúr oktatási szerepköre gyenge, és nagyrészt csak a járás területére korlátozódik. Az általános iskolai tanulók alig több mint 2%-a jár be más településről, míg ugyanez az arány a középiskolai tanulók esetében magasabb,19% körül mozog. (A város oktatási rendszerét az fejezet mutatja be részletesen) Munkaerő-piaci vonzáskörzet A évi népszámlálási adatok alapján a Mezőtúrra munkavállalási céllal ingázók száma 405 fő. A KSH 22 olyan települést azonosított, amelynek legalább egy lakosa Mezőtúron dolgozik, ezek közül Túrkevéről 100 fő feletti létszám érkezik, Gyomaendrődről pedig több mint 50 fő jár dolgozni Mezőtúrra. Míg az oktatási intézményekbe elsősorban a közeli településekről érkeznek, addig munkavállalás céljából nagyobb távolságot is hajlandóak rendszeresen megtenni az érintettek (a listán olyan távoli városok is szerepelnek, mint a 96,7 km távolságra fekvő Hódmezővásárhely vagy a 61,2 km-re lévő Békéscsaba). 3. táblázat: A Mezőtúrra bejáró foglalkoztatottak száma településenként legalább 10 fő (2011) Település Bejárók száma Békéscsaba 10 Mesterszállás 12 Szarvas 13 Tiszaföldvár 15 Kisújszállás 16 Martfű 19 Törökszentmiklós 28 Szolnok 30 Kétpó 36 Gyomaendrőd 56 Túrkeve 123 Forrás: KSH

15 Stratégiájának megalapozó vizsgálata 15 A város munkaerő-piaci kapacitásának hiányosság mutatja, hogy a 405 bejáróval szemben mindössze 754 mezőtúri lakos jár más településre, a legtöbben Szolnokon (187 fő) és Budapesten (76 fő) dolgoznak. Tovább élő kistérségi társulás Szolgáltatások Egyéb szempontok alapján kijelölhető vonzáskörzetek A város közigazgatási vonzáskörzetét a Mezőtúri járás települései jelentik, amely bemutatását az fejezet tartalmazza. A Mezőtúri járást és a statisztikai kistérséget is ugyanaz az 5 település alkotja, ezért a járási rendszer kialakítása nem szüntette meg a korábban létrehozott kistérségi kapcsolatokat. A mezőtúri székhellyel bejegyzett Berettyó-Körös Többcélú Társulás en kezdte meg a működését. A Társulás keretében 2007-ben alapított Szociális Szolgáltató Központ, 4 telephellyel, Mezőtúron működik. Az intézmény tevékenységei közé tartozik többek között a házi segítségnyújtás, étkeztetés, családsegítés, gyermek és ifjúságvédelem, valamint az idősek, fogyatékosok szociális ellátása is. A város a társulási megállapodás értelmében több közös térségi szintű településfejlesztési projekt irányításában is központi szerepet tölt be. Az elmúlt években a legjelentősebb feladat a KEOP ivóvízminőség javító pályázati program koordinálása volt. A vonzáskörzetek tekintetében fontos megemlíteni, hogy Mezőtúr rendelkezik a járás/kistérség egyetlen nagy működő ipari parkjával, valamint az egészségügyi ellátás területén a Városi Kórház térségi szerepe is jelentős. A városban található idegenforgalmi létesítmények szolgáltatásait a helyi lakosok mellett a környező településen élők is igénybe veszik A város és vonzáskörzetének együttműködése Mezőtúr feladatai a vonzáskörzet tekintetében kiterjednek a gazdaság és a társadalom szinte minden területére (kereskedelmi ellátás, egészségügy, oktatás, közlekedés, munkahelyteremtés, közigazgatási feladatok, kommunális szolgáltatás, szabadidős tevékenység stb.), a felmerült szükségleteknek a város valódi centrumtelepülésként képes megfelelni, és a feladatokat magas színvonalon ellátni. Kérdéses azonban, hogy milyen mértékben képes gazdasági-társadalmi fejlődést generálni a környező nemcsak a Mezőtúri járásba tartozó településeken. Egyértelműen leszögezhető, hogy a városnak nem érdeke a pontszerű, elszigetelt fejlődés, hiszen ha nagy a fejlettségbeli kontraszt a központ és környéke között, az negatívan befolyásolhatja a város egészének gazdasági-társadalmi fejlődését. 4. táblázat Munkamegosztás Mezőtúr és a vonzáskörzetébe tartozó települések között Mezőtúr, mint járási központ által nyújtott tényleges és lehetséges szolgáltatások Munkahely Közigazgatás, járási hivatal Szociális szolgáltatások Egészségügy, szakellátás Közép- és felsőfokú oktatás, felnőttképzés Kiskereskedelmi szolgáltatások Üzleti és pénzügyi szolgáltatások Kommunális szolgáltatások Turizmus Kulturális lehetőségek A környező települések által nyújtott tényleges és lehetséges szolgáltatások Munkaerő Turizmus Rekreációs tevékenység Lakóterület Mezőgazdasági termékek Alternatív ipari területek 2 A Társulás működési területe Mezőtúr és Túrkeve városok, valamint Mezőhék, Kétpó és Mesterszállás községek.

