ROZSTERMESZTÉS Rozs jelentősége II. Rozs jelentősége I. Seres Emese Növényvédő szakmérnök február 10

Átírás

1 A SECALE NEMZETSÉG RENDSZEREZÉSE ROZSTERMESZTÉS Seres Emese Növényvédő szakmérnök február 10 NTP-SZKOLL Tormay Béla Szakkollégium programja az egészséges életmód és a funkcionális élelmiszerek jegyében Faj/alfaj Jellemzők életforma kalászorsó kultúrfok I. szekció: Agrestes Secale silvestre Host. egyéves törékeny vad növény Secale montanum Guss. évelő törékeny vad és gyomnövény Secale montanum var. vavilovii Grossh. egyéves törékeny vad növény Secale africanum Stapf. évelő törékeny vad növény II. szekció: Cerealia Secale ancertrale Zhuk. egyéves törékeny vad növény Secale cereale L. egyéves törékeny gyomnövény Kultúrrozs (Secale cereale) (2n és 4n) egyéves nem törékeny kultúrnövény A ROZSTERMESZTÉS JELENTŐSÉGE Takarmányozás meghatározó jelentőségű abraktakarmány (a megtermelt termés %-a) zöldtakarmány (önmagában, őszi takarmánykeverékek [repce, szöszös bükköny]) Humán táplálkozás északi területek kenyérgabonája rozsliszt, rozskenyér (önmagában ritkán, búzaliszttel gyakran) megtermelt termés 15 %-a (Hu) 30 % (EU 15) rostban, ásványi anyagokban gazdag, kevés sikérfehérje, fehérjetartalom % Melléktermék (szalma) hatalmas tömeg (1 : 1,5-1,7 HI) almozás tetőfedő anyag (zsup) Talajvédelem zöldtrágya (catch-crop) ültetvényekben évelő rozs legeltetés + magfogás Rozs jelentősége I. Alárendelt szerepe van a gabona termesztésben A világ rozstermelése 29,5 millió tonna: Európa 94% (Oroszország, Lengyelország, Németország,Belorusszia, Ukrajna, a Rajnától az Ural hegységig) 2 % Észak Amerika 4 % Egyéb Világon: vetésterülete között 36 millió hektárról 8,5 millió hektárra csökkent a termésátlag között 1,1 t/ha-ról 2,7 t/ha-ra nőtt Magyarországon: a XX. század elején jelentős volt a rozs termesztés ( ezer hektár termőterület ezer t össztermés) napjainkban ezer ha termőterület, ezer tonna össztermés, oka az intenzifikáció miatt a gyengébb termőterületekre (homok) kényszerült (búza triticale)! A homokhasznosításban jelentős szerepet tölt be Rozs jelentősége II. Felhasználása: a megtermelt rozs 80 %-át takarmányozásra használják fel a kenyérgabonakénti felhasználása 20 % (kb. 20 ezer tonna) Európában kenyérgabonakénti felhasználása jelentősebb: egészségre gyakorolt jótékony hatás % fel nem szívódó emészthetetlen szénhidrát (zsírsavak, cukrok felszívódását gátolja) B1, B12 vitamin tartalma magasabb mint a búzakenyéré lizinben gazdagabb mint a búzakenyér Termésmennyiség: laza és homoktalajon 1,8-3,5 t/ha sekély termőrétegű talajon 2,0-3,2 t/ha 1

2 Rozstermesztés világviszonylatban Rozstermesztés világviszonylatban Forrás: FAO Stat Forrás: FAO Stat Termőterület rangsor a világon 2014 Sorrend Ország Termőterület (ha) Termésátlag (t/ha) 1 Oroszország ,76 2 Lengyelország ,15 3 Németország ,12 4 Belarus ,71 5 Kína ,5 6 Ukrajna ,58 7 Spanyolország ,71 8 Törökország ,61 9 Dánia ,36 10 USA ,75 11 Kanada ,37 12 Korea ,46 13 Ausztrália ,6 14 Ausztria ,82 15 Egyiptom ,97 16 Kazahsztán ,39 17 Litvánia ,25 18 Magyarország ,85 Forrás: FAO Stat Rozs termőterülete Magyarországon Forrás: KSH Rozs termésátlaga Magyarországon Forrás: KSH