: Melléklet: 1 pld dokumentáció : H A T Á R O Z A T

Átírás

1 MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL SZOLNOKI BÁNYAKAPITÁNYSÁG. Ikt. szám: SZBK/809-16/2012 Hiv. szám: Log-K-54/2012 Ügyintéző: Bogdán Gyula Ügyintézőjük: Nán Klára : Melléklet: 1 pld dokumentáció : gyula.bogdan@mbfh.hu Magyar Horizont Energia Kft 1126 BUDAPEST Nagy Jenő u. 12.VI. em. Tárgy: Méhkerék-II.-szénhidrogén védnevű bányatelek megállapítása. H A T Á R O Z A T Szolnoki Bányakapitányság a Magyar Horizont Energia Kft. bányatelek megállapításra irányuló hivatkozott számú kérelmét felülvizsgálta, és a bányászatról szóló évi XLVIII. törvény (továbbiakban Bt.) 26. (3) bekezdése alapján b á n y a t e l k e t á l l a p í t m e g az alábbiak szerint: 1. A bányatelek védneve: Méhkerék-II.-szénhidrogén 2. Az ásványi nyersanyag megnevezése: szénhidrogén Az ásványi nyersanyag kódja: 9020 (konvencionális eljárással termelt szénhidrogén földgáz) 3. A bányatelek földrajzi fekvése: Békés megyében Sarkad város és Kötegyán, Méhkerék községek közigazgatási területe. 4. A bányatelek jogosítottjának -neve: Magyar Horizont Energia Kft. -székhelye: 1126 Budapest, Nagy Jenő utca 12. VI. em Szolnok, Hősök tere 6. : (06-56) : Szolnok, Pf.: 164. : (06-56) szbk@mbfh.hu

2 5. A bányatelek határvonalainak töréspontjai EOV rendszerben: Töréspont száma Y (m) X (m) , , , , , , , , , , , ,00 A bányatelek térkép -vetületi rendszere: -magassági alapszintje: Egységes Országos Vetületi Rendszer (EOV) Balti-felett (Bf). 6. A bányatelek területi ismertetése: 6.1. A bányatelek -területe: 9,28 km 2 -fedlap: mtsza (Balti) -alaplap: mtsza (Balti) A bányászati jogosultság a megjelölt koordináták alatti térben, az alaplap és fedlap által meghatározott mélységben, a Bird s Nest védnévvel nyilvántartott, konvencionális eljárással termeltethető szénhidrogén telepekre vonatkozik A bányatelekkel lefedett területen nyilvántartott szénhidrogén telep sem az alaplap alatt, sem az alaplap felett nem található A bányatelek más bányavállalkozó jogosultságára megállapított szénhidrogén bányatelekkel az alábbiak szerint van kapcsolatban: Egymást részben fedő bányatelkek: nem található Egymást egészben fedő bányatelkek: nem található Szomszédos, közös határvonallal rendelkező bányatelkek: -Méhkerék-I. (kőolaj és földgáz) jogosított a MOL Nyrt Megállapítás alatt lévő, szomszédos, közös határvonallal rendelkező bányatelkek: nem található. 2

3 6.4. Szomszédos bányatelekre átnyúló szénhidrogén telep: - a Bird s Nest East és Bird s Nest South East gáztelepek kis mértékben átnyúlnak a Magyar Horizont Energia Kft jogosultságában álló Gyomaendrőd-Tarhos-Gyulavári kutatási terület Gyulavári blokkjára A bányatelek határain belül -a felszínen található művelési ágak: szántó, erdő, kivett helyek (4223 számú, Méhkerék- Sarkad közút, Ősi-réti csatorna, Békéscsaba-Lökösháza vasútvonal), -a felszín tulajdonviszonyai: -a HHE Méhkerék-1 kút az MHE Kft. tulajdonában van, -a Sarkadkeresztúr-2 (Sark-2) kút a MOL Nyrt tulajdonában van, -a mezőgazdasági földterületek magántulajdonban vannak, a területen találhatók tanyák, és a bányatelek területén található Méhkerék község külső településrésze, -a bányatelken több ismert, a Csongrád Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Iroda által nyilvántartott régészeti lelőhely található, -a bányatelken műemlék, lőtér, HM és BM által kivett hely nem található, -a bányatelek területe érint NATURA 2000 védett természeti-megőrzési területet. 7. A kitermelés módja: -fúrólyukas. 