MEZŐTÚR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

Átírás

1 Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K MEZŐTÚR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

2 BELÜGYMINISZTÉRIUM MEZŐTÚR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA Megalapozó munkarész augusztus Készítette: TRENECON COWI Tanácsadó és Tervező Kft. (konzorciumvezető) MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda Kft. (konzorcium tagja)

3 Stratégiájának megalapozó vizsgálata 3 KÖZREMŰKÖDŐ SZAKÉRTŐK: Projektvezető Róka László Régiós koordinátor Róka László Megyei koordinátor Dr. Földi Zsuzsa Felelős tervező Kézy Béla Településtervező Településtervezési zöldfelületi és tájrendezési szakági szakértő Településtervezési szakági szakértő Műemlékvédelmi szakértő Energiaközmű közlekedési Társadalompolitikai szakértő Gazdaságfejlesztési szakértő Csongrádiné Falk Judit TT/ Krajnyák Nóra TK Pogonyi Ádám Kelló Balázs Nagy Tibor É Dima András Markó András Deme Lóránt Antiszegregációs szakértő Adorján Emese Partnerségi szakértő Kézy Béla Környezetvédelmi szakértő Ádány Mihály TOVÁBBI KÖZREMŰKÖDÖK: Mezőtúr Város Önkormányzata

4 Stratégiájának megalapozó vizsgálata 4 Tartalomjegyzék 1 HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK ÉS TÉRSÉGI KAPCSOLATOK, A VÁROS HELYE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN A település térségi szerepe A település vonzáskörzetének és funkciónak bemutatása, elemzése TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKKAL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA Kapcsolódás az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióhoz (OFTK) Kapcsolódás a Jász-Nagykun-Szolnok Megye Területfejlesztési Koncepciójához és Programjához Egyéb térségi fejlesztési koncepciókhoz, programokhoz való kapcsolódás A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA Országos Területrendezési Terv (OTrT) Jász-Nagykun-Szolnok Megye Területrendezési Terve A SZOMSZÉDOS TELEPÜLÉSEK HATÁLYOS SZERKEZETI TERVEINEK- MEZŐTÚR TELEPÜLÉS FEJLESZTÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ MEGÁLLAPÍTÁSAI HATÁLYOS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK A hatályos településfejlesztési koncepció és Integrált Városfejlesztési Stratégia megállapításai Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVI ELŐZMÉNYEK Hatályban lévő településrendezési eszközök Hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemei A TELEPÜLÉS TÁRSADALMA A népesség főbb jellemzői Térbeli, társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok Települési identitást erősítő tényezők A TELEPÜLÉS HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA Humán közszolgáltatások Esélyegyenlőség biztosítása A TELEPÜLÉS GAZDASÁGA A település gazdasági súlya, szerepköre A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai, települést érintő fontosabb elképzelések A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat) AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA, A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS ESZKÖZ ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere Gazdaságfejlesztési tevékenység Foglalkoztatáspolitika Lakás és helyiséggazdálkodás Intézményfenntartás Energiagazdálkodás TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK TÁJI ÉS TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK VIZSGÁLATA Természeti adottságok Tájhasználat, tájszerkezet Védett, védendő táji és természeti értékek, területek Tájhasználati konfliktusok és problémák kezelése ZÖLDFELÜLETI RENDSZER VIZSGÁLATA A települési zöldfelületi rendszer elemei A zöldfelületi rendszer konfliktusai, problémái... 73

5 Stratégiájának megalapozó vizsgálata AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA A területfelhasználás vizsgálata Telekstruktúra vizsgálata Önkormányzati tulajdonkataszter Az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése Az építmények vizsgálata Az épített környezet értékei Az épített környezet konfliktusai, problémái KÖZLEKEDÉS Hálózatok és hálózati kapcsolatok Közúti közlekedés Parkolás Áruszállítás Közösségi közlekedés Kerékpáros közlekedés KÖZMŰVEK ÁLLAPOTA ÉS ENERGIAHATÉKONYSÁG Víziközművek Energia Elektronikus hírközlés TÉRSÉGI ÉS TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELEM Talaj Felszíni és felszín alatti vizek Levegőtisztaság és védelme Zaj, és rezgésterhelés Sugárzás védelem Hulladékkezelés Vizuális környezetterhelés Árvízvédelem Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák KATASZTRÓFAVÉDELEM Építésföldtani korlátok Vízrajzi veszélyeztetettség Egyéb katasztrófavédelmi tényezők ÁSVÁNYI NYERSANYAG LELŐHELY VÁROSI KLÍMA HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ A VIZSGÁLT TÉNYEZŐK ELEMZÉSE, EGYMÁSRA HATÁSUK ÖSSZEVETÉSE Társadalom Humán infrastruktúra és szolgáltatások Gazdaság Önkormányzati gazdálkodás, önkormányzati politikák Táji és természeti adottságok, zöldfelületek Épített környezet Közlekedés Közművek, energiahatékonyság MEZŐTÚR HELYZETÉNEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA HASONLÓ NAGYSÁGÚ ÉS/VAGY ADOTTSÁGÚ VÁROSOKKAL HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ HELYZETELEMZÉS EREDMÉNYEINEK ÉRTÉKELÉSE A folyamatok értékelése A város és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése - SWOT elemzés A településfejlesztés és rendezés kapcsolata, a fejlesztés területi korlátai és lehetőségei PROBLÉMATÉRKÉP / ÉRTÉKTÉRKÉP

6 Stratégiájának megalapozó vizsgálata ELTÉRŐ JELLEMZŐKKEL RENDELKEZŐ TELEPÜLÉSRÉSZEK A városrészek kijelölése, pontos lehatárolása, lehatárolás indoklása, a városrészek bemutatása Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása, helyzetelemzése Egyéb szempontból beavatkozást igénylő területek MELLÉKLETEK

7 Stratégiájának megalapozó vizsgálata 7 Táblázatjegyzék 1. táblázat: A Mezőtúri járás települései táblázat: A Mezőtúrra bejáró bölcsődések, óvodások és iskolások száma településenként legalább 10 fő (2011) táblázat: A Mezőtúrra bejáró foglalkoztatottak száma településenként legalább 10 fő (2011) táblázat Munkamegosztás Mezőtúr és a vonzáskörzetébe tartozó települések között táblázat: A megyei fejlesztési irányok és a település kapcsolata táblázat: Szomszédos települések szerkezeti terveinek települést érintő elhatározásainak vizsgálata Mezőtúron táblázat: Az IVS céljai táblázat: Mezőtúr népességének változása (2001, 2013) táblázat: Mezőtúr népmozgalmi adatai (2001, 2011) táblázat: A népesség korösszetétele táblázat: A 7 éves és idősebb népesség megoszlása a legmagasabb iskolai végzettség alapján (2001, 2011) táblázat: A népesség gazdasági aktivitása (2011) táblázat: A lakások minősége mint az életminőséget befolyásoló tényező (2001, 2011) táblázat: Civil szervezetek száma (2013) táblázat: A Helyi Esélyegyenlőségi Programban azonosított problémák és fejlesztési lehetőségek táblázat: A működő vállalkozások megoszlása létszám-kategóriánként táblázat: A működő vállalkozások száma fő gazdasági ágazatonként (2012) táblázat: A használt földterület művelési ágak szerint (2010) táblázat: A szolgáltatásban működő vállalkozások nemzetgazdasági áganként (2012) táblázat: Mezőtúr idegenforgalmi attrakciói táblázat: A legjelentősebb vállalkozások az iparűzési adó alapján (2014) táblázat: A vállalkozások jövőbeli lehetséges fejlesztési helyszínei táblázat: A költségvetés bevételi tételeinek alakulása (eft) táblázat: A költségvetés kiadási tételeinek alakulása (eft) táblázat: Az önkormányzati vagyon alakulása ( ) táblázat: A településfejlesztés szervezeti keretei táblázat: A közfoglalkoztatás fő adatai ( ) táblázat: A város között megvalósított energiahatékonysági fejlesztései táblázat: A település intézményi ellátottságának vizsgálata táblázat: A település alulhasznosított barnamezős területeinek bemutatása táblázat: Napi rendszerességgel közlekedők és mód szerinti megoszlásuk (fő/nap) táblázat: Zajterhelési határértékek táblázat: Összefoglalás a vizsgált tényezők kölcsönhatásairól táblázat: Összehasonlító demográfiai adatok táblázat: Összehasonlító munkaerő-piaci és jövedelmi adatok táblázat: Összehasonlító gazdasági adatok táblázat: Összehasonlító turisztikai adatok táblázat: Összehasonlító egészségügyi és szociális adatok táblázat: Összehasonlító oktatási és közművelődési adatok táblázat: Összehasonlító közüzemi adatok táblázat: Összehasonlító közlekedési, infokommunikációs és zöldfelületi adatok táblázat: Értékek és problémák táblázat: A Városközpontban található közszolgáltató szervezetek táblázat: A Városközpont városrész SWOT elemzése táblázat: A Lakóövezet 1. városrészben található közszolgáltató szervezetek

8 Stratégiájának megalapozó vizsgálata táblázat Lakóövezet 1. városrész SWOT elemzése táblázat: Lakóövezet 2. városrész SWOT elemzése táblázat: Az Ipari terület SWOT elemzése táblázat: A szegregátumokban élők szociális jellemzői a évi Népszámlálás alapján (%) táblázat: A külterületi szegregátumok legfontosabb szociális mutatói (%) táblázat: Mezőtúr segélyezési mutatóinak alakulása ( között) táblázat: A Mezőtúron megvalósult jelentősebb beruházások ( ) táblázat: Önkormányzati tulajdonú intézmények táblázat: Segélyezési adatok ( ) táblázat: A közoktatás intézményeinek integráltsága Mezőtúron 2012/2013-as tanév Ábrajegyzék 1. ábra: Mezőtúr népességszámának változása ábra: Mezőtúr népmozgalmi adata ábra: A népesség korösszetétele (2001, 2011) ábra: A munkaerő-piaci jellemzők változása 2000 és 2015 között (fő, minden év januárjában) ábra: A munkanélküliség szezonális alakulása Mezőtúron (2014) ábra: Személyi jövedelemadó (2013) ábra: Szociális ellátás adatai (2013) ábra: A hátrányos helyzetű gyermekek aránya az egyes oktatási-nevelési intézményekben (2013) ábra: A civil szervezetek önkormányzati támogatása ( ) ábra: Az oktatási intézményekbe járó gyermekek száma ( ) ábra: A vendégek és a vendégéjszakák száma ( ) ábra: A regisztrált és működő vállalkozások száma ( /2013) ábra: A lakásállomány változása ( ) ábra: A lakások megoszlása komfortfokozat és építési év szerint (2011) ábra: Mezőtúr város fejlődéstörténeti városrészei ábra: Az ingázók mód szerinti megoszlása ábra: A lakossági motorizáció alakulása Mezőtúron [szgk/ezer fő] ábra: Mezőtúr parkolóinak burkolat szerinti megoszlása ábra: A közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások számának változása a teljes lakásállományhoz viszonyítva ábra: A közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya a járási, a megyei és az országos átlaghoz viszonyítva ábra: A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakások számának változása a teljes lakásállományhoz viszonyítva ábra: A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakások aránya ábra: A kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások számának változása a teljes lakásállományhoz viszonyítva ábra: A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya ábra: A városi és a városrészi lakónépesség korösszetétel szerint ábra: A városi és a városrészi lakónépesség összehasonlítása korösszetétel szerint ábra: A városi és a városrészi lakónépesség összehasonlítása korösszetétel szerint ábra: A városi és a külterületi lakónépesség összehasonlítása korösszetétel szerint ábra: A szegregátumok lakónépességének korcsoportos megoszlása

9 Stratégiájának megalapozó vizsgálata 9 Térképjegyzék 1. térkép: Az Észak-alföldi régió kistérségei térkép: Helsinki folyosók és a TEN-T hálózat elemei Magyarországon térkép: A Mezőtúri járás térkép: Más településről bejárók aránya az általános és középiskolai tanulók között (%, ) térkép: Városhálózat térkép: Funkcionális térségek térkép: Az ország szerkezeti terve térkép: Részlet a Kárpát-térség hegy- és vízrajza térképből térkép: Település és környékének vízrajza térkép: Település és környékének térképe között térkép: Település és környékének tájhasználati térképe térkép: A település és környékének Natura2000-es területei térkép: Település és környékének természetvédelmi területei térkép: Mezőtúr környezetének országos jelentőségű főútjai térkép: Forgalomnagyságok [ejmű/nap] térkép: Mezőtúr városi közúthálózata térkép: Mezőtúr közigazgatási területén és a város környezetében regisztrált balesetek száma években térkép: Mezőtúr legfontosabb autóbusz és vasúti megállóhelyei térkép: A mezőtúri vízmű védőterületének felszíni vetülete térkép: Mezőtúr és környékének felszín alatti vízszint térképe térkép: A földrengések területi eloszlása Magyarországon térkép: Magyarország belvíz veszélyeztetettségi térképe térkép: Értéktérkép térkép: Problématérkép térkép: Felújításra szoruló buszöblök, buszmegállók térkép: Mezőtúr azonosított városrészei térkép: Mezőtúr városközpont elhelyezkedése a településen belül térkép: A Lakóövezet 1. városrész elhelyezkedése a településen belül térkép: A Lakóövezet 2. városrész elhelyezkedése a településen belül térkép: Ipari terület (külterület) elhelyezkedése a településen térkép: Mezőtúr szegregátumai a évi Népszámlálási adatok alapján térkép: Mezőtúr szegregátumai a évi Népszámlálási adatok alapján

10 Stratégiájának megalapozó vizsgálata 10 1 Helyzetfeltáró munkarész 1.1 Településhálózati összefüggések és térségi kapcsolatok, a város helye a településhálózatban A település térségi szerepe Mezőtúr az Észak-alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok megyében található teljes értékű kisváros. A régió stratégiai programja a települést a régión belül dinamikus és dinamizálható térségi központként jellemzi. Az alapvetően rurális jellegű térben elhelyezkedő kisváros fontos szerepet játszhat a régió térszervezésében, versenyképességének erősítésében. 1. térkép: Az Észak-alföldi régió kistérségei Forrás: A település az európai közlekedési folyosók közül a IV. helsinki vasúti folyosó (120-as vasút nyomvonala) mentén fekszik, amely a TEN-T, azaz a transzeurópai közlekedési hálózatoknak is része. Az érintett vasútvonal az Athén Szófia Budapest Bécs Prága Nürnberg/Drezda tengely, amely a TEN-T 22. számú kiemelt projektje is egyben, azaz a vonal fejlesztése, kiépítése európai szintű érdek és kiemelt figyelmet kap az EU közlekedésfejlesztési terveiben is.

11 Stratégiájának megalapozó vizsgálata térkép: Helsinki folyosók és a TEN-T hálózat elemei Magyarországon Megyei és térségi szerepkör Forrás: A vasútvonalnak köszönhető, hogy a város bekapcsolódása az európai vérkeringésbe könnyebb, mint sok más, belső periférián elhelyezkedő településnek, ugyanakkor lényegi funkciót nem jelent a városnak, hiszen pl. a nemzetközi irányú átrakodó funkció a vasútállomáson jelenleg alig mutatható ki. A város nemzetközi szerepköre csekély, az országhatároktól hazai viszonylatban messze fekszik, jelentősebb határon túli kapcsolatokkal nem rendelkezik. Kisvárosi méretéhez képest ugyanakkor megyei szinten jelentős mozgástérrel rendelkezik. A város megyei jelentőségére utal az is, hogy a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Koncepcióban a megye együtt kezelendő fejlesztési térségei között a várost külön is nevesíti. A térségi alközpontként lehatárolt Mezőtúr térsége Tiszazug területe a Mezőtúri és a Kunszentmártoni járás településeit foglalja magában. Mezőtúr a megye jövőbeli fejlesztési céljait és irányait meghatározó Megyei Területfejlesztési Programban több területen is új fejlődési perspektívát jelent: Gazdaságfejlesztés (agrárium fejlesztése): A megyei gazdaságfejlesztési potenciál megerősítéséhez a Mezőtúri Ipari Park és ezzel együtt Szolnok logisztikai profilját kiegészítő agrárszektor termelői hátterének fejlesztésével kapcsolódik. Oktatás, szakképzés: A térség agrárgazdasági potenciáljához illeszkedve az oktatás, szakképzés területén bővülő képzési kínálattal együtt az iskolavárosi szerepkör fejlődése, területi kiterjedése érhető el. Turizmus: Cserkeszőlő és Szarvas mellett a térség turizmusának fő pólusává válik. A város mikroregionális szerepkörben kistérségi és járási központként funkcionál. Jelentős közszolgáltatói intézményhálózattal rendelkezik, a térségben oktatási, egészségügyi és kulturális centrum szerepet tölt be. Térszerkezeti adottsága miatt azonban nem rendelkezik országos,

12 Stratégiájának megalapozó vizsgálata 12 regionális, megyei vagy térségi szinten jelentősnek tekinthető vonzáskörzettel. A város vonáskörzete gyakorlatilag megegyezik a jelenlegi Mezőtúri kistérség, illetve járás területével, mindkét lehatárolás szerint ugyanaz az 5 település tartozik Mezőtúrhoz (a Városi Kórház vonzáskörzete azonban ettől eltérő). A Mezőtúri járás Jász-Nagykun-Szolnok megye, a Szolnoki járást követően a második legnagyobb kiterjedésű, közepes lakónépességű és egyben a legalacsonyabb népsűrűségű statisztikai körzete (területe 726 km 2, népessége fő, népsűrűsége 38,3 fő/km 2 ). A kedvezményezett járások besorolásáról szóló 290/2014. (XI. 26.) Kormányrendelet a térségek komplex társadalmi, gazdasági és infrastrukturális fejlettségét mérő komplex fejlettségi mutató alapján a kedvezményezett járások közé sorolta. A Mezőtúri járást 2 város és 3 község alkotja. 3. térkép: A Mezőtúri járás Forrás: 1. táblázat: A Mezőtúri járás települései Település Jogállás Terület (km 2 ) Lakónépesség (fő) Kétpó község Mesterszállás község Mezőhék község Mezőtúr város Túrkeve város Mezőtúr járásközponti státuszából adódó feladatai kiterjednek a gazdaság és a társadalom szinte minden területére (kereskedelmi ellátás, egészségügy, oktatás, közlekedés, munkahelyteremtés, közigazgatási feladatok, kommunális szolgáltatás, szabadidős tevékenység stb.), a felmerült szükségleteknek a város valódi centrumtelepülésként képes megfelelni.

13 Stratégiájának megalapozó vizsgálata A település vonzáskörzetének és funkciónak bemutatása, elemzése A gazdasági és társadalmi folyamatok térbeli szerveződését nagymértékben befolyásolják a funkcionális alapon formálódó központ vonzáskörzet-kapcsolatok. A vonzáskörzet azon településeket foglalja magában, amelyek lakosságára, valamint gazdasági és civil szereplőinek tevékenységére a központi szerepkörű város jelentős és közvetlen hatást fejt ki. Az ITS készítéséhez közzétett útmutatók nem adnak egyértelmű módszertani iránymutatást a városok vonzáskörzeteinek lehatárolásához, ezért célszerű egyéni és rugalmas megoldásokat alkalmazni. A város térszerkezeti adottsága miatt nem rendelkezik országos, regionális, megyei vagy térségi szinten jelentősnek tekinthető vonzáskörzettel és vonáskörzete gyakorlatilag megegyezik a jelenlegi Mezőtúri kistérség, illetve járás területével, ugyanakkor a térségi kapcsolatrendszer bemutatásához az alábbi mutatók vizsgálata szükségszerű: A vonzáskörzet kijelölésének szempontjai oktatási vonzáskörzet: bölcsődébe, óvodába és iskolába bejáró gyermekek száma, munkaerő-piaci vonzáskörzet: foglalkoztatottak ingázási adatai, egyéb vonzáskörzet. Azt, hogy egy város szolgáltatásait beleértve a munkahelyek kínálatát is 1 más település lakosai, vállalkozásai milyen gyakran veszik igénybe, alapvetően befolyásolják az elérhetőség és ezen belül a közösségi közlekedés feltételei ezt részletesen az 1.15 fejezet mutatja be Oktatási vonzáskörzet A évi népszámlálási adatok alapján a bölcsődébe, óvodába és iskolába naponta Mezőtúrra járók száma 389 fő. A mezőtúri oktatási intézmények legtöbben a járás településeiről ingáznak napi rendszerességgel, legtöbben (87 fő) a szomszédos Túrkevéről jár be. 2. táblázat: A Mezőtúrra bejáró bölcsődések, óvodások és iskolások száma településenként legalább 10 fő (2011) Település Bejárók száma Mezőhék 10 Tiszatenyő 11 Kunmadaras 11 Szolnok 13 Gyomaendrőd 15 Martfű 16 Kisújszállás 17 Kuncsorba 18 Tiszaföldvár 18 Mesterszállás 27 Kétpó 27 Törökszentmiklós 28 Túrkeve 87 Forrás: KSH 1 Kutatások alapján a könnyű elérhetőség csak szükséges, de nem elégséges feltétele a napi ingázás vállalásának, ezt számos más tényező (pl. munkaerő-piaci helyzet, munkabér, nem) is befolyásolja. Forrás: Köllő János: Az ingázási költségek szerepe a regionális munkanélküliségi különbségek fenntartásában Becslési kísérlet. In: Budapesti Munkagazdaságtani Füzetek 2002/2; Bartus Tamás (2012): Területi különbségek és ingázás. In: A magyar foglalkoztatáspolitika két évtizede, (Budapest Intézet)

14 Stratégiájának megalapozó vizsgálata 14 Ezzel szemben az eljárók száma magasabb: 408 mezőtúri gyermek látogatja más település intézményét napi szinten, jelentős részük középiskolás vagy eljáró szülők gyermeke. Közülük legtöbben Szolnokon (106 fő), valamint Szarvason (49 fő) és Szegeden (46 fő) tanulnak. 4. térkép: Más településről bejárók aránya az általános és középiskolai tanulók között (%, ) ,1 16,3 15, ,9 1,5 1,5 2 2,2 1,1 Más településről bejáró általános iskolai tanulók aránya a nappali oktatásban Más településről bejáró középiskolai tanulók aránya a nappali oktatásban 0 Forrás: KSH Az elmúlt évek adatai alapján látható, hogy Mezőtúr oktatási szerepköre gyenge, és nagyrészt csak a járás területére korlátozódik. Az általános iskolai tanulók alig több mint 2%-a jár be más településről, míg ugyanez az arány a középiskolai tanulók esetében magasabb,19% körül mozog. (A város oktatási rendszerét az fejezet mutatja be részletesen) Munkaerő-piaci vonzáskörzet A évi népszámlálási adatok alapján a Mezőtúrra munkavállalási céllal ingázók száma 405 fő. A KSH 22 olyan települést azonosított, amelynek legalább egy lakosa Mezőtúron dolgozik, ezek közül Túrkevéről 100 fő feletti létszám érkezik, Gyomaendrődről pedig több mint 50 fő jár dolgozni Mezőtúrra. Míg az oktatási intézményekbe elsősorban a közeli településekről érkeznek, addig munkavállalás céljából nagyobb távolságot is hajlandóak rendszeresen megtenni az érintettek (a listán olyan távoli városok is szerepelnek, mint a 96,7 km távolságra fekvő Hódmezővásárhely vagy a 61,2 km-re lévő Békéscsaba). 3. táblázat: A Mezőtúrra bejáró foglalkoztatottak száma településenként legalább 10 fő (2011) Település Bejárók száma Békéscsaba 10 Mesterszállás 12 Szarvas 13 Tiszaföldvár 15 Kisújszállás 16 Martfű 19 Törökszentmiklós 28 Szolnok 30 Kétpó 36 Gyomaendrőd 56 Túrkeve 123 Forrás: KSH

15 Stratégiájának megalapozó vizsgálata 15 A város munkaerő-piaci kapacitásának hiányosság mutatja, hogy a 405 bejáróval szemben mindössze 754 mezőtúri lakos jár más településre, a legtöbben Szolnokon (187 fő) és Budapesten (76 fő) dolgoznak. Tovább élő kistérségi társulás Szolgáltatások Egyéb szempontok alapján kijelölhető vonzáskörzetek A város közigazgatási vonzáskörzetét a Mezőtúri járás települései jelentik, amely bemutatását az fejezet tartalmazza. A Mezőtúri járást és a statisztikai kistérséget is ugyanaz az 5 település alkotja, ezért a járási rendszer kialakítása nem szüntette meg a korábban létrehozott kistérségi kapcsolatokat. A mezőtúri székhellyel bejegyzett Berettyó-Körös Többcélú Társulás en kezdte meg a működését. A Társulás keretében 2007-ben alapított Szociális Szolgáltató Központ, 4 telephellyel, Mezőtúron működik. Az intézmény tevékenységei közé tartozik többek között a házi segítségnyújtás, étkeztetés, családsegítés, gyermek és ifjúságvédelem, valamint az idősek, fogyatékosok szociális ellátása is. A város a társulási megállapodás értelmében több közös térségi szintű településfejlesztési projekt irányításában is központi szerepet tölt be. Az elmúlt években a legjelentősebb feladat a KEOP ivóvízminőség javító pályázati program koordinálása volt. A vonzáskörzetek tekintetében fontos megemlíteni, hogy Mezőtúr rendelkezik a járás/kistérség egyetlen nagy működő ipari parkjával, valamint az egészségügyi ellátás területén a Városi Kórház térségi szerepe is jelentős. A városban található idegenforgalmi létesítmények szolgáltatásait a helyi lakosok mellett a környező településen élők is igénybe veszik A város és vonzáskörzetének együttműködése Mezőtúr feladatai a vonzáskörzet tekintetében kiterjednek a gazdaság és a társadalom szinte minden területére (kereskedelmi ellátás, egészségügy, oktatás, közlekedés, munkahelyteremtés, közigazgatási feladatok, kommunális szolgáltatás, szabadidős tevékenység stb.), a felmerült szükségleteknek a város valódi centrumtelepülésként képes megfelelni, és a feladatokat magas színvonalon ellátni. Kérdéses azonban, hogy milyen mértékben képes gazdasági-társadalmi fejlődést generálni a környező nemcsak a Mezőtúri járásba tartozó településeken. Egyértelműen leszögezhető, hogy a városnak nem érdeke a pontszerű, elszigetelt fejlődés, hiszen ha nagy a fejlettségbeli kontraszt a központ és környéke között, az negatívan befolyásolhatja a város egészének gazdasági-társadalmi fejlődését. 4. táblázat Munkamegosztás Mezőtúr és a vonzáskörzetébe tartozó települések között Mezőtúr, mint járási központ által nyújtott tényleges és lehetséges szolgáltatások Munkahely Közigazgatás, járási hivatal Szociális szolgáltatások Egészségügy, szakellátás Közép- és felsőfokú oktatás, felnőttképzés Kiskereskedelmi szolgáltatások Üzleti és pénzügyi szolgáltatások Kommunális szolgáltatások Turizmus Kulturális lehetőségek A környező települések által nyújtott tényleges és lehetséges szolgáltatások Munkaerő Turizmus Rekreációs tevékenység Lakóterület Mezőgazdasági termékek Alternatív ipari területek 2 A Társulás működési területe Mezőtúr és Túrkeve városok, valamint Mezőhék, Kétpó és Mesterszállás községek.

16 Stratégiájának megalapozó vizsgálata 16 A kapcsolatrendszer jól ábrázolja a város és a környező települések közötti szoros és részleteiben is pontosan meghatározható egymásrautaltságot, amelynek alapja az erősségeket építeni és a gyengeségeket megszüntetni kívánó gondolkodásmód és a funkciók ésszerű megosztása. A Mezőtúri járás és vonzáskörzet egységes fejlődéséhez elengedhetetlen, hogy a térség képessé váljon arra, hogy problémáit és szükségleteit közösen megfogalmazza, majd ezeket integrált programokká, komplex projektekké alakítsa. A párhuzamos kapacitások elkerüléséhez, valamint a város és környéke közötti esetleges konfliktusok (pl. szelektív migráció) megelőzéséhez tehát nemcsak Mezőtúr, hanem a környező települések fejlesztési igényeit is pontosan ismerni kell. A folyamatos kapcsolattartásnak, a közös gondolkodásnak a projektfejlesztés teljes szakaszára ki kell terjednie. Mikroregionális szinten a tervezett fejlesztések településközi koordinációjában a Berettyó- Körös Többcélú Társulás játssza a főszerepet. Mind a kistérségben, mind egyes önkormányzati szervezetekben jelentős projektmenedzsment tudás halmozódott fel ahhoz, hogy az érintett települések fejlesztési elképzeléseit koordinálni tudják. Ehhez szükséges a térségi szinten megjelenő projektjavaslatok pontos számbavétele, a folyamatos egyeztetés és tájékoztatás a tervezett fejlesztésekről (ágazati szinten is), a megvalósítást befolyásoló tényezők nyomon követése, a fejlesztések megvalósításának rendszeres (pl. évenkénti) felülvizsgálata, valamint a kritikai észrevételek beépítése a települések és a térség stratégiai fejlesztési dokumentumaiba. A város és vonzáskörzete közötti együttműködések célja az Európai Unió egyik legfontosabb alapelvének, a szubszidiaritásnak a figyelembevételével a közös és hatékony feladatellátás, a funkciók térbeli eloszlásának optimalizálása, egymást kiegészítő és egymás hatásait felerősítő fejlesztések megvalósítása, a felesleges, párhuzamos kapacitások felszámolása. 1.2 Területfejlesztési dokumentumokkal való összefüggések vizsgálata Mezőtúr a policentrikus városhálózat része Kapcsolódás az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióhoz (OFTK) Mezőtúr az ország belső perifériájába tartozik, országos szerepkörrel nem rendelkezik, az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) alapján azonban meghatározhatóak Mezőtúr térszerkezeti adottságai, illetve funkciói a hazai területi térszerkezetben. Mezőtúr a Budapest-Szolnok-Békéscsaba és a Szeged-Debrecen regionális tengelyek metszéspontja közelében elhelyezkedve a policentrikus, együttműködő városhálózati rendszer szerves elemének számít. Megközelíthetőség, illetve elérhetőség szempontjából hátrányos helyzetű kistérség, mivel gyorsforgalmi úttól és megyeszékhelytől egyaránt távol fekszik (45 km).

17 Stratégiájának megalapozó vizsgálata 17 Az ország városhálózati térképén a belső és a külső városgyűrű városai közötti területen helyezkedik el. A város egy rurális jellegű kistérség központja. Az OFTK a várost a tanyás térségekhez közé, funkcionálisan a jó mezőgazdasági adottságú területekhez sorolja. 5. térkép: Városhálózat Kapcsolódási pontok Forrás: OFTK, 2014 A város területi funkcióit, adottságait figyelembe véve a Koncepcióban kijelölt releváns fejlesztési területek, mint lehetséges kapcsolódási pontok: az agrár- és élelmiszergazdaság exportcélú és a belső piacot, foglalkoztatást és egészséges élelmiszereket biztosító fejlesztése, az agrárgazdaságban rejlő adottságok (kedvező termőhely) kihasználása, a helyi termelés, feldolgozás és értékesítés, a helyi termékek szervezett bejuttatása a kiskereskedelem rendszerébe az életképes vidék, egészséges élelmiszertermelés- és ellátás kialakítása, tanyás- és aprófalvas térségek fejlesztése a vidéki térségek táji és közösségi értékeire, természeti erőforrásaira, táji, kulturális, valamint épített örökségeire és értékeire alapozott fejlesztések, a turizmus fejlesztése, amelyen belül új kitörési pont lehet az ökoturizmus. Az ország térszerkezeti jövőképében kirajzolt funkcionális térségeket szemléltető térképen, Mezőtúr és térsége elsősorban jó mezőgazdasági adottságú területként agrár szerepkörben kapcsolódik a nemzeti szintű társadalmi és területi munkamegosztásba.

18 Stratégiájának megalapozó vizsgálata térkép: Funkcionális térségek Forrás: OFTK, Kapcsolódás a Jász-Nagykun-Szolnok Megye Területfejlesztési Koncepciójához és Programjához A megye térszerkezeti jövőképében a Mezőtúr térsége-tiszazug együtt kezelendő funkcionális várostérséget (FVT) alkot. A város a megye jövőbeli fejlődési irányait meghatározó területfejlesztési tervdokumentumokban több kapcsolódási ponton is megjelenik. A települést érintő fejlesztési irányokat az alábbi táblázat összegzi: 5. táblázat: A megyei fejlesztési irányok és a település kapcsolata A megyei koncepcióban megjelölt célrendszer Jövőkép (2030) Átfogó cél Mezőtúr kapcsolódása Mezőtúr a térség számára egyre bővülő foglalkoztatási kínálatot biztosít a javuló nagytérségi kapcsolatok révén, valamint a 120-as vasút felújítását követő, jelentősen növekedő nemzetközi teherforgalmi funkció kihasználásával látványosan bővül. A1: Erőteljes kapcsolódás a makrogazdaság fejlesztési tengelyeire Mezőtúr dinamizálása a IV. Helsinki vasúti korridorhoz kapcsolódóan valósul meg.

