Bóbita Bábszínház. Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt ALAPÍTÓ OKIRATA

Átírás

1 A Bóbita Bábszínház Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt ALAPÍTÓ OKIRATA székhely: 7626 Pécs, Felsővámház utca 50.

2 ALAPÍTÓ OKIRAT (Egységes szerkezetbe foglalva) Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: alapító) abból a célból, hogy Pécs városában a színházi kultúra és az előadóművészet fejlesztését támogassa a Polgári Törvénykönyvéről szóló évi IV. törvény ai, a gazdasági társaságokról szóló évi IV törvény (a továbbiakban: Gt.) rendelkezései, valamint a közhasznú szervezetekről szóló évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) alapján, a színházi, előadóművészeti feladatok ellátására közhasznú nonprofit korlátolt felelősségű társaság alapítását határozta el Bóbita Bábszínház Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság elnevezéssel, mely társaság Cg.: alatt a cégnyilvántartásba bejegyzésre került. Az Alapító október 18. napjával a Társaság Alapító Okiratát a közhasznú szervezetekről szóló évi CLVI. törvényt hatályon kívül helyező, január 1. napjával hatályba lépő az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló évi CLXXV. törvény (Civil tv.) hatálya alá helyezte és egységes szerkezetbe foglalta. Az azóta , , valamint napján módosított Alapító Okiratot az alapító a jelen szerződéssel a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény (Ptk.) hatálya alá helyezi, valamint az alábbiak szerint módosítja és foglalja egységes szerkezetbe: 1. A társaság általános működési feltételei 1.1. A társaság elnevezése: Bóbita Bábszínház Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság 1.2. A társaság székhelye: 7626 Pécs, Felsővámház utca A társaság alapítója: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 7621 Pécs, Széchenyi tér A társaság célja, feladata: A társaság célja, hogy Pécs városában megvalósítsa az alapító színházalapítással kapcsolatos elképzeléseit, tartsa fenn, szilárdítsa meg és terjessze ki a városban már eddig kialakult színházi életet, kultúrát. A társaság célja, hogy állandó társulatot hozzon létre, valamint meghívott művészekkel magas színvonalú színházi működést valósítson meg Pécsen. Célja továbbá, hogy biztosítsa a színházi műhelymunka lehetőségeit a produkcióra szerveződő művészeti alkotó közösségek számára. A társaság feladata a megszűnt Bóbita bábszínház intézmény feladatainak maradéktalan ellátása. A társaság feladata továbbá, hogy céljainak elérése érdekében intenzív közönségtoborzást végezzen, repertoárjával Pécs és vonzáskörzete lakosainak mind szélesebb körének érdeklődésére számot tartó produkciókat szerepeltessen, a fiatalabb generáció számára tegye vonzóvá és elérhetővé a színházi kultúrát, kiegészítő tevékenységeivel mihamarabb honosítsa meg azt a színházi életet, amely az ország korábban alapított színházai által nyújtott produkciók méltó versenytársává teszi a pécsi színjátszást.

3 1.5. A társaság jogállása: A társaság a közhasznú szervezetekről szóló évi CLVI. törvény alapján kiemelten közhasznú szervezetként került nyilvántartásba. A társaság az alapítóval november 30. napján határozatlan időre szóló közszolgáltatási szerződést kötött illetőleg magánokiratban vállalta az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló évi CLXXV. törvény (Civil tv.) szerinti közhasznúsági feltételek teljesítését és kérelmére a társaság Civil tv. szerinti közhasznú jogállását a Pécsi Törvényszék nyilvántartásba vette. Közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. 2. A társaság tevékenységi köre 2.1. A társaság jogszabályban meghatározott közfeladata, alaptevékenysége: Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény 13. (1) bekezdés 7. pontjában meghatározott, az előadó-művészeti szervezet keretein belül biztosítandó kulturális szolgáltatás, mint közfeladat és ennek keretében a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997.évi CXL. törvény 76. (2) bekezdés g) pontjában írt - a szabadidő kulturális célú eltöltéséhez a feltételek biztosítása - tevékenység ellátása A A közfeladatokhoz kapcsolódóan a társaság az alábbiakban felsorolt tevékenységeket végzi. A társaság közhasznú főtevékenysége: Előadó-művészet A társaság egyéb közhasznú tevékenységei: Filmvetítés Egyéb foglalás Szakmai középfokú oktatás Kulturális képzés M.n.s. egyéb oktatás Előadó művészetet kiegészítő tevékenység Alkotóművészet Művészeti létesítmények működtetése M.n.s. egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység M.n.s.egyéb közösségi, társadalmi tevékenység 2.3. A vállalkozási tevékenység körében a közhasznú feladatok megvalósítása érdekében az alábbi tevékenységeket végzi: Kenyér-, pékáru-, édesség-kiskereskedelem Ital-kiskereskedelem Dohányáru-kiskereskedelem Egyéb élelmiszer-kiskereskedelem Könyv-kiskereskedelem Újság-, papíráru-kiskereskedelem Illatszer-kiskereskedelem

