A VERNEK BACTERIUM-ÖLŐ KÉPESSÉGÉRŐL. ERTEKEZl~SEK BUDAPEST. KIADJA A MAGYAR TUD. AKADÉMIA. (Előadta a HI. osztály ülésén, június 20.

Átírás

1 ERTEKEZl~SEK A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK KŐRÉBŐL. KADJA A MAGYAR TUD. AKADÉMA. A ll. OSZTÁLY RENDELETÉBŐL SZERKESZT OSZTÁLYTTKÁR ; ~---- XV. KÖTET. 4. SZÁM A VERNEK BACTERUM-ÖLŐ KÉPESSÉGÉRŐL D FODOR TANÁR JÓZSEF R. TAGTÓL. (Előadta a H. osztály ülésén június 20.) Ára 10 cr BUDAPEST

2 ÉRTEKEZÉSEK A TERMESZETTUDOMANYOK.. " KOREBOL J~RTEKEZESEK A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK Második kötet Harmadik kötet Negyedik kötet Ötödik kötet Hatodik kötet Hetedik kötet Nyolczadik kötet Kilenczedik kötet Tizedik kötet KÖRÉBŐL. Első kötet. KADJA A ~fagyar TUD. AlíADÉUfA. A ll. OSZ T ÁLY RE NDELE TÉBŐ L SZERKESZT Tizenegyedik kötet Az associált szemmozgások idegmechanismusár6l. 2 fametszettel. (Második közlemény.. rész. Az idegrendszer egyes részeinek befolyásáról az önkénytelen associált szemmozgásokra.) Dr. Hőgyes End1 étől. -. A Frusca-gora aqnitaniai flórája 4 táblával. Dr. Staub MÓ1'icztól. ll. A pinguicula és utricularia sejtmagjaiban előforduló krystalloidokról. (Egy táblával) Klein Gyulától. - V. Vegyerélytani vizsgálatok. (. értekezés.) Dr. Than Ká1'olytól. Egy tábla kőrajzzal. - V. Ujabb tanulmányok a kámforcsoport kör éből. Balló Mátyástól. - V. A homorodi vasas savanyuvia-források chemiai elemzése. Dr. Solymosi Lajostól. V. A solymosi hideg savanyu ásványviz ehemiai elemzése. Dr. Hankó Vilmostól. - Vl. Önmüködő higanylégszivattyu. Schuller A lajostól. Egy rajzzal. X. Adatok a Mecsekhegység és dombvidéke jurakerbeli lerakódásainak ismeretéhez. (. Palaeontologiai rész.) Bockh. Jánostól. 10 tábla rajzzal. - X. A carludovica és a canna gummijáratairól. Szabó Ferencsiol. Egy táblával. X. Budapest főváros ivóvizei egészségi szempontból s néhány ásványvíz elemzése. Balló Mátyásfól. X. Emlékbeszéd William Stephen Atkinson külső tag felett. Dr. Duk a ''ioadartol. X. Adatok a harántosiku izmok szerkezete- és idegvégződéséhez. (Székfoglaló értekezés.) - ''hamhoffer Lajostól_ Egy 4-es rétü tábla rajzzal. - XV. A mohai (fehérmegyei) Ágnes-forrás vegyelemzése. Dr. Lengyel Bélától. XV. Egy ujabb szerkeszetü vizszivatyuval combinált higany-légszivatyuról. Dr. Lengyel Bélától. Egy tábla rajzzal. - XV. Az elzöldült szarkaláb mint morphologiai utmutató. Borbas Vinczétől. Egy tábla rajzzal. - XV. A viznek képződési melegéről. Schuller Alajostól. XV. Békésvármegye flórája. Dr. Borbas Vinczétől. XX. Rendhagyó köggombák. Hazslinszky F1'Ígyestől. Rajzok. kal. XX. Dolgozatok a k. m tud. egyetem élettani intézetéből. Közli Jendráesik Jenő. (1. Adatok a szürődés tanához. Regéczy Nagy mre tr. tanársegédtől.. A gyomor hámsejtjeiröl Ballagi János tr. élettani gyakornoktól ll. A zslrfelssi vódáshoz a gyomorban. Mátrai Gábor orvostanhallgatótól. V. A zsirok átszivárgásáról nevezetesen az epe befolyása alatt. Hutyra Ferencz orvostanhallgatótól. (RajzokkaL) - XX. Emlékbeszéd Kenessey Albert felett. Galgóczy Ka1'olytól XX. A tudományok haladásának