A civil szektor részvétele a Strukturális Alapok magyarországi felhasználásának tervezésében és monitorozásában

Átírás

1 A civil szektor részvétele a Strukturális Alapok magyarországi felhasználásának tervezésében és monitorozásában A Regionális Fejlesztés Operatív Program (ROP) Szigeti Ferenc Albert (ROP Irányító Hatóság) december 1

2 Az előadás felépítése MOTTÓ: A civil szektor megerősödése szempontjából a ROP egyik legnagyobb hozzáadott értéke a szociális gazdaság típusú projektek meghonosítása Magyarországon Tematika: 1. A Regionális Fejlesztés Operatív Program és a civil szektor érintkezési felületei A ROP felépítése és működése, egyes intézkedései A szociális gazdaság ESZA támogatású projektek a ROP-ban 2. Az eddig beérkezett pályázatokból levonható következtetések Pályázatok száma az egyes intézkedések tekintetében Problémák 3. Szubjektív gondolatok a civil szektor jövőbeli részvételével kapcsolatosan a ROP-ban, illetve általában a Strukturális Alapokban

3 A ROP létrejötte, különbözősége más operatív programoktól szubszidiaritás a régiók erősítése, a gazdasági fejlettség területi különbségének mérséklése nincs kialakult, felelősen elszámoltatható regionális közigazgatási szint A ROP speciális, mert: A régiók földrajzi adottságait, sajátosságait figyelembe veszi (Regionális Akcióterv) Elsősorban az önkormányzatokat érintő fejlesztéseket valósít meg A támogatás 75%-a a négy leghátrányosabb helyzetű régióban kerül felhasználásra, azon belül külön hangsúlyozza a leghátrányosabb kistérségeket ERFA-ESZA programok

4 A ROP szervezeti felépítése I. Regionális Fejlesztési Ügynökségek (mint közreműködő szervezetek): formai, tartalmi és szakmai értékelés II. VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság (mint közreműködő szervezet): költséghatékonyság- és jogosultság szerinti ellenőrzés, minőségellenőrzés III. Horizontális szempontok szerinti vizsgálat (Esélyegyenlőségi Kormányhivatal, MTSZ) IV. Irányító Hatóság döntés előkészítés, felülvizsgálat V. Döntés Előkészítő Bizottság javaslat támogatásra, vagy nem VI. Az IH vezetője a döntés meghozatala

5 A Döntéselőkészítő Bizottság (DEB) A DEB tagjai (1-1 fő): A Bizottság elnöke: a ROP IH képviselője Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Oktatási Minisztérium Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium Belügyminisztérium NFH - KTK Irányító Hatóság Esélyegyenlőségi Kormányhivatal és MEH-Romaügyi Államtitkárság GYISM MTRFH Regionális fejlesztési tanácsok egy-egy képviselője (7 fő)

6 A Monitoring Bizottság és tagjai A Bizottság elnöke a ROP IH vezetője NFH MTRFH (2 fő) HEFOP IH Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma GYISM FVM Gazdasági és Közlekedési Minisztéium (1) + 1 fő Turisztikai Hivatal Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Belügyminisztérium Esélyegyenlőségi Kormányhivatal Országos Érdekegyeztető Tanács, munkaadói oldal Kiss Ferenc Csongrád Megyei Természetvédelmi Egyesület Országos Érdekegyeztető Tanács, munkavállalói oldal Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Nagycsaládosok Országos Egyesülete Művelt Cigányifjúságért Alapítvány Siketek és Nagyothallók Országos Egyesülete Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége Magyar Városok Szövetsége Oktatási Minisztérium Regionális Fejlesztési Tanács (7 fő)

7 A Monitoring Bizottság (folyt.) Tanácskozási joggal rendelkező tagok: Európai Unió Bizottsága Kifizető Hatóság Kormányzati Ellenőrzési Hivatal Regionális fejlesztési ügynökségek képviselői (7 fő) Balatonfejlesztési Tanács VÁTI Kht.

8 I/1. intézkedés: Turisztikai vonzerők fejlesztése Cél: Nemzetközi szinten is versenyképes turisztikai attrakciók, termékek fejlesztése Avonzerők regionális koncentráltságának csökkentése A kapcsolódó marketing tevékenységek elősegítése Tevékenységek: Nemzeti parkok, és más védett természeti területek turisztikai látogathatóságához szükséges fejlesztések ösztönzése Jelentős idegenforgalmi potenciállal rendelkező világörökségi helyszínek és történelmi városközpontok fejlesztése Kastélyok és várak turisztikai funkciókkal való fejlesztése Múzeumok látogatóbarát fejlesztése Aktív turizmushoz kapcsolódó infrastrukturális fejlesztés