8. A biztonsági övezettel védett bányászati létesítmények. A bányatelken belül található, védendő bányászati létesítmények (kutak) biztonsági övezettel rendelkeznek. Azon szénhidrogén bányászati célt szolgáló berendezések részére, amelyekre kérelmező a jövőben szerzi meg a használatbavételi engedélyt, a Szolnoki Bányakapitányság által meghatározott mértékű biztonsági övezetet kell kijelölni. 9. A bányatelekben található ásványi nyersanyagok mennyisége. A bányatelekkel lefedett hagyományos szénhidrogén telepeinek kezdeti földtani vagyonát és kitermelhető ipari vagyonát, valamint a kitermelhető szénhidrogének jellemzőit az 1 sz. melléklet tartalmazza. 10. A bányatelek termelő berendezései. A Méhkerék-II.- szénhidrogén bányatelek ásványvagyonának termeltetését több kúttal biztosítják. A MOL Nyrt által üzemeltetett Méhkerék gázgyűjtőre lesznek csővezetékkel bekötve a meglévő és később fúrandó gázkutat (meglévő: Sark-2, HHE Méhkerék-1, tervezett: HHE Méhkerék-2,-3). A kútvezetékekbe metanol adagolást is terveznek, amihez a gázvezetékkel együtt inhibitor vezetéket is kiépítenek. A gázgyűjtőn szeparált gázt a MOL Nyrt. Méhkerék-Algyő DN 300-as vezetékbe adják be, és így Algyő Gázüzemben kerülhet értékesítésre. A leválasztott kondenzátumot tartálygépkocsival a MOL Nyrt.-nek kívánják átadni, és a rétegvizet likvidálják. 3

4 11. A bányatelek határain belüli egyéb CH ipari termelő berendezések. A bányatelek területén jelenleg üzemelő egyéb CH ipari termelő berendezések nem találhatók 12. A bányászattal járó veszélyeztetés elhárításához/csökkentéséhez szükséges műszaki intézkedések, feltételek Művelési terv. A bányatelekkel lefedett hagyományos gázmezők szénhidrogén telepeinek folyamatos termelési célra történő igénybe vételének feltétele a hidrodinamikai egységekre kidolgozott szükség esetén próbatermelési terv alapján történő, próbatermeltetési adatokkal alátámasztott-- a bányavállalkozó által elfogadott, és a Bányakapitányság részére tájékoztatásul megküldött művelési terv megléte A gáztermeléshez kapcsolódó létesítmények építése. Az olaj- és gáztermeléshez kapcsolódó mélyfúrások, kútkiképzések, valamint felszíni technológiai létesítmények (vezetékek, gázgyűjtők) építésének engedélyezése külön eljárás alá tartozik (53/2012. (III.28.) Kormány rendelet). A használatba vétellel egy időben a Bt. 32. (1) bekezdése, és a Vhr-ének 19/A. (1) bekezdése alapján meghatározott mértékű biztonsági övezetet kell kijelölni, a vonatkozó tilalmaknak és korlátozásoknak a bányavállalkozó köteles érvényt szerezni. A mélyfúrások, kútkiképzések során kiemelt figyelmet kell fordítani a földalatti átfejtődést kizáró kútszerkezet kialakítására. Az olaj- és gáztermeléshez kapcsolódó felszíni technológiai létesítményeknél a technológia megválasztása során kiemelt figyelmet kell fordítani a működés biztonságának fokozásához a világszínvonalú irányítástechnikai lehetőségek felhasználására, a felszíni ingatlanok minél kisebb mértékű igénybevételével járó ellenőrzési rendszer kialakítására (műszerezés, távadás stb) A gáztermelési tevékenység biztonsága. A bányavállalkozó a bányászati tevékenységet más vállalkozóval csak szerződés alapján végeztetheti, ha az a jogszabályban előírt szakmai képesítéssel, gyakorlattal, feltételekkel, vizsgával, engedélyekkel rendelkezik, vagy e követelményeknek megfelelő személyeket foglalkoztat. 13. Szakhatósági előírások Környezetvédelem. A bányatelek és a későbbi beruházások Natura 2000 területeket nem érinthetnek Földhivatal. Az igénybevevőnek a termőföld végleges, illetőleg időleges más célú hasznosításához a földhivatal engedélyét előzetesen, a tervezett tevékenység megkezdése előtt be kell szereznie. Termőföldet más célra csak kivételesen elsősorban gyengébb minőségű termőföld igénybevételével lehet felhasználni. Az átlagosnál jobb minőségű termőföldet más célra hasznosítani csak időlegesen, illetőleg helyhezkötött igénybevétel céljából lehet. 4

