A SZENT KORONA EREDETE

Átírás

1 Nyitott kérdések A SZENT KORONA EREDETE A magyar Szent Korona eredetérıl és kialakulásáról a kutatók álláspontja megoszlik, mégpedig alapvetı kérdésekben. A Szabados Dezsı tanulmányában amelynek alapján cikkünk készült részletesen áttekinti a Szent Koronáról eddig publikált véleményeket, állásfoglalásokat és történelmi utalásokat. Ezek alapján szerinte számos bizonytalanság, ellentmondás és kellıen nem igazolt álláspont maradt megválaszolatlan. A koronát eredetileg olyanra tervezték-e, mint amilyen jelenleg? A ma ismert korona Szent Istváné volt-e? Ha a válasz nemleges, újabb kérdések merülnek fel. A keresztpántokból álló boltozat (a latin korona) mikor, hol és milyen célra készült? Lehetett-e a latin korona Szent István koronájának része? Származhatott-e a korona akár csak részeiben is II. Szilveszter pápától? Megalapozatlan feltevések Nem látszik bizonyítottnak, hogy a koronát eredetileg is olyanra tervezték, mint amilyen jelenleg, és hogy a korona Szent István idején is olyan volt, mint ma, csupán néhány képet cseréltek ki rajta. A Szent Koronát azért nem tervezhették olyanra, amilyen jelenleg, mert a mellsı keresztpánt két alsó apostolképét az abroncskorona két fı képe elöl a Pantokrátor, hátul a (Szőz Mária-kép helyére került?) Dukasz Mihály-kép eltakarja. Ez olyan primitív tervezıi hiba, amit egy olyan nagy jelentıségő tárgy, mint egy királyi korona tervezıje nem követhet el. (Az aranymetszés szabályainak érvényesülése nem bizonyítja azt, hogy a koronát eredetileg ilyenre tervezték. Az alsó abroncskoronarész keresztpántokkal való utólagos felszerelésekor is érvényesíthették azokat.)számos tény és körülmény az elemek utólagos beépítését valószínősíti. Bertalan apostol képe erısen sérült, csonkított és mégis befoglalták, jóllehet eltakarja az alsó abroncskorona félkör alakú képe. Nem zárható ki, hogy a sérülés már a keresztpántra szerelt képen következett be. Valószínőbb azonban, hogy elıbb sérült meg, s lévén fontos kegyeleti tárgy, mégis beépítették a koronába. 1

2 Szent István képe a paláston. (A koronázási palást részlete) Egykor az igazgyöngyöket gyöngysorok, gyöngyfőzések készítéséhez általában már kifúrva szállították. Befoglalásra (például győrőbe, fülönfüggıbe, brosstőbe stb.) viszont furat nélküli gyöngyöket rendeltek. Feltehetı, hogy a mai korona keresztpántján lévı kifúrt gyöngyök döntı többségét másutt már felhasználták. Ezt a tényt a keresztpánt tervezıi talán hangsúlyozni is kívánták azzal, hogy a gyöngyök furatait a befoglaláskor szembefordították, hiszen el is takarhatták volna ıket. A Szent Korona keresztpántjain nyolc apostolkép van. Feltehetı, hogy a tizenkét apostol egyidejő ábrázolása nem volt kötelezı. Bizánci és nem bizánci ötvösmőveken Csomor Lajos véleménye szerint elıfordul kettı, négy, hat, nyolc és kilenc apostolkép is. Ez igaz. Egy olyan koronára azonban, amelyet a római katolikus egyház vezetıje, a pápa adományozott, a többi apostol elhagyására lehetetlen bármilyen ésszerő indokot találni. Feltehetı, hogy a többi apostolkép azért nincs a koronán, mert tönkrement vagy elveszett.csomor szerint a keresztpántokon lévı apostolok azok, akiknek a térítési területén az Arszakidák* uralkodtak. Szent Bertalan például Örményországban halt vértanúhalált. Csomor úgy véli, elképzelhetı, hogy Szent István valamelyik ıse és Szent Bertalan apostol között közvetlen kapcsolat is volt. Ez magyarázza, hogy a magyar koronázási paláston szereplı Szent Bertalan apostolt fején a magyar Szent Koronával ábrázolták. Ezek a feltevések nem igazolhatók, a nyolc apostol többsége ugyanis nem térített e területeken. Az az állítás, hogy a paláston Szent Bertalan fején a magyar Szent Korona van (azért nem látszik, mert a restauráláskor eltüntették?!), nem támasztható alá tényekkel. A palást régebbi képein is szők süvegként, nem pedig nagy abroncsátmérıjő koronaként valószínősíthetı az apostol fején levı tárgy. A II. Szilveszter pápa által Szent Istvánnak adományozott korona Szabados feltevései szerint rekonstruált képe 2

3 Bizonyosra vehetı, hogy a keresztpántok már eredetileg is két-két apostolkép hordozására készültek a jelenlegi elrendezésben, azaz a keresztpántokat már kifejezetten ehhez a koronához tervezték, bárhol és bármikor készítették is az apostolképeket.a keresztpánt képeinek latin és az abroncs képeinek görög felirata, valamint a képek stíluseltérése az utólagos egyesítésre látszik utalni. Csomor szerint ugyanaz a mester festhetett különbözı stílusú freskókat ugyanabban a templomban, de több mester is dolgozhatott együtt; a Tbilisziben ırzött Khakhuli triptichonon kétnyelvő felirat van, miért ne lehetne egy koronán is? Ezek a feltevések nem elég meggyızıek. Az apostolképek és az abroncson lévı szentek képeinek eltérése ugyanis nem egyszerően stílus, hanem iskola kérdése, két különbözı mővészi felfogás megnyilvánulása. Ami pedig a keresztpánt latin és az abroncs görög feliratait illeti: egészen más az, ha bizonyos képeken két nyelven szerepel a felirat, mint az, ha az ötvösmunka egyik elkülönülı fı részen csak latin, a másikon pedig csak görög feliratok vannak. Vitatott kérdés a magyar Szent Korona boltozatán lévı kereszt eredete és felerısítése. Csomor szerint a felsı Pantokrátor-kép eredetileg is lyukasan készült: a lyuk szélét szabályosan felperemezték. Utólag azt már nem tehették volna meg a zománc roncsolódása nélkül. Ugyanakkor nincs magyarázat arra, hogy mővészi tervezés esetén milyen megfontolás tette szükségessé azt, hogy a trónon ülı Megváltó hasát átfúrják. Ez olyan tiszteletlenség, amely csak nagyon indokolt, kényszerítı körülmények esetén képzelhetı el, eredeti tervezéskor aligha. Lehet ugyan példát találni lyukkal készített zománcozott tárgyakra, de olyan zománcképre alig, amelyen a lyukba egy másik tárgyat építettek be. A ma ismert korona (Szelényi Károly felvétele) Szabados Dezsı nem vitatja a magyar Szent Korona részeinek ısi eredetét. Mai állapota azonban számos olyan tényt vet fel, amelyek arra mutatnak, hogy a korona súlyosan károsodott részekbıl mintegy kegyeleti tárgyként épült fel. Például a keresztpánton lévı nyolc apostolkép egy eredetileg valamennyi apostol képét tartalmazó kegyeleti tárgy (például abroncskorona) maradványa, amelyeket késıbb díszes keretekkel kimunkált pántokra szereltek. A kereszt szintén kegyeleti tárgy, például a régi országalma keresztje lehetett.szabados feltevése az, hogy Szent István koronája a II. Szilveszter pápa által adományozott a koronázópaláston ábrázolthoz hasonló abroncskorona volt, az összes 3