9 I/1. intézkedés: Turisztikai vonzerők fejlesztése Földrajzi beavatkozási területek: Üdülőkörzetek, nemzeti parkok, védett természeti területek, világörökség helyszínek. (Kivétel a főváros) Kedvezményezettek: Települési önkormányzatok intézményei Települési önkormányzati társulások Közhasznú tevékenységet folytató, nem profitorientált gazdasági társaságok Központi költségvetési szervezetek és intézményei Non-profit szervezetek

10 I/2. intézkedés: Turisztikai fogadóképesség javítása Célok: A kereskedelmi szálláshelyek fejlesztése A turisztikai vonzerőkhöz kapcsolódó szolgáltatások bővítése Tevékenységek: Szálláshelyek fejlesztése Már meglévő szálláshelyek kapacitásnövelése Új szálláshelyek kiépítése Vonzerőhöz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése

11 I/2. intézkedés: Turisztikai fogadóképesség javítása Földrajzi beavatkozási területek: A Turisztikai vonzerők fejlesztése intézkedés keretében támogatható területek Kedvezményezettek: Gazdasági társaságok Települési önkormányzatok és intézményeik Non profit szervezetek (közhasznú társaságok, egyesületek, alapítványok, valamint egyéb jogi személyiséggel rendelkező nonprofit szervezetek)

12 II/1. intézkedés: Hátrányos helyzetű régiók és kistérségek elérhetőségének javítása Célok: A települések megközelíthetőségét javító, térségi útszakaszok kiépítése, felújítása Ipari területekhez, turisztikai vonzerőkhöz vezető utak kiépítése és felújítása A helyi tömegközlekedés infrastrukturális feltételeinek javítása Tevékenységek: A négy- és ötszámjegyű utak építése (1. tevékenységcsoport) ipari területek, és turisztikai vonzerők megközelíthetőségének javítása (2. tevékenységcsoport) Tömegközlekedési infrastruktúra fejlesztése (3. tevékenységcsoport)

13 II/1. intézkedés: Hátrányos helyzetű régiók és kistérségek elérhetőségének javítása Kedvezményezettek: Helyi önkormányzatok, azok intézményei és társulásaik Központi költségvetési szervek és intézményei Nem profitorientált, közhasznú gazdasági társaságok (csak a harmadik komponensben)

14 II/2. intézkedés: Városi területek rehabilitációja Célok: Innovatív település-rehabilitációs akciók ösztönzése keretében: Új gazdasági, közösségi és szociális funkciók megjelenésének támogatása Leromlott városi területek megújítása Barnamezős területek újrahasznosítása Innovatív város-rehabilitációs gyakorlatok elterjesztésének ösztönzése szerte az országban

15 II/2. intézkedés: Városi területek rehabilitációja Tevékenységek: Tanulmányok, engedélyezési és kiviteli tervek készítése Komplex terület-előkészítési munkák A barnamezős rehabilitáció előkészítése A leromlott állapotú terület helyreállítása és a szennyezett terület kármentesítése Közterületek kialakítása és felújítása Gazdasági és társadalmi (szociális, közösségi) célú épületek felújítása A közbiztonság javítása és bűnmegelőzés Kis és középvállalkozások által üzemeltetett üzletek, kereskedelmi egységek, valamint non-profit szervezetek támogatása A beavatkozások helyi elfogadtatását szolgáló tevékenységek

16 II/2. intézkedés: Városi területek rehabilitációja Kedvezményezettek: Helyi önkormányzatok Központi költségvetési szervek és intézményeik Közhasznú társaságok, önkormányzatokkal alkotott konzorciumban Gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók, melyek önállóan nem pályázhatnak, csak a többi kedvezményezettel közösen. Barnamezős területek tulajdonosainak konzorciuma vagy általuk létrehozott, vagy működtetett jogi személyiséggel rendelkező szervezete

17 II/3. intézkedés: Az óvodai és az alapfokú oktatásinevelési intézmények infrastruktúrájának fejlesztése Célok: Az oktatás minőségének és hatékonyságának növelése, valamint az informatikai technológiák elterjedésének támogatása az általános iskolákban Az esélyegyenlőség biztosítása és az integrált nevelés-oktatás elősegítése Az óvodai férőhelyek bővítése

18 II/3. intézkedés: Az óvodai és az alapfokú oktatásinevelési intézmények infrastruktúrájának fejlesztése Tevékenységek: Az épületek átfogó felújítása, korszerűsítése Csak a fentiekkel együtt támogatható tevékenységek: az iskolai, óvodai funkciók kiegészítését ellátó létesítmények, szabadidős programok, foglalkozások lehetőségét biztosító épületek, terek telekhatáron belüli építése, megújítása az intézmények udvarának felújítása a nevelés-oktatás tartalmi fejlesztéséhez szükséges eszközök, berendezések beszerzése a sajátos nevelési igényű gyerekek, diákok képzését biztosító speciális eszközök és berendezések beszerzése informatikai berendezések, eszközök (hardver, szoftver) beszerzése, csak iskoláknak az intézmények akadálymentesítése azért, hogy a létesítményekhez a speciális nevelési igényű tanulók is hozzáférjenek

