BALATONBOGLÁR, VÁRDOMB PARK HRSZ. : 634/1, 635, 676, 677

Átírás

1 BALATONBOGLÁR, VÁRDOMB PARK HRSZ. : 634/1, 635, 676, 677 SZAKHATÓSÁGI HOZZÁJÁRULÁSHOZ VALÓ TÁJÉPÍTÉSZETI TERV ALÁÍRÓLAP Felelős tájépítész tervező: Kovács Árpád K Tájépítész tervezők: Tihanyi Dominika K Lukács Katalin K Thurnay Dorottya Budapest,

2 BALATONBOGLÁR, VÁRDOMB PARK HRSZ. : 634/1, 635, 676, 677 SZAKHATÓSÁGI HOZZÁJÁRULÁSHOZ VALÓ TÁJÉPÍTÉSZETI TERV Budapest,

3 BALATONBOGLÁR, VÁRDOMB PARK HRSZ. : 634/1, 635, 676, 677 SZAKHATÓSÁGI HOZZÁJÁRULÁSHOZ VALÓ TÁJÉPÍTÉSZETI TERV Műszaki leírás TARTALOMJEGYZÉK Előzmények, meglévő állapot Alapelvek A kalandpark alapkoncepciója Funkcionális kialakítás Funkcionális elemek Anyaghasználat Betervezésre javasolt növények Betervezésre javasolt műtárgyak Tervrajz: 1. Áttekintő helyszínrajz K01 - Tájépítészeti helyszínrajz M=1:500 ELŐZMÉNYEK, MEGLÉVŐ ÁLLAPOT tavaszán cégünk megbízást kapott Sziszi Bt.-től, hogy készítsük el a Várdombon létesítendő kalandpark koncepciótervét. A park önkormányzati tulajdonban van, fenntartása jelentős terhet ró a városra. A növényállomány mára romlásnak indult, a Gömbkilátót balesetveszélyessége miatt le kellett zárni. A park 2008 nyarától 30 éves bérleménybe került. A bérlő bérleti díj helyett a fenntartást vállalja, valamint 30 év után átadja a kialakított létesítményeket. A közcélú használat továbbra is fennmarad, a használattól egyedül a baleset- és suvadásveszélyes, meredek oldalak kerülnek lezárásra. Növényzet: A terület 1977-ben került természetvédelem alá, az azt borító feketefenyők miatt. Mára a feketefenyők állománya megritkult, ágaikat száradás jellemezi. A területet borító egyéb növényzet sűrűn beerdősült. A területre jellemző fafajok a tölgy, ostorménfa, akác, mezei juhar, vadkörte, vadalma és barkócafa augusztusában a terület tisztítására került sor, mely során kivágásra kerültek a gyomosító, a cserjeszintben agresszívan terjedő fajok, valamint az értékesebb faegyedek közül kikerültek a sűrűn nőtt husángok. Így jelenleg átlátható képet nyújt a terület, a helyi védelem alatt álló fekete fenyők szabadon állnak. A mostani állomány döntően egyszintes, a korábban sűrűbb cserjeszint jelenleg ritkásabb, számos melegkedvelő fajjal (húsos som, ostormén bangita, egybibés galagonya, szeder, bibircses kecskerágó, kökény, varjútövis, fagyal). Földtan:

4 A területet vulkanikus eredetű kőzetre rakódott lösz borítja, A domb kb. 1 millió éves, vulkanikus eredetű lekoptatott bazalttufa. A vulkáni kúpra emlékeztető természetes dombalakulat két (nyugati és keleti) dombtetőt formál (ezek közül a nyugatin található a Gömbkilátó). Ezek, kissé ellaposodó platószerű teteje igen száraz. A tájképi kertrészként emlegetett völgyi terület, valamint a nyugati mélyebb fekvésű rézsűs lejtők üdébbek. Vízszegény tájrészlet, állandó forrás és a vízfolyás híján. Régészet: A terület jelentős része a szabályozási terv szerint régészeti terület, területi védelem alatt áll. Régészeti jegyzék azonosító száma: Feltehetően vaskori földvár maradványai találhatók a területen, valamint egy valószínűsíthetően törökkori sánc is csatlakozik a vaskori földvárhoz. A régészeti szempontok szakértői állásfoglalás alapján lettek figyelembe véve. A tervezés során többszöri egyeztetés történt, helyszíni szemlét is megtartva. A év októberében havában a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által meghatározott sáncvonalak (lásd narancssárga cikk-cakk vonal K01 TÁJÉPÍTÉSZETI HELYSZÍNRAJZ) érintetlensége volt a létesítmények elhelyezésénél a meghatározó követelmény. Mindemellett a régészeti szakértők az egyeztetés során lefektették, miszerint a már meglévő sánc mentén futó útvonalak felújítását élteti az általuk formált szakvélemény, miszerint a stabilizált burkolatú, kiépített útvonal megőrzi a kultúrtörténeti emléket. Funkció: Jelenleg a Várdomb park közkedvelt, a helyi lakosok, turisták és üdülők által látogatott terület. A Xantus János természettudósról elnevezett Gömbkilátó 1967-ben a BNV kiállítási darabja volt. Jelenleg a település jelképeként, Balatonboglár szimbólumaként ismert, valamint csodálatos panorámát nyújt az idelátogatónak. A Várdomb további része parkerdőként funkcionál. Elhanyagolt, rossz állapotban lévő erdei padok, asztalok maradványai, növények által teljesen benőtt kandeláberek utalnak a korábbi intenzív igénybevételre. Alkalmi tűzrakóhelyek árulkodnak a lakossági igényekről. A nyári időszakban intenzíven látogatott park télen sem elhagyatott, a havas sport kedvelői szívesen szánkóznak, síelnek a lankákon. A felújítás után a Gömbkilátó által nyújtott kilátás egész évben élményt adhat. A területre gépkocsival behajtani tilos, parkolásra meglehetősen kis terület (390 m 2 ), egy zúzottköves fogadótér szolgál. Jelenleg egy darab nyilvános illemhely, csekély számú hulladéktároló található a park területén. Ebből kifolyólag a hulladékkezelés nehezen megoldott. Rönkfából készült esőbeálló építmény található a Gömbkilátó domb lábánál. A park mélyebben részén erdei növényzettel, fákkal körbenőtt leromlott állapotú játszószerek vannak, a közelben itt korábban szabadtéri színpadot állítottak fel. A sétaúthálózat, jellegzetes erdei taposott föld ösvény, esős időben nehezen járhatók. A vízmű kerítéssel lehatárolt terület a park közepébe ékelődve található.

