STATISZTIKAI TÁJÉKOZTATÓ OKTATÁSI ÉVKÖNYV 2010/2011 Statistical Yearbook of Education 2010/2011

Átírás

1 STATISZTIKAI TÁJÉKOZTATÓ OKTATÁSI ÉVKÖNYV 2010/2011 Statistical Yearbook of Education 2010/2011 Budapest, 2011

2 Készült Compiled by a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Ministry of National Resources Oktatási Fejlesztéspolitikai, Statisztikai és Szervezési Főosztály Department for Educational Development Policy, Section of Statistics and Organisational Section Statisztikai Osztályán Section of Statistics ISSN: Főosztályvezető Head of Department Dr. Hardy F. Gábor Osztályvezető Head of Section Könyvesi Tibor Összeállította Contributed by Csécsiné Máriás Emőke Hagymásy Tünde Könyvesi Tibor

3 Tartalomjegyzék Table of contents Bevezető Introduction 5 Összefoglaló Summary 7 I. Összefoglaló adatok 13 I. Summary Data Intézmények száma Number of educational institutions Feladatellátási helyek, karok száma Number of school-sites Óvodás gyermekek, tanulók és hallgatók az összes képzési szinten Number of pupils/students Óvodás gyermekek, tanulók és hallgatók közül a leányok/nők az összes képzési szinten Girls/female students Kezdő évfolyamos tanulók Students in 1st grade of programmes Végzettek Graduates Főállású pedagógusok és oktatók száma a nappali és felnőttoktatásban Number of teachers in full-time and part-time education together Óvodai csoportok, osztályok száma a nappali és felnőttoktatásban Children-groups, classes in full-time and part-time education together Óvodai férőhelyek, osztálytermek száma Capacity (in person) of kindergartens, number of classrooms A 6 és 8 évfolyamos gimnáziumok 5-8. évfolyamos tanulói Students in 5 8st grade of secondary general schools Idegennyelvoktatás Teaching foreign languages Nemzeti, etnikai kisebbségi nevelés, oktatás Education of national minorities Külföldi állampolgárságú óvodások, tanulók és hallgatók nappali tagozaton Foreign pupils/students in full-time education Gyógypedagógiai nevelés, oktatás Special education Számítástechnikai és internetoktatás az intézményekben Informatics- and internet-education in institutions A közoktatási intézmények főbb adatai feladatellátási helyenként, fenntartók szerint Main data of public education institutions by type of school-sites and maintainers 39 II. Összefoglaló területi adatok 47 II. Summary Regional Data Feladatellátási helyek száma Number of school-sites Óvodás gyermekek, tanulók a nappali és a felnőttoktatásban Number of pupils/students in full-time and part-time education together Óvodás gyermekek, tanulók a nappali rendszerű oktatásban Number of pupils/students in full-time education Kezdő évfolyamos tanulók, nappali és felnőttoktatásban Students in 1 st grade of programmes, full-time and part-time education together Végzettek a nappali és felnőttoktatásban Graduates, in full-time and part-time education together Főállású pedagógusok a nappali és felnőttoktatásban Number of teachers in full-time and part-time education together Óvodai csoportok, iskolai osztályok száma a nappali és felnőttoktatásban Children-groups in kindergartens, classes in schools in full-time and part-time education together Óvodai férőhelyek és iskolai osztálytermek száma Capacity (in person) of kindergartens, number of classrooms in schools Egy pedagógusra jutó óvodás gyermekek, tanulók száma a nappali és felnőttoktatásban Number of pupils/students per teachers in full-time and part-time education together Egy csoportra, osztályra jutó óvodás gyermekek, tanulók száma a nappali és felnőttoktatásban Number of pupils/students per children-groups/classes in full-time and part-time education together A hallgatók száma a szülők (hallgatók) állandó lakhelye szerint az összes tagozaton Number of students by residence of parents (of students) in full-time and part-time education together A hallgatók száma a szülők (hallgatók) állandó lakhelye szerint a nappali tagozaton Number of students by residence of parents (of students) in full-time education Szakképzésben részesülő tanulók ISCED szakterületek szerint Students in vocational education, by ISCED fields of education Szakmai vizsgát tett tanulók ISCED szakterületek szerint Graduates in vocational education, by fields of education Szakképzésben részesülő tanulók OKJ szakmacsoportok szerint Students in vocational education, by groups of professions by NVQL Szakmai vizsgát tett tanulók OKJ szakmacsoportok szerint Graduates in vocational education, by groups of professions by NVQL 119 3