19 Stratégiájának megalapozó vizsgálata 19 A megyei koncepcióban megjelölt célrendszer Területi stratégiai célok Területi prioritások és főbb beavatkozások Kiemelt ( Nagyprojektek ) fejlesztések Mezőtúr kapcsolódása T4: Tiszazug és Körös mente pozíciójának és önfenntartó képességének javítása (Mezőtúr térsége Tiszazug) Mezőtúr közép- és felsőfokú iskolavárosi karakterének megerősítése, és vidékfejlesztési irányú profilírozása Mezőtúr, Szarvas és Szentes szoros együttműködésben az agrár- és vidékfejlesztés fontos oktatási, kutatási bázisává fejlődnek. A térség gyógyfürdőinek (Berekfürdő, Kisújszállás, Tiszafüred, Karcag, Túrkeve, Mezőtúr) magas színvonalú rekreációs és egészségügyi (rehabilitációs) szolgáltatásai iránt megnő a kereslet, egyre szélesedő társadalmi igény mutatkozik az egészségmegőrzésben jelentős szerepet betöltő gyógyfürdők használatára. A Mezőtúri kistérség Szolnokhoz való kapcsolódása szempontjából a 46.sz. főút felújítása jelentős. Ebben a térségben kifelé a Szarvassal való kapcsolat fejlesztése, befelé pedig a központ, Mezőtúr elérhetőségének biztosítása létfontosságú. 1. Nagytérségi kapcsolatokban rejlő gazdaságfejlesztési potenciál megerősítése Mezőtúri és Kunszentmártoni ipari parkok telephelyvonzó képességének megerősítése: közös marketing, Kunszentmártoni ipari park autóipari beszállítói arculat erősítése, Mezőtúr: iparvágány építése; Tiszazug és Körös mente nagytérségi integrációja: M44, Mezőtúr-Túrkeve kapcsolata az M4-es gyorsforgalmi úthoz, Tiszaföldvár-Mezőtúr közötti kelet-nyugati út térségi feltáró szerepének erősítése, kapacitásfejlesztése; Mezőtúr-Szarvas közötti Körös-híd, Csongrád-Csépa közötti Tisza-híd megépítése, azokhoz vezető utak felújítása, megerősítése, 146-os vasút korszerűsítése, elérhetőség javítása 2. Körösmente-Tiszazug értékeiben rejlő jövedelemtermelő képesség növelése Mezőtúr komplex mezővárosi kultúra és gazdaság erősítése 3. Mezőtúr Szarvas és Szentes oktatási-szakképzési funkciói és iskolavárosszerepük összehangolt fejlesztése A városok felső és középfokú oktatási-szakképzési kínálatának összehangolása, korszerűsítése Mezőtúron kulturális-sport-szabadidős kínálatok, kollégiumok szolgáltatási színvonalának fejlesztése, Vonzó iskolaváros karakterek erősítése Elérhetőségük javítása, eszközváltó csomópontok funkcióbővítőarculaterősítő fejlesztése, Közös programok, rendezvények, nyári gyakorlatok 4. Mezőtúr térszervező szerepének komplex megerősítése Három megyére kiterjedő szilikátipari összefogás felépítése, Mezőtúr mezőgazdasági piacközpont és szervező szerepének erősítése Vidékfejlesztési Közép- és felsőfokú oktatási bázis, tudásközpont létrehozása 5. Kunszentmárton, Tiszaföldvár és Mezőtúr funkcionális térségek összehangolt település-üzemeltetés és tájgondnoksági foglalkoztatási és szolgáltatási központok, tájrendezés- és fenntartás, településrendezés, területgazdálkodás IKT vezérelt térségüzemeltetési, nyilvántartási rendszerek kialakítása Működési költségmegtakarító beruházások, energetikai felújítások Települési közterületek, egykori tanyaközpont falvakra is kiterjedő tanyafejlesztési programok Épített örökség jókarban tartása, hasznosítása Új közúti hidak (Mezőtúr-Szarvas) Mezútúri térségi energetikai centrum Kisújszállás-Mezőtúr közötti mellékút főúttá fejlesztése

20 Stratégiájának megalapozó vizsgálata 20 A koncepcionális célok és a főbb fejlesztési irányok a Területfejlesztési Programban a Mezőtúri Járás Fejlesztési Részprogramjában és az alábbi beavatkozásokban jelennek meg: Mezőtúr térség Tiszazug gazdaságélénkítő program Hiányszakmákra irányuló képzési struktúra kialakítása beavatkozásban Hivatásforgalmú és turisztikai kerékpárforgalmi hálózat fejlesztései Egyéb térségi fejlesztési koncepciókhoz, programokhoz való kapcsolódás Jász-Nagykun-Szolnok megyei szakképzés-fejlesztési koncepció 2013-ban készült el Jász-Nagykun-Szolnok megye szakképzés-fejlesztési koncepciója azzal a céllal, hogy olyan szakképzés fejlesztési célokat és elveket határozzon meg, amelyek alkalmasak a munkaerőpiac igényeinek megfelelő szakmaszerkezet és képzési rendszer kialakítására. A szakképzési koncepcióban megfogalmazott alapvető célok: 1. Élethosszig tartó tanulás és kompetenciák fejlesztése 2. Pályaorientációs intézményi rendszer kialakítása 3. Esélyegyenlőség biztosítása a szakképzési intézményrendszer rugalmasságának növelésével 4. Térségi integrált szakképző központok új rendszerének kialakítása 5. Költséghatékonyabb iskolai rendszerű szakképzés támogatása A megye szakképzői előtt álló legfontosabb feladatok között szerepel a gazdasági igényeknek megfelelő szakképzési igények kielégítése mellett a társadalmi felzárkózás elősegítse a hátrányos helyzetű fiatalok képzésben tartásával, szakképzettség megszerzésének elősegítésével. Alapvető cél, hogy a megye fiataljai államilag elismert első szakképesítésüket az iskolarendszerben szerezzék meg. A koncepció megfogalmazza, hogy a megye hagyományaira, sajátosságaira, lehetőségeire alapozva szükséges a képzések átalakítása, a szakképző intézmények specializációja szükséges a szakmák, szakterületek vonatkozásában. Tekintettel arra, hogy a Mezőtúron működő középfokú oktatási intézmények széles körű szakképzési lehetőséget biztosítanak, működésük során figyelembe kell venni a megyei szakképzési koncepcióban megfogalmazott célokat és a hozzájuk rendelt feladatokat. Mivel az önkormányzat fenntartói funkcióját elvesztette, így leginkább csak koordinációs, ösztönző és közvetítő szerepkört tud betölteni ebben a folyamatban Magyarország S3 Stratégia Jász-Nagykun-Szolnok megyei háttérdokumentum A 2014-ben készült dokumentum Jász-Nagykun-Szolnok megye intelligens szakosodási lehetőségeit vizsgálja, a kidolgozandó megyei intelligens szakosodási stratégiához adott prioritások háttérdokumentumaként. A helyzetfeltárás és a SWOT analízis eredményeként az alábbi jövőképet fogalmazta meg: Jász-Nagykun-Szolnok megye váljon egy élhető, fejlődő, az innovációs folyamatokat támogató, nemzetközileg is versenyképes ágazatokat felvonultató megyévé az innováció és tudásalapú gazdaságfejlesztésen keresztül, építve a kedvező földrajzi és természeti adottságaira, tradicionális értékeire. A dokumentumban megfogalmazott átfogó cél: A megye versenyképességének növelése innováció-orientált gazdasági környezet kialakításával, ezáltal javítva a lakosság életszínvonalát Jász-Nagykun-Szolnok megyében.

21 Stratégiájának megalapozó vizsgálata 21 A célok elérését segítő fejlesztési területek és intézkedések az alábbiak: F1. A megyei innovációs környezet fejlesztése F1.1. Az innovációt támogató állami intézményi környezet fejlesztése F1.2. Innovációs szolgáltatások fejlesztése F1.3. A K+F+I humánerőforrás fejlesztése F2. Vállalkozások innovációs képességének fejlesztése, versenyképességük megerősítése, a régió kulcs ágazataiban F2.1. Multinacionális nagyvállalatok kutatás-fejlesztési tevékenységének erősítése F2.2. Beszállítóvá válás és nemzetközi piacra lépés elősegítése F2.3. A vállalkozások innovációs tevékenységének erősítése F2.4. A vállalkozások forrásbevonó képességének növelése F3. A K+F+I szereplők közti együttműködések erősítése F3.1. Akkreditált innovációs klaszterek létrehozásának támogatása a megye kiemelt ágazataiban F3.2. A multinacionális vállalatok, a hazai KKV-k, a helyi oktatási intézmények és a nonprofit kutatóhelyek közös kutatás-fejlesztési kapacitásainak kiépítése F3.3. A térségi innovációs együttműködések erősítése Mezőtúr város adottságai alapján a kitörési pontokat meghatározó prioritást az élelmiszer, illetve mezőgazdasági termékfeldolgozás, a gép, a fa, és a fazekasipar jelenti. A jövőt illetően ugyancsak nagy lehetőség a Mezőtúri Ipari Park továbbfejlődésének minden eszközzel történő támogatása, valamint a rizstermesztés fejlesztése több stratégiai dokumentumban is megjelenik. 1.3 A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata Országos Területrendezési Terv (OTrT) Az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvény célja, hogy meghatározza az ország egyes térségei területfelhasználásának feltételeit, a műszaki-infrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, illetve erőforrások védelmére. Az ország településein, az egyes térségekben a területfelhasználásra és az építésre vonatkozó szabályokat e törvény rendelkezéseivel összhangban kell kialakítani. Jelenleg az alaptörvény a évi LVI. törvénymódosítás rendelkezéseivel együtt hatályos. Az Országos Területrendezési Terv az ország szerkezeti tervét, valamint az országos térségi övezeteket és az ezekre vonatkozó szabályokat foglalja magában. Az országos szerkezeti tervben Mezőtúr a területfelhasználási térkategóriák alapján mezőgazdasági- és vegyes területfelhasználási térségként került azonosításra. Az övezeti lehatárolás alapján az országos ökológiai hálózat része, amelynek pontosítására, további tagolására a megyei területrendezési terv hivatott. E szerint Mezőtúr közigazgatási területén magterületként, ökológiai folyosóként és pufferterületként nyilvántartott területek is találhatóak.

22 Stratégiájának megalapozó vizsgálata térkép: Az ország szerkezeti terve Forrás: OTrT, 2013 Az országos főúthálózat elemei közül Mezőtúrt érinti: 46. sz. főút: Törökszentmiklós (4. sz. főút) - Mezőtúr - Gyomaendrőd - Mezőberény (47. sz. főút) Kisújszállás (4. sz. főút) - Túrkeve - Mezőtúr - Szarvas (44. sz. főút) A Mezőtúr területén áthaladó 46. sz. főút tervezett elkerülő szakaszának megépítése befolyásolhatja a térszerkezetet Jász-Nagykun-Szolnok Megye Területrendezési Terve Az Országos Területrendezési Tervről szóló törvénynek megfelelően eljárva, a megye kiegyensúlyozott területi fejlődése, a területrendezési és területfejlesztési feladatok összehangolása érdekében a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 10/2011. (IV.29.) KR sz. rendeletével módosított 18/2004. (XI.9.) számú rendelet határozza meg a megye területrendezési tervét. A Térségi Szerkezeti Tervben meghatározott területfelhasználási rendszerben Mezőtúr városias települési térségét vegyes- és mezőgazdasági területfelhasználású térségek veszik körül. A megye Településrendezési Terve Mezőtúrt kistérségi jelentőségű gazdasági központként, a keleti megyehatár menti városfüzér részeként turisztikai potenciállal és helyi jelentőségű gyógytényezővel bíró történeti településként tartja számon.

23 Stratégiájának megalapozó vizsgálata 23 A megyét érintő térségi jelentőségű műszaki-infrastruktúrahálózatok elemei között a következőkben szerepel: Térségi mellékút meglévő nyomvonalon: Tiszaföldvár-Mezőhék-Mezőtúr Térségi mellékúton és vasúti mellékvonalon lévő hidak: Hármas-Körösön: Mezőtúr (Mezőtúr- Pusztabánréve vasúti mellékvonal); Hortobágy-Berettyón: - Mezőtúr (46. sz. főút Tiszaföldvár úton) Vasúti mellékvonalak: Mezőtúr (Szarvas Orosháza-Mezőhegyes) Mezőtúr-Túrkeve- Kisújszállás 3 Térségi kerékpárút-hálózat elemei: Abádszalók Kunhegyes Kenderes Kisújszállás Túrkeve Mezőtúr (Szarvas); Lakitelek) megyehatár Tiszakürt Kunszentmárton Öcsöd (Szarvas) Mezőtúr [Túlakörös] megyehatár (43.Körösvölgyi kerékpárút); Rákóczifalva Vezseny Martfű Mezőtúr megyehatár (Gyomaendrőd); Törökszentmiklós Kétpó Mezőtúr 4 Személyforgalmi kikötő Az átvitelt befolyásoló 120 kv-os elosztó hálózat Szolnok Martfű Mezőtúr (Szarvas); Szolnok (Városföld)- Tiszafüred Karcag Kisújszállás Túrkeve Mezőtúr Térségi szénhidrogént szállító vezetékek: Törökszentmiklós Mezőtúr Túrkeve Elsőrendű árvízvédelmi fővonal: Mezőtúr-himesdi A település az alábbi sajátos megyei térségekkel érintett: Gazdaságfejlesztés és a turizmusfejlesztés térségei és térségi jelentőségű központjai Természet- és tájvédelmi jelentőség területek: Kiemelten fontos érzékeny természetvédelmi területek veszik körbe (Védett természeti területek; NATURA 2000 természetmegőrzési területek) Környezet- és természeti erőforrásgazdálkodási területek - komplex tájgazdálkodás térségei: Ártéri komplex tájgazdálkodás térsége; térségi jelentőségű szántóföldi árutermelő mezőgazdaság terület; Országos Gyümölcs Termőhely Kataszter által érintett terület Szélerőmű telepítés szempontjából vizsgálat alá vonható terület A Területrendezési Tervhez kapcsolódóan a városias települési térségre, ezáltal Mezőtúrt is érintő, megfogalmazott ajánlások: Az egymással szomszédos, illetve egymás hatókörében fekvő, közel azonos nagyságú városok számára egymással összehangolt, közös, munkamegosztásra épülő fejlesztési stratégia kidolgozása, a térség vonzerejét növelő, szinergikus hatású együttműködések ösztönözése; Városias települési térség területén a kompakt településtestek megőrzésének elősegítése és a nagy összefüggő új kertvárosias területek kijelölésének kerülése; Zöldmezős lakóterület-fejlesztések helyett meglévő lakóterületek minőségi fejlesztése, funkcionális gazdagításának ösztönzése, valamint a korszerű, jövedelemtermelő turisztikai 3 A Megyei Területrendezési Terv elfogadása óta a Mezőtúr-Túrkeve-Kisújszállás vasúti mellékvonal már megszűnt. 4 A Túrkeve Mezőtúr Szarvas és a Martfű Mezőtúr kerékpárút-hálózat jelenleg nincs kiépítve.

24 Stratégiájának megalapozó vizsgálata 24 Integrált Városfejlesztési Stratégia célra kevésbé alkalmas hétvégi házas üdülőterületek esetében lakóterületi célú használatváltás lehetőségének mérlegelése; A települési zöldfelületek koncentrált, hálózatba szervezése (rekreációs folyosók kialakításával), elsősorban közcélú zöldfelületek formájában; az elsődlegesen rekreációs funkciójú kerékpárút-hálózati elemek és a zöldfelület-hálózat összehangolt fejlesztése; A műszaki infrastruktúrahálózatok és egyedi építményekre vonatkozó ajánlásban megfogalmazódik, hogy a fő áruszállítási tranzitirányokban elő kell segíteni a vasúti áruszállítás részesedésének növelését, amelyhez szükség van a vasúthálózat kapacitásának bővítésére (második vágány építése, villamosítás), valamint a szolgáltatási színvonal emelésére (pl. iparvágány, rakodók építése stb.) is. Ennek megfelelően, a nagyobb települések illetve közlekedési csomópontoknak számító települések esetén (pl. Szolnok, Karcag, Tiszafüred, Mezőtúr stb.) javasolt megvizsgálni a meglévő infrastruktúra, és területek alkalmasságát. Turisztikai fejlesztések megvalósítására tett ajánlás a megye keleti városfűzét alkotó települések számára: Kunhegyes, Karcag (Hortobágy kapuja), Kisújszállás, Túrkeve és Mezőtúr (további kapcsolódás: a Körös túlpartjánfekvő Békés megyei Szarvas). A városfüzér egymásra épülő, egymást kiegészítő programelemekből álló turisztikai csomag összeállításával válhat turisztikai célponttá, ezért a városfüzér számára ajánlott a turisztikai kínálat, illetve vonzerő közösen felépített és fenntartott fejlesztése, közösen megalkotott és elfogadott területfejlesztési program alapján. Ezen belül a városok közötti kerékpárút és kapcsolódó infrastruktúra kiépítése kiemelt prioritást kell, hogy kapjon. 1.4 A szomszédos települések hatályos szerkezeti terveinek- Mezőtúr település fejlesztését befolyásoló megállapításai Mezőtúr szomszédos települései: Gyomaendrőd, Szarvas, Békésszentandrás, Mesterszállás, Mezőhék, Kétpó, Kuncsorba, Túrkeve. A települések szerkezeti tervét megvizsgálva elmondható, hogy általánosságban mezőgazdasági, vízgazdálkodási és erdőterületekkel kapcsolódnak a települések a városhoz. Ezen kívül az alábbiak láthatóak: 6. táblázat: Szomszédos települések szerkezeti terveinek települést érintő elhatározásainak vizsgálata Mezőtúron Település neve Gyomaendrőd Forrás: saját gyűjtés Települést érintő elhatározások Térségi kerékpárút, Országos kerékpárút nyomvonala 1.5 Hatályos településfejlesztési döntések A hatályos településfejlesztési koncepció és Integrált Városfejlesztési Stratégia megállapításai Mezőtúr első Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2010-ben készült. Ennek teljes körű átdolgozására és aktualizálására 2013-ban került sor. A jelenleg hatályban lévő IVS-t a képviselőtestület 128/2010. (V.27.) számú határozatával fogadta el. Az IVS részletes helyzetelemzése és kialakított célrendszere megfelelő alapot jelent a megalapozó vizsgálat kidolgozásához és az ITS céljainak meghatározásához.

25 Stratégiájának megalapozó vizsgálata táblázat: Az IVS céljai Átfogó cél Tematikus célok Városrészi célok Mezőtúr váljon erős hagyományokkal rendelkező, élhető, modern 21. századi mezővárossá, mely határozott helyi identitással rendelkező polgárai számára helyben biztosít megfelelő megélhetési lehetőségeket kiegyensúlyozott szerkezetű helyi gazdaságra támaszkodva, valamint versenyképes életfeltételeket minőségi infrastruktúrát, közszolgáltatásokat, egészségügyi ellátást, oktatási, kulturális és sportlehetőségeket. T1: Foglalkoztatás bővítése a település adottságaira építő diverzifikált gazdasági szerkezet kialakításával. T2: Kompakt városszerkezet és egységes, a helyi polgárok és a turisták számára egyaránt vonzó, funkciógazdag belváros kialakítása. T3: A város belső közlekedési szerkezetének fejlesztése, a környezetbarát mobilitás megteremtése. T4: A külső befektetők vonzása és a városba érkező turisták számának növelése. T5: A leszakadó rétegek helyzetének javítása integrált módon. T6: A szabadidős tevékenységek és az egészséges városi élet feltételeinek javítása. T7: A helyi identitás, kultúra és helyi közösségek erősítése. V1: A városközpont belvárosi funkcióinak megerősítése és vonzerejének növelése V2: A Lakóövezet 1. városrész lakó- és közösségi funkcióinak fejlesztése, a települési környezet javítása a jobb életminőség biztosítása érdekében V3: A fenntartható mobilitás és a minőségi lakókörnyezet feltételeinek fejlesztése a Lakóövezet 2. városrészben V4: Az ipari terület infrastruktúrájának fejlesztése, közlekedési kapcsolatainak javítása Forrás: Mezőtúr Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája, 2013 Az IVS-ben a következő fejlesztési akcióterületek kerültek lehatárolásra indikatív jelleggel, annak tudatában, hogy mindezek megvalósítására a potenciálisan rendelkezésre álló fejlesztési források jelenleg nem elegendőek: Városközponti funkcióbővítő akcióterület Szociális városrehabilitációs akcióterület Hortobágy-Berettyó turisztikai fejlesztési terület Ipari park fejlesztési terület Az akcióterületeken tervezett fejlesztéseknek csak egy része valósult meg, ezért a jövőbeli stratégiaalkotás során az akcióterületi lehatárolás nem változik, a projekttervezés a korábban ütemezett projektek figyelembevételével történik. A tervezett fejlesztések közül a Városközpont funkcióbővítő akcióterületet érintő fejlesztések egy része már megvalósult, illetve több beavatkozás végrehajtása jelenleg is folyamatban van. Emellett a városban számos egyéb fejlesztés zajlott, illetve zajlik jelenleg is (Mellékletek 52. táblázat), amelyek közvetlen vagy közvetett hatása nyomon követhető a gazdasági-társadalmi folyamatok alakulásában (részletes adatokat és tendenciákat az 1.7 és az 1.8 fejezet tartalmaz). Mezőtúr nem rendelkezik hatályos Településfejlesztési Koncepcióval, a jelenlegi tervezés során az Integrált Településfejlesztési Stratégiával összhangban készül el Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések A településrendezési szerződések (továbbiakban: szerződés) jogi hátterét az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény adja. Ennek értelmében a szerződés a településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmény. A 30/A. értelmében a települési önkormányzat egyes településfejlesztési célok megvalósítására településrendezési szerződést köthet az érintett telek tulajdonosával, illetve a telken beruházni

26 Stratégiájának megalapozó vizsgálata 26 szándékozóval. Utóbbi átvállalhat olyan beruházási elemeket, amelyek kivitelezése egyébként az önkormányzatot terhelné. Ellentételezésként az önkormányzat a szükséges településrendezési módosításokat végrehajtja. Mezőtúr Város Önkormányzata egyelőre nem alkalmazta a településrendezési szerződés eszközét, de településfejlesztési céljainak megvalósítása során mérlegeli ennek lehetőségét. 1.6 Településrendezési Tervi előzmények Hatályban lévő településrendezési eszközök Mezőtúr Város településrendezési terve: Településszerkezeti Terv és Településszerkezeti Leírás Elfogadva a 153/2002. (VIII.6.) Kt. számú határozattal-, módosítva 185/2012. (IX.27) Kt. határozattal Szabályozási Terv és Helyi Építési Szabályzat Jóváhagyva a 2/2004. (II.6.) ÖK. rendelettel, módosítva az 5/2008.(II.29), 18/2009.(XI.13.), 49/2012. (X.09.), 7/2013.(III.19.) és a 18/2014 (X.08.) ÖK. rendelettel A Településszerkezeti Terv elfogadásának körülményei: Mezőtúr Város Képviselő-testülete 2009 év júniusában a 155/2009 (VI.24.) sz. Kt. határozattal hagyta jóvá a város Településfejlesztési Koncepcióját. A területhasználatban bekövetkezett változások a településfejlesztési koncepció alapján a település adottságainak figyelembe vételével kerültek kijelölésre és összhangban vannak az Országos Területrendezési Tervvel, valamint a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területrendezési Tervvel. Helyi Építési Szabályzat és a mellékleteként hozzá tartozó szabályozási terv a település területére vonatkozóan az alábbi területeket különíti el: Beépítésre szánt területek: Lakóterületek: Ln-Lakóterület (Nagyvárosias) Lk-Lakóterület (Kisvárosias) Lke-Lakóterület (Kertvárosias) Lf-Lakóterület (Falusias) Vegyes területek: Vt-Vegyes terület (Településközpont) Gazdasági területek : Üdülő területek : Gksz-Gazdasági terület (Kereskedelmi- szolgáltató) Gip-Gazdasági terület (Ipari) Üh-Üdülőterület (Hétvégiházas) Üü-Üdülőterület (Üdülőházas) Különleges területek: K..- Különleges terület (Oktatási létesítmény területe) K..- Különleges terület (Strand, uszoda, kemping)

27 Stratégiájának megalapozó vizsgálata 27 K..- Különleges terület (Temetők területe) K..- Különleges terület (Szociális otthon területe) K..- Különleges terület (Nagy kiterjedésű sportolási célú terület) K..- Különleges terület (Egészségügyi létesítmény) K..- Különleges terület (Lovaspálya) K..- Különleges terület (Tangazdaság) K..- Különleges terület (Közmű terület) K..- Különleges terület (Szilárd hulladékkezelő) K..- Különleges terület (Folyékony hulladékkezelő) K..- Különleges terület (Mezőgazdasági üzemi terület) K..- Különleges terület (Gyepmesteri telep) K..- Különleges terület (Kutyamenhely) Beépítésre nem szánt területek: Közlekedési területek: Zöldterületek: Erdőterület: KÖu Közlekedési terület (Közút) KÖk Közlekedési terület (Vasútterület) Z.. Zöldterület (Közpark) Eg Erdő (Gazdasági) Ev Erdő (Védelmi) Ee Erdő (Közjóléti erdő) Mezőgazdasági területek: Má Mezőgazdasági terület (Általános) Mk Mezőgazdasági terület (Kertes-volt zártkertek) Mko Mezőgazdasági terület (Korlátozott használatú, természeti értékekben gazdag mg területek) Vízgazdálkodási területek: V Vízgazdálkodási terület Különleges beépítésre nem szánt területek: Kkb Különleges beépítésre nem szánt terület (Bányaterület) Kkre Különleges beépítésre nem szánt terület (Rekreációs terület) Kkho Különleges beépítésre nem szánt terület (Honvédelmi terület) Kkg Különleges beépítésre nem szánt terület (Gázkutak és védőterületeik) A településrendezési eszközök és fejlesztési dokumentumok összhangban vannak. Jelenleg nincs folyamatban Mezőtúr Város Településrendezési Tervének módosítása. A Településrendezési Tervekben foglaltak várhatóan nem akadályozzák a stratégia fejlesztéspolitikai céljainak megvalósítását.

28 Stratégiájának megalapozó vizsgálata Hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemei A hatályos településszerkezeti terv megállapításai A településszerkezeti terv az alábbi követelményeket és általános alapelveket rögzíti: Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény 10.. szerint: (1) A településszerkezeti terv meghatározza a település alakításának, védelmének lehetőségeit és fejlesztési irányait, ennek megfelelően az egyes területrészek felhasználási módját, a település működéséhez szükséges műszaki infrastruktúra elemeinek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését, az országos és térségi érdek, a szomszédos vagy a más módon érdekelt többi település alapvető jogainak és rendezési terveinek figyelembevételével a környezet állapotának javítása vagy legalább szinten tartása mellett. Ennek megfelelően készült a város Településszerkezeti terve. A lakóterületek alakításának alapelvei: A város rendezési terve alapján a belterület településszerkezetében, annak meghatározó elemeiben jelentős módosítás nem tervezett. A városközpont, településközpont vegyes területekkel szomszédos lakóterületeinek nagyvárosias és kisvárosias lakóterületi besorolása a központi jelleget hangsúlyozza. A központtól távolabbi és a belterület szélén lévő lakóterületek már lazább beépítésű kertvárosias és falusias besorolásúak. A Kertváros délkeleti belterületi határát a hrsz-ú telekkel bezárólag bővíteni, módosítani kell. Az Újváros Sugár út- Kert út közötti területet kertvárosi lakóterületként kell kezelni. Központrendszer, intézményellátás fejlesztésének alapelvei: A város kistérségi és járási központ, jelentős közszolgáltatói intézményhálózattal rendelkezik, a térségben oktatási, egészségügyi és kulturális centrum szerepet tölt be. A településközpont vegyes területek jellemzően a városközpontban találhatóak. Ezeken a területeken önálló intézmények is vannak, de találhatóak olyan épületek, melyekben lakófunkció mellett egy vagy több közösségi funkciót szolgáló létesítmény is található. A városközpont tervezett fejlesztése, melynek célja a belváros attraktivitásának és kihasználtságának növelése a városközponti funkciók megerősítésével és bővítésével. A mezőtúri funkcióbővítő városrehabilitáció hatásaként a városközponti funkciók jelentős megerősödése várható. A belvárosi közösségi terek fizikai rehabilitációjával, az épületek felújításával, a környezetminőség javításával létrehozhatók a minőségi életfeltételek, amelyek javítják a lakosság, az itt működő civil szervezetek és vállalkozások, valamint az idelátogató turisták komfortérzetét, valamint növelik a település vonzerejét. A komplex fejlesztések hozzájárulnak a szebb és élhetőbb települési környezet megteremtéséhez. A város területén, több országos, illetve helyi védelem alatt álló, vagy éppen védelem nélküli, de a város arculatát, megjelenését meghatározó épület található. Ezek eltérő műszaki infrastrukturális állapotban vannak, közülük számos felújításra szorul. Különösen igaz ez a városközpontra (Városháza ÉNY-i homlokzata és tornya, Bazár épülete, Kossuth tér, Petőfi u. 5. alatti épület), az itt lévő műemlék épületek és a főtér építészeti állapota, funkcionális beosztása az országos trendektől elmaradó, leszakadó kisváros képét tárja a látogatók elé, és nem erősíti a helyi lakosság identitástudatát.

29 Stratégiájának megalapozó vizsgálata 29 A belterület különleges területei jellegüktől függően különböző kapcsolatokkal rendelkeznek. Az oktatási, az egészségügyi és szociális különleges területek a városközpontban, vagy annak közelében vannak, fontos központképző tényezők. A sport, rekreációs, strand, kemping különleges területek leginkább a fontos közlekedési útvonalakhoz kapcsolódnak, jól illeszkednek a lakóterületekhez és a zöldfelületi rendszerhez. A belvároson országos főutak haladnak át, az elkerülő út várható megépítésével ennek kedvezőtlen forgalmi és környezeti hatásai mérséklődni fognak. A történetileg kialakult, jellegzetes szerkezetet őrző, ill. értékes beépítéssel szegélyezett településközponti úthálózat, mint helyi jellegzetesség, megőrzendő érték. A tervezett úthálózat az átmenő forgalmat kiviszi a központból, ezáltal lehetőséget ad a városközpontban a radikális forgalomcsillapításra. A központ tervezett jellege forgalomcsillapított, gyalogos elsőbbségű. A gazdasági területek alakításának alapelvei: A város közúti megközelíthetősége kedvezőtlen, amely az M44 autópálya tervezett megépítésével jelentősen javulni fog. A belvároson országos főutak haladnak át, az elkerülő út várható megépítésével ennek kedvezőtlen forgalmi és környezeti hatásai mérséklődni fognak. Mezőtúr rendelkezik a járás/kistérség egyetlen nagy működő ipari parkjával. A város gazdasági szerkezete, fejlettsége elmarad az országos és megyei átlagtól, a megszűnő munkahelyek következtében magas a munkanélküliség mértéke. A gazdaságfejlesztés terén az egyik lehetőséget a város külterületén fekvő ipari park továbbfejlesztése jelenti. A város jelenlegi gazdaságfejlesztési lehetőségei, eszköztára tehát a működő ipari park szolgáltatásaihoz kapcsolhatók. Az ipari park esetében a város konkrét fejlesztési tervvel rendelkezik a II. ütemre vonatkozóan, emellett fontos szerepe van a befektetésösztönzésnek. A kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területek jellemzően a belterület főbb útjai mentén, az ipari gazdasági területek viszont a belterület peremén, a vasútvonalak mellett és északon a vasútvonalnak a belterülettel ellentétes oldalán találhatóak. Cél az ipari park fejlesztése, bővítése. Zöldfelület fejlesztés alapelvei, követelményei: A zöldfelületi rendszer elemei egyrészt kötődnek a városközponthoz, másrészt a lakóterületek és a különleges területekhez. A város belterületének zöldterületei közparkok, díszparkok. A nagyobb területűek az Erzsébet-liget és a Szent István sétány (a bányató körüli zöldterület), a Kossuth tér, a Szabadság tér, a Petőfi tér, Az alkotmány tér és a Ságvári park. A város belterületén található zöldterületek állapotuk miatt sok helyen fejlesztésre szorulnak. Mezőtúr belterületén jelentős nagyságú, de részben elöregedett zöldfelület található, melyek felújítása pozitívan befolyásolja a város klimatikus viszonyait. Ennek javításához hozzájárul az elhagyott, roncsolt területek felmérése és tervezett növényesítése. A város belterületének legnagyobb és legértékesebb zöld területe az Erzsébet liget, mely kedvelt városi rekreációs terület. Az elmúlt évtizedekben a park elvadult. Megtelepedtek benne a különböző gyomfák (amerikai kőrizs, akác), de az eredeti állomány is elhanyagolt képet mutat. A város főterének egyedülálló adottságokat kölcsönöz a Hortobágy-Berettyó-főcsatorna közelsége. Tájrendezés, külterületi területfelhasználás alapelvei, követelményei A természeti értékeket látogató szabadidős turistaforgalom területén a városnak jelentős tartalékai vannak, kihasználásukhoz fejleszteni kell a turisztikai kínálatot, az attrakciók

30 Stratégiájának megalapozó vizsgálata 30 minőségét, a természeti értékek elérhetőségét, fenntarthatóságát, a szálláshelyeket és a közös marketing fellépést. Vízhez kapcsolódó rekreációs területek fejlesztése. A település a belterület délnyugati szélén található egykori agyagbánya helyén rekreációs, szabadidős területet tervez, vizes élőhely, bemutatóhely jóléti funkcióval. Hercegasszony kastély környezetében lévő - már részben beépült - zártkerteket hétvégi üdülőházas övezetként kell figyelembe venni. A magasabb rendű tervek szerint a települést egy országos és több térségi kerékpárút is érinti. Az országos kerékpárút a 43 sz. Körösvölgyi kerékpárút Mezőtúrnál a Hármas- Körös déli oldali töltésén halad. A térségi kerékpárutak a 4202, a 4628 és a 4632 jelű utak mentén, a jelenlegi 46 sz. főút mentén (a Bajcsy-Zsilinszky úttól keletre), valamint a Hármas- Körös (északi oldali) és a Hortobágy-Berettyó (nyugati oldali) töltésén haladnak. A térségi kerékpárutakat helyi kerékpárutak egészítik ki, kapcsolják össze, elsősorban a városközpontban. Indokolt a kerékpárút hálózat további fejlesztése, valamint a meglévő kerékpárutak felújítása a város bel- és külterületén egyaránt. A használt földterület művelési ágak szerinti megoszlására a szántóterületek magas aránya jellemző. A mezőgazdaság a helyi adottságokra építve fejlődött, évvel ezelőtt a város húzóágazata volt, és döntő mértékben hozzájárult a helyi munkaerő foglalkoztatásához. A rendszerváltás után azonban fokozatosan csökkent a mezőgazdaság szerepe a város gazdasági életében, majd az ezredfordulóra elvesztette vezető szerepét. A foglalkoztatási részarány és a fizetett helyi adó nagysága alapján megállapítható, hogy a mezőgazdaság várhatóan nem tudja már visszaszerezni régi vezető helyét A településszerkezeti terv megvalósult elemei Különleges területek Szennyvíztisztító telep átalakítása, az iszapkezelés megoldása. Egységes térségi idegenforgalmi marketing stratégia kialakítása különös tekintettel a térségben található gyógyfürdőkre 1.7 A település társadalma A népesség főbb jellemzői Demográfia Mezőtúr népességfejlődése az utóbbi években csökkenő tendenciát mutat ban főnyi lakónépességnek ad otthont. 5 A vizsgált időszak alatt 2001 és 2013 között az érték jelentős mértékben, 12,6%-kal csökkent, elsősorban az elvándorlás miatt: kivétel az elvándorlók száma minden évben meghaladta az odavándorlók számát. Az elvándorlások száma 2006-ban volt a legmagasabb, ebben az évben több mint másfélszer annyian költöztek el a településről, mint ahányan lakóhelyül választották. 5 Ez alapján a város népsűrűsége a 2013-ban 58,3 fő/km 2, ami a megyei (91,9 fő/km 2 ) és az országos (106,17 fő/km 2 ) átlaghoz képest lényegesen alacsonyabb, ahogyan az a mezővárosokra általánosságban jellemzőnek tekinthető.