16 Stratégiájának megalapozó vizsgálata 16 A kapcsolatrendszer jól ábrázolja a város és a környező települések közötti szoros és részleteiben is pontosan meghatározható egymásrautaltságot, amelynek alapja az erősségeket építeni és a gyengeségeket megszüntetni kívánó gondolkodásmód és a funkciók ésszerű megosztása. A Mezőtúri járás és vonzáskörzet egységes fejlődéséhez elengedhetetlen, hogy a térség képessé váljon arra, hogy problémáit és szükségleteit közösen megfogalmazza, majd ezeket integrált programokká, komplex projektekké alakítsa. A párhuzamos kapacitások elkerüléséhez, valamint a város és környéke közötti esetleges konfliktusok (pl. szelektív migráció) megelőzéséhez tehát nemcsak Mezőtúr, hanem a környező települések fejlesztési igényeit is pontosan ismerni kell. A folyamatos kapcsolattartásnak, a közös gondolkodásnak a projektfejlesztés teljes szakaszára ki kell terjednie. Mikroregionális szinten a tervezett fejlesztések településközi koordinációjában a Berettyó- Körös Többcélú Társulás játssza a főszerepet. Mind a kistérségben, mind egyes önkormányzati szervezetekben jelentős projektmenedzsment tudás halmozódott fel ahhoz, hogy az érintett települések fejlesztési elképzeléseit koordinálni tudják. Ehhez szükséges a térségi szinten megjelenő projektjavaslatok pontos számbavétele, a folyamatos egyeztetés és tájékoztatás a tervezett fejlesztésekről (ágazati szinten is), a megvalósítást befolyásoló tényezők nyomon követése, a fejlesztések megvalósításának rendszeres (pl. évenkénti) felülvizsgálata, valamint a kritikai észrevételek beépítése a települések és a térség stratégiai fejlesztési dokumentumaiba. A város és vonzáskörzete közötti együttműködések célja az Európai Unió egyik legfontosabb alapelvének, a szubszidiaritásnak a figyelembevételével a közös és hatékony feladatellátás, a funkciók térbeli eloszlásának optimalizálása, egymást kiegészítő és egymás hatásait felerősítő fejlesztések megvalósítása, a felesleges, párhuzamos kapacitások felszámolása. 1.2 Területfejlesztési dokumentumokkal való összefüggések vizsgálata Mezőtúr a policentrikus városhálózat része Kapcsolódás az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióhoz (OFTK) Mezőtúr az ország belső perifériájába tartozik, országos szerepkörrel nem rendelkezik, az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) alapján azonban meghatározhatóak Mezőtúr térszerkezeti adottságai, illetve funkciói a hazai területi térszerkezetben. Mezőtúr a Budapest-Szolnok-Békéscsaba és a Szeged-Debrecen regionális tengelyek metszéspontja közelében elhelyezkedve a policentrikus, együttműködő városhálózati rendszer szerves elemének számít. Megközelíthetőség, illetve elérhetőség szempontjából hátrányos helyzetű kistérség, mivel gyorsforgalmi úttól és megyeszékhelytől egyaránt távol fekszik (45 km).