4 apostol és Krisztus képével. Ha a koronázópalástból a tizenkét apostolt ábrázoló sávot középen a Pantokrátorral körgyőrővé formálva képzeljük el, Szent István rekonstruált koronájának felépítését kapjuk. A feltevés és a rekonstrukció realitását a méretviszonyok alátámasztják: az apostolképek, a Pantokrátor-kép és az egyes képek közötti díszítésekhez felhasználható hézagok méreteit összeadva éppen a reális abroncsátmérı adódik. Az eredeti maradványai A koronát 1046-ig feltehetıleg a székesfehérvári bazilikában ırizték. Ekkor a Vatalázadás során a lázadók elfoglalták Székesfehérvárt a székesegyházzal együtt. A bazilika papjait megölték, a kegytárgyakat tönkretették, összetaposták, és feltehetıen számos aranytárgyat elloptak. E pusztításnak eshetett áldozatul Szent István koronája is, és abból csak többé-kevésbé sérült zománcképek, gyöngyök és kövek, valamint az országalmáról letört kereszt maradtak meg. A székesegyházi kincstár elpusztítását igazolja, hogy I. András király Liutvin bihari püspököt bízta meg azzal, vegye számba a megmaradt kegyszereket, ereklyéket, kincseket, díszruhákat. Liutvin jelentésében ugyan nem említi külön a koronát, de ez nem zárja ki azt, hogy a korona maradványait összegyőjtötték és a kincstárban elhelyezték március 15-én Géza és László herceg Mogyoródnál legyızte Salamon törvényes király seregeit, és Géza vette át az ország kormányzását. A bizánci császárság ekkor válságos idıket élt át. Dukász Mihály bizánci császár igyekezett szövetségébe mintegy hőbéresként bevonni I. Géza királyunkat. Ismervén Gézának a Vatikántól való tartózkodását, erre jó esélyt látott. Elhatározta, hogy koronát küld neki, és ezzel törvényes királyként ismeri el. A Géza királynak szánt már meglévı és egyes kutatók véleménye szerint a korabeli nıi koronákra jellemzı felépítéső koronán átalakításokat hajtatott végre, és a vallási jelleget is hangsúlyozva mintegy a Szent István-i korona görögkeleti változatát készíttette el. I. Géza a koronát ajándékként elfogadta, de nem koronáztatta meg magát vele.vii. Gergely pápa I. László királyunkat számítva együttmőködésére 1077-ben és 1079-ben írott leveleiben jóindulatáról biztosította. A kapcsolatok erısítésére szolgált az is, hogy a pápa szentté avatta István királyt, Imre herceget és Gellért püspököt. Szabados feltevése szerint I. László elrendelte, hogy a szentté avatott István király koponyaereklyéjére mővészi kivitelő ereklyekoronát készítsenek, felhasználva ehhez az eredeti koronából Liutvin püspök által összegyőjtött maradványokat. Eszerint a Pantokrátor-képet, a nyolc apostolt ábrázoló zománcképet, a megmaradt gyöngyöket és gránitköveket építették be a feltehetıen akkor készített, filigrándíszes szegélyő, vékony aranypántokba, amelyeket középen a Pantokrátor-kép elhelyezésére szolgáló, hasonló szegélydíszítéső, négyzet alakú aranylemez keresztpántokká fogtak össze. A keresztpántokat ív alakúra igyekeztek hajlítani. Ez a feltevés több szakember (Karácsonyi, Varjú, Barna) véleményét megerısíti. A pápai elismerésért Könyves Kálmán királyunkra közvetlenül a trónra lépése után nagy nyomást gyakorolt II. Orbán pápa, hogy III. Kelemen ellenpápától és az ıt támogató a római egyház ellen lázadó IV. Henrik német római császártól visszatérítse a római anyaszentegyház hőségére. Könyves Kálmán királyságának pápai elismerését elérendı a II. Orbánnal való szövetségi hőség helyreállítása és a további együttmőködés mellett döntött.megkoronázásának elıkészítésére a fıpapsággal teljes egyetértésben Szabados feltevése szerint elhatározta, hogy Szent István fejereklye koronájának keresztpántjait tehát a II. Szilveszter által küldött, eredeti királyi korona megmaradt részeit ráhelyezteti a görög (Dukász-féle) koronára.szabados szerint az egyesítés utolsó mozzanataként az országalma megmaradt keresztjét a korona legmagasabb pontjára helyezték, oda, ahol István király ereklyekoronájának Pantokrátor-zománcképe volt. 4

5 Az országalma keresztjét a Pantokrátor-képben nagy gonddal kialakított furattal erısítették fel. E mővelettel véglegesen kialakult a ma ismert Szent Korona. Könyves Kálmánt 1096 és 1099 között ezzel a koronával koronázhatták meg a székesfehérvári bazilikában.a Szent István koronája elnevezést tehát az indokolja, hogy a magyar Szent Korona Szent István eredeti koronájából megmaradt részeket, valamint országalmája keresztjét tartalmazza. Dr. Imre László (Szabados Dezsı tanulmánya alapján) Szabados Dezsı A magyar Szent Korona kialakulása István király koronájából címő tanulmány szerzıje e kézirat elkészítése közben elhunyt. Munkáját amelyen két évtizedig dolgozott szerény hozzájárulásnak tekintette a magyar Szent Korona eredetének tisztázásához. Köszönetet mondott László Gyula professzornak a tanulmány átnézéséért és értékes észrevételeiért, dr. Tóth Endrének értékelı megjegyzéseiért és szakmai tanácsaiért, valamint Imre László professzornak a kézirat összeállításában nyújtott munkatársi közremőködéséért. A tanulmány teljes szövege könyv alakban színes illusztrációkkal ez év ıszén a Püski Könyvkiadónál jelenik meg. 5

6 A Szent Korona Föld szójele A Szent Koronába épített jelek egyike a kb éves elızményekkel rendelkezı és világszerte ismert Föld szójel. 1. ábra. A Szent Korona felülnézete a körbe zárt kereszt; azonos a székely rovásírás "f" (Föld) jelévela Szent Koronát úgy szerkeszették meg, hogy az uralkodói hatalom méltó jelképeként leírja a világot, az uralkodó hatalom eredetét és célját. Ezt úgy érték el a Szent Korona tervezıi és alkotói, hogy a korona maga egy térbeli világmodell, azaz 6

7 szemlélteti a korabeli (kıkorból örökölt) világképet. E világkép legfontosabb eleme a körbe zárt kereszt, amely az isteni Teremtés helyszínének (az Édenkertnek), az egy forrásból fakadó négy folyónak térképe. Azt a helyet (a világ közepét) jelöli, ahol a teremtés megtörtént (történik) s ahonnan a rend a világ tájaira elterjed. A korona abroncsa a Földet, boltozata pedig az eget jelképezi. Az ısvallási elképzelések szerint a négy szent folyó (a korona keresztpántjai) az égbıl (a Tejútból, az meg az Istent szimbolizáló Napból) kapják a vizüket. A négy szent folyó ugyanakkor ama négy oszlopnak is megfelel, amely az eget tartja. Hasonló jelhasználat figyelhetı meg egy uráli medveidol jelképrendszerében is (ott is négy folyó tartja az ég boltozatát).a világ közepe az a hely, ahol Isten jelen van - és ez adja a királyi hatalom legitimitását. Azt hirdeti, hogy a királyi hatalom isteni eredető, hogy az uralkodó az isteni teremtés folytatója. Erre kapott megbízást az ısétıl (az Istentıl) s ezt a feladatot vállalja a trónralépéskor. Az uralkodó feladata a káoszból rend, a tömegbıl nemzet teremtése.a körbe zárt kereszt a székely rovásírás "f" (Föld) jele. Ez a jel az egész világon ismert s mindenütt hasonló jelentést hordoz. A Mitológiai Enciklopédia azonban megjegyzi, hogy a körbe zárt kereszt "király" jelentéső. Ez igaz (ezért viselték ezt a jelek a földi királyok), de ez a jelentés csak másodlagos. Azért alakult ki a "király" jelentés, mert (isteni eredetők jelzésére) rendszerint az uralkodók viselték ezt a jelet. E jel miatt lett a Szent korona bővös erejő tárgy, hasonlóan a "terülj-terülj asztalkám"-hoz, az "üssed-üssed botocskám"-hoz, a "láthatatlanná tevı sapká"-hoz és társaihoz. Mivel a körbe zárt kereszt jelöli ki a Föld isteni középpontját, ezért akinek a fejére teszik, az Istenné, istenivé (azaz uralkodóvá, az isten megbízottjává) válik. Ezáltal lesz a közember királlyá a Szent Korona érintésétıl - hiszen általa válik nyilvánvalóvá: ı a világ közepe. A jel eredete azzal függ össze, hogy a homo sapiens sapiens csoportjai kb ezer évvel ezelıtt a Közel-keleten (az Éden területén) egy hazában éltek, itt alkották meg ısvallásuk (társadalmi együttélésük) szabályrendszerét. Ez a földrajzi terület terület a négy tenger, a négy folyó a négy hegység és a kereszt alakú szárazföld miatt annyira szabályos, hogy az nyilvánvalóvá teszi: ez csak az Isten által teremtett, rendezett világ lehet. A terület az interglaciális idején még tejjel-mézzel folyó Kánaán volt. Ráadásul a modern ember a kıkörban itt ébredt öntudatára, s e boldog korra emlékezve vitték magukkal új hazáikba ezt a körbe zárt kereszt alakú jelképet. 2. ábra. A székely rovásírás "f" (Föld) jele Kájoni János ábécéjébıl 7