19 II/3. intézkedés: Az óvodai és az alapfokú oktatásinevelési intézmények infrastruktúrájának fejlesztése Kedvezményezettek: Óvodák Alapfokú nevelési-oktatási intézmények A fenti intézményeket fenntartó önkormányzatok és egyéb szervezetek (pl. egyházak, alapítványok)

20 A szociális gazdaság A szociális gazdaság/harmadik szektor a köz és magánszféra között helyezkedik el. A szociális gazdaságot a társadalmi-gazdasági fejlődés által generált új helyi szükségletek hívják életre. Jellemzők: Lakossági szükségleteket elégít ki Nem profitorientált, de piacorientált tevékenységek Nem piaci árak, állami támogatás piackomfort termékek Kielégítetlen szükségletekre reagál (direkt módon sem állam, sem magánszektor nem foglalkozik vele) Önirányítás/önkormányzási alapon működik Szociális gazdaság/harmadik szektor/non-profit foglalkoztatási kezdeményezések/helyi foglalkoztatási kezdeményezések/munkaerőpiaci re-integrációs célú szociális vállalkozások, stb.

21 A szociális gazdaság Nemzetközi kitekintés: a szociális gazdaság szerepe a foglalkoztatásban 1990 és 1995 között a harmadik szektorban Franciaország, Németország, Hollandia és az Egyesült Királyság esetében a foglalkoztatottak száma 24%-kal nőtt. Az új munkahelyek 20%-a ebben a szektorban jött létre. Németország: 11% vs. 3,7% Franciaország: 15,8% vs. 4,2% Olaszország: 39% vs. 7,4% (Kovács Péter: Foglalkoztatási paktum) AZ EU szociális gazdasága vállalkozásból áll, a GDP-ből és a foglalkoztatásból közel 10 %-ot képvisel. (Kémeri András-Ifj. Szántai János)

22 A szociális gazdaság szerepe a társadalomban A szociális gazdaság EU intézményei általi elfogadása (1990) Négy EU országban SZG miniszteri poszt (Franciaország, Belgium, Svédország., Egyesült Királyság) Az SZG kormányszintű elfogadása Belgium, Spanyolország, Portugália, Svédország, Luxemburg, Írország, Egyesült Királyság A szervezett civil társadalom egyik legfontosabb eleme A szolidaritáson és az egyének aktív állampolgárrá válási folyamatán alapul Igen magas minőségű munkahelyeket, jobb életminőséget, új vállalkozási és munka kereteket hoz létre Fontos szerepet tölt be a vidékfejlesztésben és a szociális kohézióban A demokrácia egyik fontos tényezője Piacok stabilitásához, pluralizmusához hozzájárul Megfelel az EU prioritásainak és stratégiai céljainak Fontos foglalkoztatáspolitikai eszköz: tartós munkanélküliek munkaerő-piaci re-integrációja (Kémeri András-Ifj. Szántai János)

23 III/1. intézkedés: A helyi közigazgatás és a civil szervezetek kapacitásépítése Célok: A helyi közigazgatás és a területfejlesztés intézményi rendszerének kapacitásépítése A helyi közigazgatás és a civil szervezetek közötti együttműködés elősegítése Tevékenységek: 1.komponens: A helyi területi közigazgatás kapacitásépítése képzési programok révén 2. komponens: A területfejlesztésben érintett intézmények valamint a civil szereplők kapacitásépítése 3. komponens: Regionális és kistérségi szintű együttműködések ösztönzése

24 III/1. intézkedés: A helyi közigazgatás és a civil szervezetek kapacitásépítése Földrajzi beavatkozási területek: Magyarország teljes területe Kedvezményezettek (a képzési programok lebonyolítói): Megyei és Fővárosi Közigazgatási Hivatalok és Magyar Közigazgatási Intézet (1. komponens) VÁTI Kht. (2. komponens) Regionális Fejlesztési Ügynökségek (3. komponens) Támogatási arány: 100% A komponensek közötti indikatív forrásmegosztás: 1. komponens: 50%, 2. komponens: 30%, 3. komponens: 20%

25 III/2. intézkedés: A helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása Célok: A foglalkoztatást elősegítő helyi fejlesztések összehangolása, helyi foglalkoztatási stratégiák kialakítása Aktív korú, nem foglalkoztatott személyek munkaerő-piaci reintegrációjának elősegítése új munkahelyek teremtésével a harmadik szektorban (szociális gazdaság) Tevékenységek: 1. komponens: A foglalkoztatást elősegítő tevékenységek helyi koordinációjának elősegítése (foglalkoztatási paktum) 2. komponens: Non-profit foglalkoztatási projektek megvalósítása a szociális gazdaságban 3. komponens: A helyi foglalkoztatási kezdeményezések hosszú távú fenntarthatóságához szükséges szakmai kapacitások kiépítése és megerősítése