17 Stratégiájának megalapozó vizsgálata 17 Az ország városhálózati térképén a belső és a külső városgyűrű városai közötti területen helyezkedik el. A város egy rurális jellegű kistérség központja. Az OFTK a várost a tanyás térségekhez közé, funkcionálisan a jó mezőgazdasági adottságú területekhez sorolja. 5. térkép: Városhálózat Kapcsolódási pontok Forrás: OFTK, 2014 A város területi funkcióit, adottságait figyelembe véve a Koncepcióban kijelölt releváns fejlesztési területek, mint lehetséges kapcsolódási pontok: az agrár- és élelmiszergazdaság exportcélú és a belső piacot, foglalkoztatást és egészséges élelmiszereket biztosító fejlesztése, az agrárgazdaságban rejlő adottságok (kedvező termőhely) kihasználása, a helyi termelés, feldolgozás és értékesítés, a helyi termékek szervezett bejuttatása a kiskereskedelem rendszerébe az életképes vidék, egészséges élelmiszertermelés- és ellátás kialakítása, tanyás- és aprófalvas térségek fejlesztése a vidéki térségek táji és közösségi értékeire, természeti erőforrásaira, táji, kulturális, valamint épített örökségeire és értékeire alapozott fejlesztések, a turizmus fejlesztése, amelyen belül új kitörési pont lehet az ökoturizmus. Az ország térszerkezeti jövőképében kirajzolt funkcionális térségeket szemléltető térképen, Mezőtúr és térsége elsősorban jó mezőgazdasági adottságú területként agrár szerepkörben kapcsolódik a nemzeti szintű társadalmi és területi munkamegosztásba.

18 Stratégiájának megalapozó vizsgálata térkép: Funkcionális térségek Forrás: OFTK, Kapcsolódás a Jász-Nagykun-Szolnok Megye Területfejlesztési Koncepciójához és Programjához A megye térszerkezeti jövőképében a Mezőtúr térsége-tiszazug együtt kezelendő funkcionális várostérséget (FVT) alkot. A város a megye jövőbeli fejlődési irányait meghatározó területfejlesztési tervdokumentumokban több kapcsolódási ponton is megjelenik. A települést érintő fejlesztési irányokat az alábbi táblázat összegzi: 5. táblázat: A megyei fejlesztési irányok és a település kapcsolata A megyei koncepcióban megjelölt célrendszer Jövőkép (2030) Átfogó cél Mezőtúr kapcsolódása Mezőtúr a térség számára egyre bővülő foglalkoztatási kínálatot biztosít a javuló nagytérségi kapcsolatok révén, valamint a 120-as vasút felújítását követő, jelentősen növekedő nemzetközi teherforgalmi funkció kihasználásával látványosan bővül. A1: Erőteljes kapcsolódás a makrogazdaság fejlesztési tengelyeire Mezőtúr dinamizálása a IV. Helsinki vasúti korridorhoz kapcsolódóan valósul meg.

19 Stratégiájának megalapozó vizsgálata 19 A megyei koncepcióban megjelölt célrendszer Területi stratégiai célok Területi prioritások és főbb beavatkozások Kiemelt ( Nagyprojektek ) fejlesztések Mezőtúr kapcsolódása T4: Tiszazug és Körös mente pozíciójának és önfenntartó képességének javítása (Mezőtúr térsége Tiszazug) Mezőtúr közép- és felsőfokú iskolavárosi karakterének megerősítése, és vidékfejlesztési irányú profilírozása Mezőtúr, Szarvas és Szentes szoros együttműködésben az agrár- és vidékfejlesztés fontos oktatási, kutatási bázisává fejlődnek. A térség gyógyfürdőinek (Berekfürdő, Kisújszállás, Tiszafüred, Karcag, Túrkeve, Mezőtúr) magas színvonalú rekreációs és egészségügyi (rehabilitációs) szolgáltatásai iránt megnő a kereslet, egyre szélesedő társadalmi igény mutatkozik az egészségmegőrzésben jelentős szerepet betöltő gyógyfürdők használatára. A Mezőtúri kistérség Szolnokhoz való kapcsolódása szempontjából a 46.sz. főút felújítása jelentős. Ebben a térségben kifelé a Szarvassal való kapcsolat fejlesztése, befelé pedig a központ, Mezőtúr elérhetőségének biztosítása létfontosságú. 