31 Mezőtúr város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Településfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata táblázat: Mezőtúr népességének változása (2001, 2013) Adattípus Népesség 2013/2001 (%) Állandó népesség-város ,79 Lakónépesség-város ,42 Állandó népesség-megye ,32 Lakónépesség-megye ,2 Állandó népesség-ország ,87 Lakónépesség-ország ,08 Forrás: KSH 1. ábra: Mezőtúr népességszámának változása Lakónépesség / állandó népesség 2001 (%) Lakónépesség / állandó népesség 2013 (%) 99,81 95,64 99,74 97,50 99,07 98, Lakónépesség Állandó népesség Forrás: KSH A szelektív migráció elsősorban a fiatal, képzettebb munkavállalói rétegekben jellemző. Ennek tényét a munkavállalói korú népesség csökkenése is alátámasztja: 2001-ben még fő tartozott ebbe a kategóriába, míg 2011-ben már csak fő. A migrációs folyamatok mellett az élve születések száma és a halálozások száma többnyire kiegyenlíti egymást. Amennyiben a jelenlegi tendenciák folytatódnak, akkor Mezőtúrnak szembe kell néznie a folyamatos népességcsökkenés és társadalmi elöregedés problémájával, amelyek mértéke még a megyei és országos folyamatoknál is súlyosabb. 9. táblázat: Mezőtúr népmozgalmi adatai (2001, 2011) Adattípus Természetes szaporodás (előző népszámlálás óta, fő) Élveszületések (előző népszámlálás óta, fő) Halálozások (előző népszámlálás óta, fő)

32 Stratégiájának megalapozó vizsgálata 32 Adattípus Vándorlási különbözet (előző népszámlálás óta, fő) Teljes népmozgalom (tényleges szaporodás) (előző népszámlálás óta, fő) Forrás: KSH 2. ábra: Mezőtúr népmozgalmi adata Élve születés Odavándorlás Halálozás Elvándorlás Korösszetétel Forrás: KSH A népesség korösszetétele kedvezőtlen. A gyermekek (0-14 éves) aránya alacsonyabb (14,34%), az időskorúak (60 éven felüliek) aránya pedig magasabb (26,57%) a járási és az országos értékeknél. Összességében az eltartottsági ráta magas (69,23%). Az öregedési index változása is egyértelműen jelzi a kedvezőtlen demográfiai folyamatok felerősödését: míg ben 100 gyermekkorúra 132,7 időskorú jutott, addig 2013-ban már 194, ábra: A népesség korösszetétele (2001, 2011) Forrás: KSH Gyermekkorú: 0-14 éves, időskorú: 60 éven felüli.

33 Stratégiájának megalapozó vizsgálata táblázat: A népesség korösszetétele Nemek szerinti megoszlás Adattípus 2001 adott korcsoport részesedése 2001 (%) 2011 adott korcsoport részesedése 2011 (%) ,99% ,34% ,79% ,40% ,60% ,62% ,37% ,15% ,50% ,93% ,74% ,57% Összesen: ,00% ,00% Forrás: KSH és évi Népszámlálás A népesség nemek szerinti arányát tekintve az elmúlt időszakban a nők aránya minden évben magasabb volt a férfiakénál, ami nem egyedi jelenség. Azonban míg 2001-ben Mezőtúron 1000 férfira átlag 1082 nő jutott, addig 2013-ban már csak 1068 ez kedvezőbb a megyei átlagánál (1081). Hasonlóan a megyei és az országos tendenciákhoz, a férfiak korai halálozása miatt a nők többsége a 60 év feletti korosztályokban a legjellemzőbb Mezőtúron is Nemzetiségi összetétel A népesség etnikai összetételét tekintve a évi népszámlálás adatai alapján a városban jelen lévő nemzetiségek: bolgár (11 fő), cigány (402 fő), lengyel (3 fő), német (54 fő), román (16 fő), ruszin (3 fő), szlovák (13 fő), ukrán (11 fő). A nemzetiségek közül a városban a cigány népesség aránya a legjelentősebb. Számuk, a évi népszámlálás óta 25%-kal emelkedett. A fenti adatok alapján a teljes lakónépesség 2,3%-a vallotta magát cigány nemzetiségűnek, amely a Mezőtúri járásban élő cigány kisebbség 65%-át adja. A témában jártas önkormányzati szakemberek becslése ez nem hivatalos adat fő közé teszi a cigány nemzetiségűek arányát a településen. Az itt élő cigány közösség érdekeit a kisebbségi önkormányzat képviseli Képzettség Mezőtúron a évi népszámlálás adatai alapján a lakosság iskolai végzettsége összességében kismértékben elmarad az országos átlagtól, azonban a megyei értékekhez képest az alacsonyabb iskolai végzettségűek aránya (a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és az érettségi nélküli középfokú végzettséggel rendelkezők) kedvezőbb képet mutat. Az egyetemi, főiskolai oklevéllel rendelkezők aránya a megyei és országos átlagnál is alacsonyabb. A évi és a évi népszámlálási adatok viszonylatában a tendenciák egyértelműen pozitívak települési, megyei és országos szinten egyaránt: leginkább a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya emelkedett több mint háromszorosára. Az önkormányzat szorosan együttműködik a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartású középiskolákkal és a munkaügyi kirendeltséggel annak érdekében, hogy a munkaerőkínálat minél jobban igazodjon a jelenlegi és potenciális munkaadók elvárásaihoz.

34 Stratégiájának megalapozó vizsgálata táblázat: A 7 éves és idősebb népesség megoszlása a legmagasabb iskolai végzettség alapján (2001, 2011) Adattípus Változás 2011/2001 viszonylatában (%) város 28,5 25,7 90,2 Legfeljebb megye 28,3 28,5 100,7 általános iskola ország 26,3 25,0 95,0 Érettségi nélküli város 22,1 19,8 89,6 középfokú megye 21,9 21,6 98,6 végzettség ország 21,1 19,5 92,4 város 17,2 21,9 127,3 Érettségi megye 17,4 24,0 137,9 ország 20,5 21,6 105,4 Egyetemi vagy főiskolai oklevél Forrás: KSH város 2,6 9,7 373,0 megye 1,4 10,8 771,4 ország 2,2 15,5 704,5 Gazdasági aktivitás Foglalkoztatottság Mezőtúron 2011-ben a munkaképes korúak száma fő volt, ennek 60,2%-a volt foglalkoztatott. Ez, összehasonlítva az országos értékekkel (64,02%), alacsonynak tekinthető, azonban a megyei (60,7%) értékekhez közelít. Összességében a gazdasági aktivitás mutatói az országosnál kedvezőtlenebb képet mutatnak, míg a megyei értékekhez képest csak kismértékű eltérések rajzolódnak ki. 12. táblázat: A népesség gazdasági aktivitása (2011) Gazdaságilag aktív Gazdaságilag inaktív Foglalkoztatott Munkanélküli Inaktív kereső Eltartott Mértékegység fő % fő % fő % fő % , , ,5 Mezőtúr , , , , , , , , , , , ,9 Jász-Nagykun- Szolnok megye , , , ,7 Magyarország , , , ,9 Foglalkoztatottak ingázása Munkanélküliség Forrás: KSH 2011-ben a helyben foglalkoztatottak száma 5747 fő volt, ennek 91,6%-a helyben lakó, 8,4%-a napi rendszerességgel ingázó. A város meglévő foglalkoztatási potenciálja ellenére magas a más településre eljáró foglalkoztatottak száma (884 fő), amely a évi népszámlálási adatokhoz képest 18%-kal növekedett. A város egyik jelentős munkaerő-piaci problémája a nyilvántartott álláskeresők magas száma és aránya és 2011 között ezek az értékek folyamatos emelkedést mutattak, elsősorban a gazdasági válság miatt, az elmúlt években a gazdasági helyzet általános javulásának és a

35 Stratégiájának megalapozó vizsgálata 35 közfoglalkoztatási programnak köszönhetően pozitív változások kezdődtek januárjában a munkaképes korú népesség 6,12%-a nyilvántartott álláskereső (az előző évben ez az érték a 8%- ot is meghaladta), akik mintegy 24,4%-a legalább 365 napja nyilvántartott álláskereső. A tartós munkanélküliek elhelyezkedési esélye igen alacsony, esetükben a munkanélküli státuszt leggyakrabban az inaktivitásba vonulás követi ezt próbálja megelőzni az önkormányzat a közfoglalkoztatási programba való bevonással. 4. ábra: A munkaerő-piaci jellemzők változása 2000 és 2015 között (fő, minden év januárjában) Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, (2000-ben és 2002-ben a tartósan munkanélküliek esetében nem 365, hanem 180 nap volt a határérték) A munkanélküliség szezonális alakulását a következő ábra mutatja be. A nyilvántartott álláskeresők aránya részben a mezőgazdasági munkák ciklikussága, részben a közfoglalkoztatási programok sajátossága miatt a második negyedév végétől alacsonyabb. Az ábrán a szezonális munkák kifutásával a munkanélküliségi ráta egyidejű növekedése is megfigyelhető ábra: A munkanélküliség szezonális alakulása Mezőtúron (2014) Nyilvántartott álláskeresők száma összesen (fő) 365 napnál régebb óta nyilvántartott álláskereső fő ,08 8,54 8,42 8,16 9,50 7,55 6,87 6,15 5,84 5,77 5,98 5,46 16,00 14,00 12,00 10,00 8,00 % 6,00 4,00 2,00 0,00 Nyilvántartott álláskeresők száma, fő 365 napnál hosszabb ideje folyamatosan nyilvántartott álláskeresők, fő Nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállalási korú népesség %-ában Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat,

36 Stratégiájának megalapozó vizsgálata 36 Jövedelem Jövedelmi viszonyok Az életminőség egyik legfontosabb jellemzője a jövedelem, a kereseti lehetőségek alakulása. Mezőtúron 2013-ban az ezer lakosra jutó adózók száma 441 fő volt, amely a járási átllagnál magasabb, míg a megyeinél alacsonyabb. Az egy adófizetőre jutó személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem Ft, az egy adófizetőre jutó személyi jövedelemadó összege pedig 223 ezer Ft volt, ezek az értékek a járási mutatóknál kedvezőbbek, azonban elmaradnak a megyei átlagoktól. 6. ábra: Személyi jövedelemadó (2013) Egy adófizetőre jutó személyi jövedelemadó, ezer Ft Egy adófizetőre jutó személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem, ezer Ft Az ezer lakosra jutó adózók száma, fő Jász-Nagykun-Szolnok megye Mezőtúri járás Mezőtúr Segélyezés Forrás: KSH, Jász-Nagykun-Szolnok megye statisztikai évkönyve Mezőtúron a lakosság szociális helyzetének alakulását az önkormányzati segélyezés adatai tükrözik. Mezőtúron a rendszeres szociális segélyben részesültek lakosságarányos száma magasabb, ugyanakkor a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek átlagos száma alacsonyabb, mint a járási és a megyei átlag. 7. ábra: Szociális ellátás adatai (2013) Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek átlagos havi száma 32,3 33,1 31,8 Rendszeres szociális segélyben részesítettek átlagos száma 4,6 6,0 6,2 Forrás: KSH, Jász-Nagykunk-Szolnok megye statisztikai évkönyve 0,0 10,0 20,0 30,0 40,0 Jász-Nagykun-Szolnok megye Mezőtúri járás Mezőtúr

37 Stratégiájának megalapozó vizsgálata 37 Lakáskörülmények Életminőség A lakosság életminőségét számos tényező befolyásolja közvetlen és közvetett módon, ezek közül a háztartások lakáskörülményeiről, az egészségi állapotról, illetve a gépkocsiállományról állnak rendelkezésre megfelelő információk települési szinten. A városban a háztartások életminősége az alábbiak szerint változott 2001 és 2011 között. 13. táblázat: A lakások minősége mint az életminőséget befolyásoló tényező (2001, 2011) város megye város megye A népesség egészségi állapota Személygépkocsiállomány az összes háztartás %-ában az összes háztartás %-ában háztartások a lakás komfortossága szerint összkomfortos komfortos félkomfortos komfort nélküli szükség- és egyéb lakás háztartások a lakás felszereltsége szerint hálózati vízvezetékkel házi vízvezetékkel meleg folyóvízzel közcsatornával házi csatornával fürdőszobával vízöblítéses WC-vel Forrás: KSH A társadalom életminőségének egyik indikátora a népesség egészségi állapota. Mezőtúron jelentős környezeti terheléssel járó tevékenységet végző vállalkozás nem működik, a levegő minősége kedvező, így a lakosság egészségügyi állapota e szempontból nem fenyegetett. Jóllehet a járás lakosságának egészségi állapota a statisztikai adatok oldaláról az országos átlagot tükrözi, a valóság rosszabb egészségi állapotot mutat. Gyakorlatilag a 70-es évek állapota konzerválódott, sőt a daganatos, a keringési és a mozgásszervi betegségben szenvedők aránya növekedett is. Az életminőséget, illetve annak anyagi tényezőit áttételesen jellemző mutatók közül viszonyítási alapot jelent a lakosság tulajdonában álló nagy értékű fogyasztási cikkek mennyisége, értéke. Ezek közül az egyik legjellemzőbb mutató az 1000 főre jutó személygépkocsik számának alakulása, amely Mezőtúron (249 gépkocsi/1000 lakos) kissé alacsonyabb, mint a megyei (251) átlag, és jóval elmarad az országos (302) átlagtól Térbeli, társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok A Mezőtúrhoz hasonló méretű városokban a térbeli, társadalmi konfliktusok megjelenése nem tekinthető általános jelenségnek. Mezőtúr esetében a hátrányos helyzetű lakosok, illetve gyermekek viszonylag magas száma, illetve térbeli koncentrációja jelentkezhet látens vagy valós konfliktusként, amelyet az önkormányzat, valamint az érintettek számára nyújtott szolgáltatások ellátását végző szervezetek megfelelően kezelni tudnak. Az érintett városrészek és szegregátumok részletes bemutatását a 3.3 fejezet tartalmazza.

38 Stratégiájának megalapozó vizsgálata ábra: A hátrányos helyzetű gyermekek aránya az egyes oktatási-nevelési intézményekben (2013) 60% 50% 40% % % 10% % Óvoda Általános Iskola Szakiskola Szakközépiskola Gimnázium Magyarország Jász-Nagykun-Szolnok megye Mezőtúr Forrás: KSH Települési identitást erősítő tényezők Mező+túr fejlődéstörténeti áttekintése A mezőtúri fazekasság Történeti és kulturális adottságok A település neve a mező és a túr szóösszetételből áll, amelyben a mező előtag a mezővárosi jellegre, a túr utótag pedig a város melletti Berettyó folyó (Ma: Hortobágy-Berettyó) alsó szakaszára utal. A településről az első írásos emlék az közötti időszakból való: a Váradi Regestrum Tur (villa Tur) név alakban említi. Ettől kezdve királyi okleveleinkben már gyakrabban előfordul. Mezőtúr a században erős és jelentős város volt. Vására, amely a debrecenivel vetekedett, és a nagyállattartás, valamint később a gabonatermesztés jelentős bevételt hozott a város lakóinak, illetve szinte kikövetelte az iparos mesterségek jelenlétét és azok magas színvonalát. Több tucat mészáros, hentes, csizmadia, szűcs, szabó, kádár, kerékgyártó dolgozott a településen, egyre több lett a fazekas is, komoly iparos réteg alakult ki. Mindnyájuk munkájára szükség volt, hiszen a fejlődő, gazdagodó és polgárosodó nagykunsági ember igénye eltartotta ezen szakmák művelőit. Az itt élők polgárosodásához hozzájárult a híres református kollégium is, ahol a nagykun városok értelmiségének színe-java tanult. Ebben a pezsgő életű városban, ezzel a társadalmi hátérrel kezdett az 1830-as évek végén a többi szakma közül kiemelkedni a fazekasság és a város a 19. század utolsó harmadára, az egész történeti Magyarországot tekintve, az egyik legnagyobb fazekas központtá fejlődött. A műhelyekben több szász korongos és virágozó (díszítő) dolgozott, és a mezőtúri edények a vásározó fazekasok, illetve a kereskedők révén az ország távoli pontjaira is eljutottak. A túri edény keresett árucikk volt a piacokon. A vásárlók praktikusságuk, jó minőségük és esztétikus megjelenésük miatt kedvelték az egyszerű köcsögöket, szilkéket, a fehér vagy sárga alapú, mívesen kikorongozott, gazdagon díszített mázas korsókat, lisztesbödönöket, kantákat. Az ekkor kialakult mezőtúri stílusjegyek, azaz a nagyöblűre, büszke állásúra kikorongozott edény, máig fennmaradtak. A mezőtúri fazekasság történetét a Túri Fazekas Múzeum állandó kiállítása mutatja be.

39 Stratégiájának megalapozó vizsgálata 39 Badár Emlékház és Műhely Rendezvények, programok A sok kiváló mester közül egy kivételes alkotó, Badár Balázs fazekas - vagy ahogyan később nevezte magát: műfazekas, emelkedett ki és tette világhírűvé a túri fazekasságot. Magas minőségű, Badár-kerámiát birtokolni rang volt. A Badár családnak a Badár Emlékház és Műhely 1939-ben berendezett fazekasműhelyével és a kerámiákat bemutató kiállítószobájával állít emléket. A helyi rendezvények, programok közül a leghíresebbek a minden évben, augusztus utolsó hétvégéjén megrendezésre kerülő Túri Vásár és a vásárt megelőző artúr fesztivál. A nyári programkínálatot színeseti a fiatalok körében rendkívül népszerű East fest könnyűzenei fesztivál, valamint a Vízparti Fieszta, a lampionúsztatás és a sárkányhajó verseny is Civil szerveződések A Mezőtúron működő civil szervezetek tevékenysége kiegészíti, sok esetben helyettesíti a város által nyújtott szolgáltatásokat. A városban jelenleg 63 civil szervezet működik, amelyek között közművelődési, oktatási, sport, szociális és egyéb alapítványok és egyesületek vannak. 14. táblázat: Civil szervezetek száma (2013) Mezőtúr Jász-Nagykun- Szolnok megye Magyarország Civil szervezetek száma Civil szervezetek 1000 lakosra jutó száma 3,7 4,4 5,7 Forrás: KSH Mezőtúr Város Önkormányzata nemcsak szorosan együttműködik a helyi civil szervezetekkel, hanem hosszú évek óta pénzügyileg is támogatja azok működését. A város fontosnak tartja a civil szervezetek támogatását, azonban a 2008-ban kezdődő gazdasági válság következtében a költségvetési forráshiány miatt a támogatott civil szervezetek száma és a támogatásra fordított összeg is folyamatosan csökkent. Azonban pozitív változásként értékelhető, hogy az elmúlt évben a támogatásra fordított összeg az előző évekhez képest növekedést mutat. 9. ábra: A civil szervezetek önkormányzati támogatása ( ) ,2 28,1 27,3 26,5 21,2 18,8 20,5 15,9 17,3 13,6 14 Támogatott civil szervezetek száma (db) Civil szervezetek támogatására fordított összeg (mft) Forrás: Mezőtúr Város Önkormányzata 7 Az önkormányzat ezen kívül is igyekszik közvetett módon segíteni a helyi civil közösség működését.

40 Stratégiájának megalapozó vizsgálata A település humán infrastruktúrája Humán közszolgáltatások Oktatás Mezőtúr oktatási intézményrendszere fejlett, hiszen nemcsak alapfokú, hanem középfokú oktatási intézmények is működnek a városban: Mezőtúri II. Rákóczi Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Teleki Blanka Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Mezőtúri Református Kollégium, Gimnázium, Szakközépiskola és Általános Iskola Szent István Katolikus Általános Iskola és Óvoda A Mezőtúri II. Rákóczi Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola korábban az óvodával, a pedagógiai szakszolgálattal és a könyvtárral összevonva 8, ugyanakkor az intézményegységek szakmailag önálló egységeket alkotva, működött. Jelenleg a Mezőtúri Móricz Zsigmond Városi Könyvtár és a Mezőtúri Városi Intézmény Csoda-vár Központi Óvoda különálló intézményeket alkotnak. Az óvoda intézményegységei: Csoda-vár óvoda Harmatcsepp óvoda Százszorszép óvoda Mesekert óvoda Gyermek-kert óvoda Mesterszállási Bocsoda óvoda Általános iskolák: Rákóczi Úti Általános és Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Iskola Kossuth Lajos Általános és Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Iskola Újvárosi Általános Iskola Mesterszállási Általános Iskola Alapfokú művészetoktatás: Bárdos Lajos Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Könyvtár: Mezőtúri Móricz Zsigmond Városi Könyvtár Pedagógiai Szakszolgálat: Pedagógiai Szakszolgálat január 1-től a vonatkozó jogszabályok szerint az általános képzésű oktatási intézmények állami fenntartásba kerültek, az intézmények üzemeltetője a város maradt. A köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vétele miatt a Mezőtúri Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola, Óvoda, Pedagógiai Szakszolgálat és 8 Mezőtúri Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Óvoda, Pedagógiai Szakszolgálat és Könyvtár néven működött.

41 Stratégiájának megalapozó vizsgálata 41 Könyvtár többcélú intézmény január 1-jétől állami köznevelési alapfeladatot nem lát el. A Mezőtúri-Mesterszállási Óvoda és Mezőtúri Móricz Zsigmond Városi Könyvtár továbbra is Mezőtúr Város Önkormányzata fenntartásában többcélú intézményként működik. A városban az önkormányzati óvodák mellett egyházi (katolikus) óvoda is működik. Az óvodába beíratott gyermekek száma 548 fő, az óvodai gyermekcsoportok száma 25. A száz óvodai férőhelyre jutó óvodás gyermekek száma Mezőtúron 2013-ban (78,84) kis mértékben alacsonyabb volt a megyei (89,34) átlagnál. Az önkormányzati (állami fenntartású) általános iskolák mellett egyházi iskolák (református, katolikus) is működnek a városban. A város általános iskoláiban 55 osztályban összesen 1274 gyermek tanul, a pedagógusok száma 124 fő. 10 A Kossuth Lajos Általános Iskola épülete ÉAOP pályázat keretében ben teljes felújításra és bővítésre került. A városban két középfokú oktatási intézmény található: a Teleki Blanka Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium és a Mezőtúri Református Kollégium, Gimnázium, Szakközépiskola és Általános Iskola. A Teleki Blanka Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium intézményébe ben integrálódott a Kereskedelmi Szakközép- és Szakiskola, majd 2008-ban tagintézményként csatlakozott a 626. sz. Szakképző és Szakiskola. Így a korábbi három városi középiskola egy intézményként működik. A helyi védelem alatt álló főépületet 1899 szeptemberében adták át az oktatásnak. Az iskola székhelyintézményében elérhető képzések: 4 évfolyamos gimnáziumi képzés, gazdasági, műszaki vagy humán szakterületen szakközépiskolai képzés, illetve gazdasági szakiskolai képzés. A 2009/10. tanévben az iskola épületén jelentős felújítások történtek, új tetőt kapott, és modern nyílászárók kerültek beépítésre január 1-től az intézmény állami fenntartásba került, üzemeltetője a város maradt. A Mezőtúri Református Kollégium, Gimnázium, Szakközépiskola és Általános Iskola az ország legrégibb református kollégiuma, ahol jelenleg 31 tantermes oktatási épületegyüttes, nyelvi laboratórium, számítástechnikai termek, szaktermek, ifjúsági könyvtár, muzeális értékű ókönyvtár, saját menza, klubszoba, sportpálya, futópálya és sportcsarnok áll a diákok rendelkezésére. Az általános iskola 8 osztályos képzést nyújt, a gimnáziumban 4, 5 és 8 osztályos képzés választható. A szakközépiskolai képzésben több szakmacsoport elérhető. Az iskola épülete helyi védelem alatt áll. A városban évtizedeken keresztül főiskola is működött, azonban a Szolnoki Főiskola 2010-ben költségmegtakarítási és működésracionalizálási céllal megszüntette a mezőtúri felsőoktatási képzést. A főiskola épülete és tanüzeme Mezőtúr önkormányzatának tulajdonába került. Az épületet jelenleg a Mezőtúri Ipari Park Kft. üzemelteti, amelyen belül a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Intézet is helyet kap. A város lakosságszámának csökkenéséhez hasonlóan a közoktatásban résztvevők száma is csökkenő tendenciát mutat. 9 Az intézmény azóta már átalakult, lásd fentebb. 10 Forrás: Jász-Nagykun-Szolnok megye statisztikai évkönyve, 2013

42 Stratégiájának megalapozó vizsgálata ábra: Az oktatási intézményekbe járó gyermekek száma ( ) Óvodába beírt gyermekek Szakközépiskolai tanulók Gimnáziumi tanulók Szakiskolai tanulók Általános iskolai tanulók Forrás: KSH Egészségügy A Mezőtúron elérhető egészségügyi szolgáltatások skálája szélesebb a régiós kisvárosi átlagnál, mert a háziorvosi, szakrendelői intézményrendszer mellett kórház, rendelőintézet is működik a városban. A városban elérhető egészségügyi ellátások az alábbiak: háziorvosi és házi gyermekorvosi ellátás gyógyszertárak mentőállomás kórház, rendelőintézet fekvő- és járóbeteg ellátások, diagnosztika (laboratórium, röntgen, ultrahang)

43 Stratégiájának megalapozó vizsgálata 43 Egészségügyi alapellátás Egészségügyi szakellátás Szociális ellátás Az Egészségház és Mentőállomás kialakítása Mezőtúron c. pályázat keretében a volt véradó állomás felújításával új, minden szempontból korszerű egységes szolgáltató központ jött létre. A január 30-án átadott Egészségházban háziorvosi, gyermekorvosi, védőnői és iskolaorvosi ellátás is igénybe vehető. Az új mentőállomásnak köszönhetően a mentősök egy új, korszerű, a mai kor követelményeinek teljes mértékben megfelelő, munkájukhoz méltó állomáshelyen tudják végezni feladatukat. A gyógyszerellátást 4 közforgalmú gyógyszertár biztosítja. A Mezőtúr Városi Kórház Rendelőintézet ágyszáma 2013-ban 142 volt. A belgyógyászati, egynapos sebészeti, szülészet-nőgyógyászati, gyermekgyógyászati osztályok mellett krónikus, hospice, rehabilitáció (mozgásszervi), illetve ápolási osztály működik. A kórház épületei az elmúlt évek során megújultak. Mezőtúr Város Önkormányzata a Városi Kórház Rendelőintézet elavult épületeinek felújításához és új pavilon építéséhez közel 1,5 MrdFt támogatást kapott, a rekonstrukciós munkák között történtek ban került átadásra az új kórházi szárny, amelyben jelenleg is az aktív ellátást nyújtó osztályok működnek év végén Mezőtúr Város Önkormányzata KEOP pályázat keretében 67,2 MFt vissza nem térítendő támogatást nyert a kórház energetikai célú korszerűsítésének megvalósítására, a fejlesztések az épület nyílászáróinak cseréje, utólagos hőszigetelése, fűtési rendszerének korszerűsítése 2012-ben valósultak meg. Mezőtúron OEP finanszírozással 3 otthoni szakápolást végző szolgálat és 1 otthoni hospice gondozás működik. A közegészségügyi és járványügyi ellátást vonzáskörzeti szinten a mezőtúri székhelyű ÁNTSZ (Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Mezőtúri Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete) látja el, melynek területi illetékessége a mezőtúri és kunszentmártoni járásra terjed ki Szociális közszolgáltatások Mezőtúr Város Önkormányzatának jogszabályban előirt kötelező szociális alapszolgáltatásai: szociális étkeztetés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása és családsegítés, gyermekjóléti szolgáltatás, a gyermekek napközbeni ellátása, valamint a gyermekek átmeneti gondozása. A településen a szociális alapszolgáltatások ellátása a Berettyó-Körös Többcélú Társulás keretei között történik. Berettyó-Körös Többcélú Társulás Szociális Szolgáltató Központ Székhelye: Túrkeve Ellátási területe: Túrkeve, Mezőtúr, Mesterszállás, Mezőhék közigazgatási területe Nyújtott szociális szolgáltatások: Mezőtúri telephellyel családsegítés, házi segítségnyújtás, étkeztetés. Berettyó-Körös Többcélú Társulás Szociális Szolgáltató Központ Gyermekjóléti Szolgálata Székhelye: Túrkeve Ellátási területe: Mezőtúr, Mesterszállás, Mezőhék közigazgatási területe Nyújtott szociális szolgáltatások: Mezőtúri telephellyel gyermekjóléti szolgáltatás.

44 Stratégiájának megalapozó vizsgálata 44 Szociális segélyezés Kulturális intézmények A településen korábban egy megyei és egy egyházi fenntartású bentlakásos idősek otthona működött, azonban november 1-től mindkét intézmény fenntartója a Mezőtúri Református Egyházközség. A Mezőtúri Református Egyházközség Idősek Otthona intézményegységei: Bíró Kálmánné Bakos Ilona" Idősek Otthona Az időskorúak ápoló-gondozó otthoni részlege 140 férőhelyen végzi olyan nyugdíjkorhatárt betöltött személyek ápolását, gondozását, akiknek az egészségi állapota rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényel, valamint olyan 18. életévet betöltött személyek ápolását és gondozását, akik betegségük miatt önmagukról gondoskodni nem tudnak. Az intézmény keretein belül működő 2x8 férőhelyes szenvedélybetegek lakóotthona az önellátásra legalább részben képes, 18. életévet betöltött igénybevevők életkorának, egészségi állapotának és önellátása mértékének megfelelő, rehabilitációs célú szolgáltatást nyújt. Az intézmény akadálymentes épületrészben 20 férőhelyen biztosítja ép értelmű, mozgásfogyatékos személyek teljeskörű ellátását. Szendy Pál Idősek Otthona: 50 lakó számára nyújt egy és két ágyas szobákban lakhatási lehetőséget. Elérhető szolgáltatások: étkeztetési szolgáltatás, házi segítségnyújtás, támogató szolgálat fogyatékkal élő emberek részére, nappali ellátás. A városban bölcsődei ellátás is biztosított. A Szivárvány Gyermekkert Nonprofit Kft. fenntartásában egy 48 férőhelyes bölcsőde működik Mezőtúron. A bölcsőde kihasználtsága magas, a beíratott gyermekek száma (2013-ban 53 fő) évek óta meghaladja a férőhelyek számát (bár demográfiai okokból a beíratott gyermekek száma 2007 óta csökkenő tendenciát mutat). A bölcsődei férőhelyhiány évek óta gondot jelent a településen. Mezőtúron a rendszeres szociális segélyben, illetve rendelkezésre állási támogatásban/bérpótló juttatásban ( ig)/foglalkoztatást helyettesítő támogatásban ( től) részesültek lakosságarányos száma jóval magasabb, mint a megyei és országos átlag (az országos átlag kétszerese). Mezőtúr város költségvetési kiadásában jelentős tétel a szociális kiadásokra és segélyezésekre fordított állami támogatáson túli összeg (nagyságrendileg több mint 100 millió Ft). Emellett a Város Önkormányzata támogatást nyújt a mezőtúri fiatalok első lakásvásárlásához Közösségi művelődés, kultúra A város közművelődési és sport tevékenységeinek szervezése a Mezőtúri Közművelődési és Sport Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. 100%-os önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság tevékenységi körébe tartozik, amely 2009 szeptemberében kezdte meg működését. Egységei: Közösségi ház Városi galéria Városi színházterem Badár ház Városi sportcentrum Túri Fazekas Múzeum A városközpontban található Közösségi házban több csoport és szakkör működik rendszeresen, emellett számos városi rendezvénynek is helyet ad az épület. Szervezésében országos

45 Stratégiájának megalapozó vizsgálata 45 Rendezvények ismertséget szerző városi rendezvények valósulnak meg: artúr Fesztivál, Túri Vásár, Városnapi rendezvény. A Városi galéria épülete a Magyarországon ritkán előforduló klasszicista zsinagógák egyike. Az 1830-ban emelet épület téglalap alaprajzú, egyszerű tömegéhez nyugati homlokzata előtt nyitott portikusz épült. Az épületet az 1970-es években felújították, jelenleg kiállítási csarnok. A városi galéria előtt található Múzeum tér annak felújítása után alkalmas rendezvénytér funkció betöltésére. A Városi színházterem Petőfi u. 5. alatt található épülete helyi védelem alatt áll. Az épület állaga leromlott, felújításra szorul. Az épület felújítása a funkcióbővítő városrehabilitációs projekt keretében tervezett. A településen jelentős kulturális hagyományai vannak a népi kézműves tradícióknak, különösen a túri fazekasságnak. Jelenleg a városban tíz önálló fazekasműhely dolgozik. A mai alkotók nagy sikere, hogy 2009-ben a mezőtúri fazekasság a Szellemi Kulturális Örökség magyar nemzeti listájának része lett, ezzel is erősítve a városban ma is erős hagyománytiszteletet és a kézműves örökség védelmét. A városban állandó kiállító térrel, turisztikai attrakcióval rendelkezik a Túri Fazekas Múzeum. A Badár kiállítószobának és alkotóműhelynek helyet adó emlékház az elmúlt 25 évben számtalan programnak, fazekas alkotótábornak adott helyet. A ház legfontosabb látnivalói a Badár-kerámiákkal berendezett emlékszoba és a műhelyépület, mely 1939 óta szinte érintetlenül őrzi a tárgyakat, szerszámokat, az egykoron oly elterjedt, hagyományos fazekasműhelyek építészeti megoldásait. A Mezőtúri Móricz Zsigmond Városi Könyvtár intézménye a városi közkönyvtári feladatokat látja el. A könyvtári tevékenységeket három részlegben, öt fő területen szolgáltatják: Felnőtt olvasószolgálat (+ olvasóterem, + helyismereti gyűjtemény), Gyermekrészleg, Zene- és médiatár. A könyvtár gyűjteménye több mint db könyvtári egységből áll. A városban Tourinform iroda is működik, mely decemberben a Kossuth Lajos térre költözött, ahol megújult környezetben várja a látogatókat. Mezőtúr programkínálata színes, a város legjelentősebb és leglátogatottabb rendezvényei közé a következők tartoznak: Az évszázados múltra visszatekintő Túri vásár, amely minden év augusztusában felidézi a vásári korok forgatagát. Az Alföld legnagyobb vásári forgataga során Mezőtúr, a kisváros létszáma legalább a kétszeresére duzzad, az ország számos pontjáról érkeznek árusok és kíváncsiskodók. A vásár hagyományosan a Szolnoki úton kap helyet. A hagyományos vásári esemény előfutáraként (kísérőrendezvényeként) 2001-től minden évben megrendezésre kerül és egyre nagyobb népszerűségnek örvend az artúr fesztivál (Művészeti napok). Jellegét tekintve összművészeti fesztivál. A művészetek különböző ágai (komoly zene, népzene, világzene, jazz, kortárs balett, tánc, színház, kortárs képzőművészeti és népművészeti kiállítások stb.) jelennek meg a fesztiválon. A város legfiatalabb fesztiválrendezvénye az East Fest könnyűzenei fesztivál, amely 2012 óta nyaranta a városi strandfürdőn kerül megrendezésre, melyen az élőzenei színpad mellett egy hip-hop és egy elektronikus helyszínen vonulnak fel a magyar könnyűzenei élet élvonalbeli képviselői. A fentieken kívül, leginkább a helyiek körében, népszerű programnak számít a Hortobágy- Berettyó partján megrendezett Lampionúsztatás és a Sárkányhajó verseny, valamint a Városnapi rendezvény is.