5 ALAPELVEK Fenntartható fejlesztés A tervezésnek és a kivitelezésnek egyaránt a fenntarthatóság jegyében kell zajlania. A lakosság bevonása az egyeztetési folyamatba javítja az elfogadhatóságot, a megvalósíthatóságot és a későbbiekben a működtethetőséget. Ennek jegyében a koncepció terv a helyi civil szervezetek számára, valamint lakossági fórumon is bemutatásra került, valamint a 2008 októberében történt kisebb léptékű növénytelepítésben a lakosok közül is volt résztvevő. A parkban könnyen kezelhető tereket, kevés gondozást igénylő honos, illetve az időjárási szélsőségeket tűrő fajokat kell telepíteni. A meglévő és használható kerti elemeket a lehető legnagyobb mértékben kívánjuk megtartani, csökkentve ezzel a hulladékképzéssel, szállítással járó környezetterhelést és a fölösleges költségeket. A burkolatok megválasztásánál, az ökológiai szempontokat figyelembe véve kerülni kell az összefüggő szilárd burkolatok alkalmazását. Az épület- és úttükörből kitermelt talajt szintén a helyszínen kell felhasználni, ami egyben a terepi változatosság növelését is szolgálja. A hulladékprobléma a rendezettséggel arányosan várhatóan csökken, de a fejlesztés következtében a zöldhulladék nő, így komposztáló kialakítása javasolt (ez a környezettudatosságot is fejleszti). Alapvető elv, hogy ne veszítsünk tápanyagot, építőanyagot stb., amelyet később újra be kell szerezni, növelve a kiadásokat. A fenntarthatóságra kell törekedni a felületek kialakításánál is: a gyepfelületek összefüggőek, így könnyen nyírhatóak. Hosszú távú versenyképesség, értékmegőrző gazdálkodás Tekintettel arra, hogy a terület bérlete legalább 30 évre szól, elengedhetetlen, hogy hosszú távon jól működő rendszert hozzunk létre. A fenntartható versenyképesség három pillére közül az alappillér a környezeti adottságok, erőforrások hosszú távú megőrzése, fejlesztése. A park alapvető értéke ugyanis a jelentős növényállomány, és az elmúlt száz év alatt gazdagodott talaj. Az összes fejlesztés ezekre alapozva történik, ezért védelmük, javításuk alapvető érdeke a tulajdonosnak és a működtetőnek egyaránt. E cél érdekében törekszünk a meglévő növényállomány megőrzésére, illetve annak minőségi cseréjére: az elöregedett fák és a gyomfák, gyomcserjék lecserélésére. Emellett a növényfajok számának növelése is szükséges, ami biztosítja a stabil természeti hátteret, a tiszta levegőt, a változatos állatvilágot. A megfelelő mennyiségű biomassza biztosítása szintén fontos. Mivel a parkban jelentős hangsúlyt kap a látvány, a központi részeken dekoratív növényalkalmazás szükséges. A terület klímája kiegyenlített, de a csapadék nem mindig elegendő, ezért a tájba illő növények alkalmazása során a tágtűrésű, illetve szárazságtűrő vagy árnyéktűrő fajokat kell előnyben részesíteni. A mozgásérzékeny talajok védelme érdekében fokozott körültekintéssel kell lennünk a talajerózióra, különösen a kopár tetőkön, a meredek lejtőkön. A második, a társadalmi pillér. A helyi lakosság és a turisták egyaránt a nagy zöldfelület, illetve a tájkép miatt jönnek a Várdombra. Társadalmilag kiemelten érzékeny terület a központi katlan, melyet a legtöbben látogatnak. Ezen a részeken ezért elsődlegesen a tájképi kert jellegzetességeinek megőrzése, a növényhatárok fenntartása, az egységesség és a reprezentativitás erősítése a cél. Itt lehet nagyobb rendezvényekkel a Várdombot népszerűbbé, látogatottabbá tenni. A terhelésnél ügyelni kell ugyanakkor a környezeti állapot megtartására. Fontos a lakosság tájékoztatása, véleményének kikérése, tekintettel arra, hogy a Várdomb a település egyik legnagyobb értéke, közkincse. A harmadik, a gazdasági pillér, e területen megnövekedett jelentőséggel bír. Tekintettel arra, hogy a terület gazdaságilag önfenntartóvá válik, saját magának kell kitermelnie az értékeinek megőrzését biztosító anyagi forrásokat. A profittermelő funkciókat úgy kívánjuk megválogatni, hogy azok az előző két pillér rovására ne menjenek, sőt lehetőleg javítsák a hely népszerűségét és környezeti értékeit. Ezért olyan megoldásokra törekszünk, melyeknek forrása és helyszíne a Várdomb, de emellett többletet hoznak olyan extra szolgáltatások, melyek a fizikai környezetet nem terhelik tovább. Fontos ezért egy erős és határozott arculat kialakítása, mely a Várdomb Parkot mint egységes terméket képes a piacon megjeleníteni úgy, hogy a térhasználat mellett számottevő legyen az egyéb szolgáltatás aránya.

6 A látogatók köre A hagyományos kalandpark fő közönsége a éves korosztály, illetve a családosok. A tervezés során igyekeztünk megcélozni az 50 feletti generációt is. Számukra azonban a korosztályuknak megfelelő szolgáltatást kell nyújtani, ami a hagyományos kalandparknál összetettebb, a pihenést, gondolkodást, szemlélődést is magába foglaló, komplexebb program lehet. A turisztikai szolgáltatások mellett jelentős szerepet kell kapnia a helyi lakosságot illetve a térség lakóit kiszolgáló funkcióknak, akik a turistákkal szemben állandó közönséget jelentenek. Balatonboglár hagyományaihoz kapcsolódóan sajátos célcsoport lehet a kortárs művészek, illetve a művészeti képzésben résztvevőhallgatók, akik sokat adhatnak hozzá a park fejlesztéséhez. Emelkedettség Az emelkedettség többféle értelmezésben jelenik meg koncepciónkban. Maga a Gömbkilátó is a felülről letekintést sugallja. A Balaton látványa a térbeli magasság érzését erősíti. A déli parton ez az érzés ritkán tapasztalható meg, ezért ezt érdemes erősíteni. A funkciók földtől való fizikai elemelkedése, elszakadása egyaránt ezt a vezérgondolatot erősíti. A versenyképességet csak a tartósan magas minőségi szolgáltatás biztosíthatja. Több Balaton parti település rálépett a tömegturizmus felé vezető, környezetét jelentősen terhelő, jövőjét felélő fejlődési útra. Balatonboglár eddig ezt nem tette meg, és jelentős hagyományai vannak ahhoz, hogy a minőségi szolgáltatásokat nyújtó települések között maradjon. A park esetében a minőség a célcsoportok kiválasztásában, a programok jellegében, az arculat és a környezet kialakításában jelenhet meg. A minőségi környezetet a megfelelő anyagok alkalmazása és az igényes dizájn, a térelemek művészi kialakítása jelenti. Arra törekszünk, hogy úgy hozzunk létre minőséget, hogy egyben mérsékelt költségvonzatú megoldásokat hozzunk létre. A XX. század elejének két mozgalma, a már régóta virágzó romantika (tájképi kert) és a futurizmus (fémszerkezetek, mozgás) modernizmus (végtelenül letisztult formák) találkozása jellemző a Várdombra. A gyönyörű, harmonikus természeti táj és a bizarr, szürreális gömb kontrasztja adja az egyedi jelleget. Ezt a hangulatot kívánjuk erősíteni részben a fizikai környezet fejlesztésével, részben az arculat kialakításával. Ezért alkalmazunk a megszokottól eltérő anyagokat, formákat és társításokat. Térszervezés A terek alakításánál a következő szándékok érvényesülnek: 1. A térhasználati funkciók gyarapítása. A területet használó összes csoport szinte mindenütt megjelenik, a funkcióknak ezért sokoldalúaknak kell lenniük, sokrétű hálózatot kell képezniük. Kivételt jelent a játszótér sajátos célcsoportjával. 2. Elválasztás. Egyes tereket a látvány, a védelem vagy az eltérő használat miatt szét kell választani. 3. Kapcsolatok létrehozása. A közlekedési útvonalak természetesen összekötik a tereket. Emellett fontos hangsúlyt fektetünk a látványkapcsolatokra mind a parkon belül, mind a tágabb táji környezettel. 4. Közösségi tér kialakítása. A tér jelenlegi szerkezete korlátozottan ad lehetőséget csoportos szabadtéri rendezvények szervezésére. Mivel igény mutatkozik különböző csoportos, közösségfejlesztő programokra (pl. színielőadás), a kulturált pihenésre, programokra, előadások tartására alkalmas területeket hozunk létre.

7 A SZABADIDŐPARK ALAPKONCEPCIÓJA Az utóbbi években egyre több kalandpark létesül az Magyarországon. A Balaton Fejlesztési Tanács legújabb fejlesztési terveiben pedig megjelent konkrét elemként kalandpark létesítése, ami várhatóan számos települést ezirányú fejlesztésre ösztönöz. Figyelembe véve Balatonboglár minőségelvű fejlesztési irányvonalát, sokrétű hagyományait és a Várdomb jellegét, adottságait, úgy ítéltük meg, hogy nem egy egyszerű kalandparkra van szükség. Egy olyan pihenőparkot képzelünk el, ahol az élmények puszta fogyasztása mellett az énfejlődésre és a csoportos együttműködésre egyszerre helyezzük a hangsúlyt. Mindemellett egy olyan rugalmas rendszert kívántunk kialakítani, mely hosszú távon, a természet csekély befolyásolása mellett képes alkalmazkodni a kor, az egyének sajátos és változó igényekhez. A Park a testi-lelki-szellemi teljesség fejlesztését célozza meg. Az aktív és passzív kikapcsolódás helyszínei fizikailag jól elkülönülnek egymástól, de lehetőség van ezek komplex megélésére is. A különböző térbeli funkciók kombinációjával, esetleg véletlenszerű egymás mellé rendelésével a látogató egy megismételhetetlen történet részese lehet. Ugyanazon a helyszínen más-más szerepeket vehet fel, attól függően, hogy milyen a hangulata, vagy milyen társaságban érkezik. A fizikai-ügyességi feladatok mellett tehát fontos szerepet kap tehát a beleélőképesség, a fantázia. A központi épületben különböző kalandcsomagokból választhat, melyek egy-egy szerepet adnak, s e szerephez illeszkedő feladatsort kell végigjárnia. Az egyéni feladatok mellett kialakítható csoportos feladat, vagy akár több csapat is játszhat egymás ellen egy-egy történetben. Egy-egy csapatra a számítógép a létszám, a kor, a nemek arányában csapatra szabott feladatcsomagot adna, ha valakik többször jönnek, akkor is más-más a feladat. A csomagok a nehézségtől, az időtartamtól, a résztvevők létszámától, összetételétől (nem, kor stb.) függően szinte végtelen számban alakíthatók ki. A Várdomb Park tehát alapvetően más lenne, mint a többi kalandpark. A wellnesst a selfness (az egyén komplex fejlődését szolgáló tevékenység) váltja fel. Egy új dimenzió jelenik meg, amely sokkal élvezetesebbé, változatosabbá teszi az élményt amellett, hogy sokkal több készséget is fejleszt. Mindemellett a hosszú távú versenyképességet csak akkor őrizheti meg, ha a fizikai környezet a hely adottságaihoz illeszkedő, de hasonlóan sajátos, egyedi elgondoláson alapuló, egységbe szervezett elvarázsolt világgá válik. Ehhez kiemelten fontos a különböző épített és természeti elemek egységessége, egyedisége, harmóniája.