befolyása a selmeczvidéki bányamivelésre. Péch. Antaltól. XX. Vegyerélytani vizseálatok. A calorimetrikus mérések adatainak összehasonlitásáról. Than Ká1'olytol - XXV. Közlemények a m. kir. egyetem vegytani aboratoriumából. Bemutatta Than Earot». (1. A borkősav száraz lepárlási terményeiről. Liober- SZABÓ JÓZSEF OSZTÁLYTTKÁR. A VÉRNEK BACTERUM-ÖLŐ KÉPESSÉGÉRŐL. Dr. FODOR JÓZSEF tanár r. tagtól. (Előadta a m. osztály ülésén 1887 június 20.) Két évelőtt közöltem az Akadémia H. osztálya ülésén azon tapasstalasomat.t) hog-y egészséges állatból vett vért tenyésztő anyagokba oltva utóbbiak sterilek maradtak vagyis kimutattam hogy az egészséges állat vérében tenyészthető bacteriumok nem tartalmastatnak de sőt kimutattam hogy egészséges állatok visszerébe fecskendezett különböző rothadás-gerjesztö bacteriumok rövid idő alatt annyira eltünnek a vérből hogy tenyésztéssel sem találhatók többé abban. Későbben egy újabb elöadásomban.p) azt is kimutattam hogy fertöző bacteriumok nevezetesen a lépfene bacillusai épúgy eltünnek a vérből mint a rothadás bacteriumai.egészen hasonló kísérleteket végezett W. Wyssokovitsch is Göttingában s velem egészen egyező eredményre jutott. 3) Abefecskendezett bacteriumok eltünését konstatálván an') L. Értek; a term. tud. köréböl. Kiadja a M. Tud. Akadémia X. fü~et. Ugyszintén : Arch. f. Hygiene. Bd. V. Pag ) L. Értek a tenn. tud. köréből ll. füzet. Úgyszintén: Deutsche med. W ochenschrift No ) Zeitschrift fül' Hygiene máj. 19. M. T. AK. ÉRT. A TERMÉSZETTun. Könf:BőL XV. K. 4. Sz'

3 3 A VÉRNEK BACTERUM-ÖLŐ KÉPESSÉGÉRŐL. nl FODOR J6ZSEF. nas magyarázat.át abban kerestem hogy a vérben a hnoteriumok életképeaaégöktöl megfosztatnak. Ezzel szemben Wyssokovitsch azt állitotta hogy a vérbe fecskendezett bacteriumok a szervekben - májban lép ésvesékben - fennakadnak s így a vérből mintegy mechanikusan leszüretnek. A leszűrt bacterium okat azután a szervek sejtelemei főlemésstik.') WyssokovitsCh nézete a bacteriumok elpusztulásának m ód-. ját illetőleg mint látható lényegében megegyezik Mttschnikoft ismeretes véleményével ámbár maga Wyssokovitsch ezen vélemény ellen kikel annak alapján hogy a vér fehér sejtelemei a befecskendezés után nem nnitatnak felfalt baoteriumokat") a mit egyébiránt W. előtt már én is konstatáltam. Nékem már a priori nem látszott valőazinünek a W.-féle magyarázat a bacteriumok eltünésének okát illetőleg. A vérbe fecskendezett bacteriumok ugyanis oly gyorsan timnek elmég pedig teljesen - a vérből hogy ezt egyszerü leszüréssel magyarázni alig lehet. Így példáúl nézzük a következő kisérletet: F. év május 19-kén egy nagy egesz séges nyúl vena jugulacis-aba egy egész köbcentiméternyi friss lépfene- bacillus-tenyészet fecskendeztetett. Egy percz múlva a nyúl nyakszirt-ütéssel mecröletett; azonnal vére vétetett még pedig a szívéből ennek o pár cseppje pepton-gelatinába keverve Fmnk-féle edényben tenyésetetett.") Nyolcz vérpróbából csupán egyetlen egy arithraxkolonia támadott; a többi oltás teljesen steril maradt. E kisérlet szerint egyetlen percznyi idő amely alatt a vér alig fordul meg egy párazor a szervekben elég volt arra hogy a bacillusok teljesen eltünjenek a vérből. Tekintettel arra hogy ') dézett műve 38. lap. 2) H. ö. W.