5 Időleges más célú hasznosítás meghatározott időre, legfeljebb öt évre engedélyezhető. Engedély akkor adható ki, ha a kérelemhez mellékelik a terület eredeti állapotának helyreállításához készített tervet, amely előirányozza a helyreállításhoz szükséges munkák elvégzését. Termőföld engedélyezett más célú hasznosítása esetén a termőföldet igénybe vevőnek földvédelmi járulékot kell fizetni. A termőföld igénybevételét az indokolt szükségletnek megfelelő legkisebb területre kell korlátozni. A bányatelken belül a tervezett tevékenységet úgy kell folytatni, hogy az az érintett és szomszédos termőföldek megfelelő hasznosítását ne akadályozza. A termőföld művelési ágának megváltoztatását az erre vonatkozó külön jogszabály rendelkezéseinek megfelelően be kell jelenteni a földhivatalnak Örökségvédelem. A kitermeléshez szükséges bányászati létesítményeket engedélyezése során Irodánk szakhatósági hozzájárulását be kell szerezni Erdészet. Amennyiben a tevékenység gyakorlása, vagy a tervezett felszíni létesítmények építése, illetve biztonsági övezetükhöz szükséges területrészek kialakítása az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt) 77. b) és c) pontja szerinti erdő-igénybevétellel (termelésből történő kivonással, illetve időleges igénybe vétellel) jár, úgy ahhoz az Evt 78. (2) bekezdése alapján az erdészeti hatóság előzetes engedélye szükséges, mely engedélyezés a munkálatok megkezdése előtt külön eljárásban megtörténik! Az esetlegesen szükségessé váló fakitermelés előzetes bejelentése a tervezett végrehajtás előtt legalább 30 nappal korábban megtörténik a 153/2009. (XI. 13.) FVM rendelet 42. és 43. -ában foglaltak szerint. A tervezett tevékenységgyakorlása, valamint a létesítmények építése során eltérően a dokumentációban megfogalmazottaktól nem csak az uniós támogatással telepített erdők igénybevételének elkerülése célszerű, hanem ez a célkitűzés vonatkozzék a bányatelek területén található összes erdőre. Szintén a dokumentációban megfogalmazottaktól eltérően elsősorban nem az érintett Nemzeti Park Igazgatósággal kell egyeztetni amennyiben a munkálatok erdőt érintenek, hanem a fent leírtaknak megfelelően erdőterület igénybevétele esetén az erdészeti hatóság előzetes engedélyének beszerzése szükséges. Felhívom a figyelmet, hogy erdő engedély nélküli igénybevétele, előzetes bejelentés nélküli fakitermelés erdővédelmi bírságot megállapító erdészeti hatósági eljárást von maga után! 14. Ásványvagyon változása. A bányavállalkozó hidrodinamikai egységenként köteles az ásványvagyonban bekövetkezett változást évente az MBFH Földtani és Adattári Főosztály Ásványvagyon Nyilvántartási Osztályára megküldeni. A határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Bányakapitányság útján a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalnak címzett fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezés díja az 57/2005. (VII.7.) GKM 5

