A csepplehúzó mérési módszer továbbfejlesztése szál-mátrix határfelületi adhézió vizsgálatához
|
|
- Zita Barnané
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Mûanyagok vizsgálata A csepplehúzó mérési módszer továbbfejlesztése szál-mátrix határfelületi adhézió vizsgálatához 1. Bevezetés A szálerõsített mûanyagok az elmúlt évtizedekben meghatározó szerkezeti anyagokká váltak, különösen a jármû- és az energetikai iparban. A polimer kompozitok kiváló tulajdonságai több tényezõre vezethetõk vissza. Alapvetõ az erõsítõszálak szilárdsága és a mátrix szívóssága, hogy a rendszer nagy terhelést és az annak megfelelõ deformációkat is képes legyen elviselni. Kiemelten fontos továbbá a megfelelõ terhelésátadást lehetõvé tevõ kiváló adhéziós kapcsolat a szálak és a mátrix között. A kompozitok szilárdságának javítása a szálak mennyiségének és szilárdságának növelésével bizonyos határon túl csak a szál-mátrix határfelületi adhézió erõsítésével együtt lehetséges, hiszen ha a szál már kis terhelés esetén kihúzódik a mátrixból, nem lehet kihasználni annak nagy szilárdságát. Az adhézió, illetve a határfelületi nyírószilárdság mértéke tehát a kompozit termékek egyik legkritikusabb jellemzõje, ezért méretezésükhöz elengedhetetlen az adhéziós viszonyok ismerete és mérése. Mérnöki szempontból adhéziónak nevezzük mindazon fizikai és kémiai hatások összességét, melyek a mátrix és az erõsítõanyag szétválását megakadályozzák. A szál-mátrix határfelületi adhézió jellemzésére jelenleg használt módszerek két fõ csoportra, a közvetett és a közvetlen eljárásokra oszthatók. Elõbbiek közé tartoznak a hagyományos mechanikai vizsgálatok, melyek egyszerûségük miatt széles körben elterjedtek [1], a fény- vagy elektronmikroszkópos [2, 3], továbbá az akusztikus emissziós és a termokamerás felvételek kiértékelése. Ez utóbbiak a deformáció, valamint a repedéskialakulás és -terjedés során keletkezõ hanghullámokat és hõhatásokat figyelik, így alkalmasak a kritikus helyek meghatározására is. E közvetett módszerek csak összehasonlító adatot adnak, nem informálnak a határfelületi nyírószilárdság abszolút értékérõl [4]. A közvetlen eljárásokat is két csoportba oszthatjuk aszerint, hogy a vizsgálat során a terhelés a mátrixra vagy a szálra hat. A mátrixra ható terhelés esetében a fragmentációs- [5] és a Broutmann-teszt [6] terjedt el, a határfelületi nyírószilárdság pontos mérésére viszont a közvetlenül a szálra ható terhelésekre alapozott eljárások alkalmasak. Ez esetben a próbatestek kialakítása olyan, hogy a szálra közvetlenül húzó- vagy nyomóerõ hat. A mérési elrendezés alapján több lehetséges módszert különböztethetünk meg: a csepplehúzást (vagy más nevén mikrocsepp módszert), a szálkihúzást, a háromszálas módszert és a szálkitolást (1. ábra) [7]. A szálat a kritikus hossznál kisebb hosszon kell beágyazni, ugyanis a vizsgálat során a szálat kihúzzuk (kitoljuk) a mátrixból. Ellenkezõ esetben a szál elszakadna. Az adhézió a mért erõ és a tapadási felület alapján különbözõ módszerekkel számítható ki, leggyakrabban használt az IFSS módszer (InterFacial Shear Strenght), amely a felület és a maximális húzóerõ hányadosaként számolja az átlagos nyírófeszültséget [8, 9]: τ = F d π L MORLIN BÁLINT * egyetemi tanársegéd DR. CZIGÁNY TIBOR * tanszékvezetõ egyetemi tanár (1) ahol τ a határfelületi nyírószilárdság [MPa], d a szál átmérõje [µm], L a beágyazott szálhossz [µm]. A felsorolt közvetlen mérési módszerek közül, az elrendezésbõl adódó elõnyök és technikai megfontolások alapján, legmegbízhatóbb a csepplehúzás. 2. Csepplehúzás A csepplehúzás során az egyedi szálra a vizsgálandó mátrixból cseppet helyezünk fel (1a. ábra), majd a cseppet az ún. lehúzópengékkel megtámasztva (rögzítve) a szálat kihúzzuk. A csepp geometriai jellemzõit (befoglalt hossz) és a szál átmérõjét mikroszkóppal meghatározva, a határfelületi nyírószilárdság a kihúzáshoz szükséges erõ ismeretében számítható. Az elrendezésbõl adódó gyakorlati elõny, hogy a beágyazott szálhossz könnyen lemérhetõ, a szálvég feszültséggyûjtõ hatása elkerülhetõ, továbbá az egytengelyû befogás a csepp körszimmetriájának köszönhetõen biztosított [10, 11]. A módszer hátránya, hogy a csepp alakjának bizonytalansága jelentõs hatással van a mérés pontosságára [12 14]. További probléma a megtámasztási pontok egymáshoz, illetve a szálhoz viszonyított helyzetének bizonytalansága, ami erõsen befolyásolja a reprodukálhatóságot [15]. A cseppen belüli feszültségeloszlásnak a megtámasztási pontok környezetében, illetve a * BME Polimertechnika Tanszék évfolyam, 12. szám
2 szálnak a cseppbe való belépési pontjánál maximuma van. Ez akár többszöröse is lehet az átlagos értéknek (2a. ábra) [16]. E jelenség hatását mi is tapasztaltuk, amikor a csepp megtámasztás feletti vége leszakadt (2b. ábra). A csepp alakját döntõen a mátrix felületi feszültsége és a szál-mátrix nedvesítése alakítja ki, de a próbatestet készítõ személy ügyessége is fontos. A szálra felvitt mátrix menynyisége elsõsorban az átmérõt határozza meg [17], de a csepp alakja szempontjából is lényeges (pl. a gravitáció hatására). Ezek együttesen eredményezik a próbatestek befogásának bizonytalanságát. 