1. Nagytérségi kapcsolatokban rejlő gazdaságfejlesztési potenciál megerősítése Mezőtúri és Kunszentmártoni ipari parkok telephelyvonzó képességének megerősítése: közös marketing, Kunszentmártoni ipari park autóipari beszállítói arculat erősítése, Mezőtúr: iparvágány építése; Tiszazug és Körös mente nagytérségi integrációja: M44, Mezőtúr-Túrkeve kapcsolata az M4-es gyorsforgalmi úthoz, Tiszaföldvár-Mezőtúr közötti kelet-nyugati út térségi feltáró szerepének erősítése, kapacitásfejlesztése; Mezőtúr-Szarvas közötti Körös-híd, Csongrád-Csépa közötti Tisza-híd megépítése, azokhoz vezető utak felújítása, megerősítése, 146-os vasút korszerűsítése, elérhetőség javítása 2. Körösmente-Tiszazug értékeiben rejlő jövedelemtermelő képesség növelése Mezőtúr komplex mezővárosi kultúra és gazdaság erősítése 3. Mezőtúr Szarvas és Szentes oktatási-szakképzési funkciói és iskolavárosszerepük összehangolt fejlesztése A városok felső és középfokú oktatási-szakképzési kínálatának összehangolása, korszerűsítése Mezőtúron kulturális-sport-szabadidős kínálatok, kollégiumok szolgáltatási színvonalának fejlesztése, Vonzó iskolaváros karakterek erősítése Elérhetőségük javítása, eszközváltó csomópontok funkcióbővítőarculaterősítő fejlesztése, Közös programok, rendezvények, nyári gyakorlatok 4. Mezőtúr térszervező szerepének komplex megerősítése Három megyére kiterjedő szilikátipari összefogás felépítése, Mezőtúr mezőgazdasági piacközpont és szervező szerepének erősítése Vidékfejlesztési Közép- és felsőfokú oktatási bázis, tudásközpont létrehozása 5. Kunszentmárton, Tiszaföldvár és Mezőtúr funkcionális térségek összehangolt település-üzemeltetés és tájgondnoksági foglalkoztatási és szolgáltatási központok, tájrendezés- és fenntartás, településrendezés, területgazdálkodás IKT vezérelt térségüzemeltetési, nyilvántartási rendszerek kialakítása Működési költségmegtakarító beruházások, energetikai felújítások Települési közterületek, egykori tanyaközpont falvakra is kiterjedő tanyafejlesztési programok Épített örökség jókarban tartása, hasznosítása Új közúti hidak (Mezőtúr-Szarvas) Mezútúri térségi energetikai centrum Kisújszállás-Mezőtúr közötti mellékút főúttá fejlesztése

20 Stratégiájának megalapozó vizsgálata 20 A koncepcionális célok és a főbb fejlesztési irányok a Területfejlesztési Programban a Mezőtúri Járás Fejlesztési Részprogramjában és az alábbi beavatkozásokban jelennek meg: Mezőtúr térség Tiszazug gazdaságélénkítő program Hiányszakmákra irányuló képzési struktúra kialakítása beavatkozásban Hivatásforgalmú és turisztikai kerékpárforgalmi hálózat fejlesztései Egyéb térségi fejlesztési koncepciókhoz, programokhoz való kapcsolódás Jász-Nagykun-Szolnok megyei szakképzés-fejlesztési koncepció 2013-ban készült el Jász-Nagykun-Szolnok megye szakképzés-fejlesztési koncepciója azzal a céllal, hogy olyan szakképzés fejlesztési célokat és elveket határozzon meg, amelyek alkalmasak a munkaerőpiac igényeinek megfelelő szakmaszerkezet és képzési rendszer kialakítására. A szakképzési koncepcióban megfogalmazott alapvető célok: 1. Élethosszig tartó tanulás és kompetenciák fejlesztése 2. Pályaorientációs intézményi rendszer kialakítása 3. Esélyegyenlőség biztosítása a szakképzési intézményrendszer rugalmasságának növelésével 4. Térségi integrált szakképző központok új rendszerének kialakítása 5. Költséghatékonyabb iskolai rendszerű szakképzés támogatása A megye szakképzői előtt álló legfontosabb feladatok között szerepel a gazdasági igényeknek megfelelő szakképzési igények kielégítése mellett a társadalmi felzárkózás elősegítse a hátrányos helyzetű fiatalok képzésben tartásával, szakképzettség megszerzésének elősegítésével. Alapvető cél, hogy a megye fiataljai államilag elismert első szakképesítésüket az iskolarendszerben szerezzék meg. A koncepció megfogalmazza, hogy a megye hagyományaira, sajátosságaira, lehetőségeire alapozva szükséges a képzések átalakítása, a szakképző intézmények specializációja szükséges a szakmák, szakterületek vonatkozásában. Tekintettel arra, hogy a Mezőtúron működő középfokú oktatási intézmények széles