46 Stratégiájának megalapozó vizsgálata 46 Sportélet A város életében fontos szerepet tölt be a sport. A Mezőtúri Közművelődési és Sport Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. együttműködik a sporttal foglalkozó helyi szervezetekkel, gondoskodik a Városi Sportcentrum fenntartásáról, ezzel biztosítja a helyi sportélethez szükséges feltételeket. A Városi Sportcentrum számos sportrendezvénynek ad helyet. Az épületen az elmúlt években felújítások történtek, azonban további fejlesztése szükséges. A sportcentrum mellett az Erzsébet ligetben strandfürdő és fedett uszoda is található. A strand 4 medencével (gyógymedence, strandmedence, vízforgatós gyermekmedence, szabadtéri versenymedence) várja a vendégeket. Az egész évben nyitva álló fedett uszodában 25 méteres feszített víztükrű medence található. Az uszoda nemcsak a helyi, hanem a környékbeli települések úszásoktatását is szolgálja. A fürdő szomszédságában található az Erzsébet liget és a 6 hektáros Ligeti-tó, mely körül közel 1200 méter sétány és kerékpárút ideális helyet nyújt a sétára, illetve az aktív pihenésre. A 2013-ban elindult funkcióbővítő városfejlesztési projekt keretében a városközpont városrészben jelentős átalakítások, fejlesztések valósulnak meg, amelyek a strandfürdő és uszoda, valamint az Erzsébet liget területét is érintik Esélyegyenlőség biztosítása Mezőtúr Város Önkormányzata 2013-ban fogadta el Helyi Esélyegyenlőségi Programját (HEP). A HEP elsődleges célja az egyenlő bánásmód, az esélyegyenlőség, a diszkriminációmentesség és a szegregációmentesség biztosítása; a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvének érvényesítése; a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a feltárt problémák komplex kezelése. 15. táblázat: A Helyi Esélyegyenlőségi Programban azonosított problémák és fejlesztési lehetőségek Célcsoport Azonosított problémák Fejlesztési lehetőségek Mélyszegénységben élők és a romák Gyermekek Tartós munkanélküliség Hátrányos helyzetek átörökítése Pályakezdők elhelyezkedését akadályozó tényezők Cigány kisebbségnél képviselet hiánya HH és HHH tanulók száma kiugróan magas Szegregált telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek lemorzsolódásának veszélye Fiatalkorúak felvilágosításának hiánya, Foglalkoztatás növelése felnőttképzési- és foglalkoztatási programok megvalósításával Szociális, gyermekjóléti, képzési szolgáltatások bővítése, felzárkóztatási, fejlesztési programok szervezése Tájékoztatók, szakmai és gyakorlati tudás megszerzésének biztosítása A cigány lakosság összefogását, önszerveződést elősegítő programok szervezése Az esélyegyenlőségi célcsoporthoz tartozó tanulók hátránykompenzálására irányuló tevékenységek: Az IPR komplexitásának növelése, pályázati lehetőségek felkutatása Beavatkozási terv készítése, beiskolázási körzetek felülvizsgálata Szabadidős programok szervezése, 11 A fejlesztésekről részletesebb leírást a fejezet tartalmaz.

47 Stratégiájának megalapozó vizsgálata 47 Nők Célcsoport Azonosított problémák Fejlesztési lehetőségek Idősek Fogyatékkal élők csellengés és magárahagyottság Gyermekbántalmazások, bűnelkövetések gyakorisága Nehéz a visszatérés, a munkába állás a gyermeket vállaló anyák esetében Családon belüli erőszak nők esetében gyakori Idősebb, de még nem nyugdíjas korúak munkába állási lehetőségei nem megoldottak Nem megfelelő jövedelmi helyzet Elmagányosodás Megbetegedések száma emelkedik Közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való egyenlő hozzáférés nem teljesen biztosított A közszolgáltatások információs és kommunikációs akadálymentesítése nem teljes Alacsony részvétel a különböző egészségügyi szűréseken felvilágosító előadások megtartása Gyermekbántalmazás, bűnelkövetés veszélyeire felhívó programok szervezése, felkészítés Veszélyeztetett gyermekekről tájékoztató jelzőrendszer kialakítása Segítő programok nők számára, korszerű ismeretek megszerzését célzó képzések, részmunkaidő foglalkoztatás elősegítése, bölcsődei férőhelyek bővítése Helyi kezdeményezés, felvilágosító munka, média bevonása, beszélgető sarok, klubfoglalkozások Képzések, átképzések szervezése, munkaerő-piaci esélyeinek javítása Jövedelemkiegészítő foglalkoztatási lehetősége biztosítása Idősek számára aktivitást megőrző programok szervezése, Időskori prevenció szemléletének erősítése, előadások, szűrővizsgálatok szervezése Akadályok megszüntetése, az érintett épületek fizikai akadálymentesítése, érzékenyítő tréningek szervezése Információs és kommunikációs akadálymentesítés Forrás: Mezőtúr Város Önkormányzatának Helyi Esélyegyenlőségi Programja Az egészségügyi szűrővizsgálatokon való részvétel segítése 1.9 A település gazdasága Megyei program szerinti gazdasági súly A település gazdasági súlya, szerepköre Mezőtúr jelenlegi gazdasági jellemzőit alapvetően meghatározzák a város meglévő adottságai és a mezővárosi hagyományokhoz kapcsolódó gazdasági ágazatok tovább élése. A város gazdasági súlyát és jövőbeli szerepkörét érintően említésre kerül a megyei területfejlesztési programban. A jövőben a mezőgazdasági ágazat fejlesztése által a megye jelentős agrárgazdasági potenciállal rendelkező városává válhat, a turisztikai szolgáltatások fejlesztésével pedig a Túri turizmus is fellendülhet. A megyei tervekben a Mezőtúri Ipari Park fejlesztése is prioritásként szerepel. Azonban a városban jelentős gazdasági potenciált képviselő iparág jelenlétéről nem beszélhetünk, ezt bizonyítja, hogy jelenleg az egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték 403,1 ezer forint, amely a megyei érték 873,1 ezer forint felét sem éri el. A magasabb hozzáadott értéket előállító iparágak hiánya ellenére fontos kiemelni, hogy a megyében működő mikrovállalkozások 5%-a, a kisvállalkozások 5,7%-a itt működik. Az adatok alapján egyértelművé válik a járásban

48 Stratégiájának megalapozó vizsgálata 48 betöltött központi gazdasági funkciója is: a vállalkozások többsége, ezen belül a mikrovállalkozások 68,1%-a, gazdasági tevékenységét a városban végzi. 16. táblázat: A működő vállalkozások megoszlása létszám-kategóriánként 1-9 fő fő fő 249- X fő mikro kis közép nagy Mezőtúr Mezőtúri járás Jász-Nagykun-Szolnok megye Mezőtúr részesedése a járáson belül (%) 68,1 59,1 54,5 100 Mezőtúr részesedése a megyén belül (%) 5,0 5,7 4,3% 3,6 Forrás: KSH Mezőtúron 50 működő vállalkozás jut ezer lakosra, amely a megyei városai között Szolnok és Jászberény után a harmadik legmagasabb érték. A működő vállalkozások száma azonban összességében csökkenést mutat: 2012-ben (858 db) közel 20%-kal volt kevesebb, mint ben (1070 db). A város megyén belüli gazdasági helyzetét tükrözi mindezek mellett a működő vállalkozások ágazatok szerinti megoszlása. Ezzel lehetővé válik a domináns ágazatok azonosítása és összehasonlítása a megyei jellemzőkkel. A legtöbb vállalkozás a tercier szektorban működik, azonban a megyei szinthez képest magas az ipar, építőiparban tevékenykedő vállalkozások száma is. A hagyományos mezőgazdasági ágazatok a mezővárosi hagyományok ellenére itt is visszaszorulóban vannak. 17. táblázat: A működő vállalkozások száma fő gazdasági ágazatonként (2012) Gazdasági ág Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Jász-Nagykun- Mezőtúr Szolnok megye db % db % Mezőtúr részesedése a megyén belül (%) 46 5, ,4 4,9 Ipar, építőipar , ,6 5,4 Szolgáltatás , ,0 4,9 Összesen ,0 Forrás: KSH A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői Mezőgazdaság 2012-ben 46 vállalkozás működött a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászat nemzetgazdasági ágakban, ez az összes vállalkozás 5,4%-a. A évi Általános Mezőgazdasági Összeírás (ÁMÖ 2010) adatai alapján Mezőtúron 1145 földterületet használó gazdaság működött, melyek 98%-a egyéni gazdaság (1124 db). A városban a földterületet használók száma egy évtized alatt 2704-ről (ÁMÖ 2000) 1145-re csökkent (ÁMÖ 2010). A használt földterület művelési ágak szerinti megoszlására a szántóterületek magas aránya jellemző, a város ,3 hektár használt földterületének 92,3%-

49 Stratégiájának megalapozó vizsgálata 49 a szántó (ez az arány magasabb a megyei aránynál, mely 70,8%). A szántóterület átlagos aranykorona értéke 17,15 AK. 18. táblázat: A használt földterület művelési ágak szerint (2010) Terület (ha) Mezőtúr részesedése (%) a kistérségen belül a megyén belül Szántó ,12 90,08 92,28 Konyhakert 10,37 0,06 0,04 Szőlő 0, Gyümölcsös 89,12 0,28 0,35 Gyep 1 153, ,01 4,51 851,49 0,71 0,79 Erdő 202,6 7 Nádas 131,77 0,50 0,52 Egyéb területek ,47 1,834 2,012 Forrás: Általános Mezőgazdasági Összeírás (2010) Mezőtúron a 2010-es összeírás adatai alapján 918 állattartó gazdaság található, melyek legnagyobb része tyúkfélét és sertést tart, emellett a megyei aránynál kissé magasabb a szarvasmarhát és lovat tartó gazdaságok aránya. A mezőgazdaság a helyi adottságokra építve fejlődött, évvel ezelőtt a város húzóágazata volt, és döntő mértékben hozzájárult a helyi munkaerő foglalkoztatásához. A rendszerváltás után azonban fokozatosan csökkent a mezőgazdaság szerepe a város gazdasági életében, majd az ezredfordulóra elvesztette vezető szerepét. A foglalkoztatási részarány és a fizetett helyi adó nagysága alapján megállapítható, hogy a mezőgazdaság várhatóan nem tudja már visszaszerezni régi vezető helyét. A város gazdasága szempontjából további problémát jelent, hogy a mezőgazdaság háttérbe kerülésével párhuzamosan nem lépett más húzóágazat annak helyére. Ipari Park Ipar Az ipari foglalkoztatás jelen van a városban, de jelenléte nem markáns, nem meghatározó egyik iparági szektorban sem. A helyi adóbevételeknek nagyságrendileg a 80%-át az iparűzési adó teszi ki. Az ipari tevékenység egyik fő helyszíne a Mezőtúri Ipari Park, amely 1999-ben alakult Mezőtúr külterületén. A működtető Ipari Park Kft. 100%-os önkormányzati tulajdonban van. Az ipari park összes területe 45,6 ha, ebből hasznosítható terület 39,6 ha betelepített terület 12,2 ha, hasznosítható szabad terület 27,4 ha. Az ipari park jelenleg 30%-os kihasználtsággal működik. A terület bővíthető déli, keleti és nyugati irányban, ezeket figyelembe véve a park területe 63 hektárra növelhető. A vonalas infrastruktúra (villamos energia, víz, szennyvíz csatorna, gáz, úthálózat, közvilágítás, kommunikációs hálózat) az ipari park teljes területén kiépítésre került az alábbi paraméterekkel: Ívóvíz: 800 m3/nap Elektromos áram: 5 MVA 12 Nem hasznosított mezőgazdasági terület, gazdasághoz tartozó egyéb területek, gazdaság méretet el nem érők termőterülete

50 Stratégiájának megalapozó vizsgálata 50 Befektetőbarát település Kutatás-fejlesztés Szolgáltató vállalkozások Gáz: 3000 m3/óra Víz: 500 m3/nap Szennyvíz elvezetés: 1000 m3/nap Csapadékvíz elvezetés:megoldott VII/1 csatorna Közlekedési célú létesítmény: 2x1 forgalmi sáv "D" terhelési o. 6,5 m széles út Telefon: ISDN30 Az ipari parkban működő vállalkozások: Syngenta Seeds Kft.: A cég szántóföldi vetőmagok nemesítésével, előállításával és forgalmazásával foglalkozik. Európa egyik legnagyobb exportőrje, amely a világpiacon is jelentős részesedéssel bír és nem utolsósorban a város legnagyobb foglalkoztatója (foglalkoztatotti létszáma a legfrissebb adatok szerint 186 fő). A vetőmagok többsége a mezőtúri üzemből kerül elszállításra. Mezőwind Kft.: A szélenergia a világ leggyorsabban növekvő energiaforrása, már több mint 45 országban használják világszerte. Jelenleg is több mint 55 ezer szélturbina üzemel. Az ipari park területén jelenleg egy darab szélerőmű üzemel, de az elkövetkezendő időszakban még két darab turbina fog felépülni. Túri Párlat Kft.: A cég szeszesitalok gyártásával foglalkozik. AIVAREX Kft.: A rozsdamentes acélt feldolgozó vállalkozás üzemében élelmiszeripari gépek csőalkatrészeinek gyártása és egyéb élelmiszeripari gépalkatrészek gyártása folyik. A város a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) által 2012-ben elindított Befektetőbarát Településekért Programban sikeresen részt vett és oklevelet szerzett, ezáltal jogosulttá vált a befektetőbarát településekért program logójának és a befektetőbarát megnevezés használatára. A program célként tűzte ki, hogy a résztvevő települések megismerjék a befektetők gondolkodásmódját, igényeit, a helyszín kiválasztásának folyamatát és így felkészültek legyenek a befektetők fogadására. További célként jelent meg, hogy elkészítsék befektetés-ösztönzési stratégiájukat, melyben felmérik és értékelik a település adottságait, előnyeit, esetleges hiányosságait, és ezek alapján állapítsák meg, hogy mely ágazatokra fókuszálnak, honnan várják a befektetőket. A program keretében az ipari parkot működtető önkormányzat tulajdonában lévő Mezőtúri Ipari Park Kft. befektetés ösztönzést támogató szolgáltatásokat dolgozott ki. A kutatás-fejlesztési tevékenység Magyarországon főként Budapestre és környékére, valamint az egyetemi központokra koncentrálódik. Jász-Nagykun-Szolnok megye területén 2010-ben mindössze 30 kutató-fejlesztő hely működött. A tízezer lakosra jutó K+F ráfordítások megyei mértéke (84 eft) jóval elmarad az országos átlagtól (305 eft), és ugyanez a tendencia jellemző a tízezer lakosra jutó K+F foglalkoztatott létszámának alakulására is (a megyében 12 fő, az országos átlag 54 fő). Mezőtúron a Syngenta Seeds Kft végez K+F tevékenységet, a városban ezen kívül jelenleg nem található K+F tevékenységet folytató vállalkozás, illetve felsőfokú oktatási intézmény Szolgáltatások A szolgáltatások Mezőtúr gazdaságában lényeges szerepet töltenek be mind a foglalkoztatottak, mind a vállalkozások szempontjából. A tercier szektor 638 vállalkozásának harmada a kereskedelem és gépjárműjavítás nemzetgazdasági ágban működik, ezen kívül még a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység tekinthető jelentősnek a vállalkozások száma alapján.

51 Stratégiájának megalapozó vizsgálata táblázat: A szolgáltatásban működő vállalkozások nemzetgazdasági áganként (2012) Lakossági alapszolgáltatások Kiskereskedelem Vendéglátás Idegenforgalom Nemzetgazdasági ág Mezőtúr Megoszlás (%) (db) Mezőtúr megye ország kereskedelem, gépjárműjavítás ,7 30,5 26,0 szállítás, raktározás 46 7,2 5,2 4,5 szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 48 7,5 7,7 6,0 információ, kommunikáció 19 3,0 3,7 6,5 pénzügyi, biztosítási tevékenység 34 5,3 5,2 4,5 ingatlanügyletek 22 3,4 3,1 5,8 szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 91 14,3 17,5 20,9 adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 30 4,7 5,6 6,8 oktatás 31 4,9 5,9 5,2 humán-egészségügyi, szociális ellátás 48 7,5 6,9 5,6 művészet, szórakoztatás, szabadidő 23 3,6 2,9 3,0 egyéb szolgáltatás 44 6,9 5,7 5,2 A városban a lakossági alapszolgáltatások valamennyi válfaja biztosított. Egyes szolgáltatástípusok lendületesen fejlődtek, a leggyorsabban fejlődő humán szolgáltatások (pl. ingatlanközvetítés, könyvelés, adótanácsadás, biztosítás, értékpapír forgalmazás, hitelnyújtás) a kis- és közepes vállalkozásokra épülnek, amelyek az új társadalmi szükségletek kielégítésére specializálódnak ban a településen 203 kiskereskedelmi üzlet működött, ez 12 kiskereskedelmi üzletet jelent ezer lakosra, ami alacsonyabb a megyei (13,5) átlagnál és jelentősen az országos (15,1) átlag alatt marad. A kínálatot nagymértékben befolyásolja a nemzetközi kereskedelmi láncok megjelenése. Az általános kereskedelmi tendenciákat igazolja, hogy 2000 és 2013 között a kiskereskedelmi üzletek száma 246-ról 203-ra csökkent. A kiskereskedelmi üzletek legnagyobb része élelmiszer jellegű üzlet (14,7%), illetve ruházati szaküzlet (13,3%). Mezőtúron a vendéglátóhelyek száma 2000-hez képest 18,3%-kal csökkent. A vendéglátóhelyek többsége étterem, büfé vagy cukrászda (36 db). A városban (5) és a megyében (4,7) közel azonos az lakosra jutó vendéglátóhelyek száma. A gazdaság egyre gyorsabban fejlődő ágazata a turizmus. Mezőtúron az elmúlt időszakban a turisztikai tendenciák ellentmondásosan alakultak, a korábban összességében kedvező folyamatok a pénzügyi-gazdasági válság miatt jelentős változáson mentek keresztül. A turisztikai szektort az elmúlt években a vendégek száma és az általuk eltöltött vendégéjszakák száma alapján csökkenés, stagnálás, illetve kismértékű növekedés jellemezte. A kereskedelmi és magán szállások férőhelyeinek száma a városban 114 db. Mezőtúron 1 szálloda működik (Nemzeti Szálloda), 25 szobával, 56 férőhellyel májusában új hotel nyílik Mezőtúr és Szarvas között, a Körös Túrtői holtágának közvetlen vízpartján. A több mint száz éve épült kastélyt a mai kor igényeinek megfelelően felújított, több mint száz éve épült kastély,17 szobában közel 50 fő részére tud majd szállást biztosítani.

52 Stratégiájának megalapozó vizsgálata ábra: A vendégek és a vendégéjszakák száma ( ) Vendégek száma Vendégéjszakák száma Legyen Ön is MEZŐTÚRista! Forrás: KSH Mezőtúr, kultúrájától, így turizmusától is elválaszthatatlan a fazekas hagyományok. A város turisztikai kínálatát népszerűsítő Legyen Ön is Mezőtúrista! program keretében büszkén viseli a kerámia fővárosa nevet. A történelmi műemlékekben gazdag település főként a művészi fokra emelt népművészeti hagyományairól, különösen a fazekasságáról nevezetes, de híresek a túri vásárok is. A városban már a XVI. században dolgoztak fazekasok, a kézműipari kerámia az es években élte virágkorát. Jelenleg a városban tíz önálló fazekasműhely dolgozik ben a mezőtúri fazekasság a Szellemi Kulturális Örökség magyar nemzeti listájának része lett, ezzel is erősítve a városban ma is erős hagyománytiszteletet és a kézműves örökség védelmét. A városban két muzeális intézmény található. A város turisztikai adottságai a természeti értékek területén is kiemelkedő. A várost átszelő Hortobágy-Berettyó főcsatorna, külterületén a folyószabályozási munkák eredményeként született holtágak teszik szemet gyönyörködtetően változatossá összesen 80 km hosszúságban. A Hortobágy-Berettyó és a Körös holtágai az ökoturizmus egyre népszerűbb célpontjai. A csodálatos vízi világ a horgászok paradicsoma. A turisták körében igen népszerű, a város szívében elterülő Erzsébet-liget bejáratánál található Városi Strandfürdő és Fedett Uszoda minden korosztály számára kellemes kikapcsolódást nyújt. A turisztikai kínálatot színesítik az évente megrendezésre kerülő hagyományőrző és szórakoztató rendezvények, amelyek közül a legkiemelkedőbb az évszázados múltra visszatekintő Túri Vásár minden év augusztusában felidézi az elmúlt korok vásári forgatagát. A város jelentősebb rendezvényei közé tartoznak az artúr Fesztivál, Sárkányhajó verseny, Lampion úsztatás is. Mezőtúr további látványosságokkal és kulturális kínálatának folyamatos fejlesztésével tervezi erősíteni idegenforgalmi vonzerejét.

53 Stratégiájának megalapozó vizsgálata táblázat: Mezőtúr idegenforgalmi attrakciói Természeti értékek Építészeti értékek Kulturális értékek Hortobágy-Berettyó-főcsatorna Peresi-holtág Halásztelek-Túrtő-Harcsás Holt-Körös hármas holtágrendszer Körös-Maros Nemzeti Park Hármas-Körös Strandfürdő (36-40 C-os alkáli-hidrogénkarbonátos gyógyvíz) Református Nagytemplom (Kossuth tér 7., hrsz. 5) Kiállító csarnok, volt Zsinagóga (Múzeum tér 1., hrsz. 167) Római katolikus templom (Szabadság tér 1., hrsz. 66) Újvárosi református templom (Szegedi Kiss István tér, hrsz. 2891) Vasútállomás-felvételi épület (hrsz. 1230) Volt Bolváry-kúria (Bajcsy-Zsilinszky E. u. 41., hrsz. 501) Kossuth ház (Kossuth u. 7., hrsz. 178) Mezőtúri Református Kollégium (Kossuth u. 2., hrsz: 173/1) Volt Albrecht-kastély (Pusztabánréve 3. kerület, hrsz: 13232/2) Túri Fazekas Múzeum Badár Emlékház Peresi Tájház (1902-ben épült gőzhajtású szivattyútelep, A Körös-völgyi természetvédelmi terület állat- és növényvilágának bemutatása) Helytörténeti gyűjtemény Képzőművészeti Alkotótelep Kulturális rendezvények Forrás: Mezőtúr Város Önkormányzata A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai, települést érintő fontosabb elképzelések Mezőtúron a működő vállalkozások száma csökkenő, míg a regisztrált vállalkozások száma növekvő tendenciát mutat. Ebben a természetes szelekció mellett szerepe lehet a kötelező mezőgazdasági regisztrációnak. (További részletek a gazdasági szervezetekről az fejezetben találhatók.) 12. ábra: A regisztrált és működő vállalkozások száma ( /2013) regisztrált vállalkozás ebből működő vállalkozás Forrás: KSH

54 Stratégiájának megalapozó vizsgálata 54 Iparűzési adó Beruházások, elképzelések A városban markáns ipari foglalkoztatásról ugyan nem beszélhetünk, de a helyi adóbevételeknek nagyságrendileg a 80%-át az iparűzési adó teszi ki. Az elmúlt években az iparűzési adóbevételek növekvő tendenciája figyelhető meg. 21. táblázat: A legjelentősebb vállalkozások az iparűzési adó alapján (2014) Vállalkozás neve Fő tevékenységi kör SYNGENTA Kft Vetőmag előállítás Syngenta seeds kft Vetőmag előállítás és kereskedelem FGSZ zrt. földgázszállítás RAFI Hungária Kft elektronikai egységek, alkatrészek szerelése FF Fémfeldolgozó Zrt. rozsdamentes anyagok, lemezek, csövek és profilok feldolgozása MOL Nyrt Üzemanyag forgalmazás Kite Zrt Vetőmag előállítás E.ON TITÁSZ Zrt Energia szolgáltatás Agrohíd kft autóipari szerszámgyártás, gépalkatrész kereskedelem MONGOL-AGRÁR ZRT NÖV.T., ÁLLATT. Forrás: Mezőtúr Város Önkormányzata A legnagyobb adózók közül a Földgázszállító Zrt., MOL Nyrt. esetében nem beszélhetünk érdemi helyi foglalkoztatásról. A SYNGENTA SEEDS Kft. szántóföldi vetőmagok nemesítésével, előállításával és forgalmazásával foglalkozik. Európa egyik legnagyobb exportőre, amely a világpiacon is jelentős részesedéssel bír. A vetőmagok többsége a mezőtúri üzemből kerül elszállításra. A cég világszínvonalon képviseli a helyi mezőgazdasági adottságokra épített korszerű, versenyképes mezőgazdasági foglalkoztatást. Új és versenyképes iparágat képvisel a helyi gazdaságban az exportra termelő Rafi Hungária Kft. Az Ipari Park területén működő Mezőwind Kft. ugyan nem tartozik a legnagyobb iparűzési adót fizető vállalkozások közé, de a város gazdaságában és az innováció előmozdításában betöltött szerepe jelentős. A szélenergia a világ leggyorsabban növekvő energiaforrása, már több mint 45 országban használják világszerte. Jelenleg is több mint 55 ezer szélturbina üzemel ban az energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése projekt keretében EU-s támogatási forrásból 1,5 MW-os szélerőmű telepítésére került sor. Az ipari park területén jelenleg egy darab szélerőmű üzemel, de az elkövetkezendő időszakban még két darab turbina fog felépülni. Az elmúlt időszakban több vállalkozás sikeresen pályázott és a város gazdasági fejlődése szempontjából is jelentős beruházást valósított meg, amelyek közül a legnagyobb volumenűek az alábbiak voltak: Gyártócsarnok létesítése és a foglalkoztatás bővítése a RAFI Hungaria Kft.-nél Komplex vállalati technológiafejlesztés a FF Fémfeldolgozó Zrt. mezőtúri gyártóbázisán Megmunkáló kapacitások bővítése az FFZRT. mezőtúri telephelyén Az AGROHÍD Kft. telephelyének fejlesztése Technológia-fejlesztés a Baracsi-Paletta 97. Kft.-nél szárító és hőkezelő berendezés beszerzésével A vállalkozások az elkövetkezendő időszakban is jelentős bővítéseket, fejlesztéseket terveznek, amelyhez a támogatási források, elsősorban a GINOP, elnyerésére, hatékony felhasználására fognak törekedni. Az önkormányzat a lehetőségeihez képest, kiegészítő, kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések (pl.: belvíz rendezés) megvalósításával igyekszik majd hozzájárulni a támogatási források hatékony felhasználásához, ezáltal a város gazdasági fejlődésének előmozdításához.

55 Stratégiájának megalapozó vizsgálata 55 A gazdasági szféra konkrét, jövőbeli fejlesztési elképzeléseiről egyelőre még nem állnak rendelkezésre releváns adatok, ezért az alábbi táblázatban a tőkeerős, fejlesztésben érdekelt vállalkozások és a működési területük, mint potenciális fejlesztési helyszínek kerülnek felsorolásra. 22. táblázat: A vállalkozások jövőbeli lehetséges fejlesztési helyszínei Vállalkozás megnevezése Fejlesztés helyszíne RAFI Hungária Kft. Szolnoki út 35. FF Fémfeldolgozó Zrt. Vásárhelyi P. u. 2. Baracsi Paletta 97 Kft. Szolnoki út 44. Agrohíd Ipari Kft. Szolnoki út 3. Ledfak Gyártó és Szereléstechnikai Kft. Sugár út 22. (központ); Szolnoki út (telephely) SILUETT Ruhaipari Zrt. Stromfeld A. u. 1/a. Vart-Special Kft. Szolnoki út 79. Rédei-Fém Kft. Laktanya u. 3. Mezőtúri Intézményellátó és Ingatlankezelő Péterfy K. u Közhasznú Nonprofit Kft. Mezőtúri Ipari Park Kft. Szolnoki út 5-7. Mezőtúri Városüzemeltetési Kommunális Nonprofit Kávási S. u. 25. Kft. Laktanya Kft. Laktanya u. 33. Forrás: Mezőtúr Város Önkormányzata A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők Egy város gazdasági versenyképességét számos tényező befolyásolja, ezek közül Mezőtúr helyzetét az alábbiak határozzák (nehezítik) meg a település külső elérhetőségét megnehezítő rossz közúti infrastruktúra ( fejezet) a népesség kedvezőtlen korösszetétele, növekvő öregedési index ( fejezet), a potenciális munkaerő relatíve alacsony képzettségi szintje ( fejezet), a K+F tevékenységet folytató, innovatív vállalkozások hiánya ( fejezet). A gazdaság versenyképességét akadályozó tényezők megléte ellenére a jelenlegi adottságok között pozitívumként értékelhető a meglévő ipari-gazdasági fejlesztési területek jelenléte ( fejezet), valamint a város által elnyert befektető-barát települési cím megléte ( fejezet). Mindezek alapján összefoglalóan kijelenthető, hogy Mezőtúr gazdasági versenyképességének megítélése alapvetően kedvezőtlenebb a hasonló méretű városokhoz képest, amelyet nagyrészt a település nehézkes külső megközelíthetőségéből és az egyoldalú és szűkös munkaerő-piaci kínálatból adódik Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat) Mezőtúron a lakásállomány növekedésében az ezredforduló hozott jelentősebb változást. Az új építéssel szemben a megszűnő lakások száma jellemzően kisebb volt. Az épített lakások száma főként a központi lakástámogatási rendszernek köszönhetően 2000 után megemelkedett, ben érte el csúcspontját, azóta a kedvezmények visszavágása, majd a pénzügyi-gazdasági válság miatt újból csökkenő tendencia érvényesül. Az új építéssel szemben a megszűnő lakások

56 Stratégiájának megalapozó vizsgálata 56 száma jellemzően kisebb volt. Ennek eredményeként 2013-ban a lakásállomány 7761 db volt, és a kor szerinti megoszlása is jelentős mértékben javult. 13. ábra: A lakásállomány változása ( ) Épített lakások száma (db) Az év folyamán megszűnt lakások száma (db) Forrás: KSH A évi népszámlálás alapján az összkomfortos lakások aránya 28,9% volt, de ez az arány részben a lakásmegszűnések, részben a felújítások eredményeként 2011-re 35,2%-ra növekedett. A lakásállomány komfortokozata az alacsony komfortfokozatú lakások tekintetében is javult: 29%-ról 13,70%-ra csökkent az arányuk. Mindezek ellenére a lakásállomány 92,88%-a még 1991 előtt épült. 14. ábra: A lakások megoszlása komfortfokozat és építési év szerint (2011) Forrás: KSH Összkomfortos Félkomfortos Szükség- és egyéb lakás Komfortos Komfort nélküli előtt A városban az as években épültek lakótelepek. A nagyvárosias lakóterületeken (Szabadság és a Földvári út mentén) található többlakásos társasházak esetében az energiahatékonyság-javulást eredményező fejlesztések megvalósítása szükséges (tető, homlokzat, födémek szigetelése, lépcsőházak felújítása, gépészeti beavatkozások, megújuló energia rendszerek kiépítése)

57 Stratégiájának megalapozó vizsgálata 57 Költségvetés A lakások többsége a hazai ingatlanpiaci viszonyoknak megfelelően magántulajdonban van. Az önkormányzati tulajdonú bérlakások száma 131 db, amelyek nagy része 1-2 szobás, kis alapterületű, összkomfortos vagy komfortos ingatlanok. Az ingatlanpiaci forgalom az elvándorlás, a város által nyújtott munkavállalási lehetőségek miatt viszonylag élénk. Az eladásra kínált lakások és házak nagy száma miatt az értékesítési árak alacsonynak tekinthetők kivételt ez alól elsősorban a jó elhelyezkedésű, felújított lakások képeznek Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz és intézményrendszere Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program Az Önkormányzat és az állam közötti feladatmegosztás módosítása miatt 2013-tól jelentős változások történtek a város költségvetésében. A bevételi oldalon megszűnt az önkormányzat személyi jövedelemadóból való részesedése, az illetékbevételek elkerültek a várostól, valamint a beszedett gépjárműadó 40%-a marad a városnál. A rendszeres állami támogatások jellemzően nominálértéken is csökkennek, különösen igaz ez a normatív támogatásokra. Emiatt megnőtt az önkormányzati saját bevételek jelentősége. Az önkormányzati költségvetés tervezése és végrehajtása során a fő alapelvek a pénzügyi stabilitás és fenntarthatóság, a feladatok magas színvonalú ellátásának biztosítása, valamint a fejlesztési elképzelések megvalósíthatósága és fenntarthatósága. Mezőtúr város intézményeinek fenntartásában, a város fejlesztésében a legfontosabb tényező a város költségvetése, annak stabilitása. Az önkormányzat éves költségvetésének készítésekor a város stabil pénzügyi pozícióinak megőrzésére, a lakosság életszínvonalát javító szolgáltatások bővítésére, a város gazdasági potenciáljának növelését segítő fejlesztések megvalósítására és megfelelő tartalék képzésére törekszik. A város önkormányzatának 2005 és 2014 közötti költségvetését elemezve megállapítható, hogy a bevételi oldal legnagyobb tételeit minden évben a saját folyó bevételek, illetve az állami hozzájárulások és támogatások jelentették. Az önkormányzat iparűzési adókból származó bevétele 2008-ig növekedett, majd a válság hatására csökkent, 2011-től azonban a bevételi tétel fokozatos növekedése figyelhető meg. Az önkormányzati költségvetés kiadási oldalának legjelentősebb tételét minden évben a működési kiadások (pl. személyi juttatások, dologi kiadások) jelentették ban az önkormányzati beruházásokhoz kapcsolódó finanszírozási kiadások jelentősen megnőttek, amely az elmúlt évben mérséklődött. 23. táblázat: A költségvetés bevételi tételeinek alakulása (eft) Év A (Működési bevételek) B (Helyi iparűzési adó- A-n belül) C (Felhalmoz ási és tőke jellegű bevételek) D (Finanszíro zási bevételek) E (Hitelbevét elek D-n belül) Összesen

58 Stratégiájának megalapozó vizsgálata 58 Vagyongazdálkodás Év A (Működési bevételek) B (Helyi iparűzési adó- A-n belül) C (Felhalmoz ási és tőke jellegű bevételek) D (Finanszíro zási bevételek) E (Hitelbevét elek D-n belül) Összesen Forrás: Mezőtúr Város Önkormányzata 24. táblázat: A költségvetés kiadási tételeinek alakulása (eft) Év A (Működési kiadások) B (Felhalmoz ási és tőke jellegű kiadások) C (Beruházás i kiadások B-n belül) D (Finanszírozási kiadások) E (Hitelek törlesztése D-n belül) Összesen Forrás: Mezőtúr Város Önkormányzata Mezőtúr Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 46/2012.(III.29.) számú határozatával fogadta el a jelenleg is hatályos közép- és hosszútávra szóló Vagyongazdálkodási Tervét. A vagyongazdálkodás távlati célja az önkormányzat vagyonából származó jövedelmének növelése, és ezzel párhuzamosan a fejlesztési források megteremtése, gyarapítása. Ennek érdekében az alábbi alapelvek érvényesítése szükséges az ingatlangazdálkodást érintően: A város ingatlanvagyonát mozgásban kell tartani, hogy hasznosuljon, további értékeket termeljen. Azokat a fejlesztéseket, programokat kell előtérbe helyezni, melyek hosszú távon a népességszám emelkedését idézik elő, amelyek munkahelyet teremtenek, amelyek a városi gazdaság megerősítéséhez vezetnek, amelyek a lakás állomány felújítását eredményezik, amelyek az úthálózat színvonalát emelik, amelyek segítségével a város közterületeinek állapota jelentősen javul. Az önkormányzat vagyongazdálkodási tervében szereplő vagyongazdálkodási alapelvnek megfelelően a vagyonhasznosításból származó hozam nem fordítható a működési költségek fedezésére, a hasznosítás bevételeit mérhető, jövedelmet termelő újabb befektetésekbe kell visszaforgatni.

