1979. évi 11. törvényerejű rendelet. a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról I. RÉSZ. I. fejezet. Általános rendelkezések

Átírás

1 1979. évi 11. törvényerejű rendelet a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról E törvényerejű rendelet célja az, hogy szabályozza a büntetések és intézkedések (Btk IV. fejezet) végrehajtását, meghatározza az elítéltek kötelezetségeit és jogait, előmozdítsa a büntetés és intézkedés céljának megvalósítását. I. RÉSZ I. fejezet Általános rendelkezések 1. (1) Büntetés és intézkedés csak a bíróság jogerős határozata alapján, jogszabályban meghatározot módon hajtható végre. (2) A megrovás a bírósági határozat jogerőre emelkedésének bevárása nélkül, a pártfogó felügyelet és a megrovás az ügyész határozata alapján is végrehajtható. 2. (1) Az elítélttel szemben csak az ítéletben és a törvényben meghatározott joghátrányok alkalmazhatók. (2) Az elítélt jogosult a) az anyanyelvén vagy az általa ismert más nyelven megismerni a jogaira és a kötelezettségeire vonatkozó rendelkezéseket; a magyar nyelv nem tudása miatt nem érheti hátrány; b) a büntetés végrehajtása során anyanyelvének használatára; c)személyhez fűződő jogainak, így különösen a jó hírének, magántitkának, a személyes adatainak a védelmére, magánlakásának sérthetetlenségére. (3) Az elítéltek tekintetében az egyenlő bánásmód követelményét meg kel tartani. (4) Az elítéltet a büntetés és az intézkedés végrehajtása során jogorvoslati jog illeti meg. (5) Az elítélt fontos okból - személyi vagy családi körülményei, egészségi állapota miatt - a büntetése végrehajtásának félbeszakítását kérheti. (6) Az elítélt köteles magát a büntetés, iletőleg az intézkedés végrehajtásának alávetni. 3. A büntetések és az intézkedések végrehajtását a bíróság rendeli el. Az ügyész által megállapított pártfogó felügyelet végrehajtásáról az ügyész rendelkezik. A végrehajtás a bíróság, a büntetés-végrehajtási szervezet, a rendőrség, valamint az e törvényben meghatározott más szervek feladata, a végrehajtásban más szervek és szervezetek is közreműködnek. 4. A büntetés, iletőleg az intézkedés végrehajtását a) az arra jogosult hatóság jogszabályban meghatározott feltétel esetén félbeszakíthatja, b) jogszabályban meghatározott okok kizárják. 5. A büntetést és az intézkedést az ítéletben, iletőleg a jogszabályban meghatározot tartamban kel végrehajtani. A büntetésbe minden megkezdett nap beszámít, végrehajtásának utolsó napját naptári nap szerint kell megállapítani. 5/A. (1) A pártfogó felügyelő általi megkeresésre a büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény 71. -ának (1)-(5) és (7) bekezdéseiben foglaltak értelemszerűen irányadók. Ha az feladatának elátásához szükséges, a pártfogó felügyelő a nyomozóhatóságtól, az ügyésztől vagy a bíróságtól is kérhet adatokat, iratokat és felvilágosítást. (2) A pártfogó felügyelő által kért adatok köre a pártfogolt a) személyazonosító adataira, Társadalombiztosítási Azonosító Jelére, b) lakcímére, tartózkodási helyére, c) családi állapotára és körülményeire, d) lakáskörülményeire, e) iskolai végzettségére, f) foglalkozására, munkahelyére, szakmai képesítésére, g) egészségi állapotára, esetleges káros szenvedélyeire, h) vagyoni és jövedelmi helyzetére terjedhet ki.

2 II. fejezet A bíróság büntetésvégrehajtási feladatai 6. (1) A bíróság e fejezetben szabályozot feladatait a megyei (fővárosi) bíróságon működő büntetésvégrehajtási bíró látja el. (2) A katonai büntetőeljárásban elitélt katona [Btk (1) bek.] esetében a büntetés-végrehajtási bíró feladatait a megyei bíróság elnöke által kijelölt katonai bíró látja el. (3) A büntetésvégrehajtási bíró a) egyesbíróként jár el, b)az elítéltet meghalgatja, bizonyítás felvétele esetén tárgyalást tart, az ügyész és a védő az elítélt meghalgatásán jelen lehet; ha az elítélt fogva van, a büntetés-végrehajtási bíró a meghallgatást, illetve a tárgyalást a büntetésvégrehajtási intézetben tartja, c) eljárása során hozott végzés ellen - ha e törvény másként nem rendelkezik - fellebbezésnek van helye, d) az eljárást megszünteti, ha az ügyész indítványát - alapos okkal - visszavonta. (4) A büntetésvégrehajtási bíró végzése eleni felebbezést a megyei (fővárosi) bíróság másodfokú tanácsa tanácsülésen, bizonyítás felvétele esetén tárgyaláson bírálja el. A bíróság eljárására egyébként a fellebbezés vétségi eljárásban elintézésének szabályai az irányadók. (5) Az e fejezetben szabályozott eljárásokat - eltérő rendelkezés hiányában - annak a büntetésvégrehajtási intézetnek, illetve javítóintézetnek a helye szerint illetékes büntetésvégrehajtási bíró folytatja le, ahol az elítélt a büntetését tölti, iletőleg, ahol a javítóintézeti nevelést végrehajtják. (6) Az e fejezetben szabályozot eljárásokban felmerült bűnügyi költség - eltérő rendelkezés hiányában - az elítéltet terheli. (7) Amennyiben e törvényerejű rendelet vagy más jogszabály eltérően nem rendelkezik, a büntetésvégrehajtási bíró eljárására a büntető eljárás szabályai irányadók. 6/A. (1) A büntetés-végrehajtási bíró a büntetés végrehajtása érdekében lakcímfigyelést, illetve körözést rendelhet el, iletőleg elfogatóparancsot bocsáthat ki annak az ismeretlen helyen tartózkodó elítéltnek a felkutatása érdekében, aki a) a büntetés-végrehajtási intézetből megszököt, b) a büntetés-végrehajtási intézetből, javítóintézetből engedély nélkül távozot; c) a büntetés-végrehajtási intézetből, javítóintézetből engedélyel távozot, de jogelenesen nem tért visza, d)a jogerősen kiszabot közérdekű munka, iletve szabadságvesztés büntetésének letöltését nem kezdte meg. (2) A körözést határozattal kell elrendelni. A határozatot meg kell küldeni a személy- és tárgykörözésről szóló törvényben meghatározot rendőrkapitánysághoz. (3) A körözést visza kel vonni, mihelyt elrendelésének oka megszűnt. A körözést az elrendelő büntetésvégrehajtási bíró vonja vissza határozattal, amelyet meg kell küldeni a(2) bekezdés szerinti rendőrkapitánysághoz. A szabadságvesztés fokozatának megváltoztatása 7. (1) A szabadságvesztés fokozatának megváltoztatása iránt (Btk. 46. ) a büntetésvégrehajtási intézet tesz előterjesztést a büntetésvégrehajtási bíróhoz. (2) Enyhébb fokozat kijelölése esetén a bűnügyi költséget az álam viseli. Enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazása 7/A. (1) A fogház, iletőleg a börtön végrehajtásának általános szabályainál enyhébb szabályok alkalmazása, iletőleg alkalmazásuk megszüntetése iránt a büntetés-végrehajtási intézet tesz előterjesztést a büntetés-végrehajtási bírónak. (2) Az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazásának elrendelése, valamint az alkalmazásuk megszüntetésének melőzése esetén a bűnügyi költséget az álam viseli. A fenyítés elleni fellebbezés elbírálása