8 FUNKCIONÁLIS KIALAKÍTÁS A fogadóterek A fogadóterek két részre oszthatók. Az egyik a tartózkodást és a forgalom elosztását szolgáló központi fogadótér, mely mértékkel statikus, formális (architektonikus) téralakítási eszközöket jeleníthet meg. Mértékkel, mert környezetében az erdő jelleg dominál. Másik a felvezető lépcső környezete, mely a haladás során folyton változó képet mutat, és így a tájképi kert karakterhez áll közel. A tájképi kert A Várdomb leginkább használt, ezért társadalmilag legérzékenyebb része. Éppen ezért a kilátásban csak a legcsekélyebb változtatásokat igyekszünk megtenni, amelyek a minőség javítását szolgálják. A park kialakításában itt a klasszikus tájképi kertek építési elveit alkalmazzuk: - lágy vonalvezetés, idealizált természet, festményszerű táj - jól kitalált kilátások és rálátások - karakteres, különleges épített kerti elemek - egzotikus, színes, változatos növényhasználat - nagy gyepfelület A tájképi kerti részen fesztiválok, rendezvények jelennek meg, melyek akár nagy tömegeket is megmozgathatnak. A park elemeit és szolgáltatásait ezekhez igyekszünk illeszteni. A Vadon A Vadonnak (meglévő erdős részek) az izgalmas, kalandos, sűrű erdő jelleget kell sugároznia úgy, hogy közben biztosítva legyen a megfelelő átláthatóság és kezelhetőség. Ezt a több szintes lombkoronával, jelentős mennyiségű cserjével és dús talajtakaró szinttel lehet elérni. Ebben az esetben a fenntartás extenzív módon megoldható. Az épített elemek is ezt a hangulatot tükrözik. Az ökológiai szempontok érvényesülése érdekében az funkciókat és tárgyakat igyekeztünk a talajszint fölött elhelyezni (pl. kalandpálya). FUNKCIONÁLIS ELEMEK Fogadóépület, fogadótér A fogadóépület mind formai, mind anyaghasználatában illeszkedik a Várdomb parki kialakításához. Terepre illeszkedő szerkezetével, oszlopokon álló teraszával szinte belesimul a fás környezetbe. A fogadótérről mozgáskorlátozottak számára is könnyen megközelíthető 5%-os akadálymentes rámpán keresztül. Étteremnek, pénztárnak, raktárhelyiségeknek és mosdóknak ad helyet az épület. (Részletes terveket lásd az építész tervdokumentációban). Itt történik a szolgáltatások megvásárlása is: fesztiváljegyek, programok belépőjegyei aktív funkciók (kalandpark, bob, íjászat, kilátó) jegyei, kellékbérlés büfé ajándéktárgyak, könyvek eladása kölcsönzés, bérlés, tűzrakó kellékek stb. raktározás A legreprezentatívabb, a fogadóépülethez, a lépcsőhöz és a bejárathoz egyaránt kapcsolódó fogadótér. Fontos szerepe a hangulatok egységbe foglalása, a megérkezés és a parkba illetve a különböző funkciókhoz (fogadóépületbe jegyváltás) csábítás. A központi burkolt tér egy részét az üzemeltető személyzet (3 db parkolóhely) és a mozgáskorlátozottak járműveinek (2 db parkolóhely) kell fenntartani.

9 Az andezit zúzottkővel burkolt téren van megfordulási lehetősége egy a partközelből ide látogatókat szállító szezonális kisvonatnak is. A fogadótéren megjelennek a Várdomb parkra utaló szerkezeti elemek és anyaghasználat, mely előképet nyújt a látogatónak, mi is vár rá a Kapuzaton túl. Ilyenek az akácrönkből készült padok, melyek helyenként padlósszinten futó fémküszöbbé válnak, s az épület előtt kézzelfoghatóan megjelenítik a természeti és az épített elemek közti határt. A Kapuzat egy magas rönkfákból álló oszloprendszer, mely úgy alkotja meg a park bejáratát, hogy egy közeget alkot az oszlopok véletlenszerű elszórásával, és azon átjutva érkezik a látogató a tájképi részbe. Hasonló kialakítású a fogadótéren az információs tábla és ülőrönkök megformálása. Változó magasságú rönkfák állnak itt, a magasabbak közé ponyvákat lehet tekergő vonalban kifeszíteni, az alacsonyabbakra pedig ülni lehet. Ez a terület alkalmas a találkozásra, megpihenésre, a jegyvásárlás, a játék előtt és után. A park kapuzata felé, irányjelzőként fenyőtörzseket idéző magas fénypontú kandelábersor fut. Egy zúzottkővel burkolt szerviz úton megközelíthető az épület lejtőfelőli oldala is. Innen az alsó térről történhet az árufeltöltés és különböző gazdasági tevékenységek. A terület fenntartásával kapcsolatos tevékenységek, mint például a szerves növényanyag felaprítására (szecskázás) kijelölt terület pontos helye a bobpálya megépülésének függvényében változhat. (A Kilátó utcával párhuzamosan, az épület vonzáskörzetében lenne célszerű kialakítani ezt a területet.) Gömbkilátó és sétány A Gömbkilátó nem csak a Várdomb, de egész Balatonboglár jelképe. Felújítás után belépődíj megfizetése esetén látogatható. A jobb társadalmi elfogadottság érdekében a fizetőssé váló kilátónak ajánlatos többletszolgáltatást nyújtania. De a felújítás és a jó karbantartás is többletfunkciókat követel. Ilyen lehet például rendezvények (esküvő) tartása a Gömbben. A Gömbkilátó felfogható a tájképi kert fő kilátópontjának is, így nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy a kilátóból a parkban mi látszik. A kilátóhoz jelenleg felvezető leromlott állapotú lépcsősor felújítását írja elő a terv. A lépcső mentén rönkfákból a terepre simított padokon lehet megpihenni és a kilátásban gyönyörködni. A lépcsősormentén megmarad a szánkózásra már korábban kialakult lejtő a szabad lecsúszásra. Zorb pálya A pályán egy 3.2 méter átmérőjű, átlátszó, műanyag gömb gurul le a természetes mélyedésben, mintegy m hosszon. A zorb egy felfújható átlátszó műanyag gömb, melynek belsejében egy kisebb gömb található. A kettő között levegő és merevítő kötelek helyezkednek el. A rugalmas műanyag és a levegőréteg gondoskodik a gurulni vágyó emberek biztonságáról. Az utasokat vállpánt, deréköv és bokaszorító segíti a középpontban maradáshoz. A lejtő alján két háló fogja meg a gömböt, az első háló lelassítja és továbbvezeti a gömböt a második hálóhoz mely megfogja azt. A zorb gömbjét a völgyből egy földbesüllyesztett kábelrendszerrel lehet az indítóponthoz felhúzni.