59 Stratégiájának megalapozó vizsgálata 59 Településfejlesztési politika Az önkormányzati tulajdonú ingatlanvagyont évenként úgy kell felülvizsgálni, hogy a kötelező feladatellátás racionális megoldásához hosszabb távon hasznosíthatók-e, felújításuk gazdaságosan megvalósítható-e. Azon ingatlanok esetében, amelyek a kötelező és önként vállalt feladatokhoz nem szükségesek, átminősítésükről kell gondoskodni, és bevétel termelésére hasznosítani őket. Mezőtúr Város Önkormányzata számára több eszköz is rendelkezésre áll ahhoz, hogy meglévő ingatlanjainak állapotát és értékét javítsa: pótlás jellegű beruházás a funkció ellátására való alkalmasság biztosítására (pl. leromlott állagú középület vagy lakás felújítása az eredeti állapotának való visszaállítás céljával, rossz közmű és kátyús útfelület felújítása); fejlesztés jellegű beruházás az adott funkció magasabb minőségű ellátásához (pl. intézményi infrastruktúra-fejlesztés, lakások komfortfokozatának emelése, park növényzetének megújítása); funkcióbővítő fejlesztés az eredeti rendeltetéshez képest további funkcióknak való megfelelés biztosítására (pl. közintézménynek otthont adó épület utcai frontján üzlethelyiségek kialakítása, vagy alulhasznosított területből többfunkciós közterület kialakítása); funkcióváltó fejlesztés az eredeti rendeltetéshez képest új funkcióra való alkalmasság megteremtése (pl. korábban oktatásra használt iskolaépület átalakítása közösségi házzá). A fejlesztés kategóriába soroljuk az olyan beruházásokat, amelyek arra irányulnak, hogy adott funkció alacsonyabb költséggel legyen ellátható azonos vagy magasabb szinten (pl. középületek vagy lakások energiatakarékossági célú felújítása), valamint ebbe a típusba tartozik az épületek akadálymentesítése is. A forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes ingatlanok funkciójuktól függően lehetnek csak kiadásokat generálók (pl. óvodai épület), vagy egyszerre jelenthetnek fenntartási költségeket és hozhatnak bevételt is (ilyenek lehetnek általánosságban: közösségi ház, uszoda, múzeum, stb.) A forgalomképes ingatlantípus folyamatos jövedelmet (pl. lakbér, belépődíjak) generálhat az önkormányzat számára, vagy értékesítéséből származó bevételekkel (pl. építési telkek eladási ára) járulhat hozzá egyszeri alkalommal az önkormányzati költségvetéshez. A felvázolt ingatlangazdálkodási alapelvek és irányvonalak alapján részletes stratégiai tervet kell készíteni, amely kiemelt figyelmet fordít az önkormányzat és a vagyongazdálkodás belső helyzetének elemzésére az erős és gyenge pontok szembeállításával. Az önkormányzat vagyoni helyzete, a normatív állami támogatások csökkenése és a helyi adók emelésének korlátai egyre inkább szükségessé teszik az önkormányzati vagyonnal való hatékony gazdálkodást, amely hosszú távon úgy lehet eredményes, ha az önkormányzatnak rendszeres jövedelmet biztosító vagyonelemei vannak. Emellett elengedhetetlen az ingatlanpiaci folyamatok, a kereslet és a kínálat, valamint az árak folyamatos nyomon követése és értékelése az önkormányzati ingatlanok, az értékesítés és a tulajdonszerzés szempontjából. Az alapvetően közcélokat szolgáló vagyongazdálkodás hatékonysága érdekében intenzív befektetés-ösztönző tevékenységet kell folytatni. Mindezek segítségével az önkormányzat meghatározza és rendszeresen felülvizsgálja a rövid, közép és hosszú távon értékesítendő, megtartandó, illetve fejlesztendő ingatlanok körét. Az önkormányzat törzsvagyonát tekintve az adatok szerint 2005 és 2014 között több mint másfélszeres növekedés ment végbe. A vagyon legjelentősebb tételeit a tárgyi eszközök, az üzemeltetésre átadott eszközök jelentik.

60 Stratégiájának megalapozó vizsgálata táblázat: Az önkormányzati vagyon alakulása ( ) Gazdasági Program A településfejlesztés intézményrendszere Év Törzsvagyon (eft) Üzleti vagyon (eft) Kötvény és hitelállomány (eft) Forrás: Mezőtúr Város Önkormányzata Mezőtúr Város Önkormányzatának 5 évre szóló Gazdasági Programja az ITS tervezésével párhuzamosan zajlik a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény a szerint, így egyértelműen biztosítható a két dokumentum közötti összhang és szinergia. A Gazdasági Program helyzetfeltárásának tartalma és célrendszere lényegében a megalapozó vizsgálat és az ITS rövid, lényegre törő változata Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere Az önkormányzat évek óta átgondoltan és integrált szemléletben hajtja végre településfejlesztési politikáját, amelynek alapelvei és feladatai az alábbiak: a város fejlesztési irányvonalainak kijelölése, ezek alapján érdekeinek érvényesítése az érintett szervezetekkel együttműködve; a város fenntartható működését és fejlesztését szolgáló demokratikus, kiszámítható testületi tevékenység; a város turisztikai adottságainak a lehető legnagyobb fokú kihasználása, a célirányos összefogás és együttműködés fokozása a szereplőkkel, az attrakciók és a programkínálat bővítésével; az önkormányzati közszolgáltatások színvonalas nyújtása, fejlesztése, az intézmények és a gazdasági társaságok, valamint a polgármesteri hivatal hatékony működtetésével; az önkormányzati vagyon jó gazdakénti kezelése, hasznosítása, gyarapítása; a kommunális infrastruktúra állagának megóvása, hiányzó elemeinek (utak, kerékpárutak, közmű hálózat) megépítése; az önkormányzat kevés eszközével a foglalkoztatási lehetőségek bővítésének elősegítése, a városból elvándorlás mérséklése; a nehéz szociális helyzetben lévők célzott támogatása, a szociális gondoskodás fejlesztése; a pályázati lehetőségek kihasználása oly módon, hogy a létrehozandó létesítmények működtetése nem okozzon jelentős pénzügyi, és hosszú távon pótlólagos bevételeket vagy megtakarításokat eredményezzenek (pl. energiaracionalizálás, hatékonyságfejlesztés). Mezőtúr Város Önkormányzata szervezeti hierarchiájában a városfejlesztés általános irányvonalainak meghatározása a képviselőtestület feladata. A bizottságokat véleményezési,

61 Stratégiájának megalapozó vizsgálata 61 kezdeményezési, javaslattételi, közreműködő és döntési jogosítványokkal ruházták fel, amelyek révén saját szakterületükön közreműködnek a városfejlesztési tevékenységeket megalapozó dokumentumok tervezésében, véleményezésében, figyelemmel kísérik a fejlesztések megvalósítását, felügyelik a feladatkörükhöz kapcsolódó önkormányzati intézmények működését, valamint ezen általános hatáskörök mellett speciális feladatokat is ellátnak a városfejlesztéshez kapcsolódóan, amelyek jelentősége az Integrált Városfejlesztési Stratégia kidolgozása és megvalósítása szempontjából is kiemelkedő (pl. önkormányzati intézmények felújításának menetrendje, vagyongazdálkodás, vállalkozásokban való részvétel stb.). A városfejlesztési prioritások meghatározása a Pénzügyi, Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság kompetenciájába tartozik. Ezen kívül számos további, a településfejlesztési tevékenység megvalósításához kapcsolódó feladatot lát el (pl. kezdeményezi a közműfejlesztéseket, koordinálja az önkormányzat és a vállalkozások együttműködését, közreműködik a vagyongazdálkodásban). A városfejlesztési tevékenységekben a jegyző is fontos szerepet játszik, hiszen jogszabályi felhatalmazás alapján koordinálja az önkormányzati rendeletek és koncepciók előkészítését. A városfejlesztés megfelelő szervezeti rendszerének biztosítása érdekében a város önkormányzata városfejlesztő társaságot hoz létre. 26. táblázat: A településfejlesztés szervezeti keretei Döntési szintek Stratégiai szint, stratégiai menedzsment Operatív szint, operatív menedzsment Társadalmi kapcsolatok Településközi koordináció Felelős szervezeti egység Döntéshozók Koordinátor / vezető Stratégiai munkacsoport az önkormányzat apparátusán belül (műszaki, igazgatási, szervezési, pénzügyi, vagyongazdálkodási, szociális önkormányzati szakterületek szakemberei) Városfejlesztő társaság és a vele kapcsolatban álló hivatali egység A partnerségi egyeztetések adminisztrációját, szakmai munkáját a stratégia munkacsoport támogatja. Kistérségi együttműködés fórumai Gazdaságfejlesztési tevékenység Képviselő-testület, polgármester Polgármester Városfejlesztő társaság vezetője Polgármester Polgármester, Képviselő-testület Stratégiai munkacsoport vezető Városfejlesztő társaság vezetője Stratégiai munkacsoport vezető Városfejlesztő társaság vezetője Stratégiai munkacsoport vezető Mezőtúr kisváros gazdaságfejlesztési eszköztára hasonlóan a régió centrumaitól távol fekvő kisvárosokhoz erősen forráskorlátozott. Az önkormányzat a munkahelyteremtés és -megőrzés, valamint az adóbevételek növelése és kiszámíthatósága érdekében azonban közvetlen és közvetett eszközzel befolyásolja a jelenlegi és a potenciális gazdasági szereplők tevékenységét. A beruházásokhoz és a vállalkozások hatékony működéséhez szükséges infrastruktúra biztosítása: ipari-gazdasági célú területek kijelölése és fejlesztése,

62 Stratégiájának megalapozó vizsgálata 62 Ipari Park működtetése, befektető-barát szolgáltatások kialakítása, elérhetőség biztosítása. Megfelelő jogi szabályozás helyi szinten: a helyi gazdaság szabályozásában, valamint a gazdasági tevékenységekhez kötött adminisztratív és engedélyezési eljárások során tanúsított kiszámítható és átlátható magatartás csökkenti a gazdasági bizonytalanságot és a befektetések kockázatát; különösen fontos az építési szabályok meghatározása és a területhasználat korlátainak felállítása úgy, hogy az megfelelő rugalmassággal módosítható és ezáltal alkalmazható lehessen, amennyiben befektetői igény jelentkezik természetesen a helyi lakosok érdekeinek maximális érvényesítése mellett; a befektetői folyamatot szükség esetén adó- és illetékkedvezményekkel is ösztönözni, gyorsítani lehet. Hatékony és következetes városmarketing tevékenység: jóllehet nehezen számszerűsíthető, a Mezőtúrról kialakult, kialakított arculat, illetve a városhoz kapcsolódó emocionális tényezők hatással vannak a befektetői döntéseiket meghozó üzletemberekre. Tudatos és jól felépített marketing-kommunikációs stratégia nem kizárólag egy-egy befektetés megvalósulásához járul hozzá, de a városban működő gazdasági társaságok tevékenységét, ismertségét és az irántuk táplált bizalmat is erősítheti aktuális és potenciális üzleti partnereik körében, ezzel közvetett módon hozzájárulva a helyi gazdaság fejlődéséhez is. Partnerség: az önkormányzat a hatékony együttműködés érdekében rendszeresen egyeztet a meghatározó gazdasági szereplőkkel, elvárásaikat és érdekeiket igyekszik minél nagyobb mértékben figyelembe venni a településfejlesztési tevékenységek során (a Partnerségi Terv keretében azonosította azokat a szereplőket, amelyeket a gazdaságfejlesztési munkacsoport tevékenységébe és így az ITS kidolgozásába aktívan bevon) Foglalkoztatáspolitika A városban gyakorolt foglalkoztatáspolitikát alapvetően meghatározza a város foglalkoztatás- és szociálpolitikai helyzete, valamint a közmunka, közhasznú munka és a közcélú foglalkozatás területén elért eredmények január 1-től a Munkaügyi Központok koordinálják a közfoglalkoztatást, ezért az önkormányzatok közfoglalkoztatási tervkészítési kötelezettsége is megszűnt. Mezőtúr Város Önkormányzata évek óta folyamatosan biztosít közhasznú munkalehetőséget közfoglalkoztatási programja keretében. A foglalkoztatási program kiemelt feladata a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők, és egyéb regisztrált álláskeresők munkába állítása. Ennek keretében főként településrendezés, településüzemeltetés, közparkok fenntartása, közutak fenntartása, környezet, egészségügy, köztisztaság biztosítása, kulturális szolgáltatás, szociális szolgáltatás és ellátás, óvodai ellátás területeken végzik munkájukat a közfoglalkoztatottak ben az önkormányzat 670 fő közfoglalkoztatottnak adott munkát. A közfoglalkoztatottak száma 2005 óta folyamatosan nőtt. A közfoglalkoztatottak létszámának növekedése 2011-ben volt a legszembetűnőbb, az előző évhez viszonyítva több mint duplájára nőtt a közfoglalkoztatásban részt vevők száma.

63 Stratégiájának megalapozó vizsgálata táblázat: A közfoglalkoztatás fő adatai ( ) Év Létszám (fő) Ráfordított összes költség (eft) Forrás: Mezőtúr Város Önkormányzata Bérlakás állomány Lakás és helyiséggazdálkodás Az önkormányzat tulajdonában 131 bérlakás van, a lakások 80%-a a város fő utcáiban található: az Erkel Ferenc, a Dózsa György, Szabadság tér, Földvári, Kossuth utcákban. A lakások hátrányos helyzetű családok részére vannak bérbe adva. Az önkormányzati lakások képezik a szociális bérlakás-állomány bázisát. A szociális bérlakásrendszer elosztási szabályzatát és a lakbér-engedmény feltételrendszerét az önkormányzati tulajdonú lakások bérletéről, valamint elidegenítéséről a 12/2015 (V.6.) lakásrendelet 14 határozza meg a következők szerint: Önkormányzati tulajdonú bérlakásra szociális helyzet alapján bérleti szerződés azzal köthető, akinek nincs és nem volt saját tulajdonú lakása, és: akinek a közös háztartásban élő családtagok jövedelmét is figyelembe véve számított 1 főre jutó jövedelme a mindenkori munkabér minimumot nem haladja meg, vagy aki egyedülálló és jövedelme nem haladja meg a mindenkori munkabér minimum 1,5- szeresét, valamint a vele együtt költözők együttesen nem rendelkeznek összesen Ft forgalmi értékű mobilizálható ingó és ingatlan vagyonnal. E rendelet alkalmazásában ingó vagyon az Ft forgalmi értéket meghaladó vagyon. A bérlakások komfortfokozata alapján: 15% összkomfortos, 67% komfortos és 18% alacsony komfortfokozatú lakás. Bérlakások száma komfortfokozat alapján Bérlakások száma szobaszám alapján Bérlakások száma városrészenként Összkomfortos 20 1 szobás 59 Városközpont 52 Komfortos 87 Félkomfortos 4 Szükséglakás 4 Komfort nélküli 16 1,5 szobás 15 Összesen nál több szobás 4 Lakóövezet Lakóövezet szobás 45 Összesen A 20/2011.(XI.15.) önkormányzati rendelet módosításával jött létre.

64 Stratégiájának megalapozó vizsgálata 64 Egyéb bérlemények Bérlakások száma komfortfokozat alapján Bérlakások száma szobaszám alapján -ebből szociális bérlakás 131 Összesen 131 Forrás: Mezőtúr Város Önkormányzata Bérlakások száma városrészenként A városban egyéb önkormányzati bérlemények száma 49 db. Ebből 13 db üzlethelyiség, 35 db iroda és 1 db egyéb helyiség. A bérlemények többsége a városközpontban található. Az önkormányzat tulajdonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól a 24/2012. (IV.06.) rendelet határoz Intézményfenntartás Az intézményfenntartás/működtetés Mezőtúron az alábbi formákban történik: Önkormányzati tulajdonú intézmények: az intézmények egy része önkormányzati tulajdonban van. A város képviselő-testülete az intézmények tevékenységét felügyeli (pl. vezetők kinevezése), míg az SZMSZ határozza meg, hogy ki gyakorolja a tulajdonosi jogokat. Önkormányzati fenntartású intézmények: az intézmények másik típusát az önkormányzati fenntartású intézmények jelentik, amelyek esetében a szakmai tevékenység irányítása/ellenőrzése és az adott intézmény működtetése is az önkormányzat feladata. Ebbe a csoportba tartoznak többek között oktatási (pl. óvodák), kulturális (pl. múzeumok) intézmények. Állami fenntartású intézmények: az intézmények harmadik csoportját azon A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény, valamint A köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről szóló évi CLXXXVIII. törvény szerinti önkormányzati köznevelési intézmények alkotják, amelyek január 1-től állami fenntartásba kerültek. Ennek keretében az érintett intézmények szakmai munkájának irányítása az állam feladata (pl. Mezőtúri II. Rákóczi Ferenc Magyar- Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola és tagintézményei, telephelyei KLIK fenntartásában működik). Az önkormányzati tulajdonú és önkormányzati fenntartású intézményeket a mellékletek 42. sz. táblázata tartalmazza Energiagazdálkodás Az energiagazdálkodás területén az önkormányzat külön koncepcióval, fejlesztési dokumentummal nem rendelkezik, ugyanakkor több olyan lépését is meg lehet említeni, amelyek a hatékonyabb energiafelhasználást támogatják. A város a pályázati források igénybevételével az elmúlt időszakban több energetikai megújítást hajtott végre az intézményeiben (23. táblázat), azonban számos önkormányzati intézmény energetikai felújításra szorul (lásd: 3.2 fejezet problématérkép). 28. táblázat: A város között megvalósított energiahatékonysági fejlesztései Projekt megnevezése Rákóczi Úti Általános és Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Iskolájának nyílászáró cseréje Tűzoltó laktanya felújítás Megvalósítás forrása 7/2011. (III.09.) BM rendelet alapján kiírt pályázat 21/2009. (VII.08) ÖM rendelet alapján kiírt

65 Stratégiájának megalapozó vizsgálata 65 Energiaellátás Megújuló energiaforrások hasznosítása Projekt megnevezése Világítás korszerűsítése a mezőtúri Oktatási Centrum Sportcsarnokában Mezőtúron a fenntartható fejlődésért Napelemes rendszer telepítése a mezőtúri Rákóczi úti iskola, valamint a Kossuth úti iskola épületeire Napelemes rendszer telepítése a mezőtúri Gyermek-kert óvoda, valamint a Teleki B. Gimnázium épületeire Forrás: Mezőtúr Város Önkormányzata Megvalósítás forrása pályázat LEADER KEOP KEOP KEOP A település gázenergia elosztóhálózatának lefedettsége közel teljes. A középnyomású és a kisnyomású földgáz elosztóhálózat esetében is hidraulikailag méretezett hálózat üzemel, így kapacitás-, ill. nyomásprobléma csúcsterhelésen sem fordul elő. Az elosztóhálózat anyaga korszerű polietilén, illetve a kisnyomású elosztó hálózat anyaga részben ütésálló PVC (un. HOSTALIT) következésképpen rekonstrukciót, jelentős bővítést a közeli jövőben nem igényel. A városban a vezetékes gázt fogyasztó háztartások aránya a lakásállomány százalékában 81,1% A villamosenergia a világítás és technológiai célú energia igények kielégítését szolgálja. A város belterületét a kisfeszültségű elosztóhálózat teljes körűen lefedi, hálózatfejlesztési, kapacitásbővítési feladatok csak jelentős új igények, teljesítménynövelések esetén jelentkeznek. A hálózat állapota számos területen nem kielégítő, különösen az elavult szabadvezetékes rendszer esetében. Ezeken a területeken csapadékos, viharos időjárás esetén teljes transzformátor körzetek kiesésével kell számolni. A villamosenergia ellátás vezetékeinek jellemző föld feletti elhelyezése rontja a település arculatát. A kisfeszültségű villamosenergia elosztóhálózat hossza 106,9 km. A városban a természeti adottságok alapján a megújuló energiahordozók közül a napenergiának, a szélenergiának, a földenergiának, a termálkincsnek van, illetve lehet jelentősebb szerepe, energiagazdálkodási szempontból is. A szélenergia használatára már jelenleg is üzemel szélerőmű a városban. Jelenleg a termálvíz hasznosítása fürdőzési célra történik, részben a városi kórház, részben a fürdő rendelkezik termálvíz kivétellel Településüzemeltetési szolgáltatások A évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól a helyi önkormányzatok által ellátandó településüzemeltetési feladatokat a következők szerint definiálja: köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása. Tágabb értelemben a településüzemeltetési feladatok körébe sorolhatjuk a településen élő lakosság, vállalkozások, intézmények közszolgáltatásokhoz, komfortérzethez kapcsolódó igényeinek kielégítéséhez, illetve az élhető, fenntartható települési környezet megteremtéséhez és fenntartásához szükséges, az önkormányzat által nyújtott szolgáltatásokat is (a törvényben definiáltak mellett például: hó- és síkosságmentesítési feladatok, szúnyoggyérítés, köztisztaság, hulladékelszállítás biztosítása, kutak üzemeltetése, csapadékvíz-csatornák karbantartása, utcanév-táblák kihelyezése,külterületi ingatlanok gyommentesítése stb.). A fenti feladatok alapvetően az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok hatáskörébe tartoznak és az alábbi feladatokat látják el: vagyonkezelés, köztisztaság, ingatlankezelés, bérbeadás, közfoglalkoztatás, gőz- és melegvízellátás, lakossági szilárd hulladék szállítása,

66 Stratégiájának megalapozó vizsgálata 66 kezelése, belterületi utak fenntartása, parkfenntartás, gyepmesteri tevékenység, bel- és csapadékvízrendszer fenntartása Táji és természeti adottságok vizsgálata Természeti adottságok 15 Mezőtúr város az Alföld nagytájon, a Közép-Tisza-vidék középtájon, azon belül is a Szolnok-Túri- Sík kistájon helyezkedik el. A kistáj Jász-Nagykun-Szolnok megyében helyezkedik el. Területe 1704 km 2 (a középtáj 23,3%-a, a nagytáj 3,3%-a).A város a Nagykunság déli részén található, területe ha. 8. térkép: Részlet a Kárpát-térség hegy- és vízrajza térképből Éves napfénytartam Forrás: Domborzat és talajviszonyok A kistáj 79,9 és 105,1 m (Királyhalom) közötti tszf-i magasságú, löszszerű üledékekkel fedett hordalékkúp-síkság. A relatív relief átlagos értéke kicsi (2 m/km 2 ). A felszín több mint 50%-a az alacsony ármentes síkság, negyede-negyede az enyhén hullámos síkság, ill. az ártéri szintű síkság (peremeken) orográfiai domborzattípusába sorolható. A kistáj képében csak a szórványosan megjelenő, 1 5 m magas, löszös homokkal fedett homokbuckák, és a mindenfelé megjelenő, kusza hálózatot alkotó elhagyott folyómedrek, morotvák, valamint a kunhalmok jelentenek némi változatosságot. További rövid bekezdés a helyi talajokról, bővebben a részben. Éghajlat 16 Mezőtúr területe a meleg-száraz éghajlatú. Az évi napfénytartam 1970 és 2020 óra közötti. A nyári évnegyedben , a téliben kb. 190 óra napsütés valószínű. 15 forrás: Magyarország kistájainak katasztere o. 16 forrás: Magyarország kistájainak katasztere o.

67 Stratégiájának megalapozó vizsgálata 67 Csapadék Szél Az évi középhőmérséklet 10,2 10,4 C. A fagymentes időszak kb napos. Az évi abszolút hőmérsékleti maximumok átlaga 34,0 34,5 C, a legalacsonyabb minimum hőmérsékleteké pedig 16,5 és 17,0 C között várható. Az évi csapadék még a 480 mm-t sem éri el. Az ország legszárazabb vidéke ez a terület. A téli időszakban hótakarós nap várható, az átlagos maximális hóvastagság cm. Az ariditási index 1,45. A három leggyakoribb szélirány rendre az É-i, a D-i és a Ny-i; az átlagos szélsebesség kevéssel 2,5 m/s fölött van. Vízrajz 17 Kelet felől a Hortobágy-Berettyóra támaszkodik, míg Nyugaton kanyargós peremmel néz a Tisza árterére. A Hármas-Körös D-ről 21 km-en határolja a tájat. Hozzávezet a Mezőtúri-főcsatorna (24 km, 164 km 2 ) és a Harangzugi-csatorna (24 km, 344 km 2 ). A Hortobágy-Berettyó főcsatorna víztest a VKI szerint a Hortobágy-Berettyó tervezési részegységhez tartozik, mely a Tisza részvízgyűjtőhöz kapcsolódik. A Hortobágy-Berettyó mesterségesen kialakított medrű vízfolyás, vízhozama igen alacsony középvízi hozama 3,5 m 3 /s, mely árvíz esetén a 25-szörösére is nőhet. A víz legnagyobb mélysége körülbelül 3-5 méter. A kistájnak számos tava van. Kisebb részben természetesek, melyek területe nem számottevő. A Hortobágy-Berettyó és a Hármas-Körös jobb partján 6 medertó található 240 ha felszínnel. Köztük a mezőtúri (40 ha), ill. a halásztelki (145 ha) a legnagyobb. 9. térkép: Település és környékének vízrajza Forrás: A település és környékének felszíni és felszín alatti vizeinek bemutatását az fejezet tartalmazza. 17 Szennyvízelvezetés és -tisztítás KEOP A mezőtúri környezetveszélyeztető szennyvízkezelés átalakítása biztonságos, a természeti környezetet óvó, magas színvonalú, gazdaságosan üzemeltethető technológiával, az iszapkezelés megoldásával, Részletes megvalósíthatósági tanulmány, 2010.

68 Stratégiájának megalapozó vizsgálata 68 Növényzet Tájtörténet 20 Növényzet 18 A Tiszántúli flórajárásba (Crisicum) tartozó kistáj potenciális erdőtársulásainak a fűz-nyár-éger ligeterdők (Salicetum albae-fragilis), a tölgy-kőris-szil ligeterdők (Querco-Ulmetum hungaricum), a sziki tölgyesek (Pseudovino-Quercetum roboris) és a tatárjuharos lösztölgyesek (Acerei tatarici- Quercetum) tekinthetők. Gyakoriak a szikes mocsarak (Bolboschoenetum maritimi), a sós sivatagi társulások (Saedetum maritimae; Salsoletum sodae), a vakszikfoltok (Lepidio- Camphorosmetum), a hernyópázsitos rétek (Agrosti Beckmannietum). A lágyszárú fajok között megtalálható a süntök (Echinocystis echinata), a farkasfog (Bidens tripartitus), és a magyar sóballa (Suaeda panilonica). Állatvilág 19 A Hortobágy-Berettyó mentén és nagyobb halastavainkon - ha nem is egyforma gyakorisággal, de rendszeresen - előfordul a vidra, mint legnagyobb termetű vízi ragadozó emlősállatunk. Különböző fajú denevérekkel nemcsak öreg parkokban és emberi települések környékén, de öreg ártéri erdők körül is találkozunk. Természetesen előfordul az őz, a gímszarvas, a dámszarvas és a vaddisznó is. A Körösök, a Berettyó és a Tisza elmocsarasodott kubikgödreiben, holtágaiban viszonylag gyakran láthatjuk még a mocsári teknőst. A baglyok közül leginkább a kuvik, a macskabagoly és a fülesbagoly a jellemző Tájhasználat, tájszerkezet A mezőtúri táj újkori történetének legfontosabb tényezője a 19. század második felében megvalósított Tisza-szabályozás. Az 1763 és 1787 közötti első, majd az 1806 és 1869 közti második katonai felmérés térképein a táj meghatározó eleme még a víz. A vízrendezéssel együtt járó tájátalakítás ellenére is korábbi állapotát megőrizte, tájjellegét megtartotta ez a vizes alföldi táj. Ehhez hasonló tájjal már Európában is alig találkozunk. 10. térkép: Település és környékének térképe között Forrás: Habsburg birodalom második katonai felmérésének térképe 18 forrás: Magyarország kistájainak katasztere o. 19 forrás: Vidovenyecz Zsolt, Körösök Völgye Turista Egyesület forrás: A mezőtúri kistérség komplex stratégiai fejlesztési programja; 2004

69 Stratégiájának megalapozó vizsgálata 69 Tájhasználat, tájszerkezet 21 A település külterületén és annak környezetében a tájhasználat a CORINE adatbázisa szerint a következőképpen jellemezhető. Mezőtúr alapvető adottsága a jó minőségű termőföld. A földhasználat sajátossága ebből következően a mezőgazdasági területek 91% os aránya, ezen belül pedig a szántó területek igen magas aránya (közel 79%), ami a 2010 es adatok szerint az országos átlagot jóval meghaladja. Sem a gyümölcsös, sem a szőlőterületek aránya nem jelentős, területük együttesen sem éri el az 1% ot. Ehhez képest jelentősebb a gyepterületek és az erdőterületek használatának aránya (11,08% és 7,77%) a városban, bár országos szinten a térségben található a legkevesebb erdőterület. A város területének meghatározó része hagyományosan árutermelő gazdálkodást szolgáló mezőgazdasági táj, ahol az alföldi folyók szabályozása óta a szántóföldi növénytermesztés a meghatározó. A mezőgazdasági táj elválaszthatatlan a településektől, hiszen a települések fejlődésében, városiasodásában a mezőgazdaságnak meghatározó szerepe volt. Ma már a foglalkoztatásban az egyes gazdasági ágazatok fontosságában a mezőgazdaság háttérbe szorult ugyan, de a táj fenntartása szempontjából, továbbá a tájhasználatban meghatározó aránya miatt jelentősége távlatban is fontos marad. 11. térkép: Település és környékének tájhasználati térképe Forrás: Corine Védett, védendő táji és természeti értékek, területek Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete Mezőtúr területén és környékén országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete nem lett kijelölve az Országos Területrendezési Terv alapján Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület A településrendezési tervben tájképvédelmi területként a megyei tervben foglaltaknak megfelelően a tájkaraktert meghatározó, tájképi értékeket képező területek: a Hármas-Körös és holtágrendszere, a Túlakörös erdeje és környezete, a Hortobágy-Berettyó-főcsatorna, valamint a Pásztózug és Szandazug területe kerültek lehatárolásra. A kedvező tájképi adottságok megőrzése, a tájképi látvány kedvezőtlen alakulásának elkerülése, illetve az építmények tájba 21 forrás: Jász-Nagykun-Szolnok megyei területfejlesztési koncepció; Város-Tempannon Kft.; 2012.