6 rendelet 4. (1) bekezdés szerint az első fokú eljárás díjának 50 %-a (65.000,- Ft---kódszám: A 044), amelyet az eljárás megindításával egyidejűen kell a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (1145 Budapest, Columbus u ) számú számlájára átutalni, és az erről szóló igazolást (befizetési bizonylat) a fellebbezéshez csatolni. Jelen határozat, amennyiben a közléstől számított 15 napon belül fellebbezés nem érkezik ellene, a 16. napon jogerőssé válik. I n d o k o l á s A bányavállalkozó Magyar Horizont Energia Kft. Log-K-54/2012. ikt. számú a Bányakapitányságra március 9.-én beérkezett kérelmében az Méhkerék-II.-szénhidrogén bányatelek megállapítását kérte a Szolnoki Bányakapitányságtól. A kérelmező a kutatási tevékenységet a Túrkeve-Vésztő kutatási területen, a Vésztő blokk részterületen a Szolnoki Bányakapitányság által kiadott, március 10-ig érvényes kutatási engedély alapján végezte. A kutatási tevékenységről készült zárójelentést a Szolnoki Bányakapitányság SZBK/ /2011. ikt. számú határozatával elfogadta. Azóta nem merültek fel olyan információk, amelyek a földtani vagyon mennyiségét megváltoztatták. A bányatelek megállapítás lehetséges volt, mert a kérelemhez a benyújtás időpontjában joghatályos Vhr. 11/A. (2) bekezdésben előírt mellékleteket a kérelmező becsatolta, a kérelem érdemi vizsgálata során észlelt hiányosságokat hiánypótlási felszólításra határidőn belül pótolta, illetve a kérelem alapját képező dokumentum a Bányakapitányság rendelkezésére állt (zárójelentést elfogadó határozat), a kutatás befejezése után kezdeményezte a bányavállalkozó a bányatelek megállapítást a Bt. 26/A. (2) bekezdés a) pontja szerint, a bányavállalkozó volumetrikus módszerrel végzett készletszámítással igazolta, hogy a bányatelekkel lehatárolni kért CH előfordulás kitermelhető vagyonnal rendelkezik, a kérelmező meghatározta az általa alkalmazni kívánt bányaművelési technikát (fúrólyukas kitermelés), és műszaki leírásban mutatta be a kitermeléshez szükséges, már megvalósított vagy tervezett termelő berendezéseket, kitermelési feltételek teljesítését (meglévő termelő kút, MOL meglévő létesítményeinek igénybe vétele, tervezett fejlesztések), ezen határozattal megállapított bányatelek korábban megállapított bányatelket nem fed, a kérelmező mellékelte a joghatályos 10/2010. (II. 26.) KHEM rendelet szerinti bányatelek térképet. Bányakapitányság felhívja a bányatelek jogosítottjának figyelmét, hogy bányatelek megállapítása önmagában nem jogosít a terület igénybevételére (Bt. 26/A. (1) bek.), a bányatelek megállapítása nem változtatja meg a bányatelekkel lefedett ingatlanok tulajdonjogát, rendeltetését és használatát (Bt. 26/A. (4) bek.). Amennyiben a bányavállalkozó szénhidrogénbányászati célt szolgáló építményt, vagy egyéb műtárgyat kíván létesíteni a bányatelek határán 6

7 belül, akkor annak megkezdése előtt köteles beszerezni a terület felhasználási engedélyt és a területileg illetékes építési hatósági engedélyt, jelen határozat a bányatelekkel érintett ingatlanok felett rendelkezési jogot nem biztosit, a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelme érdekében a földterületek bányászati célú ideiglenes, vagy állandó jellegű igénybevétele, illetve a művelési ág megváltoztatása esetén a bányavállalkozó köteles beszerezni az illetékes földhivatal előzetes engedélyét, továbbá indokolt esetben rendezni az igénybe vett terület tulajdonjogát. A bányászati létesítmények elhelyezése során be kell tartani az OTÉK (ORSZÁGOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSI KÖVETELMÉNYEK, 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet) előírásait, különös tekintettel a védőtávolságokra, a bányászati tevékenységgel okozott károkat a bányavállalkozó köteles megtéríteni (Bt. 37. ). a bányatelek