Termőterület megoszlás Magyarországon 2014 Termőterület (ha) Termésátlag (t/ha) Pest megye ,56 Csongrád megye ,31 Bács-Kiskun megye ,41 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye ,58 Somogy megye ,79 Győr-Moson-Sopron megye ,42 Veszprém megye ,87 Borsod-Abaúj-Zemplén megye 825 2,83 Hajdú-Bihar megye 733 2,70 Fajér megye 698 3,30 Vas megye 534 4,64 Nógrád megye 519 2,77 Jász-Nagykun-Szolnok megye 513 2,32 Tolna megye 439 3,60 Baranya megye 410 4,71 Budapest 406 1,93 Békés megye 239 3,08 Komárom-Esztergom megye 200 3,63 Heves megye 158 3,78 Zala megye 152 2,39 Forrás: KSH 2

3 Az anyarozs Az anyarozs (Claviceps purpurea) nevű gomba áttelelő struktúrája a sclerotium A középkorban falvakat néptelenített el ez a gomba A scelortiomokkal fertőzött lisztből készült kenyér halálosan mérgezővé válik Az áldozat úgy érzi, mintha elevenen elégne ( Szent Antal tüze ), miközben félelmetes hallucinációk kínozzák, így elődeink a sátánnal hozták összefüggésbe a jelenséget Az anyarozs-mérgezés betegségének neve ergotizmus égő fájdalmakkal kezdődik, amit az egyik típusában az ujjak, a kéz- és lábfejek elhalása követ, és a megfeketedett, mumifikálódott végtag vérzés nélkül letörik. A másik formáját bizserkór-nak is nevezik, mert a fájdalom mellé bizsergés társul, majd epilepsziaszerű görcsök következnek. csak az es nagy járvány idején ismerték fel a fertőzött gabona és a megbetegedés közti összefüggést. A korszerű malomipar fejlődésével a tömeges mérgezések megszűntek, azonban a Szent Antal tüze név megmaradt, és már majdnem kizárólag csak az orbánc jelölésére szolgál Később kiderült, hogy kis mennyiségben anyaméh-összehúzó hatású Az anyarozsban található liszergsav nevű anyagból Albert Hoffmann svájci kémikus létrehozta a liszergsav-dimetilésztert, röviden LSD Rozs biológiája - A rozs egyedfejlődése hasonló a többi gabonaféléhez - Jarovizációs szakasza hosszabb a búzáénál - Csírázása, kelése: - Bokrosodása: - alacsonyabb hőmérsékleten és gyorsabban csírázik, mint a búza. - A csírázás már 0 o C-on megindul, a legkedvezőbb csírázási hőmérséklet o C között - A rozs e tulajdonságával elkésett vetés (nov ) esetén a tél folyamán, a hótakaró alatt is kikel, és tavasszal a hóolvadás után sorol - Bokrosodása során nemcsak hajtásszáma alakul ki, hanem kezdetét veszi a kalászkezdemények differenciálódása is - Mind a produktív bokrosodás mértékét, mind a kalász differenciálódás folyamatát jelentősen befolyásolja az őszi időjárás - Kisebb mérvű bokrosodás tavasszal is előfordulhat 3

4 Szárbaindulása: Rozs biológiája a vetésidőtől és a tavaszi időjárástól fiiggően általában április eleje - közepe közötti időszakra tehető a számövekedés időszakában intenzív a szervesanyag-képződés a kalászkezdemények differenciálódása tovább folytatódik, mialatt a virágszervek kialakulása is végbemegy Kalászolás, virágzás, termékenyülés: hazai viszonyok között a rozs május első felében kalászol és május között virágzik a rozs idegentermékenyülő, a kalász szerkezete és virágzás biológiája jelentősen eltér a többi kalászosokétól. az öntermékenyítés megakadályozását szolgálja virágnyíláskor először a portokok teljes kifordulása a virágból ezt