4 17. Felsőfokú képzésben a részvételek száma ISCED tanulmányi területek és a képzési helyek megyei elhelyezkedése szerint Students in tertiary education, by ISCED fields, regions and place of task units Felsőfokú képzésben a végzettek száma ISCED tanulmányi területek és a képzési helyek megyei elhelyezkedése szerint Graduates in tertiary education, by ISCED fields, regions and place of task units Nevelési tanácsadót igénybevevők száma Clients of the Educational Guidance Service 137 III. Részletes adatok 2010/2011. tanév 139 III. Data Detailed School year 2010/ Óvoda Kindergartens Általános iskola Primary (general) schools Szakiskola Vocational schools Speciális szakiskola Special vocational schools Gimnázium Secondary general schools Szakközépiskola Secondary vocational schools Felsőoktatás Tertiary education A felsőoktatási hallgatók a képzési szintek és tagozatok szerint Students in tertiary education by level and form of education Felsőoktatási intézményenkénti főbb hallgatói és oktatói létszámadatok az összes tagozaton Students and academic staff teachers by tertiary level institutions in full-time and part-time education together Óvodás gyermekek, tanulók, hallgatók a nappali és a felnőttoktatásban, az összes képzési szinten és tagozaton állami és nem állami fenntartású intézményekben együtt, korévenként Pupils/students in full-time and part-time education in public and private institutions together, by age Óvodás gyermekek, tanulók, hallgatók a nappali oktatásban, nappali tagozaton az összes képzési szinten állami és nem állami fenntartású intézményekben együtt, korévenként Pupils/students in full-time education in public and private institutions together, by age a. Alapfokú művészetoktatás Basic education of music and arts b. Alapfokú művészetoktatás művészeti áganként Basic education of music and arts by programmes Korai fejlesztés és gondozás, fejlesztő felkészítés, fejlesztő iskolai oktatás Early development, Development training, Development School Nevelési tanácsadó Educational Guidance Service Megyei (fővárosi, országos) szakértői bizottság Educational Rehabilitation Committees Logopédiai ellátás Speech therapy treatment Kollégium Student's hostels 164 IV. Pénzügyi adatok 165 IV. Financial Data A költségvetés oktatási kiadásai Public expenditure on educational institutions A évi költségvetés oktatási kiadásai forrás szerint Public expenditure on educational institutions in 2010 by sources Az egy gyermekre, tanulóra, hallgatóra jutó költségvetési kiadás (nappalival egyenértékű számított létszám alapján) Public expenditure on educational institutions per student based on full-time equivalents Az egy gyermekre, tanulóra, hallgatóra jutó költségvetési kiadás %-os emelkedése az évhez viszonyítva (nappalival egyenértékű számított létszám alapján) Increase of public expenditure on educational institutions per student in % of 1995 based on full-time equivalents A költségvetés oktatási kiadásai az államháztartás konszolidált kiadásainak, illetve a GDP arányában Public expenditure on educational institutions in % of total public expenditure and GDP A költségvetés oktatási kiadásainak aránya a GDP %-ában oktatási szintenként The public expenditure on educational institutions in % of GDP by level of education A költségvetési oktatási kiadások és a GDP %-os emelkedése az évihez viszonyítva Increase of public expenditure on educational institutions and of GDP in % to A költségvetés oktatási kiadásai tevékenységenként, 2010 Public expenditure on educational institutions by categories, Az oktatási kiadások főbb összetevői 2010-ben Components of public expenditure on educational institutions in A költségvetés oktatás-beruházási kiadásai Capital expenditure on public educational institutions A költségvetés oktatási kiadásaiból a beruházások aránya (%) Capital expenditure in proportion (%) of public educational expenditures 178 Módszertan Methodology 180 Jegyzetek Notes 182 4

5 Bevezető Introduction A Statisztikai Tájékoztató Oktatási Évkönyv 2010/2011 kiadvány célja - hasonlóan a korábbi évekhez - a hazai oktatási rendszer statisztikai adatokon keresztüli bemutatása és a nemzetközi összehasonlíthatóság (oktatási szintek, képzési, tanulmányi területek) kereteinek felvázolása. Az oktatásstatisztika fő feladata az oktatási rendszerben bekövetkezett változások követése, az oktatáspolitikai célok megvalósulásának vizsgálata, az esetleges negatív kísérőjelenségek feltárása és a hatékony tervezés elősegítése. Mivel a statisztika sajátossága, hogy a változásokat főleg időben méri, e feladatának csak akkor tud eleget tenni, ha a rendszerben bekövetkezett alapvető változások bemutatása mellett biztosítja az adatok időbeli összehasonlíthatóságát. A kötet négy fejezte a legfontosabb, széles körben használt adatokat tartalmazza. Az I. fejezet hosszú idősorai mellett a régiós, megyés rövid idősorokat (II. fejezet), a részletes, fenntartó típus szerinti bontásban az aktuális évre vonatkozó adatokat (III. fejezet) és az állami intézményekre vonatkozó főbb pénzügyi adatokat (IV. fejezet) gyűjtöttük össze az oktatási rendszer bemutatására. A kiadvány végén a statisztikai adatgyűjtés és feldolgozás módszertani megjegyzései, a kötetben használt legfontosabb rövidítések magyarázatai találhatók. A CD melléklet az Oktatási Évkönyv mellett a Felsőoktatási - és a Közoktatási Statisztikai Tájékoztató 2010/2011-es tanév részletes táblázatait tartalmazza. Az oktatási rendszer bemutatására használt legfontosabb mutatók (egy pedagógusra jutó gyermekek, tanulók száma, egy csoportra, osztályra jutó gyermekek, tanulók száma) számításánál a hazai gyakorlatnak megfelelő (és a KSH által is leggyakrabban használt) számítási módokat alkalmaztuk. Az egy gyermekre, tanulóra, hallgatóra jutó költségvetési kiadás mutatójánál a nemzetközi gyakorlatnak megfelelő számítási módot használtuk. Az adatok forrása az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programban az oktatási intézmények tevékenységére vonatkozóan elrendelt oktatásstatisztikai adatgyűjtések, illetve az állami intézmények költségvetési beszámolóiból készült összesítések feldolgozása. A kiadvány táblázatai kétnyelvű, magyar-angol fejlécekkel jelennek meg. A szószerinti fordítás helyett a nemzetközi (UNESCO-OECD-EUROSTAT) adatszolgáltatásban elfogadott fogalmakat, illetve a KSH kiadványokban használatos kifejezéseket vettük át. A folyamatosan növekvő nemzetközi és hazai információs igények kielégítéséhez a szükséges adatokat az adatszolgáltatók terheinek további növelése nélkül tervezzük biztosítani a 2009-ben bevezetett web-es közoktatásstatisztikai és a 2001 óta folyamatosan aktualizált kliens alapú felsőoktatás-statisztikai adatgyűjtő program segítségével. A kiadvány borítóján felsorolt szerzőkön kívül köszönet illeti az adatszolgáltató intézményeket és minden további közreműködőt. A kiadvány pdf formátumban letölthető a -ról. 5