70 Stratégiájának megalapozó vizsgálata 70 illesztésének elősegítése érdekében a HÉSZ tartalmaz a tájképvédelmi területre vonatkozóan előírásokat. 22 Natura Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett terület, érték, emlék Nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló területek a településen Natura 2000-es terület a város északi területén levő terület, a Mezőtúri Szandazugi-legelő (területkód: HUHN20149), aminek területnagysága 386,69 ha. Általános célkitűzés: A Natura 2000 terület természetvédelmi célkitűzése az azon található, a kijelölés alapjául szolgáló közösségi jelentőségű fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, lehetőség szerinti fejlesztése, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot, illetve a fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása. Specifikus célok és végrehajtandó intézkedések: - A gyepterület jelenlegi állapotának fenntartását célzó legeltetési/kaszálási rendszer kidolgozása. - Bolygatott részek gyepjének rekonstrukciója gyommentesítő kaszálással, szükség esetén a gyepavar felszámolása megfelelő időpontban végzett égetéses kezeléssel. - Inváziós és tájidegen fás- és lágyszárú fajok eltávolítása, folyamatos visszaszorítása. - A területen lévő mocsarak, mocsárrétek és vizes élőhelyek vízellátottságának biztosítása. A város közigazgatási területét érinti továbbá a Hármas-Körös kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület (a NP-ként védett területtel megegyezően) (azonosító szám HUKM20017). Natura 2000-es terület a várostól északra található még, a Pásztói-legelő (területkód: HUHN20148), aminek területnagysága 381,69 ha. Natura 2000-es terület a várostól keletre található még, a Dévaványai-sík (területkód: HUKM10003), aminek területnagysága ha. 12. térkép: A település és környékének Natura2000-es területei Forrás: Természetvédelmi Információs Rendszer 22 forrás: Mezőtúr város IVS, MEGAKOM, 2013.

71 Stratégiájának megalapozó vizsgálata Nemzeti természetvédelmi oltalom alatt álló területek a településen Országos jelentőségű természeti értékek: Körös-Maros Nemzeti Park: A Körös-Maros Nemzeti Park részét képezi a Hármas-Körösfolyó és hullámtere, mely között vált védetté, a Nemzeti Parknak - annak megalakulásakor ben lett része. A Nemzeti Park határa a hatályos településrendezési terv készítése óta nem változott. Kunhalmok: a természetvédelmi törvény (1996. évi LIII. tv.) erejénél fogva ex lege védett természeti emlékek. A város határában 14 kunhalmot tartanak nyilván, ezek állapota sajnos többnyire kedvezőtlen, egy - széthordás következtében - teljesen megsemmisült. Védett természeti területek: A természet védelméről szóló évi LIII. törvény 15. -a alapján a közigazgatási területen nyilván tartják az országos természetvédelmi védettség alatt nem álló, de természetközeli társulásokkal borított területeket, az ún. természeti területeket (a Nemzeti Park Igazgatóság által nyilvántartásba vett természeti területek a közigazgatási területen elszórtan megmaradt természetközeli állapotú gyep- és erdőterületek). Ezek lehatárolását már a hatályos településrendezési terv is tartalmazta, azóta az érintett területekről hivatalos jegyzék nem jelent meg. Természeti értékek helyi védelme: A természeti értékek helyi védelmét Mezőtúr Város Önkormányzat képviselő testületének önkormányzati rendelete a helyi építési szabályzatról és szabályozási tervről szóló 2/2004. (II.6.) sz. önkormányzati rendelet módosításáról Mezőtúr Város Képviselő - testülete az évi LXV. tv. 8. (1) szerinti feladatkörben, az évi LXV. tv. 16. (1) szerinti jogkörben, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. tv. 7. (3) szerinti hatáskörben, továbbá az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253 / (XII. 20.) sz., többször módosított Korm. rendelet előírásainak helyi végrehajtása érdekében a 2/2004.(II.6.) sz. rendeletet biztosítja. Magterületek Ökológiai folyosók Pufferterületek Ökológiai hálózat Az ökológiai hálózat funkcionális elemei az alábbiak. Magterületnek nevezzük a hálózat foltszerű, tetszőleges kiterjedésű területeit, melyek ideális nagyság esetén a lehető legtöbb populációnak, illetve az ezekből felépülő életközösségeknek az élőhelyei és genetikai rezervátumai. Magterületként nyilvántartott az Alsórészi Túlakörös erdeje és környezete. A magterületek közötti kapcsolatot a sávos, folytonos élőhelyek, vagy kisebb-nagyobb megszakításokkal jellemezhető élőhely-mozaikok, láncolatok, az úgynevezett ökológiai folyosók biztosítják. Ezek az élőhelyeket, élőhely-komplexumokat kötik össze, egyben biztosítják a génáramlást az egymástól elszigetelt populációk között. Ökológiai folyosóként tartják számon a Hármas-Körös hullámterét a holtágaival, a Hortobágy-Berettyó-főcsatorna és holtágai területét, a Szandazugi legelőt és a Csordajárás 1 és 2 elnevezésű gyepterületeket. A magterületek és a folyosók körül védőzónát (pufferzóna) kell kijelölni, ahol még a természetközeli élőhelyek aránya lehetőség szerint magas, feladatuk a magterületek és folyosók védelme az esetleges külső káros hatásoktól. Pufferterületként nyilvántartott az Alsórészi Túlakörös erdeje és környezete.

72 Stratégiájának megalapozó vizsgálata térkép: Település és környékének természetvédelmi területei Forrás: Természetvédelmi Információs Rendszer Tájhasználati konfliktusok és problémák kezelése Mezőtúr közigazgatási területe ha, melynek közel 3,2%-át (948 ha) települési területek (belterületek) foglalják el. A központi belterület a főközlekedési utak csomópontjában alakult ki. Mezőtúr táji szerkezetének jellegzetességeit alapvetően a természeti, természetföldrajzi adottságai határozzák meg. A népesség többsége a belterületen lakik. Mezőtúr és a kistérség területhasznosításának igen problematikus jellemzője, hogy erdősítettsége a legalacsonyabb szintű a megyében. Az ártereken a rét területek mellett igen gyakori a szántó. Belvízjárta térségnek tekinthető, nagy területeken gyenge termőhelyi adottságokkal, melynek következménye a szikesedési hajlam, azaz a fizikai talajszerkezet leromlása, a vízháztartás szélsőségessége. A fasorok, erdősávok csökkenése, az elmúlt évtizedek nagy táblásításai, a helytelen talajművelés, a repülőgépes növényvédelem erősítette a szél károsító hatását, a deflációt forrás: A mezőtúri kistérség komplex stratégiai fejlesztési programja; 2004

73 Stratégiájának megalapozó vizsgálata Zöldfelületi rendszer vizsgálata A települési zöldfelületi rendszer elemei Szerkezeti, kondícionáló szempontból lényeges, a zöldfelületi karaktert meghatározó elemek A város zöldfelületi rendszerét, a zöldfelületi rendszer kialakításának lehetőségét elsősorban a település természetföldrajzi adottságai és a város szerkezete befolyásolja. A zöldfelületi rendszer elemei az alábbi kategóriákba sorolhatók: Korlátlan használatú zöldfelületek: ezek a rendszer legfontosabb elemei, mivel kondicionáló, rekreáló és pszichikai hatásukat a város minden lakója élvezi: belterületi erdők, közparkok és közterek, lakótelepi zöldfelületek, zöldsávok és fasorok. Ez utóbbiak a zöldfelületi rendszer fontos összekötő elemei. Az utak a városban általában egységesen fásítottak, növényzettel megfelelően ellátottak. Korlátozott használatú zöldfelületek: kondicionáló hatásukat az egész lakosság, egyéb (pl. rekreáló, pszichikai) hatásukat csak az érintett lakosság élvezi. Ide tartoznak többek között a temető, a fürdő, a szabadtéri sportpályák és az intézményi zöldfelületek. Minőségüket tekintve eltérések figyelhetőek meg. Közhasználat elől elzárt területek: nagyságuk miatt a városi zöldfelületi rendszer fontos elemeit alkotják. Ilyenek például a kiskertek, falusi és kertvárosi beépítésű lakóterületek, valamint a gazdasági területek védelmi célú fásításai Zöldfelületi ellátottság értékelése A város jelentős egyedi természeti adottságokkal rendelkezik, amelyek közül is kiemelkedik a városközpontban található jelentős zöldfelületi rendszer, valamint a főtérhez közvetlenül kapcsolódó Hortobágy-Berettyó part. A város belterületének zöldterületei közparkok és díszparkok. A zöldterületek közé tartozik egyrészt az Erzsébet liget (a Ligeti-tó körüli zöldterület), másrészt ide tartoznak a díszparkok: a Kossuth tér, a Szabadság tér, a Petőfi tér, az Alkotmány tér és a Ságvári park. A város belterületén található zöldterületek állapotuk miatt sok helyen fejlesztésre szorulnak. Mezőtúr belterületén jelentős nagyságú, de részben elöregedett zöldfelület található, melyek felújítása pozitívan befolyásolja a város klimatikus viszonyait. Ennek javításához hozzájárul az elhagyott, roncsolt területek felmérése és tervezett növényesítése. A város belterületének legnagyobb és legértékesebb zöld területe az Erzsébet liget, mely kedvelt városi rekreációs terület. Az elmúlt évtizedekben a park elvadult. Megtelepedtek benne a különböző gyomfák (amerikai kőrizs, akác), de az eredeti állomány is elhanyagolt képet mutat. A város főterének egyedülálló adottságokat kölcsönöz a Hortobágy-Berettyó-főcsatorna közelsége. A közhasználatú zöldterületek nagysága m 2. Az önkormányzat kezelésében van m 2 zöldfelület (pázsit, cserje), melyet évi hat alkalommal nyírnak, és 9000 m 2 virág. A város hat parkterületet gondoz m 2 -en. Emellett hat játszótér folyamatos gondozása és 8000 m 2 gyöngykavics felületű parki út karbantartása is megvalósul. A városban található Ligeti-tó és környéke m 2, ebből a zöldfelület m A zöldfelületi rendszer konfliktusai, problémái A városban összességében magas a zöldterületek aránya, ugyanakkor a zöldfelületek minősége és célirányos használata nem megfelelő szintű a városban (pl. zaj- és porvédő fasorok hiánya, elvadult növényzet, tájidegen fajok).

74 Stratégiájának megalapozó vizsgálata 74 A területi eloszlás és a minőség szempontjából a belterület zöldfelületi rendszere jelenleg nem megfelelő. A közterek és parkok előfordulása elsősorban a belvárosi területeken jellemző, más városrészekben alacsony a közösségi és szabadidős sport tevékenységekre alkalmas zöldfelületek aránya. A közparkok növényállománya vegyes, általában felújításra szorul, a város utcafásítottsága jelenleg nem kielégítő, és hiányosságok jelentkeznek a védőfásítás szempontjából is. A zöldterületek kapcsolatai esetlegesek, tudatos rendszerré szervezésük még megoldandó feladatként jelentkezik. A városban található kihasználatlan területek, épületek megfelelő rehabilitációja az állagmegóváson és a funkcióváltáson túl jó alapot nyújt ezek a zöldfelületi rendszer fejlesztésére is Az épített környezet vizsgálata Az épített környezet vizsgálata fejezet olyan tartalmi részletezettséggel kerül kidolgozásra, amely a koncepció és a stratégia kidolgozásához szükséges. Részletesebb elemzésre a településrendezési terv felülvizsgálata, módosítása során fog sor kerülni. Ez indokolja a kormányrendelet szerinti , , , , , , , alfejezetek elhagyását, illetve egyes alfejezetek tömörségét A területfelhasználás vizsgálata Településszerkezet történeti kialakulása, a településszerkezet vizsgálata és helyi sajátosságok vizsgálata 24 Mezőtúr a Nagyalföld középső részén, a Hortobágy-Berettyó partján fekszik, a Budapest Szolnok-Békéscsaba vasútvonal mellett. Nevét minden bizonnyal a Túr folyótól kapta. Az ármentesítés előtt a települést félig átölelő mocsárvilág a Nagy-Sárrét kezdetét jelentette. Volt, hogy áradásos időben Túrról Szarvasra csónakon el lehetett jutni. Az, hogy a város alapjait kik és mikor rakták le, a múlt homályába vész. A város területe és határa már a történelem előtti kortól kezdve mindmáig folyamatosan lakott hely. Az első írásos emlék az közötti időből való. A 14. századtól az árutermelés kibontakozásával egyre inkább előnyös helyzetbe került a környező településekkel szemben. A Sárrét mocsárvilágán át az egyetlen járható út a mezőtúri révnél kezdődött. Ez volt a legrövidebb út a szolnoki réven keresztül a Budáról Erdélybe vezető utak közül. Az átkelőhely fontos városfejlesztő tényező lett, így a század második felében Túr is a mezővárosok sorába lépett. A 15. században már híres vásárai voltak, melyeknek jelentősége a következő századokban tovább nőtt. Mátyás korában Túr Alsó- és Felsőrészre elkülönült, mivel a király a birtokot nem egy darabban adományozta. A település fejlődésének meghatározó eleme a mezőgazdaság lett. Óriási határában nagy jelentőségű szarvasmarha- és juhtenyésztés folyt. Ez az 1800-as évek második felében visszafejlődött az ármentesítések következtében. A folyószabályozással kiépült hatalmas gátrendszer létrejöttével viszont majdnem megkétszereződött a földművelésre alkalmas terület. Mindezzel együtt megszűnt a várost övező mocsárvilág. A tanyásrendszer már az 1710-es években kialakult. Ez országosan is egyike volt a legrégibb ilyen jellegű gazdálkodási formának. A 19. század második felében a lakosság egyharmada a tanyákon élt. 24 Készült az IVS felhasználásával

75 Stratégiájának megalapozó vizsgálata 75 A város külső képének alakulását földrajzi viszonyai, elrendeződését a térszíni helyzet határozta meg, az utcaképet -főként az Alsórészen - a mezőgazdasági jelleg. A középkori városképről az 1514-es parasztháború nyomán kapunk leírást. A települést akkor a Berettyón kívül egy líciumos (szúrós, bozótos növény) sánc védte, melyen több kapu volt. A kapuk mellett vámházak álltak. A piactér a sáncon belül volt. A mai városkép a 18. században kezdett kialakulni. A náddal fedett meszelt falú, zömmel tornácos házakban egy vagy két szoba, konyha, pitvar, kamra volt. Az udvaron gazdasági épületek sorakoztak. Mezőtúr egy központtal rendelkező kisváros. Történelmi központja a templomot övező Kossuth tér. Legrégibb épületeink e templomon kívül - az egykori Czebe-ház - Kossuth ház a 18. század végéről, a Bolváry kúria 1821-ből, az izraelita zsinagóga 1862-ből való. 15. ábra: Mezőtúr város fejlődéstörténeti városrészei Forrás: Mezőtúr Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája, 2013 A város szerkezete spontán, nem tervszerű fejlődéssel alakult, rendezett településfejlesztés az 1930-as évektől kezdődően van jelen a városban. A fenti ábra a fejlődéstörténeti városrészeket mutatja be. Az Alsó- és Felsőrészben található a történelmi városmag. A többi lakóövezeti Újváros, kertségek terület a XX. században épült ki a történelmi városrész köré. A településfejlődés történetét a vízfolyások döntő mértékben határozták meg, mivel a rendezett árés belvízszabályozás előtti időkben (1890 előtt) az árvizek miatt a vályogházak tönkrementek és az árvizek kijelölték az akkori település fejlődésének lehetséges határait is. A város legfontosabb településszerkezet alkotóelemét napjainkban is a vízfolyások alkotják. A jelenlegi városközpont a Hortobágy-Berettyó-főcsatorna hídjánál, a Kossuth Lajos tér Szabadság tér Dózsa György út tengellyel alakult ki. A városszerkezet nem centrikus, mivel a város tömegének 87%-a Szolnok felől a főcsatornához igazodik. A városközpont elhelyezkedése nem követi az alföldi mezővárosok hagyományos struktúráját, nem a városszerkezet centrumában jött létre. A városszerkezet excentrikusnak vagy féloldalasnak nevezhető.

76 Stratégiájának megalapozó vizsgálata 76 A városközponttal szemben, a Hortobágy-Berettyó-főcsatorna jobb oldalán (Békéscsaba felé) a XX. század második felében létrejött lakóövezet fekszik, az összes lakónépesség 11%-a él ezen a területen. A Hortobágy-Berettyó-főcsatorna Szolnok felőli oldalán (jobb part) a városközpont folytatásaként nyugat felé az Erzsébet liget, strand, temető, Ligeti-tó ékelődik a városközpont köré szerveződött lakóövezeti városrészek közé. Erről a lakóövezeti városrészről elmondható, hogy a kisvárosokra jellemző módon az ipari és kereskedelmi területek szinte minden szegmense megtalálható. A város északi részén a főcsatorna Szolnok felőli oldalán, a vasúti fővonal töri meg a város szerkezetét, a helyi tervekben peremterületek néven szerepel a vasúton túli Székes kert, Oncsa és Bodzás kert. A vasúti fővonal a második fontos városszerkezet alakító elem. A harmadik elem a 46 sz. főút, hatása kisebb a városszerkezetre az előbbi két elemnél, de a nagy forgalom okozta hátrányok miatt befolyásolja a város fejlődését. A városközpontra jellemző a zártsorú, tömbös jellegű építészet, amelyhez való igazodás szintén formálja a városszerkezetet. Összefoglalóan megállapítható, hogy a város szerkezetét meghatározó legfontosabb tényezők: a vízfolyások, vasúti fővonal, 46-os másodrendű főút és a városközpont városias építészeti jellege. A város rendezési terve alapján a belterület településszerkezetében, annak meghatározó elemeiben jelentős módosítás nem tervezett. A városközpont településközpont vegyes területekkel szomszédos lakóterületek nagyvárosias és kisvárosias lakóterületi besorolása a központi jelleget hangsúlyozza. A központtól távolabbi és a belterület szélén lévő lakóterületek már a lazább beépítésű kertvárosias és falusias besorolásúak. A belterület különleges területei, jellegüktől függően, különböző kapcsolatokkal rendelkeznek. Az oktatási, az egészségügyi és szociális jellegű különleges területek a városközpontban vagy annak közelében vannak, szintén fontos központképző tényezők. A sport, rekreációs, a strand és a fürdő különleges területek leginkább a fontos közlekedési útvonalakhoz kapcsolódnak, de jól illeszkednek a lakóterületekhez és a zöldterületi rendszerhez. A zöldterületi rendszer elemei egyrészt kötődnek a városközponthoz, másrészt a lakóterületekhez és a különleges területekhez is. A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek jellemzően a belterület főbb útjai mentén, az ipari gazdasági területek viszont a belterület peremén, a vasútvonalak mellett és északon a vasútvonalnak a belterülettel ellentétes oldalán találhatók. Az elmúlt évtizedekben emberi beavatkozás nyomán keletkezett városszerkezeti problémákkal nem rendelkezik a város. A városszerkezeti problémák a három legfontosabb településszerkezetet meghatározó tényezőhöz kapcsolhatók: Vízfolyások: A Hortobágy-Berettyó-főcsatorna keleti oldalán jelenleg ki nem használt árvízvédelmi terület található a csatorna és a védelmi töltés között a városközponttal szemben. További gondot jelent az árvízmentesítés és a csatorna vízminőségének fokozatos romlása, ami nehezíti a turisztikai célú hasznosítást, ezzel közvetve befolyásolja a város építészeti fejlődését. A város szerkezetét tagoló vízfolyások, tavak nem csak negatív, de pozitív módon is befolyásolják a város szerkezetét, mivel növelik a város zöldterületét, csökkentik a 46-os út okozta levegőszennyeződés koncentrációját. Vasúti fővonal: Mezőtúr vasútállomásának felújítása és a törzshálózati vonal korszerűsítése nemrég megtörtént. A vasúti fővonal adta nehézségekkel zajártalom, közúti közlekedés akadályoztatása együtt kell élnie a városnak. Előnyként említhető a fővonali személy- és teherszállítási vasúti szolgáltatás elérhetősége. A tervek szerint a 46 sz. főút elkerülő nyomvonala felüljáróval fogja keresztezni a Budapest Lökösháza vasútvonalat.

77 Stratégiájának megalapozó vizsgálata 77 Úthálózat: Kedvezőtlen, hogy az országos utak a település központján haladnak át, illetve ott találkoznak. Lényeges úthálózati fejlesztések az elmúlt években nem történtek. A 46 sz. főúton nyomvonal korrekció, a települést elkerülő szakasz kiépítése szerepel a tervek között. Az elkerülő út jóval a belterület előtt ágazik ki a jelenlegi nyomvonalból, és a települést északról/északkeletről elkerülve, a Hortobágy-Berettyó főcsatornát új híddal, a vasútvonalat felüljáróval keresztezve, a belterület keleti szélén túl tér vissza a jelenlegi nyomvonalra. Az elkerülés megvalósulása után a jelenlegi belterületi szakasz kikerülhet a mostani útkategóriából. Ezen kívül a tervek között szerepel egy új főúti kapcsolat Kisújszállás (4 sz. főút) - Túrkeve - Mezőtúr Szarvas (44 sz. főút) települések között. A történetileg kialakult, jellegzetes szerkezetet őrző, ill. értékes beépítéssel szegélyezett településközponti úthálózat, mint helyi jellegzetesség, megőrzendő érték. A tervezett úthálózat az átmenő forgalmat kiviszi a központból, ezáltal lehetőséget ad a városközpontban a radikális forgalomcsillapításra Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek A szerkezeti terv szerinti beépítésre szánt területek a településen az alábbiak: Beépítésre szánt területek: Lakóterületek: Ln-Lakóterület (Nagyvárosias) Lk-Lakóterület (Kisvárosias) Lke-Lakóterület (Kertvárosias) Lf-Lakóterület (Falusias) Vegyes területek: Vt-Vegyes terület (Településközpont) Gazdasági területek : Üdülő területek : Gksz-Gazdasági terület (Kereskedelmi- szolgáltató) Gip-Gazdasági terület (Ipari) Üh-Üdülőterület (Hétvégiházas) Üü-Üdülőterület (Üdülőházas) Különleges területek: K..- Különleges terület (Oktatási létesítmény területe) K..- Különleges terület (Strand, uszoda, kemping) K..- Különleges terület (Temetők területe) K..- Különleges terület (Szociális otthon területe) K..- Különleges terület (Nagy kiterjedésű sportolási célú terület) K..- Különleges terület (Egészségügyi létesítmény) K..- Különleges terület (Lovaspálya) K..- Különleges terület (Tangazdaság) K..- Különleges terület (Közmű terület) K..- Különleges terület (Szilárd hulladékkezelő) K..- Különleges terület (Folyékony hulladékkezelő) K..- Különleges terület (Mezőgazdasági üzemi terület) K..- Különleges terület (Gyepmesteri telep) K..- Különleges terület (Kutyamenhely)

78 Stratégiájának megalapozó vizsgálata 78 Beépítésre nem szánt területek: Közlekedési területek: Zöldterületek: Erdőterület: KÖu Közlekedési terület (Közút) KÖk Közlekedési terület (Vasútterület) Z.. Zöldterület (Közpark) Eg Erdő (Gazdasági) Ev Erdő (Védelmi) Ee Erdő (Közjóléti erdő) Mezőgazdasági területek: Má Mezőgazdasági terület (Általános) Mk Mezőgazdasági terület (Kertes-volt zártkertek) Mko Mezőgazdasági terület (Korlátozott használatú, természeti értékekben gazdag mg területek) Vízgazdálkodási területek: V Vízgazdálkodási terület Különleges beépítésre nem szánt területek: Kkb Különleges beépítésre nem szánt terület (Bányaterület) Kkre Különleges beépítésre nem szánt terület (Rekreációs terület) Kkho Különleges beépítésre nem szánt terület (Honvédelmi terület) Kkg Különleges beépítésre nem szánt terület (Gázkutak és védőterületeik) Funkció vizsgálata 29. táblázat: A település intézményi ellátottságának vizsgálata Funkció Alfunkció Intézmények megnevezése db Humán funkciók bölcsőde, óvoda Szivárvány Gyermekkert Bölcsőde Városi Óvoda intézményegységei: Csoda-vár óvoda Harmatcsepp óvoda Százszorszép óvoda Mesekert óvoda Gyermek-kert óvoda Mesterszállási Bocsoda óvoda 7 alapfokú középfokú iskola és szakoktatás Mezőtúri Általános Iskola Rákóczi Úti Általános és Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Iskola Kossuth Lajos Általános és Magyar-Angol Két 11

79 Stratégiájának megalapozó vizsgálata 79 Funkció Alfunkció Intézmények megnevezése db Tanítási Nyelvű Iskola Újvárosi általános iskola Mesterszállási általános iskola Szent István Katolikus Általános Iskola és Óvoda Református Reménység Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Bárdos Lajos Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Pedagógiai Szakszolgálat Teleki Blanka Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Mezőtúri Református Kollégium, Gimnázium, Szakközépiskola és Általános Iskola egészségügyi ellátás szociális gyermekjóléti szolgáltatások és Háziorvos (6) Gyógyszertár (2) Gyerekorvos Mezőtúr Városi Kórház Rendelőintézet Mentőállomás Bíró Kálmánné Bakos Ilona" Idősek Otthona Református Idősek otthona Nappali ellátást biztosító idősek klubja (3) 12 5 Közösségi funkciók könyvtár Móricz Zsigmond Városi Könyvtár színház, mozi Városi Színház 1 múzeum Túri Fazekas Múzeum Badár Emlékház Peresi Tájház (1902-ben épült gőzhajtású szivattyútelep, A Körös-völgyi természetvédelmi terület állat- és növényvilágának bemutatása) Városi galéria közösségi ház Közösségi ház 1 uszoda, strand Mezőtúri Városi Strandfürdő és Fedett Uszoda 1 sportlétesítmények Városi Sportcentrum Igazgatási funkciók rendőrség Mezőtúri Rendőrkapitányság tűzoltóság Mezőtúr Város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltósága önkormányzati és egyéb hivatal Polgármesteri Hivatal (Mezőtúri Közös Önkormányzati Hivatal) Járási hivatal (ÁNTSZ, Földhivatal, 1 1 7

80 Stratégiájának megalapozó vizsgálata 80 Funkció Alfunkció Intézmények megnevezése db Közlekedési funkciók Gazdasági funkciók Forrás: IVS távolsági autóbusz megálló Állategészségügyi és Élelmiszerhigiéniai Állomás) Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Mezőtúri Kirendeltsége Mezőtúri Városi Ügyészség Mezőtúri Járásbíróság Jogsegélyszolgálat Mezőtúri Polgárőr Egyesület vasútállomás 1 benzinkút 3 repülőtér 0 Ipartelep Nagyobb kiterjedésű iparterületek Ipari park piac 1 pénzügyi szolgáltatók bankok és Bankok szálláshely Lsd. sz. mellékletben 2 vendéglátó egységek Alulhasznosított barnamezős területek 30. táblázat: A település alulhasznosított barnamezős területeinek bemutatása Alulhasznosított barnamezős terület neve Kiterjedése (m 2 ) Volt Laktanya területből 6577 Forrás: Települési adatszolgáltatás Tulajdoni viszonyai (önkormányzati, magán) önkormányzat 1/1 Hrsz: 2200/3; 2200/5 Értékvédelem: van/nincs nincs Konfliktussal terhelt (szlömösödött, degradálódott területek) A település társadalmi, infrastrukturális, gazdasági állapotában a közelmúltban nem történt jelentős változás, amely csökkentette volna a szegregált területek hátrányait. A gazdasági válság tovább mélyítette, rontotta a területek helyzetét, ami az egész városra vonatkozóan elmondható. A területek lehatárolás a Városfejlesztési Kézikönyvben meghatározott ún. szegregációs mutató alapján történt. Az alábbi területek tesznek eleget a szegregátum kritériumainak: 1. szegregátum (Sugár út - XXVI. Utca - Kert utca - XXIX. utca) 2. szegregátum (Balassa Bálint utca - XVIII. utca - XIX. utca) 3. szegregátum (Balassa Bálint utca - IX. utca - Tartsay Vilmos utca - X. utca) 4. szegregátum (Fóti utca - Kiss János utca - Komp utca - Bercsényi Miklós utca) 5. szegregátum (Szélmalom utca - Korsós utca - Kiss János utca - Törő Pál utca déli oldala)

81 Stratégiájának megalapozó vizsgálata szegregátum (Mikes Kelemen utca - Táncsics Mihály utca - Kossuth Lajos utca -vasút - Hortobágy- Berettyó) Alsórésziregálé (Külterület) Alsórészitanya (Külterület) A Lakóövezet 1. városrészben a városi átlagnál kissé magasabb az 1949 előtt, között és az között épült lakások aránya, míg a fiatal (1990 óta épült) lakások aránya ebben a városrészben a legalacsonyabb a városban. A szegregátumok területén a lakhatási körülmények rosszak, a lakások komfortfokozata a városi átlag adatoktól messze elmarad. A foglalkoztatási helyzet romlása miatt a lakásépítések megszűntek a szegregált területeken. A lakások átfogó felújítására az itt élőknek csak csekély anyagi forrása van, tehát nőtt a területeken az elhanyagolt, leromlott állagú lakások aránya. A lakótelepek esetében a társasházak energiahatékonysági felújítása indokolt. Lakótelepszerű környezetben közösségi területek kialakítása, fejlesztése indokolt. A kijelölt területeken a területhez képest kevés a zöldterület, és bár a funkciók ellátásához kapcsolódó infrastrukturális feltételek az elmúlt években némileg javultak az infrastruktúrák egy része műszakilag és építészetileg is elavult, felújításuk szükséges. Telepfelszámolási program nem volt a településen, hiszen telep jellegű szegregátum(rész) nem található a városban. A Lakóövezet 2. városrészben a lakásállomány korösszetétele a városi átlaghoz hasonló, annál kissé kedvezőbb: alacsonyabb az 1989 előtt épült lakások aránya és magasabb az 1990 óta épült lakások aránya, a lakások több mint egyharmada között épült. Ebben a városrészben fontosabb műemlék, jelentősebb középület nem található. A terülten sok az elhanyagolt, leromlott állagú lakóépület. A legnagyobb probléma a pormentes utak esetében tárható fel. Összességében megállapítható, hogy a szegregátumok fekvése, városszerkezeti elhelyezkedése nem elkülönült, hanem a város szövetébe ágyazott, a szegregátumok rehabilitációját a területi elhelyezkedés nem gátolja. A kijelölt szegregregátumok bemutatását, térképi ábrázolását a fejezet részletesen tartalmazza. Telekmorfológia és telekméret vizsgálat Telekstruktúra vizsgálata A városközpont telekstruktúrája vegyes képet mutat. Ezeken a területeken önálló intézmények is vannak, de találhatóak olyan épületek, melyekben lakófunkció mellett egy vagy több közösségi funkciót szolgáló létesítmény is található. A telekméretek és a telekalakzatok változóak. A legkisebb telekméret 500 m 2. A városrész déli részén a történelmi városmag környezetében az utcaszerkezet szabálytalan képet mutat, jellemző térformák, útleágazások tere, tölcsér tér, csillag-tér, tömb-tér, sarkos-tér, ennek megfelelően a telekstruktúrára is a változatos méretű és alakú telkek kialakulása a jellemző. Az városközponton kívüli lakóterületek telekkiosztására már jobban a szabályosság a jellemző, melyek a főbb közlekedési hálózati elemekhez igazodva hasonló méretben és formában lettek kiosztva. Átlagosan m 2 -es telkek találhatóak a lakóterületeken. Ez alól kivételt képeznek az Ifjusági lakótelepen, Szabadság téren és még néhány helyen felbukkanó több emeletes lakóépületek telkei, valamint a lakóterületekben megjelenő intézményi (Egyetem,

82 Stratégiájának megalapozó vizsgálata 82 Tulajdonjogi vizsgálat sportcentrum, stb.), vallási, kereskedelmi illetve ipari területek óriásteleki, melyek jellemzően szabadon álló beépítésűek. A legegyenletesebb telekkiosztással a település és a Hortobágy- Berettyó főcsatorna keleti részén fekvő lakóterületen találkozhatunk. Az útszerkezeten és telekkiosztáson mérnöki tervezés eredménye látszódik. A külterületek a város körül fekszenek szétszórtan, tanyás jelleggel. A tanyák 80%-a a Hortobágy-Berettyó-főcsatornától nyugatra, a Szolnok felőli részen fekszik. Tulajdonjogi vizsgálat ezen munka keretében nem tud olyan részletességgel elkészülni, illetve nem szükséges olyan részletezettséggel elkészíteni mint egy rendezési eszköz megalapozó vizsgálatának készítése során. Tulajdonjogi vizsgálat keretében az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanokkal kapcsolatosan kaptunk információt. Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok száma a legfrissebb ingatlankataszter alapján összesen 1581 db. Ezek között 799 belterületi és 782 külterületi ingatlan található. 497 db a korlátozottan forgalomképes és 208 db a forgalomképes ingatlanok száma. Összesen 1087 beépítetlen terület szerepel az ingatlanok között, melyből 1075 van 100%-ban az önkormányzat tulajdonában. 411 db a beépített terület, melyből 399 a 100%-os saját tulajdon. 3 db a más tulajdonos által beépített területek száma. A településen kívül 7 db ingatlannal rendelkezik az önkormányzat Önkormányzati tulajdonkataszter Mezőtúr Város Önkormányzata rendelkezik tulajdonkataszterrel, mely december 31.-i állapotot tükröz. A tulajdonkataszterben az önkormányzat tulajdonában lévő földrészletek, valamint az egyéb önálló ingatlanok is nyilván vannak tartva. Az önkormányzatnak 1581 db névjegyzékbe vett tulajdona van, melyből 1498 db földrészlet (ami 1161 Ha); 83 db pedig önálló egyéb ingatlan Az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése A város épületállományát és a környezetet tartalmazó részletes térkép az ITS készítését megalapozó vizsgálati munkarészben nem kerül kidolgozásra. Annak elkészítése településrendezési eszközök megalapozása során történik Az építmények vizsgálata Mezőtúr városszerkezetét a földrajzi adottságok és a történelmi-kereskedelmi útvonal hagyományai alapozták meg. A Berettyó-hídfő mentén kialakuló központot a várost tengelyként átszelő mai Dózsa György út köti össze a többi városrésszel. A Városközpont a legfejlettebb városrész Mezőtúron. A városközpont városrészben jelen vannak a gazdasági egységek is. A városrész észak-nyugati részén található a Városi Strandfürdő és Fedett Uszoda. A városnak ebben a részében található lakások többsége 1970 óta épült. A városrész központjára, ami egyben a város centruma is, a Kossuth téren, Szabadság téren, Dózsa György úton a zártsorú beépítés a jellemző. Ez a beépítési mód, valamint az épületek városias megjelenése adja a területre jellemző kisvárosi utca- és városképet. Ez a városkép a városban meghatározó módon csak erre a területre jellemző.