-nak s önmagamnak föntebb i. m.; továbbá li1.etschnikof/: Ueber den Kampf der Zellen gegen Erysípelkokken. Virchow's Archiv febr ) Ezen lapos edényt bacterologiai vizsgá.latokhoz már első érte kezésemben melegen ajánlottam. Azóta mindinkább meggyőződtem kényelmes és pontos használhatóságáról. Ezen üvegek a bacterolog kezében ugyanazt a szolgálatot teszik mint a chemikus kezében az apruvetta. Frf1.nk Ödön-féle bacterium-tenyésztő lombik ok kaphatók Budapesten Calderoni és társa kcreskedésében s Heidelbergben Desa- az anthrax bacillusok mennyivel kisebbek mint a velök együtt keringő vérsejtek fölötte valószinütlennek lát-zik hogy eszűrés által távolíttattak el a vérből. Wyssokovitsch a essűrés bebizonyítására arra utal hogy midőn a bacteriumok a vérből csakhamar eltünnek ugyanakkor a szervekben befecskendezett bacteriumok találhatók. Ez tény azonban a bacteriumoknak jelenléte a szervekben nem bizonyítja még hogy ottan való leszűrés távolította el őket a vérből. Csupán azon esetben volna ez utóbbi állítható ha a szervekben megközelítőleg mind feltalálhatók volnának a bacteriumok melyek a vérbe injiciáltattak 8 onnét eltüntek. Ezt a bizonyítékot azonban W. nem szolgáltatta s egyátalán alig lehetséges csak némileg megbízható módon is a szervekben foglalt bacteriumok számát megbecsülni. Hogy bacterium-befecskendezés után a szervekben találhatók bacteriumok akkor a mikor a vérben már nem találhatók Wyssokovitschétól eltérő magyarázatot is megenged. Föltehető ugyanis hogy a szervekben azért találtatnak a befecskendezés után a bacterium ok minthogy a szervekbe jutott egyes bacteriumok ottan megmenekednek a vér bacterium-ölő hatása elől. És ez igen jól érthető a mikroskópi lelet alapján. Befecskendezés után ugyanis a szervekben egyes helyeken a hajszál-erekben bacterium-tömegek találhatók melyek a hajszálereket kitöltik. Ezek a bacterium tömegek ily módon elkerülik a keringő vér hatását s ennélfogva huzamos ideig életben maradhatnak s tenyésztéssei szaporíthatók. A Wyssokovitsch-féle magyarázatot a bacterium ok gyors eltűnésének megfejtésére elégtelennek találván kisérleteket végeztem annak tanulmányozására vajjon nem gyakorol-e valóban maga a vér elölő hatást a bele jutó bacteriumokra. *) E czélra nyúlak visszerébe nagyobb mennyiségü anthraxculturát fecskendeztem; rövid időn a nyúl at megöltem (nyakszirt-űtéssel) s rövid időközökben vért vettem a szivböl s tenyésztettem. Azt reméltem hogy a rövid idő előtt megölt ') E kisérleteknél a nagyszámú oltásokat s tenyésztéseket Framk Ödön cll'. segéclem végezte kinek fáradságos és gondos munkájáért köszönetet mondok. 1* gá-nál. '1