6 Az iskolarendszerű köz- és felsőoktatás szerkezete életkor, évfolyam és az oktatási programok nemzetközi besorolási szintje szerint The Structure of the Hungarian Public Education and Higher Education System by age, grade and by ISCED level Közoktatás - Public education Felsőoktatás - Higher education Kötelező oktatás 1) - Compulsory education Felsőfokú 14 ISCED 5B, 18 szakképzés 6) 13 ISCED 4 17 Szakiskolai, speciális Szakközépiskolai szakiskolai programok 3) programok 4) Gimnáziumi programok 5) Secondary Vocational, special vocational school Secondary vocational general school programmes 5) programmes 3) school programmes 4) Általános iskolai programok 2) 4 8 Primary (general) school programmes 2) Főiskolai programok - College basic programmes Óvodai programok Pre-primary education továbbképzés 7) - Szakirányú Postgraduate specialisation 7) Alapképzés - Bachelor programmes Felsőfokú szakképzés 6) PhD, DLA programok Mesterképzés- Master programmes Egyetemi, osztatlan képzési programok - University basic, unified programmes ISCED 6 ISCED 5B ISCED 3 ISCED 1 ISCED 0 Életkor - Age Évfolyam - Grade ISCED szint/level ISCED 5A ISCED 2 Az egyes programoknál az elméleti életkort és képzési időt (évfolyam, szint) a nappali oktatásra, nappali tagozatra vonatkozóan jelöltük The figure shows the theoretical age and length of programmes in full-time education. 1) Kötelező oktatás időszaka: 5. életév betöltésétől kötelező (legalább napi 4 órás) óvodai foglalkozás, 6. (legkésőbb 8.) életév betöltésétől az iskolaérettség elérésekor tankötelezettség, amely az 1997/98 tanévben vagy azt megelőzően elkezdett tanulmányok esetén 16 éves korig, 1998/99- es tanévtől tanulmányaikat kezdők esetén 18 éves korig tart. From the 5th year of the child the kindergarten is obligatory (for at least 4 hours per day). From the 6th year (or at last from the 8th year) starts the compulsory education (in case of school maturity). The compulsory education last until the 16th year for students starting school at the 1997/98 school year or before, from 1998/99 academic year the compulsory education lasts until the 18th years. 2) Általános iskolai programok az alapfokú nevelés-oktatás alsó (1-4. évfolyam) és felső (5-8. évfolyamon) tagozata. Primary general school programmes include programmes for students in grade 1 to 8. 3) Szakiskolai, speciális szakiskolai programok: a szakiskolai programok az általános képzés, szakmai előkészítő oktatás, pályaorientáció, szakmai és szakmacsoportos alapozást és az érettségihez nem kötött szakképzéseket tartalmazzák. A speciális szakiskolai programok a gyógypedagógiai tanterv szerinti szakiskolai oktatást jelent. Vocational programmes contain general, pre-vocational, guidance, professional-, trade-groups foundation and vocational programmes without requirement of maturity examination. Special vocational programmes mean vocational school programmes delivered to students with special educational needs. 4) Szakközépiskolai programok: az általános képzés, szakmai előkészítő oktatás, pályaorientáció, szakmai és szakmacsoportos alapozást, és az érettségihez kötött nem felsőfokú, illetve a felsőfokú szakképzési programokat foglalják magukban. Secondary vocational school programmes contain general, pre-vocational, guidance, professional-, trade-groups foundation and vocational programmes with requirement of maturity examination and accredited post-secondary vocational programmes. 5) Gimnáziumi programok: 4(5), 6, illetve 8 évfolyamos programokat foglalja magában. Secondary general school programmes include the programmes with 4 (5), 6 and 8 grades. 6) Felsőfokú szakképzési programok: érettségihez kötött felsőfokú szakmai végzettséget adó szakképzés. Accredited post-secondary vocational programmes with Certificate of Maturity examination as a precondition 7) Szakirányú továbbképzés: ISCED 5A szinten történő képzés, amely újabb végzettséget nem ad Postgraduate specialisation programmes: This programmes in ISCED 5A level do not give a higher attainment level. 6