83 Stratégiájának megalapozó vizsgálata 83 A településközpont vegyes területek jellemzően a városközpontban találhatóak. Ezeken a területeken önálló intézmények is vannak, de találhatóak olyan épületek, melyekben lakófunkció mellett egy vagy több közösségi funkciót szolgáló létesítmény is található. A telekméretek változóak. A legkisebb telekméret 500 m 2, a megengedett beépítettség 40-50% között változik, a maximális építménymagasságok pedig területenként változóak, 9 m, 10,5 m ill.12,5 m-esek. Szintén a városrészben található a város műemléki környezete: a Kossuth tér, Kálvin tér, Táncsics út, Kossuth út, Csokonai út, Stromfeld Aurél út, Dózsa György út, Rákóczi út, Garibaldi út, Pétery Károly út, József Attila út és a Hortobágy-Berettyó-főcsatorna töltése által határolt terület. Itt találhatóak a belváros városképi jelentőségű épületei, valamint országos műemléki védettségű épületek és helyi védett épületek. A városrész déli részén a történelmi városmag Rákóczi út környezetében az utcaszerkezet szabálytalan képet mutat, jellemző térformák, útleágazások tere, tölcsér tér, csillag-tér, tömb-tér, sarkos-tér. A városrész városképi szempontból frekventált területe a Kossuth tér és Kálvin tér (főtér). Építészeti arculati szempontból néhány épület nem illik a környezetébe, a főtér nem tudja betölteni közösségi funkcióját, mert nem erre a célra lett kialakítva, a gyalogos közlekedési zónák nincsenek megfelelően kiépítve, a műemléki épületek egy részének homlokzata felújításra szorul. A városrész közterei (díszparkok: Kossuth tér, Szabadság tér, Petőfi tér, Múzeum tér), felújítást, átalakítást igényelnek, annak érdekében, hogy betöltsék közösségi színtér szerepüket. A meglévő problémák csak megjelenési formájukban építészeti problémák, ezen túl negatívan befolyásolják a városlakók identitástudatát, a turistaforgalom nagyságát, a városközpontban elérhető szolgáltatások koncentrációját, a rekreációs környezetet és a befektetési lehetőségeket. A területen az infrastruktúrák egy része műszakilag és építészetileg is elavult, korszerűtlen, felújításuk szükséges. Alul- vagy egyáltalán nem hasznosított, jelenleg funkció nélküli épületek is találhatóak a városközpontban. A Lakóövezet 1. városrész a legnagyobb területű és népességű városrész Mezőtúron, amely a városközpont körüli elsősorban lakó funkciójú, de emellett kereskedelmi-ipari funkciójú területeket foglalja magában, a Hortobágy-Berettyó-főcsatorna Ny-i oldalán. Lakóövezet 1. városrészben található a város területén kijelölt szegregált területek közül hat. A városrészben a városi átlagnál kissé magasabb az 1949 előtt, között és az között épült lakások aránya, míg a fiatal (1990 óta épült) lakások aránya ebben a városrészben a legalacsonyabb a városban. A városrészben található lakótelepek esetében a társasházak energiahatékonysági felújítása indokolt. A Hortobágy-Berettyó-főcsatorna mellett fekvő déli rész az Alsórész nevezetű településrész. A telekhasználatot az oldalhatáron álló beépítés jellemzi, túlnyomórészt kifelé hajlított ház megjelenéssel. Az épületállomány jelentős része földszintes. Az utóbbi évtizedekben épült épületek között jelentős számú tetőteres épület is található. Az épületállomány homlokzati és tömeg megjelenése, valamint építészeti karaktere alapján falusias utcaképet mutat. A város dél-nyugati részén található Balassa út Sugár út térsége az Újváros településrész. Az Újvároson a Balassa út Sugár út közötti területen jellegzetes bordás szerkezet alakult ki, párhuzamos utcák közötti lakótelkek jellemzik. Az oldalhatáron álló beépítési mód a meghatározó, azonban lokálisan jelen van a Sugár úton a kisvárosias zártsorú beépítés is. Az épületek szinte kizárólag földszintesek, a tetőidomok nyeregtetősek, részben kontyolva. A területen lévő épületállomány falusias utcaképet mutat. A terület műemléke a református templom. A Sugár úton található polgári házak karakteresebb utca- és városképet képeznek. Az Újváros és az Alsórészi terület között található az Ifjúsági lakótelep, amely kisvárosias lakóterület besorolású a településfejlesztési koncepcióban. A lakótelepszerű környezetben közösségi területek kialakítása, fejlesztése indokolt.

84 Stratégiájának megalapozó vizsgálata 84 Az Újvárostól északra fekvő Papucsos kert kertvárosi lakóterület, korlátozottak a vállalkozási és állattartási lehetőségek. Az utcakép, a beépítési lehetőségek, telekméret, a városokra jellemző kertségek vagy kertvárosok általános jellemzőivel bírnak. A város északon fekvő lakóövezete falusias lakóterület, az utcakép, a telekméret az életviteli lehetőségek a falusi életvitel feltételeit teremtik meg az itt élőknek. A Szolnoki út mellett fekszik a Városi sportcentrum. A pályák, épületek állapota az elmúlt években megvalósult fejlesztések mellett is további felújítást igényel. A Földvári út mellett fekvő autóbusz-pályaudvar felújítása megtörtént az elmúlt években. A városrészre jellemző, hogy kisebb-nagyobb ipari-kereskedelmi területek ékelődnek a lakóövezeti részek közé. Ebben a városrészben található a város vasútállomása, amelynek felújítása és a törzshálózati vonal korszerűsítése a közelmúltban megtörtént. A Lakóövezet 2. városrész a Hortobágy-Berettyó főcsatorna K-i oldalán fekvő városrészt foglalja magában (Kétgátközi-kert és Vágóhídi-kert). 1,35 km 2 területű a városrész. A városrészben a lakásállomány korösszetétele a városi átlaghoz hasonló, annál kissé kedvezőbb: alacsonyabb az 1989 előtt épült lakások aránya és magasabb az 1990 óta épült lakások aránya, a lakások több mint egyharmada között épült. A Kétgátközi-kert és a Vágóhídi-kert a XX. század második felében a szocializmus településfejlesztési főidőszakában az 1960-as, 1970-es évek alatt kezdett el intenzíven kiépülni. Az ebben az időszakban épült házak jellemzően földszintesek, nyeregtetővel készültek, az akkori vidéki építészet sablonjai szerint. Az 1980-as évektől jelentek meg a tetőteres házak a kertségekben. A terület utcái tervszerűen, szabályos hálós szerkezetet alkotva nyílnak az Erkel Ferenc utcából (46-os főút). Mivel minden utca innen nyílik, a közúti közlekedésben a legnagyobb problémát a főút forgalma okozza. A településrész a városon belül a kertvárosi övezet kategóriába tartozik. Az utcakép, az épületek megjelenése, építészeti arculata alapján azonban a falusias és a kisvárosi városkép jellemzőit egyszerre fedezhetjük fel a tágas utcákat járva. Ebben a városrészben fontosabb műemlék, jelentősebb középület nem található. Ennek oka egyrészt a településrész fiatal kora, másrészt a városközponthoz való közeli fekvése is. A városrészt a városközponttal a Hortobágy-Berettyó-főcsatorna hídján átvezető főút köti össze. A településrészben annak fizikai különállása, fekvése ellenére sem alakult ki alközpont az elmúlt években. Az ipari terület a Mezőtúri Ipari Parkot foglalja magában, amely a város külterületén (a Szolnoki út mellett) fekszik. A külterületek a város körül fekszenek szétszórtan, tanyás jelleggel. A tanyák 80%-a a Hortobágy-Berettyó-főcsatornától nyugatra, a Szolnok felőli részen fekszik. Az egyes városrészek részletes elemzésére, a funkcióellátottság bemutatására a fejezetben kerül sor Az épített környezet értékei Településszerkezet történeti kialakulása, történeti településmag A településszerkezet történeti kialakulását és a településmag bemutatását az és az fejezetek tartalmazzák.

85 Stratégiájának megalapozó vizsgálata Régészeti terület, védett régészeti terület, régészeti érdekű terület Mezőtúr külterületén található régészeti lelőhelyek: Mezőtúr 1 Szarmata, hun telep Mezőtúr 2 Árpád kori telep Mezőtúr 3 Újkőkori leletek Mezőtúr 4 Újkőkori és középkori leletek- Berettyó parti füzes Mezőtúr 5 Újkőkori leletek Mezőtúr 6 Korabronzkori leletek lőtér Mezőtúr 7 Csugar Mezőtúr 8 Egykori Vörös Október Tsz területe Mezőtúr 9 Bánom-kerti-téglagyár agyagbányája Mezőtúr 10 Ötöles út Mezőtúr 11 Felsőrészi dűlő Mezőtúr 12 Pusztacserje Mezőtúr számú út Mezőtúr 14 Újkőkori leletek Mezőtúr 15 Szandazugi csatorna Védett épített környezet, a helyi egyedi arculatot biztosító építészeti jellemzők A település épített környezetének védelme, építészeti-utcaképi jellegzetességeinek megőrzése érdekében a műemléki környezet és helyi értékvédelmi terület került kijelölésre, amely a városközpont jelentős részét, több műemléki épületet is magába foglal. A szabályozási terv a település területén helyi művi értékvédelmi területeket jelöl ki az Alsórész eredeti halmazos szerkezetű területén, ahol védendő a településkarakter, a településszerkezet. A városközpont építészeti értékeinek megőrzése, rehabilitációja érdekében jelenleg három védettségi fokozat található Mezőtúr Város közigazgatási területén Világörökség és világörökségi várományos terület Mezőtúr területe az OTrT szerinti világörökség, ill. világörökségi várományos terület övezetébe nem tartozik bele Műemlék, műemléki együttes Épített környezet értékei: Műemléki védelem alatt álló épületek: Református Nagytemplom, Kossuth tér 7. hrsz: 5. Eredete a középkorra nyúlik vissza, barokk stílusban épült. Végleges formáját között nyerte el a térre néző klasszicista stílusban épült két pár ion oszlopfővel tympanonnal. I. örökségvédelmi kategóriába tartozik: M I 3979 Zsinagóga, Múzeum tér 1. hrsz: ben épült klasszicista stílusban, két pár előtéri oszlopa korinthosi négy oszlopfővel került kialakításra. Az oromzat csúcsán található a kőtábla, két oldalt pedig egy-egy kőedény. II. örökségvédelmi kategóriába tartozik: M II 3978 Bolvári Kúria, Bajcsy-Zsilinszkiy Endre út 41. hrsz: ben épült, klasszicista stílusban. A tetőhéjazat eredetileg zsindelyfedés volt, jelenleg hódfarkú cserép. A nyitott verandát lefedő tetőrészt egy dór oszlopsor tartja, melynek felülete lamellúrázott.

86 Stratégiájának megalapozó vizsgálata 86 III. örökségvédelmi kategóriába tartozik: M III 3977 Kossuth Ház, Kossuth út hrsz: 178. A XVIII.-ik század legvégén épült klasszicista stílusban. A veranda oszlopsora dór oszlopsor. III. örökségvédelmi kategóriába tartozik: M III Szegedi Kis István Református Gimnázium és Szakközépiskola, Kossuth út 2. hrsz: 173/ es években épült eklektikus stílusban. III. örökségvédelmi kategóriába tartozik: M III Újvárosi Református Templom, Szegedi Kiss István tér hrsz: ban épült neogótikus stílusban. Berendezésének jellegzetessége a faragott szószék, valamint Bokor Károly orgonája. II. örökségvédelmi kategóriába tartozik: M II Római Katolikus Templom, Szabadság tér 1. hrsz: között épült klasszicista stílusban, egyhajós három csehboltozatos. A templom hangversenyorgonáját 1856-ban Országh Sándor építette. II. örökségvédelmi kategóriába tartozik: M II 3976 Vasútállomás-felvételi épülete, hrsz: ban épült romantikus stílusban. A két fő homlokzatot három-három fő és kettő-kettő mellékrizalit alkotja. II. örökségvédelmi kategóriába tartozik: M II 9957 Albrecht-kastély (Hercegasszony kastély), Pusztabánréve 3-ik kerület hrsz: 13232/ as években épült eklektikus stílusban. III. örökségvédelmi kategóriába tartozik: M III Műemlékvédelem sajátos tárgyai A műemlékvédelem sajátos tárgyai közé tartozik a történeti kertnek minősülő, Pusztabánréve városrészben található Albrecht-kastély kertje. Emellett a településen két nemzeti sírkert is található, amelyek közül az egyik az Alsórészi Református Temetőben Badár Balázsnak (fazekasmester, népi iparművész), a másik a Katolikus Temetőben nyugvó D. Szűcs Lászlónak (1956-os forradalmár, író) állít örök emléket Műemléki terület Műemléki területként a műemlékek környezete azonosítható, amely Mezőtúron az alábbi helyszíneket érinti: A Kossuth tér, Kálvin tér, Táncsics út, Kossuth út, Csokonai út, Stromfeld Aurél út, Dózsa György út, Rákóczi út, Garibaldi út, Pétery Károly út, József Attila út és a Hortobágy-Berettyó Főcsatorna töltése által határolt terület. Itt találhatóak a belváros városképi jelentőségű épületei, valamint országos műemléki védettségű épületek helyi védett épületek Nemzeti emlékhely Mezőtúr városban nem található nemzeti emlékhely Helyi védelem Helyi védelem alatt álló épületek: Városháza, Kossuth tér 1. hrsz. 1. Református Általános Iskola, Kossuth tér 6. hrsz. 4. Kaszinó, Kossuth u. 6. hrsz. 77.

87 Stratégiájának megalapozó vizsgálata 87 Nemzeti Szálloda, Kossuth tér 8. hrsz. 6/1. Tűzoltólaktanya, Kossuth tér 2. hrsz Városi Kórház, Kossuth u hrsz Bazár, Kossuth tér 9. hrsz Teleki Blanka Gimnázium és Szakközépiskola, Dózsa Gy. u. 17. hrsz. 31. a volt Kereskedelmi Szakmunkásképző és SZKI épülete, Petőfi u. 5. hrsz Parókia épülete, Kálvin tér 1. hrsz. 10. Dr. Soós-féle bérház, Dózsa Gy. u. 9. hrsz. 22. Postapalota, Kossuth tér 10. hrsz Dirmann-féle ház, Petőfi u. 45/a. hrsz. 108/1. Zsindelyes épülete, Szabadság tér 15. hrsz Tanyasi kollégium, Kossuth tér 11. hrsz Dr. Szappanos-féle ház, Dózsa Gy. u. 15. hrsz. 28. Helyi védelemre javasolt épületek: volt TIGÁZ körzetszerelőség épülete, Csokonai u. 5. hrsz iker lakóépület, Fürdő u hrsz Rákóczi úti Általános Iskola, Rákóczi u. 40. hrsz lakóépület és üzletek, Dózsa Gy. u. 8. hrsz Vigadó Étterem, Pétery K. u. 2. hrsz Társulati Székház, Kossuth u. 34. hrsz lakóépület, Vörösmarty u. 9. hrsz lakóépület, Kürt u. 35. hrsz lakóépület, Rákóczi u. 19. hrsz Szent Borbála kápolna, Szolnoki úti temető hrsz. 2045/1. lakóépület, Damjanich u. 7. hrsz volt ÁFÉSZ Étterem, Rákóczi u. 3. hrsz lakóépület, Csokonai u. 7. hrsz lakóépület-nádasház, Magyar u. 4. hrsz Tisztviselőház, Földvári u. 23. hrsz. 2366/3. Badár-ház, Sugár u. 28. hrsz óvoda épülete, Rákóczi u. 28. hrsz a volt vágóhíd épülete, Vágóhíd u. 4. hrsz. 5513/1. Vízügyi Igazgatóság székháza, Pétery K. u. 5. hrsz Peresi tájház (Peresi szivattyútelep épülete) Szegedi Kiss István Református Gimnázium Petőfi úti épületcsoportja, Petőfi u. 1. hrsz. 173/1. Fazekas kocsma épülete, Fóti u Evangélikus templom, Damjanich u. 41. hrsz. 498/2. Bachrach iskola, Kossuth u. 61. hrsz. 624/1. lakóépület, Táncsics M. u. 22. hrsz sarok-lakóépület, Sugár u. 47. hrsz Az épített környezet konfliktusai, problémái A város jelentős építészeti értékekkel és egyedi természeti adottságokkal rendelkezik, amelyek közül kiemelkedik a városközpontban található jelentős zöldfelületi rendszer, a főtérhez közvetlenül kapcsolódó Hortobágy-Berettyó part, Közép-Európa harmadik legnagyobb holtágrendszere, valamint a termálvíz, gyógyvíz jelenléte. Ezek az értékek azonban jelenleg alulhasznosítottak, részben leromlott állapotuk következtében.

88 Stratégiájának megalapozó vizsgálata 88 Mezőtúr jelentős hagyományokkal és értékekkel bíró alföldi település, amelynek megvannak az adottságai arra, hogy tudatos fejlesztéssel egy élhető, stabil gazdaságra épülő modern, 21. századi várossá váljon. a város jellemzően egyközpontú, alközpontok nem alakultak ki; a középületek eltérő műszaki állapotban vannak, energiahatékonyságuk alacsony, nem adnak egységes városi arculatot; a Városközpontban elhelyezkedő Erzsébet liget és a fürdő a város rekreációs központja, potenciális fejlődési lehetőséget kínál a város számára; a Lakóövezet 1. városrész funkcióellátottsága megfelelő, azonban problémát jelent, hogy hat szegregációs terület azonosítható a városrészben; a Lakóövezet 2. városrész funkcióellátottsága alacsony, elsősorban lakófunkciót tölt be, problémát jelent, hogy két szegregációs terület azonosítható a városrészben; a Városközpontban fejlesztésre szorulnak, a lakóövezeti városrészekben pedig hiányoznak a megfelelő közösségi terek; a város zöldterületi rendszere a Városközpontban koncentrálódik, a többi városrészben hiányoznak a közfunkciójú parkok, kertek, jellemzőek a közlekedési jellegű problémák, elsősorban a forgalmas országos főúttal kapcsolatosan; a várost kettészelő Hortobágy-Berettyó-főcsatorna vizének és környezetének állapota mindhárom belterületi városrészre közvetlen hatással van. Az Ipari Park kérdése, jövőbeni fejlesztése kulcskérdés a város szempontjából Közlekedés Település közlekedési szerepe Hálózatok és hálózati kapcsolatok Mezőtúr városa a Jász-Nagykun-Szolnok megyén belül a népességet és területét tekintve a kisebbek közé tartozó Mezőtúri járás központja. Fekvése a megyében délkeleti, a megyeszékhelytől, Szolnoktól mintegy 45 km-re délkeletre található. A évi népszámlálásból származó ingázási adatokat a következő táblázat tartalmazza. A táblázatban megtalálhatók a 2001-re elérhető összesített adatok is, mely ugyanakkor csak a foglalkoztatottak ingázását tartalmazza (a tanulókét nem, és mód és település szerinti megbontása sem áll rendelkezésre), így a 2011-essel számszakilag nem összevethető, tájékoztató adatnak kell tekinteni. Mezőtúr majdnem napi 800 fő ingaforgalmat vonz. A bejáró ingázók nagy része Túrkeve településről érkezik, de jelentős még Gyomaendrőd, Kétpó, Törökszentmiklós és Szolnok is. A városból eljáró napi ingázók szempontjából Szolnok a főbb célpont, ide napi kb. 300 fő mezőtúri lakos utazik. Fontos célpont még Szarvas, Szeged, Túrkeve és Gyomaendrőd is.

89 Stratégiájának megalapozó vizsgálata táblázat: Napi rendszerességgel közlekedők és mód szerinti megoszlásuk (fő/nap) Megnevezés Összesen Összesen Személygépkocsival 2001* 2011 Tömegközlekedéssel Kerékpárral (gyalog) Helyi közlekedő (1 557) Bejáró Túrkeve Gyomaendrőd Kétpó Törökszentmiklós Szolnok Eljáró Szolnok Szarvas Szeged Túrkeve Gyomaendrőd * 2001-ben csak foglalkoztatott. Forrás: Népszámlálás 2001, 2011, KSH. Utazási módok tekintetében a helyben dolgozók vagy tanulók döntő többsége kerékpárral és gyalog közlekedik napi több mint 4300 fő kerékpározik rendszeresen a városban. Az ingázóknál a személygépkocsis és helyközi buszos utazás dominál, az eljáróknál a személygépkocsi és a vasút a főbb eszköz. 16. ábra: Az ingázók mód szerinti megoszlása Fő Helyben maradó Bejáró Eljáró Helyi közl. Vasút Távolsági busz Személygépkocsi Kerékpár Gyalog Forrás: Népszámlálás 2011, KSH.

90 Stratégiájának megalapozó vizsgálata 90 Külső kapcsolatok, országos hálózat Mezőtúr a 46. sz. főút mentén helyezkedik el, az országos közúthálózati kapcsolatot lényegében ez a főút biztosítja. A városnak közvetlen gyorsforgalmi úthálózati kapcsolata nincsen, az M5 autópálya Kecskemét melletti szakasza közel 100 km távolságra, a 4. sz. főút Törökszentmiklóson át Szolnok felé 30 km autózással érhető el. A főváros közúton útvonalválasztástól függően km autózással érhető el. 14. térkép: Mezőtúr környezetének országos jelentőségű főútjai Forrás: Országos Közúti Adatbank, évi alaptérkép (szerzői aktualizálás és szerkesztés) Helyközi autóbuszos közösségi közlekedés szempontjából a hálózati lefedettség néhány összekötő út kivételével lényegében megegyezik a közúthálózattal. Az innen induló utasok Szolnok, Miskolc és Szeged irányába rendelkeznek közvetlen járatokkal. Budapestre és Debrecenbe nem közlekednek közvetlen járatok. A vasútállomás is közvetlenül elérhető autóbusszal. A város közigazgatási területén belül 29 helyközi megálló található. Mezőtúr városát két vasútvonal érinti: a MÁV Zrt. 120-as számú, Budapest (Rákos) Lőkösháza országhatár vasútvonal a transz-európai áruszállítási törzshálózat, egyben az Európai Unió TEN-T törzshálózat, az RFC 7 (vasúti áruszállítási folyosó) folyosó része; valamint a 125-ös számú vasútvonal, mely az Alföld keleti részén, hozzávetőleg észak-déli irányban vezetve tárja fel az útjába eső városokat és falvakat. Mezőtúrt nemzetközi és országos jelentőségű (II. osztályú) vízi utak érintik, a Hármas-Körös és a Hortobágy-Berettyó-főcsatorna. A városban személyforgalmú kikötő, a 4631 j. út jelenlegi nyomvonalán a Hármas-Körösnél pedig kompátkelőhely található. Repülőtéri kapcsolat szempontjából a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér 130 km távolságban, míg az Airport Debrecen 110 km távolságban érhető el.

91 Stratégiájának megalapozó vizsgálata 91 Városkörnyéki közúthálózat Közúti közlekedés Az országos főúthálózati elemek mellett a város területén és a szomszédos településekhez kapcsolatot országos mellékutak biztosítják. Mezőtúr a már ismertetett 46. sz. főúttal északnyugati irányban a 4. sz. főúttal (Törökszentmiklóson át), délkeleti irányban Gyomaendrőd, Mezőberény után Békéscsabával áll kapcsolatban. Északi irányban a j. összekötő úton Túrkeve és Kisújszállás után a 4. sz. főút, északnyugat felé a j. összekötő úton Kétpó, nyugat felé a j. összekötő úton Tiszaföldvár, délnyugat felé a j összekötő úton kompátkelést igénybe véve Szarvas érhető el. A várost érintő országos közúthálózati elemek forgalmi terhelését az alábbi ábra mutatja. 15. térkép: Forgalomnagyságok [ejmű/nap] Városi közúthálózat Forrás: OKA, 2013 A 46. sz. főútnak közel 7000 Ejm/nap forgalma van Mezőtúr keleti részén, mely egyben a Hortobágy-Berettyó-főcsatornán lévő egyetlen közeli közúti híd. Emiatt a település a környező, nyugat felől érkező forgalom összegyűjtését is ellátja (4202., 4628., 4631., j. utak + 46.sz. főút). A városi közúthálózat legfontosabb elemeit is a fenti utak alkotják: Puskin u. Bajcsy-Zsilinszky u. Dózsa György u. Erkel Ferenc u. (46. sz. főút), és a környező települések felől érkező utak: Sugár út, Földvári út, Szolnoki út, Túrkevei út. A város történelmi központja a Kossuth tér, Kálvin tér, a Dózsa György út - Kossuth Lajos utcák mellett fekszik. Azonban a szolgáltatások, funkciók elhelyezkedése alapján a város központja egy képzeletbeli tengely mentén a főiskola irányába terül el és folytatódik a város rekreációs központjával, az Erzsébet ligettel, termálfürdővel. A főbb forgalomvonzó intézmények a következők: Oktatási Centrum (volt Főiskola), Petőfi tér 1. Mezőtúri Kórház és Rendelőintézet, Kossuth út Teleki Blanka Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, Dózsa Gy. út 17. Mezőtúri II. Rákóczi Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Rákóczi Úti Általános és Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Iskolája, Rákóczi út 40. Mezőtúri Közös Önkormányzati Hivatal, Kossuth tér 1.

92 Stratégiájának megalapozó vizsgálata 92 Mezőtúri II. Rákóczi Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Kossuth Lajos Általános és Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Iskolája, Kossuth út 82. Mezőtúri Városi Intézmény Csoda - vár Központi Óvoda, Zrínyi út 1. Városi Sporttelep, Szolnoki út 15. Mezőtúri Járási Hivatal, Kossuth tér 1. Mezőtúri Intézményellátó és Ingatlankezelő Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft., Pétery Károly út Szakképző Iskola és Kollégium a Teleki Blanka Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Tagintézménye, Földvári út 8. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Mezőtúri Katasztrófavédelmi Kirendeltsége, Kossuth tér 2. Mezőtúri Városi Intézmény Csoda-vár Központi Óvoda Gyermek-kert Tagintézménye, Földvári út 61. Mezőtúri Közművelődési és Sport Kiemelt Közhasznú Nonprofit Kft., Szabadság tér 17 Városi Strandfürdő és Fedett Uszoda, Fekete István utca 1. A települési úthálózatot a helyi gyűjtőutak, kiszolgáló, ill. lakóutak, illetve külterületen a kiskerti utak, erdő- és mezőgazdasági utak, dűlőutak alkotják. A belterületi úthálózat jellemzően a funkciójának megfelelő, az utak nagyobb része már burkolt, azonban az utak kb. 30%-a földút, ezért fontos feladat a pormentes utak arányának növelése. A külterületen gondot jelent a külterületi üdülőterületek úthálózata: az üdülőterületi és az odavezető utak keskenyek, ez utóbbiak sokszor hiányoznak, illetve nincs összefüggő odavezető úthálózat. A belterületi utak kiépítésüket tekintve 2x1 sávos kialakításúak, egyes csomópontokban 2 sávos jármű-osztályozóval, illetve helyenként parkolósávokkal. A belterületi önkormányzati utak közül 60,5 km kiépített és 33,9 km kiépítetlen. Mezőtúron 10,7 km kerékpárút van, valamint 145 km teljes egészében kiépített járda, illetve gyalogút, állaguk jelentős mértékben romlott. A város 2014-ben az út-, kerékpárhálózat és a járdákkal kapcsolatos beruházásokra 4,2 MFt-ot, fenntartásra 23,9 MFt-ot, üzemeltetésre 6,2 Mft-ot fordított. Az útburkolatok állapota változó, jelentős részük felújítást, szélesítést igényelne. A kiépítetlen utcák burkolása is szükséges lenne. Kiépített kerékpárút van belterületen a Puskin úton, a Bajcsy-Zsilinszky utca, a Rákóczi út és az Erkel út egy részén, valamint a Földvári úton. A Szolnoki út menti kerékpárút a külterületen, a vasúton túl is folytatódik a gazdasági területig.

93 Stratégiájának megalapozó vizsgálata térkép: Mezőtúr városi közúthálózata Forgalmi jellemzők Forrás: Országos Közúti Adatbank, évi alaptérkép (szerzői aktualizálás és szerkesztés) A városban 3 db. jelzőlámpás csomópont található: a Dózsa György út Kossuth Lajos u. csomópontban, a Bajcsy-Zsilinszky u. Földvári u. csomópontban, valamint a Bajcsy-Zsilinszky u. Kürt u. csomópontban. Körforgalmú csomópont a városban nem található. Lakó- és pihenőövezet van kijelölve az Ifjúsági lakótelep teljes területén. Sorompóval biztosított vasúti átjáró van a 46. sz. főúton (Miklósi út) és a Túrkevei úton, fénysorompóval biztosított a Szolnoki és Földvári úton. Mezőtúron alföldi városként a kerékpáros közlekedés nagyon elterjedt, ez azonban nem okoz jelentős eltérést az ország hasonló fejlettségi szintű városaihoz képest a motorizációban. A folyamatosan bővülő járműállomány a város lassan fogyatkozó lakossága mellett 2013-ig folyamatosan növekvő motorizációt eredményezett, amely mindvégig a régiós és megyei átlagos motorizációs szint alatti, de lassan megközelíteni látszik azokat. A motorizáció fokának változását 2004 és 2013 között Mezőtúron, a megyei, régiós és országos adatok tükrében KSH adatok alapján az alábbi grafikon mutatja be.

94 Stratégiájának megalapozó vizsgálata ábra: A lakossági motorizáció alakulása Mezőtúron [szgk/ezer fő] Magyarország Észak-Alföld J-N-SZ megye Mezőtúr Forrás: KSH A mezőtúri személygépkocsi állomány 2013-ban 4212 db. volt, a motorizáció 248 szgk/ezer fő (forrás: KSH). Ez alapján elmondható, hogy a települési érték jóval a magyarországi alatt, de a megyei és régiós értékek közelében van. A balesetek súlyosságának tekintetében Mezőtúr helyzete jónak minősíthető, egy halálos közúti baleset történt az utóbbi 3 évben. A forgalomnagyságnak megfelelően a terheltebb utakon történik a balesetek döntő többsége. A legtöbb baleset jellemzően a 46. sz. főút települési szakaszán történik, valamint a már korábban említett, környező települések felől érkező összekötő utak városi szakaszain és csomópontjaikban. 17. térkép: Mezőtúr közigazgatási területén és a város környezetében regisztrált balesetek száma években 2013: piros: halálos 2012: sárga: súlyos Forrás: KKK 2011: zöld: könnyű

95 Stratégiájának megalapozó vizsgálata Parkolás A városban található valamennyi parkolóhely (1517 db) ingyenes. A városban jelenleg az alábbi helyeken találhatók nagyobb kapacitású kiépített parkolók: Penny Market és piactér 135 db Szabadság tér 122 db Ifjúsági lakótelep 60 db Petőfi tér a főiskola előtt 49 db Kossuth tér 38 db Strandfürdő 38 db SPAR Áruház mögött 31 db Szolnoki út 23 db Nyári P. utca 22 db Földvári út 20 db Bajcsy-Zsilinszky út 20 db A parkolók állapota és burkolata változó, egyes helyeken felújításra szorul. A parkolás legfrekventáltabb területe a városközpontban található, a a Szabadság tér és a Kossuth tér közötti területen lévő forgalomvonzó létesítményeknél egyes időszakokban a kapacitás kevésnek bizonyul. 18. ábra: Mezőtúr parkolóinak burkolat szerinti megoszlása zúzottkő 3% beton térkő 41% aszfalt/beton 47% gyephézagos térkő 9% Áruszállítás A város forgalmában nincs számottevő szerepe, részaránya az áruszállításnak és a tehergépjármű forgalomnak. A releváns teherforgalmat bonyolító üzemek, telephelyek illetve kereskedelmi létesítmények jellemzően a főúthálózat mentén találhatók, így a teherforgalom a lakóterületek zavarását nem okozza. Helyi ipari területek a város elsősorban Szolnoki út, a Cs. Wágner József u., a Kávási Sándor u. és a Földvári út mentén találhatók.

