Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Átírás

1 EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, COM(2011) 626 végleges 2011/0281 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) {SEC(2011) 1153} {SEC(2011) 1154} HU HU

2 INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE A Bizottság közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslata 1 meghatározza a közös agrárpolitika (KAP) költségvetési keretét és fő irányvonalait. Ennek alapján a Bizottság a KAP jogi keretét a közötti időszakra vonatkozóan kijelölő rendeleteket, valamint az e politika alakulásával kapcsolatos lehetséges forgatókönyveket bemutató hatásvizsgálatot terjeszt elő. A reformra irányuló jelenlegi javaslatok A KAP jövője 2020-ig című bizottsági közleményen 2 alapulnak, amely átfogó szakpolitikai alternatívákat vázolt fel a mezőgazdaságot és a vidéki térségeket érintő jövőbeli kihívások megválaszolására, valamint a KAP célkitűzéseinek, azaz 1) a fenntartható élelmiszer-termelésnek, 2) a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodásnak és az éghajlatváltozás elleni fellépésnek, valamint 3) a kiegyensúlyozott területi fejlődésnek az elérése érdekében. A közleményben szereplő reformjavaslatok mind az intézményközi vita 3, mind a hatásvizsgálat keretében az érdekelt felekkel folytatott konzultáció során széles körű támogatásra találtak. A folyamat során világossá vált, hogy ösztönözni kell az erőforrás-hatékonyságot, hiszen ezáltal teremthető meg az uniós mezőgazdaság és vidékfejlesztés területén az Európa 2020 stratégiával összhangban az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés, miközben a KAP-ot továbbra is két olyan pillér köré célszerű szervezni, amelyek egymást kiegészítő eszközökkel ugyan, de ugyanazon célkitűzések megvalósítására irányulnak. Az első pillér tartalmazza az európai uniós mezőgazdasági termelőknek éves szinten alapvető jövedelemtámogatást biztosító közvetlen kifizetéseket és piaci intézkedéseket, valamint a konkrét piaci zavarok esetén nyújtandó támogatást, a második pillér pedig a vidékfejlesztést, amelynek esetében a tagállamok közös keretrendszer alapján többéves programokat dolgoznak ki és társfinanszíroznak. 4 Az egymást követő reformok révén a KAP a termelők jövedelemtámogatásának biztosítása mellett fokozta a mezőgazdaság piacorientáltságát, a környezetvédelmi követelmények szorosabban beépültek a mezőgazdasági szakpolitikába, valamint megnőtt a vidékfejlesztési támogatások jelentősége, amelyek immár az EU vidéki térségeinek fejlesztésére irányuló integrált szakpolitikai eszközt jelentenek. E reformfolyamat hatására ugyanakkor a támogatások tagállamok közötti és tagállamokon belüli jobb elosztása, valamint a környezetvédelmi kihívások megoldását szolgáló intézkedések célirányosabbá tétele és az egyre erősödő piaci ingadozások jobb kezelése iránti igény is megmutatkozott A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának Az Európa 2020 stratégia költségvetése (COM(2011) 500 végleges, ). A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának A KAP jövője 2020-ig: az élelmezési, a természetes erőforrásokat érintő és a területi kihívások kezelése (COM(2010) 672 végleges, ). Lásd különösen az Európai Parlament június 23-i állásfoglalását (2011/2015(INI)), valamint a Tanács március 18-i elnökségi következtetéseit. A jelenlegi jogszabályi keret a következőket foglalja magában: 73/2009/EK tanácsi rendelet (közvetlen kifizetések), 1234/2007/EK tanácsi rendelet (piaci eszközök), 1698/2005/EK tanácsi rendelet (vidékfejlesztés) és 1290/2005/EK tanácsi rendelet (finanszírozás). HU 2 HU

3 Eddig a reformok főleg magát a mezőgazdaságot érintő kihívásokra, így például a nagymértékű termékfeleslegek levezetésére vagy az élelmiszer-biztonsági válságok kezelésére kerestek megoldásokat, és e megoldások később uniós és nemzetközi szinten is hasznos eszközül szolgáltak az EU számára. Napjaink legtöbb kihívása azonban olyan tényezőkre vezethető vissza, amelyek kívül esnek a mezőgazdaság területén, és ennélfogva átfogó politikai választ igényelnek. A mezőgazdasági termelők jövedelmi helyzete továbbra is nehéz marad, mivel több kockázattal, a termelékenység csökkenésével, valamint a ráfordítási árak növekedése miatti árpréssel kell szembenézniük; ezért továbbra is fenn kell tartani a jövedelemtámogatást, valamint meg kell erősíteni a kockázatok és a válsághelyzetek kezelésére irányuló eszközöket. Az erős lábakon álló mezőgazdaság nélkülözhetetlen az uniós élelmiszeripar és a globális élelmezésbiztonság szempontjából. A mezőgazdaság területén és a vidéki térségekben ezzel egyidejűleg fokozni kell az erőfeszítéseket az Európa 2020 menetrend részét képező ambiciózus éghajlatvédelmi és energiaügyi célkitűzések, valamint a biológiai sokféleségre vonatkozó stratégia megvalósítása érdekében. A mezőgazdasági termelőknek, akik az erdészeti gazdálkodókkal együtt a földek fő kezelői, támogatásra lesz szükségük a környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzések elérését leginkább elősegítő művelési rendszerek és eljárások alkalmazásában és fenntartásában, mivel a piaci árak nem tükrözik e közjavak biztosítását. Különösen fontos továbbá a vidéki térségekben rejlő különböző potenciálok lehető legjobb kihasználása, hiszen ez hozzájárul az inkluzív növekedéshez és kohézióhoz. A jövőbeli KAP éppen ezért nem csupán az uniós gazdaság jóllehet lényeges, de kis részterületével foglalkozó politika lesz, hanem az élelmezésbiztonság, a környezetvédelem és a területi egyensúly szempontjából is stratégiai fontosságú politika. Ebben rejlik egy valóban közös politika uniós hozzáadott értéke: a korlátozott költségvetési forrásokat a lehető leghatékonyabban képes felhasználni úgy, hogy közben EU-szerte biztosítja a mezőgazdaság fenntarthatóságát, az éghajlatváltozás és egyéb fontos, határokon átnyúló problémák kezelését, valamint a tagállamok közötti szolidaritás erősítését, ugyanakkor a helyi igények figyelembevétele érdekében a végrehajtás során kellő rugalmasságot biztosít. A többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslatban meghatározott keret előirányozza a KAP kétpilléres szerkezetének fenntartását, miközben a költségvetési források névértékét mindkét pillér esetében a évi szinten tartja és egyértelműen a fő uniós prioritások terén elérendő eredmények teljesítését helyezi a középpontba. A javaslat szerint a közvetlen kifizetéseknek a fenntartható termelés elősegítésére kell irányulniuk, és ennek érdekében az e célra rendelkezésre álló költségvetési források 30%-át az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös, kötelező intézkedésekre kell szánni. A kifizetések mértékét célszerű fokozatosan egymáshoz közelíteni és a jelentős kifizetésben részesülő kedvezményezettek esetében fokozatosan maximalizálni kell a kifizetéseket. A vidékfejlesztést más uniós, megosztott irányítású alapokkal együtt egy olyan közös stratégiai keretbe indokolt belefoglalni, amely eredményorientáltabb és amelyre egyértelműbb és megfelelőbb előzetes feltételek vonatkoznak. Végezetül a KAP finanszírozását a piaci intézkedések tekintetében a többéves pénzügyi keret mellett két másik eszközzel is kívánatos erősíteni: 1) egy válsághelyzetek kezelésére szolgáló vésztartalékkal és 2) az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap alkalmazási körének kibővítésével. Mindezek alapján a as időszakra vonatkozóan a KAP jogi keretének főbb elemeit a következő rendeletek tartalmazzák: HU 3 HU