4 4 Df FODOR JÓZSEF. A VÉRNEK állat vére még gyakorolhat hatást a benne levő bacteriumokra s reméltem ennélfogva hogy a befecskendezett bacteriumoknaj{ fokozatos fogyása a vérben kimutatható lesz. E kiserlet-soroxatazonban nem vezetett sikerre. Mint emhtém már egy percz mulva a befecskendés után teljesen eltüntek a vérből az anthrax-bacillusok s így fokozatos fogyásukat nem deríthetern ki. Más kísérletsorozathoz fogtam. Nyúlat gerinczütéssel megölve e czélra szerkesztett üvegcsővel azonnal vért szívattam a szivböl. Az eszköz 15 cm. hosszú 11/2 cm. tág epruvetta volt melynek alsó vége tűhegyesre kihúzatott s e fölött rajta circa 10 kcméteres golyó fúvatott. A tág nyílás vattával záratott ; az egész sterilizáltatott. Amellkast s azután a szivburkot kellő elővigyázattal megnyitván az üveg hegye a szívbe szúratott letöretett s most fölül gyakorolt ssivással a csőbe kőrűlbeliil 6 kbcm. vér vétetett. Kihúzvén a ssivböl a cső hegye lángon leforrasztatott. Egy egészen ilyen második csőbe poptongelatina szívatott Mind a két cső most ;)8 o C. meleg vízbe állittatott.egy épen olyan harmadik csőbe szintén gelatina tétetett ezen cső azonban csupán 20 C. szcbahömérséken állott. Mind a három ba - a vattan keresztül szúrva friss anthrax-tenyészet oltatott s a vérrel illetőleg gelatinával jól összerázatott. Az ily módon beoltott vérből és gelatinából azután steril üvegcsővel 1/4-1/2 óránkint próbák saivattak fel s pepton-gelatinába keverve Frank-féle edényben tenyésztettek. E kísérletek eredményét mutatják a kővetkezö tabellák: Első kisérlei : Úgy a vérbe mint a gelatinákba circa 1010 csepp anthrax (gelatin) cultura") adatott s jól fölrázatott. 1) Mint alább látható az anthrax cultura coccusokkal volt szeny- BACTERUM-ÖLŐ l j Éppen olyan m int 1. és. Olyan eultnr1f{ mint a 10 JYegszá1ltl~17wtatlan peresnyi állás után vett vér- olyan cultura mint ből ; Toppant sok de látható10 percz mulva gelalag kevesebb mint az előbbi. tiuából. Eppen olyan mint. 30 percz oltás. Mint 1 óra mulva 11~ D centiméter felületén círca 3000 olyan tenyészet mint fonteb b; tehát a tenyészetele száma tetemesen csökkent. aj 11S! tenyészet; közülők anthrax 1 Megszámlálhatatlan S! mint és percz mulva 3 Olyan miut 10 és 30 Eppen olyan percz mulva tett 01- m int. alatt. tásnál. Ugyanolyan mint alatt. mint alatt. 147 tenyészet; közülök arithrax.. b) lj) parallel. Ugyanolyan lb) Mint parallel. lj) parallel. Mint oltás. A Frank-edény S! óra lt:- Antbrax-szal beanthrax-szul beoltott gela- oltott gelat.ina ; tina j 38 C. melegen 200 c. melegel; A galatinából vett próba pepton-gelatinába oltatott; 3 nap alatt megszámlálhatatlan cultura- éppen olyan mint a vérből. Az anthrax-szal kevert vérből 10'-percznyi állás után vett próba pépton gelatinába oltva ~Oo C. mellett 3 nap alattmegszámlálhatatlanrészben olyositó.részben nem folyositó tenyészetet ad. Előbbiek arrthrax eoloníák utóbbiak apró coccusok. 10 percz ll 1 Arithrax-szal beoltott vér 38 C. melegen 5 Kf:PESRÉGÉRŐL. b} parallel. Mint. Ugyanolyan mint alatt. - Mint. alatt. 60 Mint aj. nyezve. Az üveggolyóban levő vér szobában (200 C.) állván 8-ik napon megvizsgáltatott mikor telve volt szép anthrax-tenyészettel ; a gelatinás golyókban ellenben arithrax és coccusok keveréke találtatott. Második kisérlei: Úgy a vérbe mint a gelatinákba őt napos: tiszta anthrax-tenyéazet adatott még pedig 5~5 csepp.