1. ábra. Közvetlen vizsgálati módszerek szálra ható terheléssel: csepplehúzás (a), szálkihúzás (b), háromszálas teszt (c), szálkitolás (d) síkjáig feltölti a furatot (4a. ábra). A másik oldalon pedig (mérés során alsó oldal) a felhordáskor megtapadt a gyanta (4b. ábra), amit a következõ munkafázisban a lemez síkjába munkáltunk (a szál kilógó részével együtt) 3. A csepplehúzó módszer továbbfejlesztése A geometria módosításával a hátrányok jelentõsen csökkenthetõk, ha egyenletesebb feszültségi állapotot tudunk biztosítani, aminek következtében csökken a mérési bizonytalanság és a módszer érzékenysége a mérõ személyétõl [18]. Ennek érdekében a hagyományos csepplehúzás bizonytalan próbatest alakját egy jól reprodukálható méretû és alakú hengerrel helyettesítettük, amelyet furatos fém lemezben alakítottunk ki (3a. ábra). A lehúzópengék a fém lemezen fekszenek fel, így a hengerpalást mentén megoszló terhelés és egyenletes nyírófeszültség alakul ki. Ezzel elkerülhetõ a mátrix cseppnek a penge alatti rugalmas, esetleg képlékeny deformációja, feszültséggyûjtõ hely kialakulása. A szál és a lemez megfelelõ helyzetét a 3b és 3c. ábrán látható készülékkel biztosítottuk. Ennek alapeleme egy alumínium C keret, amely a szálat rögzítõ befogókat tartja. A lemezt villás karon rögzítettük, amelynek felfekvése biztosítja a próbatestekben a párhuzamosságot és a merõlegességet. A vízszintes pozicionálás, vagyis az egytengelyûség beállítása után a kar csavarral rögzíthetõ. A kifúrt lemezt a karra helyeztük, majd a szálat áthúztuk a furaton és a befogókkal rögzítettük. Ezt követte a központosítás, majd a mátrix csepp felvitele. A lemez egyik oldalán (mérés során a felsõ oldal), a felületi feszültségnek köszönhetõen a mátrix közel a felület 2. ábra. A lehúzópenge feltámaszkodási környezetének feszültségeloszlása [16] (a), illetve a csepp leszakadt csúcsa (b) 3. ábra. A módosított elrendezés (a), a cseppfelrakó készülék elvi ábrája (b) és gyakorlati megvalósítása (c) évfolyam, 12. szám 479
3 4. ábra. A továbbfejlesztett próbatest két oldalának elektronmikroszkópos felvételei: felsõ oldal a kihúzott szál helyével (a), alsó oldal a megmunkálás elõtt, a levágásra kerülõ szálvéggel (b) és síkba munkálás után (c), valamint a kihúzott szál helye (d) (4c. ábra), végül a kész próbatestet eltávolítottuk a készülékbõl. A lehúzópengéket a furat átmérõjére állítva a hagyományos csepplehúzó módszerhez hasonló módon mértünk. A kihúzott szál helye a 4d. ábrán látható. Az így elkészített próbatestek geometriája egységes, az elõkészítés nem függ a mérést végzõ személytõl, így az eredmények jobban reprodukálhatók. 4. Mérési eredmények 4.1. Alkalmazott anyagok és módszerek A próbatestekhez üvegszálat (SAINT-GOBAIN RT ) és AH12 epoxigyantát T58 térhálósítóval (10/4 keverési arányban) használtunk, majd 85 C-on 2 órán keresztül utótérhálósítottunk. A befoglaló lemezek alumíniumból készültek, vastagságuk 200 µm, a furat átmérõje 500 µm volt. A geometriai méreteket OLYMPUS BX51 optikai mérõmikroszkóppal határoztuk meg. A próbatesteket ZWICK Z005 típusú univerzális szakítógéppel, speciálisan erre a célra kifejlesztett csepplehúzó feltéttel szobahõmérsékleten, 2 mm/perc sebességgel húztuk le. Az elektronmikroszkópos felvételeket JEOL JSM-6380LA típusú berendezéssel készítettük, a mintadarabok vezetõképességét a vizsgált felületek aranyozásával biztosítottuk. A határfelületi nyírószilárdságot az IFSS módszer szerint határoztuk meg [lásd az (1) képletet]. A lehúzás során fontos, hogy a mátrix és a lemez között határfelületi elválás ne következzék be. Ennek ellenõrzésére a mikroszkópos felvételek kevéssé alkalmasak, mivel az esetlegesen megindult, ám végig nem terjedt repedéseket a felületen nem tudjuk megfigyelni. Ezért akusztikus emissziós vizsgálatokat alkalmaztunk, a mikrofonokat az egyik lehúzópenge meghosszabbításán helyeztük el [19] (SENSOPHONE AED-40 készülék, Micro 30S típusú mikrofonok). Az alkalmazott észlelési küszöb 21 db volt Szálkihúzás hagyományos csepp-, és az általunk továbbfejlesztett hengeres alakú próbatestet húztunk le. A mé évfolyam, 12. szám
4 1. táblázat. Hagyományos és csepplehúzó módszerrel mért szálmátrix határfelületi nyírószilárdságok Hagyományos τ, MPa Továbbfejlesztett τ, MPa H1 11,08 T1 26,08 H2 22,86 T2 28,90 H3 14,94 T3 28,73 H4 17,01 T4 21,19 H5 31,11 T5 28,36 H6 21,86 T6 25,26 H7 33,84 T7 28,39 H8 41,25 T8 23,44 H9 44,92 T9 26,41 H10 20,28 T10 27,27 Átlag 25,91±10,79 Átlag 26,40±2,53 rési eredmények átlagát és szórását az 1. táblázat tartalmazza. A két módszerrel mért határfelületi nyírószilárdságok közel azonosak, azonban hagyományos csepplehúzás esetén a szórás az átlag több mint 40%-a, a módosított módszernél pedig kevesebb mint 10% alá csökkent. Az utóbbi tehát jóval megbízhatóbb eredményt ad. Vizsgálataink helyességét igazolja, hogy a mikroszkópos felvételeken csak a szál kihúzódásának találtuk nyomát, a fémlemezrõl történõ leválásnak nem (4d. ábra). 5. ábra. A továbbfejlesztett csepplehúzás során esetlegesen keletkezõ akusztikus események ellenõrzésére kialakított próbadarabok: fém-mátrix (a) és egyedi szálszakítás (b) 4.3. Akusztikus emissziós mérési eredmények Meghatároztuk az egyedi szál szakadása, valamint a mátrix és az alkalmazott alumínium lemez közti rétegszétválás akusztikus jellemzõit. A szál-mátrix határfelületi szétválás energiáját hagyományos csepplehúzással ellenõriztük, az alumínium-mátrixét az 5a. ábrán látható elrendezésben epoxigyanta felhasználásával, kis átlapolással összeragasztott alumínium lemezekkel mértük. A szál szakadása során észlelhetõ akusztikus jelenségeket pedig az 5b. ábra szerint kialakított elrendezésben, egyedi szálak szakításával vizsgáltuk. Ezek alapján a szálszakadás mintegy db energiájú, a fém-mátrix szétválás pedig mintegy db nagyságú jelet eredményezett. A módosított csepplehúzás során szálszakadásra vagy lemez-mátrix határfelületen történõ szétválásra utaló jelet nem tapasztaltunk. Kizárólag a hagyományos módszernél is észlelhetõ szálmátrix határfelületi szétválásra utaló akusztikus eseményeket rögzítettünk a maximális erõnél (6a. és 6b. ábra). Ezek közös jellemzõje, hogy a határfelületi szétváláskor, a lehúzógörbe alapján is jól azonosítható idõpontban egymáshoz hasonló jeleket észlelhetünk db között. Így az akusztikus emissziós mérések eredményei összhangban vannak a mikroszkópos mérésekkel, vagyis a tönkremenetel mindig a szál-mátrix határfelületen következik be. 5. Összefoglalás A kompozit termékek minõségét döntõen befolyásolja a szál-mátrix határfelületi adhézió nagysága, amely az ismert mérési módszerekkel kielégítõ pontossággal nem mérhetõ. Ezért a pontosság és ismételhetõség javítása ér- 6. ábra. A lehúzás során keletkezõ akusztikus jelek az idõ függvényében a hagyományos (a) és továbbfejlesztett csepplehúzó vizsgálat során (b) évfolyam, 12. szám 481