10 Játszótér A játszótér a tájképi kert és a vadon között helyezkedik el. Kialakításánál kiemelten ügyelni kell a talajvédelemre, tekintettel a jelentős terhelésre. Elsődlegesen azt a korosztályt célozza meg, akik nem tudják a kalandpark szolgáltatásait igénybe venni (pl. 150 cm magasság alatt a kötélpálya használata nem engedélyezett). A játszótér kialakításánál maximálisan figyelembevettük és kihasználtuk a terep adottságait. Teraszokat ott alakítottunk ki, ahol a terep eleve enyhébb lejtésű volt, így minimális tereprendezésre van szükség. Erre a terepre igazodik a játszótér egyedi tervezésű erődje. A játszótér két részre különül el, az első rész a pihenő rész, a lejjebb fekvő az összetett erődvár-játszó eszköz területe. A pihenőrészen különböző kész játszószerek helyezhetők el, mint a 2 ülőkés hintaállvány, kombinált mászóka, babaház, libikóka. A köztes térre, a meredek rézsűkre csúszdák kerülhetnek, melyek mellett kétoldalt farönk lépcsők vezetnek le. Ezek megfogják a termőföldet és egyben megakadályozzák az intenzív használattal megnövekedő eróziót. A fő közlekedési útvonalon a lemosódást megakadályozandó fa tereplépcsők kialakítását javasoljuk. A játszótér szeretne mind anyagában, mint megjelenésében eltérni a hagyományos játszóterektől, kreatív, környezetbarát és időtálló, gyermekekre veszélyt nem jelentő játszószerek kialakításával, melyek megfelelő hátteret és szabad teret adnak a gyermekek fantáziájának és mozgásigényének. Játszó-erődvár Az alsó egység egy meglévő fák köré szervezett építmény egység. Ez egy, a klasszikus zárt, várformára kialakított, védelmi funkcióra emlékeztető, összetett játszóegység. Középen a nagy, kapu részen lehet bejutni az U alakzat belsejébe, mely határait, bástyák közt húzódó palánkok és fahidak adják. Különböző hosszúságú csőcsúszdák, alagutak vezetnek le az ütéscsillapító homokágyakba. Az erődvár már egy sokkal összetettebb mozgáskultúrát feltételez, így ez elsősorban a középső-, nagyobb korosztály számára alkalmas játszóterület. Játszótér adatai: - A terület Balatonboglár belterületén helyezkedik el, K-ről egy meredek rézsű határolja. - Megközelítési lehetőség a Kilátó utca felől gyalogosan biztosított. - A játszótér két részre különül el (pihenő és játszó-vár rész). - A játszótér kialakítása a játszótéri eszközök biztonságáról szóló 78/2003. ( XI. 27. ) GKM rendelet szerint történt. - A játszótér a körben védelmi kerítéssel lehatárolva lett tervezve. - A játszótér használata a gyerekek számára a játszást az idősebbek számára a pihenést és a természetbeni kikapcsolódást szolgálja. - A pihenő részt a műúttal zúzottkőkő burkolatú út köti össze. - A játszótér akadálymentes megközelítése megoldott. - A játszótér megjelenésében, a földvárra utaló vár formát idéző hangulatban kialakított egység. - Építési övezeti besorolás: Zkp - Közpark - A játszótér nagysága: kb m2 A játszószerek és vár anyagai - Az építés során felhasznált anyagokról, épületszerkezetekről, a játszószer gyártáshoz felhasznált alapanyagokról illetve késztermékekről minőségi bizonylatot kell kérni, a gyártótól, forgalmazótól, ezzel igazolva a beépítésre kerülő anyagok megfelelő, előírt minőségét. - A játszóeszközök: játszóeszköz céljára beépíteni csak minőségi bizonyítvánnyal ellátott játszóeszközöket szabad. A játszóeszközök telepítése - Az egyes játszóeszközök telepítése a Játszótér kiviteli terveinek műszaki leírása alapján készüljön. - A játszóeszközök telepítési helyén rendelkezésre áll a telepítési rajz szerinti szabad esési tér. - A kiviteli műszaki leírásokban leírt karbantartási utasításokat be kell tartani.

11 Földmunkák: - A játszóeszközök védőtávolságán belül talajcserével ütéscsillapító talajt kell elhelyezni, jelen esetben a feltöltéskor 0,5 m vtg.- ban 0,2-2 mm szemcsenagyságú homok alkalmazandó. Alapozás: - A játszóeszközök telepítése a talajjal való csatlakozási pontokon pontalapokkal történjen 20 cm-es homoktakarással. Az alapozás alsó síkja mindenütt a termett talajba kerüljön. Az alapok alsó síkját minimum 70 cm-re a terepszint alá kell helyezni. Az alaptest kavicsbetonból készül C. 12. minőségben földnedves betonból. ( C /FN ) Felületképzések: - Az összes látszó fafelület kezelése 1 rtg. DISZLAZUR alapozóval és 2 rtg DISZLAZÚR festékkel gesztenye színűre festve. A faoszlopok földbe kerülő részét PARAFIN festékkel 2 rtg-ben kell kezelni. A fém felületek kezelése 2 rtg. gesztenye színű kalapácslakk festékkel történjen. Csapadékvíz elvezetés: - A játszótér területe 5-6 %-ban K-i irányban, rézsűs erdős terület felé lejt. Baleset védelem: - A szerelési munka kivitelezésénél a balesetelhárítási előírásokat, rendelkezéseket és szabványokat szigorúan be kell tartani, és már a munkálatok megkezdése előtt a szükséges óvóintézkedéseket is meg kell tenni. Kisjátszótér A színpad alatti területen jelenleg néhány játszószer maradványa található, ezeket feltétlenül le kell cserélni, a fenti szabványoknak megfelelő játszószerekre a megfelelő esésvédő burkolatok kialakításával és a védőtávolságok betartásával. Telepítés és kialakítás a nagy játszótérre érvényes előírások betartásával! A Játszóterek részletes leírását és terveit lásd. a Játszótér építési műleírásában a játszótér tervdokumentációban, melyek tartalmazzák az alábbi nyilatkozatokat az alábbi tartalommal: (Tervező: Mika László Építésztervező Szakmérnök Magyar Építész Kamara tagja: É ) - A 37/2007. (XII.13) ÖTM. r. alapján nyilatkozat, hogy a tervezett építészeti műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak, az általános érvényű és eseti előírásoknak, így különösen a környezetvédelmi előírásoknak, statikai követelményeknek. - A tervek, a mindenkori jogszabályok és rendeletek alapján, a tűz elleni védelemről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996 évi XXXI. Tv. 21. (3) bekezdése szerint és a tűzvédelmi törvény 21.. (1) bekezdésében foglaltak alapján, továbbá a 9/2008 (II. 22.) OTM rendelet 5. rész I/1 fejezet 2. Pontja alapján készültek el. - Az építmény tervezésekor alkalmazott műszaki megoldás megfelel az ÉTV. 31.(2)c,h, pontjában meghatározott követelményeknek. - A tervezett játszótér nem építési engedély köteles ÖTM rend. 1. Melléklet 37/2007. (XII.13) 9. Pont)

12 Íjászat A koncepcióból eredően (szellemi fejlesztés), valamint tekintettel arra, hogy viszonylag kis befektetést és tájalakítást igényel, és illeszkedik az erdei hangulathoz, ezért hangsúlyos szerepet szánunk az íjászatnak. Az evangélikus templom felől felvezető gyalogos feljáró közelében jelöltünk ki helyet a szabadtéri íjászatnak. A domb felé történő lövés biztonságos terepnek bizonyul, természetesen a kellő szakszerű felügyelet mellett. A hely adottságai, a célcsoportok alapján a hagyományőrző íjászatot javasoljuk. A hagyományos íjászat mellett szól, hogy az irányzékos kategóriával szemben kisebb a helyigénye. Az íjászkodás csatlakozhat egy elemként a kalandparkhoz, de önálló versenyek is szervezhetők, esetleg más boglári helyszínek bevonásával. Az íjászpálya biztonságos kialakítását több lépcsőben kell megoldani: egyrészt az egyes pályák lehatárolásával, biztonsági fatáblák és az azokat takaró cserjék telepítésével, másrészt a lövőzóna végén egy vesszőfogó háló elhelyezésével, mely egy kisebb cserjével sűrűn beültetett védelmi domb tetejére kerül. (Tervező: Nagy Gábor HF ELEVEN Kft. Budapest Farkasfog utca ) Mászófal A Mászófal részletes leírását és terveit lásd. a Mászófal építési tájékoztatójában, műszaki leírásában, és az alábbi ebből kiemelt részletekben. (Tervező: Szipola Pál Sziga-Rope Technik Kft Zrínyi M. út 19. Dátum: 2010 ) A műfal mászás, vagy más megnevezéssel élve sportmászó-fal mászás a sziklamászás mesterséges, épített környezetben űzhető változata. Épített műfalon, mesterséges fogások és lépések segítségével lehet a falon különböző hosszúságú és nehézségű utakat megmászni. A fal-mászás ill. sportmászás a hazai és a nemzetközi sportélet egyik robbanásszerűen fejlődő, látványos és izgalmas szereplője. A világon már több mint 25 éve rendeznek Európa-bajnokságot, világbajnokságot és világkupát. A falnak akár a dőlésszöget változtatva a fal megmászásának nehézségét is igazítani lehet az igényeknek megfelelően. Ezek a falak ugyanakkor boulder mászáshoz az egészséges emberek számára is kihívást jelenthet. Szakágai: A versenysportmászásnak boulder, nehézségi és gyorsasági ágát különböztetjük meg. A rövidebb, kötélbiztosítást nem igénylő változatot nevezzük boulder-mászásnak. A boulderezés a mászás legnehezebb és a legtöbb technikai tudást igénylő formája, ahol az út gyakran csak néhány, de igen nehéz mozdulatból áll. Ez egyben a mászás legjátékosabb, közösséget formáló ága. Boulder versenyeken több boulder-problémát kell a versenyzőknek meghatározott idő alatt megmászniuk, az egyszerűbbektől az egészen extrém nehézségűekig. A nehézségi, kötélbiztosítást igénylő utak akár méter hosszúak is lehetnek, amelyeket az Élmény parkban főként felsőbiztosítással lehet megmászni. Itt már nemcsak a technikai tudás számít, hanem sokszor komoly kitartásra és állóképességre is szükség van. A versenyzők különböző nehézségű utakon próbálnak minél tovább, illetve minél gyorsabban feljutni. A gyorsasági mászásnál a már ismert utat a lehető legrövidebb idő alatt kell teljesíteni, míg a nehézségi mászásnál ismeretlen úton kell a lehető legtovább eljutni. A versenyzők mindig kötélbiztosítással indulnak, ami a balesetek lehetőségét kizárja. A gyorsasági mászóverseny rendkívül izgalmas és látványos, nagyszámú közönséget vonzó sportesemény. A versenyzők párosával, egymás mellett, egyszerre indulnak, két teljesen egyforma útvonalon. A párból a gyorsabb versenyző jut tovább, míg a másik kiesik. Kivitelezés: A létesítmény kialakításában az MSZ EN /Mesterséges mászó-falak. Biztosítási pontok, stabilitási követelmények és vizsgálati módszerek/ szabvány előírásai vannak figyelembe véve. A létesítmény minden eleme szabványos, minősített anyagból, kötőelemből áll. A megfelelő teherbírás,