4 a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat (a közvetlen kifizetésekről szóló rendelet); a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) irányuló javaslat (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet); az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat (a vidékfejlesztésről szóló rendelet); a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és nyomon követéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat (horizontális rendelet); a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésével kapcsolatos egyes támogatások és visszatérítések megállapítására vonatkozó intézkedések meghatározásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslat; a 73/2009/EK tanácsi rendeletnek a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetések évi alkalmazása tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat; az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek az egységes támogatási rendszer és a szőlőtermesztők támogatása tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat. A vidékfejlesztésről szóló rendelet a Bizottság által október 6-án előterjesztett azon javaslatra épül, amely az összes alapnak egy közös stratégiai kereten belül történő működtetésére vonatkozó szabályokat határozza meg 5. Egy további rendelet készül a leginkább rászoruló személyeknek szóló programról, amelyre vonatkozóan a pénzeszközök jelenleg a többéves pénzügyi keret egy másik fejezetében találhatóak. Ezenkívül az Európai Unió Bírósága által felvetett kifogások figyelembevételével jelenleg zajlik a kedvezményezettekre vonatkozó információk közzétételével kapcsolatos új szabályok kidolgozása, hogy a kedvezményezetteknek a személyes adatok védelméhez fűződő joga a lehető leginkább összeegyeztethető legyen az átláthatóság elvével. 2. AZ ÉRDEKELTEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓ EREDMÉNYEI, HATÁSVIZSGÁLAT A jelenlegi politikai keret értékelésére, valamint a jövőbeli kihívások és igények vizsgálatára támaszkodva a hatásvizsgálat három lehetséges forgatókönyv hatásait értékeli és hasonlítja 5 A Közös Stratégiai Kerethez tartozó Európai Regionális Fejlesztési Alapra, Európai Szociális Alapra, Kohéziós Alapra, Európai Vidékfejlesztési Mezőgazdasági Alapra és Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat (COM(2011)615), HU 4 HU

5 össze. Mindez egy szolgálatközi csoport által irányított, 2010 áprilisában kezdődött hosszú folyamat eredménye, amelynek során mélyreható mennyiségi és minőségi elemzésre került sor: többek között a 2020-ig terjedő időszak tekintetében a mezőgazdasági piacokra és bevételekre vonatkozó középtávú előrejelzések formájában referenciahelyzet került meghatározásra, valamint a különböző szakpolitikai lehetőségek által az ágazat gazdaságára gyakorolt hatásokat szemléltető modell került kidolgozásra. A hatásvizsgálatban ismertetett három forgatókönyv a következő: 1) kiigazítás: ez a forgatókönyv megtartja a jelenlegi politikai keretet, ugyanakkor megoldást keres annak legnagyobb hiányosságaira, például a közvetlen kifizetések elosztásának a kérdésére; 2) integráció: ez a forgatókönyv fontos politikai változásokkal számol, így a közvetlen kifizetések célirányosabbá tételével és kizöldítésével, a vidékfejlesztési politikának a többi uniós szakpolitikával való jobb összehangolásával és stratégiai irányultságának erősítésével, valamint a termelők közötti együttműködés szélesebb körű alkalmazását lehetővé tevő jogalap-szélesítéssel; 3) hangsúlyváltás: ez a forgatókönyv kizárólag környezetvédelmi szempontok mentén történő szakpolitikai hangsúlyváltást jelent, amelynek keretében a közvetlen kifizetések fokozatosan megszűnnek, feltételezve, hogy a termelési kapacitás támogatás nélkül fenntartható, valamint hogy a vidéki területek társadalmi-gazdasági igényeit más szakpolitikák is ki tudják szolgálni. Tekintettel a gazdasági válságra és a közfinanszírozásra nehezedő nyomásra, amelyre válaszul az EU kidolgozta az Európa 2020 stratégiát és a többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslatot, a három forgatókönyv eltérő fontosságot tulajdonít a versenyképesebb és fenntarthatóbb mezőgazdasággal rendelkező dinamikus vidéki térségek megteremtését célzó jövőbeli KAP három politikai célkitűzésének. Az Európa 2020 stratégiával különösen a forráshatékonyság tekintetében való jobb összhang megteremtése érdekében egyre fontosabb lesz, hogy a kutatás, a tudásmegosztás, valamint (többek között a mezőgazdasági termelékenységgel és fenntarthatósággal kapcsolatos európai innovációs partnerség keretében) az együttműködés és az innováció ösztönzése révén növekedjen a mezőgazdasági termelékenység. Ugyan az uniós mezőgazdasági politikára már nem jellemző kereskedelemtorzító politikai környezet, az ágazatra azonban várhatóan további teher fog nehezedni a különösen a dohai fejlesztési menetrend, illetve az EU-Mercosur szabadkereskedelmi megállapodás keretében folytatódó liberalizáció következtében. A hatásvizsgálat keretében folytatott konzultáció során előnyben részesített szempontok figyelembevételével három politikai forgatókönyv került kidolgozásra. Az érdekeltek november 23. és január 25. között nyújthatták be észrevételeiket, valamint január 12-én tanácsadó bizottság került összehívásra. A főbb következtetések összefoglalva a következők 6 : Az érintettek körében széles egyetértés uralkodik abban a tekintetben, hogy a jövő kihívásainak kezeléséhez, azaz az élelmezésbiztonságnak, a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodásnak és a kiegyensúlyozott területi fejlődésnek az elérése érdekében két pillér köré szerveződő, erős KAP-ra van szükség. A legtöbb megkérdezett úgy véli, hogy a KAP-nak piac- és árstabilizáló szerepet kellene betöltenie. 6 A beérkezett 517 hozzászólásról áttekintést nyújt a hatásvizsgálat 9. melléklete. HU 5 HU