5 dekében a csepplehúzó módszert továbbfejlesztettük. Célunk a mérési bizonytalanság csökkentése volt. A változó formájú cseppet jól meghatározható és reprodukálható hengerrel helyettesítettük. A módosított módszert akusztikus emissziós vizsgálatokkal és mikroszkópi úton ellenõriztük. A javasolt módszer alkalmas a mért értékek szórásának jelentõs csökkentésére. A mérés során tönkremenetelt csak a szál-mátrix határfelületen tapasztaltunk. Az eredmények megjelenését az Országos Tudományos Kutatási Alap (OTKA K61424 és NI62729) támogatta. Irodalomjegyzék [1] Bailey, C.; Davies, P.; Grohens, Y.; Dolto, G.: Application of interlaminar tests to marine composites. A literature review, Applied Composite Materials, 11, (2004). [2] Fu, S. Y.; Lauke, B.; Zhang, Y. H.; Mai, Y-W.: On the post-mortem fracture surface morphology of short fiber reinforced thermoplastics, Composites, Part A: Applied Science and Manufacturing, 36, (2005). [3] Izer, A.; Bárány, T.: Hot consolidated all-pp composites from textile fabrics composed of isotactic PP filaments with different degrees of orientation, Express Polymer Letters, 1, (2007). [4] Romhány, G.; Czigány, T.; Karger-Kocsis, J.: Determination of J-R curves of thermoplastic starch composites containing crossed quasi-unidirectional flax fiber reinforcement, Composites Science and Technology, 66, (2006). [5] Tripathi, D.; Jones, F. R.: Measurement of the load-bearing capability of the fibre/matrix interface by single-fibre fragmentation, Composites Science and Technology, 57, (1997). [6] Schüller, T.; Beckert, W.; Lauke, B.; Ageorges, C.; Friedrich, K.: Single fibre transverse debonding: stress analysis of the Broutman test, Composites, Part A: Applied Science and Manufacturing, 31, (2000). [7] Zhandarov, S.; Mäder, E.: Characterization of fiber/ matrix interface strength: applicability of different tests, approaches and parameters, Composites Science and Technology, 65, (2005). [8] Zinck, P.; Wagner, H. D.; Salamon, L.; Gerard, J. F.: Are microcomposites realistic models of the fibre/matrix interface? I. Micromechanical modelling, Polymer, 42, (2001). [9] Liu, X. Y.; Dai, G. C.: Surface modification and micromechanical properties of jute fiber mat reinforced polypropylene composites, Express Polymer Letters, 1, (2007). [10] Nairn, J. A.: Fracture mechanics of the microbond and pull-out tests. in The Application of Fracture Mechanics to Polymers, Adhesives, and Composites (ed.: Moore D. R.), Elsevier, Amsterdam, , [11] Pisanova, E.; Zhandarov, S.; Mäder, E.: How can adhesion be determined from micromechanical tests? Composites, 32, (2001). [12] Nardin, M.; Schultz, J.: Relationship between fibrematrix adhesion and the interfacial shear strenght in polymer-based composites, Composite Interfaces, 1, (1993). [13] Scheer, R. J.; Nairn, J. A.: A comparison of several fracture mechanics methods for measuring interfacial toughness with microbond test, Journal of Adhesion, 53, (2000). [14] Mendels, D-A.; Leterrier, Y.; Manson, J-A. E.: The influence of internal stresses on the microbond test I: Theoretical analysis, Journal of Composite Materials, 36, (2002). [15] Eichhorn, S. J.; Young, R. J.: Composite micromechanics of hemp fibres and epoxi resin microdroplets, Composites Science and Technology, 64, (2004). [16] Hann, P. L.; Hirt, D. E.: Simulating the microbond technique with macrodroplets, Composites Science and Technology, 54, (1995). [17] Heilhecker, H.; Cross, W.; Pentland, R.; Griswold, C.; Kellar, J. J.; Kjerengtoen, L.: The vice angle in the microbond test, Journal of Materials Science Letters, 19, (2000). [18] Järvälä, P.; Laitinen, K. W.; Purola, J.; Törmälä, P.: The three-fibre method for measuring glass fibre to resin bond strength, International Journal of Adhesion and Adhesives, 3, (1983). [19] Czigány, T.; Morlin, B.; Mezey, Z.: Interfacial adhesion in fully and partially biodegradable polymer composites examined with microdroplet test and acoustic emission, Composite Interfaces, 14, (2007) évfolyam, 12. szám
Új módszer és eljárás kifejlesztése a szál/mátrix adhézió meghatározásához
Gépészmérnöki Kar Polimertechnika Tanszék Írta: Morlin Bálint okleveles gépészmérnök Új módszer és eljárás kifejlesztése a szál/mátrix adhézió meghatározásához című témakörből, amellyel a PhD fokozat elnyerésére
RészletesebbenÚj módszer és eljárás kifejlesztése a szál/mátrix adhézió meghatározásához
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Polimertechnika Tanszék Új módszer és eljárás kifejlesztése a szál/mátrix adhézió meghatározásához PhD értekezés Készítette: Morlin Bálint
RészletesebbenAnyagtudomány BMEGEMTMK02, 4 krp (2+0+1/v) Ajánlott segédanyagok. Határfelület-kohézió-adhézió
Tulajdonság [ ] Anyagtudomány BMEGEMTMK02, 4 krp (2+0+1/v) XI. előadás: Határfázisok a polimertechnikában, többkomponensű polimer rendszerek Előadó: Dr. Mészáros László Egyetemi docens Elérhetőség: T.
RészletesebbenFOK Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai tárgy kolokviumi kérdései 2012/13-es tanév I. félév
FOK Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai tárgy kolokviumi kérdései 2012/13-es tanév I. félév A kollokviumon egy-egy tételt kell húzni az 1-10. és a 11-20. kérdések közül. 1. Atomi kölcsönhatások, kötéstípusok.