3 7/B. (1) Az elítéltnek a büntetés-végrehajtási intézet magánelzárás fenyítést kiszabó határozata elleni fellebbezését a büntetés-végrehajtási bíró az iratnak a hozzá érkezésétől számítot öt napon belül bírálja el. (2) A büntetés-végrehajtási bíró végzése elleni fellebbezésnek a fenyítés végrehajtására nincs halasztó hatálya. A felebbezést az érkezéstől számítot öt napon belül kel elbírálni. (3) A bűnügyi költséget az álam viseli. (4) Az (1)-(3) bekezdés irányadó az előzetesen letartóztatotnak a magánelzárás fenyítést kiszabó határozat eleni fellebbezése elbírálására. A feltételes szabadságra bocsátás 8. (1) A feltételes szabadságra bocsátásról (Btk , 112. ) a büntetésvégrehajtási bíró a büntetésvégrehajtási intézet előterjesztése alapján, a feltételes szabadságra bocsátás lehetséges időpontja előt az elítélt meghalgatása után határoz. A határozat meghozatala előt a büntetés-végrehajtási bíró - feltéve, hogy a feltételes szabadságra bocsátás lehetséges időpontjáig rendelkezésre áló idő legalább kető hónap - elrendelheti a pártfogó felügyelői vélemény beszerzését. (2) A pártfogó felügyelő az (1) bekezdésben írt pártfogó felügyelői vélemény elkészítése érdekében az elítéltet a feltételes szabadságra bocsátás lehetséges időpontja előt legalább kető hónappal a büntetés-végrehajtási intézetben meghalgatja és vele etől az időpontól kezdődően rendszeresen érintkezhet. (3) Ha a büntetésvégrehajtási bíró az elítéltet nem bocsátotta feltételes szabadságra, a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét később újból megvizsgálhatja. Ebben az esetben elrendelheti a pártfogó felügyelői vélemény beszerzését. (4) Ha a büntetés-végrehajtási bíró az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltet nem bocsátotta feltételes szabadságra, a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét legkésőbb két év múlva, azt követően évente megvizsgálja. Ilyen esetekben elrendelheti a pártfogó felügyelői vélemény beszerzését. (5) A bűnügyi költséget az álam viseli. A feltételes szabadság megszüntetése 9. (1) Ha a pártfogó felügyelet alá helyezett elítélt a magatartási szabályokat a feltételes szabadság tartama alatt megszegi, a pártfogó, iletve a rendőrség a feltételes szabadság megszüntetése érdekében az ügyészhez fordul; megjelöli a bizonyítási eszközöket. Ha az ügyész a tényállást nem látja tisztázottnak, a tényállás felderítése érdekében a nyomozó hatóságot keresi meg vagy a pártfogótól további bizonyítási eszközök megjelölését kéri. (2) Ha a magatartási szabályok megszegése miatt a feltételes szabadság megszüntetésének lehet helye, az ügyész az elítélt tartózkodási helye szerint illetékes büntetésvégrehajtási bírónak indítványt tesz. Ha az elítélt - elfogása előt - a hatóság elől elrejtőzöt vagy elrejtőzésétől alaposan tartanikell, az ügyész, az indítvány benyújtása után pedig a büntetésvégrehajtási bíró elrendelheti a szabadságvesztés ideiglenes foganatba vételét. A szabadságvesztés ideiglenes foganatba vételére a Be.-nek az előzetes letartóztatás tartamára vonatkozó rendelkezései az irányadók. (3) (4) Az ügyész indítványának elutasítása esetén a bűnügyi költséget az álam viseli. A szigorított javító-nevelő munka végrehajthatósága megszűnésének megálapítása 9/A. 9/B. A szigorított javító-nevelő munka átváltoztatása szabadságvesztésre Más munkahely kijelölése a közérdekű munka végrehajtására 10. (1) A büntetés-végrehajtási bíró az ügyész indítványára a közérdekű munka végrehajtására más munkahelyet jelölhet ki, ha a közérdekű munka

4 a) a büntetés-végrehajtási bíró által meghatározott munkahelyen nem hajtható végre; b) végrehajtása a munkafegyelem biztosítása érdekében, iletőleg az elítélt személyi körülményeiben történt változás folytán más munkahelyen célszerű. (2) Az eljárást a kijelölt munkahely szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró folytatja le. Ennek során elrendeli a pártfogó felügyelői vélemény beszerzését, valamint meghalgathatja a pártfogó felügyelőt, szükség esetén a kijelölt és a kijelölendő új munkahely képviselőjét is. A közérdekű munka végrehajthatósága megszűnésének megálapítása 11. (1) A 66. (3) bekezdésében meghatározott ok fennállása esetén a büntetés-végrehajtási bíró megállapítja a közérdekű munka végrehajthatóságának megszűnését. (2) Az eljárást a közérdekű munka végrehajtására kijelölt munkahely szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró folytatja le. (3) A bűnügyi költséget az álam viseli. A közérdekű munka átváltoztatása szabadságvesztésre 11/A. (1) A közérdekű munkának szabadságvesztésre való átváltoztatása iránt az ügyész a pártfogó felügyelő jelentése alapján tesz indítványt a büntetés-végrehajtási bírónak. (2) A büntetés-végrehajtási bíró illetékességére a 11. (2) bekezdése az irányadó. (3) Ha a büntetés-végrehajtási bíró az indítványnak helyt ad, a közérdekű munka helyébe lépőszabadságvesztés tartamát a még le nem töltött munkanapok alapulvételével állapítja meg. Ha az átváltoztatásra nincs ok, a büntetésvégrehajtási bíró más munkahelyet jelölhet ki. (4) Az átváltoztatásról rendelkező végzés eleni felebbezésnek halasztó hatálya van. (5) Az ügyész indítványának elutasítása esetén a bűnügyi költséget az álam viseli. (6) A büntetés-végrehajtási bíró a közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztés megkezdésére fontos okból halasztást engedélyezhet, határozathozatal előt pártfogó felügyelői vélemény beszerzését rendelheti el. E végzés ellen nincs helye fellebbezésnek. A kiutasítás végrehajthatósága kizártságának megállapítása 12. (1) A kiutasítás mellékbüntetés nem hajtható végre, ha a végrehajtásnak a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott akadálya állapítható meg. (2) A kiutasítás végrehajtását kizáró ok fennállásának megállapítása iránt az ügyész az idegenrendészeti hatóságnak az elítélt kérelme vagy hivatalból tett kezdeményezése alapján tesz indítványt a büntetés-végrehajtási bírónak. Ha az eljárás az elítéltnek közvetlenül a bíróságnál tett kérelmére indul, a büntetés-végrehajtási bíró beszerzi az ügyész indítványát. (3) Az eljárást annak az idegenrendészeti hatóságnak a területén illetékes büntetés-végrehajtási bíró folytatja le, amelynek területén az elítélt tartózkodik. (4) A büntetés-végrehajtási bíró az idegenrendészeti hatóság kezdeményezése alapján az ügyész indítványára, de legalább kétévenként megvizsgálja a kiutasítás végrehajthatóságát. (5) A bűnügyi költséget az álam viseli. A pártfogó felügyelettel kapcsolatos eljárás 13. (1) A büntetés-végrehajtási intézet a pártfogó felügyeletnek a feltételes szabadságra bocsátáskor való elrendelése [Btk. 48. (3) bek.] iránt a feltételes szabadságra bocsátás esedékesége előt tesz előterjesztést a büntetés-végrehajtási bírónak. (2) A pártfogó felügyelet meghoszabbítása, iletőleg megszüntetése [Btk. 82. (3) bek.], valamint a bíróság határozatában előírt magatartási szabályok megváltoztatása iránt a pártfogó felügyelő tesz javaslatot a pártfogó működési helye szerint iletékes büntetés-végrehajtási bírónak. A magatartási szabályok megváltoztatása iránti javaslatnak a pártfogolt kérelme alapján is helye van.