8 A Szent Korona szembılnézete az Ég szójele A Szent Korona szembılnézete az eget tartó oszlop ábrázolása, azaz a székely "g" (ég) jel térbeli megvalósítása. 1. ábra. A Szent Korona szembılnézete az ég boltozatát tartó oszlop (Tejút, égigérı fa) ábrázolása; a keresztpántok filigránjai a székely írás "j" (jó "folyó") jelével azonosaka Szent Korona 1. ábrán látható keresztpánt-szakaszának mindkét végén van egy Krisztus-zománc, amelyen faábrázolások is vannak. Ez azt jelenti, hogy ez a keresztpántszakasz azonos az eget tartó fával/istennel. A kép mondanivalója világos, ha ismerjük az Eurázsia-szerte elterjedt ısvallási mítoszt az elsı emberrıl, aki azonos az égig érı fával. Az ısvallás szerint ugyanis a fiúisten (az elsı ember, népünk ısatyja) a világ teremtésekor alátámasztotta az eget, ezzel védve a világot az ég leszakadásától és a végpusztulástól. Az eget tartó fát Berze Nagy János szerint a magyar nép az Istennel azonosította. Hozzátehetjük: ez a fa a Tejúttal is azonos. Az eget tartó fa ábrázolása megtalálható a hettitáknál (akik az ábrázolási hagyományt a hattiktól örökölhették), valamint a szkítáknál is (akik Mészáros Gyula szerint a hattik utódai). 8

9 2. ábra. A gjunovkai szkíta aranylemez szembılnézeti világmodell a Tejutat szimbolizáló, eget tartó, lyukas törzső fával és a csodaszarvasra vadászó ısapával; a fa Y alakú, ez a székely írás "t" (tengely) jele 3. ábra. hettita fémplakett az eget tartó fa ábrázolásával; a halmokon álló kettıskereszt alakú fa ma a címerünkben találhatóerre a mítoszra emlékeztet a székely rovásírás "g" (ég) jelének szerkezete is. A jel ma már lineárissá vált, de kínai lolo írásban található "ég" szójel hasonlósága miatt az eredeti szójel-érték rekonstruálható és az akrofónia folyamata megérthetı (az ég szójelébıl lett a "g" bető).hasonló tanulság vonható le a Szent Koronán található Krisztus-zománcok képszerkezete alapján is, amelyet a következı cikkünkben fogunk elemezni. 9

10 4. ábra. A "g" (ég) jel Kájoni János székely ábécéjébıl; az eget tartó fa ábrázolásának leegyszerősítésével keletkezett Ég szavunk etimológiája közös gyökerő az ág, agy, nagy és hegy szavainkkal is, mindegyikben az Ószövetségben is említett Óg király neve található. Óg király a görög mitológiában Heraklész, a szkíták ısapja. Heraklész oszlopa az eget tartó fával azonosítható.mindezek alapján világos a Szent Korona készítıinek (a heftalita Hun Birodalom keresztény püspökeinek) álláspontja: ık Heraklész helyébe Jézus Krisztust állították. A Szent Korona jó szójelei A Szent Korona keresztpántjai az Éden szent folyóit jelképezik. Hogy folyókról van szó, azt a keresztpántokra tett, aranydrótból formált "j" (jó "folyó") alakú filigránok is bizonyítják. 1. ábra. Egy filigrán (a jó szót jelölı szójel) a Szent Korona keresztpántjáról A Szent Korona felülnézetérıl az elızı cikkünkbe n adott magyarázatunk szerint a keresztpántok az Éden négy folyóját jelképezik. Ezt támaszthatjuk most alá egy további érvvel. Ugyanis a keresztpántokon lévı kacskaringók a székely rovásírás "j" betőjének hun kori megfelelıi. A "j" rovásjel az égig csapó hullámtaraj ábrázolása és egykor a jó szavunk szójeleként szolgált. A jó szavunknak korábban a "folyó" jelentése is közismert volt. A kacskaringó alakú jó szójel is ezt a "folyó" jelentést hordozta. Mivel a szent folyók az Istent jelképezték, ezért a magyarok istenének máig egyik jelzıje a jó. A magyar jelhagyományban ennek további kétségtelen hitelő példáit találjuk. Ilyenek a mártonhelyi Szent Kristóf-freskón látható kacskaringó alakú jelek, amelyek a mítikus folyót jelölik a szent lábánál. Mindezek alapján világos, hogy a keresztpántokon azért kacskaringó alakúak az aranydrótból formált filigránok, mert ezzel kívánták jelezni, hogy a keresztpántok a négy szent folyónak felelnek 10

11 meg. 2. ábra. Részlet a Szent Korona keresztpántjáról; csak a keresztpántokon találhatók kacskaringó alakú filigránokhasonló értelme lehet a piros és fehér "köveknek" is a keresztpántokon lévı foglalatokban. Ezek az árpádsávok színszimbolikájára, azaz szintén a négy égi folyóra utalhatnak. A vörös szín a Nap színe, a fehér pedig a Tejúté - azaz égi (eredető) folyókról van szó. Eget tartó Isten ábrázolása a Szent Koronán A magyar ısvallás szerint az eget tartó világoszlop azonos az Istennel. Így tudták és így ábrázolták ezt a Szent Koronát készítı ötvösök is. 1. ábra. Krisztus az eget tartó Isten szerepében; megismétli a korona szembılnézetének képszerkezetét. A Szent Korona ısvallásból örökölt jelképeinek egyike az "eget tartó fa" szerkezet. Ezt a szerkezetet a kıkorban alakította ki az ısvallás s a korai kereszténység is átvette és általánosan alkalmazta. A székely írásban a "g" (ég) jel felel meg neki. 11