RészletesebbenMágneses tulajdonságú polimerek fejlesztése és tulajdonságainak elemzése
FIATALOK FÓRUMA Mágneses tulajdonságú polimerek fejlesztése és tulajdonságainak elemzése Tamás Péter szigorló gépészmérnök hallgató, BME Polimertechnika Tanszék Témavezető: Prof. Dr. Czigány Tibor tanszékvezető,
RészletesebbenFÁRADÁSOS REPEDÉSTERJEDÉS KÜLÖNBÖZŐ TÍPUSÚ KOMPOZITOKBAN
FÁRADÁSOS REPEDÉSTERJEDÉS KÜLÖNBÖZŐ TÍPUSÚ KOMPOZITOKBAN Dr. Lukács János Mechanikai Technológiai Tanszék Csomós Zília Mechanikai Technológiai Tanszék Dr. Gácsi Zoltán Fémtani Tanszék Karcagi Rita Mechanikai
RészletesebbenAzonos irányba rendezett kenderszálakkal erősített kompozitok 1
/1 Azonos irányba rendezett kenderszálakkal erősített kompozitok 1 Mezey Zoltán* Czigány Tibor** Kulcsszavak: mechanikai vizsgálatok, természetes szálak, kenderszál, egyirányúan erősített kompozit Keywords:
RészletesebbenAnyagvizsgálatok. Mechanikai vizsgálatok
Anyagvizsgálatok Mechanikai vizsgálatok Szakítóvizsgálat EN 10002-1:2002 Célja: az anyagok egytengelyű húzó igénybevétellel szembeni ellenállásának meghatározása egy szabványosan kialakított próbatestet
RészletesebbenSzénszál erősítésű kompozitok szívósságnövelése a határfelületi adhézió módosításával
Szénszál erősítésű kompozitok szívósságnövelése a határfelületi adhézió módosításával Increasing carbon fiber reinforced composites thoughness by modifying the interfacial adhesion MAGYAR Balázs 1, TEMESI
RészletesebbenHU ISSN
26/2 A kritikus szálhossz elemzése bazaltszál-erősítésű kompozitokban 1 Pölöskei Kornél 2 Kovács Norbert Krisztián 2 Kulcsszavak: bazaltszál, kritikus szálhossz, szálhosszeloszlás, száltartalom függés
RészletesebbenLaborgyakorlat. Kurzus: DFAL-MUA-003 L01. Dátum: Anyagvizsgálati jegyzőkönyv ÁLTALÁNOS ADATOK ANYAGVIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV
ÁLTALÁNOS ADATOK Megbízó adatai: Megbízott adatai: Cég/intézmény neve: Dunaújvárosi Egyetem. 1. csoport Cég/intézmény címe: 2400 Dunaújváros, Vasmű tér 1-3. H-2400 Dunaújváros, Táncsics M. u. 1/A Képviselő
RészletesebbenA= a keresztmetszeti felület cm 2 ɣ = biztonsági tényező
Statika méretezés Húzás nyomás: Amennyiben a keresztmetszetre húzó-, vagy nyomóerő hat, akkor normálfeszültség (húzó-, vagy nyomó feszültség) keletkezik. Jele: σ. A feszültség: = ɣ Fajlagos alakváltozás:
RészletesebbenHOSSZÚ SZÉNSZÁLLAL ERİSÍTETT MŐANYAGKOMPOZITOK MECHANIKAI TULAJDONSÁGAI
HOSSZÚ SZÉNSZÁLLAL ERİSÍTETT MŐANYAGKOMPOZITOK MECHANIKAI TULAJDONSÁGAI Varga Csilla* Okleveles vegyészmérnök Dr. Miskolczi Norbert* Egyetemi tanársegéd Dr. Bartha László* Egyetemi tanár, tanszékvezetı
RészletesebbenNem elegyedő polimer keverékek szerkezete és mechanikai tulajdonságai Morphology and mechanical properties of immiscible polymer blends
ANYAGSZERKEZET-VIZSGÁLAT INVESTIGATION OF STRUCTURE Nem elegyedő polimer keverékek szerkezete és mechanikai tulajdonságai Morphology and mechanical properties of immiscible polymer blends Jánoki Gábor
RészletesebbenÜVEGSZÁL ERŐSÍTÉSŰ KOMPOZIT FÚRÁSÁNAK VIZSGÁLATA GYORSACÉL ÉS KEMÉNYFÉM SZERSZÁMMAL DRILLING OF GLASS-FIBER-REINFORCED COMPOSITE BY HSS AND CARBIDE
Gradus Vol 2, No 2 (215) 168-173 ISSN 264-814 ÜVEGSZÁL ERŐSÍTÉSŰ KOMPOZIT FÚRÁSÁNAK VIZSGÁLATA GYORSACÉL ÉS KEMÉNYFÉM SZERSZÁMMAL DRILLING OF GLASS-FIBER-REINFORCED COMPOSITE BY HSS AND CARBIDE Líska János
RészletesebbenPLATTÍROZOTT ALUMÍNIUM LEMEZEK KÖTÉSI VISZONYAINAK TECHNOLÓGIAI VIZSGÁLATA TECHNOLOGICAL INVESTIGATION OF PLATED ALUMINIUM SHEETS BONDING PROPERTIES
Anyagmérnöki Tudományok, 37. kötet, 1. szám (2012), pp. 371 379. PLATTÍROZOTT ALUMÍNIUM LEMEZEK KÖTÉSI VISZONYAINAK TECHNOLÓGIAI VIZSGÁLATA TECHNOLOGICAL INVESTIGATION OF PLATED ALUMINIUM SHEETS BONDING
RészletesebbenTudományos Diákköri Konferencia 2008. POLIMERTECHNIKA SZEKCIÓ
POLIMERTECHNIKA SZEKCIÓ Helyszín: Polimertechnika Tanszék Laboratórium Kezdési időpont: 2008. november 19. 8 30 Elnök: Dr. Vas László Mihály egyetemi docens Titkár: Gombos Zoltán PhD hallgató Tagok: László
RészletesebbenPowered by TCPDF (
Powered by TCPDF (www.tcpdf.org) a@ ウコゥャ ョッウ @ ヲ ャ ャ エォ コ ャ ウ @ ィ エ ウ @ コ ャエウコ ャャ ャ @ イ ウ エ エエ @pa@ ォッューッコゥエッォ @ ュ ィ ョゥォ ゥエオャ ェ ッョウ ァ ゥイ k ッカ ウ @nn@knl@s コ @jn@snl@k ッカ ウ @jn@gn a ーエ @ ヲッイ @ ーオ ャゥ エゥッョ
RészletesebbenSzakmai önéletrajz. Személyes adatok: Tanulmányok, munkakörök: Nyelvtudás:
Szakmai önéletrajz Személyes adatok: Név: Bakonyi Péter Születés idő: Budapest, 1978.12.21. Anyja neve: Simon Eszter Lakcím: 1118. Budapest, Előpatak köz 3. II/8. Telefon: 06-70/260-2612 Email: bakonyi@pt.bme.hu
RészletesebbenA szerkezeti anyagok tulajdonságai és azok vizsgálata
A szerkezeti anyagok tulajdonságai és azok vizsgálata 1 Az anyagok tulajdonságai fizikai tulajdonságok, mechanikai, termikus, elektromos, mágneses akusztikai, optikai 2 Minőség, élettartam A termék minősége
Részletesebben2008 Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara Diplomaíja, Mechanoplast Diplomadíj Pályázat különdíja
S Z A K M A I Ö N É L E T R A J Z SZEMÉLYES ADATOK Név: Balogh Gábor Születési idő: Budapest, 1984 szeptember 17. Anyja neve: Turai Éva Levelezési cím: 1141, Budapest, Szuglói körvasút sor 116. Telefon:
RészletesebbenPolimerek vizsgálatai 1.