5 Bűnmegelőzési elenőrzés 13/A. A szabadságvesztés fokozatának utólagos meghatározása 14. (1) Ha a szabadságvesztést az ítélet szerint fiatalkorúak börtönében vagy fiatalkorúak fogházában kell végrehajtani, de az elítélt a huszonegyedik életévét a büntetés végrehajtásának megkezdése előt betölti, az első fokon eljárt bíróság szerint illetékes büntetésvégrehajtási bíró az elítélt meghallgatása után a Btk a alapján meghatározza a szabadságvesztés fokozatát. (2) Ha a fiatalkorúak börtönében vagy a fiatalkorúak fogházában levő elítélt a szabadságvesztés végrehajtása alatt betölti a huszonegyedik életévét, a szabadságvesztés fokozatának a Btk a alapján történő meghatározása iránt a büntetésvégrehajtási intézet előterjesztést tesz a büntetésvégrehajtási bírónak. Elbocsátás a javítóintézetből és az ideiglenes elbocsátás megszüntetése 15. (1) A javítóintézetből ideiglenes elbocsátásra [Btk (3) bekezdés] a 8., a javítóintézetből ideiglenes elbocsátás megszüntetésének a magatartási szabályok megszegése miat történő elrendelésére a 9. rendelkezéseit kell - a (2)-(4) bekezdésekben szabályozott eltérésekkel - értelemszerűen alkalmazni. (2) A javítóintézetből ideiglenes elbocsátásra az intézeti tanács tesz előterjesztést a büntetésvégrehajtási bírónak. (3) (4) A javítóintézetből való ideiglenes elbocsátás megszüntetése iránti eljárásban felmerült bűnügyi költséget az állam viseli, ha a büntetés-végrehajtási bíró a javítóintézetből ideiglenes elbocsátást nem szünteti meg. A tanulmányok folytatása a javítóintézetben 16. A tanulmányoknak a javítóintézetben folytatásáról [Btk (4) bek.] az intézet igazgatójának előterjesztése alapján a büntetésvégrehajtási bíró határoz II. RÉSZ Az egyes büntetések és intézkedések végrehajtása III. fejezet A halálbüntetés végrehajtása IV. fejezet A szabadságvesztés végrehajtása I. cím Alapelvek és általános rendelkezések 19. A szabadságvesztés végrehajtásának célja az, hogy e törvényben meghatározott joghátrány érvényesítése során elősegítse az elítéltnek a szabadulása után a társadalomba történő beileszkedését, és azt, hogy tartózkodjék újabb bűncselekmény elkövetésétől. 20. (1) A szabadságvesztést a büntetés-végrehajtási szervezet hajtja végre.

6 (2) A büntetés-végrehajtási feladatok teljesítésében - jogszabályban meghatározottak szerint - az állami szervek közreműködnek. A bv. szervezet a büntetés-végrehajtás feladatainak segítése érdekében más, nem állami szervezetekkel és magánszemélyekkel együtműködik. (3) A büntetésvégrehajtási testület tagja hivatásának jogszerű teljesítése során az intézkedéseinek a megengedett kényszerítő eszközök alkalmazásával is jogosult érvényt szerezni. (4) A büntetésvégrehajtási testület tagjai a büntetésvégrehajtási intézet biztonságát sértő vagy veszélyeztető cselekmények felszámolása érdekében jogosultak és kötelesek a rend fenntartásához, iletőleg helyreálításához szükséges intézkedéseket megtenni. (5) A büntetésvégrehajtási testület fegyverhasználatának szabályait külön jogszabály állapítja meg. 21. (1) Az elítélt emberi méltóságát tiszteletben kel tartani, nem lehet őt kínzásnak alávetni, kegyetlen, embertelen, megalázó bánásmódban részesíteni, rajta orvosi kísérletet vagy a beleegyezése nélkül tudományos vizsgálatot vagy kísérletet végezni. (2) A szabadságvesztés végrehajtása során a neveléshez és a büntetésvégrehajtás rendjéhez szükséges fegyelem érvényesül. 22. (1) A szabadságvesztés végrehajtása fontos okból - közérdekből, iletőleg az elítélt személyi, családi körülményei, egészségi állapota miatt - félbeszakítható. A szabadságvesztés félbeszakítását a)egy évben tíz napig terjedő időtartamra a büntetésvégrehajtási intézet parancsnoka; b) egy évben tíz naptól három hónapig, öt évet meghaladó szabadságvesztés esetén harminc napig terjedő időtartamra a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka; c) a b)pontban szabályozotnál hoszabb időre az igazságügyminiszter engedélyezheti. (2) A félbeszakítás tartama, valamint az engedély nélkül a büntetésvégrehajtási intézeten kívül töltöt idő a szabadságvesztésbe nem számít be. (3) Az elítélt felügyelettel vagy anélkül meglátogathatja a súlyos beteg hozzátartozóját, részt vehet a hozzátartozója temetésén. A büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka elrendelheti bilincs használatát, kivételes esetben megtagadhatja a látogatás, iletőleg a temetésen való részvétel engedélyezését. 23. A szabadságvesztés végrehajtásának elévülését félbeszakítja, ha az elítélten más szabadságvesztést hajtanak végre vagy más ügyben előzetesen fogva tartják; ezeknek a körülményeknek a megszűnéséig az elévülés nyugszik. II. cím A szabadságvesztés végrehajtásának rendje 24. A szabadságvesztést a bíróság által meghatározott fokozatban - fegyházban, börtönben vagy fogházban - és a büntetés-végrehajtási szervezet által kijelölt, lehetőleg az elítélt lakóhelyéhez legközelebb eső büntetés-végrehajtási intézetben hajtják végre. A fegyház a börtönnél, a börtön a fogháznál szigorúbb végrehajtási mód. 24/A. (1) Ha az elítélten több határozott tartamú, összbüntetésbe nem foglalható szabadságvesztést kell végrehajtani, előbb mindig a legszigorúbb fokozatút, az azonos végrehajtási fokozatban lévő szabadságvesztések közül pedig azt kel végrehajtani, amelyikből az elítélt nem bocsátható feltételes szabadságra. (2) A szabadságvesztés folyamatban lévő végrehajtását az (1) bekezdé szerinti végrehajtási sorrend érvényesítése érdekében meg kell szakítani. 25. (1) A szabadságvesztés végrehajtása során biztosítani kell az elítélt a)őrzését, felügyeletét és elenőrzését, b) elhelyezését, élelmezését, ruházatát és egészségügyi ellátását, c) neveléséhez és oktatásához szükséges feltételeket, d) munkáltatását, e) a büntetés céljával nem ellentétes jogainak gyakorlását. (2) A szabadságvesztés végrehajtásának egyes fokozataiban eltérő az elítélt a) elkülönítése a külvilágtól, b)őrzése, felügyelete és elenőrzése, c) büntetésvégrehajtási intézeten belüli mozgása, d) életrendje, e) személyes szükségleteire fordítható összeg,

