A TANTÁRGY ADATLAPJA

Átírás

1 A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babes-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Környezettudomány és Környezetmérnöki Kar 1.3 Intézet Környezettudomány 1.4 Szakterület Környezettudomány 1.5 Képzési szint Alapképzés 1.6 Szak / Képesítés Környezettudomány 2. A tantárgy adatai 2.1 A tantárgy neve Talajtan 2.2 Az előadásért felelős tanár neve Dr. Réti Kinga-Olga adjunktus 2.3 A szemináriumért felelős tanár neve Dr. Réti Kinga-Olga adjunktus 2.4 Tanulmányi év I 2.5 Félév Értékelés módja vizsga 2.7 Tantárgy típusa kötelező 3. Teljes becsült idő (az oktatási tevékenység féléves óraszáma) 3.1 Heti óraszám 4 melyből: 3.2 előadás szeminárium/labor Tantervben szereplő össz-óraszám 56 melyből: 3.5 előadás szeminárium/labor 28 A tanulmányi idő elosztása: óra A tankönyv, a jegyzet, a szakirodalom vagy saját jegyzetek tanulmányozása 20 Könyvtárban, elektronikus adatbázisokban vagy terepen való további tájékozódás 20 Szemináriumok / laborok, házi feladatok, portofóliók, referátumok, esszék kidolgozása 20 Egyéni készségfejlesztés (tutorálás) 4 Vizsgák 4 Más tevékenységek: Egyéni munka össz-óraszáma A félév össz-óraszáma Kreditszám 4 4. Előfeltételek (ha vannak) 4.1 Tantervi az Excel program ismerete és kezelése 4.2 Kompetenciabeli nincsenek 5. Feltételek (ha vannak) 5.1 Az előadás lebonyolításának feltételei 5.2 A szeminárium / labor lebonyolításának feltételei Video projektorral felszerelt előadóterem Kellő felszereltséggel ellátott talajtan labor. Minden gyakorlaton kötelező a jelenlét. Esetleges hiányzást a félévi oktatási időszak vége előtt, egyénileg lehet pótolni, a tanárral való előzetes egyeztetés alapján. Köpeny használata ajánlott, a ruházat védelme céljából. Minden hallgató egyénileg elvégzi a gyakorlatok összes lépését, beleértve a mérési eredmények feldolgozását is.

2 Transzverzális kompetenciák Szakmai kompetenciák 6. Elsajátítandó jellemző kompetenciák A talaj illetve a talajban lezajló folyamatok ismerete és megértése A talaj komponenesei között lezajló kapcsolatok és a kölcsönös hatások elsajátítása és megértése Az elsajátított ismeretek beiktatása a már létező információk közé, új kifejezések elsajátítása és logikus következtetések levonása A talajképző tényezők és folyamatok tanulmányozásában alkalmazott kifejezések elsajátítása és felhasználása a talaj, mint nyílt rendszer, műkődésének megértése érdekében Az elméleti ismeretek alkalmazása a gyakorlatban A szakkifejezések új kontextusban való alkalmazása 7. A tantárgy célkitűzései (az elsajátítandó jellemző kompetenciák alapján) 7.1 A tantárgy általános célkitűzése 7.2 A tantárgy sajátos célkitűzései A talajtan előadás célja megismertetni a hallgatókkal a pedológia (mint tudományág) definícióját, ill. az elméleti és gyakorlati információk segítségével tanulmányozni a talajt, mint bio-fizikai-kémiai dinamikus rendszert. Ugyanakkor egy teljes képet nyújtunk a talajról, a funkcióiról és a talajszennyezés megelőzésének fontosságáról, illetve a talajerózióról és ennek káros hatásairól. A terepen való talajrétegek és az ezek kialakulását befolyásoló tényezők felismerése. A talaj fizikai paramétereinek a meghatározása és ezek kiértékelése. Az elsajátított ismeretek felhasználása az építkezések terén (épületek, utak, vasutak, földcsuszamlások, stb), mint például az építkezési alap stabilitásának meghatározása 8. A tantárgy tartalma 8.1 Előadás Didaktikai módszerek Megjegyzések 1. A talaj tanulmányozásában használt fogalmak, szakkifejezések ismertetése. A pedoszféra mint a környezeti rendszer alkotóelme. Frontális ismeretközlés,szemléltetés PowerPoint vetítés és táblarajzok által, párbeszéd 2. A földtani tényezők és a domborzat szerepe a vetítés talaj kialakulásában. A talaj alkotóelemei. 3. A víz szerepe a talaj genezisében és evolúciójában. 4. A talaj kialakulását befolyásoló tényezők. A talajképző folyamatok. 5. A talajban lejátszódó mechanikai és fizikaikémiai folyamatok. 6. Az élőlények és szerves anyagok jelenléte és szerepe a talajképző folyamatokban. vetítés vetítés vetítés 7. A talajrétegek.

