A németországi választások tanulságai
|
|
- Laura Patakiné
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Nagy Attila Tibor A németországi választások tanulságai Angela Merkel hivatalban lévő kancellár győzelme több fontos következtetés levonására ad alkalmat: a nagy néppártok kora nem feltétlenül áldozott le, létezhet olyan politika, amely megállítja a pártpolitika nagyobb szereplői szavazótáborának sorvadását. A válság idején jelentősége van annak, mely erőről hiszik el a szavazók, hogy képes megfontoltan, nagyobb kilengések nélkül vezetni az országot, a CDU/CSU választási győzelmének ez is lényeges összetevője. A régi érdem önmagában nem sokat ér, amit jól mutat a liberális FDP szövetségi parlamentből (Bundestag) kiesése is. Németország politikai - gazdasági stabilitással rendelkezik, és ilyen körülmények között az establishmenttel szembehelyezkedő pártok hatalomra jutni nem tudnak. Az előző elemzésünkben vázolt társadalmi ellenmondások arra ugyanakkor már elegendőek, hogy a szélsőbaloldal tartósan a német törvényhozásban maradjon. A következőkben ezeket a tanulságokat részletezzük, de előbb áttekintjük a választások eredményeit. A választási eredmények 1.ábra: A pártokra leadott szavazatok százalékos megoszlása Forrás: Infratest dimap
2 2. ábra: A német parlament várható összetétele Forrás: Infratest dimap 3. ábra: A pártokra leadott szavazati arányok változásai a 2009-es választáshoz viszonyítva Magyarázat: Union = CDU+ CSU (Kereszténydemokrata és Keresztényszociális Unió); SPD = Németországi Szociáldemokrata Párt; FDP = Szabad Demokrata Párt; Linke = Baloldal; Grüne = Zöld; AfD = Alternatíva Németországért; Piraten = Kalózpárt - 2 -
3 A szeptember 22-én megtartott Bundestag választások előzetes eredményeit a fenti táblázatok alapján az alábbiakban foglaljuk össze, és értékeljük is egyben: - A CDU / CSU (Union) az elmúlt húsz év legnagyobb választási sikerét érte el a 41.5%-os eredményével. Sokáig úgy tűnt, hogy Merkel vezetésével egyre inkább teret veszít a pártszövetség, a 2009-es, főleg Merkelre építő kampány kevésbé vált be: a CDU /CSU a szavazatok 33.8 %-át szerezte meg a négy évvel korábbi 35.2%-hoz képest. A romló tendenciát a mostani választással nemcsak hogy sikerült megállítani, hanem még 7.5 % - kal nőtt is a pártszövetségre leadott szavazatok aránya. A kereszténydemokraták kis híján szenzációt arattak, amikor csaknem elérték az abszolút többséget a megszerzett 311 mandátummal, ám az egyedüli kormányzáshoz 316 mandátumra lett volna szükségük. - Bár a szociáldemokrata SPD 2.7% - kal javított 2009-es eredményéhez képest, valójában választási vereséget szenvedett. A kitűzött célt (szövetségesükkel, a Grünével többséget szerezni a parlamentben) elérni nem sikerült, sőt még megközelíteni sem igazán (a megszerzett 255 mandátumuk jóval alatta marad a kormányalakításhoz szükséges 316 mandátumnak). - A baloldali ellenzék másik pártja, a Büdniss 90 / Die Grünen (Zöldek) még arra sem volt képes, hogy növelje szavazói számát, holott a most lezárult ciklus közepén még 20 százalék feletti támogatottságot is mértek számukra. Meggyengülésük jelentős szerepet játszott abban, hogy elússzon az SPD - Grüne szövetség választási győzelme, amelyre utoljára 1998-ban került sor Gerhard Schröder vezetésével. - A Linke (Baloldal) szintén veszített pár százalékot, de még így is képesek voltak megelőzni a Zöldeket. - Az eurózónából való kilépést komoly lehetőségként felvető új párt, az Afd ugyan nem került be a parlamentbe, de 4.7 %-os eredménye jó alapot biztosíthat későbbi sikereihez. - Negatív szenzáció, hogy a liberális FDP sem jutott be a törvényhozásba, aminek lehetőségét korábbi írásunkban már előrevetítettük, és a kudarc okáról is szóltunk. Okok és tanulságok A CDU /CSU győzelmét nem csak a megkapott szavazatok aránya szempontjából érdemes értékelni. A német politikai rendszer sajátosságinak figyelembevételekor bontakozik ki igazán Merkel sikerének értéke, amelyek úgy foglalhatóak össze, hogy nagyon nehéz egy pártnak - 3 -
4 elsöprő győzelmet aratnia Németországban 1. Ennek oka többek között az, hogy a németországi politikai - gazdasági érdekviszonyok erősen tagoltak. A föderatív jellegű államberendezkedés már eleve a tagoltságnak ágyaz meg, ugyanis a központi szövetségi hatalomnak meg kell osztania az állami hatásköröket a 16 tartománnyal (Bundesland), amelyek érdekeit még a felsőház (Bundesrat) is védi, nemegyszer akadt már példa arra, hogy az képes volt blokkolni a kormányoldal törekvéseit. Évtizedek óta erősek a különféle munkaadói - és munkavállalói szervezetek, befolyásolási képességükkel a mindenkori kormánynak számolnia kell. A sajtó, és a média szintén komoly hatást gyakorol a német politikai színtérre, az állami közszolgálati TV - csatornák (ARD, ZDF) kritikusan viselkednek a mindenkori kormánnyal szemben. A kormánypártoknak tehát számos fékkel, kritikus véleménnyel