7 Összefoglaló Summary A 2010/2011. tanévben 2 millió 121 ezren részesültek óvodai nevelésben, iskolai rendszerű oktatásban, felsőfokú képzésben. Közülük 1 millió 914 ezren óvodai nevelésben, nappali rendszerű oktatásban, nappali tagozatos képzésben vettek részt, arányuk a 3-22 éves népességhez viszonyítva 89%. Ez az arány az elmúlt évtizedben folyamatosan emelkedő tendenciát mutat, jelenleg 16%-kal magasabb, mint 1990-ben. Az iskolai rendszerű felnőttképzésben, illetve a nem nappali rendszerű felsőoktatásban 207 ezren vettek részt, az előző évhez képest a közoktatásban 9,8%-os növekedés, míg a felsőoktatásban 5,5%-os csökkenés következett be. ezer thousand A 3 22 éves népesség korcsoportok szerint The 3 22 years old population by ages 3-6 évesek 3-6 years old évesek évesek 7-14 years old years old évesek years old ezer thousand Az óvodai nevelésben, nappali rendszerű képzésben, oktatásban résztvevők száma Number of pupils, students in full-time form 1980/ / / / évesek 3-22 years old Óvodás, tanuló, hallgató létszám Pupils, students together Az iskolarendszerű nevelésben, oktatásban résztvevő gyermekek, tanulók, hallgatók egyre hosszabb időt töltenek az oktatási rendszerben. A rugalmas iskolakezdés, az átjárhatóbb közép- és felsőfokú oktatási rendszer a képzési idő kitolódásával jár(hat) együtt. A növekvő részvételi arányok mellett a képzési idő hosszabbodása is hozzájárul ahhoz, hogy a tanköteles koron túli fiatalok egyre növekvő arányban vesznek részt az iskolarendszerű oktatásban. Az óvodai nevelésben, iskolarendszerű képzésben résztvevők kormegoszlása feladatellátási helytípus szerint 2010/2011 Pupils/students in full-time and part-time education by age in 2010/ ,0% 80,0% 60,0% 40,0% Óvoda Kindergartens Általános iskola Primary (general) schools Szakiskola Vocational schools Speciális szakiskola Special vocational schools Gimnázium Secondary general schools Szakközépiskola Secondary vocational schools Felsőoktatási intézmények Tertiary education 20,0% 0,0%

8 Az óvodai nevelésben résztvevő gyermekek számának 1995/1996 óta tartó csökkenése 2005/2006-ban megállt, a résztvevők száma a 2007/2008-as tanévi kismértékű csökkenés után ismét növekedett. E növekedés ellenére az utóbbi másfél évtizedben az óvodások száma a kedvezőtlen demográfiai folyamatoknak megfelelően 18%-kal csökkent. Figyelembe véve a bölcsődékben gondozott 3 életévüket már betöltött gyermekeket és az általános iskolába beíratott 6 éveseket is, a 3-6 évesek 92 %-a részesül bölcsődei gondozásban, óvodai nevelésben vagy (általános) iskolai oktatásban. ezer thousand Óvodások száma Number of pupils in kindergartens 1980/ / / / évesek 3-6 years old Óvodások száma Pupils in kindergartens Az óvodákban foglalkoztatott pedagógusok létszáma az előző tanévhez képest kismértékben növekedett, 1995/1996-hoz viszonyítva ugyanakkor 6,1%-kal kevesebb pedagógus dolgozik az óvodákban. Az egy óvodapedagógusra jutó óvodások száma országos átlagban 11,1, az egy óvodai csoportra jutó óvodások száma 23,2, mindkét átlag kis mértékben nőtt az előző évi adathoz képest. 2010/2011-ben közel azonos számú (0,4 %-kal kevesebb) intézmény működtetett óvodát, mint az előző évben. Az óvodai feladatellátási helyek száma 0,2%-kal csökkent. Az általános iskolai tanulólétszám, a kedvezőtlen demográfiai folyamat miatt, nappali rendszerű oktatásban 17 ezerrel kevesebb, mint az előző évben, jelenleg 757 ezer fő. További 26 ezer tanuló a 6 illetve 8 osztályos gimnáziumok 5-8. évfolyamain tanul. Míg 1980-tól 1990-ig alig 2,6%-kal csökkent az alapfokú oktatásban a tanulólétszám, addig a következő évtized végére már további 15 %-kal kevesebb diák ült az iskolapadokban. A létszámcsökkenés továbbra sem állt meg, 2001/2002 és 2010/2011 között közel 20 %-os volt Az alapfokú, nappali oktatásban résztvevők száma Students in primary education, full time education Általános iskola Primary general schools Gimnázium 5-8. évf. Secondary general schools grades / / / /2011 8