3 8. A talajok osztályozása: kritériumok, taxonómiai rendszerek. és 9. A hideg és mérsékelt égövek talajai. 10. A trópusi és szubtrópusi égövek talajai. 11. Az ekvatoriális és szubekvatoriális égövek talajai. 12. A talajok feltérképezése. A térképezés lépései: előkészület, terep, labor, értelmezés. Talaj feltérképezési módszerek. 13. Talajerózió. Befolyásoló tényezők. A talaj minőségének romlása. Az erózió megelőzése és csökkentése. A földcsuszamlások hatása a talajra. 14. A talajok szennyezése. A szennyezők terjedése a talajban. A talajra károst hatást kifejtő szennyezők osztályozása. Könyvészet 1. Barbu, N. (1987), Geografia solurilor României, Centrul de multiplicare al Universităţii Al. I. Cuza, Iaşi. 2. Băloiu, V., Ionescu, V., (1986), Apărarea terenurilor agricole împotriva eroziunii, alunecării şi inundaţiilor, Ed. Ceres, Bucureşti. 3. Blaga, Gh., Filipov, F., Rusu, I., Udrescu, S., Vasile, D. (2005), Pedologie, Ed. AcademicPres, Cluj- Napoca. 4. Blaga, Gh., Filipov, F., Paulette, L., Rusu, I., Udrescu, S., Vasile, D., (2008). Pedologie, Ed. Mega, Cluj- Napoca 5. Bucur, N., Lixandru, Gh. (1997), Principii fundamentale de ştiinţa solului; formarea, evoluţia, fizica şi chimia solului, Edit. Dosoftei, Iaşi. 6. Chiriţă, C. D. (1984), Ecopedologie cu baze de pedologie generală, Edit. Ceres, Bucureşti. 7. Drăgan, I., Rusu, I. (1990), Solurile României, Litografia Universităţii de Ştiinţe Agricole, Timişoara. 8. Filipov, F., Lupaşcu, Gh. (2003), Pedologie. Alcătuirea, geneza şi clasificarea solurilor, Ed. Terra Nostra, Iaşi 9. Florea, N., Muntean, I. (2003), Sistemul Român de Taxonomie a Solurilor, Edit. Estfalia, Bucureşti. 10. Ianoş, Gh. (1997), Solurile lumii, Edit. Mirton, Timişoara. 11. Ianoş, Gh. (1998), Pedogeografie, Edit. Mirton, Timişoara. 12. Ianoş, Gh. (2004), Geografia solurilor cu noţiuni speciale de pedologie, Edit. Mirton, Timişoara. 13. Ioniţă, I. (2000), Geomorfologie aplicată. Procese de degradare a regiunilor deluroase, Ed. Universit Al. I. Cuza, Iaşi. 14. Kerenyi, A. (1993), A földrjaz és a környezetvédelem kapcsolata, Magazin Kiadó, Budapest 15. Kerenyi, A.(1998), Általános Környezetvédelem, Mozaik Oktatási Studió, Szeged 16. Lupașcu, Gh., Rusu, C., Secu, C., (2001). Pedologie caiet de șucrări practice pentru studenții secțiilor de geografie, știința mediului și ecologie, partea I. Ed. Univ. Al. I. Cuza, Iași 17. Mac, I., (2003), Ştiinţa Mediului, Ed. Europontic, Cluj-Napoca. 18. Miclăuş, V. (1991), Pedologie ameliorativă. Protecţia mediului, Ed. Dacia, Cluj-Napoca. 19. Moţoc, M., Munteanu, S., Băloiu, V., Stănescu, P., Mihaiu, Gh, (1975), Eroziunea solului şi metodele de combatere, Ed. Ceres, Bucureşti. 20. Muntean, O.L., (2005), Evaluarea impactului antropic asupra mediului, Ed. Casa Cărţii de Ştiinţă, Cluj- Napoca. 21. Oanea, N., Rogobete, Gh. (1977). Pedologie generală și ameliorativă. Ed. Didactică și Pedagogică, București.