kell megküzdeniük, és érdemes ügyelniük arra is, hogy minél kevesebb súlyos hiba, mulasztás legyen írható a számlájukra, mert ellenkező esetben a kritikák ereje aláássa a tekintélyüket. Bár Merkel határozott személyiség, sok esetben adta tanújelét rugalmasságnak, kompromisszumkészségnek, ő tehát jól beleillik a németországi politika szerkezetébe, és uralkodó attitűdjébe. Azt, hogy Németországban nem feltétlenül szükséges kiváló kommunikációs képesség egy sikeres politikai karrierhez, éppen Merkel példája bizonyítja, akinek szónoki stílusa ellentéte elődjének, Gerhard Schröderének. Merkel általában tárgyilagosan, hűvösen beszél, kerülni szokta a drámai szónoki fordulatokat (bár az euróválságkor kivételt tett). A kancellár asszony nem egy magával ragadó szónok, aminek eddig több előnye is megvolt: nyugalmat árasztott, és nem is keltett sok negatív érzelmet maga ellen. A válságkezelés kapóra jött abból a szempontból, hogy a kereszténydemokraták egy higgadt, megfontolt vezetőként tudták Merkelt a német választópolgárok figyelmébe ajánlani. A CDU/CSU kampányában sikeresen tudtak egy olyan érzetet előállítani, hogy Németország a nemzetközi válság kisebb - nagyobb viharai közepette is jó kezekben van, és Merkel a garancia arra, hogy az ország továbbra is elkerüli a nagyobb megrázkódtatásokat. Az is szerencsés volt, hogy a Merkelről kialakított kép jól illeszkedett a valósághoz, vagyis Merkel személyiségének fő vonásaihoz. 1 A nyugati német politikai rendszer 1949-es kezdete óta csak Konrad Adenauernek sikerült pártjával a szavazatok több mint fele megszerzésével 1957-ben abszolút többséget szereznie
5 A választás a német politikai rendszert a stabilitás felé tolja. Míg az elmúlt másfél évtizedben a két nagy néppárt támogatottságának fokozatos csökkenésének voltunk a tanúi, a 2013-as választásnak fontos eleme az is, hogy ez a folyamat a CDU - nál az ellenkezőjébe fordult. Ha jóval kisebb mértékben, az SPD - nél is ez figyelhető meg. 4. ábra: A két nagy párt támogatottsága között A jelentős siker ellenére mégis túlzás grandiózus győzelmet emlegetni, amire pedig volt példa az előzetes eredmények közzétételekor. Az FDP a CDU/CSU természetes szövetségesének számított, a bevallott cél az volt, hogy a parlamenti többséget a liberálisokkal együtt lehessen megszerezni. A Bundestagból való kiesésükkel ezt a célt nem sikerült elérni, és a CDU/CSU így kénytelen új koalíciós partner után nézni. Az abszolút többség el nem érése pedig azt is jelzi, hogy bár a dolgok alapvetően jól mennek, de a társadalmi ellentmondások (pl. terjedő időskori szegénység, kb. 7 millió alacsonyan kereső munkavállaló) határt szabtak a pozitív hangulatnak, így a CDU /CSU növekedésének. A pártszövetség társadalmi profiljába továbbra is leginkább a családos, viszonylag jól kereső szavazó illik bele, bár Merkel ezen a téren is igyekezett rugalmas lenni (a szociális partnerek megállapodása esetén már hajlandó volt egyes ágazatokban a minimálbér bevezetésére). De még ez a rugalmasság sem volt képes annyira lefedni a társadalom egészét, hogy az elegendő lehetett volna az abszolút többséghez
6 A CDU hagyományos riválisának, az SPD - nek természetesen ártott, hogy a média, és a sajtó előszeretettel időzött a kancellárjelölt Peer Steinbrück kisebb - nagyobb baklövéseinél (pl. kevesellte a kancellári fizetést, honoráriumainak összege felzúdulást keltett, bohócnak nevezte az olasz politikusok egy részét). Az sem volt biztató kezdet, hogy az SPD balszárnya csak nehezen fogadta el Steinmeiert kancellárjelöltnek. Emellett gondot okozott, hogy nem állt össze a választók többségének a fejében, hogy egy baloldali kormány miért tudná Merkelnél jobban vezetni azt az országot, amely jelenleg Európa irigylésre méltó helyének számít. A kiemelkedően jól keresők megadóztatásának ígérete jól jelezte a szociáldemokraták balra tolódását, miközben nem volt teljesen egyértelmű a párt hozzáállása a népszerűtlen Hartz - reformokhoz. Az ezeket keresztülverő egykori kancellár, Gerhard Schröder feltűnt Steinmeier gyűlésein, ezzel is azt sugallva, hogy a párt mondanivalójában nem eléggé következetes. A párt kampánya nem volt friss, vagy újszerű, és nem tudta átélhetően megfogalmazni a sokszínű német társadalom többsége számára egy új, modern baloldali ideológia lényegét. Figyelmeztető jel, hogy már 2005 óta nem az SPD köreiből kerül ki a kancellár személye, így nem kétséges, hogy egy majdani választási győzelemhez az SPD - nek küllemben, és tartalmilag is sokat kell még változnia. Nem lesz könnyű a párt élén lévő vetélkedést, a sorozatos vezetőváltások hatását sem maga mögött hagynia. A Grüne helyzetét megnehezítette, hogy a kancellár sokat átvett a zöldek identitását alapjaiban meghatározó környezetvédelmi ügyekből (lásd a 2007-es EU - elnökséget, vagy az atomerőművek bezárásának kezdeményezését), és maga tűzte azokat zászlajára. Nem biztos, hogy a jövőben is jó megoldás lesz a pártjukban kialakított társelnöki rendszer, mert két erős politikusi egyéniség esetén ez a megoldás alkalmas a párt cselekvőképességének aláásására. Bár a Linke lett a harmadik erő a Bundestagban, mégsem lehet igazán elégedett az elszenvedett szavazatveszteség miatt. Hasonlóan a másik két ellenzéki párthoz, a sorozatos pártelnök - cserék, a párton belüli frakcióharcok nem segítették elő a párt sikerét. A pártnak van azonban egy olyan politikusa, akire a későbbiekben még kulcsszerep várhat: az ambiciózus, és jó szónoki kepeségekkel megáldott, 46 éves Sahra Wagenknechtre