körű szakképzési lehetőséget biztosítanak, működésük során figyelembe kell venni a megyei szakképzési koncepcióban megfogalmazott célokat és a hozzájuk rendelt feladatokat. Mivel az önkormányzat fenntartói funkcióját elvesztette, így leginkább csak koordinációs, ösztönző és közvetítő szerepkört tud betölteni ebben a folyamatban Magyarország S3 Stratégia Jász-Nagykun-Szolnok megyei háttérdokumentum A 2014-ben készült dokumentum Jász-Nagykun-Szolnok megye intelligens szakosodási lehetőségeit vizsgálja, a kidolgozandó megyei intelligens szakosodási stratégiához adott prioritások háttérdokumentumaként. A helyzetfeltárás és a SWOT analízis eredményeként az alábbi jövőképet fogalmazta meg: Jász-Nagykun-Szolnok megye váljon egy élhető, fejlődő, az innovációs folyamatokat támogató, nemzetközileg is versenyképes ágazatokat felvonultató megyévé az innováció és tudásalapú gazdaságfejlesztésen keresztül, építve a kedvező földrajzi és természeti adottságaira, tradicionális értékeire. A dokumentumban megfogalmazott átfogó cél: A megye versenyképességének növelése innováció-orientált gazdasági környezet kialakításával, ezáltal javítva a lakosság életszínvonalát Jász-Nagykun-Szolnok megyében.

21 Stratégiájának megalapozó vizsgálata 21 A célok elérését segítő fejlesztési területek és intézkedések az alábbiak: F1. A megyei innovációs környezet fejlesztése F1.1. Az innovációt támogató állami intézményi környezet fejlesztése F1.2. Innovációs szolgáltatások fejlesztése F1.3. A K+F+I humánerőforrás fejlesztése F2. Vállalkozások innovációs képességének fejlesztése, versenyképességük megerősítése, a régió kulcs ágazataiban F2.1. Multinacionális nagyvállalatok kutatás-fejlesztési tevékenységének erősítése F2.2. Beszállítóvá válás és nemzetközi piacra lépés elősegítése F2.3. A vállalkozások innovációs tevékenységének erősítése F2.4. A vállalkozások forrásbevonó képességének növelése F3. A K+F+I szereplők közti együttműködések erősítése F3.1. Akkreditált innovációs klaszterek létrehozásának támogatása a megye kiemelt ágazataiban F3.2. A multinacionális vállalatok, a hazai KKV-k, a helyi oktatási intézmények és a nonprofit kutatóhelyek közös kutatás-fejlesztési kapacitásainak kiépítése F3.3. A térségi innovációs együttműködések erősítése Mezőtúr város adottságai alapján a kitörési pontokat meghatározó prioritást az élelmiszer, illetve mezőgazdasági termékfeldolgozás, a gép, a fa, és a fazekasipar jelenti. A jövőt illetően ugyancsak nagy lehetőség a Mezőtúri Ipari Park továbbfejlődésének minden eszközzel történő támogatása, valamint a rizstermesztés fejlesztése több stratégiai dokumentumban is megjelenik. 1.3 A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata Országos Területrendezési Terv (OTrT) Az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvény célja, hogy meghatározza az ország egyes térségei területfelhasználásának feltételeit, a műszaki-infrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, illetve erőforrások védelmére. Az ország településein, az egyes térségekben a területfelhasználásra és az építésre vonatkozó szabályokat e törvény rendelkezéseivel összhangban kell kialakítani. Jelenleg az alaptörvény a évi LVI. törvénymódosítás rendelkezéseivel együtt hatályos. Az Országos Területrendezési Terv az ország szerkezeti tervét, valamint az országos térségi övezeteket és az ezekre vonatkozó szabályokat foglalja magában. Az országos szerkezeti tervben Mezőtúr a területfelhasználási térkategóriák alapján mezőgazdasági- és vegyes területfelhasználási térségként került azonosításra. Az övezeti lehatárolás alapján az országos ökológiai hálózat része, amelynek pontosítására, további tagolására a megyei területrendezési terv hivatott. E szerint Mezőtúr közigazgatási területén magterületként, ökológiai folyosóként és pufferterületként nyilvántartott területek is találhatóak.