13 állékonyság biztonsági tényezővel rászámolva- statikai számítások alapján van alátámasztva. A kivitelezés biztonságtechnikai megvalósítása szakirányú szakember bevonásával történik. Biztosítás: Az üzemeltetés során az adottságokhoz igazítottan történik kialakítása a legkedvezőbb biztosításnak. A biztosítás három mászási módhoz igazodik: Boulderezés: A föld közelében történő falmászás során megfelelő vastagságú és puhaságú szivacs nyeli el az esés során emberi szervezetre ható káros erőket, ütközés hatásait. Előre mászás: /Jelenleg elől mászást még nem lehet végezni a falon/ Biztonságtechnikai szempontból legkritikusabb az előre mászás biztosításának módja. A sziklamászás során elfogadott technikával történi ennek megvalósítása. Méretezetten, megfelelő sűrűségben elhelyezett köztesek biztosítják az elfogadhatónál nagyobb hosszúságú zuhanások elkerülését. Az emberi szervezetre káros erőhatások kiküszöbölése dinamikus biztosítást megvalósító- biztosító kötelekkel valósul meg. Felső biztosítás / oroszozás /: A felső biztosítással történő mászás során a biztosítás elve, minél kisebb zuhanási hossz mellett minél nagyobb energia elnyelése. Az esés hosszának rövidségét a statikus kötél szavatolja, ugyanakkor a kelleténél nagyobb esés során fellépő káros erőhatások elkerülése a biztosítási rendszer elemét képező energiaelnyelő heveder valósítja meg. Felszerelés: A műfal mászás szabadidős tevékenységekor, annak biztosításakor szükséges speciális hegymászó felszerelések rendszerként használandók. A rendszer minden eleme rendelkezik minősítéssel, szükséges vizsgálatokkal, melyek szavatolják a határterhelések biztonságos teherbírását. Az UIAA (Nemzetközi Hegymászó Szövetség) minősítésével látta el az eszközöket. Ezen minősítés nélkül az EU területén nem használhatóak szabadidős falmászó tevékenységhez hegymászóeszköz. Az eszközök egy része ezen kívül még rendelkezik CE és EN /egyéni védőeszközök használatához szükséges vizsgálatot igazoló számmal/ minősítéssel. Általános adatok leírása: A műszaki leírás a tartalmazza az általános információkat, de nem tartalmazza a részletes műszaki adatokat és előírásokat! A pontos árajánlat a részletes kivitelezési tervek elkészülte és anyagkiírás után állapítható meg. Ezt meg kell, hogy előzze a szükséges statikai felmérések, és számítások elkészülte. Általánosan jellemző, hogy a játékok tervezésénél és kivitelezésénél arra kell törekedni, hogy a lehető legtöbb természetes alapanyagot használjuk fel, (fa, kéregháncs, homok, föld stb.), hogy a játékok építésénél a környezetben (különös tekintettel az általában természetvédelmi területeken végzett kivitelezéseknél) okozott károkat, változásokat a minimumra csökkentsük. A játékok tervezésénél és építésénél figyelembe kell venni, hogy laikusok, stressz-helyzetre eltérő módon reagáló játékosok fogják azt használni. A működési szabályzat betartásával a baleset és a sérülés lehetősége gyakorlatilag ki van zárva. Az egyéni védőeszközök használatánál rendkívül magas feltételek vannak állítva a kiszolgáló-személyzet felé is. A személyzet rendszeres oktatása, tovább képzése, valamint a védőeszközök és játék elemek felülvizsgálata, karbantartása, egységes rendszert képez, és ennek betartása, betartatása minden érintett személyes érdeke. Mindezek mellett megemlítendő, hogy egyes Biztosítók, felismerve biztosítási rendszerünk magas minőségét, hajlandóak az általunk épített játékokra annak üzemeltetőivel felelősségbiztosítást kötni. A játékok minden olyan előírásnak megfelelnek, melyek kielégítik a legszigorúbb szabványok igényeit is. Sőt: a mászó-falak és az erdei kalandjátékok messze fölötte állnak az ide vonatkozó, kötelezően előirt minimum szabványoknak. Tartalmazza a megrendelő részére egy egységes, minden előírásnak, követelménynek megfelelő belső szabályozási rendszer átadását, mely feltétele a biztonságos hosszú távú üzemeltetésnek. Az üzemeltetőnek legfontosabb feladata az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos feltételeket megteremteni és mindenkor biztosítani azt a szolgáltatást igénybevevők részére. Ezt szolgálja a szabadidőpark XP S Kalandpark létesítés szabványa (Francia kísérleti szabvány), valamint az MSZ EN szabvány alapján kialakított biztonsági

14 szabályzási rendszere. A folyamatos biztonság megvalósítása érdekében a tevékenység azon részei is szabályzás alá kerülnek, amelyek ez ideig jogalkotói részről, nem kerültek megfelelően leszabályozásra. A tervezett létesítmény minden eleme szabványos, minősített anyagból, kötőelemből készül. A megfelelő teherbírás, állékonyság biztonsági tényezővel rászámolva- statikai számítások alapján van alátámasztva. A kivitelezés biztonságtechnikai megvalósítása szakirányú szakember bevonásával történik meg. A minősítést - igény esetén- az ÉMI-TÜV SÜD Kft. minőségügyi és biztonságtechnikai tanúsítványa is igazolhatja. Bizonyos feltételek megléte esetén szükséges lehet megfelelő biztonsági és egészségvédelmi eszközök rendszerbeállítására. A kalandparki szabadidős tevékenységnél, annak biztosításakor szükséges speciális hegymászó felszerelések rendszerként használandók. Az UIAA (Nemzetközi Hegymászó Szövetség) minősítésével látta el az eszközöket. Ezen minősítés nélkül az EU területén nem használhatóak szabadidős falmászó és egyéb magasban történő tevékenységhez hegymászóeszközök. Az eszközök egy része ezen kívül még rendelkezik CE és EN /egyéni védőeszközök használatához szükséges vizsgálatot igazoló számmal/ minősítéssel. A termékek megrendelése esetén azzal együtt, az alábbi dokumentációk kerülnek átadásra: - működési szabályzat, - megfelelőségi nyilatkozat, - munkavédelmi üzembe helyezés rendelkezése, - kockázat értékelés, - biztosító eszközök juttatásának belső rendje, - szabvány szerinti vizsgálat, - üzemeltetési szabályozás, - biztosító rendszer, - létesítmény vizsgálat, - ellenőrzési vizsgálat, - mentési terv, - stratégia terv, - struktúra, - tervezői, kivitelezői és üzemeltetői, munkavédelmi, biztonságtechnikai nyilatkozat, Játékelem működési leírása: A műfal-mászás a sziklamászás mesterségesen kialakított változata. Előre gyártott fogások, lépések segítségével különböző hosszúságú, nehézségű utakon lehet mászni. A sportmászás a hazai és a nemzetközi sportélet egyik robbanásszerűen fejlődő, látványos és izgalmas szereplője. A boulderezés legnagyobb előnye, hogy a használata nem igényel közvetlen jelenlétet, szakmai felügyeletet az üzemeltető részéről. A fal magassága 2,5 3,8 méter. A mászó biztosítás nélkül használja a falat. Esés esetén a fal alatt elhelyezett vastag szivacsos szőnyeg védi a mászót, mely kifejezetten erre a célra lett kifejlesztve. A mászás le-föl és oldal irányban történhet. A kihívást ez esetben nem az elért magasság, hanem a kunszt -ok, kijelölt pályák megcsinálása jelenti. Alkalmas olyan különleges mozdulatsorok, mozgás formák, ritmusok kifejlesztésére, melyek hagyományos sporteszközökkel nem megvalósíthatóak. A mászó-fal felületével már teljesen modellezni tudjuk a természetes szikla alakjait, formáit, a fal töréseit, repedéseit. Látványos, mászása nagy élményt nyújt. Falaink egyedi tervezésűek, felületük igény szerint alakítható, tervezhető. Terveinket igény esetén (költségtérítés ellenében) CAD programokban készítjük, 3D-ben modellezzük. A falakat négyzetméterenként 5 db fogással szereljük. (jellemzően elegendő). További fogásoknak elölről szerelhető furatokat biztosítunk. Külsőtérben és belsőtérben egyaránt felépíthető. Külső térben épületek oldalaihoz rögzíthető, vagy önállóan telepíthető, időjárás álló. Belsőtéren alkalmazható tornatermekben, fitnesz- termekben, csarnokokban. A falak megtervezésénél igyekszünk figyelembe venni a környezetbe való illeszkedést. Előnyei: - egyszerre több személy is használhatja - nem igényel szakmai felügyeletet - nincs szükség biztosító felszerelésekre