9 Az általános iskolai tanulók közül 20 ezren gyógypedagógiai tantervű osztályokban tanultak, további 33 ezer speciális nevelési igényű tanuló integrált oktatásban részesül. Az önálló gyógypedagógiai osztályokban oktatott tanulók aránya a 2001/2002. tanévben 4,1% volt, 2010/2011-ben 2,6 %-ra csökkent. Az integrált oktatásban részesülő tanulók aránya 2001/2002 és 2010/2011 között 0,9%-ról 4,3 %-ra emelkedett. A 6 illetve 8 évfolyamos gimnáziumok 5-8. évfolyamán 26 ezren tanultak, a korosztály létszámcsökkenésének hatására ezekben az intézményekben is folytatódott a létszámcsökkenés, mértéke idén 1,6%-os volt (az általános iskolai 5-8. évfolyamos tanulók létszámcsökkenése ennek többszöröse, idén 4,2%-os). Az oktatási rendszerben található 16 évesek 4,4 %-a még nem végezte el a 8. osztályt ben a nyolc éve indult első osztályosok 91%-a végezte el eredményesen a 8. évfolyamot. Ez a mutató hosszabb idő óta azonos szinten, 89-90% körül mozog. A felnőttoktatási tanterv szerint oktatott tanulók száma az alapfokú oktatásban 2 ezer fő. A tanulók 65,7 %-a 7-8. évfolyamon tanul, 45,9 %-a 22 éves vagy fiatalabb. Az általános iskolákban a pedagógusok száma a tanulólétszám csökkenésével párhuzamosan csökkent, a 2001/2002-es tanévhez viszonyítva közel 18,5 %-kal, az előző évhez képest 2010/2011-ben 0,9%-kal. Az egy pedagógusra jutó tanulók száma 10,3, az egy osztályra jutó tanulók száma 20,2. Az egyéb (alapítványi és egyéb) fenntartású intézmények mutatói a legalacsonyabbak, az egy pedagógusra jutó tanulók száma 8,3, az egy osztályra jutó tanulóké 14, /2011-ben az előző tanévhez képest az általános iskolát működtető intézmények és az általános iskolai feladatellátási helyek száma közel azonos arányban csökkent (1,2 %-kal, illetve 1,1 %-kal). A középfokú nappali rendszerű oktatásban résztvevők száma eltérő módon változott. A szakiskolák, speciális szakiskolák tanulólétszáma közel azonos az előző évihez (együttesen 0,4 %-kal nőtt). A szakközépiskolai tanulólétszám előző évi 2,3%-os növekedését, a 2010/2011-es tanévben 0,7%-os csökkenés követte. Míg 1990/91-ben a középfokú oktatásban résztvevő tanulók 44%-a szakiskolában (szakmunkásképzőben) tanult, 2010/2011-ben arányuk 24%. Az általános képzést nyújtó és a felsőfokú tanulmányokra eredményesebben felkészítő gimnáziumok részaránya 24%-ról 34%-ra emelkedett. A legnépszerűbb intézménytípusba, a szakközépiskolába járó tanulók aránya 33%-ról 42%-ra változott. 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% A középfokú oktatás szerkezetének változása a nappali rendszerű képzésben The structural changes in upper secondary full-time education 1980/ / / /2011 Szakiskola Vocational school Gimnázium Secondary general school Szakközépiskola Secondary vocational school A középfokú felnőttoktatásban a felnőttoktatási tanterv szerinti tanulmányok 2001/2002 óta tartó csökkenése hatására 2010/2011-es tanévre a tanulók 12,7 %-a folytatta tanulmányait (2001/2002-be ez az arány 15 % volt). A szakképző intézmények közül a szakiskolákban , a speciális szakiskolákban 9 851, a szakközépiskolákban fő tanul. Ezen intézmények szakképző évfolyamain tanulók száma, a nappali- és felnőttoktatásban együtt , közülük az alábbi szakmaterületeken tanulnak legtöbben: 9

10 Szakterület Fields of education Tanulók Students száma Number Szálláshely-szolgáltatás, étkeztetés, vendéglátás Hotel, restaurant, catering ,6 Építőipar, vízi, közlekedési építés Building and civil engineering ,2 Gépgyártás, műszer- fémipar Mechanics and metal work ,9 Nagy- és kiskereskedelem Wholesale and retail sales ,3 Számítástechnikai tudományok Computer science ,8 Utazásszervezés, turizmus és szórakoztatás Travel, tourism and leisure ,5 Gépjárművek, hajók, repülőgépek tervezése, gyártása Motor vehicles, ships and aircraft ,3 Menedzsment és igazgatás Management and administration ,1 A szakképzésben 482 szakmát oktattak a 2010/2011. tanévben. Szakiskolákban 215, speciális szakiskolákban 75, szakközépiskolában 309 szakmában szerezhettek ismereteket a tanulók. 2010/2011-ben a középfokú szakképző intézményekben összesen 52,6 ezren tettek sikeres szakmai vizsgát, ebből 4,4 ezren a felsőfokú szakképzetséget adó szakképzésben szereztek szakmai végzettséget. Szakközépiskolákban felsőfokú szakképzésben nappali- és felnőttoktatásban 1999/2000-ben fő (a szakképzésben tanulók 1,7 %-a), 2010/2011-ben fő (a szakképzésben tanulók 22,8 %-a) tanult. A középfokú tanulólétszám 0,6 %-kal, a pedagóguslétszám 1%-kal nőtt. A szakiskolákban az egy pedagógusra jutó tanulólétszám 14,8 (előző tanévben 15,3), speciális szakiskolákban 6,5 (előző tanévben 6,7), gimnáziumokban 13,2 (előző tanévben 13,1), szakközépiskolákban az előző tanévivel (13,8) azonos. Az egy osztályra jutó tanulólétszám szakiskolákban 24,0 (előző évben 24,2) speciális szakiskolákban 11,5 (előző tanévben 11,3), gimnáziumokban 29,1 (előző évben 28,7), szakközépiskolákban azonos az előző tanévi mutatóval (25,9). A felsőoktatásban 2010/2011-ben 69 felsőoktatási intézményben (29 állami, 26 egyházi és 14 alapítványi) 361 ezren folytattak tanulmányokat. A felsőoktatási hallgatók létszáma 9 ezerrel csökkent az előző évihez képest, a nappali képzésben részt vevők létszáma közel 2 ezer fővel csökkent. Állami intézményekben tanult a hallgatók 87 %-a, egyházi intézményekben 5,7%-a és alapítványi intézményekben 7,3%-a. A 10 legnagyobb intézményben tanul a hallgatók 60%-a. %-a 600 A felsőoktatási intézmények nappali tagozatos hallgatóinak aránya a éves népességhez viszonyítva Ratio of full-time students in tertiary education to years old population ezer thousand / / / / évesek years old population Nappali hallgatók Full-time students 10