6 Az érintettek véleménye megoszlik a támogatások irányultságát (különösen a közvetlen támogatások újraelosztását és a kifizetések maximalizálását) illetően. Egyetértés van a tekintetben, hogy az éghajlatváltozás elleni fokozott küzdelem és a nagyobb környezeti teljesítmény megvalósításában, amely az Unió társadalmának javát szolgálja, mindkét pillér fontos szerepet játszhat. Habár számos termelő úgy gondolja, hogy ez mára már megvalósult, a szélesebb közönség azon a véleményen van, hogy az első pillérhez tartozó kifizetések felhasználásának hatékonyságát növelni lehetne. A megkérdezettek azt szeretnék, ha a jövőben bekövetkező növekedés és fejlődés kiterjedne az EU egészére, beleértve a kedvezőtlen helyzetű térségeket is. Több válaszadó hangsúlyozta, hogy a KAP-ot össze kellene vonni más, így a környezetvédelmi, egészségügyi, kereskedelemi vagy fejlesztési szakpolitikákkal. A megkérdezettek szerint a KAP az innováció, a versenyképes vállalkozások fejlesztése, valamint a közjavak uniós polgárok számára való biztosítása révén illeszkedhet az Európa 2020 stratégiához. Ennek megfelelően a hatásvizsgálat során összehasonlításra került a három lehetséges politikai forgatókönyv: A hangsúlyváltással számoló forgatókönyv nyomán a termelés a leginkább költséghatékony területekre és a legjövedelmezőbb ágazatokba helyeződne át, és ezáltal felgyorsulna a mezőgazdasági ágazat strukturális kiigazítása. Bár a környezetvédelem finanszírozásában jelentős növekedés következne be, az ágazat ugyanakkor a piaci intervenciós intézkedések alkalmazásának korlátozása következtében nagyobb kockázatnak lenne kitéve. Ezentúl jelentős társadalmi és környezeti költségek keletkeznének, mivel a kevésbé versenyképes területeken számottevő jövedelemcsökkenés és környezetkárosodás következne be, hiszen ebből a politikai alternatívából hiányzik a kölcsönös megfeleltetési követelményekhez kötött közvetlen kifizetések multiplikátor hatása. A lehetőségek skálájának másik végén a kiigazításra irányuló forgatókönyv áll, amely a leginkább lehetővé tenné a szakpolitikai folytonosságot és egyben korlátozott, mindazonáltal érezhető javulást eredményezne mind a mezőgazdaság versenyképessége, mind a környezeti teljesítmény terén. Ugyanakkor komoly kétségek merülnek fel azt illetően, hogy a szóban forgó forgatókönyv képes-e megfelelően kezelni a mezőgazdaság hosszú távú fenntarthatósága szempontjából is meghatározó, az éghajlatváltozással és a környezetvédelemmel kapcsolatos jövőbeli nagy kihívásokat. Az integrációra irányuló forgatókönyv a közvetlen kifizetések célirányosabbá tétele és kizöldítése révén úttörő megközelítést alkalmaz. Az értékelés tanúsága szerint van lehetőség környezetbarátabb mezőgazdaság kialakítására úgy, hogy az a termelők számára ésszerű költségekkel járjon, habár egyes adminisztratív terhek nem kerülhetők el. A vidékfejlesztés szintén új lendületet kaphat, feltéve, hogy a tagállamok és régiók hatékony módon tudnak élni az új lehetőségekkel, valamint a közös stratégiai keret és más uniós alapok nem hatnak az első pillérhez kapcsolódó szinergiákkal szemben, illetve nem gyengítik a vidékfejlesztésre jellemző sajátos erősségeket. Megfelelő egyensúly elérése mellett ez a forgatókönyv alkalmas a leginkább arra, hogy választ adjon a mezőgazdaság és a vidéki területek hosszú távú fenntarthatóságának kérdésére. HU 6 HU

7 Mindezek alapján a hatásvizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy az integrációra irányuló forgatókönyv képes a legkiegyensúlyozottabb módon fokozatosan összhangba hozni a KAPot az Unió stratégiai célkitűzéseivel, és ez az egyensúly a jogalkotási javaslatok egyes elemeinek átültetésében is kifejezésre jut. Ki kell alakítani továbbá egy olyan értékelési keretet, amely szakpolitikai célkitűzésekhez kötött közös mutatók segítségével méri a KAP teljesítményét. Az egyszerűsítés a teljes folyamat során fontos szempont volt, amelyet kívánatos többféle módon, például a kölcsönös megfeleltetés és a piaci eszközök ésszerűsítése vagy a mezőgazdasági kistermelők támogatási rendszerének kialakítása révén tovább fokozni. Ezenkívül a közvetlen kifizetések kizöldítését ajánlatos oly módon kialakítani, hogy az adminisztratív terhek, köztük az ellenőrzési költségek, a lehető legalacsonyabb szinten maradjanak. 3. A JAVASLAT JOGI ELEMEI A javaslat célszerűnek tartja a KAP jelenlegi kétpilléres szerkezetének megőrzését: az első pillérbe tartozó általános érvényű éves kötelező intézkedéseket a második pillér többéves programozási megközelítésmódjának keretében olyan nem kötelező intézkedéseknek célszerű kiegészíteniük, amelyek jobban illeszkednek a tagállami és regionális sajátosságokhoz. A közvetlen kifizetések rendszerének újratervezése ugyanakkor a második pillérhez kapcsolódó szinergiák jobb kihasználására irányul, a második pillér maga pedig az egyéb uniós, megosztott irányítású alapokkal való jobb összehangolás érdekében közös stratégiai keret részét képezi. Ennek alapján megmarad a négy alapvető jogi eszközből álló jelenlegi szerkezet is, habár a finanszírozásról szóló rendelet hatálya bővül oly módon, hogy a közös rendelkezések bekerülnek a mostantól horizontális rendeletnek nevezett rendeletbe. E javaslatok összhangban állnak a szubszidiaritás elvével. A KAP valóban közös politika: az EU és a tagállamok megosztott hatáskörébe tartozik, amelynek irányítása a fenntartható és sokrétű mezőgazdaság EU-szerte történő megőrzése céljából uniós szinten történik az éghajlatváltozáshoz hasonló, több tagállamot érintő fontos kérdések figyelembevételével és a tagállamok közötti szolidaritás erősítésével. Az élelmezésbiztonságot, a környezetet és a területi egyensúlyt érintő jövőbeli nagy kihívások tükrében a KAP továbbra is stratégiai jelentőségű szakpolitika marad, amely lehetővé teszi a politikai kihívások minél eredményesebb kezelését és a költségvetési források lehető leghatékonyabb felhasználását. A javaslat értelmében továbbá megmarad az eszközök eddigi kétpilléres szerkezete, hiszen ez nagyobb rugalmasságot biztosít a tagállamok számára a helyi sajátosságaikhoz jobban illeszkedő megoldások kialakításában és a második pillér társfinanszírozásában. Az új európai innovációs partnerség és a kockázatkezelési eszköztár szintén a második pillérbe tartozik. Ezzel egyidejűleg a szakpolitika jobban fog igazodni az Európa 2020 stratégiához (és többek között a többi uniós alapot magában foglaló közös kerethez), valamint számos tekintetben javul és egyszerűsödik. Végezetül a hatásvizsgálat keretében elvégzett elemzés egyértelműen kimutatta, mekkora költségeket generálna az intézkedések elmaradása az okozott negatív gazdasági, környezeti és társadalmi következményeknél fogva. Az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet meghatározza a mezőgazdasági piacok közös szervezésére vonatkozó szabályokat, valamint külön eszközbe helyezi a leginkább rászoruló személyeknek szóló támogatási programot. HU 7 HU