4 Egyéb m.n.s. új áru kiskereskedelme Éttermi, mozgó vendéglátás Rendezvényi étkeztetés Italszolgáltatás Egyéb vendéglátás Könyvkiadás Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása Egyéb kiadói tevékenység Film-, video- televízióműsor-gyártása Film-, videogyártás, televíziós műsorfelvétel utómunkálatai Hangfelvétel készítése, kiadása Adatfeldolgozás, web-hoszting szolgáltatás M.n.s. egyéb információs szolgáltatás Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás PR, kommunikáció Társadalomtudományi, humán kutatás, fejlesztés Reklámügynöki tevékenység Médiareklám Divat-, formatervezés Fényképészet Fordítás, tolmácsolás M.n.s. egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Videokazetta, lemez kölcsönzése Egyéb személyi használatú, háztartási cikk kölcsönzése Összetett adminisztratív szolgáltatás Immateriális javak kölcsönzése Fénymásolás, egyéb irodai szolgáltatás Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése M.n.s. egyéb kiegészítő üzleti szolgáltatás Oktatást kiegészítő tevékenység Történelmi hely, építmény, egyéb látványosság működtetése 2.4. A társaság közhasznú jogállása megszerzéséhez szükséges működési feltételek: A társaság gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez. gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja. A társaság közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, nem állít képviselő jelöltet országgyűlési és önkormányzati képviselő választáson, nem lehet alapító tagja pártnak, továbbá nem nyújthat pártnak anyagi támogatást Egyéb működési feltételek: Jogszabály által képesítéshez kötött tevékenységet a társaság akkor végezhet, ha az e tevékenységben személyes közreműködést vállaló tagja, vagy a társasággal munkavégzésre irányuló polgári jogi vagy munkajogi jogviszonyban álló legalább egy személy a képesítési követelménynek megfelel. Ha jogszabály valamely gazdasági tevékenység gyakorlását hatósági engedélyhez köti, a társaság e tevékenységet a jogerős hatósági engedély alapján kezdheti meg. A tevékenység végzéséhez szükséges működési engedélyt a társaság nevére szólóan kell megszerezni.

5 A társaság a központi költségvetéstől, illetve az alapítótól kapott támogatás feltételeit és módját írásban kötött szerződésbe foglalja. A társaság nem zárja ki, hogy az alapítón kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásokból. A társaság üzletszerű gazdasági tevékenységet csak a nonprofit társaság cégbejegyzése iránti kérelem benyújtását követően folytathat, működési engedélyhez kötött tevékenységet a társaság csak a társaság bejegyzése és a működési engedélyben meghatározott időponttól gyakorol. A közhasznú jogálláshoz kapcsolódó kedvezményekre legkorábban a társaság közhasznú jogállásának megszerzése időpontjától jogosult. 3. A társaság törzstőkéje 3.1. A társaság törzstőkéje összesen: Ft azaz hárommillió forint, amely teljes egészében pénzbeli betétből áll Az alapító ,-Ft azaz ötszázezer forintot alapításkor teljes egészében a társaság rendelkezésére bocsátott. A társaság törzstőkéje az alapító február 25. napján hozott határozata alapján emelkedett ,-Ft-ról ,-Ft-ra. Az alapító a tőkeemelés ,-Ft azaz kettőmillió-ötszázezer forint összegét március 31. napjáig teljesíti a társaság bankszámlájára történő átutalással Az alapítás költségeit az alapító viseli. 4. A társaság gazdálkodása 4.1. A társaság üzletszerű gazdasági tevékenységet csak a nonprofit társaság cégbejegyzése iránti kérelem benyújtását követően folytathat A társaság gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratában meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez a számvitelről szóló évi C. törvény előírásainak megfelelően A társaság az alapító által jóváhagyott éves gazdálkodási terv alapján gazdálkodik. A gazdálkodási időszak az alapítás évében november 24-től december 31.-ig tart A társaság tevékenységéről évente, az alapítás évében pedig az adott időszakra mérleget és eredmény-kimutatást köteles készíteni A társaság gazdálkodási tevékenységét a számvitelről szóló évi C törvény alapján köteles végezni. Az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készít, amelyet a beszámolóval azonos módon köteles jóváhagyni, letétbe helyezni és közzétenni A társaság a gazdálkodás során elért eredményét nem oszthatja fel, azt a létesítő okiratban meghatározott közhasznú tevékenységére kell fordítani A társaság, mint közhasznú szervezet saját nevében, illetve a társaság javára adományokat gyűjthet. Az adománygyűjtés csak a szervezet írásbeli meghatalmazása alapján végezhető A társaság a felelős személyeket, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját azok hozzátartozóit a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve a társasági jogviszony, munkajogi jogviszony alapján nyújtott támogatásokon kívül -, cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

