18. szám 125. évfolyam június 4. TARTALOM. 32/2010. (VI. 4. MÁV Ért. 18.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói

Átírás

1 18. szám 125. évfolyam június 4. ÉRTESÍTÕ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÕ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG TARTALOM Utasítások 31/2010. (VI. 4. MÁV Ért. 18.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. munkavállalóinak munkába járással kapcsolatos utazási költségeinek megtérítéséről... 32/2010. (VI. 4. MÁV Ért. 18.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. Közbeszerzési Szabályzatáról... Oldal Utasítások 31/2010. (VI. 4. MÁV Ért. 18.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. munkavállalóinak munkába járással kapcsolatos utazási költségeinek megtérítéséről 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA Az utasítás célja a MÁV Zrt. munkavállalóinak a munkába járással kapcsolatos utazási költségei megtérítésének egységes szabályozása, továbbá a hatásköri, az ügyviteli és az eljárási szabályok meghatározása HATÁLYOSSÁG ÉS FELELŐSSÉG MEGHA- TÁROZÁSA 2.1. Az utasítás személyi hatálya Az utasítás személyi hatálya a MÁV Zrt. valamennyi munkavállalójára és szervezeti egységére terjed ki Az utasítás időbeli hatálya Ezen utasítás május 01. napján lép hatályba Felelősség Jelen utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a MÁV Zrt. Humánerőforrás Igazgatóság Munkaerő-gazdálkodási Szervezet vezetője végrehajtásáért az érintett munkavállalók, MÁV Zrt. munkáltatói jogkörgyakorlói, MÁV Zrt. Humánszolgáltató Szervezet vezetője és a Számviteli Szervezet Könyvelés vezetője felelős. 3.0.FOGALOMMAGYARÁZAT Munkába járás: A munkavállaló bejelentett lakása (vagy tartózkodási helye) és munkahelye postai címei alapján határozandó meg. Ha a munkáltató és a munkavállaló nem tud megegyezni a közúton mért távolságban, akkor az interneten elérhető távolság-kalkulátorok alapján határozandó meg a távolság. Napi munkába járás: a lakóhely vagy a tartózkodási hely és a munkavégzés helye közötti napi, valamint a munkarendtől függő gyakoriságú rendszeres vagy esetenkénti oda- és visszautazás. Hazautazás: a tartózkodási helyről a munkavégzés rendjétől függően legfeljebb hetente egyszer a lakóhelyre történő oda- és visszautazás.

2 954 A MÁV Zrt. Értesítője 18. szám Lakóhely: annak lakásnak a címe, amelyben a munkavállaló él, illetve amelyben életvitelszerűen lakik. Tartózkodási hely: annak a lakásnak a címe, amelyben a munkavállaló lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül munkavégzési célból ideiglenesen tartózkodik. Hosszú várakozási idő: az az időtartam, amely a munkavállaló személyi, családi vagy egyéb körülményeire tekintettel aránytalanul hosszú, és amely az út megtételéhez szükséges időt meghaladja AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1. Az utasítás alapelve A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010.(II.26.) Korm.rendelet (továbbiakban Rendelet) alapján munkába járásnak minősül a közigazgatási határon kívülről a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő helyközi (távolsági) utazással, illetve átutazás céljából helyi közösségi közlekedéssel megvalósuló napi munkába járás és hazautazás, továbbá a közigazgatási határon belül, a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő napi munkába járás és hazautazás is, amennyiben a munkavállaló a munkavégzés helyét annak földrajzi elhelyezkedése miatt sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem tudja elérni. Amennyiben a munkavállaló mozgáskorlátozottsága miatt nem képes tömegközlekedési eszközzel közlekedni, a közigazgatási határon belül történő munkába járás is munkába járásnak minősül. A munkavállalóknak a költségtérítés igénybevételével egyidejűleg nyilatkozatot kell tenniük (1/A és 1/B mellékleten) a lakóhelyükről és tartózkodási helyükről, valamint arról, hogy ezek közül melyik címről járnak a munkahelyükre. Nem minősül munkába járásnak a munkakör jellegéből következő rendszeres közigazgatási határon belül és kívülre történő utazás (pl. belső ellenőrök, beruházási szakelőadó II.). Ebben az esetben a munkavállaló különböző helyszínen végzett feladatai és azok gyakorisága alapján a munkáltató köteles a bérlet/menetjegy árának 100%-át megtéríteni, vagy azt a munkavállaló részére előzetesen megvásárolni. [Munka Törvénykönyve Mt (1) bek.] A napi munkába járással kapcsolatos utazási költségek térítése azt a munkavállalót illeti meg a teljes útvonalra, akiknek a bejelentett lakóhelye (vagy tartózkodási helye) és a munkahelye másik település közigazgatási területén van, és a lakhelye és a munkahelye között a munkarendjéhez illeszkedő vasúti személyszállítás nem megoldott. Fentiekből következően, amennyiben: a napi munkába járás kizárólag vasúti közlekedés igénybevételével is megoldható, akkor a munkavállaló arcképes igazolvánnyal a vasúti személyszállítást köteles igénybe venni, és csak alapos és méltányolható indok fennállása (például: 2 órát meghaladó várakozás, településen belüli jelentősen nagyobb eljutási távolság, többletköltség, a menetrend és a munkaidő-beosztás összhangjának jelentős hiánya) esetén, a munkáltató előzetes jóváhagyását követően jogosult más tömegközlekedési lehetőség igénybevételre. a legrövidebb útvonalon a vasúti személyszállítás legalább részben igénybe vehető, akkor a munkavállaló köteles amennyiben ez számára aránytalan sérelmet nem okoz ezen az útvonalrészen a vasúti személyszállítást igénybe venni. Hétvégi hazautazás címen térítést kap bejelentett lakóhelyére történő hetente egyszeri oda-vissza utazásra az a munkavállaló, aki ideiglenesen a munkahelyével azonos helységbe, illetőleg annak közelébe költözött, amennyiben ezt tartózkodási helyeként be is jelentette A munkába járás költségtérítésének esetei Munkába járás helyközi tömegközlekedéssel: A munkavállaló a MÁV Zrt. ÁFA elszámolása érdekében a bérlet és menetjegy leadása mellett köteles a MÁV Zrt. nevére és címére kiállított számlát is leadni, az pont szerint írtaknak megfelelően. (Cím: MÁV Zrt. Budapest, 1087 Könyves Kálmán krt ) A munkáltató a bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében köteles az utazási bérlet/menetjegy árának 86%-át megtéríteni. A hétvégi hazautazással kapcsolatos költségtérítés a bérlettel vagy menetjeggyel és számlával történő elszámolás ellenében azok árának 86%-a, legfeljebb havonta forint Munkába járás egyéb közlekedési eszközzel: Egyéb közlekedési eszközzel (pl. saját gépjármű) történő munkába járás költségtérítésével azonos összegre jogosult a munkavállaló: a munkában töltött napokra a munkahely és a lakóvagy tartózkodási hely között és/vagy hétvégi hazautazásra a munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként 9.-Ft értékben.

3 18. szám A MÁV Zrt. Értesítője 955 A munkavállaló kérelmére közösségi közlekedés helyett egyéb közlekedési eszközzel történő munkába járásra is fizethető költségtérítés az Szja. törvényben rögzített mértékben, amennyiben a munkáltató számára ez nem drágább a közösségi közlekedés (bérlet, menetjegy) árának 86%-nál, a kérelem nem tagadható meg. A magánszemély a munkahelye és a lakóhelye közötti útvonalra gépjárművel történő munkába járás címén egyéb költséget nem számolhat el. 4.3.A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésre jogosultak köre A MÁV Zrt. azon főállású teljes- és részmunkaidős, statisztikai állományban lévő, határozatlan és határozott idejű munkaviszonyban álló munkavállalói, akiknek bejelentett lakóhelye (vagy tartózkodási helye) és a munkahelye másik település közigazgatási területén található, és a bejelentett lakóhelye (vagy tartózkodási helye), valamint a munkahelye között a vasúti személyszállítás munkarendjéhez illeszkedően nem megoldott. Azok a munkavállalók is jogosultak a munkába járással kapcsolatos utazási költségük megtérítésére, akiknek a bejelentett lakóhelye (vagy tartózkodási helye) és a munkahelye azonos település közigazgatási területén található, de a mozgáskorlátozottságuk miatt nem képesek tömegközlekedési eszközzel közlekedni. Ebben az esetben a munkavállalónak az igénybejelentéssel egyidejűleg az igény jogosságát bizonyító igazolást be kell mutatni a munkáltatói jogkörgyakorlónak. A munkaviszonyt létesítő munkavállaló a próbaidő alatt is jogosult a munkába járással kapcsolatos utazási költségek megtérítésére. Ha a munkaviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal megszűnteti a próbaidő alatt, akkor az pont alatt található, munkaviszony megszűntetésekor előírt szabályok a követendők A jogosultság korlátozása a munkába járás költségtérítésre vonatkozóan Nem jogosultak a munkába járással kapcsolatos költségtérítésre különösen: Azok a munkavállalók, akiknek az állandó lakhelye/tartózkodási helye és a munkahelye azonos település közigazgatási területén található, a mozgáskorlátozottságukat előzetesen igazoló munkavállalók kivételével. Azok a munkavállalók, akiknek a munkarendjükhöz illeszkedő vasúti személyszállítás legalább részben megoldott a bejelentett lakóhelye (vagy tartózkodási helye) és a munkahelye között, az útvonal ezen részére vonatkozóan. Minden olyan esetben, amikor a munkavállalók a tárgy hónapban a munkavégzési kötelezettség teljesítése alól (Mt ) mentesülnek (kivéve az időszakos és rendkívüli orvosi vizsgálat, és betegség idejére). Azok a munkavállalók, akiknek hivatali gépjármű használatot biztosít a munkáltató, illetőleg akiknek a saját gépjármű hivatalos használatáért térítést fizet a MÁV Zrt, a hivatalos használat idejére azzal párhuzamosan munkába járásra térítést nem fizet a munkáltató. Azon munkavállalóknak, arra a távolságra, akinek a munkáltató részben vagy egészben (vállalati gépjárművel) biztosítja a munkavégzési helyre történő eljutásukat Általános eljárási szabályok Az igény bejelentése A munkavállaló köteles az 1/A. vagy/és 1/B. 1/C. sz. melléklete szerinti igénybejelentő lapon közölni, hogy a feltételek fennállása esetén a munkába járással kapcsolatos utazási költségei megtérítésének milyen módját választja. Továbbá nyilatkozik a lakóhelyéről és tartózkodási helyéről, annak megjelölésével, hogy a napi munkába járás honnan történik. Az 1/A. nyilatkozat aláírásával a munkavállaló tudomásul veszi, hogy a munkáltatónak abban az esetben, ha a munkavállaló nem adja le a felhasznált bérletet/menetjegyet és a hozzá kapcsolódó a MÁV Zrt. nevére és címére kiállított számlát, a juttatást a nem önálló tevékenységből származó adóköteles jövedelem szabályai szerint kell elszámolnia. A munkáltatói jogkörgyakorló igazolja a bejelentőlapon, hogy a munkavállaló valóban jogosult utazási költségeinek megtérítésére és azt milyen formában hagyta jóvá. A munkáltató az igénybejelentő lapot az időadat ügyintézőn keresztül eljuttatja a Humán szolgáltatáshoz, az utasítás hatályba lépését követő két héten belül, majd azt követően új igény keletkezésekor. A munkavállaló az Őt terhelő együttműködési kötelezettség maradéktalan teljesítése érdekében köteles haladéktalanul, de legkésőbb 8 napon belül bejelenteni a munkába járásával kapcsolatos körülményeinek (különösen lakó-, illetve tartózkodási helyének) megváltozását a munkáltatói jogkör gyakorlójának, egyidejűleg a munkába járással kapcsolatos utazási költségek megtérítésének igénybejelentő lapját átadja. A munkáltatói jogkörgyakorló feljegyzést készít a humánpartnernek, aki intézkedik az SAP-ban történő módosításról, valamint szükség esetén az utasítás mellékletét képező nyilatkozat Humán Szolgáltatás részére való továbbításáról A munkavállaló áthelyezése esetén követendő eljárási szabály A munkavállaló áthelyezése esetén amennyiben továbbra is jogosult utazási költségtérítésre köteles bejelenti az 1/A. vagy/és 1/B. számú melléklet felhasználásával az igényét az új munkáltatói jogkörgyakorlónak a munkába járással kapcsolatos utazási költségek megtérítésére. Ezt követően az pontnak megfelelően jár el.