8 A tejágazatot érintő évi válság rámutatott arra, hogy szükség van egy hatékony biztonságiháló-mechanizmus fenntartására, valamint a rendelkezésre álló eszközök optimalizálására. A tejágazattal foglalkozó magas szintű szakértői csoportban lezajlott későbbi megbeszélések szintén utaltak arra, hogy javítani kell az élelmiszerlánc működését. A rendelet célja ezért, hogy az állami intervencióval, a magántárolással, a rendkívüli/sürgősségi intézkedésekkel és az egyes ágazatoknak nyújtott támogatásokkal kapcsolatos eddig tapasztalatok alapján ésszerűsítse, kiterjessze és egyszerűsítse a rendelkezéseket, valamint megkönnyítse a termelők és szakmaközi szervezetek közötti együttműködést. Bizonyos (például a sovány tejre, a komlóra és a selyemhernyóra vonatkozó) ágazati támogatások megszűnnek. A tejkvóta-rendszer és a szőlőtelepítési tilalom hatálya az érvényes jogszabályok értelmében le fog járni, e tekintetben tehát a jogszabályok nem változnak. A cukorkvóta szeptember 30-án szűnik meg. Bevezetésre kerül az állatbetegségekre és a fogyasztói bizalomvesztésre vonatkozó egyetlen közös rendelkezés, valamint a piaci zavarokra vonatkozó általános záradék; ez utóbbi kiterjesztésre kerül, így a jelenlegi egységes közös piacszervezés hatálya alá tartozó valamennyi ágazatot lefedi. A termelői szervezetek és társulásaik, valamint a szakmaközi szervezetek tagállamok általi elismerése kiterjesztésre kerül a jelenlegi egységes közös piacszervezés hatálya alá tartozó valamennyi ágazatra. A gyümölcs- és zöldségágazati termelői csoportok létrehozásához nyújtott támogatás átkerül a vidékfejlesztés területére. A rendelet tükrözi a tejágazat esetében korábban már benyújtott azon javaslatot, amely meghatározza az alapvető feltételeket arra az esetre vonatkozóan, ha a tagállamok a tejtermelők élelmezési láncon belüli tárgyalási pozíciójának erősítése céljából kötelezővé teszik írásbeli szerződés megkötését. A rendelet továbbá a forgalmazási előírásokkal kapcsolatban a minőségpolitikai csomag keretében tett javaslatra is visszatér. Az egyszerűsítés szempontjából az egyes ágazati támogatások megszüntetése, a selyemhernyó-ágazati támogatási program termeléstől való elválasztása, a cukorkvótarendszer megszüntetése, valamint a komlóágazatban a szállítói szerződések nyilvántartására és az egyenértékűségi igazolásra vonatkozó kötelezettség megszüntetése révén csökkenni fognak a tagállamokra és a piaci szereplőkre nehezedő adminisztratív terhek. A jövőben nem lesz szükség az ágazati támogatási programok alkalmazásához kapacitás fenntartására és e programok ellenőrzéséhez pénzügyi eszközök elkülönítésére. 4. KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK A többéves pénzügyi keretről szóló javaslat értelmében az uniós költségvetésből továbbra is jelentős rész szolgál a mezőgazdaság, e stratégiai jelentőségű közös politika finanszírozására. A javaslat szerint ezért a KAP-nak a közötti időszakra rendelkezésre álló, az első pillérhez utalt (folyó árakon) 317,2 milliárd EUR, valamint a második pillérhez utalt 101,2 milliárd EUR előirányzatokat fő tevékenységeire kell összpontosítania. Az első és második pillérhez tartozó forrásokat további 17,1 milliárd EUR egészíti ki, amelyből a többéves pénzügyi keret egyéb jogcímei alatt 5,1 milliárd EUR a kutatásra és innovációra, 2,5 milliárd EUR az élelmiszer-biztonságra és 2,8 milliárd EUR a leginkább rászoruló személyek élelmiszer-támogatására irányul, továbbá a többéves pénzügyi kereten kívül 3,9 milliárd EUR található a mezőgazdasági ágazatot érintő válságokra képzett új tartalékban és legfeljebb 2,8 milliárd EUR az Európai Globalizációs Alkalmazkodási HU 8 HU

9 Alapban, vagyis a közötti időszakban összesen 435,6 milliárd EUR áll rendelkezésre. A támogatások tagállamok közötti elosztását illetően a javaslat azt indítványozza, hogy minden olyan tagállam esetében, amelynek közvetlen kifizetései nem érik el az uniós átlag 90%-át, a különbség egyharmada kerüljön kipótlásra. A közvetlen kifizetésekre vonatkozó rendeletben a nemzeti korlátok ennek alapján kerülnek meghatározásra. A vidékfejlesztési támogatás elosztása a politikai célkitűzésekhez kötődő objektív kritériumok alapján, a jelenlegi elosztás figyelembevételével történik. Ahogy már jelenleg is, a kevésbé fejlett régióknak indokolt továbbra is magasabb társfinanszírozási rátával rendelkezniük, amely egyes intézkedésekre tudásmegosztás, termelői csoportok, együttműködés, Leader stb. szintén alkalmazandó. A javaslat a pillérek közötti átcsoportosítások tekintetében bizonyos fokú (a közvetlen kifizetések 5%-áig terjedő) rugalmasságot vezet be: az első pillérből a másodikba való átcsoportosítás révén a tagállamok megerősíthetik vidékfejlesztési politikájukat, míg a második pillérből az elsőbe való átcsoportosítással azok a tagállamok élhetnek, amelyekben a közvetlen kifizetések szintje nem éri el az uniós átlag 90%-át. A KAP-reformra vonatkozó javaslatok pénzügyi hatását részletesen a javaslatokat kísérő pénzügyi kimutatás tartalmazza. HU 9 HU

10 2011/0281 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 42. cikke első albekezdésére és 43. cikke (2) bekezdésére, tekintettel az Európai Bizottság javaslatára 7, a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamentek számára való megküldését követően, tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 8, az európai adatvédelmi biztossal folytatott konzultációt követően 9, rendes jogalkotási eljárás keretében 10, mivel: (1) A KAP jövője 2020-ig: az élelmezési, a természetes erőforrásokat érintő és a területi kihívások kezelése című, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának szóló bizottsági közlemény 11 meghatározza a lehetséges kihívásokat, célkitűzéseket és irányvonalakat a 2013 utáni közös agrárpolitika vonatkozásában. Az említett közleményről folyó vitára tekintettel január 1-jével esedékes a KAP reformja. A reformnak ki kell terjednie a KAP valamennyi fő eszközére, többek között a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, [ ]-i / /EU [COM(2010)799] tanácsi rendeletre ( az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet ) 12. A reform hatókörére tekintettel helyénvaló a(z) [COM(2010)799] rendeletet hatályon kívül helyezni és az egységes közös piacszervezésről szóló új rendelettel felváltani. A reform keretében indokolt a különösen az egynél több mezőgazdasági ágazatot érintő rendelkezéseket a lehetőségekhez mérten összehangolni, ésszerűsíteni és HL C [ ]., [ ], [ ]. o. HL C [ ]., [ ], [ ]. o. [ ]-i vélemény, HL C [ ]., [ ], [ ]. o. HL C [ ]., [ ], [ ]. o. COM(2010) 672 végleges, HL L 299., , 1. o. HU 10 HU

11 egyszerűsíteni, többek között annak biztosításával, hogy az intézkedések nem alapvető rendelkezéseit a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján elfogadhassa. (2) Különösen fontos, hogy a Bizottság előkészítő munkája során többek között szakértői szinten megfelelő konzultációkat folytasson. A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és kidolgozása során haladéktalanul, időben és megfelelő módon továbbítania kell a vonatkozó dokumentumokat az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz. (3) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: a Szerződés) 43. cikkének (3) bekezdése értelmében a Tanács intézkedéseket fogad el az árak, a lefölözések, a támogatások és a mennyiségi korlátozások rögzítésére vonatkozóan. Az egyértelműség érdekében, amikor a Szerződés 43. cikkének (3) bekezdése alkalmazandó, e rendeletnek kifejezetten utalnia kell arra a tényre, hogy az említett bekezdés alapján a Tanács fogad majd el intézkedéseket. (4) Ennek a rendeletnek az egységes közös piacszervezés minden alapvető elemét tartalmaznia kell. Az árak, a lefölözések, a támogatások és a mennyiségi korlátozások rögzítése bizonyos esetekben elválaszthatatlanul kapcsolódik ezekhez az alapelemekhez. (5) Ez a rendelet a Szerződés I. mellékletében felsorolt valamennyi mezőgazdasági termékre alkalmazandó annak biztosítására, hogy a szóban forgó valamennyi termékre vonatkozóan megvalósuljon a közös piacszervezés, ahogy azt a Szerződés 40. cikkének (1) bekezdése előírja. (6) Egyértelművé kell tenni, hogy a(z) [ /EU] rendelet [horizontális KAP-rendelet] 13 és a szóban forgó rendelet értelmében elfogadott rendelkezések alkalmazandók az e rendeletben meghatározott intézkedésekre is. A [horizontális KAP-rendelet] egyebek mellett rendelkezéseket állapít meg a KAP-rendelkezések által meghatározott kötelezettségek teljesítésének biztosítása érdekében, többek között az ellenőrzésekre és a kötelezettségek teljesítésének elmulasztása esetén alkalmazandó igazgatási intézkedésekre és igazgatási szankciókra, a biztosítékok benyújtására és felszabadítására vonatkozó szabályokra, valamint a jogosulatlan kifizetések visszafizettetésére vonatkozóan. (7) E rendelet és a Szerződés 43. cikke értelmében elfogadott más jogi aktusok utalnak a kombinált nómenklatúra szerinti árumegnevezésekre, és hivatkoznak az ott szereplő vámtarifaszámokra és alszámokra. A közös vámtarifa szerinti nómenklatúra módosítása szükségessé teheti a szóban forgó rendeletek ennek megfelelő technikai kiigazítását. A Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy az említett kiigazítások elvégzése céljából végrehajtási intézkedéseket fogadjon el. Az egyértelműség és az egyszerűség érdekében a mezőgazdasági termékekre alkalmazott, közös vámtarifa szerinti nómenklatúra kiigazítására vonatkozó eljárásról szóló, február 5-i 234/79/EGK tanácsi rendeletet 14, amely jelenleg a szóban forgó felhatalmazásról rendelkezik, célszerű hatályon kívül helyezni és a felhatalmazást e rendeletbe belefoglalni HL L 34., , 2. o. HU 11 HU