követően repednek fel és szórják ki pollenjeiket. egy-egy kalászkában csak két virág termékenyül, amelyből két szem fejlődik ki Kalászolás, virágzás, termékenyülés: Rozs biológiája a virágzást nagyban meghatározza a hőmérséklet és a levegő páratartalma a virágzás zöme a kora délelőtti órákban van, 12 o C feletti hőmérsékleten a virágzás a kalász középső harmadában kezdődik, ettől fölfelé és lefelé terjed, 4-5 nap alatt fejeződik be egy tábla virágzása 8-10 napig is eltart a portokokból kiürült pollen zöme viszonylag kis távolságban (10-20 m) lerakódik, de elenyésző hányadát a szél akár 500 m távolságra is elsodorja a termékenyültség hiánya, az ún. "ablakosság" a ma forgalomban lévő rozsfajták fő erőssége a tökéletes termékenyültség. Érés, betakarítás: a rozsot teljes érésben kell aratni érésideje július közepe érés után a szem csíranyugalmi állapota jóval rövidebb a búzáénál, ezért csapadékos években, különösen a dőlt vetésekben, gyakori veszélyt jelent a kalászban való kicsírázás A ROZS ÉGHAJLAT IGÉNYE Hőmérséklet igény Tenyészidőbeli hasznos hőigény o C Ősz enyhe, hosszú, csapadékos (egyenletes kelés, kezdeti fejlődés, erőteljes őszi bokrosodás, a rozs tavasszal kevésbé bokrosodik) Tél kiváló télállóság (hó nélkül o C, hóval o C) Tavasz hűvös, lassan melegedő gyors felmelegedésre hamar szárbaszökken virágzáskor fagymentes idő Nyárelő mérsékelt meleg Vízigény Tenyészidőbeli vízigény mm Transpirációs koefficiens l/1 kg sz.a. Jó szárazságtűrés kiterjedt, erőteljes gyökérzet Fényigény Rövid-hosszúnappalos megvilágítás A ROZS TALAJIGÉNYE Fontosabb szempontok Gyökérzete hatalmas kiterjedésű, kiváló víz- és tápanyaghasznosító Kiváló adaptációs képesség a talajokhoz Átlagos, jobb talajokon megdőlés (gyenge szárszilárdság) Jellemző talajtípusok - Laza szerkezetű homok talajok Hu = 0,6-0,8 % átlagos, jobb termések (intenzívebb fajták, hibridek) Hu = 0,4-0,6 % átlagosnál gyengébb termések (fajták) Hu = < 0,4 % talajvédelem (évelő rozs) savanyú (Nyírség, Somogy) lúgos (Duna-Tisza köze) - Kötött szerkezetű erodált domb és hegyvidéki talajok (gyengébb erdőtalajok, váztalajok) Rozs biológiai alapjai A rozsnemesítés a XVIII. század végén kezdődött Németországban Rimpau az első német rozsnemesítő 1867-ben kezdte munkáját és tájfajtából előállított Schlanstedti fajta volt a világon az első tudatos nemesítésű rozsfajta Lochow 1881-ben tájfajtából állította elő a világszerte ismert és még 1960-ig Európa-szerte a legnagyobb területen termesztett Petkusi rozsot A hazai rozsnemesítésben a múlt század végén volt köztermesztésben a Nyíri tájfajta, szárazságtűréséért és jó minőségéért a János-napi tájfajtát elsősorban legeltetés céljára vetették. A korszerü rozsnemesítés hazánkban több nemesítőtelepen párhuzamosan indult a XX. században az első világháború előtt és után. Ezek közül a legjelentősebbek: Magyaróvári Országos Növénynemesítő Intézet a Nyíri tájfajtával, Hatvani Nemesítő Telep a Hatvani rozzsal kezdte el nemesítést. Rozs biológiai alapjai - Az első és a második világháború között állította elő Fleischmann Rudolf Kompolton az "F" rozsot - Hom Miklós állította elő a Lovászpatonai rozsot a Lovászpatonai Növénynemesítő Telepen. - A Petkusi fajta hazai hasznosítását Papp Zsigmond 1926-ban kezdte, majd ennek anyagát Teichmann Vilmos a Kisvárdai Nemesítő Telepen tovább javította és Kisvárdai rozs néven 1951-ben kapott állami elismerést. - A Bauer Ferenc által előállított Kecskeméti-H rozs I 959-ben kapott elismerést. A rozs fajtatípusai: - szabadelvirágzású - hibrid - évelő - A rozsfajtákat szármagasság szerint három csoportba sorolják: - magas cm - középmagas cm - alacsony cm 4