4 956 A MÁV Zrt. Értesítője 18. szám Munkaviszony megszűntetéséhez kapcsolódó szabályok A munkaviszony megszűntetésekor a munkavállaló a munkába járással kapcsolatos utazási költségeinek elszámolása az Mt (2) bekezdése szerint történik. Ekkor állapítja meg a munkáltató, hogy van-e még térítési kötelezettsége a munkavállaló felé, illetőleg a munkavállalónak van-e visszafizetési kötelezettsége. A munkába járással kapcsolatos utazási költségek megtérítésére való jogosultság az utolsó munkában töltött napon szűnik meg A költségelszámolás módja, bizonylatolása Az elővárosi vasútra, helyközi díjszabással közlekedő autóbuszra szóló bérlet/menetjegy esetében A munkavállalónak minden hónap első munkanapjáig le kell adnia az időadat közlőnek a tárgyhavi közlekedési bérletről/menetjegyről a MÁV Zrt. nevére és címére kiállított számlát, valamint az előző havi bérletszelvényt/menetjegyet. A munkavállalónak a számlán, illetve a bérletszelvényen/menetjegyen fel kell tüntetni a nevét és törzsszámát. A munkáltatói jogkörgyakorló a leadott számlák alapján kitölti/kitölteti a 3. számú mellékletben található Szervezetenkénti csoportos béradat-közlőt. A munkáltatói jogkörgyakorló gondoskodik arról, hogy a béradat-közlő, a hozzá csatolt számla és bérlet/menetjegy legkésőbb minden hónap második munkanapjáig a Humán szolgáltatásnak elszámolás céljából átadásra kerüljön. Az idő rövidsége miatt legkésőbb a hónap második munkanapjáig az időadat ügyintézőnek a Szervezetenkénti csoportos béradat-közlőt faxon, vagy szkennelve elektronikusan el kell juttatnia a Humán szolgáltatóhoz, de ezzel párhuzamosan postai úton is el kell küldenie az aláírt béradat-közlőt és a hozzá csatolt számlákat, bérleteket/menetjegyeket. Így még a tárgyhavi bérszámfejtéssel együtt kifizetésre kerül a bérlet/menetjegy 86%-a. A munkába járáshoz kapcsolódó utazási költségek számviteli eljárásának leírását a 2. számú melléklet tartalmazza. Amennyiben a munkavállaló a fentebb meghatározott időpontot elmulasztja, akkor a számla ellenértékének a megtérítése csak a következő havi bérelszámolással történik meg abban az esetben, ha a munkavállaló az elszámoláshoz szükséges bérletszelvényt légkésőbb a hónap utolsó munkanapjáig leadja. Amennyiben a munkavállaló nem adja le a bérletet/ menetjegyet és a hozzá kapcsolódó a MÁV Zrt. nevére és címére kiállított számlát, akkor a nem önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó elszámolási szabályt kell alkalmazni Egyéb eszközzel történő munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés esetében A munkáltatói jogkörgyakorló a munkavállaló nyilatkozata és a munkavállaló munkában töltött napjai alapján kitölti/kitölteti a 3. számú mellékletben található Szervezetenkénti csoportos béradat-közlőt és gondoskodik arról, hogy az legkésőbb minden hónap második munkanapjáig a Humán szolgáltatásnak elszámolás céljából átadásra kerüljön. Saját gépjárművel történő munkába járás esetén a munkavállaló köteles az igénybejelentőn közölni a saját gépjárművének forgalmi rendszámát valamint a vezetői engedélyének számát és érvényességi idejét, valamint a saját gépjárműre vonatkozó kötelező felelősség biztosításának meglétéről nyilatkozni, a kötvényszám és a biztosítás érvényességi idejének megadásával. (Indokolt esetben a munkavállaló a fenti iratok bemutatására is fel lehet hívni.) A költségtérítések jogosulatlan igénybevétele esetén követendő eljárás: Az egyes kifizetésekre való jogosultságot a munkáltatói jogkör gyakorlója köteles folyamatosan figyelemmel kísérni, és szükség esetén a megfelelő intézkedéseket megtenni a jogtalan igénybevétel megakadályozása érdekében. A költségtérítést vissza kell fizetni a munkavállaló munkabéréből történő levonás útján a kapcsolódó adóterhekkel együtt, amennyiben alapos gyanú merül fel arra nézve, hogy például a munkavállaló által bejelentett lakóhely (vagy tartózkodási hely) nem felel meg valóságnak (fiktív), költségtérítés igénybevétele mellett a munkavállaló vasúti személyszállítás igénybevételével jár munkába, A jogosulatlan igénybevétellel okozott kár megtérítésére a munkavállaló az Mt. általános szabályai szerint köteles. [Mt ]. Szándékos károkozás esetén a munkavállaló a teljes kár megtérítésére köteles. [Mt ] A kárigény érvényesítésre az általános munkajogi elévülési időn (3 év) belül van jogi lehetőség, de a bűncselekménnyel okozott kárért fennálló felelősség a büntethetőség elévülési idejével azonos, de legalább 5 év. [Mt. 11. (1) bek.] A munkába járás költségtérítésének SzJA vonzata a magánszemélynek nem önálló tevékenységből származó (összevonandó) jövedelme keletkezik ha: Tömegközlekedés igénybevétele esetén a munkavállaló nem adja le utólagosan a bérletet, vagy a menetjegyet és az ehhez kapcsolódó számlát.

5 18. szám A MÁV Zrt. Értesítője 957 Egyéb eszközzel történő munkába járás esetén a pontban meghatározott mértéket meghaladja a költségtérítés mert a munkaviszonyra vonatkozó szabály például KSz. a Szja. törvényben meghatározott mértékű költségtérítésnél magasabb mértéket határoz meg, vagy a munkahely éa a lakóhely (tartózkodási hely) között hosszú várakozás nélkül igénybe vehető közösségi közlekedés van (kivéve, ha a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló a munkába járást az Mt (2) bekezdésében felsorolt közeli hozzátartozója biztosítja). Ezekben az esetekben az összevont jövedelem elszámolására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni és a munkáltatónak kifizetett költségtérítésre vonatkozóan le kell vonni a megfelelő mértékű személyi jövedelemadó előleget és egyéb járulékokat, valamint a munkáltatónak is meg kell fizetnie az őt terhelő adókat és járulékokat. 5.0 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁ- LYON KÍVÜL HELYEZÉSEK Jelen utasítás hatályba lépésével hatályát veszti a 37/2008.(MÁV.Ért.27)VIG.sz. utasítás a MÁV Zrt. munkavállalóinak munkába járással kapcsolatos utazási költségeinek megtérítéséről. Az utasítás végrehajtása az alábbi hatályos jogszabályok figyelme vételével történik: évi XCII. törvény az Adózás rendjéről (Art.) évi CXVII. törvény a Személyi jövedelemadóról (Szja. tv.) évi XXII. törvény a( Munka törvénykönyvéről (Mt.) 39/2010. (II.26.Korm.rendelete a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről MÁV ZRt. Kollektív Szerződése 7.0 MELLÉKLETEK 1/A. sz. melléklet: A munkába járással kapcsolatos utazási költségek megtérítésének igénybejelentő-lapja (tömegközlekedés használatával) 1/B. sz. melléklet: A munkába járással kapcsolatos utazási költségek megtérítésének igénybejelentő-lapja (egyéb közlekedési eszköz használatával) 1/C. sz. melléklet: A hazautazással kapcsolatos utazási költségek megtérítésének igénybejelentő-lapja (legfeljebb hetente egyszer a lakóhelyre történő oda- és visszautazás) 2. sz. melléklet: Az utasítással kapcsolatos számviteli eljárás leírása 3.sz.melléklet: Szervezetenkénti csoportos béradatközlő Andrási Miklós s.k. Elnök-vezérigazgató