12 2. ábra. Eget tartó Isten az Ob vidékérıl (jamal-nyenyec régió) az I-III. századból (azaz a párthus korból); az isten vállain a segítı szellemek láthatóka Szent Koronán látható képszerkezet nem szükségképpen bizánci eredető, sıt - a 2. ábrán látható régészeti lelet alapján - bizonyosak lehetünk abban, hogy a hunok, szkíták és párthusok (tehát mi magyarok, vagy másképpen fogalmazva: a magyarság elıdei és rokonai) is ismerték és alkalmazták. Az Ob vidékére ugyanis délrıl. a sztyepp övezetébıl érkezett el a kor kultúrája, ezért könnyő azt gondolnunk, hogy az Ob vidéki lelet párthus, vagy ami ezzel egy jelentéső: aparnoi (avar) hatásra készült. A gjunovkai szkíta nyeregdísz képszerkezete is megfelel a fentiekének (de a nyeregdíszen nem egy antropomorf isten, hanem a székely "t" (Ten) jelhez hasonló (azaz Y alakú) égig érı fa támasztja alá az ég boltozatát. Ezek a jeltörténeti összefüggések beleillenek abba a képbe, amit " A Szent Korona születésének ideje, helye és alkalma " c. tanulmányunkban a régen ismert források és más adatok alapján kifejtettünk. Ezek szerint a Szent Koronát 531 táján készítették a szabír-hunok (azaz a magyarok) számára, akik akkor Perzsia északi vidékein (a mervi oázisban és a Kaukázus vidékén) éltek. Égi országok a Szent Korona pártáján A Szent Korona pártáján lévı áttetszı zomácból alkotott hegyábrázolások az égi országokat jelképezik. 12

13 . 1. ábra. A Szent Korona pártáján lévı hegyábrázolások részlete. A Szent Korona pártázatán lévı pártadíszek megfelelı magyarázatával mindeddig adós maradt a tudomány. Elsısorban azért, mert a korona részleteit puszta díszítésnek tekintik; másodsorban a korona keletkezésével kapcsolatos téveszmék miatt (amely kizárta a magyar jelkinccsel való összehasonlítás lehetıségét is); harmadsorban pedig az írástörténeti és avllástörténeti ismeretek szintjének alacsony volta miatt.. A pártadíszek hegyeket ábrázolnak, mert ezeknek egykor nagy volt a vallási jelentısége. Hasonló hegyábrázolásokat a hun idıkben a mervi oázisban és máshol készült (de az obi-ugorok szent ligeteiben fennmaradt) keleti ezüsttárgyakon találunk. A Szent Koronán látható áttetszı zomácdíszek különlegesek és ritkák. Hasonló technikájú lemezeket minden tapasztalt zománcmőves tud készíteni, azok törékenysége miatt azonban ilyeneket mégsem készítenek gyakran, vagy azok nem vészelnek át 1500 évet. A talpán álló hegyábrázolás a sumer írásban "hegy, ország" jelentéső. Hasonló jelentése van a magyar címerben (a kettıskereszt és a hármashalom olvasata: "Egy országa"), valamint Dürer címerében (a Magyarországról, a Gyula területén egykor létezett Ajtós községbıl származó Dürer címere egy hármashalmon álló ajtót ábrázol - azaz ama települést és országot jelöli meg, ahonnan a nagy tehetségő mővész származott). A párta áttetszó hegyei arra utalnak, hogy égi országokról van szó - ugyanis eleink az eget áttetszı, üvegszerő boltozatnak tekintették.ez az áttetszı zománcdíszt alkalmazó technika sem volt puszta dísz, hanem - a Szent Korona annyi más részletéhez hasonlóan - ez is jelentést hordozott. Az áttetszı anyagok alkalmazása az ısvallásban általában az égre utalhatott. Ezért alkalmazhattak például a párthusok is áttetszı selyemzászlókat. A selyembıl formált, sárkány alakú (zsákszerő) zászlókat a szél könnyedén felfújta és magasra emelte. A források szerint a párthus lovasseregek felett lebegı sárkányok az ellenség megrémítésével hozzájárultak a csaták megnyeréséhez.hasonló okok miatt készült selyembıl a magyar koronázási palást is - azt kívánta jelképezni, hogy a magyar uralkodó az eget tartja a vállaival. 13

14 A Szent Korona Jóma ligatúrái A Szent Korona zománcképein több változatban is szerepel a kıkori eredető Jóma ligatúra, az interglaciális istenének Eurázsiában és Amerikában is ismert névmonogrammja. 1. ábra. A Szent Korona egyik - Jóma nevét rögzítı - ligatúrája a Szent Györgyöt ábrázoló zománcról; a ligatúra a székely rovásírás "j" (jó) és "m" (ma) jeleinek elıképébıl álla Szent Korona hieroglifái (vallásos jelentıségő, képszerő szójelei) közül legérdekesebbek a Jóma ligatúrák (jelösszevonások). Azért érdekesek, mert kétségen kívül bizonyítják, hogy a Szent Korona készítıi ismerték az eddig tárgyalt jelrendszert, amelynek szerves része ez a ligatúra. A Jóma ligatúrát ugyanis nem alkalmazhatták véletlenül, pusztán a szokásos koronadivatot másolván. A Jóma ligatúrák alkalmazásához ismerniük kellett ezek jelentését, írás voltát. Az aluhajdengi jelvény és korona, valamint az afrászijábi tál jelei között lévı elıfordulások arra utalnak, hogy a korona készítésekor a Turáni alföld környezetében ismert volt a Jóma ligatúra.a Krisztus térdein is megjelenı ligatúrákra Ludvig Rezsı koronakutató ötvös hívta fel a figyelmemet. Mint elmondta, a korona négyzetmiliméterenkénti vizsgálatakor döbbent rá, hogy ez a rekeszrajz ötvöstechnikai szempontokkal nem indokolható - ezért valamilyen jelnek kell lennie. Megkért, hogy próbáljam meg kideríteni, mit jelenthet ez a különös rekeszrajzolat. Évekig tartó töprengések után sikerült csak a rejtvényt feloldani. 14

15 2. ábra. Az abroncson lévı Krisztus zománc, térdein egy-egy Jóma ligatúrával Zsoldos Attila (az MTA sztárjelöltje) hirtelen ötlettıl és kultúrpolitikai megfontolások tól vezérelt kijelentése szerint ez nem írás, hanem a Krisztus térdén lévı ruha redızete. Csupán másfél percig tartotta fenn ezt a tételét: amíg fel nem világosítottam arról, hogy az ülı ember térdén nincsenek ráncok.a Jóma ligatúra az interglaciális istenének neve. A jelösszetétel egyik tagja a jó szójele, az égig csapó hullámtaraj ábrázolása, a Tejút jelképe. A jelösszetétel második tagja a ma szó jele, és hegyeket ábrázolván a világoszlopra - azaz szintén a Tejútra - utal. A két jel már a kıkor óta ligatúrát alkot, mert a Tejúttal azonosított isten (Jóma) nevét jelöli.a Szent Korona Jóma ligatúrái több zománcképen elıfordulnak, de csak vállon, térden és könyéken láthatók. Ez is arra utal, hogy a koronakészítık ismerték az elsı ember mítoszát, amely szerint az elsı ember csontjaiból lettek a hegyek.a Szent Koronán kívül - az aluhajdengi hun korona hasonló jelén túl - más uralkodói fejdíszen nem szerepel. Ez azt bizonyítja, hogy a Szent Korona keresztény szellemiségben, de egyes hun tradíciókat is megırízve készült. Azt fejezi ki, hogy a dinasztia hatalma a Tejúttal azonos istentıl származik. Ezt az ısi képzetet úgy egyeztették a keresztény elvekkel, hogy az eget tartó ısvallási Istent (mint azt korábban láthattuk) azonosították Jézus Krisztussal). Ez az azonosítás nem sikerült tökéletesen, hiszen a Jóma ligatúra még Jézus térdein is megırízte a pogány Isten nevét. Érdekes, hogy azokon az uralkodóképeken is van Jóma ligatúra, amelyeket az ötvös kutatócsoport megállapításai szerint késıbb szereltek fel a koronára s amelyek eredetileg nem a Szent Korona számára készülhettek. Ennek magyarázata az lehet, hogy a hun idıkben általánosan elterjedt szokásról lehet szó s több zománképen is alkalmazták ezt a jelet.a Jóma ligatúra talán több tízezer éves történetét és elıfordulásait " Az Éden írása " c. tanulmányunkban írtuk meg és mutattuk be. 15