7 Az esélyegyenlőség, társadalmi igazságosság fontos téma a német választók számára, ám a pártprogramban megfogalmazott cél, a demokratikus szocializmus riasztó lehet az önállóan megélni képes rétegek, vállalkozók számára még akkor is, ha a párt nem követel teljes államosítást. Összegzés Angela Merkel immáron nyolc éve vezeti Németországot, és megnyílott előtte az esély, hogy a kancellári pozícióban eltöltött idő tekintetében nagy elődjei, Konrad Adenauer (14 év), és Helmuth Kohl (16) nyomába lépjen. Hatalomban maradása javarészt annak köszönhető, hogy nyugodtságot, higgadtságot volt képes a németek felé sugározni. Németország alapvetően jó helyzetben van, de számos kihívás vár rá az alacsonyan keresők helyzetétől a társadalom elöregedésén át a több millió nem német ajkú integrálásáig, vagy a feltörekvő nagyhatalmak (pl. Kína, India, Brazília) keltette versenyig. A német politikában Merkel eddigi nyolc évének kancellársága alatt nem voltak nagy kilengések, az ország szerkezetét alapjaiban átalakító reformok, de a kihívások lehetnek olyan kényszerítőek, amelyek miatt az eddigi viszonylagos politikai nyugalmat felkavaró intézkedésekre lehet szükség. A közjogi kérdések fel sem vetődtek a kampányban, amit akár úgy is lehet értékelni, hogy a közjogi berendezkedést illetően alapvető egyetértés van a politikai erők nagy többsége között. Valójában a os föderalizmusreform ellenére is meglehetősen bonyolult maradt a törvényalkotás folyamata, számos esetben a Bundestag továbbra is csak a tartományokat képviselő Bundesrat jóváhagyása esetén tudja az általa elfogadott törvényeket életbe léptetni. Nem egy esetben előfordult már (a most zárult ciklusban is ez volt a helyzet), hogy a Bundesratban a kormánypártok ellenfelei voltak többségben. A jelenlegi német közjogi rendszer önmagában nézve melegágya az alkotmányjogi küzdelmeknek, sőt akár válsághelyzeteknek is, hiszen az ellenzék a Bundesratot felhasználhatja a kormány elleni támadásokra azáltal, hogy sorozatban utasítja el a kormánypártok által megszavazott törvényeket. Az, hogy a törvényalkotás mégsem bénult meg eddig tartósan, jórészt a politikai elit kompromisszumkészségének köszönhető. Csakhogy az említett kihívások, váratlan nemzetközi fordulatok gyakorolhatnak olyan nyomást a német politikai rendszerre, ezen belül annak alkotmányjogi struktúrájára, amelyek komoly reformokat tehetnek majd szükségessé
8 Nagy kérdés, hogy Merkel képes lenne - e stílust, hozzáállást, politikát váltani, amikor a társadalmi kihívások, és elvárások, a politikai hangulat inkább merészséget, nagy mélységű reformokat követel meg? Jelenleg nem tudhatjuk, hogy a most induló ciklusban megérik - e az idő egy gyökeresen másfajta hangulat kialakulásához, és az ebből kiinduló változtatások végigviteléhez. Azt pedig pláne nem, hogy ilyen esetben miként viselkedne a most győztes Angela Merkel
Tartományi választások Németországban. Sorsfordító idők?
ELEMZÉSEK Tartományi választások Németországban. Sorsfordító idők? Tamási Anna E-2016/6. KKI-elemzések A Külügyi és Külgazdasági Intézet időszaki kiadványa Kiadó: Külügyi és Külgazdasági Intézet Szerkesztés
RészletesebbenNagy Attila Tibor. A német választás mérlege
Nagy Attila Tibor A német választás mérlege A jobboldal Európa-szerte tapasztalható erősödésének újabb mérföldköve lett a szeptember 27-i, 70,8%-os részvétel mellett megrendezett német szövetségi választás,
RészletesebbenHettyey András: Tartományi választások Alsó-Szászországban
Hettyey András: Tartományi választások Alsó-Szászországban Január 20-án választásokat tartottak Alsó-Szászországban, Németország egyik legfontosabb tartományában. Az eredményben mindegyik párt találhatott
RészletesebbenBal- és jobboldali megújulás Mit mutatnak a számok? A Fidesz KDNP és az ellenzéki összefogás egyéni jelöltjeinek összehasonlítása
Bal- és jobboldali megújulás Mit mutatnak a számok? A Fidesz KDNP és az ellenzéki összefogás egyéni jelöltjeinek összehasonlítása Az Intézet a Demokratikus Alternatíváért (IDEA) elemzése a jobboldal, illetve
RészletesebbenA német pártrendszer szerkezete
Nagy Attila Tibor - Paár Ádám A német pártrendszer szerkezete A német politikai rendszer általános értékelése A német föderális-demokratikus politikai rendszer hatvankét éve bizonyítja életképességét.