12 (8) A rizságazat sajátosságainak figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el az e rendelet II. mellékletének I. részében a rizságazat vonatkozásában megállapított fogalommeghatározások naprakésszé tétele tekintetében. (9) Annak biztosítása érdekében, hogy a termelés egyes hántolatlanrizs-fajták előállítására összpontosuljon, a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy végrehajtási intézkedéseket fogadjon el az állami intervenciós ár növelésének vagy csökkentésének megállapítására vonatkozóan. (10) A gabonafélékre, a rizsre, a cukorra, a szárított takarmányra, a vetőmagokra, az olívaolajra és az étkezési olajbogyóra, a lenre és a kenderre, a gyümölcs- és zöldségfélékre, a banánra, a tejre és a tejtermékekre, valamint a selyemhernyókra vonatkozóan meg kell határozni az egyes termékek biológiai termelési ciklusához lehető leginkább igazodóan a gazdasági éveket. (11) A gyümölcs- és zöldségágazat, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazat sajátosságainak figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el az e termékekre vonatkozó gazdasági évek meghatározása tekintetében. (12) A piacok stabilizálása és a mezőgazdaságból élők megfelelő életszínvonalának biztosítása érdekében, figyelembe véve egyrészt az egyes ágazatok eltérő igényeit, másrészt a különböző ágazatok közötti kölcsönhatásokat, ágazatonként eltérő, differenciált ártámogatási rendszer került kialakításra, valamint közvetlen támogatási rendszerek kerültek bevezetésre. A szóban forgó intézkedések állami intervenció, vagy az adott esettől függően magántárolásához nyújtott támogatás formájában valósulnak meg. Az ártámogatási intézkedésekre továbbra is szükség van, azonban ésszerűsíteni és egyszerűsíteni kell őket. (13) Az egyértelműség és az átláthatóság érdekében az előírásokat közös szerkezetbe kell foglalni az egyes ágazatokban követett szakpolitikák fenntartása mellett. E célból helyénvaló különbséget tenni a referenciaárak és az intervenciós árak között, valamint az utóbbiakat meghatározni, különösen annak egyértelművé tételével, hogy csak az állami intervenció céljából meghatározott intervenciós ár felel meg a mezőgazdaságról szóló WTO-megállapodás 3. melléklete 8. pontjának első mondatában említett alkalmazott szabályozott árnak (árkülönbözet-támogatás). Ebben az összefüggésben meg kell jegyezni, hogy a piaci intervenció nem csak állami intervenció formájában valósulhat meg, hanem előre meghatározott árak alkalmazása nélkül, más formában is. (14) Az intervenciós rendszernek célszerű az egyes érintett ágazatok tekintetében a korábbi közös piacszervezés keretében alkalmazott gyakorlat és megszerzett tapasztalatok alapján az év bizonyos időszakaiban rendelkezésre állnia, és ezen időszakok alatt vagy állandó jelleggel vagy a piaci árak függvényében működnie. (15) Annak az árnak, amelyen az állami intervenció keretében a felvásárlást (azaz az árkülönbözet-támogatást) végre kell hajtani, egyes termékek bizonyos mennyiségeire vonatkozóan rögzített árnak kell lennie, egyéb esetekben azt a korábbi közös piacszervezés keretében alkalmazott gyakorlatra és megszerzett tapasztalatokra figyelemmel pályázati úton kell megállapítani. HU 12 HU

13 (16) E rendeletben rendelkezni kell az állami intervenció keretében felvásárolt termékek elhelyezésének lehetőségéről. Ezeket az intézkedéseket úgy kell meghozni, hogy ne okozzanak zavart a piacon, valamint a vásárlók árukhoz való egyenlő hozzáférése és a velük szembeni egyenlő bánásmód biztosítva legyen. (17) A piaci átláthatóság biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el azon feltételek meghatározása tekintetében, amelyek alapján a piaci helyzetre figyelemmel úgy dönthet, hogy a piaci egyensúly megteremtése és a piaci árak stabilizálása céljából magántárolási támogatást nyújt. (18) Az egyes ágazatok sajátosságainak figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el az azon termékekre vonatkozó és az e rendeletben meghatározott követelményeket kiegészítő követelmények és feltételek megállapítása tekintetében, amelyek felvásárlására állami intervenció keretében, tárolására pedig magántárolási támogatási rendszer keretében kerül sor, valamint a felvásárlási és eladási árak minőséget tükröző növelésének vagy csökkentésének a meghatározása tekintetében, és a kifizető ügynökségek arra vonatkozó kötelezettségére vonatkozó rendelkezések elfogadása tekintetében, hogy az átvételt követően, de még a betárolás előtt ki kell csontoztatniuk a marhahúst. (19) Az intervenciós készletek tárolása terén Unió-szerte tapasztalható különbségek figyelembevétele, valamint a gazdasági szereplőknek az állami intervencióhoz való megfelelő hozzáférése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el a rendszer keretében felvásárolandó termékek intervenciós tárolására szolgáló létesítményekre vonatkozó követelmények, a tagállami tárolólétesítményekben maradt kis mennyiségek értékesítésére vonatkozó rendelkezések, az újra nem csomagolható vagy csökkent minőségű mennyiségek közvetlen értékesítésére vonatkozó szabályok, valamint a termékeknek a termékekért és azok vámmal és a KAP keretében nyújtandó vagy kivetendő egyéb összegekkel kapcsolatos kezeléséért felelős tagállamon belüli és kívüli tárolására vonatkozó szabályok tekintetében. (20) Annak biztosítása érdekében, hogy a magántárolás a kívánt hatást gyakorolja a piacra, a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el a nyújtandó támogatás összegének csökkentésére vonatkozó intézkedések tekintetében abban az esetben, ha a raktározott mennyiség nem éri el a szerződéses mennyiséget, valamint az előleg fizetésére vonatkozó feltételek tekintetében. (21) Az állami intervenciós vagy a magántárolási rendszerben részt vevő gazdasági szereplők jogainak és kötelezettségeinek védelme érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el a pályázati eljárások alkalmazására, a piaci szereplők jogosultságára és a biztosíték letétbe helyezésével kapcsolatos kötelezettségre vonatkozó rendelkezések tekintetében. (22) A különböző termékek kiszerelésének szabványosítása, és ezáltal a piac átláthatóságának, az árak rögzítésének és a piaci intervenciós intézkedések állami intervenciós vagy magántárolási intézkedések formájában történő alkalmazásának HU 13 HU