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM ANYAGISMERETI ÉS JÁRMŰGYÁRTÁSI TANSZÉK POLIMERTECHNIKA NGB_AJ050_1 Polimerek vizsgálatai 1. DR Hargitai Hajnalka Szakítóvizsgálat Rövid idejű mechanikai vizsgálat Cél: elsősorban
RészletesebbenPolimerek vizsgálatai
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM ANYAGTUDOMÁNYI ÉS TECHNOLÓGIAI TANSZÉK Polimerek vizsgálatai DR Hargitai Hajnalka Rövid idejű mechanikai vizsgálat Szakítóvizsgálat Cél: elsősorban a gyártási körülmények megfelelőségének
RészletesebbenMűszerezett keménységmérés alkalmazhatósága a gyakorlatban
Műszerezett keménységmérés alkalmazhatósága a gyakorlatban Rózsahegyi Péter laboratóriumvezető Tel: (46) 560-137 Mob: (30) 370-009 Műszaki Kockázatmenedzsment Osztály Mechanikai Anyagvizsgáló Laboratórium
RészletesebbenKisciklusú fárasztóvizsgálatok eredményei és energetikai értékelése
Kisciklusú fárasztóvizsgálatok eredményei és energetikai értékelése Tóth László, Rózsahegyi Péter Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány Logisztikai és Gyártástechnikai Intézet Bevezetés A mérnöki
RészletesebbenBazaltszál-erõsítésû fröccsöntött poliamid mechanikai tulajdonságainak vizsgálata Deák Tamás** Kovács József Gábor* Szabó Jenõ Sándor**
Bazaltszál-erõsítésû fröccsöntött poliamid mechanikai tulajdonságainak vizsgálata Deák Tamás** Kovács József Gábor* Szabó Jenõ Sándor** Abstract Study of mechanical properties of basalt fibre reinforced
RészletesebbenSzakmai tevékenység az MTA TTK Polimer Fizikai Kutatócsoportjában és a BME Műanyag- és Gumiipari Laboratóriumában
Szakmai tevékenység az MTA TTK Polimer Fizikai Kutatócsoportjában és a BME Műanyag- és Gumiipari Laboratóriumában Hegyesi Nóra 1,2, Renner Károly 2, Menyhárd Alfréd 1,2, Pukánszky Béla 2 1 MTA TTK Anyag-
RészletesebbenEGYIRÁNYBAN ER SÍTETT KOMPOZIT RUDAK HAJLÍTÓ KARAKTERISZTIKÁJÁNAK ÉS TÖNKREMENETELI FOLYAMATÁNAK ELEMZÉSE
Budapest M szaki és Gazdaságtudományi Egyetem Polimertecnika Tanszék EGYIRÁNYBAN ER SÍTETT KOMPOZIT RUDAK HAJLÍTÓ KARAKTERISZTIKÁJÁNAK ÉS TÖNKREMENETELI OLYAMATÁNAK ELEMZÉSE Tézisek Rácz Zsolt Témavezet
RészletesebbenKörnyezetbarát önerõsítéses polimer kompozitok
Környezetbarát önerõsítéses polimer kompozitok IZER ANDRÁS * PhD hallgató KMETTY ÁKOS * szigorló gépészmérnök hallgató DR. BÁRÁNY TAMÁS * egyetemi adjunktus Kompozitok 1. Bevezetés Napjainkban a szerkezeti
RészletesebbenHosszú szénszállal erõsített PP, HDPE és EVA kompozitok
Hosszú szénszállal erõsített PP, HDPE és EVA kompozitok VARGA CSILLA * okleveles vegyészmérnök DR. MISKOLCZI NORBERT * egyetemi tanársegéd DR. BARTHA LÁSZLÓ * tanszékvezetõ egyetemi tanár DR. FALUSSY LAJOS
RészletesebbenSzál és nanorészecske erősítésű hibrid kompozitok kifejlesztése
Gépészmérnöki Kar Polimertechnika Tanszék Írta: Szebényi Gábor okleveles gépészmérnök Szál és nanorészecske erősítésű hibrid kompozitok kifejlesztése című témakörből, amellyel a PhD fokozat elnyerésére
RészletesebbenFogorvosi anyagtan fizikai alapjai 6.
Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 6. Mechanikai tulajdonságok 1. Kiemelt témák: Rugalmas alakváltozás Merevség és összefüggése a kötési energiával A geometriai tényezők szerepe egy test merevségében Tankönyv
RészletesebbenA szerkezeti anyagok tulajdonságai és azok vizsgálata
A szerkezeti anyagok tulajdonságai és azok vizsgálata 1 Az anyagok tulajdonságai fizikai tulajdonságok, mechanikai, termikus, elektromos, mágneses akusztikai, optikai 2 Minıség, élettartam A termék minısége
RészletesebbenHajlítás BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR POLIMERTECHNIKA TANSZÉK POLIMEREK HAJLÍTÓ VIZSGÁLATA
A2 Változat: 1.32 Kiadva: 2016. február 18. BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR POLIMERTECHNIKA TANSZÉK Hajlítás POLIMEREK HAJLÍTÓ VIZSGÁLATA A JEGYZET ÉRVÉNYESSÉGÉT A TANSZÉKI
RészletesebbenBazaltszövettel erősített polimer mátrixú kompozitok fejlesztése
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Polimertechnika Tanszék Bazaltszövettel erősített polimer mátrixú kompozitok fejlesztése TÉZISFÜZET Tamás Péter okleveles gépészmérnök Témavezető
RészletesebbenÜvegszál erősítésű anyagok esztergálása
Üvegszál erősítésű anyagok esztergálása Líska János 1 1 Kecskemétri Főiskola, GAMF Kar, Járműtechnológia Tanszék Összefoglalás: A kompozitokat különleges tulajdonságok és nagy szilárdság jellemzi. Egyre
RészletesebbenDeák Tamás PhD-hallgató, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gépészmérnöki Kar, Polimertechnika Tanszék
FIATALOK FÓRUMA Bazaltszál az üvegszál vetélytársa Deák Tamás PhD-hallgató, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gépészmérnöki Kar, Polimertechnika Tanszék A kompozitokat és erősítőanyagokat
RészletesebbenPhD DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI
Budapesti Muszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fizikai Kémia Tanszék MTA-BME Lágy Anyagok Laboratóriuma PhD DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI Mágneses tér hatása kompozit gélek és elasztomerek rugalmasságára Készítette:
RészletesebbenKARBON SZÁLLAL ERŐSÍTETT ALUMÍNIUM MÁTRIXÚ KOMPOZITOK AL/C HATÁRFELÜLETÉNEK JELLEMZÉSE
Ph.D. értekezés tézisei KARBON SZÁLLAL ERŐSÍTETT ALUMÍNIUM MÁTRIXÚ KOMPOZITOK AL/C HATÁRFELÜLETÉNEK JELLEMZÉSE Magyar Anita okl. anyagmérnök Tudományos vezető: Dr. Gácsi Zoltán egyetemi docens Kerpely
RészletesebbenMikromechanikai deformációs folyamatok polimer kompozitokban
Budapest University of Technology and Economics Renner Károly Mikromechanikai deformációs folyamatok polimer kompozitokban Ph.D. Értekezés Tézisei Témavezető: Pukánszky Béla Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi
RészletesebbenMŰANYAGOK TULAJDONSÁGAI
MŰANYAGOK TULAJDONSÁGAI A műszaki adatlapok csapdái A műanyagok vizsgálatával számos szabvány foglalkozik. Ezek egy része csak az adott országon belül érvényes, de vannak nemzetközi érvényű előírások is.