6 4.9. A társaság mint közhasznú szervezet közhasznú tevékenységéből és vállalkozói tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten tartja nyilván A törzstőke Ft-nál alacsonyabb összegre nem szállítható le A gazdasági társaság tevékenységéből származó nyereség nem osztható fel, hanem az a gazdasági társaság vagyonát gyarapítja. (a Ctv. 9/F. (2) bekezdése alapján beiktatva) 5. Az üzletrész 5.1. A társaság vagyonát az üzletrész testesíti meg. A társaság fennállása alatt az alapító a törzsbetétet a társaságtól nem követelheti vissza. Az alapító pótbefizetésre nem kötelezett A társaság saját részre üzletrészt nem szerezhet és nem vonhat be Az üzletrész felosztására akkor kerülhet sor, ha az alapító élni kíván az üzletrész átruházási jogával. A felosztás révén keletkező üzletrészek nagysága nem lehet kevesebb Ft-nál. 6. A társaság taggyűlése, és a társaság működése 6.1. A társaság legfőbb szerve, azaz a taggyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekben az alapító dönt Az alapító kizárólagos hatáskörébe tartozik: a számviteli törvény szerinti éves beszámoló elfogadása, ideértve az adózott eredmény felhasználására vonatkozó döntést, a társaság üzleti tervének a társaság működéséről szóló beszámolónak és a könyvvizsgáló jelentésének elfogadása, az alapító okirat módosítása, a társaság törzstőkéjének felemelése és leszállítása, az üzletrész felosztása, az ügyvezető megválasztása, megbízása, visszahívása, díjazásának megállapítása, felette a munkáltatói jogkör gyakorlása, a könyvvizsgáló megbízása, visszahívása, díjazásának megállapítása, a felügyelő bizottság létrehozása, tagjainak megbízása, visszahívása, díjazásának megállapítása, a cégbejegyzést megelőzően a társaság nevében kötött szerződések jóváhagyása, az ügyvezető ellen kártérítési igény érvényesítése, továbbá intézkedés az ügyvezető ellen indított perekben a társaság képviseletéről, a társaság jogutód nélküli megszűnésének, átalakulásának, egyesülésének, beolvadásának, szétválásának elhatározása, gazdasági társaság alapítása, illetve más működő társaságba tagként történő belépés, gazdasági társaság, szövetkezet alapítása, más gazdasági társaságba, a szövetkezetbe a társaság érdekeltségi körébe tartozó társaságban tőkeemelés, tőkeleszállítás kérdésében, olyan szerződések megkötésének jóváhagyása, melynek értéke a ,- Ft-ot meghaladja, illetve amelyet a társaság az ügyvezetőjével, azok közeli hozzátartozójával (Ptk. 8:1 (1) bek. 1.pont), illetve élettársával köt, a 30 MFt feletti értéket meghaladó hitel felvétele és meghosszabbítása (hitel átütemezése) esetében Pécs MJ. Város Önkormányzata előzetes hozzájárulását kell kérni, a pontban meghatározott ügyletekkel összefüggésben, vagy attól függetlenül a társaság vagyonának, vagyoni értékű jogának a megterhelése, döntés a társaság vagyonára vonatkozó a nettó 5 M Ft forgalmi érték feletti elidegenítésről vagy megterhelésről,