5 Df FODOR JÓZSEF. 6 Anthrax-seal 1 óra mulva 1 A'h anthrax-szal oltott vérből vett próba sl percznyi állás után gelatinába oltva: megszámlálhatatlan tiszta arrthrax tenyészet. sl percz 30 percz 1 oltott vér; 38 C. Megszámlálhatatlan tiszta A VÉRNEK BACTERUM-ÖLŐ KÉPESSÉGÉRŐL. U Oltás gele.tinába ; 38 C. Oltás gelatinába; 9200C. Megszámlálhatatlan tiszta anthrax. Megszámlálhatnilan tiszta arithrax. ' anthrax. Me~számlálhatatlan tszta anthrax. Megszámlálhatatlan hjzta anthrax. gen sok de láthatólag ke- Mint slés 10 1 vese bb mint sl és 10 pkor. 3 óra alatt'j Sokkal kevesebb mint s 30 és 60 perczkor (circa lsl00 tenyészet). Mint~ 10 ós 60 Mint sl és 10 Mint Sl 10 és 60 Harmadil kisérle; " Öt napos spórákban bővelkedő tiszta anyag; egy-egy csepp oltatott friss vérbe és gelatinába..1 3 percz mulva Sl4 o'ra alatt roppant sok tiszta anthrax cultura. 30 percz mulval 1 óra mulva sl óra mul va Sokkal kevesebb (1500) tiszta anthrax. 1 Újolag sokkal kevesebb (circa 500) tiszta arithrax. smét kevesebb (300) tiszta arithrax.. " verbe; 38 o C. Beoltas U Bt' gelatinába; eo as ge1atimaáb a; 380 C. Beoltás200 C. Ugy mint 1. Ugy mint 1 Ugy mint percakor. 3 1 Ugy mint 3 perczkor l Ugy mint 3 és 30 Ugy mínt 3 30 és 60 Ugymint3 és 30 Ugy mint3 30 és 60 perckor. Tehát minden kétségen felül áll hogy frissen 'Vett vérben az arithrax-bacillus gyorsan pusztul megfogy. És úgy látszik hogy más bacteriumok még sikeresebben megöletnek mint az anthrax minthogy az első kísérletsorozat végén a 8 napig állott vérben anthrax találtatott coccusok azonban nem holott a gelatinákban úgy az anthrax-bacillusok mint a coccusok felszaporodtak. Az az ellenvetés merűlhet fel vajjon nem vonta-e ki a bacillusokat a vérből a képződő véralvadék? Ez a kérdés jogosult; múlt évi előadásomban kimutattam ugyanis hogy az arithraxban elhullott állat vérének a megalvadó rostanyaga bőven tartalmaz bacillusokat a vérsavóban ellenben kevés bacillus van. Megvizsgáltam e czélból a rostanyag alvadékot is. A harmadik kísérlet véres üvegéből beoltás után 2 óra múlva lencsenagyságú rostanyag-alvadék vétetett. Az egész alvadék körűlbelűl ls-lit tette ki a vér tömegének. A kivett 7 próbát steril gelatinával eldörzsölve s beoltva körülbelül 1500 arrthrax colonia tenyészett ki belőle. Tehát ezen alvadékban kőrűlbolűl ugyanannyi anthraxbacillus lehetett mint hasonló mennyiségű vérben a beoltás után 30 percz múlva. Az egész alvadék ot az üvegből kivéve középen steril késsel szétvágva belseje megvizsgáltatott; mikroskóppal bacillus szorgalmas keresés mellett is nem volt található (Methylenkékkel festett prreparatumokon.) Szó sem lehet tehát arról hogy az eltünt bacllusok a rostanyagban lettek volna visszatartva. Ellenben úgyátszik hogy a rostanyagba ágyazott bacillusok nehezebben lassabban pusztulnak el mint a vérben magában a vérsejtek között fekvők. Az is látható hogy a vér olyan viszonyok között a minők között kísérleteimet végeztem nem pusztítja ki teljesen az anthrax-bacillusokat Egy kevés belőlök megmaradt. Úgy látszik pedig hogy főképen azok maradnak meg melyek rostanyagalvadékba burkoltatnak. Későbben úgy látszik teljesen elveszíti a vér anthrax-bacillust megölö képességét; de sőt ekkor a vér jó tenyésztő anyag a bacillusok