RészletesebbenModern Fizika Labor. 2. Az elemi töltés meghatározása. Fizika BSc. A mérés dátuma: nov. 29. A mérés száma és címe: Értékelés:
Modern Fizika Labor Fizika BSc A mérés dátuma: 2011. nov. 29. A mérés száma és címe: 2. Az elemi töltés meghatározása Értékelés: A beadás dátuma: 2011. dec. 11. A mérést végezte: Szőke Kálmán Benjamin
RészletesebbenFOK Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai tárgy kolokviumi kérdései 2017/18-es tanév
FOK Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai tárgy kolokviumi kérdései 2017/18-es tanév A kollokviumon egy-egy tételt kell húzni az 1-10. és a 11-20. kérdések közül, valamint egy számolási feladatot az év közben
RészletesebbenMikromechanikai deformációs folyamatok társított polimerekben
126 Magyar Kémiai Folyóirat - Összefoglaló közlemények Mikromechanikai deformációs folyamatok társított polimerekben RENNER Károly, a,b, * MÓCZÓ János a,b és PUKÁNSZKY Béla a,b a MTA KK AKI Alkalmazott
RészletesebbenAtomerőművi anyagvizsgálatok. 2. előadás: Roncsolásos anyagvizsgálati eljárások elvének ismertetése I. rész (a jegyzet 4.
Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Nukleáris Technikai Intézet (NTI) Atomerőművi anyagvizsgálatok 2. előadás: Roncsolásos anyagvizsgálati eljárások elvének ismertetése I. rész (a jegyzet
RészletesebbenA 3P, a 3P-vinilészter hibrid és a 4P-epoxi hibrid gyanták tulajdonságainak jellemzése
A 3P, a 3P-vinilészter hibrid és a 4P-epoxi hibrid gyanták tulajdonságainak jellemzése A speciális tulajdonságokkal rendelkezõ vízüveg-izocianát alapú gyantákat számos országban választották a bontásmentes
RészletesebbenSzakítás BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR POLIMERTECHNIKA TANSZÉK POLIMEREK SZAKÍTÓVIZSGÁLATA
A1 Kiadva: 2014. február 7. BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR POLIMERTECHNIKA TANSZÉK Szakítás POLIMEREK SZAKÍTÓVIZSGÁLATA A JEGYZET ÉRVÉNYESSÉGÉT A TANSZÉKI WEB OLDALON
RészletesebbenSzakítás BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR POLIMERTECHNIKA TANSZÉK POLIMEREK SZAKÍTÓVIZSGÁLATA
A1 Változat: 4. BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR POLIMERTECHNIKA TANSZÉK Szakítás POLIMEREK SZAKÍTÓVIZSGÁLATA A JEGYZET ÉRVÉNYESSÉGÉT A TANSZÉKI WEB OLDALON KELL ELLENŐRIZNI!
RészletesebbenSzálerõsített mûanyag kompozitok tulajdonságainak javítása
Alkalmazott kutatás Szálerõsített mûanyag kompozitok tulajdonságainak javítása VARGA CSILLA * okleveles vegyészmérnök DR. MISKOLCZI NORBERT * egyetemi adjunktus DR. BARTHA LÁSZLÓ * egyetemi tanár, tanszékvezetõ
RészletesebbenÉpítőanyagok I - Laborgyakorlat. Fémek
Építőanyagok I - Laborgyakorlat Fémek Az acél és a fémek tulajdonságai Az acél és fémek fizikai jellemzői Fém ρ (kg/m 3 ) olvadáspont C E (kn/mm 2 ) Acél 7850 1450 210000 50 Alumínium 2700 660 70000 200
RészletesebbenALUMÍNIUM SZÉNSZÁL KOMPOZITHUZAL MIKROSZERKEZETÉNEK VIZSGÁLATA MICROSTRUCTURAL CHARACTERIZATION OF AL C COMPOSITE WIRE
XV. űszaki Tudományos Ülésszak, 2014. Kolozsvár, 213 218. http://hdl.handle.net/10598/28542 űszaki tudományos közlemények 2. ALUÍNIU SZÉNSZÁL KOPOZITHUZAL IKROSZRKZTÉNK VIZSGÁLATA ICROSTRUCTURAL CHARACTRIZATION
RészletesebbenSzilárd testek rugalmassága
Fizika villamosmérnököknek Szilárd testek rugalmassága Dr. Giczi Ferenc Széchenyi István Egyetem, Fizika és Kémia Tanszék Győr, Egyetem tér 1. 1 Deformálható testek (A merev test idealizált határeset.)
RészletesebbenMérés: Millikan olajcsepp-kísérlete
Mérés: Millikan olajcsepp-kísérlete Mérés célja: 1909-ben ezt a mérést Robert Millikan végezte el először. Mérése során meg tudta határozni az elemi részecskék töltését. Ezért a felfedezéséért Nobel-díjat
RészletesebbenCsigatisztítók hatékonyságának minősítési módszere
Csigatisztítók hatékonyságának minősítési módszere Török Dániel, Suplicz András, Kovács József Gábor Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gépészmérnöki Kar, Polimertechnika Tanszék, Műegyetem
RészletesebbenBazaltszállal erősített fröccsöntött poliamid kompozitok fejlesztése
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR DOKTORI TANÁCSA DOKTORI TÉZISFÜZETEI Bazaltszállal erősített fröccsöntött poliamid kompozitok fejlesztése című PhD dolgozat alapján Készítette:
RészletesebbenPolimerek fizikai, mechanikai, termikus tulajdonságai
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM ANYAGISMERETI ÉS JÁRMŰGYÁRTÁSI TANSZÉK POLIMERTECHNIKA NGB_AJ050_1 Polimerek fizikai, mechanikai, termikus tulajdonságai DR Hargitai Hajnalka 2011.10.05. BURGERS FÉLE NÉGYPARAMÉTERES
RészletesebbenTörés és fragmentáció statisztikus fizikája
Törés és fragmentáció statisztikus fizikája A projekt keretében a rendezetlen szerkezetű szilárdtestek törésének és fragmentációs folyamatainak elméleti leírására végeztünk kutatómunkát három fő területen:
RészletesebbenDETERMINATION OF SHEAR STRENGTH OF SOLID WASTES BASED ON CPT TEST RESULTS
Műszaki Földtudományi Közlemények, 83. kötet, 1. szám (2012), pp. 271 276. HULLADÉKOK TEHERBÍRÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSA CPT-EREDMÉNYEK ALAPJÁN DETERMINATION OF SHEAR STRENGTH OF SOLID WASTES BASED ON CPT TEST
RészletesebbenAz ipari komputer tomográfia vizsgálati lehetőségei
Az ipari komputer tomográfia vizsgálati lehetőségei Dr. Czinege Imre, Kozma István Széchenyi István Egyetem 6. ANYAGVIZSGÁLAT A GYAKORLATBAN KONFERENCIA Cegléd, 2012. június 7-8. Tartalom A CT technika
RészletesebbenSzakmai önéletrajz Sikló Bernadett
Szakmai önéletrajz Sikló Bernadett Tanulmányok: 2008- Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki kar, Polimertechnika Tanszék PhD hallgató 2002-2008 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi
Részletesebbentervezési szempontok (igénybevétel, feszültségeloszlás,
Elhasználódási és korróziós folyamatok Bagi István BME MTAT Biofunkcionalitás Az élő emberi szervezettel való kölcsönhatás biokompatibilitás (gyulladás, csontfelszívódás, metallózis) aktív biológiai környezet
RészletesebbenA kerámiaipar struktúrája napjainkban Magyarországon
A 1. század lehetőségei a kerámiák kutatása és fejlesztése területén Gömze A. László, Kerámia- és Szilikátmérnöki Intézeti Tanszék Miskolci Egyetem Tel.: +36 30 746 714 femgomze@uni-miskolc.hu http://keramia.uni-miskolc.hu
RészletesebbenKavaró dörzshegesztéssel készült polimer varratok szilárdsági elemzése
Kavaró dörzshegesztéssel készült polimer varratok szilárdsági elemzése Kiss Zoltán PhD hallgató, BME Polimertechnika Tanszék 1111 Budapest, Műegyetem rakpart 3. kiss@pt.bme.hu Absztrakt: Alumínium és egyéb
RészletesebbenÖNMETSZŐ CSAVARKÖTÉSEK FEJLESZTÉSE
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR Gép- és Terméktervezés Tanszék Írta: Soós Enikő okleveles ipari termék- és formatervező mérnök ÖNMETSZŐ CSAVARKÖTÉSEK FEJLESZTÉSE című témakörből,
RészletesebbenA 12/2013 (III. 28.) NGM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján Gépgyártástechnológiai technikus
A 12/2013 (III. 28.) NGM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 54 521 03 Gépgyártástechnológiai technikus Tájékoztató A vizsgázó az első lapra írja
RészletesebbenSíklapokból álló üvegoszlopok laboratóriumi. vizsgálata. Jakab András, doktorandusz. BME, Építőanyagok és Magasépítés Tanszék
Síklapokból álló üvegoszlopok laboratóriumi vizsgálata Előadó: Jakab András, doktorandusz BME, Építőanyagok és Magasépítés Tanszék Nehme Kinga, Nehme Salem Georges Szilikátipari Tudományos Egyesület Üvegipari
RészletesebbenTevékenység: Tanulmányozza a ábrát és a levezetést! Tanulja meg a fajlagos nyúlás mértékének meghatározásának módját hajlításnál!