tulajdonosa nem jogosult a bányatelek határain belül előforduló egyéb ásványi nyersanyag kitermelésére (Bt. 22. (7) bek. és Bt. 26/A. (3) bek. ) Ha a bányavállalkozó olyan ásványi nyersanyagra bukkan, amelyre jogosultsága nem terjed ki, az előfordulást köteles bejelenteni a Bányakapitányságra és egyúttal kezdeményezni bányászati jogának kiterjesztését erre az ásványi nyersanyagra, a bányatelek határain belül csak a Bányakapitányság által jóváhagyott Műszaki Üzemi Tervvel egyező szénhidrogén termelés folytatható (Bt. 27. (1) bek. ), a bányatelek adatainak változásait 30 napon belül a Bányakapitánysághoz be kell jelenteni (Vhr. 12. (5) bek. ), a bányavállalkozó a bányatelek megállapításától számított 5 éven belül köteles az üzemszerű kitermelést megkezdeni ( Bt. 26/A. (5) bek ). A bányatelek megállapításához a szakhatóságok közül a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség szakhatóságként augusztus 24.-én kelt, /2012. sz. ügyiratban foglalt hozzájárulásában feltétellel járult hozzá a bányatelek megállapításhoz. A hozzájárulásban szabott feltételt a határozat rendelkező része pontja tartalmazza. Indokolás: A rendelkezésemre álló iratanyagokban rögzítettek alapján megállapítottam, hogy: A bányatelek kijelöléséhez egységes környezethasználati engedély nem szükséges. A Magyar Horizont Energia Kft. 3D szeizmikus kutatás eredményeképpen szénhidrogén tároló telepet találtak, amelyet a Sarkadkeresztúr-2 és a Méhkerék-1 fúrás igazolt. A kérelmező bányászati jogának érvényesítéséhez szükséges a bányatelek meghatározása, ezért kérte a Bányakapitányságtól a területre a Méhkerék-II.-szénhidrogén védnevű bányatelek megállapítását. A tervezett bányatelek területén az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V.11.) KvVM rendeletben kihirdetett Natura 2000 területek jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek - találhatóak (Dél- Bihari szikesek, területkód: HUKM 20019). Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Kor. rendelet 4. (1) bekezdése szerint a Natura 2000 területek lehatárolásának és fenntartásának célja az azokon található, az 1-3. számú mellékletben meghatározott fajok és a 4. számú mellékletben meghatározott élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének alapjául szolgáló természeti állapot, illetve a fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása. 7

8 A 8. (2) bekezdés szerint a védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 területen tilos engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon olyan tevékenységet folytatni, illetve olyan beruházást végezni, amely - a 4. (1) bekezdésére figyelemmel a terület védelmi céljainak a megvalósítását akadályozza. A természet védelméről szóló évi LIII. törvény (továbbiakban: Tvt) 42. (2) bekezdése értelmében gondoskodni kell a védett növény- és állatfajok, társulások fennmaradásához szükséges természeti feltételek megőrzéséről. A Tvt. 43. (1) bekezdése alapján tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása. A Natura 2000 területek bányatelekként való megállapítása, a várható kutatási, termelési tevékenység zavaró hatása, a fokozott emberi jelenlét a védett természeti értékek károsodásával, védett és fokozottan védett fajok élőhelyének megszűnésével, a biodiverzitás, a védett fajok és életközösségek életterének csökkenésével járna. -A Natura 2000 területeken a bányászati tevékenység a területek védelmi céljaival nem összeegyeztethető, ezért a tervezett bányatelek a rendelkező részben foglaltaknak megfelelően a Natura 2000 területeket