7 a társaság beszámolójának, ügyvezetésének, gazdálkodásának, könyvvizsgáló által történő megvizsgálásának elrendelése, a közszolgáltatási szerződés megkötésével, illetve módosításával kapcsolatos döntések (olyan szerződés jóváhagyása, amelyet a társaság a társadalmi közös szükséglet kielégítéséért felelős szervvel köt a közhasznú tevékenység feltételeiről), a társaság munkaszervezetének kialakítása körében a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása, közhasznúsági melléklet elfogadása, a vezető tisztségviselők, felügyelőbizottsági tagok, valamint a Munka törvénykönyvéről szóló évi I. törvény 208. (1) bekezdése hatálya alá eső munkavállalók javadalmazása, valamint a jogviszony megszűnése esetére biztosított juttatások módjának, mértékének elveiről, annak rendszeréről rendelkező szabályzat kibocsátása mindazon ügyek, amelyeket törvény a taggyűlés hatáskörébe utal Az alapító a döntéshozatalt megelőző 15 nappal köteles a döntés tervezetének - az átvétel igazolására alkalmas módon történő rendelkezésre bocsátásával megküldésével az ügyvezető és a felügyelő bizottság véleményét kikérni, akik véleményüket kötelesek 8 napon belül írásban az alapító rendelkezésére bocsátani. Halaszthatatlan döntés esetében a vélemény beszerzése rövid úton (pl. távbeszélő, fax, ) is történhet, azonban az így véleményt nyilvánító személy 8 napon belül köteles a véleményét írásban is az alapító rendelkezésére bocsátani Az alapító a hatáskörébe tartozó kérdésekben hozott döntésekről az ügyvezetőt írásban köteles értesíteni. Az alapító a megválasztással, illetve kinevezéssel kapcsolatos ügyek kivételével a hatáskörébe tartozó döntés meghozatalát megelőzően köteles a vezető tisztségviselő, valamint a felügyelő bizottság véleményét megismerni Az alapító a társaság működésével és gazdálkodásával összefüggő kérdésekben tartott ülésére a felügyelő bizottság tagjait illetve az ügyvezetőt véleményezési és tanácskozási joggal köteles meghívni Az alapító a nonprofit társasággal kapcsolatos kérdésekben történő döntés érdekében szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülést tart. Az ülést az alapító szervezeti és működési szabályzatában foglaltak szerint kell összehívni. Az ülést akkor is össze kell hívni, ha a társaság érdekében egyébként szükséges. Az ülést haladéktalanul össze kell hívni, ha a társaság mérlegéből kitűnik, hogy a törzstőke veszteség folytán a felére csökken Az alapító a kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdésekben hozott határozatát, annak meghozatalától számított 15 napon belül írásban közli a társaság ügyvezetőjével. 7. Az ügyvezető 7.1. A társaság tevékenységét a jogszabályok és az alapító döntése, határozatai alapján az ügyvezető irányítja és szervezi Az ügyvezető a nonprofit társaság ügyvezetését az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható fokozott gondossággal, a társaság érdekeinek elsődlegessége alapján köteles ellátni Az ügyvezető jogszabályok, az alapító okirat, illetve ügyvezetési kötelességei vétkes megszegésével a társaságnak okozott károkért a Ptk. szabályai szerint felel a társasággal szemben.

8 7.4. A társaság ügyvezetője: Sramó Gábor László (an: Papp Ilona, szül.: Pécs, június 23.) 7632 Pécs, Esztergályos János utca em. 9. szám alatti lakos, aki az ügyvezetői feladatokat október 01. napjától szeptember 30. napjáig terjedő határozott időtartamra látja el. Az ügyvezető a megbízatását munkaviszonyban látja el Az ügyvezető bérét az alapító évente, az üzleti terv jóváhagyásakor állapítja meg Az ügyvezető a társaság legfőbb szerve által bármikor, indoklás nélkül visszahívható Megszűnik az ügyvezetői jogviszony: - határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával; - megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével; - visszahívással; - lemondással; - a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével; - a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával; - a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével Az ügyvezető megbízatásáról az alapítóhoz címzett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a társaság működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá. A lemondás hatályossá válásáig az ügyvezető a halaszthatatlan döntések meghozatalában, illetve az ilyen intézkedések megtételeiben köteles részt venni Az ügyvezető feladat- és hatásköre: képviseli a társaságot a bíróságok, a hatóságok előtt és harmadik személyekkel szemben, feladata a társaság ügyeinek vitele, irányítása, kialakítja a társaság munkaszervezetét, gondoskodik a társaság üzleti és más könyveinek szabályszerű vezetéséről, s e körben köteles az alapító határozatait a Határozatok Könyvében nyilvántartani. Az alapító döntéseit a döntés meghozatalától számított legkésőbb 15 napon belül kell bevezetni a Határozatok Könyvébe. Az ügyvezető a Határozatok Könyvét oly módon vezeti, hogy abból a vezető szerv döntésének tartalma, időpontja és hatálya megállapítható legyen gyakorolja a munkáltatói jogokat a társaság alkalmazottai felett, melyet az ügyek bizonyos csoportjában a társaság szervezeti és működési szabályzatában írtak szerint, a társasággal munkaviszonyban álló, vezető állású munkavállalóra átruházhat, a társaság részéről per indítása vagy a társaság perlése esetén, az ügyvezető jogi képviseletre vonatkozó megbízás adásával, köteles gondoskodni a társaság szakszerű jogi képviseletének ellátásáról, e kötelezettség alól csak az alapító adhat felmentést, minden üzleti év végén a vonatkozó hatályos jogszabályokban előírt módon és határidőre, elkészíti a társaság éves mérlegét, nyereség-, illetve veszteség kimutatását, a közhasznúsági mellékletet és ezeket az alapító rendelkezésére bocsátja, olyan határidőben, hogy az alapító által elfogadott mérleget a számvitelről szóló évi C. törvény 153 (1) bekezdésében foglalt határidőn belül mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig a társaság az illetékes cégbíróságnál letétbe helyezhesse,