11 13 olyan állami intézmény van, amelyik 10 ezernél több hallgatót képez, a hallgatók 70%-a tanul ezekben az intézményekben. 36 intézmény 1000-nél kevesebb hallgatóval működik. Ezen intézmények közül 5 állami (művészeti egyetemek), 23 egyházi és 8 alapítványi, összesen hallgatóval (2,8 %). 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% A felsőoktatási intézmények megoszlása hallgatólétszám-kategóriák szerint, 2010/2011 Tertiary education institutions by category of student-number in 2010/2011 Állami Public Egyházi Ecclesiastical Alapítványi Foundation Összesen Total Felsőoktatási intézményekben a felsőfokú szakképzés hallgató-aránya 5,7 %. Főiskolai szintű képzésben a hallgatók 3,7%-a, egyetemi képzésben 5,2%-a, alapképzésben 62%-a, mesterképzésben 8,7%-a, osztatlan képzésben 8,4%-a, szakirányú továbbképzésben 4,4%-a és PhD, DLA programokban 2 %-a vesz részt. A felsőoktatási hallgatók létszámának csökkenése 2,4%-os volt, a nappali tagozatos képzésben részt vevő hallgatók száma 0,8 %-kal csökkent, a nem nappali tagozatosoké 5,5 %-kal. 2003/2004 óta a távoktatásos hallgatók létszáma 39 ezerről 15 ezerre esett vissza. 2010/2011-ben a hallgatók 42 %-a költségtérítés képzésben vett részt. Az államilag támogatott képzésben részt vevők aránya az állami intézményekben 60,2 %, az egyházi intézményekben 58,2 %, az alapítványi intézményekben 31,1 %. Az összes hallgató 58%-a, a nappali képzésben részt vevőknek 74,1%-a államilag támogatott. Az államilag támogatott hallgatók aránya fenntartók és tagozatok szerint, 2010/2011 Publicly financed students in % of all tertiary students by maintainers and educational forms, 2010/ % 80% 70% 60% állami int. public inst. egyházi int. ecclesiastical inst. alapítványi int. foundation inst. 50% 40% 30% 20% 10% 0% összesen together nappali full-time esti part-time evening courses levelező part-time correspondence courses 11

12 Az oklevelet szerzők száma főiskolai és egyetemi szinten, valamint alap-, mester- és osztatlan képzésben 53 ezer fő volt, 80 %-uk első diplomát kapott. Közülük nappali tagozaton 38 ezren végeztek, az első oklevelet szerzők aránya 90 %. Felsőfokú szakképzettséget felsőoktatási intézményben 4,1 ezren szereztek, 83 %-nak ez az első végzettsége. Nappali tagozaton 3,2 ezren, 84 % az első végzettséget szerzők aránya. 7,2 ezer fő szakirányú szakképzetséget, 1,3 ezren doktori fokozatot kaptak. A költségvetésnek az állami oktatási intézményekre fordított kiadásai 2010-ben a GDP 4,7 %-át tették ki. Ez az előző évi értékkel közel azonos. A költségvetés oktatási kiadásainak növekedési üteme az 1995-ös évhez viszonyítva 2003-ban meghaladta, 2004 és 2005-ben közel azonos arányban változott, 2006 óta azonban elmarad a GDP növekedési ütemétől. Az oktatási szintek közötti arányokban a létszámváltozásokat követve a felsőoktatás részaránya az elmúlt 15 évben növekedett (1995-ben az oktatási kiadásokból a felsőoktatás részaránya17,6 %, 2010-ben 20,5 %). Az egy gyermekre, tanulóra, hallgatóra jutó költségvetési kiadások 1995-höz viszonyítva az óvodánál emelkedtek a legnagyobb mértékben, az 1995-ös nominális érték 5,7-szeresére. Az iskolai oktatásban 4,6-szor, a felsőoktatásban 2,5-ször magasabb a támogatás. Folyó áron az óvodára fordított költségvetési kiadás 2010-ben 4,5-szer, az alap- és középfokú oktatásra fordított költségvetési kiadás 3,6-szor, a felsőoktatásra fordított kiadás 4,8-szor nagyobb volt, mint 1995-ben. Ez egy gyermekre, tanulóra, hallgatóra jutó költségvetési kiadások reálértékben csökkentek. A költségvetés oktatási kiadásainak és a GDP-nek változása (1995=100) Changes of public expenditure on educational institutions and of the GDP (1995=100) 500% 400% Oktatás öszesen Public expenditure GDP 300% 200% 100%