22 Stratégiájának megalapozó vizsgálata térkép: Az ország szerkezeti terve Forrás: OTrT, 2013 Az országos főúthálózat elemei közül Mezőtúrt érinti: 46. sz. főút: Törökszentmiklós (4. sz. főút) - Mezőtúr - Gyomaendrőd - Mezőberény (47. sz. főút) Kisújszállás (4. sz. főút) - Túrkeve - Mezőtúr - Szarvas (44. sz. főút) A Mezőtúr területén áthaladó 46. sz. főút tervezett elkerülő szakaszának megépítése befolyásolhatja a térszerkezetet Jász-Nagykun-Szolnok Megye Területrendezési Terve Az Országos Területrendezési Tervről szóló törvénynek megfelelően eljárva, a megye kiegyensúlyozott területi fejlődése, a területrendezési és területfejlesztési feladatok összehangolása érdekében a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 10/2011. (IV.29.) KR sz. rendeletével módosított 18/2004. (XI.9.) számú rendelet határozza meg a megye területrendezési tervét. A Térségi Szerkezeti Tervben meghatározott területfelhasználási rendszerben Mezőtúr városias települési térségét vegyes- és mezőgazdasági területfelhasználású térségek veszik körül. A megye Településrendezési Terve Mezőtúrt kistérségi jelentőségű gazdasági központként, a keleti megyehatár menti városfüzér részeként turisztikai potenciállal és helyi jelentőségű gyógytényezővel bíró történeti településként tartja számon.

23 Stratégiájának megalapozó vizsgálata 23 A megyét érintő térségi jelentőségű műszaki-infrastruktúrahálózatok elemei között a következőkben szerepel: Térségi mellékút meglévő nyomvonalon: Tiszaföldvár-Mezőhék-Mezőtúr Térségi mellékúton és vasúti mellékvonalon lévő hidak: Hármas-Körösön: Mezőtúr (Mezőtúr- Pusztabánréve vasúti mellékvonal); Hortobágy-Berettyón: - Mezőtúr (46. sz. főút Tiszaföldvár úton) Vasúti mellékvonalak: Mezőtúr (Szarvas Orosháza-Mezőhegyes) Mezőtúr-Túrkeve- Kisújszállás 3 Térségi kerékpárút-hálózat elemei: Abádszalók Kunhegyes Kenderes Kisújszállás Túrkeve Mezőtúr (Szarvas); Lakitelek) megyehatár Tiszakürt Kunszentmárton Öcsöd (Szarvas) Mezőtúr [Túlakörös] megyehatár (43.Körösvölgyi kerékpárút); Rákóczifalva Vezseny Martfű Mezőtúr megyehatár (Gyomaendrőd); Törökszentmiklós Kétpó Mezőtúr 4 Személyforgalmi kikötő Az átvitelt befolyásoló 120 kv-os elosztó hálózat Szolnok Martfű Mezőtúr (Szarvas); Szolnok (Városföld)- Tiszafüred Karcag Kisújszállás Túrkeve Mezőtúr Térségi szénhidrogént szállító vezetékek: Törökszentmiklós Mezőtúr Túrkeve Elsőrendű árvízvédelmi fővonal: Mezőtúr-himesdi A település az alábbi sajátos megyei térségekkel érintett: Gazdaságfejlesztés és a turizmusfejlesztés térségei és térségi jelentőségű központjai Természet- és tájvédelmi jelentőség területek: Kiemelten fontos érzékeny természetvédelmi területek veszik körbe (Védett természeti területek; NATURA 2000 természetmegőrzési területek) Környezet- és természeti erőforrásgazdálkodási területek - komplex tájgazdálkodás térségei: Ártéri komplex tájgazdálkodás térsége; térségi jelentőségű szántóföldi árutermelő mezőgazdaság terület; Országos Gyümölcs Termőhely Kataszter által érintett terület Szélerőmű telepítés szempontjából vizsgálat alá vonható terület A Területrendezési Tervhez kapcsolódóan a városias települési térségre, ezáltal Mezőtúrt is érintő, megfogalmazott ajánlások: Az egymással szomszédos, illetve egymás hatókörében fekvő, közel azonos nagyságú városok számára egymással összehangolt, közös, munkamegosztásra épülő fejlesztési stratégia kidolgozása, a térség vonzerejét növelő, szinergikus hatású együttműködések ösztönözése; Városias települési térség területén a kompakt településtestek megőrzésének elősegítése és a nagy összefüggő új kertvárosias területek kijelölésének kerülése; Zöldmezős lakóterület-fejlesztések helyett meglévő lakóterületek minőségi fejlesztése, funkcionális gazdagításának ösztönzése, valamint a korszerű, jövedelemtermelő turisztikai 3 A Megyei Területrendezési Terv elfogadása óta a Mezőtúr-Túrkeve-Kisújszállás vasúti mellékvonal már megszűnt. 4 A Túrkeve Mezőtúr Szarvas és a Martfű Mezőtúr kerékpárút-hálózat jelenleg nincs kiépítve.