9 minden üzleti év utolsó negyedévében általános és szakmai, valamint gazdasági programot magában foglaló üzleti és művészeti tervet készít, legkésőbb minden év október 31-ig a következő üzleti évre, melyet az alapító elé terjeszt a következő évi támogatási szerződés tartalmának és pénzügyi irányszámainak előkészítésére, a társaságot érintő bejegyzett adatok megváltoztatását a Cégbíróságon bejelenti, az alapítót a társaság működéséről igény szerint folyamatosan tájékoztatja, az alapító hatáskörébe tartozó kérdésekben határozat hozatalát kezdeményezi és a meghozott határozatokat végrehajtja, jogosult dönteni minden olyan kérdésben, amely nem tartozik az alapító kizárólagos hatáskörébe, köteles az államháztartásról szóló törvény és egyéb vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint az okirat aláírásától számított 30 napon belül a cégbírósághoz letétbe helyezés céljából benyújtani azt az okiratot is, amellyel bárki javára ingyenesen vagyont juttat, feltéve, hogy annak összege (értéke) az egymillió forintot meghaladja, azzal, hogy az összeghatár szempontjából a két éven belül ugyanannak a személynek vagy szervezetnek nyújtott juttatásokat össze kell számítani a társaság és az alapító között létrejövő szerződést a szerződés aláírásától számított 30 napon belül a cégbíróságon a cégiratok közé letétbe helyezni az alapító döntéseit az érintettekkel ajánlott levél vagy fax - vagy egyéb olyan módon, amelyből a közlés ténye megállapítható útján közli, a társaság közhasznú tevékenységével kapcsolatosan meghozott határozatainak nyilvánosságra hozataláról akként gondoskodik, hogy ezen határozatait a társaság honlapján (www. bobita.hu) 30 napos határidőre elhelyezi gondoskodik a közhasznúsági melléklet elkészítéséről a vonatkozó jogszabályban előírt formában az alapítója által jóváhagyott, a társaság éves közhasznúsági mellékletét a társaság honlapján minden év június 30-ig nyilvánosságra hozza köteles a társaság a közhasznú működésével kapcsolatban keletkezett iratokba való betekintést, a társaság székhelyén, előre egyeztetett időpontban bárki számára biztosítani köteles gondoskodni olyan nyilvántartás vezetéséről, amelyből a döntésre jogosult szerv döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható, a társaság működésének, szolgáltatása igénybevétele módjának, beszámolói közlésének nyilvánosságát honlapján ( való közzététellel biztosítja. 8. Cégjegyzés A társaság cégjegyzése akként történik, hogy a társaság iratain a társaság képviseletére jogosult ügyvezető az iratokat a társaság cégneve alatt hiteles cégaláírási nyilatkozatának megfelelően saját névaláírásával önállóan látja el. A társaság cégjegyzése a rövidített cégnév alatt is történhet. 9. A felügyelőbizottság 9.1. A társaságnál háromtagú felügyelőbizottság működik, amelynek tagjait az alapító jelöli ki, határozott legfeljebb 3 évi időtartamra. A felügyelőbizottság testületként jár el, tagjai sorából elnököt választ. A felügyelőbizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, működése során a Ptk. rendelkezései szerint kell eljárnia.