számára. Az 1. kisérletsorosat végén eltett vér ugyanis mint föntebb leírtam telve volt utólagosan anthrax-tenyészettel. Tehát az állatból kivett friss vér csak bizonyos időn keresztül bir bacterium-ölő képességgel. Ez a képesség fokozatosan csökken. Úgy hiszem e kísérletek határozottan tanúskodnak a friss vér bacterium-ölő képessége mellett. És föltehető hogy az állattestébenkeringő vérmógnagyobb mértékben bir bacterium-ölő tulajdonsággel mint a testből kivett vér annálinkább mert az utóbbi vér frisseségének csökkenésévei veszíti bacterium-ölő képességót. És most azon fontos kérdés előtt állunk: a vérnek minő tulajdonsága okozza a bacteriumoknak elpusztulását? Hőmérséke mozgása bizonyos chemiai tulajdonsága? Mind eme és sok más kérdésre további kisérletek hivatvak fölvilágosítást adni amely további kísérletekről rövid idő alatt reménylem hogyreferálhatok. Leirt kísérleteim alapján kétségbe vonom hogy a vérbe fecskendezett bacteriumok elölésében a szerveknek (májnak lépnek) jutna a főszerep a mint ezt Wyssokovitsch véli. Ellenkezőleg valóaaiuűnek látszik hogy n szervekbe jutott sottan elakadt

6 8 Df FODOR JÓZSEF. bacteriumok - ha elég ellenálló tulajdonságúak = pathogének - ottan a vér ölő hatásától menekedve elkezdenek szaporodni és elszaporodva megtámadják a szervezetet s betegséget okoznak. Ez a processus igen sok valószinűséggel kimutatható éppen az anthraxnál. Anthrax-bacillusokat nyúlba fecskendezve a bacillusok a vérből csakhamarteljesen eltünnek a májban lépberr ellenben találhatók de csekély számmal. ~4-36 óra mulva egyre több lesz a szervekben a bacillus; a vérben még mindíg nem található. Ekkor egyszerre megjelennek a vérben is a bacillusok rohamosan nö a számuk és az állat pár óra alatt elhull. Úgy látszik tehát hogya vér oltalmazta az állatot a szervekben elszaporodó bacillusok ellen. Azokat - még ha a mi igen valóssinü bele jutottak is a szervekből - gyorsan megölte mindaddig amig a szerveknek fokozatos megbetegedése folytán a vér is elvesztette ellenálló képességét a mit csakhamar a halál követ. Kisérleteim alatt abban az irányban is tettem újolag vizsgálatot vajjon a vér sejtjei nem falják-e fel a bacillusok at.. A friss vérpróbákat melyekből oly gyorsan tűnt el az anthraxbacillus szárítva és methylenkékkel festve ismételve átvizsgáltam azonban sem a fehér sem a vörös sejtekben sem a vérnek egyéb sejtnemü képleteiben nyomát sem találtam az eltünt bacillusoknak. És amikor nyúl vérébe egy köbcentiméter arithraxtenyészetet fecskendeztem a befecskendés után egy percz múlva vettem vért mikroskóp alá és oltottam gelatinába és mégis sem ott sem itt nyoma sem volt az eltünt bacillusoknak. Hogy azon egy percz alatt vérsejtek felfalhatták és már élettelenné is emészthették volna a bacillusokat az alig tehető fel. A vér sejtelemei tehát (a nyúlban s anthrax-bacillusokkal szemben) nyilván nem phagocyták Metschnikoff értelmében. Hogy más sejtelemek phagocyták- e vagy sem saját vizsgálataimból nem dönthettom el. Tekintve azonban hogya bacteriumok (anthraxbacillus) elpusztulása nyilván legfőképen a vérben történik ebből következik hogy a test egyéb sejtelemeinek phagocytaképességére a ezervezetnek - a bacteriumoktól megmenekedhetés eséljára - nincsen szüksége. - Elvégez a bacteriumokkal - úgy látszik.