7 f) jutalmazása és fenyítése, g) részvétele az elítéltek öntevékeny szervezeteiben. 26. (1) A fegyház a szabadságvesztés szigorúbb végrehajtási módja. (2) A fegyházban az elítélt a)életrendje részleteiben is meghatározot, álandó irányítás és elenőrzés alat ál, b) a büntetésvégrehajtási intézeten belül is csak engedéllyel és felügyelet mellett járhat, c)külső munkában kivételesen részt vehet, ha a külvilágtól a munkavégzés alat is elkülöníthető. (3) Ha az elítélt a fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésből legalább egy évet kitöltöt, kivételesen engedélyezhető, hogy a büntetés-végrehajtási intézetben vagy annak meghatározott részén belül felügyelet nélkül, elenőrzés melet járjon, és a büntetés-végrehajtási intézeten kívüli munkában részt vegyen. 27. A börtönben az elítélt a)rövid tartamú eltávozása kivételesen engedélyezhető, külső munkában kivételesen vehet részt, b)életrendje meghatározot, irányítás és elenőrzés alat ál, c) a büntetésvégrehajtási intézet kijelölt területén szabadon járhat. 28. (1) A fogház a szabadságvesztés enyhébb végrehajtási módja. (2) A fogházban az elítélt a) rövid tartamú eltávozása engedélyezhető, külső munkában részt vehet, b) életrendje részben meghatározott, szabad idejét belátása szerint használhatja fel, c) a büntetésvégrehajtási intézet területén szabadon járhat. 28/A. (1) A fogház, iletőleg a börtön végrehajtásánakáltalános szabályainál enyhébb végrehajtási szabályok akkor alkalmazhatók, ha - különösen az elítélt személyiségére, előéletére, életvitelére, családi körülményeire, bűnözői kapcsolataira, a szabadságvesztés során tanúsítot magatartására, az elkövetet bűncselekményre, a szabadságvesztés tartamára tekintettel - a szabadságvesztés célja az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazásával is elérhető. (2) Az enyhébb végrehajtási szabályok nem alkalmazhatók, ha a) az elítélt a szabadságvesztésből - az előzetes fogvatartásban a szabadságvesztés foganatbavételét közvetlenül megelőzően folyamatosan töltöt időt is beszámítva - a feltételes szabadságra bocsátásig esedékes időtartam felét nem töltötte le; b) az elítélt a szabadságvesztésből fogház fokozatban legalább3 hónapot, börtön fokozatban legalább 6 hónapot nem töltött le; c) az elítélt a törvény értelmében [Btk. 47. (4) bekezdés], vagy a bíróság határozata folytán nem bocsátható feltételes szabadságra; d)az elítélt elen újabb büntetőeljárás van folyamatban; e) az elítélttel szemben újabb szabadságvesztés végrehajtására érkezik értesítés, és a büntetések nincsenek összbüntetésbe foglalva; f)a bíróság jogerős ítéletében fegyházbüntetésre elítélt a szabadságvesztés fokozatának enyhítésével (Btk. 46. ) tölti börtönbüntetését. (3) Az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazása esetén az elítélt a)huszonnégy órát, kivételesen negyvennyolc órát meg nem haladó időre havonta legfeljebb négy alkalommal eltávozhat a büntetés-végrehajtási intézetből azokon a napokon, amelyeken nem végez munkát; b) a személyes szükségletére fordítható pénzt készpénzben is megkaphatja, és azt a büntetés-végrehajtási intézeten kívül költheti el; c) a látogatóját a büntetés-végrehajtási intézeten kívül is fogadhatja; d)felügyelete melőzhető, amikor a büntetés-végrehajtási intézeten kívül dolgozik. (4) Az elítélt köteles bejelenteni, hogy az eltávozás ideje alatt hol tartózkodik. (5) Ha az elítélt az eltávozásal, iletőleg a büntetés-végrehajtási intézeten kívüli munkavégzéssel kapcsolatos magatartási szabályokat ismételten vagy súlyosan megszegi, így különösen, ha az eltávozásról önhibájából nem az előírt időn belül tér visza, vagy más, súlyos fegyelemsértést követ el, iletve a (2) bekezdésben meghatározot okok bekövetkeznek, a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka felfüggeszti az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazását és előterjesztést tesz a büntetés-végrehajtási bírónak az enyhébb végrehajtási szabályok megszüntetése iránt. 29. (1) Azt az elítéltet, aki büntetését fegyházvagy börtön fokozatban tölti és a szabadságvesztésből legalább öt évet kitöltöt, a társadalomba való beileszkedés elősegítése érdekében, a várható szabadulása előt a) legfeljebb két évvel átmeneti csoportba lehet helyezni, b) (2) Az átmeneti csoportbanaz elítéltre irányadó büntetésvégrehajtási szabályok enyhíthetők, így különösen

8 - a büntetés-végrehajtási intézetből az eltávozása engedélyezhető huszonnégy órát meg nem haladó időre, továbbá jutalomként ezt meghaladó, a 41. (3) bekezdésében meghatározott időre, és részt vehet a büntetés-végrehajtási intézeten kívüli munkában, - csökkenthető az életrend meghatározotsága, - a büntetésvégrehajtási intézet kijelölt területén szabadon mozoghat, - a pártfogóval rendszeresen érintkezhet, - az elítéltek öntevékeny szervezetének munkájában fokozottan részt vehet. (3) Az átmeneti csoportba helyezés megszüntethető, ha az elítélt a büntetésvégrehajtás rendjét súlyosan megsérti. 30. (1) A szabadságvesztés végrehajtása során a nőket a férfiaktól, a fiatalkorúakat a felnőtkorúaktól el kel különíteni. (2) Az elítélteket egyedül, ha azonban ennek feltételei hiányoznak, közösen kell elhelyezni. (3) A büntetés-végrehajtási intézet házirendjét a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka határozza meg. 31. (1) Ha az elítélt kóros elmeállapotúvá [Btk. 24. (1) bek.] válik, és emiatt a szabadságvesztést nem lehet végrehajtani, az igazságügyi elmegyógyító intézetben kel elhelyezni. Az it eltöltöt idő a szabadságvesztésbe beszámít. (2) Gondot kell fordítani a személyiségzavarban szenvedő elítéltek gyógyítására, sajátos nevelésére és oktatására. III. cím Az elítéltek kötelezettségei és jogai 32. A szabadságvesztés végrehajtása alatt az elítélt elveszti a személyi szabadságát; az állampolgári kötelességei és jogai annyiban szünetelnek, iletve korlátozotak, amennyiben eről az ítélet vagy törvény rendelkezik. 33. (1) Az elítélt köteles - különösen - a) a szabadságvesztést a büntetés-végrehajtási szervek által meghatározott helyen tölteni; b)eltűrni a más nemű és más fokozatú elítéltektől való elkülönítést, az életkori, kriminológiai, biztonsági, nevelési és egészségügyi szempontok szerinti csoportba sorolását; c) a büntetés-végrehajtás rendjét, biztonsági és higiéniai követelményeit megtartani, a kapott utasításokat teljesíteni; d) a kijelölt munkát szakismereteinek és a képeségeinek megfelelően, fegyelmezeten elvégezni, a munkavédelemmel és a környezetvédelemmel kapcsolatos előírásokat megtartani; e) a büntetés-végrehajtási intézet tisztántartását és ellátását szolgáló munkában díjazás nélkül, alkalomszerűen - a külön jogszabályban meghatározott mértékben - részt venni; f)alávetni magát a szükséges orvosi vizsgálatnak és gyógykezelésnek, a műtétre az egészségügyi jogszabályok az irányadók; g) a tartására fordított költséghez hozzájárulni, kivéve, ha önhibáján kívüli okból nem dolgozik, és nem részesül nyugellátásban vagy baleseti nyugellátásában. (2) Az elítélt keresményének és letétben levő pénzének a külön jogszabályban meghatározot részét a szabadulása idejére tartalékolni kell. (3) Nem terheli az elítéltet a) a büntetés-végrehajtási intézetbe szállítás; b)a büntető ügyben való előálítás; c) a kényszergyógyítás; d) az elmeállapot megfigyelésének költsége. (4) A büntetés-végrehajtás rendjét sértő cselekmény, iletőleg bűncselekmény megelőzése és megakadályozása érdekében az elítélt megmotozható, a személyes használati tárgyai megvizsgálhatók, vele szemben törvényben meghatározot esetben és módon kényszerítő eszközök alkalmazhatók, szükség esetén biztonsági okból elkülöníthető. (5) Felhatalmazást kap a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka annak az összegnek a megállapítására, amellyel az elítélt köteles a tartására fordított költséghez hozzájárulni. 34. (1) Az elítélt a szabadságvesztés végrehajtása során okozot kárért a Polgári Törvénykönyv alapján felelős, a munkával öszefüggésben okozot kárért fennáló felelőségére a Munka Törvénykönyve értelemszerűen irányadó. (2) Az elítéltet az általa okozott kár megtérítésére a bv. szerv határozattal kötelezi, amelyelen a közléstől számított harminc napon belül keresettel fordulhat a határozatot hozó bv. szerv székhelye szerint illetékes bírósághoz.

