Urszaggy ules Hivatal a icamányzám ; 1 I gjl n-.\ Érkezett : 2015 DEC 14. Tisztelt Elnök Úr! módosító javaslato t

Átírás

1 Urszaggy ules Hivatal a T icamányzám ; 1 I gjl n-.\ Érkezett : 2015 DEC 14. ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ Módosító javaslat Dr. Kövér Lászl ó az Országgy űlés elnökének Helyben Tisztelt Elnök Úr! Az egyes házszabályi rendelkezésekr ől szóló 10/2014. (II. 24.) OGY határozat 40. (1 ) bekezdése alapján a tőkepiac stabilitásának erősítése érdekében tett egyes kárrendezési intézkedésekről szóló T/8157. számú törvényjavaslathoz az alábbi módosító javaslato t terjesztem elő : 1. A törvényjavaslat preambuluma az alábbiak szerint módosul : Az Országgyűlés, kifejezve annak jelent őségét, hogy a brókerbotrányok által kárt szenvedett kisbefektetők különbségtétel nélküli kártalanítása további késlekedést nem túr; valamint felismerve annak méltányosságát, hogy a Magyar Nemzeti Bank, mint a pénzpiac felügyelete során mulasztást elkövet ő hatóság a kártalanítás finanszírozásában felelősségével összhangban vegyen részt ; a tőkepiac stabilitásának megőrzése és a befektetési szolgáltatókba vetett bizalom fenntartása érdekében a következ ő törvényt alkotja : 2. A törvényjavaslat I. -a az alábbiak szerint módosul : 1. (1) A törvény hatálya azokra az ügyletekre terjed ki, amelyeknél az ügyfé l jognyilatkozata [a kibocsátó a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvén y szerinti kapcsolt vállalkozásának minősül ő,] e törvény hatálybalépésének napján felszámolás alatt álló befektetési szolgáltató, valamint annak a társasági adóról és a z osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozása által értékesített [kötvény (a továbbiakban: kötvény)] értékpapír vásárlására irányult, és amelynél az ügyfél az ellenérték - fizetési kötelezettségének eleget tett, és értékpapírszámláján [kötvény] értékpapír került

2 jóváírásra, függetlenül attól, hogy a kibocsátás vagy a jogügylet érvényesen létrejött-e, illetv e teljesedésbe ment-e. A törvény hatálya azon befektetési szolgáltatóval szemben fennálló követelésekre terjed ki, amely befektetési szolgáltató felszámolását a bíróság e törvény hatálybalépését megel őző évben jogerősen elrendelte, és a felszámolási eljárás február 15-ig jogerősen nem zárult le. 3. A törvényjavaslat 2. -a az alábbiak szerint módosul : 2. (1) Kárrendezésre jogosult a 3. (3) bekezdésében foglalt kivétellel az a magánszemély, jogi személy és más szervezet, aki vagy amely az 1. szerinti ügyletekből ered ően a kibocsátóval vagy a befektetési szolgáltatóval szemben fennálló követeléssel ( a továbbiakban : követelés) a befektetési szolgáltató felszámolása joger ős elrendelésének napján és a kárrendezési kérelem benyújtásának napján egyaránt rendelkezik. (2) Az (1) bekezdésen túl kárrendezésre jogosult az is, a) aki az 1. szerinti ügyletekből eredően a befektetési szolgáltatóval szemben fennálló követelést általános jogutódként attól szerezte, aki a követeléssel a befektetési szolgáltat ó felszámolása joger ős elrendelésének napján rendelkezett, b) akinek [kötvényét] értékpapírját nem az (1) bekezdés szerinti befektetési szolgáltató tartja nyilván, azzal, hogy a felszámolás elrendelésének napjára vonatkozó, (1) bekezdés szerinti feltétel arra a befektetési szolgáltatóra vonatkozik, amely számára a kötvény t értékesítette. 