- a oernek bizonyos vitális chemismusa. mann Leótól.. Adatok a Carbonylsnlfiil physikai sajátságaihoz s tiszta Carbonylsulfid előállitása. 2-ik közlemény. losvay Lajostól.) XXV. Közlemények az állatorvosi tanintézet vegytani laboratoriumából. Liebermal1n Leótól. (1. A kénessav kimutatása a borban és más folyadékban. Egy készülék könnyen olvadó fémek és öntvények olvadási pontjának meghatározásár Egy rajzzal. - XXV. A hydrogen hyporoxyd képződése égés közben.. Vála;z a viz képződési melegének ügyében. Schuller AlnjosfÓl. Tizenkettedik kötet Baryt és Cerusit Felekesről Borsodmegyében. (Négy kőnyomatú tábával.) Schmidt Sándortól. -. Kristálytani és optikai vizsgálatok az aranyhegyi Amphibolon. (Egy képtáblával.) Franzenau Ágostontól. - ll. Értekezések a myo-mechanika köréből. Jendrássik Jenőtől. V. Helyreigazitó észrevételek Thanhoffer Lajos urnak «Adatok a harántcsiku izmok szerkezete és idegvégsődéséhoz» czimü székfoglaló értekezéséhez. Jendrássik Jenőtől. _ V. A Vampyrella fejlődése és rendszertani állása. (Két táblával.) Klein Gyulától. V. Az Aquilegiák rendszere és földrajzi elterjedése. (Systema et area Aquilegiarum geographica.) Dr. Borbáe Vinczétől. - V. A szénkönenyek égése chlórgázban. P. Kiss Károlytól. - Vl. Adatok a növények különösen az Euphorbícsák tejnedvének ismeretéhez. (Két táblával.) Dietz Sánd01'tól. _ X Helyreigazitó észrevételek Jendrássik Jenő ur «Helyreigazitó» etc. «Észrevételeire». ''hamhoffer Lajostól. X. Adatok a Cestodák ismeretéhez a Solenophorus Megalocephaluson megejtett vizsgálatok alapján. (Tizenhét ábrával.) A heidelbergi egyetem állattani intézetéből. Dr. Roboz Zoltántól. Tizenharmadik kötet A Clavulina Szabói-rétegek az Euganeák és a tengeri Alpok területén - és a krétakoru «Bcaglía» az Euganeákban. (Négy táblával.) Hantken Miksától.. Az Eremocoris-fajok magánrajsa (Két táblával.) Horoáth Gézától. ll. A modern zoologia szempontjai s czéljaí. (Sxékf.) Kriesch. Jánostól. V. A rovarok dimorphismusáról. (Egy tábla rajzzal.) (Székf.) Horoath. Gézától. - V. A parádi timsós lpnavölgyi timsós és a Clarísse-forrás vizének vegyelemzése. Dr. Lengyel Bélától. - V. A Sibrai (Sivabrad fürdő ásványvizének vegyelemzése. Scherfel V. Atwéltól. V. Dolgozatok a k. m tud. egyetem élett ani intézetéből. (ll. füz.) Közli Jendrássik Jenő. 1. A folyadékok áramlása hajszálcsövekben. (Öt ábrával.) 2. Adatok a fehérnye?ldatok átszivárgásához. Dr. Regéczi Nagy mrétől. - Vl. Uj vagy kevésbbé smert hasgombák. Gasteromycetes novi vel minus cogniti. (Öt táblával.) Kalchbrennm' Ká1 olytól. X. Az állatország rendszeres osztályozása különös tekintettel az újabb állattani rendszerekre. (Egy rajztáblával.) (Székf.) D1'. Ma1'gó TivadO//'tÓl. X. A czemétei ásványviz vegytani elemzése. ~Che1!e!. V:. ~'lw~ltól. 7" X. Hymenoptera nova Europaea et exotica. Európai e~ n:rasroldl uj Hartyaröpiiek. Mocsá1'y Sándortól. - Xf. Hunyadmegye ásványvze. Dr. Hankó Vilmostól. X. Vizsgálatok a lőcsei m. k. főreátanoda vegy~ani intézetéből. Dr. Steiner Antaltól. - XV. A petreleum lobbanási pontja. meghatározásának egy uj módszere. siebermarni Leótól. _ XV. Adatok a CJllofiagelláták ismeretéhez. (Véglénytani tanulmány. Egy rajalappal. D1. Daday Jenőtől..