15 Játékelem műszaki leírása: Szerkesztés /tervezés után a falak egyedi, mászó falhoz tervezett vasszerkezetet kapnak / vastag falu zártszelvény, szögvas/, minden rész a statikai számításoknak megfelelő, a falhoz tartozó alkatrész- és a gyártás folyamat, bizonylattal rendelkező minőségi anyagból készül. Egy rétegben történő alapozás az acélszerkezete, külső térben további két rétegben fedő festés. A burkolat külső térben gőzölt és impregnált rétegelt lemez, minimum 15 mm vastag, pára, eső és UV álló, valamint a tartószerkezet egyes része előkezelt, mentesített, fenyő deszkából készül. Egyes festékekkel festhető, feliratozható. Belső térben lehetőség van 15 mm-es nyár/nyír (A-A, vagy A-B osztályú) rétegelt lemez használatára. A rétegelt lemez felületvédelmének elhagyására van lehetőség, de festhető, általánosan fa-felületekre alkalmas festékkel, illetve gumis, vagy műgyantás, esetleg SiO2 al érdesített csúszásmentesített felülettel készíthető, festhető, bővíthető reklámfeliratokkal. Az általánosan közkedvelt OSB lemezek nem teljesítik a szabványok által a mászó-falakra előírt fizikai paramétereket, minimumkövetelményeket, így azt, a megrendelő kifejezett kérésére, és felelősség vállalása esetén sem építjük be. A tartó acélszerkezet építhető, külsőtérben betonalapra, vagy meglévő épület szerkezeteire, amennyiben az a statikai követelményeknek maradéktalanul megfelel. A hegesztett acélszerkezetre hegesztett papucsok -ra rögzített 100X50 mm fenyő bordázás kerül, a statikai előírásokban szereplő távolságokban, méretekben. Ezek M8-as, kapupánt csavarokkal vannak rögzítve, önzáró anyával, alátéttel. (DIN603) A rétegelt lemezek ezekre a párnafákra vannak rögzítve szabványos foszfátozott kereszthornyos facsavarokkal, általában cm távolságban. A csavarok minimum mérete 4,5X60 mm. A rétegelt lemezen 20 cm x 20 cm elrendezésben furatok találhatóak, a furatokra hátulról M10 menettel rendelkező körmös-anyákat építünk be, ebbe rögzíthetőek elölről a műfogások. Műfogásokból négyzetméterenként - 5 darabot helyezünk el. Igény esetén lehetőség van a fogások kiválasztására (240 variációból). Rögzítésük M10 menetes horganyzott acélcsavar, kívánt hosszban, belső kulcsnyílású (DIN912). A falakat külső és belső térben egyaránt szereljük. A tervezésnél olyan szempontokra is igyekszünk figyelni, mint karbantarthatóság, a fal belsejének megközelíthetősége, elérhetősége. A megrendelőnek és a kivitelezőnek közösen kell megoldást találni arra, hogy az Üzemen kívül -i időszak alatt baleset, jogtalan használatból ne fordulhasson elő. Az Boulder K2 Kft. gyártott falakat szakhatóság műszakilag bevizsgálja, rendszeresen felülvizsgálja, ennek függvényében minősíti és kiírja a karbantartási szakaszokat, munkákat. MSZ MSZ MSZ 274 MSZ MSZ MSZ /5 és a 803/6

16 Az ÉLMÉNYPARK biztonságos gyakorlati működésének szabályzási rendszere Üzemeltetői feladatok Az üzemeltetőnek legfontosabb feladata az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos feltételeket megteremteni és mindenkor biztosítani azt a szolgáltatást igénybevevők részére. Ezt szolgálja az ÉLMÉNYPARK biztonsági szabályzási rendszere. A folyamatos biztonság megvalósítása érdekében a tevékenység azon részei is szabályzás alá kerülnek, amik jogszabályilag nem kerültek megfelelően leszabályozásra. Üzemeltetési szabályzás: Az üzembe helyezést követő működtetés szabályzás szerint történik, melyben rögzítve vannak az egyes műszakos, időszakos felszerelés vizsgálatok, időszakos szerkezeti, statikai vizsgálatok rendje. A felszerelések tisztítása, tárolása, használatból történő kivonása, leselejtezése. A leselejtezett felszerelések kicserélése, az új felszerelések beszerzése. Mentési, elsősegély nyújtási felszereléseken túl menően speciális, magasból zuhant sérült ellátásához is biztosítva vannak megfelelő eszközök. Az élménypark üzemeltetéséhez szükséges dokumentációk: Üzembe helyezés MSZ EN Mesterséges mászó-falak. Biztosítási pontok, stabilitási követelmények és vizsgálati módszerek (mászó-fal esetében) alapján Üzembe helyezés XP S Kalandpark létesítés szabványa (erdei kalandpark) valamint az MSZ EN szabvány alapján Üzembe helyezést megelőző biztonságtechnikai szemle az MSZ EN 12572, az XP S szabvány, valamint MSZ EN szabvány alapján jegyzőkönyv- /1993. évi XCIII. tv. nek megfelelően/ Védőeszközök belső juttatási rendje /1993. évi XCIII. tv. alapján/ Üzemeltetési dokumentációk (nyilvántartási naplók, megfelelőségi nyilatkozatok, magyar nyelvű használati utasítások, időszakos felszerelés felülvizsgálati jegyzőkönyvek, végzettséget igazoló bizonyítványok, stb.) Élményparki létesítmény megfelelőségi, kivitelezői nyilatkozata Élményparki létesítményműködési, üzemeltetési belső szabályzat, Mentési terv Az üzemeltetés kockázatértékelése /1993. évi XCIII. tv. követelményei alapján/ (Az üzembe helyezést követően 1 éven belül írja elő a törvény.) Biztonságos üzemeltetéshez szükséges szakmai-, képzési színt, személyi feltételek. Üzemeltető személyzet képzése, oktatása: A biztonságos üzemeltetés kiemelkedően fontos feltétele a megfelelő szakmai felkészültség. Az üzemeltetéssel megbízott személyzet teljes körű, szakirányú, az üzemeltetéssel összefüggő elméleti és gyakorlati képzésben részesül. A képzés eredményes elvégzését követően MAGASLATI KÖTÉLPÁLYA, valamint SPORTMŰÁSZÓFAL üzemeltetői /biztonságtechnikai/ tanfolyami végzettséget szereznek, melyet a Magyar Ipari Alpintechnikai Oktatók Érdekvédelmi Egyesületének (MIAOE) Szakmai Vizsgabizottsága által kiadott bizonyítvány és igazolvány igazol.