4 22. Udrescu, T. (1997), Solurile lumii, Edit. Ceres, Bucureşti. 8.2 Szeminárium / Labor Didaktikai módszerek Megjegyzések 1.A talajszelvény-általánosságok. A talajminták vételezése. 2. A talaj nedvességtartalmának meghatározása A talajminta elemzése 3. A talaj sűrűségének meghatározása A talajminta elemzése 4. A felső folyékonysági határ meghatározása A talajminta elemzése 5. Az alsó folyékonysági határ meghatározása A talajminta elemzése 6. A talaj abszorbciós képességének meghatározása A talajminta elemzése 7. A granulometria meghatározása az ülepítés A talajminta elemzése módszere 8. A granulometria meghatározása a szitálás A talajminta elemzése módszere 9. A humusztartalom meghatározása A talajminta elemzése 10. A CaCO 3 tartalom meghatározása A talajminta elemzése 11. A talajszennyezés lehetőségeinek elemzése 12. A szennyezők semlegesítésére alkalmazott módszerek Könyvészet 1. Paulette, L., Blaga, Gh., (2002). Pedologie lucrări parctice. Ed. Poliam, Cluj-Napoca 2. STAS 1913/1-82 A talaj nedvességtartalmának meghatározása 3. STAS 1913/3-76 A talaj sűrűségének meghatározása 4. STAS 1913/4-86 A folyékonysági határ meghatározása 5. STAS 1913/5-85 A granulometria meghatározása 6. STAS 1913/2-88 A talaj abszorbciós képességének meghatározása 7. STAS 7107/ 1-76 A humusztartalom meghatározása 9. Az episztemikus közösségek képviselői, a szakmai egyesületek és a szakterület reprezentatív munkáltatói elvárásainak összhangba hozása a tantárgy tartalmával. A tantárgy elméleti és gyakorlati ismeretanyagának elsajátítása lehetővé teszi a korszerű vizsgálatokat alkalmazó laboratóriumokban való elhelyezkedést, ahol a talaj fizikai paramétereit határozzák geotechnikai szempontból. 10. Értékelés Tevékenység típusa 10.1 Értékelési kritériumok 10.2 Értékelési módszerek 10.3 Aránya a végső jegyben 10.4 Előadás Az elsajátított információk alkalmazása és Vizsga 70% felhasználása Az új információk beiktatása korábbi ismeretekbe 10.5 Szeminárium / Labor Minimum egy módszer elsajátítása és alkalmazása A tanult módszerek alkalmazása egy specializált labor keretén belül 10.6 A teljesítmény minimum követelményei - A gyakorlatok elvégzésének kiértékelése, a munkalapok ellenőrzése. - Kollokvium. 30% A vizsgára való jelentkezés előfeltétele

5 Az előadás anyagának a minimum 50%-os ismerete A laborgyakorlatok módszereinek a minimum 70%-os elsajátítása A laborvizsga kizáró jellegű. A záróvizsga eredménye el kell érje az 5-ös jegyet. Kitöltés dátuma Előadás felelőse Szeminárium felelőse dr. Reti Kinga-Olga adjunktus dr. Reti Kinga-Olga adjunktus Az intézeti jóváhagyás dátuma Intézetigazgató... Conf.dr. Muntean Octavian-Liviu