5 A ROZSTERMESZTÉS BIOLÓGIAI ALAPJAI Genetikai alapok Egyéves rozs (Secale cereale L.) - fajták - hibridek Évelő rozs (Secale cereanum) - fajkeresztezés (S. cereale x S. montanum) Értékmérő tulajdonságok - termőképesség - termésbiztonság (kiváló éghajlati és talajbeli adaptáció, télállóság, szárazságtűrés, jobb dormancia) - termésminőség - takarmány (nagyobb fehérjetartalom, jobb aminosav összetétel) - liszt (nagyobb sikér, kisebb amilázaktivitás) Vetőmagtermesztés Idegentermékenyülő növény izolációs távolság Szabadelvirágzású fajták Homok és erodált talajokon Izolációs távolság: m (szaporulati foktól függően) Hibrid rozsok Jó humuszos homok, barna erdő talajok Izolációs távolság: m (hibrid, szülői komponens) Évelő rozs Gyenge homok és erodált talajok Izolációs távolság: m (szaporulati foktól függően) A ROZS VETÉSVÁLTÁSA Általános szempontok - nem igényes az előveteménnyel szemben - részleges monokultúrát bírja, monokultúrát elviseli (Hallei örökrozs) - jó előveteményértékű - szűk az elővetemény választéka (gyenge talajok) Elővetemények csoportosítása Jó elővetemények - hüvelyes növények (csillagfürt, homoki borsó) - pillangós takarmánynövények (homoki lucerna, bíborhere) - ipari és kapás növények (dohány, burgonya) - olajretek - takarmánykeverékek Közepes elővetemények - napraforgó - silókukorica - korai szemes kukorica - cirokfélék - kalászos gabonák (beleértve önmagát) Rossz elővetemények - késői (szeptember 20. utáni) lekerülésű növények évnél hosszabb önmaga utáni termesztés A ROZS TALAJMŰVELÉSI RENDSZERE Biológiai igénye - sekély közepes művelési mélység (15-20 cm) - ülepedett, jól elmunkált magágy A talajművelés speciális feladatai - homok talaj defláció elleni védelem - domb-hegyvidéki talajok erózió elleni védelem Alapművelés lehetséges megoldásai - tárcsás - szántásos - lazításos + tárcsás - minimum tillage A talajművelés gyakorlata - Homok talajok (laza) korán lekerülő elővetemények után későn lekerülő elővetemények után - Domb-hegyvidéki talajok (kötött) korán lekerülő elővetemények után későn lekerülő elővetemények után A ROZS TALAJELŐKÉSZÍTÉSI RENDSZERE a., Homok és laza talajon a/1. Nyári elővet., kevés szárm. -tarlóhántás + hengerezés -tarlóápolás + hengerezés (fokozatos mélyítés!) (tárcsa v. nehézkultivátor) -magágykészítés a/2. Késői elővet., sok szárm. -tárcsázás + hengerezés -szántás (20-25 cm) -tárcsázás -szántáselmunkálás - magágykészítés b., Sekély termőrétegű és erodált talajon b/1. Nyári elővet., kevés szárm. -tarlóhántás + hengerezés -tarlóápolás + hengerezés (fokozatos mélyítés!) (tárcsa v. nehézkultivátor) [-középmély lazítás] -magágykészítés b/2. Késői elővet., sok szárm. -tárcsázás + hengerezés -tárcsázás -szántás (mélység: a talaj tulajdonságtól függően) -szántáselmunkálás - magágykészítés A ROZS TÁPANYAGELLÁTÁSA Általános szempontok Tápanyagigényt csökkentő feltételek - hatalmas, kiterjedt gyökérzet, agresszív gyökérsavak, kiváló tápanyagfeltáró képesség - gyenge szárszilárdság, megdőlt állomány lábon kicsírázik Tápanyagigényt növelő feltételek - gyenge tápanyagtőkéjű és szolgáltató talajokon termesztjük - hibridrozsok tápanyagigénye nagyobb intenzívebb típusok Fajlagos tápanyagigény (100 kg fő- és melléktermékre) N 2,6-2,8 kg P 2 O 5 1,2-1,6 kg K 2 O 2,5-2,8 kg CaO 0,8 kg MgO 0,2 kg Területi trágyaigény N ( hibrid 120) kg/ha P 2 O kg/ha K 2 O kg/ha A trágyázás gyakorlata Döntően műtrágyával P és K műtrágyák ősszel 100 % N műtrágyák ősszel 0-20 % télvége % szárbaind % Meszezés (mészkő, dolomit) télvégén 2-5 t/ha Feltételesen utána zöldtrágyanövények vetése savanyú homok: csillagfürt, olajretek, szöszös bükköny meszes homok: somkóró, olajretek, szöszös bükköny A ROZS VETÉSE Vetésidő optimális: szeptember vége október közepe - fajták: hibridek: (- évelő rozs: ) Csíraszám megfelelő időjárási és talajtani feltételek mellett kiváló bokrosodás optimális: 3,5-5,2 millió/ha - fajták: 4,0-4,5 millió/ha - hibridek: 4,7-5,2 millió/ha (- évelő rozs: 3,5-4,0 millió/ha) Vetésmélység nem szabad túl mélyre vetni (gyengébb csírázóképesség, kisebb ESzT) optimális: 3-6 cm - fajták: 4-6 cm - hibridek: 3-5 cm (- évelő rozs: 3-4 cm) 5

6 A ROZS GYOMNÖVÉNYEI T 1 -es gyomok *Tyúkhúr (Stellaria media) *Veronikafélék (Veronica spp.) *Árvacsalánfélék (Lamium spp.) T 2 -es gyomok Pipacs (Papaver rhoeas) Búzavirág (Centaurea cyanus) *Parlagi szikárka (Scleranthus annuus) *Mezei árvácska (Viola arvensis) *Pipitérfélék (Anthemis spp.) *Galajfélék (Galium spp.) *Ebszékfű (Matricaria chamomilla) *Poloskafű (Bifora radians) Hélazab (Avena fatua) T 3 -as gyomok Vadrepce (Sinapis arvensis) Repcsényretek (Raphanus raphanistrum) *Füstikefélék (Fumaria spp.) Tarló tisztesfű (Stachys annua) A gyomirtás szükségessége: A ROZS GYOMIRTÁSA - általában elhagyható - vagy táblarészek kezelése Tipikus gyomok: -T 2 -T 1, T 3 -évelő egy- és kétszikűek (őszi búzához hasonló, termőhely módosító hatás) Gyomirtás ideje: Fontosabb herbicidek: -posztemergens (tavasz) -hormonbázisú herbicidek (MCPA, 2,4D) -kombinált hatóanyagú herbicidek -szulfonilurea készítmények -egyéb A ROZS LEGFONTOSABB BETEGSÉGEI A ROZS BETAKARÍTÁSA * Fusariumos megbetegedés, hópenész (Fusarium nivale) Fekete rozsda (Puccinia graminis f. sp. secalis) * Barna rozsda (Puccinia dispersa) Szártőgomba (Ophiobolus graminis) Anyarozs (Claviceps purpurea) Porüszög (Ustilago tritici) Kőüszög (Tilletia foetida, Tilletia caries) Csíkos mozaikvírus Ideje: Érettség: Módja: Problémák: július közepe, második fele teljes érettségben egymenetes, kombájn - megdőlés - erőteljes amiláz-aktivitás, intenzív folyamatok a szemtermésben - nincs csíranyugalmi állapot (dormancia) - lábon csírázás - megizzad a szemtermés %-nál nagyobb nedvességtartalom esetén azonnal szárítani kell erőteljes légzés Vetőmagtermesztés A szabad elvirágzású fajtákat vetőmagnak jó kultúrállapotú, homogén talajon, 20%kal kevesebb csíraszámmal célszerű vetni, mint