9 (3) Ha az elítélt keresetet nem terjesztet elő, és a kárt önként nem térítete meg, a határozatban megálapítot kártérítés öszegét a bv. szerv az elítélt keresményéből - a bírósági végrehajtásról szóló évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) vonatkozó szabályai szerint - levonhatja. Ha a levonás az elítélt fogvatartásának az ideje alatt nem teljesíthető, a határozatot hozó bv. szerv a kártérítési igény érvényesítésére keresettel fordulhat a székhelye szerint illetékes bírósághoz. 35. (1) A szabadságvesztés végrehajtása során az elítéltet ért kárért a Polgári Törvénykönyv szerint, a munkájával összefüggésben ért kárért a Munka Törvénykönyvének értelemszerű alkalmazásával a bv. szervezet felelős. (2) Az elítélt a kártérítési igényét annál a bv. szervnél terjesztheti elő, ahol a kár bekövetkezet. A kártérítési igényt határozattal kell elbírálni, amely ellen az elítélt a közléstől számítot harminc napon belül a határozatot hozó bv. szerv székhelye szerint illetékes bírósághoz keresettel fordulhat. (3) 36. (1) Az elítélt jogosult a) a higiéniai feltételeknek megfelelő egészséges elhelyezésre, az egészségi álapotának és a szabadságvesztés végrehajtása alati tevékenységének megfelelő élelmezésre, egészségügyi elátásra; b) a hozzátartozóival, valamint az általa megjelölt és a büntetés-végrehajtási intézet által engedélyezett személyekkel való levelezésre, a levelek gyakorisága és terjedelme nem korlátozott; c) legalább havonként látogató fogadására; ha a büntetés-végrehajtási intézet biztonsága indokolja, az elítélt rácson keresztül beszélhet a látogatóval; d) társadalmilag hasznos munka végzésére, a munka mennyiségének és minőségének megfelelő jövedelemre, munkavédelemre; e)a nők és a fiatalkorúak a rájuk vonatkozó sajátos védelemre; f) a már megállapított nyugellátások és baleseti nyugellátásának a meghatalmazott személy kezéhez vagy a büntetés-végrehajtási intézethez folyósítására, üzemi baleset esetén baleseti ellátásra és baleseti egészségügyi szolgáltatásra; g) a büntetés-végrehajtási intézetben és a büntetés-végrehajtástól független szervhez közérdekű bejelentés, panasz, kérelem és jognyilatkozat előterjesztésére; h)valási vagy lelkismereti meggyőződésének szabad megválasztására, annak kinyilvánítására és gyakorlására; i)a személyi tulajdonához fűződő jogainak védelmére; j) a szabadulása utáni munkába állása és letelepedése érdekében a munkáltató, valamint karitatív szervezetek megbízottjával és pártfogóval való érintkezésre; k)naponként legalább egy órai szabad levegőn tartózkodásra; l)pihenésre, szabadidőre, a rendszeresen végzet munka után fizetet szabadságra; m) önképzésre, sajtótermékek megrendelésére, a büntetés-végrehajtási intézet művelődési és sportolási lehetőségeinek igénybevételére; n)általános iskolai, indokolt esetben középfokú, valamint felsőfokú tanulmányok folytatására, a vizsgákra való felkészüléshez a jogszabályban meghatározott tanulmányi és vizsgaszabadságra; o)ha külföldi álampolgár, álamának diplomáciai, iletve konzuli képviseletéhez fordulni, annak képviselőjével érintkezni. (2) Az elítélt jogképesége nem korlátozot. A bírósági tárgyaláson való megjelenését lehetővé kel tenni, a költségek viselése szempontjából a helyzete azonos a többi állampolgáréval. (3) Az elítélt legalább havonként kaphat és küldhet csomagot. (4) A terhes és a kisgyermekes elítélt nőnek az egészségét védő és a gyermek fejlődését szolgáló, e törvényen kívüli jogai nem korlátozhatók. Ha a szülésre a szabadságvesztés végrehajtása alatt kerül sor, az újszülöttet hat hónapos koráig az anyjával együt kel elhelyezni, kivételesen engedélyezhető, hogy a csecsemő egyéves koráig anyjával együtt a büntetés-végrehajtási intézetben maradjon. (5) Az elítélt álampolgári jogai a következőképpen módosulnak: a) a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való joga nem veszélyeztetheti a büntetés-végrehajtási intézet rendjét és biztonságát; b) a munkához való joga átmenetileg, a munkába állítását akadályozó ok fennállásáig szünetel; c) a véleményét olyan formában nyilváníthatja, amely nem zavarja a büntetés-végrehajtási intézet rendjét és biztonságát; ha a közzétételre szánt vélemény sérti a büntetés-végrehajtás rendjét és biztonságát, az ezt tartalmazó iratot le kell foglalni; d) a levelezése - a hatóságokhoz és a nemzetközi szervezetekhez küldött levelek kivételével - a büntetésvégrehajtási intézet biztonsága szempontjából elenőrizhető, az elenőrzés lehetőségéről az elítéltet tájékoztatni kel;