96 Stratégiájának megalapozó vizsgálata Közösségi közlekedés A település legfontosabb autóbusz és vasúti megállóhelyeit, az autóbusz állomás és a vasútállomás elhelyezkedését az alábbi ábra mutatja. 18. térkép: Mezőtúr legfontosabb autóbusz és vasúti megállóhelyei Forrás: NKS országos modell Autóbuszos infrastruktúra Helyközi és távolsági autóbusz közlekedés Autóbuszos közösségi közlekedés Mezőtúron a helyközi autóbusz pályaudvar a város egyik tengelyét képező Földvári út mentén fekszik. Állapota újszerű, hiszen a közelmúltban a Jász-Nagykun-Szolnok Megye városaiban az autóbuszos közlekedés hálózati elemeinek komplex fejlesztése c. projekt keretében felújításra került. Ennek megfelelően utastájékoztatása is modern, kialakítása esztétikus, az utasvárók állapota megfelelő. Kerékpártámaszok bőséggel vannak (bár nem korszerű kialakításúak és nem is fedettek), személygépkocsik számára azonban csak a környező utcákban és boltok előtt akad parkolóhely. A várost érintő helyközi autóbusz szolgáltatást túlnyomó többségben a Jászkun Volán Zrt. látja el, a közszolgáltatói szerződésben foglalt feltételekkel. A Jászkun Volán Zrt. az Középkeletmagyarországi Közlekedési Központ Zártkörűen működő Részvénytársaság (KMKK Zrt.) egyik alapítója. A város rendelkezik közvetlen járatokkal mind a megyeszékhely Szolnok (napi 3 induló járat, menetidő 01:13 01:27 között), mind Miskolc és Szeged felé. Budapestre és Debrecenbe nem közlekednek közvetlen járatok. Mezőtúr és környéke Volán hálózatát elemezve látható, hogy a hálózati lefedettség néhány összekötő út kivételével lényegében megegyezik a közúthálózattal, fizikailag minden település elérhető. A kisebb településeken jellemzően 1-2, a nagyobbakon ennél több megállóhely található. Mezőtúron a helyközi megállóhelyek döntő többsége a 46. sz. főút, valamint a j., j. és j. összekötő utak belterületi szakaszain helyezkedik el. Mezőtúr közigazgatási területén 29 helyközi megálló található. A városközpont, az oktatási és közintézmények, az orvosi rendelő, továbbá a vasútállomás közvetlenül elérhető. A város helyközi megállóiban jellemzően legalább óránként áthalad helyközi busz. A forgalmasabb helyeken (pl. Kossuth tér, Villanytelep, Orvosi rendelő) járat áll meg egy

97 Stratégiájának megalapozó vizsgálata 97 Helyi autóbusz közlekedés A települést érintő vasútvonalak, hálózati kapcsolatok Vasúti szolgáltatás Vasútállomás elhelyezkedése, megközelíthetősége munkanapon, de a kisebb megállókban is db. Napi 10-nél kevesebb járat csak a központtól távolabbi megállóhelyeken jellemző. Az autóbusz állomáson, egy átlagos munkanapon kb. 49 járat indul vagy halad át. A helyi közösségi közlekedési szolgáltatást a Jászkun Volán Zrt. látja el. A menetrendben összesen 1 helyi viszonylat szerepel, a járatok kizárólag keddi, pénteki és munkaszüneti napokon közlekednek, mindössze napi két alkalommal, reggel és délelőtt, a városi piac működésével összehangban. A helyi viszonylat az autóbusz állomásról induló körjárat, amely biztosítja a kapcsolatot Újváros városrésszel, a városközponnttal, a rendelőintézettel és a fontosabb közintézményekkel is. Ugyanakkor a település északi részét és a vasútállomás térségét a helyi járat egyáltalán nem érinti, ezek kapcsolatát a városközponttal a helyközi járatok biztosítják Vasúti közlekedés Mezőtúr várost összesen három vasúti szolgálati hely érinti, melyek közül a legfontosabb a 120- as számú, Budapest Szolnok Békéscsaba Lőkösháza országhatár vasútvonalon található Mezőtúr vasútállomás. Ezen kívül a város területén még két megállóhely fekszik, melyek közül az egyik (Csugar) a 120-as, míg a másik (Pusztabánréve) a 125-ös számú, Mezőtúr Orosháza Mezőhegyes Battonya vasútvonalon található. A MÁV Zrt. 120-as számú vasútvonala a transz-európai áruszállítási törzshálózat, egyben az Európai Unió TEN-T törzshálózat és az RFC 7 folyosó (vasúti áruszállítási) része, az ország egyik legfontosabb vasútvonala. Budapestet köti össze Magyarország délkeleti részével és Lőkösházán csatlakozik a román vasúthálózathoz. A vonal a nemzetközi és belföldi forgalom szempontjából egyaránt kiemelt, mind a személy, mind az áruszállítás vonatkozásban. A vonal 210, 5 km hosszú, nem tartalmazva a Szolnok és Szajol közötti 10,3 km hosszú szakaszt, mely a 100-as számú, Budapest Szolnok Debrecen Záhony országhatár vasútvonal része. A vonal az egyes szakaszok folyamatos korszerűsítésének köszönhetően nagyobbrészt jó állapotú, egyre inkább megfelel a nemzetközi elvárásoknak is (160 km/h, 225 kn). A vonal kezdőpontja a budapesti Rákos állomáson található, innen Békéscsabáig a pálya kétvágányú, Békéscsaba és Lőkösháza között egyvágányú, teljes hosszában villamosított. Rákos Szolnok és Békéscsaba Lőkösháza oh. között 210 kn, Szajol Békéscsaba között 225 kn tengelyterhelésű, Rákos Újszász és Békéscsaba Lőkösháza között 100 km/h, Újszász Békéscsaba között 120 km/h sebességű 25, térközi közlekedésre és vonatbefolyásolásra kiépített. A 125-ös számú vasútvonal teljes hossza 114,2 km, az Alföld keleti részén, hozzávetőleg északdéli irányban vezetve tárja fel az útjába eső városokat és falvakat, műszaki állapota általában rossz. A vonal Mezőtúr Mezőhegyes szakasza a regionális vasúti pályák csoportjába, míg a Mezőhegyes Battonya vonalrész az egyéb vasúti pályák közé tartozik. A vonal egyvágányú, dízel vontatású, az engedélyezett sebesség 60 km/h, a tengelyterhelés szakaszosan 170/210 kn. Mezőtúr állomást a 2014/2015. évi menetrend szerint egy hétköznapi nap átlagosan 77 személyszállító és kb. 30 db tehervonat érinti. A 120-as számú vasútvonal menetrendi szerkezete ütemes jellegű, a személyszállítás alapját az óránként, Budapest Lőkösháza országhatáron keresztül egy romániai nagyváros között közlekedő nemzetközi IC és EN vonatok biztosítják, melyek Mezőtúr állomáson megállnak. Ezen felül 120 percenként belföldi gyorsvonatok is közlekednek Budapest-Keleti Lőkösháza között. A helyi forgalmat a Szolnok Mezőtúr/Mezőtúr Békéscsaba között közlekedő, mindenhol megálló személyvonatok biztosítják, melyek csúcsidőszakban 60 percenként, azon túl esetileg közlekednek. 25 Szolnok Békéscsaba között a jelenleg zajló korszerűsítési munkák várhatóan év végi befejezése után az engedélyezett sebesség 160 km/h lesz.

98 Stratégiájának megalapozó vizsgálata 98 Budapest és Mezőtúr állomás között a menetidő 108 perc, Szolnok és Mezőtúr között IC vonattal 24 perc, személyvonattal 39 perc. Mezőtúr és Békéscsaba között a távot az IC vonatok 39 perc, a személyvonatok 54 perc alatt teszik meg. Mezőtúr állomás és Csugar megállóhely között a távot a személyvonatok 6 perc alatt teszik meg. A 125-ös vonalon Mezőtúr és Mezőhegyes között kétórás ütemben naponta 9 pár, minden állomáson és megállóhelyen megálló, valamint egy pár Mezőtúr és Szarvas között közlekedő, sehol meg nem álló személyvonat közlekedik. A menetidő Mezőtúr és Szarvas között 24 perc Mezőtúr Orosháza között 81 perc. A Mezőtúr Pusztabánréve táv megtételéhez a személyvonatoknak percre van szükség Mezőtúr állomás Az összesen kilenc fővágánnyal és számos mellékvágánnyal rendelkező, közelmúltban korszerűsített állomás a város északi szélén, a városközponttól messze, 2 km-re található. Megközelíteni a j., Köztársaság út nevű állomáshoz vezető úton lehet. A szolgálati hely Budapesttől 141 km-re, Szolnoktól 41 km-re, Békéscsabától 55,2 km-re, Lőkösháza országhatártól 85,1 km-re található. A helyi áruforgalom részére több rakodó és rakodó-csonkavágány szolgál, melyek mellett burkolt rakterületek, oldal- és homlokrakodó található. A mérlegelést vágányba épített vasúti járműmérleg biztosítja. A vágányokhoz iparvágány is csatlakozik. A személyvonati vágányok között összesen 3 db, változó hosszúságú (400/120 m), sk+30 cm magas, térkő burkolatú utasperon van, mely az állomás utasforgalmát hivatott szolgálni. A peronokat a felvételi épület felől liftekkel akadálymentesített gyalogos aluljárón keresztül lehet megközelíteni, mely az állomás alatt átvezet. A peronokon perontetők, peronbútorok, utastájékoztató berendezések találhatók. Az állomás teljes egészében fel lett újítva a közelmúltban, a felvételi épület az állomás déli, város felőli szélén található. Az felvételi épület város felé történő kapcsolata rendezett. Az előtéren jó minőségű parkolók, kerékpártámaszok és buszmegálló található Csugar megállóhely A 120-as számú vasútvonalon fekvő szolgálati hely Mezőtúr állomástól 7,2 km-re, északnyugat, a vonal kezdőpontja felé, külterületi tanyavilágban található, megközelíteni a j. állomáshoz vezető úton lehet. A vágányok külső oldalán két db., 250 m hosszú, sk+30 cm magas térkő burkolatú, jó állapotú peron van esőbeállóval. A megállóhelyhez sem parkoló, sem kerékpárparkoló nem tartozik. Javasoljuk kerékpártámaszok létesítését Pusztabánréve megállóhely A 125-ös számú vasútvonalon található utasforgalmi hely Mezőtúr állomástól 11 km-re délre, az azonos nevű, néhány házból álló településrész mellett fekszik. Megközelíteni a 4631 j. összekötőúton lehet, mely a megállóhely mellett vezet. Az utasforgalmat 200 m hosszú, sínkoronasztintű peron szolgálja. A megállóhely előtere kiépítetlen, sem parkoló, sem kerékpárparkoló, sem autóbuszmegálló nem található. A megállóhely szerepének átgondolását javasoljuk.

99 Stratégiájának megalapozó vizsgálata 99 Forgalom Infrastruktúra Kerékpáros közlekedés A városon belül magasnak tekinthető a kerékpárosok részaránya, hagyományosan elterjedt módja ez a közlekedésnek. Pontos forgalmi adat ugyanakkor a már bemutatott népszámlálási adatokat leszámítva nem áll rendelkezésre: Mezőtúron a helyben közlekedők több mint 50%-a kerékpárral közlekedik (~4300 fő). Mezőtúr kerékpáros összeköttetései a szomszédos településekkel rendkívül hiányosak. A belterületi kerékpárút hálózat hossza 10,5 km, ebből elválasztás nélküli gyalog- és kerékpárút 250m. Kiépített kerékpárút van belterületen a Puskin úton, a Bajcsy-Zsilinszky utca, a Rákóczi út és az Erkel út egy részén, valamint a Földvári úton. A Szolnoki út menti kerékpárút a külterületen, a vasúton túl is folytatódik a gazdasági területig. A kerékpáros infrastruktúra további fejlesztésére lenne szükség a város nagyobb forgalmú útjain, az összekötő utak városi szakaszain. A város mellékútjain, lakóutcáiban ahol az utca burkolatlansága nem okoz problémát rossz időjárás esetén megfelelően, jó körülmények között és biztonságosan lehet kerékpározni az autók által is használt útfelületen, itt kiépített kerékpáros infrastruktúra nincs, de jellemzően nem is szükséges. Nem jellemzőek a nagyobb városokban gyakori, a kerékpárosok haladását nehezítő megoldások, mint az egyirányú utcák. A kerékpárosok magas részarányához képest a kiépített kerékpárparkolók, támaszok száma alacsony, az üzletek előtt jellemzően néhány kerékpár letámasztására alkalmas, általában régi fajta (nem az útügyi műszaki előírás és az EU pályázati előírások szerinti, hanem csak a kereket megtámasztó) tárolóhely található. B+R jellegű kerékpárparkoló a vasútállomásnál és az új buszpályaudvarnál található. A városban a kiépített gyalogjárdák összes hossza közel 145 km. Jellemzően a külső lakóterületeken jellemzők hiányosságok e tekintetben, a belvárosban, ahol a gyalogos forgalom a legerősebb és leginkább koncentrált, az infrastruktúra jó feltételeket biztosít a gyalogosoknak. Az Önkormányzat fontos feladatának tartja a közútfejlesztések mellett a járdahálózat további fejlesztését, rekonstrukcióját is. A főutakon is elsősorban a városközpont környékén mondhatók kedvezőbbnek a feltételek, de a csomópontok, keresztutcák környékén jellemzően létesült kijelölt gyalogátkelőhely, ezeken a szakaszokon a közvilágítás is megoldott. A városban 31 db. gyalogátkelőhely található. Középsziget építésére vagy hasonló, a gépjármű vezetők figyelmét felhívó forgalomtechnikai megoldás bevezetésére sem nagyon van példa, a forgalmasabb útszakaszokon részletesebb vizsgálatok alapján indokolt lehet ilyen fejlesztések megvalósítása (pl. fontosabb buszmegállók, iskolák környékén) Közművek állapota és energiahatékonyság Víziközművek Mezőtúr területén a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. végzi a vízellátási és csatornázási feladatokat. Ivóvíz, vízbázis Vízgazdálkodás és vízellátás (ivó, ipari, tűzoltó, öntözővíz és termálvíz hasznosítás) Az ivóvízbázisok, megfelelő természetes hidrogeológiai védettséggel rendelkeznek, így azok nem minősülnek sérülékenynek - Mezőtúr területe a 123/1997 (VII.18) Korm. rendelet előírásai szerint hatósági határozattal kijelölt sérülékeny üzemelő vízbázist nem érint.

100 Stratégiájának megalapozó vizsgálata térkép: A mezőtúri vízmű védőterületének felszíni vetülete Forrás: Ivóvízellátás Az ivóvízbázis kitermelhető elméleti kapacitása m 3, a város átlagos vízigénye 2230 m 3 /nap (csúcsvízigénye: 2865 m 3 /nap). A víztermelő művek kapacitás közel napi 6000 m 3, melynek 85%-át a mezőtúri vízműtelep adja. A telepek átlagos kihasználtsága 60% körül mozog. A víz fogyasztókhoz juttatását, a 130,7 km hosszúságú elosztóhálózat biztosítja. 19. ábra: A közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások számának változása a teljes lakásállományhoz viszonyítva Forrás: KSH, 2013 A közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma (db) Mezőtúr Lakásállomány (db) Mezőtúr A közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya a időszakban folyamatosan emelkedett, majd 2010-ben egy markáns visszaesés volt észlelhető, de ezután újra emelkedett a közműbekötések száma. A VK Online adatai szerint a településen 2014-ben 7550 ingatlan volt bekötve az ivóvízhálózatba.

101 Stratégiájának megalapozó vizsgálata 101 Vízkincs A jelenlegi ivóvíz ellátottság aránya a teljes lakásállományhoz viszonyítva 97%-os, amely jó értéknek mondható. 20. ábra: A közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya a járási, a megyei és az országos átlaghoz viszonyítva 97% 96% 95% 94% 93% 92% 91% 90% 89% 88% Mezőtúr Jász-Nagykun-Szolnok megyei átlag Mezőtúri járás átlag Országos átlag Forrás: KSH, 2013 Mezőtúron a közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya jóval meghaladja a járási átlagot, azonban az országos és megyei átlagtól elmarad. Jelenleg egy pozitív, emelkedő tendencia mondható el a bekötések arányáról. A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság területén jelenleg 226 db hévíz kút van, melyből 24 db soha nem üzemelt, jelenleg pedig 138 db üzemelő. A használatban lévő kutak nagy része vízmű kút (45 db) és strandfürdők vízellátását szolgáló kút (44 db). Az állattartó telepek vízellátását biztosító (25 db), valamint az energetikai céllal hasznosított (17 db) kutak száma kevesebb, az ipari létesítmények vízellátását szolgáló termál kutak szám pedig összesen 7 db. A kitermelt víz hasznosítása többféle módon és célra történik. Használnak termálvizet energetikai célra (üvegház, fóliasátor vagy közintézmény fűtésére), fürdő hasznosítására, állattartó telepek vízellátására, ipari célra egyaránt, de bizonyos körzetekben nélkülözhetetlen szerep van az ivóvízellátásban is. A kistérségi stratégiai program szerint a térségben kedvező termálvíz beszerzési lehetőségek vannak. A termál kutak elsősorban idegenforgalmi, rekreációs és kommunális céllal kerülnek hasznosításra, de ivóvíz bázisul is szolgálnak a kistérség településeinek Szennyvízelvezetés, csapadékvíz-elvezetés; felszíni vízrendezés Szennyvízgyűjtő hálózat Mezőtúr területén a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. végzi a csatornázási feladatokat. A település kommunális szennyvizeit gravitációs szennyvízcsatorna hálózat gyűjti össze és átemelő aknákban elhelyezett szivattyúk nyomóvezetéken keresztül juttatják a tisztítótelepre. A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatban (közcsatornában) elvezetett összes szennyvíz mennyisége m 3. A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózat (közcsatorna-hálózat) hossza 100,4 km. A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba (közcsatorna-hálózatba) bekapcsolt lakások száma forrás: Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság adatszolgáltatása a felszín alatti vizekre vonatkozóan.

102 Stratégiájának megalapozó vizsgálata 102 db. 27 Azonban a VK Online (a TRV Zrt. adatközlése) legfrissebb adatai szerint csupán 5100 bekötött ingatlan van a településen. 21. ábra: A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakások számának változása a teljes lakásállományhoz viszonyítva Forrás: KSH, 2013 A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakások száma (db) Mezőtúr Lakásállomány (db) Mezőtúr A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakások számáról elmondható, hogy folyamatosan emelkedő tendenciát mutatva tart a teljes lakásállomány számához. A jelenlegi ellátottság 95% 22. ábra: A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakások aránya 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Mezőtúr Mezőtúri járás átlag Jász-Nagykun-Szolnok megyei átlag Országos átlag Forrás: KSH, 2013 A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakások arányáról elmondható, hogy folyamatosan emelkedő tendencia mellett a 2010-ben bekövetkezett radikális ugrás után az ellátottság mértéke 95%-os, mely a járási-, a megyei-, és az országos átlaghoz képest is kimagaslóan jónak mondható. 27 forrás: KSH, 2013.

103 Stratégiájának megalapozó vizsgálata 103 Szennyvíztelep Szennyvízkibocsátás Csapadékelvezetés Mezőtúron a régi szennyvíztisztító telep 1972-ben épült meg, bár követték felújítások, mégis a mai kor elvárásainak nem tudott megfelelni sem műszaki, sem környezetvédelmi szempontból. Az elavult szennyvíztisztító telep fejlesztésére Mezőtúr Város Önkormányzata KEOP /27/ számon pályázatot nyert el. A kivitelezési munkák már befejeződtek év őszén, ami során a régi, 900 m 3 /d hidraulikai kapacitású szennyvíztisztító telep műszaki felújítása elkészült, továbbá az új, 1800 m 3 /d hidraulikai kapacitású üvegházas szennyvíztisztító telep, iszap-víztelenítési vonallal együtt megépült. A kommunális szennyvizek kibocsátása a Mezőtúr Szennyvíztisztító Telepen történt mechanikai és biológiai tisztítást követően a Hortobágy-Berettyó befogadóba történik, melyre a kibocsátott víznek a hatása jelentősként" lett jelölve a Vízgyűjtőgazdálkodási Tervben. A bevezetés típusa felszíni bevezetés nem érzékeny területen. A kibocsátott tisztított szennyvíz mennyisége: m 3 /év. Ipari szennyvízkibocsátás jelen területen nincs. [Forrás: Vízgyűjtőgazdálkodási Terv] A már korábban több alkalommal előfordult kritikus belvíz helyzet miatt az önkormányzat a korábbi években viszonylag sokat áldozott a rendszer fejlesztésére és üzemeltetésére, és így a csatorna rendszer nagyrészt kielégítőnek mondható. Az elmúlt években sikeresen lezajlott egy több mint 400 millió forintos beruházás, mely részben az Újvárost (Nagy J. u.-földvári út, valamint a Szigony u.-lehel u.-fűzfa u.-akác u.-előd u.-nyárfa u. által határolt terület) és a Kertvárost (Árpa u.-erkel F. u.-vasút, valamint a Málna u. és Kakas u.) érintette. A megépített csatornahossz mintegy 18 km. A jövőben foglalkozni kell a Kilián ltp. és a Béke telepi városrész, valamint a Városi Sportcentrum csapadékvíz elvezető rendszerének felújításával, ill. ezek biztonságának növelésével. Ezen kívül meg kell oldani a Bem utcától a Három rózsa átemelőig a csőhálózat elvezető kapacitásának bővítését, valamint szorgalmazni kell a befogadók állapotának javítását (pl. meder kotrása). Erre a feladatra a Mezőtúr-Tiszazugi Vízgazdálkodási Társulat eredményesen pályázott, így a település csapadékvíz elvezetési lehetőségei jelentősen javulhatnak. A vízelvezetés folyamatos biztosítása érdekében a technikai eszközpark fejlesztése is fontos jövőbeni feladat lesz, pl. nagy teljesítményű robbanómotoros szivattyúkat kell beszerezni. 28 A csapadékvíz elvezető hálózat hossza jelenleg 138,6 km Energia Energiagazdálkodás és energiaellátás Mezőtúron a vezetékes gázszolgáltatást TIGÁZ DSO Földgázelosztó Kft. biztosítja. A szolgáltatás városra vetített jellemzői: A háztartási gázfogyasztók száma 2013-ban 6078 db volt. A háztartások részére szolgáltatott gáz mennyisége 2013-ban m 3 volt. Az összes gázfogyasztók száma 2013-ban 6517 db volt. Az összes gázcsőhálózat hossza 2013-ban 125,4 km volt. 30 Mezőtúron a villamos energiát az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. biztosítja. A szolgáltatás városra vetített jellemzői: A háztartási villamosenergia-fogyasztók száma 2013-ban 9156 db volt. A háztartások részére szolgáltatott villamos energia 2013-ban 17193ezer kwh volt. A villamosenergia-fogyasztók száma 2013-ban 9834 db volt. A szolgáltatott összes villamos energia 2013-ban ezer kwh volt. A kisfeszültségű villamoselosztó-hálózat hossza 2013-ban 168,4 km volt forrás: Mezőtúr város gazdasági programja forrás: önkormányzati adatszolgáltatás 30 forrás: KSH, 2013.

104 Stratégiájának megalapozó vizsgálata 104 Önkormányzati adatszolgáltatás szerint a közvilágítás adatai, jellemzői a időszakban nem változtak, azok a következőképpen jellemezhetők: A közvilágítás éves fogyasztása kwh volt. A fényforrások száma 3015 db volt. A fényforrások beépített teljesítménye 168,66 kw volt. Szoláris energia Megújuló energiaforrások alkalmazása, a környezettudatos energiagazdálkodás lehetőségei Magyarországon a napsugárzás légkör feletti 1352 W/m2 intenzitásából - a felhőzet következtében beálló veszteségeket követően W/m2 fajlagos teljesítménnyel lehet számolni. Az éves átlaghoz képest igen nagy az évszakonkénti ingadozás: decemberben 32 W/m2, júliusban 238 W/m2, ami több mint hétszeres különbséget jelent. A mezőtúri szélerőmű Mezőtúr mellett található, teljesítménye 1,5 megawatt. Mintegy 1000 háztartás energiaellátására alkalmas. 660 millió forintnyi beruházásból épült (melyből 126 millió az uniós támogatás), Németországból vásárolt elemekből készült el. A 100 méter magas, 37,5 méter hosszú lapátokkal rendelkező szélerőmű az első mezőtúri szélkerék. Mezőtúron szoláris energia és szélenergia felhasználás történik, egyéb megújuló energia hasznosítása jelenleg nem jellemző Az önkormányzati intézmények energiahatékonysági értékelése A KEOP /A/ sz. projekt keretében a Mezőtúri Magyar Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Rákóczi utca 40., valamint a Kossuth Lajos utca 82. szám alatt lévő épületeinek villamosenergia ellátását oldották meg napelemes rendszer telepítésével. A fejlesztés eredményeképpen jelentős költség megtakarítás elérése volt a cél, a megújuló energiafelhasználás növelésének eredményeként pedig az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése. A projekt sikeresen lezárult án. A projekt keretében a Rákóczi úti iskola tetejére 32,16 kwp, a Kossuth úti iskola tetejére 10,08 kwp csúcsteljesítményű rendszer telepítésére kerül sor. A projekt az Európai Unió támogatásával ás az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg. Szélenergia Kábeltelevíziós hálózat Elektronikus hírközlés Egy térség üzleti környezet fejlettségét és potenciálját jellemzi az üzleti jellegű Információ Technológiai (IT) rendszerek és alkalmazások elérhetőségének mértéke is. Mezőtúr városban elérhető kommunikációs hálózatok megfelelnek a modern IT megoldások alkalmazási feltételeinek. Az elektronikus hírközlési infrastruktúra lehet: távközlési ellátás műsorszórás, kábel tv ellátás Mezőtúron kiépített kábeltelevíziós hálózat üzemel ben 4 szolgáltató kínál kábeltelevíziós előfizetést (UPC, Optanet, Magyar Telekom, Externet) ban 2813 db lakás volt a hálózatra kötve forrás: KSH, forrás: KSH, 2013.

105 Stratégiájának megalapozó vizsgálata ábra: A kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások számának változása a teljes lakásállományhoz viszonyítva Kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások száma (db) Mezőtúr Lakásállomány (db) Mezőtúr Telefonhasználat Forrás: KSH, 2013 A kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások számának arányáról a teljes lakásállományhoz viszonyítva elmondható, hogy egy folyamatosan emelkedő trendet követve jelenleg 36%-os szinten állt be. Ez az arány ugyan az országos átlagtól elmarad, azonban a megyei és a járási arányoknál magasabb. Az internet-előfizetések számáról Mezőtúron 2013-ban a következő adatok mondhatók el: 33 internet előfizetések száma: 3194 db Internet-előfizetések xdsl hálózaton: 1310 db Internet-előfizetések kábeltelevízió-hálózaton: 1534 db Internet-előfizetések vezeték nélküli hálózaton (mobil internet nélkül): 340 db Internet-előfizetések egyéb kapcsolaton keresztül (LAN, bérelt vonal, stb.): 4 db Jelenleg a következő szolgáltatók nyújtanak internet előfizetést a körzetben: Invitel, Magyar Telekom, Externet, Optanet, UPC. Mezőtúron kiépített telefon hálózata üzemel ban 2675 db egyéni analóg távbeszélő fővonalat (lakásfővonalat) regisztráltak. 34 Jelenleg a következő szolgáltatók nyújtanak telefon előfizetést a körzetben: UPC, Magyar Telekom, Invitel Térségi és települési környezetvédelem Internet-előfizetés Talaj Mezőtúr térsége felszínalaktani-vízrajzi vonatkozásban két elkülönülő területre osztható, amely a talajtípusok különbözőségében is megmutatkozik. A nyugati területegységek a Szolnoki-löszplató részeként jobbára ármentes, a talajvízmozgásoktól is nagyrészt független lösztakaróval fedett hátas terület. A keleti és déli határrészek a Hortobágy-Berettyó-főcsatorna, illetve a Hármas- Körös alacsonyabban fekvő, belvízzel is gyakran sújtott ártéri területe. A város nyugati 33 forrás: KSH, forrás: KSH, 2013.

106 Stratégiájának megalapozó vizsgálata 106 határrészein a zömmel lösszel fedett területeken jelentős az aránya a kedvező mezőgazdasági adottságú mészlepedékes és a réti csernozjom talajoknak. A térség keleti és déli területein jelentős arányt képeznek a gyenge termékenységű szikes vagy szikesedő talajok (réti szolonyecek, sztyeppesedő réti szolonyecek). 35 Vízfolyások, tavak Érintett belvízrendszer Felszín alatti vizek érzékenysége Talajvíz Felszíni és felszín alatti vizek Felszíni vizek A Jász-Nagykun-Szolnok megye délkeleti részén két sajátos csomópontban egyesül a Körös, Berettyó és a Hortobágy. A Körös Farkaszúgnál éri el Mezőtúr határát. A Fehér-, Fekete- és Sebes-Körös vizeit egyesítő Körös vízgyűjtőterülete km², árterülete pedig km². A felső szakaszokban igen nagyesésű vize az Alföldön példátlanul ellustul, alsó szakaszán átlagos esése kilométerenként 1,5 cm. A Hortobágy vízével egyesült Berettyó az ecsegi-pusztánál érkezik területére s több nagy kanyarulattal észak, majd nyugat felé csavarodva, Túrkeve és Mezőtúr határát kerülgeti. 36 Mezőtúr a 67. sz. Gyomai belvízrendszer ( sz. belvízvédelmi szakasz) területéhez tartozik. A rendszer területe a Sebes-Körös és Hármas-Körös jobbparti mentesített árterét foglalja magában a Berettyó folyó torkolatától a Hortobágy-Berettyó főcsatorna torkolatáig terjedő szakaszon. Határai Keleten a Sebes-Körös folyó Berettyó folyó befolyásától a torkolatáig. Délen a Hármas-Körös folyó a Sebes-Körös folyó toroktól a Hortobágy-Berettyó főcsatorna torkolatáig. Nyugaton a Hortobágy-Berettyó főcsatorna a torkolattól Túrkevéig, északon pedig a Réhelyi belvízrendszer. A belvízrendszer közigazgatásilag nagyrészt Békés, kisebb részben pedig Szolnok megyéhez tartozik. A belvízrendszer területén fekszik Körösladány és Dévaványa község, valamint Gyomaendrőd, Túrkeve, Mezőtúr és Szeghalom külterületének jelentős része. Mezőtúr területe Peresi öblözethez tartozik 234,4 km 2. Az öblözet délen a Hármas-Körös folyó, nyugaton és északon a Hortobáby-Berettyó árterületének nagy részét foglalja magába. Északon és nyugaton a Hortobágy-Berettyó folyó balparti töltése, délen a Hármas-Körös jobb parti töltése, keleten a Folyáséri öblözethez tartozó Lórés-Siratói csatorna határolja. Közigazgatásilag a Peresi holtág Keleti töltésének északi irányú meghosszabbításával a VIII. Szandazugi csatorna nyomvonalán fm szelvényéig, majd északkeleti irányban a Hortobágy-Berettyó baloldali védtöltés fm szelvényéig Túrkeve, Mezőtúr városok tartoznak a területhez. 37 Felszín alatti vizek A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004 (XII. 25.) KvVM rendelet melléklete alapján Mezőtúr az érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területen lévő települések közé tartozik. A talajvízszint átlagos mélysége: 2-4 méter között ingadozik. Mennyisége 1-2 l/s.km 2. Kémiai jellege kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos. A keménység többnyire felül van a 25 nko-on. A szulfáttartalom 300 mg/l körüli. A rétegvíz mennyisége kevés, még a 0,5 l/s.km 2 -t sem éri el. Az ártézi kutak átlagos mélysége meghaladja a 200 m-t, de a vízhozamok a 100 l/p-t sem érik el forrás: Magyarország kistájainak katasztere o. 36 Varga Sándor Frigyes: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye földrajzi leírása 37 forrás: Körös-Berettyói vízgazdálkodási társulat adatszolgáltatása alapján 38 forrás: Magyarország kistájainak katasztere o.

107 Stratégiájának megalapozó vizsgálata térkép: Mezőtúr és környékének felszín alatti vízszint térképe VGT Forrás: Magyarország talajvízszint mélység térképe (0-8m) A Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek (VGT) tartalmazzák a felmért vízgazdálkodási problémák, a környezeti célkitűzések és ezen célkitűzések megvalósítására szolgáló intézkedések összefoglalását. Mezőtúr területe az sp és a p Duna-Tisza köze Közép-Tisza völgy nevű sekélyporózus és porózus víztesten, valamint a pt.2.3 Délkelet-Alföld nevű porózus termál víztesten található. Az sp víztest mennyiségi állapota nem jó, a p víztest állapota jó/nem jó határán, a pt.2.3 víztest mennyiségi állapota jó. Felszín alatti vízbázis Mezőtúr területén található vízbázisokat az fejezet mutatja be, a kitermelt víz minőségi jellemzésével. A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóellátást szolgáló vízlétesítmények védelméről szóló 123/1997, (VII. 18.) Korm. rendelet 5. számú melléklete tartalmazza a vonatkozó területhasználati korlátozásokat Levegőtisztaság és védelme A levegő minőségére legjelentősebb hatást a közlekedésből, a lakossági fűtésből és az ipari tevékenységből származó szennyezések gyakorolják, de nem hanyagolhatók el a különböző meteorológiai helyzetekben esetlegesen nagyobb távolságról érkező szennyezések sem. A településeken a fűtési időszakban a nitrogén-oxid (NOx) és a kisméretű szállópor (PM10), nyáron a felszín közeli ózon szennyezettség jelenthet problémát. A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján az ország területét és településeit a légszennyezettség mértéke alapján a környezetvédelmi és a közegészségügyi hatóság javaslatának figyelembevételével zónákba kell sorolni. A zónák kijelölésére a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendeletben (a továbbiakban: 4/2002. KvVM rendelet) került sor. A rendelet az egyes zónákban 11 szennyező anyagot értékel, ezekre A, B, C, D, E, F csoportokba, valamint a talajközeli ózon esetében O-I és O-II csoportokba tipizálja a zónát. 39 A 4/2002 (X. 7.) KvVM rendeletben Mezőtúr a 10-es jelű (az ország többi területe) légszennyezettségi zónába tartozik, tehát nem szerepel a kiemelt települések között. 39 forrás: A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség illetékességi területének állapota, 2011