10 9.2. A felügyelőbizottság tagjai: Név: Harcos Ildikó ( an.: Négele Erzsébet) Lakcím: 7622 Pécs, Móricz Zsigmond tér 15. Név: Haffner Tamás (an.: Vanner Tünde) Lakcím: 7621 Pécs, Koller utca 4-6. Név: Seres Gábor (an.: Balázs Zsuzsanna) Lakcím: 8900 Zalaegerszeg, Nekeresdi út A felügyelőbizottság tagjainak megbízatása január 01. napjától december 31. napjáig szól. A felügyelőbizottsági tagság megszűnése esetén új megbízás 3 évre adható A felügyelőbizottság évente legalább kétszer ülésezik A felügyelőbizottság akkor határozatképes, ha ülésein mindhárom tag jelen van. A felügyelőbizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza A felügyelőbizottság a jogi személy irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és a jogi személy munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a jogi személy fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja. A társaság vezető tisztségviselői a jelentésüket, a társaság munkavállalói a tájékoztatást, illetőleg felvilágosítást a felügyelőbizottság kérésének kézhezvételétől számított 15 napon belül írásban kötelesek a felügyelőbizottságnak átadni, illetőleg megadni A felügyelőbizottság tagja a társaság vezető szervének ülésén (az Alapító által kezdeményezett megbeszélésen) tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz, ha a jogszabály vagy a létesítő okirat így rendelkezik A felügyelőbizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni, ha arról szerez tudomást, hogy - a társaság működése során olyan jogszabálysértés vagy a társaság érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé; - a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelőbizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet A felügyelőbizottság ügyrendjét maga határozza meg A felügyelőbizottság tagjainak díjazását az alapító évente, az üzleti terv jóváhagyásakor állapítja meg Amennyiben a felügyelőbizottság megbízatásának lejártát megelőzően, tagjai között változás következik be, az alapító által kijelölt új tag(ok) megbízatása a felügyelőbizottság megbízatásának időtartamáig szól. A felügyelőbizottság létszáma nem csökkenhet három fő alá.

11 9.13. A felügyelő bizottsági tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a nonprofit társaságnak az ellenőrzési kötelezettségük megszegésével okozott kárért. 10. Könyvvizsgáló 10.1 A társaság könyvvizsgálója az ECOTIPP Könyvszakértő, Adótanácsadó és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság ( székhelye: 7635 Pécs, Nagyszkókó utca 11., Cégjegyzékszáma: , könyvvizsgálói kamarai nyilvántartási száma: , képviseletében eljár: Csurka Szabolcs ügyvezető) és Csurka Szabolcs (aki október 6. napján Mátészalkán született, anyja neve: Demeter Valéria, könyvvizsgálói kamarai tagsági száma: ) 7633 Pécs, Hajnóczy út 25/A. földszint 1. szám alatti lakos A könyvvizsgáló megbízatása június 1. napjától május 31. napjáig tart. A könyvvizsgáló megbízatásának megszűnése esetén új megbízás 3 évre adható A könyvvizsgáló díjazását az érvényes kamarai díjjegyzék keretei között az alapító évente, az üzleti terv jóváhagyásakor állapítja meg A könyvvizsgáló.feladatai ellátása érdekében betekinthet a jogi személy irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe, a vezető tisztségviselőktől, a felügyelőbizottság tagjaitól és a jogi személy munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a jogi személy fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja. A könyvvizsgáló a Ptk-ban meghatározott esetekben köteles az alapító döntését kérni Az állandó könyvvizsgáló feladata, hogy a könyvvizsgálatot szabályszerűen elvégezze, és ennek alapján független könyvvizsgálói jelentésben foglaljon állást arról, hogy a gazdasági társaság beszámolója megfelel-e a jogszabályoknak és megbízható, valós képet ad-e a társaság vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, működésének gazdasági eredményeiről. Az alapító csak a könyvvizsgáló által hitelesített és záradékával ellátott mérleg elfogadásáról dönthet A könyvvizsgáló a társaság alapítóját és ügyvezetőjét haladéktalanul köteles értesíteni a társaság működését, gazdálkodását és pénzügyeit érintő minden lényeges kérdésről. Ha könyvvizsgáló a társaság vagyonának olyan változását észleli, amely veszélyezteti a társasággal szembeni követelések kielégítését, vagy ha olyan körülményt észlel, amely az ügyvezető vagy a felügyelőbizottsági tagok e minőségükben kifejtett tevékenységükért való felelősségét vonja maga után, késedelem nélkül köteles az ügyvezetőnél kezdeményezni az alapítói jogkör gyakorlójának döntéshozatalához szükséges intézkedések megtételét. Ha a kezdeményezés nem vezet eredményre, a könyvvizsgáló köteles a feltárt körülményekről a társaság törvényességi felügyeletét ellátó nyilvántartó bíróságot értesíteni. 11. A társaság üzleti éve 11.1 A társaság első üzleti éve november 24-től december 31.-ig tart Minden további üzleti év a naptári évvel azonos. A társaságot az alapító határozatlan időre létesíti. 12. A társaság működésének időtartama