10 e) távbeszélő használatára a büntetés-végrehajtási intézet lehetőségei szerint jogosult, ez elenőrizhető, az elenőrzés lehetőségéről az elítéltet tájékoztatni kel; f) az egyesüléshez, a tanuláshoz való joga, valamint honvédelmi kötelezettségének teljesítése a szabadságvesztés végrehajtásának következtében korlátozott. (6) A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetel az elítélt joga a) a szabad mozgáshoz és a tartózkodási hely megválasztásához; b) a gyülekezéshez; c) a sztrájkhoz, valamint d) a választójoga és e)a szülői felügyeleti joga. 36/A. A 36. (1) bekezdésének h) pontja értelmében: (1) A büntetés-végrehajtási intézetben minden elítélt számára lehetővé kel tenni, hogy az egyház lelkészének, iletőleg más képviselőjének (a továbbiakban együt: lelkész) gondozásában részesülhessen. (2) Az elítélt számára lehetővé kel tenni az egyházi házaságkötést, a keresztelést és az egyházi temetést. (3) Az elítélt eltiltható az istentiszteleten való részvételtől, ha az a büntetés-végrehajtási intézet rendjét vagy a biztonságot veszélyezteti. (4) Az istentiszteletre önként jelentkezők részvétele - a (3) bekezdés alapján eltiltottakat, valamint a magánelzárást töltő elítélteket kivéve - nem korlátozható. A lelkészel való elenőrzés nélküli találkozás lehetősége azonban ez esetben sem tagadható meg. (5) A büntetés-végrehajtási intézet köteles elősegíteni az egyház szociális, gondozói tevékenységét, az elítéltnek a szabadulásra való felkészítéséhez nyújtott szolgálatait. 37. A büntetésvégrehajtási intézet a feladatainak megoldása érdekében támaszkodhat az elítéltek öntevékeny szervezeteire. 37/A. (1) A büntetés-végrehajtási intézet rendjét, a fogvatartás biztonságát közvetlenül és súlyosan sértő vagy veszélyeztető események felszámolásának az idejére - legfeljebb öt napig - a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka az elítéltek meghatározott csoportjára nézve elrendelheti a 36. (1) bekezdésének b), c), d), k), m), n) és o) pontjaiban, a (3) bekezdésben, továbbá az (5) bekezdés e) pontjában foglalt jogok gyakorlásának teljes vagy részleges felfüggesztését. Az országos parancsnok az intézkedés időtartamát további öt nappal meghoszabbíthatja. (2) Az (1) bekezdés szerinti intézkedés elrendeléséről vagy meghoszabbításáról az ügyészt haladéktalanul értesíteni kell. Az ügyész az intézkedés indokoltságát haladéktalanul megvizsgálja, annak tartalmát megváltoztathatja, a jogok gyakorlásának a felfüggesztését megszüntetheti. (3) Az (1) bekezdés szerinti intézkedést kiváltó ok előidézésében vétlen elítélt részére az elmaradt jogainak gyakorlását utólag lehetővé kel tenni. IV. cím Az elítéltek nevelése 38. (1) A szabadságvesztés végrehajtásának feladata, hogy fenntartsa az elítélt önbecsülését, fejlessze a felelőségérzetét, és ezzel elősegítse, hogy felkészüljön a szabadulása utáni, a társadalom elvárásának megfelelő önálló életre. (2) Az (1) bekezdésben megjelölt feladat végrehajtása érdekében fel kell használni a szükséges gyógyító, oktató, erkölcsi és szelemi erőforásokat, biztosítani kel a rendszeres munkavégzés feltételeit. 39. (1) (2) Az elítéltet - büntetésének tartamához képest - betanított munkás, illetve szakmunkásképzésben kell részesíteni. (3) Indokolt esetben lehetővé kel tenni, hogy az elítélt középfokú tanulmányokat végezzen, iletve a megkezdet felsőfokú tanulmányokat folytasa. (4) Az elítélt a vizsgára felkészüléshez a munka alól - a jogszabályban meghatározot időre - felmenthető. (5) Lehetőséget kel adni az elítélt önképzésére. 40. (1) Elő kel segíteni, hogy az elítélt a kedvező családi és munkahelyi kapcsolatait fenntartsa és fejlessze. (2) A szabad idő hasznos felhasználása érdekében lehetőséget kel biztosítani az elítéltek művelődésére és sportolására.

11 41. (1) Az elítélt példamutató magatartásáért, a munkában elért eredményéért, a tanulásban tanúsított szorgalmáért, az elítéltek nevelésében való eredményes közreműködéséért, élet vagy jelentős anyagi érték megmentéséért vagy súlyos veszély elhárításáért jutalomban részesíthető. (2) A jutalmak: a) dicséret, b) annak engedélyezése, hogy az elítélt soron kívül csomagot kapjon, c)látogató fogadása soron kívül, a látogatási idő meghoszabbítása, d) a személyes szükségletekre fordítható összeg növelése, e) tárgyjutalom, f) pénzjutalom, g) a fenyítés elengedése, h) a végrehajtott fenyítés nyilvántartásának törlése, i) rövid tartamú eltávozás, j) kimaradás. (3) A rövid tartamú eltávozás tartama évente fegyházban legfeljebb öt nap, börtönben legfeljebb tíz nap, fogházban és az átmeneti csoportban legfeljebb tizenöt nap, amely a szabadságvesztésbe beszámít. Ha az elítélt fizetett szabadsággal rendelkezik, az eltávozást a fizetett szabadságba be kell számítani. 41/A. (1) Kimaradás annak az elítéltnek engedélyezhető, aki a szabadságvesztésből fegyházban legalább a büntetés tartamának felét kitöltötte, börtönben legalább hat hónapot, fogházban legalább három hónapot kitöltött, iletőleg, akit átmeneti csoportba helyeztek. (2) A kimaradás tartama huszonnégy órát nem haladhat meg. A kimaradás idejére - az elítélt letétben lévő pénze terhére - a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka költőpénz kiadását engedélyezheti. (3) Kimaradás elsősorban az elítélt családi kapcsolatainak fenntartása, a szabadulása után a munkahelyről és a lakásról való gondoskodás elősegítése érdekében engedélyezhető. (4) Nem engedélyezhető kimaradás, ha az elítélt a)elen újabb büntető eljárás van folyamatban; b) a kimaradással kapcsolatos magatartási szabályokat ismételten vagy súlyosan megszegte. (5) A kimaradás az elítéltek csoportja részére is engedélyezhető. A büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka dönti el, hogy a csoportos kimaradás kísérővel történik-e. 42. (1) A büntetésvégrehajtás rendjét vétkesen megsértő elítéltel szemben - nevelése, valamint a büntetésvégrehajtás rendjének biztosítása érdekében - a következő fenyítések alkalmazhatók: a) feddés, b)-c) d) a személyes szükségletekre fordítható összeg csökkentése, e) f) magánelzárás, g) (2) A személyes szükségletekre fordítható öszeg hat hónapig terjedő időre, legfeljebb ötven százalékkal csökkenthető. (3) (4) A magánelzárás fegyházban harminc, börtönben húsz, fogházban tíz napig terjedhet; engedélyezhető, hogy az elítélt dolgozzék. (5) Magánelzárás terhes és kisgyermekes nővel szemben nem alkalmazható. (6) A magánelzárás végrehajtása alatt az elítélt a) nem küldhet és nem kaphat csomagot; b)nem fogadhat látogatót, kivéve a lelkészt, valamint a szabadulás előkészítése érdekében a leendőmunkáltatóját, a pártfogó felügyelőt és a karitatív szervezet megbízotját; c) a személyes szükségleteire nem vásárolhat; d) nem veheti igénybe a büntetés-végrehajtási intézet művelődési és sportolási lehetőségeit, sajtóterméket nem olvashat. (7) Az elítélt a magánelzárás végrehajtása alat is érintkezhet a védővel, a büntetés-végrehajtási intézet parancsnokának engedélyével, felügyelettel meglátogathatja a súlyos beteg hozzátartozóját, részt vehet a hozzátartozója temetésén. (8) A magánelzárás végrehajtása folytán elmaradt látogatás, csomagküldemény és az elítélt személyes szükségleteire szolgáló vásárlás a magánelzárás végrehajtása után engedélyezhető.