13 I. Összefoglaló adatok I. Summary Data

14 létszám, ezer fő number, thousands Az óvodások és a nappali tagozaton tanulók létszáma Pupils in kindergartens and students in full-time education népesség, ezer fő population, thousands / / / / évesek Population 3 22 years old Felsőoktatási intézmények Tertiary institutions Szakközépiskola Secondary vocational schools Gimnáziumm Secondary general schools Szakiskola, speciális szakiskola Vocational, special vocational schools Általános iskola Primary general schools Óvoda Kindergartens 14

15 Tanév Óvoda 1) Általános iskola [a] School year Kindergartens 1) Primary (general) schools [a] Szakiskola [b] Vocational schools [b] Speciális szakiskola Special vocational schools Gimnázium 2) Secondary general schools 2) 1. Intézmények száma (működő intézmények) Number of educational institutions (working institutions) Szakközépiskola 2) Secondary vocational schools 2) Felsőoktatási intézmények 3) Tertiary education 3) 1960/ / / / / / / / / /2001 [c] / / / / / / / / / / Feladatellátási helyek, karok száma (működő feladatellátási helyek, karok) Number of school-sites (working school-sites) 1960/ / / / / / / / / /2001 [c] / / / / / / / / / / [a], [b], [c] Magyarázatot lásd a Jegyzetekben. [a], [b], [c] Explanations see in Notes. 1) 1999/2000-ig a gyógypedagógiai nevelést (is) folytató gyógypedagógiai feladatellátási helyek száma nélkül. Till 1999/2000 number of kindergartens without special kindergartens. 2) 1999/2000-ig a közös igazgatású középiskolák száma a gimnáziumok és a szakközépiskolák számában is szerepel. Till 1999/2000 the number of jointly directed secondary schools is included both in number of secondary general and secondary vocational schools 3) 2010/2011. tanévben a karok módszertani számbavétele változott. In 2010/2011 the number of faculty alter from previous years because of methodological changes. 15

16 Tanév School year Óvoda Kindergartens Általános iskola [a] Primary (general) schools [a] Szakiskola [b] Vocational schools [b] Speciális szakiskola Special vocational schools Gimnázium 1) Secondary general schools 1) 3. Óvodás gyermekek, tanulók és hallgatók az összes képzési szinten Number of pupils/students 3.1. Nappali- és felnőttoktatásban, az összes tagozaton Students in full-time and part-time education together Szakközépiskola 1) Secondary vocational schools 1) Felsőoktatási intézmények Tertiary education 1960/ / / / / / / / / /2001 [c] / / / / / / / / / / Nappali oktatásban, a nappali tagozaton Students in full-time education 1960/ / / / / / / / / /2001 [c] / / / / / / / / / / ) 1960/1961-ben a művészeti gimnáziumok adatai a szakközépiskolai adatokban szerepelnek. In 1960/1961 the data of secondary general schools for education of music and arts are included in the data of secondary vocational schools. 16

17 Tanév School year Óvoda Szakközépiskola Kindergartens Általános iskola [a] Primary (general) schools [a] Szakiskola [b] Vocational schools [b] Speciális szakiskola Special vocational schools Secondary general schools Gimnázium Secondary vocational schools 4. Óvodás gyermekek, tanulók és hallgatók közül a leányok/nők az összes képzési szinten Girls/females students Felsőoktatási intézmények Tertiary education 4.1. Nappali- és felnőttoktatásban, az összes tagozaton Students in full-time and part-time education together 1960/1961 1)2)3)5) /1971 1)2)3) /1981 1)2)3) /1991 3) /1996 1) /1997 1)4) /1998 1) / / /2001 [c] / / / / / / / / / / Nappali oktatásban, a nappali tagozaton Students in full-time education 1960/1961 1)2)3)5) /1971 1)2)3) /1981 1)2)3) /1991 3) /1996 1) /1997 1)4) /1998 1) / / /2001 [c] / / / / / / / / / / ) Az óvoda adata a gyógypedagógiai tanterv szerint nevelt sajátos nevelési igényű óvodások számát nem tartalmazza. Data of kindergartens without the number of children in special education kindergartens. 2) Az általános iskola adata a gyógypedagógiai intézményekben nevelt óvodás, általános iskolás és idősebb korú gyermekek, tanulók számát is tartalmazza. Data of primary (general) schools includes also the number of children, students educated in institutions for pupils with special educational needs. 3) A szakiskolai adat a gép- és gyorsíró szakiskolák adata nélkül. Data of vocational schools without the data of shorthand-typing vocational 4) A gimnázium 5-8. évfolyamán tanuló lányok száma becsült. The number of girls studying in secondary general schools at grade 5-8. is estimated. 5) A művészeti gimnáziumok adatai a szakközépiskoláknál találhatóak meg. The data of secondary general schools for education of music and arts are included in the data of secondary vocational schools. 17