16 A Szent Korona csüngıin lévı Föld jelek A Szent Korona csüngıin lévı köveket körbe zárt kereszt alakú foglalat tartja. Ez a körbe zárt kereszt a székely írás "f" (Föld) jelével azonos. 1. ábra. A Szent Korona csüngıin lévı Föld szójelek A Szent Korona legfontosabb nézete a " Föld " jelentéső felülnézet és az "ég" jelentéső szembılnézet. Azonban mindkettı ugyanazt a középpontot határozza meg (az egyik egy mítikus világmodell felülnézetének, a másik pedig ugyanazon világmodell metszetének tekinthetı). Mindkettı a teremtett és rendezett világ isteni középpontját jelöli ki. Azt állítja a korona ezzel a két nézetével, hogy a világ isteni középpontja azonos a magyar uralkodó tartózkodási helyével, azaz Magyarország uralmi székhelyével. Révay Péter koronaır 1613-ban írt koronaleírása e gondolatot így fejezi ki: "Ahol a korona, ott van Magyarország". Nála az eredeti gondolatból már csak az maradt meg, hogy a korona kijelöl egy számunkra szent területet.de mit jelenthet a Szent Koronáról lecsüngı láncocskák végén a sok körbe zárt kereszt alakú kıfoglalat? Tudjuk, hogy a körbe zárt kereszt jelentése "Föld" - de mit jelképezhet ez a sok "Föld"-szimbólum a koronánkon? E téren is segítségünkre van Révay Péter dolgozata. Azt állítja ugyanis, hogy a Szent Korona csüngıi a korona alá tartozó tartományok szimbólumai. A magyar korona ugyanis birodalmi jelkép, azaz a hun-magyar uralkodó nem csak Magyarország királya volt, hanem más országoké (tartományoké) is - s ezt fejezték ki a láncon csüngı "Föld" jelképek.. A láncocskák a teremtésre utalhatnak, mert az obi-ugor teremtés-elképzelés szerint a 16

17 teremtés az égbıl láncon történı lebocsátással történik. Lehetséges, hogy a hun-magyar ısvallásban is ismert volt ez a képzet.a Szent Koronát megvizsgáló Ludvig Rezsı és Csomor Lajos ötvösöknek köszönhetıen tudjuk, hogy a csüngık nem egyszerre és nem egyféle technikával készültek. A Szent Koronának a készítésekor csupán öt csüngıje volt, ma azonban kilenc van. Az eredeti öt csüngınek tehát egy olyan birodalom felel meg, amelynek öt résztartománya volt. Ilyen volt a korona készítésekor már elbukott Párthus Birodalom is. A magyar Szent Korona erre emlékezve készülhetett öt csüngıvel. A heftalita Hun Birodalom ugyanis (amelynek szellemisége meghatározta a Szent Korona szimbolikáját) magát a Párthus Birodalom örökösének tekintette (ezért törekedett 150 éven át az iráni területek elfoglalására). Ezt a hun igényt (a Párthus birodalom helyreállítására való törekvést) fejezhette ki az öt eredeti csüngı. * A korona alá tartozó tartományok száma idıvel megszaporodott, s ezért vált szükségessé a csüngık számának gyarapítása.. A Szent Korona keresztje A Szent Korona csúcsán lévı aranykereszt az ısvallásból örökölt, kereszténnyé vált szimbólum. Mindkét rendszerben az Isten jelképe. A keresztet már az ısvallás is alkalmazta. Érthetı megdöbbenést okozott az Újvilágot meghódító konkvisztádoroknak, hogy az indiánok templomaiban meglátták a keresztet az imádat tárgyaként. Ez az eset is arra utal, hogy a kereszt kıkori eredető - akár a székely rovásírás legtöbb jele.. 1. ábra. A Szent Korona keresztje a székely írás "d" (Dana) jelével rokon jelkép 17

18 A kereszt ugyanis a székely írásban a "d" hang jele s ez a székely bető genetikus (származási) kapcsolatban van a kıkori kereszt-jelképpel. A székely "d" bető elıdje egy szójel volt, amely az Isten eredeti nevének ( Ten ) "d"-vel kezdıdı változatát jelölte. Ennek a szójelnek a hangalakját a következıképpen rekonstruálhatjuk:- Erdélyben ma is használják a "Dana verjen meg" szólást. Ez a szólás az Isten eredeti nevének változatát ırzi.- Anonymusnál pedig (Enedubeliánus, azaz az isteni triász nevében) fennmaradt a Du istennév-változat. - Ezekhez hozzátehetjük még a krónikáinkban fennmaradt jelenet tanúságát is. Ugyanis amikor Árpád apánk a Duna partjára érkezvén megmerítette ivókürtjét a Dunában és felemelte azt, az összes magyarok azt kiáltották rá, hogy "Isten"! Ez a szokás (hajdani ısvallási rítusok maradványaként) a koccintások során mondott köszöntı formájában máig fennmaradt a magyarságnál. Ez a rég volt jelenet megengedi annak feltételezését, hogy a honfoglalók a Duna folyónevet az Isten nevével azonosították. Ez megegyezik azzal a forrásadattal, miszerint a szkíták a folyóikat a folyó istene miatt tisztelték.. 2. ábra. A székely írás "d" betője a dálnoki rovásfelirat bóla kereszt alakú "d" rovásbető egy Dana/Duna/Du hangalakú szó jelébıl keletkezett. A Szent Korona készítıinek is ezt az istennevet jelenthette a korona boltozatán lévı kereszt. A kereszt alakja az Éden egy forrásból fakadó négy szent folyójának rajza. Az ısvallási hiedelem szerint e mítikus - de az Ararát tövében eredı 4 folyóval azonosítható - folyamok az égbıl (a Tejútból) kapják a vizüket. Ezért jelképezik az Istent, s ezért jelképezi a nékik megfeleltetett Duna is az Istent. A fentebb említett dunaparti jelenet alapján a Szent Korona keresztje nem a szokásos keresztény jelkép volt eleink számára, hanem a Dana istennevet jelölı hieroglifa. A Szent Korona Szent Pál zománcának Isten jelképe Az uralkodói koronákon gyakran használt liliomszerő díszítmény "Isten" jelentést hordozhat. 18

19 1. ábra. A Szent Korona Szent Pál zománcának "Isten" jelképe A Szent Pál zománc hátterében jelképek sora bújik meg, közöttük egy jellegzetes, liliomszerő ábrázolás is. A jel alakja akár tulipánformának is tekinthetı - hiszen a két virág alakja a stilizáltság ilyen fokán könnyen összetéveszthetı. Azonban kár lenne azon rágódni, hogy tulipánt látunk-e, vagy liliomot, mert a kérdés ilyenfajta megfogalmazása eleve elhibázott. Azt ugyanis célszerőbb úgy feltenni, hogy mit jelképezhet ez a tulipánszerő és egyúttal liliomszerő jel?a választ most is a székely rovásírás jeleinek a segítségével találhatjuk meg. Az 1. ábrán látható jelkép ugyanis ligatúra, azaz jelmontázs. Felsı részét az "us", alsó részét a "Ten" jele alkotja, azaz a ligatúra az "Isten" szójele. Ezeket azért rakták tulipánszerő (liliomszerő) alakzatba, mert a tulipán (liliom) szintén az Isten jelképe. A cél nem egyik vagy másik virág ábrázolása volt, hanem az Istenre való emlékeztetés. 2. ábra. A nikolsburgi ábécé us (ıs) rovásjele 19

20 3. ábra. A nikolsburgi ábécé "nt/tn" jele 4. ábra. A Szent Pál zománc jelképét az énlakai unitárius templom "Egy isten" ligatúrája segít megérteni 5. ábra. A karosi tarsolylemez "Isten" jelképe az égigérı fa hasadékában kapott helyet, 20