12 (9) Ha az orvos az elítélt egészségi állapota miatt a magánelzárás végrehajtásának folytatását nem javasolja, a magánelzárás végrehajtását félbe kell szakítani. 43. (1) A fenyítés kiszabásánál figyelemmel kell lenni a fegyelemsértés súlyára és az elítélt eddigi magatartására, szem előt tartva a fenyítés célját. (2) Ha a fegyelemsértés szabálysértést is megvalósít, azt fegyelmi vétségként kell elbírálni. (3) Ha a fegyelemsértés bűncselekményt is megvalósít, a fenyítés melet a feljelentést is meg kel tenni. (4) A büntetés-végrehajtási intézet magánelzárást kiszabó határozata ellen az elítélt a büntetés-végrehajtási bíróhoz fellebbezéssel élhet. A fellebbezést a határozat közlésekor nyomban be kell jelenteni; a fellebbezésnek a magánelzárás végrehajtására halasztó hatálya van. (5) A fegyelmi eljárás rendjét külön jogszabály határozza meg. V. cím Az elítéltek munkáltatása 44. (1) Az elítéltek munkáltatása a szabadságvesztés végrehajtásának fontos része. Célja az, hogy elősegítse az elítélt testi és szelemi erejének fenntartását, lehetőséget adjon a szakmai gyakorlotság megszerzésére és fejlesztésére, és ezáltal megkönnyítse, hogy a szabadulása után a társadalomba beilleszkedjék. (2) Az elítéltet a büntetésvégrehajtási intézet adotságainak megfelelően kel társadalmilag hasznos munkával foglalkoztatni. (3) A munka kijelölésénél figyelembe kel venni az elítélt testi és szelemi képeségeit, lehetőség szerint a szakmai képzettségét és érdeklődését is. 45. (1) Az elítéltnek a munkavégzéssel kapcsolatos jogaira és kötelezettségeire a munkajog általános rendelkezései az irányadók, a büntetésvégrehajtás sajátosságaiból fakadó eltérésekkel. (2) Gondoskodni kell az egészséges és biztonságos munkavégzésről. (3) Az elítélt munkaideje megegyezik a munkajogi rendelkezésekben megálapítot munkaidővel. (4) Az elítéltet munkájáért az általános bérezési elvek figyelembevételével kell díjazni. Ha az elítélt munkavégzés helyett tanulmányokat folytat, ennek idejére jogszabályban meghatározot mértékű pénzbeli térítésre jogosult. (5) Ha a büntetés-végrehajtási intézet az elítéltet átmenetileg nem tudja munkával foglalkoztatni, és az elítéltnek nincs letétben levő pénze, a büntetés-végrehajtási intézet gondoskodik az elítélt legfontosabb személyi szükségleteire fordítható öszegről. (6) Az elítéltet egyévi munkavégzés után húsz munkanap fizetett szabadság illeti meg. VI. cím Az elítéltek anyagi és egészségügyi ellátása 46. (1) Az elítélt részére a) egészséges és kulturált elhelyezést, b)megfelelő élelmezést, c) formaruhát kell biztosítani. (2) 47. (1) (2) Az elítélt egészségének védelmére és egészségügyi ellátására az egészségügyi jogszabályok az irányadók, a gyógyszerellátás térítés nélkül illeti meg. (3) Az önhibáján kívül nem dolgozó elítéltnek a büntetésvégrehajtási intézet térítés nélkül biztosítja a szükséges gyógyászati segédeszközt.

13 VII. cím A fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezések 48. (1) Az I-VI. cím rendelkezéseit a jelen címben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni azokra az elítéltekre, akiknek a szabadságvesztést a fiatalkorúak börtönében vagy a fiatalkorúak fogházában kell letölteniük. (2) A szabadságvesztés végrehajtása során különös gondot kell fordítani a fiatalkorú nevelésére, oktatására, személyiségének fejlesztésére és testi fejlődésére. (3) A fiatalkorúak büntetésvégrehajtási intézetében felnőtkorú elítéltek csak az intézet működése érdekében helyezhetők el. (4) A fiatalkorúak börtönében vagy fogházában töltendő szabadságvesztés esetén a 24/A. rendelkezései a felnőtkorban elkövetet bűncselekmény miat kiszabot szabadságvesztés tekintetében nem alkalmazhatók. 49. (1) A fiatalkorúak szabadságvesztését külön büntetésvégrehajtási intézetben kell végrehajtani. (2) A fiatalkorúak börtönének, iletőleg a fiatalkorúak fogházának rendje - a fiatalkorúak életkori sajátosságaiból fakadó eltérésekkel - a börtön, illetve a fogház rendjének felel meg. 50. (1) Biztosítani kell, hogy a fiatalkorú szakmunkás-, iletőleg betanítotmunkás-képzésben vegyen részt, és lehetővé kel tenni, hogy középfokú tanulmányokat folytason. (2) A fiatalkorú neveléséhez és a társadalomba beilleszkedésének segítéséhez igénybe kell venni a gyámhatóság és az egyéb állami szervek, a társadalmi szervezetek, a pártfogó felügyelő, valamint a fiatalkorú hozzátartozóinak segítségét. 51. (1) A fiatalkorú dicsérő oklevélel is jutalmazható. (2) A rövid tartamú eltávozás tartama mind a fiatalkorúak börtönében, mind a fiatalkorúak fogházában évente legfeljebb tizenöt nap. 52. (1) (2) A magánelzárás a fiatalkorúak börtönében húsz, a fiatalkorúak fogházában tíz napig terjedhet; engedélyezhető, hogy a fiatalkorú dolgozzék. 53. A fiatalkorú munkáltatása a fiatalkorúakra vonatkozó munkajogi szabályok figyelembevételével történik; külső munkában részt vehet. VIII. cím A katonákra vonatkozó rendelkezések 54. Az I-VI. cím rendelkezéseit a jelen címben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni azokra, akiknek a szabadságvesztést katonai fogdában kell letölteniük. 55. (1) A katonai fogda a Magyar Honvédség büntetésvégrehajtási feladatokat ellátó katonai szervezete. (2) A szabadságvesztés végrehajtásának rendje - a katonai sajátosságokból fakadó eltérésekkel - a katonai fogdában a fogház rendjének felel meg. (3) A szabadságvesztés végrehajtása alat a hivatásos és a szerződéses álományú elítélteket is el kel különíteni egymástól. (4) Az elítéltek katonai érdekből is csoportosíthatók. 56. A katonai fogdában büntetésüket töltő elítéltek szolgálati kötelezetségei és jogai annyiban szünetelnek, iletőleg korlátozotak, amennyiben eről az ítélet vagy jogszabály rendelkezik, iletve amennyiben ezek érvényesülése a büntetés céljával ellentétes. 57. (1) Az elítéltek a szabadságvesztés végrehajtása alatt elöljárói és feljebbvalói joggal nem rendelkeznek, fegyvert nem viselhetnek és fegyveres szolgálatot nem láthatnak el. (2) Az elítéltek a szabadságvesztés végrehajtása alatt rendfokozati és fegyvernemi jelzés nélküli egyenruhát viselnek. 58. (1) Az elítéltek nevelésében fel kell használni a katonai kiképzést. Különös gondot kell fordítani az elítéltek szakmai ismereteinek szinten tartására, illetve fejlesztésére, továbbá arra, hogy az elítéltek az alakulatukkal való kapcsolatukat fenntartsák és fejlesszék. (2) Az elítélt fegyelmező részlegbe nem utalható. 59. Az elítéltek munkáltatására, anyagi és egészségügyi elátására, valamint az elítéltek által okozot, iletőleg az elítélteket ért kár megtérítésére külön jogszabály vonatkozik.