17 *Melléklet: A létesítmény kialakításához felhasznált szabványi előírások 1. sz. melléklet A létesítmény tervezésére, felhasznált anyagokra és annak kialakítására, vonatkozó szabványi előírások MSZ Erőtani tervezés általános előírásai MSZ Magasépítési szerkezeti terhek MSZ 15022/1 Vasbeton szerkezetek tervezése MSZ 15024/1 Acélszerkezetek tervezése MSZ 15025/1 Faszerkezetek tervezése MSZ Erőtani tervezés általános előírásai MSZ 15021/1 Magasépítési szerkezetek terhei MSZ 15021/2 Magasépítési szerkezetek merevségi követelményei MSZ acélszerkezetek tervezése MSZ EN :2003 Acélsodrony kötelek. Biztonság. 1. rész: Általános követelmények MSZ EN :2003 Acélsodrony kötelek. Biztonság. 2. rész: Fogalom meghatározások, megnevezés és osztályozás MSZ EN :2005 Acélsodrony kötelek. Biztonság. 3. rész: Használati és karbantartási információk MSZ EN :2003 Acélsodrony kötelek. Biztonság. 4. rész: Pászmás kötelek általános emelési célokra MSZ EN :2006 Acélsodrony kötelek. Biztonság. 5. rész: Pászmás kötelek felvonókhoz MSZ EN :2004 Acélsodrony kötelek. Biztonság. 6. rész: Sodronykötelek bányaaknákhoz MSZ EN :2003 Acélsodrony kötelek. Biztonság. 7. rész: Zárt szerkezetű sodronykötelek bányaaknában való használatra MSZ EN :2003 Acélsodrony kötelek. Biztonság. 8. rész: Sodrott emelő- és szállítókötelek személyszállításra tervezett kötélpályán való alkalmazásra MSZ EN :2003 Acélsodrony kötelek. Biztonság. 9. rész: Zárt szerkezetű szállítókötelek személyszállításra tervezett kötélpályán való alkalmazásra MSZ EN :2004 Acélsodrony kötelek. Biztonság. 10. rész: Spirális kötelek általános építési célokra MSZ EN :2003 Acélsodronykötél-végek. Biztonság. 5. rész: U alakú szorítókengyel sodronykötélhez MSZ 9712:1970 Sodronykötélvég-hüvely MSZ 9715:1970 Sodronykötélcsülök készítésmódja MSZ EN :2002 Acélsodronykötél-végek. Biztonság. 1. rész: Kötélszív acélsodronykötél-hurokhoz MSZ 9712:1970 Sodronykötélvég-hüvely MSZ 9715:1970 Sodronykötélcsülök készítésmódja MSZ EN :2002 Acélsodronykötél-végek. Biztonság. 1. rész: Kötélszív acélsodronykötél-hurokhoz MSZ EN Mesterséges mászó-falak. Biztosítási pontok, stabilitási követelmények és vizsgálati módszerek XP S Kalandpark létesítés szabványa (Francia) MSZ EN szabvány (Angol nyelvű) Kalandparkok üzembe helyezése és üzemeltetése 2. sz. melléklet Hegymászó és alpintechnikai felszerelésekre vonatkozó szabványi előírások jegyzéke: MSZ EN 355 Személyi védőeszközök magasból való lezuhanás megelőzésére. Energiaelnyelők MSZ EN 354 Személyi védőeszközök magasból való lezuhanás megelőzésére. Rögzítő kötelek MSZ EN 361 Személyi védőeszköz magasból való lezuhanás megelőzésére. Teljes test hevederzet MSZ EN 362 Személyi védőeszközök magasból való lezuhanás megelőzésére. Csatlakozók MSZ EN 364 Személyi védőeszköz magasból való lezuhanás megelőzésére. Vizsgálati módszerek MSZ EN 360 Személyi védőeszköz magasból való lezuhanás megelőzésére. Visszahúzható típusú lezuhanás gátlók MSZ EN 365 Személyi védőeszköz magasból való lezuhanás megelőzésére. A használatra és a megjelölésre vonatkozó utasítások általános előírásai MSZ ISO 2307 Kötelek fizikai és mechanikai tulajdonságainak meghatározása MSZ EN 566 Hegymászó felszerelések. Kötél- és hevedergyűrűk. Biztonsági követelmények és vizsgálati módszer MSZ EN 341 Személyi védőeszköz magasból való lezuhanás megelőzésére. Ereszkedő eszközök EN Hegymászó kötelek. Kötelek. Biztonsági követelmények, vizsgálatok, megjelölések ISO 1140 Kötelek. Poliamid. Előírások EN 1891 Szemi-statikus kötelek Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos üzemeltetés tárgyi, személyi, szervezési, munkakörnyezeti feltételeknek való megfelelés. A várható igénybevételeknek történő megfelelés. Statikailag megfelelő szilárdságú, állékonyságú, teherbírású szerkezetű. Az üzemeltetési feltételek, a meghatározott eszközök, úgy lettek meghatározva, hogy az, a felhasználóra, igénybevevőre és a környezetében tartózkodóra a tevékenység sajátosságaiból eredően a szabályok megtartása mellett a lehető legkisebb baleseti kockázatokat jelentse. A felhasznált anyagok megfelelő állapotúak, minősítő tanúsítvánnyal rendelkeznek.

18 Egyéb elemek Színpad A színpad kialakításakor a mobil színpad méreteihez igazodunk, (mely 12x8 méteres). A tájképi kertek sövényszínpadait idézzük fel, így a mobil színpad eltávolítása után is kellemes látvány a megemelt tér. A színpad természetes háttere a Balaton, természetes lelátója a gyepes domboldal. A színpad közelében elektromos kiállás kialakítását javasoljuk, mely kiszolgálná a színpadtechnika igényeit. A nézők számára a lejtőn egy-két pad van elhelyezve, hasonló kialakítással, mint a fogadótéren, vagy a kilátóhoz vezető út mentén. A 12x8 méteres 96 m2-es mobil színpad fémszerkezetű, keményfa padlózatú és ponyvafedéssel fedett. (Tervező: Hiczfelder János Kromak-Bau Kft Balatonboglár Végvári út 8. Dátum: 2010 ) Kilátópont A tervezési terület két magas dombja kiemelt figyelmet érdemel. Az egyiken a Gömbkilátó található, a másik ponton, mely a tervezési terület szinte mértani közepén található, szintén megálló-, kilátó pontot terveztünk. Ide a kilátóval ellentétben vertikális elem nem kerül, azonban a kilátás a talajszintről is remekül élvezhető a Balaton irányába. Itt teraszszerűen kialakított fadobogó ad lehetőséget megállásra, kilátásra. Piknik liget A Kilátópontra felvezető ösvény az intenzív igénybevétel valamint a vékony termőtalaj által előidézett talajszárazság végett zúzottkővel burkolt út. Ahol a terep megköveteli fagerendából kialakított tereplépcsőkkel áthidalhatók a szintkülönbségek, valamint esővíz elvezetés gyanánt is szolgálnak. A felvezető út két oldalán kisméretű feketefenyők közt piknikező lehetőségeket alakítottunk ki. Ezek olyan legális tűzrakóhelyek melyeknél lehetőség nyílik az otthonról hozott, illetve a fogadóépületnél bérelhető eszközökkel (grillrács, fémnyárs, wok) tábortűzi sütögetésre. Itt, és a megújított szabadtéri esőbeálló pavilon közelében elhelyezett piknik asztalokon elfogyasztható a látogatók által szabadban készített étel. Sétányok, úthálózat A területen található sétaúthálózat döntően követi a meglevő nyomvonalat, attól csupán burkolatminőségben tér el. A nyomvonalak kialakításánál figyelemben tartottuk azt a régészeti kitételt miszerint a régészet (KÖH) által meghatározott sáncvonallal párhuzamosan, azt nem keresztezve haladjanak az utak, cserjeültetéssel szegélyezve. Így konzerválható és bemutatható a leghatékonyabban a sánc fennmaradása. A sétautak burkolatát (fémszegéllyel) zúzottkő szórása, fából készült lépcsők adják. A nagyobb igénybevételnek kitett burkolatok (fogadótér) is zúzottkőborítást kapnak. Kalandpálya A kalandpálya gyerek, felnőtt és csúszó-pályái a terület északi felén, a főúthoz légvonalban legközelebb eső szakaszán helyeztük el. A beállt növényzetű éves erdős részen megfelelő faanyag és terepviszonyok találhatók a kötélpályák elhelyezésére. Fakivágás, és a fák sérülése nélkül kiépíthető a kötélpálya. A kalandpálya speciális felszereltségével leginkább az aktív kikapcsolódás, a sportolás lehetőségeit kínálja fel. Több akadályból kialakított pályarendszeren, a fák törzsei közé feszített kötélhidakon, treppniken járhat végig a látogató, 1 métertől 6-7 méteres magasságig. A pályákon életkortól függetlenül mindenki próbára teheti bátorságát, ügyességét, és különböző kihívásokat teljesíthet, kalandokat élhet át, majd csigán lecsúszva érhet földet. A park tehát vegyes látogatói körre számít. Vegyes mind a sportolás felkészültségi szintjét illetően, mind az életkort illetően. A kalandpark ezért több féle pályán, különböző fokozatú akadályrendszereket, tartalmaz: Ezek a következők: oktató-, gyerek-, felnőtt pálya. A részletek kidolgozása fafelmérés függvénye. A kialakításnál elsődleges a fák védelme, és az egészséges erdőállomány megtartása. A pályákat csak minőségi és biztonsági ellenőrzés és engedélyeztetés után lehet használatba adni.