21 ahol karácsonykor a Nap kél; az elhelyezéseknek ez a rendje segíti a jelképek értelmezését; az ısvallási hiedelmek képszerő ábrázolásairól van szó 5. ábra. A kiszombori honfoglaláskori verettöredéken az "Isten" ligatúra meg is van személyesítve.ez az olvasat megmagyarázza, miért terjedtek el világszerte a liliomos koronák. A párhuzamok azt is megmutatják, hogy a szimbolika végsı soron a magyar kultúrából származik. A Szent Korona Szent Pál zománcának hegyen folyó ligatúrája A Szent Péter zománcon már találtunk "hegyen folyó" ligatúrát. Most a Szent Pál zománcon lévıt elemezzük.. 1. ábra. A Szent Pál zománckép hátterében farkasfogszerően alkalmazott "hegyen folyó" ("hegyen fa/oszlop") ligatúra a világhegyen álló égigérı oszlopot (fát, Tejutat) ábrázolja 21

22 Ábra. A Szent Péter zománc oroszlánján megjelenı "hegyen folyó" ligatúra szintén a világ forgástengelyét, a világhegyen álló Tejútat (folyóként ábrázolt égigérı oszlopot) jelképezi. 3. ábra. A Szent Péter zománc "hegyen folyó" ligatúrájának felsı eleme a székely "sz" (szár) jel (az itt látható rovásbető a dálnoki feliratból való) 4. ábra. A Szent Pál zománc "hegyen folyó" ligatúrájának alsó jele a székely "s" (sarok) jel; az itt látható rovásjel Kájoni János "s" (sarok) jele; hegyet és/vagy égboltot ábrázol, hangalakja eredetileg Óg király nevével függött össze (ezért hasonló a székely "o/ó" betőhöz, a görög omegához és a hettita "o"-hoz is).ma olyannak ismerjük az "s" rovásbetőt, mint azt a 4. ábrán láthatjuk. Tudtuk azonban azt is, hogy némelyik székely "s" tetején van egy kis zászló (például az énlakai és a homoródkarácsonyfalvi "s" betők esetében) - s nem tudtuk mire vélni a zászló létezéséta Szent Korona párhuzamos jeleinek (a kétféle "hegyen folyó" ligatúrának) köszönhetıen sikerült tisztáznunk a "zászlós s" jelentését, sıt bepillanthatunk az "s" rovásjel kialakulásának folyamatába is. Az "s" (sarok) rovásjel ugyanolyan ligatúra volt eredetileg, mint az 1. ábrán látható "hegyen folyó" jelkép. Ez tükrözıdik a sarok szóban is. A sarok szimbóluma eredetileg a "szár" és "Óg" király jelképébıl állt, de a zászló lekopott s a hegyet (égboltot) ábrázoló alsó elem tartotta meg az eredeti "s" (sarok) jelentést. De ez már egy másik 22

23 cikk témája. Homoródkarácsonyfalvi "s" (hegyen folyó) A Szent Korona Szent Pál zománcának felülnézeti világmodellje (Föld jele) A most tárgyalt világmodell azt bizonyítja, hogy a korona készítıi több módon tudták ábrázolni a teremtett Földet. 1. ábra. A Szent Pál zománc "Föld" jelképe; a közepén lévı kereszt az Éden négy folyóját ábrázolja s az Isten jelképe (a jó szó "folyó"-t jelentett valaha, egyúttal az Isten jelképe) 23

24 A Szent Korona Szent Pál zománcán az 1. ábrán látható felülnézeti világmodellt találjuk a farkasfogszerően elhelyezett sarokszimbólumok között. Ennek a felülnézeti világmodellnek van egy közeli megfelelıje a székely írásban, a 2. ábrán látható "f" (Föld) rovásjel. Az eltérés mindössze annyi, hogy a jel közepén lévı kereszt a koronán díszesebb, virágszerő. A Thelegdi János Rudementa c. mővében található "f" (Föld) jel Ha összehasonlítjuk a két zománcképen lévı felülnézeti világmodellt, akkor a jelek értelmére vonatkozó megállapításokat tehetünk. 3. ábra. A Szent Péter zománc felülnézeti világmodellje megfelel a Szent Pál zománc most tárgyalt (1. ábrán látható) világmodelljének; a közepén lévı napábrázolás az Isten jelképe (a székelyek és a csángók között napjainkig fennmaradt a napkultusz maradéka) Például a két világmodell közepén lévı istenábrázolásokból az Isten természetrajzából tudhatunk meg részleteket. Ezek szerint e hun kori Istennek a Nap és a teremtésre emlékeztetı négy szent folyó egyaránt a jelképe volt. A Szent Korona Szent Péter zománcának napszimbóluma 24

25 A Szent Péter zománc napszimbóluma azonos a sumer, az egyiptomi, a kínai, a hettita napjelképekkel és a székely írás ezeknek megfelelı betőjével. 1. ábra. A Szent Korona Szent Péter zománcának világmodelljében lévı napjelkép; ez a piros szín köszön vissza az árpádsávok (eget jelképezı) vörös sávjaiban 2. ábra. A Szent Korona Szent Péter zománca sok apró világmodellt és azonban sok napszimbólumot tartalmaz; a felületes szemlélı puszta díszítésnek vélhetné ıket, de jelentést is hordoznaka Szent Péter zomán napszimbóluma egy aranydrótból formált körbıl és a benne lévı vörös zománcból áll. Amikor e képjel párhuzamait keressük a világ írásrendszereiben, akkor rá kell döbbennünk, hogy nem is olyan könnyő összevetni a tollal rajzolt és az ötvössel készíttetett jeleket - még ha azok az elsı pillantásra azonosaknak tőnnek is.ha le akarjuk rajzolni az 1. ábrán látható napszimbólumot, akkor el kell döntenünk, hogy az aranydrótot egyetlen vonallal rajzoljuk-e le (ez esetben a jel csupán egy kör), vagy kettıvel (ekkor a jelet két koncentrikus körrel adhatjuk vissza). Az egyik esetben nem törıdünk az aranydrót vastagságának visszaadásával, a másik esetben a pontosságra törekvésünkkel akaratlanul is meghamisíthatjuk a jelet - hiszen a Nap ábrázolásához elegendı lenne egyetlen kört rajzolnunk.hasonló 25

26 dilemmával találkozhattak a kıbe vésett hettita hieroglifák átrajzolói is, mert ott is gondot okozhatott az eltérı íráshordozóból (a kıbe vésett, vagy kıbıl kidomborított vonal vastagságából) adódó vonalkettızıdés.ezeket a nehézségeket jeleznünk kell, amikor bemutatjuk az alábbi írásjel-párhuzamokat. Azért kell róluk említést tenni, mert a napjelképek - bár nagyon hasonlóak egymáshoz - bizonyos eltérésekkel is rendelkeznek s ezeket jó lenne megérteni. Nem állítjuk, hogy ez minden kétséget kizáróan sikerült. Lehetséges ugyanis, hogy a jel belsejében lévı kisebb elem (kör, vagy vonal) külön jelentést hordoz, a napsugarat, vagy az azzal azonosított(?) fiúistent jelöli.. 3. ábra. A sumer "kút" jel legkorábbi (még nem ékírásos) formája; feltehetıen egy kút felülnézetét ábrázolja, ahol a kútkáva vastagságát ábrázolták a kettıs vonallal; ez sumer jelforma felel meg a Szent Korona Szent Péter zománcán lévı napjelképnek; a sumer jel "kút" jelentése a Napra utalhat, mert az ısvallásban a Napot tekintették kútnak (minden jó forrásának) - amint ez a szibériai hiedelmekben ma is kimutatható (ez utóbbiakról Kıhalmi Katalin tájékoztatásának köszönhetıen tudunk). 26

27 4. ábra. A sumer "kút" jel ékírásos változatai az írástechnológia követelményeinek engedve már egyre jobban eltávolodtak az eredeti ısvallási jelkép megszokott formájától 5. ábra. A kínai "Nap" szójel a fenti sumer ékjelekhez hasonlít; ennek a kínai jelnek az eredetije is kör alakú volt egykor, de azt (az általánosan elfogadott vélekedés szerint) az ecsetet alkalmazó írástechnológia miatt felváltotta az itt látható szögletes forma 6. ábra. Az egyiptomi "Nap" hieroglifa Rá/Ré napisten jelképe 7. ábra. A hettita "Nap" szójel egyik változata Gelb nyomán 27