nem érinthet. A tervezett beruházás vízgazdálkodási érdeket nem sért. A bányatelek megállapítása a környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárás részletes szabályairól szóló 314/2005. (XII.25.) Kormányrendeletben foglaltak szerint nem környezeti hatásvizsgálat, illetve nem egységes környezethasználati engedély köteles tevékenység. Tekintettel arra, hogy a tervezett tevékenység a feltételeim teljesülése, valamint a benyújtott dokumentációban foglaltak betartása mellett a környezetre várhatóan nem gyakorol olyan káros hatást, amely a vonatkozó jogszabályokban meghatározott mértéket meghaladná, így a Méhkerék-II.-szénhidrogén védnevű bányatelek megállapításához hozzájárultam. Tájékoztatásul az alábbiakra felhívom a figyelmet: 1. A tervezett kutató fúrások létesítésének engedélyezési eljárásában az I. környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság szakhatóságként vesz részt, a kút létesítésére vonatkozó előírások a fenti eljárásban kerülnek meghatározásra. 2. A szénhidrogén kutak termelésbe állítása a környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárás részletes szabályairól szóló 314/2005. (XII.25.) Kormányrendelet 3. számú mellékletének 13. és 95. pontjaiban szerepel, azaz a felügyelőség döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységek közé tartozik, ezért a kutak termelésbe állítása előtt az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségnél előzetes vizsgálati eljárást kell a kérelmezőnek tárgyi ügyben lefolytatnia. a Békés Megyei Kormányhivatal Gyulai Körzeti Földhivatala szakhatóságként július 2.- án kelt /2012. sz. ügyiratban foglalt hozzájárulásában feltétellel járult hozzá a bányatelek megállapításhoz. A hozzájárulásban szabott feltételeket a határozat rendelkező része pontja tartalmazza. Indokolás: A megkeresést és a benyújtott dokumentációt megvizsgáltam és megállapítottam, hogy a meglévő kutak mellett további új kutak, gázgyűjtő állomás, gáz- és metanol szállítására alkalmas csővezeték kerül kialakításra. Ezzel a termőföld időleges és 8

9 végleges más célú hasznosítása valósul meg, ezért a tevékenység a termőföld védelméről szóló évi CXXIX. törvény (továbbiakban Tfvt.) hatálya alá esik. A Tfvt. 8. (1) bekezdése az alábbiakat írja elő: Ha más hatóságok engedélyezési eljárásaiban az ingatlanügyi hatóság szakhatóságként működik közre, a termőföld védelmének érvényesítése érdekében érvényre kell juttatni, hogy az engedélyezési eljárás alá eső tevékenység végzése, létesítmény elhelyezése, jogosultság gyakorlása lehetőség szerint a gyengébb minőségű termőföldeken, a lehető legkisebb mértékű termőföld igénybevételével történjen. Tfvt. 9. (1) bekezdése szerint az ingatlanügyi hatóság engedélyével lehet termőföldet más célra (időlegesen vagy véglegesen) felhasználni, Az engedély hiánya esetén a más hatóságok által kiadott engedélyek nem mentesítik az igénybevevőt az e törvényben foglalt jogkövetkezmények alól. Az ingatlanügyi hatóság engedélye nem mentesít a szükséges más hatósági engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól. A Tfvt. 10. (1) bekezdés: más célú hasznosításnak minősül a hasznosítási kötelezettségtől történő olyan időleges vagy végleges eltérés, amellyel a termőföld a továbbiakban mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlanná válik. A bányatelek területe a Gyulai Körzeti Földhivatal illetékességi területén jelentős nagyságú, 9,28 km 2 területet érint. Ezen terület átlagosnál jobb minőségű termőföldet is magába foglal, ezért írtam elő a Tfvt. 