RészletesebbenA közhangulat 2016 júliusában A REPUBLIKON INTÉZET HAVI KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA
A közhangulat 016 júliusában A REPUBLIKON INTÉZET HAVI KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA A Republikon Intézet idén hatodik alkalommal végezte el havi közvélemény-kutatását. A nem, életkor, végzettség és településtípus
RészletesebbenVálasztás 2018 Megyei jogú városok A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE
Választás 2018 Megyei jogú városok A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE REZÜMÉ A legtöbb listás szavazatot a megyei jogú városokban is a Fidesz-KDNP listája kapta: összességében 43 százalékot értek el, ami valamelyest
RészletesebbenEurópa motorja 2018-ban? - Németország várható Európa-politikája a gazdasági helyzet és
Európa motorja 2018-ban? - Németország várható Európa-politikája a gazdasági helyzet és a belpolitikai erőviszonyok tükrében Dr. Ferkelt Balázs Budapesti Gazdasági Egyetem, Külkereskedelmi Kar Szeged,
RészletesebbenMélyponton a teljes politikai elit
Mélyponton a teljes politikai elit A Policy Solutions gyorselemzése a vezető politikusok népszerűségéről 2011. m{jus Vezetői összefoglaló Soha nem volt annyira negatív a teljes politikai elit megítélése,
RészletesebbenA németországi választások előtt
A németországi választások előtt Nagy Attila Tibor A szeptember 27-én sorra kerülő németországi választásokon a kereszténydemokrata Angela Merkel pártja, a CDU tűnik esélyesnek. Beleillik-e ez a választás
RészletesebbenBudapest 2019 A Republikon Intézet elemzése
Budapest 2019 A Republikon Intézet elemzése Budapesten az ellenzéki győzelemhez nem elég megnyerni a főpolgármesterválasztást, a Fővárosi Közgyűlésben csak úgy lesz ellenzéki többség, ha a kerületek nagyobb
RészletesebbenVálasztásoktól távolmaradók indokai:
KUTATÁSI BESZÁMOLÓ Az Identitás Kisebbségkutató Műhely 2016 januárjában közvéleménykutatást végzett a vajdasági magyarok körében. A 800 fős reprezentatív mintán végzett kérdőíves vizsgálat fő témája a
RészletesebbenVálasztás 2018 Budapest A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE
Választás 2018 Budapest A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE REZÜMÉ A rendszerváltás óta jellemző a magyar politikára, hogy a fővárosi lakosok pártválasztása némileg más képet mutat, mint az ország többi részén
RészletesebbenAZ EURÓPAIAK ÖTÖDE PROTESZTPÁRTOKKAL SZIMPATIZÁL
AZ EURÓPAIAK ÖTÖDE PROTESZTPÁRTOKKAL SZIMPATIZÁL A NÉZŐPONT INTÉZET ELEMZÉSE 2016.03.10. AZ EURÓPAIAK ÖTÖDE PROTESZTPÁRTOKKAL SZIMPATIZÁL 2016.03.10. 2 ÖSSZEFOGLALÓ A bevándorlási válság kezdete óta az
RészletesebbenKözelgő kvótareferendum: továbbra is kérdéses az érvényesség A REPUBLIKON INTÉZET KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA AZ OKTÓBER 2-I NÉPSZAVAZÁSRÓL
Közelgő kvótareferendum: továbbra is kérdéses az érvényesség A REPUBLIKON INTÉZET KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA AZ OKTÓBER 2-I NÉPSZAVAZÁSRÓL ÖSSZEFOGLALÁS! Továbbra is igen magas a kvótareferendummal kapcsolatos
RészletesebbenA brit Munkáspárt és az MSZP mostani helyzete
Nagy Attila Tibor A brit Munkáspárt és az MSZP mostani helyzete A magyar politikatörténetre az elmúlt két évszázadban számos alkalommal hatottak külföldi ideológiák, más országokban zajló politikai folyamatok.
RészletesebbenIZSÁK LAJOS: A polgári ellenzék kiszorítása a politikai életből Magyarországon 1947 1949 História, 1981/3. szám
IZSÁK LAJOS: A polgári ellenzék kiszorítása a politikai életből Magyarországon 1947 1949 História, 1981/3. szám Az 1947. augusztus 31-i országgyűlési választásokon a választási szövetség négy pártja, a
RészletesebbenNagy Attila Tibor Az EU-elnökség és a magyar belpolitika
Nagy Attila Tibor Az EU-elnökség és a magyar belpolitika Rendkívüli volt a magyar európai uniós elnökség fél éve abban az értelemben legalábbis mindenképpen, hogy Magyarország először töltötte be az Európai
RészletesebbenKereszténydemokrata Unió (Christlich-Demokratische Union (CDU)
Németország politikai pártjai Németország államformája szövetségi köztársaság, mely az 1990. október 3-i újraegyesítés óta 16 tartományból épül fel. A tartományoknak jelentős súlya van a német alkotmányozás
RészletesebbenMandátumbecslés A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE
Mandátumbecslés A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE EREDMÉNYEK A Republikon Intézet legfrissebb mandátumbecslése szerint a Fidesz abszolút többségére lehet számítani a vasárnapi választások után. Becslésünk
RészletesebbenJÚLIUSI PÁRTPREFERENCIA ADATOK ALAPJÁN
MANDÁTUMBECSLÉS JÚLIUSI PÁRTPREFERENCIA ADATOK ALAPJÁN A Republikon Intézet által a 2010-es választás előtt készített becslés volt az egyik legpontosabb előrejelzés 1. Noha az új választási törvény számos
RészletesebbenParlamenti választások Romániában
Parlamenti választások Romániában Romániában 216. december 11-én rendezték meg a parlamenti választásokat, amelyet ezúttal nagyrészt visszatérve a 28 előtti szabályozáshoz megyei listás, arányos rendszerben
RészletesebbenBudapesti politikai helyzetkép 2015 végén
Budapesti politikai helyzetkép 2015 végén Budapest jelenleg kevésbé kormányellenes vagy borúlátó, mint az ország egésze. A fővárosban is többségben vannak azok, akik kormányváltást szeretnének, de arányuk
RészletesebbenUdvarhelyi Szabolcs: Két választás Csehországban
Udvarhelyi Szabolcs: Két választás Csehországban Néha a közhely is lehet igaz, hiszen nagyon is igazuk van azoknak, akik történelminek minősítették a Csehországban 1996-ban tartott két szavazást, a parlament
RészletesebbenA legkisebb falutól Brüsszelig képviselni a magyar érdekeket
1. oldal (összes: 6) A részvételi arányok azt jelzik, hogy az eredmény, a Magosz listájának győzelme, legitim - tette hozzá Jakab István a szervezet és együttműködő partnerei választási eredményeket értékelő
RészletesebbenA legpesszimistább várakozásoknál is rosszabb volt a részvétel(1)
1. szint Május-június A legpesszimistább várakozásoknál is rosszabb volt a részvétel(1) A 350 millió uniós állampolgár(2) közül csak 150 millióan vettek részt(3) a választáson(4). Ez még a legpesszimistább
RészletesebbenRákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet
Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet Közjogi berendezkedés Államforma: köztársaság Kormányforma: parlamentáris köztársaság Végrehajtó hatalom legfőbb szerve a kormány A törvényhozó hatalom letéteményese
RészletesebbenRákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet
Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet Közjogi berendezkedés Államforma: köztársaság Kormányforma: parlamentáris köztársaság Végrehajtó hatalom legfőbb szerve a kormány A törvényhozó hatalom letéteményese
RészletesebbenKoalíciós szakadások Európában
Gyene István Koalíciós szakadások Európában A vörös-zöld kabinet felbomlása Németországban 2005-ben A magyar politikában mostanában egyre többször hallani, hogy a kisebbségi kormányzás nem ördögtől való.
RészletesebbenAZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG HATÁROZATAI, VALAMINT A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ OVB DÖNTÉSEI ELLENI KIFOGÁSOK TÁRGYÁBAN
AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG HATÁROZATAI, VALAMINT A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ OVB DÖNTÉSEI ELLENI KIFOGÁSOK TÁRGYÁBAN A 2002. ÉVI ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSOK IDŐSZAKÁBAN Jelölő szervezet nyilvántartásba
Részletesebbenaz idegenellenesség, az EU-szkepticizmus, az elitellenesség, az antikapitalizmus, muszlimellenesség, a rasszizmus és rendszerellenesség mind-mind
az idegenellenesség, az EU-szkepticizmus, az elitellenesség, az antikapitalizmus, muszlimellenesség, a rasszizmus és rendszerellenesség mind-mind csak felszíni tünet. Lényegében egy olyan alapértéket ért
RészletesebbenA második brit miniszterelnök-jelölti vita
Nagy Attila Tibor A második brit miniszterelnök-jelölti vita A 2010. április 22-én a Sky News által megrendezett, a hivatalban lévő munkáspárti Gordon Brown miniszterelnök, a konzervatív David Cameron
RészletesebbenKik voltak a NOlimpia aláírói?
Kik voltak a NOlimpia aláírói? Az Integrity Lab elemzése Összefoglaló A NOlimpia-kampány sikeresen szólította meg a pártnélküli budapestieket és a legtöbb társadalmi csoportot, ám a kormánypárti, valamint
RészletesebbenKÖZMUNKA ÉS A POLITIKA október 26.
KÖZMUNKA ÉS A POLITIKA 2016. október 26. A közmunka kérdése nem csak foglalkoztatáspolitikai szempontból jelentős kérdés, hanem politikai okok miatt is. 2012-től alapvető váltás következett be a hazai
RészletesebbenMKKSZ. Az MKKSZ Országos Választmányának BESZÁMOLÓJA
MKKSZ Az MKKSZ Országos Választmányának BESZÁMOLÓJA 4 Az MKKSZ Országos Választmányának beszámolója A Magyar Köztisztviselõk és Közalkalmazottak Szakszervezete Országos Választmányának beszámolója az MKKSZ
RészletesebbenÖsszefogás 2018? Az ellenzéki szavazók a politikusoknál is megosztottabbak
Összefogás 2018? Az ellenzéki szavazók a politikusoknál is megosztottabbak Az Integrity Lab elemzése Összefoglaló Egyelőre az ellenzéki szavazók is megosztottak a 2018-as indulást illetően, a baloldaliak
RészletesebbenA választási rendszer és választások
A választási rendszer és választások 1 1. Parlamenti választási rendszer - 1989-2010 - Megszületésének körülményei - A rendszer működése - Választási eredmények - Politikai földrajz - 2011 - Megszületésének
RészletesebbenA rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye V. A Gyurcsány- és Bajnaikormányok
A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye V. A Gyurcsány- és Bajnaikormányok Kovács János vezető elemző Kovács János 1 Gyurcsány Ferenc új lendületet adott az MSZP-nek,
RészletesebbenBizonytalan CSOK a CSOK program megítélése A REPUBLIKON INTÉZET KÖZVÉLEMÉNY- KUTATÁSA
Bizonytalan CSOK a CSOK program megítélése A REPUBLIKON INTÉZET KÖZVÉLEMÉNY- KUTATÁSA REZÜMÉ A családi otthonteremtési kedvezményt a magyar társadalom 43 százaléka tartja helyes kor- mányzati intézkedésnek,
RészletesebbenBérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái?
Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái? Az Integrity Lab elemzése Összefoglaló A nemek közti bérkülönbséget tartja a legnagyobb egyenlőtlenségi problémának a magyar
RészletesebbenAz EU intézményrendszere
Az EU intézményrendszere EU Parlament EU Tanácsa EU Bizottság 1 http://csikszereda.gov.hu/tajekoztato-az-europai-parlamenti-valasztasokrol 2 A Parlament kialakulása 1952-ben alapították az Európai Szénés
RészletesebbenA magyar kormány és az ő alaptörvénye
A magyar kormány és az ő alaptörvénye 2013. június 28. A Velencei Bizottság szakértői által készített vélemény 1 az Alaptörvény negyedik módosításáról pontosan rámutat arra, hogy a magyar Kormány az alkotmányt
RészletesebbenKommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus
Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus Önmenedzselés, karriertervezés Lehetőségek, technikák Mit értünk karrier alatt? Karrier = gyors, sikeres előmenetel, érvényesülés; Karriert
RészletesebbenGyakran ismételt kérdések
Gyakran ismételt kérdések az európai parlamenti képviselőkről és az Európai Parlamentről A 2014. évi európai parlamenti választás: mikor és hogyan zajlik le? 2014-es választások: hogyan nevezik ki az EP
RészletesebbenÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010
ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010 I. Témakör: Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1. Gazdasági változások az Anjouk idején. Mutassa be Károly Róbert gazdaságpolitikájának főbb tényezőit! Tárja fel
RészletesebbenParlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2)
Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 14. Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) KÖZÉPPONTBAN A NEMEK SZERINTI VÉLEMÉNYKÜLÖNBSÉGEK A férfiak és
RészletesebbenA Magyar-Német Fórum 23. éves közgyűlése. A Fiatalok Magyar-Német fórumának 3. ülése. 2012. november 28./29. Program
Európa-Mozgalom Németországi Hálózata Németországi Európa-Szövetség Európa-Mozgalom Magyar Tanácsa Európai Intézet, Budapest A Magyar-Német Fórum 23. éves közgyűlése és A Fiatalok Magyar-Német fórumának
RészletesebbenÁllamfőválasztás Szlovákiában magyar jelölttel és civil győztessel
Rákóczi Krisztián Államfőválasztás Szlovákiában magyar jelölttel és civil győztessel A hagyományos politikai elit vereségét hozta Szlovákia történetének negyedik közvetlen államfőválasztása, melynek két
Részletesebben20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM
20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 1900-1994 Egyetemi tankönyv / Második, bővített kiadás Szerkesztők PÖLÖSKEI FERENC, GERGELY JENŐ, IZSÁK LAJOS Korona Kiadó, Budapest, 1997 TARTALOM I. A KIEGYEZÉS VÁLSÁGJELEI
RészletesebbenEurópai parlamenti választás június 7-én - Amit tudni érdemes -
Európai parlamenti választás 2009. június 7-én - Amit tudni érdemes - Az Európai Unió országaiban 2009. június 4. és 7. között - Magyarországon minden bizonnyal június 7-én - választják meg az Európai
RészletesebbenFÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között
FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között Rövid áttekintés Ez a bő három évtized különleges helyet foglal el a magyar orosz kapcsolatok ezeréves történetében. Drámai és tragikus volt a kezdet.
RészletesebbenA Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának P R O G R A M J A MUNKAANYAG
A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának P R O G R A M J A MUNKAANYAG BEVEZETÉS PROGRAM A LIGA Szakszervezetek 2009-től érvényes programja az elmúlt évtized tapasztalatainak és az elkövetkező
RészletesebbenHatékonyság vagy ellensúly
Hatékonyság vagy ellensúly Az országos adatfelvétel ideje: 2010. szeptember 20-22. A budapesti adatfelvétel ideje: 2010. szeptember 23-27. 2010. 38. hét 2. OLDAL Országos pártszimpátia Kétszer nem lehet
RészletesebbenA MEGÚJULT KÖZMÉDIA JOBB, MINT A HÍRE
A MEGÚJULT KÖZMÉDIA JOBB, MINT A HÍRE A NÉZŐPONT INTÉZET ELEMZÉSE 2016.03.11. A MEGÚJULT KÖZMÉDIA JOBB, MINT A HÍRE 2016.03.11. 2 A MEGÚJULT KÖZMÉDIA JOBB, MINT A HÍRE Március 15-én lesz egy éves a megújult
RészletesebbenIdegen nyelvi mérés 2018/19
Idegen nyelvi mérés 2018/19 A feladatlap Évfolyam Feladatszám Itemszám Összes megszerezhető pont 6. Olvasott szövegértés: 3 Hallott szövegértés: 3 5+5+5 5+5+5 15 15 8. Olvasott szövegértés: 3 Hallott szövegértés:
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ A KÖZBESZERZÉSEK ELSŐ FÉLÉVI ALAKULÁSÁRÓL
KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA TÁJÉKOZTATÓ A KÖZBESZERZÉSEK 2010. ELSŐ FÉLÉVI ALAKULÁSÁRÓL 1. 2010. első félévében az ajánlatkérők összesen 4356 eredményes közbeszerzési t folytattak le, ami közel 145-os növekedést
RészletesebbenJELENKOR. Propaganda Hitler után
JELENKOR Propaganda Hitler után Thomas Mergel 1 Propaganda Hitler után című könyvében elsősorban azt vizsgálja, milyen politikai elvárások születnek a szavazók és a politikai aktivisták választások alatt
RészletesebbenGYORSELEMZÉS. Bérek alakulása a 2016-ban kötött országos bérmegállapodás tükrében
GYORSELEMZÉS Bérek alakulása a 2016-ban kötött országos bérmegállapodás tükrében A Magyar Szakszervezeti Szövetség felkérésére készítettük ezt az elemzést a bérek helyzetének alakulásáról. A szakszervezetek,
RészletesebbenAZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA
EN EN EN AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2005.01.27. COM(2005) 14 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK
RészletesebbenFrakcióvezetők a Parlamentben
Frakcióvezetők a Parlamentben A Képviselőfigyelő elemzése alapján az LMP-s Schiffer András számít messze a legaktívabb frakcióvezetőnek az Országgyűlésben. Mind a hozzászólások, mind a nem önálló kategóriájában
RészletesebbenMi várható a megyei közgyűlésekben?