14 javítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el a marha- és borjúhús-, a sertéshús-, valamint a juh- és kecskehús-ágazatban a hasított testek uniós osztályozási rendszerei tekintetében. (23) A hasított testek pontos és megbízható osztályozása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el a hasított testek osztályozása tagállamok általi alkalmazásának egy uniós bizottság általi felülvizsgálata tekintetében. (24) A közös agrárpolitika keretében elfogadott, az Unió leginkább rászoruló személyei részére történő élelmiszerosztásra irányuló fennálló programnak indokolt egy külön rendelet tárgyát képeznie, hogy ezáltal is kifejezésre jussanak társadalmi kohézióra irányuló célkitűzései. E rendeletben ugyanakkor rendelkezni kell arról, hogy az állami intervenciós készletben lévő termékeket a szóban forgó program keretében történő felhasználás céljából rendelkezésre lehessen bocsátani. (25) Elő kell segíteni, hogy a gyermekek több gyümölcsöt, zöldséget és tejterméket fogyasszanak, többek között azáltal, hogy abban az életszakaszban, amikor a gyermekek étkezési szokásai még kialakulóban vannak, tartósan növelni kell étrendjükben az említett termékek arányát. Ezért ösztönözni kell azokat az uniós támogatásokat, amelyek finanszírozást, illetve társfinanszírozást nyújtanak az oktatási intézményekben tanuló gyermekeknek az említett termékekkel történő ellátásához. (26) A programokkal kapcsolatos hatékony és eredményes költségvetési gazdálkodás érdekében minden egyes program tekintetében megfelelő rendelkezéseket kell meghatározni. Az uniós támogatás nem használható fel a meglévő nemzeti iskolagyümölcs-programokhoz nyújtott finanszírozás felváltására. A költségvetési korlátokra tekintettel ugyanakkor a tagállamok a programokhoz nyújtott pénzügyi hozzájárulásaikat a magánszféra hozzájárulásaival helyettesíthetik. Az iskolagyümölcs-program eredményessé tétele érdekében a tagállamoknak rendelkezniük kell kísérő intézkedésekről is, és a tagállamok számára engedélyezni kell, hogy ezekhez nemzeti támogatást nyújtsanak. (27) A gyermekek egészséges táplálkozási szokásait elősegítendő, valamint az európai alapok hatékony és célzott felhasználásának biztosítása és a program ismertségének növelése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el az iskolagyümölcs-programmal kapcsolatban a következők tekintetében: a program keretében nem támogatható termékek; a program célcsoportja; a támogatás igénybevételéhez szükséges, a tagállamok által kidolgozandó nemzeti vagy regionális stratégiák, ezen belül a kísérő intézkedések; a támogatást kérelmezők kiválasztása és jóváhagyása; a támogatás tagállamok közötti elosztásának objektív kritériumai, a támogatásnak a tagállamok közötti indikatív elosztása, valamint a támogatási összegeknek a benyújtott kérelmek alapján történő, tagállamok közötti átcsoportosítását meghatározó módszer; a támogatható költségek, beleértve az ezekre vonatkozó átfogó felső határ megállapításának lehetőségét; valamint arra vonatkozó előírás, hogy a kedvezményezettek hívják fel a figyelmet az Unió támogató szerepére. (28) A tejtermékekkel kapcsolatos fogyasztói viselkedésminták alakulásának, valamint a tejipar újításainak és fejlődésének figyelembevétele, valamint annak érdekében, hogy a támogatást a megfelelő kedvezményezettek és kérelmezők vegyék igénybe és HU 14 HU

15 növekedjen a támogatási program ismertsége, a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el az iskolatejprogrammal kapcsolatban a következők tekintetében: a program keretében támogatható termékek; a támogatás igénybevételéhez szükséges, a tagállamok által kidolgozandó nemzeti vagy regionális stratégiák, valamint a program célcsoportja; a támogatás odaítélésének feltételei; támogatási előleg fizetése esetén a teljesítést garantáló biztosíték nyújtása; nyomon követés és értékelés; valamint arra vonatkozó előírás, hogy az oktatási intézmények hívják fel a figyelmet az Unió támogató szerepére. (29) A komlótermelői szervezeteknek szóló támogatási programokat csak egy tagállam alkalmazza. A rugalmasság megteremtése, valamint a szóban forgó ágazat és a többi ágazat megközelítésmódjának összehangolása érdekében a szóban forgó támogatási programot indokolt megszüntetni, ugyanakkor biztosítani annak lehetőségét, hogy a termelői szervezetek a vidékfejlesztési intézkedések keretében támogatásban részesülhessenek. (30) Uniós finanszírozás szükséges annak ösztönzéséhez, hogy a piaci szereplők jóváhagyott szervezetei az olívaolaj és az étkezési olajbogyó termelési minőségének javítását célzó munkaprogramokat dolgozzanak ki. Ebben az összefüggésben ennek a rendeletnek célszerű előírnia, hogy az uniós támogatás az érintett munkaprogramok keretében vállalt tevékenységekhez kapcsolódó prioritásokkal összhangban kerüljön elosztásra. A szóban forgó programok minőségének javítása érdekében ugyanakkor a tevékenységek körét a leghasznosabbakra kell korlátozni, valamint társfinanszírozást kell bevezetni. (31) Annak biztosítása érdekében, hogy az olívaolaj és az étkezési olajbogyó ágazatában működő piaci szereplők szervezetei részére nyújtott támogatások elérjék az olívaolaj és az étkezési olajbogyó termelési minőségének javítására irányuló céljukat, valamint hogy az említett szervezetek eleget tegyenek kötelezettségeiknek, a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el a következők tekintetében: a támogatási program alkalmazásában a piaci szereplők szervezeteinek jóváhagyására, a jóváhagyás felfüggesztésére vagy visszavonására vonatkozó feltételek; uniós finanszírozásra jogosult intézkedések; uniós támogatás nyújtása bizonyos intézkedésekhez; uniós támogatásra nem jogosult tevékenységek és költségek; a munkaprogramok kiválasztása és jóváhagyása, valamint biztosíték letétbe helyezésére vonatkozó követelmény. (32) Ez a rendelet különbséget tesz egyrészről a gyümölcs- és zöldségfélék, másrészről a feldolgozott gyümölcs- és zöldségfélék között, az előbbibe beletartozik a forgalmazásra szánt gyümölcs és zöldség és a feldolgozásra szánt gyümölcs és zöldség is. A termelői szervezetekre, a működési programokra és az uniós finanszírozásra vonatkozó szabályok csak a gyümölcs- és zöldségfélékre, és a kizárólag feldolgozásra szánt gyümölcs- és zöldségfélékre alkalmazandók. (33) A gyümölcs- és zöldségfélék termesztése előre nem kiszámítható, a termékek pedig romlandóak. Még a kismértékű felesleg is jelentős zavart okozhat a piacon. Ezért válságkezelési intézkedéseket kell hozni, amelyeket továbbra is be kell építeni a működési programokba. HU 15 HU