6 958 A MÁV Zrt. Értesítője 18. szám 1/A. sz. melléklet Napi munkába járással kapcsolatos utazási költségek megtérítésének igénybejelent -lapja (tömegközlekedés használatánál) MUNKAVÁLLALÓ NEVE ÉS SZÜLETÉSI IDEJE: TÖRZSSZÁM: ADÓAZONOSÍTÓ JELE: SZOLGÁLATI HELY NEVE: MUNKAKÖR MUNKAVÉGZÉS HELYE: LAKÓHELY : VÁROS UTCA KÖZSÉG TÉR,ÚT SZÁM EM. AJ.. BEJELENTETT TARTÓZKODÁSI HELY) IRÁNYÍTÓ SZÁM: VÁROS UTCA KÖZSÉG TÉR,ÚT SZÁM EM. AJ. A NAPI MUNKÁBAJÁRÁSSAL KAPCSOLATOS UTAZÁSI KÖLTSÉGEM MEGTÉRÍTÉSE ÉRDEKÉBEN NYILATKOZOM, HOGY A MUNKÁBA JÁRÁS LAKÓ/TARTÓZKODÁSI*** HELYEMR L TÖRTÉNIK. KÉREM A MUNKÁLTATÓT, HOGY TÉRÍTSE MEG A MUNKÁBA JÁRÁSSAL KAPCSOLATOSAN AZ EL VÁROSI VASÚTRA, HELYKÖZI DÍJSZABÁSSAL KÖZLEKD AUTÓBUSZRA SZÓLÓ BÉRLET / MENETJEGY* MEGVÁLTÁSÁVAL FELMERÜLT KÖLTSGEIMET. A LAKÓHELYEM (BEJELENTETT TARTÓZKODÁSI HELYEM) ÉS A MUNKAHELY KÖZÖTT VASÚTI KÖZLEKEDÉS - MÉG RÉSZBEN SINCS* - AZ ÚTVONAL EGY RÉSZÉN:... ÉS...TELEPÜLÉSEK KÖZÖTT NINCS* - VAN, DE AZ ALÁBBI OKOK MIATT INDOKOLT A KÖLTSÉGTÉRÍTÉS ENGEDÉLYEZÉSE*... A LAKÓHELY (BEJELENTETT TARTÓZKODÁSI HELY) ÉS A MUNKAHELY KÖZIGAZGATÁSI HATÁROK KÖZÖTT MÉRT ODA-VISSZA TÁVOLSÁG (KM) UTAZÁSI VISZONYLAT TÉNYLEGES TÁVOLSÁGA:****... TUDOMÁSUL VESZEM, HOGY AMENNYIBEN AZ EL Z HAVI BÉRLETET/MENETJEGYET A TÁRGYHAVI SZÁMLÁVAL EGYÜTT NEM ADOM LE, AKKOR A NEM ÖNÁLLÓ TEVÉKENYSÉGB L SZÁRMAZÓ JÖVEDELEM KELÉTKEZÉSE MIATT ÖSSZEVONT JÖVEDELEMKÉNT SZÁMOLJA EL MUNKÁLTATÓM A KÖLTSÉGTÉRÍTÉST. A KÖLTSÉGTÉRÍTÉS JOGOSULATLAN IGÉNYBEVÉTELE ESETÉN, ANNAK MUNKABÉREMB L TÖRTÉN LEVONÁSÁHOZ AZ MT ALAPJÁN JELEN IGÉNYBEJELENTÉSEMMEL HOZZÁJÁRULOK. BÜNTET JOGI FELEL SSÉGEM TUDATÁBAN KIJELENTEM, HOGY AZ ITT MEGJELÖLT ADATOK A VALÓSÁGNAK MEGFELELNEK. - Kelt: Helység Dátum Munkavállaló A KÖLTSÉGTÉRÍTÉS KIFIZETÉSÉT ENGEDÉLYEZEM...ÉS...TELEPÜLÉSEK KÖZÖTT: - HAVI BÉRLETJEGGYEL VALÓ ELSZÁMOLÁSSAL* - MENETJEGGYEL TÖRTÉN ELSZÁMOLÁSSAL* - MEGFELEL ALÁHÚZANDÓ*** - AZ A TÁVOLSÁG (KM), AMELYEN VASÚTI KÖZLEKEDÉS NINCS**** Kelt Helység Dátum Munkáltató Átvette: Id adat-rögzít

7 18. szám A MÁV Zrt. Értesítője 959 1/B. sz. melléklet Napi munkába járással kapcsolatos utazási költségek megtérítésének igénybejelent -lapja (egyéb közlekedési eszköz használatánál) MUNKAVÁLLALÓ NEVE ÉS SZÜLETÉSI IDEJE: TÖRZSSZÁM: ADÓAZONOSÍTÓ JELE: SZOLGÁLATI HELY NEVE: MUNKAKÖR MUNKAVÉGZÉS HELYE: LAKÓHELY VÁROS UTCA KÖZSÉG TÉR,ÚT SZÁM EM. AJ. BEJELENTETT VÁROS UTCA TARTÓZKODÁSI HELY) IRÁNYÍTÓ SZÁM:: KÖZSÉG TÉR,ÚT SZÁM EM. AJ. A NAPI MUNKÁBAJÁRÁSSAL KAPCSOLATOS UTAZÁSI KÖLTSÉGEM MEGTÉRÍTÉSE ÉRDEKÉBEN NYILATKOZOM, HOGY A MUNKÁBA JÁRÁS LAKÓ/TARTÓZKODÁSI*** HELYEMR L TÖRTÉNIK. A 39/2010. (II.26.) Korm. Rendelet és a KSz a ALAPJÁN KÉREM A MUNKÁLTATÓT, HOGY TÉRÍTSE MEG A MUNKÁBA JÁRÁSSAL KAPCSOLATOS KÖLTSÉGEIMET az alábbiak szerint: I. TÖMEGKÖZLEKEDÉS HIÁNYÁBAN GÉPJÁRM VEL TÖRTÉN MUNKÁBA JÁRÁS KÖLTSÉGTÉRÍTÉSE JÁR, HA A MUNKAVÁLLALÓ LAKÓHELYE (BEJELENTETT TARTOZKODÁSI HELYE) ÉS MUNKAHELYE KÖZÖTT EGYÁLTALÁN NEM KÖZLEKEDIK TÖMEGKÖZLEKEDÉSI ESZKÖZ* A MUNKAVÁLLALÓ LAKÓHELYE (BEJELENTETT TARTOZKODÁSI HELYE) ÉS MUNKAHELYE KÖZÖTT RÉSZBEN (. ÉS.. TELEPÜLÉS KÖZÖTT) NEM KÖZLEKEDIK TÖMEGKÖZLEKEDÉSI ESZKÖZ* A MUNKAVÁLLALÓ MUNKAID -BEOSZTÁSA MIATT TÖMEGKÖZLEKEDÉSI ESZKÖZT NEM VAGY CSAK KÉT ÓRÁT MEGHALADÓ VÁRAKOZÁSSAL TUDNA IGÉNYBE VENNI* A TELJES TÁRGYHÓNAPBAN* /.. MUNKANAPOT / SZOLGÁLATOT ÉRINT EN* A MUNKAVÁLLALÓ MOZGÁSKORLÁTOZOTTSÁGA MIATT NEM KÉPES TÖMEGKÖZLEKEDÉSI ESZKÖZZEL KÖZLEKEDNI* AZ ALKALMAZHATÓ KÖLTSÉGTÉRÍTÉS MÉRTÉKE: Szja. tv. szerinti* / egyéb*, éspedig.. TUDOMÁSUL VESZEM, HOGY AZ SZJA TV.25..ALAPJÁN A 9.-FT/KM FELETTI TÉRÍTÉS NEM ÖNÁLLÓ TEVÉKENYSÉGB L SZÁRMAZÓ JÖVEDELMNEK MIN SÜL, EZÉRT ÖSSZEVONT JÖVEDELEMKÉNT SZÁMOLJA EL MUNKÁLTATÓM A KÖLTSÉGTÉRÍTÉS EZT MEGHALADÓ RÉSZÉT. A KÖLTSÉGTÉRÍTÉS JOGOSULATLAN IGÉNYBEVÉTELE ESETÉN, ANNAK MUNKABÉREMB L TÖRTÉN LEVONÁSÁHOZ AZ MT ALAPJÁN JELEN IGÉNYBEJELENTÉSEMMEL HOZZÁJÁRULOK. SAJÁT GÉPJÁRM IGÉNYBEVÉTELE ESETÉN: RENDSZÁMA:.. VEZET I ENGEDÉLY SZÁMA.. ÉRVÉNYESSÉGI IDEJE: KÖTELEZ FELEL SSÉGBIZTOSÍTÁS VAN*NINCS* SZÁMA: ÉRVÉNYESSÉGI IDEJE:

8 960 A MÁV Zrt. Értesítője 18. szám II. A MUNKAVÁLLALÓ A TÖMEGKÖZLEKEDÉSI BÉRLET/JEGY MEGTÉRÍTÉSE HELYETT KÉRI KÖLTSÉGTÉRÍTÉST* A LAKÓHELY (BEJELENTETT TARTÓZKODÁSI HELY) ÉS A MUNKAHELY KÖZIGAZGATÁSI HATÁROK KÖZÖTT MÉRT ODA- VISSZA TÁVOLSÁG (KM) VAGY AZ UTAZÁSI VISZONYLAT TÉNYLEGES TÁVOLSÁGA A KÖLTSÉGTÉRÍTÉS JOGOSULATLAN IGÉNYBEVÉTELE ESETÉN, ANNAK MUNKABÉREMB L TÖRTÉN LEVONÁSÁHOZ AZ MT ALAPJÁN JELEN IGÉNYBEJELENTÉSEMMEL HOZZÁJÁRULOK. TUDOMÁSUL VESZEM, HOGY A KÖLTSÉGTÉRÍTÉS NEM ÖNÁLLÓ TEVÉKENYSÉGB L SZÁRMAZÓ JÖVEDELMNEK MIN SÜL (A NAPI MUNKÁBAJÁRÁS TÖMEGKÖZLEKEDÉSI ESZKÖZZEL HOSSZÚ VÁRAKOZÁSI ID NÉLKÜL MEGVALÓSÍTHATÓ), EZÉRT ÖSSZEVONT JÖVEDELEMKÉNT SZÁMOLJA EL MUNKÁLTATÓM A KÖLTSÉGTÉRÍTÉST. BÜNTET JOGI FELEL SSÉGEM TUDATÁBAN KIJELETEM, HOGY AZ ITT MEGJELÖLT ADATOK A VALÓSÁGNAK MEGFELELNEK. Kelt: Helység Dátum Munkavállaló Kelt: A KÖLTSÉGTÉRÍTÉS KIFIZETÉSÉT ENGEDÉLYEZEM: Helység Dátum Munkáltató Átvette:Id adat-rögzít