12 13. Összeférhetetlenségi szabályok Az alapító döntéshozó szerve által hozott határozat meghozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 8:1 (1) bek. 1.pont) a határozat alapján a - kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy - bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a társaság cél szerinti juttatásai körében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás Nem lehet a felügyelő bizottság elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki az alapító döntéshozó szervének tagja, az ügyvezető a társasággal megbízásán kívül tudományos, oktatási, lektori, szerkesztési, művészeti és jogi oltalom alá eső tevékenység kivételével - más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, a társaság cél szerinti juttatásaiból részesül kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, a fenti pontokban meghatározott személyek hozzátartozója (Ptk. 8:1 (1) bek. 1.pont) Felügyelőbizottsági taggá megválasztott személy az új tisztsége elfogadásától számított 15 napon belül írásban köteles tájékoztatni azokat a gazdasági társaságokat, ahol már felügyelőbizottsági tag A közhasznú szervezet megszűntét követő három évig nem lehet a társaság vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki, amellyel szemben az adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel., amellyel szemben az adó- és vámhatóság üzletzárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki, amelynek adószámát az adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette, illetőleg törölte A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt Az ügyvezető az alapító hozzájárulása nélkül: -a társaság tevékenységi körébe eső üzletszerű gazdasági tevékenységét saját nevében nem folytathat, e korlátozás hozzátartozójára is kiterjed, tudományos oktatási, lektori, szerkesztési, művészeti és jogi oltalom alá eső tevékenység kivételével, -nem lehet korlátlanul felelős tagja a társasághoz hasonló tevékenységet végző más gazdasági társaságnak, - nem lehet vezető tisztségviselő a társasághoz hasonló tevékenységet végző más gazdasági társaságban,

13 - nem szerezhet társasági részesedést a társasághoz hasonló tevékenységet végző más gazdasági társaságban, - nem köthet a saját nevében vagy javára a társaság tevékenységi körébe tartozó ügyleteket, e korlátozás kiterjed közeli hozzátartozójára (Ptk. 8:1 (1) bek. 1.pont) valamint élettársára is. Az ügyvezető e pontban írt korlátozások bármelyike alól az alapító előzetesen írásban megadott hozzájárulása alapján a hozzájárulás keretei között mentesülhet. Ha az ügyvezető új vezető tisztségviselői megbízást fogad el, a tisztség elfogadásától számított tizenöt napon belül köteles e tényről értesíteni a társaságot Nem lehet a társaság vezető tisztségviselője, akivel szemben fennállnak a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvényben előírt, az ügyvezetői tisztség betöltését kizáró és ugyanezen törvény 3:115. -ában rögzített összeférhetetlenségi okok, illetőleg aki a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló évi V. törvényben valamint az egyéb jogszabályokban foglalt eltiltás hatálya alatt áll Az ügyvezető és közeli hozzátartozója, valamint élettársa ugyanannál a társaságnál a felügyelőbizottság tagjává nem választható. 14. A társaság megszűnése A társaság megszűnik a Ptk-ban meghatározott esetekben A társaság a cégjegyzékből való törléssel szűnik meg A társaság jogutód nélkül történő megszűnése esetén a társaság tagja részére a tartozások kiegyenlítését követően csak a meszűnéskori saját tőke összege adható ki, legfeljebb a tagok vagyoni hányadának teljesítéskori értéke erejéig. Az ezt meghaladó vagyont a cégbíróság a létesítő okirat rendelkezései szerint fordítja közcélokra. Ilyen rendelkezés hiányában a fennmaradt vagyon a Nemzeti Együttműködési Alapot illeti. 15. A nemzeti vagyon védelméről szóló rendelkezések A társaság a nemzeti vagyonról szóló évi CXCVI. törvény vonatkozó rendelkezései szerint csak átlátható gazdasági társaságot alapíthat és öröklés, vagy törvény rendelkezése alapján, valamint a követelés fejében szerzett részesedés kivételével csak olyan gazdasági társaságban szerezhet részesedést, amely, valamint amelynek nem természetes személy tagja átlátható. Nem átlátható szervezetben öröklés címén, törvényi rendelkezés alapján vagy követelés fejében szerzett részesedés esetén a társaság köteles haladéktalanul intézkedni részesedése megszüntetése érdekében Amennyiben nem átlátható szervezet a társaságban, vagy abban a gazdasági társaságban amelyben a társaság részesedést szerzett, részesedést szerez, a társaság kezdeményezi a társasági szerződés felülvizsgálatát és a társaság a nemzeti vagyonról szóló évi CXCVI. törvény átlátható szervezetre vonatkozó előírásainak megfelelő átalakítását.