11. (2) bekezdése alapján, hogy az átlagosnál jobb minőségű termőföldet más célra hasznosítani csak időlegesen, illetőleg helyhez kötött igénybevétel céljából lehet. A Tfvt. 2. f) pontja szerint az átlagos minőségű termőföld értékét az adott település azonos művelési ágú termőföldjeinek 1 hektárra vetített aranykorona értékeinek átlaga adja. A Tfvt. 14. (1) bekezdése szerint a termőföld-igénybevétel akkor minősül időleges más célú hasznosításnak, ha lábon álló termény megsemmisül, vagy terméskiesés következik be, vagy az időszerű mezőgazdasági munkák akadályozására kerül sor, vagy a talajszerkezet károsodik. A földvédelmi járulék fizetési kötelezettséget a Tfvt. 21. (1) bekezdése írja elő. Ha a termőföld földhivatali engedély nélkül kerül felhasználásra, akkor a földvédelmi járulékon kívül földvédelmi bírságot is kell fizetni. Mivel a tervezett létesítmények elhelyezése, kialakítása termőföldek időleges vagy végleges igénybevételével jár, ezért a fentiek alapján előírt kötelezettségek mellett adtam ki a szakhatósági állásfoglalásomat. a Csongrád Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Iroda szakhatóságként június 27.-én kelt VI-P-001/3332-2/2012. sz. ügyiratban foglalt hozzájárulásában feltétellel járult hozzá a bányatelek megállapításhoz. A hozzájárulásban szabott feltételt a határozat rendelkező része 13.3 pontja tartalmazza. Az állásfoglalásának indoklásában található: A tervezett bányatelek területén régészeti lelőhelyeket (Kötegyán 7. lelőhely, KÖH azonosító: 67517, Méhkerék 17. lelőhely, KÖH azonosító: 33226, Méhkerék 18. lelőhely, KÖH azonosító: 33231, Méhkerék 33. lelőhely, KÖH azonosító: 33247, Sarkad 187. lelőhely, KÖH azonosító: 50762, Méhkerék 69. lelőhely, KÖH azonosító: 50193, Méhkerék 27. lelőhely, KÖH azonosító: 33241, Méhkerék 26. lelőhely, KÖH azonosító: 33240, Méhkerék 25. lelőhely, KÖH azonosító: 33239, Méhkerék 23. lelőhely, KÖH azonosító: 33236, Méhkerék 39. lelőhely, KÖH azonosító: 64601, Méhkerék 40. lelőhely, KÖH azonosító: 54602, Méhkerék 24. lelőhely, KÖH azonosító: 33237, Méhkerék 41. lelőhely, KÖH azonosító: 54603, Méhkerék 42. lelőhely, KÖH azonosító: 54604, Sarkad 172. lelőhely, KÖH azonosító: 50695, Sarkad 173. lelőhely, KÖH azonosító: 50696, Sarkad 171. lelőhely, KÖH azonosító: 50694, Sarkad 170. lelőhely, KÖH azonosító: 50693, Sarkad 168. lelőhely, KÖH azonosító: 50692, Sarkad 260. lelőhely, KÖH azonosító: 50857) tartunk nyilván. A kulturális örökség védelméről szóló módosított évi LXIV. törvény (továbbiakban Kötv.) 19. (1) bekezdése értelmében a régészeti lelőhelyeket a földmunkákkal járó fejlesztésekkel el kell 9

10 kerülni. A Kötv. 22. (1) bekezdése értelmében, ha a régészeti lelőhely elkerülése a fejlesztések, beruházások költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a fejlesztés, beruházás másutt nem valósítható meg, a veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni. A Kötv. 19. (2) bekezdése értelmében, a régészeti örökség elemei a régészeti érdekű területekről vagy a régészeti lelőhelyről csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók cl. Megállapítottam, hogy a bányatelek megállapítása örökségvédelmi érdeket nem sért, ezért az engedély megadásához a rendelkező részben szereplő feltétellel hozzájárulásomat megadtam. Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága szakhatóságként a július 3.