9 18. szám A MÁV Zrt. Értesítője 961 1/C.sz.melléklet A hazautazással kapcsolatos utazási költségek megtérítésének igénybejelent -lapja (legfeljebb hetente egyszer a lakóhelyre történ odaés visszautazás) MUNKAVÁLLALÓ NEVE ÉS SZÜLETÉSI IDEJE: TÖRZSSZÁM: ADÓAZONOSÍTÓ JELE: SZOLGÁLATI HELY NEVE: MUNKAKÖR MUNKAVÉGZÉS HELYE: LAKÓHELY : VÁROS UTCA KÖZSÉG TÉR,ÚT SZÁM EM. AJ.. BEJELENTETT TARTÓZKODÁSI HELY) IRÁNYÍTÓ SZÁM: VÁROS UTCA KÖZSÉG TÉR,ÚT SZÁM EM. AJ. A 39/2010. (II.26.) Korm. Rendelet és a KSz a ALAPJÁN KÉREM A MUNKÁLTATÓT, HOGY TÉRÍTSE MEG A MUNKÁBA JÁRÁSSAL KAPCSOLATOS KÖLTSÉGEIMET az alábbiak szerint: A HAZAUTAZÁSSAL KAPCSOLATOS UTAZÁSI KÖLTSÉGEM MEGTÉRÍTÉSE ÉRDEKÉBEN NYILATKOZOM, HOGY A NAPI MUNKÁBA JÁRÁS TARTÓZKODÁSI*** HELYEMR L TÖRTÉNIK. KÉREM A MUNKÁLTATÓT, HOGY TÉRÍTSE MEG A HAZAUTAZÁSSAL KAPCSOLATOSAN AZ EL VÁROSI VASÚTRA, HELYKÖZI DÍJSZABÁSSAL KÖZLEKD AUTÓBUSZRA SZÓLÓ BÉRLET / MENETJEGY* MEGVÁLTÁSÁVAL FELMERÜLT KÖLTSGEIMET. A LAKÓHELYEM ÉS A MUNKAHELY KÖZÖTT VASÚTI KÖZLEKEDÉS - MÉG RÉSZBEN SINCS* - AZ ÚTVONAL EGY RÉSZÉN:... ÉS...TELEPÜLÉSEK KÖZÖTT NINCS* - VAN, DE AZ ALÁBBI OKOK MIATT INDOKOLT A KÖLTSÉGTÉRÍTÉS ENGEDÉLYEZÉSE*... A LAKÓHELY (BEJELENTETT TARTÓZKODÁSI HELY) ÉS A MUNKAHELY KÖZIGAZGATÁSI HATÁROK KÖZÖTT MÉRT ODA-VISSZA TÁVOLSÁG (KM) UTAZÁSI VISZONYLAT TÉNYLEGES TÁVOLSÁGA:****... TUDOMÁSUL VESZEM, HOGY AMENNYIBEN A HAZAUTAZÁSSAL FELMERÜLT KÖLTSÉGEIMR L A MENETJEGYET A SZÁMLÁVAL EGYÜTT NEM ADOM LE, AKKOR A NEM ÖNÁLLÓ TEVÉKENYSÉGB L SZÁRMAZÓ JÖVEDELEM KELÉTKEZÉSE MIATT ÖSSZEVONT JÖVEDELEMKÉNT SZÁMOLJA EL MUNKÁLTATÓM A KÖLTSÉGTÉRÍTÉST, VALAMINT HOGY A HAZAUTAZÁSSAL KAPCSOLATOS KÖLTSÉGTÉRÍTÉSEM ÉV FOLYAMÁN LEGFELJEBB HAVONTA FT LEHET. A KÖLTSÉGTÉRÍTÉS JOGOSULATLAN IGÉNYBEVÉTELE ESETÉN, ANNAK MUNKABÉREMB L TÖRTÉN LEVONÁSÁHOZ AZ MT ALAPJÁN JELEN IGÉNYBEJELENTÉSEMMEL HOZZÁJÁRULOK. SAJÁT GÉPJÁRM IGÉNYBEVÉTELE ESETÉN: RENDSZÁMA:.. VEZET I ENGEDÉLY SZÁMA.. ÉRVÉNYESSÉGI IDEJE: KÖTELEZ FELE SSÉGBIZTOSÍTÁS VAN* NINCS* SZÁMA : ÉRVÉNYESSÉGI IDEJE: TUDOMÁSUL VESZEM, HOGY AZ SZJA TV.25..ALAPJÁN A 9.-FT/KM FELETTI TÉRÍTÉS NEM ÖNÁLLÓ TEVÉKENYSÉGB L SZÁRMAZÓ JÖVEDELMNEK MIN SÜL, EZÉRT ÖSSZEVONT JÖVEDELEMKÉNT SZÁMOLJA EL MUNKÁLTATÓM A KÖLTSÉGTÉRÍTÉS EZT MEGHALADÓ RÉSZÉT. II. A MUNKAVÁLLALÓ A TÖMEGKÖZLEKEDÉSI BÉRLET/JEGY MEGTÉRÍTÉSE HELYETT KÉRI KÖLTSÉGTÉRÍTÉST*

10 962 A MÁV Zrt. Értesítője 18. szám A LAKÓHELY (BEJELENTETT TARTÓZKODÁSI HELY) ÉS A MUNKAHELY KÖZIGAZGATÁSI HATÁROK KÖZÖTT MÉRT ODA- VISSZA TÁVOLSÁG (KM) VAGY AZ UTAZÁSI VISZONYLAT TÉNYLEGES TÁVOLSÁGA A KÖLTSÉGTÉRÍTÉS JOGOSULATLAN IGÉNYBEVÉTELE ESETÉN, ANNAK MUNKABÉREMB L TÖRTÉN LEVONÁSÁHOZ AZ MT ALAPJÁN JELEN IGÉNYBEJELENTÉSEMMEL HOZZÁJÁRULOK. TUDOMÁSUL VESZEM, HOGY A KÖLTSÉGTÉRÍTÉS NEM ÖNÁLLÓ TEVÉKENYSÉGB L SZÁRMAZÓ JÖVEDELMNEK MIN SÜL (A NAPI MUNKÁBAJÁRÁS TÖMEGKÖZLEKEDÉSI ESZKÖZZEL HOSSZÚ VÁRAKOZÁSI ID NÉLKÜL MEGVALÓSÍTHATÓ), EZÉRT ÖSSZEVONT JÖVEDELEMKÉNT SZÁMOLJA EL MUNKÁLTATÓM A KÖLTSÉGTÉRÍTÉST. BÜNTET JOGI FELEL SSÉGEM TUDATÁBAN KIJELENTEM, HOGY AZ ITT MEGJELÖLT ADATOK A VALÓSÁGNAK MEGFELELNEK. - Kelt: Helység Dátum Munkavállaló A KÖLTSÉGTÉRÍTÉS KIFIZETÉSÉT ENGEDÉLYEZEM...ÉS...TELEPÜLÉSEK KÖZÖTT: - HAVI BÉRLETJEGGYEL VALÓ ELSZÁMOLÁSSAL* - MENETJEGGYEL TÖRTÉN ELSZÁMOLÁSSAL* - MEGFELEL ALÁHÚZANDÓ*** - AZ A TÁVOLSÁG (KM), AMELYEN VASÚTI KÖZLEKEDÉS NINCS**** Kelt Helység Dátum Munkáltató Átvette:Id adat-rögzít * a megfelel megjelölend

11 18. szám A MÁV Zrt. Értesítője 963 Az utasítással kapcsolatos számviteli eljárás leírása 2. sz. melléklet A helyközi autóbusz bérlet/menetjegy elszámolása: A Humánszolgáltató Szervezete a tárgyhónap elszámolt számlákról üzletáganként, azon belül szervezetenként kimutatást készít, melyeket tárgyhót követ hó 6-áig eljuttat a Beszámoló készítés MÁV részére. A kimutatásnak tartalmaznia kell: - a munkavállalót létszámban tartó szervezet ötjegy kódszámát, - a leadott számlák bruttó összegét, - a leadott számlák nettó összegét, - a munkavállalónak megtérített összeget. A kimutatás formája, példa adatokkal: Humánszolgáltató Szervezet:... Üzletág: Pályavasút A szervezet kódszáma és megnevezése A munkavállalók által leadott számlák bruttó összege A munkavállalók által leadott számlák nettó összege Munkavállalóknak megtérített összeg (86%) Bp. Déli pu Ft 800 Ft 860 Ft Üzletág összesen: 1000 Ft 800 Ft 860 Ft Az elszámolás folyamata 1. A Beszámoló készítés MÁV a Humánszolgáltató Egységt l beérkezett kimutatások alapján a f könyvben elszámolják a leadott számlák teljes összegét az alábbiak szerint (bruttó 1000 Ft bérlet árat feltételezve): T 52722/szervezet/0122 (688 Ft) T 259 (112 Ft) T.466 (200 Ft) K (1000 Ft) 2. A Beszámoló készítés MÁV a munkavállalót terhel összeg (14 %) továbbszámlázásáról összevont számlát állítanak ki a GIR KI modulban: T (140 Ft) K 921/szervezet/9002 (112 Ft) K 467 (28 Ft) Megjegyzés: A MÁV Zrt. a munkavállalók részére egy csoportos (összevont) számlát állít ki, ahol a MÁV Zrt. szerepel, mint eladó, a MÁV Zrt. munkavállalói, mint vev k. Ilyen számla kiállítására lehet ség van, melyet nem kifogásolt az APEH január 19-én kelt ügyszámon megküldött állásfoglalása.