19 A Kalandpálya részletes leírását és terveit lásd. a Kalandpálya építési tájékoztatójában, műszaki leírásában és az alábbi ebből kiemelt részletekben. (Tervező: Szipola Pál Sziga-Rope Technik Kft Zrínyi M. út 19. Dátum: 2010 ) ERDEI MAGASLATI KÖTÉLPÁLYA GYERMEK ERDEI KÖTÉLPÁLYA ERDEI CSÚSZÓ KÖTÉLPÁLYA KÖTÉLPÁLYA A magaslati kötélpálya élő fák lombkorona szintjén kialakított, összetett ügyességi-, technikai feladatok rendszere, melyhez elengedhetetlen, folyamatos esés elleni biztosítási rendszer is tartozik. Általános adatok leírása: A műszaki leírás a tartalmazza az általános információkat, de nem tartalmazza a részletes műszaki adatokat és előírásokat! A pontos árajánlat a részletes kivitelezési tervek elkészülte és anyagkiírás után állapítható meg. Ezt meg kell, hogy előzze a szükséges statikai felmérések, és számítások elkészülte. Általánosan jellemző, hogy a játékok tervezésénél és kivitelezésénél törekszünk arra, hogy a lehető legtöbb természetes alapanyagot használjuk fel, (fa, kéregháncs, homok, föld stb.), hogy a játékok építésénél a környezetben (különös tekintettel az általában természetvédelmi területeken végzett kivitelezéseknél) okozott károkat, változásokat a minimumra csökkentsük. A játékok tervezésénél és építésénél figyelembe kell venni, hogy laikusok, stressz-helyzetre eltérő módon reagáló játékosok fogják azt használni. A működési szabályzat betartásával a baleset és a sérülés lehetősége gyakorlatilag ki van zárva. Az egyéni védőeszközök használatánál rendkívül magas feltételek vannak állítva a kiszolgálószemélyzet felé is. A személyzet rendszeres oktatása, tovább képzése, valamint a védőeszközök és játék elemek felülvizsgálata, karbantartása, egységes rendszert képez, és ennek betartása, betartatása minden érintett személyes érdeke. Mindezek mellett megemlítendő, hogy egyes Biztosítók, felismerve biztosítási rendszerünk magas minőségét, hajlandóak az általunk épített játékokra annak üzemeltetőivel felelősségbiztosítást kötni. (Javasoljuk). Fokozottan figyelünk arra, hogy a játékaink minden olyan előírásnak megfeleljenek, melyek kielégítik a legszigorúbb szabványok igényeit is. Sőt: a mászó-falak és az erdei kalandjátékok messze fölötte állnak az ide vonatkozó, kötelezően előirt minimum szabványoknak. Tartalmazza a megrendelő részére egy egységes, minden előírásnak, követelménynek megfelelő belső szabályozási rendszer átadását, mely feltétele a biztonságos hosszú távú üzemeltetésnek. Az üzemeltetőnek legfontosabb feladata az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos feltételeket megteremteni és mindenkor biztosítani azt a szolgáltatást igénybevevők részére. Ezt szolgálja a szabadidőpark XP S Kalandpark létesítés szabványa (Francia kísérleti szabvány), valamint az MSZ EN szabvány alapján kialakított biztonsági szabályzási rendszere. A folyamatos biztonság megvalósítása érdekében a tevékenység azon részei is szabályzás alá kerülnek, amelyek ez ideig jogalkotói részről, nem kerültek megfelelően leszabályozásra. A termékeik megrendelése esetén azzal együtt, az alábbi dokumentációk kerülnek átadásra: - Működési szabályzat, - Megfelelőségi nyilatkozat, - Munkavédelmi üzembe helyezés rendelkezése, - Kockázat értékelés, - Biztosító eszközök juttatásának belső rendje,

20 - Szabvány szerinti vizsgálat, - Üzemeltetési szabályozás, - Biztosító rendszer, - Létesítmény vizsgálat, - Ellenőrzési vizsgálat, - Mentési terv, - Stratégia terv, - Tervezői, kivitelezői és üzemeltetői, munkavédelmi, biztonságtechnikai nyilatkozat, - Karbantartási leírás, Játékelem működési leírása: A Tiroli kötélpálya lényege, hogy egy kifeszített acél-sodrony kötélen, mely tervezett lejtéssel rendelkezik, a beülő hevederzetet használó játékos, a kiindulási pontból, egy nagyteljesítményű, kifejezetten erre a célra tervezett csigarendszerre függesztve az érkezési pontig gurul. A tervezésnél elsősorban az feladat, hogy a lecsúszás élménye mellett, a tereptárgyak megfigyelhetősége, a sebesség, a célzott korcsoport, a terepviszonyok megfelelő arányban legyen megállapítva, és beállítva. Méreteik alapján 3 kategóriába sorolhatók: 5-50 méter; alacsony lejtésű lecsúszás, adott esetben egészen pici gyermekek számára, idősek, sérültek kiszolgálására alkalmas. A viszonylag rövid fesztávolság lehetővé teszi élő fák, épületszerkezetek, mesterséges oszlopok használatát. A viszonylag rövid fesztávolság egyszerűbb anyagok beépítését is lehetővé teszi, esetleg játékelemek részeként pl.: épületből - épületbe, fáról vízbe. A rövid játékelem előnye, hogy kis lejtéssel is szerelhető, akár alacsony (maximum 3-5 méter induló), talajszint feletti magassággal. Gyermek kötélpálya esetében a játékok elhelyezkedésének felmérésénél figyelembe vettük, hogy, a szülő biztonsággal végig kísérhesse a számára kijelölt útvonalon gyermekét. Adott esetben különböző nehézségű pályát foglal magába, mely a gyermek korosztály kisebb és nagyobb tagjai számára egyaránt kihívás és élvezettel leküzdhető. A játékok 3 éves kortól maximum 140 cm magasságig használhatóak a biztonságtechnikai felszerelések méretezése miatt. A feladatot 1 m magasságban, folyamatos, leesés elleni védelem megtartása mellett, speciálisan ehhez a tevékenységhez kifejlesztett, kialakított, védőeszközök használatával lehet megoldani méter; hosszúságú, játékelemek lehetőséget adnak gyorsabb, (száguldós), vagy lassabb (nézelődős) élményt előtérbe helyező pályák kiépítésére. Gyakran emiatt mindkét játékelemet kiépítik párhuzamosan. Bátrabb gyermekek és felnőttek is használhatják. Tervezésénél már fokozottan kell figyelni a talaj mechanikai tulajdonságaira, valamint az indító és fogadó rész statikai terhelhetőségére. Mindenképpen gondos számításokat kell végezni, hisz olyan jelentős tényezők is figyelembe veendők, mind szélteher, csomóponti kihúzóerő, (az áthidalt távolsággal arányosan növekszik, így azt, a kötél szakítószilárdságának is követnie kell), stb. Általában méretezett, mesterséges oszlopok, épületelemek felelnek meg az indító és fogadó rész követelményeinek méter; általában völgyek, tavak, folyók fölötti áthaladásra alkalmasak. Tervezésük a rendkívüli feszítőerők miatt nagy gondosságot igényel. A lecsúszó kötél befeszítése mechanikusan, kézi kötélfeszítő rendszerrel történik addig a pontig, amíg várhatóan a kötél abban a pontba nem ér, ahol a vendégek kifutással történő lelassulás esetén biztonságosan le tudják akasztani a biztosító eszközöket a földre leérve. M12-es átmérőjű acél magvas drótkötelet használva a gyártó által javasolt rögzítési módon. Kalandparki játékelem műszaki leírása: A játékelem kiépítésénél az idevonatkozó szabványok a legmesszebb menőkig figyelembe vannak véve. A játék kiépítésekor a játékkal áthidalt távolság alapján kezdődik a tervezés. Az áthidalt távolság hossza határozza meg a szükséges sodronykötél méretét, illetve az arra ható erők méretét. Ezek figyelembe vételével lehet számolni az indító és fogadó pontokra ható húzóerőket. Ennek alapján dönthető el, hogy használható-e a célnak a kiszemelt természetes elem