4. A törvényjavaslat 3. (4) bekezdése az alábbiak szerint módosul : 3. (4) A (3) bekezdésen túl a kárrendezés nem terjed ki az olyan ügyletb ől eredő követelésre sem, amelyről bíróság jogerősen megállapította, hogy a [kötvény] értékpapír vásárlásához felhasznált forrás b űncselekményből származott. 5. A törvényjavaslat 4. -a az alábbi új 3. ponttal egészűl ki: 4. 3.érték-papír:a Tpt. szerint meghatározott, a forgalomba hozatal helyének ioga szerin t értékpapírnak minősül ő pénzügyi eszköz ; 6. A törvényjavaslat 8. -a az alábbiak szerint módosul : 8. Az igazgatósá g a) elfogadja az Alap szabályzatait, b) elfogadja az Alap költségvetését, c) irányítja az Alap gazdálkodási és egyéb tevékenységét, d) dönt az Alap működéséhez szükséges kötvénykibocsátásról, [kölcsön felvételéről, ] e)meghatározza a Magyar Nemzeti Bank által teljesítend ő éves befizetés összegét, leli) meghatározza a BEVA tagok által teljesítendő éves befizetés összegét, és figyelemme l kíséri a befizetések szabályszer űségét, [fjg) elfogadja az Alap éves számviteli beszámolóját és az Alap tevékenységének befejezésé t megel őzően elfogadja a záró beszámolót, valamint [g]h) ellátja a jogszabályban meghatározott egyéb feladatokat.

3 7. A törvényjavaslat 10. -a az alábbiak szerint módosul : 10. (1) Az Alap éves költségvetését úgy tervezi meg, hogy az esedékessé váló fizetés i kötelezettségeit teljesíteni tudja. (2) Az Alap forrásai : a) a 6. (1) bekezdés szerinti igényérvényesítés során befolyt összeg, b) [az Alap által felvett kölcsönök,] amagyar Nemzeti Banktól igényelt befizetés, [c) az Alap által kibocsátott kötvény], [d]c) az Alap által a BEVA-tagoktól az Alap működtetése céljából igényelt befizetés, valamint [e]j egyéb bevétel. 1(3) Az Alap a Magyar Nemzeti Banktól egy alkalommal, legfeljebb 3 hónapo s futamidej ű áthidaló kölcsönt (a továbbiakban: áthidaló kölcsön) vesz fel. (4) Az Alap az áthidaló kölcsön megfizetése érdekében, egy alkalommal, legfeljeb b tizenkét éves futamid őre olyan fix kamatozású, részletekben fizetett (annuitásos) kötvényt bocsát ki vagy kölcsönt vesz fel, amely vonatkozásában az el őtörlesztés lehetősége biztosított. Ezen kibocsátott értékpapír-sorozatból kés őbbi időpontban újabb értékpapírok nem bocsáthatóak ki.j ([5]3) A követelések igényérvényesítése során befolyt összeget, valamint az Ala p vagyonának hozamát az Alap köteles a (2) bekezdés b) vagy c) pontjával összefüggésben keletkezett soron következő fizetési kötelezettsége teljesítésére fordítani. [(6) A kárrendezési kötelezettség teljesítése érdekében ideértve az Alap m űködés i költségeit is az állam készfizető kezesként felel azon fizetési kötelezettségekért, amelyek az államháztartásért felelős miniszter által előzetesen jóváhagyott összegben az Alap által felvett, a (3)-(4) bekezdés, valamint a 12. (2) bekezdése szerint i kölcsönből, továbbá a kibocsátott kötvényből erednek. Az állami készfizető kezességvállalásért az Alapnak kezességvállalási díjat nem kell fizetnie. A hitelező az Alap kötelezettségeinek biztosítékaként az állam készfizető kezességvállalásán tú l további biztosítékot nem igényelhet.] 