26 III/2. intézkedés: A helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása Kedvezményezettek: Önkormányzatok és önkormányzati társulások Megyei Munkaügyi Központok, Regionális Munkaerő Fejlesztő és Képző Központok Kereskedelmi és Iparkamarák, munkaadói és munkavállalói szervezetek Alapítványok, közalapítványok, közhasznú társaságok, egyesületek és egyéb non-profit szervezetek, egyházak és intézményeik Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (3. komponens) Támogatási arány: 100% A komponensek közötti indikatív forrásmegosztás: 1. komponens: 20%, 2. komponens: 65%, 3. komponens: 15%

27 III/3. intézkedés: Felsőoktatási intézmények és a helyi szereplők együttműködésének erősítése Cél: A munka világa és a felsőoktatási intézmények közötti kapcsolatok erősítése a magasan képzett fiatal diplomások a régiókban való megtartása érdekében Tevékenységek: A főiskolás/egyetemi hallgatók, doktori képzésben résztvevők gyakorlati tapasztalat szerzésének előmozdítása képzési és képességfejlesztési programok támogatásán keresztül, amelyek megkönnyítik a munkaerőpiacra történő belépést A felsőoktatási intézmények által nyújtott szolgáltatások fejlesztése az intézmények és a munka világa közötti kapcsolat erősítése érdekében

28 Felsőoktatási intézmények és a helyi szereplők együttműködésének elősegítése (folyt.) Kedvezményezettek: Felsőoktatási intézmények Alapítványok, közhasznú társaságok, egyesületek, egyéb nonprofit szervezetek Támogatási arány: 100%

29 III/4. intézkedés: Régió-specifikus szakmai képzések támogatása Célok: Megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkező munkaerő biztosítása a régió szempontjából kulcsfontosságú ágazatokban A turisztikai vállalkozások sikeres működésének elősegítése Tevékenységek: A munkavállalók alkalmazkodóképességét és szakmai ismereteit javító OKJ-s szakképzési és szakmai továbbképzési programokon való részvétel támogatása, A szakmai továbbképzési programok esetében a hiányzó tananyagok kifejlesztése Regionális munkaerő-piaci kereslet felmérése

30 Régió-specifikus szakmai képzések támogatása (folyt.) Kedvezményezettek: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, kereskedelmi és iparkamarák VÁTI Kht. Támogatási arány: vállalkozások támogatása esetén 60%, egyének esetében 80%

31 Pályázatok száma és alakulása az egyes intézkedések tekintetében I. A regisztrált és a DEB által támogatásra javasolt pályázatok aránya prioritásonként (november 8- i állapot) prioritás 2. prioritás db prioritás regisztrált és támogatásra javasolt pályázatok aránya

32 Pályázatok száma és alakulása az egyes intézkedések tekintetében II. A DEB által támogatásra javasolt és támogatásra nem javasolt pályázatok száma prioritásonként (november 8.) db prioritás 2. prioritás 3. prioritás támogatott - nem támogatott

33 Problémák, elsősorban az ESZA által támogatott pályázatokban Új pályázati rendszer (a folyamat hibái, lassúság) Pályázati kiírás pontatlansága, nehézsége (értelmezési kérdések) Új támogatott tevékenységek (ESZA elszámolható költségek kemény kritériumrendszere) Az ismeret hiánya (a szociális gazdaság ismeretlensége, regionális különbségek) kézen fogva problematika (pl.: hogyan lehet minél hatékonyabban elérni egy térségben ténylegesen működő szervezeteket?) Túl magas a támogatási mérték sok probléma a menedzsment kapacitás terén Biztosítékok (civil szervezetek többségénél nehezen megvalósítható/megvalósíthatatlan)

34 Gondolatok a jövő kihívásairól a ROP, illetve más SA tervezésénél A szinergiahatás növelése (pl.: város-rehabilitáció és humán fejlesztés, turizmus és humán fejlesztés összekötése), megjelenése az egyes kritériumrendszerekben Térségi hatás (szinergiahatás egy területen) és integráció növelése A közösségfejlesztés (projekt generálás, partnerség építés) mint a projekttervezés nulladik lépése Kommunikáció és nyilvánosság a tervezésben Hatékony civil részvétel a regionális szintű munkában A civil szervezetek működésének támogatása nem megoldott Pályáztatás módszere

35 Köszönöm a figyelmet! vagy szigeti.ferenc@meh.hu