12 964 A MÁV Zrt. Értesítője 18. szám 3. A kiszámlázással egyid ben a Beszámoló készítés MÁV a közvetített szolgáltatás összegét a GIR F könyvi Modulban átvezeti: T 81314/szervezet/9002 (112 Ft) K 259 (112 Ft) 4. A bérszámfejtési rendszerben (IHIR) történik a 86% kifizetése a dolgozónak: T (860 Ft) K 4711 (860 Ft) A 3618 f könyvi számlán havi záráskor helyes elszámolás esetén egyenleg nem maradhat. Egyeztetés, felel sség: A Beszámoló készítés MÁV felel s az 1-3. pont szerinti elszámolások, valamint a Regionális Humánszolgáltatóktól kapott kimutatások egyez ségéért. A 4. pont szerinti elszámolás, valamint a számla egyenlegének rendezése a humán szolgáltatás feladata és felel ssége. A rendezésnek lehet ség szerint a tárgyhó zárásáig meg kell történnie.

13 18. szám A MÁV Zrt. Értesítője 965 Szervezetenkénti csoportos béradatközl Hónap Szervezeti egység 3.sz.melléklet Sorszám Név Törzsszám Jogcím Összege Mennyiség Hely:... Aláírás Dátum:

14 966 A MÁV Zrt. Értesítője 18. szám 32/2010. (VI: 4. MÁV Ért. 18.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. Közbeszerzési Szabályzatáról 1.0. A SZABÁLYZAT CÉLJA (1) A szabályzat alapvető célja, hogy a közbeszerzési folyamatban részt vevő MÁV Zrt. szervezeti egységei közbeszerzési tevékenységüket a közbeszerzésről szóló évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt. vagy törvény) valamint a hozzá kapcsolódó jogszabályok egységes értelmezésével és azok maradéktalan betartásával lássák el. a MÁV Zrt, mint, a Kbt. szerint ajánlatkérőnek minősülő társaság, eleget téve a törvény 6. -ában foglalt kötelezettségének, rendelkezzen egy olyan közbeszerzési szabályzattal, amely szabályozza a közbeszerzési eljárások előkészítését, lefolytatását, felelősségi rendjét, meghatározza a MÁV Zrt. nevében eljáró, a közbeszerzési eljárásokba bevont személyek, szervezetek hatáskörét és felelősségét, valamint a közbeszerzési eljárások dokumentálási rendjét HATÁLY ÉS A SZABÁLYZAT KIDOLGO- ZÁSÁÉRT FENNÁLLÓ FELELŐSSÉG MEGHA- TÁROZÁSA 2.1. A szabályzat hatálya A szabályzat személyi hatálya A szabályzat személyi hatálya kiterjed a MÁV Zrt. valamennyi szervezeti egységére, továbbá az eljárásba bármely polgári jogi jogviszony alapján bevont egyéb személyekre, szervezetekre. Az eljárás lefolytatásába bármely polgári jogi jogviszony alapján bevont egyéb személyek, szervezetek esetén a szabályzat betartására vonatkozó kötelezettségvállalást a hivatkozott jogviszonyra vonatkozó okiratba kell foglalni A szabályzat tárgyi hatálya (1) A szabályzat tárgyi hatálya azon beszerzésekre terjed ki, amelyek a Kbt. hatálya alá tartoznak. (2) A törvény hatálya alá tartozik a MÁV Zrt. valamennyi, a közbeszerzési értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű, a közbeszerzési törvényben meghatározott tárgyú visszterhes beszerzése. (3) A közbeszerzés egyes tárgyaira (árubeszerzés, építési beruházás, építési koncesszió, szolgáltatás, szolgáltatási koncesszió) vonatkozó pontos definíciókat a Kbt a határozza meg A szabályzat kidolgozásáért és karbantartásáért felelős szervezeti egység (1) A szabályzat kidolgozásáért és karbantartásáért a MÁV Zrt. Jogi Igazgatósága felelős, amelyben a Társasági Szolgáltatás (a továbbiakban: TÁSZ) közreműködik FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA a) Közbeszerzés: a MÁV Zrt. olyan beszerzései, amelyeket visszterhes szerződés megkötése céljából valósítanak meg, feltéve, hogy az a törvény által megszabott és kivétel alá nem eső tárgyra irányul, s értéke a közbeszerzési eljárás megkezdésekor eléri, vagy meghaladja az adott tárgyra és eljárási rendre vonatkozó értékhatárt. b) Közbeszerzési értékhatárok: az az összeghatár, amelynek elérése esetén a beszerzésre a közbeszerzési törvény rendelkezéseit alkalmazni kell. A szabályzat hatályba lépése idején érvényes közbeszerzési értékhatárokat a jelen szabályzat 1. melléklete tartalmazza. Az értékhatárok változásait a MÁV Zrt. évente közzéteszi a MÁV Értesítőben. c) Éves Közbeszerzési Terv: a MÁV Zrt. valamennyi, tárgyévben megindítani tervezett közbeszerzését tartalmazó terv. d) Becsült érték: a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért, illetőleg kínált általános forgalmi adó nélkül számított, a Kbt ban foglaltakra tekintettel magállapított legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatás. Az általában kért, illetőleg kínált legmagasabb összegű ellenszolgáltatáson a műszaki tartalmat teljes egészében kielégítő reális ellenszolgáltatást kell érteni, amely fogalomba nem tartozik bele az irreálisan magas ár. e) Egybeszámítási kötelezettség: a becsült érték számításánál figyelembe veendő és a közbeszerzés megkerülésének megakadályozására szolgáló módszer, amelyet közbeszerzési tárgyanként kell vizsgálni, és amelynek teljesítéséhez a Kbt. 40. (2) bekezdése alapján az alábbi három feltétel együttes fennállása szükséges: beszerzésére egy költségvetési évben vagy tizenkét hónap alatt kerül sor (a több év alatt megvalósuló építési beruházás kivételével), a beszerzésére egy ajánlattevővel lehetne szerződést kötni, rendeltetése azonos vagy hasonló, illetőleg felhasználásuk egymással közvetlenül összefügg. f) Releváns tevékenység: Releváns tevékenység az a tevékenység, amely közvetlenül összefügg a közszolgáltatást nyújtó hálózatok üzemeltetésével a vasúti közlekedés terén. A MÁV Zrt-nek a Kbt. szerinti releváns tevékenysége a Pályavasúti Üzletág pályaműködtetési tevékenységi köréhez kapcsolódik (pl. vasúti pályaépítési munkák az iparvágányok nélkül, állomások utasforgalmi létesítményeiben végzett felújítás)

15 18. szám A MÁV Zrt. Értesítője 967 A személyszállítási közszolgáltatási tevékenységet a MÁV START Zrt. megalakítása óta a MÁV Zrt. kizárólag a térségi személyszállítási közszolgáltatás vonatkozásában végez. g) Közvetlen összefüggés: ha a beszerzés tárgya nélkül a releváns tevékenységet nem lehet ellátni. Közvetlenül öszszefüggőnek kell minősíteni minden olyan beszerzési tárgyat, ahol a különös eljárás jogcíme és a kérdéses tevékenység között az összefüggés lánca nem szakad meg. A közvetlen összefüggés a gazdasági-, műszaki fejlődés adott szintjén, továbbá a kulturált és utas-központú utazással szembeni általános, és a jogszabályok, valamint a tulajdonos által megfogalmazott elvárásokhoz igazodva vizsgálandó. h) Döntéshozó: a közbeszerzési eljárás során a közbenső és az eljárást lezáró döntés meghozatalára jogosult személy vagy testület. A döntési kompetenciát a MÁV Zrt. Alapító Okirata, valamint Működési és Szervezeti szabályzata és annak mellékletét képező Döntési és Hatásköri Lista határozza meg. i) Eljárást lezáró döntés: Az a döntés, amely az ajánlatok, illetve részvételre jelentkezés elbírálása során a nyertes ajánlattevőt nyertesként hirdeti ki, illetve amely döntés az eljárást eredménytelennek hirdeti ki. j) Közbenső döntés: Mindaz a döntés, amelyet ajánlatkérő ajánlatok, illetve részvételre jelentkezés elbírálása során nem eljárást lezáró döntésként hoz, így különösen, de nem kizárólagosan az a döntés, amely hiánypótlásra való felhívásról, felvilágosítás kérése, ajánlattevő vagy részvételre jelentkező ajánlatának, részvételre jelentkezésének érvénytelenné nyilvánításáról, kizárásáról, ajánlattevő alkalmatlanságáról szól. k) Forrásgazda: a MÁV Zrt. azon szervezeti egysége, amely a beszerzés forrása felett rendelkezik, és a beszerzést kezdeményezi. l) Közbeszerzési eljárást lefolytató szervezet: a MÁV Zrt. közbeszerzési eljárás lefolytatására feljogosított szervezeti egysége. m) A szerződés teljesítését figyelemmel kísérő, illetve a szerződést kezelő szervezet: a MÁV Zrt. azon szervezeti egysége, amely a szerződés teljesítését elismeri. n) A közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény jogszerűségét ellenjegyzésével igazoló személy: a Kbt. 6. -a szerint a hirdetmények Kbt.-nek való megfelelését aláírásával igazoló személy. p) Részajánlat: A részajánlat az ajánlat azon egysége, amelyre a beszerzési tárgyon belül önállóan tehet ajánlattevő ajánlatot. q) Többváltozatú (alternatív) ajánlat: A többváltozatú ajánlattétel a részajánlat tételével ellentétben nem egy adott beszerzés egyes részeinek elkülönítését, hanem ugyanazon beszerzési igény eltérő minőségi tényezők vagy funkciók mentén, alternatív megoldásokkal történő kielégítését jelenti. r) Közbeszerzési műszaki leírás: Azoknak a műszaki előírásoknak az összessége, amelyet különösen az ajánlattételhez szükséges dokumentáció tartalmaz, és amelyek meghatározzák a közbeszerzés tárgya tekintetében megkövetelt jellemzőket, amelyek alapján a közbeszerzés tárgya oly módon írható le, hogy az megfeleljen az ajánlatkérő által igényelt rendeltetésnek. A műszaki előírások értelemszerűen tartalmazzák a környezetvédelmi teljesítményre, valamennyi követelménynek így különösen a fogyatékos emberek számára a szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés szempontjának megfelelő kialakítására, a biztonságra, a méretekre vonatkozó jellemzők meghatározását, ideértve a közbeszerzés tárgyára alkalmazandó, a terminológiára, a jelekre, a vizsgálatra és vizsgálati módszerekre, a csomagolásra, a jelölésre, a címkézésre, a használati utasításra, a gyártási folyamatokra és módszerekre vonatkozó követelményeket. Építési beruházás esetében tartalmazniuk kell a minőségbiztosításra, a tervezésre és költségekre vonatkozó szabályokat, a munkák vizsgálati, ellenőrzési és átvételi feltételeit, az építési eljárásokat vagy technológiákat, valamint minden olyan egyéb műszaki feltételt is, amelyet az ajánlatkérőnek módjában áll általános vagy különös rendelkezésekkel előírni az elkészült munka és azon anyagok vagy alkatrészek tekintetében, amelyeket az magában foglal. Árubeszerzés vagy szolgáltatás megrendelése esetében tartalmazniuk kell a minőségre, a teljesítményre, a termék rendeltetésére, a megfelelőség igazolási eljárásokra vonatkozó követelményeket is. s) Központosított közbeszerzés: A 168/2004. (V.25) Korm. rendeletben foglaltak alapján a központi beszerző szervezet által a központosított közbeszerzési rendszer keretén belül lefolytatott közbeszerzési eljárások A SZABÁLYZAT LEÍRÁSA 4.1. Általános szabályok (1) A MÁV Zrt., mint Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárások lefolytatása így különösen az Európai Uniós forrásokból megvalósuló beszerzések során a nyílt eljárás szabályai szerinti eljárást részesíti előnyben A MÁV Zrt. által alkalmazandó eljárási rendek (1) A MÁV Zrt. a Kbt. 22. (1) bekezdés h) és i) pontjai alapján (klasszikus ajánlatkérőként) valamint a 163. (1) bekezdés c) pontjára tekintettel a Kbt (1) bekezdés a) pontja alapján (különös ajánlatkérőként) jelentkezett be a Kbt. hatálya alá A MÁV Zrt. által alkalmazott eljárásrendek a beszerzés tárgyára tekintettel (1) A MÁV Zrt. az általános (Kbt. IV. fejezet), valamint a különös (közszolgáltatói) eljárásrend (Kbt. V. fejezet) alapján tartozik a Kbt. hatálya alá. (2) A MÁV Zrt. az általános eljárásrendben a Kbt. 22. (1) bekezdés h) és i) pontja szerint általános rezsim szerinti, a Kbt (1) bekezdés a) pontja alapján különös, közszolgáltatói ajánlatkérőnek minősül.