-án kelt I-G-001/ /2012. számú ügyiratban foglalt hozzájárulásában feltétellel járult hozzá a bányatelek megállapításhoz. A hozzájárulásban szabott feltételt a határozat rendelkező része pontja tartalmazza. A rendelkező részben előírtak az alábbi jogszabályokon alapulnak: az 54/2008. (III.20) Kormány rendelet 1/b. mellékletének A. pontján a 2. pontban megadott kódszám, a Bt. 26. (1) pontján a 6.1. pontban megadott fedlap és alaplap értékek, ami a kérelmező adatszolgáltatása alapján került megállapításra, a KFBSZ-ről szóló 2/2010. (I.14.) KHEM rendelet 39. (1) bekezdés alapján a pont, a Vhr.12. (2) bekezdésen a pont, a Vhr. 21. (5) bekezdésen a pont, a Ket. 72. (1) bekezdés db) pontján a 13. pont, a Bt. 25. (2) bekezdésen a 14. pont. A Bányakapitányság a bányatelek védnevének meghatározásakor az MBFH elnökének 1/10/2007 számú utasításának 2.1. pontja alapján járt el. A Bányakapitányság határozatának meghozatala során nem vizsgálta azt, hogy a kérelem mellékletét képező adatok és térképezés teljes körű, illetve helyes-e. Az adatok helyességéért és teljességéért a kérelmező, továbbá a hites bányamérő a felelős. A Bányakapitányság az eljárás során méltánylást érdemlő érdeksérelmet nem állapított meg, a bányatelek megállapításkor figyelembe vette az érintett környezetben lakók élet és vagyonbiztonsághoz, valamint a kőolaj és földgázbányászati létesítmények üzemeltetéséhez fűződő érdekeket. Az eljárás során a MOL Nyrt irat betekintési jogát VII. 4.-én gyakorolta, de a határozatot befolyásoló észrevételt nem tett. A bányatelek jogi jelleg, ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre nem kerül, viszont minden új létesítmény, építmény csak jogerős építési engedély alapján építhető meg az 53/2012. (III. 28.) Kormány rendelet 1. sz. mellékletében foglaltak szerint. Az eljárást a Bányakapitányság a Ket-ben előírt határidőn belül lefolytatta. Az engedélyes a Bt. 43 (9) bekezdése alapján felügyeleti díjat fizet. 10

11 A Szolnoki Bányakapitányság jelen határozatát a közigazgatási ügy érdemében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (továbbiakban Ket.) 71. (1) bekezdésben foglaltak szerint, a Bt. 26. (3) bekezdés által biztosított hatáskörében eljárva, a 267/2006. (XII.20.) Kormányrendeletben megállapított illetékességgel adja ki. A fellebbezés alapja a Ket. 98. (1) és 99. (1) bekezdésében foglaltak. Szolnok, szeptember 17. dr. Molnár József bányakapitány sk A kiadmány hiteléül: Bogdán Gyula bányafelügyeleti főmérnök 11

12 1 sz. melléklet. Méhkerék-II.- szénhidrogén bányatelek konvencionális szénhidrogén telepében található ásványi nyersanyagok mennyisége, minősége Tároló neve kezdeti földtani vagyon ipari vagyon Mm 3 Mm 3 Bird s 135,85 81,51 Bird s 176,60 105,96 Bird s 144,12 86,47 összesen 456,57 273,94 Fluidum jellemzők: Földgáz (9030) összetétel (M%) C 1. C 3 92,78 93,09 CO 2 6,32 6,5 N 2 0,59 0,72 relatív sűrűség 0,6397 0,6405 fűtőérték 32,63 32,82 MJ/m 3 Rétegvíz: összes só 0,3 6,23 kg/m 3 12

13 A határozatot kapják: Kézbesítés útján (tértivevénnyel): 1. Magyar Horizont Energia Kft Budapest, Nagy Jenő u. 12. VI. em. + melléklet 2. MOL Nyrt KTD EÁKT Hatósági és Társ. Kapcs Budapest, Október huszonharmadika u bányatérkép Tájékoztatásul kapják (tértivevénnyel): 1. Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Kirendeltsége, 5701 Gyula, Pf BMKH Gyulai Körzeti Földhivatala, 5701 Gyula, Pf B-KMKH Erdészeti Igazgatósága, 6001 Kecskemét, Pf-130. Tájékoztatásul kapják hivatali kapun: 1. CsMKH Kulturális Örökségvédelmi Iroda, 6701 Szeged, Pf-902. hivatali kapu -CSMKHOI Jogerőre emelkedés után kapják (tértivevénnyel): 1. MBFH Bányászati, Gázipari és Építésügyi Főosztály, 1590 Budapest, Pf-95+bányatérkép 2. Irattár. 13