16 (34) A gyümölcs- és zöldségfélék termesztése és forgalmazása során, beleértve a termesztési gyakorlatot, a hulladékkezelést és a piacról kivont termékek elhelyezését, teljes körűen figyelembe kell venni a környezetvédelmi szempontokat, különös figyelemmel a vízminőség védelmére, a biodiverzitás fenntartására és a tájvédelemre. (35) A vidékfejlesztési politika keretében az összes tagállam valamennyi ágazata tekintetében biztosítani kell a termelői csoportok létrehozásához nyújtott támogatást és következésképpen a gyümölcs- és zöldségágazatban e célra nyújtott különleges támogatást meg kell szüntetni. (36) Annak érdekében, hogy a gyümölcs- és zöldségágazati termelői szervezetekre különösképpen pénzügyi döntéseik terén nagyobb felelősség háruljon, valamint, hogy a számukra biztosított közforrások a jövőbeli követelményeknek való megfelelést szolgálják, meg kell állapítani a források felhasználását szabályozó feltételeket. Erre a termelői szervezetek által felállított működési alapok közös finanszírozása megfelelő megoldást jelent. Egyes esetekben engedélyezni kell kiegészítő finanszírozási lehetőségeket. A működési alapok kizárólag a gyümölcs- és zöldségágazatbeli működési programok finanszírozására használhatók fel. Az uniós kiadások korlátok között tartása érdekében a működési alapokat létrehozó termelői szervezeteknek szóló támogatás tekintetében felső összeghatárt kell megállapítani. (37) Azokban a régiókban, ahol a gyümölcs- és zöldségágazatban a termelés szervezettsége gyenge, lehetővé kell tenni kiegészítő nemzeti pénzügyi hozzájárulások nyújtását. A strukturálisan kifejezett hátrányban lévő tagállamok esetében indokolt, hogy e hozzájárulásokat az Unió visszatérítse. (38) A gyümölcs- és zöldségágazatban a termelői szervezeteknek nyújtott támogatások hatékony és célzott felhasználásának biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el a működési alapok és működési programok, a nemzeti keret és a nemzeti stratégia felépítése és tartalma, az uniós pénzügyi támogatás, a válság-megelőzési és -kezelési intézkedések, valamint a nemzeti pénzügyi támogatás tekintetében. (39) A borágazatban a versenyképes struktúrák megszilárdítására alkalmas támogatási intézkedésekről kell rendelkezni. Célszerű, hogy az intézkedéseket az Unió alakítsa ki és finanszírozza, indokolt azonban a tagállamokra bízni a regionális szerveik igényeit kielégítő adott esetben azok sajátosságait is számításba vevő megfelelő intézkedések megválasztását, illetve az intézkedések bevonását a nemzeti támogatási programba. Indokolt, hogy e programok végrehajtásáért a tagállamok legyenek felelősek. (40) E nemzeti támogatási programok egyik támogatható kulcsintézkedésének az uniós borok harmadik országokban végzett reklámozásának és forgalmazásának kell lennie. A szerkezetátalakítási és átállási tevékenységeket továbbra is fedezni kell, mivel azok kedvező hatást gyakorolnak a borágazat szerkezetére. Támogatást kell biztosítani a borágazatban az olyan beruházások számára is, amelyek a vállalkozások gazdasági teljesítményének javítására irányulnak. A melléktermék lepárlására irányuló támogatásnak rendelkezésre kell állnia azon tagállamok számára, amelyek azt a környezet megőrzésére és a borminőség szavatolására kívánják használni. HU 16 HU

17 (41) A válsághelyzetek felelősségteljes megközelítésének elősegítése érdekében az olyan megelőzési eszközöket, mint amilyen a betakarítási biztosítás, a kölcsönös kockázatkezelési alap és a zöld szüret, a borágazati támogatási programok szerinti támogatásra jogosultnak kell minősíteni. (42) A szőlőtermesztők részére támogatási jogosultság biztosításával nyújtandó, a tagállamok döntése szerinti támogatásra vonatkozó rendelkezések véglegesítésre kerültek. Ezért e célra csak olyan támogatást lehet nyújtani, amelyről a tagállamok a [COM(2011)799] rendelet 137. cikkének értelmében az említett cikkben meghatározott feltételek szerint december 1-ig döntenek. (43) Annak érdekében, hogy a bortámogatási programok elérjék céljukat, valamint az európai alapok célzott felhasználása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozó szabályok tekintetében: a kiadásokért viselt felelősség a támogatási programok kézhezvételének, illetve módosításának időpontjától a támogatási programok alkalmazásának időpontjáig; a támogatási intézkedésekkel kapcsolatos jogosultsági feltételek, a támogatható kiadások és műveletek típusai, a nem támogatható intézkedések, valamint a támogatás maximális mértéke intézkedésenként; a támogatási programokban az alkalmazásuk kezdetét követően végrehajtott módosítások; az előlegfizetéssel kapcsolatos követelmények és felső határok, beleértve az előleg nyújtása esetén fennálló biztosítékfizetési kötelezettséget; a támogatási programokkal kapcsolatos általános rendelkezések és fogalommeghatározások; a támogatási intézkedésekkel való visszaélés és a projektek kettős finanszírozásának elkerülése; a borkészítés melléktermékeinek termelők általi kivonása a piacról és az e kötelezettség alóli kivételek az adminisztratív többletterhek elkerülése érdekében, valamint a lepárlók önkéntes tanúsítására vonatkozó előírások; a támogatási intézkedések végrehajtása kapcsán a tagállamokra vonatkozó követelmények, valamint a támogatási intézkedések hatályával való összhangot biztosító korlátozások meghatározása; a kedvezményezetteknek nyújtott kifizetések, beleértve a biztosításközvetítőkön keresztül történő kifizetést is. (44) A méhészetet a termelési feltételek és a hozamok változatossága, valamint a gazdasági szereplők területi széttagoltsága és sokfélesége jellemzi, mind a termelési, mind a forgalmazási szakaszban. Ezen túlmenően, figyelembe véve a varroatózisnak az utóbbi években több tagállamot is sújtó terjedését, továbbá azokat a problémákat, amelyeket ez a betegség okoz a méztermelésben, továbbra is uniós szintű cselekvésre van szükség, mivel a varroatózis nem számolható fel teljesen, és kezelésének jóváhagyott termékekkel kell történnie. A fenti körülményekre tekintettel, továbbá a méhészeti termékek uniós termelésének és forgalmazásának javítása érdekében háromévente ágazati nemzeti programokat kell kidolgozni a méhészeti termékek termelése és forgalmazása általános feltételeinek javítása céljából. Ezeket a nemzeti programokat részben az Uniónak kell finanszíroznia. (45) A méhészetnek juttatott európai alapok célzott felhasználásának biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el a következők tekintetében: azok az intézkedések, amelyek szerepelhetnek a méhészeti programokban, a nemzeti programok tartalmára, összeállítására és a kapcsolódó tanulmányokra vonatkozó szabályok, valamint az uniós pénzügyi hozzájárulás tagállamok közötti elosztására vonatkozó feltételek. HU 17 HU