8. A törvényjavaslat 11. -a az alábbiak szerint módosul : 11. (1) Az Alap befizetést igényel a [10. (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerint i kölcsön vagy kötvény esedékes fizetési kötelezettségeinek teljesítése, valamint] sajá t működési költségeinek biztosítása érdekében a BEVA tagjaitól. Az éves befizetés i kötelezettség az Alap tevékenységének befejezéséig[, legfeljebb azonban a 10. (4) bekezdés szerinti kötvény vagy kölcsön futamidejének lejártáig] áll fenn. (2) A BEVA tagjai által teljesítendő befizetés éves mértékét az igazgatóság határozza meg [azzal, hogy az (5) bekezdés szerinti befizetések együttes éves összege nem haladhatja meg a hétmilliárd forintot]. (3) Az [BEVA-tag az általa teljesített befizetést a társasági adóról és az osztalékadóró l szóló évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Taotv.) 29/B. -nak megfelel ően visszaigényelheti] Alap működési költségeinek biztosítása kivételével fizetés i kötelezettsége teljesítéséhez befizetést igényel a Magyar Nemzeti Banktól. A Magyar Nemzeti Bank által teljesítendő éves befizetés mértékét az igazgatóság határozza me g. [(4) A BEVA-tag befizetése után a Taotv. -ben meghatározott módon kamato t érvényesíthet.]

4 (5) A befizetésre a BEVA-tag a tárgyévet megel őző három naptári év számtani átlag a alapján számított, a BEVA kártalanítási kötelezettsége alá tartozó ügyfeleinek (befektet ők) tulajdonát képező, a BEVA-tag kezelésében lév ő pénz és értékpapír átlagos állománya arányában köteles azzal, hogy a BEVA kártalanítási kötelezettsége alá tartozó befektet ők tulajdonát képez ő, a BEVA tagjának kezelésében lév ő pénz és értékpapír átlagos állományának kiszámítása során a BEVA kártalanítási összeghatárt meghaladó állományt i s figyelembe kell venni (valós biztosított ügyfélállomány). Ha a BEVA-tag nem kezel pénz és értékpapír állományt, a befizetés mértékét az igazgatóság e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott módon határozza meg. A befizetés összegének megállapításakor, az arány kiszámítása során figyelmen kívül kell hagyni azt a BEVA-tagot, amely a befizetés elrendelését megelőzően jogutód nélkül megsz űnt, valamint amelynek felszámolását jogerősen elrendelték. (6) E törvény alkalmazása során BEVA-tagnak min ősül az a nem BEVA-tag befektetés i szolgáltató is, amely április 30-án a BEVA tagja volt, valamint azon befektetés i szolgáltató jogutódja is, amelynek jogel ődje április 30-án vagy azt követően a BEVA tagja volt. (7) A naptári évben a BEVA tagja által e törvény alapján teljesítend ő befizetés összegét évente egyszer, legkés őbb a naptári évet megelőző év december 15-ig kell megállapítani. (8) Az adott évre irányadó befizetés összegének megállapítását követ ően létrejött BEVAtagság esetén az új BEVA-tagnak a tárgyévet követő évben kell először befizetést teljesítenie. [(9) A BEVA-tagok els ő befizetésére 2017 márciusában kerül sor.] 9. A törvényjavaslat 13. (3) bekezdése az alábbiak szerint módosul : 13. (3) A kérelem benyújtása során a jogosultnak a kérelemben meg kell jelölnie az értékpapír-számlán nyilvántartott [kötvények] értékpapírok adatait. 10. A törvényjavaslat 25. -a az alábbiak szerint módosul : 25. (1) Hatályát veszti [A] Taotv. 