Mi várható a megyei közgyűlésekben? A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE Az önkormányzati választásokon a településeket vezető polgármester és képviselő-testület mellett minden megye választ magának megyei közgyűlést
RészletesebbenEgészségügy, szociális biztonság és bevándorlás: a magyar választók legfontosabb problémái A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE
Egészségügy, szociális biztonság és bevándorlás: a magyar választók legfontosabb problémái A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE Dacára annak, hogy a politikai napirendet az elmúlt időszakban nagyrészt a bevándorlás
RészletesebbenEngelberth István főiskolai docens BGF PSZK
Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Politológia 2. I. Politikai rendszer funkciói II. A politikai rendszer elemei 2013. I. Politikai rendszer funkciói 1) A társadalom felé 2) A politikai rendszeren
RészletesebbenKorona helyett: miként élték meg Szlovákiában a váltást
Horbulák Zsolt.. Korona helyett: miként élték meg Szlovákiában a váltást Közgazdász-vándorgyűlés Debrecen 2018. szeptember 7. Szlovákia Megalakulása: 1993. január 1. Kiterjedése: 49 035 km 2 Lakosainak
RészletesebbenAZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 20.11.2007 COM(2007) 726 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK
RészletesebbenKopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához
Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar
RészletesebbenAkikért a törvény szól
SZISZIK ERIKA KLÉR ANDREA Akikért a törvény szól Családsegítõ és gyermekjóléti szolgálatunk keretein belül olyan kutatást végeztünk Zuglóban, amelyben igyekeztünk képet kapni a kerületben veszélyeztetettként
RészletesebbenElőrehozott parlamenti választások Horvátországban
Előrehozott parlamenti választások Horvátországban Kolinda Grabar-Kitarović horvát köztársasági elnök 206. szeptember -ére előrehozott parlamenti választásokat írt ki Horvátországban. A Tihomir Orešković
RészletesebbenKözelgő kvótareferendum: az érvényesség a baloldali szavazókon múlik A REPUBLIKON INTÉZET KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA AZ OKTÓBER 2-I NÉPSZAVAZÁSRÓL
Közelgő kvótareferendum: az érvényesség a baloldali szavazókon múlik A REPUBLIKON INTÉZET KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA AZ OKTÓBER 2-I NÉPSZAVAZÁSRÓL ÖSSZEFOGLALÁS! Akár érvényes is lehet az október 2-án esedékes
RészletesebbenViták a magyar alkotmány IV. módosítása körül
Viták a magyar alkotmány IV. módosítása körül Formális jogi aspektus: 1. Az alkotmányozás kizárólag a nemzeti szuverenitás kompetenciájába tartozik. Magyarországnak csak a magyar nemzetgyűlés 2/3-os többsége
Részletesebben***I JELENTÉSTERVEZET
EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság 2015/0005(COD) 3.2.2015 ***I JELENTÉSTERVEZET az Ukrajnának nyújtott makroszintű pénzügyi támogatásról szóló európai parlamenti és tanácsi
RészletesebbenAz Iránytű Intézet 2013. áprilisi közvélemény-kutatásának eredményei I.
Az Iránytű Intézet 2013. áprilisi közvélemény-kutatásának eredményei I. 0. oldal Az Iránytű Intézet két elemzésben publikálja 2013. tavaszi közvélemény-kutatásának eredményeit. Első elemzésünkben a pártpreferenciák
RészletesebbenLeváltják az európai elitet, ha nem változtat a politikáján
Leváltják az európai elitet, ha nem változtat a politikáján A Nézőpont Intézet elemzése NÉZŐPONT ELEMZŐINTÉZET NONPROFIT KFT. 1054-Budapest, Alkotmány utca 15. SAJTÓ MOBIL +36 20 276 79 09 SAJTÓ E-MAIL
RészletesebbenCím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki
Semmi új a nap alatt: kisebbségi jogok, kettős állampolgárság, autonómia A mostani kormányzati ciklus nemzetpolitikai alapvetéseként is értelmezhető Orbán Viktor beiktatásakor elhangzott kijelentése: A
RészletesebbenA Narancsvidék trendjei - A 2010 őszi önkorm{nyzati v{laszt{sok mélyelemzése -
A Narancsvidék trendjei - A 2010 őszi önkorm{nyzati v{laszt{sok mélyelemzése - 2010. október Vezetői összefoglaló A 2010-es önkormányzati választások elemzése első látásra egyszerű feladatnak tűnik: a
RészletesebbenAdalékok az 1990-es választási stratégiákhoz
Rendszerváltó és archívum Adalékok az 1990-es választási stratégiákhoz A Rendszerváltó és Archívum rovatunk a lapszám tematikájához illeszkedve ezúttal az 1990-es országgyűlési választásokhoz kapcsolódóan
RészletesebbenSZ. BÍRÓ ZOLTÁN A magyar orosz politikai kapcsolatok (1991 2005)
SZ. BÍRÓ ZOLTÁN A magyar orosz politikai kapcsolatok (1991 2005) A 90-es évek első felében Budapest korrekt, ám ugyanakkor távolságtartó Oroszország-politikája teljes mértékben érthető volt. Egyrészt az
RészletesebbenNői politikusok a közvélemény szemében
Női politikusok a közvélemény szemében Az Integrity Lab elemzése Tartalom Vezetői összefoglaló... 2 Bevezető... 3 Női politikusok és magyar választók... 4 Pártok és női jelöltek... 5 Alkalmasság megítélése...
RészletesebbenKÖZLEMÉNY A KÉPVISELİK RÉSZÉRE
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Jogi Bizottság 19.10.2010 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELİK RÉSZÉRE (21/2010) Tárgy: A Német Szövetségi Köztársaság parlamentjének indokolt véleménye a betétbiztosítási rendszerekrıl (átdolgozás)
RészletesebbenÚj (?) irányok a felsőoktatási igazgatásban a kancellári rendszer közjogi és (szak)politikai dilemmái
Bárány V. Fanny joghallgató (PTE ÁJK), az ÓNSZ közjogi tagozatának tagja Új (?) irányok a felsőoktatási igazgatásban a kancellári rendszer közjogi és (szak)politikai dilemmái I. Bevezetés 2014. július
RészletesebbenA szerb kormány és ellenzéke
Nagy Attila Tibor A szerb kormány és ellenzéke Egy korábbi elemzésben beszámoltunk arról, hogy a szerb politikai rendszer milyen társadalmi, gazdasági, kulturális és külpolitikai kihívásokkal néz szembe.
RészletesebbenÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA SZOCIÁLIS ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK
SZOCIÁLIS ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 1. tétel A feladat Mutassa be a társadalmi mobilitást és annak hatását a társadalom jellegére és működésére! Információtartalom
RészletesebbenPolitikusok médiahasználata a magazinműsorokban
Politikusok médiahasználata a magazinműsorokban A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság gyorsjelentése 2014. március 31 április 6. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Műsorfigyelő és elemző főosztálya
RészletesebbenA 2014-es magyarországi parlamenti választás adatai
A 2014-es magyarországi parlamenti választás adatai 1. Pártlistákra leadott ok arányai v. kiosztott parlamenti mandátumok arányai 1.1 Pártlistákra leadott ok száma ELLENZÉK: KORMÁNYPÁRT: BALOLDAL: 1.290.806
Részletesebben1. Prof. Dr. Gerhard Bäcker: Az időskori biztosítási politika áttekintése:
Szociálpolitika Németország A szociálpolitika helyzete Németországban 2013-ban Jahresüberblick Sozialpolitik 2013 Zeitschrift für Sozialreform, ZSR 60 (2014), Heft 1, 6-13., 28-36. p. (Erősen tömörítve)
Részletesebben2003. évi CXIII. törvény. az Európai Parlament tagjainak választásáról
2003. évi CXIII. törvény az Európai Parlament tagjainak választásáról Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz megköveteli, hogy az Országgyűlés megalkossa az Európai Parlamentben Magyarország képviselői
RészletesebbenFEHÉR KÖNYV. A megfelelő, biztonságos és fenntartható európai nyugdíjak menetrendje. (EGT-vonatkozású szöveg) {SWD(2012) 7 final} {SWD(2012) 8 final}
EURÓPI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.2.16. COM(2012) 55 final FEHÉR KÖNYV megfelelő, biztonságos és fenntartható európai díjak menetrendje (EGT-vonatkozású szöveg) {SWD(2012) 7 final} {SWD(2012) 8 final} FEHÉR
RészletesebbenSikos Ágnes politikai elemző
2013. október 3. Sikos Ágnes politikai elemző 1 A Jobbik a fiatalok vezető ereje A Jobbik a legnépszerűbb mind az egyetemisták, mind a fiatalok körében. A párt szavazóbázisának vizsgálatakor az elsődleges
RészletesebbenA spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe. SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember
A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember 24-25. Berlin/Potsdam 1 2 A megszorító programok hatása a közszférára Spanyolországban:
RészletesebbenVálasztójog, választási rendszerek. Alkotmányjog 2. - előadás szeptember 29. Bodnár Eszter
Választójog, választási rendszerek Alkotmányjog 2. - előadás 2016. szeptember 29. Bodnár Eszter Választójog A demokratikus hatalomgyakorlás népszuverenitás vagy népfelség elve demokratikus legitimáció
RészletesebbenPhare utólagos országértékelés és kapacitás építés. Magyarország
Phare utólagos országértékelés és kapacitás építés Magyarország Ezt az utólagos értékelést az Európai Bizottság Bővítési Főigazgatósága kezdeményezte és egy magánkonzorcium végezte el. A Konzorcium teljes
RészletesebbenAZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2005/32/EK IRÁNYELVE. (2005. július 6.)
2005.7.22. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 191/29 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2005/32/EK IRÁNYELVE (2005. július 6.) az energiafelhasználó termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények
RészletesebbenAZ ORSZÁGGYŐLÉSI KÉPVISELİK MEGVÁLASZTÁSA
I. AZ ORSZÁGGYŐLÉSI KÉPVISELİK MEGVÁLASZTÁSA Az Országgyőlési képviselık megválasztása 11 Minden országban a választási rendszer határozza meg azt, hogy a választók szavazatai hogyan válthatók át képviselıi
RészletesebbenTéli előrejelzés re: lassanként leküzdjük az ellenszelet
EURÓPAI BIZOTTSÁG SAJTÓKÖZLEMÉNY Brüsszel, 2013. február 22. Téli előrejelzés 2012 2014-re: lassanként leküzdjük az ellenszelet Miközben a pénzügyi piaci feltételek tavaly nyár óta lényegesen javultak
RészletesebbenDr. Kaposi József 2014
Dr. Kaposi József 2014 A változások hajóerői és korlátai A változások jelentős része európai/nemzetközi trendek hazai megjelenése: Bologna-folyamat és Lisszaboni folyamat emberi képességek felértékelődése,
RészletesebbenA párkapcsolat-formálódás és -felbomlás néhány társadalmi meghatározója
Szerepváltozások A párkapcsolat-formálódás és -felbomlás néhány társadalmi meghatározója Bukodi Erzsébet Az utóbbi néhány évtizedben a modern társadalmak legtöbbjében a házasság nélküli együttélés deviáns
RészletesebbenKi menti meg a hajót? Az EU újraszabályozása. Martin József Péter Szeged, április 21.
Ki menti meg a hajót? Az EU újraszabályozása Martin József Péter Szeged, 2011. április 21. Témák Válság előtti helyzet AZ EU a válságban A válságra adott válasz: újraszabályozás Dilemmák Válság előtti
Részletesebben2013. július 5. Kiegyensúlyozott tájékoztatás az EP plenáris üléséről.
2013. július 5. Kiegyensúlyozott tájékoztatás az EP plenáris üléséről. Kedves Olvasó! Tavares konyec! - Ezt mondta volna legszívesebben a magyar kormánytöbbség. E helyett azonban ennél sokkal keményebbeket
RészletesebbenSzociális párbeszéd új keretek között
Szociális párbeszéd új keretek között Szociális párbeszéd új keretek között Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Társadalmi Párbeszéd Központ Szerkesztőbizottság: Herczog László Kaló József Lux Judit
RészletesebbenLaudáció Apponyi Albert grófnak a Magyar Örökség Díjjal történő. kitüntetéséhez
Laudáció Apponyi Albert grófnak a Magyar Örökség Díjjal történő kitüntetéséhez Két fogalmat választottam, amelyek köré csoportosítva könnyen megérthetjük, miért tiszteljük meg a mi Magyar Örökség Díjunkat
Részletesebben