a takarmány vagy a malomipari célú rozsot Előveteménye rozs és egyéb kalászos nem lehet A szuperelit-előállítás szigetelőtávolsága legalább 500 m, az elité 300 m, az 1. fokúé 250 m, a II. fokúé 200 m kell legyen. Elválasztósáv egyéb gabonától 2 m Veszélyes gyomok a galajfajok és a vadzab, nehezen tisztíthatók a repcsényretek, a csormolyafajok, a konkoly és az apró szulák Az anyarozsot tartalmazó kalászok száma szaporítási foktól függően mintaterenként 5, 7, 10, 20 db lehet. Szántófóldi szemlére egy alkalommal, a rozs sárguló kalászú, de még zöldszalmás állapotában kerül sor. Vetőmagtermesztés Hibrid rozs vetőmagot csak homogén középkötött talajban lehet szaporítani. EIőveteménye sem rozs, sem egyéb kalászos nem lehet. Hibrid rozs és szülőkomponenseinek szaporításakor az izolációs követelmények a következők: Elit fokú anyai szülőkomponens vetőmag-előállítás esetén a szigetelőtávolság 1000 méter Elit fokú apai szülőkomponens vetőmag-előállítás esetén a szigetelő távolság 600 méter 1. fokú (hibrid Fl) vetőmag-előállítás esetén 500 méter ugyanazon faj szülőkomponensétől, vagy más fajtától, vagy ugyanazon fajtától, mely fajtatisztaságra erős heterogenitást mutat A káros és nehezen tisztítható gyomok azonosak a szabad elvirágzásúnál leírtakkal Szántóföldi szemle háromszor: virágzás kezdete előtt virágzáskor érés idején 6

7 Rozs fajták Fajta név Bejelentés éve Bejelentő Fugato 2007 Hybro Gamet 2004 Hybro Kisvárdai alacsony 1993 Kisvárdai legelő 1988 Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézet és Tangazdaság Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézet és Tangazdaság Lovászpatonai 1941 Pannon Egyetem Matador 2001 P.H. Petersen Ryefood 2005 Dr. Kruppa József Varda 1975 Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézet és Tangazdaság Wibro 1998 Hadowka Roslin Smalice Nemzeti fajtajegyzék, 2015 Évelő rozs Interspecifikus hibrid - az évelő rozs és a Secale cereale x Secale montanum fajkeresztezésből (Secale cereanum) Élettartama 3-4 év Júliusban érik és beállt állománya legeltethető Termése 2,0-2,5 t/ha szem és legeltetve 3,5-4,0 t/ha zöldtakarmány A lejtős domb- és hegyvidék az északi és dunántúli erdőtalaj, valamint a laza talajok növénye Jó kultúrállapotú talajon 4 évig ad termést Elővetemény-igénye és talaj-előkészítése és tápanyag-ellátása azonos a rozs fajták igényével A számított alaptrágyák 3-4-szeresét adjuk vetése előtt a talajba bemunkálva A nitrogén első évi adagja legyen azonos az egyéves rozs adagjával, a második év től kapjon kg/ha fejtrágyát kora tavasszal, egyszeri kijuttatásban. Ápolása megegyezik a hagyományos rozséval, gyomirtást az első évben igényel, s ha jól beállt, gyakorlatilag gyomelnyomó Július 2. dekádjában érik, aratáskor 15 cm-es tarlót kell hagyni, a jó sarjadás elősegítésére. Szalmája a szemtermés 1-1,5-szerese Évelő rozs fajták Fajta név Bejelentés éve Bejelentő Kriszta 1998 Perenne 1998 Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézet és Tangazdaság KRF Gyöngyös Fleischmann Rudolf Kutatóintézet Gergő 2009 Dr. Farkas Béla Nemzeti fajtajegyzék, 2015 Kisvárdai alacsony 7

8 Kisvárdai legelő Varda Kriszta Köszönöm a megtisztelő figyelmet! 8