16 968 A MÁV Zrt. Értesítője 18. szám A beszerzések egyes eljárásrendek alá tartozása vizsgálatánál irányadó elhatárolási szempontok (1) Az eljárások megindítása előtt meg kell vizsgálni, és el kell dönteni, hogy az elindítandó eljárás az általános vagy a különös, közszolgáltatói eljárási rendbe tartozik. (2) A szempontok vizsgálata az eljárás előkészítésének időszakában történik. a) A vizsgálandó szempontok a következők: ellátható-e a MÁV Zrt. releváns tevékenysége (pályaműködtetői) az adott beszerzés tárgya nélkül, azaz a MÁV Zrt. főtevékenysége és a beszerzés tárgya között bizonyíthatóan fennáll-e a közvetlen kapcsolat, a beszerzés tárgya kizárólagosan csak a különös vagy az általános eljárásrend hatálya alá tartozó tevékenység ellátását szolgálja, vagy mindkét tevékenységhez szükséges; a beszerzés tárgya mennyire kapcsolódik elengedhetetlenül, illetve közvetlenül ahhoz a tevékenységhez, amelynek a végzéséhez szükséges; a beszerzés tárgya ha az mind a különös, mind az általános eljárásrend hatálya alá tartozó tevékenység ellátását szolgálja elsődlegesen mely tevékenység érdekében kerül beszerzésre. A fizikailag nem osztható beszerzési tárgyak esetében is meg kell kísérelni annak az aránynak a meghatározását, ahogyan a beszerzés tárgyát (árubeszerzés, építési beruházás, szolgáltatás) a különös, illetve általános eljárásrend hatálya alá tartozó tevékenységet végző szervezeti egységek használják. b) Az általános eljárásrend hatálya alá tartoznak azok a beszerzések: amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül és bizonyíthatóan a MÁV Zrt. főtevékenységéhez; amelyek kapcsolódnak a társaság főtevékenységéhez, de amelyek nélkül ez a főtevékenység ellátható (közvetlen ok-okozati összefüggés fennállása, vagy a beszerzés szükségességének elengedhetetlensége nem bizonyítható); amelyek az ajánlatkérőnek a közszolgáltatással öszszefüggő és az azon kívüli tevékenységének folytatásával is összefüggnek, azonban nem állapítható meg, hogy a közbeszerzés elsősorban mely tevékenység ellátásához szükséges, illetve melyek fizikailag nem oszthatók, illetőleg részekre bontása esetén nem használhatók megfelelően. c) A különös eljárásrend hatálya alá tartoznak azok a beszerzések: amelyek nélkül a társaság főtevékenysége (pályaműködtetés) bizonyíthatóan nem látható el; amelyek az ajánlatkérőnek a releváns (pályaműkdötetői) tevékenységének folytatásával és egyben azon kívüli tevékenységének folytatásával is összefüggnek, de a közbeszerzés tárgya elsősorban a közszolgáltatói tevékenység ellátásához szükséges, azaz ez a tárgy a meghatározó a beszerzésnél. d) A különös eljárásrend alkalmazandó különösen, de nem kizárólagosan az alábbi beszerzések esetén: a MÁV Zrt. releváns (pályaműködtetői) tevékenységének fenntartásához és működtetéséhez szükséges beszerzések; a jogszerű, üzemszerű és gazdaságos működéshez kapcsolódó beszerzések; a Társaság tevékenységéből elvárható bevétel elmaradásának megakadályozása érdekében szükséges beszerzések; a Társaság tevékenységéhez szükséges technikai feltételek és a munkaerő biztosításához szükséges beszerzések; a versenyképesség fenntartásához igénybe vett szolgáltatások; a minőségi színvonal megvalósításához szükséges, a technikai megoldás színvonalát emelő beszerzések; e) A különös eljárásrend alóli kivételek: a beszerzés vagy tervpályázati eljárás közvetlenül nem függ össze az ajánlatkérő Kbt ban meghatározott valamely tevékenysége folytatásával, a beszerzés vagy tervpályázati eljárás az ajánlatkérőnek a Kbt ban meghatározott valamely tevékenységének az Európai Unión kívüli állam területén történő folytatásával függ össze, ha az nem jár együtt az Európai Unión belüli hálózat vagy földrajzi terület fizikai használatával A kivételek és mentességek köre (1) Azokban az esetekben, amikor a Kbt-ben szabályozott kivételeket és mentességeket lehet alkalmazni, nem kötelező a közbeszerzési eljárást lefolytatni. Közbeszerzési eljárás lefolytatására ezekben az esetekben a hatáskör szerinti döntéshozó kötelezheti az eljárás előkészítőjét. Közbeszerzési eljárás lefolytatására e körben az előkészítő is tehet javaslatot. (2) A Kbt ban foglaltak alkalmazása szempontjából a releváns gazdasági társaságok felsorolását jelen szabályzat 2. számú melléklete tartalmazza. A 2. számú melléklet tartalmához a Portfoliógazdálkodási Igazgatóság köteles adatot szolgáltatni a változás bekövetkeztét követő 15 napon belül a szabályzat kiadásáért felelős Jogi Igazgatóságnak A közbeszerzésekben eljáró ajánlatkérőre vonatkozó általános szabályok (1) A MÁV Zrt. beszerzései esetében a közbeszerzési eljárás ajánlatkérője minden esetben a MÁV Zrt. (2) Az ajánlatkérői jogosultság nem delegálható. (3) A MÁV csoport tagjai közös közbeszerzési eljárásokat is lefolytathatnak. Ezekben az esetekben a MÁV Zrt-t és a MÁV tulajdonú társaságokat ajánlatkérőként