28 . 8. ábra. A hettita hieroglif írás "Nap" szójelének másik változata Doblhofer nyomán; a jelformát a rovásírásos technológia (a hettiták az írásukat "faírás"-nak nevezték!), valamint a Tejút hasadékának és a napsugaraknak az ábrázolására való törekvés változtatta meg; a középen lévı függıleges a székely "sz" (szár "király") - a Tejút hasadékában karácsonykor kelı Nap (a fiúisten) jele 9. ábra. A homoródkarácsonyfalvi rovásfelirat "ly" (lyuk) jel jelentése a sumer "kút" jel jelentéséhez, formája pedig a hettita jel formájához hasonlítható 10. ábra. A székelydályai rovásfelirat "ü" (Üdı) jel a sugaras Napot ábrázolja a rovástechnológiából fakadó alakváltozással; hangalakja a sumer Utu napisten hangalakjával rokonítható (Utu neve sumerül "idı" jelentéső) A fentiek alapján azt állapíthatjuk meg, hogy a Szent Korona napjelképe a legkorábbi formai változatoknak felel meg, mert híven megırízte az ısvallási jelkép eredeti formáját. Ez segít megérteni az írásrendszerek kialakulásának folyamatát. Alátámasztja ugyanis azt, hogy az ókori írásrendszerek egy kıkori eredető ısvallási jelkészletbıl merítettek. Ez az ısvallási jelrendszer a székely rovásírás elıdjével azonos, amelyet a Jóma ligatúra és a szentgyörgyvölgyi tehénszobor felirata alapján már a kıkorban is a magyar nyelv rögzítésére használtak. 28

29 A Szent Korona Szent Péter zománcának hegyen folyó szimbóluma 1. ábra. A Szent Korona Szent Péter zománcának hegyen folyó hieroglifája A Szent Korona zománcain sok jel látható, ezek számbavétele még nem történt meg. Számomra is meglepetést okoz, ha elmerülök egy-egy részletében s olyan jeleket találok, mint ez az 1. ábrán látható "hegyen folyó" szimbólum. Ez ugyanis az ismert párhuzamai miatt korhoz és néphez köthetı. S - természetesen - cáfolja a finnugrista blöfföt, ugyanakkor alátámasztja a "dilettáns" koronakeletkezési elméleteket (miszerint a Szent Koronát a hunok, azaz a magyarok számára készítették). Amint az is természetes, hogy a Szent Koronán lévı jelek és jelképek a székely rovásírás jeleivel azonosíthatók, a székely rovásírás jelei segítségével értelmezhetık és olvashatók el. A "hegyen folyó" ligatúra (jelmontázs) két elemi jelbıl áll. Az alul látható hegyábrázolás a székely "s" (sarok) jelével azonosítható. A fölötte lévı függıleges hullámvonal a korondi fazekasok "ökörhugy" jelével egyezik meg (bizonyítva azt, hogy a népi hieroglifák a székely írás jeleivel együtt az ısvallás jelkészletébıl származnak), de rokonságban van a hullám alakú székely "ü" (ügy "folyó) jellel is. A jelmontázs a világhegyen elképzelt Tejút ábrázolása. Ez az ısvallás központi témája, ezért (attól eltekintve, hogy alapos írástörténeti elemzés hiányában a keresztényként elkönyvelt Szent Koronán nem számítottunk pogány jelképek tömegére) nem okoz meglepetést a felbukkanása. E Tejút-ábrázolásnak csak a "grafikai" megoldása és az 29

30 "írástechnológiája" egyedi - mondanivalóját tekintve beleillik a szibériai és sztyeppi elızmények sorába. A "hegyen folyó" jelkép azt fejezi ki, hogy az uralkodó dinasztia a világoszloppal azonos istentıl származik. Ezért fordul elı olyan környezetben, amely világossá teszi méltóságjelölı voltát. 2. ábra. A komáromszentpéteri turul.a "hegyen folyó" jelkép egyik párhuzama a komáromszentpéteri honfoglaláskori turulon látható (2. ábra). Világossá teszi, hogy a Szent Korona ugyanabban a körben készült, mint amelyben a honfoglalók ékszerei is - azaz hun-avar-magyar (vagy hunavar-magyar hatás alatt álló) mőhelyben. Ugyanezt támasztják alá az egyik horezmi érmen látható uralkodóportré koronájának hasonló díszei, valamint a nagyszentmiklósi kincsen (4. ábra) lévı megfelelık is. 30

31 3. ábra. Horezmi érem uralkodóportréja "hegyen folyó" szimbólummal 4. ábra. Avar fejdísz a nagyszentmiklósi kincsrıl a "hegyen folyó" jelképpel 31

32 Mindezek együttesen a hun-avar-magyar azonosságot és a Szent Korona mervi oázisbeli (vagy környékbeli) készítését támasztják alá. A Szent Korona Szent Péter zománcának jeles oroszlánja Az ısvallás szokásos jelképei közé tartoztak a testükön jeleket viselı állatok. Találunk ilyet a Szent Korona egyik zománcképén is. 1. ábra. A Szent Korona keresztpántján lévı Szent Péter zománc háttere tele van jelképekkel; közülük legszembetőnıbbek a szent feje mellett látható jeles oroszlánok (mivel nincs sörényük - uram bocsá' - kutyák is lehetnek) 32

33 2. ábra. A háttérben látható két jeles állat az Isten küldötte; a sztyeppén régen elterjedt szimbolika alkalmazása az 531 táján éppen kereszténnyé váló hunok koronáján A zománckép oroszlánjainak jelei közül csak a mellsı lábon és a nyakon látható összetett jelet (ligatúrát) tudjuk értelmezni. Ez a hegyen álló folyó rajza, amely az ısvallási világelképzelés központi témáját, a világoszlopot (Tejutat) ábrázolja. Ezzel és párhuzamaival egy következı cikkben foglalkozunk.. Most néhány jeles állatot mutatunk be, illusztrálandó, hogy a Szent Korona szimbolikájának alapját képezı ısi jelrendszer milyen szervesen sarjadt, milyen szoros összefüggésben van a sztyepp és Szibéria korábbi jelhasználatával.. A jeles állatok - a rajtuk lévı jelképek alapján - az Isten küldöttei, vagy zoomorf alakváltozatai lehetnek.. Ez utóbbi magyarázatot valószínősíti az, hogy egyes esetekben a jeleket viselı állat félreérthetetlenül világmodell. Az egész világgal azonos állat azonban aligha azonosítható csupán egy segítı szellemmel, vagy az Isten kisebb rangú képviselıjével (hírnökével). Könnyebb azt feltenni, hogy egy panteisztikus elképzelésnek megfelelıen a jeles állat magának az Istennek a zoomorf alakja, Istent jelképezı egykori bálványaink egyik típusának képviselıje. 33

34 3. ábra. Ilyen jeles állat - s egyúttal világmodell - a 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénidol amelyen 4 magyar szójel található 4. ábra. Világmodellt képezı jeles állat a Szaveljeva által közölt uráli medveidol is; a Tejútra utaló "folyó" szójelet viseli a lábain; ez a szójel a székely írás "j" rovásjelének elıdje 5. ábra. A tápiószentmártoni szkíta szarvas szintén a "folyó" jelentéső kacskaringót viseli a testén 34

35 6. ábra. A székely rovásjelek elıképeivel borított, közel négyezer éves hatti szarvas (a szentgyörgyvölgyi tehénszoborhoz hasonlóan) azt mutatja meg, hogy ez a szokás nem az indoeurópaiaktól került hozzánk. 7. ábra. A Gizella kincs turulján látható Ten jel is a Teremtıre, ısatyánkra utal 35