14 15.3. Amennyiben az a gazdasági társaság, amelyet a társaság alapított, vagy amelyben a társaság részesedést szerzett, az alapítását vagy részesedésszerzést követően válik nem átláthatóvá, a társaság kezdeményezi a társasági szerződés felülvizsgálatát és a gazdasági társaság tulajdonosi szerkezetének a nemzeti vagyonról szóló évi CXCVI. törvény átlátható szervezetre vonatkozó előírásainak megfelelő átalakítását A társaság az alapító okirat 2/2.1. pontjában meghatározott közfeladata végzésére - az állami vagyonról szóló törvény szerinti tulajdonosi joggyakorló társaságok kivételével - gazdasági társaságot nem alapíthat A társaság gazdasági társaságban fennálló társasági részesedése nem lehet vagyonkezelés tárgya. A társasági részesedés tulajdonosi joggyakorlója nevében és helyett más személy megbízáson alapuló meghatalmazással járhat el a tulajdonosi jogok egészének vagy meghatározott részének gyakorlása során. Meghatalmazás kizárólag a nemzeti vagyonról szóló évi CXCVI. törvény 3. (1) bekezdés 19. pontjában meghatározott személyek részére adható A társaság - a hulladékgazdálkodási tevékenységet végző nonprofit gazdasági társaságot ide nem értve -, csak többségi állami vagy önkormányzati tulajdonú nonprofit gazdasági társaságban szerezhet részesedést, és csak olyan nonprofit gazdasági társaságot alapíthat, amelyben többségi tulajdoni részesedéssel rendelkezik. Az így alapított gazdasági társaság további társaságot nem alapíthat, és gazdasági társaságban nem szerezhet részesedést A következő döntések kizárólag a társaság legfőbb szervének hatáskörébe tartozhatnak: a) gazdálkodó szervezet alapítása vagy megszüntetése, b) gazdálkodó szervezetben részesedés megszerzése vagy átruházása. 16. Vegyes rendelkezések A felügyelőbizottság megalkotja saját ügyrendjét az Alapító Okirat aláírásától számított 30 napon belül Az alapító kijelenti, hogy a társaság közhasznú tevékenysége során olyan közfeladatot lát el, amelyről Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény 13. (1) bekezdés 7. pontjában és a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és közművelődésről szóló évi CXL. törvény 76. (2) bekezdés g) pontjában írtak figyelembevételével kell gondoskodnia A társaság az alapító okirata szerinti tevékenységére és gazdálkodására vonatkozó legfontosabb adatait, a közhasznúsági mellékletet az elfogadástól számított 30 napon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év június 30. napjáig a társaság honlapján ( nyilvánosságra hozza A beszámoló adatai alapján minden letétbe helyezés alkalmával a közhasznú jogállás nyilvántartásba vételére illetékes szerv megvizsgálja az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló évi CLXXV. törvény a szerinti feltételek teljesülését. Ha a Civil tv. szerinti feltételek nem teljesülnek, a szervezet közhasznú jogállását a bíróság megszünteti és az erre vonatkozó adatot a nyilvántartásból törli.

15 17. Záró rendelkezések Az alapító okiratban nem szabályozott kérdésekben a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról évi V. törvény (Ctv.) rendelkezéseinek a nonprofit korlátolt felelősségű társaságokra vonatkozó előírásait, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló évi CLXXV. törvény illetve az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. A társaság alapítója a létesítő okirat valamennyi rendelkezését a évi V. törvény hatálya alá helyezi. Pécs, február 25. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata képv.: Dr. Páva Zsolt polgármester alapító Záradék: Szerkesztettem, ellenjegyzem és igazolom, hogy a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megegyezik a létesítő okirat módosítások alapján hatályos tartalmával. Az egységes szerkezetű okirat elkészítésére a jelen okirat 1.5., 2.1., 2.5., 3.1.,3.2., 4.5., 4.10., 4.11., 5.3., , 7.3., 7.4., 7.7., 7.8., , 9.1.,9.6., 10.4., 10.5., 10.6., 13.1., , 13.6., 13.7., 14.1., 14.3., 16.2., és a 17. pontjainak változása (vastag, dőlt betűvel jelölve) adott okot. Ellenjegyzem: dr. Bokor Beatrix ügyvéd