17 18. szám A MÁV Zrt. Értesítője 969 kell megjelölni. Ezt a körülményt (az eljáró szervezeti egység megnevezésének feltüntetésével) a közbeszerzések során vagy azzal összefüggésben keletkezett iratokon fel kell tüntetni. (4) A közbeszerzési eljárás szabályainak betartása mellett a MÁV Zrt. a közbeszerzési eljárás lebonyolítójaként eljárhat a MÁV leányvállalatai beszerzései során. A megbízás lehet tartós és eseti. Ezen eljárásokban a MÁV Zrt. lebonyolítóként az ajánlatkérőre irányadó közbeszerzési előírások szerint köteles eljárni Munkamegosztás, hatáskörök (1) A közbeszerzés tárgyát, mennyiségét és az ezekkel összefüggő érdemi döntéseket a forrásgazda hozza meg, összhangban a MÁV Zrt. Üzleti Tervével, MÁV Zrt. Alapító Okiratával, Működési és Szervezeti Szabályzatával. és annak mellékletét képező Döntési és Hatásköri Listával A közbeszerzési eljárást bonyolító szervezeti egységek a) TÁSZ igazgatóság: a MÁV Zrt. vonatkozásában a közbeszerzések kizárólagos lebonyolítója, kivéve az Európai Uniós forrásokból megvalósuló beszerzéseket. b) Stratégiai Igazgatóság EU Kapcsolatok Osztálya: az Európai Uniós forrásokból megvalósuló beszerzések lebonyolítója, kivéve azon beszerzések körét, amelyekre a gazdasági és közlekedési miniszter a NIF Zrt-t jelölte ki. A NIF Zrt. által lefolytatott beszerzésekben való MÁV Zrt. közreműködést a MÁV NIF együttműködési megállapodás és az ezen eljárások rendjét szabályozó belső utasítás tartalmazza A Jogi Igazgatóság hatásköre (1) A Jogi Igazgatóság közbeszerzésekkel kapcsolatos feladatai különösen a következők: a) Közbeszerzéssel összefüggő belső szabályozás elkészítése a TASZ-szal együttműködve. b) A közbeszerzési eljárások jogi szakmai felügyelete, amelyhez a TÁSZ szükség szerint, de legalább havonta, az eljárás fő lépéseit tartalmazó írásbeli összefoglalót készít és ad át a Jogi Igazgatóságnak. A TÁSZ adatszolgáltatása a TÁSZ-nál vezetett eljárást nyomon követő táblázat rendelkezésre bocsátásával történik. c) A közbeszerzési eljárás során jogi szakvélemények készítése, egységes MÁV álláspont kialakítása, ezen belül: a közbeszerzésekkel összefüggő vezetői, igazgatósági, FB-nek szóló előterjesztések jogi szakmai felülvizsgálata, ajánlatkérői besorolás a Kbt. alapján, jogi szakmai álláspont kialakítása a Kbt. hatálya alóli kivételek, mentességek, eljárási rezsim, eljárásfajta kiválasztása kérdésében, állásfoglalás készítése az adott közbeszerzési eljárásban a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági feltételek meghatározása kérdésében, állásfoglalás készítése részvételi, ajánlati, ajánlattételi felhívás, dokumentáció, szerződéses feltételek jogi megfelelősége, teljessége kérdésében, állásfoglalás hatásköri kérdésekben, külső jogi szakértői véleménnyel kapcsolatos feladatok (vélemények igénylése, egyeztetése, szakmai felügyelet, stb.) ellátása a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződések jogi ellenjegyzése a közbeszerzéssel kapcsolatos jogorvoslati eljárások során jogi közreműködés, képviselet A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés módosítása Kbt.-ben meghatározott feltételei fennállására vonatkozó jogi álláspont kialakítása, a szerződés módosításának jogi ellenjegyzése, d) A Kbt. hatálybalépése előtt megkötött szerződés módosítása tárgyában alkalmazandó eljárásra vonatkozó jogi álláspont kialakítása. (2) Az Alapító, az Igazgatóság, az Elnök-vezérigazgató valamint a vezérigazgató-helyettesek eljárás elindításával, eljárás során és eljárást lezáró döntését igénylő közbeszerzési eljárásban a Jogi Igazgató jelöli ki a közreműködő jogtanácsost, szükség esetén megbízott ügyvédet (a továbbiakban: együtt jogi képviselő). (3) A jogi képviselet az adott közbeszerzési eljárás teljes befejezéséig tart. Amennyiben akár közigazgatási, akár bírósági jogorvoslati eljárásra vagy perre kerül sor, a jogi képviselet az eljárás jogerős befejezéséig tart. A jogi igazgató ettől eltérően is dönthet. (4) Az ügyvédi közreműködés feltételeiről az ügyvéddel megkötött megbízási szerződésben kell rendelkezni. A megbízási szerződés kötelező tartalmi eleme a jelen szabályzat rendelkezéseinek elfogadása megbízott részéről A közbeszerzések tervezése (1) A MÁV Zrt. minden költségvetési év elején, legkésőbb április 15-ig éves, a Kbt. előírásainak megfelelő öszszesített közbeszerzési tervet (a továbbiakban: Éves Közbeszerzési Terv) köteles közzétenni, amelyben szerepeltetni kell az adott évre tervezett összes közbeszerzést. (2) Az Éves Közbeszerzési Terv alapja a MÁV Zrt. Üzleti terve. Az Üzleti terv készítésével egyidejűleg, azzal összhangban tervezni kell az Üzleti terv tételeihez kapcsolódó közbeszerzéseket. Az Éves Közbeszerzési Terv jóváhagyása az Alapító Okirat, a Működési és Szervezeti Szabályzat szerint történik. (3) Az Éves Közbeszerzési Terv összeállításához szükséges közbeszerzési igényekkel kapcsolatos adatszolgál-

18 970 A MÁV Zrt. Értesítője 18. szám tatás az Üzleti Terv tervezéséhez kapcsolódóan a forrásgazdaként szereplő szervezeti egység kötelezettsége. A közbeszerzési terv és az üzleti, valamint az üzleti terv részét képező beruházási terv összhangjának megteremtése érdekében, az egyes szervezeti egységeknek a közbeszerzési terv összeállítása előtt köteles egyeztetni a Kontrolling Igazgatósággal. (4) A közbeszerzési igényekkel legkésőbb az adott év január 31-éig kapcsolatban a következő adatokat kell közölni: a tervezett közbeszerzés tárgyát, mennyiségét, műszaki, szakmai jellemzőit; a fő tárgy és a további tárgyak Közös Közbeszerzési Szójegyzék (CPV) szerinti kódját; a becsült értékét és a kifizetés tervezett ütemezését az Üzleti tervvel összhangban; a lefolytatni kívánt közbeszerzési eljárás fajtáját; az eljárás lefolytatásának tervezett kezdését, a közbeszerzési eljárást lefolytató szervezeti egységet, a beszerzés közszolgáltatói) nem közszolgáltatói minősítését; egyéb, a közbeszerzéssel kapcsolatos, fontosnak ítélt információkat. Meg kell határozni a forrás jellegét: OPEX/CAPEX, CAPEX esetén: a beruházási kategória számát a közbeszerzési terv a beruházási tervvel összhangban van (igen/nem) OPEX esetén: a közbeszerzési terv az üzleti tervben szerepel-e (igen/nem) amennyiben szerepel az üzleti tervben, akkor melyik szervezeti egység, melyik tervsorán (költséghely, tervsor, tervösszeg megnevezése) van nyilvántartva. (5) A (4) bekezdés szerinti adatokat kell közölni az Éves Közbeszerzési Tervben szereplő tételek módosítása esetén is azzal, hogy a módosítás indokát is meg kell adni. (6) A közösségi értékhatárt elérő árubeszerzés esetében a (4) bekezdés szerinti adatokat árucsoportonkénti bontásban és a közbeszerzési nómenklatúrára való hivatkozással, szolgáltatás megrendelése esetében pedig a Kbt. 3. melléklete szerinti szolgáltatáscsoportonkénti bontásban kell megadni. (7) Árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén meg kell jelölni azokat a tételeket, amelyeket a központosított közbeszerzésből kívánnak megvalósítani. (8) A TÁSZ-nak a beérkezett adatok alapján vizsgálnia kell az összeszámítási kötelezettséget, a megjelölt eljárásfajta alkalmazásának jogalapja fennáll-e, az adott beszerzés esetében megállapítható-e a releváns tevékenységgel való közvetlen összefüggés, a jelentős értékű közbeszerzések megindításának egyes kérdéseiről szóló 1132/2009. (VIII. 7.) Korm. határozat szerinti monitoring bizottsági engedélyek (a továbbiakban: monitoring engedély) meglétét, mint az eljárások elindításának feltételeit.(pl. monitoring adatlap) (9) Ha az eljárás tervezése során vitatott, hogy a tervezett beszerzés közbeszerzésnek minősül-e, illetőleg milyen eljárási rendet kell alkalmazni, a Jogi Igazgatóságtól kell állásfoglalást kérni. Általános szabályként a Kbt. kiterjesztett értelmezésével kell eljárni, azaz az adott beszerzést közbeszerzésnek, a becsült értéket az értékhatárt elérőnek és összevonási kötelezettség alá tartozónak kell tekinteni, és az adott eljárási renden belül a nyílt eljárásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (10) Az Éves Közbeszerzési Terv nem vonja maga után az abban szereplő tételekre vonatkozó közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettségét. (11) Az Éves Közbeszerzési Terv jóváhagyása előtt is lehet közbeszerzési eljárást indítani, amelyet az Éves Közbeszerzési Tervben megfelelően szerepeltetni és jelölni kell. (12) Az Éves Közbeszerzési Terv indokolt esetben kiegészíthető és módosítható, ha annak összeállítása után az ajánlatkérő által előre nem látható okból újabb közbeszerzési igény vagy egyéb változás merül fel. (13) Az Éves Közbeszerzési Terv összeállítása és jóváhagyása forrásgazdák szerinti bontásban, nyilvánosságra hozatala a Kbt. előírásai szerint a közbeszerzés tárgyai és eljárási rendjei szerinti bontásban történik. A nyilvánosságra hozatal során a Kbt. 5. (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. Az Éves Közbeszerzési Terv MÁV Zrt. internetes honlapján történő nyilvánosságra hozataláról, valamint a Közbeszerzések Tanácsa honlapján történő közzétételérő, beleérte annak módosítását és kiegészítését is (a továbbiakban együtt Éves Közbeszerzési Terv közzététel) a TÁSZ köteles gondoskodni (14).A MÁV Zrt. Éves Közbeszerzési Tervének közzététele és öt évig történő megőrzése a TÁSZ kötelezettsége A MÁV Zrt közbeszerzési eljárásai megindítása (1) Az Éves Közbeszerzési Tervben szereplő eljárások esetén, a terv jóváhagyása és a monitoring engedély kiadása után az eljárások további külön engedély nélkül