24 Stratégiájának megalapozó vizsgálata 24 Integrált Városfejlesztési Stratégia célra kevésbé alkalmas hétvégi házas üdülőterületek esetében lakóterületi célú használatváltás lehetőségének mérlegelése; A települési zöldfelületek koncentrált, hálózatba szervezése (rekreációs folyosók kialakításával), elsősorban közcélú zöldfelületek formájában; az elsődlegesen rekreációs funkciójú kerékpárút-hálózati elemek és a zöldfelület-hálózat összehangolt fejlesztése; A műszaki infrastruktúrahálózatok és egyedi építményekre vonatkozó ajánlásban megfogalmazódik, hogy a fő áruszállítási tranzitirányokban elő kell segíteni a vasúti áruszállítás részesedésének növelését, amelyhez szükség van a vasúthálózat kapacitásának bővítésére (második vágány építése, villamosítás), valamint a szolgáltatási színvonal emelésére (pl. iparvágány, rakodók építése stb.) is. Ennek megfelelően, a nagyobb települések illetve közlekedési csomópontoknak számító települések esetén (pl. Szolnok, Karcag, Tiszafüred, Mezőtúr stb.) javasolt megvizsgálni a meglévő infrastruktúra, és területek alkalmasságát. Turisztikai fejlesztések megvalósítására tett ajánlás a megye keleti városfűzét alkotó települések számára: Kunhegyes, Karcag (Hortobágy kapuja), Kisújszállás, Túrkeve és Mezőtúr (további kapcsolódás: a Körös túlpartjánfekvő Békés megyei Szarvas). A városfüzér egymásra épülő, egymást kiegészítő programelemekből álló turisztikai csomag összeállításával válhat turisztikai célponttá, ezért a városfüzér számára ajánlott a turisztikai kínálat, illetve vonzerő közösen felépített és fenntartott fejlesztése, közösen megalkotott és elfogadott területfejlesztési program alapján. Ezen belül a városok közötti kerékpárút és kapcsolódó infrastruktúra kiépítése kiemelt prioritást kell, hogy kapjon. 1.4 A szomszédos települések hatályos szerkezeti terveinek- Mezőtúr település fejlesztését befolyásoló megállapításai Mezőtúr szomszédos települései: Gyomaendrőd, Szarvas, Békésszentandrás, Mesterszállás, Mezőhék, Kétpó, Kuncsorba, Túrkeve. A települések szerkezeti tervét megvizsgálva elmondható, hogy általánosságban mezőgazdasági, vízgazdálkodási és erdőterületekkel kapcsolódnak a települések a városhoz. Ezen kívül az alábbiak láthatóak: 6. táblázat: Szomszédos települések szerkezeti terveinek települést érintő elhatározásainak vizsgálata Mezőtúron Település neve Gyomaendrőd Forrás: saját gyűjtés Települést érintő elhatározások Térségi kerékpárút, Országos kerékpárút nyomvonala 1.5 Hatályos településfejlesztési döntések A hatályos településfejlesztési koncepció és Integrált Városfejlesztési Stratégia megállapításai Mezőtúr első Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2010-ben készült. Ennek teljes körű átdolgozására és aktualizálására 2013-ban került sor. A jelenleg hatályban lévő IVS-t a képviselőtestület 128/2010. (V.27.) számú határozatával fogadta el. Az IVS részletes helyzetelemzése és kialakított célrendszere megfelelő alapot jelent a megalapozó vizsgálat kidolgozásához és az ITS céljainak meghatározásához.