36 Hieroglifikus alkotmányszöveg a Szent Koronán A Szent Koronát készítı ötvösök olvasható alkotmányszöveget építettek a koronába. Az eddigiek alapján képet alkothattunk arról, hogy a Szent Korona tervezıi tudatosan alkalmaztak bizonyos fonetikus ısvallási jelképeket. Ezeket a jelképeket a kortársak megértették és el is tudták olvasni. Kérdés, hogy mit olvashattak el az eddig felsorolt jelek alapján a koronán? Mi volt az a legfontosabb mondanivaló, amit a Szent Korona közvetített feléjük? 1. ábra. "Jó király: jó Föld" - hirdeti a Szent Koronába épített hieroglifikus alkotmányszöveg (a körbe zárt kereszt alakú jelnek "király" és "Föld" jelentése is volt) A Szent Korona mondanivalója több rétegő, némelyik réteget korábban már bemutattuk. Most azzal az olvasattal foglalkozunk, amelyik a koronatan lényegének tekinthetı. Elıre kell bocsátanom azt, amit a Mitológiai Enciklopédia tudós szerzıitıl olvastam, hogy a körbe zárt kereszt király jelentést hordozott egykor, ezért is alkalmazták elıszeretettel a földi istenek. Mi ugyan - írástörténeti adatok és megfontolások alapján - a "Föld" jelentést kötjük ehhez a jelhez, de hozzátesszük, hogy ez nem ellentmondás. Csak több ágú a jel jelentése. A teremtett és rendezett Föld isteni középpontjáról van szó, ahol nem csak az Isten helye van, hanem ahol az uralkodó és az uralkodói központ is megtalálható. Ez ad lehetıséget arra, hogy a Szent Korona felülnézetét és a csüngıkön lógó kövek foglalatát (mindegyik körbe zárt kereszt) egyszer "Föld"-nek, máskor meg "király"-nak olvassuk. Ha ezekhez hozzáolvassuk a Szent Korona keresztpántjain lévı jó szójelek et (ilyen jó szójelek egyes zománcokon is találhatók), akkor eljutunk a "Jó király: jó Föld" olvasathoz. Ez pedig a koronaeszme legfontosabb mondanivalója lehet. A magyar királyeszme lényege az uralkodónak a nemzet iránti felelısségvállalása, a királyi 36

37 hatalom önkorlátozása a közösség érdekében. Ez az a gondolat, ami Európában újnak számított a Szent Korona megjelenésekor (a hun-avar idıkben), s ami azóta sem nyert általánosan polgárjogot.tudatában vagyunk annak, hogy ezt az olvasatot sokan erıltetettnek találhatják, ezért emlékeztetnünk kell néhány dologra a nyájas olvasót.nem követelhetjük meg eleinktıl, hogy olyan írással írt emlékeket hagyjanak ránk, amilyet mi szeretnénk olvasni. Nekünk kell megértenünk és elolvasnunk azt, amit reánk hagytak. Hiába szeretnénk olyan feladatot, aminek az olvasására a tanítónéni annak idején már felkészített bennünket, s ami nem igényel gondolkozást - a feladat adott és nem válogathatunk. A Szent Koronát készítı hunok nak volt egy hieroglifikus írása, s ha kíváncsiak vagyunk az üzenet értelmére, akkor nekünk kell erıfeszítéseket tennünk az elolvasás érdekében. Emlékeztethetem az olvasót egy filmes gyakorlatra, amelyet Eisenstein is alkalmazott valamelyik filmjében. Egy nyakazás bemutatását úgy oldotta meg a neves rendezı, hogy elıbb láthattuk a keresztülvágandó nyakat, majd a következı képben a hóhért, amint suhint a pallosával. A nyak átvágását nem látta a nézı, de mégis tudta és érezte, hogy a lefejezés megtörtént. Azért következett ez az elızıleg látott hiányos képekbıl, mert az emberi agy képes az egyes részletekbıl egy folyamatos gondolatsort, egy teljes jelentést kikövetkeztetni. Valami hasonló következett be a Szent Korona olvasásakor is. Napjainkban is vannak hasonló jellegő, mindennap elolvasott olvasmányaink, például a körbe zárt keresztet ábrázoló "Parkolni is, megállni is tilos!" értelmő közlekedési tábla. Ez a tábla nem fonetikus, mégis mindenki megérti, akinek jogosítványa van. Ezen a kör azt a területet jelenti, amelyre a tábla vonatkozik. A tábla egyik ferde vonása a parkolási tilalmat, a másik pedig a megállási tilalmat fejezi ki. Ha ezt a táblát minden további nélkül megértjük, akkor megengedhetjük magunknak a Szent Korona jelrendszerének a megértését is.a korona úgy fejtette ki a mondanivalóját, hogy aki rátekintett, az már eleve ismerte ezt a jelentést. A jelek ugyan rajta vannak a koronán, de azok tényleges elolvasására (sorbarakására, kibetőzésére) már nem is volt szükség. Ha ma látunk egy szobrot valamelyik barokk templomban s a szobor fején a Szent Korona, kezében pedig egy csatabárd van, akkor tudjuk, hogy Szent László királyunk szobrát látjuk - pedig sem a név nincs ráírva, sem az hogy "magyar király". Az ábrázolási kovenció ugyanis annyira rögzült az évszázadok során, hogy szinte elolvashatóvá váltak ezek az atributumok. Hasonlóképpen kell a Szent Korona "olvasását" is elképzelni (annyi különbség azonban van - s ez lényeges - hogy a Szent Lászlót ábrázoló szobrok nem fonetikusak, a Szent Koronán azonban fonetikus jeleket találunk). Ha látta a nép az uralkodó fején a Szent Koronát, akkor tudta, hogy ennek a jó királynak köszönhetı szeretett hazánk boldogulása. De ehhez nem kellett látnia a keresztpántok apró kacskaringóit, amelyekbıl a jó szót kiolvashatta volna (a világ mítikus szerkezetét ismerı honfi úgyis tudta, hogy a korona egy világmodell, amelynek a keresztpántjai a folyókat - tehát a jó szót - jelképezik). Azok a jó szójelek nem a mindennapi elolvashatóság, hanem csak az isteni rend kedvéért kerültek fel a koronára. Mert egy királyi ékszerhez királyi olvasásmód dukált."jó király: jó Föld". Ez tehát a világ legkorábbi ismert, írott alkotmányszövege, amely az évvel ezelıtt volt aranykor üzenetét közvetíti felénk. İsiségével és az üzenet magasztosságával összhangban áll a jelkészlete és olvasási módja is. Tudatos ısvallási jelhasználat a Szent Koronán A nyájas olvasóban némi joggal merül fel a kérdés, hogy a Szent Korona zománcképein található ısvallási jellegő jelek jelentés nélküli díszítések-e. Az ısvallási jelhasználat tényeirıl nem tájékozott, a szóírások gyakorlatát, a jelképek és az írás összefüggéseit nem ismerı érdeklıdıben némi joggal merülnek fel kérdések. Ezek közül az egyik leggyakoribb, 37

38 hogy a Szent Korona zománcképein található ısvallási jellegő jeleket jelentés nélküli díszítésként; avagy tudatosan, a jelek jelentését ismerve alkalmazták-e a korona készítıi. Néhány esetben lehetıségünk van a kérdés megválaszolására: bizonyítékokat találunk arra, hogy a Szent Korona készítıi tudatosan alkalmazták a tárgyalt jeleket. 1., A Szent Péter és Szent Pál zománc jeleinek összevetése 1. ábra. A Szent Péter zománc 38

39 2. ábra. A Szent Pál zománc A két zománckép hátterében hasonló szerkezető jeleket találunk. A hasonló szerkezetben azonban eltérı elemek vannak. Ezek összevetése segít felmérni a koronát készítı ötvösök tudását. 3/a. ábra. Lépcsıs toronytemplom ábrázolása a Szent Péter zománcról 39