7 Tizennegyedik kötet Egy tömegesen tenyésző légyfaj az Alsó-Duna mellékéről. (Tha lassomia congregata.) (Három tábla rajzzal.) Dr. Tömö8váry Ödöntől.. A lakásviszonyok befolyása a ohelera és typhus elterjedésére. Dr. Fodor JÓz8eftől. - HL A csigolyaközöttd dúczok és ideggyökerek fejlődéséről. (Két tábla rajzzal.) Dr. Ónocli A. D. től. V. A keleti Kárpátok geológiai viszonyai. (Két szelvénynyel.) Dr. Primics Györgytől. - V. A külső hőmérsék befolyása a csecsemők azervezetére. Dr. E1'ő88 Gyulától. V. Uj adatok a Buda-nagykovácsii hegység és az esztergomi vidék föld- és őslénytani ismeretéhez. Dr. Hantken Mik8ától. - V. A folyami rák zöld mirigyének boncz- szövet- és élettana. (Két táblával.) Szigethy Károlytól. Vl. Tanulmány a Najadeák szövettanából. (Négy táblával.] fj. Apálhy stoániol. - X. Az associált szemmozgások idegmechanismusáról. ll. közlemény. (Egy farrietszettel hat táblázattal s egy szines körajzzal.) Dr. Hőgye8 Endrétől. (Székf.) Tizenötödik kötet (1-19.) 1. Ásványelemzési közlemények. Loceka Józseftől. -. Gróf Széchenyi Béla közép-ázsiai expeditiójának növénytani eredményeiről. (Székf.) Kanitz Ágo8ttól. ll. Selmecz geológiai viszonyainak előzetes ismertetése. Dr. Seabo JÓz8eftől. - V. A tátrafüredi Hygiea-forrás vegyelemzése. Scherfel V. Auréltól. - V. A koronahegyi fürdő (Smerdzonk kénesvizének vegyelemzése. Scherfel V. Auréltól. V. A Beregmegyében levő bilásoviczi rmaforrás ásványvizének vegyelemzése. Nendtvich Károlytól. V. Al szliácsi források chemiai elemzése. (Székfoglaló.) Than Károlytól. - Vl. A bártfai fürdő ásványvizeinek chemiai elemzése. D1. 088ikoV8Zky Józseftől. - X. A vámfalusi és túrvékonyi ásványvizek vegyelemzése. Neruituich. Károlytól. X. Bacteriumok az élő állatok vérében. Fodor Józseftől. X. Magyarország ásványvizei. Nendtvich Ká'rolytól. X. Vizsgálatok újszülött gyermekek rendes hőmérséki viszonyaira vonatkozólag. Erő88 Gyulától. - XU. A szemlencse fejlődésének első mozzanatairól a gerinczeseknél. Korányi Sándortól. XV. Dolgozatok a k. m. tud. egyetem élettani intézetéböl. (V. füz.) Közli Jendrassik Jenő. 1. Észrevételek az osmosis elméletéhez. Nagy mrétől. 2.' Az izommagvakról. Rothman Ármintól. - XV. Dolgozatok a k. m. tud. egyetem élettani intézetéböl. (V. füz.) Közli Jendrássik Jenő. 1. A sima izomzat gyarapodása és pótlódása. fj. Apáthy stvántól 2. Adatok a gerinczagyi dúczok ismeretéhez a békán tett vizsgálatok alapján. Lenhoseék Mihálytól. - XV. Progén koponyák. Dr. Lenhossék Joeeeftől. - XV. Magyarország erdőségei. Bedő Alberttől. - XV. A palaearktikus övben élő terrikoláknak revisiója és elterjedése. Örley Luiselotol - XX. Az együttérző idegrendszer fejlődése. Ónodi A. D.-től. Tizenhatodik kötet =: 1. Adatok a pókok boncz- és fejlődéstanához különös tekintettel a végtagokra. Lendl Adolft6l. -. Közlemények M állatorvosi élettani intézetből. Eszközök és vizsgálatok. Thanhoffer Lajostól. - ll. Ujabb kisérletek erekbe fecskendezett bacteriumokkal. Fodo1' JÓz8eftől. - V. Adatok a Gregarinák ismeretéhez Roboz Zoltántól. - V. Ritkább boncxtani rendellenességek. Egy táblával. Lenhoseelo Mihálytól. - V. A magyarországi Obsidiánok különös tekintettel geologiai viszonyaikra. Szádeczky Gyulától. - V. Új adatok Erdély denevér-faunájának ismeretéhez. Dr. Daday Jenőtől. Tizenhetedilr kötet God környéke forrásainak geologiai s hidrografiai viszonyai. Egy tér- / kép és 5 fametszettel. Seabo Józseftől. -. A Sparganium T. és Typha T. virág és termés fejlődése. 8 tábla rajzzal. Dietz Sándortól. - ll. A brassói hegység földtani szervezetéről és talaj viz viszonyairól. Koch Antaltól. fijanklln- TÁRSULAT NYOMDÁJA.