25 Stratégiájának megalapozó vizsgálata táblázat: Az IVS céljai Átfogó cél Tematikus célok Városrészi célok Mezőtúr váljon erős hagyományokkal rendelkező, élhető, modern 21. századi mezővárossá, mely határozott helyi identitással rendelkező polgárai számára helyben biztosít megfelelő megélhetési lehetőségeket kiegyensúlyozott szerkezetű helyi gazdaságra támaszkodva, valamint versenyképes életfeltételeket minőségi infrastruktúrát, közszolgáltatásokat, egészségügyi ellátást, oktatási, kulturális és sportlehetőségeket. T1: Foglalkoztatás bővítése a település adottságaira építő diverzifikált gazdasági szerkezet kialakításával. T2: Kompakt városszerkezet és egységes, a helyi polgárok és a turisták számára egyaránt vonzó, funkciógazdag belváros kialakítása. T3: A város belső közlekedési szerkezetének fejlesztése, a környezetbarát mobilitás megteremtése. T4: A külső befektetők vonzása és a városba érkező turisták számának növelése. T5: A leszakadó rétegek helyzetének javítása integrált módon. T6: A szabadidős tevékenységek és az egészséges városi élet feltételeinek javítása. T7: A helyi identitás, kultúra és helyi közösségek erősítése. V1: A városközpont belvárosi funkcióinak megerősítése és vonzerejének növelése V2: A Lakóövezet 1. városrész lakó- és közösségi funkcióinak fejlesztése, a települési környezet javítása a jobb életminőség biztosítása érdekében V3: A fenntartható mobilitás és a minőségi lakókörnyezet feltételeinek fejlesztése a Lakóövezet 2. városrészben V4: Az ipari terület infrastruktúrájának fejlesztése, közlekedési kapcsolatainak javítása Forrás: Mezőtúr Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája, 2013 Az IVS-ben a következő fejlesztési akcióterületek kerültek lehatárolásra indikatív jelleggel, annak tudatában, hogy mindezek megvalósítására a potenciálisan rendelkezésre álló fejlesztési források jelenleg nem elegendőek: Városközponti funkcióbővítő akcióterület Szociális városrehabilitációs akcióterület Hortobágy-Berettyó turisztikai fejlesztési terület Ipari park fejlesztési terület Az akcióterületeken tervezett fejlesztéseknek csak egy része valósult meg, ezért a jövőbeli stratégiaalkotás során az akcióterületi lehatárolás nem változik, a projekttervezés a korábban ütemezett projektek figyelembevételével történik. A tervezett fejlesztések közül a Városközpont funkcióbővítő akcióterületet érintő fejlesztések egy része már megvalósult, illetve több beavatkozás végrehajtása jelenleg is folyamatban van. Emellett a városban számos egyéb fejlesztés zajlott, illetve zajlik jelenleg is (Mellékletek 52. táblázat), amelyek közvetlen vagy közvetett hatása nyomon követhető a gazdasági-társadalmi folyamatok alakulásában (részletes adatokat és tendenciákat az 1.7 és az 1.8 fejezet tartalmaz). Mezőtúr nem rendelkezik hatályos Településfejlesztési Koncepcióval, a jelenlegi tervezés során az Integrált Településfejlesztési Stratégiával összhangban készül el Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések A településrendezési szerződések (továbbiakban: szerződés) jogi hátterét az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény adja. Ennek értelmében a szerződés a településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmény. A 30/A. értelmében a települési önkormányzat egyes településfejlesztési célok megvalósítására településrendezési szerződést köthet az érintett telek tulajdonosával, illetve a telken beruházni