18 Tanév School year Általános [a] 1) Szak- iskola Primary (general) Vocational [a] 1) schools Speciális [b] 2) 3) iskola schools [b] 2) 3) Special 5. Kezdő évfolyamos tanulók Students in 1st grade of programmes 5.1. Nappali- és felnőttoktatásban, az összes tagozaton Students in full-time and part-time education together szakiskola 4) Gimnázium 5) 6) Szakközépiskola vocational Secondary general Secondary voca- schools 4) schools 5) 6) tional schools 6) Felsőoktatási intézmények 7) Tertiary education 7) 1960/ / / / / / / / / /2001 [c] / / / / / / / / / / Nappali oktatásban, a nappali tagozaton Students in full-time education 1960/ / / / / / / / / /2001 [c] / / / / / / / / / / ) 1999/2000-ig a felnőttoktatás adata az alapismereti tagozaton tanulók (1-2. évfolyamosok) számát tartalmazza. Till 1999/2000 the data contains the number of students of adult literacy courses in case of part-time education. 2) Első osztályos szakmunkástanulók száma, a gép- és gyorsíró szakiskolák első évfolyamos tanulói nélkül 1960/61-ben. In 1960/61 the number of 1st grade students in apprentice schools, without the number of 1st grade students in shorthand-typing schools. 3) Az 1998/1999- és 1999/2000-es tanévben a 9. évfolyamosok (általános iskolai végzettségűek) és a 13. évfolyamosok (középfokú végzettségűek) száma együtt. In 1998/1999 and 1999/2000 the data contains the number of students in 9th grade (graduated in primary general school) and in 13th grade (graduated in secondary school). 4) A munkára felkészítő osztályba járóknak az összes létszámát ig kezdő évfolyamosként számítottuk. From 1990 to 1995 data includes the number of all students at 9. 10th grade in classes of preparatory for work. 5) 1997-ig a "0." és első évfolyamosok, 1997-től a 9. évfolyamosok száma. Till 1997 the number of students in 0 and 1st grade, from 1997 the number of students in 9th grade. 6) 1960/61-ben a művészeti gimnáziumok adata, 332 fő, a szakközépiskolánál szerepel. In 1960/1961 the data of secondary general schools for education of music and arts: 332 students, are included in the data of secondary vocational schools. 7) Az 1998/1999-es tanévig az egyetemi és főiskolai szintű képzésben részt vevő I. évfolyamos hallgatók, 1998/99. tanévtől a felsőfokú szakképzésben résztvevő I. évfolyamos hallgatók is, 2006/2007. tanévtől ezeken kívül az alap-, mester- és osztatlan képzésben tanuló I. évfolyamos hallgatók száma szerepel. Till 1998/1999 the data contains the number of students in 1 st grade of universities, colleges, from 1998/1999 the data contains also the number of students in 1st grade of postsecondary vocational programmes and from 2006/2007 the data contains also the number of students in 1st grade of bachelor, master and unified programmes. 18

19 Év Year Pupils completed 8th grade 1) 2) 6. Végzettek Graduates gimnáziumban in general schools Érettségi vizsgát tett 3) A 8. évfolyamot eredmé-nyesen 1) 2) be-fejezte oklevelet szakközépiskolában 4) összesen Students passed final examination at secondary level 3) in vocational schools 4) nem kötött 5) kötött 6) 6.1. Nappali- és felnőttoktatásban, az összes tagozaton Graduates in full-time and part-time education together total Graduates at Vocational graduates Tertiary level graduates at accredited postsec. without 5) with 6) colleges, postgrad. vocational university 7) specialis. 8) PhD, DLA Certificate of Maturity programmes examination [c] Nappali oktatásban, a nappali tagozaton Graduates in full-time education Szakképzettséget szerzett érettségihez szakképzésben Felsőfokú szakképzettséget szerzett egyetemi vagy főiskolai szinten 7) Felsőfokú végzettséget szerzett szakirányú továbbképzésben 8) szerzett PhD, DLA fokozatot szerzett [c] ) ig a gyógypedagógiai intézmények adatai nélkül ig a gyógypedagógiai oktatás esetén a megfelelő tanév végi létszámot tartalmazza without the data of special-education, from the data contain the number of students at the end of school years. 2) A évi adatok becsültek. In 2001 data are calculated. 3) 2004/2005-ig az érettségi vizsgát, illetve érettségi/képesítő vizsgát tettek száma Till 1995/96 the data contains the number of students passed in maturity and maturity -vocational exams. 4) 1994/95-ig szakközépiskolában és technikumban vizsgázottak együttes számát jelenti Till 1994/95 the number of students graduated in secondary vocational schools and in technical vocational scools. 5) 1999-ig szakmunkásvizsgát tett tanulók (felnőtt vizsgázók nélkül) és szakiskolát eredményesen végzettek, 2001-től érettségihez nem kötött OKJ szakmákban és a szakiskolában hagyományos szakmákban végzettek. Till 1999 the students graduated at programmes for skilled workers and studens completed programmes at vocational schools; from 2001 NVQL and non-nvql vocational graduates without certificate of maturity examination. 6) 1999-ig technikus képesítő vizsgát tettek, 2001-től középiskolai végzettséghez kötött OKJ szakmákban a felsőfokú OKJ szakmákban végzettek kivételével szakmai vizsgát tettek és szakközépiskolában hagyományos szakmákban végzettek. Till 1999 technical (vocational) qualification; from 2001 graduates in NVQL qualifications with certificate of maturity examination (except graduates in accredited postsecondary vocational programmes) and in non- NVQL qualifications at secondary vocational schools. 7) Alap- és mester fokozatot szerzettek számával együtt. Contains the number of graduates at bachelor and master programmes too. 8) A év előtti években szakosító továbbképzésben oklevelet szerzettek száma. Till 2000 the number of graduates at tertiary extension courses. 19