19 18. szám A MÁV Zrt. Értesítője 971 elindíthatók, kivéve, ha az eljárás megindításának jóváhagyására jogosult szervezet (személy) az eljárás megindítását eseti engedélyhez kötötte. (2) A közbeszerzési eljárás megindítását a forrásgazda kezdeményezi az eljárást lefolytató szervezeti egységnél. (3) A közbeszerzési eljárás megindítása előtt valamennyi, az eljárás előkészítésében résztvevő szervezetnek vizsgálnia kell az összeférhetetlenség kérdését. (4) A Kbt ában foglalt szerint mind a MÁV Zrt., mind pedig a MÁV Zrt. tulajdonában, meghatározó befolyása alatt álló a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos gazdasági tevékenységet végző társaságok egymás viszonylatában érdekelt gazdálkodó szervezetnek minősülnek. (5) A jelen pont (4) bekezdése szerinti beszerzések esetén összeférhetetlenséget kell megállapítani a Kbt. 10. (1) a)-c) pontjai szerint továbbá, ha az ajánlatkérő vezető tisztségviselője, (igazgatóság tagjai, elnöke) felügyelő bizottságának tagja (ezek hozzátartozója) részt vesz az eljárásban, az eljárásra vonatkozó konkrét döntést hoz; dönt az eljárás elindításáról, eljárás lezárásáról, illetve a szerződéskötés tárgyában. Az összeférhetetlenség az ajánlatkérő nevében az érdekelt gazdálkodó szervezetben tulajdonosi jogokat gyakorló személyek, illetve ezek hozzátartozói vonatkozásában fennáll akkor is, ha az ajánlatkérő ugyan nem a MÁV Zrt., hanem a tulajdonában álló más, ajánlatkérőnek minősülő szervezet, de a MÁV Zrt. lebonyolítóként kíván közreműködni az eljárásban. Az összeférhetetlenség kérdésében a jogi igazgatóság köteles állást foglalni. (6) Nem keletkeztetnek összeférhetetlenséget a konkrét közbeszerzési eljárással közvetlenül összefüggésben nem lévő tulajdonosi döntések; így a közbeszerzési terv jóváhagyása, az üzleti terv jóváhagyása, a munkáltatói jogkör gyakorlása, ha nem érinti a beszerzés tárgyát, és nem utasítja, nem ellenőrzi közvetlenül a beszerzés tárgyával összefüggésben a beszerzés előkészítésében, lefolytatásában, az eljárást lezáró döntésben, az eljárás eredményekénti szerződés megkötésében résztvevőket. (7) Az összeférhetetlenség fennállását az ajánlatkérő szervezeti egysége minden egyes beszerzésről való döntés meghozatalát megelőzően a vonatkozó előterjesztésben köteles vizsgálni és amennyiben összeférhetetlenség fennállását állapítja meg, köteles javaslatot tenni az öszszeférhetetlenség feloldására. (8) Összeférhetetlenség feloldása érdekében a MÁV Zrt. igazgatósága és felügyelő bizottsága a MÁV Zrt. Alapító Okiratában foglalt korlátozásnak megfelelően jogosult hatáskörét a MÁV Zrt. olyan vezetőjére delegálni, akivel szemben összeférhetetlenség nem áll fenn. Az hatáskör címzettje a MÁV Zrt. Működési és Szervezeti Szabályzata mellékletét képező Döntési és Hatásköri Lista szerint döntési joggal felruházott vezető lehet. A hatáskör delegálására vonatkozó eljárási szabályokat a MÁV Zrt. igazgatóságának és felügyelő bizottságának ügyrendje határozza meg. (9) Az jóváhagyott Éves Közbeszerzési Tervben nem szereplő beszerzések előzetes engedélyezési kérelem (előterjesztés) minimális tartalmi kellékei a következőek: a beszerzés szükségességének indokolása, a beszerzés becsült értéke, (összeszámítás szabályainak alkalmazása) a közbeszerzési eljárás javasolt típusa (amennyiben a forrásgazda kíván javaslatot tenni), opciós lehetőségek, részajánlat tételének lehetősége, a részek meghatározása, a beszerzés forrása az üzleti terv releváns részére történő hivatkozással, a beszerzés tárgya, mennyisége, a szerződés típusának meghatározása, a szerződés időtartama, a teljesítés határideje, az ellenszolgáltatás teljesítésének feltételei, az ajánlatok bírálati szempontjai, az alkalmasság minimum követelményei, az ajánlattételi határidő, az eredményhirdetés tervezett időpontja, a szerződéskötés tervezett időpontja, a monitoring bizottság engedélyének csatolása, amennyiben közbeszerzés a 1132/2009. Korm. határozat hatálya alá tartozik. (10) Az előterjesztésben szereplő adatok és információk a Ptk. üzleti titokra és a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló évi LXIII. törvény közadatokra és közérdekből nyilvános adatokra vonatkozó rendelkezései szerinti jogi keretek között üzleti titoknak minősülnek, amelyek megőrzéséért az előterjesztést véleményező szervezeti egység vezetője felelős. (11) A forrásgazda felelőssége, hogy a közbeszerzési eljárás megindítását olyan időpontban kezdeményezze, amely lehetővé teszi az eljárás megfelelő időben való indítását és a közbeszerzés alapján létrejövő szerződés teljesítését. (12) A forrásgazda köteles a TÁSZ-szal együttműködve írásbeli nyilatkozatában meghatározni: a beszerzés tárgyát és mennyiségét, a becsült értéket, a forrás rendelkezésre állásáról szóló igazolása csatolása, a teljesítés határidejét,

20 972 A MÁV Zrt. Értesítője 18. szám az eljárás során érvényre juttatni kívánt szempontokat, így különösen: az alkalmassági feltételeket, a bírálati szempontokat, a jótállási feltételeket, az egyéb szakmai szempontokat, továbbá köteles javaslatot tenni az előkészítő, illetve bíráló bizottság általa delegált tagjaira, elnökére, illetve a bevonni kívánt egyéb tagjaira (pl. külső vagy más MÁV szervezeti egységből való szakértő). (13) A forrásgazda jogosult megjelölni azokat a beszerzéseket, amelyeknél egybeszámítandó beszerzéseket külön-külön közbeszerzések keretében kéri beszerezni. Az igényt írásban indokolni kell. (14) A forrásgazda a közbeszerzési eljárás lefolytatását kezdeményező levéllel megbízza a közbeszerzést lefolytató szervezetet a közbeszerzés lebonyolításával. A forrásgazda a közbeszerzési eljárással kapcsolatos további javaslatait az előkészítő bizottság munkája keretében teheti meg A közbeszerzési eljárás előkészítése (1) A közbeszerzési eljárás előkészítése az ajánlattételig (részvételi jelentkezésig) tart. (2) Az előkészítő szakasz azzal veszi kezdetét, hogy a forrásgazda az adott közbeszerzés lefolytatására jogosult MÁV Zrt. szervezeti egység vezetőjéhez címzett levelében kezdeményezi a közbeszerzési eljárás lefolytatását, vagy az eljárás lebonyolítója az Éves Közbeszerzési Terv alapján saját hatáskörében, egyeztetve a forrásgazdával megindítja a közbeszerzési eljárást Az előkészítést végző szervezet(ek) (1) A nemzeti értékhatárt elérő, vagy meghaladó becsült értékű közbeszerzések esetében előkészítő bizottságot kell létrehozni, amely a közbeszerzést lebonyolító szervezeti egység feladata. A bizottság összetételére vonatkozó előírásokat a 4.9. pont tartalmazza. (2) Az előkészítésben való részvétellel csak olyan munkavállaló, illetve egyéb személy (a továbbiakban: előkészítésben részt vevő) bízható meg, akivel szemben nem áll fenn a Kbt ában meghatározott kizáró körülmény. Erre és a titoktartási kötelezettsége betartására vonatkozóan az előkészítésben részt vevő nyilatkozatot tesz. Nem fogadhatja el a megbízást az a személy, akivel szemben a Kbt ában megfogalmazott összeférhetetlenség fennáll. Ha az előkészítés során merül fel az összeférhetetlenség, erről az érintett személynek munkáltatóját, illetve megbízóját a 3. melléklet szerinti formában haladéktalanul tájékoztatnia kell, és ebben az esetben az érintett személy feladatra történő kijelölését illetve megbízását vissza kell vonni. A kijelölés, illetve megbízás visszavonásáról, s szükség esetén az összeférhetetlen előkészítésben részt vevő helyett új kijelölésről, megbízásról az érintett vezetője, megbízója gondoskodik. (3) A megbízólevelet az előkészítő bizottság elnöke részére az adott közbeszerzési eljárás lefolytatására jogosult szervezeti egység vezetője, az előkészítő bizottság tagjai részére az előkészítő bizottság elnöke állítja ki. (3) Stratégiai szempontból különlegesen fontos közbeszerzések esetén a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója kezdeményezheti az Alapító képviselőjének bevonását az előkészítő, illetve bíráló bizottságba. Amennyiben az Alapító képviselőt kíván delegálni az előkészítő vagy a bíráló bizottság munkájába, a számára szóló megbízólevelet a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója állítja ki. A megbízólevél és a kapcsolódó nyilatkozat mintáját a 3. melléklet tartalmazza A bíráló bizottság (1) A bíráló bizottság tagjait, titkárát és elnökét a forrásgazda és a közbeszerzési eljárás lefolytatására jogosult szervezet javaslata alapján az Alapító Okirat, a Működési és Szervezeti Szabályzat és annak mellékletét képező Döntési és Hatásköri Lista szerint döntésre feljogosított vezető nevezi meg A jogi képviselő kijelölése a pont szerint történik. A megbízólevelet az adott közbeszerzési eljárás lefolytatására jogosult szervezeti egység vezetője állítja ki. (2) A bizottsági tagsággal összefüggő összeférhetetlenség kérdésében a (2) pont rendelkezései értelemszerűen alkalmazandóak. (3) Bizottsági tag az ajánlattevőkkel (részvételre jelentkezőkkel), illetve alvállalkozóikkal, az erőforrást nyújtó szervezettel az ajánlatkérés tárgyában, az eredmény kihirdetéséig sem szóban, sem írásban nem tarthat kapcsolatot, kivéve az adott közbeszerzéssel kapcsolatosan elengedhetetlen kapcsolattartást. Az adott közbeszerzéssel összefüggő megkeresés tényét haladéktalanul jelenteni kell. A bizottság tagja a bizottság elnöke felé, a bizottság elnöke pedig a döntéshozó felé tartozik bejelentési kötelezettséggel. Abban az esetben, amikor a bizottsági tag egyéb munkaköri kötelezettségéből adódóan bármelyik ajánlattevővel (részvételre jelentkezővel), illetve alvállalkozóikkal, az erőforrást nyújtó szervezettel munkakapcsolatban áll, és a személyes kapcsolattartás elkerülhetetlen a közbeszerzési eljárás alatt, akkor erről a körülményről a fentieknek megfelelően köteles tájékoztatni a bizottság elnökét, illetőleg a döntéshozót.