14 IV/A. fejezet A szigorított javító-nevelő munka végrehajtása 59/A-59/H. 59/I. V. fejezet A közérdekű munka végrehajtása 60. (1) A közérdekű munka végrehajtásának helyéül az elítélt álandó lakóhelye - az elítélt kérelme alapján az ideiglenes lakóhelye - szerint illetékes megyei (fővárosi) bíróságon működő büntetés-végrehajtási bíró intézményt vagy gazdálkodó szervet jelöl ki. A kijelölés előt a büntetés-végrehajtási bíró pártfogó felügyelői vélemény beszerzését rendeli el. A munkahely kijelölésénél figyelembe kell venni az elítélt egészségi állapotát, szakképzetségét (szaktudását), a munkára való alkalmaságát és az elkövetet bűncselekmény jelegét. (2) A büntetés-végrehajtási bíró a 10. (1) bekezdésében meghatározott feltétel fennállása esetén a pártfogó felügyelő javaslatára, iletőleg a kijelölt munkahely vagy az elítélt kérelmére új munkahelyet jelölhet ki. (3) A megyékben és a fővárosban működő munkaügyi központok rendszeresen tájékoztatják a megyei (fővárosi) bíróságot és a pártfogó felügyelői szolgálat megyei (fővárosi) hivatalát azokról a munkahelyekről, amelyek közérdekű munka végzésére elítéltek kijelölését igénylik. 61. (1) A kijelölt munkahelyel a közérdekű munka tartamára nem létesül munkaviszony. (2) A közérdekű munka végrehajtása során a napi munkaidő legalább négy óra, legfeljebb nyolc óra. (3) 62. (1) A kijelölt munkahely köteles a)az elítéltet közérdekű munkával foglalkoztatni; b)az elítélt utazási költségét megtéríteni, ha a közérdekű munkát nem a lakóhelyén végzi; c) a bíróság által megküldött nyilvántartó lapot vezetni, és az elítélttel kapcsolatban kért felvilágosítást a bíróságnak megadni. (2) A munkahely haladéktalanul értesíti a bíróságot, ha az elítélt a) a büntetést megkezdte; b) a munkakötelezettségének nem tesz eleget; c) büntetésének végrehajtására más munkahely kijelölése indokolt; d) a büntetést kitöltötte. 63. (1) A közérdekű munka végrehajtását a 60. (1) bekezdésében meghatározot bíróság a pártfogó felügyelő útján elenőrzi. (2) A pártfogó felügyelő elenőrzi, hogy a) az elítélt a munkakötelezettségének eleget tesz-e; b) a munkahely eleget tesz-e a büntetés végrehajtásával öszefüggő kötelezetségeinek. 64. (1) Ha a munkahely arról értesíti a bíróságot, hogy az elítélt a munkakötelezettségének nem tesz eleget, az értesítést a pártfogó felügyelő által készítet jelentésel megküldi a megyei (fővárosi) főügyészségnek. (2) Az ügyész szükség esetén meghalgatja a pártfogó felügyelőt, pártfogó felügyelői véleményt szerez be, és ha a közérdekű munkának szabadságvesztésre való átváltoztatását a) indokoltnak tartja, az átváltoztatás iránt indítványt tesz a büntetés-végrehajtási bírónak; b) nem tartja indokoltnak, szükség esetén más munkahely kijelölésére tesz indítványt. (3) 65. (1) A büntetést kiszabó bíróság a közérdekű munkavégrehajtásának megkezdésére az elítélt kérelmére - indokolt esetben - egy alkalommal, legfeljebb három hónapi halasztást engedélyezhet. Kivételesen indokolt esetben három hónapot meghaladó vagy ismételt halasztás is engedélyezhető. (2) A büntetés-végrehajtási bíró a közérdekű munka végrehajtását indokolt esetben hivatalból vagy az elítélt kérelmére félbeszakíthatja, a döntése előt meghalgathatja a pártfogó felügyelőt, és pártfogó felügyelői véleményt szerezhet be. A félbeszakítás tartama a közérdekű munka tartamába nem számít be, évente harminc napot nem haladhat meg. A büntetés-végrehajtási bírónak a közérdekű munka végrehajtásának félbeszakításával kapcsolatos végzése ellen nincs helye fellebbezésnek.

15 66. (1) Ha az elítélt gyermekgondozási díjban, illetőleg gyermekgondozási segélyben részesül, a büntetést kiszabó bíróság a közérdekű munka végrehajtásának megkezdésére halasztást engedélyez; iletőleg a büntetésvégrehajtási bíró a közérdekű munka végrehajtását félbeszakítja; a halasztás vagy félbeszakítás időtartama egy év. (2) A büntetés végrehajtását haladéktalanul meg kel kezdeni, iletőleg folytatni kel, ha a gyermekgondozási díj, iletőleg a gyermekgondozási segély folyósítását egy év eltelte előt megszüntetik. (3) A közérdekű munka, iletőleg a hátralevő része nem hajtható végre, ha az ítélet jogerőre emelkedése után az elítélt a) b)legalább egy évig gyermekgondozási díjban, iletőleg gyermekgondozási segélyben részesült; c) egészségi állapotában olyan tartós változás következett be, amely a közérdekű munka végrehajtását nem teszi lehetővé. 67. (1) A közérdekű munka végrehajtása során az elítéltnek az általa okozot kárért való felelőségére, iletőleg az elítéltet ért kárért a munkahely felelőségére a Munka Törvénykönyve értelemszerűen irányadó. (2) Az elítélt anyagi felelősége mértékét a hasonló munkakörben foglalkoztatot munkaválalók átlagkeresetének figyelembevételével kell megállapítani. 67/A. VI. fejezet A pénzbüntetés végrehajtása 68. (1) A pénzbüntetést a megyei (fővárosi) bíróság gazdasági hivatala hajtja végre. (2) Az elítélt a pénzbüntetést legkésőbb a gazdasági hivatal felhívásának a kézbesítésétől számítot tizenöt napon belül, ha pedig a bíróság halasztást, iletőleg részletfizetést engedélyezet, a bíróság által megálapítot időpontig köteles megfizetni. (3) Ha az elítélt a pénzbüntetést a (2) bekezdésben meghatározot időpontig nem fizete meg, a gazdasági hivatal fiatalkorú elítélt esetén a pénzbüntetés behajtása iránt intézkedik, ennek eredménytelensége, iletve felnőtkorú elítélt esetén az első fokon eljárt bíróságot megkeresi a pénzbüntetés szabadságvesztésre átváltoztatása iránt. 69. (1) A pénzbüntetés akkor is megfizethető, ha azt a bíróság már átváltoztata szabadságvesztésre. (2) Ha a pénzbüntetést a helyébe lépő szabadságvesztés végrehajtásának megkezdése előt megfizetik, a szabadságvesztés nem hajtható végre, ha pedig a szabadságvesztés végrehajtása alatt fizetik meg, az elítéltet nyomban szabadon kell bocsátani. (3) Ha a pénzbüntetést a szabadságvesztésre átváltoztatás után részben fizetik meg, a szabadságvesztésnek az a része hajtható végre, amely a meg nem fizetett pénzbüntetésnek felel meg. VII. fejezet A mellékbüntetések végrehajtása A közügyektől eltiltás, a foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás és a kitiltás végrehajtása 70. (1) A közügyektől eltiltás, a foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás és a kitiltás tartamába be kel számítani a következő időket is: a)az ítélet jogerőre emelkedése és a szabadságvesztés megkezdése közöt eltelt időt, b) a szabadságvesztés félbeszakításának tartamát, c)a feltételes szabadságon töltöt időt, ha a bíróság azt nem szüntete meg. (2) Nem számít be az (1) bekezdésben felsorolt büntetések tartamába az az idő sem, amely alat az elítélt a) szabadságvesztést töltött - ide értve a más ügyben kiszabott, valamint a javító-nevelő munka vagy pénzbüntetés átváltoztatása folytán végrehajtott büntetést is -, b) c)más ügyben előzetes fogvatartásban volt, feltéve, hogy elítélték. (3) Az (1) bekezdésben felsorolt büntetések végrehajtását a rendőrség elenőrzi.