291B. (1)-(4) bekezdése_ [helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A tőkepiac stabilitásának erősítése érdekében tett egyes kárrendezési intézkedésekről szóló évi törvény (a továbbiakban : Kárrendezési Törvény) alapján a Kárrendezési Alap részére a Kárrendezési Törvény 11. (1) bekezdése alapján befizetést teljesítő adózó által az adóévben, a Kárrendezési Törvény 11. (2) bekezdésére figyelemmel megállapított, befizetett összeg (továbbiakban e -ban: befizetés) csökkenti az adózó által fizetendő társasági adót, a fizetend ő pénzügyi szervezetek különadóját vagy a fizetend ő hitelintézeti különadót, a fizetend ő pénzügyi tranzakciós illetéket. (2) A befizetést teljesítő adózó a visszajáró összeget első alkalommal a évi adókötelezettsége megállapítása során az adókötelezettséget csökkent ő tételként veszi figyelembe az (1) bekezdés szerinti adónemekben. Az adózó a csökkentést elsőként a els ő negyedévére vonatkozó pénzügyi szervezetek különadója kötelezettsé g vonatkozásában, majd pedig az (1) bekezdés szerinti adónemekre vonatkozó adófizetési kötelezettség felmerülésének sorrendjében veszi figyelembe. (3) Az adózó a társasági adó vonatkozásában a csökkent ő tételre tekintettel a január 1-jét követően felmerül ő adóelőleg-fizetési kötelezettségére az adóel őleg módosítását kérheti az adóhatóságtól. (4) Ha az adóévre vonatkozóan teljesített befizetés több, mint az (1) és (2) bekezdé s szerint érvényesített csökkentés összege, akkor különbözetüket az adózó kapcsolt

5 vállalkozása érvényesítheti a 2017-ben kezdődő adóévére fizetend ő társasági adója, pénzügyi szervezetek különadója, hitelintézeti különadó, pénzügyi tranzakciós illeté k megállapításánál a (2) bekezdésben meghatározott módszer és sorrend szerint. Ha a különbözetet egynél több kapcsolt vállalkozás érvényesíti, akkor ezen adózókat e jogcímen külön-külön megillet ő adócsökkentés teljes összege nem haladhatja meg a különbözetet. Az adózó és kapcsolt vállalkozása írásos megállapodásban rögzítik a külön-külön érvényesítend ő csökkentés összegét." (2) A Taotv. 29/B. -a a következő (5)-(5c) bekezdésekkel egészül ki : (5) A befizetés azon része, amelyre tekintettel az adózó vagy kapcsolt vállalkozása a z (1)-(4) bekezdés szerinti csökkentést nem alkalmazta, csökkenti a soron következ ő adóévre (adóévekre) az adózó és kapcsolt vállalkozása adókötelezettségét az (1)-(4) bekezdés szerinti módszer alkalmazásával. (5a) A befizetés azon része után, amelyre tekintettel az adózó vagy kapcsolt vállalkozása az (1)-(4) bekezdés szerinti csökkentést a befizetés pénzügyi teljesítését ől számított 30 napon belül nem tudja alkalmazni, az adózó a mindenkori jegybanki alapkamatnak megfelel ő egyszerű id őarányos kamatot érvényesíthet, amelyne k összegével csökkentheti a soron k ővetkez ő fizetend ő adóját. (5b) A pénzügyi szervezetek különadója vagy a fizetend ő hitelintézeti különadója, illetve a pénzügyi tranzakciós illeték csökkentése esetén a (2)-(5a) bekezdés alapjá n csökkentésként figyelembe vett összeg az adózó társaságiadó-alapja megállapításako r csökkenti az adott adóév adózás előtti eredményét. (5c) Az (1)-(5b) bekezdésekkel összefügg ő adókötelezettségek teljesítése és azok ellen őrzése érdekében az adózó és az érintett kapcsolt vállalkozása külön nyilvántartás t vezet. ] ([3]2) A Taotv. 5. számú melléklet 16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép : (A társasági adóalanynak nem min ősülő szervezetek) 16. az Országos Betétbiztosítási Alap, a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló törvényben meghatározot t Szanálási Alap, a Befektet ő-védelmi Alap és a tőkepiac stabilitásának erősítése érdekében tett egyes kárrendezési intézkedésekről szóló évi törvény szerinti Kárrendezési Alap.