18 (46) Az uniós selyemhernyó-tenyésztési támogatást a támogatások tekintetében más ágazatokban alkalmazott megközelítésmód mintájára indokolt a közvetlen kifizetési rendszer keretében a termeléstől függetleníteni. (47) Az Unióban termelt, takarmányként való hasznosításra, illetve kazeinné és kazeinátokká való feldolgozásra szánt sovány tejre és sovány tejporra nyújtott támogatás a piac támogatása szempontjából nem bizonyult hatékonynak, ezért a szóban forgó támogatást, valamint a kazein és a kazeinátok sajtgyártás során történő felhasználására vonatkozó szabályokat meg kell szüntetni. (48) A mezőgazdasági termékek forgalmazására vonatkozó előírások alkalmazása hozzájárulhat a termelés és a forgalmazás gazdasági feltételeinek, valamint a termékek minőségének javulásához. Az ilyen előírások alkalmazása ezért a termelők, a kereskedők és a fogyasztók érdekeit egyaránt szolgálja. (49) A mezőgazdasági termékekre vonatkozó minőségpolitikáról szóló bizottsági közlemény 15 és az azt követő viták nyomán, a fogyasztói elvárások figyelembevétele érdekében, valamint a mezőgazdasági termékek előállítását és forgalmazását érintő gazdasági feltételeknek és a szóban forgó termékek minőségének a javítását elősegítendő, helyénvaló az ágazatok vagy termékek szerinti forgalmazási előírások fenntartása. (50) Annak garantálása érdekében, hogy minden termék ép, megbízható és piacképes minőségű legyen, és az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 16 sérelme nélkül, a fent említett bizottsági közleményben előirányzott alapvető általános forgalmazási előírás megfelelőnek tűnik az ágazati vagy termékenkénti forgalmazási előírások hatálya alá nem tartozó termékek esetében. Ha a szóban forgó termékek megfelelnek a rájuk vonatkozó nemzetközi előírásnak, akkor ezek a termékek az általános forgalmazási előírásnak megfelelőnek tekintendők. (51) Néhány ágazat és/vagy termék esetében a meghatározások, megjelölések és/vagy kereskedelmi megnevezések fontos szerepet játszanak a versenyfeltételek meghatározásában. Ezért helyénvaló ezen ágazatok és/vagy termékek esetében olyan meghatározásokat, megjelöléseket és kereskedelmi megnevezéseket megállapítani, amelyek csak a vonatkozó követelményeknek megfelelő termékek forgalmazására használhatók az Unióban. (52) A forgalmazási előírásokra vonatkozóan horizontális jellegű rendelkezéseket kell bevezetni. (53) A forgalmazási előírásoknak, amelyek alkalmazására azért van szükség, hogy a piacot szabványosított és kielégítő minőségű termékekkel lehessen ellátni, különösen a meghatározásokra, az osztályokba sorolásra, a kiszerelésre és címkézésre, a csomagolásra, a termelési módszerre, a tartósításra, a szállításra, a termelőkre COM/2009/234 végleges. HL L 31., , 1. o. HU 18 HU

19 vonatkozó információkra, egyes anyagok jelenlétére, kapcsolódó adminisztratív dokumentumokra, a tárolásra, a tanúsításra és a határidőkre kell vonatkozniuk. (54) Figyelembe véve a termékekre vonatkozó kielégítő és átlátható tájékoztatás iránti fogyasztói igényt, lehetővé kell tenni a termelés helyének eseti alapon, a megfelelő földrajzi szinten történő meghatározását is, figyelembe véve néhány ágazat sajátosságait, különösen a feldolgozott mezőgazdasági termékek tekintetében. (55) A forgalmazási előírásoknak minden, az Unióban forgalmazott mezőgazdasági termékre vonatkozniuk kell. (56) Helyénvaló különös szabályokat meghatározni a harmadik országokból behozott termékek tekintetében, abban az esetben, ha az egyes harmadik országokban hatályban lévő nemzeti rendelkezések az uniós jogszabályokkal való egyenértékűség révén indokolják a forgalmazási előírásoktól való eltérések engedélyezését. (57) Helyénvaló lehetőséget biztosítani a tagállamoknak arra, hogy a kenhető zsírok vonatkozásában a minőségi szintekre vonatkozó nemzeti szabályokat fogadhassanak el vagy tarthassanak fenn. (58) A piaci helyzet változásaira való reagálás érdekében és az egyes ágazatok sajátosságainak figyelembevételével a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el az általános forgalmazási előírással kapcsolatos követelmények és a megfelelésre vonatkozó szabályok elfogadása, módosítása és az ezektől való eltérés tekintetében. (59) A fogyasztói elvárások figyelembevétele érdekében, valamint abból a célból, hogy hozzájáruljon a mezőgazdasági termékek előállítását és forgalmazását érintő gazdasági feltételeknek és a szóban forgó termékek minőségének a javításához, továbbá a folyamatosan változó piaci feltételekhez és a növekvő fogyasztói igényekhez való alkalmazkodás, a vonatkozó nemzetközi előírások és a technika fejlődésének figyelembevétele, és végül a termékinnováció akadályozásának elkerülése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el ágazatok vagy termékek szerinti a forgalmazás valamennyi szakaszára vonatkozó forgalmazási előírások elfogadása, az ilyen előírások alkalmazását érintő eltérések és mentességek megállapítása, valamint a meghatározások és kereskedelmi megnevezések szükség szerinti módosítása, és a rájuk vonatkozó eltérések vagy mentességek tekintetében. (60) Az egyes termékekre és/vagy ágazatokra vonatkozó nemzeti szabályoknak a forgalmazási előírások tekintetében történő helyes és átlátható alkalmazása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el az ilyen forgalmazási előírások alkalmazására, valamint a kísérleti eljárások alkalmazásával előállított termékek tartására, forgalmazására és felhasználására vonatkozó feltételek tekintetében. (61) Az Unió és egyes harmadik országok közötti kereskedelem sajátosságainak, valamint egyes mezőgazdasági termékek sajátos jellegének és a különböző ágazatok sajátosságainak figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el az egyes forgalmi előírások esetében alkalmazandó azon tűréshatárok vonatkozásában, amelyeket HU 19 HU

20 túllépve a termékek által alkotott tétel egésze az előírásnak meg nem felelőnek minősül, valamint azon szabályok vonatkozásában, amelyek meghatározzák azon feltételeket, amelyek teljesülése esetén az importált termékek a forgalmazási előírásokra vonatkozó uniós követelményeknek megfelelőnek minősülnek, valamint amelyek lehetővé teszik az azon szabályoktól való eltérést, amelyek kimondják, hogy kizárólag a szóban forgó előírásokkal összhangban forgalmazhatók termékek az Unióban, és végül meghatározzák a forgalmazási előírásoknak az Unióból exportált termékekre történő alkalmazására vonatkozó szabályokat. (62) Az uniós minőségi borok koncepciója többek között azon alapul, hogy a borok földrajzi eredetüknek köszönhetően különleges jellemzőkkel rendelkeznek. E borokat a fogyasztók az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések alapján tudják azonosítani. Az érintett termékekhez társított minőség alátámasztására szolgáló, átlátható és kidolgozottabb keretek megteremtése érdekében olyan szabályozást kell kialakítani, amely alapján az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés megszerzésére vonatkozó kérelmeket a bortól és szeszes italoktól eltérő élelmiszerekre alkalmazandó, a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló, március 20-i 510/2006/EK tanácsi rendeletben 17 szabályozott uniós horizontális minőségi politika szerinti megközelítéssel összhangban bírálják el. (63) Az eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott borok sajátos minőségi jellemzőinek megőrzése érdekében meg kell engedni a tagállamoknak, hogy szigorúbb szabályokat alkalmazzanak. (64) Az Unióban az oltalom megszerzéséhez a borok esetében használható eredetmegjelöléseket és földrajzi jelzéseket uniós szinten, a Bizottság által meghatározott eljárási szabályoknak megfelelően kell elismerni és nyilvántartásba venni. (65) Az oltalomnak harmadik országok eredetmegjelölései és földrajzi jelzései előtt is nyitva kell állnia, amennyiben a termékek a származási országukban oltalom alatt állnak. (66) A bejegyzési eljárásnak lehetővé kell tennie minden, valamely tagállamban vagy harmadik országban jogos érdekkel rendelkező természetes vagy jogi személy számára, hogy kifogás benyújtása útján érvényesítse jogait. (67) A nyilvántartásba vett eredetmegjelöléseknek és földrajzi jelzéseknek oltalmat kell élvezniük minden olyan használattal szemben, amely visszaél a követelményeknek megfelelő termék hírnevével. A tisztességes verseny elősegítése és a fogyasztók megtévesztésének elkerülése végett indokolt kiterjeszteni az oltalmat az e rendeletben nem szabályozott termékekre és szolgáltatásokra is, ideértve azokat a termékeket, amelyek nem szerepelnek a Szerződés I. mellékletében. (68) A meglévő címkézési gyakorlatok figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon olyan borszőlőfajta-nevek használatának engedélyezése tekintetében, amelyek 17 HL L 93., , 12. o. HU 20 HU