Tanulmányozza a.3.6. ábrát és a levezetést! Tanulja meg a fajlagos nyúlás mértékének meghatározásának módját hajlításnál! Az alakváltozás mértéke hajlításnál Hajlításnál az alakváltozást mérnöki alakváltozási
RészletesebbenFunkcionálisan gradiens anyagszerkezetű kompozit görgő végeselemes vizsgálata
FIATALOK FÓRUMA Funkcionálisan gradiens anyagszerkezetű kompozit görgő végeselemes vizsgálata Felhős Dávid, Dr. Váradi Károly, Dr. Klaus Friedrich Gépszerkezettani Intézet, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi
RészletesebbenSZIMULÁCIÓ ÉS MODELLEZÉS AZ ANSYS ALKALMAZÁSÁVAL
SZIMULÁCIÓ ÉS MODELLEZÉS AZ ANSYS ALKALMAZÁSÁVAL MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA KONFERENCIA 2010 GÁBOR DÉNES FŐISKOLA CSUKA ANTAL TARTALOM A KÍSÉRLET ÉS MÉRÉS JELENTŐSÉGE A MÉRNÖKI GYAKORLATBAN, MECHANIKAI FESZÜLTSÉG
RészletesebbenPOLIMEREK KEMÉNYSÉGE
POLIMEREK KEMÉNYSÉGE Elméleti áttekintés A keménység olyan anyagi tulajdonság, amely azt fejezi ki, hogy egy anyag mennyire szilárd, milyen mértékben ellenálló a külső mechanikai behatásokkal szemben.
RészletesebbenGyakorlat 04 Keresztmetszetek III.
Gyakorlat 04 Keresztmetszetek III. 1. Feladat Hajlítás és nyírás Végezzük el az alábbi gerenda keresztmetszeti vizsgálatait (tiszta esetek és lehetséges kölcsönhatások) kétféle anyaggal: S235; S355! (1)
RészletesebbenMagasépítési öszvérfödémek numerikus szimuláció alapú méretezése
BME Hidak és Szerkezetek Tanszéke Magasépítési öszvérfödémek numerikus szimuláció alapú méretezése Seres Noémi DEVSOG Témavezetı: Dr. Dunai László Bevezetés Az elıadás témája öszvérfödémek együttdolgoztató
RészletesebbenFogorvosi anyagtan fizikai alapjai 8. Képlékeny viselkedés. Terhelési diagram. Mechanikai tulajdonságok 2. s sz (Pa) Tankönyv fejezetei: 16-17
rugalmas B mn 1. A rá ható erő következtében megváltozott alakját a hatás megszűntével visszanyerő. Vmihez hozzáütődve róla visszapattanó. merev B mn 1. Nem rugalmas, nem hajlékony . Rugalmasságát,
RészletesebbenRugalmas állandók mérése
KLASSZIKUS FIZIKA LABORATÓRIUM 2. MÉRÉS Rugalmas állandók mérése Mérést végezte: Enyingi Vera Atala ENVSAAT.ELTE Mérés időpontja: 2011. november 16. Szerda délelőtti csoport 1. A mérés rövid leírása Mérésem
RészletesebbenEgyrétegű tömörfalapok ragasztási szilárdságának vizsgálata kisméretű próbatesteken
Köszönetnyilvánítás A kutatás részben az OTKA (projekt szám T 025985), részben a NATO Cooperative Research Grant (CRG.LG 973967) anyagi támogatásával folyt. Irodalomjegyzék 1. Molnár S. Szerk. 2000. Faipari
RészletesebbenMiért kell megerősítést végezni?
Megerősítések okai Megerősítések okai Szerkezetek megerősítése szálerősítésű polimerekkel SZERKEZETEK MEGERŐSÍTÉSÉNEK OKAI Prof. Balázs L. György Miért kell megerősítést végezni? 1/75 4/75 3/75 Megerősítések
RészletesebbenA forgácsolás alapjai
A forgácsolás alapjai Dr. Igaz Jenő: Forgácsoló megmunkálás II/1 1-43. oldal és 73-98. oldal FONTOS! KÉREM, NE FELEDJÉK, HOGY A PowerPoint ELŐADÁS VÁZLAT NEM HELYETTESÍTI, CSAK ÖSSZEFOGLALJA, HELYENKÉNT
RészletesebbenFogorvosi anyagtan fizikai alapjai 7. Képlékeny viselkedés. Terhelési diagram. Mechanikai tulajdonságok 2. s sz (Pa) Tankönyv fejezetei: 16-17
rugalmas B mn 1. A rá ható erő következtében megváltozott alakját a hatás megszűntével visszanyerő. Vmihez hozzáütődve róla visszapattanó. merev B mn 1. Nem rugalmas, nem hajlékony . Rugalmasságát,
RészletesebbenFogorvosi anyagtan fizikai alapjai 7.
Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 7. Mechanikai tulajdonságok 2. Kiemelt témák: Szilárdság, rugalmasság, képlékenység és szívósság összefüggései A képlékeny alakváltozás mechanizmusa kristályokban és
RészletesebbenFogorvosi anyagtan fizikai alapjai 7. Képlékeny viselkedés. Terhelési diagram. Mechanikai tulajdonságok 2. s sz (Pa) Tankönyv fejezetei: 16-17
rugalmas B mn 1. A rá ható erő következtében megváltozott alakját a hatás megszűntével visszanyerő. Vmihez hozzáütődve róla visszapattanó. merev B mn 1. Nem rugalmas, nem hajlékony . Rugalmasságát,
RészletesebbenA töréssel szembeni ellenállás vizsgálata
A töréssel szembeni ellenállás vizsgálata 1 Az anyag viselkedése terhelés hatására Az anyagok lehetnek: szívósak, képlékenyek és ridegek. 2 Szívós vagy képlékeny anyag Az anyag törését a csúsztatófeszültségek
RészletesebbenHeterogén polimerrendszerek akusztikus emissziós vizsgálata
FIATALOK FÓRUMA Heterogén polimerrendszerek akusztikus emissziós vizsgálata Tárgyszavak: műanyag kompozit; társítóanyag; töltőanyag, polipropilén; akusztikus emisszió; mikromechanikai deformáció; pásztázó
RészletesebbenÜtőmunka meghatározása acél próbatesten, Charpy-kalapáccsal, amely ingás ütő-hajlítómű (Charpyinga) Dr. Kausay Tibor
Ütőmunka meghatározása acél próbatesten, Charpy-kalapáccsal, amely ingás ütő-hajlítómű (Charpyinga) Dr. Kausay Tibor Dr. Kausay Tibor 1 Charpy-kalapács, 10 m kp = 100 J legnagyobb ütőenergiával A vizsgálatot
RészletesebbenAlakemlékező epoxigyanta alapú kompozitok csavaró igénybevételű vizsgálata
Kajtár Máté *, Fejős Márta ** Alakemlékező epoxigyanta alapú kompozitok csavaró igénybevételű vizsgálata Űrtechnikai eszközök szállítását gazdaságosabbá lehet tenni könnyű, űrben kinyíló szerkezetek alkalmazásával.
RészletesebbenKorrodált acélszerkezetek vizsgálata
Korrodált acélszerkezetek vizsgálata 1. Szerkezeti példák és laboratóriumi alapkutatás Oszvald Katalin Témavezető : Dr. Dunai László Budapest, 2009.12.08. 1 Általános célkitűzések Korrózió miatt károsodott
RészletesebbenKártolt elõgyártmányból melegpréselt bazaltszál erõsítésû polipropilén mátrixú kompozitok vizsgálata
Kártolt elõgyártmányból melegpréselt bazaltszál erõsítésû polipropilén mátrixú kompozitok vizsgálata 1. Bevezetés A hõre lágyuló mátrixú polimer kompozitok piacán a szilárdsági követelmények mellett egyre
RészletesebbenA rostméret hatása a farost-erõsítésû polimer kompozitok tulajdonságaira
A rostméret hatása a farost-erõsítésû polimer kompozitok tulajdonságaira KOCSIS ZOLTÁN * PhD hallgató DR. CZIGÁNY TIBOR * egyetemi tanár Szerkezetvizsgálat 1. Bevezetés A természetes szálakkal erõsített
RészletesebbenAnyagok az energetikában
Anyagok az energetikában BMEGEMTBEA1, 6 krp (3+0+2) Kompozitok Dr. Tamás-Bényei Péter 2018. november 28. Bevezetés 2 / 36 Polimerek és kompozitjai iparágankénti megoszlása 2017-ben Magyarországon (1572
RészletesebbenAnyagismeret a gyakorlatban (BMEGEPTAGA0) SZAKÍTÓVIZSGÁLAT
Anyagismeret a gyakorlatban (BMEGEPTAGA) SZAKÍTÓVIZSGÁLAT A szakítóvizsgálat az egyik legrégebbi, legelőször szabványosított roncsolásos anyagvizsgálat. Az első szakítókísérleteket Leonardo Da Vinci végezte
RészletesebbenGeokémia gyakorlat. 1. Geokémiai adatok értelmezése: egyszerű statisztikai módszerek. Geológus szakirány (BSc) Dr. Lukács Réka
Geokémia gyakorlat 1. Geokémiai adatok értelmezése: egyszerű statisztikai módszerek Geológus szakirány (BSc) Dr. Lukács Réka MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport e-mail: reka.harangi@gmail.com ALAPFOGALMAK:
RészletesebbenKÉPLÉKENYALAKÍTÁS ELMÉLETI ALAPJAI
KÉPLÉKENYALAKÍTÁS ELMÉLETI ALAPJAI ANYAGMÉRNÖK ALAPKÉPZÉS KÉPLÉKENYALAKÍTÁSI SZAKIRÁNY TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR FÉMTANI, KÉPLÉKENYALAKÍTÁSI ÉS NANOTECHNOLÓGIA
RészletesebbenSzakmai nap Nagypontosságú megmunkálások Nagypontosságú keményesztergálással előállított alkatrészek felület integritása
Szakmai nap Nagypontosságú megmunkálások Nagypontosságú keményesztergálással előállított alkatrészek felület integritása Keszenheimer Attila Direct line Kft vendégkutató BME PhD hallgató Felület integritás
RészletesebbenPapírrács betétes bútorlapok mechanikai tulajdonságainak modellezése végeselemes módszerrel
42 peer-reviewed article Papírrács betétes bútorlapok mechanikai tulajdonságainak modellezése végeselemes módszerrel UTASSY Viktor 1, DÉNES Levente 1 1 Nyugat-magyarországi Egyetem Simonyi Károly Kar,
RészletesebbenSzakítógép használata
Szakítógép használata A gép adatai Modell: Tira test 2300 Gyártási év: 2009 Tápfeszültség: 400 V; 50 60 Hz Méréshatár: ± 100 kn Sebesség tartomány: 0,01-600 mm/min A gép fontosabb részei Kezelő Befogó
RészletesebbenPowered by TCPDF (
Powered by TCPDF (www.tcpdf.org) k イョケ コ エ イ エ @ ョ イ ウ エ ウ ウ @ ーッャゥュ イ @ ォッューッコゥエッォ i コ イ @al@k ュ エエケ @ L@b イ ョケ @t a ーエ @ ヲッイ @ ーオ ャゥ エゥッョ @ ゥョ @m anyag@ s@gumi p オ ャゥウィ @ ゥョ @RPPX doiz Környezetbarát
RészletesebbenA forgácsolás alapjai
NGB_AJ012_1 Forgácsoló megmunkálás (Forgácsolás és szerszámai) A forgácsolás alapjai Dr. Pintér József 2017. FONTOS! KÉREM, NE FELEDJÉK, HOGY A PowerPoint ELŐADÁS VÁZLAT NEM HELYETTESÍTI, CSAK ÖSSZEFOGLALJA,
RészletesebbenSiC védõréteg létrehozása karbonszálon gyors hevítéses módszerrel
SiC védõréteg létrehozása karbonszálon gyors hevítéses módszerrel Hegman N. * Szûcs P. ** Lakatos J. *** Miskolci Egyetem Bevezetés Napjainkban intenzíven kutatott terület a jó kopás- és hõsokkálló anyagok
RészletesebbenPélda: Tartó lehajlásfüggvényének meghatározása végeselemes módszer segítségével
Példa: Tartó lehajlásfüggvényének meghatározása végeselemes módszer segítségével Készítette: Dr. Kossa Attila (kossa@mm.bme.hu) BME, Műszaki Mechanikai Tanszék 213. október 8. Javítva: 213.1.13. Határozzuk
RészletesebbenTartószerkezet-rekonstrukciós Szakmérnöki Képzés
Juhász Károly Péter Betontechnológia 4 - Betondiagnosztika 2018 szakmérnöki előadás BME Vizsgálatok típusai Mikor van rá szükségünk? kivitelezés ellenőrzése nem ismert szerkezet teherbírásának meghatározása
Részletesebben