6 Indokolás A módosító javaslat számos hibát, illetve hiányosságot kíván megszüntetni törvényjavaslattal kapcsolatban : a 1. Elfogadhatatlannak találjuk, hogy a kormányzat továbbra is megkülönböztetni kívánj a a brókerbotrányok áldozatait. Miért akarják immáron másodszor is az út szélén hagyni a Buda-Cash ügyfeleit? Pedig nem kétséges, hogy pont a Buda-Cash volt az, amel y nem csupán országosan, de nemzetközi szintéren is ismert volt, m űködését tekintve pedig negatív piaci információkról sem lehetett hallani. Éppen ezért a Magyar Szocialista Párt a károsultak jogos felvetésével egyet értve e rendkívül méltánytalan döntésen változtatni kíván úgy, hogy nem csupán a kötvények, hanem az értékpapírok tekintetében is lehet ővé teszi az Alapon keresztüli kártalanítást. 2. Nem csupán a Buda-Cash, de még a Quaestor-ügyfelek esetében sem kerül so r általános kártalanításra. A törvényjavaslat hatálya túl szűken határozza meg a feltételeket, így például a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. ügyfelei mintegy félezer ember kiszorult a kártalanításból. Ráadásul csupán azért, mert a forgalmazó neve nem a Quaestor Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Zrt., hanem a Quaesto r Pénzügyi Tanácsadó Zrt. volt, utóbbi pedig mind a mai napig nem áll felszámolá s alatt, azonban szinte kizárt annak lehetősége, hogy egy általános felszámolási eljárás során a károsultak pénzükhöz jussanak. 3. A brókerbotrányok felel ősei között a kormányzat szinte minden szereplőt megnevezett már egyet kivéve : a Magyar Nemzeti Bankot. Vagyis pont azt a hatóságot, mely a botrányok kirobbanásakor már évek óta ellátta a pénzpiac felügyeletét, é s közigazgatási jogkörben elkövetett mulasztása miatt százmilliárdos nagyságrendűre duzzadt botrány kisbefektetők tízezreinek okozott komoly veszteséget. Az MNB mégis rendkívül méltánytalan módon semmilyen felel ősséget nem kíván vállalni azo n emberek kártalanításában, akik joggal bíztak a jegybank felelős eljárásában. Ezt az igazságtalannak érzi, figyelembe véve, hogy mindeközben a Nemzeti Ban k luxuspalotákra, kastélyokra, érmegyűjteményekre, festményekre, Matolcsy Györg y elméleteinek oktatását ellátó alapítványokra százmilliárdokat költ, és semmilyen módon nem vesz részt a közteherviselésben. Éppen ezért a Kormány által várt kb.

7 60 milliárdos kártalanítási program finanszírozása joggal lenne a Magyar Nemzet i Bank feladata. 4. Bár a Fidesz hiába hangsúlyozza, nem a bankok fogják viselni a kártalanítás terhét, hanem adókedvezmények igénybevétele révén végeredményben a költségvetés é s a magyar emberek. Ez teljességgel elfogadhatatlan. Éppen ezért a Magyar Szocialist a Párt által kínált alternatíva szerint az MNB mivel a jegybank vezet ősége szerint nem közpénzt kezelnek - által finanszírozott program nem terhelné a költségvetést, és a bankok csak az Alap működési költségeit kötelesek viselni. Figyelembe véve ennek kisebb összegét, így a számukra biztosított adókedvezmények törlésre kerülnek a jogrendszerb ől, ezzel is egyszer űsítve és áttekinthetőbbé téve Magyarország adópolitikáját. Budapest, december 14. országgy űlési képviselő országgyűlési képviselő országgy űlési képviselő országgy űlési képviselő országgyűlési képvisel ő országgyűlési képvisel ő